Önértékelés helye és szerepe az akkreditációban

2006. 06. 15-16. Záró konferencia Dr. Bíró Zoltán

PARTNERKÖZPONTÚ ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL MEGALKOTÁSAÉS TOVÁBBKÉPZÉSEK A FELSŐOTATÁSI INTÉZMÉNYEK

HUMÁNERŐFORRÁSÁNAK FEJLESZTÉSÉRT




Az intézményi akkreditáció célja

– értékelje az eltelt 8 év tevékenységét,

– egyben teremtse meg a kétciklusú képzésre való képesség lehetőségét is




Az intézményi akkreditációs folyamata a következő alapelemekre épít:

– Az intézmény működésére vonatkozó alapvető, rendszeresen karbantartott adataira

– Minőségbiztosítási rendszer dokumentumaira – Az intézménynek a MAB által megadott kereteken,

szempontokon belüli, de alapjaiban önálló analízisre épülő önértékelésére

– Helyszíni látogatás és az arról készült jelentésre, illetve értékelésre.

– A minőség javítására szolgáló intézkedések követésére

– A közbülső, illetve felülvizsgálati eljárások lefolytatására.




Az akkreditáció tárgya annak vizsgálata, hogy a felsőoktatási intézmény

– alkalmas-e a képesítési követelményeknek megfelelő oklevél kiadására,

– biztosítja-e a képzés tartalmának szakmai és tudományos színvonalát,

– alkalmas-e arra, hogy a változó körülményekhez alkalmazkodva biztosítsa a tanterv, a tanmenet, a tanszemélyzet, a tudományos tevékenység és a képzési eszközök szinten tartását, ill. fejlesztését.




Az akkreditáció feladata:– az intézményeken belül az erősségek kimutatása és az

esetleges gyengeségek felderítése, a jó képzési gyakorlat azonosítása,

– az értékelés szempontjainak meghatározása és a szervezett belső értékelés (önértékelés) bevezetésének elősegítése,

– a szervezett minőségbiztosítás megalapozása a felsőoktatásban, és ezzel az intézmény hatékonyságának elősegítése,

– a minősítés nyilvánosságra hozatala révén a jó gyakorlat terjesztése és olyan új képzési irányzatok feltárása, amelyek mind a tudomány, mind a piac (munkaadók, diákság, egyéb szervezetek) igényeinek jobban megfelelnek,

– az érdeklődők tájékoztatása, a jó választás lehetővé tétele és az egészséges versengés elősegítése a felsőoktatási intézmények között.




második akkreditációsértékelés

els ő akkreditációsértékelés

Az intézmény éves jelentései

a MABjelentése aközbülső

értékelésről

a MAB elsőakkreditációs

jelentése, amelyközbülső

értékelést írhatel ő

a MABmásodik

akkreditációsjelentése

Közbülső értékelés

Önértékelés

Akkreditációs jelentés

Akkreditáció folyamata




Éves jelentés készítése működés ellenőrzése (intézményi feladat)

a minőségjelentés tájékoztatásként a MAB tudományági bizottságainak

Intézményi önértékelés (egy nyolcéves ciklus alatt legalább egyszer)

működés ellenőrzése (intézményi feladat)

intézmény saját célja szerinti feldolgozás

Az önértékelésen alapuló akkreditációs jelentés összeállítása

jelentés az akkreditációs bizottság számára (intézményi feladat)

a MAB szempontok alapján

Tudományági bizottságok értékelései

működés értékelése (MAB feladat)Önértékelési jelentés alapjánLB elnöki kérdésekre adott válaszokLátogatási tapasztalatokLB jelentés alapján

a MAB plénum tájékoztatása

Közbülső eljárás működés részleges vizsgálata (MAB feladat)

feltárt hiányosságok, tendenciák vizsgálata

Intézményi akkreditáció működés ellenőrzése (MAB feladat) minőséghitelesítés, minőségértékelés




MAB ajánlása a vizsgálatalapján az intézmény

számára

Az akkreditációs jelentésösszeállítása

Helyszíni vizsgálat végzése- szakok vizsgálata- karok, szervezeti egységek vizsgálata- intézmény színt vizsgálata

