ÖNKORMÁNYZATOK ÁLTAL ELÉRHETŐ

EURÓPAI UNIÓS PÁLYÁZATOK KÖRE ÉS SZAKIRÁNYÚ MEGOSZLÁSA

MIGSZ Pécsi konferencia2010 november 4.

•A VÁROSFEJLESZTÉS , STRATÉGIAI KERETE

1.1. Uniós elvárások a város rehabilitációval szemben Az Európai Bizottság kezdeményezésével és egyetértésben a tagországokkal a 2007-2013 közötti támogatási periódus alatt kiemelt hangsúlyt kap a területfejlesztés, azon belül a fenntartható városfejlesztés és a városi dimenzió kezelése, valamint a vidéki területek támogatása és a földrajzi vagy természeti okokból hátrányokkal küzdő térségek problémáinak kezelése.

Az Európai Unió hivatalos dokumentumai, melyek a város rehabilitációs fejlesztések keretét képezik: • Kohéziós politika a növekedés és a foglalkoztatás támogatására: közösségi stratégiai iránymutatások a 2007–2013 közötti időszakra, Bizottsági közlemény, 2006. július • Kohéziós politika és a városok: a városok és az agglomerációk hozzájárulása a régiók növekedéséhez és foglalkoztatottságához: bizottsági kommunikáció, 2006. július • Bristoli megállapodás a fenntartható városi közösségekről, 2005. december • Lipcsei Charta a fenntartható európai városokról, 2007. május • Területi Agenda, 2007. május

Az Európai Bizottság által támasztott követelmények A városi dimenziónak az Nemzeti Stratégiai Referencia Keretben történő megjelenítése során az Európai Bizottság az alábbi főbb elvárásokkal él:

• városok szerepének erősítése, mint a regionális versenyképesség motorjai, valamint mint a belső problémák helyszíne, ahol kívánatos a gazdasági szerkezetváltás, a leromlott területek kezelése, a szociális beilleszkedés segítése, a környezetvédelem, a közlekedés fejlesztése, stb. • koherensebb és szinergiára épülő integrált városfejlesztési koncepció kidolgozása, mely szervesen illeszkedik a regionális programba • a helyi szereplők (hatóságok, önkormányzat) bevonása a program-készítésbe • hosszabb távú fejlesztési tervek kidolgozása a partnerség elvén • a tapasztalatcsere erősítése és hálózatépítés a városok között az URBACT program keretei között

A főbb szempontok a városfejlesztési stratégia vonatkozásában: • integrált megközelítés (koncentráció elvének érvényesítése, azaz kis területre több intézkedés összekapcsolása a hatás maximalizálása érdekében) • a közösségi (EU és állami) és privát hozzájárulások mobilizálása • a fejlesztési akcióterületek kiválasztásának átláthatósága • erős helyi partnerség, a lakosság számára az átláthatóság biztosítása, valamint az adminisztráció egyszerűsítése

A Kézikönyv szakpolitikai tartalma összhangban készült a Lipcsei Charta által megfogalmazott ajánlásokkal, és támaszkodik az abban megfogalmazott integrált városfejlesztés értelmezésére:

LIPCSEI CHARTA a fenntartható európai városokról „A fenntartható európai városokról szóló LIPCSEI CHARTA” a tagállamok dokumentuma, melyet az európai kulcsszereplők széles körű és átlátható részvételével dolgoztak ki. Az európai városok kihívásainak és esélyeinek, valamint eltérő történelmi, gazdasági, társadalmi és környezeti hátterének tudatában a tagállamok városfejlesztésért felelős miniszterei közös városfejlesztés-politikai elvekben és stratégiákban állapodnak meg. A miniszterek kötelezettséget vállalnak arra, hogy 1. saját országukban politikai vitát kezdeményeznek arról, hogyan integrálják a fenntartható európai városokról szóló Lipcsei Chartában lefektetett alapelveket és stratégiákat a nemzeti, regionális és helyi fejlesztési politikákba; 2. alkalmazzák az integrált városfejlesztés eszközét és az ehhez kapcsolódó kormányzást a végrehajtás érdekében, valamint megteremtik nemzeti szinten a szükséges kereteket; 3. támogatnak egy olyan kiegyensúlyozott területi fejlődést, mely európai policentrikus városhálózati struktúrán alapul.

