növényvédelem gépei
DESCRIPTION
Növényvédelem gépeinek elmélete, technológiai számításokTRANSCRIPT
1
MEZŐGAZDASÁGI
MUNKAGÉPEK
15 részes sorozat
4.sz.
A növényvédelem gépei
Összeállította:
Dr. Soós Pál
egyetemi tanár
Gödöllõ, 2000.
2
4. A NÖVÉNYVÉDELEM GÉPEI
A növényvédelem jelentősége
A világ mezőgazdaságilag művelt területén évente átlagban 20...25% kárt a rovarok,
10...15%-ot a gyomok és 10...15%-ot az élősködő gombák, vírusok stb. okoznak, vagyis a
termés 40...45%-át pusztítják el az állati és a növényi eredetű kártevők.
Az elpusztított termés kalóriaértékben 1...1,5 milliárd ember évi táplálékának felel meg.
A meezőgazdasági kártevők elleni harcban az emberiség legrégebben a mechanikai
módszereket alkalmazza. A gyomokat kapálással (agrotechnikai védekezés), a kártevő
rovarokat csapdákkal, összegyüjtéssel lehet irtani. Ezek a módszerek azonban rendkívül
munkaigényesek és kevésbé eredményesek, a gombabetegségeek ellen pedig nem is
használhatók.
A múlt században a francia szõlõtermesztõk permetlébe mártott seprűkkel végezték a
peronoszpóra elleni védekezést. E módszert a nehézkessége és a permetelosztás nagyfokú
egyenlõtlensége miatt igen gyorsan kiszorították az 1880-as évek óta gyártott
permetezõgépek, amelyek már a ma is használt gépekéhez hasonló szórófejekkel készültek.
A termés megmentésére a kémiai védekezés a legelterjedtebb és egyben a leghatásosabb
módszer. A növényvédőszerek egy része a betegségek megelőzésére, más része a kártevők
elpusztítására szolgál.
A vegyszeres növényvédelemnek ma még sok fogyatékossága van. Elsőként említjük, hogy
a felhasznált vegyszerek zöme mérgező a melegvérűekre, így az emberre is. Fogyatékosság
továbbá a rezisztencia(ellenállás) jelensége is. A gyors nemzedékváltás következtében a
rovarok hozzászoknak a vegyszerhez, és utódaik a kezdetben halálos adagot is kibírják.
Hasonló jelenség a gyomoknál is tapasztalható. A vegyszerek rovására írható a hasznos
rovarok tömeges elpusztulása is. A növényekbe felszívódott vegyszer az emberi szervezetbe
jutáskor károsíthatja az egészséget.
Mindezek ellenére a mezőgazdaság a mai terméseredményeket a növényvédő szerek
használata nélkül nem érhette volna el.
A növényvédőszerek nagy része csak hígítva használható fel. Hígításra folyékony oldószert,
leggyakrabban vizet használnak.
A folyadékkal hígítható növényvédő szereket permetezőszereknek,a keveréket permetlének
nevezzük. A permetlevek oldatok, emulziók és szuszpenziók lehetnek, attól függően, hogy a
hatóanyag oldódik, keveredik vagy szilárd részecskék formájában lebeg a folyékony
hígítóanyagban.
A permetleveket a felhasználási hely közelében készítik, keverik. Nincs szükség
előkészítésre az aeroszol anyagok használatánál (gyári keverékek), illetve a
porozószereknél. Utóbbiak esetenként szemcsézett (granulátum) alakban kerülnek
forgalomba.
A növényvédelmi gépek csoportosítása
A gépek többféleképpen csoportosíthatók.
A végzett művelet szerint a növényvédelmi gép lehet:
permetezőgép,
porozógép,
csávázógép,
egyéb célú(mikrogranulátumszóró) gép.
A permetező-és porozógépek kombinálhatók is.
3
Alkalmazási mód szerint:
szántóföldi,
favédelmi,
szőlővédelmi,
univerzális védelemre alkalmas gépeket sorolhatunk fel.
Az üzemeltetés módja alapján:
emberi erővel működtetett(háti) gépek,
motoros gépek)háti vagy targoncás),
traktorvontatású és -hajtású vagy különmotoros gépek,
teherautóra szerelt vagy magajáró gépek,
repülőgépre vagy helikopterre szerelt gépek különböztethetők meg.
Csoportosíthatók azonban a cseppképzés módja szerint is. Ezek
hidraulikus,
mechanikus,
légporlasztásos,
kombinált porlasztású,
aeroszolos gépek vagy ködfejlesztők lehetnek.
A felhasznált folyadék(permetlé) ugyancsak a csoportosítás alapja lehet:
2000 dm3/ha - rendkívül nagy folyadékfelhasználás (UUHV),
500...2000 dm3/ha - igen nagy folyadékfelhasználás (UHV),
200...500 dm3/ha - nagy folyadékfelhasználás (HV),
50...200 dm3/ha - közepes folyadékfelhasználás (LV),
5...50 dm3/ha - kis folyadékfelhasználás (ULV),
1...5 dm3/ha - igen kis folyadékfelhasználás (ULV),
1 dm3/ha - rendkívül kis folyadékfelhasználás (UULV).
A betűjelzések: U - ultra; H - high; M - medium; L - low; V - volume.
Permetezőgépek A gépekkel szemben támasztott követelmények
A permetezőgépekkel szemben támasztott követelmények:
a folyadék szétporlasztása, a növényzet egyenletes bevonása,
a permetezőgépek biztosítsák a területegységre előírt mennyiség kijuttatását, a tartály
feltöltöttségétől, a gép haladási sebességétől, rázkódástól, dőléstől stb. függetlenül, de a
folyadékmennyiség változtatható legyen.,
a hatóanyaggal érintkező géprészek korrózió- és kopásállósága,
a permetezőgép alkalmazhatósága különböző kultúrákban,
a tisztítás, mosás öblítés gyorsan és könnyen elvégezhető legyen,
a permeteezőgép kezeléséhez elegendő legyen egy ember.
A permetezőgépek fő részei
A permetezőgép működési elvét az 1.ábrán látható általános hidraulikai vázlatát szemlélteti.
4
1.ábra A permetezõgép hidraulikai vázlata
(Mg II. 83.old 48.ábra)
A permetezőgépek elvi működése úgyszólván valamennyi gépnél hasonló.
A fő szerkezeti egységek a következők:
permetlétartály,
keverőszerkezet, szűrők,
csapok, szabályozószelepek,
szivattyú(ventilláror),
szórófejek,
csõrendszerek, elosztók, keretek.
A típustól és rendeltetéstõl függõen a gépeken kiegészítõ szerkezetek is találhatók, úm.
keret, áttételi szerkezet, járószerkezet, irányító-és kormányszerkezet, valamint nyomjelzõ
szerkezet.
A permetlétartály
A tartály nagyságának kialakításánál általános cél, hogy üzemeltetéskor minél kevesebb
legyen a holtidő (üresmenet, feltöltési idő).
Szokásos tartálymáretek literben:
l i t e r
kézi permetező 0,5
háti permetező 15 ........ 20
traktorra szerelt gépek 400 ........ 750
traktorvontatású gépek 500 ........ 9000
magajáró permetezők 2000 ........ 4000
repülőgépes permetezők 600 ........ 7000
helikopteres permetezők 2000 ........ 3000
ködpermetezők 4 ........ 200
A permetlétartályok anyagát úgy választják meg, hogy ellenálljon a kémiai hatásoknak. Ma
tartályanyagként leginkább műanyagot alkalmaznak, de számos gép tartálya horgany- vagy
ólombevonatú acéllemezből készül. Vannak festett acéltartályok is.
A tartály elhelyezését illetően az a cél, hogy minél alacsonyabb legyen, jól lehessen
tisztítani, tölteni, valamint a kezelőtől a kilátást ne vegye el, munkájában ne akadályozza.
5
Keverőszerkezetek és szűrők
A keverőszerkezet a permetlé ülepedésének a megakadályozására szolgál. A keverők
mechanikus (a), hidraulikus (b) és pneumatikus, légbefúvásos(c) kivitelben, ill. ezek
kombinációjával készülnek(2.ábra).
2.ábra Permetezőgépek keverőszerkezetei
a) radiál és szárnylapátos(propelleres); b) hidraulikus; c) pneumatikus(légbefúvásos) keverő
(MG II. 84.old. 49.ábra)
A permetezőgépek tartályaiba és vezetékeibe épített szűrők a dugulások elkerülése végett kis
méretű, sűrű lyukazattal készülnek. Anyaguk korrózióálló fémszövet vagy perforált lemez.
Szűrőket a beöntőnyílásoknál, a kifolyószelepeknél, valamint a szivattyú előtt, után és a
szórófejeknél építenek be. Készülnek elzárószelepes megoldások is. A permetezőgép
szűrőrendszerének általános felépítését a 3.ábra szemlélteti.
6
3.ábra A permetezőgép szűrőrendszere
(MG II: 85.old. 50.ábra)
Szivattúk
A permetezőgépeken a sokféle igényhez igazodva többféle szivattyútípus alakult ki. Ezek
közül a membrános, a dugattyús, a lapátos, a görgős, a fogaskerekék- és a
centrifugálszivattyúk terjedtek el. Egyes típusoknál a permetezőgép szivattyúja a tartály
feltöltésére is felhasználhaató. Ezt az önfeltöltéses rendszert ma már kiszorította a nagy
teljesítményű keverő-töltő kocsik alkalmazása.
A membránszivattyúnál (4.ábra) a munkatér véltoztatását és ezzel s folyadék szállítását
membrán végzi.
7
4.ábra Permetezőgépek membránszivattyúi
a) mechanikus mozgatású, b) közvetítőfolyadékos
(MG II: 86.old. 51.ábra)
A membrán mozgatása szerint megkülönböztetünk
mechanikus mozgatású és
közvetítőfolyadékos membránszivattút.
A mechanikus mozgatásúnál (a) az excentertengellyel működtetett hajtókarok a közrefogó
tárcsákon át a gumimembránhoz kapcsolódnak. A membrán követi a hajtókarok által
meghatározott alakváltozást, és így a munkatér az excentertengely elfordulásának
megfelelően változik. Amikor az egyik membrán szív, a másik nyom. Petmetezőgépekhez
2...6 membrános változatokat készítenek Q = 40...150 liter/min térfogatárammal. A
leggyakoribb üzemi nyomás 0,1...0,3 MPa.
A membránszivattyú közvetítőfolyadékos kivitelben is készül.A közvetítőfolyadék
rendszerint olaj. Ennél a változatnál a membrán mindkét oldalának teljes felületén
folyadékterhelés van, így a membrán igénybevétele lényegesen kisebb, mint a mechanikus
hajtásúé. Ezért a rendszer nagyobb üzemi nyomásra alkalmas. Az alkalmazott nyomás
általában 1,5...3, max. 6 MPa.
A nagy fordulatszámmal működő szivattyúknál a fellépő tehetetlenségi erő miatt a dugattyút
egy fémrúd köti össze a membránnal(lásd 4.ábra b/részletet). Kisebb fordulatszámra készülő
szivattyúknál nincs összekötő rúd. Vannak olyan szivattyúk is, amelyeknél az olajnyomás
csak a nyomóütemben terheli a membrán felületét, míg szíváskor a membránt egy rugó
nyomja vissza, vagy a membrán tányéralakúra van kiképezve így magától visszaugrik
eredeti helyzetébe. .
Membránszivattyú szerkezeti kialakítását az 5 ábra szemlélteti.
5 ábra Membránszivattyú szerkezeti kialakítása
1-kilisszás hajtómű, 2-dugattyú, 3-membrán, 4-szívószelep, 5-nyomószelep, 6-szívócsõ
csatlakozó, 7-nyomócsõ csatlakozó
(DIM 25.old 21.ábra)
A membránszivattyúk előnye, hogy a szállított folyadék csak a gumimembránok felületével
és a szelepekkel érintkezik, így a szivattyúnak nincs olyan súrlódó alkatrésze, amelyen a
szuszpenzió vagy a szennyező anyag koptató hatása érvényesülhet. Hátránya, hogy kicsi a
nyomása és a teljesítménye.
8
Dugattyús szivattyúnál a permetlevet fémhengerben mozgó dugattyú szállítja. A
dugattyútest készülhet rugalmas anyagból, de lehet merev is. Fontos, hogy a henger és a
dugattyú között jó legyen a tömítés. A dugattyútömítés két változatát a 6 ábra szemlélteti.
6 ábra Adugattyú és a hengerfal közötti rés tömítése
a) gumidugattyú, b) merev dugattyú: 1-henger, 2-tömszelence, 3-szorítóanya
(DIM 23.old. 18.ábra)
A rugalmas anyagból -általában gumiból- készült dugattyút(a) előfeszítve szerelik be, hogy
jól tömítsen. A dugattyú mindkét oldalát fém körtárcsa zárja le, azonban a nyomóoldali
tárcsán kis lyukak vannak, hogy a nyomás behatolhasson a dugattyú belsejébe. Így a
nyomólöket alatt a nyomás a gumidugattyút belülről kifelé nekinyomja a henger falának,
ami jelentősen javítja a tömítést.A merev dugattyúnál(b) a tömítés tömszelencével történik,
A tömítést nem szabad túlzottan megfeszíteni, mert nõ a súrlódó erõ és ezzel együtt a
teljesítményigény, továbbá nõ a kopás is.
A folyadékot nyomó dugattyú egy vezetődugattyú és hajtórúd közbeiktatásával kapcsolódik
a forgattyúhoz(7.ábra).
7.ábra Permetezőgép dugattyús szivattyújának működési vázlata
(MG II: 87.old. 52.ábra)
9
A szivattyú munkateréhez szívó- és nyomószelep csatlakozik. Folyadékszállítása szakaszos,
mivel csak a nyomóütemben valósul meg. Több elem egybeépítésével e szakaszosság
részben kiegyenlítődik. Az áramlás légüsttel tehető egyenletessé.
A légüst egy zárt tartály, amelynek légterét a szivattyúval szállított permetlé összenyomja.
Csökkenő folyadéknyomás esetén a légüstben összenyomott levegőpárna lehetővé teszi a
kellő nyomású folyadékmennyiséget. A légüst membrános kivitelben is készül. Ez utóbbiak
a hagyományos légüstnél gyorsabban reagálnak a nyomásváltozásra, ezáltal javul a
folyadékáram egyenletessége.
Permetezõgép dugattyús szivattyújának szerkezeti kialakítását a 8 ábra mutatja.
8 ábra Dugattyús permetlészivattyú vázlata
1-hajtótengely, 2-forgattyústengely,3-hajtókar, 4-vezetõdugattyú, 5- dugattyú, 6-szívószelep,
7-nyomószelep, 8-légüst, 9-manométer, 10-visszafolyó szelep, 11-szeleprugó
(DIM 23.old 19.ábra)
Dugattyús szivattyúknál az alkalmazott üzemi nyyomás 2...6 MPa. A szivattyúk 2-3-4-6-
hengeres változatban, egy vagy két hengerblokkal készülnek. Ez utóbbiak boxer
elrendezésűek. Egy hengerre általában 0,5...0,6 dm3/s permetlészállítás esik. A dugattyús
permetlészivattyúk fordulatszáma általában 150...250 ford/min. A permetlészivattyúk
hatásfoka 0,8...0,93.
Dugattyús és membrános permetlészivattyú jelleggörbéit a 9 ábra szemlélteti.
10
9 ábra Dugattyús és membrános permetlészivattyú jelleggörbéje.
(MTUR, 120.old.83.ábra)
Egyéb szivattyútípusok működését a 10.ábra szemlélteti.
11
10.ábra Permetezőgépeken alkalmazott egyéb szivattyúk
a) fogaskerékszivattyú, b) hajlékonylapátos szivattyú, c) mozgólapátos-, d) görgős-,
e) oldalcsatornás csipkézett járókerekű szivattyú
(MG II. 53.ábra)
A permetezőgépekbe épített fogaskerékszivattyúk a) általában 0,6...1,0 MPa(esetenként
nagyobb) nyomásra készülnek. A finomabb megmunkálású és illesztésű
fogaskerékszivattyúkkkal elõállítható nyomás 3,0...10 MPa is lehet. Előnyük a kis méret, a
szerkezeti egyszerűség és üzembiztonság. Hátrányuk, hogy már egészen kismértékű kopás
esetén is csökken az előállítható nyomás.
