Önkormányzati akadémia

Önkormányzati Akadémia

Önkormányzati (köz)pénzügyek

Budapest, 2009/2010

Dr. Lóránt ZoltánDr. Varga Sándor

2

I. A helyi önkormányzatok az államháztartásban

3

A bruttó magyar államháztartás(alrendszerei a 2009. évi költségvetési törvényben)

Helyiönkormányzatok

Társadalom-biztosítás

Központiköltségvetés*

Elkülönített állami

pénzalapok

Fejezetek (minisztériumok)Fejezeti előirányzatokOrszágos hatáskörű szervek~ 450 költségvetési intézményTartalékok

3194 Helyi önkormányzat~1850 helyi kisebbségi önkormányzat~13000 költségvetési intézmény

Nyugdíjbiztosítási AlapEgészségbiztosítási Alap

- Munkaerőpiaci Alapok- Szülőföld Alap- Központi Nukleáris Pénzügyi Alap- Nemzeti Kulturális Alap- Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi

Kártalamítási Alap- Kutatási és Technológiai Innovációs

Alap

Kiadás:8 960,9

Kiadás:3 610,9

Kiadás:4 416,8

Kiadás:498,9

Bevétel: 8 300,2

Bevétel:3 476,9

Bevétel:4 408,0

Bevétel:517,9

Az államháztartás alrendszerén belül a helyi önkormányzatok

szerepe

4

Forrás: PM, MÁK

Az államadósság alakulása az év végén (Mrd Ft-ban)

1058811592

15586

18104

7226 7720

9224

12766

14706

696494343275221192115102953

0

2000

4000

6000

8000

10000

12000

14000

16000

18000

20000

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

központi költségvetés helyi önkormányzatok

5

II. Az önkormányzati gazdálkodás történeti visszatekintése

6

A községi önkormányzatok szabályozása (1870-1949)

Községek szabályozása típusonkénto kisközségek, nagyközségek, o rendezett tanácsú városok (1929-től

megyei városok)

7

A törvényhatóságok szabályozása (1870-1949)

Törvényhatóságok szabályozása típusonként o vármegyék, o törvényhatósági jogú városok

8

A tanácsi szabályozás (1949-1989)

Kezdeti hierachia: központ-megye, megye-járás, járás-település (kiadásorientált rendszer)

Új tanácstörvény 1971-benJárási tanács megszűnt, helyette megyei tanács –

testület nélküli – járási hivatalaMegyei jogú városokból megyei városTanácsok összevonása1984-ben a járások, járási hivatalok megszűntek.

9

III. A helyi önkormányzati feladatok

10

Az állam és a helyi önkormányzatok közötti (köz)feladatmegosztás.

• Önkormányzati törvény

• Ágazati törvények

Önkormányzati feladatok:

• kötelező

• nem kötelező (önként vállalt)

11

A feladat- és a hatáskör telepítése az egyes önkormányzattípusok

között

Az önkormányzatok egymással mellérendeltségi viszonyban vannak, közöttük munkamegosztás van (nagyközségi, városi, megyei jogú városi, fővárosi és kerületi, megyei önkormányzatok).

12

A települési önkormányzatok- egészséges ivóvízellátás- óvodai nevelés, általános iskolai oktatás és nevelés- egészségügyi és szociális alapellátás- közvilágítás, a helyi közutak és a köztemető fenntartása- a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesítéseA megyei önkormányzatok- a megye nagy részére, vagy egészére körzeti jellegű közszolgáltatások

biztosításaA megyei jogú városi önkormányzatok (megyeszékhelyek

és nagyobb városok)- mint települési önkormányzat, a területén látja el a megyei

önkormányzati feladatok lehetséges részétA fővárosi önkormányzatok- forrásmegosztási hatáskör- központosított feladat, pl. tömegközlekedés, katasztrófa-elhárítás,

középfokú oktatás- alapfokú ellátás mellett lehetséges a kerületi önkormányzatoknál néhány

középfokú feladat

Kötelező feladatot az Ötv. mellett az ágazati törvények is meghatároznak

Kötelező feladatok

13

IV. A helyi önkormányzatok pénzügyi szabályozása

14

A helyi önkormányzati szabályozás elvi összefüggései

Két módon történhet:

• teljes újraelosztás

• az állam egyrészt már a jövedelem elvonás jogát is megosztja az önkormányzatokkal (helyi adók), másrészt a központi adó egy részét is a – keletkezés – helyén hagyja (ún. átengedett bevételek).

