Nuridsány Zoltán

(1925 –1974)

Nuridsány Zoltán

Szemelvényekaz életműbõl (1942-1974)

Budapest2000

„Ha találkoztunk: otthonról beszélgettünk. A sokat szenvedett, hontalanná vált s újhazát talált örmény néphez fűzte családi hagyománya. Mosolyogva mindig Világo-sító Nagy Szent Gergely áldását kértem rá. Tavaly kint járt az »õshazában«, és azotthon hangulatát találta ott. Beszélt emberekkel, kiknek szavát sem értette, de ta-lálkoztak évezredes műveltségükben. Ez a mély hovatartozás-érzés ötvözõdött bennea szülõföldnek, Erdélynek szeretetével és hitvalló magyarságával.”

(László Gyula farkasréti búcsúbeszédébõl, 1974. június 1.)

E katalógus megjelenéséhez nyújtott segítségéért köszönetet mondok:

AZ ORSZÁGOS ÖRMÉNY ÖNKORMÁNYZATNAK,AZ ARMÉNIA NÉPE KULTURÁLIS EGYESÜLETNEK,

A MAGYARORSZÁGI NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGEKÉRT ALAPÍTVÁNYNAK,BUDAPEST FÕVÁROS XV. KERÜLETE ÖRMÉNY KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATÁNAK,

BUDAPEST FÕVÁROS, XV. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT KULTURÁLIS BIZOTTSÁGÁNAK

LÁNYOMNAK, NURIDSÁNY JUDITNAK

ÉS A MASSZI KIADÓ MUNKATÁRSAINAK

Tervezte és szerkesztette: Nuridsány Zoltánné (Nuridsány Mimi)Lektorálta: Nuridsány Judit

A színes fotókat készítették:

HAJDINYÁK GYULA és SZUNYOGH LÁSZLÓ

A fekete-fehér fotókat készítették:

ALAPFFY ATTILA, GINK KÁROLY, KOFFÁN KÁROLY, KOVÁCS FERENC, FERI LUKÁCS, NURIDSÁNY MIMI,

PETRÁS ISTVÁN, SZELÉNYI KÁROLY és ZILAHY ISTVÁN

Masszi Lap- és Könyvkiadó Kft.(1136 Budapest, Pannónia u. 6.)

A kiadásért felel a kft. ügyvezetõjeTipográfia: Diósi KatalinTördelés: Szondi Bence

Nyomdai kivitelezés: deMax Művek

XV. Kerületi Örmény Kisebbségi Önkormányzat© Nuridsány Zoltánné, Budapest, 1999

Minden jog fenntartva

ISBN 963 86015 5 8

5

Az utolsó fénykép az Alkotmány utcai műteremben

6

Életrajzi adatok

Nuridsány Zoltán 1925. augusztus 22-én született Marosvásárhelyen.Budapesten a cisztereknél, a Szent Imre Gimnáziumban Nagy Nándor grafikusművész irányításá-

val oszlopos tagja lett a Képzõművészeti Körnek. Gallé Tibor Szabadfõiskolájában is rendszeresenrajzol, az emberi test arányaival, mozgásával foglalkozik. E tudatos felkészüléssel 1944-ben felvételtnyer a Fõiskolára. Mesterei: Szõnyi István, Barcsay Jenõ, Kmetty János és mozaik szakon FónyiGéza.

1945 tavaszán Szentendrén dolgozik Barcsay Jenõ irányításával.1946-tól rész vesz az Európai Iskola kiállításán. Méltatói az Európai Iskola utánpótlásaként, mint

fõiskolást, komoly, ígéretes tehetségnek tartják.1948-ban a Római Magyar Akadémia Ösztöndíjasa. Ott készült műveivel sikerrel szerepelt az

ösztöndíjasok kiállításán. Több olasz lap fölfigyelt szín- és formavilágára.Itthon Rabinovszky Máriusz kezdeményezésével (akinek tanársegédje) a murális művészet elméleti,majd gyakorlati problémái foglalkoztatták.

1949-ben MEFESZ kiállításon szerepel monumentális mozaik tervével. Fülep Lajos dicséri tehet-ségét.

1949-50-ben megalakult a „Négyesfogat”. Tagjai: Jánossy Ferenc, Nuridsány Zoltán, Orosz Gel-lért és Sugár Gyula. Kiállításaikat nagy visszhang kíséri az ötvenes évek elején.

1955-ben kibõvül a „Négyesfogat” Bod Lászlóval, Bornemissza Gézával és Megyeri Barnabással.Nuridsány elsõ – s egyben utolsó – monumentális munkája a székesfehérvári Gépipari Technikum

külsõ falán található Mérnök több figurás mozaikja. Újabb megbízásra két évtized múlva kerül sor.Nem sokkal halála elõtt a pályaművet kétszer díjazták, kivitelezésre nem került sor.

Idõközben mint táblaképfestõ lett ismert.1962-ben önálló kiállítása volt a Fényes Adolf teremben. Katalógusszövegét Frank János írta.1962-ben Hanoiban nyílt kiállítása Vietnamban készült grafikáiból és akvarelljeibõl.1966-ban Szegeden állított ki Scholz Erikkel és Sugár Gyulával.1968-ban Vietnam képekben című grafikáit mutatja be.Minden kiállításon sikerrel szerepel.Alkotásai a Nemzeti Galériába, vidéki múzeumokba, itthoni és külföldi műgyűjtõkhöz kerültek.1974. május 22-én kiállításra készülés közben, élete delelõjén lepte meg az értelmetlen halál.1976-ban grafikáiból emlékkiállítás volt a Stúdió Galériában.1984-ben Nagy Nándor és tanítványai emlékkiállítás a Bartók ‘32 Galériában.1986-ban Jánossy Ferenc, Nuridsány Zoltán és Megyeri Barna emlékkiállítás a Bartók ‘32 Galéri-

ában.1987-ben Nuridsány Zoltán emlékkiállítás Újpalotán a Lila Iskolában.1996. május 14-én Nuridsány Zoltán emlékkiállítás az Európai Iskola anyagából a Pestújhelyi Sza-

lonban.1996. szeptember 26-án Európai Iskola „Fiataljai” című kiállítás Szentendrén az Erdész Galé-

riában.1997. július 18. Az Európai Iskola X., XX., XXX., (1946,’47,’48) tárlatán szereplõ rajzainak, kom-

pozícióinak kiállítása Balatonalmádiban.

