nÖvÉnyfÖldrajz És tÁrsulÁstan 2. előadás dr. bartha dénes

NÖVÉNYFÖLDRAJZ ÉS TÁRSULÁSTAN

2. előadás

Dr. Bartha Dénes

NÖVÉNYFÖLDRAJZIFELISMERÉSEK, JELENSÉGEK I.

VIKARIZMUS(HELYETTESÍTÉS)

NÖVÉNYFÖLDRAJZI JELENSÉGEK, FELISMERÉSEK I.VIKARIZMUS (HELYETTESÍTÉS)

Valódi vikarizmus = ugyanazon rokonsági körből származó egységek (pl. taxonok) a térben egymást helyettesítik

Típusai:1. Földrajzi vikariálás a. Horizontális földrajzi vikariálás b. Vertikális földrajzi vikariálás2. Ökológiai vikariálás


1. Földrajzi vikariálás

a. Horizontális földrajzi vikariálás– Fagus ↔ Nothofagus (Vikariálás két félteke, ill.

rokon nemzetségek között.)– Populus deltoides ↔ Populus nigra, Populus

tremuloides ↔ Populus tremula, Pinus banksiana ↔ Pinus sylvestris (Vikariálás két kontinens, ill. fajok között.)– Abies pinsapo ↔ A. numidica ↔ A. nebrodensis

↔ A. cephalonica ↔ A. cilicica ↔ A. nordmanniana ↔ A. borisii-regis ↔ A. bornmuelleriana (Vikariálás egy kontinensen belül, ill. fajok között.)– fehér virágú szegfüvek (Dianthus spp.) 5 faja

vagy a 3 hunyor faj (Helleborus spp.) (Vikariálás egy nagytájon belül, ill. fajok között.)


b. Vertikális földrajzi vikariálásPéldák az alfajok közötti vertikális földrajzi helyettesítésre:Alacsonyabb régiók Magasabb régiókSorbus aucuparia subsp. aucuparia

Sorbus aucuparia subsp. glabrata

Betula pubescens subsp. pubescens

Betula pubescens subsp. carpatica

Juniperus communis subsp. communis

Juniperus communis subsp. alpina

Példák a fajok közötti vertikális földrajzi helyettesítésre:Alacsonyabb régiók Magasabb régiókmézgás éger (Alnus gluticosa) hamvas éger (A. incana)fekete bodza (Sambucus nigra) vörös bodza (S.

racemosa)erdei iszalag (Clematis vitalba) havasi iszalag (C.

alpina)Pettyegetett tüdőfű (Pulmonaria officinalis)

vörös tüdőfű (P. rubra)

gumós nadálytő (Symphytum tuberosum)

szívlevelű nadálytő (S. cordatum)


2. Ökológiai vikariálás

Példák az ökológiai helyettesítésre:

Meszes termőhely Mészmentes termőhelyRhododendron hirsutum R. ferrugineumDaphne cneorum subsp. cneorum

D. cneorum subsp. arbusculoides

fehér fűz (Salix alba) berki fűz (S. × rubens)tarka nádtippan (Calamagrostis varia)

szöszös nádtippan (C. villosa)

merev sás (Carex. firma) görbe sás (C. curvula)


A különböző szubsztrátumokon való helyettesítésnek szép példája a fodorkák (Asplenium spp.) esete. Más és más fajok találhatók meszes alapkőzeten, mészmentes alapkőzeten, szerpentinen, őskőzeten, vulkáni kőzeten.

Szárazabb termőhely Üdébb termőhelyCrataegus monogyna C. laevigataEuonymus verrucosus Eu. europaeusUlmus minor var. canescens U. minor var. minorsárgás sás (Carex michelii) bükksás (C. pilosa)piros gólyaorr (Geranium sanguineum)

fodros gólyaorr (G. phaeum)


Álvikarizmus (pszeudovikarizmus) = hasonló környezeti feltételek mellett a nem ugyanazon rokonsági körből származó egységek a térben egymást helyettesítik Példák az álvikarizmusra:

– Cactaceae család fajai (Közép- és Dél-Amerika) ↔ Euphorbiaceae család fajai (Afrika) (Álvikariálás kontinensek között, ill. távoli családok között.)– Pinus mugo ↔ Alnus viridis ↔ Juniperus

communis subsp. alpina (Álvikariálás régión belül, ill. távoli fajok között.)– Calluna vulgaris ↔Erica carnea (Alpok)

(Álvikariálás nagytájon belül, ill. távolabbi fajok között.)


