NOVÉ ZÁMKY — ÉRSEKÚJVÁR 1935. XII.

il„KISÁLLATTENYÉSZTŐK

LAPJA“

♦Budapest, V. Arany János u. 1.

A legjobb magyar baromfi, galamb, nyúl és kanári szaklap. — A magyar galamb, prém és házinyul, a kanári- tenyésztők országos és a legtöbb vi­déki baromfitenyésztő egyesületek hivatalos lapja. — Oktat! Irányit! Hasznot ad! Előfizetési díj egész év­re fi pengő, Csehszlovákiában 50 Ke, Jugoszláviában 100 dinár, Romániá­ban 220 lei. Mutatványszám ingyen!

A legrégibb és legelterjedtebb magyarnyelvű méhészeti szaklap a

M A G Y A R M É HAz O rsz . M a g y a r M é h é s z e t i E g y e s ü le t h i v a t a lo s k ö z lö n y e . — F e le lő s s z e r ­k e s z tő : H É J J A S E N D R E . í r j á k a l e g jo b b g y a k o r l a t i és e lm é le t i s z a k e m b e ­re k . M e g je le n ik h a v o n k i n t eg y sz e r , 24— 32 o ld a l t e r j e d e l e m b e n . — E lő f i z e ­té s e eg y é v re 10 p e n g ő . M u t a t v á n y s z á m o t d í j t a l a n u l k ü l d a k i a d ó h i v a t a l ,

B u d a p e s t , Ü llő i ú t 25.

L a p u n k f ő s z e r k e s z t ő j é n e k m u n k á j a

A méhészet kézikönyvem egrendelhető a szerzőnél: B A L O G H B Á L L N L N Á L , G alánta. — Á ra 15 korona.

ÍSMERED A GYÜMÖLCS- TERMELŐK TARTALMAS HAVI FOLYÓIRA- TAT?

Kiadóhivatal: Somorja, 94.

®vre Még>• ma rendelje meg! Ha­

szonnal forgathatja még az is, akinek csak néhány fája van.

1935. december.VIII. évfolyam, 12. szám.

MÉHÉSZETÜNKA SZLOVENSZKÓI ÉS A PODKARPATSZKÁ PUSZI

EGYESÜLETEK KÖZPONTJAI ÉS AZOK KÖTELÉKÉBE TARTOZÓ EGYESÜLETEK MAGYARNYELVŰ HÍV. LAPJA.

K I A D J A A Z É R S E K Ú J V Á R I M É H É S Z E G Y E S Ü L E T .

Főszerkesztő: BALOGH BÁLINT. F elelős szerkesztő: WILLAND JÁNOS.

A lapot az egyesületi tagok, am ennyiben egyesületük utján kérik; tagillet- m ényképen kapják. — E lőfizetési ár nem tagoknak 24 Ke, Magyarországon

5 P, Romániában 150 lei, Jugoszláviában 40 dinár.

Szerkesztőség: Nővé Zámky — Érsekújvár, Kórház u. 09.

Az évi mérlegA rendes kereskedő az év végével összeállítja a szám adásait

és m egcsinálja a m érlegét, hogy m egtudja, m ennyit keresel! vagy veszített az év folyam án. Az év végével mi is m egpróbál­juk a m érleget m egcsinálni és meg akarju k beszélni o lvasóink­kal. hogy tu lajdonkénen m ilyen eredm énnyel záru l tíz 1935-ös év.

Lehet ezt a m érleget röviden, ak á r egy szóval is m egcsi­nálni: rosszul. A különben inkább dicsekvésre hajló m éhész estek panaszkodni tud. Felvehetjük a m érlegbe: a panaszok jo ­gosak és indokoltak. Sajnos ezt az évet is elkönyvelhetjük két elődje mögé. A m éhészet országszerte nem sikerült. Voltak ugyan liellyel-közzel csekély kivételek, m in t a sivatagban az oázisok. De ezek csak szórványos kivételek. A hegyes vidékeken néhol jobb volt az eredm ény, de Délszlovenszkó síkságain, tehá t főleg m agyarlak ta vidékeken ez az év katasz tro fá lis volt. A kasos m éhészek eltűntek. E lvitte őket a rossz esztendők so­rozata. Nem kell m ár c ikkeket írni, hogy a kap tárok haszná­la tá ra áttérjenek . Ugv is felesleges volt, m ert ezeket a cikkeket ők úgy sem olvasták. E ltűn t a kap táros m éhészek sorából is a gyengébb elem, am ely azt h itte, hogy a m éhészet befektetés nélkül is tetem es hasznot ád. De a rá te rm ett kom oly m éhészek tekintélyes gárdá ja is m egtépázva áll itt. Sok van m ár közöt­tük, aki csügged, ak i a folytonos ráfizetést m ár m egállta, vagy nem b írja tovább. N agyjában véve azonban m egm aradt a jövő­be vetett hil és ez ta rtja bennük a lelket. Nem m ondunk reir ú jat, hogy ha ism ételjük, a kedvezőtlen éveket jó évek szokták követni.

A m éhészet kétségtelenül m egszabadult a nem oda való elem ektől. A nagy term észet törvényei, a D arw ini elvek érvé­nyesültek itt is. A gyengék lem arad tak a küzdelem ben. A d ia ­dal és győzelem azoké, ak ik hisznek és k ita rtanak .

Ami m ár m ost lapunk m érlegét illeti, itt örvendetesei)!) h í­reket je len thetünk olvasóinknak. L apunk tábora növekedőben van. E lőfizetőink szám a a kedvezőtlen évek dacára, ha nem ugrásszerűen is, de szerény m éretekben á llandóan em elkedik. L apunk iránya m egfelel olvasóinknak. K izárólag a k itűzött célt nézzük, kizárólag a m éhészek érdekeivel foglalkozunk. M indenkor, m indenkivel szem ben m egm ondjuk vélem ényün­ket, m indenkor egyenesen és m inden m ellékérdekekre való te­kintet nélkül szolgáljuk a m éhészetet. Nézetünk az, hogy m in­den. am i a köztéren tö rtén ik , kell, hogy elb írja a nyilvános k ritiká t, akár kedvező, a k á r kedvezőtlen legyen is az. De m in­den m éhészeti dolog m egbirálásánál a szeretet, a m egértés és a kölcsönös m egbecsülés elve vezet bennünket. L apunkból végleg szám űztük a szem élyeskedést és m indennem ű veszekedést. Sokkal többre és nagyobbra becsüljük olvasóinkat, sem hogy e téren a legkisebb kilengéssel is te rhére volnánk, kis a hozzánk érkezett levelekből lá tjuk , így felel ez m eg olvasóink ízlésének.

A m érleg valódiságának elvénél fogva m eg kell a rró l is em lé­keznünk. hogy a rosszul sikerü lt akácvirágzás és az elm aradt őszi hordás idejében olvasóink teljesen elhanyagoltak bennün ­ket. Még olvasóink tá jékozta tására szánt tudósításokat is a legna­gyobb erőfeszítéssel tud tuk csak összeszedni. O lvasóink azon­ban ham arosan m agukra talá ltak . E lhangzo tt panaszaink nem voltak hiába valók. Ma m ár nincs okunk panaszra . A régi csa­ládias viszony nem csak hogy helyre állt, de fokozódott. Ma m ár m egint szám osán keresnek fel bennünket s a levelek te ­le vannak tervekkel. Ma fokozottabb m értékben jönnek hozzá­szólások, a felvetett kérdések nem m arad n ak m egválaszolat­lanul.

Ö röm m el kell azt is tapasztalnunk , hogy m unkatársa ink is gyakrabban keresnek fel cikkeikkel. Nekik bála és köszönet já r ezért, m ert ők képezik lapunk gerincét. Ők a lap szellemi pillérei. Az ő m unkájuk a legfontosabb. Ö röm m el tapasztaljuk azt is, hogy szaporodik azoknak a m éhészeknek a szám a, ak ik tapasz ta la ta ika t leírják és lapunk olvasói szám ára hozzáfér­hetővé teszik.

Meg kell em lékeznünk kenyéradó gazdánkról, az É rsekuj- vári m éhészegyesületről is. Az egyesület m indenkor szeretettel és odaadással kezelte a lap ügyét. Hozott a m últban is je len té­keny áldozatot. A legutóbb ta r to tt értekezleten azonban további olyan m egállapodásokat létesített a szerkesztő bizottság, m e­lyek b iztosítani tu d ják azt, hogy a jövő évben jobb, ta rta lm a­sabb és terjedelm esebb lapot adhassunk olvasóink kezébe.

2

így :i m ostoha évek lepergése u tán bizalom m al és tán to rít­h a ta tlan h itte l nézünk a jövő elé. H isszük, hogy fokozottabb m unkánk fokozottabb m egértésre talál, hisszük, hogy a m a­gyar m éhészközönség nem csak k ita rt m ellettünk, de fokozot­tal) m értékben hozzá segít bennünket ahhoz, hogy a Csehszlo­vák köztársaság egyetlen m agyarnyelvű lap já t nívóban, tek in ­télyben és terjedelem ben növelni tudhassuk . Ezt akarju k , sem ­mi egyebet. A szerkesztőség.

Bállá János, erdővéd méhészetének részlete, Cervenovo (Podkarpat. Rusz.)

Megfigyeléseim az 1934/35-ös méhészévről

Már a m últ évi, igen szeszélyes őszi hónapok sem kedvez­tek a m éhek betelelő m u n kála ta inak igen változatos hőfokú nappala ikka l s bizony sok m éh derm edt k in t gyűjtő m unkája közben, gyengítve azzal a téli m éhfiirt erősségét. — Több csalá­dot éppen gyenge népessége m iatt m ár a betelelésnél egyesíte­nem kellett s ezen m űveletem nél igen jó szolgálatot tettek h eu ­réka és no rm ál ik erk ap tá ra im n ak egyesítő csapjai, m élyeket a gyenge családok any jának kifogása u tán p á r nap m úlva m eg­nyitva az anyá tlan m éhcsaládok m inden öldöklés nélkül lassan

3

álkéredzkedtek a szomszéd anyás családhoz.Elvem, gyenge családot nem vinni telelőbe, de a m últ év­

ben a kevésbbé gyenge családokat mégis m eghagytam , nehogy m éhállom ányom létszám a nagyon lefogyjon. — Nem sok hasz­nom b o lt belőle, m ert a szeszélyes tél, am ikor feb ru ár havában nyári 18— 19 C fokos m elegeket is hozott 12 napon át, a m é­hek fia sí t ó m unkába fogtak, kiterjesztve H asításukat 8— 8 k e ­retre. - Ez persze kettős ba jt okozott. Egyrészt fogyott a be- rak tá ro zo lt h ím por és m ézkészlet, m ásrészt a m éhek k irepü lés­re kényszerültek , hogy aztán kint derm edve ne térjenek vissza. — Amely család elég népes volt, az csaki vegúszla a m ásfél hónapot, am ikor zord téli napok u tán k im o­solygott a tavasz b íztató napsugara, de a gyenge családok á lla ­pota siralm assá vált. Volt H asításuk, de nem volt népük, m ely azt m elegen tartsa . Mit volt tennem : egyesíteni vagy felosz­latni a családot. —- Fájdalm as és szánalm as m unka volt, de meg kellett tennem , ha nem a k a rtam a kö ltésro thadás veszélyét behozni m éhesem be.

A tavasz soká vára to tt m agára. A som ot és égert csak április hó elején já rh a ttá k a m éhek s az éger virága nagyrészt el is fagyott. A barack csak április közepén kezdett, virágozni igen kedvező idő járás m elle t1 s volt is döngicsélés. Sajnos, m á­jus 2- és 3-ika újból fagyot hozott, ú jabb népveszteséget okoz­va, m ajd aztán a szilva és alm avirágzás ném ileg kárpó to lta őket. de az esőtlen, hűvös m ájus kevés rem ényt n y ú jto tt a ta ­vaszi hordásra . Az akác is 600 k a ló riá já t csak m ájus legvégén érte el. s virágzása esős idővel jún ius hó elejére esett, négy­napos szám ottévő ho rdást adva. E kkor m érleges heu réka k a p ­tárom két nap a la tt 16 kg m ézet, a következő napon 4 kg.-oí s ezt követelőleg m ár csak kettő t m u ta to tt szaporu latként.A gyengébb családok alig m u ta ttak 3— 4 kg szaporu lato t, sőt volt olyan is, m elynek m ézkészletét pótolni kellett.