Az integrált városfejlesztési politika nagyobb mértékű hasznosítása Az integrált városfejlesztési politika számunkra azt jelenti, hogy a városfejlesztés szempontjából fontos problémákat és érdekeket egyidejűleg és méltányos módon tekintetbe vesszük. Az integrált városfejlesztési politika kialakítása olyan folyamat, melynek során a várospolitika központi területeinek térbeli, ágazati és időbeli szempontjait koordinálják. A gazdasági szereplők, az érdekeltek és a lakosság együttes bevonása lényeges. Az integrált városfejlesztési politika a közösségi fenntartható fejlesztési stratégia végrehajtásának kulcsfontosságú előfeltétele. Megvalósítása európai dimenziójú feladat, ahol azonban figyelembe kell venni a helyi sajátosságokat és szükségleteket, valamint a szubszidiaritás elvét. Az integrált városfejlesztési politika révén összehangolt érdekek megteremtik az állam, a régiók, a városok, a polgárok és a gazdasági szereplők közötti konszenzus gyakorlati alapját. A tudás és a pénzügyi források összevonásával a szűkös közpénzek felhasználásának hatékonysága növelhető. A köz- és magánberuházások jobban koordinálhatók. Az integrált városfejlesztési politika bevonja a közigazgatáson kívüli szereplőket, és lehetővé teszi a polgárok számára, hogy tevékeny szerepet játsszanak közvetlen lakókörnyezetük formálásában. Ezek az intézkedések egyidejűleg biztosíthatják a nagyobb fokú tervezési és beruházási biztonságot is.

TEHÁT - Alap feladat a versenyben maradáshoz

Gondozni és frissíteni az IVS-t

A többszörösen megújult Városfejlesztési kézikönyv alapján érdemes gondozni az adottságainkat és lehetőségeket , valamint a feltételrendszer változásait követni rendszeresen

Jelenleg működő pályázatok az EU támogatási keretein belül :

Gazdaságfejlesztés Operatív Program (GOP) Közlekedés Operatív Program (KÖZOP) 

Társadalmi megújulás Operatív Program (TAMOP) 

Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) 

Államreform Operatív Program (ÁROP) 

Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP) 

Országos Régiónként

Nyugat-dunántúli Operatív Program (NYDOP) 

Dél-alföldi Operatív Program (DAOP) 

Észak-alföldi Operatív Program (ÉAOP) 

Közép-magyarországi Operatív Program (KMOP) 

Észak-magyarországi Operatív Program (ÉMOP) 

Közép-dunántúli Operatív Program (KDOP) 

Dél-dunántúli Operatív Program (DDOP) 

•A Kormány 2008-ban bővítette a támogatási lehetőségek tárházát és megalkotta a Kiemelt Projektek körét

A Metódust a következőkbe mutatom be:

Felhívást tettek kiemelt projektjavaslatok benyújtására A stratégiai fontosságú fejlesztési, beruházási elképzelésekről a kormány nem pályázatok útján, hanem az adott fejlesztés fontosságát, az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) céljaihoz való illeszkedését mérlegelve egyedileg dönt, illetve javaslatot tesz az Európai Bizottságnak. A kiemelt projektjavaslatok beadásáról, a projektkiválasztás folyamatáról részletes tudnivalókat az NFÜ honlapján a kiemelt projektek oldalán olvashat . (Sajnos a beadási határidők közel lejártak) Tervezési felhívások az akciótervekben nevesített kiemelt projektek kidolgozására: A kormány által elfogadott kiemelt projektek támogatási szerződésének megkötéséhez szükséges útmutatók és egyéb segédletek operatív programonként letölthetők , a korábban jelölt helyről

•Államreform Operatív Program (ÁROP)•Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP) •Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) •Közlekedés Operatív Program (KÖZOP)•Regionális Operatív Programok (ROP)•Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP)•Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP)

• Az Önkormányzatok és Intézményeik , Gazdasági társaságaik számára további EU-s lehetőségeket kínálnak az Interreges pályázati lehetőségek melyek hazai koordinátora a VÁTI.

 Interregionális Együttműködési Program (INTERREG IVC)Az Interregionális Együttműködési Operatív Program 2007-2013 az INTERREG IIIC (2002-2006) Közösségi Kezdeményezés tapasztalataira épít. A program célja, hogy növelje a regionális fejlesztési politikák hatékonyságát, és, hogy a régióközi együttműködésen keresztül hozzájáruljon az innováció, a tudás alapú gazdaság, a környezetvédelem és kockázat-megelőzés területén Európa gazdasági modernizációjához és növekvő versenyképességéhez.

A program két tematikus prioritás köré épül:

1. Prioritás: az innovációs és tudás alapú társadalom témakörével foglalkozik, olyan altémákra koncentrálva, mint az innováció, a kutatás és technológiai fejlődés, a vállalkozások és KKV-k, az információs társadalom, valamint a foglalkoztatás és képzés.