Vikarizmus – álvikarizmus vegetációs egységek között:

– mészkerülő tölgyes ↔ mészkedvelő tölgyes középhegységeinkben, mészkerülő fenyves ↔ mészkedvelő fenyves a magashegységekben (Alpok, Kárpátok)

– magashegységi égerliget ↔ középhegységi égerliget ↔ dombvidéki égerliget, magashegységi bükkös ↔ középhegységi-dombvidéki bükkös

– középhegységi és dombvidéki bükkösök négy földrajzi változata: az északi-középhegységi, a dunántúli-középhegységi, a dél-dunántúli és a nyugat-dunántúli típus

NÖVÉNYFÖLDRAJZIFELISMERÉSEK, JELENSÉGEK II.

A DOLOMITJELENSÉG

NÖVÉNYFÖLDRAJZI JELENSÉGEK, FELISMERÉSEK II.A DOLOMITJELENSÉG

NÖVÉNYFÖLDRAJZIFELISMERÉSEK, JELENSÉGEK III.

AZŐSMÁTRA ELMÉLET

NÖVÉNYFÖLDRAJZI JELENSÉGEK, FELISMERÉSEK III.AZ ŐSMÁTRA ELMÉLET

1. hegyre való torlódás szakasza 2. hegyről való füvesedés szakasza

FLÓRAFELVÉTELEZÉS

FLÓRAFELVÉTELEZÉS

Flórafelvételezés = egy adott terület flórájáról gyűjtünk terepi információkat, hogy az jellemezhető, elemezhető lehessen (↔ vegetációfelvételezés)

FLÓRATÉRKÉPEZÉS

FLÓRATÉRKÉPEZÉS

Flóratérképezés = egy adott területen meghatározott taxon vagy taxonok elterjedési, előfordulási mintázatát vizsgáljuk és rögzítjük

1. folttérkép = a taxon előfordulási helyeit egy önmagába visszatérő vonal határolja körül

2. ponttérkép = a taxon minden előfordulását egy-egy pont jelöli

3.raszterháló-térkép = valamilyen szabályos rácshálót tartalmaz, amely hálóegységeire értelmezzük a taxonok előfordulását (jelenlétét vagy hiányát)

FLÓRATÉRKÉPEZÉS

A flóratérképek felhasználási területei:

- Termőhelyi tényezők (pl. klímajellemzők, geológiai szubsztrátum, hidrológiai és talajviszonyok) illetve az előfordulás/elterjedés kapcsolatának, összefüggéseinek elemzése.

- Flórafejlődési, flóratörténeti kapcsolatok elemzése.- Rendszertani kérdések (pl. alfaji elkülönülés)

tisztázása.- Genetikai vetületek (pl. keletkezési központok =

géncentrumok, sokféleségi központok = diverzitáscentrumok) kimutatása.

- Tájhatárok, növényföldrajzi határok megvonása.- Vegetációs egységek és a taxonok előfordulása,

elterjedése közötti kapcsolat elemzése.- Elterjedési (area) térképek készítése.

FLÓRATÉRKÉPEZÉS

- Flóraváltozások és az antropogén hatások közötti kapcsolat kimutatása (pl. kultúrakövető növények fellépése, inváziós növények előretörése).

- Természetvédelmi vonatkozások (pl. védett/veszélyeztetett növé-nyek előfordulása, monitorozása).

- Mező- és erdőgazdálkodási vonatkozások (pl. termőhelyjelző fajok alkalmazása, gyomnövények előfordulása, terjedése, ill. vissza-húzódása).

- Humánegészségügyi vonatkozások (pl. allergén fajok terjedésének kimutatása).

- Kultúrtörténeti vonatkozások (pl. festőnövények, cserzőnövények, gyógynövények, fűszernövények korábbi kultúráinak maradványai, elvadulásai).

