NYÍREGYHÁZI F ŐISKOLA NYÍREGYHÁZA

ESZKÖZÖK ÉS FORRÁSOK

ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZATA

(a Gazdálkodási Szabályzat 2. sz. melléklete)

Elfogadva: 2008. február 5., hatályba lépés: 2008. január 1.

Utolsó módosítás 2009. december 21., hatályba lépés: 2010. január 1.

2

TARTALOMJEGYZÉK

I. RÉSZ................................................................................................................................. 4 A SZABÁLYZATKÉSZÍTÉS KÖTELEZETTSÉGE, CÉLJA, A SZABÁLYZAT HATÁLYA........................................................................................................................... 4 1.§ Szabályzatkészítési kötelezettség ................................................................................... 4 2.§ A szabályzat hatálya ....................................................................................................... 4 II. RÉSZ ................................................................................................................................ 4 A MINŐSÍTÉS ÉS AZ ÉRTÉKELÉS ÁLTALÁNOS FOGALMA .................................... 4 3. § Minősítés ........................................................................................................................ 4 4. § Értékelés ......................................................................................................................... 4 III. RÉSZ................................................................................................................................ 5 A MINŐSÍTÉS KIEGÉSZÍTŐ, SPECIFIKUS SZABÁLYAI ............................................. 5 5. § Immateriális javak .......................................................................................................... 5 6. § Tárgyi eszköz minősítés általános szabályai .................................................................. 6 7. § A tárgyi eszköz minősítés specifikus szabályai.............................................................. 8 8. § Befektetett pénzügyi eszközök minősítése.................................................................... 10 9. § Kötelezettségek minősítése........................................................................................... 10 10. § A minősítés végrehajtásáért való felelősség................................................................ 10 IV. RÉSZ............................................................................................................................. 10 AZ ÉRTÉKELÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI ............................................................... 10 11. § A mérlegtételek értékelésének általános szabályai..................................................... 10 V. RÉSZ............................................................................................................................... 11 ESZKÖZÖK ÉRTÉKELÉSÉNEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI...................................... 11 12.§ Az eszközök bekerülési (beszerzési és előállítási) értéke ........................................... 11 13. § Az előállítási érték tartalma........................................................................................ 12 14. § Az importbeszerzés bekerülési értéke ........................................................................ 12 15. § Bekerülési (beszerzési) érték számításba vétele......................................................... 13 16. § Az előzetesen felszámított általános forgalmi adó beszámításának esetei ................. 13 17. § Térítésmentesen átvett, ajándékba kapott, társadalmi munkával létrehozott, többletként fellelt eszközök értékelése ................................................................................ 13 18. § Követelés fejében átvett, csere útján szerzett eszközök értékelése ............................ 14 19. § A forgalmi, piaci érték meghatározásának módszere................................................. 14 20. § Gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés fejében a jegyzett tőke leszállításakor, illetve jogutód nélküli megszűnéskor átvett eszközök értékelése ................................................................................................... 16 VI. RÉSZ............................................................................................................................. 16 A MÉRLEGBEN SZEREPLŐ ESZKÖZÖK, FORRÁSOK ÉRTÉKELÉSÉNEK KÜLÖNÖS SZABÁLYAI ...................................................................................................................... 16 21. § Eszközcsoportok értékelése........................................................................................ 16 22. § Befektetett eszközök................................................................................................... 16 23. § Eszközök értékcsökkenésének elszámolása ............................................................... 17 24. § Terven felüli értékcsökkenés...................................................................................... 18 25. § Immateriális javak, tárgyi eszközök értékelése a mérlegben ..................................... 18 26. § Befektetett pénzügyi eszközök értékelése .................................................................. 18 27. § Forgóeszközök, készletek értékelése.......................................................................... 19 28. § Követelések értékelése ............................................................................................... 21 29. § Pénzeszközök értékelése............................................................................................. 22

3

30. § Egyéb aktív pénzügyi elszámolások........................................................................... 22 31. § A források értékelése, saját tőke................................................................................. 22 32. § Tartalékok................................................................................................................... 24 33. § Kötelezettségek........................................................................................................... 24 34. § Egyéb passzív pénzügyi elszámolások....................................................................... 24 35. § Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek forintértékének meghatározása ..................................................................................................................... 25 VII. RÉSZ ............................................................................................................................ 25 ZÁRÓ RENDELKEZÉS...................................................................................................... 25 Jogszabálygyűjtemény......................................................................................................... 26 Mellékletek .......................................................................................................................... 27

4

A Nyíregyházi Főiskola (továbbiakban: Főiskola) a Nyíregyházi Főiskola Eszközök és források értékelési szabályzatát a számvitelről szóló 2000. évi C. tv. (továbbiakban: Sztv.) és az államháztartás szervezetei könyvvezetési és beszámolási kötelezettségére vonatkozó 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet alapján a Számviteli politika keretében az alábbiak szerint szabályozza:

I. RÉSZ

A SZABÁLYZATKÉSZÍTÉS KÖTELEZETTSÉGE, CÉLJA, A SZABÁ LYZAT HATÁLYA

1. §

Szabályzatkészítési kötelezettség

(1) A Főiskola a Számviteli politikában megfogalmazottak alapján az Eszközök és források értékelési szabályzatát a Számviteli politikához kapcsolódóan, de külön szabályzatként készíti el és hagyja jóvá.

(2) A Főiskola értékelési szabályzatát úgy kell kialakítani, hogy az megfeleljen az Sztv. előírásainak, a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendeletben foglaltaknak, vegye figyelembe a Főiskola sajátosságait, valamint adjon segítséget és eligazítást a területen dolgozók és a szabályzatot alkalmazók részére.

2. §

A szabályzat hatálya

(1) A szabályzat hatálya kiterjed a Főiskola valamennyi szervezeti egységére, valamint az intézmény tulajdonában lévő, a rendelkezésére, használatára bocsátott, működését szolgáló eszközökre, azok forrására.

II. RÉSZ

A MIN ŐSÍTÉS ÉS AZ ÉRTÉKELÉS ÁLTALÁNOS FOGALMA

3. §

Min ősítés

(1) A minősítés azt a folyamatot jelenti, melyben a Főiskola dönt az egyes eszközök, befektetett eszközök, illetve forgóeszközök közé való besorolásáról, továbbá a kötelezettségeknek a mérleg hosszú vagy rövid lejáratú kötelezettségek közé történő elhelyezéséről.

(2) A Főiskola eszközeire vonatkozó besorolási és minősítési szabályokat a Számviteli politika, további minősítési szabályokat jelen szabályzat tartalmazza.

4. §

Értékelés

(1) Az értékelés általános megfogalmazásban a vagyontárgyak értékének kiszámítására, meghatározására irányuló tevékenység.

5

Az eszközök, források értékelése ez alapján: a) a számviteli nyilvántartásba vételkor alkalmazott értéknek, valamint b) az éves beszámoló mérleg tételeinek a meghatározását jelenti.

(2) Az értékelés szabályainak kialakításánál meg kell határozni: a) az eszközök bekerülési értékének tartalmát; b) az immateriális javak és tárgyi eszközök terv szerinti és terven felüli

értékcsökkenésének elszámolására vonatkozó előírásokat, a terven felüli értékcsökkenés visszaírásának szabályait;

c) az eszközök értékvesztésének elszámolására és visszaírására vonatkozó szabályokat; d) a piaci értéken történő értékelés területeit; e) az eszközök, források mérlegtételeinek meghatározásánál alkalmazott értékeket.

(3) Az értékeléssel kapcsolatban használt fogalmak: a) Bekerülési (beszerzési, előállítási) érték: az az érték, amekkora összeggel a

vagyontárgyak nyilvántartásba kerülnek. Ez lehet beszerzési, vagy előállítási áron számított érték.

b) Piaci érték: az az érték, amelyet egy adott időpontban, egy adott eszközre vonatkozóan a piac elismer.

c) Könyv szerinti érték: az az érték, amekkora összegen a vagyontárgy a nyilvántartásban szerepel, mely egyenlő az értékcsökkenéssel és értékvesztéssel csökkentett, valamint azok visszaírásával növelt bekerülési értékkel.

d) Egységár: az a pénzmennyiség, amelyen egységnyi termék, vagy szolgáltatás számbavétele történik.

e) Eladási ár: az a pénzösszeg, amennyit egy termékért, vagy szolgáltatási egységért adnak.

f) Beszerzési ár: az a pénzösszeg, amennyiért a piacon egy adott termék, vagy szolgáltatás megvásárolható, beszerezhető.

g) Előállítási ár, költség: az a pénzösszeg, amennyibe egységnyi termék előállítása, vagy szolgáltatás végzése kerül.

III. RÉSZ

A MIN ŐSÍTÉS KIEGÉSZÍT Ő, SPECIFIKUS SZABÁLYAI

5. §

Immateriális javak (1) Az immateriális javak közé kell besorolni a Főiskola tevékenységét egy évnél hosszabb

ideig szolgáló nem materiális eszközöket, értékhatárra való tekintet nélkül. (2) A Számviteli politika alapján a 100e Ft alatti egyedi bekerülési értékű és egy éven belül

elhasználódó eszközök dologi (készletbeszerzés) kiadásként kerülnek elszámolásra, ezzel egyidejűleg megtörténik a mennyiségi nyilvántartásba vétel az adott szervezet leltárkörzetébe.

(3) Az egy évnél rövidebb ideig használatos (pl.: eseti, rövid ideig tartó feldolgozást segítő számítógépes program) szoftverek bekerülési értékét dologi kiadásként kell elszámolni.

(4) A vásárolt szoftver termékek módosításával, aktualizálásával kapcsolatos kiadások – melyek nem bővítési célt szolgálnak – nem növelik a szoftver eredeti bekerülési értékét.

(5) A szoftverek bővítésével kapcsolatos beszerzési kiadások beruházásnak minősülnek, így növelik a szoftver eredeti beszerzési értékét.

6

6. § Tárgyi eszköz minősítés általános szabályai

(1) Az értékelés alapvető szabályait a Számviteli politika tartalmazza. (2) Azon materiális eszközök, melyek tartósan egy évnél hosszabb ideig szolgálják a Főiskola

szakmai és egyéb ellátási tevékenységét, a tárgyi eszközök közé kerülnek besorolásra. (3) A 100 eFt egyedi bekerülési értékű (adómentes tevékenységhez vásárolt eszköz esetében

az ÁFA-val növelt érték) és egy éven belül elhasználódó eszközök elszámolása az immateriális javakkal azonosan dologi kiadásként történik.

