Önrendelkezési jog érvényesülése az egészségügyi ... · (életmentő, életfenntartó...

Önrendelkezési jog érvényesülése az

egészségügyi ellátásban – beleegyezés,

visszautasítás

Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és

Dokumentációs Központ

2015. MÁJUS 08.

DR. DÓSA ÁGNES

[email protected]

TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat

és civil jogvédő munka fejlesztése

Menü

• beleegyezés (ki, mikor, hogy)

• tájékoztatás

• életmentő, életfenntartó kezelés

visszautasítása

• beleegyezés kutatásba, klinikai

vizsgálatba

• esetek

Önrendelkezéshez való jog

• Önrendelkezés: egészségügyi ellátás akkor nyújtható, a

betegen beavatkozás akkor végezhető, ha abba a beteg

beleegyezett.

• A cselekvőképes beteg – fő szabály szerint – maga dönti

el, hogy igénybe vesz-e egészségügyi ellátást, illetve,

hogy több rendelkezésre álló alternatíva közül melyik

ellátást veszi igénybe, melyiket utasítja vissza.

• Az önrendelkezési jog gyakorlása szorosan összefügg a

tájékoztatáshoz fűződő joggal, hiszen csak a részletekbe

menően tájékoztatott beteg tudja az önrendelkezési

jogát gyakorolni.

A betegnek joga van arra, hogy

részletes tájékoztatást kapjon

diagnózis,

prognózis (kezeléssel és kezelés nélkül)

kockázat

kezelési alternatívák

javasolt (betartandó) életmód

Eütv. A betegnek joga van arra, hogy

számára érthető módon kapjon

tájékoztatást, figyelemmel életkorára,

iskolázottságára, ismereteire,

lelkiállapotára, e tekintetben

megfogalmazott kívánságára, valamint

arra, hogy a tájékoztatáshoz szükség

esetén és lehetőség szerint tolmácsot vagy jeltolmácsot biztosítsanak.

„A töretlen ítélkezési gyakorlat szerint az

orvos által a beavatkozás előtt adott

tájékoztatásnak olyannak kell lennie, hogy

a beteg minden olyan lényeges információ

birtokába kerüljön, amelyek alapján

megalapozottan tud dönteni a műtéthez

való hozzájárulás megadásáról vagy

megtagadásáról.”

„Az egészségügyi intézmény kártérítési

felelősségét megalapozza, ha a

tájékoztatás csak a beavatkozás várható

pozitív eredményeit tartalmazza, de azt

nem, hogy adott esetben - ha ritkán is, -

állapotrosszabbodás is bekövetkezhet”

mérce: az adott beteg

nem a százalékos valószínűség számít,

hanem a beteg döntésére gyakorolt súlya

Kockázatmenedzselési szempontból

érdemes minél több információt átadni, a

ritkábban előforduló kockázatokat is

bizonyítási teher a kórházon!

ezért – bár jogszabály nem írja elő, de

célszerű írásban tájékoztatni

ha nincs írásos dokumentum a

tájékoztatásról, akkor az alperes nagyon

nehéz bizonyítási helyzetbe kerülhet

tanúbizonyítás nehézségei, példák

Cselekvőképes beteg által tehető

jognyilatkozatok

• beleegyezhet a gyógykezelésbe

• visszautasíthatja a gyógykezelést,

• megnevezheti azt a cselekvőképes személyt, aki jogosult helyette a beleegyezés, illetve a visszautasítás jogát gyakorolni,

• bárkit kizárhat a beleegyezés és a visszautasítás jogának helyette történő gyakorlásából,

• későbbi cselekvőképtelensége esetére visszautasíthat egyes vizsgálatokat, beavatkozásokat,

• későbbi cselekvőképtelensége esetére megnevezheti azt a személyt, aki helyette a beleegyezés, illetve visszautasítás jogát gyakorolhatja.

Cselekvőképes beteg által tehető

jognyilatkozatok

• Későbbi esetleges cselekvőképtelensége esetére visszautasíthat–a 20. § (1) bekezdése szerinti egyes vizsgálatokat,

beavatkozásokat,

–a 20. § (3) bekezdése szerinti beavatkozásokat(életmentő, életfenntartó beavatkozás visszautasítása terminális állapot esetén)

–egyes életfenntartó, életmentő beavatkozásokat, ha gyógyíthatatlan betegségben szenved és betegsége következtében önmagát fizikailag ellátni képtelen, illetve fájdalmai megfelelő gyógykezeléssel sem enyhíthetők.