FLÓRATÉRKÉPEZÉS

FLÓRATÉRKÉPEZÉS

Acer pseudoplatanus elterjedési területe

FLÓRATÉRKÉPEZÉS

FLÓRATÉRKÉPEZÉS

Salix myrsinifolia elterjedési területe

FLÓRATÉRKÉPEZÉS

Sanguisorba officinalis előfordulása

AFLÓRA ÁTALAKULÁSA

A FLÓRA ÁTALAKULÁSA

A flóraátalakulás okai:

1.természetes okok (pl. kontinensvándorlás, klímaváltozás, nagy természeti katasztrófák)

2.antropogén okok (pl. erdőirtások, erdőhasználatok, gyepfeltörések, gyephasználatok, vizes élőhelyek lecsapolása, folyószabályozások, környezetszennyezés)

A flóraösszetétel változásai:

a.növényfajok tűnhetnek el (kipusztulások)b.új növényfajok bukkanhatnak fel (alkalmilag vagy

meghonosodva)

FLÓRATÖRTÉNET

FLÓRATÖRTÉNET

Ősnövénytan (paleobotanika) = a (rég)múlt növényvilágának tudománya, vizsgálatának tárgya az ősmaradványok (fosszíliák) Régészeti növénytan (archeobotanika) = a közelebbi múlt emberi hatásnak kitett területein vizsgálódik, vizsgálatának tárgya elsősorban a kultúrflóra

Flóratörténet ↔ vegetációtörténet

FLÓRAOSZTÁLYOZÁS

FLÓRAOSZTÁLYOZÁS

Flóraosztályozás = a fennálló hasonlóságok és különbségek, illetve a közös flórafejlődési viszonyok alapján egy nagyobb terület flórájának felosztása Kategóriarendszere:

flórabirodalomflóraterület

flóratartományflóravidék

flórajárás

FLÓRAOSZTÁLYOZÁS

A Föld flórabirodalmai1. Újvilági trópusi flórabirodalom (Neotropis) – Közép- és Dél-Amerika trópusi-szubtrópusi területei tartoznak ide, jellemző növénytaxonjai: Cactaceae, Bromeliaceae, Solanaceae, Yucca spp. (Liliaceae), Agave spp. (Amaryllidaceae), kereskedelmi fafajai: mahagóni (Swietenia spp.), kaucsukfa (Hevea braziliensis).2. Óvilági trópusi flórabirodalom (Paleotropis) – Afrika és Ázsia trópusi-szubtrópusi területei, Óceánia tartoznak ide, jellemző növény-taxonjai: Araliaceae, Moraceae (Ficus spp.), Anacardiaceae, Dilleniaceae, Dipterocarpaceae, Euphorbiaceae, akáciák (Acacia spp.), bambuszok (Bambuseae), kereskedelmi fafajai: okumé (Aucoumea spp.), paliszander (Dalbergia spp.), mahagóni (Entandrophragma spp.).

FLÓRAOSZTÁLYOZÁS

3. Ausztráliai flórabirodalom (Australis) – Ausztrália területére terjed ki, jellemző növénytaxonjai: Myrtaceae, Proteaceae, kereskedelmi fafajai: eukaliptuszok (Eucalyptus spp.).4. Északi hideg és mérsékelt övi flórabirodalom (Holarktis) – Az északi félgömb trópusokon-szubtrópusokon kívüli területei tartoznak ide, jellemző növénytaxonjai: Ranunculales, Apiaceae, fenyőfélék (Pinaceae), bükk (Fagus), juhar (Acer), hárs (Tilia), mogyoró (Corylus).

FLÓRAOSZTÁLYOZÁS

5. Fokföldi flórabirodalom (Capensis) – Fokföld területére korlátozódik, jellemző növénytaxonjai: Ericaceae, Aizoaceae, innen származó dísznövények: Pelargonium, Kniphofia, Gerbera, Gazzania, Asparagus, Freesia.6. Antarktikus flórabirodalom (Antarktis) – Antarktisz (Graham-föld), Új-Zéland, Dél-Chile (Valdívia, Tűzföld), szigetek (Atlanti- és Csendes-Óceán déli része) tartoznak ide, jellemző növénytaxonjai: Fuchsia, délibükk (Nothofagus), araukária (Araucaria), páfrányfa (Dicksonia).