15

A helyi önkormányzati rendszerek modelljei a XX. század második felében

• rajnai modell• skandináv modell• mediterrán modell

A magyar modell az elaprózottság tekintetében a mediterrán modellre, széles feladatkörét tekintve a skandináv modellhez hasonlít.

Az önkormányzati szabályozás főbb európai modelljei

16Az önkormányzatok száma és átlagos lakosságszáma és GDP arányos kiadásai az EU néhány

országában

OrszágLakosságmillió fő(2005)

Önkormány-zatokszáma(2007)

Egy önkormány-zatra jutó

lakos ezer fő

Az önkormány-zati alkalma-

zottak az összes közszolgálatban alkalmazottak százalékában

Az önkormány-

zatok kiadásai a GDP %-

ában(2005)

Cseh Köztársaság 10,2 6 249 1 640 57 12Franciaország 62,8 36 683 1 720 30 11Szlovákia 5,4 2 891 1 870 47 7Magyarország 10,1 3 175 3 170 65 13Ausztria 8,2 2 357 3 510 16 17Spanyolország 43,4 8 111 5 430 77 20Németország 82,4 12 312 6 690 35 20Olaszország 58,6 8 101 7 270 42 16Szlovénia 2 210 9 560 15 9Lengyelország 38,2 2 478 15 390 59 13Dánia 5,4 98 55 480 79 33Nagy-Britannia 60,2 434 139 480 56 13Svédország 9 290 31 310 (nincs adat) 25

17

• Az önkormányzati pénzügyi szabályozás definíciója.

• Az éves önkormányzati költségvetési lehetőségek meghatározói.

• A kiadásorientált és a forrásorientált szabályozás különbsége

Pénzügyi szabályozás

18

• A forrásorientált szabályozás lényege, modelljei, gazdálkodás alapjai

• A forrásorientált szabályozás vegyes modelljének kibontása

A forrásorientált szabályozás

19A helyi önkormányzatok főbb

bevételeinek megoszlása (2008. évi teljesítés)

Bevételek ÖsszegMd Ft-ban

Megoszlás%-ban

Saját folyó bevételek 1044,5 29,6 Ebből: Intézményi bevételek 333,9 9,5 Helyi adók 553,4 15,7 Ebből:iparűzési adó 465,1 13,2Átengedett bevételek 624,7 17,7 Ebből: Személyi jövedelemadó 558,6 15,8Támogatásértékű működési bevételek 430,6 12,2

Ebből: Egészségbiztosítási Alaptól átvett pénzeszköz 366,6 10,4

Saját felhalmozási és tőke jellegű bevételek

165,2 4,7Támogatásértékű felhalmozási bevételek,

EU támogatásokkal együtt140,1 4

Állami hozzájárulások és támogatások 863,1 24,4GFS rendszerű bevételek összesen 3.268,2 92,6

Hitel és értékpapír műveletek bevételei 261,8 7,4Tárgyévi bevételek összesen 3.530,0 100

20

A jövedelemkülönbség-mérséklés magyar modellje

Kiterjed:• lakhelyen maradó személyi jövedelemadó• iparűzési adóerőképesség

A modell lényege, a szabályozás hatása

21

A 2008. évben lakhelyen maradó személyi jövedelemadó település-

típusonként

Településtípus

Állandó népesség

száma2007. júl.1.

(ezer fő)

Lakhelyen maradó SZJA (millió forint)

Lakhelyen maradó SZJA

(forint/fő)

Országos átlaghoz

viszonyítva

Vidéki átlaghoz

viszonyítva

Községi átlaghoz

viszonyítva

Főváros 1 684,50 35 733,40 21 213,10 188,70% 229,10% 327,80%

Megyei jogú városok 2 033,60 27 178,10 13 364,50 118,90% 144,40% 206,50%

Egyéb városok 3 119,50 29 790,10 9 549,60 85,00% 103,20% 147,60%

Községek 3 324,40 21 514,20 6 471,60 57,60% 69,90% 100,00%

Ország összesen 10 162,00 114 215,80 11 239,50 100,00% 121,40% 173,70%

Vidék összesen 8 477,50 78 482,40 9 257,70 82,40% 100,00% 143,10%

22

A 2008. évi iparűzési adóerőképesség

településtípusonként

Településtípus

Állandó népesség száma 2007. júl.1. (ezer

fő)

Iparűzési adóerő-képesség

(millió forint)

