nyugdíjbiztosítási változások

Nyugdíjbiztosítási változások

Konyári Ferencfőosztályvezető

Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság2012. 12. 11.

Konyári Ferenc: Nyugdíj változások

Őstermelőkre vonatkozó szabályok

2008. január 1-jétől alkalmazni kell a nyugdíjtörvény 39.§ (2) bekezdésben foglalt arányos időre vonatkozó rendelkezéseit, ezért nyugdíjjárulék-köteles kereset hiányában a mérték szempontjából nem szereznek szolgálati időt.

Az arányos őstermelői szolgálati idő napjainak száma „0” nap is lehet.


Nyilvántartásban nem szereplő biztosítási idő

A szolgálati idő a társadalombiztosítási szervek nyilvántartásai alapján igazolható. Ennek hiányában a foglalkoztató által kiállított egykorú okirattal, vagy a foglalkoztató eredeti nyilvántartásai alapján kiállított igazolással.

Ezek hiányában lehetőség van az egyéb hitelt érdemlő módon (pl. tanúk nyilatkozata alapján) történő bizonyításra.


A már elismert idő levonásának esetei

Szolgálati időként nem lehet figyelembe venni:

- azt az időszakot, amely alatt a biztosítás szünetelt,

- az egyéni vállalkozó jogviszonya járulék tartozás esetén,

- társas vállalkozás tagja járulék-tartozása,

- a mezőgazdasági őstermelő biztosítási idejének azt az időtartamát, amelyre vonatkozóan nyugdíjjárulék-tartozása van.

Tartozás utólagos megfizetésének esete.

A jogerős határozattal megállapított szolgálati idő tartamát a nyugellátás megállapítása során a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az ügyfél terhére nem módosíthatja.


Jogosító idő elismeréseNem minden jogviszonyt lehet jogosultsági időként

figyelembe venni.

Jogosultsági időnek minősül:

- a prémiumévek programban való részvétel időtartama,

- az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás,

- az egyszerűsített foglalkoztatás, - a gyermekgondozási segély folyósítása alatti

munkavégzés,- a szakmunkástanuló, a szakközépiskolai tanuló kötelező

nyári gyakorlata, amennyiben arra bejelentési adat található.


Nem számítanak be jogosító időnek

A szabályozás a kereső tevékenységnek nem minősülő szolgálati időket, mint pl. a tanulmányi időt, a megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulékot a kedvezményre való jogosultság szempontjából nem veszi figyelembe.

Jogosultsági időként továbbá nem vehető figyelembe a munkanélküli ellátás folyósításának időtartama, a passzív táppénz folyósítási ideje (a biztosítási

jogviszony fennállása alatt folyósított táppénz időtartamát a jogosultsági időből kiejteni nem kell).


Szolgálati idő elismerési kérelem

A biztosított számára lehetőség, hogy életkorára tekintet nélkül – ne csupán az öregségi nyugdíjkorhatár elérését megelőző tíz éven belül – kérje szolgálati idejének, jogosító idejének határozattal történő elismerését.

A 2011. évi módosítás összefüggött a nők kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetőségéve, mert elősegítette, hogy az érintettek mielőbb pontos információt szerezhessenek az elért szolgálati idejük hosszáról.


Egyeztetési eljárás Az 1954. december 31-ét követően született

biztosítottakkal a nyugdíjbiztosítási szervek folyamatosan kezdeményezik majd a nyugdíjbiztosítási nyilvántartás adatainak egyeztetését. Az egyeztetésre az érintett korosztályon kívül születetteknek kérelemre van lehetőségük. Ezzel fokozatosan teljes körűvé válik az nyugdíjvárományokról vezetett nyilvántartás.

A lezárt egyeztetést követően a szolgálati időről már egyszerűen adható hatósági bizonyítvány, és gyorsul a nyugdíj megállapítás is.


.