7

Biography

Zoltán Nuridsány was born on the 22nd of August, 1925, in Marosvásárhely.During his secondary school years in Budapest he became a pillar of the Fine Arts Circle under

the direction of the graphic artist, Nándor Nagy. At the same time he also frequented Tibor Gallé’s“Free School” where he was working on the proportions and the motion of the human body. In 1944,as a result of his conscious preparations, he gained admission to the College of Fine Arts. His mas-ters included István Szõnyi, Jenõ Barcsay, János Kmetty and on the faculty of mosaic art: GézaFónyi.

During the spring of 1945 he was working in Szentendre under Jenõ Barcsay’s direction.From 1946 on, he began to exhibit his works in the exhibitions of the so-called European School.His supporters considered him as a member of new generation of the European School and as a col-lege student of an earnest and promissing talent. In 1948 he received a grant of the HungarianAcademy of Rome. The works made there met with success on the Bursars’ Exhibition.

The colours and forms he used turned the attention of a number of Italian magazines and newspapers.

Back in Hungary he became concerned with the theory and practical problems of mural art uponthe initiative of Máriusz Rabinovszky for whom he was working as an assistant.

In 1949 his monumental mosaic scheme was exhibited at the MEFESZ Exhibition. His talent waspraised by Lajos Fülep, as well.

In 1949–1950 the ‘Quadriga’ was founded by Ferenc Jánossy, Zoltán Nuridsány, Gellért Orosz,and Gyula Sugár. Their exhibitions met with warm response in the early fifties.

In 1955 the Quadriga had three new members: László Bod, Géza Bornemissza and BarnabásMegyeri.

Nuridsány’s first—and last—monumental work is the Engineer (a mosaic with a couple of figures)on the outside wall of the Engineering School in Székesfehérvár. The next commission arrived twodecades later. His design won two awards not long before he died, however, his project never beenrealised. In the meantime he became famous for his paintings.

In 1962 an independent exhibition was held in the Fényes Adolf Gallery. The catalogue was writ-ten by János Frank.

In the same year he had another exhibition in Hanoi, Vietnam showing his drawings and water-colours made in Vietnam.

In 1966 his works were exhibited together with Erik Scholz’s and Gyula Sugár’s ones in Szeged.In 1968 a collection of drawings with the title Vietnam in pictures was exhibited.Each of his significant exhibitions met with success. His works now belong to the National Gallery,

to others museums in the country and also to the collections of Hungarian and foreign art collectors.On the 22nd of May, 1974, while he was preparing his next exhibition the sudden and meaningless

death came in the prime of his life.In 1978 the Stúdió Gallery held a memorial exhibition of his drawings.In 1984 the Bartók ‘32 Gallery held a memorial exhibition with the title “Nándor Nagy and his

followers”.In 1986 a memorial exhibition of the works of Ferenc Jánossy, Zoltán Nuridsány and Barna

Megyeri was held in the Bartók ‘32 Gallery.In 1987 a Nuridsány Memorial Exhibition was held in the Lila School, Újpalota, Budapest.

On the 14th of May, 1996 the Pesújhelyi Saloon exhibited Nuridsány’s works from the EuropeanSchool period.

On the 26th of September, 1996 an exhibition with the title “The youth of the EuropeanSchool” is to be held in the Erdész Gallery, Szentendre.

On the 18th of July, 1997 exhibited Nuridsány’s works from the European School period inBalatonalmádi.

9

Bevezetõ

Hűvös volt azon a koranyári estén Westfáliában, amikor kis kiállításom megnyitója után oda-húzódtam a kandallóhoz barátom-vendéglátóm erdõszéli kis házában. Fejem, szívem még te-le volt az elmúló nap élményeivel, izgalmaival, és nagyon hiányzott az otthon hagyott család,a baráti kör. Hazatelefonáltam, s Adrienn elsõ mondata ez volt: ma temettük el Zolikát…Nem mondott mást, hangja elcsuklott.

A hirtelen hír szíven ütött. Kibontottam egy üveg konyakot, közelebb húzódtam a tűzhöz,ittam Zolika emlékére, majd a lángokba loccsantottam egy pohárkával – amivel itthon sze-rettem volna õt megkínálni. Aztán megint ittam, megint öntöttem a tűzre, és valami furcsaborzongással elkezdtem beszélgetni vele. Arról, hogy milyen jó barátok voltunk, hogy milyennagyon kötõdtünk egymáshoz, mennyit tanultam tõle a festészet és az emberség terén.

Felidéztem az együtt töltött közös tájfestõ kirándulásainkat, a közös kiállításokat, morfon-dírozásainkat, amivel a mindennapok eseményeit és a művészi élet fonákságait elemezget-tük. Azokat a művészi és magánéleti gondokat, botladozásokat, amikben segíteni próbálgat-tunk egymásnak.

A flaskó ürült, a láng fel-fellobbant, s úgy éreztem, hogy az „égõ italáldozat” illata mégutoléri Zolit a jó lelkek elõtt nyitott mennyek kapuja elõtt.

