nyme informatika intézet

NYME Informatika Inteacutezet

Szaacutemiacutetoacutegeacutepes alkalmazaacutesok

Kalmaacuter Jaacutenos

4 előadaacutes

Tartalombull Dokumentum-feldolgozaacutesbull Szoumlvegfeldolgozaacutes eacutes kiadvaacutenyszerkeszteacutesbull A szoumlvegszerkesztők főbb jellemzőibull A dokumentum szerkezete hivatkozaacutesokbull Bemutatoacutek taacutejeacutekoztatoacutek keacutesziacuteteacutesebull Szaacutemiacutetaacutesok eacutes elemzeacutesek veacutegrehajtaacutesa taacuteblaacutezatkezeleacutesbull Időgazdaacutelkodaacutes eacutes tervezeacutesbull Szaacutemiacutetoacutegeacutepes grafika eacutes keacutepfeldolgozaacutesbull Vektorgrafikus eacutes rasztergrafikus rendszerekbull A Corel rajzoloacute illusztraacutecioacutekeacutesziacutető programcsomagjabull Az ADOBE PHOTOSHOP keacutepfeldolgozoacutebull Folyamatvezeacuterlő szaacutemiacutetoacutegeacutepes grafikus rendszerekbull Szimulaacutecioacute szaacutemiacutetoacutegeacutepes grafikaacuteval

NYME Informatika Inteacutezet Taacutergy Szaacutemiacutetoacutegeacutepes Alkalmazaacutesok

Irodai alkalmazaacutesok

Szoumlvegfeldolgozaacutes eacutes kiadvaacutenyszerkeszteacutes

A szervezeten beluumlli eacutes a szervezetek koumlzoumltti informaacutecioacuteaacuteramlaacutesban meacuteg napjainkban is meghataacuterozott hagyomaacutenyos forma az iacuteraacutesos kommunikaacutecioacute mely szoumlveges dokumentumok okmaacutenyok (toumlbbek koumlzoumltt levelek feljegyzeacutesek jelenteacutesek eacutes űrlapok) elkeacutesziacuteteacuteseacutet eacutes megkuumlldeacuteseacutet jelenti

A dokumentumokkal - mint adathordozoacutekkal - kapcsolatos teveacutekenyseacutegek oumlsszesseacutege a dokumentum-feldolgozaacutes Ez haacuterom fő reacuteszre oszthatoacute

bull a dokumentum keacutesziacuteteacutes

bull a dokumentum taacuterolaacutes

bull visszakereseacutes


A dokumentum feldolgozaacuteson beluumll jelentős szerepet jaacutetszik a szoumlvegfeldolgozaacutes mely a dokumentum szoumlveges reacuteszeinek leacutetrehozaacutesaacutehoz taacuterolaacutesaacutehoz eacutes visszakereseacuteseacutehez kapcsoloacutedoacute teveacutekenyseacutegek oumlsszesseacutegeacutet jelenti

Az elektronikus dokumentum az informaacutecioacuteknak szaacutemiacutetoacutegeacutepes adathordozoacuten taacuterolt moacutedosiacutethatoacute tovaacutebbiacutethatoacute eacutes nyomtatott formaacuteban is megjeleniacutethető vaacuteltozata

Az elektronikus dokumentumok terjedeacutese eacutes a szaacutemiacutetaacutestechnika fejlődeacutese vezetett el a szaacutemiacutetoacutegeacutepes kiadvaacutenyszerkeszteacutes (desktop publishing = DTP ) kialakulaacutesaacutehoz Ez nyomdai (vagy azt megkoumlzeliacutető) minőseacutegű kiadvaacutenyok előaacutelliacutetaacutesaacutet jelenti aacuteltalaacutenos ceacuteluacute szaacutemiacutetoacutegeacutepekkel

A szaacutemiacutetoacutegeacutepes kiadvaacutenyszerkeszteacutes folyamata magaacuteban foglalja a kiadvaacuteny szoumlvegeacutenek megszerkeszteacuteseacutet eacutes ellenőrzeacuteseacutet az illusztraacutecioacutek elkeacutesziacuteteacuteseacutet az oldaltervezeacutest a toumlrdeleacutest a korrektuacuteraacutet veacuteguumll a nyomtataacutest

Korrektuacutera A dokumentum ellenőrzeacutese nyelvtani eacutes toumlrdeleacutesi szempontboacutel (pl elvaacutelasztaacutesok aacutebraacutek eacutes feliratok stb)


A dokumentumkeacutesziacuteteacutes tipograacutefiai szabaacutelyai eacutes ajaacutenlaacutesai

A dokumentumkeacutesziacuteteacutes javasolt sorrendje begeacutepeleacutes formaacutezaacutes

Ne hasznaacuteljuk ki a szoumlvegszerkesztők minden laacutetvaacutenyos lehetőseacutegeacutet mert az egyszerű olvasoacutet csak elbizonytalaniacutetja a vaacuteltozatossaacuteg pl nem ismeri fel az oumlsszetartozoacute reacuteszeket

Teacuterkoumlz sorkoumlz szoacutekoumlz beaacutelliacutetaacutesait biacutezzuk a szerkesztőre

Nyitoacutezaacuteroacutejel előtt van utaacutena nincs szoacutekoumlz

Veacutegzaacuteroacutejel előtt nincs utaacutena van szoacutekoumlz

A paacuterbeszeacutedet jeloumllő gondolatjelet fix hosszuacute szoacutekoumlz koumlvesse

Egyeacuteb iacuteraacutesjelek koumlzvetlenuumll szoacute utaacuten aacutellnak őket szoacutekoumlz koumlvesse ()

Felsorolaacutes ha leacutenyeges a sorrend arab vagy roacutemai szaacutemokat hasznaacuteljunk egyeacutebkeacutent kuumlloumlnleges karaktereket (diams) A felsorolaacutesok egymaacutesba aacutegyazottak is lehetnek belső szinten uacutej szaacutemozaacutes (vagy jeloumlleacutes) indul

A leiacuteroacute lista elemei szoumlveges ciacutemkeacutevel vannak azonosiacutetva ezek kihuacutezaacutessal kezdődnek