A hajlékonylapátos (b) szivattyú gumilapáttal ellátott rotorja egy, a körtől eltérő
keresztmetszetű házban forog. Forgatáskor a két lapát közötti térfogat változik. A bővülő tér
szívást, a szűkölő nyomást idéz elő. Üzemi nyomása 0,3...0,6 MPa.
12
A mozgólapátos szivattyú (c) és a görgős szivattyú d) működése szintén a két szomszédos
elem közötti térfogat változásán alapul. A szivattyú görgői állandóan érintkeznek a forgó- és
az állórésszel, ezért erős koptató hatásnak vannak kitéve. Ezért a görgős szivattyúk
szuszpenziók kipermetezésére nem alkalmasak. A szuszpenzióknak ugyanis a bennük lévő
apró kristályok miaatt különösen erős a koptató hatása.
A hajlékonylapátos és a mozgólapátos, valamint a görgős szivattyúk előnye, hogy a
szerkezetük egyszerű, a folyadék szennyezettségére nem túlságosan érzékenyek. Hátrányuk,
hogy az elérhető nyomás viszonylag kicsi, 0,3...0,6 MPa. Ezek a szivattyúk folyadék nélkül,
szárazon nem üzemeltethetők, mert a lapátok felmelegszenek és tönkremmennek. A görgős
permetlészivattyú szuszpenzió kipermetezésére nem alkalmas.
A centrifugálszivattyúk szerkezete egyszerű, helyszükségletük kicsi. Nagy fordulatszámuk
a hajtásmódnál előnyt jelent.
A centrifugálszivattyú nézeti képét a 11. ábra szemlélteti.
11. ábra Centrifugálszivattyú
1-szívócsonk, 2-lapátkerék, 3-tengely, 4-csigaház, 5-nyomócsonk
(DIM 30.old. 31.ábra)
A szivattyút üzembehelyezés előtt légteleníteni kell. Nincs szükség légtelenítésre, ha a
folyadék a szivattyúhoz folyik. Szállítóteljesítménye a nyomás növekedésével csökken.
Hajtását az újabb gépeken hidromotorról kapja.
A centrifugálszivattyú jelleggörbéjét a 12 ábra szemlélteti. Az ábra egy régebbi mérés
eredményét mutatja, ezért a teljesítmény lóerõben szerepel.(1 kW = 1,36 LE)
13
12 ábra A centrifugálszivattyú jelleggörbéi
(DIM 31.old. 32.ábra)
Az oldalcsatornás csipkézett lapátkerekű (e) szivattyú lapátkerekét gyűrű alakú tér veszi
körül. A lapátkerék forgás közben a folyadékot magával sodorja. Az oldalcsatornás szivattyú
üzemi nyomása kb. 0,5 MPa. A szivattyú teljesítménye a nyomástól és a fordulatszámtól
függően 0,8...4,2 dm3/s. Szállítóteljesítménye a nyomás növekedésével csökken. Mivel a
kopásra nem érzékeny, ezért főleg az erősebb koptató hatású szuszpenziók (gyomirtószer,
folyékony műtrágya) kiszórására használják.
A görgõs szivattyú jelleggörbéit a 12/a ábra mutatja. Az a) ábrarészen látható diagramm a
nyomás függvényében, a b) ábra a fordulatszám függvényében mutatja a szállitott
mennyiség(Q%) alakulását. Itt a 100% a légköri nyomásnál szállított mennyiséget jelenti.
12/a ábra Görgős szivattyú jelleggörbéi
14
(MTUR 122.old. 85.ébra)
Légsűrítők
A légsűrítők feladata a permetezőgép üzeméhez szükséges megfelelő nyomású és
mennyiségű levegő szállítása.
Szerkezeti kialakításuk szerint a következõk vannak:
- fújtatók,
- dugattyús kompresszorok,
- ventillátorok
- Root-fúvók
A fújtatókat kis teljesítményük és szakaszos üzemük miatt csak kézi üzemeltetésű
porozógépeken használják. Elterjedtebb változataikat a 13 ábra szemlélteti.
13 ábra Különbözõ fújtatók felépítése és működése
I.-membrános, II. harmonikarendszerű, III. lengõlapátos. 1-szívószelep, 2-nyomószelep,
3-hajlékony membrán, 4-redõs henger, 5-merev lapát
(DIM 38.old 38.ábra)
A szerkezetek működése az ábrák alapján minden különösebb magyarázat nélkül
megérthetõk.
A dugattyús kompresszorokat a kis mennyiségű, de nagy nyomású levegőt igánylő
gépeknél, főleg a ködképző(aeroszolos) gépeknél használják. A hengereket léghűtésesek,
vagy vízhűtésesek.
A Root-fúvó működési elvét - amely leginkább a fogaskerékszivattyúhoz hasonlítható- a
14. ábra szemlélteti.
15
14. ábra A Root-fúvó szerkezeti részei és működési elve.
(DIM 39.old. 39.ábra)
A Root-fúvót közepes nyomást és levegőmennyiséget igénylő növényvédelmi gépeken
alkalmazzák (p=50...80 kPa; Q=91...300 m3/h). A Root-fúvók fordulatszáma
1400...2800 ford/min. Hátránya hogy kopás esetén csökken a nyomása. A Root-fúvóknál az
egyik tengely van meghajtva, a másik erről kap hajtást 1:1 áttételű fogaskerékpárral.
A Root fúvó eredetéről tudnunk kell, hogy azt végszigorlati tervként egy angol műegyetemi
hallgató készítette. A bizottság a tervet a rajz alapján elutasította, mondván hogy az túl zajos
lesz és hamar tönkre fog menni. Szerencsére nem lett igazuk. Mai fogalmaink szerint a
Root-fúvó tehát egy korabeli tdk. dolgozat tárgyaként látott napvilágot.
A radiál- és az axiálventillátorokat leginkább légporlasztású gépeken alkalmazzák. A
radiálventillátort centrifugálventillátornak is nevezik. A radiálventillátorok speciális
változata a dobforgórészes ventillátor. Az előzőeket nagy légsebesség, az utóbbiakat nagy
légmennyiség biztosítása céljából építik be.
A radiálventillátorok nyomása p = 4...6 kPa(400...600 mm v.o), Q=2000...7000 m3/h, a
kilápő légsebesség 65...120 m/s.
A növényvédelmi gépeken alkalmazott ventillátorok fontosabb változatait a 15 ábra
szemlélteti.
16
15. ábra Növényvédelmi gépeken alkalmazott ventillátorok
a) centrifugális, b) hajtóműves axiális, c) terelõlapátos axiális, d) dobventillátor.
1-lapátkerék(járókerék), 2-ház, 3-szívótorok, 4-terelõlapát, 5-hajtómű, 6-kifúvónyílás
(MTUR 124.old. 87.ábra)
Az axiálventillátorokon alkalmazott terelõlapát(vezetõlapát) alkalmazása némileg növeli az
elérhetõ nyomást.
A centrifugális ventillátoroknak különleges változatát képviselik a dobventillátorok. Ezek
1...3 kPa nyomással, Q = 10000...30000 m/h légszállítással és v = 30...50 m/s
A kisebb és a nagyobb légszállítású, de azonos hajtóteljesítményt igénylő ventillátoroknál a
légsebesség alakulását a kifúvónyílástól mért távolság függvényében a 16. ábra szemlélteti.
A kis légmennyiséget szállító ventillátor kilépő légsebessége számottevően meghaladja a
nagyobb légmennyiséget szállító ventillátor kilépő sebességét. A kilépő keresztmetszettől 3
m távolságra a sebességek már csaknem azonosak, távolabb pedig a nagyobb tömegü
légsugár sebessége a nagyobb.
16. ábra Azonos hajtóteljesítményű ventillátorok által keltett légsebesség változása a kilépő
keresztmetszettől mért távolság függvényében
17
(DIM 40.old. 40.ábra)
Nyomáshatároló szelep, törőlemez, szabályozók
A nagynyomású dugattyús szivattyúknál a nyomóoldalhoz csatlakoztatva nyomásmérőt és
nyomáshatároló szelepet helyeznek el.
A nyomáshatároló az előre beállítható nyomás esetén nyit. Az átengedett mennyiség
visszakerül a tartályba.
A nyomáshatároló két alapváltpzatát a 17.ábra mutatja.
17.ábra Nyomáshatároló szelepek változatai
a) fokozat nélküli, b) fokozatokban állítható
(MG II.54.ábra)
Az a) megoldásnál a nyomás a csavarorsóval fokozat nélkül, a b) megoldásnál 4 fokozatban
állítható. A fokozat nélküli nyomásváltoztatásnak vannak bonyolultabb változatai is. Itt
csupán a megoldás lényegére kívántunk rámutatni.
A törőlemez (hasadófólia) a szivattyút és a csővezetéket a túlnyomás ellen védi. A
nyomóoldalon elhelyezett csőcsonk végére csavaros kupakkal szorítják rá. Túlnyo,ás esetén
s lemez átszakad, ki kell cserélni. Csak a géphez szállított tartaléklemezt szabad
18
felhasználni, mert erösebb lemez beszerelése esetén súlyos géptörés vagy baleset fordulhat
elő.
A permetezőgépeknél -amint azt már említettük- igen fontos követelmény a felületegységre
eső mennyiség állandó értéken tartása. Egy állandó nyomásra beállított szivattyú ezt csak
egy meghatározott sebességnél tudja teljesíteni. A haladási sebességet azonban még sík
terepen sem lehet állandó értéken tartani, nem beszélva a lejtőn végzett munkáról. Az
automatizálás kezdeti lépései így arra terjedtek ki, hogy változó sebesség mellett is
biztosítani lehessen a felületegységre kijutó permetlé állandóságát. Az idők folyamán
számos ilyen szerkezetet alakítottak ki. A mai gépeken meglehetősen bonyolult elektrónikus
szabályozók vannak, amelyek ismertetése hosszadalmas lenne, ezért ettől eltekintünk.
Bemutatunk azonban egy egyszerű mennyiségszabályozót a működési elv megismerése
céljából(18. ábra)
18. ábra Permetezőgép automatikus mennyiségszabályozójánaak működési vázlata
(MTUR 129.old. 90.ábra)
A szórófejen kiáramló mennyiséget egy áramlásmérő, a haladási sebességet egy
tachogenerátor méri. Mindkét jelet az összehasonlítást végző műszerrészbe vezetik. Ha
valamelyik egy bizonyos határon túl eltér az előre beállított értéktől, akkor az automata
megváltoztatja a permetlé visszafolyószelep állását és ezzel egyidejűleg azonnal
megváltozik a kipermetezett mennyiség is.
Szórófejek
A permetlé cseppekre bontását a különböző kiképzésű szórófejek végzik.
A folyadéknyomásos permetezőkben a folyadék nyomás alatt jut a szórófejekhez, ahol
szétporlad(cseppekre oszlik), majd kijut a növényzetre.
A légporlasztásos permetezők a szórófejekbe bevezetett vagy szétporlasztott folyadékot
ventillátor által keltett légáram segítségével juttatják a növényzetre. A légáram a
szórófejekben porlasztott folyadékcseppeket még tovább bontja apróbb cseppekké.
Az aeroszol-permetezőkben a hatóanyagot tartalmazó folyadék ködszerű állapotúvá válik,
és felhő formájában jut a növényekre.
Hidraulikus cseppképzésű szórófejek
A hidraulikus cseppképzésű szórófejeknek többféle változatat van, ezek(8.ábra):
cirkulációs,
ütközőlapos és
keresztréses szórófejek
19
Előzetes áttekintés céljából bemutatjuk a hidraulikus szórófejek különféle változatait
(19.ábra)
19.ábra Hidraulikus szórófejek
a) csigabetétes, b) tangenciális, c) ütközőlapos, d) réses szórófejek
(MG II. 93.old. 55.ábra)
A cirkulációs szórófejeknek két jellegzetes típusa van; a csigabetétes (a) és a tangenciális
beömlésű.
A szórófejek legfontosabb eleme a kiömlőnyílással ellátott szórósapka vagy cserélhető
szóróbetét. Ezek rendszerint rozsdamentes acélból vagy az igen kemény fémkerámiából
készülnek 0,2...2 mm furatátmérővel. Üzemi nyomásuk 0,35...0,6 MPa. A szórófejből kilépő
permetcseppek az örvénylés következtéében üreges kúpot képeznek. Ezen az elven
működnek a festékszórók is.
A cseppek mérete 150...500 m, kb ez a mérettartománya a többi szórófejnek is.
A cseppméret a cirkulációs tér hosszával fordítottan, a szórási kúpszöggel egyenesen
arányos. Ez azt jelenti, hogy egy adott nyomás mellett a hosszabb cirkulációs térből apróbb
cseppek lépnek ki, mint a rövidebből. A szórási kúpszög a nyomással nő, ami a cseppek
20
aprózódását segíti elő. Ha nő a kúpszög és apróbbak a cseppek, akkor viszont csökken a
penetráció és nő az elsodródás veszélye.
Amiatt, hogy a kúp üreges, tehát a folyadékhártya csak a kúp palástján áramlik, ezért egy
adott síkfelület fölött a vele párhuzamosan elhúzott szórófej "csíkosan" szór, mégpedig úgy
hogy a sáv két szélén több a kiszórt folyadék, mint a sáv közepe felé. Kézi permetezésnél ez
a szórásegyenlőtlenség - a festékszóráshoz hasonlóan- a szórófej köröző mozgatásával
kiküszöbölhető. A cirkulációs szórófejet az említett szórásegyenlőtlenség miatt nagy
munkaszélességű szántóföldi síkszóró-gépeken nem célszerű alkalmazni. Itt ugyanis a
szórófej a talajjal párhuzamosan egyenes vonalban mozog.
A szórófejeknek az egyenlőtlen eloszlása már nem érvényesül, ha légszállítással vannak
egybeépítve. Ilyenkor a permetlé nem közvetlenül a szórófejből jut a növényre, hanem a
légáramba keveredve a levegő teríti a levélzetre, ami a direkt szórásnál egyenletesebb
elosztást biztosít. A légporlasztás előnyös azért is, hogy tovább aprítja a cseppeket. A
cirkulációs szórófejek előbb említett 150...500 m -os cseppspektruma a légporlasztással
kombinált szórásnál a légsebességtől függően akár 20...100 m-re is csökkenthatő.
A légporlasztásos szórófejeket később részletesebben is ismertetjük.
Ezekből látható, hogy a szórófejek fejlesztése,.a jó cseppeloszlás, és a megfelelő
cseppnagyság kialakítása érdekében több tényezőt is mérlegelni kell. Mindezekhez hozzá
kell még számítani a legyárthatóságot, a szerkezet üzembiztonságát és az egyszerű
kezelehetőséget is.
Különböző szórófejek metszetrajza a 20 ábrán látható.
20 ábra Szórófejek és csepegésgátlók metszetrajza
a) örvénykamrás, b) csigabetétes, c) visszacsapó szelepes, d) csöpögésgátló membrán
(MTUR 142.old. 98.ábra)
A perdület és a cirkuláció fogalma
A csigabetét, vagy más nevén a pörgetőtest a folyadékot forgásba hozza, miáltal a
folyadéknak perdületet kölcsönöz. A perdület() mechanikai alapfogalom, amit a
21
mozgásmennyiség (impulzus) nyomatékával fejeznek ki. A folyadék a nyílás t tengelye
körül cirkulálva halad előre, tehát a folyadéknak cirkulációja van. A cirkuláció() nem csak
a keringés kifejezésére szolgáló szó, hanem mechanikai megfogalmazása is van, így
számolásra is alkalmas. A szórfejben uralkodó p nyomású térből a szórónyíláson kilépő
folyadékhártya kúp alakot vesz fel. Ebben egy m tömegű folyadékcsepp mozgásviszonyait a
21.ábra szemlélteti.