Helyszíni vizsgálat előkészítése- beérkezett anyagok feldolgozása- éves jelentések és a tudományági értékelések elemzése- felülvizsgélati akkreditáció eredményének feldolgozása

- helyszínivizsgálatkérdéslistájának összeállítása

Akkreditáció előkészítése- intézményi adatkérés- végrehajtási ütemterv készítése- ütemterv egyeztetése az

intézménnyel

Intézményt akkreditáló bizottságelnökének és tagjainak, valamint aszakokat értékelő munkacsoportokvezetőinek és tagjainak kijelölése

Az intézménytudományágaihoz tartozó

szakok közül avizsgálandók kijelölése

A MAB intézményiakkreditációs programja

alapján az intézménykijelölése

Intézményi évesminőségértékelés

Kari ésintézményi éves

minőségértékelése

Tudományágibizottság évesszak értékelése

Évesminőségjelentés

a MAB-nak

MAB ajánlása azészrevételek

kiküszöbölésére

Felülvizsgálatiakkreditáció

A MAB állásfoglalása

elfogadva

elutasítva

Intézményikövetelmény

rendszer

Képesítésikövetelmény

rendszerMAB

követelményrendszer

- Önértékelés alapján készítettjelentés feldolgozása

Intézmény,kar, szakokönértékelése

Önértékelésijelentés az

akkreditációhoz

Minőségfejlesztési program




Mi a célja az önértékelésnek?

•Az intézmények társadalmi megítélésének (image megalkotás) elősegítése,

•Kibocsátott diploma piaci értékének megítélése. (Képzők közötti verseny.)

•Belső működés (fejlődés) megítélése.

Az önértékelést úgy kell felépíteni, hogy mind a három szint igényét ki lehessen elégíteni.




• Minden típusú felsőoktatási intézményt azonos szempontok szerinti értékelésnek kell alávetni.

• Meg kell határozni azokat az értékelési kritériumokat, amelyeket minden intézmény esetében lehet értelmezni, és mutatja az intézmény helyét a felsőoktatásban, a tudományos életben, a társadalomban, a nemzetközi tudományos világban.

• Ezek lehetnek az önértékelés intézményt minősítő területek fő funkciói.

• Itt az önértékelési szempontok (a funkciók és a minősítési értékelési skálák) azonosak.

Az intézmények társadalmi megítélése (image megalkotás).




Kibocsátott diploma piaci értékének megítélése

Az önértékelés tárgya az azonos típusú diplomát kibocsátó karok. Az önértékelés ezen a szinten kétirányú:

– az intézményi szinten megjelenő főfunkciók karra vetített tovább bontása (rész funkciók), illetve

– a diploma típusához igazodó, sajátságokat megjelenítő rész funkciók.Az önértékelés eredményének megítélése két elvárás szerint történhet:

– a kar (a kar képzése, diplomája) helye, pozíciója az oktatási piacon,– a kar képzésének erős-gyenge pontjainak meghatározása

• az akkreditációs követelményekhez viszonyítva• az azonos típusú diplomát kibocsátó karokhoz viszonyítva,• a piaci követelményekhez (rövid és hosszú távú) viszonyítva,

Itt az önértékelési szempontok (a funkciók és a minősítési értékelési skálák) az azonos típusú diplomát kibocsátó karok esetében azonosak.




Belső működés (fejlődés) megítéléseAz önértékelés e szintje már intézmény-kar specifikus. Az önértékelés ezen a szinten már háromirányú:

– az intézményi szinten megjelenő főfunkciók karra vetített rész funkcióinak intézmény-kar specifikus bontása,

– a diploma típusához igazodó, sajátságokat megjelenítő rész funkciók tovább bontása,

– intézmény működésbeli (folyamataira vonatkozó) sajátosságait tükröző értékelés.

E szinten történő minősítés célja hármas:– egyrészt állapot tükrözés (most hol állunk, mi jó-mi rossz),– másrészt a múlt időszak változtatási (fejlesztési, javítási)

feladatok eredményeinek, hatásainak értékelése,– harmadrészt a jövő minőségjavító, fejlesztő feladatainak a

kijelölése.

Itt az önértékelési szempontok (a funkciók és a minősítési értékelési skálák) már intézmény, sőt lehet kar specifikusak.




