nyílt forráskódú operációs rendszerek alkalmazási...

Nyílt forráskódú operációs reNdszerek alkalmazási lehetőségei a közNevelési iNtézméNyekbeN

Nyílt forráskódú operációs rendszerek

alkalmazási lehetőségei a köznevelési

intézményekben

Jelen kiadvány a „XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció)” II. szakasz kiemelt projekt keretében készült

Projekt azonosítószáma: TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001

Kedvezményezett: Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

A kötet szerzői:

Dr. Légrádi Gábor (2–5. és 7. fejezet)

Mede Perla (6. fejezet)

Dr. Szekeres Ágota (6. fejezet)

Dr. Virányi Anita (6. fejezet)

Szerkesztette:

Farkas Bertalan Péter

Dr. Főző Attila László

Kiadja az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.

Digitális Pedagógiai Osztály, 2015.

Felelős kiadó: Kiss József ügyvezető

ISBN 978-963-9795-83-9

Nyomdai munkák: Pátria Nyomda Zrt.

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.

3

Tartalomjegyzék

1. Előszó …………………………………………………………………………………………………………… 7

2. A szabad és nyílt forráskódú szoftverek ……………………………………………………… 11 2.1 Definíciós problémák …………………………………………………………………………………… 11 2.2 A szabad és nyílt szoftverek alkalmazási területei ………………………………………… 16 2.2.1 Az alkalmazás lehetséges szintjei ………………………………………………………………… 16 2.2.2 Nyílt szoftverek jelenlegi helyzete a közoktatásban …………………………………… 17

3. A nyílt forráskódra történő migráció hatékony eszközei és módszerei ………… 19 3.1 Nemzetközi tapasztalatok …………………………………………………………………………… 19 3.1.1 Brazília ………………………………………………………………………………………………………… 19 3.1.2. Egyesült Királyság ………………………………………………………………………………………… 20 3.1.3 Összegzés ……………………………………………………………………………………………………… 22 3.2 A szabad és nyílt kódú szoftverekre, illetve az ilyen megoldású operációs

rendszerekre való áttérés eredményei a közoktatás területén, Magyarországon …………………………………………………………………………………………… 23

3.3 Az áttérés lehetséges motivációi …………………………………………………………………… 24 3.4 Kiválasztási szempontok átállás előtt …………………………………………………………… 25 3.5 Az átállás tapasztalatai ………………………………………………………………………………… 26 3.6 A szabad- és nyílt kódú rendszerekre való áttérés esetleges gátló tényezői 27 3.7 Nemzeti szintű teendők a szabad szoftverek fejlesztéséért és elterjedéséért 31 3.7.1 Kommunikáció, PR, lobbi ……………………………………………………………………………… 31 3.7.2 Közösség, hálózat, koordináció ……………………………………………………………………… 31 3.7.3 Migráció ösztönzése, támogatása ………………………………………………………………… 32 3.7.4 Tudásbázis, elemzések, watchdog ………………………………………………………………… 32 3.7.5 Képzések, oktatás, tréning …………………………………………………………………………… 33 3.7.6 Szabályozás …………………………………………………………………………………………………… 33 3.7.7 Monitoring, jelentések ………………………………………………………………………………… 34

4. Szabad és nyílt forráskódú rendszerek hazánkban ……………………………………… 35 4.1 Jelenleg is folyamatban levő szabad és nyílt kódú projektek áttekintése ……… 35 4.2 Az oktatási igényeket kiszolgáló szabad és nyílt forráskódú rendszerek ……… 38 4.2.1 Telepítés és konfigurálás ……………………………………………………………………………… 39 4.2.2 Támogatás és frissítés …………………………………………………………………………………… 41

TA R T A L O M4

4.3 A jelenleg is használt szabad- és nyílt kódú operációs rendszerek részletes bemutatása …………………………………………………………………………………………………… 42

4.3.1 HuEDU …………………………………………………………………………………………………………… 42 4.3.2 OpenEDU program (SuliX) …………………………………………………………………………… 46 4.3.3 Ubuntu Érett ségi Remix csomag …………………………………………………………………… 52 4.4 Érett ségi informati kából

szabad és nyílt szoft veres alapokon ……………………………………………………………… 53

5. Szabad és nyílt forráskódú szoft verek a tanórákon ……………………………………… 55 5.1.1 Javasolt szoft verek a természett udományok oktatásához …………………………… 57 5.1.2. Javasolt szoft verek a matemati ka oktatásához …………………………………………… 59 5.2 Nyílt forráskódú irodai szoft vercsomagok …………………………………………………… 61 5.2.1 OpenOffi ce irodai szoft vercsomag ………………………………………………………………… 61 5.3 Nyílt forráskódú interaktí v tábla szoft ver: Open Sankoré …………………………… 65 5.4 A közép- és emelt szintű informati ka érett ségeire való felkészítéshez

szükséges szoft verek és tananyagokkal kapcsolatos ismeretek …………………… 67

6. Szabad és nyílt forráskódú operációs rendszerek pilot projektje ………………… 71 6.1 A pilot kutatás paraméterei ………………………………………………………………………… 71 6.1.1 A pilot kutatás céljai ……………………………………………………………………………………… 71 6.1.2 A pilot kutatás kérdései, hipotézisei …………………………………………………………… 72 6.1.3 A pilot kutatás módszertana és eszközei ……………………………………………………… 73 6.1.4 A pilot kutatás mintája ………………………………………………………………………………… 75 6.2 A pilot kutatás eredményei ………………………………………………………………………… 82 6.2.1 A kérdőívek elemzése …………………………………………………………………………………… 82 6.2.2.Az interjúk elemzése …………………………………………………………………………………… 93 6.2.3 Az iskolai adminisztrációs rendszer beválásvizsgálata ………………………………… 111 6.3 A szabad, nyílt kódú rendszerekre történő átállás tapasztalatainak

összegzése ………………………………………………………………………………………………… 113 6.3.1 Az iskolai alkalmazás feltárt előnyei és hátrányai ………………………………………… 113 6.3.2 Az iskolai tanulásban az alkalmazással kapcsolatban

feltárt lehetőségek ……………………………………………………………………………………… 115 6.4 A pilot kutatás kérdéseinek megválaszolása ………………………………………………… 116 6.5 A pilot kutatás hipotéziseinek beválása ……………………………………………………… 119

7. Összegzés, ajánlások……………………………………………………………………………………… 121 7.1 Összegzés a köznevelésben dolgozó

pedagógusok számára …………………………………………………………………………………… 121 7.2 Összegzés az intézményvezetők számára ……………………………………………………… 122 7.3 Összegzés a fenntartó számára …………………………………………………………………… 122 7.4 Javaslatok más iskolák számára …………………………………………………………………… 123

TA R T A L O M 5

7.5 Ajánlások, javaslatok intézményi és nemzeti szinten …………………………………… 125 7.6 Javaslatok a tanárképzés, tanártovábbképzés számára ………………………………… 126

8. A pedagógiai gyakorlatban használható nyílt forráskódú, szabad terjesztésű eszközök/szoft verek bemutatása, tantárgyi jó gyakorlatok ………………………………………………………………………………… 127

8.1 Informati katanítás nyílt forráskódú eszközökkel …………………………………………… 127 8.1.1 Prezentáció készítés alapjai – ismétlés (Ubuntu) ………………………………………… 127 8.1.2 Prezentációkészítés alapjai – ismétlés (SuliX) ……………………………………………… 133 8.1.3 Gyakorlás – SuliX ………………………………………………………………………………………… 136 8.2 Fizikatanítás nyílt forráskódú eszközökkel …………………………………………………… 138 8.2.1 Az elektromos áram kialakulása - SuliX ………………………………………………………… 138 8.2.2 Ohm törvénye – az ellenállás értelmezése

anyagszerkezeti , mechanikai modell segítségével – SuliX …………………………… 141 8.2.3 Az áramköri alapmennyiségek. Ohm törvénye.

Az ellenállás értelmezése anyagszerkezeti modell segítségével – Ubuntu …… 144 8.3 Matemati katanítás nyílt forráskódú eszközökkel ………………………………………… 147 8.3.1 Ismeretek elmélyítése, gyakorlás:

nevezetes szögek szögfüggvényei – Ubuntu ………………………………………………… 147 8.3.2 Vektorműveletek és tulajdonságaik – SuliX ………………………………………………… 149 8.3.3 A hegyesszögek szögfüggvényei – HuEdu …………………………………………………… 151 8.4 Idegen nyelv tanítása nyílt forráskódú eszközökkel ……………………………………… 157 8.4.1 Egészséges étkezés-vásárlás – Ubuntu ………………………………………………………… 157 8.4.2 Az emberi test – Ubuntu ……………………………………………………………………………… 159 8.4.3 Közlekedés a városban és a világban – SuliX ………………………………………………… 161

9. Irodalmak jegyzéke ……………………………………………………………………………………… 163

10. Táblázatatok jegyzéke …………………………………………………………………………………… 169

E L Ő S Z Ó 7

1. Előszó

Az oktatás területén az informati kai eszközök megjelenése, majd egyre szélesebb körű alkalmazása jól megfi gyelhető volt az elmúlt évti zedekben Magyarországon is. Ebben a fo-lyamatban elsősorban a Microsoft Windows operációs rendszerek használata és az azok alatt működő szoft verek terjedtek az intézményekben, amely tendencia köszönhető volt az állami, kormányzati támogatásoknak, programoknak is, amelyek az intézmények, a tanulók, a taná-rok és családok számára is lehetőséget nyújtott ezen eszközök kedvezményes konstrukció-ban történő beszerzésére (vö. például Sulinet Program adta lehetőségek). A Tisztaszoft ver Program révén az oktatási intézmények és azok résztvevői (tanulók, tanárok) a Microsoft termékeit ingyenes formában vehett ék igénybe. A Tisztaszoft ver program jelenleg kibővített formában működik, a Microsoft termékei mellett a HuEdu Program és az OpenEdu Program vehető igénybe az oktatási intézmények számára.

A cél az lehet az oktatás szereplői számára, hogy a zárt kódú, többnyire költséggel járó, kötött licencelésű Microsoft -termékeket egyre inkább megpróbálják olyan konstrukciókkal, csomagokkal kiváltani, amelyek hasonló színvonalú szolgáltatást képesek nyújtani, de nem jelentenek anyagi és/vagy licenckötött ségeket számukra. A cél azonban egyértelműen nem a jelenleg használt zárt kódú megoldások mindenáron és kriti ka nélküli elvetése, hanem sokkal inkább az, hogy ha megoldható szabad vagy nyílt kódú megoldással, akkor legyen lehetőség arra, hogy ez utóbbit vezessék be, és használják a továbbiakban. Ebbe az irányba mutat a HuEdu és az OpenEdu programok Tisztaszoft ver Programban történt elhelyezése is.

A hétköznapi gyakorlatban a számítógépes konfi gurációk, szoft veres megoldások haszná-latában vezető szempont ma már az a kérdés, hogy milyen minőségben és milyen áron lehet igénybe venni azt. Az ott honi felhasználásban egyre inkább teret nyernek azok a lehetőségek, amelyek nyílt forráskódú megoldásokat használnak, szabad szoft veres formákat jelentenek, és ez a trend már a mobileszközök használatában is tett en érhető.

Ezért elfogadhatónak látszik az az igény, hogy a köznevelés rendszerében működő intéz-mények oktatást segítő elektronikus eszközei esetében is megjelenjen ez a szempont, gya-korlat.

E kötet azt tűzte ki célul, hogy bemutassa a nyílt forráskódú operációs rendszerek alap-vető jellemzőit, összefoglalja a hazai és nemzetközi tapasztalatokat, illetve felvázoljon egy megvalósítható jövőképet azon köznevelési intézmények számára, akik szeretnének átt érni a nyílt forráskódú operációs rendszerekre. A kötet alapjául szolgáló szakterületi elemzés és a kutatási jelentés 2014-ben készült.

K Ö S Z Ö N E T 9

Köszönet

Ezúton szeretnénk köszönetet nyilvánítani azon pedagógusoknak, akik részt vett ek a nyílt forráskódú operációs rendszerekkel segített tanítással és tanulással kapcsolatos kutatásban:

• Antal Erzsébet, Sashegyi Arany János Gimnázium, Budapest;

• Czeczei József, Sashegyi Arany János Gimnázium, Budapest;

• Csanády Szilvia, Sashegyi Arany János Gimnázium, Budapest;

• Erhardt Emese, Kosztolányi Dezső Gimnázium, Budapest;

• Hegyiné Farkas Éva, Szerb Antal Gimnázium, Budapest;

• Imrőné Kemény Gabriella, Sashegyi Arany János Gimnázium, Budapest;

• Jánvári Zsuzsanna, Szerb Antal Gimnázium, Budapest;

• Ladinszki István, Szerb Antal Gimnázium, Budapest;

• Mahler-Lakó Viktória, Kosztolányi Dezső Gimnázium, Budapest;

• Litkai Kriszti na, Budapest I. Kerületi Szilágyi Erzsébet Gimnázium, Budapest;

• Papdánné Nagy Jolán, Kosztolányi Dezső Gimnázium, Budapest;

• Scharnitzky Miklós, Budapest I. Kerületi Szilágyi Erzsébet Gimnázium, Budapest;

• Szabó Kriszti na, Budapest I. Kerületi Szilágyi Erzsébet Gimnázium, Budapest;

• Takáts Botond, Szerb Antal Gimnázium, Budapest.

A S Z A B A D É S N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú S Z O F T V E R E K 11

2. A szabad és nyílt forráskódú szoft verek

2.1 Defi níciós problémák

Mind a nemzetközi, mind pedig a hazai szakirodalomban (és a gyakorlatban alkalmazott felfogásokban) többszempontú a fogalmak értelmezése. Azt lehet látni, hogy a nyílt forrású szoft ver és a szabad szoft ver fogalma, illetve ezek egymáshoz való viszonya is ti sztázandó abban a tekintetben, hogy egymás szinonimájaként, avagy külön jelentéstartalommal bíró fogalmakként értelmezzük őket.

A nemzetközi akadémikus és gyakorlati közösségek egyaránt megkülönbözteti k ezt a két fogalmat, és erre épül a hazai értelmezés is, ezért a hazai hivatkozott változatot mutatjuk be itt . A szabad szoft ver fogalmának használata az USA-ból indult el, a Free Soft ware Foundati on (FSF) tett lépéseket először a defi niálására. Felfogásuk szerint szabad szoft verről beszélünk akkor, ha az megfelel az alábbi szempontoknak:

• tetszőleges célra történő szabad felhasználás;• szabad tanulmányozhatóság és igény szerinti módosíthatóság;• másolatok szabad terjeszthetősége;• szabad továbbfejleszthetőség és az eredmény szabad közzététele.

Ett ől kissé eltérő jelentéstartalommal kezdték használni marketi ngtevékenység során – de ugyanazon szoft verekre vonatkozóan – a nyílt forrású szoft ver kifejezést a későbbiekben. A marketi ng célja a gazdasági életben való népszerűsítés volt, így elsősorban a technikai szempontokat hangsúlyozta, és az alapvető fi lozófi ai, társadalmi, eti kai szempontokat hát-térben hagyta.

Egy másik amerikai egyesült államokbeli szervezet, az Open Source Initi ati ve (OSI) felfogá-sa szerint nyílt forrású szoft verről akkor van szó, ha megfelel az alábbiaknak:

• szabad terjeszthetőség;• a forráskód elérhetősége;• származtatott művek létrehozásának engedélyezése;• a szerző forráskódja sérthetetlenségének biztosítása;• személyek vagy csoportok megkülönböztetésének ti lalma;• különböző felhasználási területek megkülönböztetésének ti lalma;• a licenc terjeszthetősége;• a licenc nem vonatkozhat kizárólag egy termékre;• a licenc nem korlátozhat más szoft vert;• a licencnek technológiasemlegesnek kell lennie.

A két defi níció közötti eltérések okozta problémák elkerülésére később kialakított ák a „free, open source soft ware” (szabad, nyílt forrású szoft ver) fogalmát, amely a mindkét meg-közelítésnek megfelelő szoft verekre használatos. Mindemellett érdemes még megemlíteni néhány további fogalmat, amelyek egyrészt az angol eredeti free szó kett ős jelentéséből kö-vetkező problémák kiküszöbölését célozzák, másrészt egyesíteni próbálják a két defi níciót. Az egyik ilyen az Európai Bizott ság által alkalmazott „Soft ware Libre”, ami a szabad szoft -ver új elnevezése lenne, elkerülve a free szó jelentésbeli problemati káját. Eddig azonban nemigen terjedt el a használata, itt hon különösen nem ismert még. A másik ilyen pedig az

A S Z A B A D É S N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú S Z O F T V E R E K12

eddigiek egyesítésére törekvő „free, libre, open source soft ware” (ingyenes, szabad, nyílt forrású szoft ver). A nyílt forráskódú, szabad szoft verek témakörrel foglalkozó tudományos publikációk az utóbbi években már leginkább a „free, open source soft ware”, illetve „free, libre, open source soft ware”, azaz a komplexebb, mindkét defi níciót magába foglaló megkö-zelítést alkalmazzák: a későbbiekben ebben az értelemben használjuk mind a szabad szoft ver, mind a nyílt forráskódú szoft ver kifejezések alkalmazásakor a fogalmakat. Fontos még meg-jegyezni, hogy a szabad, nyílt forráskódú szoft verek szabadon felhasználható, módosítható, terjeszthető, akár el is adható forráskódot biztosítanak a felhasználóknak, így az ingyenesen letölthető, de forráskód nélküli vagy nem módosítható freeware kategóriának nincs köze a szabad szoft verhez. A szabad szoft verek nem ingyenesen elérhető freeware programok, és gyakran nem is tölthetők le ingyenesen. A szabad szoft ver att ól válik szabaddá, hogy olyan a felhasználó számára, mintha ő fejlesztett e volna.

Az oktatásban, és ezen belül a közoktatásban jelenleg is több helyen és több feladatkör kiszolgálására használnak szoft vereket, akár több, egymástól eltérő célra is. Ilyen cél lehet például az oktatási folyamat támogatása, vagy az oktatási hátt ér infrastruktúra biztosítása, illetve az oktatással kapcsolatos adminisztráció támogatása.

Az ilyen irányú szoft verfelhasználás növekedéséhez adhat lökést az ún. szabad, illetve nyílt szoft verek minél szélesebb körben történő megismerése, bevezetése és használata.

Ez a két, korábban említett fogalom – a szabad és nyílt forráskódú szoft verek –, egyébként az alkalmazás szintjén napjainkban már nem csak a szűk informati kai szakma berkein belül ismertek, hanem nap mint nap, egyre többen és többen használnak olyan eszközöket, ame-lyekben a gyártók például szabad vagy nyílt szoft veres megoldásokat alkalmaztak.

A mérvadó mindenképpen az, hogy az igénybe vett szolgáltatás milyen minőségű és milyen áron lehet azt használni. Ilyen általánosan használt szolgáltatás az oktatásban az elektroni-kus levelezés, szövegszerkesztés, táblázatkezelés, prezentációkészítés, honlapszerkesztés és -fenntartás, valamint az elektronikus napló használata. A legnépszerűbb telefonos operációs rendszerek közül az Android rendszer is nyílt forráskódú.

Érdemes azonban azt is ti sztázni, hogy tulajdonképpen mit is értünk a szabad, illetve a nyílt szoft ver fogalma alatt .

Elég sok téves vagy hiányos információ, valamint hibás fogalomhasználat jellemzi a szabad és nyílt rendszereket nem ismerők elképzeléseit a szabad és nyílt rendszerekről. Érdemes egyszerű és pontos meghatározást adni ezekről a fogalmakról.

A meghatározás egyrészről az alábbi:„A szabad, más néven nyílt forráskódú szoft verek szabadon felhasználható, mó-

dosítható, terjeszthető, akár el is adható forráskódot biztosítanak a felhasználóknak. Az ingyenesen letölthető, de forráskód nélküli vagy nem módosítható ún. freeware kategóriának nincs köze a szabad szoft verhez. A szabad szoft verek nem ingyenes freeware programok, és nem is mindig tölthetők le ingyenesen. A szabad szoft ver azért szabad szoft ver, mert olyan szabadságot nyújt a felhasználónak, mintha az a saját fejlesztése volna: nem véletlenül a Free Soft ware Foundati on a privát (nem publikus) fejlesztést egyfajta szabad szoft vernek tekinti a felhasználó (egyben a fej-lesztő) szemszögéből. A választott szabad szoft ver licenc még azt is kikötheti , hogy a módosított forráskód, amennyiben a hozzá tartozó szoft ver kiadásra kerül, ugyan-ilyen »szoft ver-szabadságjogokkal« kell hogy rendelkezésére álljon a felhasz nálónak


(ún. „erős” szabad szoft ver licenc). Ezek a kód-újrafelhasználást, együtt működést és innovációt serkentő, de az üzleti célú felhasználást és a szabad versenyt nem korlá-tozó szabad szoft veres alaptulajdonságok lehetővé teszik, hogy kisebb egyéni ráfor-dítással kiváló minőségű szoft vertermékek készülhessenek el.”

A nyílt- és szabad szoft verek egy másik defi níciója:A szabad szoft ver fogalmát az egyesült államokbeli Free Soft ware Foundati on (FSF) defi -

niálta először. Az ő értelmezésükben egy szoft ver akkor szabad, ha az alábbiak teljesülnek:• Tetszőleges célra történő szabad felhasználás: A szabadság feljogosít arra, hogy a

programot bármilyen személy vagy szervezet bárminemű számítógéprendszeren, tetszőleges céllal futt assa, és erről nem kell előzőleg értesíteni sem a fejlesztőt, sem mást.

• Szabad tanulmányozhatóság és igény szerinti módosíthatóság: Lehetőséget nyújt, hogy a felhasználó a rendszert a szükségleteihez (preconditi on) igazítsa, akár átala-kítsa, viszont ennek alapvető feltétele, hogy hozzáférjen a forráskódhoz. Ezenkívül jogosult arra, hogy a módosított változatot saját céljaira – mind munkájához, mind szórakozásához – felhasználja anélkül, hogy egyáltalán említést tenne a módosított változatok létezéséről. Ahhoz, hogy közzétegye a változtatásokat, senkit sem kell külön értesítenie.

• Másolatok szabad terjeszthetősége: Garantálja, hogy a készült másolatokat bárki közzétehesse, megossza a szoft verrel kapcsolatos tapasztalatait, a további felhasz-nálók segítése érdekében.

• Szabad továbbfejleszthetőség és az eredmény szabad közzététele: Biztosítja, hogy a szoft vert bárki tökéletesítse és az általa fi nomított változatot közzétegye, az ahhoz tartozó forráskóddal együtt .

A 2. és 4. pont feltételezi a szoft ver forráskódjának rendelkezésre állását, ami nélkül a fel-tételek gyakorlati lag megvalósíthatatlanok lennének. A fenti jogok visszavonhatatlanok kell hogy legyenek.

Azokat a szoft verlicenceket, amelyek megadják a szoft ver felhasználóinak a fenti jogokat, szabad szoft verlicenceknek nevezzük. Ezek közül a legjelentősebbek: GPL, LGPL, BSD, MPL, EUPL.

A nyílt forrású szoft ver defi níciója:A nyílt forrás az OSI értelmezésében licencekre vonatkozik. Egy licenc akkor nyílt forrású,

ha megfelel a következő feltételeknek: 1. Szabad terjeszthetőség: A licenc nem korlátozhatja a szoft ver értékesítését vagy to-

vábbadását több, különböző forrásból származó programot tartalmazó gyűjtemény elemeként. A licenc nem követelhet meg ilyen jellegű terjesztés vagy eladás után fi zetendő jogdíjat, egyéb díjat vagy illetéket.

2. A forráskód elérhetősége: A programnak tartalmaznia kell a forráskódot is, vala-mint engednie kell a forráskód és a lefordított , futt atható kód terjesztését is. Ha a terméket a forráskód nélkül terjeszti k, akkor a forráskódnak méltányos áron elér-hetőnek kell lennie (az ár nem lehet magasabb, mint a másolás indokolt költsége). Ajánlott megoldás, hogy a forráskódot az interneten külön díj nélkül letölthetően közzétegyék. A forráskód formája olyan legyen, ahogyan azt egy programozó írná.


Szándékosan összekuszált forráskód nem engedélyezett . A forráskód továbbá nem lehet semmiféle köztes formátum, például előfeldolgozó (preprocesszor) vagy kó-dátalakító (transzlátor) kimenete.

3. Származtatott művek létrehozásának engedélyezése: A licencnek lehetővé kell tennie a módosításokat és a származtatott művek előállítását, valamint ezek ter-jesztését az eredeti program licencével megegyező feltételek mellett .

4. A szerző forráskódja sértetlenségének biztosítása: A licenc csak abban az esetben korlátozhatja a módosított forráskód terjesztését, ha megengedi, hogy a forráskó-dot a fordításkori változtatásokat szolgáló módosító „patch”-állományokkal együtt terjesszék. A licenc megkövetelheti , hogy a származtatott műveknek más nevet vagy verziószámot adjanak.

5. Személyek vagy csoportok megkülönböztetésének ti lalma: A licenc nem tehet megkülönböztetést személyek vagy személyek csoportjai tekintetében.

6. Különböző felhasználási területek megkülönböztetésének ti lalma: A licenc nem korlátozhatja a program használatának területét vagy szándékát. Például nem kor-látozható az üzleti célok megvalósítására vagy geneti kai kutatás céljára történő fel-használás.

7. A licenc terjeszthetősége: A program felhasználását illető jogoknak bármiféle külön engedélyezési eljárás nélkül kell vonatkozniuk minden felhasználóra.

8. A licenc nem vonatkozhat kizárólag egy termékre: A programhoz fűződő jogok nem függhetnek att ól, hogy a program része-e egy adott programcsomagnak. Ha az eredeti programcsomag részét képező programot külön terjeszti k, akkor az eredeti programcsomagot használókra érvényes jogoknak kell vonatkoznia azokra is, akik a programhoz külön jutott ak hozzá.

9. A licenc nem korlátozhat más szoft vert: A licenc nem tartalmazhat olyan korláto-zásokat, amelyek a programmal együtt terjesztett más programokra vonatkoznak. Például a licenc nem írhatja elő, hogy az azonos adathordozón található többi prog-ram is nyílt forrású legyen.

10. A licencnek technológiasemlegesnek kell lennie: A licenc egyik rendelkezése sem függhet adott technológiától vagy a felhasználói felület fajtájától.

Látható, hogy ezek a feltételek lényegüket tekintve megfelelnek az FSF defi níciójának, azt csupán technikai részletkérdések szabályozásával bővíti k.

A fenti ekkel szembe szokták állítani az ún. zárt kódú (proprietary) megoldásokat, me-lyeknél:

1. a szoft ver gyártója nem adja ki, vagy nem teszi elérhetővé a termék forráskódját; 2. ezáltal a termék működése részleteiben nem ismerhető meg, illetve nem tanulmá-

nyozható, sőt, az ilyen irányú tevékenység akár komoly jogi következménnyel is jár-hat;

3. a felhasználó nem változtathat a terméken a forráskód módosításával és a szoft ver forráskódjának újrafordításával;

4. a termék nem adható szabadon tovább.Ez természetesen azt is jelenti , hogy a zárt kódú megoldások használata során a felhasz-

nálónak legfeljebb olyan hatása lehet a szoft verre, ami hatás a szoft vert csak egy bizonyos szűk határok között engedélyezett módon változtathatja meg (pl. telepítési konfi gurációnál a telepítendő komponensek kiválasztása).


A szoft verek használatához már a kezdetektől különböző jogosítványok kapcsolódtak, e használati jogok személyi, területi , vagy időbeli meghatározását vagy esetleges korlátozását nevezhetjük licencelésnek.

A licencek által adott jogok vonatkozhatnak: 1. személyekre vagy intézményekre, akik, illetve amik használhatják a szoft vereket; 2. időtartamra, amíg használható jogszerűen a szoft ver (pl. egy év vagy konkrét dátu-

mok); 3. területi behatároltságra, ahol használható a szoft ver (pl. egy régión vagy országon

belül); 4. vagy az előzőek valamilyen kombinációjára.Hozzá kell azonban tenni, hogy önmagában, az adott szoft verre vonatkozó licenc hiánya

általában még technikailag nem korlátozza a szoft ver használatát, de a jogszerűséget min-denképpen megsérti .

A licencelési megoldások között is léteznek a nyílt és szabad felhasználást támogató vál-tozatok is.


2.2 A szabad és nyílt szoft verek alkalmazási területei

Mindazon területek – legyenek azok akár a magán-, illetve közszféra berkein belül –, amelynél az IT területek forráshiányosak – vagy a költségeket alacsony szinten kell tartani –, azokon érdemes megfontolni a szabad és nyílt szoft verek felhasználását.

Ezeknél a szabad és nyílt kódú rendszereknél ugyanis maguk a szoft verek ingyenesen hoz-záférhetők s ez által a beszerzési költségek csökkenthetők. Hozzá kell azonban tenni, hogy ugyan a szoft ver ingyenes, de a hozzákapcsolódó esetleges tevékenységek, pl. telepítés, karbantartás, üzemeltetés, betanítás, szoft verkövetés, illetve migrálás már nem feltétlenül ingyenesek. Az ilyen szoft vereket készítő vagy forgalmazó cégek így tehát nem magából az eladásból profi tálnak, hanem a kapcsolódó támogatás által juthatnak bevételekhez.

2.2.1 Az alkalmazás lehetséges szintjeiJóllehet, hogy jelen kiadványban a szabad és nyílt szoft verekről általános értelemben

beszélünk, de a konkrét alkalmazás esetében a futt atási környezetet is érdemes fi gyelembe venni. Ezek alapján egy adott alkalmazás esetén lehet az azt hordozó és futt ató operációs rendszer nyílt vagy zárt kódú. Nem ellentmondás az, hogy akár zárt kódú operációs rend-szerekre is készülhetnek, és használhatók szabad és nyílt szoft verek. A zárt kódú operációs rendszer gyártója ugyan nem teszi általában elérhetővé az operációs rendszer forráskódját, és ezzel nem ad lehetőséget annak minden lehetséges szolgáltatásának használatára, de az adott operációs rendszer szolgáltatásainak dokumentációját (API: Applicati on Programming Interface, alkalmazás programozói felület) viszont publikálja. Ennek hiányában ugyanis a szoft verfejlesztést végző cégek – akár nyílt vagy szabad, vagy akár zárt szoft vert készítenek – sem tudnák, hogy az operációs rendszer milyen szolgáltatásokkal rendelkezik, amelyeket az általuk készített szoft ver ki tudna a működése során használni.

Könnyebben elfogadtatható a nyílt vagy szabad szoft veres alapra történő átállás, ha azt nem egy lépésben, hanem fokozatosan valósítják meg, időt hagyva az abban résztvevőknek, hogy megtanulják a már korábban megszokott rendszerek használatától esetleg eltérő meg-oldásokat.

Általános esetben az oktatás keretein belül több lehetséges területen is alkalmazhatók szoft verek:

1. Magában az oktatásban, közvetlenül a tanítási és tanulási folyamat támoga tá sára. Ilyenek lehetnek az oktatóprogramok, programcsomagok vagy akár egyedi progra-mok segítségével az egyes oktatási területek (tantárgyak vagy tantárgycsoportok) kiegészíthetők és támogathatók.

2. Az oktatási hátt ér infrastruktúrában, az oktatással közvetlenül kapcsolatos teendők szervezésénél és adminisztrálásánál (pl. vizsgáztató rendszerek). Kapcsolatt artás a szülőkkel, tanulókkal (pl. email), arculat a világ felé (pl. weboldal-üzemeltetés).

3. Az oktatással kapcsolatos adminisztratí v hátt ér biztosítására, például a hallgatói és tanári adatok és eredmények adminisztrálása, stati szti kák készítése, adatközlés a fenntartók felé.


2.2.2 Nyílt szoft verek jelenlegi helyzete a közoktatásban

A nyílt forrású szoft verek használata a köznevelési intézményekben is egyre inkább el-terjed. A magyar állam által támogatott HuEDU és OpenEDU projektek azzal a céllal jött ek létre, hogy segítsék a köznevelési intézményekben a szabad szoft verekre történő átállást. Az iskolák a migrációhoz komplett szerver-, illetve kliensoldali szoft vercsomagokat, valamint technikai támogatást kapnak, amely költségként az iskoláknál nem jelentkezik: a HuEDU és OpenEDU programokban az iskolák részvételét a szerződési kerethatárig az állam fi nanszíroz-za. A programokban résztvevő iskolák mellett számos intézményben önállóan hajtott ák végre a szabad megoldásokra történő migrációt.

A köznevelési intézmények hosszú távú informati kai stratégiával kell hogy rendelkezzenek, ezért fontos, hogy az infrastruktúrájukat olyan elemekre építsék, amelyek hosszú távon elér-hetőek lesznek és kevéssé függnek a pénzügyi lehetőségektől. Ha egy iskola vagy szervezet szabad szoft verekre alapozza az informati kai rendszerét, akkor biztos lehet benne, hogy nem kerül olyan kényszerhelyzetbe, hogy kiszolgáltatott á válik egyetlen cégnek. Nem fordulhat elő az az eset, hogy egyetlen cég eltűnése vagy felszámolása miatt a teljes informati kai infra-struktúrája használhatatlanná válik.

A szabad és nyílt kódú szoft verek beszerzésekor megtakarított licencdíjak mellett fontos, hogy e szoft verek esetén a frissítések szintén szabadon elérhetőek, így a szoft verek újabb verzióinak beszerzése sem ró anyagi terheket az intézményre.

A köznevelési intézmények infrastruktúrájának kialakításában viszont fi gyelembe kell venni a rendszergazdák szaktudását is. A rendszergazdáknak ugyanis képesnek kell lenniük a migrációs folyamatban való részvételre – amely felölelheti egy adott szoft verkörnyezet új operációs rendszerre vagy más operációs rendszerre, esetleg egy más tí pusú gépre való tele-pítését, az addig használt adatok átköltöztetését az új rendszerre, valamint a felhasználói kör oktatását, az új rendszerre való felkészítését is –, valamint az informati kai hálózat folyamatos karbantartására. Ha ugyanis a nyílt forrásokra történő migrálás támogató cég segítségével történik meg, miközben az intézményben hiányzik a működtetéshez szükséges szakértelem, ez újabb függéshez vezethet, de most már nem a szoft verek, hanem a rendszer-adminisztrá-ció oldalán. Elsődleges tehát, hogy a köznevelési intézményekben dolgozó rendszergazdák is lépést tudjanak tartani az informati kai fejlesztési irányokkal, és amennyiben igény van rá, biztosítva legyen számukra a szükséges képzés az új rendszerek üzemeltetéséhez. Az igények pedig köznevelési intézményenként változók lehetnek, hiszen sok iskolában nagyon jó, kiter-jedt szakértelemmel rendelkező informati kai szakemberek végzik a rendszeradminisztrációs feladatokat, míg máshol ez kevéssé mondható el. Az intézményekben azonban számos olyan adminisztrációhoz szükséges alkalmazás van ma használatban, amelyek kereskedelmi ope-rációs rendszer meglétét teszik szükségessé. Ezek száma remélhetőleg a jövőben csökkenni fog, jelen pillanatban azonban a teljes iskolai szabad szoft verekre történő migráció helyett a részleges átállás lehet a követhető út, ahol az említett szoft vereket tartalmazó számítógépek kimaradnak a migrációs folyamatból. Tehát a teljes migráció előtt meg kell vizsgálni, hogy melyek azok a területek az intézményben, amelyek kiváltása megoldhatatlan nyílt forrású alternatí vákkal.

A N Y Í LT F O R R Á S K Ó D R A T Ö R T É N Ő M I G R Á C I Ó H A T É K O N Y E S Z K Ö Z E I É S M Ó D S Z E R E I 19

3. A nyílt forráskódra történő migráció hatékony eszközei és módszerei

3.1 Nemzetközi tapasztalatok

Tekintsük át néhány esett anulmány alapján, hogy az esetleges szabad vagy nyílt forráskó-dú rendszerekre való átt érés milyen tapasztalatokat eredményezett a világban!

3.1.1 BrazíliaAz eddigi legnagyobb szabad szoft verre való átt érést Brazíliában hajtott ák végre. Az átállás

során az általános és középiskolások (a 6 és 18 éves korú tanulók) számítógépes laborjait is átalakított ák, úgynevezett vékonykliens (thin client) megoldások alkalmazásával.

A vékonykliens egy olyan speciális számítógép, amely a működéshez csak a legszüksége-sebb alkatelemeket tartalmazza (monitor, billentyűzet, egér, minimális számítógép). Ezek a kliensek egy erősebb számítógéphez kapcsolónak a hálózaton, oly módon, hogy öt tanuló használ a vékonyklienseken keresztül egy erősebb számítógépet s érheti el az oktatáshoz szükséges alkalmazásokat.

Az átállás 60%-kal kisebb költséget eredményezett , mintha minden tanuló egy teljes ér-tékű számítógép elé ült volna. Ez persze azt is jelenti , hogy az átálláshoz speciális hardver is kellett , amelynek kifejlesztése is további költséget jelentett , valamint az is a költségekbe számított , hogy a kiszolgáló operációs rendszert is ehhez a speciális kialakítású eszközparkhoz kellett módosítani. További eredménye ugyanakkor a projektnek az, hogy ezzel a megoldással közel 150 millió kilowatt órányi áramot sikerül évente megtakarítani.

A brazil oktatásért felelős minisztérium ezt az átállást több lépcsőben valósított a meg, pilot projekteket készített több különböző területen (városokban, vidéki településeken). A tapasztalatok felhasználásával többször korrigálták az alkalmazott megoldásokat, szem előtt tartva a végső célt.

A megvalósítás során elvégzendő feladatok voltak:• telepíteni és menedzselni kellett több oktatási szintre – alapfokú iskola, közép iskola

– a számítógépeket, amelyek nagy földrajzi területen elszórva voltak találhatók,• a számítógépek, a szoft verek, a karbantartás és a felhasználók támogatásának, IT

költségeinek előteremtése,• a szoft verlicencek költségeinek előteremtése,• a számítógépek leállási idejének csökkentése, amely az esetleges számítógépes

betörések vagy kártékony szoft verek miatt következik be, minimalizálni kellett az áramfelhasználást,

• a környezet szennyezésének csökkentése.A projekt eredményeképpen 50 000 iskolában 35 millió tanuló 5 244 000 új számítógépet

kapott , a minisztérium az ez irányú éves költségeit 60%-kal tudta csökkenteni, valamint a villanyfogyasztás 80%-át megtakarított ák.


3.1.2 Egyesült Királyság

3.1.2.1 Orwell középiskola

Ebbe az iskolába ezer tanuló jár, akik 11 és 18 év közötti életkorúak. Az iskola az éves 25 ezer fontnyi költségéből korábban a költség több mint a felét, 13 ezer fontot csak a szoft -verlicencekre kellett hogy fordítson.

Új beruházásként négy új számítógépes labort terveztek, laboronként 30 számítógéppel. További terv volt az is, hogy a tanulók az iskolai szoft vereket akár ott hon is jogti sztán hasz-nálhassák.

Megoldásként Windowsról SuSE Linux 9.1-re váltott ak, KDE grafi kus felhasználói fe-lülett el. További cél volt az is, hogy a régi gépeket ne kelljen lecserélni, mivel az új gépek beszerzése nem fért bele a költségvetésbe. Itt is a brazil esethez hasonló megoldás veze-tett eredményre. A régi gépek vékonykliensként lett ek átkonfi gurálva, oly módon, hogy a beindításukkor – mivel nem tartalmaznak merevlemezt – a központi számítógépről kapott operációs rendszerpéldány indult el a kliens gépen, a programok futt atása pedig a központi szervergépen, az úgynevezett alkalmazás szerveren történhetett . Ezzel a megoldással a kli-ensgépeket nem kell állandóan újabb és újabb hardverelemekkel bővíteni. A merevlemez nél-küli kliensek kevesebb áramot fogyasztanak, és kevésbé zajosak. A megoldásra jellemző, hogy még akár 120 hallgató egyidejű bejelentkezése estén is ez a felhasználószám csak kevéssé terheli a központi szervert.

A kliensek segítségével az alkalmazások széles köre válik használhatóvá, mint például az OpenOffi ce vagy LibreOffi ce, a Quanta nevű HTML szerkesztőprogram, illetve a KDE grafi kus környezet által szolgáltatott oktatási szoft verek, valamint a Scribus nevű kiadványszerkesztő és a GIMP grafi kus szerkesztőprogram.

Arra is van lehetőség, hogy a hallgatók távoliasztal-kiszolgálóval1 Windows-alkalmazáso-kat érjenek el, amelyek az iskola Windows-szerverén futnak. Van ezen felül lehetőség arra is, hogy a tanulók állományokat töltsenek fel az iskolai FTP2 szerverére és osszanak meg egymás-sal. Természetesen az email-elérés is megoldott egy Squirrelmail nevű webes felülett el ren-delkező megoldással. A webtartalmak és emailek vírusszűrését egy Equinet nevű proxyszer-verrel és tűzfalprogrammal végzik. A projekt olyan sikeresen zárult, hogy a brit oktatásért felelős minisztérium 50 ezer font költséget adott az iskolának arra, hogy az általuk kialakított megoldást olyan módon alakítsák át, hogy azt máshol is alkalmazni tudják.

3.1.2.2 Hassenbrok Műszaki Középiskola

Koedukált, 700 fős létszámú, főképpen műszaki képzést adó középiskola. A tanulókat 200 számítógép szolgálta ki, amelyeken Windows XP futott , ezek közül 50 gép három laborban volt megtalálható. Ezek közül sok volt a régi és kihasználatlan. Szerverekként Windows 2008-at használtak az iskolában, egy linuxos szerver volt kutatási célra és internetszűrési funkciókra.

Tűzfalként akartak az addig használt fi zetős megoldás helyett egy új linuxos gépet. Pályáz-tak a gép árára, amelyet el is nyertek, s ezzel lehetővé vált, hogy a kliensgépeket is vékony-

1 Remote Desktop Program: RDP2 FTP: fi le transfer protocol


kliensekre cserélhessék. Több Linux-változatot is kipróbáltak, az eddig kihasználatlan gépe-ket tartalmazó laborokat állított ák át vékonykliens megoldásúvá. Alapvető alkalmazásként az OpenOffi ce-t, GIMP-et, Kolour-t választott ák.

Az átállás során sokat épített ek a Linux-közösség tapasztalatára, amelyet a webportálo-kon, fórumokon, levelezőlistákon, és IRC-csatornákon3 osztott ak meg másokkal. A hallgatók eléggé érdeklődők és nyitott ak voltak az új megoldás irányába. Saját maguk is szerett ék volna ezeket a megoldásokat ott honi gépükön használni, s mivel szabad és nyílt kódú megoldásról volt szó, ezt ingyenesen és teljesen jogti szta módon meg is tehett ék.

3.1.2.3 Westcliff Középiskola és Kollégium

Ebbe az iskolába kb. ezer főnyi, 11 és 16 éves kor közötti lánytanuló jár, kollégiuma 350 főnyi, 16 és 18 éves kor közötti lánytanulóból áll.

A tervezett Windowsról Linuxra való átállás érintett 200 + 400 PC-t (tanári és tanulói gépek), 33 Macintosh-t, 100 laptopot, illetve néhány Android alapú gépet. Ezenfelül volt még néhány projektor is, valamint interaktí v tábla és intelligens TV. Az átállást levezénylőknek volt Linux-előismeretük, mert az iskolai emailt és oktatástámogató rendszert, valamint a web-szervert korábban is Linux-alapokon működtett ék.

Az átállás fő moti váló tényezője a költségcsökkentés volt, mivel az iskolák támogatási rendszere felülről korlátos, azaz adott időszakokon belül nincs lehetőség alkalmi kiadásokra. Ezen felül cél volt a költségeken belül maradva a legjobb minőség elérése.

Az első telepített Linux-változatokat próbaképpen kisszámú, mindössze hatvan számító-gépre telepített ék. A hallgatók visszajelzéseinek alapján egyre fi nomított ák a feltelepített gé-pek beállításait. RedHat/Fedora-, illetve SUSE/openSUSE-változatokat próbáltak ilyen módon ki, hogy végül már a hallgatók is ilyen Linux-változatokat kezdtek el használni a saját számí-tógépeiken is. A következő lépésben az iskola vezetését kellett meggyőzniük arról, hogy a javasolt megoldást érdemes nagyobb léptékben is kipróbálni.

Az IT-csapat felismerte, hogy az alkalmazások kinézete fontos szempont a felhasználók-nak, hogy elfogadják, és szívesen dolgozzanak egy adott alkalmazással, ezért igyekeztek ezt is szem előtt tartani.

A kialakított architektúra kliens-szerver megvalósítású lett , a szerveroldalon az rpm cso-magformátumot, valamint az azokat használó rendszereket részesített ék előnyben, mint ami-lyen például a Red Hat vagy SUSE Linux, illetve ezek esetleges leszármazott jai. A befutó az openSUSE lett . Újabb hardver beszerzésére nem volt szükség, a meglevőek is elegendőnek bizonyultak.

A tényleges átállást 2012 nyarán végezték el, amikor a tanulók hosszabb, hathetes szüne-tüket töltött ék, és nem voltak az iskolában. Maguk a gépek ugyan elbírták a Linux-rendszerek futt atását, de a kiszolgáló hálózati elemek kevésnek bizonyultak, ezért ezek közül a hálózati elemek közül többet nagyobb sebességűre kellett cserélni (jellemzően 100MBit-ről 1GBit-re).

Az átállásnál előforduló problémákat igyekeztek maguk megoldani, de ahol a tudásuk ke-vésnek bizonyult, ott a Linux-használók és -fejlesztők közösségeihez (openSUSE, illetve KDE) fordultak segítségért, webportálokon vagy levelezőlistákon keresztül.

3 IRC: internet relay chat


Alkalmazási szoft verként az alábbiakat választott ák ki: LibreOffi ce, Inkscape, GIMP, Blen-der, Wings 3D, Audacity, Scribus, Umplayer, VLC.

Külön átt ekintett ék, hogy miként viszonyul az új rendszer a régihez. Habár az iskolai ad-minisztrációt végző szoft ver Windows alatt futott továbbra is – az ilyen alkalmazásokat egy Wine nevű Windows-emulátoron futt att ák –, a Linux alatt létezett olyan kliensprogram, amellyel az iskolai szoft ver is elérhető volt. Az átállást megvizsgálták a tanulók irányából is, és azt találták, hogy a fi atalabbak könnyebben átálltak az új rendszerre, az idősebbekben több idő kellett , hogy megszokják az új lehetőségeket.

3.1.3 ÖsszegzésÖsszegezve az esett anulmányokban leírt tapasztalatokat: az átállás sikerre vezetett , ha az

átállási folyamat technikailag és költségek szintjén is jól megtervezett volt, valamint reális célokat kellett elérni. A kivitelezésnél érdemes több, de jól ellenőrzött lépésben haladni, s az esetleges problémák esetén nyugodtan fordulhat az átállást végző csapat a szabad szoft veres közösséghez, hogy tanácsukat kérje.

Az átállás külső munkatársak bevonását nem igényelte, azok meg tudták csinálni, akik ed-dig is a rendszerfelügyeletet végezték. Új gépek beszerzése nem minden esetben volt szüksé-ges, sőt még a szoft ver licencdíjakat is meg lehetett spórolni. Az átállást az is megkönnyített e, hogy az iskolák nem ragaszkodtak szigorúan egy adott gyártó konkrét termékéhez (pl. MS Offi ce), hanem hajlandóak voltak alternatí v, de azonos funkcionalitással rendelkező megol-dással is beérni (OpenOffi ce, LibreOffi ce). A licenceken megspórolt költségeket hosszabb tá-von fel tudták használni a géppark felújítására és cseréjére.

Hátrányként mindenképpen érdemes megemlíteni, hogy az átállás révén a felhasználó-nak és persze a rendszergazdáknak sok új ismeretet kell elsajátí tani. Egy új rendszerre való átállás mindenképpen többlet-erőfeszítéssel jár, hiszen a korábbi rendszer használata során megszerzett tapasztalat nem feltétlenül hasznosítható az új rendszerben. Az újabb rendszer újabb ismereteket, tanulási kényszert jelent az új rendszer felhasználói számára. Az átt érést nagyban segíti , ha például a kormányzat állami támogatást biztosít az átálláshoz.


3.2 A szabad és nyílt kódú szoft verekre, illetve az ilyen megoldású operációs rendszerekre való átt érés eredményei a közoktatás területén, Magyarországon

Bár lassan, de a magyar közoktatás is felzárkózik a külföldön is egyre inkább terjedő szabad és nyílt szoft verek és operációs rendszerek használatának terén.

Már a kilencvenes évek közepétől elkezdődött az a folyamat, hogy a költséghiányos iskolák igyekeztek bizonyos számítógépes megoldásokat szabad vagy nyílt kódú megoldásokra cse-rélni. Akkoriban az iskolákban dolgozó tanárok, illetve műszaki személyzet általában egyéni-leg próbálta meg alkalmazni a szabad és nyílt kódú megoldásokat az iskolai célok elérésére.

Elsőként olyan szolgáltatások, mint például a levelezés, fáljkiszolgálás vagy a webszerver üzemeltetés kerültek át ilyen alapokra, mivel az akkori géppark elavultsága, és az ilyen szol-gáltatásokra alkalmas Microsoft -megoldások ára, illetve a géppark erőforráshiánya (lassú gép, kevés memória, lassú hálózati csatoló) nem engedte meg, hogy az iskolák ezeken a terü-leteken Microsoft -megoldásokat alkalmazzanak.

Az információk a szabad és nyílt szoft verek alkalmazásának lehetőségeiről lassan terjedtek, levelezőlisták, illetve az akkoriban induló webes fórumok segített ék az érdeklődőket. A 2000-es évek elejétől viszont a szabad és nyílt kódú megoldásokat alkalmazók már évente rendsze-resen is összegyűlhett ek és információt cserélhett ek. Ilyen alkalom volt például a GNU/Linux konferencia, illetve a Linux az Oktatásban konferencia. Az iskolák viszont továbbra is csak a saját erejükből és elhatározásukból alkalmazhatt ak szabad és nyílt kódú megoldásokat.

A kormányzat 2007-től a korábbi Campus Program folytatásaként meghirdett e a Tiszta-szoft ver Programot, amelyben már volt lehetőség a korábbi, állam által Windows licencekre költött pénz szabad és nyílt kódú megoldások használatának támogatási megoldásban tör-ténő felhasználására. Két ilyen alternatí v megoldás közül is lehetett választani, név szerint a HuEDU, illetve az OpenEDU kínálkozott .

Ezzel a projektpárral párhuzamosan, de att ól függetlenül az Ubuntu Linux-változat is egy-re népszerűbbé vált a magyar felhasználók körében, és az azt kedvelők maguk is igyekeztek oktatási célokat kiszolgálni képes megoldást összeállítani. Mára az előbb említett projektek mellett még az Ubuntu-közösség oktatási csoportja által készített Ubuntu Érett ségi Remix nevű megoldás is elkészült.

Az oktatási kormányzat felismerte, hogy nemcsak a napi használat, hanem a konkrét okta-tás területén is érdemes alkalmazni nyílt forráskódú megoldásokat, így engedélyezték, hogy az érett séginél, bizonyos tantárgyak esetén (pl. informati ka) ilyen nyílt megoldásokat lehes-sen felhasználni. Az informati ka közép-, illetve emelt szintű vizsgafeladatainak megoldásánál is alkalmazhatók szabad és nyílt kódú megoldások.

A tapasztalat azt mutatja, hogy a tanulók hasonló vizsgaeredményeket érnek el szabad és nyílt forráskódú, illetve zárt kódú megoldások használatával, tehát a nyílt kódú megoldások nem rontják a feladatmegoldás minőségét.

Jelenleg a HuEDU, illetve az OpenEDU projektek folytatódnak. Konkrét adatok a HuEDU projektről ismertek: jelenleg 300 intézmény, nagyjából 4.000 kiszolgáló gépe tartozik a pro-jektbe, és összesen 200.000 darab felhasználói licencet tart nyilván a projekt.

A távlati cél az lehet, hogy az ilyen szabad és nyílt kódú megoldások más tantárgyak okta-tásában is minél szélesebb körben felhasználásra kerüljenek.


3.3 Az átt érés lehetséges moti vációi

Fontos kérdés, hogy amennyiben egy adott közoktatási szereplő át szeretne térni szabad vagy nyílt kódú megoldásokra, azt milyen lépésekben érdemes megtennie.

Az első lépés a területre vonatkozó kellő hátt érismeretek megszerzése, ugyanis a szabad és nyílt szoft verekkel kapcsolatban jelenleg is számos téves ismeret vagy téveszme terjedt el, s ezek nagyban megnehezíti k, mi több, meggátolják a tervek készítését, és a megvalósításhoz szükséges döntések meghozatalát.

Érdemes ti sztázni a migráció moti vációs tényezőit. A nemzetközi felmérések és a hazai tapasztalatok alapján a migráció mellett szóló leggyakoribb szempontok az alábbiak:

• ingyenesség/olcsóság, licencdíj hiánya;• rugalmasság, rövidebb fejlesztési idő, nagyobb szabadság;• nagyobb innovációs képesség, közvetlen részvétel lehetősége a fejlesztésekben (el-

sősorban oktatási intézmények, egyetemek, kutatóműhelyek esetében);• a gyártóktól való függőség csökkentése, kiszabadulás a „vendor lock-in” helyzetből,

a zárt programok korlátozásaitól (több gépre telepítés, több felhasználó általi egyi-dejű használat, más gépre telepítés ti lalma, időben korlátos licenc, stb.);

• a rendszerek közötti együtt működés, interoperabilitás javítása;• a licencköltségek „átváltása” magasabb szintű szolgáltatásokra;• a nyílt forráskód kiforrott technológia jellege miatti nagyobb biztonságérzet;• elérhető alkalmazások mennyisége és megbízhatósága;• egy vagy több sikeres saját pilot tapasztalatai (pl. kisebb jelentőségű, nem missi-

on-criti cal alkalmazások esetében);• partneri körben sikeres bevezetések, migrációs projektek;• a döntéshozó személyes meggyőződése, elkötelezett sége a szabad szoft verek mel-

lett ;• meggyőző marketi ng és kommunikációs tevékenység: javult a nyílt forráskódú

szoft verekkel foglalkozó gyártók reputációja és elfogadott sága;• a válság hatása: a költséghatékonyság minden más szempontot felülírt;• vállalkozások esetében a hatékonyság növelése;• közigazgatás, önkormányzatok esetében a közszolgáltatások színvonalának emelé-

se, az interoperabilitás megteremtése, költségcsökkentés elérése;• új, a nyílt forráskód iránt nyitott abb/elkötelezett informati kus alkalmazása;• az adott , eddig gyártói szoft verrel betöltött funkcionalitást kiváltó nyílt forráskódú

szoft ver elérhetővé válása;• kompati bilitásról való meggyőződés (pl. partnernél, termékbemutatón, képzés ke-

retében, az interneten, stb.).Ezek után mindenképpen célszerű azokat a területeket feltérképezni, amelyek a lehetsé-

ges alkalmazások használatát igénylik. Amint arról már korábban szó volt, adott esetben az átt érés megvalósítása nem feltétlenül kell, hogy mindenre kiterjedjen, olykor a kisebb lépé-sekben (alrendszerekben) történő megvalósítás is hosszabb távon megadhatja a jó és elvárt eredményt.


3.4 Kiválasztási szempontok átállás előtt

Bár jelenleg is használnak a közoktatásban szabad és nyílt kódú operációs rendszere-ket, a fejlődés nem áll meg, s a mai igények és lehetőségek talán holnapra már kevésnek bizonyulnak.

Ezért érdemes időről időre felülvizsgálni az alkalmazott megoldásokat, hogy lehetőleg mi-nél korszerűbb és naprakészebb változatok kerüljenek alkalmazásra. Ezt a szempontot fi gye-lembe véve például a javasolt rendszerek közé nem érdemes felvenni az UHU változatot, mely bár rendelkezik magyar honosítással és egy korábbi, az érett ségihez is hangolt változatt al, de a kisszámú fejlesztő nehezen tudja a meglevő változatot naprakészen tartani, emiatt például az utolsó stabil változatot 2010-ben adták ki.

Egy adott megoldás kiválasztásához alapvetően olyan lehetséges megoldások alkalmazá-sában érdemes gondolkodni, amelyek:

• a közoktatásban használt gépparkhoz jól illeszthetők, azaz az ott ani gépekre külö-nösebb gond nélkül feltelepíthetők, hiszen a meglevő eszközpark lecserélése anyagi okokból nem, vagy csak nehezen megoldható;

• széles körben használatosak és használhatóak, eléggé elterjedtek, tehát a haszná-latukhoz és üzemeltetésükhöz szükséges ismeret könnyen megszerezhető azoktól, akik hasonló rendszereket üzemeltetnek vagy használnak;

• jól kimunkált a magyar nyelvű támogatásuk, azaz a rajtuk futó programok se-gítségével a magyar nyelvű elektronikus információ hibamentesen és infor-mációvesztés nélkül cserélhető ki más, szintén a magyar nyelvet támogató, de eltérő rendszerekkel;

• fejlesztésük folyamatos, azaz az esetleges programhibák, vagy az operációs rend-szer szoft veres biztonsági problémáira nagy eséllyel készül gyorsan javítás, amellyel a használt rendszer is kiegészítető;

• jól dokumentáltak, az az információ, amely a kezdőknek vagy a haladó felhasználók-nak kell a hatékonyabb számítógépes munkához, már valamilyen jól összeszedett és átt ekinthető formában azonnal elérhető.