Mert aki úgy szerette a családját, barátait, pályatársait, aki oly aggódó figyelemmel várta a jobb híreket székely és örmény õsei földje felõl, aki szívvel-lélekkel csak jót és érté-keset adott művészetével és emberszeretetével, mint õ, az elõtt nyitva az Ég kapuja…

Sokan vagyunk még az élõk sorában, akik emlékezünk alakjára, érzelmes sötét szemére, fi-noman ironizáló mondataira. Sokaknak függ még otthona falán jól komponált, markáns, fi-nom színharmóniájú Nuridsány-festmény. Nem engedhetjük meg, hogy feledésbe merüljönmunkássága. Azért rendeztünk neki emlékkiállítást még 1986-ban a Bartók ‘32 Galériában. Ésazért örülök ennek a művészeti kiadványnak, amely most sokaknak beszél Nuridsány Zoltánéletérõl, alkotásairól.

1999 december hava Bod Lász-ló

„Senki sem különálló sziget; minden ember a kontinens egy része, a szárazföld egy darabja,ha egy göröngyöt mos el a tenger, Európa lesz kevesebb, éppúgy, mintha egy hegyfokot mos-na el, vagy barátaid házát, vagy a Te birtokod; minden halállal én leszek kevesebb, mert egyvagyok az emberiséggel, ezért hát sose kérdezd, kiért szól a harang: érted szól.”

(John Donne)

DIÁKKORI ÖNARCKÉP

1942–43, szénrajz, 31x22 cm

11

12

SZÉKELYEK

1942–43, olaj

CIGÁNYPUTRIK

1942–43, akvarell

NAPSÜTÉS HÉJJAFALVÁN

1943–44, olaj

„1943-ban az iskolai képzõművészeti kiállításon jutalmat kapott a Székelyek és a Cigányput-rik című képéért (egyik olaj, másik akvarell). »A Ciszterci rend Budapesti Szent Imre-gimná-ziumának évkönyvé«-ben (1942–43) megjelent. Ez volt az elsõ alkalom, hogy az Évkönyvbendiákok műveibõl közöltek képet. ... A következõ évben megismételte sikerét. A képzõművé-szeti kiállításon bemutatott Napsütés Héjjafalván (olajfestmény) című munkáját közölte az1943–1944-es évi Értesítõ. ... Mindketten (Czagány Istvánnal) úgy élnek emlékezetemben ésaz osztálytársak véleménye is az volt, hogy jelentõs művészi pálya elõtt állnak. Ez volt a»Közhangulat«.”

Sölch Fridrich

NÕI PORTRÉ

1945–48, ceruza, 31x22 cm

13

ÜLÕ AKT-TANULMÁNY

1945–48, ceruza, 31x22 cm

14

KETTÕS AKT-TANULMÁNY

1945–48, ceruza, 31x22 cm

15

PROMÉTHEUSZ (Európai Iskola)

1945–48, tus, 31x22 cm

16

„1946-tól vesz részt az Európai Iskola kiállításain. Méltatói komoly, ígéretes tehetségnek tart-ják. E fiatal nemzedék céljai között ott szerepelt a demokratikus szabad magyar kultúra meg-teremtése. Íme, bizonyosság e kiállítás, hogy az alig 20 éves Nuridsány elkötelezett híve volte kultúra megteremtésének.

Az 1948-as Európai Iskola összefüggõ kiállítássorozata után Nuridsány a Római Akadémiaösztöndíjasa lett. Ott sikerrel szerepelt az ösztöndíjasok kiállításán. Neves műkritikusok fel-figyelnek szín- és formavilágára, több olasz művészeti folyóirat európai nagyságokhoz méritehetségét.

Az olasz ösztöndíj lejártakor hazatér, ellentétben azokkal, akik új hazát választottak.Az Európai Iskolát a dogmatikus légkörben egyre több támadás éri, amely

elhallgattatásukhoz vezetett. Hogy mi lett a fiatal tehetségek sorsa, az új fejezetet kíván.”(Katona Tamás IN: Új Almádi Újság, 1997. augusztus, 13. p.)

IKAROSZ (Európai Iskola)

1945–48, pasztell és tus, 31x 22 cm

17

GENÉZIS I. (Európai Iskola)

1945–48, akvarell, tus, 31x22 cm

18

MASZK (Európai Iskola)

1945–48, tus, 31x20 cm

19

20

1848–1948 Centenáriumi mozaik, Képzõművészeti Fõiskola (Jánossy, Nuridsány, Scholz...)

„A Fõiskolán a mozaik szakot végezte, s utána itáliai ösztöndíjjal végigjárta a középkori mo-zaik zarándokhelyeit. ... Méltatói rendet teremtõ erejét emelik ki: képeinek szerkezetében biz-tosan, szilárdan ülnek díszítõ jellegű színfoltjai. Voltaképpen festõi élete készülõdés volt amonumentális mozaikhoz, ami sajnos nem jutott osztályrészéül. A maga kárpótlására termé-szeti látomásait, táblaképeit írta át ragyogó színű, tiszta felületekké a mívesség törvényeinektudós ismeretében.”

(László Gyula megemlékezésébõl)

Meghívó a „Közösségi művészet felé” című vitasorozat keretében rendezett ankétra

21

„– A »Négyesfogat« kiállításai?– Az más, ott négyen voltunk. Jánossy Ferenc, Nuridsány Zoltán, Sugár Gyula meg én. 1949-ben rendeztük meg Budapesten s több vidéki városban is. Nagy kedvvel, lendülettel fogtunkakkor, fiatalon, munkához. Azután jöttek a nehéz évek. Az én pályám, buktatóim egy egésznemzedékre jellemzõek.”

(Frank János: Orosz Gellértnél IN: Élet és Irodalom, 1979.)

„Talán negatívan kifejezve: Nem mondani le semmirõl, legkevésbé az emberábrázolásról, azemberi érzelmek hű kifejezésérõl, ugyanakkor nem mondani le az absztraktok által kimun-kált vívmányokról sem.”