Egy lakosra jutó iparűzési

adóerő-képesség (forint/fő)

Országos átlaghoz

viszonyítva

Vidéki átlaghoz

viszonyítva

Községi átlaghoz

viszonyítva

Főváros 1 684,50 116 206,20 68 985,60 239,90% 332,40% 778,60%

Megyei jogú városok 2 033,60 69 070,50 33 964,60 118,10% 163,60% 383,30%

Egyéb városok 3 119,50 77 433,40 24 822,40 86,30% 119,60% 280,10%

Községek 3 324,40 29 455,50 8 860,40 30,80% 42,70% 100,00%

Ország összesen 10 162,00 292 165,60 28 750,80 100,00% 138,50% 324,50%

Vidék összesen 8 477,50 175 959,40 20 756,00 72,20% 100,00% 234,30%

23

A jövedelemkülönbség mérséklésének forrása településtípusonként

2005-2008. között

Kiegészítés Beszámítás Kiegészítés Beszámítás Kiegészítés Beszámítás Kiegészítés Beszámítás

Főváros 0 15 644,00 0 20 124,60 0 18 116,30 0 22 998,80Megyei jogú város 13 005,70 904,4 11 469,30 1 410,50 13 158,70 1 419,40 13 743,10 2 537,30Város 45 457,60 3 730,40 48 402,40 4 592,10 48 594,60 5 589,90 51 014,00 5 793,30

Község 30 876,40 658,1 68 229,00 1 813,60 71 658,20 1 800,60 76 643,50 1 468,50

Ország 118 571,90 21 839,70 128 100,70 27 940,80 133 411,50 26 926,20 141 400,60 32 797,90

Jövedelemkülönbség mérséklés anormatív SZJA-ból

2008.

96 732,20 100 159,90 106 485,30 108 602,80

Településtípus2005. 2006. 2007.

Millió Ft

24

A 2008. évi jövedelemkülönbség mérséklés hatása

településtípusonként

Országos átlaghoz

viszonyítva

Községi átlaghoz

viszonyítva

Országos átlaghoz

viszonyítva

Községi átlaghoz

viszonyítva(%) (%) (%) (%)

Főváros 90 198,6 225,6 588,3 76 545,4 151,0 201,7 Megyei jogú városok 47 329,2 118,4 308,7 52 839,5 104,3 139,3 Egyéb városok 34 372,0 86,0 224,2 48 868,2 96,4 128,8 Községek 15 332,0 38,3 100,0 37 945,1 74,9 100,0 Ország összesen 39 990,3 100,0 260,8 50 677,4 100,0 133,6 Vidék összesen 30 013,8 75,1 195,8 45 537,4 89,9 120,0

Település-típus

Jövedelemkülönbség mérséklés előtt Mérséklés után

Egy lakosra jutó összeg* (forint/fő)

Egy lakosra jutó összeg* (forint/fő)

25

A központi költségvetési kapcsolatokból származó önkormányzati források elosztása

2009-ben

Megjegyzés: Az Ötv. alapján a kötelező feladathoz központi hozzájárulás kapcsolódik. Ez az oka a sok támogatási jogcímnek. Alábontásokkal a jogcímek száma a 250-et is eléri.

ország-gyűlési előirányzat*

(mFt)

Jog-címek

(száma)

IGAZGATÁS ÉS EGYÉB A képződés helyében maradó SZJA %-ban 8összegben 131 040,00 1SZJA kiegészítés településeknek (jövedelem különbség mérséklés) 95 757,30 1Megyék SZJA részesedése 12 746,60 1Globális normatív hozzájárulás települési, fővárosi, megyei (körzeti), elmaradttérségi, sport, kulturális, kommunális, stb. feladatokhoz 65 885,60 18Központosított előirányzatok 6 145,00 3ÖNHIKI 14 500,00 3Igazgatás és egyéb összesen 326 074,50 27

O K T A T Á S Normatív hozzájárulások és támogatások 464 847,90 50Központosított előirányzatok 30 685,00 12Kieg. támogatások egyes közokt. feladatokhoz 6 673,60 3Oktatás összesen 502 206,50 65

S Z O C I Á L I S E L L Á T Á S Normatív hozzájárulások és támogatások 300 440,00 41Központosított előirányzatok 2 400,00 2Szociális ellátás összesen 302 840,00 43

K U L T Ú R A Normatív hozzájárulások és támogatások 19 936,80 2Központosított előirányzatok 2 420,00 2Színházi támogatás 14 447,10 3Kultúra összesen 36 803,90 7