FLÓRAOSZTÁLYOZÁS

A Föld flórabirodalmai

FLÓRAOSZTÁLYOZÁS

Európa erdőtájai (RUBNER szerint) I. Északi (boreális) fenyvesek – LF, EF, NYI, RNY

(északkeleten már Abies sibirica, Larix russica, Picea obovata)

II. Lombelegyes fenyvesek – LF, EF, KST, KH, KJIII. Közép-európai lombos erdők – KST, KTT, GY, B,

KH, EF IV. Nyugat-európai lombos erdők – KST, KTT, GY, B,

NYI, Ilex, Hedera, Sarothamnus V. Kelet-európai tölgyesek – KST, EF, KH, MJ, KJ, TJ,

MK VI. Délkelet-európai tölgyesek – KST, KTT, MOT, OT,

MAT, HT, CS, EH, VK, KGY, Ostrya VII. Alpesi régió – LF, JF, VF, EF, CF, TF, B, HJ, HSZ, NYI,

RNY, ZÉ, HÉVIII. Kaukázusi erdők – Abies nordmanniana, Picea

orientalis, Fagus orientalis, Laurocerasus officinalis IX. Örökzöld lombos erdők – Pinus nigra, P. pinaster,

P. pinea, P. peuce, P. leucodermis, P. halepensis, Abies cephalonica, Picea omorika, Quercus ilex, Q. suber, Q. coccifera, etc.

FLÓRAOSZTÁLYOZÁS

Európa erdőtájai (RUBNER szerint)

FLÓRAOSZTÁLYOZÁS

Magyarország florisztikai beosztásaA. PANNONICUM – Pannóniai flóratartomány

I. Matricum – Az Északi-középhegység flóravidéke

1. Tokajense – Zempléni-hegység2. Tornense – Aggteleki-karszt és Cserehát3. Borsodense – Bükk-hegység és környéke4. Agriense – Mátra, Medves, Karancs és környékük5. Neogradense – Börzsöny, Cserhát és Gödöllői-

dombvidék6. Visegradense – Naszály és Dunazug-hegység

II. Bakonyicum – A Dunántúli-középhegység flóravidéke

1. Pilisense – Pilis, Budai-hegység és Gerecse2. Vesprimense – Vértes, Velencei-hegység, Bakony,

Pannonhalmi-dombság, vasi szigethegyek3. Balatonicum – Keszthelyi-hegység, Balaton-

felvidék, Tapolcai-medence szigethegyei, Somló

FLÓRAOSZTÁLYOZÁS

III. Praenoricum – A Nyugat-Dunántúl flóravidéke

1. Laitaicum – Soproni-dombvidék és Soproni-medence

2. Castriferreicum – Alpokalja3. Petovicum – Göcsej

IV. Praeillyricum – A Dél-Dunántúl flóravidéke1. Saladiense – Zalai-dombvidék, Tapolcai- és Káli-

medence, Bakonyalja2. Somogyicum – Belső-Somogy3. Kaposense – Külső-Somogy4. Sopianicum – Mecsek és környéke

FLÓRAOSZTÁLYOZÁS

V. Eupannonicum – Az Alföld flóravidéke1. Arrabonicum – Kisalföld2. Colocense – Duna-vidék (Mezőföld, Solti-sík,

Turján-vidék)3. Titelicum – Dél-Alföld (Dráva-sík, Mohácsi-sziget)4. Praematricum – Duna-Tisza köze (Kiskunság,

Észak-Bácska, Tengelic, Tiszazug)5. Crisicum – Tiszántúl (Békés–Csanádi-löszhát, Körös-

vidék, Hortobágy, Hajdúság, Heves–Borsodi-sík)6. Nyírségense – Nyírség7. Samicum – Észak-Alföld (Bodrogköz, Rétköz,

Bereg–Szatmári-sík)

FLÓRAOSZTÁLYOZÁS

B. ILLYRICUM – Nyugat-balkáni flóratartományI. Slavonicum – Szlavón flóravidék

1. Őrtilosense – Zákány–Őrtilosi-dombsor2. Villanyense – Villányi-hegység

C. ALPICUM – Alpesi flóratartományI. Noricum – Kelet-alpesi flóravidék

1. Ceticum – Soproni- és Kőszegi-hegység nyugati része2. Stiriacum – Vend-vidék

D. CARPATICUM – Kárpáti flóratartományI. Eucarpaticum – Észak-kárpáti flóravidék

1. Cassovicum – Zempléni-hegység északi része (Milici-tömb)

FLÓRAOSZTÁLYOZÁS

A Kárpát-medence florisztikai beosztása

FLÓRAOSZTÁLYOZÁS

Magyarország florisztikai beosztása

VEGETÁCIÓTANI ALAPFOGALMAK

Vegetációtani alapfogalmak


vegetáció = adott időben, adott helyen lévő vegetációtípusok (azok állományainak) összessége, az adott területet adott időben beborító növénytömeg – egyszerűbben fogalmazva: sok növényfaj populá-cióinak szerveződött együttese

