A városrendezés feladatai

és városfejlesztés Szegeden

Pálfy-Budinszky Endre v:rospoiitikat előadása a i Egyetem-barátok üléssorozatában

(A MélmagyarorsBág munkatársától) jon, megelégszik olyan megoldással — Az Egyetembarátok ütcssorozatábau ár. F a l i y - B u d i n s z k y Endre vá-rosi főmérnök tartott előadást a vá-rosrendezés és városfejlesztés szegedi feladatairól.

Az egyetembarátok ülésvezető el-nöke, dr. T ó t h Béla Helyettes pol-gármester megnyitó beszédében eide-kes visszapillantásban ismertette a városok történeti keletkezését.

Dr. P á l f y - B u d i n s z k y Endre előadásában a városrendezés egyik legfontosabb és legsürgősebb problé-máját, a külvárosok közuiü elkitásaüau jelölte meg. Amig ez a kérdés rendez-ve nincs, a varos csak falu marad. Évtizedek óta napirenden levő problé-ma ez; megoldásánál először is azo-kat az okokat vizsgálja, amelyek a külterjes településeket előidézik. Vizs-gálatéinak eredményeként állapítja meg, hogy teljesértékü közműellátás hiánya miatt kénytelenek »iakórajok« a tölté-sen kivüli településre. Hogy a város belső sűrűsége emelkedjék, a követ-kező pontokban foglaltakra van szük-ség: 1. Le kell szállítani az eszményi nívót, 2. csökkenteni kell telekhomlok-vonal minimumot, 3. a közmüjárulékot ki kell terjeszteni, hogy lehetővé vál-jék a közműépítés és a közmüfenntar-tás.

A telekhomlok vonal csökkentésével és a közmüjárnlék kötelezővé tételé-vel elérhető, hogy az eddig megosz-tatlan »befagyott* telkeket kimozdít-sák holtpontjukból. E'Záltal sok telek kerül piacra s a belső sűrűség emel-kedik. Az eszményi nivó elvetésével a telek értékemelkedésért lehet elérni s az egyesek kisebb, de könnyebben meg-vásárolható telkekhez jutnak.

Kifejtette dr. P á l f y - B u d i n s z k y Endre, hogy végre be kell látni azt, hogy a jelenlegi pótadórendszerrel még emberöltök múlva sem rendezhe-tők a külvárosok ég hogy egyedüli igazságos megoldás olyan pénzügyi politika megteremtése, amelynél a köz-müvekkel kapcsolatos kiadások terhét elsősorban a közmüvek használói vi-selik.

A városrendezés másik problémá-jaként a beépitési módok szabályozá-sát jelölte meg dr. Pálfy-Budinszky Endra A kivite] eszköze épitésövezeti terv készítése, amely lehetővé teszi, bogy m belső városrészek belterjeseb-ken épüljenek, mint a külvárosok.

Előadásának további részében a városfejlesztés problémáival foglal-kozott az előadó. Abból az elgondo-lásból kiindulva, hogy a háború után feltételezhető olyan városi fellendü-lés, amely szükségessé teszi már most a terveik készítését a belterületen túli területek települési, közlekedési és te-rülethasználási lehetőségeire. A vá-ros belterületi lélekszámának 400 év távlatában történő vizsgálata szerint, számítani lehet, hogy a következőkét emberöltőben mintegy 60.000 lélek el-helyezése válhat szükségessé. A varos-rendezésnek szociálisnak kell lenni. Föleltétel, hogy rendezett utcákban, egészségesen épített házakban lakjon a lakosság s ezenfelül megtalálja a városban mindennapi munkájának pi-hente tőjét, a közterek, közparkok üdü-lési lehetőségeiben. Természetesen mindezen leiül szükséges, hogy az épít-kezések oly modon történjenek, hogy M esztétikai érzéket ne sérts; k.