M egem lítendőnek ta rto m országos kere tm éretű lapozó k ap tá ra im hordási eredm ényét, m elyek ném elyike 40 kere t m ézet adott le. am i 70 dekával szám ítva 28 kg.-nak felel meg és felü lm últa a norm álkeretes heu réka k a p tá r hozam át, — jól lehet, hogy a m érleges heu réka népessége nem volt a lapozó népessége alatt.

Ebből a tényből az tűn ik ki, hogy a kere tm éret kevés be­folyást gyakorol a m ézhozam ra, ha a k a p tá r befogadóképessége nem akadályozza a hordási lehetőséget. Az én lapozóim nak két m ézkam rája van m elegépítm ényszerűleg egym ás m ellett a h ideg­építm ény ű fészek felelt s a k ap tá r befogadóképessége 56 o r­szágos keret. Ezekkel a k an tá rak k a l 1901.-ik évben 40.6 kg, az 1925 ik évben pedig 45.5 kg. á tlageredm ényt értem el s hoza­muk m eghaladta a kisboconádi családokét. Hogy mégis m iért nem m arad iam e kan tárrendszer m ellett, ez részben nehezebb

4

kezelhetősége, részben pedig a telelés kockázatosabb volta m ia tt tö rtén t, ám bár am ió ta a fészekben is egységes félkerete- kci használok s a betelelésnél a családot a fészek egyik olda­lára terelem , a felső kere tso ron pedig a méz m egszakítás nélkül te rjed a fészek egész szélességén, biztosítva kellene lenni a jó betelelésnek. — Ez azonban nincs m indig ügy. Némely reni- tenskedő m éhcsaládnál, mely erőszakolja a fészek közepére való elhelyezkedést, s onnan jobbra, vagy b a lra húzódik s tar- tósabb hidegben nem tu d vissza m enni a m ásikoldalra, ha m é­ze em itt elfogyott. Az engedetlenségnek rendszerin t halál a vége.

Á ltalában tapaszta la tom ism ét azt bizonyítja, hogy a k e ­re tm érette l tú lságosan terjeszkedni m ostoha vidékünkön nem aján latos, m ert az ideihez hasonló években a kevés népű téli fészek nem lesz göm balakú, hanem 3— 4 keretny i göm bszelet csak.

H asonlóképen sokan viszakoznak m ár a fenékszerin ti kap- tárny iláshoz m eggyőződve arró l, hogy a felső k ijá ró jelen té­keny többköltséget jelen t a betelelés m ézellátásánál. — A felső nyilas előnyeivel szem ben több a teherté te l s am i h á trán y a az alsóny itásnak volna, azt a k ap tá r helyes m egszerkesztésével m ellőzni lehet, de a betelelés többköltségét a felsők ijárónál nem. M ár pedig a m ai viszonyok m ellett m inden k ilogram m méz m eg takarítá sa a racionális m éhészkedést közelebb hozza m eg ­valósításához.

Egy m ásik jelen tékeny fak to ra a racionális m éhészkedés­nek az őszi egyesítés és a tavaszi m érsékelt szaporítás. — Az őszi egyesítésnél m ézet és h im port nyerünk , a tavaszi m érsé­kelt szaporítással pedig kap u n k fia ta l anyákat s ezzel az anya­csere anyanevelők kétes értékű anyái nélkü l olcsóbban van m egoldva, m in tha télre ta rta lék an y ák a t telelünk be. Az a te r­mészetes, vagy m ü ra j m inden esetre több hasznot hoz és jobb anyát nevel, m in t a kiscsaládos drága pénzen fen n ta rto tt an y a­nevelő.

Hogy az egyesítés m űvelete a legtöbb kap tárrendszer m el­lett nem egyszerű, azt el kell ösm erniink, de vannak lehetőségek, m elyek ezt a m űveletet igen m egkönnyítik. K önnyen megy az egyesítőcsappal ellátott ikerkap tárakná l, m elyekben a k i­m erü lt öreg anyát, ak á r a nyári, a k á r az őszi kezelésnél köny- nyebb m egtalálni, vagy ha ez m agától elpusztul, az egyesítés a csap m egnyitásával m ár teljesítve van. Az ilyen k a p tá rre n d ­szernél nem is kell erőszakoskodnunk, m ert a családok m aguk végzik el ezt a m unkát, ha őket figyelem m el k isérjük , nem érhet bennünket baj. É n például az egyharm ados egyesítést a lkalm azom s egyhílrm adnál valam ivel több szaporítást enge­dek meg. így m éhállom ányom évről-évre egyform a m arad, családjaim pedig nem gyöngülnek le.

5

É n a szaporítást a föhordás befejezésére hagyom , addig pedig nem engedem családaim at vesztegelni, hanem m unkát adok nekik lépközfalak kiépítésével s bő helyet, hogy ne érez­zék o tthonukat szűknek. A m ikor fölös m ézüket elszedem, a n ­nak m ennyisége szabja meg a szaporítás létszám át.

R endszerint term észetes ra jo k ra nem várok s ezek nem is igen jelentkeznek. így az elm últ évben egyetlen term észetes r a ­jom sem volt. ellenben iker- és lieureka kap táraim ban , m elyek­ben a család m ár két k ijáróhoz szokott, annyi családot osztok meg, am ennyi az anyafeltrissitéshez szükségesnek m utatkozik , esetleg jó esztendőben létszám szaporítást csinálok.

Ezzel az eljárásom m al jó esztendőben m eghajtom méliei- m et és van a pergetőnek dolga, rossz évben pedig nem ér nagy csalódás, mely kedvem et szegné a m éhészkedéstől.

Még valam it a k a p tá ro k berak tározásáró l. H euréka k a p ­tá ra im a t én részben a zárt m éhesem be, részben jól szellőző m ás helyiségbe rak tározom el, ahol a családokat sem szél, sem nap nem zavarja s a zárt helyiségben 6 C. foknyi hőkülönbséget tu d ­nak fenn tartan i. Ez a hőkülönbség családonkin t 2 kg m ézm egta­k arítás t jelent, ha a tél nem olyan, m in t az elm últ. De óvakod­ju n k a betelelést, illetve e lrak tározást k o rán végezni, m ert a m eleg időben b erak tározo tt családok esetleg H asítani kezdené­nek. Példa volt reá elég. és az elm últ feb ruár havában is az e lrak tározás nem hogy m egtakarítást hozott volna, ellenkezőleg k á r t okozott. — É n az e lrak tározást akkor végzem, am ikor az idő kom olyan hidegre fordul, és am int m elegebb tavaszi leve­gő jön, azonnal ism ét k irakom kap tára im at.

A k irakás előtt, illetve annak alkalm ával a két családos kap tárukból az egyiket ta rta lék k ap tá rb a helyezem át, term é­szetesen a k a p tá rt előbb fo rró téglával átfűtve. így az á the lye­zett család m in d járt helyére állítva az első k irepülésnél ú jra tájo l és nem téved m áshová. Ezzel az eljárással m indkét csalá­dom nak m egadom a helyet úgy a fejlődés, m in t a m ézelésre.

Ám m indez jó volna így, ha volna m éhlegelő, de m egfigye­lésem szerint m éhlegelő tekintetében igen rosszak a k ilá tásaink , s ha nem teszünk egyebet a siránkozásnál, akkor ham arosan becsukhatjuk a m éhest, ez azonban kertésznek és gazdának is végzetes következm ényű lesz.

Tegyünk róla, hogy ne legyen úgy!Szm rtn ik János.

VESZÜNK MÉZET! Kérünk mintázott ajánlatot. Bratia Roth,

N ő v é SS est© n a d V á h o m .

6

„Fél kilogramm porcukor, két evőkanál méz1

Ezt nevezik Önök m ézes-sütem énynek? Talán azért, hogy a sütem ény egy picikét illatos a m éztől?

En, m int méhész, tisztában vagyok a m éhm éznek valódi é r­tékével, tápláló anyagával.

Tudom , hogy a m éhecskék ezt a term észeti legtisztább édességet az illatos virágkelyhekből, gyógynövények h a rm a tjá ­ból szedik. Tehát m int ilyen, fö lü lm úlhatatlan m inden más édességnél, ezt nem póto lhatja nekünk semmi, még a cukor sem és nincs az a chém ikus, ki e m ézet úgy tudná előállítani, m int azt m éhecskéink teszik.

Azért nagyon kérem az igen tisztelt hölgyeket, készítsenek valódi m ézes-sütem ény recepteket, m ert hisz Önök is tudják, hogy a szerelem, ragaszkodás, k ita rtá s a gyom ron keresztül megy, s k itud ja, m int rendeli az Űr Isten, h á tha az igazi mézes- sütem ény receptjei összehoznak két m egértő m éhész-szívet. . .

Ügy hom ályosan emlékszem, hogy em legettek valam i m é­hésznőt, aki a sütem ényekben csalt m ézet iparkodott édesí­tőül használni, de ez elhallgatott, eltűnt, m in tha itt sem lett volna. T alán sikertelenek voltak a próbái, vagy asszonytársai avval érveltek, am it m agam is sokszor hallo ttam : a méz drága, cukorra l olcsóbban tudom elkészíteni a sütem ényeket. Igen ám, csakhogy azt én m ondom , ki „Feinschm ácker1' vagyok e téren. A mézzel készült sütem énynek igen sok előnye van. A m ézes-sütem ény könnyebben em észthető, táplálóbb, tartósabb, nem szárad ki, sőt étvágyjavító is, holott a cukorsütem ény émelygős, igen ham ar kiszárad, és sohasem adja azt a jó kelle­mes ízt, am it a bárm ilyen egyszerű m ézesszelet ád.

Kicsiny otthonom ból kicsalogat a meleg őszi napsugár, hogy a szép term észet ezernyi változó színeiben gyönyörködhessem . Az évnek négy szakából az ősz idejét legjobban szeretem, lehet, hogy csupán szim pátiából, m iu tán fejem et szintén ellep­te m ár az ezüstszínű szürkeség.

Ja — öregszünk, m úlnak az idők, de én azt m ondom és erősen hiszem is, hogy a méhész, ki szeretettel ápolja melleit, ki m egérti azok nemes m unkájá t, ki iparkodik az ő jó példájuk szerint élni, m eg tartja egészségét, lelke kedélyes hangulatát s nem veszi észre s nem búsul a közelgő elm úlásért.

V alam ikor azt hittem , hogy jól élni csak városokban lehet, m ert elvégzett kötelesség u tán sok alkalom nyílik a szórako­zásra és kellem es időtöltésre. Ma, hogy m agam is fiatalon ke­rültem kicsiny falum ba, hol m éhészkedés volt egyedüli kelle­mes szórakozásom , érzem és tudom , hogy a falusi élet többet

7

ér a nagyvárosi füstös kávéházaknál, a sok könnyelm ű m ula­tóhelyeknél. Mert ott gyorsan él az em ber és betegen, holott a m éhecskék m egtan ítanak egészségesen élni és hasznossá válni.

M éhecskéim m inden évben, ha nem is túlsók, de mégis annyi mézzel m egajándékoznak, hogy sa já t szükségletem re egész évre elegendő. M indenben, am ibe édesség kell, szeretem a mézet használni, s m int nem dohányos, nagyon szeretem a m ézes-sütem ényeket. Férfi létem re nem röstellem bevallani, hogy keresem és tanulm ányozom a m ézes-sütem ények recep t­jeit, de édes hölgyeim, ha tudnák , hogy m ilyen bánatosan , csalódottan olvasom a sok-sok receptet, hol ezek így hangza­nak: Fél k ilogram m porcukor, két evőkanál méz . . .

Kedves hölgyeim, elárulom Önöknek, hogy van nekem egy- p á r receptem , am iben csak méz van, de szeretném , ha még- több ilyenféle volna. Azért újból kérem , gondoskodjanak ezek szaporításáról, hogy a répacukor teljesen ki legyen hagyva, hogy nyugodt szívvel, igazságosan, m ézes-sütem énynek never- hessiik.*)

Sok szerencsét kívánok a m ézes-sütem ények receptje inek elkészítéséhez!

Tóni bácsi..

Mézetacsecsemőknek

N IELSEN BENJÁM INNÉ

A méz könnyen em észthető s tejbe keverve nagyszerű cse- csem őtápszer. De jelen cikkem m el nem azt akarom bebizonyí­tani, hogy a méz az egyetlen és a legjobb csecsemőtápszer,, vagy hogy erre a célra egyik-m ásik m ézfajta jobban m egfelel­ne. É n csak egyszerűen elm ondom az erre vonatkozó k ísérle­teim et.