flóra = adott időben, adott helyen lévő növényfajok

(taxonok) összes-sége – egyszerűbben fogalmazva: sok faj együttese

vegetációtípus = a vegetáció tipizált egységei, mivel

adott területen belül, illetve egy adott időszakaszon belül, tehát térben és időben is határokat lehet felfedezni


egyéb fogalmak: társulás életközösség növényközösség élőhely növényzet csoportosítás:1. szárazföldi (terresztris) vegetáció 2. vízi (limnikus) vegetáció

A. fás társulások (erdők és cserjések)B. fátlan társulások (gyepek és vizes

élőhelyek)

AVEGETÁCIÓ

ÖSSZETÉTELE

A VEGETÁCIÓ ÖSSZETÉTELE

Vegetációösszetétel = a növényzet összetevőinek (növényfajainak) együttese (= fajkészlet)

Eredeti természetes fajkészlet (ETF) = a jelentős

emberi beavatko-zások előtti időszakra vonatkoztatható csak, amely a természetes úton változó termőhelyi potenciálhoz rendelhető

Rekonstruált természetes fajkészlet (RTF) = már

az antropogén beavatkozások időszakában értelmezendő, de továbbra is a természetes úton változó termőhelyi potenciálhoz rendelendő, ahol a természetes úton végbemenő fajkipusztulásokat és fajmeg-honosodásokat figyelembe kell venni, azokkal módosítani kell az eredeti természetes fajkészletet


Potenciális természetes fajkészlet (PTF) = a már az antropogén hatások által megváltoztatott termőhelyekhez rendelendő a táj őshonos, termőhelynek megfelelő fajaiból

Aktuális fajkészlet (AF) = az antropogén hatások

által megváltoz-tatott termőhelyek ember által közvetett vagy közvetlen úton módosított fajkészletét jelenti


A fajkészletek típusai és kapcsolataik egymással egy adott területen

Jelmagyarázat:

ETF - eredeti természetes fajkészlet RTF - rekonstruált természetes fajkészlet PTF - potenciális természetes fajkészlet AF - aktuális fajkészlet


A fajkészlet különböző típusainak egymáshoz való viszonya Megj.: A ≠ jel teljes különbözőséget jelöl

VEGETÁCIÓSZERKEZET


Vegetációszerkezet (vegetációstruktúra) = a vegetációegységek minőségi és mennyiségi elemeinek térbeli rendeződése

A. Vertikális struktúra (szintezettség, sztratifikáció)

alapegysége: a szint szint = a közel azonos magasságú növényegyedek által

alkotott – absztrahált – réteg


- feltűnőbb, mint a horizontális struktúra- az egyes növényfajok különböző magassága határozza meg → csoportosítás (absztrahálás) → szintek

- az egyes szintekben a fotoszintetizáló szervek (elsősorban levelek) fő tömege található

- a földfelszín alatt is lehet szintezettségről beszélni- egy-egy szint fajai, különösen az azonos életformákhoz tartozók és hasonló gyökérrendszerűek, szoros kölcsönhatásban állnak (tér-, fény-, víz- és tápanyag-konkurencia)


- egy többszintes életközösség jobban kihasználja az adott feltételeket, mint egy egyszintes

- minél differenciáltabb a vertikális struktúra, annál stabilabb az életközösség

- az egyes szintek egymással kölcsönhatásban állnak (főleg a fényviszonyok miatt)

- ugyanazon felső szint alatt az ökológiai adottságoknak és a konkurenciaviszonyoknak megfelelően más és más alsó szintek alakulhatnak ki