2. Prioritás: a környezet és kockázat-megelőzés területe, a legfontosabb altémái a következők: természeti és technológiai kockázatok, vízgazdálkodás, hulladékgazdálkodás, biodiverzitás és a természeti örökség megtartása, energia és fenntartható tömegközlekedés, kulturális örökség és tájkép.

A program két beavatkozási típust különít el:

• „Regional Initiatives”, mely helyi vagy regionális szinten kezdeményezett projekteket foglal magában. Ezen projektek célja a tapasztalatcsere. A projektek során meghatározzák az egyes kiemelt témákban bevált gyakorlatokat és a megvalósításukhoz új eszközöket és megközelítéseket alakítanak ki. Ebben a kategóriában a projektek megvalósulhatnak a az Interreg IIIC-ben megismert „egyedi projekt”, „hálózat” és „regionális keretművelet” jelleggel.

• “Capitalisation Projects”, melyek során egy-egy kiemelt területen nagy tapasztalattal rendelkező régiók hálózatot építenek ki olyan régiókkal, melyek ezen tudás megszerzésére törekednek. A projektek célja hogy az egyes kiemelt témákban meghatározott bevált gyakorlatokat átültetésre kerüljenek a Konvergencia és versenyképességi programokba.

Tekintettel arra, hogy a program célja az uniós politikák hatékonyságának növelése, az Európai Bizottság kiemelt figyelemmel fogja követni a beérkező projekt ötleteket és pályázatokat. Amennyiben egy kezdeményezés felkelti a Bizottság érdeklődését, annak megvalósításában és az eredmények hasznosításában a Bizottság illetékes egységei is részt fognak venni. Ezeket a kiemelt bizottsági érdeklődésre számot tartó projekteket „Fast Track” projekteknek fogják nevezni.

Földrajzi jogosultság: Az EU 27 tagországa, valamint Norvégia és Svájc

Partneri jogosultság: Hasonlóan az Interreg IIIC-hez a projektekben közintézmények és „kvázi” közintézmények vehetnek részt, ahol „kvázi” közintézménynek az a közjog által szabályozott intézmény számít, amely (1) a köz érdekét szolgálja, illetve közszükségletek kielégítésére került felállításra, mindenféle ipari, illetve kereskedelmi jelleg nélkül, és (2) jogi személyiséggel rendelkezik, és(3) * nagy részben az állam, illetve regionális vagy helyi hatóságok (vagy a közjog által szabályozott egyéb intézmények) finanszírozzák,* vagy irányítását ilyen testületek felügyelik, * vagy adminisztratív, irányító, vagy felügyelő tanácsa tagjainak több, mint a felét ilyen testületek jelölik ki.

A 2-3 évig futó projekteknek legalább három országból kell partnereket egyesíteniük. Csakúgy, mint az Interreg IIIC idején a projektekben a vezető partner elv érvényesül: a pályázó partnerek nevében a Vezető Partner nyújtja be a közös pályázatot, majd a projekt jóváhagyása esetén a végrehajtást is koordinálja.

A program teljes ERFA költségvetése a teljes programidőszakra 321.000.000 Euro, amit a program összesen hat pályázati felhívás keretében kíván megpályáztatni hat év alatt (évente egy pályázati kör). Egy projekt legalább 500.000 és legfeljebb 5.000.000 Euró ERFA támogatást igényelhet („capitalisation project” esetében minimum 500.000, maximum 3.000.000 Euró).

A magyar projektpartnerek esetében az uniós társfinanszírozás 85% lesz. A projektek utófinanszírozásúak, a felmerült költségekkel való elszámolásra és a támogatás visszamenőleges igénylésére félévente lesz lehetőség. A pályázati felhívásokat a program Lille-ben (Fr) működő közös titkársága jelenteti meg angol nyelven.

A program megvalósításáért Magyarországon a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség felelős.