*) A r e c e p t e k e t a l e g n a g y o b b k é s z s é g g e l k ö z ö l j ü k l a p u n k b a n .

8

M ár a baba születése előtt e lhatároztam , hogy abban az •esetben, ha a gyerm ek m esterséges táp lá lásá ra kerü lne a sor, a tejbe m ézet keverek. K utattam is az efajta receptek után, sajnos csak keveset találtam . Ezt a pá r receptet m egm utattam a házio rvosunknak is, aki őszintén bevallotta, hogy a csecse­m ők mézzel való táp lá lásáró l keveset hallott,*) de az erre vo­natkozó kísérleteim ben m indenesetre segítségem re lesz.

K ísérleteim elé a legnagyobb várakozással tekintettem . T ud tam , hogy siker esetén a méz em elkedik m ajd a tápszerek rangso rában . H abár házio rvosunkat és több orvosism erősün­ket nehezen lehet a méz áldásos voltáról meggyőzni, m égis e lértünk annyit, hogy ném ely betegség gyógyításánál m ár a l­kalm azzák. Term észetesen az orvosok azok, ak ik a m ézet m int csecsem őtáplálékot a legkönnyebben népszerűsíthetnék.

H ónaid Alán jan u á ri jövevény, születésekor T ó kilós, hosz- szú, erős csontozató, nagyon sovány és m indig éhes gyerek. '

E leinte m agam táp láltam , de a negyedik héten m ár nem volt elég az anyatej. így kénytelen voltam neki a szop­ta tás m ellett tehén teje t is adni, m elyet felerészbenvízzel h íg íto ttam és hozzáadtam az elő írt m ézm ennyi­séget is. Az eredm ény kielégítő volt. Am int azonban kizárólag a tehén te jre tértem át, a ba jok m egkezdődtek. A gyerek ugyan sokat, 10— 14 unc iá t (283— 397 gram m ot) hízott hetenkin t, de csaknem állandóan sírt. Az orvos u tas ítá sá ra az étkezések szá­m át, valam in t a tejnek a tápértékét csökkenteni kellett. Az új recept 14 uncia (397 g.) víz, 14 uncia tej, m ásfél evőkanál méz. Ez a m ennyiség elegendő 24 óra a la tt 7 étkezésre. H árom órán ­kénti étrendnél az egyhónapos gyerm eknek m inden alkalom ­m al 2 uncia (57 g.) táp lá lék ra van szüksége. Ez a szám arány- lagosan em elkedik, am ennyiben 2 hónapos gyereknek 3 uncia (85 g.), 3 hónapos gyereknek 4 uncia (114 g.) táp lá lék kell. Don m ég 2 hónapos sem volt és m ár 4 uncia vagy több tejet fogyasztott el m inden étkezésnél. Az átlagnál am úgyis nagyobb gyerek gyorsan gyarapodott, de az erős táp lálás m ellett is m in ­dig éhes volt. Attól féltem m ár, hogy a gyerek tú lságosan elhí­zik. M egkérdeztem teh á t az orvost, aki a gyerek gyors súly- gyarapodását a m éznek tu la jdon íto tta . M egnyugtatott azonban, hogy elhízásról még szó sincs. T anácsára 2-3 unciára m érsékel­tem az egyszeri tápm ennyiséget. Az eredm ény így sem volt k i­elégítő és bárm ennyire rosszul esett is, a m ézet el kellett hagy­nom a baba táplálékából.K énytelen-kelletlen k ip róbáltam te ­hát egy m ás receptet, am elyben nagy szerepe van a tejsavnak; ettől állító lag egészségesen fejlődnek a gyerekek. Az új recept a következő: 1 quart (1 am erikai q u a rt = 0.94 1.) 3 percig fo r­ralt, azu tán k ih ű tö tt tej, 40 csöpp tejsav, m ásfél kanál kuko ­ricaszirup (inezena). M iután a tej tisztán erősnek bizonyult,

*) S a j n o s , a m i o r v o s a i n k is íg y v a n n a k ve le .

9

24 unciát (680 g.), 8 uncia (227 g.) vízzel h íg íto ttam . E ttő l kezd­ve nem is vettük észre, hogy csecsemő van a házunkban. Azonban em észtési zavarok m iatt a m ezenából egyszerannyit kellett a tejbe kevernem .

Az első m ézesrecept sikertelensége m ellett sem tud tam elhinni, hogy a m ézet a csecsemők táp lálékából m indörökre szám űzni kell. 3 hétig ugyan m éznélküli tejje l ita ttam a gye­reket, de azu tán m egint csali m egpróbáltam a m ézet. És am int a m ellékelt áb ra m u ta tja ; sikerrel. Don 61/2 hónapos korában olyan, m in t az élet. N apbarn íto tt a rcocskája m ajd k icsa ttan az egészségtől. Egy hónapos ko rátó l kezdve napon ta m ásfél uncia, később 2 uncia narancslevet is kapott. Ha ném elyik gyerek nem b írja tisztán a narancslevet, akkor keverjünk hozzá rész aranyalm alevet. Ezenkívül két étkezésnél l'A— 3 kávés­kanál csukam ájo la ja t is tegyünk a tejbe. Az illatos fűszerrel készített csukam ájo la ja t a gyerekek tej nélkül is m egisszák. Olyan napokon, am ikor a gyerek napozik, csukam ájo la ja t nem adunk neki.

A tejet m egbízható helyről vásáro ljuk . Több tehénnek a teje összevegyítve értékesebb tej, m in t egyetlenegyé. A 4°á> zsírt tartalm azó tej a legegészségesebb a csecsem őknek.

Term észetesen nagy gondot kell fo rd ítanunk az edények tisz tán tartására . Az em ail-edény használata a legaján latosabb és azt csak a csecsem őtáplálék m elegítésére használjuk . De a a legnagyobb gondot az itatóüvegek tisz taságára ford ítsuk , fertő tlen ítsük azokat, m ielőtt a csecsemő szájához é rte tjük . A tejet lassan — 3 percen át — fo rra ljuk , aztán hű tsíik ki. A tetején képződő habot el kell távolítani. Legjobb, ha á tszű r­jük a tejet, ilyen fo rm án a tej tetején lévő tápanyagok nem vesznek kárba. A tejsavat lassank in t és a tej folytonos keve­rése közben csepegtetjük a tejbe. F o rró tejbe nem lehet a te j­savat csepegtetni, az rögtön összefutna. A tejsav u tán kever­jük a tejbe a mézet.

Végre háziorvosunk is a ján lja a csecsem őknek a mézet. A napi m ézadag eleinte 2 evőkanál, később több. Em észtési za ­varok leküzdésére több m ézet adok a csecsem őnek, esetleg 5 evőkanállal. Am ikor a kukoricaszirupos recep trő l m egint a mézes recep tre tértem át, észrevettem , hogy 2 evőkanál méz egyenértékű 3 evőkanál kukoricasziruppal. A narancslét pedig a két reggeli étkezés közé ik ta ttam .

Ha a tejkeverék készen van. azt m indig plus 10 C fok a la tt tartsuk . Ha több keveréket készítünk, m in t am ennyi az itatóüvegbe belefér, a többit egy üvegedénybe öntsük és azt gondosan fed jük be. Étkezés előtt a tejet jól fel kell rázni. A tejkeveréket legcélszerűbb meleg vízbe állíto tt üvegben m ele­gíteni. Ü gyeljünk azonban a rra , hogy az meg ne forrósodjon , m ert m int em lítettem , te jsav ta rta lm ánál fogva könnyen Ö s s z e ­

lő

fu tha t. A nagyon éhes gyereket lassan itassuk. A méz ném e­lyik fe lnő tt gyom rában is gázok fejlődését okozza s e tekintel- ben a gyerm ek sem kivétel. A m ohó ita tás még jobban előse­gíti a gázok fejlődését. É ppen ezért a csecsemő étkezése lega­lább 10— 20 percig tartson és őt azu tán egy rövid ideig m ajd ­nem függőleges helyzetben tartsuk , hogy a gázok könnyebben felszabadulhassanak . A mi b abánkat egy ideig így kellett t a r ­tani, am ikor a fele tejé t m egitta. H árom hónapos ko rában d ó rán k in t ita ttam , ö thónapos k o rában m ár lisztes dolgo­kat is kapo tt és hétésfélhónapos k o rában a lisztes ételeket m éz­zel édesítve ad tam neki. Ebben az időben m ár csak tiszta mézes tejet ivott tejsav nélkül. A diéta azu tán fokozatosan bő­vült. főleg főtt főzelékfélékkel, különösen sárgarépával.

Az elm ondottakkal nem az a célom, hogy a fent em lített receptet m inden csecsemő táp lá lására a legalkalm asabbnak ne­vezzem, h iszen nincsen olyan recept, am ely m inden csecsem ő­nél egyform án jó volna. É n csak rám u ta to k a rra , hogy a cse­csem ők táp lá lásánál k itűnő eredm énnyel a lkalm azhatjuk a mézet. És ha a fia ta l anyák e tanácsom at m egszívlelnék, nem ­csak a m ézfogyasztás em elkedne jelentékenyen, de b izonyára sokkal több piros-pozsgás arcú, egészséges gyerek szaladgálna ezentúl.

A Gleanings in Bee Culture-ból fo rd íto tta : Balogh Magda,

Á sikeres méhtenyésztés legfontosabb alapföltétele

N atsin János.hogy a m éhész bele tud ja m agát élni a m éhek titokteljes éle­tébe. Kell, hogy fel legyen fegyverkezve kellő m egfigyelő ké­pességgel. hogy észre vegye a m éhcsalád életét h á trá lta tó kö­rü lm ényeket. Hogy a m éhész lelke összeforrjon a m éhcsalád in tim életével, kell, hogy tanu lm ány tárgyává tegye a m éhet. F igyelem m el kell őt k isérnie élete első percétől kezdve a végső kim úlásáig. Nyitott szem és tevékeny ész a legjobb könyv, a- m ely nem csak m egkedvelteti a m éhet, hanem m ódot nyújt a m éhésznek, hogy kényes helyzetben is meg tud ja találn i a h e ­lyes u ta t kedvencei segítségére.

A jelen előadásom ban igyekszem m egism ertetni kedves m éhész tá rsa im at a m éh általános életm egnyilvánulásaival.

A dolgozó m éh kikel a m egterm ékenyült anya, here m ag­jaival m egterm ékenyült petéjéből. (Ondóhólyag, petevezető csa­torna.)

Az anya egyenes fu lánk ja segítségével leereszti a dolgozó sejtbe a petét s egyúttal hozzá ragasztja egyik végét annak fe­

nekéhez ragasztóval, am ely a m éregzsacskóban van m int m éreg elhelyezve.

Első nap m erőlegesen áll a pele a sejt fenekén, am ely 34— 35° C m elegnél nagy változásoknak van alávetve. A leglé­nyegesebb változás előidézője a herem ag, am ely találkozván a petében a sejtm aggal s az eredetileg férfinem ű petét nő­nem re változtatja át.

M ásodik napon érési fo lyam ata fo lytán a pete puliul és a sejt feneke felé hajlik .

H arm adik napon fekszik m ár a sejt fenekén és m utatkozik m ár a benne fejlődő kukac, álca életjelei. Az álca nyú jtózkodá­sai fo ly tán a pete bu rka fö lreped s kibúvik belőle kicsi, szem ­m el alig lá tha tó álca, am ely a sejt fenekén félkör a lakban fek ­szik tápnyálban , m elyet a fia ta l m éhek még a burok tó l való m egszabadulása előtt ad tak sejtbe.

Igen fontos, hogy a m éhész m egism erje az egynapos álcát, m ert m in t oltó anyagot, ezeket használja föl az anyanevelésnél.

Az álca fejlődésének m ásodik nap ján m ár kö r a lako t ké­pez a sejt fenekén.

H arm ad ik napon k itö lti 3/4 részét a sejtnek s ezen nap tó l kezdve változik eledele is. Addig teljesen elkészült, kész tá p ­nyállal volt táplálva, am ely testén át szivárgott belsejébe a ne­gyedik nap tó l kezdve, nem csak m inőség, hanem m ennyiség te ­k in tetében is meg van rövidítve az anya, vagy a here táp an y a ­gához viszonyítva.