• megnevezheti azt a személyt, aki ezt a jogát helyette gyakorolja

Formai követelmények

• szóbeli: általában

• egyszerű magánokirat: invazív

–Invazív beavatkozás: a beteg testébe bőrön,

nyálkahártyán vagy testnyíláson keresztül

behatoló fizikai beavatkozás, ide nem értve a

beteg számára szakmai szempontból

elhanyagolható kockázatot jelentő

beavatkozásokat.

–mi az „elhanyagolható” kockázat?

–mi a fizikai beavatkozás?


• teljes bizonyító erejű magánokirat:

– a cselekvőképes beteg által a helyette nyilatkozattételre jogosult

személy megnevezése

– a cselekvőképes beteg által az arra jogosultak közül bizonyos

személyek kizárása a beleegyezés és a visszautasítás jogának

helyette történő gyakorlásából, illetve a tájékoztatásból

– olyan ellátás visszautasítása cselekvőképes beteg által,

amelynek elmaradása esetén a beteg egészségi állapotában

várhatóan súlyos vagy maradandó károsodás következne be,

– életmentő, életfenntartó ellátás visszautasítása, ha annak

feltételei megvannak, és három tagú bizottság is eljárt


• közokirat

–Cselekvőképes személy által későbbi esetleges cselekvőképtelensége esetére tett, egyes beavatkozásokat visszautasítónyilatkozat („living will”)

–Cselekvőképes személy által későbbi esetleges cselekvőképtelensége esetére tett nyilatkozata, amelyben megnevezi azt a személyt, aki a kezelés visszautasításánakjogát helyette gyakorolhatja (tartós meghatalmazás)

Az önrendelkezési jog korlátai –

cselekvőképes személy esetében

• A cselekvőképes személy a polgári jog

szabályai szerint önállóan tehet

jognyilatkozatokat, hozhat döntéseket,

vállalhat kötelezettséget, szerezhet jogokat.

• Az egészségügyi döntések területén ez a jog

azonban nem érvényesül korlátozás nélkül, a

cselekvőképes beteg döntését bizonyos

esetekben figyelmen kívül kell hagyni.

• ellentmondásos szabályozás, gyakorlatban

nem alkalmazzák



• A beteg nem utasíthatja vissza az

ellátását, ha az adott beavatkozás vagy

intézkedés elmaradása mások – ideértve

a 24. hetet betöltött magzatot is –

egészségét vagy testi épségét súlyosan

veszélyezteti.

• Ez az általános rendelkezés az alapja a

járványügyi kényszerintézkedések

alkalmazásának is.



• a beteg közvetlen életveszélyben van –

ilyen esetben sincs szükség a

beleegyezésére, kivéve, ha az életmentő

kezelés visszautasításának megvannak a

feltételei (ha a beteg terminális állapotban

van)



• Életmentő, életfenntartó kezelés

visszautasítása.

–Életmentő beavatkozásnak minősül a tágabb

értelemben vett sürgős szükség esetén a

beteg életének megmentésére irányuló

egészségügyi tevékenység.

–Életfenntartó beavatkozásnak minősül a beteg

életének mesterséges módon történő

fenntartására, illetve egyes életműködéseinek

pótlására irányuló egészségügyi tevékenység

életmentő, életfenntartó kezelés

visszautasítása

• A hatályos szabályozás az életmentő, életfenntartó kezelés visszautasítását csak abban az esetben teszi lehetővé a cselekvőképes beteg számára, ha a beteg olyan súlyos betegségben szenved, amely az orvostudomány mindenkori állása szerint rövid időn belül – megfelelő egészségügyi ellátás mellett is – halálhoz vezet és gyógyíthatatlan.

• redundáns megfogalmazás

• mi van, ha nem felel meg a feltételeknek, és mégis visszautasítja az ellátás?


visszautasítása

• a nyilatkozattétel formai feltétele:

közokiratban, teljes bizonyító erejű

magánokiratban, illetve írásképtelenség

esetén két tanú együttes jelenlétében,

szóban kell megtenni;

• a nyilatkozatot kétszer kell megtenni,

másodszorra az orvosi bizottság

nyilatkozatát követő harmadik napon;

• háromtagú orvosi bizottság eljárása.