Példák az Önkormányzati megvalósításokra :-KMOP

KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI OPERATÍV PROGRAM „Szociális célú város rehabilitáció”

Hagyományos építésű városi területek rehabilitációja

és Ipari technológiával épült lakótelepek rehabilitációja c.

konstrukcióihoz Kódszám:

KMOP-2009-5.1.1/A

A SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓS PROGRAM ELEMEIAlapelvekA szociális városrehabilitációs program kialakításakor néhány alapvető szempont kerültrögzítésre. Az alapelvek megfogalmazáskor figyelemmel kellett lenni azokra a gazdaságirealitásokra, amelyeket a vizsgálati munkarész rögzített, és amelyek az épületegyüttesekfennmaradására, és a kialakult helyzet felújítással és korszerűsítéssel történő orvoslásáravonatkoznak. A fizikai keret megteremtése csak a társadalmi program egyidejűmegvalósításával eredményezhet hosszú távú és érzékelhető javulást. Ugyanakkor fennállaz a veszély, hogy a befektetett pénz hosszabb távon nem megfelelő hatékonysággalhasznosul, és a jelenleg is érzékelt problémák újratermelődnek. Ez csak a társadalmiprogram folyamatos karbantartásával, és fizikai környezet szinten tartásával akadályozhatómeg.

Esélyegyenlőség biztosításaElemei:- gyermekek tanulásához szükséges feltételek és tárgyi eszközök biztosítása(számítógépes hozzáférés, korrepetálás stb.)- családsegítés- prevenció és rehabilitáció (drog, alkohol, tbc stb.)- egészséges életmód feltételeinek biztosítása (sport, rekreáció)Fenntartható lakhatásElemei:- felújított, komfortosított lakás- a társadalmi státusznak megfelelő igényszint és működési költség (optimalizáltüzemeltetési költség)- gondnoki rendszer- a felújítás utáni színvonal megtartásaStratégiai eszközök- komplex fejlesztés a környezettel = a terület adottságainak és lehetőségeinekkihasználása ,- diverzifikált programok = az épületfelújítási programok társadalmi,munkahelyteremtési egészségügyi, szociális, oktatási, kulturális stb. programokkal egyegységben eredményezik a megkívánt társadalmi cél elérését,- participáció = a programok az itt élők igényeinek megismerését követőenrészvételükkel alakulnak ki, és az igények, valamint a lehetőségek változásával szinkronbanalakulnak át,- monitoring és feedback = a stratégiai célkitűzések megvalósíthatóságát folyamatosanszükséges ellenőrizni, és a programot módosítani a visszajelzések, valamint a változókörülmények és lehetőségek függvényében.

Társadalmi program,-elérendő célokAzokon a területeken, ahol szociális városrehabilitációra alkalmas akcióterületek jelölhetők kia kijelölés előzetesen meghatározott , és a tanulmány írásakor még szakértői egyeztetésalatt álló követelményei a következők:(forrás: Főépítészi Iroda)Lakosságmegtartás - a lakosság 70-80%-a a területen marad,- a program végén az önkormányzatibérlakások aránya a területen legalább 40%,- az akcióterület vándorlási egyenlege pozitív,Szociális státuszromlásánakmegakadályozása, ahátrányok felszámolása- a rendszeres szociális segélyben részesülőkaránya 10%-kal csökken,- az általános iskolát be nem fejezettek aránya10%-kal csökken,

Helyi gazdasági hálózatmegerősítése- a munkanélküliség 10%-kal csökken,- a jövedelempótló támogatásban részesülőkaránya 1%-kal csökken,Helyi társadalmi hálózatmegerősítése- helyi közösségi ház létrehozása, és aktívműködtetése,Fizikai életfeltételekjavítása- az alacsony komfortfokozatú lakások aránya10%-kal csökken,- az üresen álló lakások aránya 20%-kalcsökken,- az akcióterületen a közterületi gondozottzöldterület nagysága 20%-kal nő,- a bűncselekmények száma 20%-kal csökkenEz a társadalmi program fogalmazza meg a rehabilitációval elérendő célt, és a programmaga biztosítja hozzá a szükséges eszközöket. A célrendszer több terület együttműködésétfeltételezi, ezért az egyes elemeket területenként fejtjük ki.