T Ű Z V É D E L E M Helyi önk. hivatásos tűzoltóságok támogatása 38 448,60 8Tűzvédelem összesen 38 448,60 8

B É R P O L I T I K A Bérpolitikai intézkedési keret 100 630,00 2Bérpolitika összesen 100 630,00 2

KÖZLEKEDÉS Központosított előirányzatok 35 240,00 1F E J L E S Z T É S Címzett és céltámogatások 10 000,00 1

Központosított előirányzatok 42 950,00 9Budapesti 4-es metró beruházás 9 500,00 1A helyi önkormányzatok fejlesztési és vis maior feladatainak támogatása 11 370,00 1Vis maior tartalék 360 1A leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatásának támogatása 6 050,00 1Fejlesztési támogatások összesen 80 230,00 13

FORRÁSOK ÖSSZESEN Ebből normativ hozzájárulások (normatívan elosztott SZJA-val együtt) összesen 896 232,50 122

2009

Megnevezés

26A helyi önkormányzatok működőképességének megőrzését szolgáló kiegészítő támogatások

• Önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok támogatása (ÖNHIKI)

• Tartósan fizetésképtelen helyzetbe került helyi önkormányzatok támogatása

• A működésképtelen önkormányzatok egyéb támogatása

27

• Fejlesztési támogatások fajtái, jellemzői

• Egyéb források (Tb. Finanszírozás, hitelműveletek)

• Adósságkorlát

Egyéb szabályozók

28

A saját források, kiemelten a helyi adók tagolása, jellemzői

• Intézményi bevételek (térítési díjak, stb.)

• A törvényben rögzített módon a települési önkormányzatok által megállapított kivetett helyi adók (helyi iparűzési adó, kommunális adó, építmény adó, telekadó, idegenforgalmi adó), átvett pénzeszközök

• Vállalkozásból és az önkormányzati vagyon hozadékából, vagy saját tevékenységből származó bevétel, nyereség, osztalék, kamat

• Törvényben meghatározottak szerinti illetékbevétel

• Az önkormányzat területén kiszabott és onnan befolyt környezetvédelmi és műemlékvédelmi bírság külön jogszabályban megállapított hányada

• Állami vagyon értékesítéséből származó összeg külön törvényben meghatározott része (belterületi földek után, gázközmű vagyon)

29

A helyi adóbevételek és a gépjárműadó alakulása 2008.

évben

Építményadó 61 916 11,2%

Telekadó 8 328 1,5%

Iparűzési adó 465 075 84,0%

HELYI ADÓK ÖSSZESEN 553 342 1 100,0%

GÉPJÁRMŰADÓ 65 713 2 -1Ebből: Főváros: 223 8002Ebből: Főváros: 12 800

Idegenforgalmi adó építmény után

9 739

1 325

5 468

1 491

Megoszlás %

1,8%

0,2%

1,0%

0,3%

Megnevezés

Magánszemély kommunális adója

Vállalkozók kommunális adójaIdegenforgalmi adó tartózkodás után

2008. évtény

30A helyi önkormányzatok 2008. évi közgazdasági osztályozás szerinti

tényleges kiadásainak megoszlása

KiadásokÖsszeg

Md Ft-ban

Megoszlás%-ban

Folyó (működési) kiadások összesen 2.702,0 80,5 Ebből: Személyi juttatások 1.143,7 34,1 Társadalombiztosítási és munkaadói járulék, egészségügyi hozzájárulás 359 10,7 Dologi kiadások 911,7 27,2 Működési célú pénzeszköz átadás 148,6 4,4 Társadalom és szociálpolitikai juttatások 139 4,1Felhalmozási és tőke jellegű kiadások 550,6 16,4GFS rendszerű kiadások összesen 3.252,6 96,9Hitel és értékpapír műveletek kiadásai 102,4 3,1Tárgyévi kiadások összesen 3.355,0 100

31A helyi önkormányzati GFS kiadások ágazatonkénti (funkcionális)

összetétele 2008-ban

KiadásokMegoszlás

%-ban

Igazgatási, testületi kiadás 13,9Egyéb rendvédelmi kiadás 1,2Közoktatás 21,9Egyéb oktatás 5,1Egészségügy 14,2Szociális intézmények 7,8juttatások 4,1Lakás és közösségi szolgáltatás 9,1Sport 1,5Kultúra 3,4Közlekedés 6,0Környezetvédelem 6,0Egyéb kiadás 5,8Összesen: 100,0