Grafikus felhasznaacuteloacutei feluumllet GUI a Windowsnaacutel maacuter bemutatott felhasznaacuteloacutebaraacutet kezelői feluumllet

WYSIWYG azt kapod amit laacutetsz maacuter begeacutepeleacuteskor is a veacutegeredmeacutenyt laacutetod

Stiacutelus a dokumentum aacuteltalaacutenos formaacutetuma

Szerkeszthető-e maacutes alkalmazaacutessal = ASCII file-t leacutetre tud hozni

Hordozhatoacutesaacuteg lehet-e menteni PDF vagy PS formaacutetumban

Elvaacutelasztaacutes tud-e automatikusan eacutes helyesen szavakat darabolni

Irodalmi hivatkozaacutesok van-e automatikusan frissiacutethető kapcsolat a hivatkozaacutesok eacutes az irodalomjegyzeacutek koumlzoumltt

Aacutebraacutek feliratozaacutesa megoldott-e a szoros zaacuteraacutes vagyis az aacutebra eacutes felirata nem keruumllhet maacutes oldalra

Keacutepek a TeX eacutes a LaTeX csak EPS PS eacutes PDF formaacutetumot fogad el

A szoumlvegszerkesztők főbb jellemzőinek definiacutecioacuteja


Figyelendő sajaacutetossaacutegok

A hasznaacutelt nyelvtől fuumlgg az (angol ndash magyar)- elvaacutelasztaacutes szabaacutelyozaacutesa - tizedespont vagy vessző (1235 ndash 1235)- peacutenznem jeloumlleacutese ($10 ndash 10 $)- meacuterteacutekegyseacuteg jeloumlleacutese (100m ndash 100 m)- ideacutezőjel hasznaacutelata (bdquordquo ndash ldquordquo)

Matematikai keacutepletek

A helyes matematikai formalizmus szerint a konstansokat aacutelloacute a vaacuteltozoacutekat dőlt betűvel iacuterjukHasznaacuteljuk az oumlsszegre rsquosumrsquo a szorzatra rsquoprodrsquo eacutes az integraacutelra rsquointrsquovonatkozoacute szabvaacutenyos jeleketA szorzaacutes jele nem rsquorsquo vagy rsquoxrsquo hanem rsquorsquo vagy rsquotimesrsquo A rsquorsquo a meacuternoumlki gyakorlatban a konvoluacutecioacute jeleA vektorokat vastagiacutetott kisbetűkkel a maacutetrixokat vastagiacutetott nagybetűkkel jeloumlljuumlkSzoumlgletes zaacuteroacutejelet diszkreacutet argumentumhoz kerek zaacuteroacutejelet pedig folytonos argumentumhoz hasznaacuteljunkGondosan alkalmazzuk az indexeket


A dokumentum szerkezete

Fejezetek oumlnaacutelloacute roumlvid ciacutemmel ellaacutetott tartalmi egyseacutegek Akkor sorszaacutemozzuk ha a főszoumlveget (a dokumentum leacutenyegi tartalmaacutet) egy gondolatmenet leacutepcsői szerint fejtik ki de nincs sorszaacutema a tartalomjegyzeacuteknek az előszoacutenak az ajaacutenlaacutesnak a bevezetőnek az oumlsszefoglalaacutesnak a koumlszoumlnetnyilvaacuteniacutetaacutesnak az utoacuteszoacutenak a taacutergymutatoacutenak vagy az irodalomjegyzeacuteknek A fuumlggeleacuteket roacutemai szaacutemokkal sorszaacutemozzuk

Alfejezetek reacuteszletezik a fejezet teacutemaacutejaacutet szinteacuten legyen toumlmoumlr alciacutemuumlk

Bekezdeacutes uacutej gondolat kezdeteacutet jeloumlli fix behuacutezaacutessal toumlbb sorboacutel aacutelljon

Mondat ahogy azt a nyelvtan definiaacutelja kezdő nagybetűvel

-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------Hivatkozaacutesok

Toumlrteacutenhet- dokumentumon beluumll maacutes fejezetre keacutepletre aacutebraacutera- kuumllső cikkre koumlnyvre URL-re (haacuteloacutezati ciacutem) Aacuteltalaacuteban a szerző(k) neveacutet a mű ciacutemeacutet kiadoacutejaacutet a megjeleneacutes időpontjaacutet az ideacutezett oldalszaacutemokat tartalmazza vesszővel elvaacutelasztva URL eseteacuten a megtekinteacutes időpontja is feltuumlntetendő mert a tartalom időben vaacuteltozhat


Tovaacutebbi hasznos definiacutecioacutek

Mottoacute frappaacutens gondolat a dokumentum vagy a fejezet elejeacuten

Taacutergymutatoacute a fontosnak iacuteteacutelt szavak gyűjtemeacutenye az előfordulaacutesok oldalszaacutemaival egyuumltt

Aacutebra grafikus keacutepet vagy diagramot tartalmazoacute objektum

Taacuteblaacutezat rendezett adatokat tartalmazoacute objektum Az egymaacutes alaacute keruumllő elemeket egyseacutegesen igaziacutetsuk (jobbra balra vagy koumlzeacutepre) Tizedespontos szaacutemok eseteacuten a tizedespontok legyenek egy vonalban hogy a helyeacuterteacutekek egymaacutes alaacute keruumlljenek

Felirat az objektumok tartalmaacutera utaloacute roumlvid ciacutem Elhelyezkedeacutese aacuteltalaacuteban az objektum alatt de koumlvetkezetes legyen Nyomtataacuteskor a jellemzett objektummal egy oldalra keruumlljoumln

Szoumlvegdoboz benne a szoumlveg viacutezszintesen eacutes fuumlggőlegesen is koumlzeacutepre rendezett legyen