3.5 Az átállás tapasztalatai

Előnyként említhető a költségek csökkentésének lehetősége (pl. licencdíjak), a gyártó-, illetve beszállítófüggőség megszűnése.

Hátrányként mindenképpen megemlítendő, hogy az új rendszerek megismerése és hasz-nálatának elsajátí tása mindenképpen többleti dőt, energiát igényel. Ezen felül nem minden zárt kódú megoldásnak vagy technológiának van nyílt kódú alternatí vája, tehát az alkalma-zásnak vannak azért még korlátai.

Az emberi erőforrás tekintetében szintén vannak előnyök és hátrányok is. Előny, hogy a nyílt kódú megoldások használata (esetleg fejlesztése) más módszerekkel vagy módszerta-nokkal történik, mint a zárt kódúaké, s ezeket meg lehet ismerni, illetve fel lehet használni. Hátrány persze az, hogy a korábban esetleg megszokott , zárt megoldásokon elsajátí tott is-mereteket meg kell újítani, amelyre néhányan nem hajlandók. Az átállásnál célszerű olyan szakemberek segítségét igénybe venni – pl. tanácsadás szintjén –, akik kellő tapasztalatt al rendelkeznek az átállás tekintetében, hogy a felmerülő problémákat – akár technikai, akár szervezési, vagy esetleg egy adott alkalmazás bevezetésénél vagy használatánál adódik – a segítségükkel meg tudjanak oldani.

A költségek tekintetében a szabad és nyílt kódú megoldások ugyan olcsóbbak, hisz olyan költségek, mint a licencdíjak, nincsenek, de az ilyen rendszerek megismerése, üzemeltetése, fenntartása is pénzbe kerül, a képzés vagy továbbképzés itt sem ingyenes.

Módszertan tekintetében több lehetséges megoldás is szóba jöhet. Mindenképpen az elő-zetes tervezés nagyon fontos lépcső, majd a megoldások kisebb körben (pl. pilot projekt) történő kipróbálása, tesztelése és dokumentálása a célszerű lépéssorozat. A teljes rendszer átállítása csak ezután következhet.

Iskolai szinten az átállásnál egyrészről az oktatás támogatása maradt az elsődleges cél (oktatási anyagok kialakítása, oktatóprogramok beszerzése vagy készítése, oktatási környe-zetek létrehozása, illetve alkalmazása, a helyi tantervek megalkotása a központi kerett anter-vek alapján), valamint az oktatás hátt erének biztosítása (pl. levelezés, e-napló, iskolai admi-nisztráció).

Települési szinten fontos lehet a költségek csökkentése, a gyártóktól és beszállítóktól való függés megszűnése, ezenfelül a nyílt megoldások segítségével könnyebb az államigazgatás irányába, illetve irányából az adatkommunikáció megszervezése.

Regionális szinten előny lehet, hogy a települések közötti , az oktatásban vagy az oktatási intézmények közötti esetleg meglevő különbségeket csökkenteni lehet az egységes megoldá-sok alkalmazásával.

Nemzeti szinten előny lehet a költségek csökkenése, a tantervekben elvárt tudás, illet-ve kompetenciák általánosabbá tételének lehetősége, amely tudás később akár könnyebben megújítható, illetve konvertálható, valamint fontos még a nemzeti nyelv jobb támogatása a szabad és nyílt kódú operációs rendszerek és az azokon futó alkalmazások segítségével.


3.6 A szabad- és nyílt kódú rendszerekre való átt érés esetleges gátló tényezői

A következőkben összegezzük, hogy a szabad és nyílt kódú megoldásokra való átt érést milyen tényezők befolyásolhatják.

Kínálati tényezők, azaz milyen mennyiségű és minőségű szabad és nyílt kódú megoldásokat kibocsájtó közeg:

• a nyílt forráskódú megoldások hiánya: sok esetben hiányzik (vagy marketi ngtámo-gatás hiányában a potenciális megbízók számára nem ismert) a szabad szoft veres megoldás egy-egy adott területen, s emiatt a megrendelők nem tudják az adott igényt nyílt megoldással kielégíteni, így a felhasználók a megszokott , mások által ajánlott vagy egyszerűen „a polcról levett ”, többnyire licencdíjas terméket választ-ják

• marketi ng és ügyfélszolgálati támogatás hiánya: a nyílt forráskódú szoft verek sok-szor nem elég ismertek, jellegükből következően nem áll mögött ük egységes és ha-tékony belső – pl. ismertető anyagok, audiovizuális tananyagok, GYIK, stb. – és külső kommunikációs, illetve marketi ngtevékenység

• kompati bilitás hiánya vagy korlátossága: a szabad szoft verek esetenként valóban nem, vagy csak korlátosan működnek együtt más programokkal vagy programrend-szerekkel, ugyanakkor ez nem írható a szabad szoft verek rovására, hisz a forráskód ez esetben nyílt, így alkalmazkodni ezekhez bárki tud, szemben a zárt forráskóddal, ahol maga a forráskód nem is ismert

• a termékek közti összefüggésből adódó esetleges ún. termékcsapda: pl. MS Exchan-ge → Outlook → MS Offi ce → MS Windows → Vírusirtó; MS Sharepoint → MS Offi ce → MS Windows → Vírusirtó, stb.

• a képzési, illetve továbbképzési programok hiánya: mind a formális, iskolarendszerű oktatásban, mind a vállalati tréningek, továbbképzések területén szűkösek a képzési lehetőségek, mind az egyszerű felhasználók, mind az IT szakemberek számára

• képzési programok ára: a létező programok nem kötődnek egy-egy világcég termé-kéhez, így az azoknál megszokott szponzoráció híján a valós piaci áron kínálják őket, ami sokak számára elérhetetlen

Keresletoldali tényezők, azaz milyen a szabad és nyílt szoft vereket esetleg alkalmazó közeg:

• alacsony szélessávú penetráció: a magyar piacot továbbra is alacsony szélessávú penetrációs mutatók jellemzik mind a háztartások, mind a KKV-k szintjén

• digitális írástudás hiánya: nemzetközi összevetésben alacsony a digitálisan írás-tudók aránya, ami szűkíti a nyílt forráskódú szoft verek potenciális igénybe vevői körét, ráadásul az újonnan belépő felhasználók általában a széles körben elterjedt Microsoft termékekkel ismerkednek meg elsőként, így később inkább azt használják szívesebben


• másodlagos digitális megosztott ság: a felhasználók közül sokan megrekednek az alapszintű funkciók használatánál (akár ide értve a közösségi szolgáltatásokat is), így sem magánemberként, sem munkavállalóként vagy vállalkozóként nem jutnak el a szofi szti káltabb alkalmazások, online tranzakciók, elektronikus kereskedelmi vagy közszolgáltatások igénybe vételéig

• moti váció hiánya: a digitálisan írástudatlan felnőtt eket elsősorban moti váció hiánya tartja távol az infokommunikációs szolgáltatásoktól, ahogy a mélyen az uniós átlag alatti informati záltsági mutatókkal rendelkező magyar KKV-k vezetői/tulajdonosai sem kellően moti váltak a digitális eszközök használatára

• egysíkú informati kai ismeretek: az oktatás nem szövegszerkesztést, táblázatkeze-lést, prezentációkészítést tanít alapvetően, hanem pl. Microsoft Wordot, Excelt, Po-werpointot, ami még nehezebbé teszi a későbbi váltást, hiszen tulajdonképpen egy termékre vagy termékcsoportra „tanítják be” a felhasználókat

• bizalmatlanság, az ismeretlentől való félelem: a mögött es ok gyakran pusztán a tá-jékozatlanság, illetve az ellenérdekelt felek általi dezinformáció

• image problémák: a szabad szoft verekkel kapcsolatos rossz hírek hamarabb jutnak el a felhasználókhoz, ami eltántorítja a lehetséges felhasználókat a nyílt forráskódú szoft verek alkalmazásától

• közigazgatási, önkormányzati , vállalati vezetők, de akár magánszemélyek is megfo-galmazzák a fenntartásaikat, mondván, hogy számukra az informati ka kiszámítható és megbízható működése fontos alapfeltétel, ezért nem kívánnak kísérletezni, koc-káztatni

• rossz korábbi tapasztalatok: saját – és sokszor mások állítólagos vagy tényleges – rossz tapasztalatai sokakat távol tartanak a nyílt forráskódú szoft verek világától

• migrációs félelmek: a migráció körüli bonyodalmaktól, adatvesztéstől, biztonsági kockázatoktól, az új navigáció vagy menürendszer elsajátí tásától való félelem soka-kat elrett ent az átállástól

• technikai problémák: bizonyos felhasználói élményt nyújtó programok (pl. játékok) nem futt athatók nem Windowsos környezetben

• kompati bilitás hiányának vélelme: a nem kellően tájékozott felhasználók a kompati -bilitás hiányát feltételezve nem is veszik fontolóra a szabad szoft ver igénybe vételét

• szakmai hátt ér hiánya: sokan azzal indokolják elutasító álláspontjukat, hogy szerve-zetüknél hiányzik a megfelelő szakmai felkészültség a szabad forráskódú rendszerek üzemeltetéséhez

• minőségi aggályok: a váltástól elzárkózók rendszerint félnek att ól, hogy az új rend-szer(ek) nem tudja/tudják ugyanazokat a szolgáltatásokat nyújtani számukra, mint fi zetős társaik

• költségtudatosság hiánya: ha valaki (pl. egy költségvetési szerv) nem közvetlenül fi zet az általa használt szoft verekért, hanem helyett e egy erre kijelölt szervezet – pl. bizonyos esetekben – állja a számlát, akkor nyilván kevésbé lesz fogékony a költség-takarékosságra vonatkozó érvek iránt

• konzervati vizmus, az újtól való félelem: a szervezetek sokszor vonakodnak, hogy elsőként váltsanak át szabad szoft verekre, inkább bevárnánk és elemeznék más in-tézmények migrációs kísérleteit


• a „szokás hatalma”: ha valakinek a saját számítógépén vagy az iskolában vagy mun-kahelyen Windows operációs rendszere és az alatt futó alkalmazásai vannak, az puszta megszokásból is nehezen áll át a szabad szoft verek használatára

• műszaki vagy technológiai problémák (és a tőlük való félelem): sokan att ól tarta-nak, hogy a partnereikkel való kommunikációt veszélyezteti , ha eltérő rendszereket használnak (inkompati bilitás veszélye)

• az új rendszer megtanulásától való félelem: az új rendszerre történő átállás új isme-retek megszerzését teszi szükségessé, amelytől a felhasználók többsége ódzkodik

• „mentális vendor lock-in”: vagy nevezhetnénk „informati kai Stockholm-szindrómá-nak” is: bármennyire is szenvednek meglévő rendszereik korlátaitól, sokan nem haj-landók lecserélni a megszokott rosszat

• a függetlenség iránti vágy hiánya: a szoft verbeszállítóktól való függetlenség elérése sokak szemében nem elég nagy moti vációs erő

• gyanakvás az „ingyenes” dolgokkal szemben: a „nincsen ingyen ebéd” konyhai böl-csességét hangoztatva sokan att ól tartanak, hogy hosszabb távon a licenckiadáso-kon megtakarított összeg többszörösét kellene verziókövetés, support és egyéb jogcímeken kifi zetniük

Horizontális tényezők, azaz milyen okok vannak, amelyek mindkét oldalt jellemezheti k:

• erős támogató jogi környezet hiánya: az ODF-re (Open Document Format: nyílt dokumentum formátum) vonatkozó kormányhatározat kivételével kevés lépés tör-tént a szabad szoft verek elterjedésének jogi eszközökkel való támogatása terén. Az Európai e-kormányzati akcióterv 2013-ra írja elő a tagállamoknak a nemzeti interoperabilitási szabályok EIFv2-höz (Európai Interoperabilitási Keret-rendszer) való igazítását, vagyis a nyílt szabványok alkalmazását a versenykorlátozó zárt adatf ormátumok és protokollok ellenében. A nemzetközi szinten már sok he-lyen megtalálható, szabad szoft verekkel és nyílt adatokkal kapcsolatos kormányzati , intézményi szabályozások bevezetésére itt hon még nem került sor.

• a valós kormányzati elköteleződés hiánya: néhány politi kusi nyilatkozaton és konfe-rencia-bejelentésen kívül kevés érdemi lépés történt a szabad szoft verek és a nyílt forráskódú fejlesztések államigazgatási bevezethetősége érdekében

• termékcsapda, pl. a Tisztaszoft ver program: az állam továbbra is működteti a Tiszta-szoft ver programot, amelynek keretében sok tí zezer tanuló, tanár jut hozzá ingye-nesen Windows-licenchez (akár ott honra is)

• szakemberhiány: a fenti tényezők hatására nem áll rendelkezésre megfelelő számú és felkészültségű, nyílt forráskódú szoft verek specializálódott informati kai szakem-ber, akik a támogatást (support) el tudnák végezni

• lobbierő hiánya: a dobozos szoft vergyártók és multi nacionális hátt erű cégek külön teameket tudnak fenntartani a kormányzati kapcsolatok ápolására és a lobbira, ezt egyelőre nem tudja ellensúlyozni a szabad szoft veres világ mellett kétségtelenül megnyilvánuló szimpáti a

• szerzői jogokkal kapcsolatos ismeretek hiánya: az érintett ek számára sem világos a szerzői és a vagyoni jogok elválasztásának kérdése, a személyhez kötődő felhaszná-lási jog és a többszörözés, terjesztés átruházható joga közötti különbség


• adózással kapcsolatos problémák: a szoft verfejlesztés adózási megítélése eltér a szerzői jogi közelítéstől, így fordulhat elő, hogy adózási szempontból a felhasználási jog átengedése szolgáltatásnak minősül, és a szoft veren tulajdonjog szerezhető – ami szerzői jogi értelemben lehetetlen, a fejlesztő cég az ingyenesen átengedett fejlesztésre fordított költségeket nem számolhatja el

• versenysemlegesség hiánya: nyílt szabványok helyett zárt formátumok használata, közbeszerzések átláthatatlansága, kiegyenlítetlensége

• beszerzési problémák: pl. közbeszerezhető infrastruktúrához kötelező Windows, azok sok esetben nem minősített ek pl. Linux-rendszerhez


3.7 Nemzeti szintű teendők a szabad szoft verek fejlesztéséért és elterjedéséért

A stratégiai eszköztárat célszerű egyfelől a beavatkozás jellege (szabályozási, közpoliti kai, támogatási), másfelől a beavatkozás tartalma (kommunikáció, képzés, közösségépítés, stb.) alapján is csoportba foglalni. Az utóbbi csoportosítás a konkrét akciók megtervezését, a logi-kailag összetartozó lépések együtt es kezelését segíti k.

A fenti eszköztárban vegyesen szerepelnek az állam közreműködését igénylő, illetve a civil szféra és a piaci szereplők saját kezdeményezésére elindítható akciók. Ezek koordinációjában, a különböző kezdeményezések, műhelyek, projektek összehangolásában, megosztásában, il-letve az állami, piaci és civil szereplők közötti közvetí tésben. Az alább felsorolt teendők mind-egyike csupán lehetőség, ugyanakkor megfelelő nemzeti szintű koordinációval mindegyik meg is valósítható.

3.7.1 Kommunikáció, PR, lobbi

• kommunikáció, érzékenyítés, tudatosítás (pl. a szabad szoft verek tudományos szak-irodalmának bemutatása, látványos példák – pl. Android, iOS, stb.)

• rendszeres publikáció a hazai és nemzetközi szaksajtóban• sikerek bemutatása: testi mony-jellegű beszámolók sikeres migrációkról és beveze-

tésekről (letölthető a portálról, ingyenesen felhasználható bármely csatorna bár-mely programjában, stb.)

• infografi kák, prezentációk, rövid érvelő anyagok készítése és ingyenes hozzáférhe-tővé tétele a szabad szoft veres közösségek, evangelisták számára és/vagy a portá-lon

• „Szabadszoft ver-evangelisták” kiképzése (médiatréning, retorika, ellenérvkezelés, stb.), sajtó és konferencia-szerepléseik, médiamegjelenésük, online jelenlétük tá-mogatása

• „Nyílt forráskód-arcok”: közismert közéleti személyiségek, akik támogatják a szabad szoft ver ügyét

• közszolgálati média megnyerése és bevonása (saját projektek és kommunikációs támogatás nyújtása)

• hazai és uniós parlamenti képviselők, politi kusok meggyőzése• pozití v lobbitevékenység (a nyílt forráskód előnyeinek bemutatása)• nyílt forráskód elleni lobbitevékenység ellensúlyozása kommunikációs és lobbiesz-

közökkel

3.7.2 Közösség, hálózat, koordináció

• szabad szoft veres közösség: a nyílt forráskód használatát támogató szoft verfejlesz-tő közösségek, műhelyek, magánszemélyek felkutatása, hálózatba szervezése, újak alakulásának ösztönzése

• portál és online közösség létrehozása (közösségi média felhasználása)• egyetemi együtt működések kialakítása, közvetí tő szerep a fejlesztő cégek és az ok-

tatási intézmények között ;


• „Szabad Szoft ver Akadémia”: piaci, civil, oktatási és állami hátt erű nyílt forráskódú szoft ver műhelyek klaszterbe szervezése, nagy volumenű hazai és uniós, valamint nemzetközi K+F és innovációs projektekben való részvétel érdekében;

• regionális kompetencia központok támogatása pályázati formában;• intenzív és magas szintű részvétel az EU-s programokban, szervezetekben és kezde-

ményezésekben;• hiányzó fejlesztések, honosítások, dokumentációk azonosítása, a fejlesztés, honosí-

tás, dokumentálás koordinációja a közösségen keresztül;• aktí v részvétel a nemzetközi szervezetek munkájában (FSFE, OFE, EFF, EDRI, stb.).

3.7.3 Migráció ösztönzése, támogatása

• nyílt forráskód védjegy: jól megjegyezhető védjegy, amelyet az arra hivatott szerve-zet bocsát ki, kizárólag bevizsgált nyílt forráskódú termékekre/fejlesztőkre. Folya-matos monitoring és felülvizsgálat, visszavonható;

• szabad szoft veres átállások módszertani és mérnöki támogatása;• migrációs projektek ösztönzése (pl. a megtakarítás szabad felhasználásúvá tétele)

a közigazgatásban;• migrációs projektek szakmai támogatása;• migrációs projektek pénzügyi támogatása hazai forrásból (csak előfi nanszírozás, a

projektnek ki kell termelnie bizonyos időtávon a költségeit);• migrációs projektek pénzügyi támogatása uniós forrásból (pl. nagyobb volumenű

informati kai fejlesztést is tartalmazó projektek esetében nevesített elszámolható költséggé lehetne tenni);

• szabad szoft ver platf orm vagy „OSS store”: minősített , védjegyes termékek korlát-lan letölthetősége és felhasználhatósága (külön lakossági, KKV, közigazgatási, okta-tási, önkormányzati kategóriák).

3.7.4 Tudásbázis, elemzések, watchdog

• szoft verkataszter, 0 fejlesztői kataszter, 0 cégkataszter, 0 sikeres migrációk és bevezetések, 0 szakirodalom, tanulmányok, egyéb publikációk, 0 stratégiák, elemzések, template-ek;

• közgazdasági kutatóműhely: a nyílt szabványok és a nyílt forráskódú szoft verek üz-leti , közgazdasági és makrogazdasági hatásainak elemzése;

• elvégzi pl. a kormányzati és önkormányzati IT stratégiáknak a nyílt forráskódú szoft -verek szempontjából történő elemzését, közgazdasági, jogi hatásvizsgálatát;

• fogyasztóvédelmi szempontok kiemelése: fogyasztóvédelmi hivatal és NMHH be-vonása;

• versenyjogi kérdések kiemelése: GVH bevonása;• letölthető intézményi/önkormányzati szabadszoft ver-stratégia template és mód-

szertani támogatás (érvek, javaslatok, temati ka, stb.);


• szabad szoft ver esett anulmányok, hatáselemzések készítése (közigazgatási, önkor-mányzati , üzleti , civil területen);

• szabad szoft ver watchdog: közigazgatási és önkormányzati jogszabályok, stratégiák és közbeszerzések folyamatos nyomon követése;

• a hazai és uniós projektek értékkelésekor a nyílt forráskód használata és/vagy a szoft verbevezetés és licenc költsége alapos bekerülési/megtérülési számítási mód-szertant fi gyelembe véve kerüljenek elbírálásra;

• innovatí v nyílt forráskódú fejlesztések támogatása.

3.7.5 Képzések, oktatás, tréning

• képzések (lakosság, közszolgálati ti sztviselők, önkormányzati döntéshozók, stb.);• képzések eTanácsadóknak, pedagógusoknak, informati kai tanácsnokoknak;• képzések szervezése és támogatása informati kusoknak.

3.7.6 Szabályozás

• a központosított közbeszerzés keretében az intézmények vehessenek igénybe a nyílt forráskódú eszközök alkalmazásához, bevezetéséhez támogatási, oktatási szol-gáltatásokat;

• az Elektronikus Közigazgatási Követelménytár továbbfejlesztése a hazai szabványok kialakítása és az interoperabilitás erősítése érdekében;

• nyílt forráskódú megoldások előnyben részesítésére a közbeszerzésekben (pl. brit vagy holland mintára: hogy ha nincs egyéb jelentős eltérés az alternatí vák között , akkor a nyílt forráskódot kell választani rugalmassága miatt );

• nyílt szabványok előírása az EU e-kormányzati akciótervében foglalt ütemezést megelőzve;

• a „kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzés” (pre-commercial procurement – PCP) lehetőségének megteremtése a K+F szolgáltatások – állami támogatásnak nem minősülő – beszerzése érdekében. A PCP esetében a szolgáltatás ellenértékét teljes mértékben az ajánlatkérő szerv fi zeti meg. Célja, hogy szélesebb, globálisabb szem-léletmódot követve elősegítse az innovatí v megoldások költséghatékony kifejlesz-tését. A kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzés lerövidítheti a forgalomba hozáshoz szükséges időt, és bátoríthatja az új technológiák piaci elfogadását. A PCP tárgya kizárólag K+F-szolgáltatás (megoldáskeresés és tervezés, prototí pus-építés, valamint az első termékek vagy szolgáltatások egy meghatározott mennyiségének fejlesztéséig végzett tevékenységek). Nem tartalmazza a kereskedelmi célú fejlesz-tési tevékenységet. A konstrukció jellemzője a kockázat és a haszon megosztása: az ajánlatkérő osztozik az iparral a K+F eredményein. Ennek eszköze az eredmények közzététele, szabványosítása és kereskedelmi hasznosítása.

• versenyalapú beszerzés az állami támogatás kizárásával: a K+F kockázata és költsé-gei (hisz a K+F mindig magában hordozza a kudarc lehetőségét) tovább mérsékelhe-tők, ha a K+F beszerzése több, időben egymást követő szakaszban történik oly mó-don, hogy az egyes szakaszokban a vállalkozások egymással versengve különböző választási lehetőségeket fejlesztenek ki;


• minősített nyílt forráskód felvétele a központosított közbeszerzésbe; a hardver be-szerzéseknél előírássá tenni, hogy használhatónak kell lennie Linuxszal;

• BSA ellenőrzések: a licenc feltételek betartatása minden hivatalban és oktatási in-tézményben.

3.7.7 Monitoring, jelentések

• monitoring rendszer létrehozása és üzemeltetése (folyamatos adatgyűjtés, doku-mentáció, sajtó- és blogfi gyelés, illetve éves jelentések készítése);

• reprezentatí v kutatások az nyílt forráskód megítéléséről, a migráció, illetve az elzár-kózás okairól (közigazgatás, közoktatás, önkormányzatok, KKV-k).

S Z A B A D É S N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú R E N D S Z E R E K H A Z Á N K B A N 35

4. Szabad és nyílt forráskódú rendszerek hazánkban

A közoktatásban résztvevő intézmények jelenleg három résztvevő által biztosított szoft ve-reket használhatnak, a magyar állam által, a szolgáltatókkal kötött szerződések alapján:

• Microsoft ,• HuEDU,• OpenEDU.

Ezen szereplők közül a Microsoft által adott megoldások zárt kódúak. Az ebben a fejezet-ben tárgyalt operációs rendszerek célja az, hogy az oktatásra és az oktatás támogatására vonatkozó minél több lehetséges területen az általuk kínált megoldásokat használják a fel-használók az egyébként lehetséges zárt kódú megoldások helyett .

4.1 Jelenleg is folyamatban levő szabad és nyílt kódú projektek átt ekintése

A szabad- és nyílt szoft verek alkalmazása az oktatás támogatására nem új keletű, jelenleg is léteznek olyan projektek a világban, amelyek ezzel a fő céllal létesültek. Ezen projektek többé-kevésbé igyekeznek az oktatás korábban említett területeit is kiszolgálni (oktatási fo-lyamat, oktatási hátt ér, oktatási adminisztráció).

A következő felsorolás célirányosan olyan Linux változatokat igyekszik átt ekinteni, ame-lyek alapvetően az oktatás kiszolgálására jött ek létre, és így akár mintaként is szolgálhatnak a pilot projektben való alkalmazásra kerülő megoldások kiválasztásakor. Hozzá kell tenni vi-szont, hogy nem minden ilyen célú projekt jól dokumentált, ezért a felsorolásban a dokumen-tált változatok kerültek be.

A Debian Edu, más néven SkoleLinux egy Debian-alapú Linux disztribúció, amely azzal a céllal jött létre, hogy telepítés után azonnal használható („out-of-the-box”), előre konfi gurált környezetként legyen használható az oktatás támogatására. Eszközkészletében megtalálha-tók az oktatási programok, az oktatást támogató programok (pl. Moodle), sőt akár a Win-dows környezett el való együtt működés is támogatott . A SkoleLinux több nyelven elérhető felülete képes kommunikálni a felhasználókkal, de a nyelvek között a magyar csak kis részben támogatott . A SkoleLinux alapjául szolgáló Debian egyébként az egyik legismertebb és talán a legelterjedtebb Linux-változat, nagyszámú fejlesztő (kb. ezer fő) dolgozik a fejlesztésén és karbantartásán. A SkoleLinux a Debian szoft vereket tartalmazó ún. tárolókat (repository-kat) használja a programjainak frissítésére, naprakészen tartására, ez azt is jelenti , hogy mindazon program, amelyet a Debian Linux támogat, elérhető a SkoleLinux alatt is. Maga Debian Linux eléggé elterjed változat, és sok más Linux változat alapjául is szolgált. A projekt eredmé-nyeképpen elkészült egy telepítő készlet, amelynek segítségével lehet a telepítést elvégezni. Érdekessége még ennek a Linux változatnak, hogy az oktatás hátt ér infrastruktúráját szolgál-tató szerverkomponensek és a munkaállomásokon használható kliens megoldások is ugyan-abban a telepítőkészletben találhatók meg, és a telepítésnél kell kiválasztani, hogy egyszerű munkaállomást, SkoleLinux munkaállomást, vagy SkoleLinux szervert (kiszolgálót) akarunk-e

S Z A B A D É S N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú R E N D S Z E R E K H A Z Á N K B A N36

telepíteni. A SkoleLinux a KDE grafi kus felülett el telepíthető, s a KDE oktatás támogató meg-oldásai is megtalálhatók ez által benne. SkoleLinux-ot körülbelül 200 oktatási intézményben, elsősorban általános iskolában használják, főképpen Norvégiában, Olaszországban és Portu-gáliában. Ez a felhasználási szám szabad szoft veres viszonylatban s főképp az oktatás terüle-tén jó eredménynek számít.

Az Edubuntu disztribúció az Ubuntu nevű Linux változat alapjaira épül. Az Edubuntu Linux változat létrehozásának fő célja az volt, hogy az Ubuntu Linux nagyon sikeres terjedését az oktatás támogatásával segítse azáltal, hogy a lehető legjobb minőségű szabad szoft vereket tartalmazza, és hogy e szoft verek telepítését és karbantartását megkönnyítse. Előnye ennek a megoldásnak, hogy nagyon jól, bár szinte csak angol nyelven dokumentált, így a használatá-hoz az angol nyelv ismerete szükséges. A projekt eredményeképp elkészült a telepítő média is, amelyről a telepítés elvégezhető. További előny még, hogy van közösségi támogatása – levelezőlisták, IRC (Internet Relay Chat) csatornák, illetve wiki oldalak formájában –, azaz az esetleges problémák megoldására vagy a hibák kijavítására a közösségtől hamar lehet számí-tani. Ezen felül, mivel a projekt alapja az Ubuntu, ezért az Ubuntu Linux újabb kiadást bocsájt ki, az természetesen azt is jelenti , hogy az Edubuntu változat is frissülni fog.

Az OpenSUSE Li-f-e (Linux-for-Educati on) Linux változat az OpenSUSE Linux disztribúci-óból jött létre. Ez a változat is igyekszik az magát oktatást támogató (pl. oktató programok), valamint az oktatási infrastruktúrát kiszolgáló megoldásokat adni (pl. kliens-szerver megol-dások, terminál-szerver, vékony-kliens), olyan módon, hogy azt akár a technikailag képzetle-nebbek is tudják telepíteni s használni. További előnye még ennek a megoldásnak az is, hogy bizonyos funkciókat akár telepítés nélkül is ki lehet próbálni (Live-DVD), és így, a telepítést már a próba eredményeinek fi gyelembevételével lehet megvalósítani.

A Fedora Educati on Spin disztribúció a Fedora Linux változat oktatás támogatására szol-gáló megoldása. Ennek a változatnak kett ős a célja, egyrészről az oktatás közvetlen támoga-tása azáltal, hogy az oktatásban használt programokat tartalmaz, másrészről eszközkészletet biztosít az oktatási projektek készítéséhez, s ez utóbbi célt nem csak a Fedora Linux alapú változatokhoz igyekszik támogatni.

Az UberStudent Linux projekt célja, hogy alkalmazási környezetet biztosítson a tanulás támogatására a középiskolások és egyetemisták számára olyan előre konfi gurált eszközkész-lett el („out-of-the-box” megoldásokkal), hogy a telepítés és a rendszer napi használata mi-nimális előismerett el is könnyen megoldható legyen. Hátránya ennek a megoldásnak, hogy inkább a felsőoktatás irányába fejlődik, s a közoktatási területt ől eltávolodik.

A magyar Ubuntu közösség által jegyzett Ubuntu Érett ségi Remix célja, hogy az Ubuntu Linux változat a magyar közoktatásban szélesebb körben terjedjen el. A projekt eredménye-képpen elkészült az Ubuntu Érett ségi Remix nevű változat, amelyet már a magyar középisko-lákban is lehet a közép-, illetve emelt szintű informati kai érett séginél használni. Ez a változat a napjainkban egyre népszerűbb Ubuntu Linux változatra alapul és kialakítását tekintve eltér a korábban említett ektől, mert alapvetően desktop környezetként telepíthető és használ-ható. Megjegyzendő, hogy az Ubuntu Linux rendelkezik szerverként is telepíthető változat-tal Ubuntu Server néven, de ez telepítés után még további konfi gurálást igényel. Az Ubuntu Linux változatok alapvetően két, egymástól eltérő változatban kerülnek kiadásra. Az egyik változat félévente új kiadásként jelenik meg, és minden kiadás az épp aktuális technológiai újításokat igyekszik megjeleníteni. Ez a fajta kiadás csak 18 hónapig kap támogatás, utána mindenképpen új változatra kell frissíteni a rendszert. A másik változat, amely az LTS címkét


viseli (Long Term Support), hosszabb ideig támogatott (5 évig), így sokkal ritkábban kell ver-zióváltásokat csinálni rajta. Az Ubuntu Érett ségi Remix készítői is ez utóbbi megoldást vett ék alapul, az Ubuntu LTS 12.4-es (2012. áprilisi változat) változatát használták fel.

Kapcsolódó, nem operációs rendszer központú projektekOLPC (One Laptop Per Child) (OLPC 1): egy olyan projekt, amely azzal a céllal jött létre,

hogy a fejlődő országokban élő gyerekek számára tudjanak rendkívül olcsó, kis fogyasztású, és robosztus hordozható számítógépeket kifejleszteni és az adott területre eljutt atni.

LTSP (Linux Terminal Server Project) (LTSP 1): egy olyan projekt, amely folyamatos fejlesz-téssel igyekszik olyan vékonyklienst előállítani, amely segítségével a Linuxot futt ató szerve-rek elérhetők, és az ott levő alkalmazások futt athatóvá válnak a kliensgépeken is.

Az előbbiekben bemutatott megoldások közül néhány változat – mint például az UberS-tudent, vagy a SkoleLinux – azzal a hiányossággal rendelkeznek, hogy ezen megoldásokon a magyar nyelv támogatása még nem kellően megoldott , így a magyar oktatási rendszerben történő felhasználásuk erősen korlátozott , viszont a másik három még említett változat – azaz az Edubuntu, Fedora Educati on Spin, illetve a SUSE Edu Li-f-e – viszont még kevéssé ismert, s ezért érdemes lenne tesztelési céllal a jelenleg is az oktatásban használt megoldások közé hosszabb távon hozzávenni. További lehetséges alkalmazásban is felhasználható hasznos ki-egészítő lehet az LTSP.

Ahhoz hogy ezek a megoldások is felhasználhatók lehessenek, egyrészről a magyar nyelv minél magasabb támogatása, valamint a magyar nyelvű dokumentáció elkészítése elenged-hetetlen, valamint a minél szélesebb körben történő megismertetésük vezethet célra.

További kutatási cél lehet ezeket a rendszereket minél szélesebb körben megismertetni, valamint a nyelvi támogatásukat – mind az operációs rendszer, mint pedig az alkalmazások szintjén – minél magasabb szinte emelni. Ezen felül további cél még, hogy nem csak az infor-mati ka, hanem más tantárgyak, illetve oktatási területek támogatásának fejlesztése, s eb-ben – a projektek információs oldalai és dokumentációja alapján – ezek a projektek eléggé eltérő irányokat céloznak meg.


4.2 Az oktatási igényeket kiszolgáló szabad és nyílt forráskódú rendszerek

Az itt bemutatásra kerülő operációs rendszerváltozatok (SUSE Linux, SuliX, Ubuntu Érett -ségi Remix) és az azokon futó alkalmazások (programok) azért kerültek kifejlesztésre, illetve összeállításra, hogy lehetőleg minden, az oktatással, valamint annak adminisztrálásával és támogatásával kapcsolatos igényre tudjanak választ adni a felhasználóik számára.

A célközönségbe minden olyan személy beletartozik, aki közvetlenül vagy közvetett mó-don részt vesz az oktatásban. Alapvetően három nagyobb csoportba tudjuk ezeket a szemé-lyeket osztani: tanárok, tanulók, adminisztrációs és műszaki dolgozók. Ezen „szerepkörök” nem minden esetben különülnek egymástól (pl. lehet valaki tanár és rendszergazda egye személyben is). A különböző szerepkörök egyben jelenti k azt is, hogy a számítógépes rend-szer használata más-más szintű ismeretet igényel a részükről, és más-más jogosultságokkal is rendelkeznek az egyes számítógépes szolgáltatásokhoz való hozzáférés tekintetében. Ugyan-akkor az itt tárgyalt Linux variánsok némelyike több változatban is elérhető, s ezen változatok különböző célokat tudnak kiszolgálni. Míg a HuEDU és az OpenEDU rendelkezik mind kliens, mind pedig szerveroldali megoldással, az Ubuntu Érett ségi Remix csak a kliensoldali változat-ban létezik.

Külön érdemes megjegyezni, hogy akár kliens- akár szerveroldali megoldásról van szó, fel-használóként mindenki, aki az oktatási intézményben dolgozik, szóba jöhet, viszont e rend-szerek üzemeltetését csak a rendszergazda körbe tartozók végezheti (vagy tanár, vagy a mű-szaki személyzet tagja), célszerűségi okokból. Az adott iskolai környezett ől függ, hogy az adott kliens- vagy szerverváltozatot milyen feladatok elérésére használják.

Kliens Szerver

SUSE Linux Enterprise Desktop, Linux Desktop Érett ségi változat,

SUSE Linux Enterprise Server, Novell Open Enterprise Server

SuliX Professional, SuliX Professional Network Editi on

SuIiX Szerver

Ubuntu Érett ségi Remix nincs4

4

1. táblázat. Linux megoldások csoportosítása kliens és szerveroldali változatai

A szerver tí pusú megvalósítások ún. szerverszolgáltatásokra vannak összeállítva. Ilyen szerverszolgáltatás például az elektronikus levelek küldése, fogadása, és a felhasználók pos-tafi ókjaiba való továbbítása, a felhasználók és az intézmény weboldalainak és egyéb állomá-nyainak tárolása, a tanulmányi rendszer és a tanulói és tanári adatokat tartalmazó adatbázis tárolásra, kezelése.

4 Megjegyzés: bár az Ubuntu Érett ségi Remix nem rendelkezik szerveroldali változatt al, az esetleges szer-verfunkciókat egy Ubuntu Server nevű Ubuntu Linux változat segítségségével össze lehet állítani, de erre jelenleg még kész megoldás nincs, szemben a másik két tárgyalt Linux változatt al.


A kliensek alapvetően más célt szolgálnak, ilyen kliensek előtt ülve lehet például webol-dalakat böngészni a megfelelő böngészőprogrammal, vagy elektronikus leveleket olvasni a megfelelő levelezőkliensekkel, szöveget szerkeszteni, táblázatkezelőt, vagy prezentáció ké-szítőt használni.

A kliens és szerver oldalon alkalmazható számítógépek is eltérőek lehetnek az erőforrások tekintetében. Míg a kliens oldalon pl. a web böngészéshez javasolt a gyors és nagy felbontású videokártya és monitor, addig a szerveroldalon – mivel ott nincs ilyen igény – egy sokkal egy-szerűbb videokártya és monitor is bőven elegendő lehet.

A felhasználói felületek tekintetébe is eltérés mutatkozik a két megvalósítás között . Míg a kliensoldalon igény lehet a grafi kus felhasználói felület használatára, az a szerveroldalon nem feltétlenül szükséges.

A Linux a grafi kus felhasználó felületek tekintetébe nem egységes. Több, egymástól eltérő felhasználói felület is elérhető lehet egy adott változathoz, s ezeket a grafi kus felületeket általában a telepítő program segítségével választhatjuk ki, vagy célirányos telepítő média is adott lehet, amely egy adott grafi kus felület telepítését támogatja. Az ilyen, ismertebb grafi kus felhasználói felületek a GNOME (GNOME 1), a KDE (KDE 1), az XFCE (XCFE 1), illetve az LXDE (LXDE 1). Ez a sokszínűség is néha gátja lehet az átt érésnek, hiszen a Windows válto-zatok alapvetően verziófüggő, de azonos felülett el kerülnek kiadásra, a Linux változatok közül van, amelyik több, akár különböző grafi kus felhasználói felülett el is telepíthető, ilyen például a Debian Linux (Debian 1). Érdekesség még az is megemlíthető, hogy a KDE grafi kus felület fejlesztői külön oktatási szoft vereket fejlesztenek a KDE felület alá (KDEedu 1).

4.2.1 Telepítés és konfi gurálásAz itt tárgyalt Linux rendszereket a használathoz telepíteni kell. A telepítés az a folyamat,

amelynek eredményeképp az operációs rendszer a célul kijelölt számítógépen önállóan mű-ködő változatban is használhatóvá válik. A telepítés több változatban is elvégezhető, lehet pl. ún. natí v telepítést végezni, ekkor a célszámítógép teljes egészében az új rendszert fogja tartalmazni, de lehet – egy elég erőforrásban gazdag és arra alkalmas célgép esetén – az ún. virtualizált környezetbe is telepíteni a rendszert. Ez utóbbi esetben a célgép eredeti operá-ció rendszere „nem vész el”, a telepített rendszer a hordozó gépen levő virtuális környezet-be települ. A virtuális környezetekből több is létezik, sőt több elérhető különböző operációs rendszerekre is.

Az adott Linux változat legfrissebb és naprakész telepítési leírása többnyire az adott válto-zat weboldalán keresztül érhető el legkönnyebben, ezért egy adott operációs rendszer válto-zat esetén mindenképpen ezt az információforrást érdemes elsőként átt ekinteni.

A telepítés általános modellje a következő lépéseket tartalmazza:• a telepítő média segítségével a célszámítógépet beindítjuk,• a telepítő program elindítása után, annak segítségével elő kell készíteni a célszámí-

tógép egyes alkatelemeit (pl. merevlemez parti cionálása, hálózati csatoló beállítá-sa, képernyővezérlő beállítása, alapértelmezett felhasználók létrehozása, rendsze-róra beállítása),

• ezt követően ki lehet választani, hogy milyen szoft verkomponensek települjenek a gépre,


• ezek után következhet a telepítés, amely során a célrendszerre már az új operációs rendszer feltelepül,

• a telepítés sikeres befejezéséről a telepítő program értesít,• eltávolítva a telepítő médiát, a gépet újra kell indítani,• az újraindulás után már az új operációs rendszer indul el a gépen,• mely gépre már be lehet jelentkezni, s lehet használni azt.

Az alaprendszerek telepítése után elképzelhető, hogy újabb igények merülnek fel az adott operációs rendszerváltozat használata során, melyet az alaptelepítésben esetleg nem szerep-lő programmal tudunk megoldani, ezt hívjuk programtelepítésnek. Ezen felül szükség lehet a telepített rendszeren már levő programok újabb változatainak telepítésére, a régebbi vál-tozat lecserélésével, ezt a folyamatot frissítésnek nevezzük. Ha az egész operációs rendszer frissítjük azt idegen szóval upgrade-nek nevezhetjük. Szokás még említést tenni arról a folya-matról is, amelynek eredményeképpen az operációs rendszer, vagy csak az azon tárolt adatok kerülnek át más – esetleg újabb és korszerűbb környezetbe. Ezt a folyamatot migrálásnak hívjuk.

Az itt tárgyalt operációs rendszerek a szoft verek telepítését egy csomagkezelő program és az ún. csomagok segítségével végzik el. Egy ilyen csomag tartalmaz – általában valami-lyen tömörített formában – minden olyan információt, amely a csomagban tárolt szoft ver telepítéséhez szükséges, s ennek ismeretében az ún. csomagkezelő rendszert a telepítést el tudja végezni. A telepítendő csomagok különböző médiákról telepíthetők (pl. CD/DVD lemez, vagy a hálózaton levő szerver funkciókat ellátó számítógép). A különböző operációs rendsze-rek csomagkezelése egymástól némileg elérő lehet, akár különböző csomagformátumokat is használhatnak. Az operációs rendszer telepítését és karbantartását az adott oktatási intéz-ményben a rendszergazdai feladatkörrel megbízott személynek célszerű végeznie.

Operációs rendszer Csomagformátum (csomagkezelő program)

SUSE Linux rpm (YaST, Zypper)

SuliX rpm (yum)

Ubuntu Érett ség Remix deb (apt)

2. táblázat. Csomagformátumok és kezelőprogramjaik a különböző, itt átt ekintett Linux változatokban

A telepítést követően a rendszert az adott igényekhez és elvárásokhoz kell hangolni, ezt hívjuk konfi gurálásnak. A konfi gurálás magába foglalhatja például a felhasználók létrehozá-sát, az általuk használt munkakörnyezetek beállítását, a szerverre telepített szolgáltatások (pl. fájlkiszolgáló, webszerver, email-szerver, nyomató szerver, stb.) behangolását.


4.2.2 Támogatás és frissítés

Fontos kérdés még az is, hogy az adott operációs rendszer milyen hardvereket támogat, mi az a minimumkövetelmény, ami szükséges a használatához. Az itt tárgyalt rendszerek ilyen irányú elvárásait az adott rendszer részletes bemutatása után szerepelnek.

A jelenlegi vagy új felhasználók a rendszerek használatához szükséges ismereteket több forrásból is beszerezheti k. Egyrészt ezek rendszerek jól el vannak látva magyar nyelvű doku-mentációkkal, melyek a projektek weboldalairól megszerezhetők, másrészről a projektek pl. levelezőlisták vagy felhasználói fórumok segítségével támogatják egyrészről a felmerülő kér-dések megválaszolását, másrészről a hasonló rendszereket használók tapasztalatainak egy-más közötti cseréjét.

Ebbe a támogatásba tartozhat az is, ha az adott projekt az adott operációs rendszerekhez vagy az arra telepített alkalmazáshoz ún. frissítést ad ki. A frissítés vonatkozhat egy adott program által nyújtott szolgáltatások bővülésére, de vonatkozhat a frissítés egy program-hiba javítására. Ilyen programhibák kihasználása akár az adott operációs rendszerbe való betöréshez is vezethet, az ilyen ún. biztonsági problémák javítására szolgáló csomagokat biztonsági frissítésnek nevezzük. Az adott projekt által szállított és támogatott felhasználói szoft verekről a következő, illetve az informati ka érett ségire való felkészüléshez az erről szóló részben lesz szó.


4.3 A jelenleg is használt szabad- és nyílt kódú operációs rendszerek részletes bemutatása

4.3.1 HuEDUA HuEDU projekt a Novell cég nyílt kódú

és szabad szoft vereinek az oktatás igényeihez igazított megoldásainak összességét jelöli, melyben külön összeállítás létezik a lehet-séges közoktatási és a felsőoktatási igények kiszolgálására. Ez a változat a Novell által ko-rábban felvásárolt SUSE nevű cég SUSE Linux változatának oktatási célokra módosított és hangolt változatát jelenti . Ez a megoldás tar-talmaz kliens és szerverplatf ormot is, és ez ál-tal teljes körű oktatástámogatást próbál meg szolgáltatni.

Ez a megoldáscsomag az alábbi szoft vereket tartalmazta korábban (2009 és 2012 között ):

A különböző informati kai szolgáltatások megbízható üzemeltetését garantálja a támo-gatott SUSE Linux Enterprise Server, amely segítségével biztonságos fürtök és virtualizációs környezetek is kiépíthetőek. A SUSE Linux Enterprise Server egy vállalati szintű kiszolgáló, amely úgy készült, hogy megbirkózzon az adatközpontok terheléseivel is. A SUSE Linux Enterprise Server kínál nyílt, méretezhető, nagy teljesítményű adatközponti megoldást, amely beépített virtualizációt, alkalmazásvédel-met és rendszerfelügyeletet tartalmaz a hardverarchitektúrák teljes skáláján. A SUSE Linux Enterprise Server használható általános célú kiszolgálóként, de hangolható különféle terhe-léstí pusokhoz is, és problémamentes együtt működést kínál a meglévő informati kai infra-struktúrával. SUSE Linux Enterprise Servert használva az intézmény csökkentheti költségeit, úgy, hogy közben biztonságos és megbízható adatközponti kiszolgálóját használja. A SUSE Linux Enterprise Server kínál nyílt, méretezhető, nagy teljesítményű adatközponti megoldást, amely beépített virtualizációt, alkalmazásvédelmet és rendszerfelügyeletet tartalmaz a hard-verarchitektúrák széles skáláján. A SUSE Linux Enterprise Server használható általános célú kiszolgálóként, de hangolható különféle terheléstí pusokhoz is, és problémamentes együtt -működést kínál a meglévő informati kai infrastruktúrával.

A csomag részét képezi a szintén Linux alapokra épülő Novell Open Enterprise Server, amely a NetWare-ről ismerős alapszolgáltatásokat (DNS, DHCP, címtár, nyomtató- és fáj-lmegosztás) biztosítja. A Novell Open Enterprise Server egy biztonságos, magas rendelke-zésre állású megoldás, amely lehetőséget teremt arra, hogy a cégek a Linux-rendszereket csoportmunka és hálózati infrastruktúraként használják. A megoldás egyaránt működik SUSE Linux Enterprise Server és NetWare platf ormon, lehetővé téve a hálózati , kommunikációs és munkacsoportos szolgáltatások egyszerű telepítését mindkét platf ormon – vagy akár a kett ő együtt esén – a szervezet igényeinek megfelelően.


A Novell GroupWise levelezőrendszer sokféle elérhető levelezési szolgáltatást biztosít; rugalmasan alakítható vastagklienssel rendelkezik az alkalmazott ak, valamint a tanárok, és könnyen elérhető webes klienssel a diákok számára. A zökkenőmentes munkavégzéshez az intézmények dolgozóinak tudniuk kell csatlakozni szinte mindenkihez, mindig és mindenütt – anélkül, hogy ez a biztonság rovására menne. A Novell GroupWise üzenetkezelő és cso-potmunka-rendszerrel könnyedén megvalósítható a biztonságos, hitelesített kommunikáció a tűzfalon belül és kívül.

A diákok projekteken történő közös munkáját, illetve a tananyagok publikálását könnyít-heti meg a Web 2.0 alapokon működő Novell Vibe dokumentumkezelő és csoportmunka rendszer. A Novell Vibe szolgáltatással a felhasználók közös munkakörnyezetet alakíthatnak ki, és a szervezet vagy munkacsoport egyéb tagjait hívhatják meg a létrehozott felületre. A csoportt agok ezeken a virtuális munkafelületeken oszthatnak meg dokumentumokat, nap-tári bejegyzéseket, férhetnek hozzá vitafórumokhoz és egyéb más szolgáltatásokhoz.

A Novell Teaming szolgáltatással a felhasználók közös munkakörnyezetet alakíthatnak ki, és a szervezet vagy munkacsoport egyéb tagjait hívhatják meg a létrehozott felületre. A cso-portt agok ezeken a virtuális munkafelületeken oszthatnak meg dokumentumokat, naptári bejegyzéseket, férhetnek hozzá vitafórumokhoz és egyéb más szolgáltatásokhoz. A Novell Teaming + Conferencing csomag tartalmazza a Novell Teaming szolgáltatás minden funkcióját és továbbfejleszti azt a valós idejű együtt működés lehetőségével. A csoport tagjai együtt mű-ködhetnek élő hangkapcsolaton, webkonferenciákon vagy azonnali üzenetváltáson keresztül. A csoporton belüli összmunka így sokkal eredményesebb, mivel a tagok hatékonyabban tud-nak kommunikálni és a munkájukat megosztani, mint valaha.

A Novell ZENWorks Confi gurati on Management (ZCM) a Novell ZENWorks felügyeleti termékcsaládjának legújabb tagja. A ZCM a legkorszerűbb SOA (Service Oriented Architectu-re) architektúrában, platf orm független módon biztosítja a heterogén környezetek teljes, kö-zös CMDB alapú felügyeletét. Az új generációs ZENWorks egy webszolgáltatási architektúra magja lett , amely SOAP-hívásokkal éri el a hátt érszolgáltatásokat. A Novell minden meglévő, és új felügyeleti rendszerét a jövőben a közös konfi guráció felügyeleti rendszer részeként alakítja ki biztosítva a közös konfi gurációs adatbázis alapján végzett ITIL alapú felügyeletet. Így a ZCM rendszer tovább bővíthető olyan modulokkal, amely esetén az egyes felügyeleti komponensek egy közös ügynökprogramot használnak, közös adatbázisba dolgoznak és egy webes felügyeleti konzolról felügyelhetőek. A bővítés során a telepítés az új funkciók enge-délyezését jelenti a rendszerben. A ZENWorks Confi gurati on Management 10 (ZCM) a Novell ZENWorks felügyeleti termékcsaládjának legújabb tagja. A ZCM a legkorszerűbb SOA (Service Oriented Architecture) architektúrában, platf orm független módon biztosítja a heterogén környezetek teljes, közös CMDB alapú felügyeletét. Az új generációs ZENWorks egy web-szolgáltatási architektúra magja lett , amely SOAP-hívásokkal éri el a hátt érszolgáltatásokat. A Novell minden meglévő, és új felügyeleti rendszerét a jövőben a közös konfi guráció felügye-leti rendszer részeként alakítja ki biztosítva a közös konfi gurációs adatbázis alapján végzett ITIL alapú felügyeletet. Így a ZCM rendszer tovább bővíthető olyan modulokkal, amely esetén az egyes felügyeleti komponensek egy közös ügynökprogramot használnak, közös adatbázis-ba dolgoznak és egy webes felügyeleti konzolról felügyelhetőek. A bővítés során a telepítés az új funkciók engedélyezését jelenti a rendszerben.

Egy gyorsan változó, sok felhasználós környezetben ahol az informati ka több szolgálta-tást is nyújt diákoknak, örök probléma a felhasználói adatok és a jogosultságok aktualizálása.


Ebben segít automati zált folyamataival a Novell Identi ty Manager. Az Identi ty Manager auto mati zálja a felhasználó-létrehozás és jelszókezelés felügyeletét a felhasználó teljes élet-ciklusára vonatkozóan – azonnali hozzáférést biztosít az új felhasználóknak, szükség szerint módosítja vagy megszünteti a hozzáférést az összes rendszeren, és egységesíti a jelszókeze-lést. A termék segítségével kézben tarthatók a felhasználók felügyeletével kapcsolatos költ-ségek, megszüntethetők az összetett kézi folyamatok, és automati zmusok révén garantál-ható a biztonság, az előírásoknak való megfelelés az intézmény teljes egészére – úgy, hogy közben a felhasználók azonnal elérik a munkájukhoz szükséges összes erőforrást. Az Identi ty Manager automati zálja a felhasználó-létrehozás és jelszókezelés felügyeletét a felhasználó teljes életciklusára vonatkozóan – azonnali hozzáférést biztosít az új felhasználóknak, szük-ség szerint módosítja vagy megszünteti a hozzáférést az összes rendszeren, és egységesíti a jelszókezelést.

A termék segítségével kézben tarthatók a felhasználók felügyeletével kapcsolatos költsé-gek, megszüntethetők az összetett kézi folyamatok, és automati zmusok révén garantálható a biztonság, az előírásoknak való megfelelés a vállalat teljes egészére – úgy, hogy közben a felhasználók azonnal elérik a munkájukhoz szükséges összes erőforrást.

A diákok széleskörű oktatását biztosítandó, a SUSE Linux Enterprise Desktop-pal létre-hozhatóak olyan dual-boot munkaállomások, amelyeknél a kialakítás nem igényel komoly beavatkozást a végpontokon. A SUSE Linux Enterprise Desktop rendkívül könnyen kezelhető. Szabványos felülete és funkciói lényegesen lecsökkenti k az oktatásra fordítandó időt, jelen-tős költségmegtakarítás mellett pedig az izgalmas, új asztali eff ektusok nagyban támogatják a hatékony munkavégzést. A Novell a felhasználók igényeit szem előtt tartva alakított a ki a SUSE Linux Enterprise Desktopot. Több ezer órán át fi gyelte és rögzített e, hogyan használják a felhasználók szoft vereiket és hogyan dolgoznak asztali számítógépeikkel. E felmérés so-rán azonosításra került számos olyan lehetőség, amelyek kihasználásával javíthatók az asztali rendszerek anélkül, hogy radikálisan meg kellene változtatni a számítógép kezelés módját. Néhány az új, modern asztali funkciók közül: könnyen kezelhető felület, egyszerűbb menü-rendszer, beépített keresési funkcionalitás és grafi kus eff ektusok. A SUSE Linux Enterprise Desktop rendkívül könnyen kezelhető. Szabványos felülete és funkciói lényegesen lecsökken-ti k az oktatásra fordítandó időt, jelentős költségmegtakarítás mellett pedig az izgalmas, új asztali eff ektusok nagyban támogatják a hatékony munkavégzést. A Novell a felhasználók igényeit szem előtt tartva alakított a ki a SUSE Linux Enterprise Desktopot. Több ezer órán át fi gyelte és rögzített e, hogyan használják a felhasználók szoft vereiket és hogyan dolgoz-nak asztali számítógépeikkel. E felmérés során azonosításra került számos olyan lehetőség, amelyek kihasználásával javíthatók az asztali rendszerek anélkül, hogy radikálisan meg kel-lene változtatni a számítógép kezelés módját. Néhány az új, modern asztali funkciók közül: könnyen kezelhető felület, egyszerűbb menürendszer, beépített keresési funkcionalitás és grafi kus eff ektusok.

A LibreOffi ce Novell Editi on segítségével egy olyan, érett ségire is alkalmas irodai szoft -vercsomagot oktathatunk, amelyhez széleskörű magyar nyelvű oktató anyag bázis és direkt fejlesztői támogatás is elérhető (a LibreOffi ce-ról később még olvashat).

A Novell elkészített e a SLED 11 SP1 alapú, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium által bevizs-gált és jóváhagyott változat, amelyen oktatható és vizsgáztatható az érett ségi tananyaga (Linux Desktop Érett ségi változat).


