1

Nyugat-Magyarországi EgyetemGeoinformatikai kar

Államháztartási-jog

Pénzügyi-jog I. rész

Dr. Lóránt Zoltán c. főiskolai

tanár

2

Nemzetgazdaság szereplői (gazdasági alanyok)

az államháztartás

vállalatok, társaságok,

bankok, pénzintézetek,

Non profit szervezetek,

háztartások (lakosság)

3

Az államháztartás és a magángazdaság működésének legfontosabb különbsége

Államháztartás Magángazdaság

Célok

A közösség érdekében állnak, politikailag meghatározottak, de

amennyire csak lehet, érvényesítik a gazdaságossági

elvet

Az egyén érdekében állnak, szubjektíven

meghatározottak, amennyire csak lehet,

nyereségmaximalizálás

Eszközök Kényszerbevételek, hitelfelvételSaját és idegen tőke (hitelek

a magán és állami szektortól)

KockázatAz adófizetők és a polgárok összességénél, korlátozott visszahatás a bürokráciára

Az egyedi gazdasági alanynál

SzankciókElsősorban politikai:

szavazatvesztés, esetleg a mandátum megvonása

Nyereségkiesés, veszteség egész a csődig

Költség-haszonelemzés

Néha adott politikai célokra készülnek, többnyire csak új

beruházásoknál

Gazdaságossági célból folyamatosan készülnek

4

Nemzeti vagyon

• állóeszközök

• befejezetlen beruházások

• készletállomány

• földterület

• erdők élőfa – állománya

• feltárt ásványi vagyon

• a lakosság személyes tulajdonában lévő tartós

készletek

5

Kincstári vagyon összetevői

1. Műemlékek

kizárólagos állami tulajdon

kincstári vagyon körébe tartozó elidegeníthető műemlékek

2. Termőföldek

3. Természetvédelmi területek

4. Erdők

5. Költségvetési szervek vagyona

6. Egyéb (portfolió, koncesszió)

6

 A pénzügyi alaprendszer három szférában működik:

a) államháztartási alaprendszerben

b) vállalkozások alaprendszereiben

c) a pénzintézeti, illetőleg

bankalaprendszerben

7

A pénzügyi jog fogalma:

A gazdasági-pénzügyi politika megvalósítása érdekében a pénz- ügyi alaprendszer intézményein keresztül, illetőleg annak intéz- ményeihez kapcsolódva szabályozza a:

• társadalmi össztermék (GDP) meghatározott részének cent- ralizálását és elosztását az állam funkcióinak és feladatainak ellátása érdekében,

• szabályozza továbbá a gazdálkodó szervezetek (állami, nem állami és non-profit szervezetek pénzgazdálkodását,

• a monetáris és devizapolitika területeit, valamint

• meghatározott jogalanyok pénzügyi kötelezettségeit.

8

A pénzügyi jog fogalma:

A gazdasági-pénzügyi politika megvalósítása érdekében a pénz- ügyi alaprendszer intézményein keresztül, illetőleg annak intéz- ményeihez kapcsolódva szabályozza a:

• társadalmi össztermék (GDP) meghatározott részének cent- ralizálását és elosztását az állam funkcióinak és feladatainak ellátása érdekében,

• szabályozza továbbá a gazdálkodó szervezetek (állami, nem állami és non-profit szervezetek pénzgazdálkodását,

• a monetáris és devizapolitika területeit, valamint

• meghatározott jogalanyok pénzügyi kötelezettségeit.