Rámutatott a város művészi1 kiala-kítanának szükségességére, amely a jól harmonizált építkezésekkel, illetve átalakításokkal érhető el. Mint példát említette a Dóm-tér művészi megoldá-sát, ahol a tervező R c r r i c h Béla művészi zsenialitással oldotta meg a neoromán Dóm és árpádkorabeii em-léktorouycsonknak harmonikus egység-be foglalását a környező árkádos épü-letsorral. A mai városszépítő nem tö-rekszik arra, hogy vázoswgyedeket, vagy uteákat egy' stílusba erőszakok

mi kikötő végleges elhelyezésének tervét ismertette.

A közel- s távolibb jövő szegedi problémáival foglalkozott még az elő-adó. Ismertette a várható vasutrende-zést, a központi pályaudvarnak a mai •rókusi pályaudvar táján való létesíté-sét s ezzel kapcsolatos fővonali áthe-lyezést. Rátért a Fehértó-csatorna, il-

* f B , a ye s ! a ' " e > egybehangolja , e t v e a M a t y ^ r D y u g a l i p a r t j á ü h u z ó _

különböző korok kulönbozo stílusait. d ó e U é r ö u t y o n a l k t ó p i t é s é n e k s z ü k s 6 .

Szuksegesnek tartja a történelmi g e s s é g é r e , m a j d a Nagy-Szeged kérdé-

uteakép etetrehivasat s ennek legmeg- s e i y e , f o g | a l k o z o t t . Ffclh,vta a íigyel-P városrészként a ttrof_ Apponyi m e , a k o r s z e r ü városfejlesztési poli-

tika eredményességét biztosító felté-Albert-utca még ma is észlelhető em-pirbangulatu megjelenését ajánlja. Előadásában hangoztatta a középüle-tek központi elhelyezésének szükséges-ségét Felhívta a figyelmet arra, hogy a háború után remélhető nagy gépjár-műforgalomnak nem megfelelő a bel-város utcáinak mai tormája.

telekre és eszközökre. Sürgette a vá-rosrendezési törvénynek kiterjesztését a város szomszédságában elterülő községekre.

A hallgatóságot — mint a város la-kóit, közelről érintő érdekes előadást

A továbbiakban dr. Pálfy-Budin- j ™ t R e < t beramatásával fejezte

szky Endre az ipari decentralizáció \ 1x5 d r" PaHy-Budinszky Endre,

következtében időszerűvé váló iparte- Az elnöklő dr. Tóth Béla helyettes

lepülések megfelelő elhelyezési lehető- polgármester az Egyetembarátok s a

ségeit tárta a hallgatóság elé. Evvel , közönség nevében megköszönte a út-

kapcsolatban az ipari és kereskedel-1 vós előadást, majd az ülést bezárta.

Nyomában van a rendőrségi az elsötétítés alatti betörések

tetteseinek Az egész országban körözik a cigánybünszövetkezet szét-

ugrasztott tagjait

i) F I M A ü Y A R O H S Z A ff

P É N T E K , 194S f e b r u á r 18.

(Délmagyarország munkatársá-

tól) Decemberben és j anuá r első

felében sorozatos betörések történ-

tek az elsötétítés ideje alatt Szege-

den. A rendőrség több. m i n t ötven

betörés és besurranó tolvaj fás tet-

teseit hajszolja már hetek óta és a

nyomozásnak, amelyben a detektiv-

testület va lamenny i tagja résztvett.

végül is meglett az az eredménye,

hogy sikerült t isztázni a tettesek

személyazonosságát A pontos sze-

mély i adatok bir tokában rádiókö-

rözés ment az ország összes rendőr-

hatóságához és minden remény

megvan rá, hogy a nagylétszámu

tolvajbanda valamennyi tagja rö-

videsen kézrekerül

Az első nyomra akkor bukkan t a

rendőrség, amikor a betörések szín-

helyén ta lá l t u j j l enyomatoknak az

országos bünügy i ny i lván tar tó

dakt i loszkópia i gyűj teményével

va ló összehasonlítása és egyéb ada-

tok a lap ján sikerült megá l lap í tan i

azt, hogy a félszáznál is több betö-

rés tettesel cigányok voltak, Mint-

egy két héttel ezelőtt a Somogyiíe-

lepen szolgálatot teljesitő egyik őr-

szemes rendőrnek fel tűnt két f ia ta l

c igánylegény gyanús viselkedése.