Ö tödik nap elm últával az álca fejlődése befejezéséhez kö ­zeledik. betölti teljesen a sejtet. 5 és fél, illetve 6 nap u tán be- fedelezik a m éhek a sejtet s az álca 12— 13 napi bebábozási fo ­lyam atnak veti alá m agát.

Az álcák eledelét a fiatal m éhek, az úgynevezett da jkák készítik elő. Fehérnve anyagot kiválasztó m irigyek á lta l elő­állíto tt tejet mézzel és m egrágott v irágporra l összekevert pépet készítenek a szájukban, m elyet adagokban nyú jtanak igen rö ­vid időközökben az álcáknak.

A dolgozó m éh eledele tarta lm az 4°/°-os tápláló erőt; az anya 30"/|,-os here 16°/°-os táp ere jű eledellel fejlődik. Még az anya és a here álcák bővelkednek az eledelben, addig a dolgo­zóméit á lcája fu k aran van ellátva. A silányabb és k im ért adagú tápanyag h á trá lta tja a fejlődését, elsatnyul, elkorcsosodik.

A bölcsősejt befedelezése u tán az álca bebábozik. M irigyei által k iválaszto tt szálakkal begubózza m agát s á ta laku l bábbá. Ezen állapota 13— 14 napig tart.

Zander szerint a dolgozó-m éh fejlődési idő tartam a a kö ­vetkező:

M int pete 3 nap, m in t álca 51/*— 6 nap és m in t báb 12— 13 nap, összesen 21 napot vesz igénybe.

É leterős, elegendő eledellel, főleg v irágporra l rendelkező

12

-és egészséges m éhcsalád álcái fehér színűek, duzzadtak dom- b o rúan vannak befödelezve. B ehorpad t fedőtetők, sárgás színű álcák szegénységnek, vagy betegségnek jelei.

A befödelezett fiasításos sejtek között ü res sejtek vagy be­tegeskedő anyáknak tanúbizonyságai, vagy pedig a peték élet- képtelenségéről tesznek tanúbizonyságot.

M indkét esetben az anyát ki kell cserélni.A báb érettségi fokát m egállap ítha tja a m éhész a födél fö l­

emelésével. Az anyabölcsöt nyitogatni nem szabad, m ert a m é­hek nem íedelezik be ú jra , m in t a báb sejtjét.

A bebábozástól szám ítva 8—9 napon fehér, 10 napon b a r­nás, 11 napon sötét színű a feje a bábnak , 12-ik napon a fedő­lemez közepén lá tha tó kis nyílás, m elyen keresztü l a születen­dő m éh levegőt kap. M ajd kö rü lrág ja a fedezőlem ezt, k ibúvik a sejtből ham uszürke, testéhez hozzá tap ad t szőrével a fiatal m unkásnő . Az ú jszü lö tt gyám oltalanul m ászik a kere ten s k e ­resi a m ézet, hogy a 12 n ap i éhséget csillapítsa és szedjen erőt a reá váró kötelességek végzéséhez.

Viselkedése jó indu latú , érin tésre m eglapul, m in t a sze­líd tvúk, nem ju t eszébe, hogy k ito lja fegyverét, a fu lán k já t önvédelem re. Ezen tu la jdonságát m egtartja , még nem tette meg a fia ta lok tájékozódó repülését.

K orának első hetében az álcák etetésével és azok m elegítésé- sével foglalkozik, onnan a neve is „ d a jk a '1. Ezen h ivatása tel­jesítését lehelővé teszik a k ifejlődött fehérnye kiválasztó m iri­gyei, m elyek épp ebben a ko rban választanak k i a legtöbb fe- hérnyét, tejet. E m irigyek a m éh korával korcsosodnak, vissza fejlődnek anny ira , hogy nem tudnak többé fehérnyét k ivá­lasztani. Igen fontos ezt tudni, főleg annak a m éhésznek, aki anya neveléssel ak a r foglalkozni.

A fehérnye kiválasztó m irigy a szájüregben van. Bogyó­szerű ,1 alkotó részei össze vannak kötve a főcsatornával vékony vezetékkel. A m irigy term éke összegyűl a szájban, m in t kész tápnyá l a fia ta l kukacok, az anya és a herék eledele. Ezt a fel- rágo tt v irágporral keverve ta lá lják csak a 4 napnál idősebb kukacoknak . A m éhek álta l k iválaszto tt fehérnye hasonló a te­lién tejéhez, csakhogy 5-ször több fehérjé t és 1 és lő s z e r annyi zsírt tarta lm az. A m éhek egy heti etetési foglalkozásuk m iatt jobban táp lálkoznak , eledelük em észthetetlen részei m eg­töm ik a végbelet, am ely kényszeríti őket, hogy k irepü ljenek a k ap tá rb ó l tisztu lási repülésre. Az első röp tűkben , m elyben csak kis kö rt írn ak le a levegőben, m egszabadítják testüket a felesle­ges tehertő l a következő m ásodik, h a rm ad ik repülésük m ár tu la jdonképen isko lája a fia tal m éheknek. Repülésük közben m egism erkednek a k ap tá ru k röp lyukának helyével, nehogy sa­já t házuk helyett idegen család k ap tá ráb a repüljenek, ahol b iz­tos ha lá l várna reá juk . A m éhek tájékozódó terü letének k o rh a ­tá ra síkságon 5 km , hosszú völgyekben 7 km , azért em lített tá ­

1 ?

volságokban a tájékozási repülést m egtett m elleket nem szabad helyükrő l elm ozdítani. Ezen terü leten csak akkor lehet a k a p ­tá r helyét változtatn i, ha a m éhek előzőleg meg voltak nagyon zavarva. Például kidobolva, taligázva legalább fél óráig, vagy Jostiak-féle term észetes rajkészítő m ódszerével.

A fia tal méh m unkaköre élte m ásodik hetében je len téke­nyen szaporodik. Reá van bízva az összes házi m unka el­végzése.

A fia ta l m éhek kiválasztó m irigyeik á lta l előállítanak építő anyagot, ap ró átlátszó viaszlem ezeket, rágó szervük segítségé­vel ezeket egym áshoz illesztve viaszlépeket építenek. Lelem é­nyességük a lépek építésénél nyilvánul m eg legjobban. Ha a lu l­ról kell építeniük, széles alapot adnak a m unkájuknak , hogy azt stabillá tegyék, a m egrongált lépek jav ításá­nál is nagy észszerüséget tapaszta lhatunk . Gazdag ho rdásnál m eghosszabbítják a sejteket, ha azonban a rendes sejtekben h iány t szenvednek, m egrövidítik a m eghosszabbított sejteket.

Az ő m unkakörébe tartozik a k a p tá r szellőztetése is. Ezen m unkakör a k a p tá r berendezéséhez képest nagyobb, vagy k i­sebb szám ú m unkás rnéhet vesz igénybe. A meleg szabályo­zási, illetve szellőztetési m unkánál a fia tal m éhek h á tta l a röp- lyuk felé fordulva, láncszerű csoportokban állva szárnyaikat csapkodva kergetik ki a kap tárbó l a rossz levegőt. Szűk, -magas és alsó nyílású k a p tá rb an több m unkás végzi ezt a m unkát, m in t a felső nyílású és alacsony m éretű kap tároknál. Ha a m éhek célszerűtlen k ap tá r m ia tt nem képesek a fö ­lösleges m eleget a kap tárbó l eltávolítani, ép ítm ényük lágyul a méz terhe alatt, teleszívják m agukat m ézzel s a legjobb m ézelő­napokon kénytelenek gom olyagba verődve a k a p tá r röp lyuka előtt henyélni.

A k ap tá r ugyan nem mézel, de előnyére, vagy h á trá n y á ra lehet a m éhésznek. A takarítási és a halo tt eltem etési m unká­latok szintén a fia tal m éhek teendői közé tartoznak . A fiatal m éhek h o rdanak vizet, átdolgozzák a m ézet (m ézürben ta lá lh a ­tók azért a fia ta l m éhek). Ők a m éhvár katonái, ők végzik a váruk kapu jáb an az őrszolgálatot. Az őrszolgálato t végző m é­hek fejjel a k ijá ra t felé ford ítva éber szem m el figyelnek m in­dent, am i a röp lyukuk felé közeledik. E szolgálatukat pon to ­san és lelk iism eretesen teljesítik.

M inden érkező m éhet m egfigyelnek: üresen jön-e vagym egrakodva, fiatal-e, vagy öreg. A kap tá rba tartozó testvé­reiket a szagról ism erik meg, m ert m inden családnak m egvan a m aga sajátságos illata. Csak az esetben egyezik több család szaga, ha a környéken csak egy bőm ézelő fo rrás van, am elyből az összes m éhek szednek. Abban az esetben elő szokott forduln i csendes rablás, m eggátoljuk azt, ha a m egtám adott család illa­tá t erős szagosítóval m egváltoztatjuk.

14

A szagosítót m inden esetben csak este lehet beadni, am i­kor az összes m éhek o tthon vannak, m áskülönben saját test­véreiket m in t idegeneket fogadnák.

Az idegen öreg dolgozóm éhet csak akkor engedik be, ha a m ézhólyagja meg van telve. A gyakorla tban k ihasználja ezt a m éhész a családok egyesítésénél, vagy a gyönge családok erő­sítésénél, ha a hozzáadandó m éheket m egperm etezi híg mézzel, vagy jól m egeteti őket.

A fia ta l idegen m éheket m inden család szívesen fogadja, azért a legjobb ezeket fö lhasználni az egészséges, de gyönge családok gyám olítására. A fiatal m éheket m egtalálja a méhész a költő térben, vagy a méz űrben.

A fia tal m éhek nagy m unkát végeznek a nek tárnak mézzé való átdolgozásánál.

Az ő feladatuk , hogy a sacharozát (répa cukrot) felbontsák alkotó részeire a gyüm ölcs (fruktóza) és szőlőcukorra (glukóza) és a fölösleges vizet a nektárból eltávolítsák (a neki. víz tart. 60— 85°/°) a fölösleges vizet elpárol tá tják 25°/° víz tartalom ig.

Gyönge hordásnál a n ek tá rt a gyiijtőm éh szájából veszik á t; bőhordásnál rendesen, a hátsó lépekre rak ják le a gyiijtő- m éhek s onnan szedik ki a fiatalok s m ézhólyagban inven- tálják .

A m éh életének harm ad ik hetében abba hagy ja az eddig elsorolt m unkákat, hogy k ap tá ron kívüli m unkának szentelje m agát. Az öreg m éhek, ha m unkába nem repü lhetnek , nem avatkoznak a fiatalok m unka körébe, csak azon esetben van­nak segítségükre, ha a fiatalok nem győzik a házi m unkát, m ás­különben letelepednek üres lépekre, vagy gom olvba verődve, a röplyuk előtt p ihenik ki fáradalm aikat.

Az öreg m éhek ha jna l hasadástó l alkonyaiig robotolnak végső kim erülésig. Messze tá jakat keresnek föl, hogy nektár, vagy v irágpor teherrel m egrakva gyarapítsák közös vagyonu­kat. A m éhek a m unkában ta lá lják öröm üket, akkor vidám ak, és jó indulatúak . Ellenben ha szeles idő m iatt, vagy legelő h iá ­nyában o tthon kénytelenek henyélni, h arc iasak s nem jó ilyen­kor hozzájuk közeledni.

Az-a kérdés, hogy hogyan ta lá lnak a m éhek m essze a kap- tól gazdag n ek tá r fo rrást és ezt rövid idő m úlva ellepik töm e­gesen. — foglalkoztatja á lta lában a m éhészeket.

Dr. Leuenberger svájci entom ologus szobája ablakába édes vízzel telt tán y ért állított s nagyító üveggel felszerelve vé­gezte a következő m egfigyelést:

Hosszabb várakozás u tán m egtalálta az édes vizet egy m éh, am ely eleinte csak körül röpdöste a tányért s az tán reá szállt, szívta az édes folyadékot. A m éh a folyadék szívása közben a 6 és 7-ik po trohgyűrűk közül előtolt egy kis m irigyet. E rre je ­lentkezett a tányéron m ásodik, h arm ad ik és fo lytató lagosan

több m éh. Amíg elegendő eledelük volt, m indegyik m éh k idugta az em líte tt m irigyet, m ihely t azonban a tányér ta rta lm a k i­ü rü lt, a m éhek nem to lták elő ezt.