+ r
m
v
v
+
p
t
21.ábra A szórónyílás után kialakuló kúpalakú folyadékhártyában lévő m tömegű csepp
mozgásviszonyai.
(Saját rajz van)
A cirkuláció a sebesség nyomatéka. Képletben kifejezve:
v r. A perdület a mozgásmennyiség nyomatéka; képletben kifejezve:
m v r. . A perdület a cirkulációval a szögsebességgel és a tehetetlenségi nyomatékkal kifejezve:
m v r m
m r
. . .
. . .2
ahol
m (kg) a forgásban résztvevő folyadékcsepp tömege,
v (m/s) az m tömegű folyadékcsepp kerületi sebessége,
r (m) a pillanatnyi forgási sugár,
(1/s) a pillanatnyi szögsebesség,
(kgm2) a cseppnek a forgkúp tengelyére vett tehetetlenségi nyomatéka,
Az ide vonatkozó mechanikai tétel alapján a folyadék perdülete az áramlás folyamán
állandó marad. A szórónyíláson forogva kilépő folyadék kúp felületet vesz fel. A nagyobb
sugáron kisebb a forgási sebesség. A szórónyílástól távolodva a folyadéktömeg egyre
nagyobb felületen oszlik meg, ezért a folyadékhártya elvékonyodik, majd szétszakad és
cseppekre bomlik.
Itt megjegyezzük, hogy a cirkulációs szórófejek elméleti kérdéseit hazánkban elsőként
dr. Vörös Imre műegyetemi tanár vizsgálta. Eredményes kísérletek igazolták a folyadék
porlasztására vonatkozó elgondolásait, amit később a szórófejek gyártásánál is figyelembe
vettek.
A cseppképzés fizikája
22
Egy edény alján elhelyezett kerek nyíláson át a gravitáció hatására kiáramló folyadéknál a
cseppek kialakulásának folyamatát a 22 ábra szemlélteti.
22. ábra A folyadéksugár cseppekre szakadásának elve
(DIM 13.old. 3.ábra)
A kiáramló folyadék a felületi feszültség hatására igyekszik a legkisebb felületü alakzatra
zsugorodni. Ha a folyadék sebessége egy határértéket meghalad, akkor a hengeres
folyadéksugár felületén apró hullámok jelennek meg. Ennek hatására a hengeres
folyadéktest felületén szűkületek és dudorok keletkeznek. A szűkületek teljes
elvékonyodásával a folyadéksugár cseppekre bomlik. A folyadéksugár elszakadása után a
levált rész igyekszik gömb alakot felvenni. A cseppek képződésekor a leendő csepp két
nyúlványánál még további egy-vagy két cseppecske keletkezik. A cseppképződésnek ez a
sajátos folyamata megy végbe a szórófejek által kialakított folyadékhártyánál is.
Ezekből látható, hogy teljesen egyenletes méretü cseppek képzése a technika mai szintjén
gyakorlatilag megvalósíthatatlan. A minél egyenletesebb méretű és minél finomabb cseppek
kialakítására való törekvés hozta magával, hogy szórófejek számos változatát alakították ki.
A cseppméret és a folyadékmennyiség közötti összefüggés a 23. ábrán tanulmányozható
Egy adott felület befedéséhez minél kisebb átmérőjű gömbalakú cseppeket alkalmazunk,
annál kevesebb folyadékmennyiség szükséges.
r1
r2
r2
A1
A2
A2
r2 = 0 ,7 0 7 r1
V1
V2
V22 .A2 = A1
V2 = 0 ,3 8 4 V1 23 ábra A cseppméret és a folyadékmennyiség összefüggése
23
Adott A1 felületet két egyenlő nagyságú A2 területű kisebb körrel fedünk le. Ehhez a kisebb
kör sugarának r2 = 0,707 r1-nek kell lenni.. Ebből következően a két darab r2 sugarú gömb
térfogata 2V2 = 0,384.V1, vagyis a két kisebb gömb együttes térfogata mindössze 38,4%-a
az eredeti nagy gömb térfogatának. Ha a lefedést nem két, hanem több apróbb cseppel
végezzük, úgy a térfogat még kisebb lesz.
A magyarázat úgy is megadható, hogy a gömb sugarának a csökkentésével a keresztmetszet
(lefedhető felület) négyzetesen, a térfogat köbösen -tehát erősebben- csökken.
Fentiek szemléltetésére szolgál még a 24. ábra is.
24. ábra Egy levél lefedése nagy és kis cseppekkel
(VARGA 50.old. 20.ábra)
A forgómozgás létrehozása céljából a permetlét megfelelő sebességgel és megfelelő
irányban kell bevezetni az örvénykamrába. A szükséges sebességet a szórófejben létrehozott
túlnyomás(A légkörinél nagyobb myomás), a bevezetési irány pedig a bevezető csatornák
biztosítják.
A cirkulációs szórófej működését bemutató elvi vázlat a 25. ábrán látható.
25. ábra Cseppképződési folyamat a cirkulációs szórófejnél
(MTUR 135,old. 95.ábra)
A szórófejek örvénykamrájában kialakuló áramlás ideális folyadék esetén a szabad
cirkuláció törvényeit követné(ha lenne ilyen folyadék), ami az ide vonatkozó áramlástani
összefüggések alapján matematikailag is leírható lenne. Ami azt jelenti, hogy a folyadék
mozgását, a nyomás és sebességviszonyokat ki tudnánk számítani. Amint ismeretes,
ideálisnak egy olyan -gyakorlatilag nem létező- folyadék tekinthető, amelynél nincs sen
belső, sem külső súrlódás.
24
A valóságos folyadék -így a permetlé esetében is- a szabad cirkuláció kialakulását a
folyadék belső súrlódása, és az örvénykamra falán fellépő súrlódás gátolja. Az örvénykamra
falán ui.a súrlódás miatt bizonyos határréteg alakul ki. A perdület állandósága miatt - az
előző pont alapján- ideális folyadéknál- a sebességnek végtelennek kellene lenni. Valóságos
folyadék, tehát a permetlé permetezésénél, az ideális folyadékokra kiszámítható
sebességeknál kisebb sebességek lépnek fel, így természetesen a tengelyben sem lesz a
folyadék forgási sebessége végtelen. Az örvénykamra méretét, felületét és simaságát úgy
kell kialakítani, hogy a forgási sebesség elegendő legyen ahhoz, hogy az örvénykamra alsó
részén lévő furaton(szórónyíláson) keresztül bizonyos átmérőjű "légmag" (üres henger)
képződjön.
A permetlé a szórófej fúvókájából a forgómozgás és a légáram miatt körgyűrű
keresztmetszeten áramlik ki a szabadba, ahol kúppalást alakú hártyát képez. A permethártyát
a felszínen ható -a felületi feszültséggel öüsszefüggő- erők tartják össze, azonban a
részecskékre a centrifugális erő és a súlyerő is hat. A kúpalaku hártya vastagsága a
szórófejtől távolodva csökken, a részecskéire ható erők egyensúlye megbomlik, a hártya
szélén a már említett hullámmozgás alakul ki, majd az elvékonyodó hártya széléről
folyadékrészecskék válnak le, amelyek cseppek alakjában folytatják útjukat. A
hullámmozgás végső zónájában a hártya forgása fokozatosan csökkenve megszünik.
Az ütközőlapos szórófejeknél(c) a folyadéknak nincs cirkulációja, ezért a permetsugár nem
kúp alakú, hanem sík hártyaszerű. Ezeket síkporlasztóknak is nevezik. A permetfátyol úgy
alakul ki, hogy a szórófej furatán kilépő folyadéksugár sík vagy görbült, esetenként állítható,
szilárd felületnek(ütközőlapnak) ütközve irányát változtatva terül szét, majd cseppekre
bomlik. Ütközőlapos szórófej metszete a 26. ábrán látható.
26. ábra Ütközőlapos szórófej metszete
1-szórófejtest, 2-szűrő, 3-hollandi anya, 4-ütközőfej, 5-hasíték a baállításhoz
a permetfátyol nyílásszöge(terítési szög)
(MTUR 143.old.99.ábra))
Az ütközős szórófejek a cirkulációsnál valamivel kisebb nyomáson is megfelelően
porlasztanak és a folyadékeloszlás is egyenletesebb. Amint az a fizikából ismeretes, a
kifolyási sebesség egy adott nyomású térből nem függ a nyílás átmérőjétől, csupán kis
mértékben a furat alakjától.
A kiőmlési sebesség elméletileg:
ve 2.
vp
e 2.
A valóságban a kifolyási sebesség ennél kisebb, amit egy "c" kifolyási tényezővel lehet
figyelembe venni: A "c" értéke egynél kisebb dimenzió nélküli szám.
v c ve . Az ütközőlapos szórófejekkel végzett kísérletek alapján megrajzolt néhány jellemző
diagrammot a 27. ábra szemléltet.
25
27. ábra Ütközőlapos szórófejek néhány jellemzőjének változása
a) a nyomás és az átfolyási tényező, b) a nyomás és a terítési szög, c) a kilépési sebesség és a
közepes cseppátmérő
A keresztréses vagy folyadékütközéses szórófejek működése két egymást keresztező
folyadéksugár ütközésén alapul. Mivel a gyakorlatban nagyon nehéz két külön csövön
érkező folyadéksugarat megfelelően ütköztetni és beállítani, ezért a problémát keresztrések
alkalmazásával oldották meg. A keresztréses szórófejnél a szórókupak mindkét oldalán
bemarás van, amelyek merőlegesek egymásra. A kereszteződésben van a kiömlő furat.
A szórófejből kilépő folyadék legyezőszerű hártyát alkot, majd cseppekre bomlik. A réses
szórófejeknél a kialakult hártyafelület nagyobb mint a cirkulációsnál vagy az
ütközőlaposnál. Nagy előnyük, hogy kis nyomáson is megfelelő a cseppek aprítása és
egyenletes a terítés. A legtöbb típus üzemi nyomása 0,1...0,3 MPa között van. A réses
szórófejek alkalmazása jelentős előrelépést jelentett, mert javult a munka minősége, és a kis
nyomás eredményeként csökkent a cseppképzés energiagénye is. A permetfátyol terítési
szöge -típustól függően- 40...150 között van, leggyakrabban a 100...120-os szögű
szórófejeket használják. A nyomás növelésével nő a kipermetezett folyadékmennyiség és nő
a permetfátyol terítési szöge is. Ennek mértékét egy adott típusnál(Tee-Jet 8002) a 28. ábra
szemlélteti.
28. ábra A folyadékmennyiség és a terítési szög változása a nyomás növelésekor
(Tee-Jet prospektus)
Itt megjegyezzük, hogy a karbidlámpa világítóképességének a javítását már a mult század
folyamán úgy oldották meg, hogy a keletkezett gázt egymással szöget bezáró két csövön
vezették ki. Ezáltal megnőtt a "láng" és a lámpa erősebben világított. Ezzel kapcsolatban
26
tudnunk kell még azt, hogy a karbidlámpát ugyanaz a SMITH nevű skót lelkész fedezte fel,
akinek a nevéhez fűződik az első alternáló végószerkezet kialakítása.
A folyadékütközéses szórófej ötletét akár innen is meríthették.
A Tee-Jet réses szórófejnél a belső rést egy finoman megmunkált furat képezi. Alsó része
félgömb felületben végződik. A szórónyílást a gömbfelület és egy ék alakú külső horony
áthatása képezi.
Az átszerelési idő csökkentése érdekében egy szórófej helyére a leggyakrabban szükséges
három-négy szórófejet magábafoglaló egységet helyeznek el(29. ábra). A fej elforgatásával a
megfelelő szórófej kerül nyomás alá.
29. ábra Négyfejes szóróegység
(Tee Jet prospektus)
A Tee-Jet szórófejek általánosan elterjedtek. Az elnevezést ma már nemcsak az előbb leírt
speciális réses szórófejre használják, hanem az USA-beli gyártó cég más szórófejeire is.
A permetfátyol alakja típustól függően különböző lehet. Néhány változatot a 30. ábra
szemléltet.
27
30. ábra A permetfátyol különböző alakjai
a) egyszerű lapos sugár, b) kettős lapos sugár, c) telekúpos, d) üreges kúpos,
e) vastag lapos sugár
(MTUR 145.old.102.ábra)
Az a) és a b) változatot réses szórófej, a c) és d) változatot cirkulációs szórófej, az
e) változatot ütközőlapos szórófej készíti.
A szántóföldi szórógerendával felszerelt permetezőgép nemcsak a növényzet permetezésére,
hanem talajfertőtlenítő oldatok, gyomirtószerek kipermetezésére is alkalmas.
A hagyományos felépítésű permetezőgépek egy része folyékony műtrágyák kiszórására is
alkalmassá tehető.
Tekintettel a szuszpenziók nagyobb sűrűségére, ülepedésre való hajlamosságra,
kiszórásukhoz erre acélra készült szuszpenziós szórófejeket kell felszerelni. Ezeknél a
fúvóka átmérője nagyobb(3...5mm) a permetléfúvókáénál. Szuszpenziók szórására általában
ütközőlapos szórófejeket használnak. Az újabb permetezőgépek készítésekor ma már
figyelembe veszik a szuszpenziók kiszórására való alkalmasságot is (korrózióveszély,
koptató hatás).
A szórófejeknél a permetezés beszüntetésekor -a fogás végén- utáncsöpögés fordul elő. Ez
káros jelenség mert a fordulókban perzselést okozhat. Ezért a szórófejek többsége ma már
csöpögésgátlóval készül. Van tűs, szelepes, membrános és visszaszívó rendszerű.
A csepegésgátló lényege egy rugóterhelésű tű, golyós szelep vagy membrán, amely a
permetezéskor kialakuló nyomás hatására felemelkedik a szórófejben levő átömlőnyílásról.
A permetezés megszüntetésekor a rugó zárja a szelepet, és ezzel megakadályozza a csőben
lévő permetlé kifolyását.
A visszaszívó rendszernél egy beépített injektor kiszívja az elosztócsőben levő folyadékot.
Mechanikus cseppképzésű szórófejek
A szórófejek jellemzője, hogy a porlasztás nem a permetlé nyomásának, hanem a szórófej
"mozgatásának" hatására jön létre.
A forgótárcsás porlasztó lényege egy gyorsan forgó -többnyire kúp alakú- tárcsa
(31.ábra)
28
31.ábra Forgótárcsás porlasztó
(MG II. 95.old.56.ábra)
A folyadék a tárcsán elterül, és a centrifugális erő hatására a tárcsa recézett szélén cseppekre
bomntva jut a levegőbe. A szórófejeket az erőgép akkumulátorjáról működtetett villamos
motor, repülőgépeknél a menetszél által forgatott szélkerék hajtja. A tárcsa fordulatszáma
4000...12000 ford/min.
A forgó rendszerű szórófejek egyenletes méretelosztású cseppeket csak kis
folyadékmennyiségnél állítanak elő. Ezért tömény permetezőszerek kis adagú
szórására(ULV és UULV) használják(1...40 dm3/ha).
Mechanikus cseppképzést valósít meg a vibrációs (vibrojet, ejtsd vájbrodzset) típusú, angol
gyártmányú szórószerkezet is. Ez nem más, mint egy kettős köpenyű cső, amelyek közül a
külső köpeny több sorban perforált. A szórófej furatos köpenyét elektromotor kulisszás
hajtóművel lengő mozgásba hozza, amely mozgás a vékony folyadéksugarat megszaggatja.
Így egyenletes, nagyméretű cseppek képződnek, amei különösen a totális gyomirtószerek
alkalmazásakor előnyös, mert gyors ülepedésük miatt aaz elsodródás veszélye kicsi.
A Vibrojet szórófej működését a 32. ábra szemlélteti.
32. ábra A Vibrojet vibrációs szórófej
29
(DIM 18,old 12.ábra)
Légporlasztású szórófejek
Légporlasztású cseppképzéskor a folyadékot a ventillátorból kilépő, nagy sebességgel
áramló levegő porlasztja szét.