9

A magyar államháztartás(alrendszerei)

Helyiönkormányzatok

Társadalom-biztosítás

Központiköltségvetés

Elkülönített állami

pénzalapok

Fejezetek (minisztériumok)Fejezeti előirányzatokOrszágos hatáskörű szervek~ 450 költségvetési intézményTartalékok

3187 Polgármesteri Hivatal~1850 helyi kisebbségi önkormányzat~13000 költségvetési intézmény

Nyugdíjbiztosítási Alap (2 872)Egészségbiztosítási Alap (1 436)

- Munkaerőpiaci Alapok ( 394,1)- Szülőföld Alap ( 1,0)- Központi Nukleáris Pénzügyi Alap (16,2)- Nemzeti Kulturális Alap (8,6)- Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi

Kártalamítási Alap ( 0,75 )- Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (56,8)

Pénzügyi - Transzferek

2008. évi központi költségvetés ∑ Bevétel: 7 899 542,1 millió Ft ∑ Kiadás: 9 017 138,9 millió Ft Hiány: 1 117 596, 8 millió Ft

9 017,1 MdFt* 3 237 MdFt 4 308 MdFt

Nemzetközi pénzügyi kapcsolatokTámogatások, hozzájárulások, adósságszolgálatÁllami vagyon működtetéseHozzájárulás az EU költségvetéshezOrszágos-, helyi kisebbségi és helyi önkormányzatok és intézményeiNon profit szektor ( ~ 70 000: alapítványok, közalapítványok, társadalmi szervezetek, pártok, egyházak)

*ebből: 1 348,6 Mrd Ft közvetlen

476,7 MdFt

Adósságra: 1 110,8 MrdFt *ebből: 841,3 MrdFt közvetlen

*ebből: 32,4 MrdFt közvetlen

10

Az állam szerepe a piacgazdaságban

• pénzt bocsát ki

• adóztat és költekezik

• szabályozza a kereskedelmet

• javak és szolgáltatások tulajdonosa és

termeltetője

11

A pénzügyi politika 

A pénzügyi politika meghatározott célok és eszközök (intézmények) összessége

Fiskális politika: az államháztartás kiadásainak és bevételeinek kialakításának folyamatát jelentiMonetáris politika: középpontjában a gazdaság növekedés (árak) külső egyensúly optimuma áll

A pénzügy- politikai döntési folyamat függ az állami berendezkedéstől és a politikai döntéshozatal országonként változó sajátosságaitól (többpárti demokráciákban a döntéshozatal bonyolultságában fejeződik ki)

12

A költségvetési politika eszközei

– adók,

– támogatások,

– államkötvények és kincstárjegyek adás-vétele,

– központi állami beruházások finanszírozása,

– a társadalmi közös fogyasztás pénzellátásának

rendszere.

•Fiskális – Monetáris politika!

•Államháztartási reform!

13

A költségvetési politika kialakításánál

figyelembe kell venni

• A gazdaság helyzetét,

• A GDP alakulását,

• A munkanélküliek számát,

• Az infláció várható mértékét

14

Költségvetési politika

• A költségvetési hiány és az államadósság

• Az államháztartás reformja

• Az állami feladat

• Az állami feladatellátás módja

• Az államháztartási rendszer

15

Költségvetési politika

• A költségvetési hiány és az államadósság

• Az államháztartás reformja

• Az állami feladat

• Az állami feladatellátás módja

• Az államháztartási rendszer

16

Közfeladat

A közszükséglet kielégítése érdekében kifejtett tevékenység, amely lehet:

- állami (TB) - önkormányzati (kötelező – önként vállalt) - non-profit, közhasznú szervezetek (civil szféra)

17

A közfeladatok ellátása érdekében végzett pénzügyi tevékenység.A pénzeszközök mozgását a közhatalommal rendelkező testületek (állam és az önkormányzatok) szabályozzák.

• Államháztartás (négy alrendszere)– Minisztériumok– Országos hatáskörű szervek– Központi költségvetési szervek– Önkormányzatok– Helyi kisebbségi önkormányzatok– Költségvetési intézmények

• Civil szféra

Mindez a GDP jelentős részének központosításával valósul meg (közbevételek)! KÖZKIADÁSOK!