Iniciaacuteleacute a bekezdeacutes elejeacutet kiemelő toumlbbsoros betű


Egyeacuteb fogalmak eacutes jellemzőik

Szedeacutes a szoumlveg elrendezeacutese a papiacuteron

Szedeacutesi tuumlkoumlr a lap azon reacutesze ahovaacute szoumlveg keruumll

Margoacute a lap szeacuteleacuten tisztaacuten maradoacute saacutev biztosiacutetja hogy a szoumlveg koumlzeacutepre keruumlljoumln Keacutetoldalas szedeacutesneacutel meacuterete a paacuteros illetve paacuteratlan oldalakon elteacuterő lehet mert a koumlteacutesnek is kell helyet fenntartani

Szeacuteljegyzet laacutebjegyzet margoacutera keruumllő a főszoumlveghez kapcsoloacutedoacute megjegyzeacutes

Fejleacutec laacutebleacutec szinteacuten a margoacutera keruumll a dokumentum minden lapjaacuten megjelenő fix szoumlveg

Text file ASCII file (nem tartalmaz formaacutetum infoacutet)

Editor szoumlvegszerkesztő

RTF formaacutetumozott szoumlvegfile

PDF hordozhatoacute (szabvaacuteny) formaacutetumozott file

Helyesiacuteraacutes-ellenőrzeacutes nyelvfuumlggő nyelvtani segeacutedeszkoumlz

PS EPS LaTeX-hez szerkeszthető keacutepformaacutetumok

Betűkoumlz szoacutekoumlz sorkoumlz hasaacutebkoumlz teacuterkoumlz taacutevolsaacuteg az objektumok koumlzoumltt


Eacutelőfej eacutelőlaacuteb olyan fejleacutec (laacutebleacutec) amely időben (daacutetum) vagy helyben (oldalszaacutem) vaacuteltozoacute informaacutecioacutet tartalmaz

Uacutesztataacutes a szoumlvegszerkesztő program oumlnaacutelloacutean illeszti be a dokumentumba az objektumot hogy megjeleneacutese optimaacutelis legyen

Betűtiacutepus vaacutelasszunk a tartalomnak eacutes egyeacuteb felteacuteteleknek (pl tartalmaz-e minden hasznaacutelni kiacutevaacutent jelet) megfelelőt a hosszuacute dokumentumok ne tartalmazzanak modern (faacuterasztoacute) tiacutepusokat (Ariel Futura Helvetica) a műszaki szoumlvegekhez viszont a Klasszicista (Bodoni) eacutes Egytienne (Rockwell) tiacutepusokat hasznaacuteljunk A dokumentumot azonos betűtiacutepussal iacuterjuk veacutegig inkaacutebb a kiemeleacutessel (vastagiacutetaacutes bold kurziacutev italic alaacutehuacutezaacutes kiskapitaacutelis) sziacutenesiacutetsuumlk de egyseacutegesen vagyis a kineacutezet igazodjon a tartalmi osztaacutelyokhoz

Betűmeacuteret ideaacutelis meacuteret a főszoumlveghez 10-12 a ciacutemeket legfeljebb keacutetszeresre nagyiacutetsuk a szerkezeti szint fuumlggveacutenyeacuteben egyseacutegesen a szeacuteljegyzetre eacutes laacutebjegyzetre pedig 6-8-as meacuteretet vaacutelasszunk


Szorosan zaacuter fix szoacutekoumlz

Nem toumlrhető szoacutekoumlz csak egy sorba iacuterhatoacute szavak koumlzeacute tesszuumlk

Pont mondat-veacutegjel

Uacutejsor karakter soremeleacutest okoz pl Enter

Felsorolaacutes lista sorszaacutemozott vagy kuumlloumlnleges karakterrel kezdődő mondatok

Ideacutezőjel nyelvtől fuumlggő szimboacutelum-paacuter

Időpont pl 201533 angolban kiegeacutesziacutethető az am pm roumlvidiacuteteacutesekkel

Daacutetum pl 20020923 az oumlsszetevők sorrendje a nyelv fuumlggveacutenye

Koumltőjel gondolatjel tuacutel hosszuacute szavakhoz vagy paacuterbeszeacuted jelzeacuteseacutehez


Keacuteplet matematikai szimboacutelumok sorszaacutemozaacutes aacutellandoacutek vaacuteltozoacutek

Fuumlggeleacutek kiegeacutesziacutető reacutesz a dokumentum veacutegeacuten

Bekezdeacutes egy gondolatnyi szoumlveg Kezdeteacutet jeloumllheti behuacutezaacutes vagy kihuacutezaacutes

Margoacute ahova nem keruumllhet a szoumlveg toumlrzse

Fejleacutec laacutebleacutec szeacuteljegyzet ezek meacutegis a margoacutera keruumllnek

Taacuteblaacutezat egyseacuteges szerkezet (sorok+oszlopok) első sora a ciacutemsor

Aacutebra felirattal ellaacutetott keacutep vagy diagram

Kiemeleacutes betűformaacutezaacutessal pl bold kurziacutev alaacutehuacutezott kiskapitaacutelis

Stiacutelus a dokumentum formaacutetumjellemzőinek oumlsszesseacutege

Iniciaacuteleacute a bekezdeacutes első nagyiacutetott betűje


Hasznos tanaacutecsok

Munka koumlzben mentsuumlnk sűrűn vagy keacuterjuumlnk automatikus menteacutest hogy a szaacutemiacutetoacutegeacutep esetleges lefagyaacutesakor ne vesszen el addigi munkaacutenk

A hordozhatoacutesaacuteg eacuterdekeacuteben mentsuumlk dokumentumunk veacutegső formaacutejaacutet PS vagy PDF formaacutetumban melyek az ADOBE ceacuteg aacuteltal szabvaacutenyosiacutetott nyomtataacutesi leiacuteroacutenyelvek Az alaacutebbi leiacuteroacutenyelvek meacuteg nem eacuterteacutek el veacutegső formaacutejukat tehaacutet meacuteg vaacuteltoznak de ceacuteljuk ugyanaz vagyis hogy a dokumentum mindenuumltt ugyanabban a formaacutetumban jelenjen meg ndash kiveacutetel a HTML mert annaacutel a megjeleneacutes pl a boumlngeacutesző beaacutelliacutetaacutesaitoacutel is fuumlgg