A SUSE-Edu Li-f-e (Linux for Educati on) projektje számtalan oktatás támogató programot biztosít, kezdve az egyes tárgyak szimulációit segítő rendszerektől, a grafi kai programokon át a komolyabb fejlesztői oktató alkalmazásokig.

A Novell a kezdetektől fogva az egyik legfontosabb partner a folyamatos anyagi ráfordí-tást igénylő, előfi zetéses jellegű informati kai megoldásoktól való függetlenedésben. 2009-től 2012-ig több tí zezer felhasználó és több száz oktatási intézmény számára tett e elérhetővé az örökös alapinfrastruktúra licenceket a Novell HUEDU program keretében. A kezdeményezés sikerét látva a kormányzat 2013-ban kibővített e a programot egy teljesen nyílt forráskódú alkalmazáscsomaggal, így megszületett az OpenLab.

Az OpenLab egy szerver oldali és egy munkaállomás oldali programcsomagból áll, amelyek egymástól függetlenül is teljes funkcionalitással üzemelnek, a szerver oldali funkciók pedig tökéletesen együtt működnek a Microsoft Windows operációs rendszerrel felszerelt munka-állomásokkal is. A korábbiakhoz hasonlóan természetesen az OpenLab csomagot és annak bevezetés-, valamint üzemeltetés-támogatását is teljes mértékben ingyen biztosítjuk az ok-tatási intézményeknek a program ideje alatt .

A szerver oldal az alábbi oktatástámogató funkciókat biztosítja felhasználói számára:• Gépterem felügyelet: A beépített felügyeleti funkció lehetővé teszi a gépterem-

ben lévő gépek képernyőjének zárolását, átvételét, üzenetek küldését, az oktatói gép képernyőjének megosztását, valamint a géptermi gépek távoli újraindítását, ki- és bejelentkezését. Mindezt Linuxos, Windows XP és Windows 7 környezetekben is.

• Hálózati korlátozás: A hálózati korlátozás funkció segítségével a géptermi gépek csoportjaira profi lokat kényszeríthetünk, amelyek lehetővé teszik az internet teljes ti ltását vagy engedélyezését, valamint internetes oldalak whitelist és blacklist alapú szűrését.

• Dolgozatkezelés: A dolgozatkezelés funkció segítségével az oktatónak lehetőség nyílik a géptermi gépek egy csoportjára vagy összességére dolgozatokat kiajánlani, valamint megadott idő elteltével azokat automati kusan beszedni.

• Tananyagkezelés: A géptermi dolgozatkezelésen felül az oktatónak lehetősége van teljes tananyagok online megosztására, tudástárak és wiki oldalak létrehozására, házi dolgozatok és feladatok kiajánlására és menedzselésére, valamint tesztek íra-tására, akár anonim módon is.

• E-napló rendszer: A rendszer része egy teljes e-napló megoldás is, amely címtár integráltan biztosítja a diákok érdemjegyeinek és teljesítményének kezelését.

Az OpenLab a fenti ekben felsorolt oktatástámogató funkciókon felül több IT alapinfra-struktúra feladat ellátását is segíti :

• Hardver- és szoft verleltár: A leltár funkció lehetővé teszi a géptermi gépek hardver- és szoft veradatainak gyors lekérdezését Windowsos és Linuxos gépekről egyaránt. Lehetőség van az eredmények többszörös szűrésére, majd azok exportjára.

• Hálózati dual-boot: Az OpenLab szerver a munkaállomások számára lehetőséget biztosít dual-boot infrastruktúra kialakítására, amelynek segítségével a diákok az indításnál szabadon választhatnak a Linux és Windows operációs rendszerek közül. A hálózati dual-boot esetén nem szükséges a Linux operációs rendszer telepítése a végponti gépekre (ami általában igen munkaigényes), hanem a Linux opció vá-lasztásakor az operációs rendszer szükséges elemei a hálózaton keresztül töltődnek


le közvetlenül a végponti gép memóriájába, megkönnyítve ezzel a telepítést és a karbantartást is.

• Hálózati szolgáltatások: A nyílt forráskódú, ingyenes és könnyen kezelhető szoft ve-rekből felépített alkalmazáscsomag számos hálózati alapszolgáltatást nyújt.

• Levelezés: Egységes levelezés tanárok, munkaállomások, és igény esetén a diákok számára, spam- és vírusszűrés, webes elérés, quotarendszer.

• Felhasználó kezelés: Adminisztrátor, oktató és igény esetén diák felhasználók tö-meges vagy egyesével történő felvétele, csoportokba rendezése, adminisztrációja, törlése és jelszókezelése.

• Mentés és monitorozás: A megoldás lehetőséget biztosít a szerveroldali mentésre, valamint az egyes kiszolgálók teljesítményadatainak, kihasználtságának és szoft ver/hardver kiépítésének monitorozására.

Kliensoldal rendszerkövetelményekA HUEDU OpenLab kliens oldal úgy lett tervezve, hogy sok különböző hardvert tudjon tá-

mogatni. A munkaállomás oldali operációs rendszer minden olyan hardvert támogat, amit a legfrissebb openSUSE változat is. Processzor (CPU): 1 Intel Penti um 4, vagy azzal egyenértékű AMD processzor. Memória (MB): 1024, lemez terület: minimum 3 GB. Kijelző: az ajánlott kijel-ző felbontása 1024 × 768 képpont, a minimális felbontás pedig 800 x 600 képpont. Videó kár-tya: az OpenLab kliensben alapértelmezett en megtalálhatóak az ATI, NVIDIA és Intel driverek. Bizonyos esetekben különböző tí pusú eszközök egyedi beállításokat és driver-t igényelhetnek még. Hálózat: 100 Mbit/s sebesség. Wifi támogatást is tartalmaz az operációs rendszer (b43 driver) különböző tí pusú eszközök egyedi beállításokat és driver-t igényelhetnek.

Szerver rendszerkövetelményekA kiszolgáló oldal úgy lett tervezve, hogy sok különböző hardvert tudjon támogatni.

A HUEDU OpenLab kiszolgáló minden olyan hardvert támogat, amit a legfrissebb openSUSE. Processzor (CPU): Intel Penti um4 vagy azzal egyenértékű AMD processzor. Memória (MB): 1024 MB, lemezterület: minimum 40GB. Hálózat: legalább 100 Mbit/s sebesség. Ha átjáró-ként szeretnénk használni a kiszolgálót, akkor legalább két hálózati csatolónak kell lenni a kiszolgálóban.

4.3.2 OpenEDU program (SuliX)


Az OpenEDU program a Red Hat cég Red Hat Enterprise Linux változatának egy helyi igé-nyekhez hangolt változatát jelenti SuIiX néven. A Red Hat Linux változatból több, közel azonos kódbázist (tárolót) használó leszármazott is készült, mint például a CentOS, a Scienti fi c Linux, Fedora, vagy a BLAG Linux, csak hogy az ismertebbeket említsük.

A SuliX három változatban kerül kiadásra:

4.3.2.1 SuliX Professional

A Sulix Professional fejlesztésénél közvetlenül az oktatási intézmények felhasználási igé-nyeit igyekeztek fi gyelembe venni, hogy ez által egy olyan ingyenes és egyszerűen kezelhető számítógépes szoft vercsomag szülessen, amelynek segítségével elfelejthetőek az informati -kai rendszerek eddigi nehézségei. A Sulix Professional igyekszik lehetőséget teremteni arra, hogy ezek a technikai eszközök valóban a pedagógiai munkát segítsék, és ne határokat szab-janak az oktatásban. Teszi ezt az iskolán kívül is, hiszen a csomagot, és az abban szereplő al-kalmazásokat a diákoknak lehetőségük van a saját, ott honi számítógépükre telepíteni, ezáltal a kiadott feladatokat a megszokott vizuális környezetben végezheti k el. Segítségnyújtás és hatékonyabb munkavégzés egyszerre.

A SuliX Professional az iskolában a vezetékes vagy vezeték nélküli hálózatára csatlakoztat-va képes automati kusan felismerni a SuliXerver szolgáltatásait, majd csatlakozni hozzájuk. A tantermi oktatás során teljes körű hálózati szolgáltatásokat biztosít mind a diákok, mind az oktatók számára. Ez magában foglalja a tanárok, diákok központi beléptetését (autenti kálá-sát), SuliX alapú munkaállomások biztonságos regisztrációját, hálózati fájlmegosztást, nyom-tatást, levelezést, naptárkezelést éppúgy, mint a digitális taneszközök használatát, a tantermi oktatás és a dolgozatí rás, számonkérés támogatását, a hallgatói munkaállomások feletti tel-jes tanári kontroll biztosítását, illetve az online beavatkozás lehetőségét.

A SuliX Professional egy önmagában is teljes értékű operációs rendszer, amely alkalmas az ott honi számítógépek üzemeltetésére. Regisztrált felhasználói számára folyamatos frissítési, illetve újabb szoft verek letöltésére biztosít lehetőséget. Túl azon a tényen, hogy a tanulók az ott honi számítógépükön és az egyre népszerűbb mobil eszközökön korlátlanul használhatják a SuliX-ot, a rendszer lehetőséget biztosít az iskolai levelezés, naptár és a dokumentumok elérésére is. Ennél hatékonyabb tanulói környezet nehezen képzelhető el.

Alapszoft verek:• magyar nyelvű, több felhasználós grafi kus operációs rendszer,• komplex irodai alkalmazáscsomag (szövegszerkesztés, táblázatkezelés, prezentáció-

készítés, rajz),• grafi kai és kiadványszerkesztő programok,• weboldalszerkesztő eszközök,• választható internet böngésző és chat kliensek,• hangszerkesztő programok,• multi média kezelő- és lejátszó alkalmazások.


1. ábra. Prezentáció készítése a SuliX Offi ceBox-ban.

Tantárgyi oktatóprogramok:• vizuális oktatóprogramok alsó tagozatosoknak,• általános és középiskolai tantárgyak (matemati ka, fi zika, kémia, földrajz, nyelvek)

számítógépes segédprogramjai,• speciális szaktantárgyak alkalmazásai,• szimulációs programok,• a középiskolai informati kai oktatás teljes tananyaga,• az ECDL, OKJ vizsgák anyaga,• integrált fejlesztői környezet a haladók számára,• gyakorló feladatok,• a digitális táblához hasonló funkcionalitás biztosítása a meglévő számítógépes esz-

közökön.

Segédalkalmazások:

• tanterem és tanuló felügyeleti , valamint ellenőrzőrendszer kliens,• mentő és archiváló alkalmazás,• központosított desktop kezelési és presence kliens,• virtualizációs támogatás.


További szolgáltatások:

• átf ogó magyar nyelvű felhasználói és üzemeltetői dokumentáció,• többcsatornás terméktámogatás,• tanfolyamok.

Szolgáltatások:

• közvetlen támogatás e-mailben és telefonon,• biztonsági és funkcionális frissítőcsomagokhoz való hozzáférés,• támogatás biztonsági mentések konfi gurálásához, valamint a szoft ver- és hardver-

leltár funkcióhoz,• távoli bejelentkezéses hibaelhárítás,• hozzáférés a SuliXerver és a SuliX Professional Network Editi on minden verziójához

ISO formátumban,• biztonsági beállítások támogatása (proxy-szűrő, spam-szűrő, vírusszűrő beállítása)• 2-nél több processzoros szerverek támogatása,• kliensoldali desktopok automati kus központi telepítése és frissítése,• intelligens kapcsolódási megoldások SuliX és Microsoft rendszerek esetén,• az intézményhez tartozó SuliX Professional felhasználók széles körű támogatása,• internetes aldomén nyújtása fi x IP-címmel rendelkező és nem rendelkező intézmé-

nyek számára egyaránt,• az iskola meglévő informati kai rendszeréhez történő integráció támogatása,• a programban meghatározott kvóta erejéig díjmentes helyszíni kiszállás, tanács-

adás és telepítés.

RendszerkövetelményekSzabványos x86-alapú asztali számítógép vagy notebook/netbook legalább 512 MB me-

móriával (2 GB ajánlott ), legalább 1 GHz-es Penti um IV vagy legalább Intel Atom 1.6 GHz órajelű processzorral és legalább 20 GB szabad lemezterülett el. A SuliX Professional teljes funkcionalitásának használatához szükséges 3D támogatással rendelkező grafi kus kártya, illetve beépített vagy külső hangszóró és mikrofon, kamera. A frissítések beszerzéséhez, a regisztrációhoz, illetve a kiegészítő tartalmak használatához vezetékes, vagy vezeték nélküli internetkapcsolat

4.3.2.2. SuliXerver

A SuliXerver olyan kulcsrakész szervermegoldás, amellyel komolyabb informati kai isme-retek nélkül felépíthető és biztonságosan üzemeltethető egy iskola vagy oktatási intézmény teljes informati kai rendszere. Lehetőséget nyújt a központi informati kai erőforrások bizto-sítására, a számítógépek termekbe szervezésére és adminisztrálására, a tanárok és tanulók központi beléptetésén és közös levelezésén túl a vizsgáztatásra és érett ségiztetésre.

A SuliXerver igyekszik azokat a szoft vereket és szolgáltatásokat tartalmazni, melyekre egy iskolai informati kai hálózatban szükség van, illetve olyan egységes és központosított ad-minisztratí v és felhasználói felületet nyújtani a rendszergazdák, tanárok és diákok számára egyaránt, mely könnyen kezelhető, és az iskola bármely számítógépéről, a munkaállomások operációs rendszerétől függetlenül, külön program telepítése nélkül biztonságosan elérhető.


A beépített elektronikus tanulási platf orm segítségével a tantermi és a tantermen kívüli tanu-lás is egyaránt megoldható, kombinálható.

A SuliXerver a tantermi oktatás során teljes körű hálózati szolgáltatásokat igyekszik biz-tosítani mind a diákok, mind az oktatók számára, SuliX és Windows alapú asztali környezet-ben egyaránt. Ez magában foglalja a munkaállomások tartományi beléptetését, a hálózati fájlmegosztást, nyomtatást, levelezést éppúgy, mint a digitális taneszközök használatát, a hallgatói munkaállomások feletti tanári kontroll biztosítását, illetve az online mérés, beavat-kozás lehetőségét. A SuliXerver a tanárok munkáját nagyban megkönnyíti , és pont azokon a helyeken, ahol erre a leginkább szükség van: a hálózat forgalmát osztályonként, termenként, csoportonként egyszerűen és kényelmesen korlátozhatják, az elektronikus értékelést vagy számonkérést kényelmesebben, rugalmasabban végezheti k, egy számonkérési, vagy vizsga-környezet kialakításának ideje lényegesen rövidebb, sőt, a kétszintű informati ka érett ségi biz-tonsági beállítása is csak egy katti ntás kérdése.

2. ábra. SuliXerver.


A SuliXerver teljes funkcionalitása egy tetszőleges web böngészővel, bármely operációs rendszerről elérhető, megfelelő jogosultságok birtokában akár ott honról is. A tanárok a fel-adatokat ott honról is kioszthatják, kérdésekre válaszolhatnak, a dolgozatokat ott honról is ja-víthatják, a diákok a házi feladataikat ott honról is feltöltheti k a SuliXerverre.

4.3.2.3 SuliX Professional Network Editi on

A SuliX Professional Network Editi on a SuliX Professional desktop operációs rendszernek speciális, az intézményi használat során szükséges komponenseket és szolgáltatásokat tartal-mazó verziója.

A bárki számára elérhető és letölthető SuliX Professional önmagában is teljes értékű desktop operációs rendszer, amely képes a hétköznapi felhasználáson túl az informati kai esz-közökön stabil tanulási környezetet biztosítani. A Network Editi on verzióban szereplő plusz funkciókat és szolgáltatásokat azon felhasználóink használhatják ki igazán, akik SuliXszervert üzemeltető oktatási intézményben dolgoznak, vagy tanulnak.

A SuliXerverről, mint telepítő szerverről telepített kliensek természetesen automati kusan Network Editi on-ként akti válódnak. A már telepített SuliX Professionalt használóknak semmi-lyen más teendőjük nincs a nagyobb tudású, Network Editi on funkcionalitás elérésére, mint az, hogy számítógépüket az oktatási intézmény SuliXerver hálózatához csatlakoztatják, a többit elvégzi maga a SuliXerver. A Network Editi on verzió automati kusan akti válódik és ez által a fel-használó már a következő funkciókkal és szolgáltatásokkal kiegészített rendszert tudja használni:

Funkciólista:• SuliX Acti ve Class felügyeleti és távoktatási rendszer,• Központi telepítés és frissítés,• Távoli webes felügyelet,• Desktopba integrált feladatkiadás és beszedés,• Beépített leltár és felügyeleti előkészítés,• Központosított desktop kezelési és presence kliens,• Korlátozható és időzíthető erőforrás elérés (fájl, nyomtató, web).

A termékben foglalt szolgáltatások:

• kliens operációs környezet és alkalmazásainak támogatása (telefon, email, web),• rendszeres frissítés és verzió upgrade,• hálózati integráció és működésmód széles körű támogatása,• ingyenes felhasználói oktatások.

Rendszerkövetelmények:Szabványos x86-alapú asztali számítógép vagy notebook/netbook legalább 512 MB me-

móriával (2GB ajánlott ), legalább 1 GHz-es Penti um IV vagy legalább Intel Atom 1.6GHz óra-jelű processzorral és legalább 20 GB szabad lemezterülett el. A SuliX Professional teljes funk-cionalitásának használatához szükséges 3D támogatással rendelkező grafi kus kártya, illetve beépített vagy külső hangszóró és mikrofon, kamera. A frissítések beszerzéséhez, a regisztrá-cióhoz, illetve a kiegészítő tartalmak használatához vezetékes vagy vezeték nélküli internet-kapcsolat szükséges.


4.3.3 Ubuntu Érett ségi Remix csomag

Az Ubuntu 12.04 Érett ségi Remix az Ubuntu 11.04-es kiadására épül, kiegészítve azokkal az alkalmazásokkal, amelyekre az érett ségin szükség lehet. Ezek:

• GIMP, az Inkscape, a Pinta és a KolourPaint grafi kus alkalmazások;• KompoZer és a Seamonkey a weboldal készítéshez, valamint a • LibreOffi ce Base és a MySQL motor az adatbázis-kezeléshez.

Az emelt szintű érett ségin szükséges programozási feladatok megoldására az Eclipse, a Lazarus, a Code::Blocks, az Idle és a Geany fejlesztőeszközöket használhatják a diákok, a tá-mogatott programozási nyelvek a Python, a Free Pascal, a Perl, a C, a C++ és a Java. A Live CD alapértelmezett en tartalmazza a magyar és angol nyelvi csomagokat, a tárolókból elérhető a többi nyelvi csomag is. Támogató szolgáltatás nincsen, ezekkel a hazai Ubuntu közösségekhez lehet fordulni.


4.4 Érett ségi informati kából szabad és nyílt szoft veres alapokon

Habár az informati ka tárgyból az érett ségi vizsga nem kötődik konkrét termékek részletes ismeretéhez és használatához, de szinte csak az utóbbi néhány évben került sor arra, hogy az oly sokáig domináns Windows operációs rendszer és az azon futó Microsoft alkalmazások hegemóniája csökkenhessen.

Az érett ségi feladatlistát átt ekintve, és ott lekérdezve az utóbbi 4-5 év érett ségi feladat-sorait, megállapíthatjuk azt, hogy az ott szereplő feladatok egyre inkább mellőzik a konkrét alkalmazásokhoz kötődő kitételeket – és ez a megállapítás igaz a szövegszerkesztési, táblá-zatkezelési, prezentáció-készítési, és az adatbázis kezelési feladatrészekre is. Ilyen módon a megoldásukhoz már nem szükséges például a Microsoft Offi ce kizárólagos használata és ismerete.

Ez persze azt is jelenti , hogy a feladat megoldásoknál akár LibreOffi ce is használható, hi-szen a feladatkiírások sokkal általánosabb megfogalmazásokat tartalmaznak, mely feladatré-szekre más alkalmazások segítségével is megadható a helyes megoldás.

Tekintsük át, hogy az MS Offi ce elemei mely LibreOffi ce megoldással válthatók ki!

MS Offi ce komponens LibreOffi ce megfelelőMs Word LibreOffi ce Writer

Ms Excel LibreOffi ce Calc

Ms Powerpoint LibreOffi ce Impress

Ms Access LibreOffi ce Base5

55

3. táblázat.MS Offi ce és LibreOffi ce komponensek megfeleltetése

Amint a táblázatból is látható, tulajdonképpen minden általánosan használt MS Offi ce komponensnek létezik alternatí v változata a LibreOffi ce csomagban is.

A közép- és emelt szintű feladatsorok feladatkiírásainak átt ekintése során észrevehető, hogy az nem tartalmazott semmiféle konkrét alkalmazás neveket, legfeljebb a használandó programot említett ék meg (pl. szövegszerkesztő, táblázatkezelő). Ennek az információnak azért is van jelentősége, mert ebben az esetben akár egy másik – de funkcionalitásában az-zal megegyező – programot is használhatunk a megoldáshoz (pl. MS Offi ce helyett használni lehet a LibreOffi ce-t). Minden egyéb technikai információ (pl. az UTF-8 kódolású állomány) érvényes lehet más, a Windows-tól eltérő rendszeren is. Ez az UTF-8 kódolás például Linux operációs rendszeren is elterjedt, így ott is használható, tehát a feladat akár Linux operációs rendszeren is megoldható.

5 A korrekt használathoz – amikor például az adatbázis kezelési feladat megoldása SQL nyelvet és gyors adatelérést igényel – kiegészítő adatbázismotor – pl. MySQL (MySQL 1) – telepítése javasolt a Libre-Offi ce Base-ben meglevő HSQL motor kiváltására.

A feladatkiértékelést leíró dokumentum sem tartalmaz semmi olyan eszközkészlet-specifi -kus információt a helyes megoldások értékelésében, amely a feladat megoldását kizárólag MS Offi ce rendszerben várná el, a kiírásban szereplő feladatok egyenértékűen megoldhatók LibreOffi ce segítségével is, például a táblázatkezelő részről szóló megoldókulcsban szereplő cellafüggvények – mint például az =INDEX(), vagy az =FKERES() – mindkét táblázatkezelő vál-tozatban léteznek, a nevük is megegyezik, sőt az általuk elvégezhető tevékenység is azonos hatású a táblázatcellákra. A feladatkiírásnak megfelelő megoldás szintjén így a két vizsgált rendszer (az MS Offi ce és a LibreOffi ce) gyakorlati lag felcserélhető.

Átt ekintve az érett ségi feladatok LibreOffi ce-ban elkészített megoldásait, megállapíthat-juk, hogy mind a feladatkiírások, mind pedig a megoldások elkészítésekor elérhető volt az a cél, hogy minél kevesebb – az adott termékre specializált – megoldási lépést kelljen alkalmaz-ni. Az elvárt célt, azaz a készségek és kompetenciák lemérését sikerült ezzel megvalósítani, a csak a konkrét alkalmazásra jellemző ismeretek számonkérése helyett . Ez a fajta hozzáállás azért is dicsérendő, mert ezzel a megoldással akkor is lemérhető az adott ismeret megléte, ha már ezek a jelenlegi szoft verek nem lesznek, és esetleg a kiváltásukra kiválasztott alkalmazá-sok esetleg pl. nem pont ugyanazokkal a billentyűkombinációkkal működtethetők.

Az is kijelenthető, hogy az emelt szintű feladatok is – mint amilyen például a programozási feladat – ugyancsak megoldhatók szabad és nyílt kódú operációs rendszereken és szabad és nyílt kódú programozási nyelv változatt al is. Néhány, a felsorolásban szereplő programozási nyelv, mint például a FreePascal, a Java, a gcc, a Perl 5, illetve a Python elérhető Linux alatt is. Ezen felül létezik a Python és Perl 5, valamint a FreePascal, illetve a gcc Windows operációs rendszerre is. A programozási feladatok tehát akadálytalanul megoldhatók ezeken a rendsze-reken.


S Z A B A D É S N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú S Z O F T V E R E K A T A N Ó R Á K O N 55

5. Szabad és nyílt forráskódú szoft verek a tanórákon

Tekintsünk át néhány, az oktatásban is használható, szabad, illetve nyílt kódú szoft -vert, valamint azt is, hogy milyen célt lehet velük elérni! A felsorolásban az is szerepel, hogy az adott szoft ver milyen operációs rendszeren érhető el (a speciális tantárgyi szoft verek leírását később találja).

LibreOffi ce (korábban OpenOffi ce)A LibreOffi ce irodai programcsomag az OpenOffi ce programcsomag oldalági leszárma-

zott jának tekinthető, általános célú irodai szoft vercsomag, amely tartalmaz szövegszerkesz-tőt (Writer), táblázatkezelőt (Calc), prezentációkészítőt (Impress), rajzolóprogramot (Draw), adatbáziskezelőt (Base). Több, különböző operációs rendszerre elérhető (pl. Windows, Linux, Mac OS X), így akár inhomogén számítógépes környezetben is használható. További előny, hogy magyar nyelvi támogatással is rendelkezik, mind a felhasználói felület, mind pedig a használat tekintetében (magyar helyesírásellenőrző). Az alaptelepítés igény szerint újabb funkciókkal bővíthető kiegészítő elemek, ún. plug-inek (beépíthető modulok) segítségével. Ilyen beépülő modul például, a Logo programozási nyelv oktatását támogató LibreLogo kiter-jesztés. A LibreOffi ce előnyeként említhető még az is, hogy a programkomponensek megis-meréséhez már elérhetők dokumentációk magyar nyelven is.

FirefoxInternet böngészőprogram, amely kiegészíthető újabb funkciókkal (plug-inekkel, beépülő

modulokkal). Több, különböző operációs rendszerre is elérhető (Windows, Linux, BSD).

ThunderbirdInternetes levelezőprogram, IMAP/POP3 támogatással, amely program kiegészíthető

újabb funkciókkal, például a levelek feladóinak hitelesítésével, illetve a levelek ti tkosításával is. Több, különböző operációs rendszerre is elérhető (Linux, Windows).

GIMPGrafi kai tervezőprogram (képmanipuláló program). Segítségével különböző tí pusú grafi kai

állományokat lehet létrehozni (rajzolni) és képmanipulációs műveleteket lehet rajtuk végezni. Mind Linux, mind pedig Windows platf ormokon van telepíthető és használható változata.

AudacityHangfelvevő és hangszerkesztő alkalmazás, amely alkalmas különböző tí pusú audio állo-

mány létrehozására (felvételre), és szerkesztésére. Több platf ormon is elérhető (Windows, Linux, Mac OS X).

S Z A B A D É S N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú S Z O F T V E R E K A T A N Ó R Á K O N56

WinSCP

Windows platf ormra készült kliensprogram, amelynek segítségével FTP/SFTP/SCP/FTPS kommunikációs protokollal tudunk kapcsolódni az ilyen protokollokat támogató szerverek-hez s azokkal fájlátvitel tudunk megvalósítani, azaz fájlokat másolhatunk a szerverre, illetve a szerverről a kliensre.

TuxPaintRajzolóprogram kimondott an 3 és 12 év közötti gyerekeknek. Több platf ormon elérhető,

mint például a Linux, a Windows, illetve Mac OS X.

PDF CreatorPDF-tí pusú, dokumentumok tárolására alkalmas állományok előállítására és konvertálásá-

ra szolgáló alkalmazás Windows platf ormra.

InkscapeProfesszionális vektorgrafi kus szerkesztőprogram grafi kák létrehozására, szerkesztésére

és más, speciális grafi kai műveletek elvégzésére. Több platf ormon elérhető, mint például a Linux, a Windows, illetve Mac OS X.

VLCVideo multi média lejátszó és keretrendszer, amely több platf ormon elérhető (pl. Win-

dows, Linux, Mac OS X).

LazarusIntegrált fejlesztői környezet a Pascal nyelv oktatására (elérhető többek között Linux és

Windows platf ormon is).

FreePascalA Pascal programozási nyelv oktatását támogató, fordítóprogramot és programkönyvtára-

kat tartalmazó szoft ver (elérhető többek között Linux és Windows platf ormon is).

FreeMindGondolatt érkép (brain map) készítésére és megjelenítésére alkalmas program. Windows

és Linux platf ormon is elérhető.


5.1.1 Javasolt szoft verek a természett udományok oktatásához

5.1.1.1 Ajánlott szoft verek a kémia oktatásához

A Qmol szoft ver egy nyílt forráskódú természett udományi témájú szoft ver. Segítségével molekulák tömegét tudjuk kiszámolni annak alkotóelemeinek felhasználásával. A szoft ver el-érhető Windows és Linux operációs rendszerekre is. A szoft ver működése során csak az a feladatunk, hogy egy-egy molekulaképletet beírjunk a megfelelő szövegdobozba és a szoft ver elvégzi a különböző számításokat: megadja a molekula teljes tömegét, illetve a molekulát alkotó elemek tömegét és a molekula teljes tömegéhez viszonyított tömegarányát.

A Qmol alapvetően előre defi niált molekulacsoportok adataival dolgozik, de a felhasználó is defi niálhat adatokat, számítási módokat a szoft verben. A szoft ver lehetőséget biztosít spe-ciálisan a fehérjék molekulatömegének meghatározására is, akár olyanokéra is, amelyek több száz aminosavat tartalmaznak. A program biztosít „History” funkciót is, amellyel visszatekint-hetünk korábbi számításokra.

A Qmol kiválóan használható a szerves és szervetlen kémiai laboratóriumi vizsgálatok vagy terepi munka során, az oktatási felhasználhatósága elsősorban a kémia tantárgy keretei kö-zött valósulhat meg.

Jól használható még az Avogadro és az Aqion nevű szoft ver is.

5.1.1.2 Ajánlott szoft verek a földrajz és a fi zika oktatásához

A Numerical Chameleon egy ingyenes, nyílt forráskódú, szabad felhasználású, platf or-mfüggetlen, a felhasználók által nagymértékben alakítható szoft ver, amely mértékegysé-gek átváltására alkalmazható. A szoft ver képes 82 különböző kategóriában akár 3200-féle mérték egység átváltására, precíz számítási metódusokkal, a hibalehetőségeket szinte telje-sen kizárva. A lehetséges kategóriák (a teljesség igénye nélkül): terület, hosszúság, elektro-mosság, mágnesesség, erő, energia, nyomás, tömeg, súly, hőmérséklet, sebesség, gyorsulás, radioakti vitás, idő, időzónák, számtí pusok, számformák, bitek és byte-ok, képernyőfelbontás, színkódok, nemzetközi telefonkódok, naptári és ünnepnapi számítások, foneti kus ABC-k és még sok más skála. A szoft ver egy modern, dinamikus grafi kus felhasználói felületet kínál, amelyben - az összes kategóriához és mértékegységhez, ikonhoz, szűrőhöz és témához hoz-záférhetünk, lehetőségünk van arra is, hogy hozzáadjunk, módosítsunk a már meglévő adat-sorokon.

A szoft ver kifejezett en jól alkalmazható a matemati kában, de akár más természett udo-mányi vagy akár társadalomtudományi-humán területen is, hiszen számos olyan átváltást, „mértékegységet” kezel a program, amelyek a humán tantárgyak igényeit is kiszolgálhatják.

A Stellarium ingyenes háromdimenziós szoft verrel a csillagok mozgását követhetjük va-lós időben, lassítva, illetve gyorsítva. Beállíthatjuk, honnan nézzük az égboltot és meghatá-rozhatjuk magát a látványt: csillagképeket, csillagövi jegyeket, bolygókat jeleníthetünk meg. Adatbázisában 600 000 csillag található, de ez akár 210 millióra is bővíthető. A magyar nyel-ven is elérhető szoft ver igen jól kezelhető: a csillagtérkép és a legfényesebb objektumok tet-szőlegesen nagyíthatók, néhány katti ntással elő lehet hívni az égi koordináta-rácsokat, be- és kikapcsolható a felszín, a légkör és az égtájak. A keresés funkció magyar nyelven is működik.


3. ábra. A Stellarium alkalmazással az éjszakai égbolt számos objektuma megismerhető.

Forrás: htt p://bit.ly/1L5LHTP

A SunCalculator szoft ver alapvető célja, hogy a Nap, mint égitest mozgását, fi zikai jelen-ségeit modellezze és az ezekkel kapcsolatos számítások elvégzésében segítse a felhasználót. A program a földrajz és a fi zika tantárgyak oktatásában – tantárgyi céllal – is alkalmazható, de a számolási-logikai készségek fejlesztésében a matemati ka tantárgy is jól használhatja a szoft vert.

A KStars egy nyílt forráskódú, szabad felhasználású csillagászati szoft ver, amely egyedül-álló grafi kai szimulációkat nyújt az éjszakai égboltról, a felhasználó földrajzi helyzetétől füg-getlenül (a hely és az idő szabadon beállítható a szoft verben). A szoft ver csaknem 100 millió csillag, 13 000 mélyég-objektum, az összes Naprendszer-beli nagybolygó, a Nap és a Hold, valamint több ezer üstökös és aszteroida megjelenítésére alkalmas. A szoft verben lehetőség van csillagászati mértékegységek átváltására, illetve ezzel kapcsolatos számítások elvégzé-sére, megfi gyelési terv készítésére, illetve számos információ és forrás áll rendelkezésre az univerzum felfedezéséhez.


4. ábra. KStars egy nyílt forráskódú, szabad felhasználású csillagászati szoft ver.

5.1.2. Javasolt szoft verek a matemati ka oktatásához A GeoGebra egy olyan dinamikus matemati kai szoft ver, amely a geometria, az algebra és

az analízis elemeit ötvözi. Matemati ka tanuláshoz és iskolai tanításhoz fejlesztett e ki Markus Hohenwarter és más programozók nemzetközi csapata. Érdekessége az is, hogy a Windows, a Linux és az Mac OS X platf ormok mellett tabletekre is telepíthető (Android, Windows Phone, Apple iPad). További előnye ennek a szoft vernek, hogy nem csak az alap és középfokú okta-tásban használható, hanem bizonyos felsőoktatási területeken is jól alkalmazható.

A szoft ver:

• dinamikus matemati kai szoft ver könnyen használható csomagolásban, • az oktatás minden szintjén alkalmazható tanításhoz és tanuláshoz egyaránt, • egyesíti az interaktí v geometriát, algebrát, táblázatkészítést, grafi kusábrázolást,

diff erenciál- és integrálszámítást és stati szti kát, nyílt forráskódú szoft ver, amely sza-badon elérhető a www.geogebra.org oldalról.

A GeoGebra megkönnyíti a diákok számára a matemati kai szerkesztések és modellek készí-tését, interaktí v kísérletezést tesz lehetővé az alakzatok mozgatásával, a paraméterek változ-tatásával. A GeoGebra szerzői eszközként is használható, a tanárok interaktí v weboldalakat hozhatnak létre. Tanórai felhasználásra alkalmas anyagok találhatók és megoszthatók a www.geogebratube.org oldalon.


5. ábra. Egyenlő szárú derékszögű háromszög készítése,

szögfüggvények kezelése a GeoGebra programmal.

Az Euclide egy Java környezetre fejlesztett dinamikus geometriai alkalmazás. A szoft ver lehetőséget teremt geometriai alakzatok (vonalak, pontok, szakaszok, körvonalak, kúpalak-zatok stb.) és transzformációk (forgatás, szimmetria-tükrözés) megalkotására, végrehajtásá-ra. A program ezenkívül több oktatásban is jól használható lehetőséget kínál, pl. geometriai átalakítások, vektorok alkalmazása. A szoft verben összetartozó alakzatokat is kialakíthatunk, amelyek ezt követően együtt mozoghatnak, rotálódhatnak. Minden kialakított alakzat újra-felhasználható, továbbalakítható. A felhasználói felület nagyon egyszerű: a program egy üres oldallal indít, amelyet a menükben és az eszköztárakban található eszközökkel, alakzatokkal tölthetünk meg. A program több oldalt, ablakot is tud egyidőben kezelni, így akár diff erenciá-lásra, akár többféle feladat, geometriai transzformáció bemutatására, elvégzésére is alkal-mas.

A szoft ver elsősorban a matemati katanítás során használható, főképp a geometriai isme-retek és készségek elsajátí tása során.

Jól használhatóak még a TuXMath és a DrGeo szoft verek is.


5.2 Nyílt forráskódú irodai szoft vercsomagok

5.2.1 OpenOffi ce irodai szoft vercsomag

Az Apache OpenOffi ce a vezető nyílt forrású irodai programcsomag, amelyet használhat szövegszerkesztésre, táblázatkezelésre, prezentációkészítésre, grafi kai tervezésre, adat bázis-kezelésre és egyéb feladatokra. Számos nyelven elérhető és minden normál számítógépen futt atható. Adatait egy nemzetközi nyílt szabvány formátumban tárolja el, illetve más irodai programcsomagok által létrehozott fájlok kezelésére is képes. Letöltése és bármilyen célra történő felhasználása teljesen ingyenes.

Az Apache OpenOffi ce egy több mint 20 éves szoft verfejlesztés eredménye. Teljes mér-tékben mentes mindenféle licencköltségtől úgy a letöltésre, mint a használatra vonatko-zóan. Az Apache OpenOffi ce az Apache 2.0 Licence alatt került kiadásra, ami azt jelenti , hogy bármilyen célra használhatjuk a programot, legyen az ott honi, üzleti , oktatási, közigazgatási cél. Annyi számítógépre telepíthető, amennyire szükséges. Az oktatás valamennyi szereplője (általános iskolák, középiskolák, felsőoktatási intézmények) megtalálhatja az Apache Open-Offi ce csomag programjaiban, amit keres, legyen az akár a rugalmas szövegszerkesztő, a ha-tékony táblázatkezelő, a dinamikus grafi kai program, az adatbázis-kezelő vagy más összetevő. A nyílt forrású licenc biztosítja az OpenOffi ce szabad felhasználását és terjesztését bármine-mű licenc miatti aggodalom nélkül.

A LibreOffi ce irodai programcsomag az OpenOffi ce programcsomag oldalági leszárma-zott jának tekinthető, általános célú irodai szoft vercsomag, amely tartalmaz szövegszerkesz-tőt (Writer), táblázatkezelőt (Calc), prezentációkészítőt (Impress), rajzolóprogramot (Draw), adatbáziskezelőt (Base). Több, különböző operációs rendszerre elérhető (pl. Windows, Linux, Mac OS X), így akár inhomogén számítógépes környezetben is használható. További előny, hogy magyar nyelvi támogatással is rendelkezik, mind a felhasználói felület, mind pedig a használat tekintetében (magyar helyesírásellenőrző). Az alaptelepítés igény szerint újabb funkciókkal bővíthető kiegészítő elemek, ún. plug-inek (beépíthető modulok) segítségével. Ilyen beépülő modul például, a Logo programozási nyelv oktatását támogató LibreLogo kiter-jesztés. A LibreOffi ce előnyeként említhető még az is, hogy a programkomponensek megis-meréséhez már elérhetők dokumentációk magyar nyelven is.

A LibreOffi ce irodai programcsomag komponensei:• Writer: A LibreOffi ce Writer segítségével grafi kákat, táblázatokat vagy diagramokat

tartalmazó szöveges dokumentumokat lehet tervezni és készíteni. A kész dokumen-tumokat ezután számos különböző formátumba lehet elmenteni, többek között a szabványosított Open Document Format (ODF), Microsoft Word vagy HTML-formá-tumba. Mindezek felett a dokumentumok PDF-formátumba is exportálhatók.

• Calc: A LibreOffi ce Calc egy táblázatkezelő alkalmazás, amelynek segítségével ada-tokat lehet kezelni, elemezni, illetve azokon számításokat végezni. Szükség esetén Microsoft Excel-táblázatokat is lehet importálni, illetve módosítani.

• Impress: A LibreOffi ce Impress segítségével diagramokat, rajzobjektumokat, szö-veget, multi médiás elemeket és számos egyéb elemet tartalmazó professzionális


bemutatók készíthetők. Szükség esetén Microsoft PowerPoint-bemutatók is impor-tálhatók és módosíthatók.

• Base: A LibreOffi ce Base programban sokféle adatbázisfájl-formátumban tárolt adat elérésére van lehetőség. Natí v támogatással rendelkezik néhány adatbázis-fájl-formátumhoz, például a dBASE-formátumhoz. A LibreOffi ce Base külső, relációs adatbázisok eléréséhez is használható, ilyenek például a MySQL vagy az Oracle.

• Chart: A LibreOffi ce lehetővé teszi az adatokat grafi kus módon történő megjele-nítését, így az adatsorok vizuálisan összehasonlíthatók, valamint átt ekinthetők az adatokban levő trendek. A diagramok beszúrhatók a munkafüzetekbe, szöveges do-kumentumokba, rajzokba és bemutatókba.

• Draw: A LibreOffi ce Draw segítségével egyszerű és összetett rajzok készíthetők, amelyeket számos elterjedt képformátumba lehet exportálni. A rajzokba táblázato-kat, diagramokat, képleteket és egyéb OpenOffi ce.org elemek is beszúrhatók.

6. ábra. Képernyőképek a LibreOffi ce Impress program használatáról.


7. ábra. Irodai feladatok ellátása a LibreOffi ce Impress alkalmazásban.

A SuliX Offi ceBox irodai szoft vercsomag azoknak ajánlható elsősorban, akik eddig a ko-rábban használt és megszokott operációs rendszerükről történő váltás nehézségeitől tartva nem vágtak bele egy új szoft verkörnyezet megismerésébe. A szoft vercsomag egyszerű: nincs szükség vaskos kézikönyvekre, a SuliX Offi ceBox érthető, intuití v, ezáltal azonnal használatba vehető. Továbbá átf ogó és költséghatékony: a rendszer önmagában egy komplex irodai kör-nyezet, felkészítve a szövegszerkesztési, táblázatkezelési, prezentációs, kiadvány-szerkesztési és multi médiás feladatok ellátására. A frissítéseknek és a folyamatos fejlesztéseknek köszön-hetően folyamatosan korszerű infrastruktúrát mondhatnak magukénak azok, akik a SuliX ter-mékcsaládot választják.

A rendszer stabilitása, megbízhatósága és egyszerű kezelhetősége miatt ideális a SuliX Offi ceBox, hiszen egyszerű telepítéssel egy komplett irodai, munkahelyi szoft verhátt ér áll a rendelkezésünkre, nincs szükség külön driverek, alkalmazások utólagos keresgélésére, instal-lálására, bonyolult frissítésére. A SuliX Offi ceBox integráltan tartalmazza az általános operá-ciós rendszertől elvárható komponenseket, telepítés után azonnal egy mobil iroda áll rendel-kezésre. Ennél hatékonyabb munkakörnyezet nehezen képzelhető el.


A SuliX Offi ceBox-ban elérhető szolgáltatások

• Irodai környezet: komplex irodai alkalmazáscsomag (szövegszerkesztés, táblázatke-zelés, prezentációkészítés, rajz), jegyzetkészítés, PDF-olvasó.

• Alapszoft verek: magyar nyelvű többfelhasználós grafi kus operációs rendszer, inter-net böngészők, levelező- és chat programok.

• Multi média alkalmazások: grafi kai és kiadványszerkesztő programok, multi média-kezelő és -lejátszó alkalmazások.

8. ábra. Táblázatkezelés a Sulix Offi ceBox-ban.


5.3 Nyílt forráskódú interaktí v tábla szoft ver: Open Sankoré

Az Open Sankoré egy interaktí v, nyílt forráskódú, magas hozzáadott értékkel bíró, mul-ti platf orm, magyar nyelven is elérhető digitális oktatóprogram, interaktí v tábla szoft ver, ami kompati bilis csaknem minden digitális platf ormmal és eszközzel. A program a kezdetektől fogva a felhasználók, a pedagógusok számára készült. Az ergonomikus felület jól kombinálja a hagyományos pedagógiai eszközöket és az IKT-eszközök nyújtott a előnyöket. Az automati -kus dokumentum-archiválás megakadályozza az adatvesztést. A külső komponensek fi nom integrálása lehetővé teszi az alkalmazások megfelelő használatát és az érdeklődés folyamatos fenntartását.

Az oktatási felhasználást tekintve mindenképpen előnyként mutatható be a fl ash animá-ciók, képek, audio- és videófájlok, PDF- vagy PPT-dokumentumok integrálhatóságának lehe-tősége, de az oktatási alkalmazást támogatják a beágyazási lehetőségek, például különböző widgetek, Google alkalmazások vagy Wikipedia szócikkek esetében. Az Open Sankoré külön-böző lejátszó módokat is kínál: lehetőség van csak a lényeges részek kiemelésére, többféle al-kalmazás egyidejű használatára és egy dinamikus képernyő-menedzsment rendszer előnyeit kihasználva egy végtelenített zoom alkalmazására is. Nem utolsósorban lehetőség nyílik arra, hogy az Open Sankoré-val készült anyagainkat megosszuk: PDF-ben vagy podcast-ekben pub-likálva azokat, vagy esetleg exportálni a htt p://planete.sankore.org portálra.

9. ábra. Az Open Sankoré kezelőfelülete. Forrás: htt p://bit.ly/1GjiY61


Az Open Sankoré több, mint egy egyszerű szoft ver: részese a digitális tanulási környezetek bővülő kínálatának. A Sankoré közössége számos digitális oktatási tananyagot, forrást kínál, amelyhez gyors hozzáférést is biztosít. A fent említett portálon a szoft ver elsajátí tását segítő tutoriálokat találhatunk, amelyek hozzásegítenek a tanulási-tanítási folyamatok opti malizá-lásához a Sankoré program segítségével. A program fi gyelembe veszi a különböző tí pusú és méretű digitális szakadékokat is, amelyek kiküszöbölésére törekszik.

Az Open Sankoré program teljesen ingyenes, nyílt forráskódú, szabad felhasználású szoft -ver, amely kiválóan alkalmazkodik az új igényekhez, szükségletekhez, ráadásul könnyen tanul-ható. A szoft ver rugalmasságát mutatja a saját fejlesztésű appok beillesztésének lehetősége.


5.4 A közép- és emelt szintű informati ka érett ségeire való felkészítéshez szükséges szoft verek és tananyagokkal kapcsolatos ismeretek

2014-ben az informati ka érett ségin az alábbi szoft verek voltak használhatók:

Szoft ver Szoft vercsomag

MS Windows XP Professional (32 bit) MS Windows 7 Enterprise MS Windows 8 Pro

Operációs rendszer

MS Offi ce 2003 Professional MS Offi ce 2007 Enterprise (32 bit) MS Offi ce 2013 Professional Plus (32 bit) Windows XP esetén nem választható

Apache OpenOffi ce.org 4.0.0 (MySQL adatbázismotorral) LibreOffi ce 4.1.0.4 (MySQL adatbázismotorral)

Irodai szoft vercsomag

MS Access 2003, MS Access 2007, MS Access 2013 vagy Apache OpenOffi ce.org Base, LibreOffi ce Base a MySQL adatbázismotorral a választott irodai szoft vercsomagnak megfelelően.

Adatbázis-kezelő program

Az operációs rendszer vagy az irodai szoft vercsomag részét képező alkalmazás

Adobe PhotoShop CS HU Corel Draw Graphics Suite 12PaintShop Pro V.9 GIMP 2.8.6 (GIMP 1)IrfanView 4.36

Grafi kai alkalmazás

Az operációs rendszer vagy az irodai szoft vercsomag részét képező alkalmazás

Offi ce SharePoint Designer 2007* DreamWeaver MX 2004 KompoZer 0.8b3 (Kompozer 1)

Weblapkészítéshez használható program

FreePascal 2.6.2 (FreePascal 1)FreePascal 2.6.2 + Geany 1.23.1 (Geany 1)Lazarus 1.0.10 (fpc 2.6.2) (Lazarus 1)Code::Blocks 12.11 (Lazarus 1) MinGW/GCC (MinGW 1)MinGW/GCC 4.6.2-1 + Geany 1.23.1Python 3.2.5 (Python 1) + IDLE (Python GUI) (IDLE 1)MS Visual Studio 2012 Express for Windows Desktop (Visual Basic, Visual C#, Visual C++) Windows XP esetén nem választhatóJAVA SE (Java 1) – NetBeans 7.3.1, JDK 7u25 (NetBeans 1)

Programozási nyelv / programozói környezet

4. táblázat. Szoft verlista Windows operációs rendszerre


Az érett ségin használható Linux alapú operációs rendszerek listája az alábbi:

Szoft verek Szoft vercsoportok

Ubuntu 12.04-1 Érett ségi Remix SuSE - Érett ségi Linux SLED 12 SP2 SuliX Professional 7 -PB005

Operációs rendszer, irodai szoft vercsomag, adatbázis-kezelő program, grafi kai alkalmazás, weblapkészítő program

5. táblázat. Az érett ségin használható Linux-változatok listája

Az egyes Linux-variánsok által szolgáltatott szoft verek az alábbiakban kerülnek felsoro-lásra. A táblázatokban a szoft vercsoportok feliratú oszlopban kerülnek felsorolásra azok a célterületek, amelyek kiszolgálására az adott program alkalmazható.

Ubuntu 12.04-1 Érett ségi Remix Szoft vercsoportok

LibreOffi ce 3.6.6.2 Writer Szövegszerkesztés

LibreOffi ce 3.6.6.2 Calc Táblázatkezelés

LibreOffi ce 3.6.6.2 Impress Prezentáció-készítés

GIMP 2.6.12LibreOffi ce 3.5.4.2 DrawInkscape 0.48.1 (Inkscape 1)Pinta 1.1 (Pinta 1)

Grafi kai alkalmazás

KompoZer 0.8b.3Seamonkey 2.11 (Seamonkey 1)Bluefi sh 2.2.2 (Bluefi sh 1)BlueGriff on 1.5.2 (Bluegriff on 1)

Weblapkészítés

LibreOffi ce 3.6.6.2 Base + MySQL 5.5.32 (MySQL 1) Adatbázis-kezelés

Fejlesztőkörnyezetek/fordítók:Idle 3 3.2Code::Blocks 10.05 (CodeBlocks 1)Eclipse 3.7.2 (Eclipse 1)Lazarus 0.9.30Geany 0.21QtCreator 2.4.1 (QtCreator 1)Nyelvek:Python 2.7 / 3.2Free Pascal 2.4.4Perl 5.14.2C (gcc 4.6.3) (GCC 1)C++ (g++ 4.6.3) (G++ 1)Java 1.6.0_27

Programozási nyelv

6. táblázat. Az Ubuntu Érett ségi Remix (12.04.1) által elérhető szoft verek listája


SuSE - Érett ségi Linux SLED 12 SP2 Szoft vercsoportok

LibreOffi ce 3.4.5 Writer Szövegszerkesztés

LibreOffi ce 3.4.5 Calc Táblázatkezelés

LibreOffi ce 3.4.5 Impress Prezentációkészítés

GIMP 2.6.2 Grafi kai alkalmazás

KompoZer 0.7.10 Weblapkészítés

LibreOffi ce 3.4.5 Base + MySQL 5.0.95 + JDBC Adatbázis-kezelés

gcc 4.3.4 vagy Free Pascal 2.4.0 vagy Java 1.6.0_20 vagy Perl 5.10.0 (Perl 1)

Programozási nyelv

7. táblázat. A SuSE – Érett ségi Linux SLED 12 SP2 változata által kínált szoft verek listája

SuliX Professional 7 -PB005 Szoft vercsoportok

LibreOffi ce 3.5.7.2 Writer Szövegszerkesztés

LibreOffi ce 3.5.7.2 Calc Táblázatkezelés

LibreOffi ce 3.5.7.2 Impress Prezentációkészítés

GIMP 2.8.2 Grafi kai alkalmazás

LibreOffi ce 3.5.7.2 Base + MySQL 5.5.25a + JDBC Adatbázis-kezelés

KompoZer 0.8b3 Weblapkészítés

gcc 4.7.0 vagy Free Pascal 2.6.0 vagy Java 1.7.0_03 vagy Perl 5.14

Programozási nyelv

8. táblázat. A SuliX Professional 7 változat által szolgáltatott szoft verek listája

Mind a középszinten, mind az emelt szinten az operációs rendszert a magyar szabványok szerint kell beállítani (ti zedesvessző, dátumelválasztó pont, időelválasztó kett őspont, listael-választó pontosvessző, Ft pénznemformátum, magyar kiosztású billentyűzet stb.). Az irodai szoft vercsomag telepítésénél fi gyelni kell arra, hogy a magyar nyelvű helyesírás-ellenőrző, elválasztó és szinonima modul is rendelkezésre álljon a vizsgázó számára. Egyes szövegszer-kesztő programok az alaptelepítésben nem tartalmaznak képletek, egyenletek szerkesztésé-hez szükséges modulokat.

A fent említett szoft verkörnyezetek és az azokon futó alkalmazások alkalmasak az infor-mati kaérett ségi-szint teljesítéséhez elvárt kompetenciák elsajátí tásához, mind az általános, mind pedig a tartalom-orientált kompetenciák tekintetében. Ezenfelül az itt felsorolt ope-


rációs rendszerek, és az azokhoz elérhető szoft vereszközök megfelelnek az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet által jegyzett , az informati ka oktatási kerett antervekben szereplő célok helyi tantervekben történő kialakítására és megvalósítására, és az abban szereplő témakörök elsajátí tására, úgymint:

1. Informati kai eszközök használata.2. Alkalmazói ismeretek,

0 Írott és audiovizuális dokumentumok elektronikus létrehozása, 0 Adatkezelés, adatf eldolgozás, információmegjelenítés.

3. Problémamegoldás informati kai eszközökkel és módszerekkel, 0 A probléma megoldásához szükséges módszerek és eszközök kiválasztása, 0 Algoritmizálás és adatmodellezés, 0 Egyszerűbb folyamatok modellezése.

4. Infokommunikáció, 0 Információkeresés, információközlési rendszerek, 0 Az információs technológián alapuló kommunikációs formák, 0 Médiainformati ka.

5. Az információs társadalom, 0 Az infomációkezelés jogi és eti kai vonatkozásai, 0 Az e-szolgáltatások szerepe és használata.

6. Könyvtár informati ka.Ezekben a listában szereplő témakörökben – valamint az ezekhez kapcsolható tématerü-

leteken – természetesen a különböző iskolatí pusokban és képzésekben eltérő célok lehetnek – például általános iskola, gimnázium, szakközépiskola, illetve közép- vagy emelt szint esetén –, de az elérésükhöz a felsorolt eszközök, valamint a bemutatott operációs rendszerekhez „gyárilag” adott további eszközkészlet (pl. levelezőszoft ver, web böngésző) megfelelő hát-teret biztosítanak arra, hogy a kitűzött oktatási célokat sikeresen elérhessék az oktatásban résztvevők.

A felsorolt szabad és nyílt szoft veres operációs rendszerek, valamint az azokon használt alkalmazások megismerése és elsajátí tásával kapcsolatban egyrészről érdemes a projektek weboldalán keresztül tájékozódni (HuEDU, OpenEDU, UbuntuÉrett ségiRemix, LibreOffi ce), illetve az ezekkel kapcsolatos esetleges kérdéseket szabad és nyílt szoft veres szakmai portá-lokon feltenni, másrészről, például a programozási nyelvek esetén léteznek PDF vagy nyom-tatott formában is elérhető dokumentációk is, amelyek segítségével az adott programozási nyelv elsajátí tható. Az előbbi listában szereplő Linux-változatok, valamint az érett ségin hasz-nálható szoft verek részletes telepítési leírásai megtalálhatók az Oktatási Hivatal weboldalán.

S Z A B A D É S N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú O P E R Á C I Ó S R E N D S Z E R E K P I L O T P R O J E K TJ E 71

6. Szabad és nyílt forráskódú operációs rendszerek pilot projektje

6.1 A pilot kutatás paraméterei

6.1.1 A pilot kutatás céljai

Az Educati o Társadalmi Szolgáltató Nonprofi t Kft . 2014-ben egy nagyszabású kutatási-fej-lesztési projekt keretében több iskolában is tesztelt nyílt forráskódú operációs rendszereket, illetve azok használatát a tantárgyi órákon.

A kutatásba az alábbi négy budapesti gimnázium került bevonásra (zárójelben a tesztelt operációs rendszer): kísérleti intézményként a Szerb Antal Gimnázium (SuliX), a Budapest I. Kerületi Szilágyi Erzsébet Gimnázium (HuEDU) és a Kosztolányi Dezső Gimnázium (Ubuntu), kontrollintézményként a Sashegyi Arany János Gimnázium (Windows) vett részt. Minden intézményben négy tantárgy keretében egy-egy tanulócsoport vett részt a pilot kutatásban, és minden tantárgynál egy-egy tanár.

A hat tanórából álló kipróbálás végén a pedagógusokkal is készültek félig strukturált inter-júk a tapasztalataikról, benyomásaikról, szakmai észrevételeikről. A projektben a pilot kuta-tás célja az, hogy a nyílt forráskódú operációs rendszerek és szabad szoft verek köznevelési alkalmazási lehetőségeit vizsgálja, részben a zárt forráskódú operációs rendszerekkel össze-hasonlításban. A vizsgált terület igen komplex rendszert képez, amelyben szoros összefüggé-sek találhatók a hétköznapi pedagógiai alkalmazás, a tantárgyi-módszertani felhasználás, az iskolai (elsősorban informati kai, de ehhez kapcsolódóan egyéb részei) infrastruktúra működ-tetése, az üzemeltetés, fenntartás különböző területei, az iskolai adminisztrációs tevékeny-ségek szegmensei között .