(Jánosy István, kiállítási megnyitó, 1996, Pestújhelyi Szalon.)

A Négyesfogatból hárman: Jánossy Ferenc, Nuridsány Zoltán és Orosz Gellért

A Négyesfogat negyedik tagja, Sugár Gyula (Arató István rajza)

BAKONYI KLÁRA (BÉBY) HEGEDŰMŰVÉSZ

1948–50, olaj, 100x80 cm

22

TÁJKÉP

1948–50, akvarell, 31x 22 cm

23

SZENTENDREI UTCA

1948–50, tus, 31x22 cm

24

FÉRFI PORTRÉ

1948–50, kréta és ceruza, 31x22

25

SÁROSPATAKI TÁJ

1950–55, olaj, 80x100 cma Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem tulajdona

26

„…A Tavaszi Tárlat leverõ és bíztató képet mutat egyszerre. Leverõ a benyomásunk anynyi-ban, hogy sok mindent elölrõl kezdeni látunk; még mindig elönti a falakat a naturalizmus,sokszor a bárgyú akadémizmus, sõt a giccs is (néhány történelmi és tájképnél), feltűnik azabsztrakt festmény, amelynek semmi köze a modern absztrakcióhoz, a szobor, mely modern-nek álcázva vagy klasszicizálónak alakítva modoros: a több éves zűrzavar, lefojtott légkör hűtükrei. De biztató is, amit – igaz, hogy még kis számban – észreveszünk, bátor csendéletek, ér-dekes tájképek, frappáns témák (Csernus), meleg líra (Czóbel!), erõteljes ecsetkezelés és színél-mény (pl. a fiatal Nuridsány) mind ígéret a jövõnek (és legtöbbször nem a »nagy mesterek«alkotásai az ígéretek, de hát ez az élet rendje)”

(Szabó György: Vita a tavasz tárlatról: Indoklás és ítélet IN: Élet és Irodalom, 1957. május24.)

GÁBRY GYÖRGY ZENETÖRTÉNÉSZ

1950, kréta, 43x31 cm

27

PARKRÉSZLET

1950, olaj, 80x100 cm

28

BORBÉLY GYULA KARMESTER

1950, kréta, 31x22

29

FACSOPORT

1950–55, rézkarc, 14x14 cm

30

FÉRFI PORTRÉ

1950–55, rézkarc, 24x17 cm

31

32

„Még fõiskolás korában, 1947-ben részt vett (az akkori Mérnök Szakszervezetben rendezett)»Közösségi művészet felé« című vitasorozatban, melyen – többekkel együtt – a murális mű-vészet problémáit fejtegették, ennek elsõbbséget adva a táblaképfestészettel szemben. Nemtekinthetjük sem véletlennek, sem a saját művészetén kívüli elméleti kérdésnek ezt a tényt,hogy Nuridsányt ilyen problémák érdekelték, már akkor, pályájának kezdetén. Ma is vallja,hogy a mozaikművészetet feladatának tartja, vonzalma a monumentális művészet iránt nemcsökkent.”

(Frank János katalógus bevezetõje, 1962. Fényes Adolf terem, önálló kiállítás)

A Mérnök mozaikja elsõ, s egyben utolsó önálló monumentális munkája.

Nuridsány Zoltán a Mérnök című mozaik kirakása közben

MÉRNÖK

1955, mozaik, 360x240 cma Székesfehérvári Út- és Vasútépítési Technikum külsõ oldalfala

33

VISEGRÁD

1965, olaj, 80x100 cm

34

ZONGORÁZÓ LÁNY

1960, olaj, 80x100 cmA Janus Pannonius Múzeum tulajdona, Pécs

35

A KÁROLYI-KERT

1961, filctoll, 39x55 cm

36

KETTEN

1959, kréta, 39x55 cm

37

MŰTEREMBEN

1961, farost, vegyes technika, 60x80 cm

38

TÉLI TÁJ

1965, farost, vegyes technika, 50x100 cmKoppenhága, a magyar nagyköveti rezidencia tulajdona

39

INTERIEUR

1961, olaj, 80x70 cm

40

AKT

1962, farost, vegyes technika, 70x100 cm

41

„Mégis, mi késztette arra, hogy ezt a kollekciót, melyre nem mondja, hogy teljesen egyetértvele, kiállítja? Úgy érezte, hogy itt van a kiállítás szükségének pillanata, most kell kiállítania.Nuridsány egy évtized külsõ és belsõ nehézségei, művészi vívódásai, eredménytelensége, ön-magával való – talán túl szigorú elégedetlensége után újra magára talált. Belsõ művészi fel-szabadulásával most ez az anyag az elsõ állomás, ahol nyugodt lelkiismerettel állhat a közön-ség elé, és mondhatja: itt tartok, még nem elégít ki, de talán nem kevés, amit nyújtani tudok.

…Bízunk Nuridsány Zoltán művészetében, hogy kiállítása után megtalálja azt, amit kere-sett. A gyógyulás útján el fog jutni a monumentális kifejezésig, melyre tehetsége – milyenegyszerű szó, csak ritkán szabad vele élni, csak akkor, ha valóban hiszi írója –, felkészültsé-ge komoly (vívódó) alkotó módszere a biztosíték.”

(Frank János katalógus bevezetõje, 1962, Fényes Adolf terem, önálló kiállítás)

„Ezek a képek azért is ígéretesek, mert alkotójuk soha nem leírást ad témájáról, hanem érzé-sekkel és indulatokkal teli élménybeszámolót. Hagyományokba ágyazottan, de újszerűen szóla szokott témákról, s ezzel arra inspirálja a nézõt, hogy ne csak gondtalan szemlélõje legyenképeinek, hanem szellem- és érzelemvilágát munkáltatva foglalkozzék velük. Reméljük, hogyNuridsány Zoltán késve bár, de – a sok-sok kép megfestése után – immár céltudatosan hozzá-fogott életműve felépítéséhez. Tehetsége megvan hozzá, s ez kötelez.”