életmentő, életfenntartó kezelés visszautasítása

• Az orvosi bizottságnak legkevesebb három tagból

kell állnia, egyik tagja a beteg kezelőorvosa, másik

tagja egy – a beteg gyógykezelésében részt nem

vevő –, a betegség jellegének megfelelő szakorvos,

harmadik tagja pedig egy pszichiáter szakorvos.

Mind a három tagnak meg kell vizsgálnia a beteget,

és nyilatkozniuk kell arról, hogy a beteg a törvényi

feltételeket kielégíti (tehát terminális állapotú és

cselekvőképes), valamint arról, hogy döntését úgy

hozta meg, hogy annak következményeinek

tudatában volt.


visszautasítása

• kényszert nem lehet/kell alkalmazni

• dokumentálni kell

• a visszautasításról szóló nyilatkozatot alá

kell íratni a beteggel, lehetőleg teljes

bizonyító erejű magánokiratban

CSELEKVŐKÉPTELENSÉG

• Cselekvőképtelen – a 14 év alatti kiskorú

– az a nagykorú, akit a bíróság cselekvőképességet teljesen

korlátozó gondnokság alá helyezett

– aki olyan állapotban van, hogy ügyei viteléhez szükséges

belátási képessége teljesen hiányzik.

CSELEKVŐKÉPESSÉGET TELJESEN

KORLÁTOZÓ GONDNOKSÁG

• A bíróság cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá azt a nagykorút helyezi, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége – mentális zavara következtében –tartósan, teljeskörűen hiányzik, és emiatt –egyéni körülményeire, valamint családi és társadalmi kapcsolataira tekintettel –gondnokság alá helyezése indokolt.

A CSELEKVŐKÉPESSÉG

TELJES KORLÁTOZÁSA

• A cselekvőképtelen nagykorú jognyilatkozata semmis, nevében gondnoka jár el.

• A cselekvőképtelenség miatt nem semmis a cselekvőképtelen nagykorú által kötött és teljesített csekély jelentőségű szerződés, amelynek megkötése a mindennapi életben tömegesen fordul elő és különösebb megfontolást nem igényel.


TELJES KORLÁTOZÁSA

• A gondnoknak a véleménynyilvánításra

képes cselekvőképtelen nagykorú

kívánságát az őt érintő jognyilatkozata

megtétele előtt meg kell hallgatnia és

lehetőség szerint figyelembe kell vennie.

CSELEKVŐKÉPTELENSÉG

GONDNOKSÁG ALÁ HELYEZÉS

NÉLKÜL

• Gondnokság alá helyezés nélkül is cselekvőképtelen az, aki olyan állapotban van, hogy ügyei viteléhez szükséges belátási képessége teljesen hiányzik.

• Jognyilatkozata: semmis,

• Kivéve, ha tartalmából és körülményeiből arra lehet következtetni, hogy a jognyilatkozat a fél cselekvőképessége esetében is indokolt lett volna.

Mini pszichés státusz

• Tájékozottság (megtartott?)

• Tudat (tiszta, zavart?)

• Érzékcsalódás, téveszme (utal erre a

magatartása?)

• Pszichomotoros nyugtalanság van?

KORLÁTOZOTT

CSELEKVŐKÉPESSÉG

Korlátozottan cselekvőképes

- a 14 és 18 év közötti kiskorú

- az a nagykorú, akit a bíróság

cselekvőképességet részlegesen

korlátozó gondnokság alá helyezett.


RÉSZLEGES KORLÁTOZÁSA

• A bíróság cselekvőképességet részlegesen

korlátozó gondnokság alá azt a nagykorút helyezi,

akinek ügyei viteléhez szükséges belátási

képessége – mentális zavara következtében –

tartósan vagy időszakonként visszatérően

nagymértékben csökkent, és emiatt – egyéni

körülményeire, valamint családi és társadalmi

kapcsolataira tekintettel – meghatározott

ügycsoportban gondnokság alá helyezése indokolt.