Tovaacutebbi fogalmak

SGML szabvaacutenyosiacutetott aacuteltalaacutenos leiacuteroacutenyelv

XML kiterjeszthető leiacuteroacutenyelv

HTML hipertext leiacuteroacutenyelv amely linkek segiacutetseacutegeacutevel teszi lehetőveacute a dokumentum maacutes reacuteszeinek vagy maacutes dokumentumoknak a koumlzvetlen megtekinteacuteseacutet

Ha a dokumentumot eredeti formaacutetumaacuteban visszuumlk magunkkal akkor gondoskodnunk kell az esetleges kiegeacutesziacutető file-ok (pl fontok csatolt vagy beillesztett objektumok) megleacuteteacuteről Peacuteldaacuteul a TeX eacutes a LaTeX eseteacuteben ceacutelszerű az egeacutesz munkakoumlnyvtaacuterat vinni

Maacuter leacuteteznek olyan konvertaacuteloacute programok is melyek a TeX LaTeX eacutes a Word koumlzoumltti formaacutetum-konverzioacutet megoldjaacutek rtf2latex2e ltx2rtf word2tex


Bemutatoacutek taacutejeacutekoztatoacutek keacutesziacuteteacutese

Kuumlloumlnboumlző bemutatoacutek taacutejeacutekoztatoacutek előadaacutesok megtartaacutesa soraacuten az alapvető ceacutel az informaacutecioacutek mineacutel hateacutekonyabb koumlzleacutese eacutes a reacutesztvevők meggyőzeacutese

Ezt segiacutetik a prezentaacutecioacutes alkalmazaacutesok (presentation applications) amelyek az informaacutecioacuteaacutetadaacutes szemleacuteletesseacutegeacutenek noumlveleacuteseacutet a hagyomaacutenyos iacuteraacutes- eacutes diavetiacutetőkhoumlz hasonloacute moacutedon biztosiacutetjaacutek

A prezentaacutecioacutes alkalmazaacutesok alapvető dokumentuma a bemutatoacute (presentation) amely diaacutekboacutel (slide) valamint speciaacutelis kiegeacutesziacutető elemekből (pl előadoacutei megjegyzeacutesek) aacutell


A prezentaacutecioacutes alkalmazaacutesok alapvető funkcioacutei

bull szaacutemiacutetoacutegeacutepes bemutatoacute leacutetrehozaacutesa

bull az egyes szaacutemiacutetoacutegeacutepes diaacutek elkeacutesziacuteteacutese

bull a diaacutek sorrendjeacutenek eacutes megjeleniacuteteacutesi moacutedjaacutenak megadaacutesa

bull a szaacutemiacutetoacutegeacutepes bemutatoacute lejaacutetszaacutesa valamint megjeleniacuteteacutese hagyomaacutenyos adathordozoacuten


A szaacutemiacutetoacutegeacutepes diaacutek elkeacutesziacuteteacutese

bull a dia feleacutepiacuteteacuteseacutenek megadaacutesaacutet

bull egyes elemeinek leacutetrehozaacutesaacutet

bull a dia formaacutetumaacutenak meghataacuterozaacutesaacutet

foglalja magaacuteban


Ennek soraacuten aacuteltalaacuteban lehetőseacuteg van előre elkeacutesziacutetett elemek (sablonok bemutatoacute-vaacutezak) felhasznaacutelaacutesaacutera is Emellett minden dia meghataacuterozott tiacutepusuacute adatelemeket tartalmazhat ezek lehetnek ciacutemek szoumlveges reacuteszek diagramok aacutebraacutek keacutepek

A dia formaacutetumaacutenak megadaacutesa soraacuten beaacutelliacutethatoacuteak a szoumlvegek jellemzői az alkalmazott sziacutenkeacuteszlet a haacutetteacuter mintaacutezata stb

A diaacutek sorrendjeacutenek megadaacutesa soraacuten moacuted van a diaacutek toumlrleacuteseacutere aacutethelyezeacuteseacutere maacutesolaacutesaacutera valamint uacutej diaacutek beszuacuteraacutesaacutera

A diaacutek megjeleniacuteteacutesi moacutedjaacutenak megadaacutesa soraacuten lehet beaacutelliacutetani hogy az egyes diaacutek csereacuteje milyen moacutedon eacutes milyen uumltemezeacutessel toumlrteacutenjen Ez megvaloacutesiacutethatoacute pl aacutettűneacutessel kuumlloumlnboumlző iraacutenyokba toumlrteacutenő mozgataacutessal


A szaacutemiacutetoacutegeacutepes bemutatoacute lejaacutetszaacutesa soraacuten toumlrteacutenik meg az elkeacutesziacutetett diaacutek megjeleniacuteteacutese amely lehet automatikus illetve manuaacutelis A lejaacutetszaacutes soraacuten aacuteltalaacuteban moacuted van a megjeleniacutető uumlzemmoacutedboacutel aacutetteacuterni a rajzoloacute uumlzemmoacutedba Ekkor az előadoacute az egeacuter segiacutetseacutegeacutevel szabadkeacutezi rajzokat keacutesziacutethet ezaacuteltal kiegeacutesziacutetheti az eacuteppen laacutethatoacute dia tartalmaacutet


Szaacutemiacutetaacutesok eacutes elemzeacutesek veacutegrehajtaacutesa taacuteblaacutezatkezeleacutes

Az irodai alkalmazaacutesok egyik feladata a munka soraacuten szuumlkseacuteges szaacutemiacutetaacutesok veacutegrehajtaacutesaacutenak segiacuteteacutese Ezek az alkalmazaacutesok meghataacuterozott adatokboacutel kiindulva a felhasznaacuteloacute aacuteltal megadott algoritmus szerint előaacutelliacutetjaacutek a szuumlkseacuteges eredmeacutenyadatokat

Aacuteltalaacuteban numerikus eacutes logikai adatokat dolgoznak fel ezekkel matematikai eacutes logikai műveleteket hajtanak veacutegre Ehhez fuumlggveacutenyeket illetve ezekből feleacutepiacutetett keacutepleteket is felhasznaacutelnak