A pilot kutatás további célja tehát az oktatásban (három kiválasztott köznevelési intéz-ményben) a nyílt forráskódú operációs rendszerek, disztribúciók, és irodai, valamint oktatási szoft verek (beleértve az interaktí v táblák és az osztálytermi válaszadó rendszerek szoft vereit is) üzemeltetésének és használatának, a pedagógiai tervezésnek, valamint pedagógiai-mód-szertani alkalmazásának vizsgálata, feltérképezése a tanulási-tanítási folyamatban. A pilot kutatás ezen belül célul tűzte az ebben megmutatkozó sajátosságok, trendek feltárását, a tanár, tanuló és rendszergazda felhasználók vélekedésének megismerését, a kérdéskör, illet-ve általában az IKT-eszközök iránti atti tűdjük, valamint az említett eszközökkel kapcsolatos szokásaik, életmódbeli és technikai jellemzőik feltárását is.

A pilot kutatás mindemellett adatokat kívánt gyűjteni arról is, hogy a nyílt forráskódú rendszerek, szabad szoft verek iskolai adminisztrációban történő alkalmazásának milyen sajá-tosságai, akadályozó, illetve gátló tényezői jelennek meg a hétköznapi gyakorlatban, milyen felhasználói észrevételek, vélekedések ismerhetők meg ezzel kapcsolatban a kiválasztott in-tézményekben.

S Z A B A D É S N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú O P E R Á C I Ó S R E N D S Z E R E K P I L O T P R O J E K TJ E72

6.1.2 A pilot kutatás kérdései, hipotézisei

A vizsgálni kívánt területt el, tevékenységekkel kapcsolatban az alábbi kutatási kérdések fogalazódtak meg:

• Mely nyílt forráskódú, szabad terjesztésű operációs rendszerek, disztribúciók és szoft verek alkalmazhatóak eredményesen az oktatásban?

• Mely szoft verek, tanulási környezetek és iskolai adminisztrációs rendszerek alkal-mazhatóak nyílt forráskódú, szabad terjesztésű operációs rendszereken?

• Milyen kihívásokkal járhat az átállás az érintett ek számára iskolai, települési, re-gionális és nemzeti szinten? (előnyök, hátrányok, üzemeltetés, emberi erőforrás, módszertan)

• Miben különböznek a nyílt forráskódú, szabad terjesztésű szoft verek a pedagógu-sok, a tanulók, rendszergazdák számára a Windows platf ormhoz képest a felhaszná-lói élmény és szoft verkezelés vonatkozásában?

• Hogyan illeszthetők az iskolában már meglevő IKT eszközök (interaktí v tábla, szava-zórendszer) nyílt forráskódú, szabad terjesztésű operációs rendszerekhez?

A fenti kérdések tükrében vizsgálni kellett a pedagógiai tervezés, a tanári felkészülés, a ta-nulói alkalmazás/felhasználás, a rendszergazdai és iskolai adminisztráció területeit. A kutatás során vizsgálati terület volt az, hogy a szabad, nyílt forrású szoft verek, operációs rendszerek alkalmazásáról hogyan vélekednek az érintett oktatási résztvevők (tanárok, diákok, rendszer-gazdák). Megismerendő terület volt az is, hogy milyen atti tűddel rendelkeznek a pedagógusok és diákok az IKT eszközökkel, azok használatával kapcsolatban, illetve a nemzetközi szakiro-dalomban egyre nagyobb hangsúlyt kapó pszichikus tényezők miképp jelennek meg ebben.

A pilot kutatás kezdetén a szakirodalmi kutatás, a rendelkezésre álló egyéb információk, a fentebbi kutatási kérdések alapján a következő hipotéziseket fogalmazódtak meg:

• (H1) A nyílt forráskódú operációs rendszer környezetben a tanulók a Nemzeti alap-tantervnek megfelelő, a zárt forráskódú operációs rendszerekkel egyenértékű kép-zésben részesülnek informati ka tantárgyból.

• (H2) Az oktatás egyéb területeit is fi gyelembe véve feltételezzük, hogy nyílt forrás-kódú operációs rendszer környezetben, szabad szoft verek alkalmazásával a tanulók a Nemzeti alaptantervnek megfelelő, a kimeneti követelményekhez is illeszkedő ok-tatásban részesülnek a közismereti tantárgyakból és idegen nyelvből.

• (H3) Fel kívántuk deríteni, hogy a nyílt forráskódú operációs rendszerek és szabad szoft verek alkalmazása az IKT-alapú órákon a pedagógusok számára milyen speciális felkészülést jelent, illetve többletmunkát vagy nehézséget jelent-e. Ennek értelmé-ben a pedagógiai kutatás tervezésekor azt feltételezzük, hogy a vizsgálati csopor-tokban dolgozó pedagógusok felkészülésében, tanórai munkájában, módszertani eljárásaiban nem jelent többletmunkát a nyílt forráskódú operációs rendszerek és szabad szoft verek alkalmazása.

• (H4) A kutatás során három nyílt forráskódú környezetben zajlanak neveléstudomá-nyi vizsgálatok. Technológiai, szolgáltatási szempontból ezek között vannak eltéré-sek, azonban hipotézisünk szerint a különböző nyílt forráskódú operációs rendsze-rek által biztosított környezetekben nem tér el a pedagógusok és a rendszergazdák tevékenysége.


• (H5) Az IKT-eszközökkel segített oktatás mellett a nyílt forráskódú környezet a köz-nevelési intézmények adminisztratí v tevékenységeiben is megjelenhet. A kutatás során elvégzett vizsgálatokban törekszünk az intézményi szintű adminisztrációra vonatkozó adatok gyűjtésére. Ennek kapcsán azt feltételezzük, hogy a pedagógiai vizsgálatban résztvevő intézményeknél az adminisztrációban a zárt forráskódú ope-rációs rendszerek nem válthatók ki maradéktalanul.

6.1.3 A pilot kutatás módszertana és eszközeiA szakirodalmi elemzés alapján meghatározott paraméterek mentén a pilot kutatás neve-

léstudományi orientációjú kutatási tevékenységekre épült. Az alkalmazott kutatási módsze-rek kapcsolódtak a vizsgált területek és vizsgált populáció sajátosságaihoz, a kutatás kérdé-seihez és hipotéziseihez.

A pilot kutatásban – tekintett el a vizsgált terület komplexitására, a feltárható ismerek, az adatokat szolgáltató személyek sajátosságaira – kvanti tatí v és kvalitatí v kutatási módszerek egyaránt alkalmazásra kerültek.

A téma összetett sége miatt és a témakörre vonatkozó helyzet feltárása, felderítése céljá-ból egyfelől a (1) kérdő íves kikérdezés és az (2) atti tű dvizsgálat formái mutatkoztak alkal-masnak. Másrészről a folyamatok hátt erében húzódó okok, a részletek megismerése céljából (3) félig strukturált interjú és a (4) fókuszcsoportos interjú módszere került alkalmazásra, amely a meghatározott közös, standard kérdések révén lehetővé teszi az elemzésben az ösz-szehasonlítást, de kiegészítő kérdésekkel mód van a pontosításra, a részletek, érzelmek, kap-csolódások megismerésére is. Harmadrészről a (5) dokumentumelemzés és a (6) megfi gyelés módszere is megjelent a pilot kutatás módszertanában, a tervezés és a megvalósulás közötti kapcsolat vizsgálatára.

A pilot kutatás során többféle vizsgálati eszköz, mérőeszköz jelent meg, az alábbiakban a mérőeszközök tí pusa szerint mutatjuk be ezeket.

KérdőívekInternethasználati szokások (tanár): a pilot kutatásban ez a terület egyrészt a Global

Internet User Survey (GIUS) kérdéssora alapján került vizsgálatra, amelyet az Internet Society éves méréséhez alkalmaz a világ 22 országában (Internet Society 2014). A kérdőív öt dimenzió-ban (email, közösségi oldalak, internetalapú audio- és videokonferencia eszközök, azonnali üzenetküldők, audio- és videostreaming eszközök) vizsgálja gyakoriság szempontjából a hasz-nálatot.

Másrészt Leung 2003 kérdőíve alapján az internethasználat célja, az internethasználati szokásokban megjelenő pozití v és negatí v elemek (a tájékozódás, menekülés, érzelmek, szó-rakozás, társas kapcsolatok, társas identi tás szegmenseiben) jelent meg a vizsgálatban.

Harmadrészt a Compulsory Internet Use Survey (Meerkerk et al 2009) 14 itemből álló at-ti tűdskálája révén az internethasználatt al kapcsolatos függőség kialakulásának mértéke vált mérhetővé.

Az említett kérdőívek révén gyűjtött adatok jól írják le a vizsgált mintáinkat, hátt érinformá-ciót szolgáltatva a teljesebb kép kialakításához. A kérdőíveket mind a tanár mintával, mind a tanuló mintával felvett ék.


• IKT-val kapcsolatos atti tűd (tanár, diák): 14 itemből álló, saját kialakítású atti tűd-skála, mellyel általában véve az IKT-eszközök, illetve azok iskolai alkalmazása iránti atti tűd ismerhető meg, amelynek szerepe lehet az IKT-használatban.

• digitális írástudás (diák): a 39 itemből álló, Likert-skálát alkalmazó kérdőív (Hunya 2007, Lakatosné 2010 és Török 2007 nyomán) önbevallás alapján elsősorban a szá-mítógépes tudást kívánta vizsgálni. A módszerből fakadó hátrányokkal (szubjekti -vitás torzító hatása) sajnos számolni kell, de a módszer előnyei így is jelentősen erősebbek.

• média/eszközhasználati szokások (tanár, diák): A felhasználói szokások megisme-résére korábbi nagy pedagóguskutatások (Hunya 2007, Lakatosné 2010 és Török 2007) mérőeszközei alapján összeállított kérdőívek készültek, amelynek tanulói vál-tozata 15 kérdést, tanári változata – a pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó kér-désekkel kiegészítve – 17 kérdést tartalmazott , elsősorban zárt kérdéstí pusokkal.

• adatgyűjtő kérdőív (rendszergazda): Az iskolai számítógépes, internet- és egyéb rendszerek, disztribúciók feltérképezésére az interjú módszere mellett adatgyűjtő kérdőív készült. A kérdőív 13 nyitott kérdést tartalmazott , mely lehetőséget adott a pontos és részletes adatok megismerésére.

• tantárgyi tudásmérő tesztek: a tantárgyi tudás változásának mérésére a projektbe bevont pedagógusok által készített kérdésekből tantárgyi tesztet használtak mind a négy tantárgyból. A tesztekhez – a tantárgyak sajátosságaihoz igazodva – egyszeres és többszörös választás, párosítás, sorbarendezés, lyukas szöveg és számítás tí pusú kérdéseket ajánlott unk alkalmazni.

InterjúkAz interjúk esetében a félig strukturált interjú és fókuszcsoportos interjú formája bizo-

nyult megfelelően, a tanári és rendszergazda interjúk esetében 9, a tanulói fókuszcsopor-tos interjú esetében 6 standard kérdéssel, melyek felvétele kötött sorrendben történt, de az egyes kérdések kapcsán lehetőség volt kiegészítő, pontosító kérdések beillesztésére is. A kérdéstí pusok között nyílt kérdések voltak.

Pedagógiai dokumentumokA tanárok pedagógiai tervezőmunkáját a projektben egy témára kidolgozott temati kus terv

és az azokhoz „tartozó” tanítási órák óratervei dokumentálják. A temati kus tervek, óratervek felülvizsgálatra kerültek, az észrevételek alapján a tanároknak módjuk volt pontosítani, fi no-mítani, módosítani, és kipróbált, adaptálható pedagógiai tervezési dokumentumok készültek.

Megfi gyelési jegyzőkönyvek (óralátogatási lapok)A projektben a téma feldolgozásához kapcsolódó hat tanítási óra közül mindegyik tan-

tárgy esetében egy tanórán megfi gyelés történt, amelyek megfi gyelési jegyzőkönyvben dokumentáltak. A jegyzőkönyv didakti kai kategóriák (módszertani gazdagság, időgazdálko-dás, moti válás, IKT-eszközök alkalmazásának módszertani kidolgozott sága, ellenőrzés, érté-kelés, diff erenciálás) mentén 6-os skálán értékelt formában rögzített e a látott akat, illetve az IKT-eszközök használatáról gyakoriság, és az alkalmazás az óra mely szakaszában történt szempontok szerint is gyűjtött adatokat.


6.1.4 A pilot kutatás mintája

A kutatásba tehát négy köznevelési intézményt vontunk be, kísérleti intézményként három iskolát (Szerb Antal Gimnázium, Szilágyi Erzsébet Gimnázium, Kosztolányi Dezső Gimnázium), és kontrollintézményként egy iskolát (Sashegyi Arany János Gimnázium).

Minden intézményben négy tanárgy keretében egy-egy tanulócsoport vett részt a pilot kutatásban, és minden tantárgynál egy-egy tanár. Egy iskolában egy pedagógus két tantárgy tanításával vett részt a kutatásban (Kosztolányi Dezső Gimnázium, informati ka és matemati -ka), és egy iskolában a HuEdu-val kapcsolatban jelzett ok miatt egy tanár nem tudott végül részt venni a kutatásban (Szilágyi Erzsébet Gimnázium, fi zika). Az alábbiakban az egyes intéz-mények általános helyzetét mutatjuk be, a projekt céljával összefüggésben.

A pilot kutatásban az adatgyűjtés megszervezését és kivitelezését számos várt és nem várt külső tényező befolyásolta, erről ezen alfejezet végén ejtünk szót.

A pilot kutatás kivitelezésére 2014. március 27. és május 29. közötti időszakban került sor, az adatf elvétel ebben az időszakban történt. A kutatásba az alábbi négy budapesti gimná-ziumot vontunk be – kísérleti intézményként a Szerb Antal Gimnázium, a Szilágyi Erzsébet Gimnázium és a Kosztolányi Dezső Gimnázium, kontrollintézményként a Sashegyi Arany János Gimnázium vett részt (bővebben a 6) A pilot kutatás mintája című fejezetben) –, az adatf elvé-teli időszak a négy intézményben tanrendszervezési, tanévvel kapcsolatos egyéb szervezési okok miatt eltérő volt, tantárgyanként is:

Szerb Antal Gimnázium (OpenEdu programcsomag)• idegennyelv: 2014. 05.14 – 05.20.• matemati ka: 2014. 03.27 – 04. 04.• fi zika: 2014. 04. 08 – 05. 08.• informati ka: 2014. 04. 09 – 04. 23.

Szilágyi Erzsébet Gimnázium (HuEdu Programcsomag)• idegennyelv: 04.25 – 05.09.• matemati ka: 05.05 – 05.14.• informati ka: 05.06 – 05.23.

Kosztolányi Dezső Gimnázium (Ubuntu 12.04 Érett ségi Remix)• idegennyelv: 04.14 – 04.30.• matemati ka: 04.15 – 04.30.• fi zika: 04.10 – 05.15.• informati ka: 04.04 – 04.29.

Sashegyi Arany János Gimnázium (Windows)• idegennyelv: 05.24 – 05.30.• matemati ka: 04.25 – 05.15.• fi zika: 04.08 – 04.25.• informati ka: 05.13 – 05.29.


6.1.4.1 Kosztolányi Dezső GimnáziumA pilot kutatásban az iskolából három pedagógus vett részt. Az informati kát és a matema-

ti kát ugyanaz a tanártő tartott a. A kutatás során teremcserékkel biztosított ák, hogy minden órát számítógépekkel és interaktí v táblával felszerelt teremben tudják megtartani a pedagó-gusok. Az informati kát és a matemati kát tanító tanárnő már az Ubuntu rendszer iskolaszintű bevezetésében is részt vett . Jól ismeri a nyílt forráskódú operációs rendszerek és a szabad szoft verek adta lehetőségeket. Informati kaórán egyértelműen használják ezt a rendszert, de a matemati kaórákon is találkoztak már a diákok korábban is a Geogebrával. A tanárnő lel-kesen segít a diákoknak és az érdeklődő kollégáknak egyaránt. Az informati kát az alagsori kisebb, míg a matemati kát az 1. emeleti nagyobb számítástechnikateremben tartott a. Sajnos még a nagyobb teremben sem volt annyi gép, hogy mindenkinek jusson dedikált gép.

A fi zikatanárnő újonnan ismerkedett meg az IKT-eszközökkel. Mivel az iskolában közel 4 éve használják az Ubuntu-t, így az nem jelentett számára újdonságot. Az óráira a kollégáitól kapott ötletek segítségével készült fel. Az olasztanárnő is kezdőként lépett be az IKT-eszkö-zökkel segített órák világába. Az órái a kisebb teremben voltak. Mivel ezeken a foglalkozáso-kon bontott csoport volt, így kényelmesen elfértek a tanulók. Mind a három pedagógus nagy lelkesedéssel és kreati vitással fogott bele a projektbe. A két új belépő azóta is használja az újonnan megismert IKT-eszközöket egyes óráin.

A pilot kutatás során az alábbi szabad, nyílt kódú szoft vereket, tantárgyi alkalmazásokat használták a pedagógusok:

• Informati ka: LibreOffi ce (Impress), Moodle, OpenSankoré• Matemati ka: Geogebra, Moodle (Kvíz), OpenSankoré• Idegen nyelv: VLC, Scratch, Moodle, OpenSankoré• Fizika: Moodle (Kvíz), PHET szimulációs program, LibreOffi ce, OpenSankoré

10. ábra. A PHET-szimuláció használata fi zikaórán


6.1.4.2 Szerb Antal GimnáziumAz iskola már több éve alkalmazza az OpenEdu Programcsomagot, a tanárok számára nem

ismeretlen a rendszer használata, azok szoft verei és lehetőségeik. A pilot kutatás során az alábbi szabad, nyílt kódú szoft vereket, tantárgyi alkalmazásokat használták a pedagógusok:

• Informati ka: LibreOffi ce (Impress), InkScape, Sozi, OpenSankoré• Matemati ka: Geogebra, KIG, OpenSankoré• Idegen nyelv: LibreOffi ce, KwordQuiz, OpenSankoré• Fizika: LibreOffi ce, PHET szimulációs program, OpenSankoré

A rendszergazda folyamatos támogatást nyújt számukra, és a korábban szintén félállásban rendszergazdai teendőket is ellátó, azóta már főállású tanárként foglalkoztatott informati -ka szakos tanár is rendszeresen, illetve szükség szerint részt vesz ebben a tevékenységben. Az iskolában két számítógépes tanterem van, a nagyobbik tanteremben asztali gépek, a ki-sebbikben laptopok állnak rendelkezésre. Ennek ellenére ritkán sikerül a tanórákat úgy be-osztani, hogy mindenki kedvére tudja használni a számítógépek adta lehetőségeket. A pilot kutatásban részt vevő tanárok ismeretei és gyakorlott ságuk is eltér a használat tekintetében, leginkább az informati kát tanító kolléga rendelkezik magasabb szintű, nem csak felhasználói ismeretekkel értelemszerűen. A leglelkesebb felhasználónak a fi zikatanár tűnt, aki egy éve tanít ebben az iskolában, korábbi munkahelyén már voltak IKT-használati tapasztalatai, első-sorban interaktí v tábla tekintetében.

11. ábra. A szimuláció szabad, nyílt kódú rendszeren és offl ine formában is.

A matemati ka szakos tanár a Geogebra szoft vert rendszeresen használja, ezt abban a te-remben is meg tudja tenni, ahol rendszerint órái vannak (ez nem számítógépterem). Az an-goltanár nem használ gyakran IKT-eszközöket, ruti ntalan, de szívesen próbálkozik, nyitott az innovatí v megközelítésekre. Az iskolai adminisztrációs rendszer használatáról információt a rendszergazda kolléga szolgáltatott .


6.1.4.3 Budapest I. Kerületi Szilágyi Erzsébet GimnáziumA gimnáziumban eddig elsősorban Windows rendszert használtak, bár két éve bekapcso-

lódtak a HuEdu Programba, de jelentős mértékben nem alkalmazták az oktatásban ennek le-hetőségeit az elmúlt időszakban. Tervbe vett e az intézmény a szabad, nyílt forrású rendszerre való átállást, ehhez a rendszerüket el is kezdték előkészíteni. A pilot keretében a HuEdu Programcsomag tesztelésére került sor, eddig ritkán alkalmaztak még a pedagógusok szabad, nyílt kódú rendszert, szoft vert az oktatás során.

A pilot kutatás során az alábbi szabad, nyílt kódú szoft vereket, tantárgyi alkalmazásokat használták a pedagógusok:

• Informati ka: LibreOffi ce (Impress), OpenLab, OpenSankoré, Ilias• Matemati ka: Geogebra, Smart Measure, Smart Distance, LibreOffi ce (Writer),

OpenSankoré, Ilias• Idegen nyelv: LibreOffi ce, MindMeister, OpenSankoré, Ilias

Nyitott ak voltak a kipróbálásra, a pedagógiai tervezés dokumentumaiban igyekeztek in-tegráltan tervezni a HuEdu tantárgyaikban használandó/használható lehetőségeit. Töreked-tek a számítógépterem használatára a projekt miatt , de egyébként nem ilyen teremben szo-kott lenni – az informati katanár kivételével – az órájuk. Az iskolai adminisztrációs rendszerről a rendszergazda szolgált információkkal. A fi zika tantárgyi teszteléssel kapcsolatos problémá-ról a – A lebonyolítás, megvalósítás nehézségei, problémái – című alfejezetben írtunk.

6.1.4.4. Sashegyi Arany János Gimnázium

Mind a négy kolléga lelkesen vett részt a pilot kutatásban. Az angolt tanító tanárnő egyéb-ként is sok IKT-eszközt, alkalmazást használ a tanórákon. Közösen vezetnek egy blogot a di-ákokkal a feladatok, információk megosztására. Minden órájuk egy számítógépes teremben van. A terem hátránya, hogy nincs benne interaktí v tábla. Az informati ka órák – értelemsze-rűen – szintén egy számítógépes teremben vannak minden alkalommal, viszont itt sincsen interaktí v tábla.

Az iskolában 2014 februárjában adtak át egy új labort, amelyet elsősorban matemati ka és fi zika tanítására szántak, valamint a természett udományos tanítás megerősítésére a környéki általános iskolások számára. A matemati kaórán a tanulók először voltak ebben a laborban. Ki is fejezték, hogy ez mennyire tetszik nekik. A teremben interaktí v tábla és szavazórendszer rendelkezésre áll, ez utóbbi teljesen új a tanulók számára. A korábbi fi zikaszaktanteremben is volt/van interaktí v tábla, de nem ez a fajta. Ez a tanárok számára okozott nehézséget. A fi zika-tanár korábban is szaktanteremben tartott a az óráit, de ez a labor – megítélése szerint – még jobban felszerelt. Számára a szavazógép használata volt teljesen újdonság.

Az intézmény kontrollccsoportként a Windows rendszerét és licencelt szoft vereit alkal-mazza a tanítás során egyes tanórákon.

A pilot kutatás során az alábbi szoft vereket, tantárgyi alkalmazásokat használták a peda-gógusok:

• Informati ka: Microsoft Offi ce PowerPoint 2007, Promethean Acti veInspire Pro-fessional

• Matemati ka: Geogebra, MS Offi ce Excel, Promethean Acti veInspire Professional• Idegen nyelv: Google Sheets, Teamup, Titanpad• Fizika: MS Offi ce (PowerPoint, Excel), Promethean Acti veInspire Professional


A négy intézmény informati kai környezetét, technikai status quo-ját az alábbi táblázatban foglaltuk össze:

Iskola KDG SZAG SZEG SAJ

Számítógépek száma (db)

70 108 100 98

Internet-kapcsolat

UPC kábelmodem, proxin keresztül

Közháló/Sulinet 4Mbps/256kbps ADSL

Telekom Kábelnet 120Mbps/10Mbps

UPC kábel,T-Com ADSL

UPC Fiberpower 120, Közháló 100/10 Mbps. A két internet-kapcsolat a routeren egyesül (Load Balance)

Belső hálózat n.a. Teljes épületre kiterjedő 100Mbps UTP

Részleges 1000Mbps, Részleges WiFi

Strukturált, 1 GB, opti kai gerinc

Csillag(3 szintről ágaztatva)

VPN-elérés nincs nincs Van, de elégtelen sávszélesség miatt nem használják

Van, de biztonsági okokból nem alkalmazzák

Interaktí v táblák (db)

3 4 6 4

Szerver IBM X3252, IBM X3253

Fő szerver: SuliXerver

Egyéb célokra: Debian linux

Windows 2012, 2008, Suse Linux és CentOS (ez is Linux)

HP proliant G3 (levelező, tartalék), HP proliant G6 (informati ka termek: tartományi kiszolgálója, internet elérése, fi le szervere

Operációs rendszer

Ubuntu 1204-es szerver 3 db. kliens oldalon Ubuntu

MS Win 7 Prof az irodai, gazdasági, ti tkársági, könyvtári részlegen, és néhány tanteremben

SuliX Prof a tanári, tanulói, tantermi és közösségi gépeken

Windows 7, Windows 8

Windows XP SP3, Windows 7 x86/x64, Windows Server 2003/2012, Windows 8.


Iskola KDG SZAG SZEG SAJ

Szoft verek LibreOffi ce, Game paz, egyéni kérésre telepítenek csak

LibreOffi ce, Geogebra, Gimp, OpenSankore, Openteacher, Phet-szimulációk, Audacity, KGeography, Marble, Kplot, PDF-shuffl er, Kdenlive, FindThatWord, stb. SuliXerver komponensei.

A napló Debian linux alapú

Microsoft Offi ce, Adobe programok, Microsoft Sharepoint Designer, Microsoft programozási környezet,

Csak oktatásra: Gimp, LibreOffi ce, Geogebra, Kompozer

MS Offi ce 2007/2010, Sharepoint designer 2007, Gimp, Kompozer, Geogebra, Mozilla, Google Chrome, IE, Adobe Reader, Free pascal, egyéb kiegészítőerek mérőeszközökhöz, digitális mikroszkóphoz

9. táblázat. A pilot kutatásba bevont intézmények informati kai környezete

A tanulócsoportok közül a 9. és 10. osztályok kapcsolódtak be a pilotba, a csoportok lét-száma változó volt, mert a bontott matemati ka- és nyelvórák miatt többszörös átf edések vol-tak a csoportt agok tekintetében, melyet nem lehetett kiküszöbölni. Így összesen 184 diák vett részt a pilot kutatásban, 15 tanár, 4 rendszergazda és 1 adminisztrációért felelős sze-mély. A tanulói minta megoszlását az 10. táblázat mutatja.

Iskola Fő Csoport

Szerb Antal Gimnázium 36 kísérleti csoport

Kosztolányi Dezső Gimnázium 48

Szilágyi Erzsébet Gimnázium 25

Sashegyi Arany János Gimnázium 75 kontrollcsoport

10. táblázat. A tanulói minta (n=184) intézmények szerinti megoszlása (fő)


A tanárok, rendszergazdák és iskolai adminisztrációért felelős személyek összefoglalását a 11. táblázat mutatja.

Iskola Tanár RendszergazdaIskolai

adminisztrációért felelős személy

Csoport

Szerb Antal Gimnázium 4 1 06 kísérleti csoport

Kosztolányi Dezső Gimnázium 37 1 1

Szilágyi Erzsébet Gimnázium 38 1 0

Sashegyi Arany János Gimnázium 4 1 0 kontrollcsoport

11. táblázat. Az iskolai részt vevő személyek létszáma, megoszlása intézmények szerint (fő)

6

7

8

6 A 0-val jelzett esetekben a rendszergazda volt a kijelölt/megnevezett személy erre.7 Az egyik tanár két tantárgyat tanított .8 Az egyik tanár a HuEdu-problémák miatt kimaradt a pilot kutatásból.


6.2 A pilot kutatás eredményei

A pilot projekt eredményeinek bemutatása, elemzése alapvetően az alkalmazott módsze-rek két nagy csoportja szerint történik meg. A kérdőívekkel gyűjtött adatok elemzése, érté-kelése után az interjú módszertanának alkalmazásával kapott információk elemzést mutatjuk be. Az egyes elemzéseknél kitérünk az elemzési szempontokra és a kísérleti és kontroll-csoportok összehasonlítása szempontjaira az adott pontokon.

6.2.1 A kérdőívek elemzése

6.2.1.1 A különböző szabad, nyílt kódú rendszereket használó csoportok összehasonlító elemzése

Az összehasonlító elemzés során a két minta eredményeinek bemutatásában a tanulói minta esetében a kísérleti iskolákba járó tanulók és a kontrolliskolába járó tanulók almintái közötti összehasonítást tesszük meg, a tanári mintát további almintákra nem bontva, a min-ta sajátosságait elemezzük. Mindezeket a minták elemszámaiból fakadó kutatásmódszertani szempontok fi gyelembevételével alkalmazzuk. Ez biztosíthatja azt, hogy az elemzés során a torzító tényezőket a lehető legkisebb mértékűre korlátozzuk. Az elemzéseket az egyes terü-leteket mérő kérdőívek mentén, az adott kérdőívben szereplő kérdések sorrendjében tesszük meg, párhuzamosan bemutatva a tanulói és a tanári válaszok elemezését.

Az elemzésekben először a leíró alapstati szti kai elemzéseket, majd a stati szti kai módsze-rekkel végzett összehasonlító elemzések eredményeit jelenítjük meg.

Szabad szoft verek ismereteA kérdőív rákérdezett a legelterjedtebb szabad, nyílt kódú szoft verek (nem operációs

rendszerek) körére, amelyeket az oktatási intézményekben alkalmaznak/alkalmazhatnak. Az alábbi táblázat összefoglalja, hogy a tanulók ezek közül melyik szoft vert ismerik és használják.

Szoft ver

nem ismerem

ismerem, de nem használom

ismerem és használom

fő % fő % fő %

Firefox 2 1 93 51 86 48

GIMP 86 48 68 38 25 14

Thunderbird 115 64 60 34 4 2

TuxPaint 126 72 45 26 5 3

LibreOffi ce (korábban OpenOffi ce)

42 24 76 43 59 33

GeoGebra 90 50 66 37 23 13

Audacity 132 75 26 15 18 10


Szoft ver

nem ismerem

ismerem, de nem használom


fő % fő % fő %

WinSCP 145 81 31 17 2 1

PDF Creator 112 63 48 27 19 11

Inkscape 128 72 39 22 11 6

VLC 70 40 41 23 66 37

12. táblázat. A szabad szoft verek ismeretének és használatának megoszlása a tanulói mintában (%)

Összességében a megkérdezett szabad szoft verek közül a legnagyobb arányban a Fire-fox-ot (48%) használják a diákok, ezt követi a VLC (37%), a Libre Offi ce (33%), majd a GIMP (14%), a GeoGebra (13%), a PDF Creator (11%) és az Audacity (10%). Legkevésbé használják a WinSCP-t (1%), a Thunderbird-öt (2%), a TuxPaint-t (3%) és az Inkscape-t (6%).

A legnagyobb arányban nem ismerik a megkérdezett tanulók a WinSCP-t (81%), az Auda-city-t (75%), a TuxPaint-t és az Inkscape-t (72%), valamint a Thunderbird-öt (64%) és a PDF Creator-t (63%).

A fenti ek érthetőek, hiszen a böngésző használata mindennapi internetes tevékenységek-hez feltétlenül szükséges, míg a többi szoft ver funkciója nem feltétlenül jelenik meg a min-dennapi használatban.

Ennél a kérdésnél fontosnak tartott uk megnézni, hogy van-e jelentős különbség a kontroll- és a kísérleti csoport között az egyes szoft verek ismeretében.

Szoft ver nem ismeremismerem,de nem

használom


Chi-négyzet sig

kísérleti kontroll kís. kont. kís. kont.

Firefox 1 1 52 50 47 49 0,15 0,93

GIMP 56 37 30 49 14 14 7,31 0,03

Thunderbird 67 60 32 36 1 4 2,4 0,3

TuxPaint 67 78 31 18 2 4 4,09 0,13


10 43 44 42 46 15 31,02 0,00

GeoGebra 39 67 44 26 17 7 13,29 0,00

Audacity 71 81 17 11 12 8 2,03 0,36

WinSCP 79 85 20 14 1 1 1,1 0,58


Szoft ver nem ismeremismerem,de nem

használom


Chi-négyzet sig

PDF Creator 63 62 28 25 9 14 1,34 0,51

Inkscape 63 85 28 14 10 1 11,36 0,00

VLC 35 46 26 19 39 35 2,15 0,34

13. táblázat. A szabad szoft verek ismeretének és használatának megoszlása a tanulói mintában

a kísérleti és kontrollcsoport összehasonlításában (%). A táblázatban piros színnel emeltük ki a szignifi káns különbséget mutató eredményeket.

Az eredmények tükrében kiemeljük, hogy négy szabad, nyílt kódú szoft ver esetében talál-tunk jelentős különbséget a kísérleti és a kontrollcsoport között . A GIMP grafi kai tervezőprog-ramot a kísérleti csoportban nagyobb arányban nem ismerik, mint a kontrollcsoportban és ennek megfelelően nagyobb arányban ismerik, bár nem használják a kontrollcsoport tanulói. A LibreOffi ce általános célú irodai szoft vercsomagot, a GeoGebra matemati kai programot, valamint az Inkscape professzionális vektorgrafi kus szerkesztőprogramot nagyobb arányban ismerik és használják a kísérleti csoportban és ennek megfelelően nagyobb arányban nem ismerik a kontrollcsoport tanulói.

Elemeztük az osztályfokok közötti különbségeket is. Ezek közül csak azokat emeljük ki, ahol jelentős különbséget találtunk az egyes osztályfokok között . A GIMP grafi kai tervező-programot a tanulók minél magasabb osztályfokba járnak, annál inkább ismerik és használják (chi-négyzet=25,57; p=0,00). A TuxPaint rajzolóprogramnál is hasonló eredményeket kap-tunk, minél magasabb osztályfokba jár a tanuló, annál inkább használja és ismeri is a prog-ramot (chi-négyzet=13,51; p=0,04). Az Audacity hangfelvevő és hangszerkesztő alkalmazás kapcsán is ugyanezt a mintázatot kaptuk (chi-négyzet=20,41; p=0,00), valamint az Inkscape professzionális vektorgrafi kus szerkesztőprogramnál is (chi-négyzet=21,85; p=0,00).

Ezt a kérdéscsoportot a pedagógusoknak is feltett ük. Az alábbi táblázat összefoglalja, hogy a pedagógusok melyik szabad szoft vert ismerik és használják.

Szoft ver nem ismerem ismerem,de nem használom


Firefox 0 1 10

GIMP 3 2 4

Thunderbird 6 3 0

TuxPaint 6 3 0


0 2 8

GeoGebra 1 2 6


Szoft ver nem ismerem ismerem,de nem használom


Audacity 3 2 4

WinSCP 4 2 3

PDF Creator 1 3 5

Inkscape 5 1 2

VLC 3 2 5

14. táblázat. A szabad szoft verek ismeretének és használatának megoszlása a tanári mintában (fő)

Összességében a megkérdezett szabad szoft verek közül a legnagyobb arányban a Fire-fox-ot (10 fő) használják a tanárok, ezt követi a Libre Offi ce (8 fő), majd a GeoGebra (6 fő), a PDF Creator és a VLC (5 fő). Legkevésbé ismerik a Thunderbird-öt és a TuxPaint-t (6 fő) és az Inkscape-t (5 fő).

A tanárok számára további, az oktatási tevékenységükhöz kapcsolódó kérdésekkel egé-szült ki a kérdőív.

A megkérdezett pedagógusoknak rangsorolniuk kellett , hogy az IKT-eszközöket az oktatási folyamat melyik szakaszában használják leginkább. A következő rangsor alakult ki:

• tervezés, felkészülés, előkészületek (tanóra előtt ) (1,36)• megvalósítás (tanóra alatt ) (1,5)• értékelés/lezárás (tanóra után) (2,5)

A kutatásban részt vevő tanárok átlagosan 50%-ban használják az IKT-eszközöket az isko-lán belül, 43%-ban pedig az iskolán kívül. Munkájához fűződő adminisztrációra 45%, tanóra használatra pedig 47%. Általában munkára 59%, magáncélra pedig 38%. (Megjegyzés: 100%-ot kellett elosztani két tevékenység között , de nem minden pedagógus válaszolta meg így a kérdéseket, ezért nem jön ki a 100%.)

Iskolai szolgáltatások megítéléseA skálát csak a pedagógusok tölthett ék ki. A kérdőív reliabilitása jó, Cronbach-alfa: 0,92. Az eredményeket a következő táblázatban foglaltuk össze.

átlag

A számítógép-használat szabályozása (informati kai házirend)

3,64

Az internet-használat szabályozása 3,27

A számítógép-használat helyszínei 3,27

A számítógép-használat munkakörülményei 3,45

Az iskolai nyomtatás gyorsasága 3,91

Az iskolai nyomtatás mennyiségi lehetőségei 3,64


átlag

Az iskolai nyomtatás minősége 4,00

Az e-mail rendszer megbízhatósága 3,9

Az iskolai számítógépeken tárolt anyagainak biztonsága 4,4

CD-írás az iskolában 3,8

A hordozható informati kai eszközök elérhetősége 3,36

A tanulók informati kai ismeretei általában 3,73

A tanórai számítógép-használat lehetőségei 3,27

Az internetszolgáltatás sebessége 3,64

Az internetszolgáltatás megbízhatósága 3,55

A számítógépek korszerűsége, használhatósága 3,09

A technikai problémák elhárításának gyorsasága 3,5

A rendszergazdai szolgáltatások 3,73

Az iskolavezetés informati kát érintő döntései 3,36

Az iskola honlapja 3,55

Az iskola szoft verellátott sága 3,64

15. táblázat. Iskolai szolgáltatások megítélésnek átlagpontjai itemenként a tanári mintában

A pedagógusok leginkább elégedett ek az iskolai számítógépeken tárolt anyagainak bizton-ságával (4,4), az iskolai nyomtatás minőségével (4,00) és az iskolai nyomtatás gyorsaságával (3,91). Ezeket átlagosan jónak ítélték. A legkevésbé elégedett ek a számítógépek korszerűsé-gével, használhatóságával (3,09), valamint az internethasználat szabályozásával, a számító-gép-használat helyszíneivel, a tanórai számítógép-használat lehetőségeivel (3,27). De összes-ségében még ezeket is közepesnek értékelték.

6.2.1.2 Digitális írástudás megítélése kérdőív eredményeinek elemzése

Ez az eszköz 39 itemből álló, Likert-skálát alkalmazó kérdőív (Hunya 2007, Lakatosné 2010 és Török 2007 nyomán), amely önbevallás alapján elsősorban a számítógépes tudást kívánta vizsgálni. A kérdőív reliabilitása jó, Cronbach-alfa: 0,956.

A következő skálát alkalmaztuk: 1: nem tudom használni, 2: jelentős segítséggel tudom használni, 3: kis segítséggel tudom használni, 4: önállóan használom, 5: önállóan használom és másoknak is meg tudnám tanítani.Ezt a kérdőívet csak a tanulók töltött ék ki.


A következő táblázatösszefoglalja, hogy a vizsgálati személyek átlagosan milyen haszná-lóknak tartják magukat, a két csoport átlagait, valamint az átlagok közötti különbségeket.

Használati módok átlagkísérleti csoport

átlag

kontroll-csoport

átlagt sig

fájlok áthelyezése 4,87 4,88 4,85 0,46 0,64

mappa létrehozása 4,91 4,91 4,91 0,02 0,98

fájlok tömörítése 4,33 4,17 4,57 -2,73 0,01

fájlok átnevezése 4,88 4,88 4,89 -0,2 0,84

szövegszerkesztő program használata általában

4,68 4,67 4,68 -0,18 0,85

szöveg formázása (méret, szín, elrendezés)

4,74 4,75 4,73 0,23 0,82

helyesírás-ellenőrző modul használata 4,46 4,41 4,54 -1,15 0,25

táblázat készítése 4,48 4,47 4,50 -0,29 0,77

kép beillesztése dokumentumba 4,71 4,71 4,70 0,06 0,95

szöveg nyomtatása 4,57 4,65 4,45 1,72 0,09

képek, szövegek mentése az internetről 4,85 4,87 4,83 0,64 0,53

internetes keresőprogramok használata 4,84 4,87 4,79 1,24 0,22

visszalépés korábban megtekintett weboldalra

4,83 4,87 4,76 1,7 0,09

fontos webhely címének tárolása a számítógépen (kedvencek, könyvjelző)

4,70 4,81 4,53 2,97 0,0

fájlok letöltése az internetről 4,64 4,73 4,53 1,97 0,05

egyszerű weboldal (honlap) készítése 3,45 3,39 3,53 -0,67 0,5

e-mail fi ók létrehozása 4,81 4,84 4,77 1,2 0,23

e-mail továbbítása 4,74 4,73 4,76 -0,33 0,74

e-mail küldése egyszerre több címzett nek 4,79 4,80 4,77 0,42 0,68

csatolt fájl küldése 4,78 4,77 4,80 -0,38 0,7

e-mail levelezőlistára feliratkozás, leiratkozás

4,29 4,34 4,22 0,86 0,39

csatolt fájl megnyitása 4,79 4,81 4,76 0,77 0,44

táblázatkezelő program ismerete általában

4,30 4,29 4,31 -0,14 0,89


Használati módok átlagkísérleti csoport

átlag

kontroll-csoport

átlagt sig

egyszerű táblázatok készítése 4,45 4,46 4,45 0,11 0,91

egyszerű számítások végzése a táblázatban

4,12 4,10 4,14 -0,21 0,83

adatok ábrázolása grafi konon, diagramon

4,08 4,00 4,19 -1,25 0,21

táblázat formázása (szín, méret, elrendezés)

4,43 4,42 4,45 -0,2 0,84

szöveget tartalmazó prezentáció elkészítése

4,64 4,60 4,69 -1,06 0,29

képeket tartalmazó prezentáció készítése

4,64 4,61 4,68 -0,71 0,48

mozgókép (videó) beágyazása prezentációba

3,92 3,93 3,91 0,18 0,85

képek feliratozása 4,21 4,15 4,29 -0,96 0,34

képek méretének módosítása 4,52 4,44 4,63 -1,82 0,07

képek fájlformátumának módosítása 4,04 3,96 4,15 -1,21 0,23

szkenner használata 3,74 3,74 3,74 -0,03 0,98

digitális fényképezőgép használata 4,58 4,60 4,55 0,38 0,71

vírusirtó program használata 3,93 3,93 3,92 0,08 0,94

projektor használata 3,60 3,65 3,53 0,69 0,49

projektor csatlakoztatása a számítógéphez

3,71 3,78 3,59 1,04 0,3

adathordozóról (pendrive, CD) fájlokszámítógépre másolása

4,59 4,62 4,55 0,52 0,6

16. táblázat. Számítógép-használati tudás megoszlása önbevallás alapján a tanulói mintában (%)

Az eredmények közül kiemeljük, hogy a legtöbb használati mód esetén a tanulók 4 érték feletti átlaggal jellemezhetőek, ami az önálló használatot jelenti . Ez alól kivétel volt: egyszerű weboldal (honlap) készítése, mozgókép (videó) beágyazása prezentációba, szkenner haszná-lata, vírusirtó program használata, projektor használata, projektor csatlakoztatása a számí-tógéphez. Ezeknek egy részét valószínűleg iskolai körülmények között még nem tanulták és a tanulók életkorából adódóan talán nem is volt rá szükségük. Ennek ellenére saját megítélésük szerint ezeket is kis segítséggel meg tudják oldani.

A fájlok tömörítése kapcsán a kontrollcsoport eredményei alapján elmondható az, hogy jelentősen jobban tudja ezt kezelni, mint a kísérleti csoport. Fordított különbséget találtunk a fontos webhely címének tárolása a számítógépen (kedvencek, könyvjelző használata) esetén.


Dőlt pirossal jelöltük azokat a használati módokat, ahol tendenciaszerű különbséget talál-tunk: szöveg nyomtatása, visszalépés korábban megtekintett weboldalra, fájlok letöltése az internetről, képek méretének módosítása.

A pedagógusok által kitöltött kérdőív reliabilitása is jó, Cronbach-alfa: 0,74. Az egyes állí-tásokra kapott átlag értékeket tartalmazza a 17. táblázat.

Állítások átlag

Szeretek IKT-eszközöket használni a tanításhoz. 4,36

Tanulóim jobban tudnak tanulni IKT eszközök segítségével. 4,00

Az IKT-eszközök használatával a tanulás és a tanítás sokkal érdekesebb

4,18

Sokkal moti váltabbak a diákjaim a tanulásban, ha IKT-eszközöket használunk.

4,00

Az IKT-eszközök lehetővé teszik, hogy a tanulók önállóan is hatékonyan tanulhassanak.

4,18

A tanároknak több IKT-eszközt kellene használniuk a tanórán. 4,18

Az IKT használata a jövő útja. 4,00

Az IKT használata elszemélyteleníti a kapcsolatokat. 2,82

Az IKT-eszközök használata csak elveszi az időt a hasznos tevékenységektől.

2,18

Aki nem tanulja meg az IKT használatát, az később hátrányba kerül a munkavállalás során.

4,45

Nem érzem elég ügyesnek magam az IKT alkalmazásában. 2,09

Szívesen tanulom másoktól is az IKT használatát. 4,82

Amikor nem használhatom az IKT-eszközöket, elég rosszul érzem magam.

2,09

Az IKT eszközöknek semmi helyük az iskolákban. 1,00

Az IKT eszközöknek semmi helyük az iskolákban. 1,00

17. táblázat. AZ IKT-vel kapcsolatos atti tűdük átlagértékei a tanári mintában (Likert-skála alapján)

A pedagógusok leginkább egyetértett ek a következő állításokkal: Szívesen tanulom má-soktól is az IKT használatát (4,82); Aki nem tanulja meg az IKT használatát, az később hátrány-ba kerül a munkavállalás során (4,45); Szeretek IKT-eszközöket használni a tanításhoz (4,36). A legkevésbé értett ek egyet: Az IKT-eszközöknek semmi helyük az iskolákban (1,00). Nem érzem elég ügyesnek magam az IKT alkalmazásában (2,09), és Amikor nem használhatom az IKT eszközöket, elég rosszul érzem magam (2,09).


Azt mondhatjuk, hogy a mintánk pedagógusainak atti tűdje pozití vnak ítélhető meg az IKT-eszközökkel kapcsolatban, fontosnak tartják az IKT eszközök használatát az iskolai oktatásban és saját megítélésük szerint jól tudják használni is ezeket az eszközöket, ugyanakkor – és ez összhangban áll a következő kérdőív (Compulsive Internet Use Scale) eredményeibel is – nem tekinti k életük elhagyhatatlan részének ezeket az eszközöket. Azt is megállapíthatjuk, hogy jelen tanulói és tanári mintánk eredményeinek mintázata hasonló, azaz mindkét csoport fon-tosnak tartja az IKT-eszközök iskolai használatát, és jónak is ítélik meg saját tudásukat ebben, ennek alapján pedig úgy tűnik: ebben a tekintetben nem kell jelen mintában problémára számítani, hiszen a célok és elvárások közelítenek egymáshoz.

6.2.1.3 Global Internet User Survey (GIUS) kérdőív eredményeinek elemzése

Ezt a kérdőívet az Internet Society éves méréséhez alkalmazza a világ 22 országában (In-ternet Society 2014). A kérdőív öt dimenzióban (e-mail, közösségi oldalak, internetalapú au-dio- és videokonferencia-eszközök, azonnali üzenetküldők, audio- és videostreaming-eszkö-zök) vizsgálja gyakoriság szempontjából a használatot.

A pedagógusok az e-mailjüket naponta legalább egyszer megnézik (6). A közösségi oldalak (Facebook, Twitt er, LinkedIn, Foursquare, Google+ stb.) használata kapcsán úgy nyilatkoztak, hogy hetente többször nézik meg (4,8). Internetalapú audio- és videokonferencia eszközöket (pl. Skype) már ritkábban használnak (3), havonta csak néhányszor. Az azonnali üzenetküldő-ket és az audio/video streamingeket (pl. Spoti fy, Deezer, last.fm, Youtube stb.) is hetente többször használják a megkérdezett ek (4,6).

Az alábbiakban fontosnak tartjuk, hogy az eddigi elemzés eredményei alapján kiemeljünk néhány, a mintánkban tett en érhető, a tanulók esetében jobbára talán életkori, a tanárok esetében talán inkább szerephez, tevékenységhez kötődő sajátosságot. Ezeket külön-külön foglaljuk össze a két mintára vonatkozóan.

A tanulói minta korosztályi sajátosságaiA kutatásban részt vevő 184 tanulóról összefoglalóan a következő megállapítások tehetők.A tanulók majdnem felének van ott hon saját asztali számítógépe (48%), kicsit több mint

felének pedig laptopja (53%). Ezeket az eszközöket leginkább online játékra, fi lmletöltésre és tanulásra használják. Ezen drágább eszközök esetében a szülői döntésnek nagy szerepe van.

Okostelefonja szinte minden diáknak van (93%), amely nem meglepő eredmény, hiszen tudjuk, hogy ők már a digitális nemzedékhez tartoznak. Ezen az eszközön a telefonálás és az sms-küldés vezet, de nagy arányban használják zenehallgatásra, csetelésre, közösségi oldalak böngészésére, valamint internetes oldalak böngészésére is. Az okostelefon kiválasztásánál vett ék fi gyelembe a résztvevők a legtöbb szempontot: hogy a legjobb legyen a piacon, a funk-ciókat, a reklámokat, a szerviztámogatást, az árat és még a kompati bilitást is.

Tabletje a tanulók 41%-ának van, de arányaiban jóval kevesebbet használják, mint az előbb felsorolt eszközöket. Itt főleg a tanulás és az online játék jelent meg.

Az ott honi számítógépen és laptopon a fi atalok – a vártnak megfelelően – a legnagyobb arányban Windows operációs rendszert használnak, amellyel túlnyomórészt elégedett ek is.


A legelterjedtebb szabad, nyílt kódú szoft verek (nem operációs rendszerek) kapcsán a vizs-gálatban részt vevő tanulók legkevésbé ismerik a WinSCP-t, az Audacityt, a TuxPaint-t és az Inkscape-t, valamint a Thunderbirdöt és a PDF Creatort.

A digitális írástudás megítélésekor a diákok átlagosan önálló használónak írták le magu-kat. Ez alól csak néhány használati mód volt kivétel: egyszerű weboldal (honlap) készítése, mozgókép (videó) beágyazása prezentációba, szkenner használata, vírusirtó program hasz-nálata, projektor használata, projektor csatlakoztatása a számítógéphez. Ezeknek egy részét valószínűleg iskolai körülmények között még nem tanulták és a tanulók életkorából adódóan talán még nem is volt rá szükségük. Ennek ellenére saját megítélésük szerint ezeket is kis segítséggel, de meg tudják oldani.

A tanulók fontosnak tartják az IKT-eszközök használatát az iskolában és a tanórákon is. Azt gondolják, hogy aki nem tanulja meg az IKT-eszközök használatát, az hátrányba kerülhet a munkavállalás során, hiszen ezt tartják a jövő útjának. Fontos, hogy szeretnek IKT-eszközöket használni a tanuláshoz, úgy vélik, érdekesebbé, és a tanulókat moti váltt á teheti . Érzelmileg is jól állnak ezekhez az eszközökhöz, valószínűleg azért, mert a mindennapjaik során is sokat használnak ilyeneket és nem csak a tanuláshoz köti k őket.

Az internett el kapcsolatos függőség kialakulása ebben a mintában nem jellemző.A tanulói minta esetében az internethasználat célját és az azzal kapcsolatos szokásokat

tekintve azt látjuk, hogy leginkább tájékozódásra használják az internetet a résztvevők, majd szórakozásra, érzelmek kifejezésére, társas kapcsolatokra, menekülésre, legkevésbé pedig a társas identi tás alakítására.

12. ábra. Az internethasznált céldimenziói a tanulói mintában (Likert-skála átlagértékek)

Érdemes megjegyezni, hogy a netgenerációs kutatásokkal (pl. Fehér és Hornyák 2010) részben ellentétben, a társas kapcsolatok dimenzióját megelőzi a szórakozás dimenziója, a korosztály sajátosságai közül ez mindenképpen kiemelendő szempontnak látszik. Ez arra enged következtetni, hogy esetleg a mintánkban a társas kapcsolatokat igénylő tanulási te-


vékenységek is kevésbé lehetnek vonzóak, mint a szórakoztató(nak tűnő) lehetőségek. Eb-ben a tekintetben kiemelhetjük még azt a gondolatot, amely a rendszergazdákkal folytatott interjúkban több esetben is elhangzott , hogy a Windows rendszerek kétségtelen előnye a fi atalok körében a szabad, nyílt forrású rendszerekkel szemben, hogy a számítógépes játékok futt athatók, játszhatók rajtuk. Ez nem tehető meg egyértelműen a szabad, nyílt kódú rend-szereken. Talán ez is állhat annak hátt erében, hogy a diákok ott hon túlnyomórészt Windows rendszereket használnak.

A tanári minta korosztályi sajátosságaiA kutatásban részt vevő 11 pedagógusról összefoglalóan a következő megállapítások tehetők.A legtöbb pedagógusnak van saját laptopja, így valószínűleg inkább ezen dolgoznak, mint

egy asztali számítógépen. Előnye lehet a hordozhatósága, például az iskolába, osztályba. Szin-te minden funkciót ezen a két eszközön végeznek a telefonálás és az SMS-küldés kivételével.

A tanárok közül 8 főnek van okostelefonja. Ezen az eszközön főleg telefonálnak és SMS-t küldenek. A tanulókkal ellentétben senki sem szokott csetelni az okostelefonján. Tabletje 4 főnek van, de a tevékenységeknél csak 1 fő jelezte, hogy csetelni szokott rajta.

A legelterjedtebb szabad, nyílt kódú szoft verek (nem operációs rendszerek) kapcsán a vizs-gálatban részt vevő tanárok legkevésbé ismerik Thunderbirdöt, a TuxPaint-t és az Inkscape-t.

A tanárok fontosnak tartják az IKT-eszközök használatát az iskolában és a tanórákon is. Azt gondolják, hogy aki nem tanulja meg az IKT-eszközök használatát, az hátrányba kerülhet a munkavállalás során. Fontos, hogy szeretnek IKT-eszközöket használni a tanításhoz.

Az internett el kapcsolatos függőség kialakulása ebben a mintában nem jellemző.Az IKT-eszközök alkalmazását az oktatási folyamat minden szakaszában fontosnak tartot-

ták a pedagógusok, a felállított rangsor szerint első helyre került a felkészülés, tervezés, a második helyre maga a tanítási folyamat és harmadik helyre pedig az értékelés, lezárás.

13. ábra. Az internethasznált céldimenziói a tanári mintában (Likert-skála átlagértékek)


Az iskolai szolgáltatásokkal kapcsolatban a pedagógusok leginkább elégedett ek az iskolai számítógépeken tárolt anyagaink biztonságával, az iskolai nyomtatás minőségével és az isko-lai nyomtatás gyorsaságával. Ezeket átlagosan jónak ítélték. A legkevésbé elégedett ek a szá-mítógépek korszerűségével, használhatóságával, valamint az internethasználat szabályozásá-val, a számítógép-használat helyszíneivel, a tanórai számítógép-használat lehetőségeivel. De összességében még ezeket is közepesnek értékelték.

Az internet használat gyakoriságát vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a tanárok az e-mailjü-ket naponta legalább egyszer megnézik. A közösségi oldalakat hetente többször látogatják. Az azonnali üzenetküldőket és az audio/video streamingeket is hetente többször használják. In-ternetalapú audio- és videokonferencia-eszközöket már ritkábban, havonta csak néhányszor.

A tanári minta esetében az internethasználat célját és az azzal kapcsolatos szokásokat te-kintve azt látjuk, hogy leginkább – a tanulókhoz hasonlóan – a tájékozódás jelenik meg, ezt követi az érzelmek kifejezése, majd a szórakozás, a rossz érzésektől való menekülés, a társas kapcsolatok kialakítása és végül a társas identi tás formálása.

A tanári mintákkal kapcsolatban érdemes kiemelni azt a sajátosságot, hogy az érzelmek kifejezése követi a tájékozódást az internethasználat célját tekintve. Ez a dimenzió a kérdő-ívben a saját magunkkal, illetve másokkal kapcsolatos érzelmekre refl ektáló itemeket tartal-maz, így talán nem annyira életkori, mint inkább szerephez kötődő sajátosságnak is tekint-hetjük ezt az eredményt (tekintve, hogy a kutatásba bevont tanárok életkorban heterogén csoportot alkotnak).