(Székely Zoltán IN: Művészet 1962. szeptember)

HAJÁT FONÓ LÁNY

1962, olaj, 100x70 cm

42

SZENTENDREI RÉSZLET

1960, olaj, 80x100 cma Magyar Nemzeti Galéria tulajdona

43

ERDÕRÉSZLET

1969, farost, 80x100 cma Szegedi Móra Ferenc Múzeum tulajdona

44

SZIGLIGETI SZÕLÕHEGY

1967, farost, 100x120 cma Magyar Nemzeti Galéria tulajdona

45

PIHENÕ DZSUNKÁK (Haiphong)

1962, szénrajz, 39x55 cm

46

„A kiállított anyagból 80 rajzot a mi tájainkon készített. Ezek a rajzok lényegi látást, igazsá-got tükröznek, mély megfigyeléseket tartalmaznak – ezért nagy művészi értékkel rendelkez-nek. Minden kép jól szerkesztett, keretein belül könnyed, nagyon élõ, nagyon változatos. Afalak, a tetõk, a forgalmas utcák, halászhajók a kanálison mind átéléssel készült, s ezért min-dig igaz, mindig költõi.”

(Hanoi–Haiphong–Budapest kiállítás IN: Nhan Dan 1962. december 2.)

„A tárgyilagosan egyszerű, visszafogott rajzok Nuridsány művészetének komoly értékérõlgyõznek meg. Remek kompozíciójú fekete-fehér képeit szemlélve Vietnam városainak han-gulatát éljük át. Szűk utcák, házak, falak, halászbárkák határozott kontúrjai tűnnek fel amind témaválasztásban, mind stílusban a posztimpresszionista irányzatok festményeire em-lékeztetõ grafikákon. A Régi Hanoi és a Kikötõben ciklus Távol-Kelet sajátos vonásait ragad-ja meg, az egyediben az általánost, ezért ad többet a pusztán reprodukálásra képes anzik-szoknál. Nuridsány alkotásai nem vesztenek eleven hatásukból: a valóságot látó és láttató mű-vész üzenetét õrzik.”

(Bodolay G. Zalán IN: Új Tükör 1976. november 2.)

HAIPHONGI UTCA

1962, szénrajz, 39x55 cm

47

„Nuridsány Zoltán, aki hallatlanul finom portrékkal indult, és az Európai Iskola szellemébenegy áttételes, elvont művészet irányában is orientálódott, 1962-ben elindul egy nagyszerű ke-leti országba, és Vietnami sorozata egy más irányú összegzést jelent. Ezt az összegzést úgyláthatjuk ezen a falon, mint József Attila elõtte, és nem is Nuridsány Zoltánra, hanem álta-lánosságban, jegyzett meg: »Mig megvilágosúl gyönyörű képességünk, a rend«. Ez a rendegyrészt optikai, mert Nuridsány Zoltán ezeken a grafikai lapokon lényegében azt összegzi,hogy a képzõművészet egy rajzi fegyelemmel és ökonómiával milyen szellemi erõnlétet tudbiztosítani és teremteni. Ez tehát egy képzõművészeti rend, egy konstruktív rend…”

Losonci Miklós, 1987

DZSUNKÁK A HÍD ALATT (Haiphong)

1962, szénrajz, 39x55 cm

48

BAMBUSZ UTCA (Hanoi)

1962, szénrajz, 39x55 cm

49

KÖZEL A NAGYPIACHOZ (Hanoi)

1962, filctoll, 39x55 cm

50

LEGYEZÕ UTCA (Hanoi)

1962, filctoll, 39x55 cm

SELYEM UTCA BALRÓL (Hanoi)

1962, filctoll, 39x55 cm

SELYEM UTCA JOBBRÓL (Hanoi)

1962, filctoll, 39x55 cm

51

VIETNAMI LÁNY I., tanulmány (Hanoi)

1962, filctoll, 55x39 cm

52

VIETNAMI LÁNY II., tanulmány (Hanoi)

1962, filctoll, 55x39 cm

53

ERDÕRÉSZLET

1970, farost, tempera, 80x100a Nagykanizsai Thúry György Múzeum tulajdona

54

„…Csekély vigasztalásul csak az szolgálhat, hogy fiatal kora ellenére is érett művész voltmár, kinek neve volt, mégpedig nagyrabecsült neve modern képzõművészeti életünkben…”

Nagykanizsa, 1975, március 29. Dr. Kerecsényi Editmúzeumigazgató

ÖNARCKÉP AKTTAL

1967, farost, tempera, 100x60 cm

55

56

MO

ZA

IKT

ER

VA

HA

RK

ÁN

YI

VÍZ

ME

DE

RÕ

RT

EL

EP

TÁ

RSA

LG

ÓJÁ

BA

(Pál

yáza

t I.)

, 197

0–19

72, 3

60x8

5 cm

(1:

3)

57

MO

ZA

IKT

ER

VA

HA

RK

ÁN

YI

VÍZ

ME

DE

RÕ

RT

EL

EP

TÁ

RSA

LG

ÓJÁ

BA

(Pál

yáza

t II

.), 1

970–

1972

, 360

x85

cm (

1:3)

1955

és

1970

köz

ött

nem

kap

ott

meg

hívá

st p

ályá

zatr

a, e

zért

örö

mm

el é

s bi

zako

dáss

al d

olgo

zott

nég

y-öt

ter

ven,

súl

yos

bete

gen.

A p

ályá

-za

toka

t ké

tsze

r dí

jazt

ák.

MOZAIKVÁZLAT

1969, filctoll, 30x50 cm

58

ZENÉLÕK III.