ÖnértékelésAz önértékelés során ki kell térni:

• a vezetésre,• az intézmény jelenlegi és jövőbeli igényeken

és elvárásokon alapuló politikájára, stratégiájára,

• erőforrásaira (emberi, tárgyi), azok kezelésére,

• oktatási, oktatásszervezési, kutatási és kutatásszervezési tevékenységek folyamataira,

• a folyamatok szabályozására, a kialakított minőségbiztosítási rendszer jellemzésére,

• partnerkapcsolataira,• az elmúlt időszak kulcsfontosságú

eredményeinek bemutatására.




Önértékelés

Az önértékelésen alapuló intézményi jelentésnek az intézmény működését két vetületben kell bemutatni:

– az intézmény rendelkezik-e az ott folyó oktatáshoz, kutatáshoz szükséges potenciálokkal, illetve a több lépcsős oktatási rendszer melyik szintjét éri el,

– a meglévő potenciálokat hogyan működteti, használja fel a céljai eléréséhez, megvalósításához.




Potenciálok vizsgálata

Intézményi szinten végzendő vizsgálatok, minősítések:

• Integrált intézmények karainak kooperációja.

• Intézményi könyvtári szolgáltatás.

• Nyelvi képzés biztosítása.

• Sportolási lehetőségek biztosítása.




Potenciálok vizsgálata

Kari szinten végzendő vizsgálatok, minősítések

• A kar oktatói, tudományos munkatársainak tudományági besorolása és tudományos minősítése.

• A kar oktatói, tudományos munkatársainak az oktatásban betöltött szerepének vizsgálata.

• A kar oktatóinak, tudományos munkatársainak tudományos, kutatási-fejlesztési tevékenységei.

• A kar oktatóinak, tudományos munkatársainak tudományos, kutatás-fejlesztési-, illetve szakmai közéleti tevékenység vizsgálata.

• Az intézmény/kar szakmai műhelyek tevékenységeinek hazai, nemzetközi elismertsége, színvonala.

• A kutatás-fejlesztési eredmények hasznosulása.• Az intézményi/kari doktori iskola működtetése.




Potenciálok vizsgálataKépzési tudományági/szakonkénti vizsgálatok:

• A szakra vonatkozó alapadatok• A képesítési követelményben rögzített (rögzítésre kerülő)

kompetenciák megszerzését a szak kurzusai (tantárgyai) hogyan biztosítják?

• A szak kompetenciái, valamint az oktatott ismeretanyagok a gyakorlatban hogyan hasznosulnak, a gyakorlat változásait hogyan követik?

• A kurzus oktatói mennyire felelnek meg a szakmai és a MAB követelményeinek?

• A kurzusok oktatásához szükséges infrastrukturális (technikai, laborok, eszközök, gyakorló iskolai helyek, egyéb) ellátottság.

• A kurzusok oktatásának eredményessége.• A szak hallgatói létszám alakulása.• A szak hallgatóinak TDK, egyéni kutatási, demonstrátori

tevékenységei




Működtetés vizsgálataAz intézmény (karok, szervezeti egységek) vezetőinek vezetési stílusa:Az intézet küldetése, jövőképe, értékrendje.

• Az intézménnyel (vagy egységeivel) szemben támasztott (megjelent) jelenlegi és jövőbeli igények, elvárások ismerete.

• Az intézmény/egység minőségbiztosítási rendszerének szervezete.

• Az intézmény (egységei) működésének értékelése.

• Vezetés kapcsolatai (külső, belső). • Dolgozók munkájának figyelemmel kísérése,

motiváció, elismerés.




Működtetés vizsgálata

Az intézmény (karok, szervezeti egységek) emberi erőforrásainak tervezése, irányítása és továbbfejlesztése:

• A feladatok végzéséhez szükséges személyi állomány.

• A dolgozók szakmai ismereteinek, szakértelmének és felkészültségének meghatározása, szinten tartása és továbbfejlesztése.

• Az utánpótlás tudatos biztosítása.





Erőforrások kezelése (menedzselése):

• Infrastrukturális ellátottság.• Az oktatás és kutatás infrastruktúrája

(tudományáganként).• Az információ és a tudás menedzselése• A rendelkezésre álló személyi és

infrastrukturális kapacitás kihasználtsága.