• A cselekvőképességet részlegesen korlátozó ítéletben a

bíróságnak meg kell határoznia azokat a személyi, illetve

vagyoni jellegű ügycsoportokat, amelyekben a

cselekvőképességet korlátozza. A cselekvőképességében

részlegesen korlátozott személy minden olyan ügyben

önállóan tehet érvényes jognyilatkozatot, amely nem tartozik

abba az ügycsoportba, amelyben cselekvőképességét a

bíróság korlátozta.



• A cselekvőképességében részlegesen korlátozott

személynek a bíróság ítéletében meghatározott

ügycsoportokra vonatkozó jognyilatkozatának

érvényességéhez gondnokának hozzájárulása

szükséges. A cselekvőképességében részlegesen

korlátozott személy és gondnoka közötti vitában a

gyámhatóság dönt.



• A cselekvőképességében részlegesen korlátozott

személy a bíróság ítéletében meghatározott

ügycsoportok tekintetében a gondnoka

hozzájárulása nélkül

• a) tehet olyan személyes jellegű jognyilatkozatot,

amelyre jogszabály feljogosítja;

• b) megkötheti a mindennapi élet szokásos

szükségleteinek fedezése körébe tartozó kisebb

jelentőségű szerződéseket;



• c) rendelkezhet jövedelme bíróság által

meghatározott hányadával; annak erejéig

kötelezettséget is vállalhat;

• d) köthet olyan szerződéseket, amelyekkel

kizárólag előnyt szerez; és

• e) ajándékozhat a szokásos mértékben.



• Ha a cselekvőképességében részlegesen

korlátozott személy érdekeinek védelme,

károsodástól való megóvása azonnali intézkedést

igényel, a gondnok a hozzájárulását igénylő

ügyekben önállóan eljárhat, az érintett személy

helyett jognyilatkozatot tehet. Erről a

cselekvőképességében részlegesen korlátozott

személyt és a gyámhatóságot késedelem nélkül

tájékoztatnia kell.

SZUBSZIDIARITÁS ELVE

• A cselekvőképesség részlegesen sem

korlátozható, ha az érintett személy

jogainak védelme a cselekvőképességet

nem érintő más módon biztosítható.

Cselekvőképtelen beteg

• honnan lehet tudni, hogy a beteg gondnokság alatt van-e?

• a gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló 2013. évi CLXXV. törvény

• Országos Bírósági Hivatal kezeli.

• a nyilvántartásból az adatfelhasználás jogszerű céljának és jogalapjának igazolása esetén lehet adatokat kapni,

• személyesen vagy elektronikus úton

• térítés ellenében

• határidő: nyolc napon belül


Beleegyezés jogát gyakorolja:

1.az, akit a beteg cselekvőképes állapotában teljes bizonyító erejű magánokiratban megnevezett, ennek hiányában

2.törvényes képviselő, ennek hiányában

3.hozzátartozó1. közös háztartásban élők, majd ennek hiányában

2. közös háztartásban nem élők

mit jelent a „közös háztartásban élő” fogalma?

hogy lehet az eü. ellátásban megállapítani, hogy ki milyen fokú hozzátartozó, és hogy közös háztartásban élnek-e?

ezek bizonyítására nincs lehetőség, nyilatkozati elv!


Hozzátartozók sorrendje:

Az egy sorban nyilatkozattételre jogosultak

ellentétes nyilatkozata esetén a beteg egészs

állapotát várhatóan legkedvezőbben befolyás

döntést kell figyelembe venni.

Közös háztartásban élő Közös háztartásban nem

élő

házastárs, élettárs gyermek

gyermek szülő

szülő testvér

testvér nagyszülő

nagyszülő unoka

unoka


• DE: a tv-es képviselő és a hozzátartozók nyilatkozata a kezelőorvos által javasolt invazív beavatkozásokhoz történő beleegyezésre terjedhet ki, és

• a beavatkozással fölmerülő kockázatoktól eltekintve nem érintheti hátrányosan a beteg egészségi állapotát, így különösen nem vezethet súlyos vagy maradandó egészségkárosodásához.

• Rendkívül korlátozott a döntési joga


• Életmentő , illetve életfenntartó ellátást a törvényes képviselő, illetve a hozzátartozó is visszautasíthat, de csak abban az esetben, ha annak a cselekvőképes beteg vonatkozásában felállított feltételei fennállnak (terminális állapot), és a megfelelő eljárást lefolytatják.