32

Önkormány-zatok száma

Lakosság szám (fő)

1. 200 fő alatti község 333 40 380 10,4 0,42. 200-499 fő közötti község 703 239 617 22,0 2,43. 500 fő alatti települések összesen: (1.+2.) 1 036 279 997 32,4 2,84. 500-999 fő közötti község 676 488 513 21,2 4,85. 1000 fő alatti települések összesen: (3.+4.) 1 712 768 510 53,6 7,66. 1000-4999 fő közötti község, nagyközség, város

(7.+8.+9.)1 150 2 427 056 36,0 23,9

ebből:7. -község 987 1 892 001 30,9 18,68. -nagyközség 88 277 413 2,8 2,79. -város 75 257 642 2,3 2,5

10. 5000 fő alatti települések összesen: (5.+6.) 2 862 3 195 566 89,6 31,411. 5000-10.000 fő közötti község, nagyközség, város

(12.+13.+14.)144 989 426 4,5 9,7

ebből:12. -község 7 45 458 0,2 0,413. -nagyközség 28 175 923 0,9 1,714. -város 109 768 045 3,4 7,615. 10000 fő alatti települések összesen: (10.+11.) 3 006 4 184 992 94,1 41,216. 10.000 fő feletti nagyközség, város

(17.+18.+19.+20.)168 5 980 373 5,3 58,8

ebből:17. -nagyközség 2 20 199 0,1 0,218. -város 120 2 234 186 3,8 22,019. -megyei jogú város 23 2 030 965 0,7 20,020. -fővárosi kerületek 23 1 695 023 0,7 16,721. Összes települési önkormányzat (15.+16.)

(22.+23.+24.+25.+26.)3 174 10 165 365 99,4 100,0

ebből:22. -község 2 706 2 705 969 84,7 26,623. -nagyközség 118 473 535 3,7 4,724. -város 304 3 259 873 9,5 32,125. -megyei jogú város 23 2 030 965 0,7 20,026. -fővárosi kerületek 23 1 695 023 0,7 16,727. Megyei önkormányzatok, fővárosi önkormányzat 20 0,628. Összes helyi önkormányzat (21.+27.) 3 194 10 165 365 100,0 100,0

A helyi önkormányzatok struktúrája 2009. július 1-jén

megoszlás (%)

Önkormány-zatok száma

KategóriákLakosság szám (fő)

33

V. A helyi önkormányzat költségvetésének tervezése, gazdálkodás, zárszámadás

34A helyi önkormányzatok

(és költségvetési szerveik) költségvetésének tervezése

• a költségvetési koncepció összeállítása

• a költségvetési rendelettervezet elkészítése, egyeztetése, rendeletalkotás

• az önkormányzati intézmények részletes költségvetésének elkészítése és jóváhagyása

35

Az önkormányzati költségvetés tervezésének két szakasza

• A bevételek számbavétele

o A népességszámhoz kötött támogatáso A feladatmutatókhoz kötött támogatáso Központosított támogatáso Egészségbiztosítási Alaptól átvett pénzeszközo Saját bevételek

• A kiadások tervezése, a szempontok

o Prioritás a működési kiadások és szociális juttatások tervezésének

o A pénzügyi kötelezettségek teljesíthetőségének biztosításao A fejlesztési feladatokon belül prioritás a folyamatban lévő

beruházásoknak és felújításoknak

36

Az operatív gazdálkodás szakaszai, jellemzői

• Kötelezettségvállalás

• Érvényesítés

• Utalványozás

• Ellenjegyzés

• Finanszírozás

37

Az önkormányzat zárszámadása

• alapja az önkormányzat és a felügyelete alá tartozó költségvetési szervek éves elemi beszámolója

• felépítése (a pénzügyi teljesítés adatainak tartalma és szerkezete) a költségvetési rendelethez igazodik

• a képviselő-testület a zárszámadást rendeletben fogadja el

• a rendelet elfogadását segítik a csatolt-, az eredmény bemutatását szolgáló elemzések és mutatók

A gazdálkodásról történő beszámolás szakaszai, az éves zárszámadás

jellemzői

38

VI. A helyi önkormányzatok vagyona, vagyongazdálkodás

39

Az önkormányzatok tulajdonának alakulása a rendszerváltás óta

• Ötv. 207.§ (2) bekezdése alapján (1990-től) a megszűnt tanácsok szerveinek, intézményeinek kezelésében lévő állami ingatlanok, pénzeszközök és értékpapírok (a kivételeket a tv. rögzíti)

• belterületi földérték alapján az ÁPV Rt-től kapott vagyon

• egyéb jogszabályokban biztosított vagyon

Az önkormányzat vagyona ingatlanból, ingóságból és vagyonértékű jogból áll.