A keacutepletek eacuterteacuteke mindig a parameacuteterek aktuaacutelis eacuterteacutekeacuten alapul ezeacutert egyetlen cella moacutedosiacutetaacutesa a taacuteblaacutezat szaacutemos (keacuteplet) cellaacutejaacutenak aacutetiacuteraacutesaacutet eredmeacutenyezheti


A taacuteblaacutezatkezelő alkalmazaacutesok alapeleme az űrlapok keacutesziacuteteacuteseacutet lehetőveacute tevő uumlres taacuteblaacutezat a munkalap (worksheet) A munkalap meghataacuterozott szaacutemuacute sorba eacutes oszlopba rendezett mezőkből (cellaacutekboacutel) aacutelloacute taacuteblaacutezat melynek elemeire toumlrteacutenő hivatkozaacutessal lehet keacutepleteket definiaacutelni illetve az ezekkel előaacutelliacutetott eredmeacutenyadatokat elhelyezni Az oszlopokhoz (a sakktaacuteblaacutehoz hasonloacutean) betűk vannak rendelve a sorokhoz szaacutemok vagyis a C4 cella a 4 sor 3 oszlopaacuteban talaacutelhatoacute

A cellaacutekba szoumlvegeket szaacutemokat (a formaacutetum alapjaacuten osztaacutelyozza bevitelkor az adatot a program) eacutes keacutepleteket (koumltelezően a rsquo=rsquo jellel kezdődik) iacuterhatunk

A taacuteblaacutezatkezelő alkalmazaacutesok aacuteltalaacuteban nagyszaacutemuacute fuumlggveacutenyt tartalmaznak amelyek a keacutepletekben felhasznaacutelhatoacutek


Ezek legjellemzőbb csoportjai a koumlvetkezők

bull matematikai

bull logikai

bull trigonometriai

bull statisztikai

bull peacutenzuumlgyi

bull maacutetrix-kezelő

bull valamint

bull daacutetum eacutes idő-kezelő fuumlggveacutenyek


Az alapfunkcioacutek mellett a taacuteblaacutezatkezeleacutes elemzeacutesek veacutegrehajtaacutesaacutera is alkalmas Ennek soraacuten moacuted van pl egy kiacutevaacutent (minimaacutelis maximaacutelis vagy meghataacuterozott) eacuterteacutekű alapadat meghataacuterozaacutesaacutera valamint kuumlloumlnboumlző statisztikai elemzeacutesek veacutegrehajtaacutesaacutera

A taacuteblaacutezatkezelő alkalmazaacutesok az eredmeacutenyadatok szemleacuteletes formaacuteban toumlrteacutenő megjeleniacuteteacuteseacutet diagramok keacutesziacuteteacuteseacutet is lehetőveacute teszi Az adatok megjeleniacutethetők koumlr- teruumllet- pontdiagrammal vagy grafikonon


Időgazdaacutelkodaacutes eacutes tervezeacutes

A szervezetek hateacutekony műkoumldeacuteseacuteben a vezetői munkaacuteban meghataacuterozoacute a megfelelő időgazdaacutelkodaacutes Az idővel valoacute gazdaacutelkodaacuteshoz be kell osztani a rendelkezeacutesre aacutelloacute időt azaz meg kell tervezni annak felhasznaacutelaacutesaacutet A figyelembe veendő feladatok lehetnek

bull meghataacuterozott időponthoz koumltoumltt roumlgziacutetett időtartamuacute esemeacutenyek (rendezveacutenyek)

bull meghataacuterozott időpontig elveacutegzendő teveacutekenyseacutegek (hataacuteridős feladatok)


A meghataacuterozott időponthoz koumltődő esemeacutenyeket a reacutesztvevőkkel előzetesen egyeztetve elfoglaltsaacutegaikat figyelembe veacuteve kell tervezni (Ezek lehetnek pl a kuumlloumlnboumlző eacutertekezletek megbeszeacuteleacutesek talaacutelkozoacutek stb)

Ennek megfelelően a rendezveacutenyek szervezeacuteseacutet segiacutető alkalmazaacutesok keacutet legfontosabb funkcioacuteja a koumlvetkező

bull az esemeacutenyek egyezteteacutese

bull az esemeacutenyek nyilvaacutentartaacutesa eacutes megjeleniacuteteacutese

A meghataacuterozott időpontig elveacutegezhető teveacutekenyseacutegek tervezeacuteseacutet segiacutető alkalmazaacutesok figyelembe veszik hogy az ilyen teveacutekenyseacutegek koumlzoumltt lehetnek fuumlggőseacutegek eacutes e feladatok fontossaacutega is kuumlloumlnboumlző lehet


A szaacutemiacutetoacutegeacutepes grafika eacutes a

digitaacutelis keacutepfeldolgozaacutes fogalma

A generatiacutev szaacutemiacutetoacutegeacutepes grafika a keacutepi informaacutecioacute tartalmaacutera vonatkozoacute keacutepleiacuteraacutesi adatok (eacutes nem a keacutep) alapjaacuten algoritmusokkal aacutelliacutet elő pl a monitor keacutepernyőjeacuten megjeleniacutethető keacutepeket

A keacutepfeldolgozaacutes mindazon szaacutemiacutetoacutegeacutepes eljaacuteraacutesok eacutes moacutedszerek oumlsszesseacutegeacutet jelenti melyekkel a szaacutemiacutetoacutegeacutepen taacuterolt keacutepeket kezelni minőseacuteguumlket valamilyen szempont szerint javiacutetani lehet (pl eacutelek kiemeleacutese) eacutes ezaacuteltal tovaacutebb-feldolgozaacutesra alkalmasabbaacute vaacutelnak


(A keacutepfeldolgozoacute rendszerek a keacutepeket nem generaacuteljaacutek hanem inputkeacutent kapjaacutek meg peacuteldaacuteul a digitalizaacutelt fotoacutek mesterseacuteges hold felveacutetelek stb formaacutejaacuteban) A keacutepfeldolgozaacutes alapegyseacutege a raszteres keacutep mely n x m keacuteppontboacutel (pixelből) aacutell A keacuteppontokat szuumlrkeseacuteg vagy sziacuteninformaacutecioacutekkal jellemzik ezek egyuumlttese alkotja a keacutepadatokat