6.2.2. Az interjúk elemzése Jelen pilot kutatás keretein belül a tanárokkal, a tanulók egy részével, a rendszergazdákkal

és az adminisztrációért felelős szakemberekkel készültek interjúk.A kutatási kérdések megválaszolása valamint a hipotézisek igazolása érdekében a külön-

böző platf ormokat használó csoportok interjúinak elemzése során a kísérleti csoportokat egyben kezeljük (vö. 4. hipotézis). Ahol mégis eltérést észleltünk az egyes nyílt forráskódú operációs rendszerek használói csoportjai között , ott ezekre a különbségekre az elemzés során külön is kitérünk. Minden kísérleti csoport eredményeit folyamatosan összevetjük a Microsoft Windowst használó kontrollcsoport eredményeivel.

6.2.2.1 A különböző szabad, nyílt kódú rendszereket használó csoportok összehasonlítása

A hat tanórából álló kipróbálás végén a pedagógusokkal is készültek félig strukturált inter-júk a tapasztalataikról, benyomásaikról, szakmai észrevételeikről.

A pedagógusokkal készített interjúkban külön kérdés vonatkozott arra, hogy milyen cé-lokat tűztek ki a temati kus terv megvalósításával kapcsolatban, ill. mennyire valósultak meg az adott pedagógus elképzelései. Ez azért fontos, mert a kutatásban részt vevő pedagógusok különböző ismeretekkel, tapasztalatokkal rendelkeznek a nyílt forráskódú operációs rend-szerek és szabad szoft verek terén és az IKT-val segített tanórák tervezése terén is. Fontos a felkészülésre szánt idő mértéke is, hiszen ez sok pedagógus számára fontos szempont egy új módszer, rendszer elfogadása kapcsán. Kérdések merültek fel azzal kapcsolatban is, hogy


milyen tényezők, ill. mely személyek segített ék a munkájuk során a pedagógusokat; mely té-nyezők hátráltatt ák őket az új rendszer használata során. A kutatás kitért arra is, ha a pedagó-gusok valamilyen áthidalhatatlan problémával kellett szembesüljenek, milyen tapasztalataik voltak az átállással kapcsolatban, illetve milyen javaslatok fogalmazódtak meg bennük más, átállásra készülő intézmények számára.

A tanulók egy részével a tanórákat követően fókuszcsoportos interjú készült, amelyhez a pedagógusok ajánlása, a diákok szabad döntése alapján alakított uk ki a csoportokat.

A kutatási kérdésekre és a hipotézisekre támaszkodva a tanulókkal készített interjúk ke-retében cél volt a tanulók tapasztalatainak bemutatása, illetve a nyílt forráskódú operációs rendszerek és szabad szoft verek használatával segített tanórák különbözőségével; az új plat-formok használatának nehézségével, előnyeivel kapcsolatos nézeteinek, benyomásainak fel-tárása, rögzítése. Az interjúk minden kísérleti csoport esetében azonos szerkezetűek voltak.

Az interjúban a tanulókat arról kérdezték, hogy miben volt más ez a hat tanóra, mint a töb-bi szokott lenni. Bár a platf ormok használata nem jelentett újdonságot a tanulók számára, de egyes szoft verek ismeretlenek voltak, vagy a már ismert szoft verek eddig nem használt funk-cióival ismerkedtek meg a tanulók a kísérleti csoportokban. Vizsgálat tárgyát képezte, hogy a tanulók találkoztak-e a nyílt forráskódú operációs rendszerek és szabad szoft verek haszná-lata kapcsán olyan funkciókkal, amelyek nem vagy csak nehezen működtethetőek; mennyire találták zavarónak ezek hiányát az iskolai munka és a szabadidő kapcsán. A fókuszcsoport résztvevőinek az is feladata volt, hogy foglalják össze, hogy milyen olyan a későbbiekben is alkalmazható hasznos ismeretekkel, tudással gyarapodtak a nyílt forráskódú operációs rend-szerek és szabad szoft verek által segített tanórákon.

További félig strukturált interjúk készültek a vizsgálatban részt vevő egyes intézmények rendszergazdáival, ill. az adminisztrációért felelős személyekkel. Több intézményben ez a két funkció nem válik külön, ill. a legtöbb intézmény nem foglalkoztat külön munkaerőt az adminisztrációs feladatok ellátására. Így az az egy interjú, ami a Kosztolányi Dezső Gimná-ziumban az adminisztrációs feladatokat ellátó személlyel készült, egyben kezelendő a rend-szergazdák interjúival. A kontrollcsoportot képező Sashegyi Arany János Általános Iskola és Gimnázium Microsoft Windows platf ormot használó rendszergazdájával nem készült interjú (a kérdések rá nézve irrelevánsak).

A rendszergazdáktól elsősorban azon adatok kerültek gyűjtésre, amik az iskolában mű-ködő számítógépes hálózatra és ennek egyes elemeire vonatkoznak, ill. a tapasztalataikat a nyílt forráskódú operációs rendszerek és szabad szoft verek használata terén. Ezt követően kérdések hangzott ak el az iskolai alkalmazás előnyeivel, hátrányaival, a bevezetés során ta-pasztalt esetleges nehézségekkel kapcsolatban, illetve a tekintetben is, hogy a pedagógusok számára milyen támogatást szoktak nyújtani, ill. saját maguk milyen segítségre szorulnak az adott platf orm, illetve a szoft verek használata során.

Az adminisztrációval kapcsolatban a felvett egy interjú alapján messzemenő következteté-seket nem lehet levonni, ezért a pedagógusok számára feltett adminisztrációval kapcsolatos kérdések elemzését is ebben a részben tárgyaljuk majd részletesebben.

Az adminisztrációt végző személyek számára feltett kérdések közül talán a legfonto-sabb, hogy vannak-e olyan iskolai adminisztrációs tevékenységek vagy területek, amik csak Windows-környezetben működtethetőek. Ennek a kérdésnek a megválaszolása nagyon fon-


tos, hiszen ezeken a területeken megoldást kell találni a közeljövőben, ha nyílt forráskódú operációs rendszereket és szabad szoft vereket szeretnénk a köznevelési intézményekben alkalmazni.

6.2.2.2 Gátló tényezők személyi szinten

Ennél a szempontnál a pedagógiai tervezésre, a tanári, felkészülésre, a tanulói felhaszná-lásra, ill. a rendszergazdák tevékenységét nehezítő faktorokra voltunk kíváncsiak.

A tanulókkal készített interjúk közül csak a SuliX-ot használó diákok interjúiban találtunk idevonatkozó részeket. Az egyik diák jelezte, hogy amikor használnak az órán IKT-eszközö-ket, szabad szoft vereket, akkor azzal kapcsolatban mindig van ott honi feladat is (prezentáció-készítés, feladatmegoldás). Több tanuló egybehangzó véleménye volt, hogy a nyílt forráskó-dú operációs rendszerek és szabad szoft verek használata időigényes, mert meg kell szokni, hogy mit hol találnak, illetve mely programot milyen módon tudnak működésre bírni.

A rendszergazdák is jeleztek nehézségeket ezen a területen.A SuliX rendszergazdája a pedagógusokkal kapcsolatosan fogalmazott meg pár gondolatot.

Véleménye szerint „a pedagógusok nincsenek igazán rákényszerítve, hogy az ott honi gépekre is megszerezzék ugyanezeket a programokat…” A tanárok Windowson nőtt ek föl, jobban ra-gaszkodnak az ott megszokott programokhoz. Problémaként jelezte még, hogy „a felhasználó az azt szeretné, amit ő megszokott . És mivel itt van 50 tanár, ezért az 50-féle program”.

A HuEdu esetében a fejlesztések okoznak gondot a pedagógusok számára a rendszergazda meglátása szerint, illetve gyakran azt tapasztalja, hogy a pedagógusok nem sajátí tott ák még el az egyes szoft verek használatát. Véleménye szerint már korábban is bonyolult volt az isko-lai rendszer kezelése egy átlagos felhasználó számára és a HuEdu nem tett e ezt a helyzetet könnyebbé.

Az Ubuntut üzemeltető rendszergazda abban lát nehézséget, hogy a pedagógusok eléggé le vannak terhelve, így kicsi az esély, hogy autodidakta módon utánajárjanak, hogy a nyílt forráskódú operációs rendszerek és szabad szoft verek segítségével hogyan lehetne interaktí -vabbá tenni egy-egy tanórát. Az adminisztrációért felelős kolléga azt jelezte, hogy a tanárok egy részénél eléggé nagy az ellenállás az új rendszer kapcsán.

A pedagógusok interjúiból a következők emelhetők ki.A SuliX-szal dogozó pedagógusok több negatí v tényezőt soroltak fel. Ezek közül az egyik

leglényegesebb az órákra való készülés időtartama: hosszú időt vesz igénybe a felkészülés. Ezt még nehezíti az is, amikor az órán a hálózat nem működik. Volt rá precedens, hogy a tervezetet felül kellett bírálni és improvizálni kellett a tanárnak, mert olyan lassan állt fel a rendszer. Ezenkívül ugyanez a pedagógus arra is panaszkodott , hogy több esetben járt már úgy, hogy előkészített egy feladatot, majd az nem az általa elmentett verzióban jelent meg később (pl. a betöltött képek hiányoztak) (ennél az esetnél nem vizsgáltuk, hogy ez az adott szoft ver hibája volt-e vagy más tényezők játszott ak szerepet).

Negatí vum, hogy a pedagógusok szerint a szülők nem partnerek a szabad szoft verek beve-zetése, alkalmazása kapcsán, mivel ők maximum csak felhasználó szinten ismerik a Windowst.


További észrevétel, hogy a pedagógusok számára kell egy bizonyos idő, míg ruti nt szerez-nek a nyílt forráskódú operációs rendszerek és szabad szoft verek használata terén. Amíg ez a jártasság nem alakul ki, több időt igényel a rendszer használata.

Nehézségként fogalmazta meg az egyik pedagógus azt is, „Hogy ha ragaszkodunk a tanter-vünknek, illetve az óravázlatunknak a leforgásához, akkor mindent meg kell tervezni…”. Ez is igen időigényes feladat.

A HuEdu kapcsán is találkoztunk a felkészülésre szánt idő megnövekedésével. Azonban ebben jelen helyzetben az is beleszámított , hogy nemcsak a feladatot kellett előkészíteni, ha-nem meg kellett ismerkedni az egyes szoft verekkel is. Amellett , hogy a felkészülés időigényes, az elkészült tananyagok, feladatok maradandóak és ez egy igen fontos érték. A pedagógusok szerint a tanulók körében is megosztó az IKT-eszközökkel segített tanóra. Vannak, akik egyál-talán nem kedvelik, illetve az a tapasztalata az adott pedagógusnak, hogy azokat az eszközö-ket, amiket ismernek, már jobban elfogadják és szívesebben is használják.

Végül még egy észrevétel a nehézségek tekintetében: „a legnagyobb gond az volt, hogy ezt a rendszert, tehát a HuEdu rendszert nem használjuk régóta, viszonylag friss nálunk, a mi tapasztalatunk sem elég ahhoz, hogy már az összes specialitását ismerjük”. Amennyiben ezek a problémák megoldódnak és a pedagógusok ruti nt szereznek, feltehetően a felsorolt negatí vumok is csökkenni fognak.

Az Ubuntu kapcsán is hasonló véleményeket tapasztaltunk a pedagógusok körében. Az egyik pedagógus elmondása szerint az első órára 4-5 órát készült, a hatodikra már csak felet kellett , mindezek ellenére azt gondolja, hogy megéri a befektetett energia, mert sok többlet-tel járnak az órák (lásd serkentő tényezők és tárgyi tudás sajátosságai szempontok).

Az informati katanár rámutatott egy érdekes tényre is a pedagógusok és a tanulók rend-szerhez való hozzáállása kapcsán. „Azokról, akik azt gondolják, hogy jól használják a rend-szert és közben nem. Általában velük van a probléma. Aki már ott honról úgy jön, hogy azt gondolja, sokat tud, azok a kollégák sajnos kevésbé rugalmasak.”

A Windows használata során is felmerültek hasonló nehézségek, mint a nyílt forráskódú operációs rendszerek és a szabad szoft verek alkalmazása során. Ezek a következők voltak: több időbe került a felkészülés; az eszközök újszerűek voltak egyes pedagógusok számára.

6.2.2.3 Gátló tényezők tárgyi szinten

Ezen szempont kapcsán nagyon széles körben zajlott a vizsgálat. Itt mutatjuk be azokat a tényezőket, amik a diákok, rendszergazdák és a pedagógusok szerint negatí van hatnak, gátol-ják a nyílt forráskódú operációs rendszerek és a szabad szoft verek eredményes alkalmazását az oktatásban, valamint az adminisztráció kapcsán fellépő nehézségeket.

A tanulók körében készített interjúk között találunk jó pár hasonlóságot.A SuliX rendszerének használata közben a tanulók azt jelezték negatí vumként, hogy alig

lehet a rendszert használni, mert nagyon lassú, mintha állandóan le lenne fagyva. A 20-25 számítógép leterheli a rendszert „…akár két perc is [eltelik], mire betölt egy weboldalt…”.

Probléma, hogy a tanórák sokszor nem olyan teremben vannak, ahol van számítógép. Időbe telik, mire megszokják az új rendszer mappaelrendezését. Problémaként fogalmazták meg, hogy egy-egy alkalommal laptopon, míg máskor PC-n dolgoznak, ez a két eszköz is kü-lönbözőképpen működik. Az e-napló kapcsán különösen nem jeleztek gondot, bár ennek is


más a megjelenése a nyílt operációs rendszerben. Az egyik tanuló azt kifogásolta, hogy csak ritkán használják ezeket az eszközöket.

Az Ubuntu használata kapcsán is felmerült problémaként az iskolai gépeknek az állapota. Lassúnak tartott ák a gépeket, egyes videók, CD-k nem indultak el; volt, hogy egy-két gép nem működött , ez befolyással volt pl. az ülésrendre is (több tanulónak kellett egy gépnél ülni). Az egyes platf ormok közötti kompati bilitás hiányát is jelezte egy-két tanuló. „A Word egészen másképp néz ki, mint a LibreOffi ce. Én, amikor a kett ő között váltogatok, akkor nehezen tudok néha olyan esetleg bonyolultabb feladatokat megcsinálni, ami, mondjuk, nem sokszor van…” „Nekem Windows alapú operációs rendszert futt ató telefonom van… így a számítógép és a te-lefon közt, az ott honi számítógép közt sokkal könnyebb a dolgoknak a különböző továbbítása, rendezése, ilyenek és ezt ugye az iskolai gépekkel nem lehet megcsinálni.”

Jelezték a tanulók, hogy több olyan képszerkesztő program van, amit lehet Ubuntun fut-tatni. „Én sajnálom, hogy mikor egy képet akarok beszúrni, azt nagyon sok lépésből kell meg-csinálni. Ráadásul van olyan, ami ugye vektor alapú és nekem nem az kéne, hanem egy másik és ezt nem lehet megoldani.” Egyéb programok kapcsán is voltak nehézségek: „Például Movie Maker. Ubuntun én eléggé nehezen tudtam megcsinálni egy rövidfi lmet; az osztálykirándulás-ról szoktam általában. Viszont Windowson meg 30 perc maximum.”

Az adminisztráció kapcsán többen jelezték, hogy hozzáférési nehézségeik vannak a rend-szerhez. Ez nem egy-egy diákot, hanem akár egy fél osztályt is érint.

A rendszergazdákkal készített interjúkban közös elem a különböző dokumentumok keze-lésének a nehézsége, ezt mindegyik nyílt forráskódú operációs rendszert és szabad szoft vert használó iskolába dolgozó rendszergazda jelezte.

A SuliX rendszergazdája jelezte, hogy a LibreOffi ce az elkészített dokumentumokat szét-tördeli. „…a tanároknak a régi dokumentumai azok mind ilyen [Windows Word] formátumban vannak elmentve, azoknak az átkonvertálása mindig bajos, mert vagy sok idő vesznek igénybe vagy nem úgy jelenik meg ahogy szeretnék.” Még több problémát okoz a már elkészített pre-zentációk konvertálása.

A HuEdut működtető rendszergazda több komolyabb problémát is vázolt. Eleve a rend-szer telepítése sem olyan triviális véleménye szerint: „…ahhoz, hogy tényleg mélyen és jól lehessen konfi gurálni, ahhoz tényleg tudni kell, hogy melyik fájl, hol van, mit kell beleírni, hova tűnt az az egy sor, amiért nem működik…” Kevés a dokumentáció a munka ezen részéhez, sokat kell keresgélni, „ismerősök kellenek, akik ezzel foglalkoznak, hogy így rá lehessen egy komolyabb rendszerbe húzni egy ilyet.” Emellett problémaként éli meg, hogy folyamatosan követni kell a fejlesztéseket; ezek között előfordulnak olyan verziók is, amik hibásak. Az iskola a HuEdu kapcsán referenciaintézmény is, így sok újdonságot próbálnak ki, ami során gyakran találkoznak új kihívásokkal. További hátrány véleménye szerint, hogy nincs tesztkörnyezet. Megemlített e azt is, hogy az iskolában egymás mellett több platf orm is működik, ami szintén nehézségeket okoz: „két ellenfél platf ormot kell összeházasítani...mi ugye SUSE-ban utazunk, meg CentOS-ünk van, ez kétf éle Linux, az egyik fi zetős, ez a Centos, ez igaziból szerverre való, de őt egy cég támogatja, a SUSE ugye nem fi zetős, ezen a platf ormon van és amikor egy Linux észreveszi, hogy van Windows vagy fordítva, akkor ezek nehezen dolgoznak együtt .”

Kihívásként éli meg azt is, hogy a pedagógusok által felmerülő kérdésekre olyan választ adjon, amiben kellően elmagyarázza a kért információt és ez a pedagógusok számára is ért-hető legyen.


Az Ubuntu használata kapcsán a rendszergazda azt sérelmezte leginkább, hogy nehezen tudják megoldani, hogy windowsos gépekre ne legyen szükség az iskolában. Náluk is fő prob-léma a dokumentumok formátumával van, illetve a prezentációk konvertálása kapcsán. Meg-említett e mint hátráltató tényezőt, hogy „…bármilyen tartalom, ami interneten elérhető ok-tatáshoz, az szinte biztos, hogy valamilyen Microsoft termék formátumban érhető el”. Így sok hasznos anyagot nem tudnak a pedagógusok használni. „Az interaktí v táblát meg egyelőre, miután sajnos nincs fi xen telepítve, viszonylag kevés kolléga használja. Hárman-négyen vállal-ják azt be, hogy odamennek, összerakják, kipróbálják, ill. ugye ez att ól is függ, kinek mennyi tananyaga van, meg egyáltalán milyen programok érhetőek el.”

Az adminisztráció kapcsán azt jelezte az ezzel foglalkozó kolléga, hogy „nagyon sokszor ne-hézkes; mert néha nem gondolnak bele abba, hogy mi mást használunk, Excel formátumban várják, Word formátumban várják…”.

Interjú a pedagógusokkalA SuliX tanórai használata során is előfordult, hogy hálózati problémák miatt a pedagógus

nem tudott megfelelően haladni a tananyaggal. Ez a pedagógus jelezte, hogy a tanári számí-tógépen az adatok megjelenítése nagyon rosszul működik. Az órák tervezésénél gondolni kell arra is, hogy ha esetleg nincs internetkapcsolat, vagy probléma van a szerverrel, akkor milyen alternatí v feladatot tudnak biztosítani a tanulóknak az órán. A pedagógusok is nehezménye-zik a rendszergazdák által már vázolt kompati bilitási problémákat a különböző dokumentu-mok kapcsán, így több olyan tananyag van, amit aktuálisan nem tudnak használni.

Több olyan probléma is előfordult, hogy egy-egy program nem megbízhatóan működött (elvesztek már feltöltött adatok), egyes esetekben több vagy más funkciókat várnának a ta-nárok az adott szoft vertől. Bizonyos újonnan kitalált, saját feladatokat nehezen tudtak kivi-telezni a pedagógusok az informati kusok segítségével is. Tehát voltak olyan esetek, mikor az adott témakör gyakorlásához nem találtak megfelelő szoft vert és saját feladatok elkészítésé-vel próbálkoztak, ami így nagyon sok időt vett igénybe. Problémaként jelenik meg ebben az iskolában is, hogy nem jut minden tanulónak külön számítógép.

A szoft verekkel kapcsolatosan azt jelezte az egyik pedagógus, hogy az Open Sankoréban nehéz az egyes rajzok elkészítése, ehhez a SMART-ot kellett használni. „Sokkal kevesebb ké-pességgel rendelkezik a Sankoré rajzos része. Az fejlődhetne.” Továbbá a GeoGebra és a KIG kevésbé használható egyenletek levezetésére, mert a szimbólumok használata nehézkesen működik: „törteket nem tudok beleírni, a szimbólumokat eltolja, a fokokat eltolja, tehát a szö-vegdoboz karakteriszti kája meg a karakterek használata az nem nehézkessé, hanem sokszor lehetetlenné teszi ezt az egészet...”.

A SMART Notebookban hiányolta az egyik pedagógus a táblaszoft ver által biztosított fel-adatkészítőt. A Base használata kapcsán jelezte negatí vumként a pedagógus, hogy „amik a windowsos párjánál katti ntással oldható meg, nekünk át kell váltani SQL nézetbe és az SQL kódba kell beleszerkeszteni.”

Hátráltató tényezőként jelezte az egyik pedagógus a saját szavazórendszer hiányát. Az adminisztráció kapcsán is sok segítséget kérnek az informati katanártól, itt is a doku-

mentumok közötti átjárhatóság az egyik fő probléma.A HuEdu használata során sok nehézségbe ütköztek a pedagógusok. Előfordult itt is háló-

zati probléma a tanórák alatt , ilyenkor improvizálni kellett : „…ki kellett találni, hogy ami épp nem volt elérhető hálózati okok miatt , a helyett mit tudunk csinálni. Tehát egy stabil hátt ér kell,


egy jó, megbízható infrastruktúra.” „Novelltől használtuk a HuEdu rendszert, ezzel próbáltuk meg komplexen elkészíteni a tanóráinkat, voltak gondjaink vele, ezért más külső eszközöket is kellett használni.” Levelezésre a HuEdu beépített levelezését kezdték el használni, azonban nem minden esetben működött zökkenőmenetesen, így a saját g-mail és e-mail címeiket is használják a tanárok. HuEdun belül az ILIAS rendszert használják tananyagmenedzsmentre, viszont a rendszerből adódó nehézségek miatt nem rakták be az összes tananyagot ebbe a rendszerbe, ezen kívül is tárolnak tananyagokat a pedagógusok.

Az oktatásban nehézséget okoz, hogy ez egyes gépeken a szoft verek más-más verziója van telepítve. „…nem mindenhol ugyanaz van, és így nem mindenhol ugyanazok az elérhető lehetőségek… van olyan gép, ahol LibreOffi ce van, van, ahol OpenOffi ce, és különböző verziók.

A nehézségek ellenére azonban elmondható, hogy „gyakorlati lag minden funkció benne van, amit ígér a termék, csak a felületen kellene erőteljesen javítani és fi nomítani, hogy jobban használható legyen.”

Végül egy pedagógus véleményét idézzük: „…véleményem szerint nem elég felhaszná-lóbarát és nem elég stabil még. Tehát a kezdeményezés jó, de nem tekinteném még végle-ges terméknek, inkább egy olyan terméknek, ami előtt azért egy jó jövő állhat, hogyha még elég sok fi gyelmet fordítanak arra, hogy a felhasználók számára is könnyebben kezelhető legyen.”

Az Ubuntut használó pedagógusok jelezték, hogy az iskola számítógépparkja már eléggé elavult. Kevés a gép, így gyakran párosával használnak egy-egy gépet a diákok. Elég lassúak, gyakran meghibásodnak a számítógépek és ez a tanóra rovására megy. Kevés olyan terem van, ahol van interaktí v tábla, vannak számítógépek.

Az adminisztrációval kapcsolatban is jeleztek nehézségeket. Ezek közül kiemelkedő volt az új elektronikus napló bevezetése. Egyrészt kellemetlen volt év közben az átállás, másrészt bizonyos adatok elvesztek. A másik adminisztrációs probléma a pályázatokkal kapcsolatban jelent meg a kért formátumok kapcsán.

6.2.2.4 Serkentő tényezők személyi szinten

A tanulókkal készített interjúk során főként az alkalmazás/felhasználás kapcsán jelentkező pozití vumokra voltunk kíváncsiak, így a személyi faktorokra náluk külön nem kérdeztünk rá. Az interjúk során sem kaptunk erre vonatkozóan spontán jelzéseket.

A SuliX-os iskolában dolgozó rendszergaz-da jegyezte meg a tanulókkal kapcsolatban, mint pozití v, serkentő személyi tényezőt, hogy „… amikor itt kell használni a suliban ezeket a szoft vereket, vagy akár magát a rendszert, akkor gyakorlati lag pillanatok alatt átlátják és használják. Tehát ők annyira beleszületnek vagy benne vannak ebben az egészben, hogy nekik nem okoz gondot, hogy máshogy néz ki a felület…”

„…amikor itt kell használni a suliban ezeket a szoft vereket,

vagy akár magát a rendszert, akkor gyakorlati lag pillanatok alatt

átlátják és használják…”


A pedagógusok is több olyan tényezőt fogalmaztak meg, amit szeretnénk kiemelni.A SuliX-szal dolgozó pedagógusok interjúiban azt találtuk, hogy kreatí van használják a

módszertant, igyekeznek színes, változatos feladatokat kitalálni egy-egy tananyaghoz. Egy pedagógus kiemelte, hogy a projektbe való bekapcsolódás számára is sok pozití vumot hozott . Eddig SMART Notebookkal és SMART táblával dolgozott csupán, most viszont új programokat is kipróbált, mint pl. a szavazórendszer.

Minden pedagógus nagyon nyitott an reagált az új eszközökre, többen jelezték is, hogy önállóan is utánanéznek egyes szoft vereknek, anyagoknak, ha az szükséges. Az órák kivitele-zése kapcsán a szakmai résszel mindenki maximálisan megbirkózott , a feladatot abban látt ák, hogy az ehhez illeszkedő eszközöket jól válasszák ki, kellő jártasságot szerezzenek azokban és változatosan kínálják azt a tanulóknak.

Serkentő tényezőként fogalmazták még meg, hogy a tanítás során így több eszközt tudnak felvonultatni, párhuzamosan használják a táblát is, így jobban alá tudják támasztani a szük-séges ismereteket. Továbbá pozití v személyi tényezőként az egyik pedagógus azt fogalmazta meg, hogy a diákok is rendelkeznek már egy bizonyos fokú jártassággal az IKT-eszközök terü-letén, így van egy közös nyelv (lásd támogatás szempontjai).

A HuEdus pedagógusok a projekt kapcsán pozití v tényezőként élték meg, hogy az órákra való tervezés és az óravezetés kapcsán is gyarapodtak az időmenedzselés terén. Bár eleinte több időt vett igénybe a felkészülés, idővel megtanulták ezt jobban kezelni. Szintén pozití v tényezőként emelte ki itt is egy pedagógus a diákok hozzáállását és támogatását az újfajta tan órák kapcsán. Ehhez az is nagyon fontos, hogy az ő igényeiket, elképzeléseiket is fi gyelem-be vegyék a tantervi előírások mellett .

Pozití v személyi tényező (és egyben támogató faktor is) a belső képzések megszervezése és megtartása. Ezzel a pedagógusok szakmailag is gazdagodnak és érezheti k, hogy a problé-máikkal nincsenek egyedül hagyva. Képzést nemcsak a pedagógusok számára, de a szülőknek is szerveztek már (főként biztonságos internethasználat témában).

Nagyban megkönnyíti a pedagógusok munkáját, hogy a rendszer már elő van készítve, az anyagok fel vannak töltve, így könnyebb használni a rendszert, a szoft vereket.

Az Ubuntut használó pedagógusok véleménye igen sokban hasonlít a másik két iskola pe-dagógusaiéhoz. Bár eleinte sok készülést igényelt egy-egy feladat elkészítése, aztán az erre szánt idő csökkent, de a befektetett energia megtérült, mert a diákok aktí vabban dolgoztak, több feladatot végeztek el és megértett ék a tananyagot. Az informati katanár szerint a kisebb tanulók (6. osztály) számára nagyon könnyen használható az Ubuntu, adaptí van tanulnak minden IKT-eszközt.

Egy másik pedagógus pozití vumként azt emelte ki, hogy ő maga is sok új eszközzel, le-hetőséggel ismerkedett meg. Azt is előnyösnek tartott a ez a pedagógus, hogy bár eleinte készülni kell és anyagot gyűjteni, feladatot készíteni, de ha egyszer ezek elkészülnek, akkor már a későbbiekben is használhatóak, tehát minél többet foglalkozik az új eszközökkel, annál kevesebb időráfordítást vesznek azok igénybe.

A tanulók részéről a pedagógusok ebben az iskolában is pozití v visszajelzést kaptak, ami az elkezdett munka folytatására sarkallta őket. Így több osztályban is bevezett ék a szabad szoft verekkel való oktatást.


6.2.2.5 Serkentő tényezők tárgyi szintenEzen szempont kapcsán ugyancsak nagyon széles körben vizsgálódtunk. Itt mutatjuk be az

oktatásban eredményesen alkalmazható nyílt forráskódú operációs rendszereket és szabad szoft vereket és azok funkcióit, a már meglevő IKT-eszközök összeilleszthetőségét a nyílt for-ráskódú operációs rendszerekkel, az adminisztrációval kapcsolatos tapasztalatokat.

A tanulókkal készített interjúk során főként az alkalmazás/felhasználás kapcsán jelentkező pozití vumokra voltunk kíváncsiak.

A SuliX-os diákok közül többen is nagyon pozití van nyilatkoztak az e-napló kapcsán. „…sok kal gyorsabb, tájékoztatni lehet az embereket arról, hogy most akkor holnap nincsen iskola, hogy most akkor ünneplőben kell jönni vagy bármi más... hiányzásokat meg tudjuk néz-ni, hogy hogy állunk, szerintem ez jó”. Egy másik tanuló azt fogalmazta meg pozití vumként, hogy „ott honról is be lehet kapcsolódni ebbe a hálózatba, ami itt van…”. Emellett minden diák kiemelte a szemléltetés kapcsán tapasztalt pozití vumokat, amik a tanulásban jelentenek nagy előnyt.

Az Ubuntut használó diákok a tananyag átláthatóságát, a sok szemléltetés pozití vumát fogalmazták meg. Pozití vumként emelték még ki, hogy sok program közül válogathatnak, eze-ket ott hon is alkalmazhatják. A nyílt forráskódú operációs rendszerek és szabad szoft verek bevezetését követően a tanulók szerint csupán egy-két hét folyamatos használatra van szük-ség, hogy az új rendszert megszokják, átlássák. Több olyan tanuló is részt vett az interjún, akik már ott hon is használnak nyílt forráskódú operációs rendszert és/vagy szabad szoft vereket. Az egyik tanulónál ott hon is Ubuntu van (közös szülő-tanuló döntés alapján), többen ott hon is használják a LibreOffi ce-t.

A Windowst használó diákok is nagyon pozití van nyilatkoztak az e-napló kapcsán. Náluk is az jelent meg előnyként, hogy bármikor elérhető, egy helyen van sok fontos információ, rálátnak a jegyeikre, hiányzásaikra, megtalálják az egyes fontos események (ünnepek, tanítás nélküli napok, témazáró dolgozatok) időpontjait. A különböző platf ormok használatát illetően azonban már nagyon eltérőek voltak a diákok véleményei. „A laptopomon Windows van, és nem is ismerek mást.” Egy másik tanuló a mobiltelefonok kapcsán nyilatkozta: „nekem volt korábban androidos gépem is. Nagyon nehéz összehasonlítani, mert nagyon más a két rend-szer. Nagyon könnyen megszokható az OS, és nekem jobban is tetszik.” Eltérő, hogy egyes tanulók mennyire nyitott ak más operációs rendszerek iránt.

A rendszergazdák a fent vázolt pontok közül szinte mindegyikben érintett ek.A SuliX-ot használó iskola rendszergazdája nagyon méltányolta, hogy a SuliX „kulcsrakész”.

„Gyakorlati lag az ember feltelepíti , és onnantól használható.” Továbbá, hogy nincs problé-ma a licencdíjakkal, termékekkel, kisebb hardverigényű, mint a windowsos rendszerek, a tanulók ott hon is letöltheti k, használhatják. Fontosnak tartott a azt is, hogy a SuliX letölt-hető, telepíthető Windows mellé, nem kell a gépeket újratelepíteni, a pedagógusok/diákok korábbi munkáját tönkretenni, játszhatnak is a tanulók, de mellett e ott van egy alternatí v rendszer is.

„ott honról is be lehet kapcsolódni ebbe a hálózatba, ami itt van…”

„Gyakorlati lag az ember feltelepíti , és onnantól használható.”


A pedagógusok számára biztosítanak laptopokat, „ők hozzák-viszik a laptopot, tehát most már tudják azt nagyon jól, hogy ha itt akarják használni, akkor a legjobb az, hogy hazaviszik, azon megcsinálják…”. Elmondása szerint „a SuliX-ban azért van 120-130-140 szoft ver, ami di-rekt oktatásra van kihegyezve, azért van itt lehetőség bőségesen, és szép lassacskán, de egyre többet fedeznek fel belőle, és egyre többet kezdenek el használni”.

A HuEdu kapcsán a rendszergazda szintén az ingyenességet és a kisebb erőforrásigényt emelte ki elsőként. Az adminisztráció kapcsán elmondta, hogy „… amik úgy vannak már ele-ve fejlesztve, hogy böngészőből nyíló alkalmazások, azoknak mindegy, mert ugye ott a bön-gésző”. Tehát a Magiszter és egyéb adminisztrációs felületek használatát meg tudják oldani.

Az Ubuntu kapcsán a rendszergazda azt jelezte, hogy az iskolában próbálják a tanárokat meggyőzni, hogy ott hon is töltsék le a LibreOffi ce-t, hiszen windowsos változata is van és akkor sok probléma megszüntethető. Az adminisztráció kapcsán megtudtuk, hogy az adatf el-töltés, adatátvitel, adatszinkronizáció, adatszolgáltatás semmilyen problémát nem jelent az iskola számára.

A SuliX kapcsán a pedagógusok egyike pozití v tényként emeli ki a nyílt forráskódú operá-ciós rendszerek és szabad szoft verek gazdasági vonatkozásait, illetve licencelési kérdéseit. Pozití v tény még, hogy „bele lehet nyúlni, és lehet vele bármit csinálni…”.

A szoft verek közül nagyon sokat emeltek ki pozití v példaként, elsősorban az Open Sankoré táblaszoft vert. A pedagógus szerint teljesen más az informati kai fi lozófi ája, de könnyen hasz-nálható. Pozití vuma, hogy be van építve sok olyan fl ash interaktí v feladatkészítő animáció, amiben el tudja készíteni a feladatokat. Egy másik tanár az interaktí v feladatkészítő lehető-ségeket emeli ki, amit maga a táblaszoft ver biztosít. Itt elkészíthet olyan feladatokat, amiket elég nehézkes volna másképpen.

Többen pozití van nyilatkoztak a szavazórendszerről is. „…a SuliX rendszerben ebben az is-kolában, ahol az összes gép össze van kötve és egy szervert elér, lehetett ezt a szavazórend-szeres, tesztf eladatos dolgot bedobni, ami egy-egy ilyen kísérletsor végén a következtetéseket lehetővé teszi, és rögtön kiderülnek a félreértések…” Nagyon jól használható, átlátható sta-ti szti kája van a szavazórendszernek, „mert a végén akár gyerekenként lebontva meg tudom nézni, hogy mire mit válaszolt…”. Nem mellékes, hogy a tanulók is szereti k használni.

Ezek mellett megjelenik a grafi kus szemléltetés kapcsán a GeoGebra és a KIG is. Ez a diákok számára is sokkal jobban követhető, főleg, hogy színezhetőek, számozhatóak az ábrák. A pre-zentációk kapcsán hosszas utánajárás után találtak rá az Inkscape programra. „Ez egy vek-torgrafi kus programban egy olyan kiegészítőként telepíthető, amivel gyakorlati lag kinézetre ugyanazokat a dolgokat meg lehet csinálni, amit a Prezi tud…”.

A LibreOffi ce használatát minden pedagógusnak javasolják, ezt a szoft vert Windows plat-form alatt is tudják használni, tehát haza lehet vinni és lehet ott hon is dolgozni rajta.

Egyik pedagógus pozití vumként emeli még ki, hogy a fejlesztők a szoft verekkel kapcso-latos kérdéseikre, jelzéseikre „egy-két héten belül be tudnak építeni újabb szolgáltatásokat a rendszerbe, amik kiszolgálják azt, ami a mi álmunk vagy tervünk volt”.

Az informati katanár megjegyezte még, mint serkentő tényezőt, hogy már az ott honi rend-szereknél is előfordul a Linux használata, jóval nagyobb számban, mint a korábbi években.

„egy-két héten belül be tudnak építeni újabb szolgáltatásokat a rendszerbe,

amik kiszolgálják azt, ami a mi álmunk vagy tervünk volt”


A HuEdut használó pedagógusok közül is többen kiemelték pozití v tényezőként, hogy a rendszer korlátlanul hozzáférhető, a szoft -verek ingyenesek, nincsen licencrésze; illetve itt is megjegyezte az egyik pedagógus, hogy „nincs annyira megkötve az ember keze, ha szükséges, hozzá lehet nyúlni rendszerhez”. Egyik pedagógus ezzel kapcsolatosan azt is fontosnak tartja, hogy a tanulók felé is azt az elvet tolmácsolják, hogy ezek a programok is lehetnek ugyanolyan értékűek, mint a Windows plat-formra íródott ak. Sőt ezeket használhatják ott hon is, legálisan.

További pozití vum, hogy „…nagyon gyorsan fejlődnek, úgyhogy eléggé naprakésznek kell lenni az embernek ahhoz, hogy mindig a legjobb tartalmat tudja mutatni a gyerekek-nek”. A szoft verek közül ebben az iskolában is használják a GeoGebrát, újabban a GeoGebra Cube-ot s; a Prezit elsősorban egy-egy témakör bemutatásánál, előre elkészített ábráknál alkalmazzák. Az OpenOffi ce-ból a Calc-ot, illetve a Write-ot, arra a célra használják, hogy közösen tudjanak egy felületen dolgozni, erre még használják a Google Táblázatokat, illetve a Word alkalmazásait is. Ezenkívül említésre került még az OpenOffi ce és LibreOffi ce (mind-kett ő jelen van az iskolában), illetve az IXL-nek használták még egy gyakorló matemati kai feladatsorát.

Az adminisztrációra az iskolában 3-4 évvel ezelőtt kezdték el használni az elektronikus nap-lót. Ennek előnye, hogy akár ott honról is tud a pedagógus adminisztrálni.

Az egyik pedagógus véleménye szerint: „a HuEdu egy hasznos eszköz, de még a kezdeti stádiumban van... már mindenképp most vannak előnyei...”.

Az Ubuntu kapcsán az informati katanár elmondta, előny, hogy a szoft verek ingyenesek, ott hon is feltelepíthetőek és használhatóak. Egyes szoft verek Windows alatt is futt athatók, így valamennyire kompati bilisek. „Mindenképp előny, hogy mondhatom azt, hogy töltsd le, telepítsd föl. És ezt nyugodtan megtehetem és jogti sztán, ez azért nem minden iskolában van így. Az is előnye mondjuk, hogy megtanuljuk, hogy szabványos dolgokat csináljunk, a kulcs az átjárhatóság a különböző dolgok között és ahhoz a szabványos formátumokat kell meg-találni.”

Az informati kaórákon különösebben újdonságot nem tapasztaltak a diákok a tanórákon, eddig is hasonló módon tartott a az órákat. Ebben az iskolában véleménye szerint nagy előnyt jelent a saját Moodle rendszerük használata (Okostojás). Ezzel kapcsolatban az egyik peda-gógus megjegyezte, hogy a Moodle rendszer nagyon hasznos az oktatás során, de roppant időigényes a kezdeti használata, hiszen minden tesztet, feladatot elő kell készíteni, fel kell tölteni. Azonban ha ez már megvan, kiválóan használható a napi munkában.

A munkát itt nagymértékben segített e, hogy már legalább 2 éve minden gépen Ubuntu fut, így a tanárok és a diákok is ismerték az operációs rendszert, mindenki szerzett valamilyen szintű jártasságot a használatában.

Matekból a GeoGebrát szinte bármire tudják használni. A LibreOffi ce-t is mindenki ismeri, használja, ezenkívül jelen pilot kutatás keretén belül a PhET szimulációt használták még a tanórákon, ill. pár online felületen néztek oktató videókat.

Az adminisztráció kapcsán a Magisztert használják, ezzel kapcsolatosan a feladataikat el tudják végezni a tanárok.

„nincs annyira megkötve az ember keze, ha szükséges,

hozzá lehet nyúlni rendszerhez”


A Windowst használó pedagógusok a tanórák kapcsán szintén hasonló tapasztalatokat szereztek, mint a nyílt forráskódú operációs rendszerekkel és szabad szoft verekkel dolgozó kollégáik: a tanulók élvezték az IKT-eszközökkel támogatott tanórákat; eleinte több, később már kevesebb időt igényelt az egyes órák előkészítése és a felkészülés. Egyik pedagógus fel-vetett e az „interaktí v tankönyv” ötletét is. Van olyan pedagógus, aki a tanulókkal való munka során Facebookot használ, ide tölti fel a házi feladatot, ábrákat a tanulóknak, itt kommunikál-nak. A tanárok itt is használják a GeoGebrát, más alkalmazást különösebben nem említett ek az órai munkák kapcsán.

6.2.2.6. A tanórák támogatása nyílt forráskódú és szabad szoft verekkel

A tanulók határozott an pozití v véleménnyel voltak a pilot kutatás keretében megtartott 6 órával kapcsolatban. Bár pár helyen már korábban is használtak IKT-eszközöket és az infor-mati ka órákon nyílt forráskódú operációs rendszereket és szabad szoft vereket használnak, ilyen mértékben korábban még nem találkoztak az adott eszközökkel.

A SuliX-szal tanuló diákok véleménye szerint azért jobbak ezek az órák, mert nem kell foly-ton írni, jobban oda tudnak fi gyelni a pedagógusra. Sokkal izgalmasabbnak tartott ák ezeket az órákat és ezért jobban megmarad a tananyag. Kiemelték a személtetést és a fi zikai kísérle-teket is. Ezek nagyon közel hozták a tananyagot és látványosak voltak.

Az Ubuntu rendszerében tanuló diákok szintén nagyon sok pozití v elemét emelték ki a kutatásban megtartott óráknak a tanulást tekintve. Számukra is fontos előnyt jelentett , hogy az órák így gyorsabbá váltak, mert nem kellett mindent leírni, nem kellett a tanár vázlatára, jegyzeteire várni: „nem kell azt várni, hogy a táblára felírja a tanár a házi feladat megoldá-sát, így meg tudjuk nézni gépen keresztül, így mindenki egyénileg le tudja ellenőrizni a saját-ját”. Egy másik tanuló is kiemelte az önellenőrzés lehetőségének a fontosságát. Ez az önálló tanulás elengedhetetlen része. Emellett megjelenik az is, hogy ezeknek a programoknak a használatára mód van ott hon is. Ha valamit szeretnének újra megnézni, akkor ott hon is elő lehet venni.

Szinte minden diák kiemelte, hogy a kísér-letek és egyéb szemléltető anyagok nagyban hozzájárultak a tananyag megértéséhez. „Sok hasznos program van, amiről eddig nem tud-tunk és most ott hon, ha rákeresünk még online is meg tudjuk csinálni.”

Felismerték a rendszerben rejlő lehetősé-geket. Többen akár ott hon is használják/hasz-nálnák a nyílt forráskódú operációs rendszere-ket. „A nyílt forráskódú szoft verekben tényleg nagyon sok érdekes tanítási megoldással lehet találkozni. Újszerű irányból közelítjük meg a tananyagot…”.

A Windows platf ormot használó diákok számára is sok újszerű elem jelent meg ezen a pár órán. Ezek a diákok az órákon tanultakkal kapcsolatosan főként távlati célokat fogalmaz-

„„A nyílt forráskódú szoft verekben tényleg nagyon sok érdekes

tanítási megoldással lehet találkozni. Újszerű irányból közelítjük meg

a tananyagot…”.

„Sok hasznos program van, amiről eddig nem tudtunk

és most ott hon, ha rákeresünk még online is meg tudjuk csinálni.


tak meg: „a szövegszerkesztést, ami nagyon sokszor előjöhet. Például, ha egy céghez, ha egy állásra jelentkezel, akkor nagyon sokszor kérik, hogy küldjünk önéletrajzot… Prezentációt is tanulunk, nagyon sokszor kellhet az egyetemen, vagy később a munkahelyen.” Az egyik diák az internethasználatról tanultakat emelte ki, másik a nyelvórán szerzett jártasságokat. Ennél a csoportnál is megjelent pozití vumként, hogy az órán nem kell mindent leírni, a feladatok fenn vannak a neten, így elérhetőek, bármikor tudnak gyakorolni.

A rendszergazdákkal nem volt cél a témával kapcsolatban interjú felvétele.

A nyílt forráskódú operációs rendszereket és szabad szoft vereket használó pedagógusok körében az elemzés kapcsán azt tapasztalható, hogy főként olyan alkalmazható tudást, lé-nyeglátást kívánnak a tanulók számára biztosítani mind a szaktárgyak, mind az informati ka terén, amely segítségével a diákok a már meglévő tudásukat és az új ismereteket integrálhat-ják és összefüggéseiben láthatják az elsajátí tandó tananyagot. „…erre törekszem, általában az összes témakörben, hogy a kapcsolódásokat, az egységet lássák meg a fi zikában”. (idézet egy SuliX-os tanártól)

A SuliX-ot használó pedagógusok a diákok véleményéhez hasonlóan kiemelték, hogy a sza-bad szoft verekkel támogatott órák során alkalmazott szemléltetés nagymértékben hozzájárul a matemati ka, fi zika tantárgyak megértéséhez, az elsajátí tandó tananyag befogadásához.

Informati kaórán a prezentáció témakörét járták körül a pilotkutatás alatt . Ezzel kapcsola-tosan a pedagógus a következőképpen nyilatkozott : „Az egésznek a célja kett ős természetű, mert egyrészt magának a szoft vernek a használatát tanulják meg általa, másrészt pedig meg-tanulnak egy olyan technológiát, magát a prezentálást, illetve a prezentációt, ami ugyancsak része az infokommunikációs életünknek.” Az egyik pedagógus azonban felhívta a fi gyelmet az IKT-val támogatott órák kapcsán arra is, hogy a tanulóknak eleinte nehezen megy a fi gyelem-megosztás a gép és a pedagógus között . Ennek áthidalását az óra tervezésekor a pedagógiai módszerek pontosabb átgondolásában látja.

A HuEdut használó pedagógusok véleménye nagyon hasonló. Van, amelyik pedagógus kiemelte, hogy „cél az volt, hogy a tanterv követelményeit fi gyelembe véve moti váljam a gyerekeket, és használható tudást adjak át nekik”. Az informati ka kapcsán főként az önálló szoft verhasználat és a felmerülő problémák feltárása, megoldása került előtérbe. Ha a diákok ilyen módon tanulnak, képesek olyan eszközöket, funkciókat is megtalálni, alkalmazni, amik a tanórán nem jelennek meg és a tanterv kapcsán az adott korosztálynál nem is elvárás.

Az Ubuntut használó pedagógusok észre-vétele is nagyon hasonló. Az egyik pedagógus kiemeli, hogy „sokkal több feladatot csináltak meg és mindenki, nemcsak az a 4-5 gyerek, hanem mindenki egyénileg csinálta a dolgait”. Emellett nagyon hatékonynak tartja a nyílt forráskódú operációs rendszerek és szabad szoft verek alkalmazását: „Azt gondolom, hogy pont azt az absztrakt tudást tudják megszerez-ni, amit igazából a Nat elvár. Nem azt tanulja meg, hogy ide kell katti ntani, oda kell katti n-tani, hanem azt a közös dolgot, ami egy álta-

„sokkal több feladatot csináltak meg és mindenki,

nemcsak az a 4-5 gyerek, hanem mindenki

egyénileg csinálta a dolgait.”


lánosabb tudást ad. A házi feladatnál sem várom el, hogy ugyanazt a szoft vert használja a gyerek, tehát, ha neki ott hon Microsoft Offi ce van, akkor csinálja meg abban a táblázatkezelés fel adatot.”

Egy másik pedagógus azt tartja fontosnak, hogy az adott tanagyagot a szabad szoft verek alkalmazásával közelebb tudja vinni a tanulókhoz, érthetőbbé és moti válóbbá tudja tenni szá-mukra az elsajátí tandó tananyagot.

A pozití vumok mellett azonban szólni kell a felmerülő aggályokról is. Az év végi kérdőíves felmérés során az informati katanár a következőkkel találkozott : „…írta a kislány, hogy nem tudja, hogy ebből lesz-e hátránya a jövőben, hogy ő nem Windowst tanul”. Minden bizonnyal ezek a felmerülő kérdések könnyen megválaszolhatóak, azonban egy esetleges átállás előtt mind a szülőkkel, mind a diákokkal végig kell beszélni ezt a kérdéskört is.

A Windowst használó pedagógusok körében is megjelentek a projekt kapcsán azok a cél-kitűzések, miszerint az adott tantárgyat, témakört szeretnék moti válóbbá tenni. Azonban itt a legtöbb estben az órák kapcsán és a tanulók tudásának gyarapítása kapcsán az érett ségi-re való felkészítés a legfőbb cél. Ez a projektben részt vevő pedagógusok közül három sze-mélynél is megjelenik. Lényegében itt nem az alkalmazható tudásra fektett ék a hangsúlyt, hanem az érett ségi abszolválására. Az informati katanár szerint „Muszáj megadni alapokat a Windows hoz, mert későbbi munkavállalóként, a munkahelyen ez lesz.”

Végül kiemelnénk, hogy több pedagógus is jelezte: a nyílt forráskódú operációs rendsze-rekkel és szabad szoft verekkel támogatott óra nagy segítséget nyújt azon tanulók számára is, akik nem tartoznak a legjobb tanulók körébe, illetve azok körében is, akik ha esetleg valamit nem értenek, nem mernek kérdezni. A szemléltetés és a tanulók előtt folyamatában megje-lenő jelenségek az osztályok szinte minden tanulóját moti válják, akti vizálják. Mivel az iskolák a Nat által meghatározott tartalmakat oktatják, így a nyílt forráskódú operációs rendszerek és szabad szoft verek alkalmazása színesebbé teszi a tanórai munkát, kreatí v megoldásokra sarkallja a pedagógusokat és a diákokat is.

6.2.2.7 Kitől kaphatnak támogatást a pedagógusok?A tanulók esetében erre a témakörre konkrétan nem volt kutatási kérdés. Azonban az

interjúk elemzése során azt tapasztaltuk, hogy a tanulók főként egymástól kérnek és kapnak segítséget. Természetesen a pedagógushoz is bármikor fordulhatnak, de a legtöbb esetben a témában járatosabb diák segít a többieknek, így sok esetben nem is kerül a pedagógus elé az adott kérdés vagy probléma.

A rendszergazdák minden esetben a pedagógusok rendelkezésére állnak. Mind a három nyílt forráskódú operációs rendszert alkalmazó iskolában jelezték a rendszergazdák, hogy a pedagógusok bármilyen kérdéssel fordulhatnak hozzájuk. Ha esetleg ők nem tudnak válaszol-ni, a fejlesztőkhöz tudnak fordulni további segítségért.

A SuliX-ot használó iskola rendszergazdája szerint a pedagógusok nehézségeinek többsége főként felhasználói ügyetlenségből, tapasztalatlanságból, gyakorlatlanságból adódik. Ezekre minden esetben tud reagálni, tud segítséget nyújtani. Emellett megjelennek olyan kérések, kérdések is, amelyek már módszertanhoz vagy pedig konkrétan egy-egy feladathoz kapcso-lódnak. Ezekben való segítségnyújtás már esetleges a rendszergazda részéről. Ilyen esetek-ben inkább az informati katanár tud segíteni, mert neki a metodikai kérdésekben nagyobb a jártassága. Ha a rendszergazdának van szüksége segítségre, akkor a SuliX fejlesztőihez fordul.


„A szervernek, a munkaállomásoknak és a programoknak a működésében a plusz prog-ramoknak a telepítésében maximálisan part-nerek vagyunk oda-vissza alapon. Nagyon sok programot mi tesztelünk először.”

Az előzőekhez hasonló problémákkal for-dulnak az Ubuntu platf ormot használó pe-dagógusok is a rendszergazdához. „Vannak funkciók, amiket nem feltétlen találnak meg, például az oldalszámozás vagy pedig olyan for-mázások, amik nem hétköznapiak…” Ő maga azt jelezte, hogy ha probléma van az Ubuntuval, akkor az interneten (fórumokon) mindent megtalál, így külön segítségre nem szorul.

Ebben az intézményben adminisztrátorként dolgozó kolléga is megerősített e, hogy ő is fordulhat probléma esetén a rendszergazdához is, illetve az informati katanárhoz is.

A rendszergazdákkal készült interjúkból egyértelműen kiolvasható, hogy a pedagógusok a nyílt forráskódú operációs rendszerek és a szabad szoft verek alkalmazása során 1-2 év hasz-nálat után már szinte nem is igényelnek segítséget. Megtanulják használni a rendszert és fokozatosan egyre több funkciót működtetnek önállóan.

A pedagógusok interjúi a fenti állításokat megerősíti k. Minden esetben számíthatnak a rendszergazdákra, akik a problémák nagy részében zökkenőmentesen megoldják azokat.

A SuliX-ot alkalmazó iskolában a pedagógusok jelezték, hogy az informati kusoktól rend-szerint kapnak hasznos információkat a rendszerrel, szoft verekkel kapcsolatosan, kérni sem kell, naprakészen tájékoztatják őket. Ez a pedagógus jelezte, hogy szívesen venne segítséget a tesztsorok elkészítésében, szakmódszertani és kutatásmódszertani szempontból is.

Ebben az iskolában a pedagógusok jelezték, hogy egymásra is számíthatnak, ha valamiben elakadnak. Az informati katanár már kapott olyan megkeresést is – a szokásos nyílt forráskódú programokkal kapcsolatos kérdéseken kívül –, amikor az ott honi rendszerükkel kapcsolatos átállásban kértek tőle segítséget: „…ilyenkor az Ubuntut szoktuk javasolni, mert a SuliX-nak itt az oktatási funkciói vannak előtérbe helyezve, ott honi rendszerként én magam is Ubun-tut használok négy-öt éve már legalább”. Hasonlóképpen, mint az egyik rendszergazda, ez a tanár is azt jelezte, hogy online szinte minden problémájára megoldást talál, így speciális segítséget ős sem igényel a munkája során.

Támogatást kapnak a pedagógusok is a fejlesztőktől: „ha bármit eltervezek, és ahhoz a szükséges eszközöm még nincsen meg, akkor mi nagyon gyorsan kapcsolatba tudunk lépni a fejlesztőkkel…”

A HuEdut használó pedagógusok körében a leginkább egymástól kapnak támogatást. „Megosztjuk egymással a tapasztalatainkat, saját kis tudásbázist állítunk össze a jól alkal-mazható szoft verekről. Ha valaki valamivel megakad, gondja van, akkor próbálunk egymás-nak segíteni.”

A munkaközösségeken belül is támogatják egymást a pedagógusok, de az egyes munka-közösségek is segíti k egymást: „ha találunk történelemből egy nagyon jó kis animációt, vagy egy cikket, akkor azt meg szoktuk osztani g.ymással, ugyanígy visszafele is”.

„A szervernek, a munkaállomásoknak és a programoknak a működésében

a plusz programoknak a telepítésében maximálisan partnerek vagyunk

oda-vissza alapon. Nagyon sok programot mi tesztelünk először.”

„ha találunk történelemből egy nagyon jó kis animációt,

vagy egy cikket, akkor azt meg szoktuk osztani egymással,

ugyanígy visszafele is.”


Belső képzéseket is tartanak, melyeken az informati ka szakos tanárok képzést tartanak a többieknek olyan témákban, mint tesztkészítés, űrlapkészítés, szabad szoft ver használata. Illetve bemutatókat is tartanak olyan szoft verek használatával kapcsolatosan, amit egy-egy pedagógus már kipróbált, használ. Emellett külső képzéseken, konferenciákon is részt vesz-nek, amit mindig nagyon inspirálónak találnak a munkájukra nézve.

A fejlesztőkhöz is bármilyen problémával fordulhatnak, maximális segítséget kapnak tőlük is.Emellett volt még egy tényező, amit az egyik pedagógus jelölt meg. Történetesen a diákok

visszajelzései és munkája. Véleménye szerint ez nagyon fontos, hogy a diákjai pozití v vissza-jelzéseket nyújtanak, aktí van dolgoznak az órán, megoldják a bonyolultabb feladatokat is.

Az Ubuntut használó pedagógusok számára az jelentene segítséget, ha az adminisztráció-val kapcsolatban több információjuk lenne, kiszámíthatóbb lenne, hogy pontosan mit is kell tenniük.