(4) Épületek, építmények esetében lényeges a beruházás, felújítás, karbantartás minősítése. (5) Beruházás: a tárgyi eszköz beszerzése, létesítése, saját vállalkozásban való előállítása, a

meglévő tárgyi eszköz bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása, az élettartam, teljesítőképesség növelésére irányuló tevékenység.

(6) Mennyiségi növekedéssel járó épület, építmény beruházást jelent: a) az épületek létesítése, vásárlása; b) technológiai célú vezetékek megépítése, hosszabbítása; c) utak, térburkolatok alapterületének növelése; d) új kerítések, korlátok, oszlopok megépítése. e) Ebbe a körbe tartozik az épületek részleges vagy teljes újjáépítése, mely az épület

lebontását és változatlan, vagy korszerűbb formában történő megépítését jelenti. Az épület részleges vagy teljes újjáépítését meg kell, hogy előzze az épület részleges, vagy teljes értékének a nyilvántartásból történő kivezetése, a részleges vagy teljes selejtezés.

f) A mennyiségi növekedéssel járó beruházásokat az analitikus nyilvántartásban új leltári szám alatt kell felvenni.

(7) Mennyiségi növekedést nem eredményező épület beruházást jelent: a) a meglévő épület átalakítása, átépítése, ha ennek eredményeként az épület egészének

vagy az épület egy részének funkciója, rendeltetése megváltozik; b) a meglévő épület bővítése, terjedelmének (alapterület, légtér) növelése; c) a meglévő épület kiegészítése, bővítése az épület használhatóságát, ellátását biztosító

nem technológiai célú berendezésekkel (pl. klíma berendezés); d) fűtéskorszerűsítés; e) meglévő tetőszerkezet átépítése, ha ez a tető légterének megváltozásával jár együtt; f) tereprendezési, területfeltöltési, közművesítési, park és kertépítési munka, amennyiben

nem minősül önálló tárgyi eszköznek; g) a meglévő utak burkolatának megerősítése, átbocsátó képességének növelése.

(8) Felújítás: az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga helyreállítását szolgáló, időszakonként visszatérő olyan tevékenység, mely eredményeként az adott eszköz élettartama megnövekszik, eredeti műszaki állapota, teljesítőképessége megközelítően vagy teljesen helyreáll, az adott eszköz használata jelentősen javul. a) Felújítás a korszerűsítés is, ha az a korszerű technika alkalmazásával a tárgyi eszköz

egyes részeinek eredetitől eltérő megoldásával vagy kicserélésével a tárgyi eszköz üzembiztonságát, teljesítőképességét, használhatóságát vagy gazdaságosságát növeli.

b) A felújítás elvégzése akkor válik szükségessé, ha a rendszeres karbantartás mellett, a tárgyi eszköz elhasználódása oly mértékű, mely már veszélyezteti a rendeltetésszerű használatot.

c) Az építési felújítással az épület helyreállítását szolgáló tevékenység kapcsán az eredeti hely, alapterület, rendeltetési cél nem változik.

7

d) A felújítás lehet teljes, ha a helyreállítási munka az egész épületre, építményre kiterjed és lehet részleges, ha a munkálat az épület, építmény fő részei közül legalább egyre teljes egészében, vagy túlnyomó részt kiterjed.

e) A felújítások minősítésénél a műszaki tartalom és nem a költségek nagyságrendje a meghatározó, így az elmaradt és felhalmozódó karbantartás egyidőben való elvégzése nem minősül felújításnak.

f) A felújítások műszaki tartalmának meghatározása, a meglévő eszközökre értéknövelő tételként történő bevételezése a műszaki osztályok feladatkörébe tartozik.

(9) Karbantartás: a használatban lévő tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási állagmegóvási tevékenység, mely a folyamatos elhasználódás rendszeres helyreállítását eredményezi. a) Az állagmegóvási munka még akkor is karbantartásnak minősül, ha az egész épületre

kiterjed, vagy ha korszerűbb formában, módszerrel történik a javítás elvégzése. b) A karbantartás kiadásainak elszámolására a műszaki részlegek, illetve szervezeti

egységek igazolása alapján a dologi kiadások kisjavítási szolgáltatási tételén történik. (10) Gépek, berendezések, járművek esetében a minősítés követelménye sajátos

szabályozási területeket vet fel. (11) Beruházásként kell értelmezni:

a) A mennyiségi növekedéssel járó gépi beruházást, amely - új gépek, gépi és technológiai berendezések, felszerelések, műszerek,

járművek és ezek kizárólagos tartozékainak (alkotóinak) a beszerzését, felszerelését működőképes állapotba hozatalát, a selejtezett eszközök pótlását;

- több gépre, berendezésre, műszerre felszerelhető, cserélhető tartozékok beszerzését;

- az épületen belüli, de alapvetően nem az épület használhatóságát; ellátását szolgáló technológiai rendeltetésszerű vezetékek, berendezések tételesítését, vásárlását jelenti, ellátását szolgáló technológiai rendeltetésszerű vezetékek, berendezések tételesítését, vásárlását jelenti.

- A mennyiségi növekedéssel járó beruházásokat az analitikus nyilvántartásban új leltári szám alatt kell felvenni.

b) A mennyiségi növekedéssel nem járó (csak értéknövelő) gépberuházást, amely - meglévő tárgyi eszköz kiegészítése vagy bővítése további tartozékokkal; - minden korszerűsítés, átalakítás, mely során a tárgyi eszköz további

műveletek, új feladatok elvégzésére válik alkalmassá, kapacitása növekszik, vagy eredeti rendeltetése megváltozik. (A bővítésből eredő típusmódosulást az analitikus nyilvántartásokon keresztül kell vezetni.)

- használaton kívül lévő, üzemképtelen, 0-ig leírt gépek berendezések, felszerelések, járművek üzemképes állapotba hozása, működésre alkalmassá tétele.

- Azokban az esetekben, amikor a bővítés nem eredményez lényeges változást a gép műszaki jellemzőiben készletbeszerzésként vagy szolgáltatásként számolható el.

(12) Gép-, jármű felújításnak kell minősíteni gépek, járművek esetében azt az általános helyreállítást, mely eredményeként az eszköz működése, pontossága, teljesítőképessége, üzembiztonsága az eredeti állapotot megközelíti vagy eléri, illetve a felújítás keretében végrehajtott korszerűsítés következtében az eredetit akár meg is haladja. Felújításként kell elszámolni:

- a gépek, járművek elkopott fődarabjainak pótlását; - a géppel együtt járó alkotóként kezelt tartozékok cseréjét;

8

- a rendkívüli esemény következtében elértéktelenedett gépek, járművek, üzemképes állapotba hozatalát a fődarabok, alkotórészek pótlásával.

7. § A tárgyi eszköz minősítés specifikus szabályai

(1) Építési telek (földterület) és rajta lévő épület, építmény egyidejű beszerzése esetén, –

amennyiben az épületet, az építményt rendeltetésszerűen nem veszik használatba (az épület, építmény rendeltetésszerűen nem hasznosítható) – akkor az épület, építmény beszerzési, bontási költségeit, továbbá a vásárolt teleknek építkezésre alkalmassá tétele érdekében végzett munkák költségeit, ráfordításait a telek (a földterület) értékét növelő beszerzési költségként kell elszámolni. Az elszámolást a telek (a földterület) bontás utáni (az üres telek) piaci értékének megfelelő összegig kell elvégezni, az ezt meghaladó költségeket, ráfordításokat a megvalósuló beruházás (az épület, az építmény) bekerülési (beszerzési) értékeként kell figyelembe venni.

(2) Egy adott beruházás miatt lebontott és újraépített épület, építmény bontásának költségeit az adott beruházás bekerülési (beszerzési) értékébe be kell számítani. Az újraépítés költsége az újraépített eszköz bekerülési (beszerzési) értékének minősül.

(3) A tárgyi eszköz biztonságos üzemeltetéséhez, rendeltetésszerű használatához szükséges – és a tárgyi eszköz beszerzésével egy időben vagy annak üzembe helyezéséig beszerzett – tartozékok, tartalék alkatrészek beszerzési értéke – függetlenül attól, hogy az a tárgyi eszköz számlázott értékében vagy külön számlában jelenik meg – a tárgyi eszköz bekerülési (beszerzési) értéke részének tekintendő.

(4) A bekerülési (beszerzési) értéket csökkenti a próbaüzemeltetés során előállított, raktárra vett, értékesített termék, teljesített szolgáltatás előállítási költsége, ennek hiányában az állományba-vételkori piaci értéke, illetve a még várhatóan felmerülő költségekkel csökkentett eladási ára, várható eladási ára, valamint a bekerülési (beszerzési) értékben elszámolt kamat összegét csökkenti a beruházásra adott előleg után, annak elszámolásáig, a beruházásra elkülönített pénzeszköz után, annak felhasználásáig kapott kamat összege.

(5) A bekerülési érték részét képező tételeket (ideértve a számla alapján forintban kiegyenlített importbeszerzéseket is) a gazdasági esemény megtörténte után, a pénzügyi rendezéskor kell számításba venni a számlázott, a kivetett összegnek megfelelő fizetett összegben. Amennyiben az üzembe helyezés, a raktárba történő beszállítás megtörtént, de számla, vagy a megfelelő bizonylat nem érkezett meg, a fizetendő összeget az illetékes adóhatóság nem állapította meg, és ezért a pénzügyi rendezés sem teljesülhetett, akkor az adott eszköz értékét a rendelkezésre álló dokumentumok (szerződés, piaci információ, jogszabályi előírás) alapján kell meghatározni és a negyedév végén állományba venni. Az így meghatározott érték és a későbbiekben ténylegesen fizetett összeg közötti különbözettel a bekerülési értéket módosítani kell.

(6) A tárgyi eszköznél értéket növelő bekerülési (beszerzési) értékként kell figyelembe venni a meglevő tárgyi eszköz bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, élettartamának növelésével összefüggő munka, továbbá az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló felújítási munka ellenértékét.

(7) A tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási munka ellenértékét, illetve saját kivitelezésben végzett megvalósítása esetén a felmerült és a tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek értékét nem lehet a tárgyi eszköz bekerülési (beszerzési) értékében figyelembe venni.

9

(8) Az eszköz értékét növelő bekerülési (beszerzési) értékként kell figyelembe venni az eszköz használati értékét növelő munkafolyamatot, illetve a megmunkálás ellenértékét jelentő bérmunkadíjat.