Szociális ellátásA Kőbányai Önkormányzat szociális ellátásait tervező koncepciója több olyan kiemeltmegoldandó feladatot, illetve fejlesztési stratégiát is megfogalmaz, amely jól illeszkedik aszociális városrehabilitáció által képviselt komplex megközelítési módhoz. A koncepcióbanmegfogalmazásra került feladatok közül az ellátások összehangolása és a különbözőintézmények egymáshoz hangolt tevékenységének megteremtésén mellett a szociális ésegészségügyi és lakásügyi ellátórendszerek együttműködésére alapozott, társadalmirészvétellel támogatott új típusú integratív tevékenység lehet a szociális városrehabiltációalapja, amely jól alapozza meg a gazdasági, kulturális és városfejlesztési akciókat.Akcióterület kijelöléseA Fővárosi Városrehabilitációs Keretről szóló rendelet olyan értelmű módosítása, amelylehetővé teszi szociális városrehabilitációs akcióterület kialakítását az előterjesztésmegfogalmazásának időpontjában még csupán egyeztetési szakaszban van. Várhatóan aFővárosi Közgyűlés 2004. decemberi ülésén születik erről döntés, és véglegesítődnek azezzel kapcsolatos feltételek. Az előzetesen, szakértői anyagok és egyeztetések formájábanhozzáférhető dokumentáció alapján teszünk javaslatot akcióterület kijelölésére. A vizsgáltkrízisterületeket komplex rehabilitációs programként javasoljuk kezelni. Mindkét esetben azakcióterületek kibővítését tartjuk szükségesnek elsősorban a kijelölés fizikai feltételeinekteljesíthetősége érdekében az alábbiak szerint:1. Hős utcai akcióterületPongrácz út-Hős utca-Hungária körút-Kőbányai út2. Bihari úti akcióterületMÁV-vonal- Fertő utca-Basa utca-Üllői út

MISTERINTERREG IIIB CADSES Project

A projekt címe: Katonai és ipari területek újrahasznosítása (Military and Industrial SiTEs Reuse („MISTER”)Magyar partner: Kőbányai Vagyonkezelő ZRTKépviselő: Fecske Károly vezérigazgatóTovábbi projekt partnerek: •Ferrara Tartomány (Vezető partner) (Olaszország)•Rimini Önkormányzata (Olaszország)•Friedrich-Alexander-Universität Erlangen-Nürnberg egyik Intézete (Németország)•Velka Hledsebe Önkormányzata (Cseh Köztársaság)•GOLFER s.r.o (Cseh Köztársaság)•Kassai Regionális Önkormányzat

A projekt által érintett CADSES prioritás / intézkedés: területi fejlesztés, társadalmi kohézió - városi területek fejlesztéseA projekt időtartama:A projekt tervezett kezdete: 20006. év 06. hóA projekt tervezett befejezése: 2008. év 06. hóA projekt tervezett időtartama: 25 hónap A projekt teljes költségvetése (7 partner): 980.000 euróMagyar partner költségvetése: 170.000 euroEbből EU támogatás: 75 %Magyar állami támogatás: 12,5 5 %Magyar partner önrésze: 12,5 % Az INTERREG IIIB CADSES 2005. évi pályázati kiírására 238 pályázat érkezett be, ebből 41 kapott támogatást. Ebben a program típusban 18 közép-, kelet- és dél-európai ország vehet részt, közöttük kilenc EU- tagállam, továbbá nem EU-tag balkáni országok és Románia, Moldova, Ukrajna (külön forrásból).

A projekt összefoglalása

a) A projekt célja a városi lepusztult ipari területek (barna mezők, rozsdaövezet) átstruktúrálása, újrahasznosítása és megújítása és ezáltal egy társadalmi, kulturális és környezeti szempontból értékes, a korszerű igényeknek megfelelő városrész kialakítása. A projekt egészének végső célja egy transznacionálisan integrált és fenntartható város fejlődési modell kialakítása és fejlesztése. A PP6 esetében a projekt célkitűzései Budapest X. kerületének egy jól körülhatárolt (mintegy 20 hektáros) területére, a Kőbányai (Dreher) Sorgyár . 1. számú telepének fejlesztésére irányulnak.

b) A projekt célcsoportjai: elsősorban a kerületi önkormányzat, annak döntéshozói és áttételesen a terület lakói, az ingatlanok tulajdonosai, továbbá a potenciális beruházók, fejlesztésben érdekelt szervezetek, vállalkozások, ügynökségek, valamint az eredményben érdekelt kulturális, társadalmi, szociális, környezeti vonatkozású létesítmények és szervezetek, és ezeken keresztül ugyancsak a területet birtokba vevő lakosság.

c) a tevékenységek köre: helyzetfelmérő tanulmányok, jogi-adminisztratív-pénzügyi elemzések és megvalósíthatósági tanulmányok, hálózatépítés, pilot projektek révén realizálódó munkacsomagok, amelyek a következők: projekt menedzsment, barnamezős területek stratégiai megújításnak transznacionális tapasztalatokon alapuló áttekintése; megvalósíthatósági tanulmányok készítése a barnamezős területek újrahasznosításáról és a felmerülő beruházási igényekről (jogi-adminisztratív-pénzügyi szempontok); a bio-építészet alkalmazásának transz-nacionális tanulmányozása; pilot projekt megvalósítása a tervek bemutatására és elemzésére; hálózatépítés és az eredmények közreadása.