Nyomon követte őket. ma j d u t ánuk

ment abba a házba, ahová azokat

betérni lát ta . I t t igazolásra szólí-

totta fel a ház va lamenny i tag já t ,

ma j d közölte velük hogy személy-

azonosságuk és foglalkozásuk tisz-

tázása cél jából e lőá l l í t ja őket a ka-

pi tányságon. A c igányok ellenke-

zés né lkü l felszedelőzködtek és a

rendőr felszól ítására kimentek a

lakásból. Abban a p i l l ana tban

azonban, am in t kiértek az udvarra ,

m i n t h a csak előre megbeszélték

volna, ahányan voltak. annyifelé

szaladtak. Átvetették maguka t a

kerítésen, k i erre, k i arra és pilla-

natok a lat t az egész cigánycsalád-

nak hű l t helye volt. Még anny i ide-

je sem volt a rendőrnek, bogy fegy-

verét haszná l ja , mert a hatfelé me-

nekülő ha t ember közül nem tudta ,

ki t vegyen üldözőbe. I g y a somo-

gyitelepi c igányoknak nyomuk ve-

szett, úgyanny i r a , hogy még a "ta-

táddal volt három apró gyerek tar-

tózkodási helyét sem sikerült fel-

fedezni. El lenben talá l tak a lakás-

ban egy bejelentőlapot, amelynek

a kézírása azután értékes támpont-

tű i szolgá l t A bej lentőhivata lban

ugyan is felfedeztek egy másik be-

jelentőlapot, amely ik a város más ik

részén lakó más ik c igány személyi

adata i t tar ta lmazta , a kézírás azon-

ban egyezett.

Ezt a c igány t e lőá l l í tot ták a rend-

őrségen. azoban első k iha l lga ása

során a leghatározottabban tagad-

ta, hogy va lak i t is ismerne a meg- j

szökött fáraó ivadékok közül. Ennek

a c igánynak a k iha l lga tásá t meg

kellett szakítani , mert r uhá j ábó l

olyan penetráns bűz áradt , hogy

lehetetlen volt elszenvendi. Az őri-

zotes zárka többi fog lya i is kér-

ték, hogy seabadió- • k meg okéi

kellemetlen szomszédságtól, otei t

va lamennyien megférgesednek tőle.

Erre intézkedés történt, hogy a ci-

gány t a fertőtlenítőbe vigyék. Ne-

hogy megszökhessen, megbilincsel-

ve kisérte egy rendőrtörzsőrmester

a fertőt lenítő intézetbe. Egész uton

engedelmesen követte a rendőrt ,

amikor azonban a fertőtlenítő in-

tézet kapu j a a lá értek, a c igány

meglepetésszerűen, egy V&lámgyors

mozdulattal szétfeszítette a bilin-

cseit és ezzel a valóságos bűvész-

mutatványnak is beilő mozdulattal

szabaddátett kezével fellökve a

rendőrt, elmenekült.

ós betörés részességét derítette k i

róluk.

A más ik hat c igány megszökött

és ezek voltak azok. akik december

második felében már n szegedi la-

kásokat látogatták éjszakánként

Volt olyan hely is, ahonnan az az-

napi disznóölés teljes nyershus- és zsiradékmennyiségét magukkal vit-

ték. Kétségtelenül megál lapí tot ták

azt is. hogy a Somogyitelepen iga

zoltatott és az udvarró l megszökött

c igányok azonosak voltak a Zom

borból megszököttekkel, dc kiderült

az is, hogy ezek Szegedről kereket-

oldva Szabadkán ütötték fel a sá-

tor fá jukat és itt ismét a lopások é:

betörések egész sorát követték el

Amikor Szabadkán is forró lett i

lábuk alatt a ta la j , Ú jv idék felé

vették ut jukat .

