Nyelv és gondolkodás

Egyetemes és egyéni

• Mennyiben befolyásolja a nyelv a gondolkodásunkat,

• és fordítva, mennyiben határozza meg az emberi gondolkodás a nyelvünket?

• Hasonlóságok és különbségek minden szinten megtalálhatók:– Szavak– Szófajok– Szerkezetek

Két megközelítés

• Kiragadott nyelvi jelenségek vizsgálata � nyelvi különbségek� gondolkodásbeli, kulturális különbségek

• A nyelv mélyebb formai összefüggéseinek vizsgálata� az emberi nyelv egysége az emberi kognició egysége

Sapir-Whorf hipotézis

• Nyelvi determinizmus: a nyelv meghatározza a gondolkodásmódot

• Nyelvi relativizmus: egy-egy nyelv megkülönböztetései nem fordíthatók le más nyelvekre

A nyelvi különbségek mögött jelentıs gondolkodásbeli különbségek rejtıznek

Wilhelm von Humboldt

1767 – 1835

Edward Sapir

1884 – 1939

Benjamin Whorf

1897 – 1941

Franz Boas

1858 – 1942

A nyelv mint politikai eszköz

• George Orwell „1984”– Az államhatalom a nyelven keresztül

kontrolálhatja az állampolgárokat (a „gondolatrendırség”)

– Amire nincs szó, azt nem tudjuk gondolni!

• Politikai korrektség mozgalom– A sértı szavak tiltásával felhívhatjuk a

figyelmet társadalmi problémákra

Univerzalizmus

• A nyelv lényegében kognitív jelenség– Minden ember lényegében azonosan

reprezentálja a világot– A nyelv alapja talán genetikai örökségünk

• A nyelvi különbségek csak felszíni eltérések, nincs meghatározó szerepük

Az emberi nyelv az egyetemes emberi kognició ill. nyelvspecifikus genetikai

adottságok eredménye

Noam Chomsky

Eleanor Rosch

Joseph Greenberg1915-2001

• minden elıforduló kódolás az emberi kogniciókeretein belül kell hogy legyen.– Potawatomi (É amerikai indián) névmások– Koreai téri kifejezések– Tseltal (Mexikó) téri viszonyítás– Magyar 3 x 3 helyrag– Fox (É amerikai indián) igemódok– Hopi (É amerikai indián) igeidık– Magyar tárgyegyeztetés

Világlátás-béli eltérések?

Potawatomi inkluzív és exkluzív névmás: mi

(www.potawatomilang.org)

Koreai téri megkülönböztetés(Bowerman & Choi 1994, 2001)

Téri viszonyítás (Brown 2001)• Nyelvhasználó centrikus (bal, jobb,

elıttem, mögöttem) – relatív• Geocentrikus (a hegy felé, a tenger felé,

stb) – állandó

Tseltal (Mexikó) irányok: ajk’ol „hegynek fel”alan „hegyrıl le”

Magyar helyragrendszer

TÓLHOZNÁLKözelítı

(dimenzió-semleges)

RÓLRANKülsı tetı

(2 dimenzió)

BÓLBABANBelsı

(3 dimenzió)

ForrásCélHely

Hopi igemódok (Boas 1911)

• Nem különböztet meg múltat, jelent, jövıt• Két igemód:

– A beszélı tapasztalatából ismert tények– Hallomásból, képzeletbıl, találgatásból adódó

ismeretek/gondolatok

Fox igemódok (Dahlstrom 1997)

pi’w „ı jön/jött”pi’wen „azt mondják róla, hogy jön/jött”piasah „mégis jön végre”piapah „mégsem jön”

Magyar tárgyak

• A tárgyas ige ragozása jelöli a tárgy egyediségét– Megevett egy almát .

– Megette az almát .

Színek és nyelvek(Berlin & Kay 1969)

• A színt jelentı alapszavak száma nyelvenként változik:

2 (dani, Új-Guinea) – 11 (angol)

• Az elıforduló színeknek van egy hierarchiája.

fekete fehér

piros

zöld sárga

kék

barna

lila rózsaszín narancssárga szürke

• A színskála percepciója egyetemes (fiziológiai és fizikai törvények függvénye, amik nem változnak kultúránként)

• A kétszínes dani nyelv beszélıi is meg tudnak tanulni új színneveket.

• A színek kategorizálása nem múlik a nyelven (Rosch 1972)

A Sapir-Whorf hipotézis kritikája

• Az „exotikus” nyelvekrıl gyakran kiderül, hogy nem is annyira exotikusak. (inuit „hó”)

• Kísérleti eredmények mutatják, hogy meg tudunk tanulni olyan megkülönböztetéseket is, amik a nyelvünkben nem szerepelnek.

• A hipotézisnek csak egy gyenge változata tartható.

Egyetemes fogalmak (Wierzbicka1996)

• Tárgyak: én, te, valaki , valami

• Mentális igék: gondol , tud , akar , érez, lát , hall

• Téri kifejezések: itt , felett—alatt , messze—közel , kívül—belül

Szubsztantív univerzálék és különbségek

• Szófajok:– Egyetemes: ige és fınév (reláció és

argumentumok)– Nyelvfüggı: melléknév, határozó, névutó,

névelı stb.

• Hogyan határozzuk meg egy szó szófaját?– Morfológia– Disztribúció– Jelentés

• Magyar fınév és melléknév?

*Szabadnának.Szabadna nekik.Szabad lenne nekik.

Jó lenne nekik.Akarnának.

Szabadna.Szabad lenne.

Jó lenne.Akarna.

Mit szabad?Mit szabad csinálni?

Mit jó csinálni?Mit akarsz?

Szabad volt olvasni.Szabadott olvasni.

Jó volt olvasni.Olvasni akartam.

Szabad vagyok.Jó vagyok.Akarok valamit.

szabad -- ?jó -- melléknévakar -- ige

Greenberg 1963, Tipológia

http://angli02.kgw.tu-berlin.de/Korean/Artikel02/

• 30 egymástól távoli nyelv• Szintaxis• 45 univerzálé ill. implikációs univerzálé

(ha x igaz egy nyelvre, akkor y is igaz rá)• Tentativ logikai magyarázatokat javasol

Univerzálék• A nyelvek többségében a szórend:

Alany > Ige > Tárgy (pl. angol: Mary ate some apples.)

Alany > Tárgy > Ige (pl. magyar: Mari almát evett.)

Ige > Alany > Tárgy (ritkább) • Vagyis az alany megelızi a tárgyat

Implikációs (feltételes) univerzálék

• Ha az alap szórend ige-alany-tárgy, a melléknév a fınév után áll (baszk).

• Ha a fınéven jelölve van a nyelvtani nem, akkor a névmáson is (francia).

• Ha egy esetjelölı nyelvben van egy jelöletlen eset, az mindig az alany esete. (magyar)

Kísérlet

• Mondat interpretációs kísérletek: Melyik az alany?

A tigrisem kergeti az oroszlánom .

– Inkább az elsı fınév értelmezıdik alanyként (Pléh 1990)

Részletesebben…

Kenesei (szerk), A nyelv és a nyelvek. Akadémiai Kiadó, MTA Nyelvtudományi Intézet 2004

www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek

10. fejezet: A nyelvek sokfélesége15. fejezet: Beszéd és gondolkodás16. fejezet: Nyelv és megismerés