Kísérleti tapasztalatok szerint ezzel a cseppképzési módszerrel akkor kapunk megfelelő
méretű cseppeket, ha a légsebesség legalább 100...150 m/s között van, a levegőmennyiség
pedig 200...300 -szorosa a folyadék mennyiségének. Ilyen viszonyok mellett a létrehozott
cseppek mérete 20...100 m között van. Az 50...60 m/s -nál nagyobb légsebesség azonban --
a légmennyiségtől és a távolságtól függően- kárt tehet a növényekben, ezért a gyakorlatban
alkalmazott gépeknél ezt a sebességhatárt nem szabad túllépni.
Ebből következően az egyszerű légporlasztásos cseppképzési módszert csak ott lehet
alkalmazni, ahol a nagy sebességű levegő nem okoz kárt.
Kisebb légsebességgel akkor lehet megfelelő méretű, -100 m közelében lévő- cseppeket
készíteni, ha a ventillátor légáramába nem közönséges csövön vezetik be a permetlevet,
hanem hidraulikus szórófej végzi a porlasztást. Ezt a megoldást kombinált porlasztásnak
nevezik.
Kombinált porlasztásnál tehát a légáramláson kívűl valamilyen hidraulikus cseppképzésű
szórófejet is használunk. Ez utóbbinál a porlasztást elsősorban a szórófej végzi. A levegő,
ugyanis tovább aprózza a cseppeket, azonban főleg a cseppek szállítására szolgál. Ezért a
hidraulikus szórófejekkel ellátott ventillátoros gépeket szállítólevegős permetezőgépeknek
is nevezik, megkülönböztetésül a tisztán levegővel porlasztó légporlasztásos gépektől.
A cseppek behatolását(penetráció) a levélzet közé elsősorban a nagy sebességű levegőáram
biztosítja. A légporlasztásoa rendszer jellegzetességei tehát a finom cseppek, jó penetráció,
egyenletes cseppeloszlás.
A légporlasztásos cseppképzés a nagy légsebesség miatt általában nem szélérzékeny,
dugulásmentes, és a légáram irányításával a permet a megfelelő helyre juttatható. Elsősorban
gyümölcsfék permetezésére készült gépeken alkalmazzák.
Az egyszerű légporlasztás néhány változatának vázlatát a 33.ábra szemlélteti.
30
33.ábra Légporlasztásos szórócsövek
a) kettős köpenyű, b) egyes bevezetésű, c) ütközőgombos, d) ellenáramú
(MG II.96.old.57.ábra)
a) Kettős köpenyű légvezeték belső cvsövében a folyadék a belső cső falára csapódik, és
filmszerűen elterül. A végén levő derékszögű peremről a légáram apró cseppekben leszakítja
a hártyát. A külső gyűrűben áramló levegő feladata, hogy a leszakított cseppek együtt
haladjanak a légárammal.
b) A folyadék ütközés nélkül kerül a légáramba. A porlasztás mértéke ennél a változatnál a
legkisebb.
c) A folyadékcső előtt álló-vagy forgókúp(gomba) helyezkedik el, amely a folyadékot
filmszerűen vezeti be a légáramba, ahol az cseppekre bomlik.
d) Ellenáramú folyadékbevezetés esetén hatásoa a porlasztás, de a levegőben levő
szennyeződések a folyadékcső dugulását idézhetik elő.
Kombinnált szórószerkezet a 34. ábrán látható.
34. ábra Kombinált szórószerkezet
1-ventillátorház, 2-lapátkerék, 3- permetvezeték, 4-cirkulációs szórófejek
(DIM 19.old. 14.ábra)
A kombinált szórószerkezetnel az előzőekben említett előnyei mellet azonban tagadhatatlan
hátránya, hogy az egyszerű, üzembiztos, szinte dugulásmentes permetképzést kis
fúvókanyílású szórófejjel és bonyolultabb folyadékellátó rendszerrel cseréli fel. E hátránya
ellenére -különösen favédelmi és szőlőpermetező gépeken- széles körben elterjedt, mivel
aporlasztáshoz keltett erős légmozgás hatására a finom permetcseppek a sűrű lombozatba is
behatolnak, és a fakorona belső részén is megfelelő permetfedést hoznak létre.
A légporlasztásnak különleges módja a habködpermetezés. Az eljárás elvi vázlata a
35. ábrán látható.
31
35. ábra A habködpermetező gép működési vázlata
1-permetlétartály, 2-keverőfej, 3-szórófej,4-légvezető cső, 5-permetvezeték, 6-levegőfúvó,
7-motor
(DIM 20.old.15.ábra)
A volt NDK-ban készült gépet ma már aligha használják, azonban megjelenése annakidején
jelentős előrelépés volt a cseppképzés területén.
A tartályból nyomás alatt kiáramló permetlé a keverőtérben a levegővel keveredik. A levegő
apró buborékokat képezve a permetlével együtt áramlik a szórófejekhez. A szórófejből a
légvezető csövön érkező levegő a szabadba sodorja a permetlét, ahol a túlnyomás
megszűnése következtében a buborékokban a levegő hirtelen kiterjed és a buborék -mint a
szappanhabos gyerekjátéknál- szétpukkad és apró cseppekre oszlik.
A buborék kialakulása érdekében a permetléhez habosító anyagot kell adni. Ez a habosító
anyag egyúttal a felületi feszültséget is csökkentette, ami miatt finomabb cseppek keletkeztek
és csökkent a cseppképzés energiaigénye is. A habosító anyag költséges volta és a szerkezet
bonyolultsága miatt ez a gép szélesebb körben nem terjedt el.Néhány darabot hazánkban is
használtak.
A légporlasztást nemcsak favédelmi gépeknél, hanem szántóföldi síkszóró gerendákon is
alkalmazzák(36..ábra).
32
36.ábra Légporlasztású szántóföldi szórógerenda és szórófej
a) szórógerenda, b) szórófej(Unibarren)
(MG II: 97.old. 58.ábra)
A henger alakú levegőcsőben ferde helyzetű tárcsákból álló betétsor van. A henger egyik
vége zárt, a másik végén áramlik be a levegő. Itt helyezik el folyadékbevezető fúvókát is. A
légáramba kerülő cseppek a tárcsákra csapódva filmet képeznek. Innen a légáram apró
cseppekre bontva leválasztja a hártyát. A cseppek a kivágásokkal ellátott műanyag
szórófejen tovább aprózódnak és szóródnak a szabadba.
A szórófejek egymástól 130...150 mm-re vannak. A legtöbb típuson a szórófejek csőcsonkja
merőlegesen áll a szórógerendára. Egyes gépeken a szórófej a gerendával szöget zár be, és
változó irányban rögzíthető. Ez lehetővé teszi, hogy a permetsugarat a növényre irányítsák.
A volt NDK-ban kifejlesztett Unibarren szórószerkezetet hazai gépeken is
alkalmazzák(pl.Kertitox 10).
A folyadékot spirálbetétes szórófej porlasztja és osztja el a nagy sebességű légáramba. A
terelőtoldat állítható. A szórófej poradagolásra is használható. Ilyenkor permetléadagolás
nincs. Az Unibarren típusú szórófejeket az elosztócsövön 0,9...1,0 m távolságban helyezik
el egymástól.
Légzsákos permetezőgép
A folyadékporlasztás és terelő levegő együttes alkalmazása a szórástechnikának egészen új,
eredeti ötlet alapján magvalósított változata. Az eljárást izraeli kutatók találták ki.
Az eljárás lényegét a 37. ábra szemlélteti.
33
37. ábra A légzsákos permetezés működési vázlata
(RAU Prospektus)
A hidraulikus szórófejekkel kipermetezett cseppeket a légzsákból kiáramló nagysebességű
levegő fújja a növényzetre . Ezzel a módszerrel a permetcseppek eljuthatnak a növény alsó
leveleihez is, és az légáram hatására a levelek fonákjára is több permetlé kerül. Mivel a
levegő is aprítja a cseppeket, így kevesebb permetlé kell, jobb a penetráció(behatolás) és
jobb az eloszlás mint légzsák nélkül.
A gyapotültetvényben végzett eredményes kísérleteikről a Transaction's amerikai
folyóiratban (1989 jan.-febr.37...40p) adnak összefoglalást. Eredeti vázlatukat a 38. ábra
mutatja
38. ábra Az izraeli légzsákos permetezőgép vázlata
(TRANSACTION'S 1989.jan-febr.37 40 p. 3.ábra)
A gép felépítése és működése a cikk nyomán:
A gép traktorra szerelt kivitelben készül. A 12 m hosszúságú légzsák idomacél kerethez van
erősítve. A légzsákba a TLT-ről hajtott axiálventillátor fújja a levegőt. A légzsákon 40mm
es fúvókák vannak sűrűn egymás mellett. A kiáramló levegő sebessége 37 m/s. A
hidraulikus porlasztófejek tengelye 30 -os szöget zár be a függőlegessel. A szórógerenda
talajtól mért távolsága a kísérlet alatt 60 cm volt.
A mérések eredményeit a 39. ábra szemlélteti.
34
39. ábra A levelek permetborításának(fedettség) alakulása légzsákkal és anélkül.
a) a levélzet felszínén, b) a levélzet fonákján
(TRANSACTIONS,1989 jan-febr 37...40p 4.ábra)
Az ábrából jól látható, hogy a légzsák alkalmazása jobb és egyenletesebb borítottságot
biztosít a légzsák nélküli permetezéshez képest. Ugyanakkor több permetlé jut a mélyebben
lévő levélzetre is(a). A légáram hatására több permetcsepp kerül a levelek fonákjára is.
Itt megjegyezzük, hogy ezek a paraméterek azért fontosak, mert a tapasztalat szerint pl. búza
permetezésekor(lisztharmat ellen) a levélzet felső 1/3-a leveszi a permetlé nagyobbik részét
és alulra meglehetősen kevés jut.
Az utóbbi években a német RAU cég sorozatban gyártja a légzsákos permetező fejlesztett
változatait. A gépek munkaszélessége 12; 18 és 24 m.. A RAU Air Plus jelzésű gép egyik
változatát a 40. ábra mutatja. A gépet elsősorban zöldségféléknél és gabonánál alkalmazzák.
35
40. ábra A RAU Air Plus légzsákos permetezőgép
(Prospektus)
A 24 m munkaszélességű gép néhány műszaki adata:
A ventillátor hajtása hidrosztatikus
A ventillátor átmérője 1000 mm
telj. igénye 40 kW
légszállítása 62000 m3/h
Max légsebesség kb. 45 m/s
Légfúvókák száma 1 méteren 12
A hidr. szórófejek távolsága 25/50 cm
Ködképző (aeroszolos) szórófejek
A legkisebb cseppméret előállítására alkalmas szórófejek.
A ködképzés egyik módszere csak a létrehozott cseppek méretében különbözik a
légporlasztásostól, ezért a két eljárás között éles határt vonni nem lehet. Az 50 m-nál
kisebb cseppeket eredményező porlasztás már ködképzésnek tekinthető. A folyadékot a
szórófejben kis mennyiségű, de nagy nyomásúlevegő porlasztja. Az eljárást mechanikai
ködképzésnek is nevezik. Előnye, hogy gyorsan ülepedő "nehéz" ködöt állít elő, s így a
gyomirtó anyagok szórására is alkalmas. Két gyakoribb változata a 41..ábrán látható.
41.ábra Ködképző szórófejek
a) örvénykamrás fúvóka, b) háromcsatornás örvényfúvóka
(MG II. 98.old. 59.ábra)
A mechanikus ködképzés energiaigénye viszonylag nagy. Ez csökkenthető termikus
ködképzési eljárás alkalmazásával. Megkülönböztetünk hideg és meleg eljárást.
36
A hideg ködképzés lényege, hogy a hatóanyagot gyorsan párolgó oldószerben szórják ki.
Az oldószer még a permetsugárban elpárolog, a hatóanyag pedig finom köd formájában
ülepszik le. Az oldószer ammónia vagy Freon-12 gáz.
A meleg ködképző eljárásnál az ásványolajban oldott hatóanyagot túlhevített gőzbe vagy
forró vízsugárba porlasztjuk. A hő hatására az olaj eelpárolog, majd a szabad levegőn
lehűlve köddé kondenzálódik. Az oldásra használt olaj elpárologtatásához a traktor
kipufogógázát vagy a reaktív motor elvén működő készülékkel fejlesztett füstgázt
használnak.
Az 1 mikrométernél kisebb átmérőjű részecskék önálló -u, Brown-féle- mozgást végeznek,
szétterjeszkednek a levegőben, és behatolnak a legsűrűbb növényzet koronája közé is, a
helyiségek pórusaiba, réseibe. Gyakorlatilag tehát a gázokra jellemző módon viselkednek.
Csőrendszerek, elosztók
Az elosztószerkezetek aszerint csoportosíthatók, hogy a permetezőgépek milyen
növényállomány kezelésére alkalmasak. Ennek megfelelően szántóföldi, favédelmi és
szőlővédelmi elosztószerkezeteket különböztetünk meg(42..ábra)
42..ábra Szórócsövek változatai permetezőgépeken
(MG II. 99.old. 60.ábra)
A szántóföldi növényvédelemben a teljes felületű szíkszórást vagy sorszórást alkalmazzák.
A teljes felületi vagy síkszóráshoz hidraulikus cseppképzésű szórófejekkel felszerelt
szórórudakat vagy légporlasztásos permetezőcsöveket használnak.
A sorszórók a növénysort vagy a levélzet alatt a sorok közötti talajfelületet permetezik. A
hosszabbítócsövön elhelyezett szórófejpár mindkét feladatra alkalmas. A sorszórást szokás
más művelettel, pl. kultivátorozással vagy vetéssel együtt is végezni(sávos szórás).
Gyomirtószerek levélalá permetezésénél terelőlemezek védik a növény többi részét.
A szántóföldi gépek szórórúdjait vagy szórókereteit merevkeretes vagy csuklós
mankókerekes megoldással alakítják ki. A merevkeretesnél a függesztett keretet hidraulikus
hengerrel vagy kézi csavarorsóval a növény magasságának megfelelően emelni vagy
süllyeszteni lehet. A nagy munkaszélességű keret két vagy több részre osztva készül, hogy
szállítási helyzetben összecsukható legyen.
37
A teljes felületi vagy síkszóróknál és a sorszóróknál egyaránt nagyon fontos a szórókeret
lengésének mérséklése. A szórókeret lengése ugyanis számottevően rontja a szórásképet.
A szórókeret lenghet a talajra merőleges, vagy azzal párhuzamos síkban.
A talajra merőleges síkban történő lengés következtében a szórókeret pillanatnyilag olyan
helyzetet vehet fel, hogy az a talajjal nem párhuzamos. Egyik vége közelebb, a másik vége
távolabb kerül a talajtól. Ilyenkor a közelebbi végen lévő szórófejek keskenyebb sávra
szórják ugyanazt a mennyiséget, így itt fönnáll a "perzselés" veszélye.
A talajjal párhuzamos síkban történő lengés esetén a szórókeret előre-hátra leng. Ebben az
esetben -amíg a lengés tart- lesznek kétszer vagy többször is permetezett sávrészek, ami
szintén a "perzselés veszélyével jár.
A mankókerekes változat vontatott vagy függesztett kivitelben több tagból készül,
ugyancsak összehajthatóan. Előnye a talajfelszín jó követésében jelenik meg.
A szórókeretek készülnek olyan megoldással is, hogy azt súlypontjában csappal függesztik
az álló keretrészhez. Ez a szórószerkezet önálló, és így megtartja vízszintes helyzetét. A
talajegyenetlenségek okozta lengéseket előfeszített rugó és olajos lengéscsillapító csökkenti.
A nagy munkaszélességű, teljes felületre szóró permetezőgépek egyes húzásainak
csatlakoztatása nehézkes, mert a beszórt húzások széle nem látható. Erre a célra készült a
habosító nyomjelző berendezés. Ez 5...20 méterenként 0,2...0,3 liter mennyiségű
habanyagot ad ki a talajra, amely hab 30...40 percig látható marad.