1970, farost, szintetikus festék, 80x100 cma Külügyminisztérium tulajdona

59

60

„…Ez a kiállítás … most idézet formájában az õ törekvéseibõl egy keresztmetszetet ad, azértegyvalamit tudnunk kell, hogy ez idézet. Idézet csupán abból az életműbõl, amit õ hallatlanbõséggel, koncentráltsággal létrehozott.”

(Losonci Miklós az 1987-es emlékkiállítás megnyitóján)

VISSZATEKINTÉS

1973, fénykép, Nagymaros

61

Irodalom

A Ciszterci rend Budapesti Szent Imre-gimnáziumának évkönyve, 1942–43A Ciszterci rend Budapesti Szent Imre-gimnáziumának évkönyve, 1943–44Michael Biancale: Mostre d’Arte. All’ Accademia d’Ungheria IN Il Momento 1948.Pán Imre: Az Európai Iskola, 1947.Gegesi Kiss Pál: Az Európai Iskola kiállításai, 1948.Mezei Árpád: Az Európai Iskoláról, 1946.György Péter–Pataki Gábor: Az Európai Iskola, Corvina, 1990.Fóthy Ernõ: Magyar kulturális sikerek és eredmények Itáliában, 1948.Sebestyén György: Beszámoló az Országos Képzõművészeti Fõiskola Körének kiállításából

IN: Szabad Művészet, 3. évf. 1949. február, 9–10. p.Végvári Lajos: I. Magyar Képzõművészeti Kiállítás. Friss fiatal tehetségek

IN: Magyar Nemzet, 1950. szeptember 3.Műcsarnok. II. Magyar Képzõművészeti Kiállítás. Katalógus. 1951. 8. p.(Hegedűsné) Bakonyi Klára hegedűművész portréja

IN: Magyar Fotó, 1951. december. (Fényképezte Gink Károly.)Műcsarnok. Tavaszi tárlat. Katalógus, 1952. május. 9. p.Műcsarnok. III. Magyar Képzõművészeti Kiállítás. Katalógus. 1952. 8. p.Műcsarnok. IV. Magyar Képzõművészeti Kiállítás. Katalógus. 1954. 9. p.Műcsarnok. V. Magyar Képzõművészeti Kiállítás. Katalógus. 1954. dec.–1955. jan. 15. p.Gogolák Lajos: Képzõművészetünk tíz éve. Műcsarnok, kiállított művek jegyzéke

IN: Népművelés, 1954. 1. évf. 1. sz. 16-18. p.Péter I.: Fiatal művészek az Ernst múzeumban

IN: Művelt Nép, 1955. március 27.Dutka Mária: Fiatal művészek az Ernst múzeumban

IN: Irodalmi Újság, 1955. 6. évf. 25. sz.Műcsarnok. Tavaszi tárlat. Katalógus, 1957. 11. p.Szabó György: Indoklás és ítélet

IN: Élet és Irodalom, 1957. május 24.Paál Ákos: A vörösberényi művésztelep

IN: Pedagógusok Lapja, 1957. szeptember 15.Műcsarnok. Műcsarnok. VII. Magyar Képzõművészeti Kiállítás. Katalógus. 1959. 31. p.Pogány Ödön Gábor: Magyar festészet a XX. században, Budapest, 1959. 67. p.Nemzeti Szalon. Felszabadult Budapest Művészete, 1960. („Kilátás a várból”)Egyéni kiállítás, 1962. április 13. Fényes Adolf terem

IN: Rajztanítás, 1962. 1. sz. 3. p.Makay László IN: Művészet, 1962. szeptember, 40. p.Székely Zoltán IN: Művészet, 1962. szeptember, 39. p.IN: Magyar Nemzet, 1962. április 14. 4. p.Péter I. IN: Népszabadság, 1962. április 21. 8. p.

Dolgozó emberek között. [kiállítás az Ernst múzeumban]Bognár Kálmán IN: Élet és Irodalom, 1964. május 16.

VIII. Miskolci Országos Képzõművészeti Kiállítás, A kiállítás fõdíját ítélték oda Nagymaroscímű képénekCsengeriné Nagy Zsuzsa IN: Magyar Nemzeti Galéria Közleményei, V. Budapest, 1965. 162. p.

Németh Lajos: Modern magyar művészet, Corvina, 1968.Szeged, Képcsarnok. Nuridsány Zoltán, Scholz Erik, Sugár Gyula közös kiállítása, 1966.

Kulka Eszer: Három festõművész kiállítása. IN: Dél-Magyarország, 1966. december. 4.

62

Fekete-fehér képek

DIÁKKORI ÖNARCKÉP 1942–43 (szénrajz, 31x22 cm)SZÉKELYEK, 1942–43 (olaj)CIGÁNYPUTRIK, 1942–43 (akvarell)NAPSÜTÉS HÉJJAFALVÁN, 1943–44 (olaj)NÕI PORTRÉ, 1945–48 (ceruza, 31x22 cm)ÜLÕ AKT-TANULMÁNY, 1945–48 (ceruza, 31x22 cm)KETTÕS AKT-TANULMÁNY, 1945–48 (ceruza, 31x22 cm)PROMÉTHEUSZ (Európai Iskola), 1945–48 (tus, 31x22 cm)IKAROSZ (Európai Iskola), 1945–48 (pasztell és tus, 31x22 cm)GENÉZIS I. (Európai Iskola), 1945–48 (akvarell, tus, 31x22 cm)MASZK (Európai Iskola), 1945–48 (tus, 31x20 cm)1848–1948 Centenáriumi mozaik, Képzõművészeti Fõiskola (Jánossy, Nuridsány, Scholz…)BAKONYI KLÁRA (BÉBY) HEGEDŰMŰVÉSZ, 1948–50 (olaj, 100x80 cm)TÁJKÉP, 1948–50 (akvarell, 31x22 cm)SZENTENDREI UTCA, 1948–50 (tus, 31x22 cm)FÉRFI PORTRÉ, 1948–50 (kréta és ceruza, 31x22)SÁROSPATAKI TÁJ, 1950–55 (olaj, 80x100 cm, a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem tulajdona)GÁBRY GYÖRGY ZENETÖRTÉNÉSZ, 1950 (kréta, 43x31 cm)PARKRÉSZLET, 1950 (olaj, 80x100 cm)BORBÉLY GYULA KARMESTER, 1950 (kréta, 31x22)FACSOPORT, 1950–55 (rézkarc, 14x14 cm)FÉRFI PORTRÉ, 1950–55 (rézkarc, 24x17 cm)MÉRNÖK, 1955 (mozaik, 360x240 cm, a Székesfehérvári Út- és Vasútépítési Technikum külsõ oldalfala)VISEGRÁD, 1965 (olaj, 80x100 cm)ZONGORÁZÓ LÁNY, 1960 (olaj, 80x100 cm, a Janus Pannonius Múzeum tulajdona, Pécs)A KÁROLYI-KERT, 1961 (filctoll, 39x55 cm)KETTEN, 1959 (kréta, 39x55 cm)MŰTEREMBEN, 1961 (farost, vegyes technika, 60x80 cm)TÉLI TÁJ, 1965 (farost, vegyes technika, 50x100 cm, Koppenhága, a magyar nagyköveti rezidencia