• Az egészségügyi szolgáltatónak azonban ebben az esetben keresetet kell indítania a beleegyezés bíróság általi pótlása iránt. A kezelőorvos a bíróság jogerős határozatának meghozataláig köteles a beteg egészségi állapota által indokolt ellátások megtételére. Közvetlen életveszély esetén a szükséges beavatkozások elvégzéséhez bírósági nyilatkozatpótlásra nincs szükség.


• Olyan beavatkozást, amely elmaradása

esetén a beteg egészségi állapotában

várhatóan súlyos vagy maradandó

károsodás következne be, se a

meghatalmazott döntéshozó, se a

törvényes képviselő, se a hozzátartozó

nem utasíthat vissza.


személy

• A korlátozottan cselekvőképes beteg (akár kiskorú, akár nagykorú cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezett személy) általában tehet jognyilatkozatot, azonban ennek érvényességéhez törvényes képviselőjének beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása szükséges.

• Ez az egészségügyi kezeléssel kapcsolatos jognyilatkozatokra is vonatkozik, tehát a korlátozottan cselekvőképes beteg esetében mind a beteg, mint a törvényes képviselője beleegyezését be kell szerezni (invazív beavatkozások esetében írásban).


személy

• A korlátozottan cselekvőképes kiskorúak esetén ez a szabály azzal az eltéréssel alkalmazandó, hogy az ő esetükben az egészségügyi kezeléssel kapcsolatos nyilatkozatot a törvényes képviselő önállóan is megteheti, a kiskorúnak magának nem kell a beleegyezése.

• Korlátozottan cselekvőképes nagykorú esetében akkor van lehetőség arra, hogy a gondnok önállóan eljárjon a gondnokolt helyett, ha azonnali intézkedést igénylő esetről van szó, ilyenkor a gondnokolt beleegyezését nem kell beszerezni.

• Korlátozottan cselekvőképes kiskorú és nagykorú esetében az életmentő, életfenntartó kezelés visszautasítására, illetve az olyan ellátás visszautasítására, amelynek elmaradása súlyos, maradandó fogyatékosságot okoz, ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a cselekvőképtelen személyekre.

16. életévét betöltött kiskorú

Sajátos jogosítványokkal rendelkezik

• megnevezhet helyettes döntéshozót, aki a

beleegyezés jogát gyakorolja helyette

• azt is megteheti, hogy a törvényes

képviselőjét (szüleit), illetve más

hozzátartozóit kizárja azoknak a köréből,

akiket tájékoztatni kell, illetve akik a

beleegyezés jogát helyette gyakorolják

• önállóan is lemondhat a tájékoztatásról.

Előzetes rendelkezés

• életmentő, életfenntartó kezelés visszautasítására

• két formája:

– meghatározott ellátásokat utasít vissza

– meghatalmaz más személyt a visszautasításra

• nincs hagyománya

• nincs gyakorlata

• angolszász jogintézmény, most kezd átmenni az európai

gyakorlatba, rendkívül sok problémával

• legnagyobb probléma: nincs lehetőség a visszavonásra,

nincs kontroll a döntéshozó felett

Előzetes rendelkezés

• Az előzetes nyilatkozatban az életmentő, életfenntartó kezelés visszautasítására sajátos módon szélesebb körben van lehetőség, mint amikor a cselekvőképes személy személyesen eljárva dönt.

• A cselekvőképes beteg – ha a döntés meghozatalakor is cselekvőképes – csak akkor utasíthatja vissza a kezelést, ha terminális állapotú

• Az előzetes jognyilatkozatban arra az esetre is visszautasíthat egyes életfenntartó, életmentő beavatkozásokat, ha gyógyíthatatlan betegségben szenved és betegsége következtében önmagát fizikailag ellátni képtelen, illetve fájdalmai megfelelő gyógykezeléssel sem enyhíthetők.

• Van racionális oka a különbségtételnek?