A kimutatás adatai.Nem kell adategyeztetést végezni:a) a biztosított, volt biztosított szolgálati idejét 2009.

december 31-ét követően határozattal megállapították, vagy ilyen eljárás folyamatban van,

b) a biztosított, volt biztosított részére saját jogú nyugdíjat, korhatár előtti öregségi nyugdíjat, korhatár előtti ellátást, szolgálati járandóságot, átmeneti bányászjáradékot, balettművészeti életjáradékot vagy más, szolgálati idő alapján kiszámított ellátást állapítottak meg, vagy ilyen eljárás folyamatban van, vagy

c) az egyeztetési eljárást már megindították.


A régi – új szabály2012. december 31-ét követően a nyugdíj összegét továbbra is

az elismert szolgálati idő és a figyelembe vehető havi bruttó átlagkereset alapján állapítják majd meg. Eltérés lesz azonban a kizárólag társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében fizetett nyugdíjjárulékok és az egyidejűleg a magánnyugdíj-pénztárba is történő befizetés esetén megállapításra kerülő összegek között. Az előbbi esetben 20 év szolgálati időre a havi bruttó átlagkereset 33 %-a jár majd öregségi nyugdíjként, a szolgálati idő minden újabb éve után ez a mérték 1,65 %-kal fog növekedni.

Amennyiben valaki magánnyugdíj-pénztári tag is és az egyéni számláján lévő összeget nem utalta át a Ny. Alap részére, úgy 20 év szolgálati idő után a nyugdíj mértéke a havi bruttó átlagkereset 24,40 %-a lesz. Ez a mérték a szolgálati idő évenkénti emelkedésével 1,22 %-kal emelkedik.


A nyugdíj összegének meghatározása

Az öregségi nyugdíj összegét az elismert szolgálati idő és a figyelembe vehető havi átlagkereset alapján kell megállapítani.

Átlagszámítási időszak:Az öregségi nyugdíj összegét 1988. január 1-jétől a nyugdíj

megállapításának kezdő napjáig elért - személyi jövedelemadót is tartalmazó - keresetek, jövedelmek havi átlaga alapján kell meghatározni, ha az igénylő rendelkezik ezen időszak legalább fele részére keresettel, jövedelemmel. Amennyiben az igénylő az ún. átlagszámítási időszak fele részére nem rendelkezik keresettel, jövedelemmel, a hiányzó napokra az 1988. január 1-je előtti, legközelebbi időszak keresetei, jövedelmei vehetők figyelembe.


A havi átlagkereset meghatározása során a kereseti (jövedelmi) adatokat a nyugdíjbiztosítás nyilvántartása alapján kell számításba venni. A nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban nem szereplő keresetre (jövedelemre) vonatkozó adatokat a foglalkoztatónak, illetve jogutódjának az egykorú munkaügyi, bérszámfejtési, könyvelési nyilvántartásai alapján kiállított írásbeli igazolásával lehet igazolni. Ennek hiányában más egykorú okirattal (foglalkoztatói igazolással, a személyi jövedelemadó megállapításához a foglalkoztató által kiadott igazolással, a kereset kifizetését, elszámolását igazoló bizonylattal, munkakönyvvel, személyijövedelemadó-bevallással) lehet igazolni.


Keresetek igazolása

Járulék és adó levonásaAz öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkeresetet úgy

kell kiszámítani, hogy az átlagszámítási időszak alatt elért kereseteket, jövedelmeket - ideértve a minimálbér összegét is - naptári évenként csökkenteni kell

az elért keresetek, jövedelmek után a kifizetés időpontjában hatályos jogszabályok szerint számított egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, magánnyugdíj-pénztári tagdíj, valamint munkavállalói (vállalkozói) járulék összegével, továbbá

a személyi jövedelemadónak a keresetek, jövedelmek előző pontban foglaltak szerinti csökkentése után fennmaradó részére képzett összegével.


Valorizációs szorzószámA havi átlagkereset megállapítása során a nyugdíjazást

megelőző naptári év előtt elért keresetet, jövedelmet az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedését alapul véve a nyugdíjazást megelőző naptári év kereseti szintjéhez kell igazítani („valorizálás").

Az így meghatározott kereset, jövedelem együttes összegét el kell osztani az átlagszámítási időszak azon napjainak számával (az osztószámmal), amelyre a biztosítottnak keresete volt.