A szaacutemiacutetoacutegeacutepes alakfelismereacutessel a raszteres keacutepeken levő grafikus objektumok azonosiacutetaacutesaacutet veacutegezzuumlk el (Peacuteldaacuteul egy vaacuteros mesterseacuteges hold aacuteltal felvett keacutepeacuten az egyes utcaacutek eacutes ezek kereszteződeacuteseinek megaacutellapiacutetaacutesa) Ezekkel - a legtoumlbb esetben bonyolult matematikai eljaacuteraacutesokkal - a raszteres keacutepből kinyerjuumlk a keacutepleiacuteraacuteshoz szuumlkseacuteges leacutenyegi informaacutecioacutekat

Az alakfelismereacutes eacutes a keacutepfeldolgozaacutes moacutedszereinek eacutes eljaacuteraacutesainak egyuumltteseacutet nevezzuumlk digitaacutelis keacutepfeldolgozaacutesnak


Vektorgrafikus eacutes

rasztergrafikus rendszerek

A grafikus keacutepek szaacutemiacutetoacutegeacutepes feldolgozaacutesa a kezdetben csak a kuumlloumlnboumlző rajzoloacute programok alkalmazaacutesaacutet jelentette Ezek rasztergrafikus alapon műkoumldtek azaz keacuteppontokboacutel (pixelekből) aacutelloacute keacutepeket aacutelliacutetottak elő

A szaacutemiacutetoacutegeacutepes grafikaacuteban azokat a raszteres azaz keacuteppontokboacutel (pixelekből = picture element) aacutelloacute keacutepeket generaacuteloacute eacutes feldolgozoacute rendszereket melyekneacutel a keacutepi informaacutecioacute csak keacutepenkeacutent kereshető vissza eacutes a keacutep tartalma csak a teljes keacutep feluumlliacuteraacutesaacuteval moacutedosiacutethatoacute rasztergrafikus rendszereknek nevezzuumlk


Egyre nagyobb igeacuteny mutatkozott a grafikus objektumok adatbaacutezisban toumlrteacutenő taacuterolaacutesaacutera Ez vezetett a vektorgrafika kialakulaacutesaacutehoz mely az objektumokat maacuter egy lebegőpontos vilaacutegkoordinaacuteta-rendszerben iacuterja le

A szaacutemiacutetoacutegeacutepes grafikaacuteban azokat a rendszereket melyek a grafikus objektumokat egy lebegőpontos vilaacutegkoordinaacuteta-rendszerben modellezik vektorgrafikus rendszereknek nevezzuumlk


A keacuteppontos eacutes vektoros modelleken alapuloacute feldolgozaacutes kuumlloumlnbseacutegeacutet joacutel eacuterzeacutekelhetjuumlk ha a keacutepeken transzformaacutecioacutet alkalmazunk Nagyiacutetaacuteskor a raszteres keacutep eltorzul a vektorgrafikus keacutep viszont nem (mert a generaacutelaacutesi szabaacutelyok azonosak baacutermilyen meacuterteacutekegyseacuteget is alkalmazunk)

Rasztergrafika

(nagyiacutetaacutesnaacutel torzul a keacutep)

Rasztergrafika


Vektorgrafika (nagyiacutetaacutesnaacutel nem torzul a keacutep)


NYME Informatika Inteacutezet Taacutergy Szaacutemiacutetoacutegeacutepes alkalmazaacutesok

Grafikus prezentaacutecioacute (Business Graphics) kiadvaacutenyszerkeszteacutes reklaacutemgrafika

A Corel rajzoloacute illusztraacutecioacutekeacutesziacutető programcsomagja toumlbbek koumlzoumltt tartalmazzabull Corel DRAW vektoros illusztraacutecioacutes eacutes szerkesztő-rajzoloacuteprogramotbull Corel PHOTO-PAINT raszteres keacutepszerkesztő programotbull Corel TRACE vektorizaacuteloacute programotbull Corel TEXTURE proceduraacutelis textuacuterageneraacutetort (pl kő maacutervaacuteny felhő stb szimulaacutecioacutejaacutera)


A programcsomag uacutejabb verzioacuteinak neacutehaacuteny lehetőseacutegebull neacutehaacuteny speciaacutelis effektus oumlrveacutenyleacutes (twister) aacutettetsző aacuternyeacutekkeacutepzeacutes (Drop Shadow)bull az elkeacutesziacutetett keacutepek Internet kompatibilis előaacutelliacutetaacutesa (HTML forma GIF JPG vagy Java)bull IXLA csatoloacute a digitaacutelis kamera keacutepek fogadaacutesaacuterabull Batch processing lehetőseacutege (ez animaacutecioacute keacutesziacuteteacutesneacutel vagy keacutepek sorozataacuten veacutegrehajtott azonos moacutedosiacutetaacutes eseteacuten lehet hasznos)bull A Corel programcsomag keacutesziacutetőinek egyik fontos toumlrekveacutese a gyors eacutes felhasznaacuteloacutebaraacutet grafika keacutesziacuteteacutes Ezt a programcsomaggal egyuumltt szaacutelliacutetott objektumkoumlnyvtaacuterak bőseacuteges tartalma is mutatja+ 25000 clipart eacutes szimboacutelum+ 1000 Type eacutes True Type font+ 1000 nagyfelbontaacutesuacute fotoacute


Az ADOBE PHOTOSHOP

A nyomdai munkaacuteban kiadvaacutenyszerkeszteacutesben mindig kiemelt jelentőseacutegű reacuteszteruumllet volt a vizuaacutelis adatok keacutepek kezeleacuteseA DTP e szakteruumlleteacutere szaacutemos programcsomag specializaacuteloacutedott de a legelterjedtebb eacutes a szakma eacuterteacutekiacuteteacutelete szerint legsokoldaluacutebb mindenkeacuteppen az ADOBE ceacuteg PHOTOSHOP nevű raszteres keacutepfeldolgozoacute programja