(9) Az eszköz értékét növelő bekerülési (beszerzési) értékként kell figyelembe venni ingatlan beszerzése esetén az ingatlan értékébe - szerződés alapján - beszámított, korábban a bérleti jog megvásárlása címén fizetett, bérleti jogként kimutatott (még le nem írt) összeget.

(10) Számítástechnikai eszközök esetében alkalmazandó belső szabályozások: a) Számítógépek esetében az alapkonfigurációban alkotóként értelmezendő:

- alaplap; - monitor; - billentyűzet; - egér; - vezérlő kártya; - hálózati kártya; - winchester; - RAM; - floppy drive; - CD olvasó; - processzor; - ventillátor (beépített); - CD író; - DVD író; - DVD olvasó.

A fenti alkotóelemek cseréje nem növeli az eszköz értékét, azt karbantartási kiadásként kell elszámolni.

b) Önálló eszközként szükséges nyilvántartani az monitor, egér és billentyűzet kivételével minden olyan eszközt, amely kívülről csatlakozik a számítógéphez (pl: külső drive, winchester, CD, ZIP drive, A drive, külső streamer, nyomtató, szünetmentes áramforrás, scanner, plotter, modemek).

(11) A számítógéphez csatlakozó külső eszközök besorolásánál az általános szabályt kell alkalmazni, ennek megfelelően a 100 eFt egyedi érték fölötti kiegészítő eszköz nagyértékű, a 100 eFt alatti eszköz kisértékű tárgyi eszköznek minősül.

(12) Tartozékként kell szerepeltetni a számítógéphez kapcsolt monitorokat, amennyiben az üzembe helyezésig kerültek beszerzésre alapkonfiguráción felüli második és további monitort. Az üzembe helyezés után beszerzett minden monitort önálló eszközként szükséges nyilvántartani

(13) A számítógépek esetében a beazonosíthatósághoz az egyedi nyilvántartásokban szükséges biztosítani a gépek pontos megnevezését, típusát, valamint a megjegyzés rovatban a teljes specifikációt.

(14) Minden olyan alkatrészcserét és bővítést, ami nagyobb kapacitásúvá teszi (háttértároló csere vagy újabbak beépítése) a számítógépet, valamint a számítógép teljesítményét növeli (memóriabővítés, nagyobb teljesítményű videó kártya, beépített digitalizáló), azokat értéknövelőként kell könyvelni az adott számítógépre meg kell jelenjen jellegétől függően megnevezés, típus módosításként illetve a specifikációban.

(15) Azon alkatrészcseréket, amelyek nem járnak teljesítmény-növeléssel és típusmódosítással (a meghibásodott alkatrész helyére ugyanolyat építenek be), karbantartásként kell könyvelni Amennyiben az alkatrészcsere, bővítés eredményeként a számítógép használhatósági ideje várhatóan legalább egy évvel nő, úgy a bővítést, alkatrészcserét értéknövelőként kell elszámolni.

10

8. § Befektetett pénzügyi eszközök minősítése

(1) A Főiskola a befektetett pénzügyi eszközök között tartja nyilván a tulajdoni részesedés

szerzéséhez kapcsolódó befektetéseket (közhasznú társaság alapítás, gazdasági társaságokban való részvétel).

(2) A befektetett pénzügyi eszközök csoportján belül kerül kimutatásra a Főiskola alkalmazottai részére éven túli lejáratra adott lakásépítési, vásárlási kölcsönök állománya. A mérlegtételek minősítésénél alkalmazott eljárás, hogy a hosszúlejáratú kölcsönök törlesztő részleteiből a beszámolási évet követő évben esedékes összegeket a forgó eszközök között kell a mérlegben kimutatni.

(3) Az e körbe tartozó vagyontárgyak általános, lényeges vonása, hogy azok természetüknél fogva csak beszerzési áron kerülnek állományba és a mérlegbe.

9. §

Kötelezettségek minősítése

(1) A Főiskola esetében a hosszúlejáratú kötelezettségeknél jelentkezik minősítéssel kapcsolatos szabályozási feladat.

(2) A Főiskola könyvvezetésében az egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek között jelenik meg a pénzügyi lízingből származó éven túli fizetési kötelezettség összege. A beszámolási időszakot követő évben esedékes tőketörlesztést rövid lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni.

10. §

A minősítés végrehajtásáért való felelősség

Az eszközök tárgyi eszközök, illetve forgó eszközök közé történő besorolása a pénzügyi forrás megjelölésével egy időben a bevételezést kezdeményező szervezeti egység részéről történik.

IV. RÉSZ

AZ ÉRTÉKELÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

11. § A mérlegtételek értékelésének általános szabályai

(1) Az Sztv. 46. §-a alapján meghatározott általános értékelési szabályokat a (2)-(4) pont

tartalmazza. (2) Az értékelési elvek és módszerek kialakításánál a Főiskola a vállalkozás folytatásának

elvéből indult ki. Azzal számol, hogy az intézmény az alapító okiratban meghatározott feladatait továbbra is végzi és ezt semmilyen jogszabály és egyéb esemény nem akadályozza.

(3) Az előző költségvetési év mérlegkészítésénél alkalmazott értékelési elvek csak akkor változtathatók meg, ha a változást előidéző tényezők tartósan - legalább egy éven túl - hatnak. Ebben az esetben a változást előidéző tényezőket és azok számszerűsített hatását a kiegészítő mellékletben, a beszámoló szöveges indoklásában részletesen be kell mutatni.

(4) Az eszközöket és kötelezettségeket leltározással, valamint egyeztetéssel ellenőrizni és egyedileg értékelni kell.

11

(5) Az Sztv-n túlmenően az államháztartás szervezetei könyvvezetési és beszámolási kötelezettségére vonatkozó 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet is fogalmaz meg további szabályozási elveket az értékelésre vonatkozóan.

(6) A 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 27. §-a alapján a mérlegtételek értékelésénél figyelembe kell venni a számviteli alapelvek sajátos érvényesülését.

(7) A Főiskola könyvviteli mérlegében kimutatott tőkeváltozás meghatározásakor figyelembe kell venni minden olyan – a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet és e szabályzat szerinti-értékcsökkenést, (immateriális javaknál, tárgyi eszközöknél a tervszerinti és a terven felüli értékcsökkentést is), értékvesztést, az elszámolt értékvesztés és a terven felüli értékcsökkenés visszaírását, mely a mérleg fordulónapján meg lévő eszközöket érinti, és a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált.

V. RÉSZ

ESZKÖZÖK ÉRTÉKELÉSÉNEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

12. §

Az eszközök bekerülési (beszerzési és előállítási) értéke

(1) Az eszköz bekerülési (beszerzési, előállítási) értéke az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege.

(2) A bekerülési (beszerzési) érték magában foglalja: a) az engedményekkel csökkentett, felárakkal növelt vételárat; b) az eszköz beszerzésével, üzembe helyezésével, raktárba történt beszállításával

kapcsolatban felmerült: - szállítási és rakodási; - alapozási; - szerelési; - üzembe helyezési, valamint - közvetítői tevékenység ellenértékét, díjait;

(A bekerülési érték ezen tevékenységeknek saját vállalkozásban történt végzése esetén az Sztv. szerinti közvetlen önköltség aktivált értékét foglalja magába.)

c) a bizományi díjat; d) a beszerzéshez kapcsolódó adókat és adójellegű tételeket, a vámterheket; e) az eszköz beszerzéséhez, előállításához közvetlenül kapcsolódóan igénybe vett hitelt,

kölcsönt; f) felvétele előtt fizetett - a hitelt, a kölcsön feltételként előírt - bankgarancia díját; g) szerződésben meghatározott, a hitel igénybevétele miatt fizetett kezelési díjat;

folyósítási jutalékot, a hitel igénybevételéig felszámított rendelkezésre tartási jutalékot;

h) szerződés közjegyzői hitelesítésének díját; i) felvétele után az eszköz üzembe helyezéséig, raktárba történő beszállításáig terjedő

időszakra elszámolt (időszakot terhelő) kamatot; j) a beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó - az eszköz üzembe helyezéséig terjedő

időszakra elszámolt (időszakot terhelő) - biztosítási díjat; k) a beruházáshoz, a vagyoni értékű joghoz közvetlenül kapcsolódó – devizaszámlán

meglévő devizakészlettel nem fedezett - devizakötelezettségnek az eszköz üzembe helyezéséig terjedő időszakra elszámolt árfolyam-különbözetet, függetlenül attól, hogy az árfolyamnyereség vagy árfolyamveszteség;

12

l) a beruházás tervezést, előkészítést, lebonyolítást; m) az új technológia elsajátítás (a betanítás) díjait, közvetlen költségeit.

(3) A bekerülési (beszerzési) érték részét képezi továbbá az eszköz beszerzéséhez szorosan kapcsolódó:

a) illeték [vagyonszerzés (ajándék, öröklés, adásvétel, csere után járó) illetéke]; b) az előzetesen felszámított, de le nem vonható általános forgalmi adó; c) a jogszabályon alapuló hatósági igazgatási, szolgáltatási díj; d) az egyéb hatósági igazgatási, szolgáltatási eljárási díj (környezetvédelmi termékdíj,

szakértői díj); e) a vásárolt vételi opció díja.

(4) A bekerülési (beszerzési) értéknek nem része: a) a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adó, továbbá b) az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti ellenérték arányában megosztott

előzetesen felszámított általános forgalmi adó le nem vonható hányada sem. (5) A fentiek szerint megállapított bekerülési értéktől eltérni nem lehet, abban az esetben

sem, ha az 0.

13. § Az előállítási érték tartalma

(1) Az előállítási értéket, mint a bekerülési érték egyik fajtáját a saját előállítású eszközök,

termékek értékelésénél kell alkalmazni. (2) A Főiskola saját alaptevékenység végzéséhez kapcsolódóan rendszeres jelleggel:

a) mezőgazdasági termékeket; b) hallgatói jegyzeteket állít elő.

(3) Az előállítási érték a termék közvetlen önköltsége, mely azokat a kiadásokat tartalmazza: a) melyek az eszköz (termék) előállításával kapcsolatban közvetlenül felmerültek; b) az előállítással bizonyíthatóan szoros kapcsolatban voltak; c) az eszközre, termékre megfelelő mutatók, jellemzők alapján elszámolhatók.

(4) Az előállítási értéknek nem része az eszközhöz, termékhez nem közvetlenül kapcsolható közvetett kiadások összege.