Az így kapott napi átlagot meg kell szorozni 365-tel (éves átlag) és el kell osztani 12-vel (havi átlag).


DegresszióAz így kiszámított havi átlagkeresetet egy bizonyos összeg felett csak

korlátozott mértékben lehet figyelembe venni. Ez az ún. degresszió. A korlátozás mértékét és a jövedelem-határokat a Kormány évente rendeletben határozza meg.

Ha a 2011. december 31-ét követő és 2014. január 1-jét megelőző időponttól megállapításra kerülő saját jogú nyugellátás alapját képező havi átlagkereset 372 000 forintnál több, akkor

a 372 001–421 000 forint közötti átlagkereset kilencven százalékát,a 421 001 forint feletti átlagkereset nyolcvan százalékát

kell a saját jogú nyugellátás megállapításánál figyelembe venni.


Szolgá-lati idő

(év)

Havi átlag

kereset (%)

Szolgá-lati idő

(év)

Havi átlag

kereset (%)

Szolgá-lati idő

(év)

Havi átlag kereset

(%)

Szolgá-lati idő

(év)

Havi átlag kereset

(%)

10 33,0 18 49,00 26 64,00 34 72,00

11 35,00 19 51,00 27 65,00 35 73,00

12 37,00 20 53,00 28 66,00 36 74,00

13 39,00 21 55,00 29 67,00 37 75,50

14 41,00 22 57,00 30 68,00 38 77,00

15 43,00 23 59,00 31 69,00 39 78,50

16 45,00 24 61,00 32 70,00 40 80,00

17 47,00 25 63,00 33 71,00 41 82,00

és minden további évre 2-2 százalék.


Magánnyugdíj-pénztári tagság esetén a kiszámítás módja

MANYU tagok nyugellátásának megállapítása során alkalmazásra kerülő szorzószám meghatározása változott. A nyugdíjtörvény 2012. augusztus 1-jén hatályba lépett, a 2012. évi CXII. törvény 29. §-ával bevezetett 102/H. §-ában foglaltak a törvény 1. számú mellékletét 2011. december 1-jére visszamenőleges hatállyal módosította.

A 2011. november 30-át követően szerzett szolgálati időt is figyelembe kell venni.

A 2011. december 1. és 2012. július 31. közötti időponttól megállapított nyugellátások összegét 2012. szeptember 30-áig felül kell vizsgálni, és a módosítást hivatalból el kell végezni.


Öregségi nyugdíj életkorra tekintet nélkül

Öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő, aki a) legalább negyven év jogosultsági idővel

rendelkezik, és b) azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi

teljes nyugdíjat megállapítják, a Tbj. 5. § (1) bekezdés a)–b) és e)–g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll.


Minimum kereső tevékenység idő

Nem állapítható meg a kedvezményes öregségi teljes nyugdíj, ha a kereső tevékenységgel járó vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonyban szerzett szolgálati idő nem éri el a harminckét, illetve olyan nő esetén, akinek a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, a harminc évet. A harminckét, illetve a harminc évet csökkenteni kell a saját háztartásban nevelt öt gyermek esetén egy évvel, minden további gyermek esetén további egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel.


Korhatár előtti ellátás megállapítása 1952. évben vagy azt megelőzően született nő és az 1951. évben vagy azt

megelőzően született férfi, aki az előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjhoz a Tny. 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint szükséges szolgálati időt 2011. december 31-éig megszerezte,

1953. évben született nő, aki 59. életévét betöltötte és a korhatár előtti ellátás kezdő napjáig, de legkésőbb 2012. december 31-éig legalább 37 év szolgálati időt szerzett,

az, aki a korhatár előtti ellátás kezdő napjáig, de legkésőbb 2012. 12. 31-éig a Tny. 2012. 01. 01-jét megelőzően hatályos szabályai szerint korkedvezményre jogosultságot szerzett,

az, aki 2011. 12. 31-éig a bányásznyugdíjról szóló 150/1991. (XII. 4.) Korm. rendelet 2012. 01. 01-jét megelőzően hatályos szabályai szerint a bányásznyugdíjra való jogosultságot megszerezte,

az, aki 2011. 12. 31-éig az egyes művészeti tevékenységeket folytatók öregségi nyugdíjra jogosultságáról szóló 5/1992. (I. 13.) Korm. rendelet 2012. 01. 01-jét megelőzően hatályos szabályai szerint öregségi nyugdíjra jogosultságot szerzett,