A programcsomag lehetőseacutegei neacutehaacuteny peacuteldaacuteval eacuterzeacutekeltetjuumlkbull a szokaacutesos sziacutenkezeleacutes mellett a PHOTOSHOP beeacutepiacutetett sziacutenmintaacutekat is felkiacutenaacutel melyeket a nyomdai festeacutekgyaacutertoacutek sziacutenkoacutedjai alapjaacuten is megvaacutelaszthatjukbull a keacutep jellemzőjekeacutent 0-255 koumlzoumltti eacuterteacutekkel a kontrasztot (contrast) is megadhatjuk mellyel a TV beaacutelliacutetaacutesaacutehoz hasonloacutean a keacutep vilaacutegos eacutes soumlteacutet reacuteszei koumlzoumltti toacutenusaacutetmenetet vaacuteltoztathatjuk megbull a PHOTOSHOP kuumlloumln szolgaacuteltataacutesokkal taacutemogatja a nyomdai keacutepek előkeacutesziacuteteacuteseacutetbull a raszteres keacutepek reacuteszeit kijeloumllhetjuumlk eacutes oumlnaacutelloacutean moacutedosiacutethatjuk a keacutepreacuteszek jellemzőit


A keacutepek manipulaacutelaacutesaacutet eacutes speciaacutelis effektusok előaacutelliacutetaacutesaacutet speciaacutelis eszkoumlzoumlk az uacuten filterek segiacutetik Iacutegy peacuteldaacuteul a blur filter laacutegyiacutetja a sziacutenek koumlzoumltti aacutetmenetet A distort filterrel eltorziacutethatjuk a keacutepet peacuteldaacuteul egy maacutesik keacutep adatai alapjaacuten a ripple filterrel pedig viacutezben tuumlkroumlződő keacutepet aacutelliacutethatunk elő

Ha nincs PhotoShop-unk akkor az ingyenes Google feacutele Picasa programmal is tanulmaacutenyozhatjuk az egyes keacutepmanipulaacutecioacutes eszkoumlzoumlket (picasagooglecom)


Folyamatok feluumlgyeleteacutet segiacutető szaacutemiacutetoacutegeacutepes grafikus rendszerek

A szaacutemiacutetoacutegeacuteppel vezeacuterelt folyamatokroacutel az eacuterzeacutekelők a kuumlloumlnboumlző meacutereacutesi eredmeacutenyek igen nagy szaacutemaacutet tovaacutebbiacutetjaacutek a feluumlgyelő koumlzpontba (erőművek vezeacuterlőtermei koumlzlekedeacutesiraacutenyiacutetaacutes komplex taacutevadat-feldolgozoacute haacuteloacutezat menedzselő koumlzpontja stb) Az emberi eacuteszleleacutes gyorsasaacutega e rendszerekneacutel egyes esetekben kritikus lehet Ezeacutert fontos szempont hogy az esemeacutenyeket a kezelőszemeacutelyzet megfelelő grafikus kijelzeacutessel vizuaacutelisan is eacuterzeacutekelje (villogaacutes piros sziacuten hangjelzeacutes stb) eacutes ezaacuteltal gyors beavatkozaacutesra legyen keacutepes


Szimulaacutecioacute szaacutemiacutetoacutegeacutepes grafikaacuteval

Szaacutemiacutetoacutegeacutepes grafikaacutet szimulaacutecioacutes kikeacutepzeacutesre maacuter kb 30 eacuteve hasznaacutelnak Az első ilyen alkalmazaacutesok a repuumllőgeacutep eacutes űrhajoacute szimulaacutetorok voltak melyekkel a piloacutetaacutek oktataacutesaacutet hajtottaacutek veacutegre A valoacutesaacuteghű jelenetek grafikaacuteval toumlrteacutenő valoacutes idejű (real-time) megjeleniacuteteacutese igen komoly szaacutemiacutetaacutesigeacutenyt jelent ezeacutert e rendszerek szeacuteles koumlrű elterjedeacutese csak az elmuacutelt eacutevekben kezdődoumltt meg


Neacutehaacuteny peacutelda a grafikus szimulaacutecioacute alkalmazaacutesaacutera

bull autoacutevezetők felkeacutesziacuteteacutese szimulaacutetorban a jeges uacutetviszonyokrabull nagyon gyors folyamatok modellezeacutese a tudomaacutenyos kutataacutesban (ilyen lehet pl egy keacutemiai reakcioacute szimulaacutecioacuteja eacutes ennek soraacuten kiszaacutemiacutetott keacutepek sorozataacuteboacutel egy film előaacutelliacutetaacutesa)bull katonai toumlrzsvezeteacutesi gyakorlatok amikor a harci esemeacutenyeket szaacutemiacutetoacutegeacuteppel szimulaacuteljaacutek eacutes grafikusan jeleniacutetik megbull katasztroacutefahelyzetek szaacutemiacutetoacutegeacutepes szimulaacutecioacuteja az elhaacuteriacutetaacutesban reacuteszt vevő egyseacutegek kikeacutepzeacutese ceacuteljaacuteboacutelbull időjaacuteraacutes előrejelzeacutes keacutesziacuteteacutese szaacutemiacutetoacutegeacutepes szimulaacutecioacuteval eacutes a leacutegkoumlri mozgaacutesok megjeleniacuteteacutese szaacutemiacutetoacutegeacutepes teacuterkeacutepen


A szimulaacutecioacutehoz keacutesziacutetett szaacutemiacutetoacutegeacutepes animaacutecioacute tulajdonkeacuteppen a modernebb vaacuteltozata a koraacutebbi rajzfilm truumlkkoumlknek A legfejlettebb grafikus programokkal keacutesziacutetett animaacutecioacutek viszont ma maacuter hataacutesukat tekintve teljes eacuterteacutekű szaacutemiacutetoacutegeacuteppel keacutesziacutetett szintetikus filmeknek minősiacutethetők