14. §

Az importbeszerzés bekerülési értéke

(1) Importbeszerzésként kell elszámolni az eszközöknek, készleteknek a külkereskedelmi áruforgalomban külföldről történő beszerzését, továbbá azt a belföldön igénybevett, külföldiek által nyújtott szolgáltatást, amelynél a szolgáltatást nyújtó gazdasági társaság székhelye külföld, függetlenül attól, hogy az ellenérték kiegyenlítése devizában vagy forintban történik.

(2) Nem minősül importbeszerzésnek a vámszabad- és a tranzitterületen lévő vállalkozótól történő közvetlen beszerzés.

(3) Az import beszerzés értéke: a) ha az ellenérték kiegyenlítése devizában történik, akkor a számla szerinti devizának a

MNB devizaárfolyamon számított forintértéke; b) ha az ellenérték kiegyenlítése számla alapján forintban történik, akkor a számla

szerinti devizáért ténylegesen fizetett forintérték. (4) Devizában történő számla kiegyenlítés esetén a felszámított bankköltség minősítése

(részét képezi, vagy nem a bekerülési értéknek) a Számviteli politikában meghatározott nem jelentős összeg figyelembevételével történhet.

13

15. §

Bekerülési (beszerzési) érték számításba vétele

(1) A bekerülési érték részét képező - e szabályzatban részletezett - tételeket a felmerüléskor, a gazdasági esemény megtörténtekor, legkésőbb az üzembe helyezéskor, illetve a raktárra vételkor kell számításba venni a számlázott, kivetett összegben.

(2) Amennyiben az üzembe helyezésig, illetve a raktárba történő szállításig a számla nem érkezett meg, a fizetendő összeget a hatóság nem állapította meg, akkor az adott eszköz, készlet értékét az egyéb rendelkezésre álló dokumentum (pl: szerződés, piaci információ) alapján kell meghatározni.

(3) A 2. bekezdésben megállapított érték és a ténylegesen számlázott, illetve fizetett összeg közötti különbözettel – ha annak összege az eszköz bekerülési értékét jelentősen módosítja – a beszerzési értéket a végleges bizonylat kézhezvétele időpontjában módosítani kell.

(4) A különbözet rendezésénél figyelembe kell venni a Számviteli politika nem jelentős összegre vonatkozó szabályait.

16. §

Az előzetesen felszámított általános forgalmi adó beszámításának esetei

(1) Az Sztv. és a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően az adómentes tevékenységhez beszerzett eszközök esetében a le nem vonható általános forgalmi adó a bekerülési érték részét képezi, immateriális javak, tárgyi eszközök bevételezésénél növeli az állományi számla értékét.

(2) Amennyiben a beszerzés teljes egészében adóköteles tevékenységhez történt, az általános forgalmi adó levonható és így a visszaigényelhető ÁFA összege nem képezi részét a beszerzési értéknek.

(3) Abban az esetben, ha a mindenkori ÁFA törvény tételes szabályai szerint az előzetesen felszámított ÁFA le nem vonható (pl.: személygépkocsi), az állományba vétel az ÁFA-val növelt értékben történik.

(4) Amennyiben egy eszköz beszerzése több forrásból történik - egyidejűleg adóköteles (pl: kutatás) és adómentes tevékenységhez kapcsolódik - az ÁFA elszámolásnál az arányosítással történő megosztás lehetőségével nem él a Főiskola, így az ÁFA-t részben sem igényli vissza, ezért az előzetesen felszámított forgalmi adót figyelembe veszi az eszköz állományba vételi értékének megállapításánál.

17. §

Térítésmentesen átvett, ajándékba kapott, társadalmi munkával létrehozott, többletként fellelt eszközök értékelése

(1) Az Sztv. alapján a térítés nélkül (a visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszköz, illetve

az ajándékként, hagyatékként kapott eszköz, továbbá a többletként fellelt (a nem adminisztrációs hibából származó többlet-) eszköz bekerülési (beszerzési) értéke az eszköznek az állományba vétel időpontjában ismert piaci értéke. Amennyiben az eszköz térítés nélküli átadás-átvétele azonos felügyeleti szerv alá tartozó államháztartási szervezetek között történik, az átvevő szervezetnek az adott eszközt az átadó által közölt - az átadó könyveiben szereplő - bruttó értéken kell nyilvántartásba venni. Ezzel egyidejűleg az átvevőnek az eszköz átadás időpontjáig - az átadónál időarányosan - elszámolt értékcsökkenés összegét is nyilvántartásba kell venni.

14

(2) A térítésmentesen átvett tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket, hitelviszonyt

megtestesítő értékpapírokat a könyvekbe piaci, forgalmi értéken kell felvenni a tőkeváltozással szemben.

18. § Követelés fejében átvett, csere útján szerzett eszközök értékelése

(1) A Főiskola gazdasági főigazgatója, valamint helyettese engedélyével, a követelések

bizonytalan pénzügyi rendezése esetén, különösen indokolt esetben a követelés kiváltása a teljesítést igénybevevő gazdasági társaság, szervezet, magánszemély részéről történő eszközátadással is történhet.

(2) A követelés fejében átvett eszközöket a Főiskola és a termékértékesítést, szolgáltatást igénybevevő fél által kötött megállapodás, szerződés, felszámolás esetén a vagyonmegosztási javaslat szerinti (számlázott, bizonylatolt) értéken, ennek hiányában a kiváltott követelés összegével azonos értéken kell a nyilvántartásba felvenni.

(3) Csere útján beszerzett eszköz bekerülési (beszerzési) értéke az eszköz csereszerződés szerinti értéke, a cserébe adott eszköz eladási ára.

19. §

A forgalmi, piaci érték meghatározásának módszere

(1) A piaci értéken való értékelés az alábbi vagyoni körben lehetséges: a) vagyoni értékű jog; b) szellemi termékek; c) tárgyi eszközök (a beruházások és a beruházásra adott előlegek nélkül);

(2) A befektetett eszközöket és a forgóeszközöket bekerülési értéken kell értékelni, csökkentve az elszámolt értékcsökkenés és az elszámolt értékvesztés összegével, növelve a visszaírt értékvesztés összegével.

(3) Amennyiben az eszközök könyv szerinti értéke az elszámolt értékvesztések miatt alacsonyabb ezen eszközök eredeti bekerülési (beszerzési és előállítási) értékénél, és az alacsonyabb értéken való értékelés okai már nem, illetve csak részben állnak fenn, az értékvesztés-elszámolást (az elszámolt értékvesztés összegének csökkentésével) meg kell szüntetni a megbízható, valós összkép érdekében.

(4) Az eszközt piaci értékre, legfeljebb a nyilvántartásba vételkor megállapított bekerülési értékre - immateriális javaknál, tárgyi eszköznél az elszámolt értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értékére -, hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapíroknál névértékre a saját tőkével szemben vissza kell értékelni (visszaírás).

(5) Amennyiben a Főiskola tevékenységét tartósan szolgáló vagyoni értékű jog, szellemi termék, tárgyi eszköz (kivéve a beruházásokat, a beruházásra adott előlegeket), tulajdoni részesedést jelentő befektetés piaci értéke jelentősen meghaladja az adott eszköznek a visszaírás utáni könyv szerinti (bekerülési) értékét, a piaci érték és a visszaírás utáni könyv szerinti érték közötti különbözet a mérlegben az a) eszközök között: értékhelyesbítésként; b) a saját tőkén belül: értékelési tartalékként kimutatható.

(6) A piaci érték az alábbi módszerek valamelyikével állapítható meg:

15

a) összehasonlító árak módszerével, melynek során a szokásos piaci ár az az ár, melyet független felek alkalmaznak az összehasonlítható termék vagy szolgáltatás értékelésekor a gazdaságilag összehasonlítható piacon;

b) viszonteladási árak módszerével, amelynél a szokásos piaci ár a terméknek, szolgáltatásnak független felek felé, változatlan formában történő értékesítése során alkalmazott ár csökkentve a viszonteladó költségeivel és a szokásos haszonnal;

c) költség és jövedelem módszerrel, melynek során a szokásos piaci árat az önköltség szokásos haszonnal növelt értékében kell meghatározni;

d) egyéb módszerrel, ha a piaci érték az előző módszerek egyikével sem határozható meg.

(7) Azokban az esetekben, amikor az értékelés forgalmi, piaci értéken történik, a forgalmi piaci érték meghatározására alkalmazható módszerek: a) Új eszköz esetében az azonos vagy hasonló rendeltetésű, használati értékű, minőségű

eszköz katalógusokban, árlistákban, bolti kereskedelemben szereplő ára. Amennyiben az egyes forgalmazók ára között jelentős eltérés tapasztalható, az ezek átlagából számított ár is elfogadható forgalmi értéknek.

b) Használt eszközöknél a használtcikk kereskedők vagy szakcégek által alkalmazott ár tekinthető elsődlegesen forgalmi értéknek.

c) Amennyiben az a) és b) pontokban megjelölt árak nem állnak rendelkezésre, illetve azok beszerzése komoly akadályba ütközik, valamint az érintett eszköz mennyisége és várható értéke nem tekinthető jelentősnek, elfogadható a Főiskolán belüli vagy kívüli szakértők által megállapított ár is. Az ármegállapítást az érintett (eszköz bevételezéshez kapcsolódó) alapbizonylaton vagy külön belső bizonylaton aláírással dokumentálni kell.

d) Abban az esetben, ha az eszköz egyedi értéke, vagy mennyisége jelentős és az a) és b) pontokban megjelölt árak hiányában a forgalmi érték a jogosítvánnyal rendelkező vagyonértékelő által megállapított érték.

(8) Jelentős összegnek kell a Főiskolán tekinteni: a) ha az eszköz egyedi értéke meghaladja az 500 eFt-ot; b) több eszköz egyidejű bevételezése esetén, azok összértéke eléri a 2 millió Ft

értékhatárt. (9) A bekerülés napjára, illetve a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó

devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell a könyvviteli nyilvántartásba felvenni: a) a valutapénztárba bekerülő valutakészletet; b) a devizaszámlára kerülő devizát; c) a külföldi pénzértékre szóló követelést; d) befektetett pénzügyi eszközt; e) értékpapírt; f) külföldi pénzértékre szóló kötelezettséget.

(10) A forintért vásárolt valutát, devizát a fizetett összegben kell felvenni, és a ténylegesen fizetett forint alapján kell a nyilvántartásba vételi árfolyamot meghatározni.

(11) A külföldi pénzértékre szóló eszközök, illetve források forintértékének meghatározásakor a valutát, a devizát – a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani.