- alsó szintek a felső szintektől függetlenül, változatlanul is megjelenhetnek


Vízi életközösségek szintezettsége

a. emers - szabadon úszó (pl. Lemna, Salvinia, Hydrocharis, Trapa) - legyökerező és úszó (pl. Nymphaea, Nuphar) - legyökerező és víz fölé emelkedő (pl. Sagittaria, Butomus)

b. submers - lebegő (pl. Utricularia, Hottonia, Myriophyllum) - legyökerező (pl. Potamogeton, Najas)

c. bevonat (pl. kovamoszatok)

VEGETÁCIÓSZERKEZETSzárazföldi életközösségek szintezettsége

Az állományszintek elkülönítésének alapjai: - magasság (függ az életkortól és a

termőhelytől) - gyökérmélység (függ az életkortól

és a termőhelytől) - + azonos életformák

Koronaszint = faszint - a legfelső szint - fák > 5 m - differenciálódhat: fátyol-, uralkodó (felső)-, második (alsó) alszintre (nálunk)


Cserjeszint - cserjék + fiatal fák < 5 m - kisebb és nagyobb cserjék külön alszintet

alkothatnak

Gyepszint (lágyszárú szint, „aljnövényzet”) - lágyszárúak, fél- és törpecserjék, egészen fiatal

cserjék és fák < 1.5 m - több alszintre tagolódhat

Mohaszint - mohok, zuzmók, gombák és algák alkothatják - a legalsó földfeletti szint


Alom- és humuszszint - különösen a gombák micéliumai és baktériumok,

talajállatok alkotják - elhalt szervesanyag felhalmozódás Gyökérszint - gyökerek és hajtásrészek (rizóma, hagyma, gumó,

etc.) alkotják - több alszintre tagolódhat ---------------------Epifita szint - a lomb-, cserje- és gyepszintben külön-külön is

létrejöhet - nem valódi szint, mert az aljzattól (támasztéktól) függ

léte


Erdők, cserjések és gyepek vertikális szerkezete


Egy észak-argentínai félörökzöld lomboserdő félsematikusnövényzetprofilja


Egy a Maláj-félszigeten található Dipterocarpus erdő vertikális struktúrája


Egy gyertyános-tölgyes természetszerű és erősen sematizált vegetációprofilja


Egy gyertyános-tölgyes vertikális vegetációstruktúrája


Egy félszáraz gyep vertikális szerkezete


B. Horizontális struktúra (mintázat) alapegysége: a folt folt = egy–egy szintben a többé–kevésbé homogén,

viszont a szomszédos területektől (foltoktól) elütő szerkezeti elemek (területi egységek)


- kevesebb törvényszerűség figyelhető meg, mint a vertikális struktúránál

- a foltok létrejötte különböző terjedési módokra, stratégiákra, tűrőképességekre, szelekciós mechanizmusokra, dinamikai folyamatokra, valamint az egyedek kölcsönhatásaira és a termőhelyi mozaikra vezethető vissza

- a foltok összessége egy–egy szint mintázatát hozza létre, tehát a mintázat szintenként is értelmezhető


- három mintázati alaptípust különböztethetünk meg: a. uniform (főként az ember által létrehozott

szabályos eloszlású foltok) b. random (pl. a véletlenszerűen odakerülő

szaporítóképletekből föl- verődő növények foltjai, dinamikai jelenségek révén létrejött foltok),

c. nem random (pl. a termőhelyi mozaikok következtében létrejövő foltok)

A térbeli mintázat típusai


Szociológiai progresszió - a különböző vegetációtípusok sorba állítása

struktúrájuk sokfélesége alapján

A szociológiai progresszió két végpontjának jellemzése

VEGETÁCIÓDINAMIKA

VEGETÁCIÓDINAMIKA

Vegetációdinamika = a növénytakaró minden időbeli változása, amely meghatározott helyen játszódik le

- a változások módja, tartóssága, iránya és időléptéke

szerint több típus különíthető el: a. évszakos ritmus (periodicitás) egy

társuláson belül b. vegetációingadozás (fluktuáció) egy

társuláson belül c. vegetációfejlődés (szukcesszió) új

társuláshoz vezet d. vegetációtörténet (szekuláris szukcesszió) új

társuláshoz vezet

VEGETÁCIÓDINAMIKA

A. Évszakos ritmus (periodicitás)

= rövid idejű, évről-évre törvényszerűen ismétlődő változások, melyet

az éghajlat ritmikus jelenségei és a növények alkalmazkodottsága együttesen vált ki