A favédelmi elosztószerkezetek kézzel irányított, nagynyomású szórópisztolyok,
légporlasztású lövellőcsövek, továbbá kombinált porlasztású(ventillátoros) félautomata vagy
automata mozgatású szórószerkezetek lehetnek.
A szórópisztolyok hajlékony tömlővel a nagynyomású permetlészivattyúhoz (általában
dugattyús szivattyú) csatlakoznak. Az alkalmazott típusok nagy része cirkulációs
cseppképzésű, állítható örvénykamrával készül.
A légporlasztású lövellőcsövek, de a kombinált porlasztásuak is kézzel irányíthatók, külön
kezelő kell hozzá. A kombinált porlasztású félautomata elosztószerkezet az
axiálventillátoros gépeken terjedt el. A cirkulációs vagy a réses szórófejeket a ventollátor
fúvónyílásában körív stb. mentés helyezik el. Előnyük, hogy a permetezéshez külön kezelő
nem kell, a traktorvezető a csapok, szelepek nyitását, zárását a vezetőülésből végzi.
Hátránya, hogy az üres területeket is szórja, s így a felhasznált permetlé mennyisége
nagyobb. Az automata mozgatású -általában lengőmozgást végző- kialakítások a kézi
irányítást helyettesítik.
A szőlővédelmi elosztószerkezetek a speciálisan kialakított szőlővédelmi elosztók a
szőlősorokat két vagy három oldalról közrefogják, és egyidejüleg több sor permetezését
végzik. Néhány szőlő- és favédelmi szórószerkezet-változatot a 43..ábrán mutatunk be.
38
43.ábra Szőlő -és favédelmi szórószerkezetek
a) radiálventillátoros, b) axiálventillátoros
(MG II. 101.old. 61.ábra)
Ezek radiál-vagy axiálventillátorral működnek. Lehetnek egy oldalra vagy két oldalra
szórók. A porlasztás hidraulikus vagy légporlasztású szórófejekkel történik. Szükség esetén
a szőlőnél a favédelmi elosztók is felhasználhatók.
Porozógépek szerelvényei
Porozáskor, a permetezéssel ellentétben, a ventillátor szegítségével száraz, por alakú
vegyszert juttatunk a növényzetre.
A gépek portartálya lényegesen kisebb, mint a permetlétartály. A portartály rendszerint
magában foglalja a poradagoló berendezést is. A portartály traktoros gépeknél 60...200 dm3,
repülőgépes porozóknál 300...2500 dm3 térfogattal készül.
A tartály alakja rendszerint álló. lefelé szűkülő csonkakúp kivitelű. Az oldalfalak dőlése a
vízszinteshez képest 60...70, hogy a por ne álljon meg rajtuk. Az adagolószerkezet lehet
továbbítócsigás, dörzsölőlapos, kefés, tányéros vagy tárcsás és kombinált kivitelű. Az
adagoloszerkezet részét képező keverőszerkezet ujjas, terelőlapos vagy csigás kialakítású.
A tartályban elhelyezett és keverővel fellazított poranyag a kivezetőnyílás felé halad, a
továbbítórészre helyezett adagoló juttatja a ventillátor légáramába. A tartályban a rázásnak
kitett poranyag térfogatának a tömörödése az 50%-ot is meghaladhatja. Ezért fontos a
hatásos lazítás és keverés. Többnyire mechanikus megoldású porlazítókat is alkalmaznak, de
van légárammal működő porlazító is.
Tartályban lévő poroknak az ütögetés hatására bekövetkező tömörödését a 44. ábrán látható
diagramm mutatja.
39
44. ábra A porozószerek térfogatsúlyának változása az edény ütögetésénak hatására.
(DIM 46,old.46.ábra)
A mechanikus poradagolók széles körben elterjedt változatai a csigás adagolók. Ezek
lehetnek vízszintes vagy függőleges tengelyűek. A vízszintes tengelyű poradagoló felépítését
a 45. ábra mutatja.
45. ábra Vízszintes tengelyű csigás poradagoló
(DIM 47.old.47.ábra)
A tartályban a csigák és a keverőlapátok hatására fellazított por intenzíven cirkulál. A
kiadagolt mennyiség a tolólemezzel szabályozható. Hátránya, hogy a csigák bizonyos
mértékig tömörítik a port, ami miatt az adagolás nem elég egyenletes.
Pneumatikus poradagoló vázlata a 46. ábrán látható.
40
46. ábra Pneumatikus poradagoló
1-lazítólevegő bevezetőcsöve, 2-poradagoló furat, 3-celláskerék, 4-a szállító levegő csöve,
5-örvénykamra, 6-terelőgomba, 7-visszavezető rés, 8-porelvezető csövek
(DIM 48.old. 49.ábra)
41
Kombinált poradagoló működése a 47. ábrán látható.
47. ábra Horonyürítéses rendszerű kombinált poradagoló működési vázlata
1-csőtengely, 2-forgó portartály, 3-adagolóhornyok, 4-tömörítőlap, 5-porelvezető cső
6-kaparópálcák
(DIM 48.old. 50.ábra)
Az álló csőtengely körül forgó tartályban a por állandó mozgásban és ennek megfelelően
egyenletesen lazított állapotban van. Az adagolás a tartály végét lezáró öntvényben kiképzett
hornyok segítségével folyik. A port az álló tengelyre ékelt karhoz rögzített tömörítőlap a
hornyokba lapítja. A tartály forgása közben a hornyok a porkivezető cső fölött haladnak el.
A kivezető cső fölött a kaparólapok nyúlnak a hornyokba és onnan a port a kivezetőcsőbe
kaparják. A lehulló port légáram továbbítja a ventillátor szórónyílásához. A por mennyisége
a kivezetőcsőbe ürítő hornyok számának és a tartály fordulatszámának változtatásával
állítható.
Mikrogranulátum adagoló működését a 48. ábra mutatja.
48. ábra Mikrogranulátum adagoló
1-tartály, 2-adagolóhenger, 3-adagolónyílás, 4-ejtőcső, 5-csavarorsó
(DIM 49.old. 49.ábra)
42
A mikrogranulátum formában készített talajfertõtlenítõ szert általában a kapásnövények
soraiba szórják vetéskor. A szóróegységek a szemenkénti vetőgépre vannak szerelve.
Mikrogranulátumszóró azonban lehet gabonavetőgépen is.
A tartály alján az adagolóhenger egy szabályozható nyíláson át ejtőcsőbe juttatja a
granulátumot. Az adagoló hajtása a talajkerékről történik. Az adagolónyílás nagységa
csavarorsós szerkezettel állítható.
A por szórására gyakran alkalmazzák az Unibarren szórófejet, ezenkívül is van még néhány
változat. A porszóró fejek egyszerű kivitelűek. Közvetlenül a szórócsõhöz, a szántóföldi
szórógerendához csatlakoznak, egymástól egyenlõ távolságra. A szórófej gyakorlatila
kifúvónyílásból és ütközõfelületbõl(ütközõlap) áll, ami elõsegíti a por szórását.
A szórókeret és az elosztó a védendõ kultúrától függõen függõen készül. Így síkszórók,
sorszórók, vagy kertészeti szórók különböztethetõk meg.
Növényvédelmi gépek, gépcsaládok
Az elõzõkbõl láthatjuk, hogy a növényvédelmi gépek igen változatos kivitelben készülnek.
Ahhoz, hogy jó áttekintésünk legyen a gépekrõl, azokat célszerű "gépcsaládokba" sorolni.
A "családelv" és az "építõszekrény" rendszaer lényege, hogy az üzemeltetõ az alapgéphez
saját igényeinek megfelelõ szerelvényeket csatlakoztathat, és ezeket szükség szerint
cserélgetheti.
A hazai gyártmányú Kertitox gépcsalád vázlatát a 49..ábra szemlélteti.
43
49..ábra A Kertitox gépcsalád vázlata
(MG II.62.ábra)
A Kertitox csalás tagjai alapgépbõl, munkaeszközökbõl és kiegészítõ részekbõl állnak. Ezek
variálásával építhetõ össze a gépek széles választéka. A gépcsalád valamennyi tagjának
bemutatására itt nincs mód, ezért csupán az alapgépekre szorítkozunk.
A TLT hajtású alapgépek foglalják magukban a permetlérendszert, a szivattyúkat, a
szabályozóberendezéseket és a hajtóművet. Függesztett vagy vontatott kivitelben készülnek.
Az alapgép önmagában még nem növényvédelmi gép. Erre a feladatra csak a
munkaeszközök rászerelése után lesz alkalmas.
Nyomásuk szerint az alapgépeket kétféle változatban gyártják. A kisnyomású gépek
típusjelzésében K, a nagynyomásúakéban N szerepel.
Az alapgépek vezetékrendszerét az 50.ábra szemlélteti.
44
50.ábra A Kertitox gépcsalád alapgépeinek hidraulikai vázlata
a) kisnyomású alapgép, b) nagynyomású alapgép
(MG II. 105.old. 63.ábra)
A kisnyomású vontatott alapgépek (a) azonos kialakításúak, de különbözõ hosszméretben
készülnek. Tipusjelük K6, K10, K20, valamint KR6, KR20, atól függõen, hogy az alapgép
milyen nagyságrendű és csak szivattyúval látták-e el vagy radiálventillátor is van rajta.
A nagynyomású alapgépek (b) a kisnyomásúakhoz hasonlóan többféle tartállyal készülnak.
A kétfajta gép között a szivattyú, valamint a szerelvények kialakításában mutatkozik eltérés.
Az alapgép ventillátor nélkül (N típusváltozat) vagy ventillátorral ellátva (NA típusváltozat)
kerül forgalomba.
A 2, 3, 4 és 6 hengeres dugattyús szivattyú max. 6 MPa nyomással szállítja a hengerek
számától függõen a percenként 70, 105, 140, és 210 dm2 folyadékot. Így az igényeknek
megfelelõ változat könnyen kiválaszható. A 4 és 6 hengeres szivattyúk boxer elrendezésűek.
Attól függõen pedig, hogy melyik alaptípusba kerülnek , a ventillátor működtetéséhez
szükséges fõhajtóművel is felszerelik azokat. A közvetlenül a szivattyúhoz csatlakozó
nyomásszabályozó szelep hasadófóliás betéttel készül, amely max. 9 MPa nyomáshatáron
védi a szivattyút és a gépkezelõt az esetleges sérülésektõl. A szivattyú nyomása kézikerék
45
elforgatásával szabályozható. Az egység külsõ tartálytöltéssel, saját szivattyúval és
töltõinjektorral tölthetõ meg permetlével.
A traktorvontatású permetezőgépek egyik jellemző változata az axiálventillátoros,
kombinált porlasztású permetezőgép. Ezek napi teljesítménye a 150...200 hektárt is eléri.
Egyik változatának (Kertitox) vázlata az 51. ábrán látható.
51. ábra Traktorvontatású ventillátoros permetezőgép vázlata
(MTUR 164.old. 111,ábra)
Az ábrán szereplő számok jelentése:
1-axiálventillátor, 2-szóróív a szórófejekkel, 3-permetlétartály, 4-dugattyús szivattyú,
5-hajtómű, 6-szabályozóarmatúra, 7-kardántangely, 8-vonószerkezet
A ventillátor hajtása gyorsító áttételen keresztül négy fokozatban állítható. A gép gravitációs
úton vagy szívótömlőn keresztül tölthető fel. Permetezéskor a dugattyús szivattyú szállítja a
szórófejekhez a permetlevet, amelyet porlasztás után a ventillátor légárama szállít a
növényzetre. A szivattyú nyomása fokozat nélkül, a kipermetezett mennyiség
fúvókacserével szabályozható.
Tehergépkocsira szerelt permetező- és porozógép vázlata az 52. ábrán látható.
46
52. ábra Teherautóra szerelt permetező(a) és porozógép(b)
(MTUR 165.old. 112.ábra)
Az ábrán szereplő számok jelentése:
1-tartály, 2-szivattyú, 3-szabályozószerkezet, 4-motor, 5-ventillátor, 6-tehergépkocsi,
7-pótkocsi, 8-ventillátor, 9-portartály
A gépek permetezésre, porozásra vagy mikrogranulátum szórásárta alkalmasak. A
ventillátor légszállítóképessége 100.000 m3/s, a kilépő légsebesség elérhetiaz 56 m/s-ot. Ez
a légsebesség 30...50 m körüli penetrációt(behatolás a levegőbe) szolgáltat.
Elektrosztatikus permetezés
A permetezés fedettségének a javítására, a veszteségek csökkentésére a 80-as évekelején
több országban - így hazánkban is- kísérletek folytak az elektrosztatikus permetezés
bevezetésére.
A módszer lényege, hogy a permetcseppeket pozitív elektromos töltéssel látják el. Mivel a
föld negatív töltésű, így a benne gyökerező növények is vonzzák a cseppeket. Kisebb lesz a
veszteség, javul a fedettség és nemcsak a levélzet szinén, hanem a fonákján is.
A gépeken a cseppek elektromos feltöltésére korona, kontakt és induktív eljárást
alkalmaznak. Meglévõ gépek működési vázlatát az 53. ábra mutatja.
53. ábra Elektrosztatikus permetezõgépek vázlata
47
1-feszültségforrás, 2-nagyfeszültségű generátor, 3- elektróda, 4-szigetelés, 5-földelés
(MTUR 171.old 115.ábra)
A cseppek feltöltése 30...70 ezer voltos feszültséggel történik, azonban az amperszám igen
kicsi, így az esetleges áramütés nem okozhat súlyos sérülést.
A korona feltöltésnél a nagyfeszültség a permetkúpba benyúló elektródán jut a folyadékra.
Kontakt feltöltésnél a nagyfeszültséget közvetlenül a szórófejre illetve a permetlére
kapcsolják. Influencia töltésnél elektromos mezõben töltésmegosztás révén történik a
cseppek feltöltése.
Elsõ lépésben háti gépeket készítettek, majd traktoros gépek is készültek. Utóbbinál
problémaként jelentkezett a rendkívűl nagy feszültség vezetése nagyobb hosszon. Ez ui.
szigetelési problémaként jelentkezett. Emiatt a nagyobb munkaszélasségű traktoros gépek
nem tudtak tért hódítani. A szigetelés problémája a háti gépeknél elfogadhatóan megoldható
volt, így ezek eléggé el is terjedtek.
A francia Berthoud cég által gyártott kézi permetezõgépek elektrosztatikus változatát az 54.
ábra mutatja.
54. ábra Elektrosztatikus kézi permetezõ
(Saját rajz)
A tartályból a permetlé szabályozható nyíláson át a szórótárcsára ömlik. A nagyfeszültség itt
a tárcsán adódik át a permetlének. Erre a célra a tárcsára kereszt alakban ezüstözött fóliát
ragasztottak. A tárcsa fordulatszáma 4000...6000 ford/min. A motor áramerõssége 200...300
A. A nagyfeszültséget a permetezõ nyelében elhelyezett tápegység állítja elõ 8 db
zseblámpa rúdelembõl az egyenáram megszaggatásával és az így keletkezõ feszültség
feltranszformálásával, ami hasonló az autók gyujtásához szükséges nagyfeszültség
elõállításához. A földdel való jó kontaktust a földre lelógó lánc biztosítja. Zárlat esetén a
láncban mindössze 0,1...0,15 A áram folyik, ami alatta van a biztonságtechnika által
engedélyezett értéknek.
Az USA-ban repülőgépes elektrosztatikus gép kifejlesztésére is folytak kísérletek. Itt a fő
problémát az jelentette, hogy a pozitív elektromossággal feltöltött permetcseppeknek a
gépről való leválásakor az elektromos töltéseknél érvényes akció-reakció elv alapján a gép
48
negatív töltésű ionokkal töltődőtt fel. Ez a negatív töltés ionfelhő alakjában időnként
leszakadt a gép farkáról és haladt a föld felé. Ha a légáram összefújta a pozitív töltésű
permetfelhővel, akkor ezek még a levegőben a lehullás előtt semlegesítették egymást, ami
erősen rontotta permetezés hatékonyságát.