Öregségi nyugdíj igénylése a korhatár előtti ellátás után

Ha a korhatár előtti ellátásban részesülő a nyugdíjkorhatárt betölti, az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napjától a korhatár előtti ellátásnak az adóztatás miatt csökkentett ellátását csökkentés nélkül öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani.

Az öregségi nyugdíj fentiek szerinti folyósítása esetén a nyugdíjas – a nyugdíjkorhatár betöltését követő hat hónapon belül – kérheti a nyugdíj összegének ismételt megállapítását, ha az ellátásban, illetve szolgálati járandóságban részesülés időtartama alatt legalább 365 nap szolgálati időt szerzett. az esetben lehet ismételten megállapítani, ha az így megállapított öregségi nyugdíj magasabb a folyósított összegnél.


A korhatár előtti ellátás és a szolgálati járandóság megszűnése

A korhatár előtti ellátás és a szolgálati járandóság megszűnik, haa jogosult meghal,a jogosult az öregségi nyugdíjkorhatárt betölti,a jogosult részére a Tny. 18. § (2a)–(2d) bekezdése alapján

öregségi nyugdíjat állapítanak meg,a nyugdíjmegállapító szerv a jogosult kérelmére megszünteti, vagya nyugdíjmegállapító szerv a korengedményes nyugdíj helyébe lépő

korhatár előtti ellátás esetén a korengedményes nyugdíjazásról szóló 181/1996. (XII. 6.) Korm. rendelet, illetve a korengedményes nyugdíjba vonulás lehetőségének meghosszabbításáról szóló 283/2009. (XII. 11.) Korm. rendelet 2011. december 31-én hatályos rendelkezései által meghatározott esetben hivatalból megszünteti.


Hivatalból történő felülvizsgálat az ellátás összegére

A 2012. január 1-jét követően megállapított ellátások esetében az új ellátási összeg meghatározásakor alapul vehető az ellátásra való jogosultság megállapításakor figyelembe vett havi átlagjövedelemnek az évente a fogyasztói árnövekedés mértékével növelt összege, tekintettel arra, hogy az ellátás összege a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény. szabályainak és elveinek megfelelően került megállapításra.


Az összeg alakulása özvegyi nyugdíj folyósítása esetén

Akiknek a 2011. december 31-e előtt folyósított ellátását (rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék) az özvegyi nyugdíjra tekintettel részösszegben folyósították, azok 2012. szeptember 1-jétől a korábban számukra megállapított ellátási összeget teljes összegben kapják, azzal, hogy a részükre folyósított hozzátartozói nyugellátás összege a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény értelmében a korábbi szabályok szerinti 60%-ról 30%-ra csökkent volna.


Megváltozott munkaképességűek öregségi nyugdíja,korhatár előtti ellátásaAz öregségi nyugdíj megállapításának lehetőségét nem

zárja ki, ha az igénylő rehabilitációs/rokkantsági ellátásban részesül.

Ha a rehabilitációs/rokkantsági ellátásban részesülő igénylő korhatár előtti ellátás iránti kérelmet terjeszt elő, ugyanis az ellátás megállapításához a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény követelményként írja elő, hogy az igénylő más rendszeres pénzellátásban ne részesüljön.


Folyósítási szabályok keresőtevékenység esetén

A rokkantsági ellátás mellett, ha az ellátásban részesülő keresőtevékenységet folytat és a jövedelme három egymást követő hónapban havi átlagban meghaladja a társadalombiztosítási minimálbér 150%-át, az ellátás megszűnik.

Ettől eltérő átmeneti szabályok vonatkoztak a rokkantsági ellátás melletti keresőtevékenységre 2012. június 30-ig.


Rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék

A 2008. 01. 01. előtt megállapított járadék esetén a rokkantsági nyugdíjra 2007. 12. 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni. A 2007. 12. 31-ét követő időponttól folyósított járadék esetében keresőtevékenység folytatása esetén abban az esetben szűnik meg az ellátás, ha hat egymást követő hónapra vonatkozó keresetének havi átlaga meghaladja a mindenkori kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összegének 80 %-át.


Rehabilitációs ellátás nyugdíj után

A volt nyugdíjas munkavállalóknak kizárólag arra kell figyelemmel lenniük, hogy hat egymást követő hónapra vonatkozó bruttó keresetük átlaga ne haladja meg a folyósított nyugellátásuk összegének kétszeresét. Amennyiben az ellátás havi összegének kétszerese nem éri el az adott évben érvényes minimális bér összegét, a bruttó kereset a minimálbérrel azonos összeg lehet.


Éves keretösszegMindaddig, amíg a nyugdíjas, illetve ellátásban részesülő

adott évi járulékalapot képező keresete nem éri el az ún. éves keretösszeget, a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér (93000 forint) összegének tizennyolcszorosát (93000 forint x 18 = 1674000 forint), keresete mellett a nyugdíjat is korlátozás nélkül felveheti. Ha azonban keresete meghaladja az éves keretösszeget, a következő hónap 1. napjától az év végéig a nyugdíj, ellátás folyósítását szüneteltetni kell.


Fontos:Ha a keretösszeg túllépésére decemberben kerül

sor, a decemberi ellátást vissza kell fizetni.

Ezen korlátozások megszűnnek az öregségi korhatár betöltésekor.

Akik 2007. december 31-én már saját jogú nyugdíjasok, a nyugdíj és a kereset együttes igénybevételére vonatkozó korlátozás 2012. július 1-től vonatkozik.


Novemberi nyugdíjemelés szabályai

2012. január 1-jei visszamenőleges hatállyal - 1,6 százalékkal meg kell emelni az ellátásokat.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 62. § (3) és (4) bekezdése alapján 2012. november 1-jétől– 2012. január 1-jei visszamenőleges hatállyal – 1,6 százalékkal hivatalból kell emelni azt

az öregségi nyugdíjat, a rehabilitációs járadékot, az özvegyi nyugdíjat, a szülői nyugdíjat, az árvaellátást, a baleseti hozzátartozói nyugellátást, a mezőgazdasági szövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékot, a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékát, a korhatár előtti ellátást, a szolgálati járandóságot, az átmeneti bányászjáradékot, a balettművészeti életjáradékot, a rokkantsági ellátást, a rehabilitációs ellátást, a baleseti járadékot,

amely után a jogosultnak a januári emelés járt.


NyugdíjnövelésA nyugdíjasként folytatott keresőtevékenység alapján fizetett

nyugdíjjárulék „ellenében" a nyugdíjast növelés illeti meg.

Aki korhatár előtti öregségi nyugdíj, rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj mellett 2012. január 1-je előtt a Tny. 22/A. §-a alapján nyugdíjnövelésre jogot szerzett, ezt a jogát korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás esetén is érvényesítheti az öregségi nyugdíjra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával.

A jogosult elhalálozása esetén a hozzátartozói ellátást igénylő kérheti a nyugdíjnövelést 2013-tól.


Egyebek2013-tól a magánnyugdíjpénztár tagja is köthet megállapodást.2013-tól a 16. év alatti, árvaellátást igénylő kiskorú esetében

hivatalból indul eljárás a méltányossági árvaellátás elbírálására, amennyiben az igényét elutasították a jogszerző szolgálati idejének hiánya miatt.

Az életbenléti igazolást elektronikusan is teljesíthetik, háromévente egyszer lenne szükség papíralapú igazolást küldeni a nyugellátás továbbfolyósításához.

A külföldön élők vagy tartózkodó, és nyugdíjminimum alatti összegű ellátásban részesülő személyek lehetőséget kapnak arra, hogy a havi helyett negyedévente, félévente, vagy évente kérjék az ellátásuk utalását.


.

Köszönöm a figyelmüket!


nyugdíjbiztosítási változások

Documents