(12) A könyvviteli mérlegben a) a devizaszámlán lévő devizát; b) a külföldi pénzértékre szóló minden követelést; c) a befektetett pénzügyi eszközt; d) az értékpapírt;

16

e) a kötelezettséget a költségvetési év mérleg fordulónapjára vonatkozó devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni, amennyiben a mérleg fordulónapi értékelésből adódó különbözetnek a külföldi pénzértékre szóló eszközökre, kötelezettségekre gyakorolt hatása a Számviteli politikában meghatározottak szerint jelentős összegű.

20. § Gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés

fejében a jegyzett tőke leszállításakor, illetve jogutód nélküli megszűnéskor átvett eszközök értékelése

(1) A gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés névértéke fejében a

jegyzett tőke leszállításakor átvett eszköz bekerülési értéke a gazdasági társaság által közölt, illetve számlázott érték lehet.

(2) A gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnése esetén az átvett eszközök értékelése a vagyonfelosztási javaslat szerinti értéken történik.

VI. RÉSZ

A MÉRLEGBEN SZEREPLŐ ESZKÖZÖK, FORRÁSOK ÉRTÉKELÉSÉNEK KÜLÖNÖS SZABÁLYAI

21. §

Eszközcsoportok értékelése (1) A befektetett eszközöket, a forgóeszközöket bekerülési értéken kell értékelni, csökkentve

az elszámolt értékcsökkenés és értékvesztés összegével és növelve a (2) bekezdés szerinti visszaírás összegével.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben szerepelt eszközök könyv szerinti értéke a terven felüli értékcsökkenés, valamint az értékvesztés elszámolása miatt alacsonyabb ezen eszközök bekerülési értékénél; és az alacsonyabb értéken való értékelés (immateriális javaknál, tárgyi eszközöknél a terven felüli értékcsökkenés, egyéb eszközöknél az értékvesztés elszámolás) okai már nem, illetve csak részben állnak fenn, e szabályzat szerinti leírásokat meg kell szüntetni. (Immateriális javaknál, tárgyi eszközöknél a terven felüli értékcsökkenés, egyéb eszközöknél az elszámolt értékvesztés összegének csökkentésével.)

(3) A megbízható, valós összkép biztosítása érdekében az eszközöket a piaci értékre, legfeljebb a nyilvántartásba vételkor megállapított bekerülési értékre, az immateriális javakat, tárgyi eszközöket az elszámolt lineáris értékcsökkenés figyelembevételével megállapított nettó értékre kell visszaértékelni, visszaírni a saját tőkével szemben.

22. § Befektetett eszközök

(1) A befektetett eszközök bekerülési értékének meghatározásánál a szabályzat III. részében

megállapított minősítési szempontokat, a IV. részben meghatározott általános értékelési szabályokat, illetve a VI. részben részletezett speciális értékelési szabályokat kell figyelembe venni.

(2) Tárgyi eszközök nyilvántartásba vételénél alkalmazott különös szabályok: a) A vásárolt építési teleknél (földterületnél) a bekerülési érték részét képezi:

17

- a telekkel együtt vásárolt - a területen lévő - épületek, építmények beszerzési, bontási költsége, ha azokat rendeltetésszerűen nem veszik használatba (nem hasznosítják),

- a telek építésre alkalmassá tétele érdekében végzett munkák ellenértéke legfeljebb a telek bontás utáni piaci értékének megfelelő összeg határáig.

b) Tárgyi eszközök értékét növelő bekerülési értéknek kell tekinteni: - Az új tárgyi eszköz biztonságos üzemeltetéséhez szükséges tartalék alkatrészek

értékét, ha a tárgyi eszközzel egyidejűleg vagy az üzembe helyezés időpontjáig szereztek be,

- Meglévő tárgyi eszköz bővítésével, rendeltetése megváltoztatásával, átalakításával, élettartalma növelésével, az eredeti állapot helyreállításával, valamint felújításával kapcsolatban számlázott összeget.

- A tárgyi eszközök értéknövelő tételeinek megállapításánál a szabályzatban meghatározott részletes minősítési szempontokat is figyelembe kell venni.

23. § Eszközök értékcsökkenésének elszámolása

(1) Az immateriális javak, tárgyi eszközök értékcsökkenése elszámolásának rendjét, az

alkalmazandó leírási kulcsokat a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 30. §-ának (2) bekezdése tartalmazza.

(2) A Főiskola eszközeire vonatkozó értékcsökkenés elszámolásának részletes szabályait, a tenyészállatok értékcsökkenése elszámolásának rendjét a Számviteli politika tartalmazza.

(3) Terv szerinti, lineáris értékcsökkenést kell elszámolni a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett immateriális javak, tárgyi eszközök, üzemeltetésre átadott, vagyonkezelésbe vett eszközök után addig, amíg azok rendeltetésszerinti használatban vannak. Az üzembe helyezést-hitelt érdemlően dokumentálni kell.

(4) Nem történik értékcsökkenés elszámolás a Főiskola nyilvántartásában lévő: a) földterületek; b) üzembe nem helyezett beruházások; c) képzőművészeti alkotások; d) hangszerek; e) 0-ig leírt immateriális javak és tárgyi eszközök után.

(5) A lineáris értékcsökkenés elszámolása negyedévenként történik, azon belül időarányosan, az üzembe helyezés, rendeltetésszerű használatbavétel napjától számítva. Az értékesített eszközök értékcsökkenését is időarányosan kell elszámolni, az értékesítés (használatból történő kivonás) napjáig.

(6) Az eszközökön történő értéknövelő beruházás, vagy felújítás esetén az értékcsökkenés alapja a beruházás, felújítás aktiválását magában foglaló negyedévtől kezdődően a beruházás, felújítás értékével növelt érték. Ez vonatkozik a 0-ig leírt eszközökön végzett értéknövelő munkák esetére is.

18

24. § Terven felüli értékcsökkenés

(1) Az immateriális javak, tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenésének elszámolásánál

az Sztv. 53. §-ának (1)-(2) bekezdésében foglaltakat kell figyelembe venni. (2) A Főiskolára vonatkozóan a terven felüli értékcsökkenés elszámolásának rendjét,

legfontosabb sajátosságait a Számviteli politika tartalmazza. (3) Az immateriális javaknál, tárgyi eszközöknél terven felüli értékcsökkenést kell

elszámolni, ha az eszköz könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint az eszközök piaci értéke.

(4) Értékelés szempontjából tartós az eltérés, ha az adott évi beszámoló készítés időpontjában és azt megelőző beszámoló készítésekor is fennállt és a különbség nőtt, vagy nem csökkent.

(5) Jelentős az eltérés - a Számviteli politika értelmében - ha az adott eszköz könyv szerinti értéke 50 %-kal meghaladja az eszköz piaci értékét.

25. §

Immateriális javak, tárgyi eszközök értékelése a mérlegben

(1) Az immateriális javakat, tárgyi eszközöket, üzemeltetésre átadott, vagyonkezelésbe vett eszközöket a könyvviteli mérlegben, e szabályzatban meghatározott elvek alapján számított bekerülési értéken, illetve a bekerülési értéknek lineáris, valamint terven felüli értékcsökkenés összegével csökkentett és a visszaírt terven felüli értékcsökkenés összegével növelt könyv szerinti értéken kell kimutatni.

(2) Az immateriális javakra, beruházásokra adott előleget a mérlegben a szabályzat szerinti átutalt összegben, illetve az elszámolt értékvesztés összegével csökkentett és a visszaírt értékvesztés összegével növelt könyv szerinti értéken kell kimutatni.

(3) A költségvetési év végén fennálló, a beszámoló készítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett előlegek után értékvesztést kell elszámolni, a mérleg készítés időpontjában rendelkezésre álló információk, valamint a partner (aki részére az előlegfolyósítás történt) minősítése alapján, ha az előleg könyv szerinti értéke és a várhatóan megtérülő összeg között veszteségjellegű különbözet mutatkozik és e különbözet tartósan jelentkezik és összege jelentős.

(4) A különbözet jelentős, ha annak összege meghaladja az előleg könyv szerinti értékének 10%-át.

(5) Az értékvesztés visszaírására vonatkozóan a követeléseknél leírtakat kell alkalmazni.

26. §

Befektetett pénzügyi eszközök értékelése

(1) A Főiskola az Államháztartási törvény rendelkezései alapján egyéb tartós részesedést szerezhet, melyhez a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács döntése szükséges.

(2) Tulajdoni részesedést jelentő tartós befektetésnél az értékelés a nyilvántartásba vételkor: a) vásárlás esetén a bekerülési érték a részesedésért, üzletrészért ténylegesen fizetett

ellenérték (vételár);

19

b) alapításkor, tőkeemeléskor a gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés bekerülési értéke a létesítő okiratban, annak módosításaiban, illetve a közgyűlési, alapítói, taggyűlési határozatokban megállapított összeg;

c) gazdasági társaság átalakulása esetén a megszűnt gazdasági társaságban lévő tulajdoni részt jelentő befektetés ellenében kapott részesedés bekerülési értéke, a megszűnt részesedésre jutó saját tőke összege.

(3) Tulajdoni részesedést jelentő tartós befektetés értékvesztés elszámolására és visszaírására vonatkozó szabályok:

a) A gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetésnél értékvesztést kell elszámolni, ha a befektetés könyv szerinti értéke és piaci értéke között a különbözet veszteségjellegű és a különbözet tartósan jelentkezik, valamint jelentős összegű.

b) A könyv szerinti érték és a piaci érték különbözete akkor tekinthető tartósnak, ha a beszámoló készítésének időpontját megelőző két évben a különbözet egyre nőtt, vagy nem csökkent. Tőzsdén jegyzett társaságok esetében pedig akkor, ha a tőzsdei árfolyam a beszámoló készítés időpontját megelőzően legalább egy éven keresztül megszakítás nélkül csökken.

c) A tulajdonrészesedést jelentő befektetés piaci értéke meghatározásakor figyelembe kell venni:

- a gazdasági társaság tartós piaci megítélését, a piaci megítélés tendenciáját; - a befektetés (felhalmozott) osztalékkal csökkentett tőzsdei, tőzsdén kívüli

árfolyamát, annak tartós tendenciáját; - a megszűnő társaságnál a várhatóan megtérülő összeget; - a gazdasági társaság saját tőkéje és a jegyzett tőkéje, illetve a befektetés könyv

szerinti értéke és a névértéke arányát. (4) Amennyiben a tulajdoni részesedést jelentő befektetés mérleg készítéskori piaci értéke

jelentősen és tartósan magasabb, mint a befektetés könyv szerinti értéke, a korábban elszámolt értékvesztés visszaírásával csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával a befektetés könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a bekerülési értéket.