Az elektrosztatikus permetezésse világszerte a 70-es évek folyamán foglalkoztak intenzíven,
de az elméleti feltevések alapján várt eredmény a gyakorlatban elmaradt, így az iránta való
érdeklődés is erősen megcsappant. Ma nagyobb számban csak normál üzemre is
átkapcsolható háti gépeket alkalmaznak. A háti gépek árát kb. kétszeresére emeli, ha
elektrosztatikus szerelvénnyel is ellátják.
A GATE Mg.Géptani Intézet két oktatójának (Soós Pál és Petróczki Károly) 1982-ben
hivatalos kiküldetés keretében volt módja tanulmányozni az NSZK-ban, a Rodenstein cég
Landshutban lévő üzemét, ahol az elektrosztatikus permetezéssel kapcsolatos kísérletek
folytak. Az akkori Mechanikai Művek által finanszírozott tanúlmányút azzal a céllal jött
létre, hogy az MM-ben az olajkályhák gyártásának erős visszaesése következtében
felszabaduló gyártási kapacitást esetleg egy itthon kifejlesztendő elektrosztatikus permetező
gép elkészítésében hasznosítsák. A tanulmányútról készült jelentés számos szerkezeti részlet
mellett tartalmazta a fejlesztéssel kapcsolatos főbb tennivalókat is. A munka azonban az
Intézeten kívűlálló okok miatt az MM-ben nem indult meg, pedig a telefongyártásban és
különféle elektrónikus hadiipari termékek gyártásában nagy tapasztalattal rendelkező MM-
ben ehhez minden feltétel adott volt.
Később a Debreceni Mezőgép Vállalat foglalkozott e gépek fejlesztésével, és próbadarabok
is készültek. Az elterjedést a már említett okok itthon is gátolták.
A permetlé elõkészítésének gépei
A földi permetezõgépeket és a repülõgépeket permetlékeverõ tartályokból töltik fel. A
keverõtartály lehet a tábla szélén telepített stabil vagy szállí1tó járműre szerelt mobil
kivitelű. Repülõgépekhez csak az elõbbi felel meg. Mindkettõvel, de különösen a mobil
keverõtartály alkalmazásával jelentõsen csökkenthetõ a keverésre és áttöltésre fordított idõ.
A minimálisan 5 t teherbírású pótkocsira szerelhetõ keverõ-töltõ berendezés(Pemix-1001)
működési vázlata az 55.ábrán látható.
55.ábra Tehergépkocsira szerelt permetlékeverõ-töltõ berendezés(Pemix-1001)
(Mg II. 106.old. 64.ábra)
A Pemix-1001 keverõ-töltõ gépena 3000 dm3-es víztartály mögött helyezkedik el a két-
egyenként 300 dm3-es- keverõtartály. A keverõberendezés a tartály alján van. A vízszállító
centrifugálszivattyú teljesítménye 1000 liter/ min. A vele egy tengelyen lévõ törzsoldat-
szivattyú teljesítménye 82 liter/min. A szivattyúkat egy hidromotor hajtja. A
49
hidraulikarendszer olajszivattyúját a TLT működteti. Túlterhelés ellen biztonsági szelep védi
a berendezést.
A centrifugálszivattyúhoz egy csapon keresztül gravitációs úton jut a víz. A szivattyú a vizet
egy elforgatható konzolos csövön át nyomja a keverõkocsi mellé álló permetezõgépbe. A
nyomócsõben áramló vízhez azonban egy cserélhetõ fúvókán keresztül a csavarszivattyú
benyomja a törzsoldatot, így a permetezõgépbe végsõ soron a megfelelõ keverési arányú
permetlé kerül.
A centrifugálszivattyú nyomócsövérõl a törzsoldattartályok felváltva vízzel tölthetõk fel. A
feltöltés és a leeresztés párhuzamosan folyik. Ügyelni kell a két háromállású csap megfelelõ
helyzetű állítására. A hatóanyagot a kb. 1/3 részig megtelt törzsoldattartályba töltik be, hogy
az oldat a teletöltésig jól elkeveredjen vízzel. A törzsoldat mennyisége a fúvóka cseréjével
változtatható.
Légi növényvédelmi gépeknél a permetlé a szükséges nagy koncentráció miatt a
keverõtartályban készül.
Permetezõgépek beállítása
A permetezőgépek beállításának leírása általában benne van a gép kezelési utasításában, de
ezen kívűl is kaphatók a beállítással kapcsolatos általános utasításokat tartalmazó részletes
leírások. Mindezek ellenére szükségesnek tartjuk a gépek beállításával kapcsolatos
tudnivalók közelebbi megismerését, mert a gépek helyes beállítása nagyon fontos.
Különösen érvényes ez arra az esetre, amikor nagy területeket kell bepermetezni, ahol a
gépek helytelen beállítása milliós károkat okozhat.
A növényvédõszerek kijuttatása akkor megfelelõ, ha a növényvédõszer a permetezett
felületen
egyenletes elosztásben,
az elõírt mennyiségben,
megfelelõ fedettségben jut ki a növényzetre.
Ha ez a hármas követelmény nem teljesül, a következõ problémák fordulnak elõ:
nincs megfelelõ biológiai hatás,
a permetlé túladagolásakor perzselés keletkezik,
a szermaradványok meghaladhatják az engedélyezett mértéket, ezért a terményt hatósági
eljárás alapján meg kell semmisíteni.
A gépbeállítás elvégzéséhez ismerni kell a következõket:
az egy hektár területen felhasználásra kerülõ meghatározott koncentrációjú permetlé
mennyiségét(folyadékfelhasználási norma)
az üzemeltetõ erõgép haladási sebességét a különbözõ sebességfokozatokban,
a permetezõgép lehetséges beállítási lehetõségeit és azok értékeit a kezelési utasítás
alapján.
A permetezõgépek beállításához szükséges eszközök:
az erõgép kezelési utasítása az egyes sebességfokozatokhoz tartozó névleges haladási
sebességek megállapítása céljából,
a kezelési utasítás a különbözõ szórásteljesítmények beállítási lehetõségeinek
kiválasztása végett,
2 db 10 dm3 űrtartalmú, 0,5 dm3 -es pontosságú kalibrált mérõedény,
1 db legalább 25 m hosszú mérõszalag,
1 db stopperóra,
50
a szórófejek egyenlõ szórásteljesítményének megvizsgálása céljából 50 db 2 kg-os
nylonzacskó,
a szántóföldi gépek keresztirányú szórásképének megvizsgálásához mérõpad.
A szórásteljesítmény kiszámítása
A szórásteljesítmény a következõ kifejezéssel számítható:
q
Q B vdm s)h
. .( /
3600
3
ahol
Q (dm3/s) - a hektáronként elóírt folyadékmennyiség (folyadékfelhasználási norma,
kiszórási dózis),
B (m) munkaszélesség,
vh (km/h) a gép tényleges haladási sebessége, amit a táblán végzett méréssel kell
megállapítani
A fenti formula átrendezéséval bármelyik tényező kifejezhető.
1.Példa
Milyen szórásteljesítményre kell a gépet beállítani a következő adatok esetén?
Q = 500 dm3/ha, B = 6 m, vh = 8,3 km/h.
q dm s)
500 6 8 3
360000 69 3. . ,, ( /
2.Példa
Az alábbi ismert beállítási értékek mellett mennyi lesz a folyadékfelhasználási norma?
q = 0,83 dm3 /s, B = 12 m, vh = 4,7 km/h
Q dm ha 36000 0 83
12 4 7529 78 3. ,
. ,, ( / )
Szántóföldi szórókeretnél a munkaszélességet a bepermetezett sáv egyoldali ráhagyással
csökkentett értéke adja. Gyümölcsösben és szőlőben -ha a gép soronként jár- a sortávval
egyenlő. Több sor esetén annak többszöröse.
A beállítás műveletei
A beállítás műveletét általában a következő lépésekben végzik:
- a haladási sebesség kiválasztása és ellenőrzése,
- a szórásteljesítmény beállítása
- húzatási próba végzése,
- a szórógerenda talaj fölötti magasságának beállítása,
- a szóráskép ellenőrzése.
Az első négyet minden permetezés előtt el kell végezni, a szóráskép ellenőrzését pedig
legalább évente egyszer.
A haladási sebesség kiválasztása és ellenőrzése
A teljesítmény növelése szempontjából lényeges, hogy az adott talajviszonyok mellett
alkalmazható legnagyobb haladási sebességet válasszuk ki.
Ezt vízzel töltött géppel végzett szántóföldi méréssel állapítjuk meg. A táblán mérjünk ki
100 métert. A traktort kapcsoljuk abba a sebességfokozatba, amely a táblán megfelelőnek
létszik. Stopperórával mérjük meg, hogy a bekapcsolt szórószerkezettel, teljes gázzal haladó
gép a 100 métert hány másodperc alatt teszi meg. Az idő ismeretében a sebesség
kiszámítható. Pl. ha 100 m ideje 40 s, úgy 100:40 = 2,5 m/s = 9 km/h tényleges haladási
sebességgel számolhatunk.
51
Ennek a mérésnek az elvégzése azért fontos, mert a traktor kezelési utasításából kivett
sebesség és a terepviszonyoktól is függő valóságois sebesség között jelentős eltérés lehet.
A szórásteljesítmény beállítása
A lehetséges haladási sebesség, a folyadékfelhasználási norma és a munkaszélesség
ismeretében az előzőek alapján számítsuk ki a szükséges szórásteljesítményt!
Ezután a gép kezelési utasításából állapítsuk meg a szórásteljesítmény beszabályozásának
módját.
A legtöbb növényvédelmi gépen a szórásteljesítmény szabályozása a nyomásszabályozó
szelep beállításával és a géphez tartozó szórófejsorozatok beszerelésével történik(56.ábra).
56.ábra Vázlat a permetezőgépek beállításához
(MG II. 109.old. 65.ábra)
Tee-Jet és más réselt rendszerű szántóföldi szórófejeknél esetenként az utáncsepegést gátló
szűrővel egybeépített golyósszelep-sorozatok cseréje is szükséges.Előfordulhat, különösen a
fokozatokban történö nyomásállításkor, hogy a szükséges szórásteljesítményt csak
megközelíteni tudjuk. Ilyenkor az általunk megkívánt szórásteljesítményhez legközelebb eső
értéket állítsuk be.
Húzatási próba
A húzatási próbát 1/4 hektárnak , azaz 2500 m2 -nek megfelelő területen célszerű elvégezni.
A húzatási próbánál a gép egy olyan téglalapot permetez be, amelynek területe 2500 m2, és
rövidebb oldala egyenlő a gép munkaszélességével. A szükséges húzatási hosszot úgy
kapjuk megkapjuk, ha a 2500 négyzetmétert elosztjuk a munkaszélességggel. Ez lesz az 1/4
hektár bepermetezéséhez tartozó úthossz(57.ábra)
52
57.ábra A húzatási próba területe
(AGROTRÖSZT füzetecske)
A permetezésre kerülő táblán mérjük ki ezt a távolságot. Kalibrált 10 dm3 -es mérőedény
segítségével állapítsuk meg, hogy a gép tiszta vízzel feltöltött tartályának térfogatából ezen a
szakaszon hány litert szórt ki a gép. Gondoljunk itt az autóknál szokásos "rátankolásra", ami
egy adott út megtétele után a fogyasztott mennyiség meghatározására szolgál.
A húzatási próba elvégzése után a hiányzó folyadékmennyiséget a mérőedénnyel pótoljuk,
és így aránylag pontosan megállapítható az általunk kimért 1/4 hektár területre ténylegesen
kiszórt folyadék. Természetesen ennek négyszerese lesz az 1 hektárra vonatkozó
folyadékfelhasználási norma.
3.Példa
Ha a munkaszélesség 11 méter, akkor az 1/4 hektár lepermetezéséhez szükséges út hossza
2500/11 = 227 méter.
Ezen az úton pl. 350 dm3 /ha folyadékfelhasználási norma mellett, ha a beállítás jó:
350/4 = 87,5 dm3 folyadéknak kell elfogyni.
Ha ettől eltérést tapasztalunk, ezt kis mértékben kiegyenlíthetjük a nyomás szabályozásával.
Ha az előre kitűzött érték további megközelítésére nincs lehetőség(pl. fokozatonkénti a
nyomásszabályozás) és az eltérés nem nagyobb 15%-nál, akkor a ténylegesen kiszórt
permetlé mennyiségét vegyük figyelembe.
Fontos, hogy az egy hektárra kiszórt permetezőszer mennyisége a szer használati
utasításában megjelölt határok között maradjon.
Ha tömény, olajos vivőanyagú, nagy viszkozitású szert alkalmazunk, akkor a kiszórt
mennyiség a húzatási próbánál alkalmazott tiszta vízhez képest jelentősen eltérhet, ezért a
beállított értékeket az első tartály permetlé kipermetezésénél ellenőrizni kell.
A szórógerenda talaj fölötti magasságának beállítása
A mennyiségre való beállításon kívül a szórógerenda talaj fölötti magasságát is be kell
állítani.
A helyesen beállított magasságnál a szórófejek permetkúpjai kis túlfedéssel éppen
összeérnek.
A szórógerenda párhuzamos legyen a talajjal. Ferdén álló gerendánál ui. a földhöz közeli
vége felé eső szórófejek hatósugara nem ér össze, ezért bepermetezetlen sávok
maradnak. A nagyobb baj azonban abból származhat, hogy a keskenyebb sávokon
felületegységre több permetlé jut, ami perzselést okozhat.
53
A szóráskép és a szórásegyenletesség ellenőrzése
Szántóföldi gépeknél a keresztirányú szóráskép megállapítása bordás próbapadon,
mérőedények segítségével végezhető. A keresztirányú szórásegyenletesség max. 15%
lehet. A próbapadon végzett mérés menetét itt most részletesen nem ismertetjük, mert az a
tantárgy gyakorlati anyagát képezi .A mérés vázlatát az 58.ábra szemlélteti.
58.ábra A keresztirányú szórásképvizsgáló próbapad
(AGROTRÖSZT füzetecske)
A szóráskép ellenőrzését a gazdaságok általában nem végzik rendszeresen, pedig erre a célra
sorozatban gyártott vizsgáló-padok vannak forgalomban. Célszerű lenne minden
permetezőgépet évenként ellenőrizni, ui. a szórásképnek már egészen kismértékű romlása is
nagy kárt okozhat. A szórásképet illetően a gazdaságok általában ráhagyatkoznak a gépet
gyártó vállalatra, ahol a forgalomba hozatal előtt minden gépnek megállapítják a szórásképét
és a gép csak akkor hagyhatja el a gyárat, ha a szóráskép elég egyenletes.
Üzemeltetés közben azonban a gépen különböző deformációk állhatnak elő, sérülhetnek ill
megkophatnak a szórófejek.
Ezért lenne fontos, hogy a permetezőgépekről a személyautókhoz hasonlóan évenként "zöld
kártyát" állítsanak ki a gazdaságok saját maguk a saját részükre. Ezt rendelkezéssel nem
igen lehet szabályozni, de a nálunk is egyre nagyobb teret hódító bérvállalkozások
valószínűleg rákényszerülnek majd erre, főleg akkor, ha valamilyen egyszerű ellenőrző
módszert fognak bevezetni, és ennek birtokában a megbízó kifogást emelhet a munka
minőségét illetően.
Az 59.ábra egy Tee Jet szórófej kifúvónyílásának kinagyított képét mutatja új(A), kopott(B)
és sérült(C) állapotban. Az ábrán jól kivehető az okozott elváltozás. A 60.ábra az A-B-C
nyílásokhoz tartozó szórásképeket szemlélteti. Az ábra jól érzékelteti a kopás és a sérülés
által előidézett szórásegyenlőtlenséget.