A folyamatok (oktatás-kutatás) módszeres megtervezése és menedzselése:

• Az oktatás, kutatás szervezése.• A folyamatok szükség szerinti továbbfejlesztése.• Az oktatás, kutatás, valamint a szervezés

szabályozottsága, szabályozás ismertsége, betartása, dokumentáltsága, a felmerülő problémák, hiányosságok kezelése.

• Az elitképzés.• A kutatás és fejlesztés eredménye az oktatásban.





A partnerek véleménye a szervezetről és teljesítményéről:

• Felhasználói partner elégedettség vizsgálat.• A hallgatók oktatás véleményezési rendszere,

eredményeinek hasznosítása• Dolgozói elégedettség mérése.





Az intézmény kulcsfontosságú eredményei, mutatói:

• A szervezet kulcsfontosságú eredményei.• A szervezet kulcsfontosságú mutatói.• Tudományos publikációk statisztikai adatai

(egy főre jutó publikációk száma, szórása) tudományági bontásban.

• A TDK-n résztvevő hallgatók száma (az önértékelési időciklusára vonatkoztatva).

• A doktori iskolák működési eredményei




- az intézményszintű küldetés és minőségi célokat és ezeket meghatározó eljárást, mely magában foglalja a felülvizsgálatot, valamint a szükséges változtatási lehetőséget,- a célok eléréséhez szükséges minőségi terveket a megvalósításához szükséges feltételek meghatározásával. Az intézmény gazdálkodásában megjelenik a szükségletek biztosításának forrásai is,- a minőségi tervek megvalósításához tartozó cselekvési programokat, valamint - megjelenik e a fentiek teljesülésének ellenőrzése, időbeni követése. Megtörténi e a teljesülés értékelése, szükség szerinti beavatkozások, változtatások.

Ha a rendszer működése során megtaláljuk:

a.) a működési feladatok meghatározásánál:




- a működés meghatározó területeire vonatkozó szabályozást,

- a működés elégséges szintű dokumentáltságát,

- a működés rendszeres értékelését, valamint,

- az értékelés eredményétől függő beavatkozásokat.


b.) a „napi” működésre vonatkozó szabályozás területén:




Tanácsadó testület:- az intézményi tanács alá rendelt „intézményi

minőségirányítási és értékelési” bizottság,- a kari/intézeti szervezetségben a kari tanács alá

rendelt „kari minőségirányítási és értékelési” bizottság,

Operatív és adminisztratív feladatokat ellátó:- Minőségirányítási Iroda/osztály/Igazgatóság

- kari/intézeti szinten minőségügyi felelős.

Ha a rendszer működése során megtaláljuk:c.) a „minőségi működést felügyelő” minőségirányítási szervezetet, amelyek a felsőfokú intézmények struktúrájához igazodó:




- intézményi mutatók (régióban, tudományos életben betöltött szerep; nemzetközi megítélés és kapcsolat); - kari szintű mutatók (tudományos terület; kutatás,

alkalmazott kutatás; régióban, tudományos életben betöltött szerep; nemzetközi kapcsolat; stb.),

- szak szintű mutatók (diploma piaci értéke; „vevők” elégedettsége; tudományos eredmények; kibocsátott diploma és minősítése; jelentkezők száma; lemorzsolódás; stb.).


d.) a működés eredményt megtestesítő, vagy a változását mutató paramétereket:




A felsőoktatási minőségbiztosítás európai sztenderdjeit és irányelveit az ENQA koordinálásban

• sztenderdek és irányelvek az intézményi belső minőségbiztosításra,

• sztenderdek és irányelvek a külső értékelések megvalósítására,

• sztenderdek és irányelvek a külső minőségbiztosítási ügynökségek működésére vonatkozóan.




Sztenderdek és irányelvek az intézményi belső minőségbiztosításra

• Minőségpolitika, stratégia és minőségügyi eljárások

• Programok indítása, követése és rendszeres belső értékelése

• A hallgatók értékelése• Az oktatók minőségének biztosítása• Tanulástámogatás, eszközök és hallgatói

szolgáltatások• Belső információs rendszer• Nyilvánosság

Önértékelés helye és szerepe az akkreditációban

Documents