Ebből a m egfigyelésből Dr. Leuenberger azt következteti, hogy a m irigy olyan anyagot választ, am ely igen nagy távo l­ságra terjeszkedik , s am elyet a m éhek igen finom szaglószervük segítségével röv id időn belül m egéreznek. A lakm ározó m éheket m egjelölte s látta , hogy az összesek egy családhoz tartoztak . M egállapította, hogy a m irigyek h a tásán ak csak egy családhoz tartozó m éhek voltak kitéve.

Ezen m irigyet a m éhek akko r használják , h a a fia tal m éhek tá jo lnak , ha a család rajz ik , vagy az anya nászú tjá t végzi. A h e ­rék ezen m irigy h a tása ira érzéketlenek. Ezen m egfigyelés lehe­tővé teszi ezt a föltevést, hogy a m éhek, em bernek ism eretlen érzékszervvel rendelkeznek, am ellyel meg tu d ják m agukat é rte t­ni nagy távolságokra is. Lehet az elektrikus, vagy m agnetikus jel hasonló a rád ió hullám aihoz, vagy titokzatos, finom , chém iai akc iók ra nagyon fogékony, képesség. A szám os m egfigyelés m eg­állap íto tta , hogy a rovaroknak á lta lában igen k ife jte tt szaglási képességük van.

Ebben a tek in tetben nagyon érdekes m egfigyelésről szám ol be Fabre, francia entom ológus. H árom éven keresztü l ism erő ­sei segítségével h iába keresett Dél-Afrika egyik terü letén tö l­gyes selyem bogarakat, végre egy ism erőse ú tján sikerü lt neki egy bábot szerezni, m elyből k ibú jt a kerese tt bogár nőstényje. F ab re a nőstény bogara t ny ito tt ab lak ára üvegha­rang alá tette és figyelte. Első két napon nem tö rtén t sem m i különös, azonban a h a rm ad ik verőfényes napon, dé lu tán 3 ó rako r észre vett körü lbelü l 60 tagból álló csoporto t, am ely a nőstény család jába tartozó h im bogarakból állott. E csoport a nőstény bogár szagától csalogatva, messze v idékről sereglett össze.

F abre m eg a k a rt győződni arró l, vájjon a nőstény szaga csődítette-e össze a h ím bogarakat, abból a célból a h a ran g alsó szélét viasszal öntötte körül, hogy a nőstény szagát e lzárja s a ruh ad arab o t, m elyen a nőstény bogár előzőleg feküdt, a szoba egyik sa rkába függesztette ki. A ru h a darabon nem látszo ttak meg a nyom ai sem a bogár h im porának , sem valam i szagnak. A h ím ek közvetlen az üveg-harang fö lö tt repü ltek a ruhadarabhoz, anélkül, hogy a h arangban jól lá tha tó nőstényt figyelem be vet­ték volna. A szerelm es bogara t az illat csáb ítja el, illat teszi le­hetővé, hogy m egism erje szerelm esét. H a az em ber is az illat ú tján igazodna, sok férfi nem ism erné meg a feleségét, ha az a pa rfüm jé t m egváltoztatná. Az em lített két entom ológus m egál­lap ításait b izony ítja az is, hogy ha két m éhcsaládnak egyform a szagot adunk, például anizsolajat, összekeverhetjük a két k ü ­lönböző családot anélkül, bogy ezek egym ást m egtám adnák. B ogaraknál, illetve a m éheknél ez a kapcsoló erő, am ely h á lá ­

l ó

los ellenségekből testvérekei tud terem teni. A családok erősí­tésénél igen sok m éhész ezen egyszerű és biztos m ódhoz folya­m odik. A több családból összeszedett m éhek 24 órai fogva- ta rtá sa nem más, m int a különböző illatok egyesítése, am i azon­ban hosszadalm asabb m ódszer s nem olyan biztos, m in t az előbb em lített.

Az elsoroltakból látható , hogy a m éhállam ban milyen a m unkabeosztás. Az em lített beosztás csak rendes élet körü lm é­nyek között érvényesül, akkor ha m egvan a rendes szám ­arány a dajkáló fia tal és öreg m éhek között. Ha azonban az a rány m egbom lik, szenved vele a rendes m unkabeosztás is. Például: Hosszabb időn át anyátlan családnak csak öreg m éhei vannak, mégis a m unka látszólag a rendes m ederben folyik. Az öregek pótolják a fiatalok összes háziteendőit. E szorult helyzetben az öreg m éhek jobban táp lálkoznak s annak következtében a fehérnyét kiválasztó m irigyek az elkorcsóso- dott állapotból fölélednek s végzik rendeltetésük m unkáját. V álasztanak ugyan ú jra fehérnyét, hanem a m irigyeknek ez a m ásodik term elése szegényes. A dolgozó m éhek neveléséhez ugyan elegendő m ennyiséget p rodukálnak , de nem képesek vele jó és életerős anyát fölnevelni.

Végszükségben az öreg m éhek m ég a peterakás fontos m unkájá t is képesek végezni. Ezen képességüket annak köszön­hetik, hogy válogatott táplálkozásuk folytán petefészkük na­ponkin t legfeljebb 8 petét tud produkálni. Az öregek ezen m un­kája, m int m inden szükségm unka, csekély értékű, azért a m éhésznek iparkodn ia kell, hogy m inden családban m ind a három korú m éh legyen.

Kasokból, vagy dúcokból úgy készítik a m űrajokat, hogy a kast, am elyben a család van, elteszik helyéről s helyébe üres kast vagy k ap tá rt tesznek. A családból elrepülnek az összes fia tal és öreg m éhek az üres kap tárba, a kasban csakis a d a j­káló m éhek m aradnak . Ezek körülbelül három napig,míg rezerváik tartanak , a kasból nem m ennek ki. A víz, v irágpor és nek tár h iánya kényszeríti a dajkálóm éheket, hogy ham arább kezdjék meg az öregek m unkáját.

A m elleknek á lta lában az a fő tulajdonságuk, hogy a m un­kában m egtalálják a m egelégedésüket, ha a családban nincs m unkájuk, azt a kap táron kívül keresik. A m éhek ezen tu la j­donsága a lap ján néhány m éhész az úgynevezett m ézgazdálko­dást vezette be, m ely abból áll, hogy a m éhész az első vi­rágpor m egjelenése óta serkentő etetéssel a család erősítéséről gondoskodik, m ajd a főhordás előtt 8 nappal eltávolítja a csalá­dokból a meg nem felelő anyákat; a jó anyákat pedig a család erősségéhez képest kisebb, vagy nagyobb szám ú kere tekre e lzár­ja. Ezen m unkával m egszünteti teljesen a peterakást, vagy k o r­látozza annak terjedését, ezzel a m űvelettel felszabadítja a f ia ­tal m éhet a házi m unkátó l s felhasználja őket a külső m unkára .

17

Hozzászólások a „Méhek a szőlőben" cimű cikkhez

K ö r ü l b e l ü l 30 é v e a n n a k , h o g y a p á r k á n y i p a n a s z h o z h a s o n l ó e s e l t ö r ­t é n t . A z z a l a k ü l ö n b s é g g e l , h o g y a k k o r a s z ő l lő s g a z d á k f o r d u l t a k p a n a s z - s z a l a m i n i s z t é r i u m h o z a z i r á n t , h o g y a m é h t a r t á s t t i l t s á k el a s z ő l ő ­h e g y e k e n . M e r t a m é h e k s o k k á r t o k o z n a k a s z ő l ő b e n , ú g y a s z ő l ő é r é s e i d e j é b e n , m i n t a s z ü r e t e l é s k o r .

K n a b b a n a z i d ő b e n S z o l n o k o n v o l t a m , m i n t u r a d a l m i m é h é s z . 40 h o l d s z ő lő és g y ü m ö l c s ö s b e n 250 m é h t ö r z s e t k e z e l t e m . A t e l e p t u l a j d o n o s a L e n g y e l A n t a l t a k a r é k p é n z t á r i i g a z g a t ó v o l t . A v é l e t l e n ú g y h o z t a h o g y a z a k k o r i m . k i r . r o v a r t a n i á l l o m á s v e z e t ő j e D r . J a b l o n o v s z k y a m i t e l e ­p ü n k r e j ö t t k i m e g f i g y e l é s v é g e t t , h o g y v á j j o n i g a z u k v a n - e a s z ő l ő s g a z ­d á k n a k v a g y n e m ?

A m e g f i g y e l é s e r e d m é n y e a z l e t l . h o g y a s z ő lő s o r o k b a n k é t n a p i g h a ­s a l t u n k . d e e g y e t l e n m é h e t n e m t u d t u n k r a j t a c s í p n i a z o n , h o g y a sz ő lő - b o g y ó t f e l h a r a p t a v o l n a . I g a z , h o g y j ö t t e k m é h e k a ' s z ő l ő f ü r t ö k r e , d e c s a k a b o g y ó k n y e l é n le v ő n e d v e t s z í v t á k fe l , v a g y p e d i g a m i t e s e t l e g a d a r a ­z s a k f e l h a r a p t a k .

P e d i g a z i d ő j á r á s s z á r a z é s v i l á g t a l a n vo l t .P r ó b á t t e t t ü n k h á r o m e r ő s m é h t ö r z s z s e l , a l é p e k e t k i s z e d t e m a m é z ,

t á r a k b ó l é s a z e g y ik n e k , é p s z á r a z f ü r t ö k e t a g g a t t a m b e , a m á s i k n a k m é z b e m á r t o t t e g é s z s é g e s f ü r t ö k e t é s a h a r m a d i k n a k p e d i g t o l i k é s s e l m e g ­s e b e z e t t f ü r t ö k e t . A z e l s ő h ö z h o z z á s e m n y ú l t a k , a m á s o d i k r ó l a m é z e t l e n y ú l t á k , d e a b o g y ó k é p e k m a r a d t a k , a h a r m a d i k n á l a m e g s e b z e t t b o ­g y ó k a t k i s z í v t á k , a t ö b b i t p e d i g é r i n t e t l e n ü l h a g y t á k .

T e h á t a m é h e k a s z ő l ő b e n c s a k a k k o r t e s z n e k k á r t , h a a s z ő lő g a z ­d á j a a r r a a l k a l m a t v a g y p e d i g m ó d o t á d a z z a l , h o g y a d a r a z s a k f é s z k é t n e m i r t j a .

ig a z , h o g y n é m e l y e s e tb e n , h a s z ő lő é r é s i d e j é b e n e s ő s id ő u t á n sz é p id ő k ö v e t k e z i k , a s z ő l ő b o g y ó k f e l r e p e d e z n e k és a k k o r b i z o n y a m é h e k f e l k e r e s i k . D e e b b e n a z e s e t b e n i n k á b b h a s z n o t t e s z n e k , m i n t k á r t , m e r t a f e l r e p e d t b o g y ó n e d v é t e l h o r d j á k é s a z e g é s z s é g e s b o g y ó k a t m e g k í m é l i k a r o t h a d á s t ó l .

A l e g t ö b b b a j a s z ü r e t e l é s k o r v a n a s z ő l ő s g a z d á n a k a m é h e k k e l , k i ­v á l t , h a a s z a b a d b a n s z ü r e t e l . A m i i g e n h e l y t e l e n e l j á r á s , m e r t i t t is m e g ­j e l e n n e k á m n e m c s a k a m é h e k , h a n e m a d a r a z s a k is, m é g p e d i g s z é p s z á m m a l . M á r p e d i g a z t m i n d e n s z ő l ő s g a z d a t u d h a t j a , h o g y a d a r a z s a k o l y a n o k , m i n t a c ig á n y o k , m i n d e n f e l é b a r a n g o l n a k é s m i n d e n p i s z o k r a r á ­s z á l l n a k , t e h á t a s z a b a d b a n i s z ü r e t e l é s e g é s z s é g ü g y i s z e m p o n t b ó l s e m e n ­

g e d h e t ő m e g . T e h á t ez m i n d e n ü t t b e t i l t h a t ó !A m i p e d i g a g y ü m ö l c s f á k a r z é n n a l v a ló p e r m e t e z é s é t i l l e t i ; ez e l l e n

b i z o n y i g a z á n t e n n i k e l l e n e v a l a m i t . S z o l n o k o n is p e r m e t e z t ü n k a r z é n n a l , d e m i n k c s a k a v i r á g z á s u t á n , m i d ő n m á r a g y ü m ö l c s m o g y o r ó n a g y s á g ú

.18

Tolt*) N e m t u d o m m i é r t e l m e v a n a n n a k , h a v a l a k i v i r á g z á s k o r p e r m e ­tez , k é s z a k a r v a t e s z i t ö n k r e a t e r m é s é t .