• kutatás története egyidős az orvoslás

történetével

• Intenzív, kiterjedt jogi szabályozás – nemzetközi,

nemzeti szinten is

• Jogi eszközökkel nehezen kezelhető

érdekkonfliktus

• Egyéni érdek - társadalmi érdek – kutatói érdek

Érdekkonfliktus

• egyéni érdek – a beteg a létező legjobb terápiát akarja

• társadalmi érdek – új eljárásokat, készítményeket ki kell

próbálni, enélkül nem lépne előre az orvostudomány –

ha nem lenne kutatás, ismeretlen hatású módszereket

terítenénk a populáción

• kutató érdeke – publish or perish

• hogy lehet összeegyeztetni?

• orvostudomány történetében nagyon sok

példa van az etikátlan kutatásra

– háborús körülmények között végzett

kutatások

– békeidőben, demokratikus országokban

végzett kutatások

További etikátlan kutatások

• orvostudomány történetében számos ilyen

volt, nem csak a II. VH-ban

• talán legismertebb példa: Tuskegee

syphilis study (USA)

– US Public Health Service

– 1932-72

Tuskegee syphilis study (1932-

72, US Public Health Service)

További etikátlan kutatások

• Jewish Hospital Case (1963, NY)

• Magyarországon nagy botrány még nem

volt (pszichiátriai betegeken végzett

vizsgálatok ügye)

Etikai kódexek - Nürnbergi

Kódex

• United States v. Karl Brandt et al., 1947

• amerikai katonai bíróság

• ítéletben összefoglalták 10 pontban az erkölcsileg

elfogadható kutatások alapelveit: tájékozott

beleegyezés, mentesség a kényszerítéstől,

megelőző állatkísérletek, a kutatási alanyok

érdekeinek figyelembevétele, kockázat haszon

arány

Etikai kódexek - Nürnbergi

Kódex

• nem jogszabály, de jelentős hatást fejtett ki

• „The voluntary consent of the human subject is

absolutely essential”

• túl szigorú – no consent, no research

Etikai kódexek

• Helsinki Deklaráció 1964

– World Medical Association (WMA)

– rendszeres felülvizsgálat

– utolsó 2008-ban

Tájékoztatás minimális tartalmi

követelményei

• beleegyezés önkéntes, bármikor visszavonható

• a kutatás kísérleti jellegére való utalást, a kutatás célját, várható időtartamát, a bevonni kívánt személyek számát, a kutatás menetét, a tervezett beavatkozások jellegét, gyakoriságát,

• a résztvevő rendelkezésére álló egyéb, elfogadott kezelési lehetőségeket, valamint tájékoztatást arra vonatkozóan, hogy kutatás a már megkezdett kezelésének megszakítását jelentheti, és a megkezdett kezelés megszakításának milyen következményei lehetnek a résztvevő számára,


követelményei

• a lehetséges és a várható következmények, kockázatok és kellemetlenségek részletes leírását, valamint az arra való utalást, hogy a kutatás során olyan nem kívánatos események is felléphetnek, amelyek előre nem láthatóak,

• az ésszerűen várható előnyök leírását, vagy ha a résztvevő számára előny a kutatásból nem várható, ennek a ténynek a közlését,

• az egyes kezelési csoportokba történő véletlenszerű besorolás százalékos valószínűségét,


követelményei

• a résztvevő számára a kutatással

összefüggő kár bekövetkezése esetén

nyújtandó kezelésre, kártérítésre, és

kártalanításra történő utalást, a

felelősségbiztosító megnevezését,

elérhetőségét,


követelményei

• a résztvevő számára a kutatásban való részvételért járó költségtérítést, ha van ilyen,

• arra vonatkozó figyelemfelhívást, hogy a beleegyezés önkéntes és befolyásolástól mentes, azt bármikor akár szóban, akár írásban indokolás nélkül vissza lehet vonni anélkül, hogy ebből a résztvevőnek hátránya származna,


követelményei

• a résztvevő adatainak kezelésére, az ahhoz való

hozzáférésére vonatkozó szabályokat,

• a kutatás megkezdéséhez szükséges etikai

véleményt adó etikai bizottság megnevezését,

továbbá az IKEB elnökének és a független

orvosnak nevét és elérhetőségét (klinikai

vizsgálatnál nem!)

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001

Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat

és civil jogvédő munka fejlesztése

Önrendelkezési jog érvényesülése az egészségügyi ... · (életmentő, életfenntartó...

Documents