A pontos személyleirásukat i*

közlő rádiókörözést csütört 'AöB

megkapta az ország valamel ny

rendőrhatósága és bizonyosra ve-

hető, hogy rövideden va lamennyi

to lva j lakat a lá Vérű'

Csírics Irinej újvidéki szerb

püspök a felsőházban A legutóbbi felsőházi kinevezé-

sek alkalmával Csírics Irinej újvi-déki szerb püspök nevét is ott ta-láljuk az uj főrendek listáján. Ma-gyarországon mindenki, aki hive a nyugodt és alkotó konszolidáció-nak és a nemzetiségekkel való meg-egyezésnek, csak a legnagyobb örömmel és lelkesedéssel üdvözül-heti Csirics püspöknek a felsőházba történt meghívását. Csirics püspök egyik előharcosa a keresztény egy-házak közti együttműködés megva-lósításának és ebben hosszú évtize-dek hasznos munkájára tekinthet vissza. Az aszkétaéletü püspök sze-rénységével, nagy tudásával méltá utóda és képviselője egyháza és faj-tája legjobbjainak. Csirics püspök-kiterjedt nemzetközi kapcsolatai, mezzofantiszerü nyelvtudása, nagy műveltsége az ortodox pravoszláv egyház hierarchiájában is megkü-lönböztetett helvét biztosít számára

Kétszáznegyven oldalas vádirat és hetven kiló akta

eóy táblai tárgyaláson (A Délimtgyarország munkatársától)

A szegedi ítélőtábla Elemy-tanácsa csütörtökön reggel 9 orakor kezdte tárgyalni dr. Kovács Nagy Sándor gö-döllői közjegyző bünpeiet. Dr. kovals Nagy Sándor ellen a békesgyulai ügyészség adott ki vádiratot, amely-ben a közjegyzői kinevezés előtt Gyu-lán ügyvédeskedett, sikkasztással, csa-lással, uiagan- és közoklraiüamtsilás-sal, uzsora vétségével, vaiamiut ha-mistanuzás bűntettével vádolja.

Az ügyészi vádirat két kötette,

A rendőrség ekkor m á r számos egyenként 120—120 oldalra terjed. Ma-

adat b ir tokában volt, ezért a to

vábbi nyomozás sikerét a második

szökés u tán hátrá l tat t int ta . Csakjia

h ama r kiderült , hogy a szegedi be

töréseket elkövető cigányok a Dél

ga az ügy rendkívül nonyolult, a tör-vényszék két teljes üeten keresztül folytatta ie a bizonyítási eljárást, vé-gül is u. Kováts Nagy Sándort vala-mennyi vadpont alól felmentette. Az ügyész lellebbezese folytán került

vidékről szivárogtak be Szegedre, j m o s l a z ügy a táblához.

Zomhorban m á r decemberben fel-

tűn t a rendőrhatóságnak egy ti zen-

négy tagú .cigánycsoport gyanús vi

selkedése. Néhány nap i megfigye-

lés u t án a gyanú beigazolódott,

mire rajtaütésszerűén körülfogták

a cigányok tartózkodási helyét és

sikerült is a tizennégy cigány kö-

zül nyolcat elfogni. Ezek azóta a

zombori ügyészség foglyai és a

megindu l t nyomozó már egész se-

reg elsötétítés altat elkövetett lopás

A tanács asztalán ualalinas köte-gekben sorakoznak a bünper aktái, amelyek suiya meghaladja a 70 kilót. A terjedelmes vádirat ismertetése egy-maga több napot vesz igénybe, ezért Elomy Sándor tanácselnök ugy döntött, hogy csütörtökön délután is folytatják a tárgyalást. A bünügy pénteken es szombaton is szerepel a tanács ügy-rendjén, nincs azonban kizárva, bogy a bonyolult és szövevényes per még a jövő* héteu is foglalkoztatni fogja a birálial