H a m á r v a l a k i i l y e n m é r e g t a r t a l m ú a n y a g o t k a p h a t , a n n a k t u d n i a k e l l v e le b á n n i is, h o g y m i k o r h a s z n á l j a és a z t is k e l l ' h o g y t u d j a , h o g y a z z a l s e m m a g á n a k s e m p e d i g m á s n a k k á r t n e o k o z z o n .

B r e n c s i k L a j o s .

A M é h é s z e t ü n k n o v e m b e r i s z á m á b a n o l v a s t a m a z t a z ú j a b b t á m a d á s t , m e l y a s z e g é n y m é h e k e t é r t e . É n t e l j e s e n e l f o g u l a t l a n u l c s a k a n n y i t m o n d h a t o k , h o g y m é h e k a s z ő l ő b e n n e m c s a k n e m c s i n á l n a k k á r t , h a n e m e g y e n e s e n h a s z n o t e l ő s z ö r is a z é r t , m e r t e lő s e g í t i k a b e p o r o z á s t , m á s o d ­s z o r a m é h e k c s a k a d a r a z s a k á l t a l f e l r ú g o t t v a g y a z e s ő s i d ő f o l y t á n f e l ­r e p e d t s z ő l ő s z e m e k e t l á t o g a t j á k m e g . É n n e m c s a k m é h é s z , d e r é g i k e r t é s z is v a g y o k . 25 é v e v a g y o k k e r t é s z , m é h é s z c s a k 9 év ó t a és íg y s e n k i s e m m o n d h a t j a , h o g y a z Í t é l e t e m b e n r é s z r e h a j l ó v a g y o k . A m é h e k e t é n a s z ő l ő ­b e n h e l y e z t e m el. M i n d k é t s z o m s z é d o m n a k s z i n t é n v a n s z ő l ő j e é s e d d ig m é g e g y ik s z o m s z é d o m s e m p a n a s z k o d o t t a m i a t t , h o g y m é h e i m a s z ő l ő ­j é b e n k á r t t e t t e k v o l n a . A z o k is ú g y g o n d o l k o z n a k m i n t é n : a m é h e k a s z ő ­l ő b e n é s a g y ü m ö l c s ö s b e n c s a k h a s z n o t h o z h a t n a k . É s é p p e n e z é r t a s z ő ­l ő s g a z d á k n a k é s a k e r t é s z e k n e k n e m p u s z t í t a n i , d e d é d e l g e t n i k e l l e n e a m é h e k e t .

A m ú l t é v b e n a M a g y a r o r s z á g o n m e g j e l e n ő N ö v é n y v é d e l e m s z i n t é n a r r ó l í r t , h o g y a s z ő l ő s g a z d á k n a g y k á r t s z e n v e d t e k a z á l t a l , h o g y a m é ­h e k f e l r á g t á k a s z ő lő b o g y ó k a t é s a N ö v é n y v é d e l e m — u g y a n ú g y m i n t m o s t a M é h é s z e t ü n k — s z a k v é l e m é n y t k é r t a r r ó l , h o g y m e n n y i b e n v a n i g a ­z u k a s z ő lő s g a z d á k n a k . H o g y a l a p b a n a z u t á n e l d ö n t l i e s s é k , h o g y m e n y ­n y i b e n j o g o s u l t a s z ő l ő s g a z d á k p a n a s z a . É n í r t a m o d a is, v á r t a m is az e r e d m é n y r e , d e az a m a i n a p i g k ö z ö l v e n e m le t t , d a c á r a a n n a k , h o g y a z ó t a e g y é v t e l t el s a z ó t a 12 s z á m j e l e n t m e g . E b b ő l a z t l á t o m , h o g y a g a z d á k a l a p t a l a n m e g f i g y e l é s ü k u t á n c s a k a m é h e k e t s z i d j á k a d a r a z s a k h e l y e t t . H a s z ü r e t e lő t t a z e s ő s i d ő j á r á s a s z ő l ő b o g y ó k a t m e g r e p e s z t i és a m é h e k n e m h o r d a n á k el a r e p e d t b o g y ó t a r t a l m á t , a g a z d á k e g y d e c iv e l s e m s z ü r e t e l n é n e k t ö b b e t , m e r t a z ú g y i s e l r o t h a d n a . D e e b b ő l a z u t á n m i n ő s é g b e n s i l á n y a b b b o r t s z ü r e t e l n e , m e r t k é t s é g t e l e n , h o g y a r o t h a d t , p e n é s z e s s z e m e k a b o r m i n ő s é g é n e k á r t a n a k .

A p e r m e t e z é s r ő l i s t u d n é k b ő v e n í r n i , d e ez t u l a j d o n k é p p e n n e m is t a r t o z i k i d e s n e k e m s a j n o s n i n c s ig e n i d ő m a z Í r á s h o z .

P á l S á n d o r , I p o l y s á g

k e r t é s z , s z ő lé s z , m é h é s z .

N e m v a g y o k g y a k o r l o t t m é h é s z , c s a k k e d v t e l é s b ő l t a r t o t t a m m e h e t , m e r t b á r m i l y e n f á r a d t v o l t a m , h a a m é h e s h e z l e t e l e p e d t e m , m e g p i h e n t e m és c s a k t e r v e z g e t t e m , m i l y e n m é h e s t f o g o k é p í t e n i s tb . S i k e r ü l t is l a s s a n s z a -

*) í g y is v a n h e l y e s e n , m e r t a f e r t ő z é s i l y e n k o r t ö r t é n i k . A k i a v i ­r á g z á s k o r p e r m e t e z , a z a p é n z é t p e r m e t e z i c é l é s h a s z o n n é l k ü l a l e v e g ő b e .

A s z e r k e s z t ő .

19

p o r í t a n i . 28— 2 9 - b e n v o l t a t e r ü l e t e m e n ( p e r s z e m o s t m á r e l ő r e le k e l l í r ­n o m öVa h o l d s z ő l ő t e r ü l e t é s u g y a n i t t e g y h o l d g y ü m ö lc s ö s ) 15— 20 lő n a p r a f o r g ó m a g á t ó l k i k e l v e — e l s z ó r t a n . M i u t á n n a g y o n b ő v e n t r á g y á z o k , , h á t a n a p r a f o r g ó k 2— 2Vs m é t e r m a g a s r a n ő t t e k é s t e r e b é l y e s m e l l é k á g a k ­k a l t e m é r d e k v i r á g o t h o z t a k . A lig n y í l t a v i r á g , t u c a t s z á m r a l e p t é k el a m é h e k a r ó z s á k a t r a j t a , ez íg y t a r t o t t ő sz ig . N y á r o n a k o r á n é r ő f e k e t e s z ő l ő r e é s a c s a b a g y ö n g y r e é v r ő l é v r e a m a d a r a k é s a d a r a z s a k j á r t a k ,

i m é h e t n a g y o n e lv é tv e t a l á l t a m a s z ő l ő n . M i k o r a n a p r a f o r g ó e l v i r á g z o t t , a m a d a r a k , v e r e b e k a n a p r a f o r g ó m a g j á t s z e d t é k é s a s z ő l ő b e n a t ő k é k a l a t t n e m l á t t a m a m a d a r a k a p i r o s r a f e s t e t t ü r ü l é k é t , m i n t e lő z ő é v e k b e n .

E z e n t a p a s z t a l a t a l a p j á n a z e g é s z s z ő l ő t e r ü l e t e n m i n d e n f e l é e l s z ó r t a m n a p r a f o r g ó m a g o k a t é s o t t , a h o l l e h e t e t t , e g y - e g y t ö v e t m e g h a g y t a m . T a ­l á n t ú l s á g b a m e n t e m ve le , g o n d o l t a m j ó l e s z a m a g j a a t y ú k o k n a k , és a z o k a t a l a p o s a n s z a p o r í t o t t a m , j ó l t o j t a k é s u g y a n c s a k j ó k ö v é r e k v o l t a k . A m é h e k p e d i g s z é p e n f e j l ő d t e k , a g y ü m ö l c s v i r á g z á s u t á n , a k á c v i r á g u t á n a m á r n a p r a f o r g ó é s j ó l m é z e l t e k . I g e n á m , d e e t t ő l f o g v a s z é p v i l á ­g o s m é z e m n e m v o l t t ö b b é , h a n e m s á r g á s b a r n a é s n a g y o n s ű r ű . A z í z é n n e m v e t t e m s e m m i k ü l ö n ö s e t é s z re , e l l e n b e n n a g y o n h a m a r m e g c u k r o s o d o t t . K ö z v e t l e n a s z ő l ő m a l a t t e g y s z o m s z é d o m n a k v o l t 3— 4 h o l d b a l t a c í m j e . A l e g s z e b b v i r á g z á s b a n a l i g l á t t a m r a j t a e g y - e g y m é h e t , e l l e n b e n a n a p r a ­f o r g ó t t ö m e g e s e n e l l e p t é k , ú g y s z i n t é n a g y ü m ö l c s f á k a l a t t v o l t v i r á g z ó fa - c é l i a , a z o n r a j z o t t a k , m íg a b a l t a c í m e n a l i g v o l t . F i g y e l t e m e z e n j e l e n s é g e t h o s s z ú i d ő n á t é s a n a p m i n d e n s z a k á b a n , p e r s z e a z o k á t n e m t u d t a m k i ­t a l á l n i . T a l á n 1 9 3 2 -b e n f e l k e r e s e t t e g y v i d é k i m é h é s z , a k i v i d é k ü n k r e a k a r t a h o z n i m é h e i t a t a r l ó v i r á g i d é n y r e . E g é s z e n m e g v o l t l e p v e , a s o k m é h e n a n a p r a f o r g ó n é s m e g f o g a d t a , h o g y k ö v e t n i f o g j a p é l d á m a t . E d d ig ; a m é h é s z , — m o s t p e d i g j ö n a s z ő l ő s g a z d a .

K ö r ü l b e l ü l 3 é v e , h o g y m o s t o h a i d e j á r a m e l l e k r e , ú g y h o g y e t e t n i k e l l e t t á l l a n d ó a n . A lig h o g y a z e l s ő d a r á z s j e l e n t k e z e t t a k o r a i s z ő l ő n m á r a m é h e k v o l t a k t ú l s ú l y b a n a f ü r t ö k ö n . 1933, 34-, é s 3 5 - b e n a l i g t u d t a m v é ­d e k e z n i . P r ó b á l t a m a g y e n g é b b c s a l á d o k a t á l l a n d ó a n e t e t n i — m é g n a p ­p a l is, — s z ű k í t e t t r ö p l y u k a k , a l i g v o l t e g y k i s g o m o l y a z e t e t ő ü v e g s z á j a k ö r ü l , 3 4 - b e n ú g y e l l e p t é k a s z ő lő t , n e m n a g y z o l o k , h a a z t í r o m 15— 20 h l . b o r t l o p t a k , ig a z s o k v o l t a k k o r a d a r á z s is , d e a z o k a t k i f o g d o s t a m c u k r o s v í z b e n . V e g y e s t l e g y e k k e l 3— 4 v e d e r m e g t e l t v o l n a v e lü k , p e r s z e a m é h e k s a j á t o m v o l t , 11 c s a l á d u t á n 3 4 - b e n 12 j ó r a j o m v o l t , s o k c u k ­r o t f o g y a s z t o t t a k a z ö s s z e s m a r a d é k m é z e t f e l e t e t t e m és 1935 t a v a s z á n c s a k 12 c s a l á d b a n m a r a d t . E z e k e t e l a d t a m v a g y i s i n k á b b e l a j á n d é k o z t a m k a p t á r a k k a l , f e l s z e r e l é s s e l e g y ü t t . Alig , h o g y e l a d t a m , j ö t t e g y h a t a l m a s r a j . Ú j r a v e t t e m k a p t á r t é s v a n e g y j ó c s a l á d m é h e m . K é r e m h a h isz i , h a n e m , ez é v b e n is l e g a l á b b t íz h l . b o r v e s z t e s é g e m v a n , p e r s z e e z t n e m c s a k a z é n m é h e i m o k o z t á k , h a n e m az i d e g e n e k is. M o s t m á r b á r m e n n y i r e s z e r e t e m is a m é h e k e t , m e g é l h e t é s e m a sz ő lő . E z é v b e n p e d i g i g e n k e v é s v o l t n á l a m a d a r á z s .