40Az önkormányzati vagyon forgalomképesség szerinti

besorolása

• Törzsvagyon

o forgalomképtelen

o korlátozottan forgalomképes

• Egyéb vagyon

41

A helyi önkormányzatok vagyonának alakulása

Eszközök 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

Immateriális javak 9 11 16 21 25 26 25Tárgyi eszközök 4350 6833 7021 7238 7576 7688 7803Befektetett pénzügyi eszközök

564 566 575 556 558 557 592

Üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök

930 1254 1369 1482 1587 1721 1824

FORGÓESZKÖZÖK 570 571 610 564 554 632 855ESZKÖZÖK ÖSSZESEN 6423 9235 9618 9861 10300 10624 11099KÖTELEZETTSÉGEK 490 518 589 697 925 1088 1395SAJÁT VAGYON 5933 8717 9029 9164 9375 9536 9704

42Az önkormányzatok gazdálkodási döntései és azok hatása

a vagyon alakulására

Az Ötv. 91. § (1) bekezdése, valamint az Áht. 70. §-a alapján az önkormányzati vagyongazdálkodás tervszerűvé tétele érdekében is az önkormányzatok-nak gazdasági programot és annak végrehajtását elősegítő költségvetési koncepciót, költségvetési rendeletet kell készíteniük.

43

Az önkormányzatok vagyonkezelői joga

• a képviselő-testület a vagyonkezelői jogot vagyonkezelői szerződéssel ruházhatja át jogi személyekre, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, azaz a vagyonkezelőre.

• A vagyonkezelői jog átadása az önkormányzati feladatellátás feltételeinek hatékony biztosítása, a vagyon állagának és értékének megőrzése, védelme, továbbá értékének növelése érdekében történhet.

• a vagyonkezelői szerződés megkötésére vonatkozó döntést csak az önkormányzat képviselő-testülete hozhatja, azt bizottságaira vagy más személyre nem ruházhatja át

44

VII. Helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárása

45

A helyi önkormányzati adósságrendezés

kezdeményezése, megindítása

Kezdeményező lehet:• a helyi önkormányzat• a helyi önkormányzat

hitelezője

46

Az adósságrendezési eljárás menete, a reorganizációs

program, az egyezség szerepe

Az adósságrendezés fő lépései:• az eljárás indítása• az eljárás • a reorganizációs program,

egyezség

47

VIII. A települési önkormányzatok társulásai

48

A helyi önkormányzatok általános és speciális együttműködésének

szabályozása

• Alkotmány• Ötv. • Társulási törvény• Kistérségi törvény• Áht.

49

A települési önkormányzatok társulásának formái

• hatósági igazgatási társulás

• intézményi társulás

• társult képviselő-testület

Fentieken kívül a megyei önkormányzatok is társulhatnak.

50Az önkormányzati társulások alapelvei a Társulási törvény

alapján

• önkéntesség, szabad elhatározás

• az egyenjogúság tiszteletben tartása

• kölcsönös előnyök

• arányos teherviselés

51

A társulási típusok tartalmi, formai kellékei (Ötv.)

• megbízásos társulás

• intézményfenntartó társulás közös döntéshozó szervvel

• jogi személyiségű társulás

52

A többcélú kistérségi társulás (Kistérségi törvény)

Célja:

• az intézményesítés

• a kistérség összehangolt fejlesztésének előmozdítása

• az önkormányzati közszolgáltatások színvonalának kiegyenlített emelése

A többcélú kistérségi társulások megalakulásának,

működésének, támogatásának rendje

53

A többcélú kistérségi társulás gondoskodhat (1/2)

• a térségi együttműködést igénylő egyes feladat-ás hatáskörök ellátásáról:

• oktatás és nevelés, szociális ellátás,

• egészségügyi ellátás; család-, gyermek- és ifjúságvédelem,

• közművelődési, közgyűjteményi tevékenység,

• helyi közlekedés, helyi közútfenntartás,

• ingatlan- és vagyongazdálkodás,

• ivóvízellátás, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás, valamint bel- és csapadékvíz-elvezetés,

• kommunális szolgáltatások és energiaellátás,

• környezet- és természetvédelem, valamint hulladékkezelés,

54

• szennyvíztisztítás és elvezetés,

• területrendezés,

• esélyegyenlőségi program megvalósítása,

• foglalkoztatás,

• gazdaság- és turizmusfejlesztés, valamint idegenforgalom,

• állat- és növényegészségügy,

• belső ellenőrzés,

• területfejlesztés.