Ők is maximálisan számíthatnak a rendszergazda segítségére.Az egyik pedagógus felvetett e, hogy más kollégák is nyitott ak lennének a nyílt forráskódú

szoft verek és szabad szoft verek használatára, „csak egész egyszerűen meg kéne nekik mutat-ni, hogy s mint, hiszen ötletekben gazdagok a kollégák…” Ez egy újabb lehetséges területe a pedagógusok támogatásának, új kollégák bevonásának.

A kontrollcsoportot képező windowsos is-kolában az egyik pedagógusnál szintén talál-kozunk a támogatás kérdéskörben a diákoktól kapott pozití v visszajelzésekkel. Számára is nagyon fontos a támogatásnak ez a területe. „Egy fi ú úgy állt fel az egyik óráról, hogy tanár-nő eddig is szerett ük a fi zikát, de ezután még jobban fogjuk. Ennél jobb visszajelzést nem kaphat egy tanár a gyerektől.”

Ebben az iskolában is megjelenik támogató faktorként a közösségi fórumokon való részvé-tel (például IKT-műhely).

6.2.2.8 Áthidalhatatlan helyzetek nyílt forráskódú rendszereknél

Megállapítható az interjúk elemzése kapcsán, hogy nagyon kevés olyan problémával ta-lálkoztak a kutatás résztvevői, amit az általuk használt nyílt forráskódú operációs rendszerek és szabad szoft verek segítségével jelenleg nem tudtak megoldani. Azt is nagyon pozití v fej-leménynek találtuk, hogy ezen esetekben is minden résztvevő igyekszik alternatí v megoldá-sokat keresni.

A rendszergazdák jeleztek több problémát is.A HuEdus környezetben az e-napló egyes részeit nem tudják futt atni. A böngészőből nyíló

részek (például a szülők részére) működnek, sőt „tudnak bizonyos korlátozásokkal írni is rá a tanárok, tehát be tudja írni a jegyeket, az a része működik, de ami a belső hálózaton megy, az nem.”

Az ubuntus környezetben dolgozó rendszergazda jelezte, hogy „A kormányzati elérhetősé-gek azok szinte mind Windowsra vannak opti malizálva (az érett ségire való jelentkezést, a min-denféle kapcsolat a KIR 3-mal például), tehát szinte csak Windowson futnak Internet Expore-

„Egy fi ú úgy állt fel az egyik óráról, hogy tanárnő eddig is szerett ük a fi zikát,

de ezután még jobban fogjuk. Ennél jobb visszajelzést nem kaphat

egy tanár a gyerektől.”


ren.” Illetve a pedagógusok kérésére próbálták Ubuntu alatt elérni a Mozawebet, a Mozaik könyvek honlapját, de „csak Windows alól érhető el az egész tartalom, nem tudom elérni Ubuntu alól”. Valamint az adminisztrációért felelős kolléga jelezte, hogy a rendszer nem tett e lehetővé korábban az ebédbefi zetések kezelését. Azonban ez a probléma megoldódott , mert ezt a feladatot már más szervek látják el. Ezenkívül „a könyvtári szoft verünk még windowsos, és hiába találunk másikat, azért az egy hosszú idő, mert ott az egész állományt is át kell rakni, úgyhogy az még egészen biztos marad egy darabig”.

A rendszergazdákkal készített interjúk során azt tapasztaltuk, hogy az adott személyek igyekeznek megtenni mindent a zökkenőmentes működés érdekében.

A pedagógusok is jeleztek mind a három iskolában olyan problémákat, melyeket jelen helyzetben áthidalhatatlannak tartanak.

A SuliX kapcsán az egyik pedagógus jelezte, hogy az általuk használt Geogebra és KIG prog-ramokat „nem tudjuk egyenletszerkesztőként használni, mind a kett ő rendelkezik lebutí tva egy szövegszerkesztő funkcióval, a KIG az jobb, egy picit jobb szövegdobozokat tud gyártani, de nagyon távol esnek egy szövegszerkesztő programtól.” Ezenkívül problémákba ütköztek az érett ségi kapcsán is. Csak nagyon körülményes módon tudták megoldani az adatbázis-keze-lési feladatot. „…és picit ezáltal igazságtalanná vált az érett ségizés a SuliX alatt …”. Azonban itt is törekedtek a probléma áthidalására.

A HuEdu kapcsán az egyik pedagógus jelezte, hogy a Microsoft PowerPoint olyan funkciók-kal rendelkezik, aminek segítségével „sokkal cizelláltabb a hangaláfestés, tehát ott ők (diákok) maguk tudják vágni, és végig a bemutató során tudnak olyan hangeff ektusokat berakni, ami-lyet szeretnének… És ez például a LibreOffi ce-ban így nem működik.”

Az ubuntus környezetben dolgozó pedagógus problémaként jelezte, hogy ha egy-egy konkrét tankönyvhöz van elektronikus segédanyag (főleg a nyelvi tárgyakhoz), azok nagy része kifejezett en Windowsra készült. „…annyira nem platf ormfüggetlen, amennyire egy szoft ver az lehet. Mikor új kolléga érkezik az iskolába, hozza magával a jól bevált tankönyvét, amihez van jól kidolgozott elektronikus tananyag és már egy éve nem tudjuk működésre bírni Ubuntu alatt . Bár én azt gondolom, hogy ez egyébként nem a szabad szoft ver hibája, hanem a készítőké…”. Ezek a problémák is sok kellemetlenséget okoznak az oktatás során.

6.2.2.9 A bevezetés nehézségei, javaslatok ezek kiküszöbölésére

Az átállással kapcsolatosan a tanulók nem fogalmaztak meg nehézségeket. Ez adódhat ab-ból is, hogy sokféle platf ormot használnak az okostelefonok, tabletek, laptokok és PC-k kap-csán, így számukra ezen nyílt forráskódú operációs rendszerek és szabad szoft verek alkalmazá-sa különösebb kihívást nem jelent. Pár tanóra alkalmával a rendszerből adódó sajátosságokat el tudják sajátí tani és a rendszeres használat során jártasságot szereznek a használatukban.

A rendszergazdák esetében sem jelentkeztek a szempont elemzése kapcsán különösebb nehézségek. Az Ubuntut kezelő rendszergazda arra hívja fel a fi gyelmet, hogy a nyílt forrás-kódú operációs rendszerek és szabad szoft verek alkalmazására való átállás szinte zökkenő-mentessé válhatna „a kormányzati szoft verek és az oldal működésének opti malizásával…” , illetve, ha a hivatalos szervek pályázatok kapcsán nem csak Windows Word formátumot kér-nének, nagy segítség lenne.


A HuEdut működtető rendszergazda is részben hasonlóan gondolkodik. Véleménye szerint, ha a bevezetésre készülő iskola átgondolja, milyen céljai vannak az új rendszerrel, milyen esz-közparkkal rendelkezik, megtervezi a folyamatot, akkor a nyílt forráskódú operációs rendsze-rek és szabad szoft verek bevezetése különösebb gondot nem okozhat az adott intézményben. „Meg kell tervezni, és akkor igazából teljesen jól használható. És nagyon kell fi gyelni a frissíté-sekre.” Ezzel kapcsolatosan felhívja a fi gyelmet, hogy a nyílt forráskódú operációs rendszerek és szabad szoft verek specialitásából adódóan sok a fejlesztés és ezekről esetenként nem derül ki, hogy az adott új verzió működőképes-e. Az ilyen esetek elkerülésére kiváló mód, ha a rend-szergazda szoros kapcsolatot tart fenn a fejlesztők közösségével. Ugyanakkor az intézményben a HuEdu rendszer telepítésével, használatával kapcsolatban komoly nehézségek is adódtak. Az ott leírtak egy része talán összefüggésben lehet azzal a felvetett szempontt al, ami az ellenőri-zetlen fejlesztések implementálására vonatkozott a rendszergazda interjújában.

A SuliX bevezetése kapcsán a kezdeti nehézségeket úgy igyekeztek elkerülni, hogy a két rendszer párhuzamosan futott . A rendszergazda erről a következőképpen nyilatkozott : „…a kollégákat, akik jártasabbak az informati kában, azokat kértük meg, hogy nézzék meg, tesz-teljék, próbálgassák, a visszajelzéseket egyrészt mi igyekeztünk javítgatni, részint igyekeztünk tanácsot adni, részint adtuk tovább a SuliX-nak… Jött egy pont, amikor azt mondtuk, hogy jó, hát akkor ez gyakorlati lag kiváltja az összes eddigi szoft vert…” Célszerűnek tartják, hogy az átállás a nyár elején kezdődjön el, így van elég idő a rendszer felépítésére. Nagyobb problé-mát a rendszergazda szerint a már elkészült dokumentumok okozták, azokat konvertálni kel-lett . De ha az intézmény tudatosan készül az átállásra, a kollégák fi gyelmét fel lehet hívni már előre erre a problémára is és az elkészült pedagógiai és adminisztrációs dokumentumokat olyan formában tudják elmenteni, amit az új rendszerben is tudnak majd kezelni.

A pedagógusok az átállással kapcsolatosan már több nehézséget fogalmaztak meg. A leg-több esetben a rendszer szokatlansága okozott némi ellenállást. A korábban Windows alatt megszokott , bejáratott műveletek nem vagy másképp működtek. Ezt a problémát azonban az IKT-ban jártasabb pedagógusok könnyebben át tudták hidalni. A témában járatlanabb kollé-gáknak kellemetlenséget okozott , hogy az új szoft verek megismerése mellett még új szoft ver-kezelést is tanuljanak.

A SuliXot használó pedagógusok egy-öntetűen azt jelezték, hogy kellett egy idő, míg megszokták a használatot, ruti nt szerez-tek. „Mint minden új, egy kicsit szokatlan volt, de ezt nagyon gyorsan meg lehet tanulni. Te-hát azt mondhatom, hogy nem volt probléma. Nem volt nehezebb, mint bármi újat megtanul-ni…” „… egyszerűen meg kellett szokni a felület másságát, az ablakok közti átjárhatóságot, tehát ez kellett , hogy ruti nná váljon”. A kollégák toleranciája itt nagymértékben att ól függött , hogy korábban milyen jártassággal rendelkez-tek IKT területen.

Az átállást mintegy megkönnyítő elemként azt is megemlített ék, hogy a matemati kaórá-kon alkalmazott GeoGebra program fut az összes rendszer alatt , így itt nem találkoztak sem-milyen különbséggel, egy már ismert programot tudtak használni. Illetve még egy átállást se-gítő tényezőt jeleztek a SuliX-os pedagógusok: „…azért volt nagyon könnyű és gyors az átállás,

„Mint minden új, egy kicsit szokatlan volt, de ezt nagyon gyorsan meg lehet tanulni.

Tehát azt mondhatom, hogy nem volt probléma.

Nem volt nehezebb, mint bármi újat megtanulni…”


mert a szerverünk még windowsos munkaállomások idején is a SuliX-nak a szerverrendszere volt, tehát a teljes tanulói adatbázissal, bejelentkezési jelszavakkal, levelező tárhelyekkel…”

A HuEduval dolgozó pedagógusok nagyon hasonlóan nyilatkoztak a témában: „Igazán ne-hézség nem volt, csak kellett egy kis idő, amíg megszoktam. De hát eléggé hasonló platf ormok vannak, tehát, szerintem, aki használja az IKT-eszközöket, úgy egyébként, felhasználói szinten, az könnyen tud alkalmazkodni.” Itt azonban azzal is a véleménnyel is találkoztunk, hogy a HuE-du még nem működik teljesen megbízhatóan a jogosultságok tekintetében.

Az a gond, hogy nem látjuk át, hogy ezek a problémák pontosan miért és hogyan is merül-tek fel, mert „Ezek olyan, rendszerrel kapcsolatos problémák, amikbe nem feltétlenül látunk.”

Az Ubuntu esetében a pedagógus szintén hasonló nehézséget jelölt meg az átállás kap-csán: „Voltak nehézségek, de azok bárhol lett ek volna, inkább az iskola saját rendszerének megismerése okozott problémát, hogy nekem mikor, milyen jogosultságaim vannak, mit, ho-gyan tudok megoldani, ez bármilyen iskolai hálózaton felmerült volna, én azt gondolom.”

A kontrollt képező Windows platf ormmal dolgozó iskola egyik pedagógusa is megfogal-mazta félelmeit egy esetleges átállás kapcsán: „Kicsit félek egy átállástól, mert kérdés, hogy mit fogok csinálni a sok anyagommal, tudom-e adaptálni, és kell újra csinálni mindent. Én örülök neki, hogy Windows van. De lehet, hogy a Linux is könnyű lenne. Az oktatásban a Win-dows az elsődleges, és eszünkbe se jutott , hogy mást használjunk, így biztonságban érezzük magunkat, hiszen itt és ott hon is az van.”

Amennyiben iskolák számára a nyílt forráskódú operációs rendszerek és szabad szoft verek bevezetését szeretnénk előkészíteni, fontos, hogy a fent megfogalmazott észrevételekre elő-re felkészítsük őket. A felkészítéshez pár hasznos szempontot meríthetünk a rendszergazdák, pedagógusok javaslataiból.

6.2.3 Az iskolai adminisztrációs rendszer beválásvizsgálata Az iskolai adminisztrációs eszközök tekintetében sajnos nem ilyen jó a helyzet. Léteznek

ugyan jelenleg is használt iskolai adminisztrációs rendszerek, mint az Aromo, a Taninform, vagy az F2, de ezek nem nyílt forráskódúak, s ezenfelül a 2013/2014-es tanévtől központi lag bevezetett Magiszter.NET nevű, webes felülett el rendelkező megoldás válik, a többi rend-szerből ez alá lehet a korábbi adatokat az eddig használt rendszerekből átt ölteni (migrálni).

Szabad és nyílt kódú alapokon is vannak olyan iskolaadminisztrációs rendszerek, ame-lyeket érdemes lenne a projektben kipróbálni, mint amilyen például a School Tool vagy az OpenSIS. A School Tool nevű eszköz nem tud magyarul, de az Ubuntu Linux magyarításához használt Rosett a keretrendszer segítségével – amely a Launchpad.net közösségi oldalon ke-resztül érhető el – ennek a programnak is elkészíthető a magyar nyelvű felülete.

Az iskolai adminisztrációs rendszer esetében a kísérleti csoport intézményeiben vizsgáltuk azt, hogy milyen tapasztalatok gyűltek össze, állnak rendelkezésre a használatt al kapcsolatban.

KDG SZAG SZEG SAJ

Magiszter.net MaYoR DiNa MozaNapló

18. táblázat. A kutatásba bevont intézményekben alkalmazott iskolai adminisztrációs rendszerek


Az interjúk során gyűjtött adatok, vélekedések, információk alapján az iskolai adminiszt-rációs rendszer elektronikus napló része a kísérleti intézményekben a legtöbb esetben nem okoz különösebb nehézséget a felhasználók számára. Az intézmények közül a Kosztolányi Dezső Gimnáziumban van külön e-napló adminisztrátor, a többi intézményben nem neveztek meg külön felelőst ennek használatáért.

Az adminisztrátor, illetve a rendszergazdák úgy vélik, hogy elsősorban a webes felületet használó webnapló részek használata zökkenőmentes, a telepített kliensek esetében előfor-dulnak kompati bilitási problémák. Az adminisztrációs rendszerekkel minden megoldható, ugyanakkor nehézkes is használni, az eltérés a kezelőfelületben gyakran jelentős, nem fel-használóbarát a korábbi szoft verek használata után.

A kompati bilitás kapcsán az a legnagyobb gond, hogy a központi adatszolgáltatások, adat-bekérések többnyire Word és Excel formátumot fogadnak el, adatlapok ezeket a formátumo-kat használják, és nem vesznek fi gyelembe a szabad, nyílt kódú rendszerekből érkező más formátumokat. Megoldhatók ezek a problémák, de nehézkes emiatt a használat. Az adatát-töltéssel, adatexportt al kapcsolatban problémák a pilot kutatás keretében nem mutatkoztak meg, a helyi adminisztrációs eszközökkel a központi adatközléseket, leadásokat gond nélkül meg lehet valóstani. Adatvesztés, adatsérülés nem történt ezekben a folyamatokban a meg-kérdezett intézményekben.

A szabad, nyílt kódú rendszerrel kapcsolatos nehézségek okai között megjelenik a tanárok ellenállása is, akik a megszokott kezelőfelületektől nehezen válnak meg, ezért sokszor nem szívesen veszik a korábbitól eltérő használatot is igénylő szoft verek alkalmazását. A kompa-ti bilitás kapcsán az alábbi volt rögzíthető a pilot kutatásban, mint a pedagógusokkal kapcso-latban felmerülő okokat:

• nem megfelelő számítógépes tudás;• a szerkesztési ismeretek hiányosságai;• a túlterheltség;• rugalmatlanság;• idegenkedés az újtól;• bizalmatlanság;• rossz korábbi tapasztalatok.

A fenti ek erősen refl ektálnak a szakirodalmi adatokra, a hazai tapasztalatokra, de a nem-zetközi esett anulmányokban is hasonló okokat neveztek meg a pedagógusokkal kapcsolat-ban. A gazdasági adminisztráció (pl. ebédbefi zetések) menedzseléséhez használt szoft verek esetében többször találkoztak kompati bilitási gondokkal, de úgy tűnik, ez a tevékenység nem az iskola kezelésében marad a jövőben, így ennek nehézségeivel sem nekik kell majd meg-küzdeni.


6.3 A szabad, nyílt kódú rendszerekre történő átállás tapasztalatainak összegzése

A pilot kutatás eredményeinek elemzése alapján gazdag képet kaptunk arról, hogy a min-tánkba vont intézmények a kipróbálás során milyen eredményeket értek el, milyen tapaszta-latokat gyűjtött ek, és milyen módon folyt le a kipróbálás. A következőkben röviden összefog-laljuk ezek közül egyrészt az iskolai alkalmazással kapcsolatban megfogalmazott előnyöket és hátrányokat, másrészt az iskolai tanulásban (a felkészülés, a teljesítés, az eredményesség, a számonkérés kapcsán) megismert lehetőségeket a kísérleti intézményekben.

6.3.1 Az iskolai alkalmazás feltárt előnyei és hátrányaiA pilot kutatás során a szabad, nyílt forrású rendszereknek, szabad szoft vereknek az

iskolai alkalmazásban feltárt előnyeit az alábbiakban foglaljuk össze.• Az említett rendszerek, szoft verek a tanulók szintjén a látványos, vonzó, könnyeb-

ben érthető, moti váló tananyag, tanulási folyamat megjelenését jelentett ék. Az egyébként is sokféle rendszer (okostelefon, laptop, tablet stb.) miatt , amit elekt-ronikai eszközök közül használnak, számukra könnyű volt a rendszer elemeinek használata, a kevésbé kommunikatí v, visszahúzódó diákok számára is növelte a bekapcsolódás lehetőségét a tanulási folyamatba. Erősen támogatja az elsajátí tás folyamatát, tárgyi tudás növekedéséhez is hozzájárul, de elsősorban a kompeten-cia jellegű tudás növekedéséhez járul hozzá (p. eltérő eszközzel is képes ugyanazon művelet elvégzésére). Ezzel a megszerzett tudás transzferálásának folyamatát lehet elősegíteni. Kiemelhető még az előnyök között a tanórai jegyzetelés szükségességé-nek csökkenése, ami abból a szempontból lehet fontos, hogy így több idő maradhat a megértés, az elsajátí tás folyamatára.

• Az iskolai alkalmazásban nagy előnye a rendszerek használatának, hogy bár kezdeti időbefeketetést igényel, hosszabb távon időt takarít meg a tanárok számára a fel-készülésben, a tanórák előkészítésében. Ezzel a pedagógusok leterheltsége terén lehet valamennyi előnyhöz jutni talán.

• A kommunikáció terén is gördülékenyebbé, szélesebb körűvé teszi a folyamatokat, a távoli elérés, a webes felületek ott honi használhatósága mindenképpen ahhoz já-rulhat hozzá, hogy a szülőkkel való kapcsolatt artás, a tájékoztatás lehetősége több lehetőséget kap.

• Az iskolai adminisztrációs rendszereket is beleértve, a használatt al könnyebben el-érhető a pedagógusok, a tanulók és a szülők számára az iskolai tevékenység több dimenziója, egy helyen, néhány katti ntással ott honról is intézhető ezen folyamatok jelentős része.

• Az átállással kapcsolatban a többféle megoldási lehetőséget emelnénk ki, azaz mód van arra, hogy az intézmény olyan rendszert válasszon, ami az ő igényeinek legin-kább megfelelő, és a lépések tekintetében is van választás. Előkészíthető a váltás azzal, hogy pl. Windows mellé olyan rendszert telepítenek, amelyik képes a pár-huzamos kezelésre (pl. a SuliX ilyen). De lehetőség van alrendszerenként, kisebb lépésekben átváltani szabad, nyílt kódú rendszerek használatára. Tehát az előny az, hogy minden intézmény egyéni szükségleteihez, igényeihez igazíthatja mindezt.


• Természetesen a legnagyobb előnye a költségek csökkenése, egyrészt a kisebb for-rásigény miatt (tehát a régebbi, gyengébb gépek rendszerén is fut, nem feltétlenül szükséges a gépek cseréje), másrészt a licenckötött ség és annak anyagi vonzatai nem vagy jóval kisebb arányban jelennek meg.

• Előnyként emelhető még ki az előzőhöz kapcsolódóan az is, hogy akár kulcsrakész szabad, nyílt forrású rendszer is választható, ami jelentős könnyebbséget jelenthet a rendszergazdák és a tanárok leterheltségében.

A feltárt hátrányok az iskolai alkalmazásban az alábbiakban foglalhatók össze:

• Elsősorban a kompati bilitással kapcsolatos szempontok hangsúlyosak, egyrészt az adatszolgáltatás, központi tanügyi rendszerekkel kapcsolatos kommunikációt te-kintve, ahol a Windows alapú rendszerekkel való együtt működés nem zökkenőmen-tes, és ez pluszterhet ró az adminisztrációt végző, illetve rendszergazda kollégákra, de a pedagógusokra is, hogy megfelelő formátumban tudjanak eleget tenni az el-várásoknak. Másrészt, ha a lépésenkénti átállás formáját választja egy intézmény, akkor a saját alrendszerei között is előállhat ez a probléma, a még régi és a már új rendszerek által produkált formátumok, kommunikáció esetében.

• Hátrányként emelhető még ki a kezdeti fokozott terhelés a pedagógusok esetében, amíg a felületek használata zökkenőmentessé válik, amíg a korábbi anyagok és a szabad, nyílt rendszerek közötti kompati bilitási problémák feloldhatók (ami több-nyire a segédanyag újra elkészítését jelenti az új rendszeren).

• Egyértelmű hátrányként kell megemlíteni azt a feltárt problémát, amit a kidolgo-zatlan, ellenőrizetlen, vagy egyszerűen csak nem jól működő fejlesztések jelente-nek, amelyek ellehetetlenítheti k a napi munkát ezeken a rendszereken. Erre példa a HuEdunál megjelent probléma is, ahol bár nem világos, hogy mi okozza a működés-beli, telepítési problémákat a rendszerben, de egyértelműen nem teszi lehetővé a rendszer zökkenőmentes használatát, és további energia- és időbefektetést igényel a pedagógusok részéről az előkészítés, a használat.

• Itt emeljük ki azt is, hogy a szabad, nyílt kódú rendszerek alatt gyakorta nem hasz-nálhatók digitális tananyagok, digitális tankönyvek, melyek futt atása csak Windows alól és/vagy Explorer használatával támogatott .

• Hátrányként kell kiemelni azt, hogy a szabad szoft verek egy része egyes funkcióiban alulmarad a zárt kódú szoft verekéinek, így a tanítás során a pedagógusoknak al-ternatí v megoldásokat kell találniuk ezekre (ilyen például a matemati kai szoft verek egyenletszerkesztéshez nehezen használható szövegszerkesztő funkciója).


6.3.2 Az iskolai tanulásban az alkalmazással kapcsolatban feltárt lehetőségek

Az alábbiakban a kutatás során legmarkánsabban megjelenő, iskolai tanulással kapcsola-tos lehetőségeket emeljük ki.

• Az interjúk és az óralátogatások alapján az mondható el, hogy a legtöbb lehetőség a tanulással kapcsolatban a szemléltetés, moti válás, szimuláció lehetőségeinek jelen-tős bővülésében érhető tett en. Mind a tanárok, mind a diákok részéről ez kiemelt szempontként fogalmazódott meg. Ugyanilyen lehetőségként említhető meg az „időspórolás”, ami a tanulók esetében elsősorban a jegyzetelés, a pedagógusoknál a hosszabb távon megtérülő kezdeti időbefektetés tekintetében jelenik meg.

• Ki kell még emelni azt, hogy a különböző szoft verek használata a pedagógusok kre-ati vitásának teret adó lehetőségként is megjelenik. Az új eszközök megismerése egyútt al lehetőséget biztosít arra is a pedagógusok számára, hogy a tanulási tartal-makat változatosabb, ötletesebb, a diákok sajátosságainak inkább megfelelő formá-ban adja át, alkalmazza. Ez hozzájárulhat az eredményesebb tanuláshoz, hiszen azt tapasztaltuk, hogy mind a tanárok, mind a tanulók eredményesebbnek ítélik meg az így elsajátí tott ismeretek alkalmazását.

• A tanulók közötti együtt működés kihasználására is több lehetőség nyílik, az ismeret jellegű és a képesség jellegű tudás átadása a diákok között is utat találhat, ellenőr-zött ebb formában.

Több mód van – a pedagógus tanulási folyamatba való betekintési lehetőségeinek bővü-lésével – a fejlesztő értékelés alkalmazására, az elsajátí tásban megjelenő hibák, félreértések megelőzésére, javítására.

Fontosnak tartjuk megjegyezni itt , hogy a felsoroltak nem tekinthetők egyértelműen a szabad, nyílt kódú rendszerek kapcsán megjelenő sajátosságoknak, hanem valószínűleg sok-kal inkább egyszerűen az IKT-eszközök alkalmazása kapcsán mutatkoznak meg, azonban a kisebb költséggel járó működtetés miatt mindenképpen előnyös és a lehetőségek kihasználá-sára nagyobb teret adónak tarthatjuk, ha ehhez szabad, nyílt forrású rendszereket alkalmaz-nak az intézmények.


6.4 A pilot kutatás kérdéseinek megválaszolása

Az elemzés végén a megismert eredmények alapján adunk válaszokat a pilot kutatás előtt meg-fogalmazott kutatási kérdéseinkre. Ezek megfogalmazását kérdésenként haladva tesszük meg.

Mely nyílt forráskódú, szabad terjesztésű operációs rendszerek, disztribúciók és szoft verek alkalmazhatóak eredményesen az oktatásban?

A pilot projekt eredményei, tapasztalatai azt mutatják, hogy a kísérletbe bevont három szabad, nyílt forráskódú rendszer, program-csomag közül a SuliX és az Ubuntu az oktatási folyamatokban az eredményesség tekinteté-ben mindenképpen megfelelőnek mondhatók. A kísérletben részt vevő intézmények ezen csomagokat tesztelő pedagógusai és az azokat használó tanulók egyetértenek abban, hogy a Nat követelményeinek megfelelően, eredmé-nyesen alkalmazhatók ezek a rendszerek és az általuk nyújtott lehetőségek, illetve a tantárgyi és egyéb szabad szoft verek használata is lehe-tővé teszi mindezt.

A HuEdu kapcsán felmerült probléma azonban felhívja a fi gyelmet arra, hogy nem egészen zökkenőmentes az alkalmazás minden esetben, és bár ez a probléma nem a tanítás tartalmá-hoz kapcsolódott közvetlenül, hanem a megszervezéséhez, kivitelezéséhez és telepítéséhez, ilyen módon mégis érintett e a tartalomátadás, ismeretközlés folyamatát is, hiszen a pedagó-gusoknak más megoldásokkal (többnyire nagy szolgáltatók ingyenesen használható webes lehetőségeinek alkalmazásával) kellett áthidalniuk a helyzetet.

Mely szoft verek, tanulási környezetek és iskolai adminisztrációs rendszerek alkalmazhatóak nyílt forráskódú, szabad terjesztésű operációs rendszereken?

A tesztelésbe bevont szoft verek és tanulási környezetek alkalmazhatók a kísérleti intéz-ményekben tesztelt Sulix, Ubuntu rendszere-ken, és nem zökkenőmentesen, de egy részük-ben a HuEdu alatt is alkalmazhatók ugyanezek. A legkevésbé problémásnak a LibreOffi ce és az Open Sankoré bizonyult, amelyik mindhá-rom tesztelt rendszer alatt működött , funkciói megfelelően és rendeltetésszerűen használ-hatók voltak (kisebb, felhasználói élmény ka-tegóriájába sorolható szempontt ól – például prezentációban hangeff ektek szűkebb/eltérő kör – eltekintve), a Nat-hoz kapcsolódó tartal-mak tanításában nem jelentett ek akadályt.

„a kísérletbe bevont három szabad, nyílt forráskódú rendszer,

programcsomag közül a Sulix és az Ubuntu

az oktatási folyamatokban az eredményesség tekintetében

mindenképpen megfelelőnek mondhatók”

„A legkevésbé problémásnak a LibreOffi ce és az Open Sankoré bizonyult,

amelyik mindhárom tesztelt rendszer alatt működött …”


Milyen kihívásokkal járhat az átállás az érintett ek számára iskolai, települési, regionális és nemzeti szinten? (előnyök, hátrányok, üzemeltetés, emberi erőforrás, módszertan)

A pilot kutatásba bevont szabad, nyílt kódú rendszerekre történő átállás a kutatásban gyűjtött adatok alapján leginkább az előkészítésen, a pedagógusok rugalmasságán és az infor-mati kai rendszer elavultságán múlik. A jól átgondolt, megtervezett átállás kevesebb kihívást jelent a résztvevők számára.

Iskolai szinten mindenképpen a célok megfogalmazására, a pedagógusok megnyerésére és nem utolsósorban képzésére van szükség. A képzés iránti igényt maguk a pedagógusok kiemelten kezelték, mindenképpen elengedhetetlennek tartják, már az átállás megkezdése előtt , előzetes formában, és aztán a konkrét eszközök, szoft verek használatához kapcsoló-dóan mind technikai, mind módszertani szempontból. Itt előnyként lehet kiemelni, hogy a legtöbb iskolában munkaközösségi szinten maguk is foglalkoznak ilyenek szervezésével, és működik a tudásátadás, tapasztalatcsere is, többé-kevésbé szervezett formában.

Az informati kai rendszerek elavultsága a használat sebességében jelentett kihívást, min-den funkció és lehetőség használható egy lassú rendszeren, csak sok türelemre és kitartásra van szükség, ami az óraszervezési, tanrendszervezési kérdésekben nehezebben tervezhető.

Az informati kai eszközökkel felszerelt termek hiánya jelentett még kihívást, a legtöbb in-tézményben a számítógép-használat az informati kateremre korlátozódik, ezek száma és ki-használásuknak lehetőségei végesek.

Emberi erőforrás tekintetében jelentős kihívás nincsen, azt érdemes szem előtt tartani, hogy olyan rendszergazdát alkalmazzon az intézmény, aki tájékozott a szabad, nyílt forrású rendszerek használatában, és tapasztalatt al rendelkezik az admin feladatokkal kapcsolatban. A pedagógusok kapcsán kihívást jelent a korábban is megfogalmazott kezdeti időbefektetés, de ez hosszabb távon megtérülőnek tekinthető a tapasztalatok alapján.

Települési és regionális szinten nem annyira kihívásnak, mint inkább megoldandó kér-désnek nevezhető az, hogy miképpen támogatható a területen érintet intézmények közötti együtt működés ebben a kérdésben, a tapasztalatcsere, a képzési kooperáció tudásátadás.

Nemzeti szinten egyértelmű kihívást jelent a kutatás tapasztalatai alapján a kormányzati rendszerekkel, központi adminisztrációs rendszerekkel kapcsolatos kompati bilitási probléma, a kommunikációs nehézség a rendszerek között (pl. e-napló, adatközlés, adatlapok haszná-lata), valamint a fejlesztett elektronikus tananyagok, digitális tankönyvek szabad, nyílt kódú rendszerek alóli korlátozott vagy lehetetlen használata. A szélesebb felhasználói kör és eszköz számára való akadálymentes hozzáférés biztosítása, kötelezővé tétele egy kriti kus szempont lehetne a kihívások csökkentésében.

Miben különböznek a nyílt forráskódú, szabad terjesztésű szoft verek a pedagógusok, a tanulók, rendszergazdák számára a Windows platf ormhoz képest a felhasználói élmény és szoft verkezelés vonatkozásában?

Egyértelműen két különbözőség körvonalazódott a kutatás során ebben a tekintetben, ez a felhasználói élmény szempontjából elsősorban a tanulók számára jelentett problémát, hiszen a számítógépes játékok használata az, amelyre a Windows rendszerek alkalmasak, a szabad, nyílt kódú rendszerek nemigen. Ez jelentősen nyom a latban akkor, amikor a diákok például az ott honi rendszer megválasztásáról döntenek. A felhasználói élmény oktatási szem-pontú problémái inkább abban érhetők tett en, hogy egyes szoft verek esetében a Windows


változathoz képest eltérő tartalmú lehetőségek használhatók, de a funkció nem különbözik (pl. a prezentáció esetében LibreOffi ce Impressnél a hangeff ektusok köre némileg más, mint a PowerPointban). A kezelőfelületek esetében a Windows változathoz jobban hasonlító, att ól kisebb mértékben való eltérés preferáltabb, de tanulási idő után a nem Windows változa-tok alkalmazása is zökkenőmentessé válik. Az lehet alternatí v megoldás erre a nehézségre, ha – azoknál a szoft vereknél, amelyek erre módot adnak – már Windows alatt használat-ba kerülnek (pl. a LibreOffi ce elérhető minden platf ormon), így lehetőség van arra, hogy ott megszokja, megtanulja a használatát a felhasználó, és a későbbiekben ez nem vagy alig jelent problémát majd a szabad, nyílt kódú rendszeren használva.

A rendszergazdák számára a pilot kutatás során gyűjtött adatok alapján az jelenthet prob-lémát, hogy nehezebb a szabad, nyílt forrású rendszerekkel kapcsolatos problémákra megol-dást találni, ehhez járatosnak kell lenni azokban a közösségekben, amelyek a szabad rendsze-rek használatával közösségi fejlesztés keretében foglalkoznak.

Hogyan illeszthetők az iskolában már meglevő IKT eszközök (interaktí v tábla, szavazórendszer) nyílt forráskódú, szabad terjesztésű operációs rendszerekhez?

Az interaktí v tábla az Open Sankoré szabad táblaszoft ver használatával nagyon könnyen alkalmazható a szabad, nyílt forrású rendszerekkel a pilotban született tapasztalatok alapján, nem jelent nehézséget technikai és módszertani szempontból sem. Válaszadó rendszerek kapcsán sem volt tapasztalható probléma.


6.5 A pilot kutatás hipotéziseinek beválása

A pilot kutatás előtt hipotéziseket fogalmaztunk meg, melynek alapjául a szakterületi elemzés (szakirodalmi kutatás) megállapításait használtuk fel. Az alábbiakban megvizsgáljuk, hogy a pilot során gyűjtött adatok alapján a hipotéziseink igazolhatók-e, avagy el kell őket vetni. A hipotézisek vizsgálatát azok sorrendjében, egyesével haladva tesszük meg, a szük-séges és releváns pontokon azonban összevontan több hipotézisre térünk ki. Természetesen eredményeink csak erre a mintára érvényesek, nem általánosíthatók a tanulók vagy a peda-gógusok egészére.

(H1) A nyílt forráskódú operációs rendszer környezetben a tanulók a Nemzeti alaptantervnek megfelelő, a zárt forráskódú operációs rendszerekkel egyenértékű képzésben részesülnek informati ka tantárgyból.

(H2) A nyílt forráskódú operációs rendszer környezetben, szabad szoft verek alkalmazásával a tanulók a Nemzeti alaptantervnek megfelelő, a kimeneti követelményekhez is illeszkedő oktatásban részesülnek a közismereti tantárgyakból és idegen nyelvből.

A pilot projekt adatgyűjtése, az eredmények elemzése alapján azt találtuk, hogy mind in-formati ka tantárgyból (H1), mind pedig közismereti tárgyakból és idegen nyelvből (H2) a NAT-nak megfelelő, kimeneti követelményeihez is illeszkedő, a zárt kódú rendszerekkel egyenér-tékű képzés volt biztosítható a tanulók számára a vizsgált mintán. Minderről a pedagógusok és a tanárok interjúi során kaptunk egyértelmű visszajelzést, a diákok minden esetben el tud-ták sajátí tani saját megítélésük és pedagógusaik megítélése szerint is azokat az ismereteket, melyek a témakör tanulási tartalmait jelentett ék. Minden esetben el tudták készíteni a tanóri feladatokat az órán a tanulók. Idegen nyelvből és matemati kából, fi zikából – ahol eddig nem, vagy nem ilyen mértékben használtak IKT-eszközöket a tanórákon – a diákok és a tanárok is moti válóbbnak és könnyebben tanulhatónak/taníthatónak ítélték a tananyagot, ezzel is az eredményes elsajátí tás lehetőségét mutatt ák be.

Így a (H1) és (H2) hipotéziseket a rendelkezésünkre álló adatok alátámasztják, ezek a hipo-tézisek beigazolódtak.

(H3) A vizsgálati csoportokban dolgozó pedagógusok felkészülésében, tanórai munkájában, módszertani eljárásaiban nem jelent többletmunkát a nyílt forráskódú operációs rendszerek és szabad szoft verek alkalmazása.

A pilot projektben a pedagógusok interjúi alapján felkészülésre, tanítással kapcsolatos tevékenységekre, módszertani alkalmazással kapcsolatos teendőkre az új rendszer alkalma-zásának kezdetén jelentősen több időt kell fordítani, mint amennyi ideig előtt e szükség volt ezekhez a tevékenységekhez. Azonban azt is megállapíthatt uk az interjúk alapján, hogy ez ké-sőbb megtérül, és hosszabb távon kevesebb előkészületre van szükségük, így kevesebb időt kell fordítani egy-egy órára való felkészülésre, ráadásul az elkészített tanulási segédanyagok később újra és újra felhasználhatóak lesznek. A megnövekedett időt részben az jelenti , hogy a rendszerek nyújtott a tárhelyekre el kell készíteni a feladatot, fel kell tölteni (importálni), rész-ben pedig az, hogy eltérő felhasználói felülett el nehézkesebb kezdetben a használat, illetve a korábban Windowsra elkészített anyagok sok esetben nem alkalmazhatók – leggyakrabban


szerkesztési hibák miatt – az új szoft verekkel egyszerűen, és el kell őket készíteni újra, vagy sok időt kell tölteni az átalakítással. A fenti ek alapján megállapítható, hogy ez a hipotézis (H3) részben igazolódott be, rövid távon több időt kell befektetni, ez csak hosszabb távon csökken.

(H4) A különböző nyílt forráskódú operációs rendszerek által biztosított környezetekben nem tér el a pedagógusok és a rendszergazdák tevékenysége.

A megfogalmazott hipotézisre (4) vonatkozóan a rendszergazdák megállapításai nem mu-tatt ak abba az irányba, hogy jelentősen más tevékenységre lenne szükség részükről, mint a Windows környezetben dolgozó rendszergazdák esetében. A pedagógusokra vonatkozóan úgy találtuk, hogy a tevékenységek jellege, tí pusa, formája nem tér el a szabad, nyílt kódú rendszerek használata esetében, de kiegészül másféle, megoldáskereső tevékenységekkel is (pl. a kompati bilitási problémák feloldására, elkerülésére törekvés), illetve kezdetben jelen-tősebb idő- és energiabefeketetéssel jár a munkájuk a nem zárt kódú környezetben, így ezek alapján kijelenthető, hogy a fenti hipotézisünk (H4) részben igazolódott be.

(H5) A pedagógiai vizsgálatban részt vevő intézményeknél az adminisztrációban a zárt forráskódú operációs rendszerek nem válthatók ki maradéktalanul.

A pilot kutatás során gyűjtött adatok alapján – amelyek szerint sok esetben nehézkes a kommunikáció a központi és a helyi adminisztrációs rendszerek között , illetve gyakran Win-dows szoft verek által biztosított formátumok benyújtására van szükség és ez konvertálási feladatokat is ró az intézményekre – azt lehet mondani, hogy nem váltható ki maradéktalanul a zárt kódú rendszer. A webes felületek lehetővé teszik a kommunikációt összeillési probléma nélkül, de ezek nem minden funkció elérését teszik lehetővé, így azok a feladatok, amelyek így nem intézhetők, problémát jelenthetnek. Ugyanakkor az interjúkból kiderül, hogy a prob-lémákat meg tudják oldani végső soron, de plusztevékenységet igényel, és körülményessé teszi a feladatellátást. Ezek alapján megállapítható, hogy ez a hipotézis (H5) beigazolódott .

Ö S S Z E G Z É S , A J Á N L Á S O K 121

7. Összegzés, ajánlások

7.1 Összegzés a köznevelésben dolgozó pedagógusok számára

A pilot projekt során az abba bevont pedagógusok munkáját vizsgálva néhány fontosabb szempont, eredmény, tapasztalat kiemelhető, amelyek más pedagógusok számára hasznosak, támogatóak lehetnek akkor, ha szabad, nyílt forráskódú rendszerek használatára kívánnak átt érni intézményükben, illetve ilyen tí pusú szoft vereket kívánnak alkalmazni a tanórákon.

• A szabad, nyílt kódú szoft verek használata valójában kevés tekintetben különbözik a megszokott , zárt kódú rendszerektől, kevés előtanulmányozás, előkészület után, vagy párhuzamos használatt al zökkenőmentes is lehet a váltás, de megkönnyítheti az is, ha az ott honi számítógépes rendszerben is Linux alapú megoldások kerülnek kialakításra – a szabad választás lehetősége biztosított .

• A tanulók számára rendkívül moti váló és „testközeli” az ezen eszközök alkalmazásá-val vezetett tanítás, könnyebben bevonhatók a tanulásba, az órán aktí vabbak lehet-nek és könnyebben interiorizálódik az elsajátí tott tudás, szívesebben alkalmazzák, ez könnyebbé teheti a tudás transzferálását is – több és a szakmai önbecsülést is jobban építő visszajelzés érkezik a diákoktól.

• Nagyon hasznos és jó közösségépítő is egyben a munkaközösségeken belüli, illetve azok közötti tudásmegosztás, akár formális, akár informális módon szerveződik.

• A kezdeti többleti dő befektetése hosszabb távon megtérül, a már előkészített anya-gok, tartalmak, feladatok a későbbiekben csökkentheti k a felkészülésre fordítandó időt, energiát.

• A szabad, nyílt rendszereken készített tartalmak használhatók más, megszokott rendszerek alatt is.

• Tanulságként említhető, hogy folyamatos és élő kapcsolatot érdemes lehet tartani az alkalmazott rendszert fejlesztő, támogató, szolgáltató közösséggel/céggel/for-galmazóval a folyamatos és tartós változás, fejlődés érdekében.

• Tanulás és tapasztalat is egyben, hogy jelentős szerepet kell szánni ebben az eset-ben is – akárcsak a hagyományos eszközök használatakor – az alkalmazott rendsze-rek, szoft verek eszközök előkészítésére, működésük stabilitásának ellenőrzésére.

Ö S S Z E G Z É S , A J Á N L Á S O K122

7.2 Összegzés az intézményvezetők számára

• Az intézményi szintű átállás előtt alapos célmeghatározásra, a szükségletek, igények körvonalazására érdemes időt szánni, hogy a neki megfelelő rendszert tudja az in-tézmény kiválasztani.

• Az előzetes képzés, tájékoztató bemutatás, feltérképezés lényeges lehet a tartózko-dók, ellenállók megnyerése érdekében.

• A szabad, nyílt kódú rendszerekkel kapcsolatos teendőkben jártas, erre moti vált rendszergazda alkalmazása, a rendszergazda folyamatos önképzésének lehetővé tétele, támogatása segíti a megfelelő hátt értámogatás biztosítását intézményen belül.

• Prakti kus mindenki számára megfelelő feladatmegosztást lehetővé tenni a rend-szergazda és az informati ka szakos tanárok között , egymás támogatása érdekében.

7.3 Összegzés a fenntartó számára

• A pedagógusok és tanulók munkáját, tanulási és tanítási folyamatait nagymérték-ben támogatják az IKT-eszközök, ezen belül ezt költséghatékonyabb formában teszi lehetővé a szabad, nyílt forrású rendszerek használata, hiszen elkerülhető az anyagi függőség valamely forgalmazó termékeivel szemben.

• A pilot kutatás tapasztalatai szerint különösen a tanügyi adminisztrációs rendsze-rekkel, központi adatszolgáltatással kapcsolatban merülnek fel nehézségek szabad, nyílt kódú rendszerek alól, formátumproblémák miatt leginkább.

• Az elavult számítógépes környezetek a kisebb erőforrás-igényű szabad, nyílt kódú rendszerek üzemeltetését is akadályozhatják, ez gyakorta a sebességben jelenik meg (pl. rendkívül hosszú ideig tart, amíg megjelenik egy előre elkészített feladat a képernyőn), és rendkívül frusztráló lehet tanárnak és diáknak is, a rendszerek fej-lesztéséhez szükséges anyagi ráfordítás azonban részben megspórolható a szoft ve-rek költségeinek csökkenésével.


7.4 Javaslatok más iskolák számára

A pilot kutatásban részt vevő, Ubuntut használó tanulók csoportjának javaslata szerint a jelen projektben IKT-val támogatott tantárgyakon kívül nagyon jó lenne még a kémiát, tör-ténelmet is ilyen módszerrel tanulni. Véleményük szerint az IKT-val támogatott és hagyomá-nyos tanórák között egy egészséges 50-50%-os arányt lehetne fenntartani, így nagyon jól alkalmazható rendszert kapnánk. Észrevételük szerint az órákba bevont IKT-eszközök számát is lehetne csökkenteni egy-egy tanórán, ha az eszközök alkalmazása rendszeresen történik.

A rendszergazdák az egyes platf ormokból adódóan különböző szempontok mentén tett ek javaslatokat.

A SuliX esetében a rendszergazda kiemeli, hogy fellelhető sok tantárgy-specifi kus szoft ver, amik rögtön használhatóak, illetve vannak olyanok, melyeket fel kell tölteni tartalommal és ett ől függően lehet történelem vagy kémia vagy akár az idegen nyelv oktatására használni. Tehát széles palett ából válogathatnak a pedagógusok.

A HuEdu kapcsán a rendszergazda javaslatai főként a fejlesztőkkel való jó kapcsolat ápolá-sára vonatkoznak. „Jó kapcsolatot kell ápolni a fejlesztőkkel, az nélkülözhetetlen. És egyvala-kit kell kiválasztani a fejlesztők közül.” Ha van egy ilyen bizalmi személy, hozzá lehet fordulni, ő ismerni fogja az adott intézmény ügyes-bajos dolgait. Így könnyebb a kommunikáció és gyorsabban, hatékonyabban lehet segítséget kapni a felmerülő problémákban.

Az Ubuntut üzemeltető rendszergazda konkrét javaslatokkal élt: „Én úgy kezdeném talán, hogy a LibreOffi ce-t, mint Offi ce programot próbáljanak már akár Windows vagy más operá-ciós rendszerek alatt népszerűvé tenni, mert a legnagyobb kerékkötő ugye az, hogy márpedig szövegszerkesztő az mindenkinek Word, a táblázatkelő, az az Excel.” Szintén ebben az iskolá-ban az adminisztrációért felelős kolléga úgy látja, hogy a legfontosabb a tanárok atti tűdjének pozití v beállítása. Ezt véleménye szerint még a rendszer bevezetése előtt a pedagógusok to-vábbképzésével lehet elérni. Hiszen, ha látják, hogy az új rendszer hogyan működik, milyen előnyökkel jár, van módjuk kicsit ismerkedni vele, akkor az atti tűdjük is könnyebben alakít-ható.

A pedagógusok körében is többféle javaslat született . Ezek egy része hasonló a rendszer-gazdákéval, amennyiben ők is javasolják a pedagógusok képzését, ill. a fejlesztőkkel és a kü-lönböző nyílt forráskódú operációs rendszerekkel és szabad szoft verekkel foglalkozó csopor-tokkal való kapcsolatt artást.

A SuliX-szal dolgozó egyik pedagógus véleménye szerint külön tanfolyamra lenne szükség az iskolában, ahol az adott köznevelési intézmény sajátosságait alapul véve mutatják be, ho-gyan is kell az új rendszert kezelni.

A HuEdut használó egyik pedagógus javaslata nagyon hasonló. Ő főként az ingyenes kon-ferenciákat, ingyenes képzéseket emeli ki, amire véleménye szerint érdemes elmenni. Továb-bá úgy véli, hogy amikor már kellő rálátással bír a pedagógus a nyílt forráskódú operációs rendszerekre, akkor könnyebben el tud köteleződni valamelyik rendszer mellett . Ezek után akár egy lépésben is megvalósítható az átállás. Ugyanez a pedagógus kiemeli a fejlesztőkkel való közös munka fontosságát is: „jó lenne, ha egy évet sikerülne úgy végigcsinálni a fejlesztő teammel, hogy a tanárokkal közösen végignézik az egészet, tehát hogy élő környezetben le-gyen tesztelve és egyből úgy fejleszteni”.


A rendszergazda véleményéhez nagyon hasonló javaslatt al élt egy másik HuEdus pedagó-gus: „Azt javasolnám, hogy nyár elején vágjanak bele és teszteljék végig az egészet. Próbálja-nak ki többféle módszert, és válasszák ki azt, amelyik számukra a legjobb.”

Az egyik Ubunt-t használó pedagógus megfogalmazza, hogy a nyílt forráskódú operációs rendszerek és szabad szoft verek bevezetésének egyik fontos eleme kell, hogy legyen az adott intézményben dolgozó jól felkészült rendszergazda. Fontosnak tartja, hogy a pedagógusok készüljenek fel rá, hogy valami újat fognak tanulni, így nyitott abban állhatnak az új rend-szer kihívásai elé. Valamint javasolja, hogy érdemes kapcsolatot tartani pár olyan csoportt al, akik a szabad szoft verek terén tevékenykednek. Kiemeli, hogy ha a nyílt forráskódú operációs rendszereket és szabad szoft vereket használják a pedagógusok, akkor nem kell hozzá drága tankönyvet megvenni, az anyagokat nemcsak egy számítógépről lehet elérni, hanem a világ bármely pontjáról bármikor.

Egy másik Ubuntut használó pedagógus javaslata, hogy először fontos a tárgyi feltételek megteremtése (megfelelő mennyiségű számítógép, laptop, interaktí v tábla) az adott intéz-ményen belül: „az iskola fele ilyen kéne, legyen, hogy nagyüzemben lehessen ezt csinálni…” Emellett ő is kiemeli a pedagógusok képzését, tájékoztatását, mert ha megismerik a kollégák az új rendszert, biztos többen is bekapcsolódnak majd. Hiszen ezekkel az eszközökkel sokkal színesebbé teheti k a pedagógusok a tanórákat, ami mind a tanulók, mind a pedagógusok számára kedvező.


7.5 Ajánlások, javaslatok intézményi és nemzeti szinten

A pilot projekt eredményei, tapasztalatai alapján érdemes és szükséges néhány javaslat megfogalmazása az oktatás azon szereplői számára, akik az ágazat bizonyos szintjein döntési helyzetben vannak, illetve döntés-előkészítő szerepük lehet a folyamatok során.

Az intézményvezetők számára legfontosabb szempontként annak fi gyelembevétele java-solt, hogy egy esetleges szabad, nyílt kódú rendszerre való átállás esetében az előkészítő fo-lyamatoknak biztosítsanak kellő teret. Ennek során a tájékozódás, megismerés mellett fontos azt is, hogy a pedagógus kollégák számára ismerkedési, képzési lehetőség legyen elérhető a szabad, nyílt forráskódú rendszerek használatával, jellemzőivel, lehetőségeivel, különbö-zőségük mibenlétének megismerésével kapcsolatban. Érdemes megfontolni azt is, hogy he-lyi települési és tankerületi szinten az intézmények között összehangolt átállási folyamatot alakítsanak ki az intézményvezetők, hogy ne egyszerre történjen mindegyik intézményben a váltás. Az is megfontolandó, hogy ne egyszerre, egy lépésben menjen végbe az átállás, mert a pilot kutatás tapasztalatai azt mutatják, hogy biztonságosabb és könnyebben átvezethető folyamat az alrendszerenkénti , vagy időben eltolt lépésekkel megvalósított váltás. Érdemes lehet olyan megoldás kiválasztásában gondolkodni, amelyik supportot is biztosít hivatalos, szervezett formában az általa nyújtott szolgáltatáshoz (rendszerhez).

Javaslat intézményi és tankerületi szinten is, hogy amennyiben nem kizárólag az informa-ti kaórákon használnák a rendszert, akkor forrásokat kellene biztosítani arra, hogy a tanter-meket is ellássák a szükséges berendezésekkel.

semlegesség támogatása fontos szempont lehetne, hiszen ez minden intézménynek és a tankerületnek is érdeke, hogy az adatok szolgáltatása, adminisztrálása, stati szti kák készítése során ne ütközzenek a felhasználók kompati bilitási, kommunikációs problémákba. Javaslat egy esetleges átállás támogatására a tankerületi szinten összehangolt képzések, orientációs lehetőségek szervezésének lehetőségét biztosítani, támogatni, ami hatékonyabbá teheti azt, illetve az egymástól tanulás, a jó gyakorlat megtekintése meghozhatja az önbizalmát, bátor-ságát a jelenleg óvakodó, tartózkodó pedagógusoknak is, az ellenállókat pedig meggyőzheti arról, hogy érdemes ebben a folyamatban előrelépniük.

Nemzeti szinten egy pilot projekt tapasztalatai alapján csak nagyon óvatos javaslatok-kal szabad élni, hiszen a nem reprezentatí v minta révén gyűjtött adatok, eredmények nem terjeszthetők ki a teljes populációra, nem általánosíthatók a tapasztalatok, eredmények. Így csak arra tehető javaslat, hogy szükséges lenne a központi rendszerek, adminisztrációs esz-közök terén is biztosítani a technológiasemlegességet, azt támogatni, hogy a nemzeti szin-ten alkalmazható vagy alkalmazandó rendszerek, szoft verek minden platf ormon zökkenő-mentesen, akadályok nélkül legyenek használhatóak. Ki kell emelni annak a szempontnak a szükségességét, hogy a digitális tartalomfejlesztés, tananyagfejlesztés terén szintén ez az elv (technológiasemlegesség) kerüljön támogatásra, hiszen így lehet biztosítani azt, hogy például digitális tankönyvek szabad, nyílt forráskódú megoldások alól is futt athatók legyenek, ezzel is biztosítva az esélyegyenlőséget a megfelelő tanulási tartalmak elérésében, hozzáférésében.


7.6 Javaslatok a tanárképzés, tanártovábbképzés számára

A felsőoktatási intézmények, a pedagógusképzésben részt vevő képzőhelyek számára fon-tos javaslatként egyértelműen megfogalmazható, hogy nagy hangsúlyt érdemes helyezni a jelenleg elsősorban a képzési tervekben szereplő néhány, az IKT-eszközök használatát taní-tó kurzus temati kájában első helyet elfoglaló Windows-használat tanítása mellett a szabad, nyílt forráskódú rendszerek alkalmazásának oktatására is. Az egyetemek, főiskolák sok eset-ben maguk is anyagi nehézségekkel küzdenek, így nem könnyű egyébként sem a zárt kódú rendszerek fenntartása. Talán a szabad rendszerek kizárólagos vagy párhuzamos használata egyrészt erre nehézségre is valamelyest megoldást nyújthatna, másrészt hozzájárulhatna ah-hoz, hogy a frissen kikerülő pedagógusok már felvértezett ek legyenek a szabad szoft verek használata tekintetében. A megismerkedés ezekkel a rendszerekkel már a képzés idején sokat jelenthet a későbbi használat szempontjából.

A P E D A G Ó G I A I G Y A K O R L A T B A N H A S Z N Á L H A T Ó N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú, S Z A B A D T E R J E S Z T É S Ű E S Z K Ö Z Ö K . . . 127

8. A pedagógiai gyakorlatban használható nyílt forráskódú, szabad terjesztésű eszközök/szoft verek bemutatása, tantárgyi jó gyakorlatok

Az Educati o Társadalmi Szolgáltató Nonprofi t Kft . pilot kutatásában számos pedagógiai tervezési dokumentum, temati kus terv és óravázlat készült, amelyekben a nyílt forráskódú szoft verek innovatí v felhasználásával találkozhatunk. Ebben a modulban ilyen temati kus ter-vekkel és óravázlatokkal találkozhat. Minden tantárgy/műveltségi terület/tantárgycsoport (pl. idegen nyelvek) esetében igyekszünk mindhárom, az oktatócsomagban bemutatott ope-rációs rendszerhez illeszkedő pedagógiai tervezési dokumentumokat közreadni.