54
59.ábra Szórónyílás kinagyított képe új(A), kopott(B) és sérült(C) állapotban
(Tee Jet prospektus)
60.ábra Új (A), kopott (B) és sérült (C) szórófejek szóráseloszlása
(Tee Jet prospektus)
A hosszirányú szórásképet a haladási irányban előálló szórásváltozás jellemzi. Haladási
irányban a permetlé eloszlás akkor egyenletes, ha a nyomás és a haladási sebességet állandó
értéken tartjuk. Különösen lejtős területek permetezésénél gyakori a sebesség ingadozása a
haladási iránytól függően(lejtőn felfelé, vagy lefelé).
A hosszirányú egyenletességet rontja a szórógerenda előre-hátra lengése is, amit a lehető
legkisebbre kell szorítani.
Gyümölcsösökben a szórásképet egyelőre csak szemrevételezéssel becsülik. A fa
lombozatának megfelelő szóráseloszlás biztosítása céljábol a felső, a középső és az alsó
helyeken különböző szórólapkákat helyeznek el.
Itt megjegyezzük, hogy a Nyiregyházi Mezőgazdasági Főiskolán a 80-as évek elején
kísérleti céllal elkészítettek egy berendezést, amely fapermetező szórószerkezettel felszerelt
gépeknél a permetlé eloszlásának a mérésére volt alkalmas. A permetlevet egy függőleges
lemezfal fogta fel. amelyen keresztben enyhe lejtésű elvezető csatornák voltak. Ezekből a
csatornákból kivezetett permetlevet üveghengerekbe felfogták, ami támpontul szolgált a
függőleges szóráseloszlás egyenletességének a megállapításához.
Porozógépek, granulátumszórók, sávos kezelésre szolgáló gépek és adapterek
beállítása
A szilárd anyagok kiszórására szolgáló eszközök beállítása elvileg azonos a
permetezőgépekével, és a megadott összefüggések értelemszerűen alkalmazhatók. Ezeknél
az anyagoknál a vegyszerfelhasználási norma mértékegységét kg/ha-ban, a
szórásteljesítményé pedig kg/min-ben szokták megadni.
Sávos kezelés esetén a gép tényleges munkaszélességét az egy munkamenetben kezelt
sávok szélességének összege adja meg.
Permetezőgépek üzemeltetése
A szántóföldi permetezőgépeket a táblán egymás melletti húzásokban, vetélőszerű járatással
üzemeltetik. A csatlakozóhúzások helyét a sorkultúráknál a sorok alapján jelölik ki. A
növény nélküli talajfelület, a gabonatábla vagy gyepterületek permetezésekor a
55
habnyomjelzőhöz igazodva halad a traktor a szomszédos húzásban. Ennek hiányában az
egymástól munkaszélességnyire lévő keréknyomok szolgáltatják az irányt a traktorosnak.
Utóbbi esetben, mivel messze van az irányt mutató keréknyom, ezért gyakran előfordul a
túlfedés vagy kihagyás.
Gondoskodni kell arról, hogy az üres permetezőgépek feltöltésére mindig ott álljon a tábla
szélén az üzemkész keverő-töltő kocsi.
A habnyomjelző működési vázlatát a 61. ábra szemlélteti.
61.ábra A habnyomjelző működési vázlata
(MTUR 156.old. 107.ábra)
A habnyomjelző 5...20 méterenként 0,2...0.3 liter habanyagot adagolnak a talajra, ami
30...40 percig is jól látható. A habanyagot két tartályban tárolják, ami sűrített levegő
hatására csővezetéken át jut ki a talajra. A működtetéshez 0,2 MPa levegőnyomás
szükséges, amit a kompresszor hol az egyik, hol a másik tartályban hoz létre. A hab egy
hullámos gégecsőben gyűlik össze és saját súlyánál fogva jut a talajra.
Munka- és egészségvédelmi szabályok
Permetezőgépek üzemeltetésekor az egészségvédelmi és biztonsági előírásokat szigorúan be
kell tartani. A gépkezelőket a szükséges felszereléssel el kell látni, munka és
egészségvédelmi oktatásukról gondoskodni kell.
A legfontosabb szabályok a következők:
növényvédő szerekkel csak 18 évesnél idősebb betanított vagy szakmunkás férfi dolgozó
végezhet munkát,
a munka során használni kell a védőfelszerelést,
étkezni, dohányozni munka közben tilos, szeszes ital fogyasztása pedig szigorúan tilos,
minden munkacsapatban legyen legalább két toxikológiai segélynyújtásra alkalmas
személy,
a munkacsapat vezetője legyen tisztában -az elsősegély mellett- az egyéb szükséges
intézkedésekkel is(orvos értesítése, hatósági bejelentés stb.),
a maradék szert meg kell semmisíteni,
a permetezett területen a mérgezési veszélyt táblákkal jelezni kell,
a permetezett területen a várakozási időn belül semmiféle munka nem végezhető.
Mindezek mellet még ajánlatos áttanulmányozni a vegyszeres növényvédelemmel
kapcsolatos utasításokat is.
Repülőgépes növényvédelem
A repülőgépes permetezés elindítása Alfred Zimmermenn német erdész nevéhez fűződik,
aki 1911-ben szabadalmat jelentett be repülőgépek mezőgazdasági alkalmazására. Tervét
azonban nem tudta megvalósítani, mert nem állt rendelkezésre megfelelő repülőgép.
56
Az I.Világháborúban jelentősen fejlődött a repülőgépipar, így a háború után már megfelelő
repülőgépek és képzett pilóták álltak rendelkezésre. A pilóták még örültek is, hogy
leszerelésük után munkát találtak a mezőgazdaságban.
Repülőgépek első gyakorlati alkalmazására 1921.-ben került sor. Az USA Ohio államában
ekkor nagy pusztítást végeztek a hernyók. Az ellenük való földi védekezés nem volt sikeres.
Egy Curtiss JN-6H(Jenny) típusú repülőgép oldalára, a megfigyelő ülése mellé egy 45 kg
kapacitású, fenékürítős fémtartályt szegecseltek. Az első teherfelszállást John Mac Ready
pilóta végezte. A porozást 2...3 m-rel a fák fölött végezték, a szórás 54 másodpercig tartott.
A kísérlet eredményes volt.
A huszas évek végén került sor a repülőgépes növényvédelem első próbálkozásaira az
akkori SZU-ban is. A repülőgépek alkalmazásához nagy összefüggő táblák kellenek, ami
akkoriban csak az USA-ban és a SzU-ban volt meg. Helikopterek első alkalmazására az
USA-ban 1937-ben, a SzU-ban 1939-ben került sor. A 30-as évek folyamán a világ más
országaiban is megkezdődött a repülőgépes növényvédelem.
A rendelkezésre álló adatok alapján jelenleg a világon mintegy 30 ezer légi jármű dolgozik a
mezőgazdaságban. A bepermetezhető terület kb. 300 millió hektárt tesz ki. A gépeknek
mintegy 10...15%-a helikopter. Az említett két nagy országon kívűl jelentős géppark van
még a következő országokban: Kanada, Mexikó, Argentina, Új-Zéland.
Hazánkban az első repülőgépes permetezésre 1953-ban került sor. A szovjet Aeroflot Po-2
típusú repülőgépe burgonyakártevők elleni porozást végzett. A következő évben már 5
repülőgép dolgozott szovjet pilótákkal. A gépek 9000 ha-on végeztek növényvédelmi
munkát. 1959-ben megalakult a Repülőgépes Növényvédelmi Állomás(RNÁ), amivel
dinamikus fejlődés vette kezdetét. 1968-ban Nyiregyházán, főiskolai szinten megkezdődött a
repülőgép-vezető képzés, ami azóta is működik. A repülőgépes növényvédelem
tananyagának, jegyzeteinek megírása Varga Lajos (Nyiregyházi Főiskola) nevéhez fűződik.
Alkalmazási területek:
növényvédelem: permetezés, porozás, ködképzés, granulátumszórás,
műtrágyázás,
vetés,
egyéb munkák: defóliálás, deszikkálás, légi fényképezés mezőgazdasági célokra,
szállítás, erdő és bozóttüzek oltása, állatok terelése, vadszámlálás, madárriasztás,
hasznos rovarok kijuttatása,
A munkák döntő hányadát a növényvédelem és a műtrágyázás teszi ki.
A repülőgépes növényvédelemnek legfőbb előnye a földi gépekét sokszorosan meghaladó
területteljesítmény, ami abban nyilvánul meg, hogy egy légi óra alatt a gépek átlagosan
100 - 130 hektárt tudnak bepermetezni és munkájuk minősége is megfelelő.
Részletesebben az előnyök a következők:
- nagy területteljesítmény,
- függetlenek a sortávtól, a növénymagasságtól,
- optimális időpontban alkalmazhatók,
- kevés folyadékmennyiséggel dolgoznak,
- munkájuk nem függ a talajviszonyoktól,
- gyorsan átcsoportosíthatók.
A helikoptereknek a fentieken túl külön előnyeik is vannak:
- a munkasebesség optimálisra választható,
- jol tudja követni a felszín domborzatát,
- kicsi a le és felszállás helyigénye,
- a rotor légárama elősegíti a permetcseppek behatolását a lombozatba
A légi járművek hátrányai:
57
- munkavégzés csak megfelelő meteorológiai viszonyok között lehetséges,
- repülőtérre van szükség,
- a földi gépekénél nagyobb az elsodródás veszélye,
- eddigi hazai kalkulációk szerint alkalmazásuk drágább mint a földi gépeké.
Itt megjegyezzük, hogy a repülőgépes permetezés igen veszélyes munka. A pilótának
140...200 km/h sebességgel kell repülnie és mindössze 2..3 m magasságban a talaj vagy a
fák fölött. A pilótára nézva a táblák végén lévő fák, kazlak, vagy a a nagyfeszültségű
villantvezetékek és minden jobban kiemelkedő létesítmény nagy veszélyt jelent.
Permetezést ill. porozást végző repülőgép vázlatát a 62.ábra szemlélteti.
62.ábra Növényvédelmi repülőgép(AN-2)
a) permetezőszerelvénnyel, b) porozószerelvénnyel
(MG II. 114.old 66.ábra)
Az ábrán látható AN-2 típusú repülőgép 9 hengeres 736 kW-os csillagmotorral készül. A
merevszárnyú kétfedeles repülőgép permetezésre, porozásra és műtrágyaszórásra alkalmas.
A szerelvények működése:
A centrifugálszivattyút hajtó légcsavar repülés közben 160 km/h sebességű repülés esetén
kb. 4000 ford/min fordulatszámmal forog. A szivattyúhajtó légcsavar pneumatikus szeleppel
fékezhető., illetőleg ki- és be kapcsolható. A nyomóvezetékbe épített szelep zárásával
megszünik a folyadék szórócsőbe vezetése, de ha működik a szivattyú, a folyadék a
vegyszertartályba áramlik vissza, s ott keveri a permetlevet. A szórócső hossza 15 m. A 80
db réses szórófej különböző átmérőjű furattal ellátott szórósapkával szerelhető fel, ami által
a kijuttatott folyadék mennyisége is változtatható. A szórófejek csöpögésgátlóval készülnek.
58
A porozóberendezés működtetéséhez csupán a permetezőszerkezetet kell a gépről leszerelni.
Ilyenkor a tartályt keverőszerkezettel, adagolóberendezéssel és a hozzá csatlakozó
szórócsatornával kell ellátni.
Repülőgép és helikopter látható három képben a 63. és 64.ábrán.
63.ábra Növényvédelmi repulőgép (AN-2, Antonov)
(VARGA 33.old. 8.ábra)
64.ábra Növényvédő helikopter(Ka-26)
(VARGA 36.old. 10.ábra)
A KA-26 (Kamov) helikoptert két háromlapátos rotor hajtja, amelyeket ugyancsak két,
egyenként 240 kW-os motor működtet. A permetezésre és a porozásra, illetve a
59
műtrágyaszórásra azonos tartály szolgál. A 800 literes tartályba a nyíláson vagy
csővezetéken át 400...600 kg tömegű szilárd vagy folyékony vegyszer tölthető.
A 64/a ábrán növényvédő repülőgép látható munka közben
64/a ábra Növényvédő repülőgép munka közben
Permetcseppek sebességének mérése
Repülőgépes permetezésnél a szóráseloszlást a szórás várható szélességében a talajra
lerakott tesztlapokkal tudják megállapítani. A tesztlapokból a ráhullott mennyiség
megállapítható.
A repülőgépről kiszórt permetfelhőt szabad szemmel jól lehet látni, így annak sodródása
figyelemmel kísérhető. Annak érdekében, hogy a permetcseppeknek a levegőben való
mozgását, a csepp sebességét és pályáját meg tudjuk állapítani, az USA -ban kidolgozták a
Doppler-elvre alapozott lézeres sebességmérési módszert , amit az ottani szakirodalom
LDV(Lézer-Doppler-Velocimeter) néven említ. Erről a kísérletről a Transaction's c.
szaklapban találunk leírást(A.D.Zalay et al.:Measurement of Airborn Spray with a Laser
Doppler Velocimeter, Transaction's 1980.548 p(N.3).
A mérés vázlatát a 64/b ábra szemlélteti.
60
64/b ábra A permetcsepp sebességének a mérése lézeres eljárással(LDV, USA. 1980)
(Soós vázlat)
Az eljárás lényege a következő:
A permetléhez 1,2% magnéziumszulfátot és metylén kék festőanyagot. A tábla szélén álló
mérőkocsiból a permetfelhőre ráirányítják az állandó hullámhosszúságú lézersugarat, ami a
cseppben lévő fémről, a magnéziumról visszaverődik, és visszajut a kibocsátó helyhez. A
Doppler-elv alapján a kimenő és a visszavert sugár hullámhosszában mutatkozó
különbségből meg lehet állapítani a csepp sebességét és mozgásirányát. A kimenő és a
visszavert lézersugarak hullámhossza közötti különbség aszerint, hogy a csepp a műszerhez
közeledik vagy távolodik, lehet pozitív(+) vagy negatív(-). Ha nulla körül van a különbség,
akkor a csepp esési iránya függőleges. Kis különbséghez kis sebesség, nagy különbséghez
nagyobb cseppsebesség tartozik.
A mérések adatai:
Repülési magasság h = 3 és 10 m, nyomás p = 276 kPa, dózisok q = 127, 137 és 141 liter/
min, Rep. sebesség v = 168 km/h. A fedettségmérő filmeket a repülés vonalától jobbra-balra
640 m-ig rakták le egymástól 2 m távolságban. Ezzel a módszerrel igen pontosan
kimutatható volt a cseppek eloszlása. A cseppek sebességét a lézeres műszer mutatta. A
műszer alkalmas a csepp helyzetének a megállapítására is.
Megjegyzésem: A pemetcseppek esésének matematikai elemzése az Elméleti jegyzet (30
részes) 3. Feladat: Permetcseppek esése és elsodródása c. alatt található
Csávázógépek
Minden olyan vetőmagkezelési módszert és eljárást, amely a termény gomba- , férgek- és
rágcsálók elleni védelmét szolgálja, csávázásnak nevezünk. Tágabb értelemben csávázásnak
tekinthető a sugárzásos vetőmagkezelés is. Ezek alapján a csávázás a következőképpen
csoportosítható:
Kémiai eljárások:
- gáznemű anyagokkal(gázosítás),
Folyadékokkal
- nagy(100...200 dm3/t) folyadékmennyiséggel végzett áztatva csávázás,
- közepes(10...40 dm3/t)-val végzett nedves csávázás,
- kis(1...10 dm3/t)-val végzett párás(panogén) csávázás,
Szilárd anyagokkal
- (2...20 kg/t) porcsávázás.
Termikus eljárások
61
- hevített levegővel,
- meleg vízzel,
- infravörös sugárral.
Besugárzó eljárások
- ultrahangos,
- ultraibolya-sugárral végzett,
- gamma izotóppal végzett eljárás.
Inkrusztálás
A különböző hatóanyagokat több rétegben visszük fel a magra.
Izotóp sugárkert
A GATE Növénytermesztés gépei tanszékén 1961-ben kezdték meg a sugárkertek
tervezését. A sugárkert akkor még világszerte ujdonságnak számított. Az USA-ban,
Svédországban, Japánban, Izraelben, valamint a volt Csehszlovákiában és a SZU-ban
működtek sugárkertek. A csehszlovákiai sugárkert Kassán volt, az ottani orvosi egyetem
kísérleti terén.