(5) A gazdasági társaságokban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetést a mérlegben bekerülési értéken kell értékelni, csökkentve a már elszámolt értékvesztés összegével és növelve a visszaírt értékvesztés összegével.

(6) A Főiskola a befektetett pénzügyi eszközök között tartja nyilván az alkalmazottai részére folyósított lakásépítési, vásárlási célra, hosszú lejáratra nyújtott kölcsönöket.

(7) Az adott kölcsönöket a ténylegesen folyósított összegben kell nyilvántartásba venni. (8) Amennyiben a költségvetési év végén december 31-én a fennálló és a beszámoló készítés

időpontjáig pénzügyileg nem rendezett kölcsönök esetében a mérleg készítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján a könyv szerinti érték és a várhatóan megtérülő összeg közötti veszteségjellegű különbözet jelentkezik, mely tartós és jelentős összegű, értékvesztést kell elszámolni.

(9) A különbözet tartós, ha már az előző beszámoló készítés időpontjában is fennállt, és jelentős összegű a különbözet, ha összességében meghaladja a 100.000 Ft-ot.

(10) A kölcsön várható megtérülésének figyelembevételével a követeléseknél leírtaknak megfelelően kell alkalmazni az értékvesztés visszaírást.

27. §

Forgóeszközök, készletek értékelése

(1) A Főiskola tevékenységének folytatásához rendelkezik a) vásárolt készletekkel; b) továbbértékesítési célból beszerzett árukkal, göngyölegekkel.

20

(2) Termelő tevékenysége során pedig késztermékeket állít elő, úgymint a) mezőgazdasági terményeket; b) növendék és hízóállatokat; c) egyéb készleteket (pl.: jegyzet).

(3) A vásárolt készleteket bekerülési (beszerzési) értéken, a saját előállítású készleteket előállítási értéken kell értékelni.

(4) A megállapításnál figyelembe kell venni az anyag beszerzése esetén értelmezett jelentős, valamint nem jelentős összeget a Számviteli politika alapján.

(5) A készleteket az analitikus nyilvántartásban féleségenként, egyedileg kell nyilvántartani és értékelni.

(6) Csoportos nyilvántartás ott alkalmazható, ahol a készlet fajták a tárolás során szükségszerűen keverednek.

(7) Csoportos nyilvántartásnál követelmény, hogy a) a készletek azonos felhasználási célt szolgáljanak; b) egymással helyettesíthetők legyenek, c) beszerzési egységáruk jelentősen ne térjen el.

(8) Térítés nélkül átvett készletek értékelése: a) új készleteket az átadó könyveiben szereplő értéken, ennek hiányában forgalmi (piaci)

értéken kell a nyilvántartásba felvenni, b) használt készleteket, csak mennyiségben lehet nyilvántartani, az analitikus

nyilvántartásban, a mérlegben értékkel nem lehet kimutatni. (9) A többletként fellelt új készleteket a nyilvántartásban szereplő átlagárral, ennek hiányában

forgalmi (piaci) értéken kell a nyilvántartásban, illetve a mérlegben szerepeltetni. (10) A beszámoló elkészítéséhez kapcsolódóan el kell végezni:

a) az év végi készletek minősítését, aszerint hogy beszerzésük adómentes, vagy adóköteles tevékenységhez kapcsolódott-e;

b) a leltározás során vizsgálni kell a készletek rendeltetésüknek megfelelnek-e vagy csökkent értékűek-e;

c) meg kell vizsgálni a készletek piaci értékének alakulását. (11) Az általános forgalmi adó szerinti minősítés alapján az év végi készletek értékelése,

mérlegben való kimutatása: a) adómentes tevékenységhez történő beszerzés esetén ÁFA-val növelt értéken; b) adóköteles, vagy egyidejűleg adómentes és adóköteles tevékenységhez kapcsolódó

készlet értékelése az ÁFA nélküli nettó értéken történik. (12) Amennyiben a készlet eredeti rendeltetésének nem felel meg, megrongálódott,

felhasználása, értékesítése kérdésessé vált, a készlet a Főiskola tevékenységének végzéséhez feleslegessé vált a készlet értékének csökkentését addig a mértékig kell elvégezni, hogy a készlet a használhatóságnak megfelelő, mérlegkészítéskor ismert piaci értéken szerepeljen a mérlegben.

(13) Abban az esetben, ha a készlet könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb a mérlegkészítéskor ismert piaci árnál, a készlet értékének csökkentését el kell végezni (értékvesztést elszámolni), hogy a készlet értékelése a beszámoló készítés időpontjában a piaci értéken történjen.

(14) Amennyiben a készlet piaci értéke jelentősen és tartósan meghaladja a könyv szerinti értéket, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával a készlet könyv szerinti értéke nem lehet magasabb az eredeti bekerülési értéknél.

(15) A készletek értékelése a mérlegben az elszámolt értékvesztéssel csökkentett és a visszaírt értékvesztéssel növelt bekerülési értéken történik.

21

28. §

Követelések értékelése

(1) Az Sztv. 29. §-a szerint követelésnek minősülnek azok a pénzértékben kifejezett - szerződésen, jogszabályon alapuló - fizetési igények, melyeket a vállalkozó (ez esetben a Főiskola) által már teljesített, a másik fél által elismert, elfogadott értékesítéshez, kölcsönnyújtáshoz, munkavállalói tartozásokhoz, valamint egyéb jogcímekhez kapcsolódnak.

(2) A követeléseket bekerülési értéken kell állományba venni a tőkeváltozással szemben. Bekerülési érték: a) az elfogadott, elismert összeg (általában számlázott összeg); b) forintban, devizában folyósított összeg; c) egyéb esetekben a meghatározott érték.

(3) A devizára szóló követelések forintértékét a szerződés teljesítéskor érvényes a Számviteli politika rögzített árfolyamon kell meghatározni.

(4) A mérlegben a követelést csak addig lehet kimutatni, míg pénzügyileg vagy egyéb módon nem rendezték, illetve a behajthatatlan követelést le nem írták.

(5) Az áruszállításból, szolgáltatásnyújtásból származó (vevői) követelések tartozásai között a beszámolási évben teljesített értékesítések, nyújtott szolgáltatások vevő által elismert, számlázott, ÁFA-t is tartalmazó forintösszegét kell a mérlegben kimutatni.

(6) A vevő által történő elismerés dokumentumai: a) a leltározási szabályzatban meghatározott fordulónapra vonatkozóan kiküldött és a

vevő által elfogadott egyeztető levél (a vevő által elfogadottnak minősül, ha a levélre a megadott határidőn belül nem érkezik válasz, vagy elfogadó válasz érkezik); a mérlegforduló napját követő, de a beszámoló készítését megelőző időpontban történő pénzügyi teljesítés a vevő részéről (a számlát a teljesítéstől számított 15 napon belül kell kiállítani, a mérlegbe a beszámolás évét követő év január 15. napjáig kiszámlázott és elfogadott követelések kerülhetnek be).

b) A realizálhatóság szempontjából az adósok, vevők tartozását a beszámoló készítés előtt minősíteni kell.

a) Teljes értékű követelés feltételei: - teljesítésével kapcsolatban mennyiségi és minőségi kifogás nem merült fel, a

tartozás összegét elismerték, - a teljesítést igazolták.

b) Határidőn túli követelés esetén a teljes értékű követelésre vonatkozó feltételek fennállnak, de határidőn belül nem történik meg a kiegyenlítés.

c) Kétes követelésnél a teljes értékű követelés feltételei csak részben állnak fenn pl. kifogásolt a tartozás összege.

(7) Behajthatatlan követelésként a Főiskola csak a kis összegű követelés - 100.000 Ft értékhatár alatti összeg - vehető figyelembe, melyet a könyvviteli mérlegben nem lehet kimutatni, a hitelezési veszteséget a saját tőkével szemben le kell írni. A bejhajthatatlan követelés minősítését a Számlarend szabályozza.

(8) A vevő, az adós minősítése alapján a mérlegforduló napján fennálló és a beszámoló készítésének időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követeléseknél értékvesztést kell elszámolni, ha a követelés könyv szerinti értéke és a követelés várható megtérülési összege között veszteségjellegű különbözet jelentkezik és a különbözet tartósan mutatkozik és jelentős összegű.

(9) Tartós a különbözet, ha az előző beszámoló készítéskor is fennállt, jelentős összegű a különbözet, ha meghaladja az adott követelés értékének 20 %-át, vagy a 100.000 Ft-ot.

22

(10) Amennyiben a vevő, az adós minősítése alapján a követelés várhatóan megtérülő összege jelentősen meghaladja a követelés könyv szerinti értékét, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell.

(11) Az adósok, vevők minősítése során vizsgálni kell a vevő, adós jövedelmi helyzetét, fizetőképességét, likviditási gondjainak tartósságát, továbbá annak lehetőségét milyen mód van a szerződés alapján garancia érvényesítésére, folyamatban van-e csőd-, felszámolási eljárás az érintettel szemben, a követelés milyen mértékű megtérülésével lehet számolni.

(12) A mérlegben a követeléseket az elfogadott, elismert, értékvesztéssel csökkentett, a visszaírt értékvesztés összegével növelt könyv szerinti értéken kell kimutatni.

(13) A devizás követelések értékelésénél e szabályzatban foglaltakon túlmenően figyelembe kell venni a Számviteli politikát.

29. § Pénzeszközök értékelése

(1) A könyvviteli mérlegben a bankszámlák értékét a könyvekben szereplő összeggel

egyezően, a költségvetési év mérleg fordulónapján a bankszámlákon - Kincstárnál vezetett előirányzat - felhasználási keretszámlákon - lévő forint összeggel kell kimutatni, a kincstári értesítővel azonosan.

(2) A devizakészlet évközi értékelését, az alkalmazott árfolyamokat, az átlagárfolyam számításának módszerét a Számviteli politika szabályozza.

(3) Az idegen pénzeszköz (lakásépítési számla) értékelése a mérlegben a mérlegforduló napjára vonatkozó bankkivonatai egyező könyv szerinti értéken történik.

30. § Egyéb aktív pénzügyi elszámolások

(1) A mérleg összesítő során megjelenő egyéb aktív pénzügyi elszámolásokon belül kell

kimutatni a mérlegforduló napján fennálló függő, átfutó, kiegyenlítő kiadásokat az analitikus nyilvántartásokkal egyeztetett könyv szerinti értéken.