8.1 Informati katanítás nyílt forráskódú eszközökkel

8.1.1 Prezentáció készítés alapjai – ismétlés (Ubuntu)

Pedagógus: Mahler-Lakó Viktória, Kosztolányi Dezső Gimnázium, BudapestTantárgy: informati kaÉvfolyam: 10.

Milyen célokat elérésére törekszik majd az órán? Mi a célja a tanórával? Prezentációkészítés lépéseinek áti smétlése. Rövid, egyszerű bemutató készítése (formá-zás, objektumok beszúrása, animálás)

Más tantárgyak tartalmával kapcsolatba hozható-e a tanóra tartalma?Lehet példákat hozni a gyakorlati alkalmazás lehetőségeire?

Alkalmazható lesz ez a tudás más tárgyakkal kapcsolatos előadás készítésekor.Milyen speciális előkészületek szükségesek? (segédanyagok, használati útmutatók, techni-kai előkészületek)

A diákok számára elérhetővé kell tenni a feladat megoldásához szükséges forrásanyagot, mintát, amelynek formátuma: egyszerű szöveg, kép.

Milyen várható nehézségekre kell felkészülni (tanulók, tanulásszervezés, taneszközök, egyebek)?

Az önálló munka során a feladat megoldásához szükséges idő eltérő lehet a tanulóknál. Aki hamarabb végez, annak biztosítani kell elfoglaltságot, többletf eladatokat. A lassabban haladóknak segítségre lehet szüksége a feladat időben való elvégzéséhez.

Milyen előzetes ismeretek (pl. fogalmak) kellenek a tanulók részéről a témakör eredmé-nyes elsajátí tásához?

Új prezentáció létrehozása, új dia beszúrása, elrendezés kiválasztása, dia részeinek isme-rete, dianézetek ismerete, animációk fajtái és alkalmazása.

A P E D A G Ó G I A I G Y A K O R L A T B A N H A S Z N Á L H A T Ó N Y Í LT F O R R Á S K Ó D Ú, S Z A B A D T E R J E S Z T É S Ű E S Z K Ö Z Ö K . . .128

Milyen lehetőségei vannak a tanulók érdeklődésének a felkeltésére, a folyamatos moti vá-ció biztosítására?

A kiadott feladatban kapnak a diákok némi önálló döntési lehetőséget. A prezentáció szí-neit, hátt erét maguk választhatják meg és az animációban is lesznek szabadon választott elemek. Az óra végén esetleg lesz idő arra, hogy az elkészült prezentációkra egy-egy pil-lantást vessünk.

Milyen tanulói sajátosságokat fog fi gyelembe venni a diff erenciálásnál?A feladat mennyiségénél fontos fi gyelni arra, hogy az óra végéig mindenki elkészüljön a ki-tűzött feladatokkal. A gyorsan elkészülő tanulók szorgalmi feladatot kapnak, hogy ki tudják tölteni a rendelkezésre álló időt, amíg mindenki befejezi a feladatot. A lassabb tanulóknak némi segítségre lesz szükség.

Milyen lehetséges megoldásai vannak a tehetséges, jól teljesítő tanulók egyéni fejleszté-sének?

A feladatlap végén szorgalmi feladatok találhatók, amelyek közül a diákok választhatnak képességeiknek megfelelően.

Milyen nevelői hatásrendszerek működhetnek a témakör tanítása során?Az óra eleji megbeszélés közvetlen, míg az önálló munka közvetett nevelői hatásrendszert működtet.

128

A P

ED

AG

ÓG

IAI G

YA

KO

RL

AT

BA

N H

AS

ZN

ÁL

HA

TÓ

NY

ÍLT F

OR

RÁ

SK

ÓD

Ú, S

ZA

BA

D T

ER

JE

SZ

TÉ

SŰ

ES

ZK

ÖZ

ÖK

...

129

Idő

Az

okta

tás

tart

alm

a, ta

nany

agA

z ok

tatá

s m

enet

e,

az o

ktat

ás fo

lyam

ata,

lépé

se

Alka

lmaz

ott

tanu

láss

zerv

ezés

i m

ódok

Tane

szkö

zök,

ta

nany

agok

Egyé

ni s

aját

ossá

gok

fi gye

lem

bevé

tele

Egyé

b m

egje

gyzé

sek

3 pe

rcSz

ámító

gépe

k be

kapc

solá

sa, b

ejel

entk

ezés

, pr

ogra

m e

lindí

tása

5 pe

rcA

fela

dat k

itűzé

se, a

forr

ások

letö

ltése

a

Moo

dle-

ből

INST

RUKC

IÓK:

•

Töl

tsét

ek le

a fe

lada

tlapo

t és

a fo

rrás

okat

!

• T

ömör

ítsét

ek k

i a fo

rrás

állo

mán

yoka

t!

• A

fela

datla

p le

írása

ala

pján

kés

zíts

étek

pr

ezen

táci

ót,

a sz

üksé

ges

állo

mán

yoka

t ta

rtal

maz

za a

töm

öríte

tt á

llom

ány.

Fron

tális

mun

kafo

rma

Szám

ítógé

p, p

roje

ktor

, M

oodl

eFe

lada

tlap,

forr

ások

A tá

blán

sze

repe

l a

fela

dat h

elye

és

neve

!

Figy

elem

felh

ívás

a a

szor

galm

i fel

adat

okra

Járju

nk k

örbe

, ho

gy m

eggy

őződ

jünk

ró

la, h

ogy

min

denk

i si

kere

sen

meg

talá

lta,

letö

ltött

e, k

itöm

öríte

tt e

a fe

lada

thoz

szü

kség

es

forr

ások

at.

30 p

erc

A ki

tűzö

tt fe

lada

t öná

lló m

egol

dása

Egyé

ni m

unka

Szám

ítógé

p, fe

lada

tlap

Fülh

allg

ató

Okt

atóv

ideó

k:

htt p

://sz

abad

ut.fs

f.hu/

okta

tas/

okta

tovi

deok

/im

pres

s-vi

deok

/

A di

ákok

has

znál

hatjá

k a

Szab

ad Ú

t ol

dalo

n ta

lálh

ató

okta

tóvi

deók

at,

amen

nyib

en n

em

emlé

kezn

ek a

kor

ábba

n ta

nulta

kra.

A di

ákok

seg

ítség

et

kérh

etne

k.

A m

unká

juka

t fol

yam

atos

fi g

yele

mm

el k

ell k

ísér

ni,

a le

mar

adók

at

tám

ogat

ni

7 pe

rcEl

kész

ült f

elad

atok

feltö

ltése

a M

oodl

e fe

lüle

tre

Öss

zegz

és, n

éhán

y el

kész

ült p

reze

ntác

ió

meg

teki

ntés

e, é

rték

elés

Fron

tális

meg

besz

élés

Szám

ítógé

p, p

roje

ktor


FELADAT

Forrás: Informati ka érett ségi közép szint 2009. október

Tangram feladatA tangram egy ősi kínai kirakós játék. Szórakoztató, de komoly kombinációs készséget igé-

nyel. A játék bemutatására készítsen egy bemutatót a következő állományok felhasználásá-val: 01.png, 02.png, 03.png, 04.png, 05.png, 06.png, 07.png, futo.png ,macska.png, madar.png, tangram.png, szoveg.txt .

1. Készítsen 3 diából álló bemutatót a minta és a leírás alapján! Munkáját mentse tangram néven a bemutató készítő alapértelmezett formátumában! A háromoldalas bemutatón a következő beállításokat végezze el:

0 A diák hátt ere legyen világoskék, a szöveg és a címek pedig sötétkék színűek! 0 A diákon használjon Arial (Nimbus Sans) betűtí pust! A betű méretek legyenek

az első dián 60 és 32 pontosak, a második dián 44, 26 és 24 pontosak, a harma-dik dián pedig 44 és 28 pontosak!

2. Az első diára írja be címnek a TANGRAM szót! Formázza félkövér stí lussal! Az alcím pedig legyen az Ősi kínai kirakójáték szöveg!

3. Az első diára illessze be a futo.png állományt! Méretét növelje meg kétszeresére a méretarányok megtartásával! Másolással és tükrözéssel készítse el a második ké-pet, majd helyezze el a képeket a minta szerint a dia bal és jobb alsó sarkába!

4. A második diára illessze be a minta szerinti szöveget a szoveg.txt nevű, UTF-8 kódo-lású állományból, majd formázza a mintának megfelelően! (A felsorolás kialakítása-kor ne hagyjon felesleges szóközt a szövegben!)

5. A szöveg mellé illessze be a tangram.png képet 9×9 cm-es méretben a minta szerint! 6. A harmadik diára illessze be a szoveg.txt állományból a mintának megfelelő szöve-

get, majd a szabályokat számozott lista elemeiként jelenítse meg! 7. Szúrja be a harmadik diára a madar.png és a macska.png képet! A képeket a mintá-

nak megfelelően igazítsa úgy, hogy az állatok lába egy vonalban legyen! 8. Készítsen animációt az első dián lévő két képre úgy, hogy a képek egyszerre, a szö-

veg után automati kusan az alapértelmezett nél lassabban ússzanak be! Az animációt állítsa be úgy, hogy a bal oldali kép balról, a jobb oldali kép pedig jobbról ússzon be!


Szorgalmi feladatok

Az elkészült bemutatót módosítsa az alábbiak szerint. 1. A diák hátt ere legyen levendulakék RGB (204, 204, 255) kódú szín, a szöveg és a

címek pedig tengerészkék RGB (0, 0, 128) kódú színűek! 2. A tangram.png képet úgy helyezze el a 2. dián, hogy a kép bal felső sarka a dia köze-

pétől függőlegesen 0 cm-re, vízszintesen pedig 2 cm-re legyen! 3. Készítse el a harmadik diára a következő ábrát a 01.png, … , 07.png állományok fel-

használásával! (Az ábra elkészítésénél eltolást, tükrözést és forgatást használjon!)

4. Az elkészült ábrát a minta alapján helyezze a 3. dia bal oldalára úgy, hogy ne takarja a szöveget!


Minta

132


8.1.2 Prezentációkészítés alapjai – ismétlés (SuliX)

Pedagógus: Takáts Botond, Szerb Antal Gimnázium, BudapestTantárgy: informati kaÉvfolyam: 9.

A tervezett témakör céljai és követelményei hogyan kapcsolódnak a Nemzeti Alaptanterv-hez és a Kerett antervhez?

A prezentációkészítés témakörében nemcsak az adott tí pusú dokumentum elkészítésének technológiáját, hanem magát a jól elkészített prezentációt is tekinthetjük oktatóanyag-nak. Mindezek által a Nemzeti Alaptanterv olyan fejlesztési feladataira koncentrálunk az informati kai eszközök használatán túl, mint az írott és audiovizuális dokumentumok elektro nikus létrehozása és információmegjelenítés az alkalmazói ismeretek feladatkö-réből. Helyet kap a célok közt az infokommunikáció témakörből az információkeresés, információ közlési rendszerek valamint az információs technológián alapuló kommuniká-ciós formák megismertetése. Az interaktí v lehetőségek bemutatásával célkitűzésünk az egyszerűbb folyamatok modellezése a problémamegoldás informati kai eszközökkel és módszerekkel témakörből.

Milyen célok elérésére törekszik majd az órákon? Mi a célja a tanórákkal?A témakör tanításával a diákság esetében a fent megfogalmazott célok elérésére törek-szünk majd úgy, hogy az iskolánkban használatban lévő operációs rendszerből, irodai és segédprogram-gyűjteményből a lehető legtöbb, a korszerű oktatásban jól használható, szabadon használható, másolható, terjeszthető, tanulmányozható és módosítható számí-tógépes programot mutassunk be, ezzel segítve az operációs rendszer választása előtt álló pedagógusok számára a kedvező döntéshozatalt.

Más tantárgyak tartalmával kapcsolatba hozható-e a tanóra tartalma? Lehet példákat hoz-ni a gyakorlati alkalmazás lehetőségeire?

A prezentációk használata vitathatatlanul az egyik legszembeötlőbb kapcsolódási pont az egyéb tantárgyakkal. Mivel a diákok maguk is számtalan bemutatót látnak vagy már ké-szített ek is pl. magyar irodalom, művészett örténet, történelem és természett udományos témakörökben, a bemutató elkészítésének technikája közvetlenül biztosítja az átjárható-ságot ezen területek között .

Milyen speciális segédanyagok, technikai előkészületek szükségesek?A működő géptermen, operációs rendszereken és irodai csomagokon túl biztosítani kell az oktatóanyagokat, az irányított és önálló feladatleírásokat valamint a mintabemutatókat minden prezentációs rendszerben, kivetí tőt, Internetkapcsolatot és a tantermi adminiszt-rációs rendszert, amelynek bemutató és távsegítség funkciói esetünkben helyett esíti k az interaktí v tábla használatát.


A kivetí tővel segített géptermi munka során a diákoknak nehéz lehet a fi gyelem-összpon-tosítás, mikor hová kell nézniük, mikor kell rögtön megoldani a feladatot és mikor a bemu-tatás után. Értelemszerűen erre megfelelő utasításokat fognak kapni. Az önálló tananyag elsajátí tása esetén nehézség lehet még az időbeosztás, amelyben még nem rendelkeznek a diákok kellő ruti nnal. Minden órán fel kell készülni az internetes kapcsolat egy esetleges


kimaradására, a forrásfájlok hálózaton (és esetleg pendrive-on) való elhelyezésével. Meg-hibásodás esetén pedig csereszámítógépről kell gondoskodnunk.

Milyen előzetes ismeretek, fogalmak kellenek a tanulók részéről a témakör eredményes elsajátí tásához?

A korosztály kerett antervi hálójából kiolvasható előismeretekre számítunk. A feladatok el-végzéséhez szükséges információk azonosítása, megkeresése, felhasználása mellett szük-ség lesz az operációs rendszer alapvető funkcióinak ismeretére, alkalmazására, a karak-ter- és bekezdésformázások ismeretére, a digitális képek formáinak, valamint az elkészült dokumentumok önálló publikálásának ismeretére. A korosztálytól elvárható a modern infokommunikációs eszközök ismerete és hatékony használata és a használata során tanú-sított viselkedési módok megfi gyelése, véleményezése.


A változatos munkaformák, az eddig ismeretlen rendszerek, mintadokumentumok bemu-tatása, az önálló produktum elkészítésének és bemutatásának lehetősége együtt esen fog-nak hozzájárulni a folyamatos moti váltság fenntartásához és ezáltal a hatékony tanítási folyamat megvalósításához.

Milyen tanulói sajátosságokat fog fi gyelembe venni a diff erenciálásnál?Mint minden informati ka tantárgyban használatos technika esetén, itt is előfordulhatnak a rendszer, illetve a konkrét program használatában való jártasságtól függően aránytalansá-gok. Ugyancsak kell számítani a moti váltságban jelentkező különbségekre is. A szereplésre nyitott abb tanulók nyilvánvalóan egy eff ektí vebb lehetőséget látnak a prezentációkészí-tésben, míg a kommunikációjukban szegényesebb, introvertált atti tűddel rendelkezők.


A témakörben jártas diákoknak az első lépésektől kezdve adunk lehetőséget a tananyag önálló tempóban és egyénre szabott mélységben való elsajátí tására. A sok önálló feladat lehetőséget nyújt az egyéni kreati vitás kibontakozásának.

Milyen nevelői hatásrendszerek működhetnek a témakör tanítása során?A frontális munkaforma alkalmazásai és az irányított feladatok megoldása során a közvet-len nevelői hatásrendszereket működtetünk. Az előadás, ösztönzés, gyakoroltatás, segít-ségnyújtás, követelés és ellenőrzés módszereire még nagy szükség van a megfelelő szem-léletmód kialakításához. Azonban a korosztálynál fi gyelemmel kell lenni az olyan indirekt hatásrendszerekre való igényekre is, mint a munkafolyamat önálló meghatározása, egyéni kreati vitás beépítésének lehetősége és az egyéni véleményalkotás, valamint a vélemények ti szteletben tartása a vita módszere során.

A P

ED

AG

ÓG

IAI G

YA

KO

RL

AT

BA

N H

AS

ZN

ÁL

HA

TÓ

NY

ÍLT F

OR

RÁ

SK

ÓD

Ú, S

ZA

BA

D T

ER

JE

SZ

TÉ

SŰ

ES

ZK

ÖZ

ÖK

...

135

Idő

Az

okta

tás

tart

alm

a, ta

nany

ag,

az o

ktat

ás m

enet

e,

az o

ktat

ás fo

lyam

ata,

lépé

sei

Alka

lmaz

ott

tanu

láss

zerv

ezés

i m

ódok

Tane

szkö

zök,

ta

nany

agok

Egyé

ni s

aját

ossá

gok

fi gye

lem

bevé

tele

Egyé

b m

egje

gyzé

sek

1–10

. pe

rcCé

lkitű

zése

k, e

szkö

zök,

okt

atás

i any

agok

és

szám

onké

rés

ism

erte

tése

. Fr

ontá

lis m

unka

A ké

sőbb

i fél

reér

tése

k el

kerü

lése

vég

ett

kész

íthet

ünk

egy

vázl

atot

, am

elye

t meg

oszt

unk

a di

ákok

kal.

11–2

0.

perc

Ism

étlé

s, a

Lib

reO

ffi ce

Impr

ess

felü

leté

nek

bem

utat

ása,

dia

soro

k m

egny

itása

, lej

átsz

ása

és m

enté

se.

Fron

tális

mun

kaIs

mét

elni

ann

ak

is é

rdem

es, a

ki

már

tanu

lta, v

agy

gyor

sabb

an tá

jéko

zódi

k a

rend

szer

ben.

21–2

5.

perc

A lá

tott

ak k

ipró

bálá

saÖ

nálló

mun

kaM

unka

állo

más

ok

tele

píte

tt S

uliX

-sza

l, Im

pres

s-sz

el

Nin

cs s

züks

ég a

mun

kák

men

tésé

re

26–3

0.

perc

Dia

elre

ndez

ések

, sab

lono

k.

Fron

tális

mun

kaFe

l kel

l hív

ni a

fi gy

elm

et

az e

szté

ti kai

, erg

onóm

iai

vona

tkoz

ások

ra.

31–3

5.M

ulti m

édia

elem

ek: s

zöve

g, a

lakz

at, k

ép,

tábl

ázat

, dia

gram

bes

zúrá

sa.

Lehe

tőle

g a

web

ről

és a

hál

ózat

ról i

s.

36–4

5.

perc

A lá

tott

ak k

ipró

bálá

saÖ

nálló

mun

kaM

unka

állo

más

ok

tele

píte

tt S

uliX

-sza

l, Im

pres

s-sz

el

Kics

enge

tés

előtt

egy

pe

rcce

l szó

lni k

ell,

hogy

fe

jezz

ék b

e a

mun

kát.


8.1.3 Gyakorlás – SuliX

Pedagógus: Takáts Botond, Szerb Antal Gimnázium, BudapestTantárgy: informati kaÉvfolyam: 9.

136

A P

ED

AG

ÓG

IAI G

YA

KO

RL

AT

BA

N H

AS

ZN

ÁL

HA

TÓ

NY

ÍLT F

OR

RÁ

SK

ÓD

Ú, S

ZA

BA

D T

ER

JE

SZ

TÉ

SŰ

ES

ZK

ÖZ

ÖK

...

137

Idő

Az

okta

tás

tart

alm

a, ta

nany

ag, a

z ok

tatá

s m

enet

e, a

z ok

tatá

s fo

lyam

ata,

lépé

sei

Alka

lmaz

ott

tanu

láss

zerv

ezés

i m

ódok

Tane

szkö

zök,

ta

nany

agok

Egyé

b m

egje

gyzé

sek

1–5.

per

cM

ás tí

pusú

pre

zent

áció

s re

ndsz

erek

ism

eret

ének

fe

lmér

ése

Fron

tális

mun

kaA

prez

entá

ciós

rend

szer

nev

ére

és

elve

ire is

rá le

het k

érde

zni.

6–10

. pe

rcN

éhán

y al

tern

atí v

a be

mut

atás

a: P

rezi

. Fr

ontá

lis m

unka

Mag

yar v

onat

kozá

sú s

zoft

ver.

Fel k

ell h

ívni

a fi

gyel

met

, h

ogy

a Pr

ezi n

em s

zaba

d sz

oft v

er,

ingy

enes

en c

sak

zárt

kör

nyez

etbe

n ha

szná

lhat

ó.

11–1

5.

perc

Néh

ány

alte

rnatí

va

bem

utat

ása:

Inks

cape

-Soz

i.Fr

ontá

lis m

unka

Lény

egéb

en a

fenti

ing

yene

sen

hasz

nálh

ató

válto

zata

.

15–2

0.

perc

Néh

ány

alte

rnatí

va

bem

utat

ása:

CSS

-Jav

ascr

ipt a

lapú

pr

ezen

táci

ók.

Fron

tális

mun

kaSz

ólni

kel

l a p

latf

orm

függ

etle

nség

ről

és a

bön

gész

ők s

zaba

d sz

oft v

er

miv

oltá

ról.

Din

amik

usan

fejlő

dő

irány

.

21–2

2.

perc

Külö

nböz

ő fo

rmát

umok

pro

blém

ái.

Fron

tális

mun

kaKi

vetí t

ő

23–4

5.

perc

Sajá

t pre

zent

áció

kés

zíté

se te

tsző

lege

s té

máb

an,

amel

yben

alk

alm

azza

a ta

nult

elem

eket

.Ta

nári

felü

gyel

ett e

l seg

ített

ön

álló

mun

kaIn

tern

etka

pcso

lat

Kics

enge

tés

előtt

egy

per

ccel

szó

lni

kell,

hog

y fe

jezz

ék b

e a

mun

kát.


8.2 Fizikatanítás nyílt forráskódú eszközökkel

8.2.1 Az elektromos áram kialakulása - SuliX

Pedagógus: Hegyiné Farkas Éva, Szerb Antal Gimnázium, BudapestTantárgy: Fizika Évfolyam: 10.

Milyen célok elérésére törekszik az órán? Mi a tanóra közvetlen célja?Az elektromos jelenségek és a „mechanikai” jelenségek kapcsolatának megmutatása. A jelenségek ok-okozati kapcsolatainak felismertetése.

Mely más tantárgyak tartalmával hozható kapcsolatba a tanóra tartalma? Lehet-e példá-kat hozni a gyakorlati alkalmazásra?

Biológia – idegek működése. Kémia – kémiai áramforrások, galvánelemekMilyen előkészületek szükségesek? (segédanyagok, használati útmutatók, technikai előké-születek)

Kísérleti eszközök előkészítése, kipróbálása (Wimshurst-gép, elektromos giling-galang). Kérdőívek összeállítása, szavazórendszerbe történő feltöltése, illetve kinyomtatása. Plusz-feladatok előkészítése

Milyen várható nehézségekre kell felkészülni? (Tanulók, tanulásszervezés, taneszközök, egyebek)

A tanulócsoport nagy létszáma (32 fő) miatt nagy különbségek adódhatnak a tanulópárok teljesítménye között a feladatmegoldásban.

Milyen előzetes ismeretek, fogalmak szükségesek a témakör eredményes elsajátí tásához?Feszültség, megosztás. Fémek viselkedése elektrosztati kus mezőben.

Milyen megoldásai lehetnek a tehetséges, jól teljesítő tanulók egyéni fejlesztésének?A témával kapcsolatos nehezebb számítási feladatok megoldatása.


A különféle oktatási módszerek váltogatása, a kísérletek, fi lmrészletek, szimulációk, érde-kességek fenntarthatják az érdeklődést.

Milyen tanulói sajátosságokat kell fi gyelembe venni a diff erenciálásnál?A jobban teljesítő tanulók nehezebb, többletf eladatot kapnak, a kevésbé jókat személyes segítségben kell részesíteni. A páros munkának az egyik előnye, hogy a diáktárs segítsége is igénybe vehető.

Milyen nevelői hatásrendszerek működhetnek a témakör tanítása folyamán?A párban, illetve csoportban végzett feladatok segíti k a kommunikációs képességek fejlő-dését, a csoport munkanormáinak elfogadását, rögzülését.

138

A P

ED

AG

ÓG

IAI G

YA

KO

RL

AT

BA

N H

AS

ZN

ÁL

HA

TÓ

NY

ÍLT F

OR

RÁ

SK

ÓD

Ú, S

ZA

BA

D T

ER

JE

SZ

TÉ

SŰ

ES

ZK

ÖZ

ÖK

...

139

Időt

erv

Okt

atás

ta

rtal

ma,

ta

nany

ag

Okt

atás

men

ete,

foly

amat

a,

lépé

sei

Tane

szkö

zök,

ta

nany

agok

Alka

lmaz

ott

mód

szer

ek é

s ta

nulá

ssze

rvez

ési

mód

ok

Egyé

ni s

aját

ossá

gok

fi gye

lem

be v

étel

eEg

yéb

meg

jegy

zése

k

5 pe

rcBe

veze

tés,

rá

hang

olás

Az e

mbe

r els

ő ta

lálk

ozás

a az

ele

ktro

mos

ára

mm

al.

Kora

i kís

érle

tek.

Cím

, fi lm

rész

let

villá

mok

ról,

meg

ránd

uló

béka

com

bról

, „vi

llám

ok”

kelté

se W

imhu

rst-

gépp

el

Fron

tális

mun

kaJe

gyze

telé

s tá

blak

ép a

lapj

án

10 p

erc

Az e

lekt

rom

os

áram

ki

alak

ulás

a,

foga

lma,

Meg

vizs

gálju

k az

ele

ktro

szta

ti kus

gi

ling-

gala

ng m

űköd

ését

, m

egm

agya

rázz

uk a

z el

ektr

oszt

ati k

ai m

egos

ztás

se

gíts

égév

el. M

egbe

szél

jük

az

ener

giaá

tala

kulá

soka

t. A

tanu

lók

jegy

zete

t kés

zíte

nek

a tá

blak

ép

és a

kér

dőív

ala

pján

. A fe

lada

tlap

kitö

ltése

tanu

lópá

ronk

ént.

Film

rész

let g

iling

-gal

ang

műk

ödés

éről

. G

iling

-gal

ang

műk

ödés

e él

őben

Wim

hurs

t-gé

ppel

ha

jtva

.Ké

rdőí

v, fe

lada

tlap

(nyo

mta

tva,

vag

y di

gitá

lisan

)

Fron

tális

mun

ka.

Mun

ka (ö

nálló

) ta

nuló

páro

kban

.Ké

rdőí

v te

sztla

p az

ár

am, a

moz

gás

kial

akul

ása

okai

ról,

az e

lekt

rom

os á

ram

ha

tása

iról.

A ne

heze

bben

ha

ladó

tanu

lókn

ak

segí

tség

nyúj

tás

Jegy

zete

lés

tábl

akép

ala

pján

10 p

erc

Áram

kör é

s ré

szei

Meg

vizs

gálju

k a

tart

ós tö

ltésá

ram

lás

létr

ejött

éne

k fe

ltéte

leit.

Azo

nosí

tjuk

az á

ram

kör r

észe

it.

Phet

szi

mul

áció

—si

gnal

_circ

uit

Fron

tális

mun

kaKé

rdőí

v te

sztla

p az

ár

amkö

r rés

zeiv

el,

azok

jelö

lésé

vel

kapc

sola

tban

. A

fela

datla

p ki

tölté

se

tanu

lópá

ronk

ént

A jo

bb k

épes

ségű

ta

nuló

k pl

usz

ötös

ért

kisz

ámíth

atjá

k eg

y m

egad

ott

áram

erős

ség

mel

lett

az

ele

ktro

nok

áram

lási

se

bess

égét

.

Jegy

zete

lés

tábl

akép

ala

pján

10 p

erc

Áram

erős

ség.

Meg

alko

tjuk

az e

lekt

rom

os á

ram

m

enny

iség

i jel

lem

zésé

re a

lkal

mas

fi z

ikai

men

nyis

éget

.Az

am

per m

érté

kegy

ség

defi n

íció

ja

Uta

lás

az á

ram

mág

nese

s ha

tásá

ra.

Az a

mpe

r mág

nese

s de

fi níc

iója

.Fi

lm: á

ram

járt

a ve

zető

k kö

zti e

rőha

tás.

Fron

tális

mun

kaTe

szte

k, fe

lada

tok

az

áram

erős

ség,

a tö

ltés

és a

z id

ő ka

pcso

latá

ra.

Jegy

zete

lés

tábl

akép

ala

pján

A P

ED

AG

ÓG

IAI

GY

AK

OR

LA

TB

AN

HA

SZ

NÁ

LH

AT

Ó N

YÍL

T F

OR

RÁ

SK

ÓD

Ú,

SZ

AB

AD

TE

RJ

ES

ZT

ÉS

Ű E

SZ

KÖ

ZÖ

K..

.14

0

Időt

erv

Okt

atás

ta

rtal

ma,

ta

nany

ag

Okt

atás

men

ete,

foly

amat

a,

lépé

sei

Tane

szkö

zök,

ta

nany

agok

Alka

lmaz

ott

mód

szer

ek é

s ta

nulá

ssze

rvez

ési

mód

ok

Egyé

ni s

aját

ossá

gok

fi gye

lem

be v

étel

eEg

yéb

meg

jegy

zése

k

5 pe

rcAz

egy

enár

amM

egal

kotju

k az

egy

enár

am

defi n

íció

ját.

Átár

amlo

tt tö

ltés-

idő

graf

ikon

Fron

tális

mun

kaJe

gyze

telé

s tá

blak

ép a

lapj

án

5 pe

rcH

ázi f

elad

atKi

selő

adás

té

mák

Gon

dolk

odta

tó k

érdé

sek

tank

önyv

al

apjá

n.Am

père

éle

te é

s m

unká

sság

aG

alva

ni é

s Vo

lta v

itája

Ház

i fel

adat

kiv

etí t

veKi

selő

adás

tém

ák k

ivetí

tve

Fron

tális

mun

ka


8.2.2 Ohm törvénye – az ellenállás értelmezése anyagszerkezeti , mechanikai modell segítségével – SuliX

Pedagógus: Hegyiné Farkas Éva, Szerb Antal Gimnázium, BudapestTantárgy: fi zikaÉvfolyam: 10.

Milyen célok elérésére törekszik az órán? Mi a tanóra közvetlen célja?Az elektromos jelenségek és a „mechanikai” jelenségek kapcsolatának megmutatása. A je-lenségek ok-okozati kapcsolatainak felismertetése.

Mely más tantárgyak tartalmával hozható kapcsolatba a tanóra tartalma? Lehet-e példá-kat hozni a gyakorlati alkalmazásra?

Biológia – idegek működéseKémia – kémiai áramforrások, galvánelemek

Milyen előkészületek szükségesek? (segédanyagok, használati útmutatók, technikai előké-születek)

Kisfi lmek betöltése a megfelelő Open Sankoré mappábaOhm-törvény.ubz elkészítése az Open Sankoré táblaszoft verrelKísérleti eszközök előkészítése, kipróbálása (Wimhurst-gép, fapálca, selyempapírcsíkok, vagy Al-fólia csíkok)Kérdőívek összeállítása, Sulix szavazórendszerbe történő feltöltése, illetve kinyomtatásaPluszfeladatok előkészítése

Milyen várható nehézségekre kell felkészülni? (Tanulók, tanulásszervezés, taneszközök, egyebek)

A tanulócsoport nagy létszáma (30 fő) miatt nagy különbségek adódhatnak a tanulópárok teljesítménye között a feladatmegoldásban. A számítógépterem 20 tanulói géppel rendel-kezik. Tíz tanuló munkáját kell folyamatosan úgy szervezni, hogy az ne a számítógépnél, azzal interakcióban történjék.

Milyen előzetes ismeretek, fogalmak szükségesek a témakör eredményes elsajátí tásához?Newtoni mozgásegyenlet. Feszültség, áramerősség, fémek viselkedése elektrosztati kus mezőben.

Milyen megoldásai lehetnek a tehetséges, jól teljesítő tanulók egyéni fejlesztésének?A témával kapcsolatos nehezebb számítási feladatok megoldatása.


A különféle oktatási módszerek váltogatása, a kísérletek, fi lmrészletek, szimulációk, érde-kességek fenntarthatják az érdeklődést.

Milyen tanulói sajátosságokat kell fi gyelembe venni a diff erenciálásnál?A jobban teljesítő tanulók nehezebb, többletf eladatot kapnak, a kevésbé jókat személyes segítségben kell részesíteni. A páros, illetve csoportban végzett munkának az egyik előnye, hogy a diáktársak segítsége is igénybe vehető.

Milyen nevelői hatásrendszerek működhetnek a témakör tanítása folyamán?A párban, illetve csoportban végzett feladatok segíti k a kommunikációs képességek fejlő-dését, a csoport munkanormáinak elfogadását, rögzülését.

A P

ED

AG

ÓG

IAI

GY

AK

OR

LA

TB

AN

HA

SZ

NÁ

LH

AT

Ó N

YÍL

T F

OR

RÁ

SK

ÓD

Ú,

SZ

AB

AD

TE

RJ

ES

ZT

ÉS

Ű E

SZ

KÖ

ZÖ

K..

.14

2

Időt

erv

Okt

atás

ta

rtal

ma,

ta

nany

ag

Okt

atás

men

ete,

foly

amat

a,

lépé

sei

Alka

lmaz

ott o

ktat

ási

mód

szer

ek, s

zerv

ezés

i m

ódok

Tane

szkö

zök,

ta

nany

agok

Egyé

ni s

aját

ossá

gok

fi gye

lem

bevé

tele

Egyé

b m

egje

gyzé

sek

5 pe

rcBe

veze

tés,

rá

hang

olás

Tölté

ssel

rend

elke

ző e

lekt

rosz

kóp

külö

nböz

ő id

ők a

latt

ves

zíti

el

tölté

sét,

ha fa

pálc

ával

, vag

y, h

a fé

mpá

lcáv

al é

rünk

hoz

zá

Fron

tális

mun

kaO

hm-t

örvé

ny.u

bz

– el

ső la

pCí

m, fi

lmré

szle

t, sa

ját

kísé

rlet e

lekt

rosz

kóp

kisü

tésé

re. K

valit

atí v

kö

vetk

ezte

tés

az á

tlago

s ár

amer

őssé

gre.

Jegy

zete

lés

tábl

akép

ala

pján

10 p

erc

Az e

lekt

rom

os

egye

nára

m

kial

akul

ása

Meg

vizs

gálju

k, h

ogy

mié

rt a

laku

lhat

ki

egy

enár

am á

lland

ó gy

orsí

tó e

rő

jele

nlét

ében

.A

féke

ző e

rő je

lenl

étén

ek

szük

sége

sség

e.

Fron

tális

mun

ka.

Mun

ka (ö

nálló

) ta

nuló

páro

kban

.Ké

rdőí

v az

egy

enár

am,

az e

gyen

lete

s m

ozgá

s ki

alak

ulás

a ok

airó

l. A

fela

datla

p ki

tölté

se

tanu

lópá

ronk

ént

Ohm

-tör

vény

.ubz

- m

ásod

ik la

pFa

pálc

a ál

land

ósul

t ár

amve

zeté

séne

k vi

zsgá

lata

pa

pírlo

vaso

kkal

. Az

ára

mfo

rrás

W

imhu

rst-

gép.

Kérd

őív,

fela

datla

p(n

yom

tatv

a, v

agy

digi

tális

an)

Jegy

zete

lés

tábl

akép

ala

pján

10 p

erc

A m

echa

nika

i O

hm-t

örvé

ny:

esés

lé

gelle

nállá

s m

elle

tt

Alko

ssun

k m

echa

nika

i mod

ellt!

Vi

zsgá

ljuk

meg

kül

önbö

ző tö

meg

ű te

stek

köz

egel

lená

lláso

s es

ését

! Té

tele

zzün

k fö

l a s

ebes

ségg

el

mon

oton

növ

ekvő

, vel

e ar

ányo

s,

illet

ve n

égyz

etév

el a

rány

os fé

kező

er

őt!

Fron

tális

mun

kaVé

gseb

essé

g sz

ámítá

sa

tanu

lópá

ronk

ént

külö

nböz

ő tö

meg

ekre

.Ta

nári

össz

esíté

s int

erak

tí v

tábl

án tá

bláz

atke

zelő

ben.

Ohm

-tör

vény

.ubz

– h

arm

adik

lap

Öss

zesí

tő

Libr

eOffi

ceCa

lc

tábl

ázat

, töm

eg-v

ég-

sebe

sség

gra

fi kon

Jobb

an te

ljesí

tő

tanu

lók

álta

láno

s ös

szef

üggé

st

alko

that

nak

az

elek

tron

ok á

ram

lási

se

bess

ége

és a

z ár

amer

őssé

g kö

zti

kapc

sola

tról

.

Jegy

zete

lés

tábl

akép

ala

pján

.

A P

ED

AG

ÓG

IAI G

YA

KO

RL

AT

BA

N H

AS

ZN

ÁL

HA

TÓ

NY

ÍLT F

OR

RÁ

SK

ÓD

Ú, S

ZA

BA

D T

ER

JE

SZ

TÉ

SŰ

ES

ZK

ÖZ

ÖK

...

143

Időt

erv

Okt

atás

ta

rtal

ma,

ta

nany

ag

Okt

atás

men

ete,

foly

amat

a,

lépé

sei

Alka

lmaz

ott o

ktat

ási

mód

szer

ek, s

zerv

ezés

i m

ódok

Tane

szkö

zök,

ta

nany

agok

Egyé

ni s

aját

ossá

gok

fi gye

lem

bevé

tele

Egyé

b m

egje

gyzé

sek

15 p

erc

Az e

llená

llás

Meg

alko

tjuk

az e

lekt

rom

os e

llená

llás

men

nyis

égi j

elle

mzé

sére

alk

alm

as

fi zik

ai m

enny

iség

et.

Mér

és: f

ogya

sztó

fesz

ülts

ég-á

ram

m

érés

e

Fron

tális

mun

ka:

mér

és k

apcs

olás

i ra

jzán

ak, m

érőm

űsze

rek

bekö

tésé

nek

ism

erte

tése

.M

érés

cso

port

mun

kába

n

Ohm

-tör

vény

.ubz

–

negy

edik

lap

Mér

és k

apcs

olás

i ra

jza:

Phe

t szi

mul

áció

: ár

amkö

répí

tő.

Válto

ztat

ható

fe

szül

tség

ű fo

rrás

ok,

fogy

aszt

ók,

röpz

sinó

rok,

fe

szül

tség

mér

ő,

áram

mér

ő m

űsze

rek.

Li

breO

ffi ce

Calc

tá

bláz

at, f

eszü

ltség

-ár

amer

őssé

g gr

afi k

on

A té

nyle

ges

mér

és

elvé

gzés

ére

azok

at

a ta

nuló

kat

vála

sztju

k, a

kik

ebbe

n üg

yese

bbek

és

ezér

t er

re v

álla

lkoz

nak.

A ta

nuló

k a

szám

ítógé

pnél

a

Phet

ára

mkö

répí

tő

prog

ram

jáva

l m

egép

íti k

a m

érőá

ram

kört

és

szim

ulác

ióm

érés

t vé

gez.

A

tí z m

ásik

tanu

ló

a m

érőh

elye

ken

meg

építi

a v

alód

i kí

sérle

tet,

és

elvé

gzi a

mér

ést

az e

lőre

kia

dott

in

stru

kció

k al

apjá

n.Je

gyze

telé

s tá

blak

ép a

lapj

án

és a

meg

építe

tt

áram

kör m

ért

adat

ai a

lapj

án.

5 pe

rcH

ázi f

elad

at

Kise

lőad

ás

tém

a

Ohm

éle

te é

s m

unká

sság

aTe

szte

k, g

yako

rló

fela

dato

k az

elle

nállá

s m

érés

ével

, szá

mítá

sáva

l ka

pcso

latb

an.

Ohm

-tör

vény

.ubz

–

ötöd

ik la

pH

ázi f

elad

at k

ivetí

tve

Phet

szi

mul

áció

. ár

amkö

répí

tő.

A fe

lada

tlapo

t m

egta

láljá

tok

a Su

liXer

vere

n a

sajá

t Im

port

m

appá

tokb

an.


8.2.3 Az áramköri alapmennyiségek. Ohm törvénye. Az ellenállás értelmezése anyagszerkezeti modell segítségével – Ubuntu

Pedagógus: Papdánné Nagy Jolán, Kosztolányi Dezső Gimnázium, Budapest Tantárgy: fi zikaÉvfolyam: 10.

Kerett antervi kapcsolódás: Rendszerek, elektromos áramkörök, hálózatok felépítése, legfontosabb jellemzői.

Milyen célokat elérésére törekszik majd az órán? Mi a célja a tanórával? Az előző órán tanultak felidézése, Ohm törvényének ismertetése, egyszerű számítások el-végzése Ohm törvénye alapján. A klasszikus fi zikai modellszerű gondolkodás gyakorlása a vezetők ellenállásának értelmezése kapcsán.


Matemati ka-alapműveletek, egyenletrendezés, számok normálalakja, egyenes arány, grafi kus ábrázolás.

Milyen speciális előkészületek szükségesek? (segédanyagok, használati útmutatók, techni-kai előkészületek)

htt p://tudasbazis.sulinet.hu/htt ps://phet.colorado.edu/hu/simulati on/circuit-constructi on-kit-dc-virtual-labFeladat előkészítése


Az áramkör megépítése gyakorlati ügyességet igényel.A PHET-szimuláció „Ohm’s Law” csak angol nyelven található meg.A számolási feladatok értelmezése, a benne található szükséges információk megtalálása és felismerése problémás lehet: érdemes tehát a lassabban és/vagy felületesebben szá-moló diákok mellé gyorsabban, lényeglátóbban számoló tanulót ültetni.


Elektromos áram, töltés, feszültség, ellenállás, matemati kai alapismeretek.Milyen lehetőségei vannak a tanulók érdeklődésének a felkeltésére, a folyamatos moti vá-ció biztosítására?

Változatos munkaformák inspiráló hatása, gyakorlati munka haszna.Milyen tanulói sajátosságokat fog fi gyelembe venni a diff erenciálásnál?

A számolásban néhány diák segítségre szorulhat a páros és csoportmunkák során; osztály-társi segítségnyújtás hiányakor a tanár segítheti őket a folyamatos monitorozás közben.

Milyen lehetséges megoldásai vannak a tehetséges, jól teljesítő tanulók egyéni fejlesztésének?A szabad elektronok 1s alatt megtett útjának meghatározása.

Milyen nevelői hatásrendszerek működhetnek a témakör tanítása során?Ezen a fi zikaórán nagyrészt közvetett nevelői hatásrendszerek működnek, mivel a diákok páros és csoportmunkában – jóllehet a tanár által megadott szempontok mentén – maguk fedezik fel Ohm törvényét.

144

A P

ED

AG

ÓG

IAI G

YA

KO

RL

AT

BA

N H

AS

ZN

ÁL

HA

TÓ

NY

ÍLT F

OR

RÁ

SK

ÓD

Ú, S

ZA

BA

D T

ER

JE

SZ

TÉ

SŰ

ES

ZK

ÖZ

ÖK

...

145

Idő

Az

okta

tás

tart

alm

a, ta

nany

agA

z ok

tatá

s m

enet

e,

az o

ktat

ás fo

lyam

ata,

lépé

sei

Alka

lmaz

ott o

ktat

ási

mód

szer

ek

és ta

nulá

ssze

rvez

ési

mód

ok

Tane

szkö

zök,

tana

nyag

okEg

yéni

saj

átos

ságo

k fi g

yele

mbe

véte

leEg

yéb

meg

jegy

zése

k

10 p

erc

Az

előz

ő ór

án ta

nult

ak fe

lidéz

ése:

az

egy

enár

am, a

z el

ektr

omos

ára

mkö

r el

emei

, az

elek

trom

os á

ram

hat

ásai

Kive

tí tés

Tanu

lók

mon

dják

el

a lá

tott

akat

Proj

ekto

r, sz

ámító

gép

htt p

://tu

dasb

azis

.sul

inet

.hu

Fizi

ka –

10

évfo

lyam

Egye

nára

mok

Az e

lekt

rom

os á

ram

– a

z eg

yená

ram

szik

rák

– a

z el

ektr

omos

ára

mkö

r el

emei

, ára

mkö

ri je

lek

– a

z el

ektr

omos

ára

m h

atás

ai

Vann

ak ta

nuló

k,

akik

szó

ban

nehé

zkes

ebbe

n fe

jezi

k ki

mag

ukat

.

15 p

erc

Ráha

ngol

ó fe

lada

t. É

píts

ünk

áram

körö

ket e

llená

lláso

kból

, vi

llany

égők

ből,

elem

ekbő

l, te

lepe

kből

és

kapc

soló

kból

.H

aszn

álju

k a

PHET

szi

mul

áció

t: ár

amkö

répí

tő (c

sak

egye

nfes

zülts

égre

)IN

STRU

KCIÓ

K: 1

) Pár

ban

dolg

ozza

tok!

2) N

yiss

átok

meg

a h

tt ps

://ph

et.

colo

rado

.edu

/hu

olda

lt, á

ram

köré

pítő

sz

imul

áció

t! 3

) Épí

tset

ek e

gy e

gysz

erű

áram

kört

! 4

) Álla

píts

d m

eg m

i tör

téni

k ha

a „

tásk

a”

néhá

ny e

gysz

erű

elem

ét b

eépí

ted!

A di

ákok

pár

osáv

al

dolg

ozna

k.A

meg

építe

tt e

gysz

erű

áram

kört

lera

jzol

ják

a fü

zetb

e is

.

A ta

nuló

i szá

mító

gépe

ken

és a

taná

ri gé

pen

a htt

ps:

//ph

et.c

olor

ado.

edu/

hu/

sim

ulati

on

áram

köré

pítő

(c

sak

egye

nfes

zülts

égre

) va

n m

egny

itva

.Eg

y eg

ysze

rű á

ram

kör

képe

kel

l, ki

rajz

olód

jon.

PH

ET-s

zim

ulác

ió.

Füze

t.

Foly

amat

os

mon

itoro

zás;

ha

egy

-egy

pár

os

nehe

zen

kapc

soló

dik

be a

köz

ös m

unká

ba,

vagy

neh

ézsé

gei

tám

adna

k,

a ta

nár n

éhán

y sz

óval

in

spirá

ló m

ódon

se

gíts

éget

nyú

jthat

A P

ED

AG

ÓG

IAI

GY

AK

OR

LA

TB

AN

HA

SZ

NÁ

LH

AT

Ó N

YÍL

T F

OR

RÁ

SK

ÓD

Ú,

SZ

AB

AD

TE

RJ

ES

ZT

ÉS

Ű E

SZ

KÖ

ZÖ

K..

.14

6

Idő

Az

okta

tás

tart

alm

a, ta

nany

agA

z ok

tatá

s m

enet

e,

az o

ktat

ás fo

lyam

ata,

lépé

sei

Alka

lmaz

ott o

ktat

ási

mód

szer

ek

és ta

nulá

ssze

rvez

ési

mód

ok

Tane

szkö

zök,

tana

nyag

okEg

yéni

saj

átos

ságo

k fi g

yele

mbe

véte

leEg

yéb

meg

jegy

zése

k

12 p

erc

Ohm

törv

ényé

nek

meg

hatá

rozá

sa:

PHET

-szi

mul

áció

„O

hm’s

Law

” al

apjá

n.IN

STRU

KCIÓ

K: 1

. Nyi

sd m

eg a

PH

ET-s

zim

ulác

iókn

ál

a „p

róbá

lja k

i új H

TML

5 sz

imul

áció

nkat

” és

azo

n be

lül

az „

Ohm

’s La

w”

szim

ulác

iót!

2. R

ajzo

lj a

füze

tedb

e eg

y tá

bláz

atot

a

mér

t ada

tok

alap

ján!

3. H

a ne

m é

rted

a s

zöve

g m

inde

n ré

szét

, ne

m p

robl

éma,

kér

dezd

meg

! 4

. Fog

alm

azzu

k m

eg O

hm tö

rvén

yét!

A di

ákok

pár

osáv

al

dolg

ozna

k.Fü

zetb

e ké

szíti

k el

a

tábl

ázat

ot.

Öná

llóan

von

ják

le a

mér

t ad

atok

ból

a kö

vetk

ezte

tése

ket

és h

atár

ozzá

k m

eg

Ohm

törv

ényé

t.Fr

ontá

lis –

jele

ntsü

k ki

O

hm tö

rvén

yét

és rö

gzíts

ük a

füze

tbe.

PHET

-szi

mul

áció

- „Pr

óbál

ja k

i új

HTM

L 5

szim

ulác

iónk

at”

–az

on b

elül

„O

hm’ s

Law

”. S

zám

ítógé

p, fü

zet.

Ha

a té

ma

ango

l sz

öveg

ének

m

egér

tése

néh

ány

diák

nak

egy-

egy

szó

mia

tt o

koz

nehé

zség

et, e

zeke

t a

szav

akat

rövi

den

meg

mag

yará

zhat

juk.

Oly

an ta

nuló

k do

lgoz

zana

k pá

rban

, ah

ol a

z eg

yik

diák

tu

d va

lam

enny

ire

ango

lul.

6 pe

rcSz

ámol

ásos

fela

dat g

yako

rlás

a.A

tank

önyv

fela

data

i ala

pján

.IN

STRU

KCIÓ

: 1

. A k

iszá

mol

t ere

dmén

yeke

t rög

zíts

d a

füze

tedb

e, m

ajd

írjuk

fel a

tábl

ára!

Fron

tális

– a

ktí v

fi gy

elem

.Tá

blak

ép je

gyze

telé

se.

A sz

ámér

téke

k po

ntos

ki

jegy

zete

lése

jele

njen

m

eg a

tábl

án, k

ülön

ös

teki

ntett

el

a m

érté

kegy

sége

kre

3 pe

rcH

ázi f

elad

at:

Olv

asd

el a

tank

önyv

i szö

vege

t, ol

dd m

eg a

füze

tedb

en

a ki

vála

szto

tt fe

lada

toka

t!!

Akin

ek k

érdé

se v

an,

felte

heti


8.3 Matemati katanítás nyílt forráskódú eszközökkel

8.3.1 Ismeretek elmélyítése, gyakorlás: nevezetes szögek szögfüggvényei – Ubuntu

Pedagógus: Mahler-Lakó Viktória, Kosztolányi Dezső Gimnázium, Budapest Tantárgy: Matemati kaÉvfolyam: 10.

Kerett antervi kapcsolódás: Szögfüggvények alkalmazása háromszögekben. Gyakorlati feladatok.

Milyen célokat elérésére törekszik majd az órán? Mi a célja a tanórával?Nevezetes szögek szögfüggvényeinek kiszámítása, megtanítása. A témához kapcsolódó ismeretek elmélyítése; a szögfüggvények fogalmának kialakítása. A tanuló ismerje meg a derékszögű háromszögek arányainak szögfüggését, tanulja meg elnevezéseit.


Speciális szögek a természetben. Kristályok, benzolgyűrű, lávakövek, méhek, Lagrange- pontok (trójai kisbolygók), és máshol focilabda, épületek négyzetek, pogácsák.

Milyen speciális előkészületek szükségesek (segédanyagok, használati útmutatók, techni-kai előkészületek)?

GeoGebra projekt elkészítése, projektor, aktí v tábla beállítása.Milyen várható nehézségekre kell felkészülni (tanulók, tanulásszervezés, taneszközök, egyebek)?

Technikai nehézségek, tanulók felszerelésének hiánya, házi feladat hiánya.Milyen előzetes ismeretek (pl. fogalmak) kellenek a tanulók részéről a témakör eredmé-nyes elsajátí tásához?

Előző órák tapasztalatai, defi níciói. Hasonlóság, ívmérték, Pitagorasz-tétel, gyökvonás és szabályai, háromszögek és nevezetes vonalaik, pontjaik, köreik ismerete, számológép is-meret, törtek biztos kezelése, algebrai nevezetes azonosságok ismerete, előző órai fogal-mak, táblázatok.


Változatos munkaformák inspiráló hatása, életszagú példák, interaktí v tábla.Milyen tanulói sajátosságokat fog fi gyelembe venni a diff erenciálásnál?

A pármunkában a tanulók segíti k egymást a feladatok szövegének megértésében, a defi ní-ciók pontos felelevenítésében, a gondolkodásban.


A tehetséges tanulók a társuknak adott magyarázat közben elmélyíti k tudásukat, fejlődik a kifejezőkészségük.

Milyen nevelői hatásrendszerek működhetnek a témakör tanítása során?Az óra eleji frontális magyarázat, az óra végi megbeszélés közvetlen, míg az önálló munka közvetett nevelői hatásrendszert működtet.

A P

ED

AG

ÓG

IAI

GY

AK

OR

LA

TB

AN

HA

SZ

NÁ

LH

AT

Ó N

YÍL

T F

OR

RÁ

SK

ÓD

Ú,

SZ

AB

AD

TE

RJ

ES

ZT

ÉS

Ű E

SZ

KÖ

ZÖ

K..

.14

8

Idő

Az

okta

tás

tart

alm

a, ta

nany

agA

z ok

tatá

s m

enet

e, a

z ok

tatá

s fo

lyam

ata,

lépé

sei

Alka

lmaz

ott t

anul

ássz

erve

zési

m

ódok

Tane

szkö

zök,

tana

nyag

ok

3 pe

rcJe

lent

és, f

elsz

erel

és e

lővé

tele

, tec

hnik

a be

kapc

solá

sa

7 pe

rcH

ázi f

elad

atok

elle

nőrz

ése

Fron

tális

meg

besz

élés

Tábl

a, fü

zet

10 p

erc

Nev

ezet

es s

zög

foga

lma,

sze

rkes

ztés

e, é

rték

e: •

sza

bály

os 3

szö

g(3

0° 6

0°)

• 6

szö

g(12

0°)

• n

égyz

et (4

5°, 9

0°)

Fron

tális

mun

kaSz

ámító

gép,

pro

jekt

or, a

ktí v

tábl

aKé

pek

a te

rmés

zetb

ől, t

oll,

füze

tG

eoG

ebra

sze

rkes

ztés

vetí

tés

e

7 pe

rcSz

ámítá

si fe

lada

tok,

egy

ségo

ldal

ú so

kszö

gekr

eIN

STRU

KCIÓ

K: 1

. Sz

ámíts

d ki

az

egys

ég o

ldal

ú né

gyze

t átló

jána

k ho

sszá

t! 2

. Sz

ámíts

d ki

az

egys

ég o

ldal

ú sz

abál

yos

háro

msz

ög m

agas

ságá

t! 3

. Sz

ámíts

d ki

ann

ak a

der

éksz

ögű

háro

msz

ög o

ldal

aina

k a

hoss

zát,

amel

ynek

egy

ik h

egye

sszö

ge 3

0°, a

z átf

ogó

ja p

edig

egy

ségn

yi h

ossz

ú!

Párm

unka

Füze

t, to

ll, k

örző

, von

alzó

, G

eoG

ebra

pro

jekt

2 pe

rcEr

edm

énye

k el

lenő

rzés

eFr

ontá

lisFü

zet,

toll,

tábl

a

7 pe

rcN

evez

etes

szö

gek

szög

függ

vény

eine

k m

egha

táro

zása

INST

RUKC

IÓK:

4.

Hat

ároz

d m

eg, h

ogy

a né

gyze

t átló

jána

k ho

ssza

hán

yszo

rosa

az

olda

lána

k! 5

. Sz

ámíts

d ki

a s

zabá

lyos

hár

omsz

ög m

agas

ságá

nak

és o

ldal

hoss

zána

k ar

ányá

t! 6

. Sz

ámíts

d ki

ann

ak a

der

éksz

ögű

háro

msz

ög o

ldal

aina

k ar

ányá

t, am

elyn

ek

egyi

k he

gyes

szög

e 30

°, az

átf

ogój

a pe

dig

egys

égny

i hos

szú!

Párm

unka

Füze

t, to

ll, k

örző

, von

alzó

, G

eoG

ebra

pro

jekt

2 pe

rcEr

edm

énye

k el

lenő

rzés

eFr

ontá

lisFü

zet,

toll,

tábl

a

5 pe

rcN

evez

etes

szö

gfüg

gvén

yek

tábl

ázat

ba fo

glal

ása

Fron

tális

Füze

t, to

ll, tá

bla

2 pe

rcH

ázi f

elad

at fe

ladá

saFr

ontá

lisFü

zet,

toll,

tank

önyv

, fel

adat

gyűj

tem

ény


8.3.2 Vektorműveletek és tulajdonságaik – SuliX

Pedagógus: Jánvári Zsuzsanna, Szerb Antal Gimnázium, Budapest Tantárgy: matemati kaÉvfolyam: 10.

Milyen célokat elérésére törekszik majd az órán? Mi a célja a tanórával? Az óra legfőbb célja, hogy minden tanuló elsajátí tsa a műveleteket, és ezeket alkalmazás-szinten „meglássa” a későbbi feladatokban, mindezzel egyszerűvé téve a megoldást.


Korábban említett fi zikafeladatokban szintén nagy hasznát fogják venni mindennek. Az alkalmazhatóság az első óra anyagával megegyező.