- Közép-Európában a növények évszakos ritmusát, különösen a vegetációs időszak kezdetét és végét

- elsősorban a hőmennyiség (hőösszeg), - másodsorban a nappalok hossza határozza meg Fenofázis = a növényfajok (populációk, társulások)

fenológiai jellemzői által meghatározott időszak, melyek minőségileg különböznek egy-mástól

VEGETÁCIÓDINAMIKA

A lombhullató fásszárú növények fenofázisai

VEGETÁCIÓDINAMIKA

A magyar zergevirág fenofázisainak változásai különböző időjárású években az újszentmargitai

erdőben

VEGETÁCIÓDINAMIKA

Aszpektus = a növénytársulásoknak az az időbeli összetétele és szerkezete, amely minden évben periodikusan ismétlődik, azaz egy állomány megjelenési képe egy adott időszakban

Közép-Európában az alábbi aszpektusokat lehet

megkülönböztetni:

1. koratavaszi aszpektus2. tavaszi aszpektus3. nyár eleji aszpektus4. nyár végi aszpektus5. őszi aszpektus6. téli aszpektus

VEGETÁCIÓDINAMIKA

B. Vegetációingadozás (fluktuáció)

= a néhány éven át tartó, általában ritmikus változásokat értjük, amelyek egy középállapot körül mozognak, miközben a fajkészlet nem változik, csak az egyedszám (ezzel együtt a borítás-viszonyok),

illetve a produktum

A vegetációingadozást kiváltó okok:- csapadékviszonyok (mennyiség és eloszlás) változása

évről–évre- a vegetációs időszak elején a fölmelegedés kezdete- talajvízszint-ingadozás- az elöntések gyakoriságának és intenzitásának

változása- emberi ill. állati beavatkozások

VEGETÁCIÓDINAMIKA

Egy orchideafaj két populációjában a virágzó egyedek számának változása 1974-1988 között

VEGETÁCIÓDINAMIKA

C. Vegetációfejlődés (szukcesszió)

= a vegetációstruktúra (a szintezettség és a mintázat), ill. a vegetáció-összetétel (a fajkompozíció) egyazon helyen hosszabb távon történő, egyirányú megváltozása, melynek eredményeként rendszerint (előbb-utóbb) új társulások (növényközösségek) jönnek létre

VEGETÁCIÓDINAMIKA

A szukcessziót kiváltó tényezők:

1. Exogén tényezők- fényváltozás (világosabb ↔ sötétebb)- a szubsztrát változása (el- és hozzáhordás, átforgatás)

- a laza szerkezet megszilárdulása (kavics-, törmelék-, homokkötés) a felszín közelében

- víztelenítés, ill. elárasztás- szikesedés, ill. kiédesedés- tápanyag feldúsulás, ill. elszegényedés (külső okok miatt)

- legeltetés, kaszálás, égetés, feltörés, ill. ezek elhagyása

- bekerítés (pl. vadkizárás), ill. kerítés-lebontás- imisszió terhelés, ill. annak megszűnése- klímaváltozás

VEGETÁCIÓDINAMIKA

A szukcessziót kiváltó tényezők:

2. Endogén tényezők- populációdinamikai folyamatok- az ökoszisztéma fejlődése

Egy–egy területen az exogén, illetve az endogén tényezők általában nem külön–külön, hanem együttesen váltják ki a szukcessziót.

VEGETÁCIÓDINAMIKA

A szukcesszió három stádiuma (szakasza)1. kezdeti (iniciális) stádium2. átmeneti (köztes) stádium3. vég (záró) stádium

A szukcesszió három stádiumának jellemzői

VEGETÁCIÓDINAMIKA

A vég (záró) stádium három típusa

a. Klimax állapot – a makroklímával van "egyensúlyban". (A klíma-zonális és a klímaregionális vegetációtípusok tartoznak ide.)

b. Szubklimax állapot – edafikus természetes tényezők (pl. tápanyag-szegénység, sófelhalmozódás, vízhiány vagy víztöbblet, elöntés, természetes tüzek) hosszabb időn keresztül megakadályozzák a klimaxhoz való eljutást (pl. ligeterdők, láperdők, homoki gyepek, sziklagyepek)

c. Paraklimax (diszklimax) állapot – emberi hatás tartósan akadályozza meg a klimaxhoz, illetve szubklimaxhoz való eljutást (pl. fenyőelegyes – tölgyesek, sovány gyepek, üde rétek)