31. § A források értékelése, saját tőke

(1) A Főiskola mérlegében a saját tőke elemeit könyv szerinti értéken kell kimutatni. (2) Az induló tőke értéke az integrációval létrejött Nyíregyházi Főiskola 2000. január 1.-i

tartós vagyonának forrását jelenti. Értéke csak átszervezés, vagy jelentős feladatkör-módosulás esetén változhat.

(3) A tőkeváltozás értékelése a mérlegben a könyv szerinti értéken történik. Értéke a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendeletben foglaltakkal növekedhet, csökkenhet. a) Saját tőke növekedhet:

- a folyó évi költségvetés, a költségvetési pénzmaradvány, előirányzat-maradvány, a vállalkozási tevékenység eredménye terhére teljesített, befektetett eszközök állományát növelő - ideértve a bérbevett eszközökön végzett beruházások és felújítások miatti értéknövekedést is - kiadásokból,

- központi beruházásból, - az eszközök tartós forrásának növelésére felhasznált egyéb idegen pénzeszközből,

illetve az ebből képződött jóváhagyott előirányzat terhére,

23

- a készletek, a követelések és a kötelezettségek állományának változásából, - a forgóeszközök között kimutatott értékpapírok állományának növekedéséből, - a saját kivitelezésű beruházás, felújítás miatt, - a gazdasági társaságba bevitt vagyontárgyak szerződés szerinti értékéből származó

rendkívüli növekedésből, - az elszámolt értékvesztés visszaírásából, - az immateriális javaknál és a tárgyi eszközöknél elszámolt terven felüli

értékcsökkenés visszaírása miatt, - a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 32. § (7) bekezdése, valamint a 32/A. § (1)-(7)

bekezdése szerinti piaci értékelés alapján meghatározott értékhelyesbítés összegével, illetve annak növekedése miatt,

- az ajándékként, az adományként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt, a követelés fejében átvett eszközök nyilvántartásba vételéből,

- a tőke növekedéseként kell kimutatni a költségvetési feladatok ellátása érdekében térítésmentesen átvett eszközök és térítésmentes (társadalmi) munkával létrehozott javak tartós forrását, valamint az államháztartás szervezete által vállalt kötelezettségek leírását (törlését).

b) Saját tőke csökkenhet: - a befektetett eszközök értékcsökkenése, értékvesztése, selejtezése, más gazdálkodó

szerv részére történő térítésmentes átadása, - a készletek felhasználása, selejtezése, gazdálkodó szerv részére történő térítésmentes

átadása, kötelezettségek állományváltozása, - a befektetett eszközök és készletek értékesítése, - a költségvetés alapján gazdálkodó szerv másokkal szemben támasztott követelésének

állományváltozása, továbbá leírása (törlése), a követelés jogcímére vonatkozó külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével,

- a forgóeszközök között kimutatott értékpapírok állományának csökkenéséből, illetve értékvesztéséből,

- a gazdasági társaságba bevitt vagyontárgyak szerződés szerinti értékéből származó rendkívüli csökkenés miatt,

- az immateriális javaknál és tárgyi eszközöknél elszámolt terven felüli értékcsökkenés miatt,

- a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 32. § (7) bekezdése, valamint a 32/A. § (1)-(7) bekezdése szerinti piaci értékelés alapján meghatározott értékhelyesbítés összegének csökkenése miatt,

- a készletek, követelések értékvesztése miatt, - a leltárhiány, a kötelezettség fejében átadott eszközök kivezetése miatt.

24

32. § Tartalékok

(1) A tartalékok között jelenik meg a mérlegben

a) az előző időszakokban képződött, jóváhagyott előirányzat-maradvány még fel nem használt része;

b) a tárgyévi gazdálkodáshoz kapcsolódó kiadási megtakarítás vagy túllépés és a bevételi lemaradás összege.

(2) Értékelése a beszámoló űrlapjaival egyezőséget mutató könyv szerinti értéken történik.

33. § Kötelezettségek

(1) A hosszúlejáratú kötelezettségek között jelenik meg a Főiskola számviteli

nyilvántartásában - a pénzügyi lízinggel kapcsolatos éven túli kötelezettség. (2) A hosszúlejáratú kötelezettségeket a kapott (igénybe vett, folyósított) összegben kell

értékelni. (3) A hosszúlejáratú kötelezettségek összegéből a következő évben esedékes törlesztő

részletet a rövidlejáratú kötelezettségek között kell kimutatni, a főkönyvben azonban az átkönyvelést nem kell elvégezni.

(4) A pénzügyi lízinggel kapcsolatos kötelezettség összegét a megfizetett lízingdíjnak a lízingszerződésben meghatározott törlesztés összegével csökkentetten kell a mérlegbe beállítani. Az ilyen címen felvett kötelezettség összege nem foglalja magában a pénzügyi lízinggel kapcsolatosan fizetendő kamat összegét.

(5) A rövidlejáratú kötelezettségek között jelennek meg a Főiskola nyilvántartásában és könyvviteli mérlegében az áruszállításból, szolgáltatásnyújtásból származó szállítói kötelezettségek.

(6) A mérlegben a szállítók közzé az analitikus nyilvántartás egyeztetett adataiból a mérlegforduló napig teljesített áruszállításról és szolgáltatásnyújtásról megküldött pénzügyileg nem rendezett - számlák általános forgalmi adót is tartalmazó összegét kell feltüntetni.

(7) A szállítói kötelezettségeket a kormányrendelet előírásainak megfelelően, a pénzügyi teljesítés forrása szerinti csoportosításban kell a mérlegben kimutatni.

(8) A mérleg fordulónapján fennálló külföldi pénzértékre szóló rövid-, és hosszú lejáratú kötelezettségek értékelési szabályait a Számviteli politika tartalmazza.

(9) Az egyéb rövidlejáratú kötelezettségek között kell a mérlegben kimutatni a szerződésekben, megállapodásokban rögzítettek alapján a beszámoló készítést követő évben esedékes hosszú lejáratú támogatási kölcsönök, valamint a pénzügyi lízing törlesztő részletét.

34. § Egyéb passzív pénzügyi elszámolások

(1) A mérlegben a kapcsolódó analitikus nyilvántartásokkal egyeztetett könyv szerinti értéken

kell kimutatni a mérleg fordulónapjáig pénzügyileg nem rendezett függő, átfutó és kiegyenlítő bevételeket. Itt kell szerepeltetni a tisztázatlan és rendezetlen bevételeket.

25

(2) A nemzetközi támogatási programok deviza elszámolási számlájának értékelése és összege megegyezik a Magyar Államkincstárnál vezetett deviza számla forrásaként annak mérleg fordulónapi könyv szerinti értékével.

35. §

Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek forintértékének meghatározása

(1) A könyvviteli mérlegben a devizaszámlán lévő devizát, továbbá külföldi pénzértékre szóló

minden követelést, illetve kötelezettséget a költségvetési év mérleg fordulónapjára a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani. Ha különbözet jelentős összegű a bekerülési értéket módosítani kell.

(2) Devizabetét számla értékelése a pénzintézetek által készített december 31.-i kivonat alapján történik, melyet devizában adnak meg.

(3) A hitelintézeti devizabetét számlák forintban történő értékelése a számlakezelő pénzintézet által közölt, adott év december 31.-ei vételi és eladási árfolyam átlagaként történik.

(4) Ha a devizaműveletek végzésére felhatalmazott pénzintézetek által nem jegyzett és nem transzferálható helyi valuta az év utolsó napjára vonatkozó szabadpiaci árfolyamon átszámított forintértéke kevesebb, mint a könyvekben szereplő érték, akkor azt a szabadpiaci árfolyamra kell helyesbíteni.

VII. ZÁRÓ RÉSZ

(1) Jelen szabályzatot a Szenátus az I/2-2/14/2008. (február 5.) sz. határozatával, 2008.

január 1-jei, visszamenőleges hatállyal elfogadta. A szabályzatban foglaltakat először a 2007. december 31-i fordulónapra összeállított költségvetési beszámolóra kell alkalmazni.

(2) Jelen szabályzatot a Szenátus 2008. december 17-i hatállyal, az I/2-2/155/2008.(dec. 16.) sz. határozatával módosította.

(3) Jelen Szabályzatot a Nyíregyházi Főiskola Szenátusa az RH/48-106/2009. (december 21.) számú határozatával, 2010. január 1-jei hatállyal módosította.

Nyíregyháza, 2009. december 21. Prof. Dr. Jánosi Zoltán rektor

26

Jogszabálygyűjtemény

• 2000. évi C. tv. a számvitelről;

• 1992. évi XXXVIII. tv. az államháztartásról;

• 2007. évi CXXVII. tv. az általános forgalmi adóról;

• 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet és az államháztartás szervezetei könyvvezetési és

beszámolási kötelezettségéről.

27

Mellékletek

Az adós, a vevő által el nem ismert követelés rendezésének módjáról, feladatairól,

felelőseiről, bizonylatolásának rendjéről ………………………………………1. sz. melléklet

A követelések év végi értékelésének elvei…………………………………….. 2. sz. melléklet

28

1. számú melléklet

Az adós, a vevő által el nem ismert követelés rendezésének módjáról, feladatairól, felelőseiről, bizonylatolásának rendjéről A Főiskola a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 9. számú mellékletének a számlaosztályok tartalmára vonatkozó előírások 2. c) pontja alapján rögzíti az adós, a vevő által el nem ismert követelés rendezésének módját, feladatait, felelőseit, bizonylatolásának rendjét és az el nem ismert követelések állományát:

1.§ A rendezés módja, feladatai

(1) Az adós által el nem ismert követelés esetében a követelés el nem ismertsége hivatali

tudomásra jutásakor haladéktalanul intézkedni kell a következőkről: a) az érintett követelés alapjául szolgáló dokumentumok összegyűjtéséről; b) az összegyűjtött dokumentumok tartalmi és formai ellenőrzéséről – különös tekintettel

a követelés jogosságára; c) a követelés alapdokumentumának és a követelés okmányának tartalmi (számszaki)

egyeztetéséről; d) a követelés szerven belüli – előző részben meghatározott – jogossági vizsgálatáról

írásbeli feljegyzést kell készíteni; e) lehetőség szerint tisztázni kell a követelést el nem ismerővel a követelés el nem

ismerésének konkrét okát; f) a követelés el nem ismerése okának tudatában szükség esetén ismét el kell végezni a

dokumentumok egyeztetését. (2) A fenti intézkedések megtételére rendelkezésre álló idő maximum 30 nap. (3) Lehetőség szerint biztosítani kell, hogy a követelés el nem ismerője személyesen járjon el

a követelés tisztázása érdekében. (4) Rendezés, ha a követelés a Főiskola részéről az egyeztetést követően is jogosnak

minősíthető: a) gondoskodni kell a követelés érvényesíthetőségének biztosításáról, a követelés jellege

szerinti jogi út igénybevételével; b) az első jogi intézkedés elvégzésének határideje a rendezés sikertelenségét megállapító

dokumentum kiállítását követő 30 nap. (5) Rendezés, ha a követelés az egyeztetés és felülvizsgálat alapján megállapíthatóan részben,

vagy teljesen jogtalan: a) a belső dokumentumokat a tényleges állapotnak megfelelően kell helyreállítani, a

jogtalan követelést törölni; b) a jogszerű állapot helyreállításának konkrét rendjét az adott terület gazdasági

igazgatója külön írásbeli rendelkezéssel – belső bizonylat kiállításával végzi el. c) A feladat elvégzésének határideje a követelés (teljes vagy részbeni) jogtalansága

tudomásra jutásától számított 30 nap.