tulajdona)INTERIEUR, 1961 (olaj, 80x70 cm)AKT, 1962 (farost, vegyes technika, 70x100 cm)HAJÁT FONÓ LÁNY, 1962 (olaj, 100x70 cm)SZENTENDREI RÉSZLET, 1960 (olaj, 80x100 cm, a Magyar Nemzeti Galéria tulajdona)ERDÕRÉSZLET, 1969 (farost, 80x100 cm, a Szegedi Móra Ferenc Múzeum tulajdona)SZIGLIGETI SZÕLÕHEGY, 1967 (farost, 100x120 cm, a Magyar Nemzeti Galéria tulajdona)PIHENÕ DZSUNKÁK (Haiphong), 1962 (szénrajz, 39x55 cm)HAIPHONGI UTCA, 1962 (szénrajz, 39x55 cm)DZSUNKÁK A HÍD ALATT (Haiphong), 1962 (szénrajz, 39x55 cm)BAMBUSZ UTCA (Hanoi), 1962 (szénrajz, 39x55 cm)LEGYEZÕ UTCA (Hanoi), 1962 (filctoll, 39x55 cm)KÖZEL A NAGYPIACHOZ (Hanoi), 1962 (filctoll, 39x55 cm)SELYEM UTCA JOBBRÓL (Hanoi), 1962 (filctoll, 39x55 cm)SELYEM UTCA BALRÓL (Hanoi), 1962 (filctoll, 39x55 cm)VIETNAMI LANY I., tanulmány (Hanoi), 1962 (filctoll, 55x39 cm)VIETNAMI LÁNY II., tanulmány (Hanoi), 1962 (filctoll, 55x39 cm)ERDÕRÉSZLET, 1970 (farost, tempera, 80x100, a Nagykanizsai Thúry György Múzeum tulajdona)

63

ÖNARCKÉP AKTTAL, 1967 (farost, tempera, 100x60 cm)MOZAIKTERV A HARKÁNYI VÍZMEDERÕRTELEP TÁRSALGÓJÁBA (Pályázat I.), 1970–1972,

360x85 cm (1:3)MOZAIKTERV A HARKÁNYI VÍZMEDERÕRTELEP TÁRSALGÓJÁBA (Pályázat II.), 1970–1972,

360x85 cm (1:3)MOZAIKVÁZLAT, 1969 (filctoll 30x50 cm)ZENÉLÕK III., 1970 (farost, szintetikus festék 80x100 cm, a Külügyminisztérium tulajdona)

Színes képek

(A borítón) ÖNARCKÉP II., 1940-es évek II. fele (olaj, 40x30 cm)

ÉRETTSÉGI PORTRÉ, 1944 (olaj, 20x30 cm)ZENÉLÕK I., 1945–1946 (tempera, 40x50 cm)BAKONYI KLÁRA (BÉBY) HEGEDŰMŰVÉSZ, 1948–50 (olaj, 30x40 cm)ERDÉLYI TÁJ, 1947 (gouach, 40x50 cm)ITATÁS, 1947 (gouach, 40x50 cm)BUDAKESZI TÁJ, 1950 (pasztell, 40x50 cm)ZSÖGÖDI ROKON, 1948 (akvarell, 40x50 cm)MÁJUS, 1948 (akvarell, 30x40 cm)PORTRÉ, 1946 (akvarell, 30x40 cm)MERENGÕ I., 1948 (pasztell, 30x40 cm)BIANKA, 1947 (akvarell, 40x50 cm)KOZMOSZ-METAMORFÓZIS I., 1946 (vegyes technika, 40x50 cm)KOZMOSZ-METAMORFÓZIS II., 1946 (vegyes technika, 40x50 cm)LEVIATHAN, 1947 (vegyes technika, 40x50 cm)GAIA, 1947 (gouach, 40x50 cm)KILÁTÁS A VÁRBÓL, 1960 (olaj, 80x100 cm)GORDONKÁZÓ LÁNY, 1963 (olaj, 80x100 cm)VISEGRÁD, 1961 (olaj, 80x100 cm, Bíróság, Eger)IN MEMORIAM, 1962 (olaj, 80x100 cm)LÁNY HEGEDŰVEL, 1962 (olaj, 80x100 cm)ZENÉLÕK II., 1959 (olaj, 80x100 cm)MIMI, 1960 (olaj, 50x60 cm)JUDIT–JUTI, 1968 (vegyes technika, 50x60 cm)BESZÉLGETÕK, 1959 (olaj, 50x60 cm, a Műszaki Egyetem tulajdona)BENCZE KLÁRA IPARMŰVÉSZ, 1966 (vegyes technika, 50x60 cm)BALATONSZEPEZDI DOMBOK, 1973 (vegyes technika, 50x100 cm)JUDIT, 1974 (vegyes technika, 50x60 cm)FALU VÉGE, 1967 (vegyes technika, 80x100 cm, a Türr István Múzeum tulajdona, Baja)GYÁSZ, 1967 (vegyes technika, 50x60 cm, a Türr István Múzeum tulajdona, Baja)EDIT, 1973 (vegyes technika, 50x60 cm)IN MEMORIAM MARCI CICA, 1973 (akvarell, 50x60 cm)ALFA ÉS OMEGA, 1974. április (collage, 40x80 cm)