M a r a d o k t e l j e s t i s z t e l e t t e l

H e i m J a k a b á l l a t o r v o s .

20

M iv e l ;i S z e r k e s z t ő ú r k é r i , í io g y e h h e z a t á r g y h o z h o z z á s z ó l j u n k , a z é r t b á t o r k o d ó i n s a j á t n é z e t e m e t és t a p a s z t a l a t o m a t l e í r n i A s z ő l ő s ­g a z d a h a r a g s z i k a m é h e k r e , h o g y a s z ő l ő t m e g d é z s m á l j á k . P e d i g a m é h e k n e m o l y a n b ű n ö s e k , a z é r t , h o g y a k i f o ly ó s z ő l ő l e v e t é lv e z e t t e l e l f o g y a s z t ­j á k . H a é r i k a s z ő lő , v a g y b á r m e l y é d e s n e d v e t t a r t a l m a z ó g y ü m ö lc s , a d a r a z s a k o t t t e r e m n e k é s f ö l h a r a p j á k a g y ü m ö l c s h é j á t , h o g y a z é d e s s é g ­h e z h o z z á j u s s a n a k . E n n e k i l l a t á t é r z i k m e g a m é h e k é s o t t t e r e m n e k , h o g y ő k is l a k m á r o z z a n a k . I t t a s z ő l ő g a z d á n a k n e m a m e l l e k e t k e l l p u s z ­t í t a n i , h a n e m a d a r a z s a k a t . M á s k ü l ö n b e n a m e g k e z d e t t s z ő l ő s z e m e k ú g y i s l e s z á r a d n á n a k , t e h á t k á r b a v e s z n é n e k .

A m a d a r a k is r e n g e t e g s z ő l ő s z e m e t é s g y ü m ö l c s ö t m e g k e z d e n e k . Az ú g y i s m i n d k á r b a v é s z . H a a s z e g é n y m é h e c s k é k h o r d a n a k ró l a , m é g n e m k ö v e t n e k e l h a l á l o s b ű n t s n e m é r d e m l i k m e g , h o g y s o k l e l k e t l e n sz ő lő - g a z d a ő k e t h a l á l r a í t é l j e . E s ő s é v e k b e n a s z ő l ő s z e m m e g r e p e d . H a u t á n a is k a p e s ő t a k i r e p e d t s z ő l ő s z e m e k r o t h a d n i k e z d e n e k s ő t m é g a j ó s z e ­m e k is e l r o m l a n á k tő le . B á r a m é h e c s k é k t u d n á k a s z ő l ő t m i n d e z e n s z e ­m e k t ő l m e g s z a b a d í t a n i , a k k o r a s z ő l ő g a z d a b á r k e v e s e b b , d e m in ő s é g i l e g s o k k a l j o b b b o r t k a p n a . N é z e t e m s z e r i n t a m é h e k n e m h o g y k á r t t e n n é ­n e k a s z ő l ő b e n , h a n e m m é g h a s z n á r a v a n n a k a s z ő l ő s g a z d á n a k . A m é ­h é s z a z o n b a n n e m ö r ü l a s z ő l ő és g y ü m ö l c s e i ! k o r n a k , m e r t ez k e v é s b h é a l k a l m a s a m é h e k té l i t á p l á l á s á r a . H a s o k v a n a k e r e t e k b e n , s o k e s e tb e n , k ü l ö n ö s e n t a r t ó s h i d e g i d ő j á r á s a l k a l m á v a l m é h e i v é r h a s b a n m e g b e t e g c s z n e k . Ki i t t a h i b á s ? K iv e l s z á l l j u n k p ö r b e ? Az e g e k U r á v a l , a k i e s ő t a d ó i t , v a g y a t o l v a j d a r a z s a k k a l , a z ég m a d a r a i v a l , v a g y p e d i g a l e g á r t a t ­l a n a b b ' m é h e c s k é v e l ? N e m ! e g y i k k e l s e m ! A s z ő l ő g a z d a j o b b a n ő r i z z e szö - l ő j é I , h o g y a m a d a r a k is a d a r a z s a k n e d é z s m á l j á k m e g , a k k o r a m é ­h e c s k e s e m le s z o t t . f o g j a ö s s z e a d a r a z s a k a t é s l ö v é s e k k e l i j e s s z e a m a ­d a r a k a t , a k k o r n e m s o k m é h e c s k é t fo g t a l á l n i a s z ő l ő j é b e n . M a g a m is f o g l a l k o z o m s z ő lő é s g y ü m ö l c s t e r m e s z t é s s e l . A m i t l e í r t a m , a z t m i n d t a ­p a s z t a l t a m t ö b b é v e n k e r e s z t ü l .

Almásy Gyula,

LEVELEKTekintetes Szerkesztő Ur!

A l a p b a n k ö z ö l t b u z d í t á s o k a l a p j á n é n is f e l k e r e s e m S z e r k e s z t ő u r a l s o r a i m m a l . S z í v e s e n í r o k k i s m u n k á s a i m r ó l , m e l y e k a m o s t o h a 1935-ös esz- l e n d ő b e n is f á r a d h a t a t l a n u l és k i t a r t ó a n d o l g o z t a k . E s m i l y e n e r e d m é n y ­n y e l ? A k a p t á r v i z s g á l a t n á l k i t ű n i k . J o b b r ó l , b a l r ó l k é t - k é t m é z e s k e r e t . E g y é b s e m m i . M ib ő l p e r g e s s e k e g y k i s k ó s t o l ó t m a g a m n a k ? B i z o n y n é m i t ö p r e n g é s u t á n e l v e t t e m 3 c s a l á d t ó l 4 k i l ó t , s e m m i t t ö b b e t .

E z a u g u s z t u s 1 0 .-én t ö r t é n t . K é t h é t m ú l v a m e g n é z t e m a m é h e i m e l . S í r t a k v e l e m e g y ü t t . Ú g y n é z t e k k i , m i n t m i k o r a g y e r m e k e lő l e lv e s z ik az e n n i v a ló t . S a h e l y z e t n e m j a v u l t a m a i n a p i g , o k t ó b e r 22-ig , m i k o r e s o r o k a t í r o m . S e m e s ő , s e m v i r á g s e m h o r d á s .

A m e d d i g v i s s z a e m l é k e z n i t u d o k , n e m v o l t m é g e s z t e n d ő , m i k o r a m é b e i m i ly e n s z o m o r ú á l l a p o t b a n m e n t e k v o l n a t e l e lő b e . S z á r a z , - k o p á r , s i v á r .

21

e s z t e n d ő v o l t ez. ü r ü l a l e l k e m , Iia a m e z ő n v i r á g o t l á t o k . S a j n o s e b b e n az é v b e n n e m ig e n v o l t i ly e n ö r ö m ö m .

M in i l e g y e k m o s t m i n t k e z d ő m é h é s z ? M ih e z n y ú l j a k ? K r i s t á l y c u ­k o r h o z v a g y k r u m p l i c u k o r h o z ? S e m m i h e z . N y u g o d t a n m a r a d o k a z ég U r á t ó l r á n k m é r t c s a p á s o k s ú l y a a l a t t é s v á r o m , h o g y m i t h o z r á n k a b o l d o g t a v a s z . M a j d a z t is m e g í r o m .

T i s z t e l e t t e l Csermák Zsigmond.

A szerkesztő válasza.Ü n u g y a n n e m l e é r t t ő l ü n k t a n á c s o t , c s a k b e s z á m o l t a m é h é s z e t i é v ­

rő l , m i n t a z t m á s o k is m e g c s i n á l j á k . L e v e l é t m é g s e m h a g y h a t j u k v á l a s z n é l k ü l . A b b a n n e m l á t u n k m i s e m m i k i v e t n i v a ló t , h o g y e g y k i s k ó s t o l ó t e lv e t t a m e l l e k t ő l . M i u t á n a z o n b a n e b b e n a z é v b e n a n n y i t s e m g y ű j t ö t t e k a m é h e k , h o g y n e k i k e lé g l e t t v o l n a , a z e lv e t t m é z h e l y e t t l e g a l á b b m é g - e g y s z e r a n n y i k r i s t á l y c u k o r f ő z e t e t k e l l e t t v o l n a c s e r é b e v i s s z a a d n i a . M i u t á n ö n e z t n e m t e t t e , n a g y o n k ö n n y e n r á f i z e t h e t é s a t a v a s z i é b r e d é s ­b e n n e m b i z t o s , h o g y n a g y ö r ö m e lesz .

L e v e l é b ő l a z t lá t ju 'k , h o g y n e m o l v a s s a g o n d o s a n a l a p u n k a t , v a g y f ő s z e r k e s z t ő n k k ö n y v é t , m e r t k ü l ö n b e n n e m b í z n á a z Ú r i s t e n r e , h o g y m é - h e i t e l l á s a . A m é h é s z n e k n é h a s e g í t s é g é r e k e l l s i e t n i a m é h e k n e k é s r o s s z é s m o s t o h a é v e k b e n e t e t n i k e l l a z o k a t , m e r t k ü l ö n b e n e l p u s z t u l n a k a té l f o l y a m á n . A z é r t a d n á k e g y e s ü l e t e i n k o l c s ó b b a d ó m e n t e s c u k r o t , h o g y a h a j b a j u t o t t m é h é s z e k n e k á r o s o d j a n a k t ú l s á g o s a n . M o s t m á r t e r m é s z e t e ­s e n m i n d e n h o n n é t e lk é s e t t . A c u k o r a k c i ó r é g e n b e f e j e z ő d ö t t . A z e t e t é s i d e j e e l m ú l t é s c s a k u g y a n n e m t e h e t m á s t , m i n t le s i a k i k e l e t e t . L e h e t u g y a n a t é l f o l y a m á n is e t e t n i , d e a z o l y a n k o c k á z a t o s é s a n n y i r a k ö r ü l ­m é n y e s , h o g y a z t k e z d ő n e k n e m m e r j ü k a j á n l a n i .

Az e ls ő t a v a s z i k i r e p ü l é s n é l a z o n b a n a z o n n a l v i z s g á l j a á t m é h c s a l á d ­j a i t s h a v a l a m e l y i k n e k f o g y t á n v a n a z é le l m e , a z o n n a l p ó t o l j a c u k o r s z i ­r u p p a l . F é l ü n k , h o g y n e m s o k á tv i z s g á l n i v a l ó j a m a r a d .

J o b b m é h é s z é v e t k í v á na Szerkesztő.

Tekintetes Főszerkesztő Ur!A r r a k é r e m , l e g y e n s z ív e s n e k e m f e l v i l á g o s í t á s t a d n i a t e k i n t e t b e n ,

h o g y v á j j o n a z ö n k e r e t m é r e t e a l k a l m a s a r r a , h o g y f e k v ő k a p t á r b a n , a k é t a n y á s - r e n d s z e r s z e r i n t m é h é s z k e d j e k v e l ü k ?

A m ú l t é v b e n o l v a s t a m e g y c i k k e t a F ő s z e r k e s z t ő ú r 35— 35 m é r e t ű r a k o d ó k a p t á r á r ó l , m i n d j á r t v e t t e m is k é t k a p t á r t , b e n é p e s í t e t t e m és a v ­v a l ú g y k e z e l é s , m i n t m é z e l é s t e k i n t e t é b e n a n n y i r a m e g v a g y o k e lé g e d v e , h o g y a t a v a s s z a l a z ö s s z e s c s a l á d a i m a t i l y e n k a p t á r a k h a a k a r o m á t t e l e p í ­t e n i . K é r d é s , n e m v o l n a - e c é l s z e r ű b b , h a c s a k a k e r e t m é r e t e t t a r t a n á m m e g é s f e k v ő k a p t á r a k a t k é s z í t e n é k és a z t k é t a n y á s r e n d s z e r s z e r i n t k e z e l n é m ?

K é s z t i s z t e l ő j e Tüske Ferenc, C s u r g ó .