A tanszék által készített tervek alapján1965-ben két -"gamma izotóppal" működő-
sugárkert készült el. Az egyik Gödöllőn a GATE, a másik Szigetcsépen a Kertészeti
Egyetem kísérleti terén épült meg. A tervezést Soós Pál docens végezte, a kivitelezést Perge
Kálmán adjunktus irányította. A témafelelős Lehoczky László egyetemi tanár, tanszékvezető
volt. A sugárkertek még ma is üzemképesek. /A sugárkerteket 40 évre engedélyezték, ami
2005-ben lejárt, így mindkettőt leszerelték. A leszerelési munkálatokhoz elkérték az eredeti
rajzaimat és ismertettem az általam tervezett ólomkonténer adatait/
Akkori ismereteink szerint ez volt a világon a 10. és a 11. izotóp sugárkert. Radiológiai
kérdésekben az IPARTERV Radiológiai Osztálya volt a tanszék segítségére.
Növények besugárzásával már a 30-as években foglalkozni kezdtek. Cél volt a mesterséges
mutációk előállítása azért, hogy nagyobb hozamú fajtákat hozzanak létre és javítsák a
növények egyéb sajátosságait is, pl. rezisztencia a betegségek ellen stb. Az első
vizsgálatokat ionizált sugarakkal, majd röntgensugarakkal végezték.
Abban az időben a világban -de főleg a nagyhatalmak országaiban- végbement intenzív
atomkutatás eredményeinek köszönhető, hogy a mezőgazdaságban is alkalmazhatóvá vált az
izotóp.
A sugákert helyszínrajza a 65.ábrán látható.
62
65.ábra Gamma izotóppal működő sugárkert helyszínrajza(Gödöllő,1965)
(Zöld ATE kiadv. 325,old. 2.ábra)
A 65.ábrán szereplő számok jelentése:
1-földsánc, 2-kezelőhelyiség, 3-vízvezeték, 4- zsilipkapu, 5-drótkerítés, 6-kezelőhelyiség
belső világítása, 7-üzemelést jelző és térvilágító lámpák, 8-lámpák vezetéke, 9-betonlap,
10-kötélvezetés oszlopai, 11-kötélvezető akna, 12-sugárágyú, 13-elektromos jelző-és
ajtóreteszelő vezetéke, 14-kontroll parcella
65/a ábra A sugárkert ólomkonténerének metszetrajza
A 65/a ábrán lévő számok jelentése:
Bronz izotóptartó tok, 2-furatzáró ólomrúd, 4-mozgó dugó, 5-dugóemelő fül, 6-zárósapka
szállításhoz, 7-konténeremelő, 8-vízelvezető cső, 9-jelzőgörgő, 10-végálláskapcsoló,
11-dugóvezető henger, 12-külső védőhenger
A környezet védelmére szolgál a kb 3 m magas G alakú földtöltés. Az izotóp a /12/ jelzésű
helyen lévő konténerben van elhelyezve. A kert metszeti rajza a 66.ábrán látható.
63
66.ábra Az izotóp sugárkert metszeti rajza
(Zöld ATE kiadv. 325,old. 4.ábra)
A 66.ábrán lévő számok jelentése:
1-sugárforrás, 2-védősapka, 3-betonalap, 4-kötélvezető cső, 5-csőtartó oszlop, 6-beton
oszloptalp, 7-jelzőberendezés vezetékei, 8-9-14 terelőgörgők, 10-kötélbuktató akna, 11-
betonvályú, 12-vezetőgörgők, 13-elektromos jelzővezeték, 15-kézi csőrlő, 16-a létesítmény
makettje
A sugárforrás egy kobalt 60-as izotóp(60Co) hengerecske, aminek az átmérője 10 mm, és
ugyanennyi a magassága is. A sugárforrás a konténerben elhelyezett, de onnan kiemelhető
ólomdugóban van elhelyezve. A konténer belseje ólommal van kiöntve, úgyszintén a dugó
is. A mintegy 66 kg súlyú dugó mozgatása a sáncon kívűl elhelyezett kezelőházban lévő
drótkötél csőrlővel történik. A kezelőt a sugárzás ellen a földsánc védi. Ha az izotóptartó
dugó be van süllyesztve a konténerbe, úgy a nagy biztonságra tervezett ólomréteg védelmet
nyujt, amire szükség van ahhoz, hogy a konténert sugárveszély nélkül szállítani lehessen, de
szükséges akkor is, amikor a földsáncon belül tartózkodik valaki. A kobalt besugárzását a
SzU-ban végezték , átszállítás után a Központi Fizikai Kutatointézetben (KFKI) tárolták,
ahonnan az egyetemi helyszínre szállították.
A "friss" sugárforrás dózisteljesítménye 1 m távolságban 158 röntgen/óra, 30 m távolságban
már csak 0,17 röntgen/óra. A kobalt felezési ideje 5,25 év. A sugárzás olyan erős volt, hogy
a közvetlen közelében minden növény megbarnult, mintha megperzselődött volna. A
távolabbi helyeken azonban bizonyos sugárdózis hatására a növények erőteljes fejlődést
mutattak. A kertben a csirázóképesség növelése céljából magvak besugárzása is folyt. A
kukorica csirázóképessége egyes fajtáknál 5..10 %-kal is megnőtt a besugárzás hatására. A
Szilas Mg. Tsz. megbízásából eredményesen végezték gyógynövények besugárzását is. A
Digidálisból pl. több hatóanyagot lehetett kinyerni, ha az rendszeres sugárzásnak volt
kitéve.
A gamma izotóp alkalmas a penészgombák elpusztítására, ezért burgonya és egyéb
rothadásnak kitett növények tárolóhelyén is alkalmazható.
A besugárzott növényzet ill élelmiszer emberi és állati fogyasztásra alkalmas. Az élő
emberre a gamma sugarak nagy veszélyt jelentenek, mert rontja a vérképet, elsorvasztja a
csontvelőt, és impotenciát okozhat. Ezek, de főleg az utóbbi miatt az egyetemi sugárkertet a
kollégiumtól a lehető legmesszebb kellet telepíteni.
A csávázógépekkel szemben támasztott követelmények
- a gabonaféléken kívűl alkalmas legyen valamennyi szántóföldi és kertészeti vetőmag
csávázására,
- nedves és porcsávázásra egyarány alkalmas legyen,
- a fertőtlenítő hatás érjen minden vetőmagot és terjedjen ki azok teljes felületére, hézagaira
- a csávázott vetőmagot szárítás nélkül lehessen tárolni,
- a gép lehetőleg együtt dolgozhasson magtisztító géppel is,
64
- az ártalmas csávázószerek ne veszélyeztessék a kezelőt.
Folyamatos csávázógépekkel dolgozva a szárítás csak akkor mellőzhető, ha a vetőmagot
közepes folyadékmennyiséggel kezeltük. Ekkor ugyanis a mag nedvességtartalma csupán
1...3%-kal növekszik. A közepes mennyiségű vegyszer egyenletes elosztása azonban csak
permetezéssel vagy légporlasztással valósítható meg. A vegyszerek egyenletes elosztása
céljából a magot keverni kell, ami megakadályozza, hogy a magokra a szükségesnél
vastagabb vegyszer-réteg rakódhasson. A túlcsávázás ugyanis károsodhat a csira.
A csávázógépek egyes szerkezeti elemei hasonlítanak a permetezve-porozó gépekéhez, ezért
ezek ismertetésétől eltekintünk.
Permetezve-porozva csávázó gép
A magajáró gép(67.ábra) a terményt a földről felszedi és a magtartályba továbbítja. Innen a
mag egy magszóró tárcsán jut a csávázótérbe, ahol magfüggönyt alkot. A cseppekre bontott
folyadék itt érintkezik a magfüggönnyel., majd szállítócsigán át jut a zsákba vagy a gép
mögötti garmadába.
67.ábra Permetezve-porozva csávázó magajáró gép(Mobitox típus)
a) szerkezeti vázlat, b) a folyadék és por bevezetése
1-csigás felszedő, 2-kaparólapos felhordó, 3-magtartály, 4-csávázótér, 5-villanymotor,
6-folyadékszóró, 7-kihordócsiga, 8-porelszívó, 9-folyadéktartály a szivattyúval,
10-portartály
(MTUR 174.old.116.ábra)
A permetcseppeknek kis hányada áthatol a magfüggönyön anélkül, hogy találkozott volna
szemmel. Ezért az újabb típusokon egy forgó kúpos tárcsán ismételten érintkeztetik a
magokat a folyadékkal. A cserélhető, kazettás rendszerű poradagoló a gép oldalán kialakított
nyíláshoz csatlakozik. A behulló porszerű hatóanyag a csávázódobban és a lehordócsigában
keveredik a maggal. Az adagolóhengerről kefehenger söpri le. A gép előre haladását
villamos automata szabályozza.
65
Burgonya csávázásához alakították ki a szivacsbevonatú hengerekkel működő hazai
gyártmányú Gumotox típusú gépeket (68.ábra)
68.ábra A gumihengeres Gumotox típusú gép működési vázlata
1-felhordó, 2-szivacsbevonatú hengerpárok, 3-folyadék bevezetése, 4-kihordőszalag
(MTUR 174.old. 117.ábra)
A felhordó által felemelt anyag az összefelé forgó szivacsos hengerpárok közé kerül. A
permetlé a behullásnál közvetlenül is éri a gumókat, de azok a nedves szivacsokkal is
érintkeznek. A puha szivacs azért szükséges, mert jól körülfogja a gumókat, miáltal javul a
felület bevonása. A szivacshengerek szertakarékos megoldásnak bizonyultak. A gép
vegyszerfogyasztása 2...4 dm3/t.
A propionsavas kezelés a takarmánygabona tárolásának egyik módja. A kezelés után a
nagyobb nedvességtartalmú szemes termények is sokáig eltarthatók. A propionsav ugyanis
meggátolja a magvak felületén lévő mikroorganizmusok, élesztő- és penészgombák
fejlődését, szaporodását. A kezelés sok előnye közül kiemeljük a szárítás elmaradását és az
igénytelen tárolást. Ezek az előnyök annak ellenére gazdaságossá teszik az eljárást, hogy a
nedvesebb termények darálása általában energiaigényesebb. Erre a célra készült a Propitox
csávázógép. Felépítése és működése hasonló a Mobitoxéhoz. / A csávázógépek tervezésében
és kivitelezésében kiváló munkát végzett Gyürk István kollégánk, volt tanítványunk/
Munkavédelmi szabályok
Csávázógépek üzemeltetésénél különös figyelmet kell fordítani a munkavédelmi
szabályokra.
a csávázás végzését jegyzőkönyvezni kell, amiben szerepeljen a résztvevők neve és a
használt vegyszer megnevezése, hogy az esetleg szükséges orvosi beavatkozásnál ez már
ismert legyen, miáltal az időigényes tesztek elkerülhetők,
mobil csávázónál a felszedőcsiga közelében tartózkodni vagy abba valamilyen
kaparószerszámmal belenyúlni tilos,
a csávázást csak oltan brigád végezheti, amelynél a gépkezelőnek és a
vegyszerkeverőnek képesítése van,
higanytartalmú csávázószerek alkalmazása esetén a brigádban nő nem dolgozhat,
csávázásnál kötelező az orro, szájat betakaró kendő használata,
a munka befejezésekor kötelező a kézmosás, a kézmosó szereket a helyszínen kell
elhelyezni.
Néhány újabb jellemző géptípus
66
A permetlé kiszórásának számos változata van. Ezeknek megfelelően a gépeken a
szórófejeknek többféle elrendezése és beállítása található.
A permetlével való takarékosság céljából vezették be a sávos permetezést. A herbicidek
(gyomirtószerek), a fungicidek(gombaölők), és az inszekticidek(rovarölő szerek) kiszórása
történhet.
a vetés előtt (1,5...2 bar)
a vetéssel egyidőben (1,5...3 bar)
a kelés után a levél alá (1,5...2 bar)
Tee Jet szórófejeknél a feltüntetett nyomásokat -a párolgási veszély csökkentése érdekében-
célszerű betartani. A vetőgépre szerelt sávos permetező látható a 69.ábrán.
69.ábra Herbicid permetezése a talajfelszínre a vetéssel egyidőben
(TeeJet prospektus)
A levél alá permetezést a kikelt állományban a 70. ábra szemlélteti.
Az ábrán látható munkának az a célja, hogy a sor vonalában növő gyomokat elpusztítsa.
67
70.ábra Levél alá permetezés kelés után
(TeeJet prospektus)
A sorpermetezés végezhető úgy is, hogy a permetsávot a növényzetre irányítják oldalról-
felülről. Soronként 2..3 szórófejet is használnak. Így történik a herbicidek az inszekticidek
és a levéltrágya kiszórása. Ilyenkor a finoman porlasztó , üreges kúpba szóró szórófejeket
célszerű használni (71 és 71a ábra)
70 a ábra Levél alá szórásnál két szórófej munkája
(TeeJet prospektus)
68
71.ábra Sorpermetezés
(TeeJet prospektus)
71a ábra Üreges kúpba szórás
(TeeJet prospektus)
69
71b ábra soronként 2 vagy 3 szórófej elrendezése
(TeeJet prospektus)
Nagy munkaszélességű permetezőgépet munka közben a 72.ábra szemléltet.
72 Nagy munkaszélességű permetezőgép munka közben
(TeeJet prospektus)
70
73.ábra Permetezés gyümölcsösben
(TeeJet prospektus)
A gyümölcsösben végzett permetezésnél használatos a telekúpba szóró cirkulációs szórófej.
74.ábra Folyékony trágya kiszórása soklyukú szórófejjel
(TeeJet prospektus)
Ezt alkalmazzák pl. cukorrépa levéltrágyázásánál.
71
75 A RAU cég egyik függesztett permetezőgépe(Spridomat D2) munka közben.
(RAU prospektus)
A gépen alkalmazható szórófejeket a 75/a ábra szemlélteti.
75a ábra A RAU Spridomat D2 gépen alkalmazott szórófejek változatai
(RAU prospektus)
A szórókereteken a fúvókatartó elem tartozéka a membrános csepegésgátló
visszacsapószelep és résszűrő. A fúvóka típusonként eltérő színű önbeálló bajonettzár gyors
cserét tesz lehetővé és kizárja az összekeveredést(1.kép)).
A géphez szállítják az összes szokásos lapossugarú, két- és háromsugaras fúvókákat,
továbbá két és négyfúvókás fejeket is(2. kép).
Kiegészítő berendezés a sávpermetező ejtőcsőkészlet(3.kép)
A szórás egyenletessége szempontjából fontos, hogy a szórófejeknél megfelelő túlfedés
alakuljon ki. Ez a helyzet 110-120-os fúvókáknál az 500 mm-es fúvókatávnál kb. 500mm
gerendamagasságnál alakul ki.
72
75b ábra A RAU D2 permetezőgép oldalnézetben
A gép membránszivattyúját és annak jelleggörbéjét a 75/c ábra mutatja.
75/c ábra A RAU cég membrán- és dugattyús szivattyúja
(Rau prospektus)
A gyártó cég ezt a szivattyútípust több mint 20 éve alkalmazza gépein. A mai gyártmány a
követelmények figyelembe vételével végzett folyamatos fejlesztés eredménye. A szivattyúk
73
karakterisztikája lineáris, ami előfeltétele a RAU Quantomat automatikus
mennyiségszabályozó használatának. A szivattyúknak széleskörű választéka kapható, ami a
növényvédelem és folyékony műtrágyázás bármely feladatához biztosítja a megfelelő típust.
A membránszivattyúk 50 és 200 liter/perc szállítóteljesítménnyel készülnek, a nyomásuk 20
és 15 bar között van. A dugattyús szivattyúk szállítása 120 (két hengeres) és 200 liter
min(négy hengeres) között van, a nyomás 20 bar.