Közpénzügyek

18

KÖZPÉNZEK A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSBEN

BEVÉTEL KIADÁS

Adók

kiemelt adókáfa, fogyasztási és jövedéki adó, szja,

társasági adó

gazdálkodó szervezetek támogatása,

központi költségvetési

szervek támogatása, helyi önkormányzatok

támogatása, elkülönített állami

pénzalapok támogatása,

adósságszolgálat, kamattérítés,

garanciabeváltás.

egyéb adókegyéb lakossági adók,

biztosítási adó, játékadó

Vámok vám- és importbefizetések, lakossági vámbefizetések

Egyéb

lakossági illetékek, bányajáradék, kezességi visszatérülés, MNB

befizetése, osztalék, koncessziós bevétel, stb

19

Az alkotmány 19. §-a szerint az Országgyűlés meghatározza azOrszág társadalmi-gazdasági tervét és dönt a Kormány gazda-ságpolitikájáról, így törvény szabályozza

a.) az állam kizárólagos gazdasági tevékenységét, a gazdál- kodó szervezetek jogállását és állami irányításuk alapvető rendjét, b.) az állami pénzügyeket, az adókat és az adójellegű köte- lességeket, c.) a központi költségvetést, zárszámadást.

Jogpolitikai szempont, hogy a törvények legyenek zártak, csak kivételesen kapcsolódjék hozzájuk végrehajtó rendelet.

20

Költségvetés

• Az állam várható bevételeinek és kiadásainak terv- és számszerű szembeállítása.

• legjelentősebb pénzügyi terv (a jövőre vonatkozik)• szisztematikusan tagozódik (mérlegként jelenik

meg)• jogilag kötelező érvénye van (OGY felhatalmazás)• Kormány alkotmányos működésének garanciája

az éves költségvetés OGY általi jóváhagyása!

21

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS SZERKEZETE

FEJEZETEK(fejezetrend)

államhatalmi szervek, minisztériumok, kivételesen:országos hatáskörű szerv és köztestület

CÍMEK, ALCÍMEK(címrend)

(fejezeti kezelésű előirányzatok)

ELŐIRÁNYZAT-CSOPORTOK

Működési előirányzat-csoportFelhalmozási előirányzat-csoport

KIEMELTELŐIRÁNYZATOK

pl. személyi juttatások előirányzatai, beruházások előirányzatai

22

Helyi önkormányzati költségvetési szabályozórendszer céljai

• Támogatás a bevételi kapacitások kiegyenlítésére

• Támogatás a fajlagos költségekben meglévő különbségek közelítésére

3.Területi kiegyenlítés (azonos típusú önkormányzatok között)

• Támogatás a forráslehetőségek különbségeinek kiegyenlítésére

• Hozzájárulás az

a) eltérő feladatokhoz és ab) különböző fajlagos

költségek miatt

2.Szolgáltatási minimum, biztonságos feladatellátás garantálása (eltérő típusú önkormányzatok számára)

• Saját forrás növelési érdekeltség

• Ösztönzés a hatékony és takarékos feladatellátásra

1.Helyi érdekeltség megteremtése

bevételi oldalánkiadási oldalán

Szabályozórendszeri célok a helyi önkormányzatiköltségvetés

Általános költségvetési

célok

23

Az önkormányzati törvény hat kötelezően ellátandó feladatot jelöl meg:

• az egészséges ivóvíz-ellátás,

• az alapfokú oktatás,

• az egészségügyi és szociális alapellátás,

• a közvilágítás,

• a helyi közutak és a köztemető fenntartása,

• a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai

érvényesítésének

biztosítása

24

A helyi önkormányzatok közigazgatási rang szerinti

megoszlása

Főváros/

Megye

Fővárosi

kerület

Megyei jogú város

VárosNagyközség, község

Összesen

2020 2323 2323 282*282* 2 2 846**846** 3 1943 194

•** ebből: 10 000 fő feletti 2 5 000- 10 000 fő közötti 42 2 000 – 5 000 fő közötti 625 1 000 – 2 000 fő közötti 477

500 – 1 000 fő közötti 668 200 – 500 fő közötti 698

200 fő alatti 334

Forrás: MÁK; KSH

•* ebből: 10 000 fő feletti 118 5 000 – 10 000 fő közötti 103 5 000 fő alatti 61

25

Az önkormányzatok bevételei között Az önkormányzatok bevételei között megkülönböztetjük:megkülönböztetjük:

• állami támogatást,állami támogatást,

• átengedett központi adókat,átengedett központi adókat,

• saját bevételeket,saját bevételeket,

• egészségügyi támogatást,egészségügyi támogatást,

• hitelthitelt

26

Önkormányzatok tulajdonában lévő vagyon összetevői

•Lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek

•Műemlék ingatlanok

•Védett természeti területek

•Földek

•Közüzemi vagyon

•Vizek, közcélú vízi létesítmények és vízi közművek

•Egyéb vagyon

27

Törzsvagyon

Törzsvagyonnak az az önkormányzati tulajdon nyilvá-

nítható, amely közvetlenül kötelező önkormányzati

feladat- és hatás-kör ellátását, vagy a közhatalom

gyakorlását szolgálja (Ötv. 79. § (1) bekezdés). A

törzsvagyon körébe tartozó tulajdon vagy forgalom-

képtelen vagy korlátozottan forgalomképes.

28

Helyi adók rendszere

Vagyoni típusú Helyi iparűzési adó Kommunális jellegű

Építményadó Telekadó Magánszemélyekkommunális adója

Vállalkozók kommunális

adója

Idegenforgal-mi adó

29

HELYI ADÓK(Jellemzői)

Az önkormányzat adó megállapítási joga kiterjed:

• adók bevezetésére, módosítására, hatályon kívül helyezé-sére

• a bevezetés időpontjának és tartalmának meghatározására• az adó mértékét a törvény keretein belül a helyi körülmé-

nyekhez igazítsa• mentességet, kedvezményt adhat a tv. keretei között• a részletes szabályokat a jogszabályi kereteken belül meg-

határozza

30

Az önkormányzati adó megállapítási jogának korlátai

- adótöbbszörözés tilalma- a vagyoni típusú adók körében az adó alapját egységesen kell meghatározni- az adó mértékét a törvényi maximumnál magasabban nem lehet megállapítani, a törvényi mentességeket nem szűkítheti- a fővárosi közgyűlés által bevezetett adót a kerületi önkormányzat nem működtetheti, annak hatályon kívül helyezéséig, a főváros a kerületek hatáskörébe tartozó adót pedig a kerületek többsége (12) egyetértésének beszerzéséig nem működtetheti- az évközi adórendelet módosítás naptári éven belül nem súlyosbít- hatja az adóalanyok adóterheit- a vállalkozó részére csak szűk körben adhat adómentességet, adó- kedvezményt az EU-s követelmény miatt.

31

Nyugdíjbiztosítási ellátások(Nyugdíjbiztosítási Alap)

• Saját jogú nyugellátás– Öregségi nyugdíj– Baleseti

rokkantsági nyugdíj

– Rokkantsági nyugdíj

• Hozzátartozói nyugellátás– Özvegyi nyugdíj– Szülői nyugdíj– Árvaellátás– Baleseti

hozzátartozói nyugellátás

Országos Nyugdíjbiztosítási FőigazgatóságOrszágos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság

32

Egészségbiztosítási Alap

• 1. Egészségügyi szolgáltatások– Háziorvosi ellátás– Járóbeteg ellátás– Fekvőbeteg ellátás– Gyógyfürdő szolgáltatás, betegszállítás, védőnői

stb.• 2. Pénzbeli ellátások

– Terhességi – gyermekágyi segély– Gyermekgondozási díj– Táppénz

• 3. Baleseti ellátások• Országos Egészségbiztosítási Pénztár

33

Korcsoport Férfi Nő Összesen

1990. 2007. 1990. 2007. 1990. 2007.