64

„Ha most a halottnak kijáró tisztelet szavaival, de elfogulatlanul tesszük fel a kérdést, hogymi az, amit reánk hagyott, akkor feleletünk két szólamú lesz: az egyik: feledhetetlen, melegszí-vű egyénisége, amelyet csak felidézni tudunk, de szavakba foglalni nem, így él õ családjábanés mindazokban, akik közel álltak hozzá. A másik pedig: õ műveiben él tovább, de nemcsakés nem elsõsorban a múzeumok falain, mert munkáinak javarésze otthonokba került. Embe-rek mindennapja telik képeinek társaságában, megszokják, énükké válik, s talán nem is tud-ják majd, ha a természetben vagy a szobabelsõkben vagy emberek láttán rácsodálkoznakegy-egy színharmóniára, a kifejezés egy-egy árnyalatára, hogy Nuridsány Zoltán örökségeéled bennük, az õ szemével látnak, az õ érzékeny festõi világában élnek. Ez az igazi nagyörökség, amely nemzedékeken keresztül hat majd akkor is, amikor mi is már messze múlt le-szünk!”

(László Gyula farkasréti búcsúbeszédébõl, 1974. június 1.)

65

ÉRETTSÉGI PORTRÉ

1944, olaj, 20x30 cm

66

ZENÉLÕK I.

1945–46, tempera, 40x50 cm

67

BAKONYI KLÁRA (BÉBY) HEGEDŰMŰVÉSZ

1948–50, olaj, 30x40 cm

ERDÉLYI TÁJ

1947, gouach, 40x50 cm

68

69

ITATÁS

1947, gouach, 40x50 cm

70

BUDAKESZI TÁJ

1950, pasztell, 40x50 cm

71

ZSÖGÖDI ROKON

1948, akvarell, 40x50 cm

72

MÁJUS

1948, akvarell, 30x40 cm

73

PORTRÉ

1946, akvarell, 30x40 cm

74

MERENGÕ I.

1948, pasztell, 30x40 cm

75

BIANKA

1947, akvarell, 40x50 cm

76

KOZMOSZ-METAMORFÓZIS I.

1946, vegyes technika, 40x50 cm

77

KOZMOSZ-METAMORFÓZIS II.

1946, vegyes technika, 40x50 cm

78

LEVIATHAN

1947, vegyes technika, 40x50 cm

79

GAIA

1947, gouach, 40x50 cm

80

KILÁTÁS A VÁRBÓL

1960, olaj, 80x100 cm

81

GORDONKÁZÓ LÁNY

1963, olaj, 80x100 cm

82

VISEGRÁD

1961, olaj, 80x100 cmBíróság, Eger

IN MEMORIAM

1962, olaj, 80x100 cm

83

84

LÁNY HEGEDŰVEL

1962, olaj, 80x100 cm

85

ZENÉLÕK II.

1959, olaj, 80x100 cm

86

MIMI

1960, olaj, 50x60 cm

87

JUDIT–JUTI

1968, vegyes technika, 50x60 cm

88

BESZÉLGETÕK

1959, olaj, 50x60 cma Műszaki Egyetem tulajdona

89

BENCZE KLÁRA IPARMŰVÉSZ

1966, vegyes technika, 50x60 cm

90

BALATONSZEPEZDI DOMBOK

1973, vegyes technika, 50x100 cm

91

JUDIT

1974, vegyes technika, 50x60 cm

92

FALU VÉGE

1967, vegyes technika, 80x100 cma Türr István Múzeum tulajdona, Baja

93

GYÁSZ

1967, vegyes technika, 50x60 cma Türr István Múzeum tulajdona, Baja

94

EDIT

1973, vegyes technika, 60x60 cm

95

IN MEMORIAM MARCI CICA

1973, akvarell, 50x60 cm

96

ALFA ÉS OMEGA

1974. április, collage, 40x80 cm

„Az erdélyi dombok-hegyek átírtan megjelennek művein, tájképein, akár Tihanyt, a Balaton-szepezd környéki dombokat, Szigligetet, Szentendrét, Nagymarost vagy Visegrádot választ-ja témának. Ez a látásmód teszi egyénivé, másoktól eltérõvé tájképeit.”

(Frank János, katalógus elõszó, 1962. április 13.)

„...Csekély vigasztalásul csak az szolgálhat, hogy fiatal kora ellenére is érettművész volt már, kinek neve volt, mégpedig nagyrabecsült neve modern képzô-művészeti életünkben...”

(Kerecsényi Edit művészettörténész)

„Mindent látott, hallott, tapasztalt – jelenvalót és régen voltat; mély kútforrásabölcsességnek: mindent tudott, mindent megértett: átallátott minden homályon,a titok sűrű takaróján, átallátott hétszer hét burkon, mely elfödi a bölcsességet.

A rejtett írást felkutatta, betemetett nyomokra bukkant, emlékek rönkjétemelé ki a hajdankor özönvizébôl; veszélyes, messze útra indult, melyre tudásszomjösztökélte, s midôn megtért, úti kalandját idôtálló táblákra véste.”

(Gilgames I. tábla)