A többcélú kistérségi társulás gondoskodhat (2/2)

55

IX. Az államháztartás helyi szintjének külső- és belső ellenőrzése

56

A helyi önkormányzatok külső és belső ellenőrzése

Államháztartás ellenőrzése

Állami Számvevőszék (külső ellenőrzés)

Kormányzati ellenőrzés

Független könyvvizsgálat(Magyar Könyvv. Kamara)

Belső ellenőrzés

MÁK KEHI APEH VPOP Saját Felügyeleti

Országos hatáskörű szervek

Közigazgatási hivatalok

FEUVE - KontrollA folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés

57

A helyi önkormányzatok külső és belső ellenőrzése

• Külső ellenőrzés: Állami Számvevőszék

• Könyvvizsgálat: A kötelezettséget az Ötv. részletezi. A könyvvizsgálók szakmai – pénzügyi függetlenségének biztosításával

• Belső : – pénzügyi – ellenőrzés

58

Az Állami Számvevőszék önkormányzati körben végzett

ellenőrzési tevékenysége

• Ötv. 92. § (1) bekezdése alapján az Állami Számvevőszék ellenőrzi

• Az önkormányzatok pénzügyi-gazdasági ellenőrzési rendszerének szabályozási alapjai túlzottan keretjellegűek

• Az ÁSZ 1998-ban kialakított, majd 2002-ben korszerűsített stratégiájában deklarálta, hogy ellenőrzési kapacitásait a legnagyobb kockázati tényezőt jelentő fővárosi, kerületi, megyei, városi önkormányzatokra koncentrálva biztosítja ezek ciklusonkénti (négyévenkénti) átfogó jellegű ellenőrzését,

• Az ÁSZ 2006. évben tovább korszerűsített stratégiájában fenntartja a legnagyobb kockázati tényezőt jelentő városi kör kiemelt vizsgálatát (a négyévenkénti teljes körű vizsgálat mellett a téma és teljesítmény vizsgálatokra koncentrálja kapacitását),

59

A független könyvvizsgáló alkalmazása mely esetekben kötelező és mik a feladatai

• Az önkormányzatok által készített beszámolók könyvvizsgálati kötelezettségét az Ötv. 92/A. § (1), (2) bek.

• elsősorban a hitelezői érdekek védelme érdekében

• könyvvizsgáló általi felülvizsgálatára és közzétételére kötelezettek:– a megyei, megyei jogú városi, fővárosi, fővárosi kerületi

önkormányzat képviselő-testülete– míg azon helyi önkormányzatok, amelyek előző évben

teljesített kiadásaik összege meghaladja a 300 millió Ft-ot és hitelállománnyal rendelkeznek, vagy hitelt vesznek fel, egyszerűsített tartalmú beszámolójuk.

60A pénzügyi bizottságok önkormányzati törvényben

megfogalmazott feladatai és mikor kötelező e bizottság létrehozása

• Az Ötv. 1994. évi módosítása – a 2000 lélekszám feletti települések esetében – kötelezően előírta a bizottság megalakulását.

• A Pénzügyi Bizottság véleményezési jogkörébe utalta: – a helyi önkormányzatok költségvetési koncepcióját, – költségvetési és zárszámadási rendelettervezetét,– előirányzat módosításra irányuló előterjesztéseket,– hitelfelvételt, – vagyonértékesítést.

61A helyi önkormányzatok belső ellenőrzésének szabályai,

szereplői

• A helyi költségvetési szervvel foglalkoztatási jogviszonyban álló, belső ellenőrzési feladatokat ellátó személy, vagy személyek megbízásával,

• A helyi önkormányzati költségvetési szervvel megbízási jogviszonyban álló, belső ellenőrzési feladatokat ellátó szervezet (cég), vagy magánszemélyek szerződésével,

• A helyi önkormányzat hivatalának belső ellenőrzési feladatokat ellátó, foglalkoztatási jogviszonyban álló magánszemély(ek), vagy megbízási jogviszonyban álló szervezet (cég), vagy magánszemély(ek) megbízásával,

• A helyi önkormányzat társulása által foglalkoztatott, belső ellenőrzési feladatokat ellátó magányszemély(ek), vagy megbízási jogviszonyban álló szervezet )cég), vagy magánszemély(ek) szerződésével,

• A körjegyzőség által foglalkoztatott, belső ellenőrzési feladatokat ellátó személy(ek), vagy megbízási jogviszonyban álló szervezet (cég), vagy magánszemély(ek) megbízásával.