0-14 1 090,4 784,5 1 040,1 745,1 2 130,5 1 529,6

15-19 393,4 318,9 373,5 304,8 766,9 623,7

20-29 660,5 739,3 638,4 711,4 1 298,9 1 450,7

30-39 812,2 781,9 809,6 758,5 1 621,8 1 540,4

40-49 683,6 621,5 708,1 642,2 1 391,7 1 263,7

50-54 277,6 380,9 320,1 420,5 597,7 801,4

55-59 279,9 316,6 327,6 369,6 607,5 686,2

60 - 787,3 835,5 1 172,5 1 335,0 1 959,8 2 170,5

Összesen: 4 984,9 4 779,1 5 389,9 5 287,1 10 374,8 10 066,2

A népesség száma korcsoportok szerint

(2007. január 1.) ezer fő

34

Nyugdíjkiadások a

GDP %-ában

2000 2010 2020 2050

HU* 8,6 10,3 10,7 20,3

EU25 12,5 12,6 11,9 14,6

* a korhatár alatti rokkantakkal és a nyugdíjszerű ellátásokra fordított kiadásokkal együtt

35

Hogyan reagálhatnak a kormányok a kedvezőtlen

demográfiai folyamatokra1. Elfogadják, hogy nyugdíjas korban jelentősen

csökken az életszínvonal2. Folyamatosan emelik a nyugdíjkorhatárt• 1997 – 60 és 55 éves kor

• 2002 – 62 és 59 éves kor (2008-ig ellensúlyozza a negatív hatásokat

3. Növelik a fiatalabb generáció terheit

• az állami nyugdíjkiadások összege már 2003-ban is a GDP 8,1%-át VAGY

A hosszú távú megtakarításokat ösztönzik

36

Az MNB szervezete

• Az MNB jogi formája

• Az MNB szervei

• a monetáris tanács

• a felügyelő bizottság

• Az MNB elnöke, alelnökei

•Könyvvizsgáló

37

Az MNB alapvető feladatai (I.)• Az MNB a nemzeti fizetőeszköz értékállóságának védelme érdekében meghatározza és megvalósítja a monetáris politikát.

• Az MNB kizárólagosan jogosult bankjegy- és érmekibocsátásra. Az MNB által kibocsátott bankjegy és érme a Magyar Köztársaság törvényes fizetőeszköze.

• Az MNB hivatalos deviza- és aranytartalékot képez és kezeli azt.

• Az MNB a devizatartalék kezelésével és az árfolyampolitika végrehaj- tásával kapcsolatban devizaműveleteket végez.

38

Az MNB alapvető feladatai (II.)

• Az MNB kialakítja és szabályozza a belföldi fizetési és elszámolási rendszereket, támogatja azok biztonságos és hatékony működését.• Az MNB a feladatai ellátásához szükséges statisztikai információkat gyűjt és tesz közzé.

• Az MNB támogatja a pénzügyi rendszer stabilitását, valamint a pénzügyi rendszer prudenciális felügyeletére vonatkozó politika kialakítását és hatékony vitelét.

• Az MNB egyéb tevékenységet – jogszabályban meghatározott fel- hatalmazás alapján – csak elsődleges célja és alapvető feladatai teljesítésének veszélyeztetése nélkül folytathat.

39

• az államháztartásra vonatkozó jogszabályok betartását,

• az államháztartás alrendszerét megillető bevételek beszedését,

• az államháztartási pénzeszközök gazdaságos, takarékos és szabályszerű felhasználását,

• a központi költségvetés és a zárszámadás megalapozottságát,

• az államadósság célszerű kezelését,• a vagyonkezelés hatékonyságát és

szabályszerűségét,• a számviteli és bizonylati rend betartását.

Az államháztartási ellenőrzés célja, hogy elősegítse

40

Államháztartás ellenőrzése

Állami Számvevőszék

(külső ellenőrzés)

Kormányzatiellenőrzés

Független könyvvizsgálat(Magyar Könyvv. Kamara)

Belső ellenőrzés

MÁK

KEHI APEH VPOP Saját

Felügyeleti

Országos hatáskörű szervek

Közigazgatási hivatalok

FEUVE – Kontroll

A folyamatban épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés

41

• Külső ellenőrzés: Állami Számvevőszék• A belső ellenőrzés módszere a következő

lehet:– független könyvvizsgálat;– pénzügyi ellenőrző bizottság;– függetlenített belső ellenőr alkalmazásával;– a vezetői ellenőrzés;– munkafolyamatba épített ellenőrzés

A helyi önkormányzatok pénzügyi-gazdasági ellenőrzése