Ökoturisztika és vidékfejlesztés
DESCRIPTION
Rakaczky István NAKVI. Ökoturisztika és Vidékfejlesztés. Az ökoturisztika fogalma. Számos meghatározás, értelmezés Fenntartható turizmus Zöld turizmus Lágy turizmus Falusi turizmus Gasztroturizmus Sportturizmus Erdei turizmus. IUCN meghatározás. - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
Rakaczky István NAKVI
Az ökoturisztika fogalma
Számos meghatározás, értelmezés– Fenntartható turizmus– Zöld turizmus– Lágy turizmus– Falusi turizmus– Gasztroturizmus– Sportturizmus– Erdei turizmus
IUCN meghatározás"Az ökológiai turizmus vagy "ökoturizmus" a
környezetért felelősséget vállaló utazás és látogatás a viszonylag zavartalan természeti területeken, azok természeti, valamint jelen és múltbeli kulturális értékeinek élvezete és értékelése céljából, úgy, hogy kíméli azokat a látogatás hatásainak mérséklésével, valamint a helyi népesség társadalmi, gazdasági előnyökhöz való juttatásával."
IUCN (International Union for Conservation of Nature and Natural Resources) a világ egyik legnagyobb természetvédelmi szervezete
Budapesti Nyilatkozat „Egy egészséges egyensúly megteremtése
szükséges a természeti erőforrások hosszú távú felhasználásában, menedzsmentjében, fejlesztésében és megőrzésében, ami akkor válik lehetővé, ha a szakemberek a helyi közösségek és a döntéshozók együttműködnek a környezetvédelmi politika, a regionális tervezés, a vízgazdálkodás, a megőrzés, a vad-, a hal- és az erdőgazdálkodás, a mezőgazdaság és az ökoturizmus területén.”
NATUREXPO (Budapest, 1996.)
Fenntartható turizmus (WTO)„A fenntartható turisztikai fejlesztés egyrészt kielégíti a jelenlegi turisták és fogadó területek szükségleteit, másrészt védelmezi és növeli a jövő lehetőségeit. Lehetővé teszi az erőforrások olyan szintű menedzselését, hogy az emberiség kielégítheti gazdasági, társadalmi és esztétikai igényeit, ugyanakkor megőrizheti az alapvető ökológiai folyamatokat, a biológiai változatosságot, valamint a különböző népek és csoportok kulturális identitását is.
A fenntartható turizmus nem az idegenforgalom egyik válfaja, hanem egy szemlélet, amelynek az egész idegenforgalomban jelen kellene lennie.”
2011. évi főbb mutatók• Világszerte a nemzetközi turisztikai
érkezesek száma 5,0%-kal,
a bevételek 11,5%-kal
növekedtek 2011-ben
• 2011-ben a nemzetközi turisztikai érkezések száma elérte a 990 milliót,
a nemzetközi turizmusból származó bevételek elérték a 1035 milliárd dollárt
• (2012. december közepén átlépték a „bűvös” egymilliárd turistaérkezést)
Turizmus trendek
• Turizmus történet
• A turizmus tömegesedése
• A töretlenül fejlődő iparág
• Olajipar > Hadiipar > „Idegenforgalmi ipar”
• A „kemény” turizmus
• A növekedés határai; új területek „elfoglalása”
• Alternatíva: a „lágy” turizmus
A vidéki, természetközeli turizmus
• Szervezett természetjárás: 19. sz.
• Falusi turizmus a két világháború között
• Az 1945-80 közötti időszak
• 1989: Falusi és Tanyasi Vendégfogadók Szövetsége
• 1994. Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége (FATOSZ)
• Igények, elvárások a 20. század végéig
Vidéki turisztikai fejlesztések
• A vidékfejlesztésben a gazdasági tényezőkön kívül a vonzóerőnek, a lakosság vendégfogadási hajlandóságának, a térségi marketingnek, a tudatos turisztikai termékfejlesztésnek meghatározó szerepe van.
• A társadalmi-gazdasági-infrastrukturális szempontból elmaradott kistérségek, települések – helytelenül – egyetlen válságkezelő megoldásnak tekintik a turizmust (várakozásiak nem realitásokon alapulnak).