VEGETÁCIÓDINAMIKA

A szukcesszió tipizálása

A tipizálás szempontja lehet:

1. a kiváltó és szabályozó faktor2. a szukcesszió iránya 3. a területnagyság 4. az időtartam

VEGETÁCIÓDINAMIKA

A szukcesszió típusai

1. A kiváltó és szabályozó faktor szerinta. endogén szukcesszió (humuszosodás, talajkötés,

mikroklíma változás – rendszerint együttes – hatására)

b. exogén szukcesszió (emberi beavatkozások hatására, vulkánkitörés után)

c. endo-exogén szukcesszió

VEGETÁCIÓDINAMIKA2. A szukcesszió iránya szerintA. progresszív szukcesszió: a szociológiai

progresszió irányába mutatóa. primer progresszív szukcesszió: természeti katasztrófák, erők hatására megy végbe (pl. vulkánkitörés, szigetkeletkezés, sziklás felszín kialakulása, lejtőtörmelék elmozdulása, visszahúzódó gleccser, homokdűne mozgása, állóvizek feltöltődése, folyók mederváltozása)b. szekunder progresszív szukcesszió: ember által elpusztított vagy átalakított területeken megy végbe

B. regresszív szukcesszió: a szociológiai progresszióval ellentétes irányba mutató = degradáció (pl. katasztrófák hatására)

C. ciklikus (regresszív + szekunder progresszív) szukcesszió: (pl. tűz, széltörés, tarvágás, károsítók tömeges fellépte, idős állományok összeomlása)

VEGETÁCIÓDINAMIKA

3. A területnagyság szerinta. mikro szukcesszió (pl. néhány fa kidőlése)b. lokális szukcesszió (egy állományra vonatkozik)c. regionális szukcesszió (egy nagyobb területre vonatkozik)

VEGETÁCIÓDINAMIKA

4. Időtartam szerinta. biotikus (aktuális) szukcesszió: a közelmúltban

vagy a jelenben néhány év vagy évtized alatt lejátszódó, többnyire közvetlenül megfigyelhető

b. szekuláris (évszázados) szukcesszió: nagy időléptékű, többnyire indirekt úton bizonyítható (átvezet a vegetációtörténetbe)

VEGETÁCIÓDINAMIKA

Egy tó feltöltődése és a növényzet változása

VEGETÁCIÓDINAMIKA

Növényzet és talaj regresszív szukcessziója (degradáció) mediterrán magyaltölgyes

területen

VEGETÁCIÓDINAMIKA

A szukcessziókutatás módszerei - vegetációkomplexek összehasonlítása;- jelzőfajok (pl. reliktumok, pionírok, neofiták ill. eutrófizálódást, elsavanyodást, kiszáradást jelzők) értékelése;

- állományok korstruktúrájának elemzése;- magbank, pollen és makrofosszília vizsgálat;- talajtípus elemzések;- történeti dokumentumok feltárása;- ismételt vegetációfelvételezés (pl. állandósított mintaterületekkel)

VEGETÁCIÓDINAMIKA

Példák a progresszív szukcesszióra: 1. Folyóvölgy: természetes pionír növényzet →

bokorfüzes → puhafás ligeterdő → keményfás ligeterdő (→ gyertyános – kocsányos tölgyes)

2. Lefolyástalan teknő: hínárvegetáció → nádas → magassásos → lápcserjés → láperdő

3. Hegytető: sziklagyep → lejtőgyep vagy bokorerdő → mész- és melegkedvelő tölgyes → cseres – kocsánytalan tölgyes

4. Domboldal: szántó → gyomnövényzet → pionír cserjés → előerdő (pl. rezgőnyáras) → átmeneti erdő → záróerdő (pl. cseres – kocsánytalan tölgyes)

VEGETÁCIÓDINAMIKA

Ötvenhárom év változásai a keleméri Nagymohoson

VEGETÁCIÓDINAMIKA

Progresszív és ciklikus szukcesszió

nÖvÉnyfÖldrajz És tÁrsulÁstan 2. előadás dr. bartha dénes

Documents