Az órán interaktí v tábla, illetve laptop lesz szükséges, a tanulók részéről pedig órai fel-szerelés.


A vektorok témának mindvégig sajátossága, hogy minden egyes diák munkáját egyenként kell fi gyelni. A precízió (vonalzó használata pl. és a korrekt jegyzetelés nélkülözhetetlen a témában és a feladatok egzakt megoldásában.


A paralelogramma kerül elő a műveletek kapcsán, leginkább oldalainak párhuzamosságát és átlóit említjük majd több ízben. Néhány geometriai transzformáció is helyet kap az in-doklásokban, mint például az ellentett vektor kapcsán a pontra tükrözés, vagy a para lelog-ramma módszer kapcsán a párhuzamos eltolás.


A tanulók kedvelik a térbeli feladatokat és ebben a témában több, humoros feladat áll rendelkezésre.

Milyen tanulói sajátosságokat fog fi gyelembe venni a diff erenciálásnál? Diff erenciálásra a rajzkészség, illetve affi nitás, valamint a térlátás terén lehet szükség. Eze-ket továbbra is állandó ellenőrzés, illetve egyéni segítségnyújtás formájában látom egye-dül orvosolhatónak.

Milyen lehetséges megoldásai vannak a tehetséges, jól teljesítő tanulók egyéni fejlesztésének? A téma és a feladatok sokszínűsége lehetőséget nyújt arra, hogy amíg egy-egy diák elakad az alap-, illetve középszintű feladatokkal, addig találni mindig szorgalmi feladatokat is a tankönyvben. Ezek megoldásáért pluszpont adható.

Milyen nevelői hatásrendszerek működhetnek a témakör tanítása során? Fontossá válik az ellenőrzés és az ösztönzés módszere. Közvetett módszerként pedig a tanár személyes részvétele a közösségi tevékenységben. Az interaktí v tábla és a tankönyv ábrái egyaránt lehetővé teszik egy-egy vita kibontakozását. Ezek szintén elmélyíti k a meg-értést.

A P

ED

AG

ÓG

IAI

GY

AK

OR

LA

TB

AN

HA

SZ

NÁ

LH

AT

Ó N

YÍL

T F

OR

RÁ

SK

ÓD

Ú,

SZ

AB

AD

TE

RJ

ES

ZT

ÉS

Ű E

SZ

KÖ

ZÖ

K..

.15

0

Idő

Az

okta

tás

tart

alm

a,

tana

nyag

Az

okta

tás

men

ete,

az

okt

atás

foly

amat

a, lé

pése

i

Alka

lmaz

ott o

ktat

ási m

ódsz

erek

és ta

láss

zerv

ezés

i mód

okTa

nesz

közö

k, ta

nany

agok

, tá

blak

ép/k

éper

nyő

képe

Egyé

ni s

aját

ossá

gok

fi gye

lem

bevé

tele

5 pe

rc A

ház

i fel

adat

elle

nőrz

ése,

pr

oblé

maf

elve

tés

Taná

ri-t

anul

ói in

tera

kti v

itás:

az

ott

honi

fela

dato

k er

edm

énye

inek

m

egbe

szél

ése,

ese

tlege

s pr

oblé

mák

ti s

ztáz

ása

Tanó

rai f

elsz

erel

és, t

ankö

nyv,

füze

t-

10 p

erc

Vekt

orm

űvel

etek

: ö

ssze

adás

, kiv

onás

– e

lőtt

e:

elle

ntett

vek

tor b

evez

etés

e,

szor

zás

skal

árra

l

Fron

tális

mun

ka: v

ekto

rok

össz

eadá

sa k

ét

vekt

or e

seté

n pa

rale

logr

amm

a m

ódsz

erre

l, tö

bb v

ekto

r ese

tén

össz

efűz

ésse

l, ki

voná

s,

min

t az

elle

ntett

vek

torr

al v

aló

össz

eadá

s.A

para

lelo

gram

ma

átló

i

Aktí v

tábl

a SM

ART

680

Linu

x/m

atem

ati k

a/Ve

ktor

össz

eadá

s 2.

02. k

épe.

Öss

zead

ás b

emut

atás

a,

Kig

prog

ram

on s

zint

én a

műv

elet

ek

bem

utat

ása

Óra

i jeg

yzet

elés

elle

nőrz

ése,

kü

lala

k, é

s es

zköz

hasz

nála

t fo

ntos

ságá

nak

hang

súly

ozás

a

8 pe

rcM

űvel

etek

tula

jdon

sága

iPá

ros

mun

ka: H

alm

azm

űvel

etek

em

lítés

e –

ötle

tf el

veté

s és

irán

ymut

atás

ala

pján

pr

óbál

ják

párb

an k

idol

gozn

i a m

űvel

eti

tula

jdon

ságo

kat

Font

os e

llenő

rizni

, ho

gy m

inde

nhol

bei

ndul

nak-

e a

gond

olat

men

etek

, öná

lló m

unka

5 pe

rcTu

lajd

onsá

gok

Csop

ortm

unka

: A k

apott

ere

dmén

yek,

se

jtése

k m

egbe

szél

ése,

és

az e

setle

ges

ross

z el

képz

elés

ek m

iért

jéne

k lá

tván

yos

meg

cáfo

lása

Aktí v

tábl

a SM

ART

680.

Szük

ség

eset

én lá

tván

yos

elle

npél

da

gene

rálá

sa, a

két

sége

k el

oszl

atás

ára

Kig

prog

ram

seg

ítség

ével

10 p

erc

Alap

fela

dato

k m

egol

dása

Páro

s-, i

lletv

e cs

opor

tmun

ka:

A di

ákok

az

órán

edd

ig e

lhan

gzott

ak

alap

ján

néhá

ny a

lapf

elad

atot

old

anak

meg

a

tank

önyv

ből

Óra

i fel

szer

elés

5 pe

rcFo

k-ra

dián

átt

érés

Tanu

lói-t

anár

i int

erak

ti vitá

s: H

ogya

n ér

telm

ezzü

k a

Л sz

ámot

? Fo

k, il

letv

e ra

dián

ka

pcso

lata

, nev

ezet

es s

zöge

k át

váltá

sa.

Képl

et, i

lletv

e m

echa

nizm

us k

iala

kítá

sa

Óra

i fel

szer

elés

2 pe

rcH

ázi f

elad

atok

kitű

zése

Fron

tális

mun

kaÓ

rai f

elsz

erel

és


8.3.3 A hegyesszögek szögfüggvényei – HuEdu

Pedagógus: Scharnitzky Miklós, Szilágyi Erzsébet Gimnázium, Budapest Tantárgy: matemati kaÉvfolyam: 10.

Milyen célokat elérésére törekszik majd az órán? Mi a célja a tanórával? Az előző órán gyakorlatban kipróbált módszerek matemati kai alapjainak megismertetése. A derékszögű háromszög oldalai között felírható arányosságok megnevezése.


Minden számítógépen futnia kell a GeoGebra programnak. Lehetőség szerint minden di-áknak rendelkeznie kell egy GeoGebraTube accountt al, hogy az elkészített munkáikat köny-nyen elérhessék bárhonnan, valamint, hogy könnyen megoszthassák a tanárral.


Ha a tanulók különböző mélységben sajátí tott ák el korábbi tanulmányaik során a Geo-Gebra használatát, a szerkesztési feladatok megoldásához szükséges idő nagymértékben eltérhet egymástól.


Szögmérték, háromszög belső szögeinek összege. GeoGebra használata.Milyen lehetőségei vannak a tanulók érdeklődésének a felkeltésére, a folyamatos moti vá-ció biztosítására?

A feladatok megoldása során az alkalmazott szoft ver folyamatosan méri a megoldási időt, amelyet akár össze is hasonlíthat a többiekkel, így ösztökélve a jobb teljesítményre.

Milyen tanulói sajátosságokat fog fi gyelembe venni a diff erenciálásnál?A GeoGebra használata során egyes diákok esetében közvetlenül segíteni kell a szerkesz-tési feladatok megvalósításában.


Az alapfeladatok szintjénél nehezebb szintű feladatok.Eszközök

GeoGebra, Google TáblázatForrások és kiegészítő ismeretek

Animációk (GeoGebrával elkészítve):http:// tudasbazis.sulinet.hu/hu/matematika/matematika/matematika-10-osztaly/a-

hegyesszogek-szogfuggvenyei/hegyesszogek-szinusza-es-koszinuszahttp:// tudasbazis.sulinet.hu/hu/matematika/matematika/matematika-10-osztaly/a-

hegyesszogek-szogfuggvenyei/hegyesszogek-tangense-es-kotangense

A P

ED

AG

ÓG

IAI

GY

AK

OR

LA

TB

AN

HA

SZ

NÁ

LH

AT

Ó N

YÍL

T F

OR

RÁ

SK

ÓD

Ú,

SZ

AB

AD

TE

RJ

ES

ZT

ÉS

Ű E

SZ

KÖ

ZÖ

K..

.15

2

Idő

Az

okta

tás

tart

alm

a, ta

nany

agA

z ok

tatá

s m

enet

e, a

z ok

tatá

s fo

lyam

ata,

lé

pése

i

Alka

lmaz

ott o

ktat

ási m

ódsz

erek

és

tanu

láss

zerv

ezés

i mód

okTa

nesz

közö

k,

tana

nyag

ok,

Egyé

b m

egje

gyzé

sek

1 pe

rcÓ

rake

zdés

Szám

ítógé

pek

beka

pcso

lása

, be

jele

ntke

zés

5 pe

rcEl

lenő

rzés

: Ház

i fel

adat

meg

oldá

sa

10 p

erc

Gya

korla

ti fe

lada

t: ad

ott o

ldal

akka

l m

egad

ott d

erék

szög

ű há

rom

szög

höz

haso

nló

háro

msz

ögek

sze

rkes

ztés

eFe

lada

t 1: S

zerk

eszd

meg

azt

a d

erék

szög

ű há

rom

szög

et, a

mel

ynek

rövi

debb

ik b

efog

ója

a,

hoss

zabb

ik b

efog

ója

b és

átf

ogój

a c

és e

zekb

ől

adott

két

old

al!

A cs

opor

t Geo

Geb

ra-is

mer

etei

nek

függ

vény

ében

a

köve

tkez

ő fe

lada

tok

szét

oszt

ható

k a

diák

ok k

özött

:Fe

lada

t 2: S

zerk

eszd

meg

azt

az

első

fela

dath

oz

haso

nló

háro

msz

öget

, am

elyn

ek a

rövi

debb

ik

befo

gója

2a

egys

ég!

Fela

dat 3

: Sze

rkes

zd m

eg a

zt a

z el

ső fe

lada

thoz

ha

sonl

ó há

rom

szög

et, a

mel

ynek

a h

ossz

abbi

k be

fogó

ja 2

b eg

ység

! Fe

lada

t 4: S

zerk

eszd

meg

azt

az

első

fela

dath

oz

haso

nló

háro

msz

öget

, am

elyn

ek a

z átf

ogó

ja 3

c eg

ység

!

Irán

yíto

tt e

gyén

i mun

kaA

diák

okat

két

cso

port

ba

(A é

s B)

osz

tjuk,

maj

d ez

en b

elül

is

egyé

ni fe

lada

toka

t kap

nak.

A

diák

okna

k ne

m á

rulju

k el

elő

re,

hogy

mel

yik

csop

ortb

a ta

rtoz

nak.

A ké

t cso

port

két

kül

önbö

ző

deré

kszö

gű h

árom

szög

old

alai

nak

több

ször

ösei

t (Pi

tago

rasz

i sz

ámhá

rmas

okat

) ka

pják

kiin

duló

ada

tkén

t.

geog

ebra

htt p

://gg

btu.

be/m

j3dI

QYT

S(A

. ábr

a)

A.

a=3

, b=4

, b

=8, c

=10,

a

=9, c

=15

B.

a=2

,5, b

=6

b=1

2, c

=13,

a

=7,5

, c=1

9,5

A fe

lada

tmeg

oldá

s so

rán

Geo

Geb

rát h

aszn

álun

k,

hogy

a n

agyí

tás-

kics

inyí

tés

funk

ció

segí

tség

ével

a

külö

nböz

ő m

éret

ű há

rom

szög

ek ö

ssze

veth

etők

le

gyen

ek

3 pe

rcEr

edm

énye

k rö

gzíté

se: A

diá

kok

rend

re b

eírjá

k a

meg

oszt

ott G

oogl

e tá

bláz

atba

az

álta

luk

szer

kesz

tett

há

rom

szög

ek a

data

it.

Egyé

ni m

unka

Ha

a tá

bláz

atke

zelé

si

ism

eret

eike

t gya

koro

ltatn

i ak

arju

k, a

kkor

a d

iáko

k az

ará

nyok

at is

kis

zám

oljá

k és

csa

k a

két ti

zed

esje

gyre

ke

rekí

tett

ere

dmén

yeke

t írjá

k be

a k

özös

tábl

ázat

ba

A P

ED

AG

ÓG

IAI G

YA

KO

RL

AT

BA

N H

AS

ZN

ÁL

HA

TÓ

NY

ÍLT F

OR

RÁ

SK

ÓD

Ú, S

ZA

BA

D T

ER

JE

SZ

TÉ

SŰ

ES

ZK

ÖZ

ÖK

...

153

Idő

Az

okta

tás

tart

alm

a, ta

nany

agA

z ok

tatá

s m

enet

e, a

z ok

tatá

s fo

lyam

ata,

lé

pése

i

Alka

lmaz

ott o

ktat

ási m

ódsz

erek

és

tanu

láss

zerv

ezés

i mód

okTa

nesz

közö

k,

tana

nyag

ok,

Egyé

b m

egje

gyzé

sek

7 pe

rcEl

emzé

s: A

z el

őző

fela

dat e

redm

énye

inek

ös

szev

etés

e, a

kül

önbö

ző d

iáko

k ál

tal s

zerk

eszt

ett

háro

msz

ögek

A, i

lletv

e B

beso

rolá

sa.

A di

ákok

ész

reve

szik

, hog

y ug

yana

zon

arán

yok

jönn

ek k

i a k

ülön

böző

kez

dő é

rték

ek e

seté

ben,

aza

z ne

mcs

ak a

meg

fele

lő o

ldal

ak a

rány

a eg

yenl

ő ha

sonl

ó há

rom

szög

ek e

seté

ben

(a/a

’ = b

/b’)

hane

m a

hár

omsz

ögön

bel

üli o

ldal

ak a

rány

a is

eg

yenl

ő (a

/b =

a’/b

’)

A m

egfe

lelő

ará

nyok

at a

tábl

ázat

au

tom

ati k

usan

kis

zám

olja

(il

letv

e lá

sd a

z el

őző

sor

meg

jegy

zésé

t), a

diá

kok

beso

roljá

k A,

ille

tve

B cs

opor

tba

az á

ltalu

k sz

erke

szte

tt h

árom

szög

eket

(B. á

bra)

Ha

a di

ák e

gybe

n el

lenő

rizni

is

tudj

a, h

ogy

jó e

redm

énye

k jö

tt ek

-e k

i nek

i.

2 pe

rcKé

rdés

: Has

onló

hár

omsz

ögek

ese

tébe

n a

meg

fele

lő

olda

lak

arán

ya e

gyen

lő, a

zaz

válto

zatla

n.

A há

rom

szög

mel

y ad

ata

teki

nthe

tő s

zint

én

válto

zatla

nnak

eze

n há

rom

szög

ek e

seté

ben?

--

> A

meg

fele

lő s

zög,

aza

z a

háro

msz

ög o

ldal

aina

k ar

ánya

és

a sz

ögek

köz

ött k

apcs

olat

léte

síth

ető

taná

ri-t

anul

ói in

tera

kti v

itás

10 p

erc

Ism

eret

szer

zés:

Ado

tt o

ldal

ak a

rány

aina

k el

neve

zése

: si

nus,

cos

inus

, tan

gens

, cot

ange

ns.

A de

fi níc

ió m

egad

ása

sorá

n hí

vjuk

fel a

fi gy

elm

et

arra

, hog

y a

befo

gók

meg

adás

i mód

ja re

latí v

, min

den

eset

ben

a he

gyes

szög

höz

(csú

csho

z) v

iszo

nyítj

uk.

• s

zögg

el (c

súcc

sal)

szem

közti

bef

ogó

• s

zög

(csú

cs) m

elle

tti b

efog

óhtt

p://

ggbt

u.be

/mvl

wU

ZQdO

A ké

t heg

yess

zöge

t „ki

sebb

ik”

és „

nagy

obbi

k”

ti tul

ussa

l, ill

etve

a m

egha

táro

záso

k átf

oga

lmaz

ható

k ab

szol

út m

ódra

a „

kise

bbik

”, ill

etve

„na

gyob

bik”

be

fogó

ti tu

lust

has

znál

va:

htt

p://

ggbt

u.be

/mXn

eoG

efp

ille

tve

htt p

://gg

btu.

be/m

UVj

z3sE

5

taná

ri-t

anul

ói in

tera

kti v

itás

proj

ekto

r, ge

ogeb

ra,

(C. á

bra)

A „k

iseb

bik”

és

„nag

yobb

ik”

olda

l hel

yett

nye

lvta

nila

g he

lyes

ebb

lenn

e a

„röv

ideb

b” é

s „h

ossz

abb”

be

fogó

ti tu

lus

hasz

nála

ta,

de a

z az

onos

ti tu

luso

k el

őseg

íti k

a kö

nnye

bb

meg

érté

st.

A P

ED

AG

ÓG

IAI

GY

AK

OR

LA

TB

AN

HA

SZ

NÁ

LH

AT

Ó N

YÍL

T F

OR

RÁ

SK

ÓD

Ú,

SZ

AB

AD

TE

RJ

ES

ZT

ÉS

Ű E

SZ

KÖ

ZÖ

K..

.15

4

Idő

Az

okta

tás

tart

alm

a, ta

nany

agA

z ok

tatá

s m

enet

e, a

z ok

tatá

s fo

lyam

ata,

lé

pése

i

Alka

lmaz

ott o

ktat

ási m

ódsz

erek

és

tanu

láss

zerv

ezés

i mód

okTa

nesz

közö

k,

tana

nyag

ok,

Egyé

b m

egje

gyzé

sek

6 pe

rcAz

eln

evez

ések

gya

korlá

sa m

emór

iaká

rtyá

kkal

.A

kárt

yáko

n sz

ándé

kosa

n ne

m s

zere

pel s

e sz

ög,

se o

ldal

meg

neve

zés,

hog

y ar

ra k

észt

essü

k ők

et, h

ogy

átgo

ndol

ják

a há

rom

szög

elre

ndez

ését

(a

zaz

ne fo

rmai

, han

em ta

rtal

mi d

efi n

íció

t je

gyez

zene

k m

eg)

játé

k 1:

htt

p://

quiz

let.c

om/_

quvq

fjá

ték

2: h

tt p:

//qu

izle

t.com

/_qu

whh

(a já

téko

k le

írása

az

órav

ázla

t utá

n ta

lálh

ató)

egyé

ni m

unka

a 2.

játé

k ne

heze

bb,

min

t az

első

, pon

tosa

n ez

ért a

z ór

án in

kább

csa

k a

ki

prób

álás

a fo

ntos

, a

begy

akor

lás

házi

fela

dat.

1 pe

rcH

ázi f

elad

at k

itűz

ése:

A k

ét já

ték

gyak

orlá

saSz

orga

lmi f

elad

at: k

utat

ómun

ka: a

diá

kok

nézz

enek

ut

ána

az e

gyes

szö

gfüg

gvén

yek

neve

inek

, tör

téne

ti há

tt er

ének

egyé

ni m

unka

Ope

nLab

, Li

breO

ffi ce

W

riter

bead

andó

A P

ED

AG

ÓG

IAI G

YA

KO

RL

AT

BA

N H

AS

ZN

ÁL

HA

TÓ

NY

ÍLT F

OR

RÁ

SK

ÓD

Ú, S

ZA

BA

D T

ER

JE

SZ

TÉ

SŰ

ES

ZK

ÖZ

ÖK

...

155

A. á

bra

B. á

bra

A P

ED

AG

ÓG

IAI

GY

AK

OR

LA

TB

AN

HA

SZ

NÁ

LH

AT

Ó N

YÍL

T F

OR

RÁ

SK

ÓD

Ú,

SZ

AB

AD

TE

RJ

ES

ZT

ÉS

Ű E

SZ

KÖ

ZÖ

K..

.15

6

C. á

bra

játé

k 1:

kár

tyák

két

old

ala:

• „

A sz

ögge

l sze

mbe

ni b

efog

ó és

az á

tf ogó

hán

yado

sa”

– „

a sz

ög sz

inus

za”

• „

A sz

ög m

elle

tti b

efog

ó és

az á

tf ogó

hán

yado

sa”

– „a

szög

kos

zinu

sza”

• „

A sz

ögge

l sze

mkö

zti b

efog

ó és

a sz

ög m

elle

tti b

efog

ó há

nyad

osa”

– „

a sz

ög ta

ngen

se”

• „

A sz

ög m

elle

tti b

efog

ó és

a sz

ögge

l sze

mkö

zti b

efog

ó há

nyad

osa”

– „

a sz

ög k

otan

gens

e

játé

k 2:

kár

tyák

két

old

ala:

• „

A rö

vide

bbik

bef

ogó

és a

z átf o

gó h

ánya

dosa

” –

„a k

iseb

bik

hegy

essz

ög sz

inus

za”

• „

A ho

ssza

bbik

bef

ogó

és a

z átf o

gó h

ánya

dosa

” –

„a k

iseb

bik

hegy

essz

ög k

oszi

nusz

a” •

„A

rövi

debb

ik b

efog

ó és

a h

ossz

abbi

k be

fogó

hán

yado

sa”

– „a

kis

ebbi

k he

gyes

szög

tang

ense

” •

„A

hoss

zabb

ik b

efog

ó és

a rö

vide

bbik

bef

ogó

hány

ados

a” –

„a

kise

bbik

szög

kot

ange

nse”

• „

A rö

vide

bbik

bef

ogó

és a

z átf o

gó h

ánya

dosa

” –

„a n

agyo

bbik

heg

yess

zög

kosz

inus

za”

• „

A ho

ssza

bbik

bef

ogó

és a

z átf o

gó h

ánya

dosa

” - „

a na

gyob

bik

hegy

essz

ög sz

inus

za”

• „

A rö

vide

bbik

bef

ogó

és a

hos

szab

bik

befo

gó h

ánya

dosa

”- „

a na

gyob

bik

hegy

essz

ög k

otan

gens

e” •

„A

hoss

zabb

ik b

efog

ó és

a rö

vide

bbik

bef

ogó

hány

ados

a” –

„a

nagy

obbi

k he

gyes

szög

tang

ense

”


8.4 Idegen nyelv tanítása nyílt forráskódú eszközökkel

8.4.1 Egészséges étkezés-vásárlás – Ubuntu

Pedagógus: Erhardt Emese, Kosztolányi Dezső Gimnázium, Budapest Tantárgy: Olasz – második idegen nyelvÉvfolyam: 10.

Milyen célokat elérésére törekszik majd az órán? Mi a célja a tanórával? Egészséges táplálkozással kapcsolatos szókincs fejlesztése, „piac” szituáció megvalósítása improvizálása.


Egészség, életmód.Milyen speciális előkészületek szükségesek (segédanyagok, használati útmutatók, techni-kai előkészületek)?

Interaktí v tábla, számítógép(ek) előkészítése.Milyen várható nehézségekre kell felkészülni (tanulók, tanulásszervezés, taneszközök, egyebek)?

Kalibrálási problémák, technikai eszközök működése, szókincs ismereteMilyen előzetes ismeretek (pl. fogalmak) kellenek a tanulók részéről a témakör eredmé-nyes elsajátí tásához?

Témához kacsolódó tananyag, táplálkozási piramis ismerete.Milyen lehetőségei vannak a tanulók érdeklődésének a felkeltésére, a folyamatos moti vá-ció biztosítására?

Gyakorlati élethez kapcsolódó vásárlási lista elkészítése, vásárlási szituáció gyakorlati je-lentősége.

Milyen tanulói sajátosságokat fog fi gyelembe venni a diff erenciálásnál?A páros feladatoknál heterogén párosításban dolgoztatom a diákokat.


Az egészséges menühöz kapcsolódó feladatnak nehezebb változatát kapja, neki egy ma-gyar nyelvű szövegről kell olaszul beszélnie.

Milyen nevelői hatásrendszerek működhetnek a témakör tanítása során?Egyéni, páros munka, kreati vitás, diákok aktí v részvétele, építő kriti ka gyakorlása idegen nyelven, udvariasság kifejezése idegen nyelven.

A P

ED

AG

ÓG

IAI

GY

AK

OR

LA

TB

AN

HA

SZ

NÁ

LH

AT

Ó N

YÍL

T F

OR

RÁ

SK

ÓD

Ú,

SZ

AB

AD

TE

RJ

ES

ZT

ÉS

Ű E

SZ

KÖ

ZÖ

K..

.15

8

Idő

Az

okta

tás

tart

alm

a, ta

nany

agA

z ok

tatá

s m

enet

e, a

z ok

tatá

s fo

lyam

ata,

lé

pése

i

Alka

lmaz

ott t

anul

ássz

erve

zési

m

ódok

Tane

szkö

zök,

ta

nany

agok

Egyé

ni s

aját

ossá

gok

fi gye

lem

bevé

tele

5 pe

rcH

ázi f

elad

at e

llenő

rzés

eTa

nkön

yv, f

üzet

5 pe

rcRá

hang

olód

ás: é

tkez

ésse

l kap

csol

atos

sza

vak

mag

yará

zata

ola

sz n

yelv

enEg

yéni

mun

kasz

ókár

tyák

Min

denk

inek

juss

on

szók

árty

a

10 p

erc

Étel

ek c

sopo

rtos

ítása

jelle

mző

k sz

erin

tKö

zös

mun

kaIn

tera

ktí v

tábl

a,

„Scr

atch

” pr

ogra

m

3 pe

rcLe

xika

meg

erős

ítése

, rög

zíté

seEg

yéni

mun

kaM

unka

füze

t

5 pe

rcIs

kola

i men

ü vi

zsgá

lata

– b

eszé

lget

ésEg

yéni

– k

özös

mun

kaM

f, fé

nym

ásol

atok

, va

gy k

ivetí

tve

Külö

nböz

ő ne

hézs

égi s

zint

ű m

enük

6 pe

rcVá

sárlá

si li

sta

kész

ítése

Páro

s m

unka

Füze

t

5 pe

rc„P

iac”

dia

lógu

s m

egné

zése

, ért

elm

ezés

e,

font

osab

b ki

feje

zése

k rö

gzíté

seKö

zös

mun

kaPr

ojek

tor,

szám

ítógé

p,

„VLC

” vi

deó

lejá

tszó

5 pe

rc„P

iac”

dia

lógu

s el

játs

zása

Páro

s m

unka

Proj

ekto

r a h

átt é

rkép

ek

kive

tí tés

éhez

, szá

mító

gép,

U

bunt

u ké

pnéz

eget

ő (h

átt é

rkép

ek p

apíro

n is!

)

„Ügy

eseb

b-gy

engé

bb”

tanu

lópá

rok

1 pe

rcH

ázi f

elad

at: e

gy o

lasz

rece

pthe

z ho

zzáv

alók

at g

yűjte

niEg

yéni

mun

kain

tern

et


8.4.2 Az emberi test – Ubuntu

Pedagógus: Erhardt Emese, Kosztolányi Dezső Gimnázium, Budapest Tantárgy: Olasz – második idegen nyelvÉvfolyam: 10.

Milyen célokat elérésére törekszik majd az órán? Mi a célja a tanórával? Testrészekkel kapcsolatos szókincs fejlesztése, autenti kus olasz szöveg hallás utáni megér-tése, visszaható igék felszólító módjának elsajátí tása.


Testnevelés, biológia.Milyen speciális előkészületek szükségesek? (segédanyagok, használati útmutatók, techni-kai előkészületek)

Prezentáció, számítógép, projektor, hangszóró előkészítése.Milyen várható nehézségekre kell felkészülni (tanulók, tanulásszervezés, taneszközök, egyebek)?

Technikai eszközök működése, szókincs ismerete, felszólító mód használatának felelevení-tése. A terem elrendezése fontos a mozgásos gyakorlatokhoz.


Témához kacsolódó lexikai anyag, felszólító mód ismerete.Milyen lehetőségei vannak a tanulók érdeklődésének a felkeltésére, a folyamatos moti vá-ció biztosítására?

Az órán néhány konkrét testnevelési gyakorlathoz, mozgáshoz kötjük az idegen nyelvű sza-vak memorizálását, a nyelvtani anyag használatát.


A szövegértésnél az ügyesebb tanulóknak több szót kell beilleszteniük a feladatba.Milyen nevelői hatásrendszerek működhetnek a témakör tanítása során?

Egyéni munka, diákok aktí v részvétele, mozgás megszerett etése, memorizálás könnyebbé tétele a mozgás által. Írás-kép-hang összekapcsolása.

A P

ED

AG

ÓG

IAI

GY

AK

OR

LA

TB

AN

HA

SZ

NÁ

LH

AT

Ó N

YÍL

T F

OR

RÁ

SK

ÓD

Ú,

SZ

AB

AD

TE

RJ

ES

ZT

ÉS

Ű E

SZ

KÖ

ZÖ

K..

.16

0

Idő

Az

okta

tás

tart

alm

a, ta

nany

agA

z ok

tatá

s m

enet

e, a

z ok

tatá

s fo

lyam

ata,

lé

pése

i

Alka

lmaz

ott

tanu

láss

zerv

ezés

i mód

okTa

nesz

közö

k,

tana

nyag

ok

Egyé

ni

sajá

toss

ágok

fi g

yele

mbe

véte

le

Egyé

b m

egje

gyzé

sek

5 pe

rcH

ázi f

elad

at e

llenő

rzés

eKö

zös

mun

kaFü

zet

-

5 pe

rcBe

mel

egíté

s, m

árt t

anul

t tes

trés

zek

neve

inek

fe

lele

vení

tése

Egyé

ni m

unka

Képe

k, p

roje

ktor

, „L

O Im

pres

s” p

rogr

am

10 p

erc

„Tes

trés

zek”

lexi

ka b

ővíté

se, r

ögzí

tése

Közö

s m

unka

Képe

k pr

ojek

tor,

„LO

Impr

ess”

pro

gram

10 p

erc

Hal

lott

szö

veg

érté

s, s

zöve

gkie

gész

ítés

Egyé

ni m

unka

Tank

önyv

, fén

ymás

olat

okVL

C m

édia

lejá

tszó

pr

ogra

m

Külö

nböz

ő ne

hézs

égi s

zint

ű sz

öveg

kieg

észí

tés

3 pe

rcFe

lszó

lító

mód

ú ig

eala

kok

meg

kere

sése

Egyé

ni –

köz

ös m

unka

Füze

t, fé

nym

ásol

atok

6 pe

rcIg

eala

kok

gyak

orlá

sa m

ozgá

ssal

Moz

gás

– ha

ng –

kép

ös

szek

apcs

olás

aPr

ojek

tor,

„LO

Impr

ess”

pro

gram

Tere

mre

ndez

és

3 pe

rcTá

bláz

at k

iegé

szíté

seKö

zös

mun

kaTa

nkön

yv

1 pe

rcH

ázi f

elad

at: f

elsz

ólító

mód

gya

korlá

sára

fela

dato

k,

névm

ásos

fela

dato

k, s

zóta

nulá

s!Eg

yéni

mun

kaTa

nkön

yv, f

énym

ásol

atok

, „Q

uizl

et”

prog

ram

a

szav

akho

z


8.4.3 Közlekedés a városban és a világban – SuliX

Pedagógus: Ladinszki István, Szerb Antal Gimnázium, Budapest Tantárgy: idegen nyelvÉvfolyam: 9.

Milyen célokat elérésére törekszik majd az órán? Mi a célja a tanórával? Kapcsolódó szókincs elmélyítése és bővítése, preferenciák kifejezése, összehasonlítás, vo-natkozó beszédszándékok, útbaigazítás, tájékozódás térképen.


Osztályfőnöki, társadalomismeret, tanulásmódszertanMilyen speciális előkészületek szükségesek (segédanyagok, használati útmutatók, techni-kai előkészületek)?

Interaktí v tábla (Open Sankoré felületen), szoft verek (WordCloud generator, Findthat-word, Openteacher, Kwordquiz, mlvt), linkek előkészítése.


Technikai működtetés, nehézségek esetére alternatí v tanulásszervezési megoldások meg-tervezése, időgazdálkodás.


Alapvető szókincsbeli és nyelvtani jártasság, az első idegen nyelvben való jártasság (az anyanyelv teljes kiküszöbölésére).


Változatos tanulásszervezési módszerek, folyamatos vizualitás, téma személyesség tétele, kompeti tí v és kooperatí v technikák alkalmazása.

Milyen tanulói sajátosságokat fog fi gyelembe venni a diff erenciálásnál?Az alkalmazott megközelítések sokféleségének köszönhetően minden diák készségeinek megfelelően részt tud venni.


A tankönyvön alapuló, de att ól eltérő megközelítésnek köszönhetően a moti váltabb diákok egyéni fejlesztési útvonalakra tesznek szert.

Milyen nevelői hatásrendszerek működhetnek a témakör tanítása során?Egyéni, páros és csoportos munka, a diákok aktí v részvételének előtérbe helyezése.

A P

ED

AG

ÓG

IAI

GY

AK

OR

LA

TB

AN

HA

SZ

NÁ

LH

AT

Ó N

YÍL

T F

OR

RÁ

SK

ÓD

Ú,

SZ

AB

AD

TE

RJ

ES

ZT

ÉS

Ű E

SZ

KÖ

ZÖ

K..

.16

2

Idő

Az

okta

tás

tart

alm

a, ta

nany

agA

z ok

tatá

s m

enet

e, a

z ok

tatá

s fo

lyam

ata,

lé

pése

i

Alka

lmaz

ott

tanu

láss

zerv

ezés

i m

ódok

Tane

szkö

zök,

tana

nyag

okEg

yéni

sa

játo

sság

ok

fi gye

lem

bevé

tele

Egyé

b m

egje

gyzé

sek

5 pe

rcTé

maf

elis

mer

és s

zófe

lhőn

ker

eszt

ül,

szav

ak k

ateg

óriá

nkén

ti cs

opor

tosí

tása

Páro

s m

unka

Szóf

elhő

inte

raktí

v tá

blán

Wor

dClo

ud G

ener

ator

, Fi

ndth

atw

ord

Kom

plem

ente

r pá

rok

kial

akítá

sa

5 pe

rcAs

szoc

iáci

ós g

yako

rlat (

kép-

szó)

közl

eked

ési e

szkö

zök

Egyé

ni m

unka

Képe

k és

sza

vak

meg

jele

níté

se

inte

raktí

v tá

blán

MLV

T Vo

cabu

lato

r

Min

denk

i ké

pess

égei

sze

rint

kapj

on le

hető

sége

t

10 p

erc

Mon

dats

truk

túrá

k gy

akor

lása

közl

eked

ési e

szkö

z –

hely

prep

ozíc

iók

hasz

nála

ta

Egyé

ni m

unka

Öss

zekö

tős

gyak

orla

t in

tera

ktív

tábl

án

10 p

erc

Tájé

kozó

dás

a pá

rizsi

met

róba

n,

útvo

nala

k, á

tszá

llás

kife

jezé

sePá

ros

mun

kapá

rizsi

met

ró m

egje

lení

tése

in

tera

ktí v

tábl

ánKo

mpl

emen

ter

páro

kban

10 p

erc

Külfö

ldi ú

tbai

gazí

tása

Bud

apes

ten

Páro

s m

unka

buda

pesti

bel

váro

s té

rkép

e in

tera

ktí v

tábl

ánKo

mpl

emen

ter

páro

kban

5 pe

rcO

nlin

e m

emor

y já

ték

szók

incs

fejle

szté

sEg

yéni

mun

kaIn

tera

ktí v

tábl

án+

MLV

T Vo

cabu

lato

rM

inde

nki d

olgo

zik

sorb

an

Az ó

ra te

ljes a

nyag

ának

el

hely

ezés

e Su

liX k

özös

felü

lete

n

I R O D A L M A K J E G Y Z É K E 163

9. Irodalmak jegyzéke

Babbie, E (2001): A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi Kiadó, Budapest.Bodnár Á. (2013): Nyolcvan százalék felett az Android részesedése htt p://goo.gl/X494eP Falus I. – Ollé J. (2008): Az empirikus kutatások gyakorlata. Adatf eldolgozás és stati szti kai

elemzés. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.Falus I. (2004): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Keraban Könyvkiadó,

Budapest.Fehér P. – Hornyák J. (2010): Netgeneráció 2010: Digitális bennszülött ek. In: Oktatás Plusz

201. HVG Online Szakmai Kiadvány 2010/12. Budapest.Hunya M. (2007): A számítógéppel segített tanulás – Informati kai eszközök és digitális

pedagógiai módszerek a tanórán. PhD-értekezés.Internet Society (2014): Internet Society – Global Internet Report 2014 - Open and

Sustainable Access for All htt p://goo.gl/8zB10L KIM (2013a): A szabad és a nyílt forráskódú szoft ver fogalma. Közigazgatási és Igazságügyi

Minisztérium E-közigazgatási Szabad Szoft ver Kompetencia Központja, Budapest htt p://goo.gl/jXc35y

KIM (2013b): A szabad szoft verek helyzete a világon. Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium E-közigazgatási Szabad Szoft ver Kompetencia Központja, Budapest htt p://goo.gl/EiHnNR

KIM (2013c): Szabad szoft verek terjedését gátló tényezők megállapítása és rangsorolása, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium E-közigazgatási Szabad Szoft ver Kompetencia Központ, Budapest htt p://goo.gl/MCICD5

Lakatosné Török E. (2010): Informati kai kompetencia, oktatási stratégiák és módszerek a pedagógiai innováció szolgálatában – vizsgálatok nemzetközi fejlesztő programban részt vevő pedagógusok körében. PhD-értekezés.

Leung, L. (2003): Net-Generati on Att ributes and Seducti ve Properti es of the Internet as Predictors of Online Acti viti es and Internet Addicti on. Cyberpsychology Behavior, Volume 7, Number 3, 2004 htt p://goo.gl/sNvoTh

Lin, Y. W. – Zini, E., (2007): Free/libre open source soft ware implementati on in schools: Evidence from the fi eld and implicati ons for the future. Computers & Educati on. htt p://goo.gl/Ca1HAv

Meerkerk, G. J. – Van Den Eijnden, R. J. – Vermulst, A. A. – Garretsen, H. F. (2009): The Compulsive Internet Use Scale (CIUS): some psychometric properti es. Cyberpsychology Behav. 2009 Feb; 12(1):1–6. doi: 10.1089/cpb.2008.0181.

Török B. (2007): Az információs és kommunikációs technológiák iskolai integrációja. PhD-értekezés.

I R O D A L M A K J E G Y Z É K E164

Az Aqion program weboldala: htt p://www.aqion.de/Az Aromo weboldala: htt p://www.mentor.hu/termekek/aromo-iskola-adminisztracio/Az Audacity weboldala: htt p://audacity.sourceforge.net/?lang=huAz Avogardo program weboldala: htt p://avogadro.cc/wiki/Main_PageBenkő Tiborné – Tóth Bertalan: Együtt könnyebb a programozás – FreePascal,

ComputerBooks Kiadó, Budapest, 2010A BLAG Linux weboldal: htt p://blagblagblag.org/A Bluefi sh program weboldala: htt p://sourceforge.net/projects/bluefi sh/A Bluegriff on program weboldala: htt p://bluegriff on.org/A brazil oktatási minisztérium vékonykliens projektjének esett anulmánya a beszállító

weboldalán: htt p://www.userful.com/products/case-studies/brazil-case-studyA Cabri cégnek, a Cabri 3D program gyártójának weboldala: htt p://www.cabri.com/A Campus projekt weboldala: htt p://campus.huA CentOS projekt weboldala: htt p://centos.orgA CodeBlocks programszerkesztő weboldala: htt p://www.codeblocks.org/A Debian Linux projekt weboldal: htt p://debian.orgA Debian alapú disztribúciók listája: htt p://hu.wikipedia.org/wiki/Linux-

disztrib%C3%BAci%C3%B3k_list%C3%A1ja#Debian-alap.C3.BAA Derive 6 és az Autograph programok forgalmazójának weboldala: htt p://www.derive6.hu/A DrGeo program weboldala: htt p://www.drgeo.eu/Az Eclipse szerkesztőprogram weboldala: htt p://eclipse.org/Az Edubuntu projekt weboldala: htt p://www.edubuntu.org/Érett ségi megoldások oktatóvideó formában a Szabad Út projekt keretében: htt p://

szabadut.fsf.hu/oktatas/oktatovideok/#emelt_szintu_erett segi_videokÉrett ségi feladatok megoldásai oktatóvideó formában (az InfoÉrett ségi blogról):

htt p://infoerett segi.blog.hu/2014/02/10/emelt_szintu_programozas_erett segi_megoldas_2013_majus

Korábbi érett ségi feladatok megoldásai oktatóvideó formában: htt p://infoerett segi.blog.hu/2008/11/01/informati ka_erett segi_feladat_megoldas_video

Az Euclide program weboldala: htt p://jeuclide.sourceforge.net/Az F2 iskolaadminisztrációs rendszer weboldala: htt p://www.fokir.hu/f2A Fedora projekt weboldala: htt p://fedoraproject.orgA Fedora Educati on Spin változat weboldala: htt p://spins.fedoraproject.org/edu/A Firefox böngészőprogram magyar nyelvű weboldala: htt p://www.mozilla.org/hu/fi refox/

features/A FreeMind program weboldala: htt p://freemind.sourceforge.net/wiki/index.php/Main_

PageA Pascal programozási nyelv oktatását segítő fordítóprogram weboldala: htt p://freepascal.

org/Free Soft ware Foundati on: htt p://www.fsf.orgA GCC fordítóprogram weboldala: htt p://gcc.gnu.org/A Geany program weboldala: htt p://www.geany.org/


A GeoGebra projekt weboldala: htt p://www.geogebra.org/cms/hu/A GIMP program weboldala: htt p://www.gimp.org/A GNOME grafi kus felület projektjének weboldala: htt p://www.gnome.org/Horváth Sándor: OpenOffi ce.org, BBS Kiadó, Budapest, 2009A HUEDU projekt weboldala: htt p://huedu.hu/A HUEDU korábbi megoldásai: htt p://huedu.hu/megoldasok/megoldasok-2009-2012/A magyar UNIX információs portál (Hungarian UNIX Portal) weboldala: htt p://www.hup.huBodnár Ádám: Nyolcvan százalék felett az Android részesedése, HWSW portál, 2013.11.14.

(htt p://www.hwsw.hu/hirek/51293/gartner-okostelefon-piac-android-ios-windows-phone-blackberry-samsung-apple-lenovo-huawei-lg.html)

Az Idle programkód szerkesztő dokumentációja: htt p://docs.python.org/2/library/idle.htmlAz ILIAS e-learning keretrendszer weboldala: htt p://www.ilias.deAz ILIAS felhasználói közösségének magyar weboldala: htt p://iliaskozosseg.hu/Az Inkscape program weboldala: htt p://www.inkscape.org/en/A Java JDK (Java Development Kit) weboldala: htt p://www.javasoft .comA Jeliot nevű Java programozási nyelvhez használható programvizualizáló program

weboldala: htt p://cs.joensuu.fi /jeliot/index.phpA brit példáról szóló cikk: htt ps://joinup.ec.europa.eu/elibrary/case/briti sh-school-switches-

students-computers-linux-reducing-costs-and-improving-computi nA Kanagram program weboldala a KDE Edu oldalon belül: htt p://edu.kde.org/kanagram/A KDE grafi kus felület projektjének weboldala: htt p://kde.org/A KDE grafi kus felület alatt működő oktatóprogramok gyűjtőweboldala: htt p://edu.kde.org/

applicati ons/A szabad szoft verek helyzete a világon, Közigazgatási és Igazságügyi minisztérium

E-közigazgatási Szabad Szoft ver Kompetencia Központ, Budapest, 2013Tanulmány a szabad szoft verekről: htt p://szabadszoft ver.kormany.hu/letoltesek/

tanulmanyok/A%20szabad%20%C3%A9s%20a%20ny%C3%ADlt%20forr%C3%A1sk%C3%B3d%C3%BA%20szoft ver%20fogalma.pdf (A szabad és a nyílt forráskódú szoft ver fogalma, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium E-közigazgatási Szabad Szoft ver Kompetencia Központ, Budapest, 2013)

Oktatás és nyílt forráskód kapcsolatának vizsgálata, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium E-közigazgatási Szabad Szoft ver Kompetencia Központ, Budapest, 2013

Migráció moti vációs tényezői, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium E-közigazgatási Szabad Szoft ver Kompetencia Központ, Budapest, 2013

Szabad szoft verek terjedését gátló tényezők megállapítása és rangsorolása, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium E-közigazgatási Szabad Szoft ver Kompetencia Központ, Budapest, 2013

Javasolt kormányzati projektek és stratégiák, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium E-közigazgatási Szabad Szoft ver Kompetencia Központ, Budapest, 2013

Szabad CD 13.2-es változat, a FSF.hu (Free Soft ware Foundati on, Magyarország) és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium E-Közigazgatási Szabad Szoft ver Kompetencia Központ közös kiadványa, 2013

A Kompozer webszerkesztő program weboldala: htt p://kompozer.net/


A Kstars program weboldala a KDE Edu oldalon belül: htt p://edu.kde.org/kstars/A Kwordquiz program weboldala a KDE Edu oldalon belül: htt p://edu.kde.org/kwordquiz/Lakos Atti la – Nyékiné Gaizler Judit (szerkesztők): Java 2 úti kalauz programozóknak 5.0

(I.-II.), ELTE TTK, 2009A Lazarus fejlesztői környezet weboldala: htt p://www.lazarus.freepascal.org/Laura Lemay: Perl mesteri szinten 21 nap alatt , Kiskapu Kiadó, Budapest, 2003A LibreLogó-ról szóló hír: htt p://libreoffi ce.hu/2012/11/30/librelogo-a-libreoffi ce-4-0-ban/LibreLogo kézikönyv: htt p://www.numbertext.org/logo/logofuzet.pdfLibreOffi ce dokumentációk magyar nyelven: htt p://libreoffi ce.hu/konyvek/A LibreOffi ce projekt magyar nyelvű oldala: htt p://libreoffi ce.huA 2001. évi GNU/Linux konferencia kiadványa: htt p://mek.oszk.hu/01200/01239/01239.pdfA Linux az Oktatásban Konferencia weboldala: htt p://lok.hu/Az LTSP (Linux Terminal Server Project) weboldal: htt p://www.ltsp.org/Az LXDE grafi kus felület projektjének weboldala: htt p://lxde.org/A Magiszter.NET rendszer weboldala: htt ps://kiar.educati o.hu/digitalisiskolaportal/

StartPage.aspxA MinGW projekt weboldala: htt p://www.mingw.org/Az mlvt (Multi Lingual Vocabulary Trainer) program weboldala: htt p://sourceforge.net/

projects/mlvocabtrainer/A Moodle e-learning keretrendszer weboldala: htt p://moodle.org/ , illetve a projektről szóló

információk többnyire magyarul: htt ps://moodle.org/?lang=huA MySQL adatbázis kezelő weboldala: htt p://dev.mysql.com/A NetBeans programszerkesztő környezet weboldala: htt p://netbeans.orgA Numerical Chameleon program weboldala: htt p://www.jonelo.de/java/nc/Az informati kai kerett anterveket tartalmazó oldal: htt p://kerett anterv.ofi .hu/Az Oktatási Hivatal weboldala: htt p://www.oktatas.hu/Az informati ka érett ségin használható szoft verek listája: htt p://dload.oktatas.educati o.hu/

erett segi/nyilvanos_anyagok_2014majus/infalapism_irasbeli_szoft verlista_2014maj.pdfAz informati kai érett ségi követelményei: htt ps://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/

kozoktatas/erett segi/vizsgakovetelmenyek2012/informati ka_vk.pdfAz informati ka érett ségin használható szoft verek és operációs rendszerek telepítési leírásai:

htt p://www.oktatas.hu/kozneveles/erett segi/2013tavaszi_vizsgaidoszak/2013ban_hasznalhato_ingyenes_szoft verek

Az érett ségi feladatsorok keresőoldala az Oktatási Hivatal weboldalán keresztül: htt p://www.oktatas.hu/kozneveles/erett segi/feladatsorok_vizsgatargyankent

Az „One Laptop Per Child” projekt weboldala: htt p://one.laptop.org/Az OpenEDU projekt weboldala: htt p://openedu.hu/Az OpenOffi ce csomag weboldala: htt p://www.openoffi ce.org/Az Open Sakoré intelligens táblakezelő szoft ver weboldala: htt p://open-sankore.org/Az OpenSIS iskola adminisztrációs program weboldala: htt p://www.opensis.com/Az OpenSKM által készített tanulmány a nyílt szoft verek felhasználhatóságáról az

oktatásban: htt p://www.openskm.com/doc/open_skm_nyilt_szoft verek_oktatasban.pdf


Az openSUSE Linux weblapja: htt p://opensuse.orgAz OpenSUSE Li-f-e projekt weboldala: htt p://en.opensuse.org/openSUSE:Educati on-Li-f-eAz Open Theacher program weboldala: htt p://openteacher.org/en/Az Open Source Initi ati ve projekt weboldala: htt p://opensource.org/A nyílt licencek fajtái (angol): htt p://opensource.org/licensesA PDF (Portable Data Format) dokumentumok tárolására alkalmas fájlformátum leírása:

htt p://hu.wikipedia.org/wiki/Portable_Document_FormatA PDF Creator program weboldala: htt p://www.pdff orge.org/pdfcreatorPere László: Programozás C nyelven (UNIX – GNU/Linux), Kiskapu Könyvkiadó, 2003A Perl programozási nyelv weboldala: htt p://www.perl.org/Nicolas Petreley – Jono Bacon: Linux asztali gépen, Kiskapu Kiadó, Budapest, 2006A PhET szimulációs környezet weboldala: htt ps://phet.colorado.edu/hu/A Pinta rajzprogram weboldala: htt p://pinta-project.com/A Python programozási nyelv weboldala: htt p://python.org/A qmol program weboldala: htt p://sourceforge.net/projects/qmol/A QtCreator program weboldala: htt ps://qt-project.org/search/tag/qt~creatorEric S. Raymond: A katedrális és a bazár (Egy botcsinálta forradalmár gondolatai a Linuxról

és a nyílt forráskódú programokról), Kiskapu Kiadó, Budapest, 2004Red Hat Linux projekt weboldala: htt p://www.redhat.com/ illetve, htt p://www.redhat.com/

products/enterprise-linux/Az rpm csomagkezelő weboldala: htt p://rpm.org/A SAGE matemati kai szoft ver weboldala: htt p://www.sagemath.org/A School Tool iskola adminisztrációs program weboldala: htt p://schooltool.org/A Scienti fi c Linux projekt weboldal: htt p://scienti fi clinux.org/A Scratch programozási nyelv projektjének weboldala: htt p://scratch.mit.edu/A Scribus kiadványszerkesztő program weboldala: htt p://www.scribus.netA Seamonkey program weboldala: htt p://www.seamonkey-project.org/A SkoleLinux projekt weboldala: htt p://skolelinux.orgA Stellarium program weboldala: htt p://www.stellarium.org/hu/A SuliX weblapja: htt p://sulix.hu/Mark Summerfeld: Python 3 programozás – Átf ogó bevezetés a Python nyelvbe, Kiskapu

Kiadó, Budapest, 2009A Szabad Szoft ver Intézet Linux alapon kialakított ECDL-vizsgára felkészítő oldala: htt p://

www.szszi.hu/ecdl/AlapOldalAz E-közigazgatási Szabad Szoft ver Kompetencia Központ weboldala: htt p://szabadszoft ver.

kormany.hu/A Taninform weboldala: htt p://www.taninform.hu/taninform/fooldalEsett anulmány a Linuxra való átállásról Nagy-Britanniában: htt p://www.theregister.co.uk/

Design/page/linux_case_study_orwell_high_school.htmlA Thunderbird levelezőkliens weboldala: htt p://www.mozilla.org/hu/thunderbird/


A TisztaSzoft ver projekt közoktatási megoldásairól szóló weboldal: htt p://ti sztaszoft ver.hu/kozoktatas.asp

A TisztaSzofver Program weboldala: htt p://www.ti sztaszoft ver.huA TuxMath program weboldala: htt p://tux4kids.alioth.debian.org/tuxmath/A TuxPaint weboldala: htt p://www.tuxpaint.org/Az UberStudent projekt honlapja: htt p://uberstudent.org/Az Ubuntu projekt weboldala: htt p://ubuntu.org/Az Ubuntu Linux magyar támogató oldala: htt p://ubuntu.hu/ illetve az Ubuntu Linux

hivatalos oldal: htt p://www.ubuntu.com/Ubuntu rendszerkövetelmények: htt p://hu.wikipedia.org/wiki/Ubuntu_%28Linux-disztrib%C

3%BAci%C3%B3%29#Rendszerk.C3.B6vetelm.C3.A9nyekAz Ubuntu magyar támogatóinak oktatással foglalkozó részének weboldala: htt p://edu.

ubuntu.hu/Ubuntu Érett ségi Remix: htt p://edu.ubuntu.hu/erett segi.htmlAz UHU Linux weboldala: htt p://uhulinux.hu/Az UHU Linux érett ségi változatának weboldala: htt p://uhulinux.hu/erett segi_valtozatA VirtualBox virtualizációs környezet weboldala: htt ps://www.virtualbox.org/A VLC lejátszó weboldala: htt p://www.videolan.org/vlc/A VMWare virtualizációs környezet weboldala: www.vmware.com/hu/A vektorgrafi ka meghatározása: htt p://hu.wikipedia.org/wiki/Vektorgrafi kaA WinSCP weboldala: htt p://winscp.net/eng/index.phpA Word Search Creator program weboldala: htt p://sourceforge.net/projects/wsc/Az XFCE grafi kus felület projektjének weboldal: htt p://www.xfce.org/

TÁ B L Á Z A T A T O K J E G Y Z É K E 169

10. Táblázatatok jegyzéke

1. táblázat Linux megoldások csoportosítása kliens és szerveroldali változatai …………… 38 2. táblázat Csomagformátumok és kezelőprogramjaik a különböző, itt átt ekintett

Linux változatokban ……………………………………………………………………………………… 40 3. táblázat MS Offi ce és LibreOffi ce komponensek megfeleltetése ……………………………… 53 4. táblázat Szoft verlista Windows operációs rendszerre ……………………………………………… 67 5. táblázat Az érett ségin használható Linux változatok listája ……………………………………… 68 6. táblázat Az Ubuntu Érett ségi Remix (12.04.1) által elérhet szoft verek listája …………… 68 7. táblázat A SuSE – Érett ségi Linux SLED 12 SP2 változata által kínált

szoft verek listája ………………………………………………………………………………………… 69 8. táblázat A SuliX Professional 7 változat által szolgáltatott szoft verek listája …………… 69 9. táblázat A pilot kutatásba bevont intézmények informati kai környezete ………………… 7910. táblázat A tanulói minta (n=184) intézmények szerinti megoszlása (fő) …………………… 8011. táblázat Az iskolai részt vevő személyek létszáma, megoszlása intézmények

szerint (fő) …………………………………………………………………………………………………… 8112. táblázat A szabad szoft verek ismeretének és használatának megoszlása

a tanulói mintában (%) ………………………………………………………………………………… 8213. táblázat A szabad szoft verek ismeretének és használatának megoszlása

a tanulói mintában a kísérleti és kontrollcsoport összehasonlításában (%) ……………………………………………………………………………… 84

14. táblázat A szabad szoft verek ismeretének és használatának megoszlása a tanári mintában (fő) ………………………………………………………………………………… 84

15. táblázat Iskolai szolgáltatások megítélésnek átlagpontjai itemenként 87a tanári mintában ………………………………………………………………………………………… 85

16. táblázat Számítógép-használati tudás megoszlása önbevallás alapján a tanulói mintában (%) ………………………………………………………………………………… 87

17. táblázat. AZ IKT-val kapcsolatos atti tűdök átlagértékei a tanári mintában (Likert-skála alapján) …………………………………………………………………………………… 89

18. táblázat A kutatásba bevont intézményekben alkalmazott iskolai adminisztrációs rendszerek ……………………………………………………………………………………………………111

Európai SzociálisAlap

A M

OB

ILTE

CHN

OLÓ

GIÁ

VAL

TÁM

OG

ATO

TT T

AN

ULÁ

S É

S TA

NÍT

ÁS

MÓ

DSZ

EREI

XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz (TÁMOP-3.1.1-11/1.2012.0001)

A MOBILTECHNOLÓGIÁVAL TÁMOGATOTT TANULÁS ÉS TANÍTÁS MÓDSZEREI

XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció)II. szakasz (TÁMOP-3.1.1.-11/1.2012.0001)

nyílt forráskódú operációs rendszerek alkalmazási...

Documents