Slide 1

Slide 2

Slide 3

Slide 4

Slide 5

Slide 6

Slide 7

Slide 8

Slide 9

Slide 10

Slide 11

Slide 12

Slide 13

Slide 14

Slide 15

Slide 16

Slide 17

Slide 18

Slide 19

Slide 20

Slide 21

Slide 22

Slide 23

Slide 24

Slide 25

Slide 26

Slide 27

Slide 28

Slide 29

Slide 30

Slide 31

Slide 32

Slide 33

Slide 34

Slide 35

Slide 36

Slide 37

Slide 38

Slide 39

Slide 40

Slide 41

Slide 42

Slide 43

Slide 44

Slide 45

Tartalombull Dokumentum-feldolgozaacutesbull Szoumlvegfeldolgozaacutes eacutes kiadvaacutenyszerkeszteacutesbull A szoumlvegszerkesztők főbb jellemzőibull A dokumentum szerkezete hivatkozaacutesokbull Bemutatoacutek taacutejeacutekoztatoacutek keacutesziacuteteacutesebull Szaacutemiacutetaacutesok eacutes elemzeacutesek veacutegrehajtaacutesa taacuteblaacutezatkezeleacutesbull Időgazdaacutelkodaacutes eacutes tervezeacutesbull Szaacutemiacutetoacutegeacutepes grafika eacutes keacutepfeldolgozaacutesbull Vektorgrafikus eacutes rasztergrafikus rendszerekbull A Corel rajzoloacute illusztraacutecioacutekeacutesziacutető programcsomagjabull Az ADOBE PHOTOSHOP keacutepfeldolgozoacutebull Folyamatvezeacuterlő szaacutemiacutetoacutegeacutepes grafikus rendszerekbull Szimulaacutecioacute szaacutemiacutetoacutegeacutepes grafikaacuteval

















































































































































bull matematikai

bull logikai

bull trigonometriai

bull statisztikai



bull valamint




































Rasztergrafika


Rasztergrafika










Az ADOBE PHOTOSHOP


















Slide 1

Slide 2

Slide 3

Slide 4

Slide 5

Slide 6

Slide 7

Slide 8

Slide 9

Slide 10

Slide 11

Slide 12

Slide 13

Slide 14

Slide 15

Slide 16

Slide 17

Slide 18

Slide 19

Slide 20

Slide 21

Slide 22

Slide 23

Slide 24

Slide 25

Slide 26

Slide 27

Slide 28

Slide 29

Slide 30

Slide 31

Slide 32

Slide 33

Slide 34

Slide 35

Slide 36

Slide 37

Slide 38

Slide 39

Slide 40

Slide 41

Slide 42

Slide 43

Slide 44

Slide 45

















































































































































bull matematikai

bull logikai

bull trigonometriai

bull statisztikai



bull valamint




































Rasztergrafika


Rasztergrafika










Az ADOBE PHOTOSHOP


















Slide 1

Slide 2

Slide 3

Slide 4

Slide 5

Slide 6

Slide 7

Slide 8

Slide 9

Slide 10

Slide 11

Slide 12

Slide 13

Slide 14

Slide 15

Slide 16

Slide 17

Slide 18

Slide 19

Slide 20

Slide 21

Slide 22

Slide 23

Slide 24

Slide 25

Slide 26

Slide 27

Slide 28

Slide 29

Slide 30

Slide 31

Slide 32

Slide 33

Slide 34

Slide 35

Slide 36

Slide 37

Slide 38

Slide 39

Slide 40

Slide 41

Slide 42

Slide 43

Slide 44

Slide 45



































Rasztergrafika


Rasztergrafika










Az ADOBE PHOTOSHOP


















Slide 1

Slide 2

Slide 3

Slide 4

Slide 5

Slide 6

Slide 7

Slide 8

Slide 9

Slide 10

Slide 11

Slide 12

Slide 13

Slide 14

Slide 15

Slide 16

Slide 17

Slide 18

Slide 19

Slide 20

Slide 21

Slide 22

Slide 23

Slide 24

Slide 25

Slide 26

Slide 27

Slide 28

Slide 29

Slide 30

Slide 31

Slide 32

Slide 33

Slide 34

Slide 35

Slide 36

Slide 37

Slide 38

Slide 39

Slide 40

Slide 41

Slide 42

Slide 43

Slide 44

Slide 45

Rasztergrafika










Az ADOBE PHOTOSHOP


















Slide 1

Slide 2

Slide 3

Slide 4

Slide 5

Slide 6

Slide 7

Slide 8

Slide 9

Slide 10

Slide 11

Slide 12

Slide 13

Slide 14

Slide 15

Slide 16

Slide 17

Slide 18

Slide 19

Slide 20

Slide 21

Slide 22

Slide 23

Slide 24

Slide 25

Slide 26

Slide 27

Slide 28

Slide 29

Slide 30

Slide 31

Slide 32

Slide 33

Slide 34

Slide 35

Slide 36

Slide 37

Slide 38

Slide 39

Slide 40

Slide 41

Slide 42

Slide 43

Slide 44

Slide 45









Az ADOBE PHOTOSHOP


















Slide 1

Slide 2

Slide 3

Slide 4

Slide 5

Slide 6

Slide 7

Slide 8

Slide 9

Slide 10

Slide 11

Slide 12

Slide 13

Slide 14

Slide 15

Slide 16

Slide 17

Slide 18

Slide 19

Slide 20

Slide 21

Slide 22

Slide 23

Slide 24

Slide 25

Slide 26

Slide 27

Slide 28

Slide 29

Slide 30

Slide 31

Slide 32

Slide 33

Slide 34

Slide 35

Slide 36

Slide 37

Slide 38

Slide 39

Slide 40

Slide 41

Slide 42

Slide 43

Slide 44

Slide 45

















Slide 1

Slide 2

Slide 3

Slide 4

Slide 5

Slide 6

Slide 7

Slide 8

Slide 9

Slide 10

Slide 11

Slide 12

Slide 13

Slide 14

Slide 15

Slide 16

Slide 17

Slide 18

Slide 19

Slide 20

Slide 21

Slide 22

Slide 23

Slide 24

Slide 25

Slide 26

Slide 27

Slide 28

Slide 29

Slide 30

Slide 31

Slide 32

Slide 33

Slide 34

Slide 35

Slide 36

Slide 37

Slide 38

Slide 39

Slide 40

Slide 41

Slide 42

Slide 43

Slide 44

Slide 45

nyme informatika intézet

Documents