2.§ A vevő által el nem ismert követelés

(1) A vevő által el nem ismert követelés esetében a követelés el nem ismertsége hivatali

tudomásra jutásakor haladéktalanul intézkedni kell a következőkről:

29

a) az érintett követelés alapjául szolgáló dokumentumok összegyűjtéséről (megrendelés, szállítólevél, számla, termékértékesítés esetén a készletnyilvántartási adatok);

b) az összegyűjtött dokumentumok tartalmi (mennyiség, mennyiségi egység, érték adatok) és formai ellenőrzéséről;

c) a követelés alapdokumentumának és a követelés okmányának tartalmi (számszaki) egyeztetéséről;

d) a követelés szerven belüli – előző részben meghatározott – jogossági vizsgálatáról írásbeli feljegyzést kell készíteni;

e) lehetőség szerint tisztázni kell a követelést el nem ismerővel, a követelés el nem ismerésének konkrét okát;

f) a követelés el nem ismerése okának tudatában szükség esetén ismét el kell végezni a dokumentumok egyeztetését.

(2) A fenti intézkedések megtételére rendelkezésre álló idő maximum 30 nap. (3) A követelés el nem ismerője részvétele hiányában a követelés el nem ismerésének okáról

legalább írásbeli feljegyzést kell készíteni az érintett megkérdezését követően. (4) Rendezés, ha a vevő követelés a szerv részéről az egyeztetést követően is jogosnak

minősíthető: a) gondoskodni kell a követelés érvényesíthetőségéről, a követelés jellege szerinti jogi út

igénybevételével; b) az első jogi intézkedés elvégzésének határideje a rendezés sikertelenségét megállapító

dokumentum kiállítását követő 30 nap. (5) Rendezés, ha a vevő követelés az egyeztetés és felülvizsgálat alapján megállapíthatóan

részben, vagy teljesen jogtalan: a) A jogtalanul kimutatott vevő követelést negatív, vagy helyesbítő számla

kibocsátásával kell rendezni. b) A belső részletező nyilvántartásokat is a tényadatokra kell módosítani, szükség esetén

belső bizonylat alapján. c) A feladat elvégzésének határideje a követelés (teljes vagy részbeni) jogtalansága

tudomásra jutásától számított 30 nap. (6) Az el nem ismert adós- és vevőkövetelésekkel kapcsolatban meghatározott feladatok

végrehajtásáért első sorban a centrumok Gazdasági Főigazgató tartozik felelősséggel. (7) A Gazdasági Főigazgató a feladat, illetve egyes részfeladatok ellátására további felelős

személyeket jelölhet ki. Ez esetben gondoskodnia kell az általa kijelölt személyek munkájának figyelemmel kíséréséről, ellenőrzéséről.

A gazdasági főigazgató által megjelölt, feladatellátó személyek: Személy neve: Munkaköre: Ellátandó feladatai:

- El nem ismert követelésekről kimutatás készítése. - Kimutatás ellenőrzése, kapcsolódó dokumentumok előkészítése, jogásznak történő

átadás, kivezetésre előterjesztés elkészítése. - Behajtás kezdeményezése, szükséges esetekben bírósági eljárás megindítása. - Kivezetés engedélyezése a Pénzügyi és Számviteli Osztályvezető helyettes

előterjesztése alapján.

30

Dokumentumok Az adós, vevő által el nem ismert követelésekkel kapcsolatosan elkészítendő dokumentumok:

- Adós által el nem ismert követelés esetén a követelés alapjául szolgáló dokumentumokról, a követelés okmányáról, egyeztetéséről írásbeli feljegyzés.

- A szerv részéről jogosnak minősülő adós által el nem ismert követelés érvényesítése kezdeményezéséről írásbeli feljegyzés, illetve az eljárást megindító dokumentum.

- A szerv részéről részben, vagy teljesen jogtalan el nem ismert adós követelés rendezéséről követelés törlésére vonatkozó belső bizonylat. (A belső bizonylatnak meg kell felelni a bizonylati szabályzatban meghatározott bizonylatokkal szemben támasztott követelményeknek.)

- A vevő által el nem ismert követelés esetén a követelés alapjául szolgáló dokumentumokról, a követelés okmányáról, egyeztetéséről írásbeli feljegyzés (különösen a számszaki egyeztetésről) a vevő által el nem ismert követelés okáról.

- A szerv részéről jogosnak minősülő, vevő által el nem ismert követelés érvényesítése kezdeményezéséről írásbeli feljegyzés, illetve az eljárást megindító dokumentum.

- A szerv részéről részben, vagy teljesen jogtalan, el nem ismert vevő követelés rendezéséről követelés törlésére vonatkozó bizonylat (negatív vagy helyesbítő számla) és a bizonylat kiállításának alapjául szolgáló okmányok (a belső bizonylatnak meg kell felelni a bizonylati szabályzatban meghatározott, bizonylatokkal szemben támasztott követelményeknek).

31

2. számú melléklet

A követelések év végi értékelésének elvei

(1) A jogszabályon alapuló jogerős adósokkal szembeni követeléseket a szerv által kimutatott

hátralék összegének megfelelően kell értékelni. (2) Az áruszállításból és szolgáltatásból származó követelések (továbbiakban: vevő

követelések) elismertetésére a szerv a következő intézkedéseket teszi meg: a) a mérleg fordulónapján meglévő vevő követelésekről kimutatást kell készíteni a

folyószámla rendszerből nyert adatok alapján; b) a kimutatásban szereplő vevőkövetelések érintettjeit meg kell keresni a nyilvántartott

követelések elismerése céljából; c) a vevő követelés elismerésére vonatkozó igazolást ajánlott küldeményként, legalább a

mérlegkészítés időpontját 1 hónappal megelőzően el kell juttatni a vevőkövetelés címzettjéhez (az egyeztető levél elküldésének időpontját fel kell jegyezni a kimutatásban);

d) a visszaérkező egyeztető levelek alapján a kimutatásban meg kell jelölni az elismert, és az el nem ismert követeléseket. (A vevők által visszaküldött egyeztető leveleket - mint a követelés el-, illetve el nem ismerését igazoló dokumentumot - meg kell őrizni a kimutatás mellett.)

(3) A követelés értékét a számlázott és az egyenlegközlőben elismert értékben kell meghatározni – figyelembe véve a követelésekre az értékelési szabályzatban általánosan meghatározott szabályokat.

(4) A követelések nyilvántartásában (függetlenül attól, hogy a követelést elismerték, vagy nem ismerték el) fel kell tüntetni a követelés számszaki adatai mellett a szerv által kiállított számla számát.

(5) Az adós minősítése alapján, a mérleg fordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követelésnél értékvesztést kell elszámolni – a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján - a követelés könyv szerinti értéke és a követelés várhatóan megtérülő összege közötti - veszteségjellegű - különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű.

(6) A tartósság és a jelentős összeg tekintetében a számviteli politikában meghatározottakat kell figyelembe venni.

(7) Az Államháztartási tv.-ben foglaltak alkalmazásával a kisösszegű követelés értékhatára feletti tartozással rendelkező adósokat mindig egyedileg kell minősíteni.

(8) A minősítés konkrét menete: a) az adósok év végi állományáról rendelkezésre álló kimutatásból kell kiindulni; c) a kimutatásba be kell jegyezni a mérlegkészítés napjáig már rendezett követeléseket; d) a kimutatásból ezt követően csak azokat az adósokat kell minősíteni, melyeknél a

pénzügyi rendezés nem történt meg; e) a minősítést adósonként külön-külön kell elvégezni; f) a minősítés során a köztudomású, illetve az elérhető nyilvános adatokra lehet

támaszkodni (csődeljárási értesítő, cégbírósági mérleg adatok stb.). (9) A vonatkozó jogszabályok alapján a kis összegű követelés értékhatára 100.000 Ft. (10) Az Államháztartási törvény 108. § (4) bekezdése alapján a 100.000 forintot el nem érő

követelést behajtásra előírni nem kell – de gondoskodni kell a követeléssel érintett személy, szerv felszólításáról az önkéntes teljesítés érdekében.

(11) Az adósok esetében a zárási összesítő alapján el kell készíteni azt a kimutatást, amelyben csak azok az adókövetelések szerepelnek, melyek a mérlegkészítés időpontjában is

32

rendezetlen tételek maradtak. A nyilvántartásban jelölni kell a még rendezetlen tételeknél, hogy a kisösszegű, vagy nem kisösszegű.

(12) A vevő követelések nyilvántartása alapján külön kimutatást kell készíteni a követelésekről, melyben megjelölésre kerül, hogy a követelés kisösszegű, vagy nem.

(13) A továbbszámlázott szolgáltatáshoz kapcsolódó követeléseknél, valamint az egyéb követeléseknél a vevő követeléseknél leírtak szerint kell eljárni.

(14) A munkavállalókkal szemben előírt követeléseknél a kisösszegű, illetve a nem kisösszegű követelésként való besorolás külön nem indokolt, mivel a követelés behajtása a munkabérből való levonás lehetőségével biztosított.

(15) A kisösszegű követelést meghaladó mértékű követelések behajtásáról a Pénzügyi és Számviteli Osztályvezetőnek haladéktalanul gondoskodnia kell.

(16) A kisösszegű követelések tekintetében biztosítani kell, hogy a követeléssel érintettek többszöri felszólítást kapjanak a tartozásuk kiegyenlítése céljából.