Fejlesztési feltételek• Nem minden település és mikrotérség alkalmas az
öko- vagy falusi turizmus kialakítására, fejlesztésére.
• Ahol nincs megfelelő vonzóerő, nincs jól kiépített infrastruktúra, hosszú távon sem lesz gazdaságilag megtérülő a falusi turizmusba történő beruházás.
• Ha a terület alkalmas lehet a falusi turizmus fejlesztésére, de nem hozható létre az érintett szereplők összefogása és közös tevékenysége, nem jön létre az a ma már elvárt komplex szolgáltatás-csomag, mely képes több napig a helyszínen tartani a vendéget. Ez esetben is kérdéses a fejlesztés eredményessége, hosszú távú gazdasági haszna.
• (példa: Domoszló; Demjén)
Az ökoturizmus• A 20. századi tömegturizmus negatív
hatásainak csökkentése• Fő motiváció: a természet, a természetközeli
kultúrák megfigyelése• Általában kisebb csoportok veszik igénybe• A helyi közösségek számára alternatív
foglalkoztatási és bevételi lehetőséget teremt• Heterogén kínálati oldal• Főbb trendek (É-Amerika, fejlődő országok
stb.)
Ökoturisztika Magyarországon
• Meghatározó szereplők: a nemzeti parkok (hatósági jogok, bemutatás, megismertetés)
• Erdészetek (gazdálkodás, „jóléti erdő”)
• Önkormányzatok
• Civil szervezetek
• Gazdálkodó szervezetek
• Érintett lakosság
• Vendégek, látogatók
A jól működő ökoturizmus követelmény- és feltételrendszere
• szakember-háttér (hiányos; NAKVI akkreditált képzések)
• minőségi termék (különleges, egyedi)
• megalapozott együttműködések
• alapvető ökoturisztikai infrastruktúra
• „ökokódexek” (amelyek rögzítik a különösen betartandó játékszabályokat)
Egy fontos turistaközpont vasútállomása
Az Országos Kéktúra mentén; Cserhát
Infrastruktúra
• Területek megközelíthetősége, közlekedés• Szállás• Ellátás (étterem, falusi vendégasztal)• Jelzett utak, bemutató utak, tanösvények• Fogadó kapuk• Helyi szolgáltatások (pl. kölcsönzés, parkolás,
helyi termékek eladása)• Információ, humán háttér• Élő programkínálat
Aktív turizmus
• Gyalogos, kerékpáros, vízi, lovas, túrasí stb.
• „Rendetlenség” a jelzések mentén (nincs szabályozva > lásd Lengyelország; nem logikus; túl sok)
• Kevés kerékpárút
• Nincsenek önálló „lovasutak” (akár többnapos programhoz)
• Nem termel bevételt (pl. Lo: fizetőkapuk)
Aktív turizmus II.
• Felmérés: 13,5% túrázik havonta legalább egyszer
• Nem életforma a rendszeres aktív szabadidős tevékenység
• A rendeletek (és a NP-k) sem támogatják a nagyobb civil rendezvényeket (engedélyeztetés, díj stb.)
• Értelmetlen tiltások• Nincsenek frissülő adatbázisok
Hiányosságok• Törvényi hiányosságok (136/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet
• a falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenységről; 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről)
• Pénzügyi, pályázati (nem a meglévő koncepciók szerint; 128mld > 200millió; 1,6‰)
• Rendszerszerű fejlesztések• Humán együttműködések (NP, helyi
lakosság, TDM stb.)• Közös szakmai projektek, programok
esetlegesek• Információs rendszerek naprakész állapota• Nincs „gazdája” (VM; NP; civil; TDM; stb.)
Jövőkép
• Fenntartható fejlődési pálya kijelölése
• Megfelelő törvényi háttér megteremtése
• Megfelelés az EU 2014-2020 tervezési ciklus Rural Tourism feltételeinek
• Reális, komplex fejlesztéseket támogató pályázatok
• Megalapozott együttműködések (klaszterek szervezése)
• Az érintett falvak aktivizálódása
Rakaczky István NAKVIRakaczky István NAKVIszakreferens;szakreferens;
idegenvezető; túravezetőidegenvezető; túravezető