62A Magyar Államkincstár önkormányzati alrendszert érintő ex-

ante és ex-post ellenőrzési tevékenysége az állami támogatások és hozzájárulások vonatkozásában

2003. július 1-jétől a Magyar Államkincstár feladata lett az önkormányzatok költségvetési kapcsolatainak folyamatba épített szabályszerűségi ellenőrzése és felhatalmazást kapott az utólagos ellenőrzésre is.

63

X. Köz- és magánszféra partnerség (a PPP jellemzői, területei)

64

A PPP konstrukció kialakulása (szükségessége)

A PPP célja:az állami/önkormányzati felelősségvállalás feladása nélkül olyan közösségi, akár társadalmi célok megvalósítása, ahol szükség van a magánszféra hatékonyságára, illetve a fejlesztés terheinek és kockázatainak a magánszektorral való megosztására. A rendszer financiális előnye:az állam/önkormányzat az egy összegben jelentkező fejlesztési kiadásokat előre tervezhető részletekben fizesse meg.

65A PPP konstrukció szereplői, a szerződések jellemzői és a PPP

kockázatok megoszlása (1/4)

A PPP konstrukció három szereplője lehet:

• az állam, vagy önkormányzati szerv (megrendelő)

• a fejlesztés kivitelezője és üzemeltetője (a magánszféra részéről jelentkező beruházó)

• a forrásokat rendelkezésre bocsátó pénzintézet (finanszírozó)

66

A PPP-projektek szerződéses modelljei

• tervezési és megépítési

• tervezés, megépítés és üzemeltetés

• tervezés, megépítés, üzemeltetés és finanszírozás

• koncesszió

A PPP konstrukció szereplői, a szerződések jellemzői és a PPP


67

Az állam és a magánszféra együttműködésének modelljei • szolgáltatási szerződések: az állam

meghatározott szolgáltatás nyújtásával bíz meg versenyeztetés alapján egy-egy magántársaságot. A szolgáltatás egészének a menedzselése az állami felelősségi körbe marad.

• üzemeltetési szerződés: az eszköz üzemeltetéséért és menedzselésért is a magántársaság vállal felelősséget. A beruházási döntések és a felelősség továbbra is a közszférában marad.

• lízingbe adás



68

A PPP kockázatai

• építési

• rendelkezésre állási

• keresleti



69A PPP projektek alkalmazásának lehetséges területei az önkormányzati

alrendszerben

A következő területeken indultak projektek, a magán- és közszféra együttműködésében:

• Szociális bérlakás építés és üzemeltetés

• Víz- és csatorna beruházás és üzemeltetés

• Szilárd hulladékgazdálkodás beruházás, üzemeltetés

• Sportlétesítmények létrehozása és üzemeltetése

• Fürdő, gyógyfürdő komplexumok építése és működtetése.

70

XI. Korrupciós kockázatok az államháztartás helyi

önkormányzati alrendszerében

71

Korrupciós térkép a helyi önkormányzati területről (1/2)

• központi (pályázati) támogatások – beleértve az EU támogatásokat is – elérése

• a helyi önkormányzatok által nyújtott pályázati támogatások nyújtása az államháztartáson kívüli szervezeteknek, személyeknek

• helyi önkormányzati közszolgáltatások kiszervezése államháztartáson kívüli szektorba

• önkormányzati vagyon eladása, bérbeadása

• önkormányzati és intézményi megrendelések

• kollektív felelősség a helyi önkormányzati döntésekben

72

• hatósági engedélyezések

• helyi adók

• az egészségügyben eszközhasználat, a hálapénz működése

• az önkormányzati könyvvizsgálók függetlensége

• belső kontroll rendszerek hiányossága

Korrupciós térkép a helyi önkormányzati területről (2/2)

73

Korrupciós kockázati tényezők az államháztartáson kívüli támogatások esetében

Az államháztartáson kívüli támogatások rendszerében a non-profit szervezetek támogatásánál nem érvényesül „az állami támogatásért értéket a köz számára” elv.

Önkormányzati akadémia

Documents