A szerkesztő válasza.A B a l o g h - f é l e r a k o d ó k a p t á r a m i n d e n i r á n y b a n m e g e j t e t t k i s é r l e -

22

t e k s z e r i n t a b b a n a z a l a k b a n a l e g m e g f e l e l ő b b , a h o g y a z t e r v e z v e l e t t s a m e l y a l a k j á n a 20 é v e s g y a k o r l a t u t á n s e m k e l l e t t eg y h a j s z á l n y i t s e m v á l t o z t a t n i . E z a l e g j o b b b i z o n y í t v á n y a k a p t á r h a s z n a v e h e t ő s é g e m e l ­le i t . A r a k o d ó r e n d s z e r n a g y e lő n y e é p p e n a k ö n n y e b b k e z e lh e t ő s é g , a v a s t a g l é p e k h a s z n á l a t á n a k l e h e t ő s é g e , a t a r t a l é k l é p e k j o b b e lo s z t á s a , a m é z k a m a r a t e r m é s z e t e s e lh e l y e z é s e , a k o r l á t l a n b ő v í t é s i l e h e t ő s é g s th . s tb . H a f e k v ő k a p t á r a k a t k é s z í t , e z e k r ő l az e l ő n y ö k r ő l le k e l l m o n d a n i a .

H o g y a I l a l o g h f é le k e r e t a k é t a n y á s r e n d s z e r n é l m e g á l l j a - e a h e ly é t , a z t m e g m o n d a n i n e m t u d o m , m e r t n e m p r ó b á l t a m . H a a z o n b a n Ö n t é r d e k l i , p r ó b á l j a k i é s a z e r e d m é n y t í r j a m e g l a p u n k n a k .

B a lo g h .

EGYESÜLETI ÉLET

O lvasóm hoz IA célunk az, hogy mindenben kielégíftessenek t hasúink.

Lapjukat pontosan kapják. Ezt pedig akkor érjük el, ha min­denki rendes időben jelentkezik annál az egyesületnél, am ely­hez tartozn; kíván. (Nem akkor, amikor szükség kényszeríti reá). Még e hónapban minden tag jelentse, hogy m ilyen lapot óhajt járatni egyesülete elnökénél, nehogy megtörténjen, hogy olyan lapot kap, melyet meg nem ért.

így azután rend is lesz!Kiadóhivatal.

JegyzőkönyvF e l v é v e N ő v é Z á m k y b a n 1935. é v i n o v e m b e r 17 .-én , a n o v é - z á m k y - i

M é h é s z e g y e s ü l e E k ö z g y ű l é s é n .

H a n g o s A. e l n ö k m e g á l l a p í t j a , h o g y a t a g o k t ö b b s é g e n e m j e l e n t m e g , íg y a z a l a p s z a b á l y o k é r t e l m é b e n a k ö z g y ű l é s n e m h a t á r o z a t k é p e s , a z é r t 1 ó r á r a a g y ű l é s t f ö l f ü g g e s z t i .

E g y ó r a u t á n a z e l n ö k ü d v ö z l i a m e g j e l e n t t a g o k a t és N a t s i n .1. m é ­h é s z e t i e l ő a d ó u r a t s e g y b e n f e lk é r i e l ő a d á s á n a k m e g t a r t á s á r a .

N á t s i n e l ő a d ó ú r , — k i n e k e l ő a d á s á t m á s h e l y e n k ö z ö l j ü k — a l e g ­n a g y o b b r á t e r m e t t s é g g e l , e lő a d ó i k é s z s é g é v e l s n a g y g y a k o r l a t i t u d á s á ­v a l m a g á v a l r a g a d t a a h a l l g a t ó s á g o t . B e s z é l t a m é h b i o l ó g i á j á r ó l , a p e - t é z é s p r o b l é m á j á r ó l , a f i a s i t á s e t e t é s é r ő l , a f i a t a l m é h e k m u n k á j á r ó l , s z ó - v a l a m é h e k é l e t é t o ly k é z z e l f o g h a t ó a n m a g y a r á z t a m e g s k é p e k b e n , r a j ­z o k b a n m u t a t t a b e , h o g y m é g az ö re g , g y a k o r l o t t m é h é s z e k is n a g y o n s o k a t t a n u l h a t t a k .

A m a g y a r e l ő a d á s u t á n s z l o v á k u l t a r t o t t e g y m á s i k e l ő a d á s t a m é ­z e lő f á k , n ö v é n y e k s b o k r o k v i r á g z á s i i d e j é r ő l , m e l y r ő l e g y n a g y o n is á t t e k i n t h e t ő s z í n e s r a j z o t k é s z í t e t t és m u t a t o t t b e . M a j d a z a n y á k p e t é - z é s é r ő l é s a n n a k k i h a s z n á l á s á r ó l b e s z é l t s b e m u t a t t a s z i n t é n r a j z b a n ,

23

h o g y m e l y a n y á k a z o k , m e l y e k a m é z l i o z a n i n ö v e l é s e . s z e m p o n t j á b ó l a l e g ­j o b b a k s a z o k t ó l k e l l a c s a l á d s z a p o r í t á s t e s z k ö z ö l n i .

E l ő a d á s a u t á n t ö b b k é r d é s t i n t é z t e k a z e l ő a d ó ú r h o z , a k i a l e g n a ­g y o b b s z e r e t e t t e l a d o t t a k é r d é s e k r e f e l v i l á g o s í t á s o k a t s u t a s í t á s o k a t .

K a u z á l t i t k á r e z u t á n b e j e l e n t i , h o g y a z e g y e s ü l e t m é z e l ő f á t és b o k ­r o t o s z t ki t e l j e s e n d í j m e n t e s e n , a k i m e n n y i t a k a r , á t v e h e t i n á l a .

H a n g o s A. e l n ö k e z u t á n a z e g y e s ü l e t n e v é b e n h á l á s k ö s z ö n e t é t m o n d N a t s i n e l ő a d ó ú r n a k a m e g t a r t o t t t a n u l s á g o s e l ő a d á s á é r t , e g y b e n k é r i , h o g y a l e i r t m a g y a r e l ő a d á s t a l a p b a n is k ö z ö l h e s s e , m e l y e t az e l ő a d ó ú r s z í v e s e n m e g e n g e d e t t .

T ö b b t á r g y n e m lé v é n , a g y ű l é s t a z e l n ö k b e r e k e s z t i .K m f .

K a u z á l J . , t i t k á r H a n g o s A., e ln ö k .

JegyzőkönyvF e l v é v e N ő v é Z á m k y b a n 19-35. n o v . 17.-én t a r t o t t v á l a s z t m á n y i g y ű ­

l é s rő l . m e l y e t a N ő v é Z á m k y i M é h é s z e g y e s ü l e t t a r t o t t a r . k. f i ú i s k o l á b a n .• l e i e n - v o l t a k a v á l a s z t m á n y i t a g o k m a j d n e m t e l j e s s z á m b a n .E l n ö k l ő H a n g o s A l a d á r 9 ó r a k o r m e g n y i t j a a g y ű l é s t , ü d v ö z l i a

m e g j e l e n t t a g o k a t . és i s m e r t e t i a „ M é h é s z e t ü n k “ -k e l k a p c s o l a t b a n t ö r t é n t n y o m d a i m e g á l l a p o d á s t . A l a p n y o m á s á t a F a r k a s - n y o m d a k a p t a m e g , ú g y h o g y H a n g o s A l a d á r e l n ö k n e k 25°/o p r o v í z i ó t a d o t t , a m e l y e t a z e l n ö k a l a p n a k a d o t t á t . M i u t á n a F a r k a s n y o m d a a n y o m d á s z o k s z ö v e t s é g é b ő l k i l é p e t t , így e z e n e n g e d m é n y t e g y e n e s e n a l a p k a p t a m e g .

E z u t á n b e j e l e n t i é s i s m e r t e t i a m a g y a r o r s z á g i í n é h é s z e g y e s ü l e t f e l h í v á ­s á t , m e l y b e n e g y k ö z é p e u r ó p a i m é h é s z k o n g r e s s z u s m e g r e n d e z é s é t i s m e r t e t i s e g y b e n a z a z o n v a l ó r é s z v é t e l r e h í v j a m e g a z e g y e s ü l e t e t . E z e n v a l ó r é s z ­v é te l i a z e g y e s ü l e t n e m l á t j a n a g y f o n t o s s á g ú n a k , íg y d e l e g á t u s t s e m k ü l d k i.

F e l h í v j a t o v á b b á a v á l a s z t m á n y f i g y e l m é t és u t ó l a g o s j ó v á h a g y á s i k é r a r r a , h o g y a s a j t ó b i z o t t s á g p á l y á z a t o t í r h a s s o n k i k ü l ö n f é l e m é h é s z e t i c i k ­k e k r e s a z t d í j a z h a s s a . A v á l a s z t m á n y a s a j t ó b i z o t t s á g e m e i n t é z k e d é s é t j ó ­v á h a g y j a .

B a l o g h B. l e v é l b e n k é r i , h o g y u t a z á s i és l e v e l e z é s i k ö l t s é g e i n e e s e t e n k i n t t é r í t t e s s e n e k m e g , h a n e m h a v i 100 Ke á t l a g b a n á l l a p í t t a s s á k m e g .

W i l l a n d J . b e j e l e n t i , h o g y a l a p 4 o l d a l l a l b ő v ü l n i f o g s m i u t á n a n y o m á s i s d r á g á b b le s z , k é r i e n n e k j ó v á h a g y á s á t . — A v á l . ö r ö m m e l s e g y h a n g ú l a g s z a v a z z a m e g .

K é r i t o v á b b á , h o g y az e d d i g m e g á l l a p í t o t t t i s z t a j ö v e d e l e m 25%>-a h e ­ly e t t f i x f i z e t é s t á l l a p í t s a n a k m e g a h a v i 200 K c - h e z .

A v á l a s z t m á n y a s a j t ó b i z o t t s á g o t b í z z a m e g e z e n ü g y e l i n t é z é s é v e l .K a u z á l .1. t i t k á r k é r i a c u k o r e l o s z t á s n a g y m u n k á j á n a k a m é l t á n y o -

v i b b d í j a z á s á t .E z e n ü g y e l i n t é z é s é v e l a z e l n ö k ö t b í z z á k m eg .T ö b b t á r g y n e m lé v é n , a g y ű l é s v é g e t é r t .

K m f .K a u z á l t i t k á r H a n g o s A., e ln ö k .

Csinosan illustrált, a Jugoszláviában megjelenő egyetlen magyarnyelvű méhészlap a

„Jugoszláviai Méhészei“mely minden hó 1-én pontosan megjelenik.

Előfizetési ár: 1 évre 30 Ke. Megrendelhető a „Méhészetünk" szerkesztőségénél

Nővé Zámky—Érsekújvár.

A le g o lc s ó b b és l e g t a r t a l m a s a b b s z a k la p . E lő f iz e té s i á r a 1935. é v r e 32 Ke. M u t a t ­v á n y s z á m o t d í j t a l a n u l k ü ld a k i a d ó h i v a t a l : Ú jp e s t , S z é c h e u y i-u . 8. s z á m , a h o v á az e lő f ize té s i d í j is p o s t a u t a l v á n y o n k ü l d e n ­dő . D e b e k ü l d h e t ő a z P á l k a L á s z ló Z il ina (Z so ln a ) c ím r e is.

Boczonádila p ia

A

M ÉHÉSZET

„M ÉH "a magyar méhészek

lapia.B u d a p e s t V., A r a n y J á n o s u t c a 1. M e g je le n ik m i n d e n h ó 1-én. E g é s z év i e lő f iz e té s i d í j C s e h s z lo v á k iá ­b a n 35 K é , M a g y a r o r s z á g o n 4 P ., J u g o s z l á v i á b a n 70 d i n á r , R o m á ­

n i á b a n 150 lei . A l e g o lv a s o t ta b b j s z a k la p , 30 éve s z o lg á l j a ö n z e t le - j n ü l — e g y e d ü l a m é h é s z e k r e tá - j m a s z k o d v a — a m é h é s z e t ügyé t!

M u t a tv á n y s z á m in g y en !

& H irdessen lapunkban!

L apunk üHoJQ hirdetései§y a fis

legeredm é­nyesebbek !

A lap megtartója előfizetőnek tekintetik!

I '

N o v in o v é v y p l a t n é p o v . r i a d . poSt. a tel . v B r a t i s l a v e é. 26.855. I l l / a . 927. P o s t o v y ú r a d p o d á v a c i N ő v é Z á m k y 2.

NYOMATOTT FARKAS MIHÁLY KÖNYVNYOMDÁJÁBAN, ÉRSEKÚJVÁR.