„TÖRTÉNELMI HAJVISELETEK A MŰVÉSZET TÜKRÉBEN”

választott téma:

c

Csapattagok:

Székelyudvarhelyről: Keszthelyről:

Béla ErikaBéres ZsuzsánnaDénes CsengeBotházi Zsuzsanna

Skerlecz GeorginaDonchenko KaterynaBalázs Loe AnnamáriaHézinger Diána

2011.

A Barokk

A barokk az újkor második nagy művészeti stílusa, amely kb. 1600-tól

kb. 1750-ig tartott. Ezt a stílustörténeti korszakot bonyolult minták, gazdag díszítés, monomentalitás jellemzi, valamint a társadalomban létező ellentmondások, hullámzó nyugtalanságok tükröződnek e kor művészetében.

A barokk stílus Itáliából indult el, de Madridban, Bécsben és Párizsban virágzott, főleg a katolikus országokban.

A barokk elnevezés (olasz barocco, francia boraque, stb.) eredetére többféle magyarázat is van. Egyes feltételezések szerint a portugál barruca (kagyló alakú gyöngy) szóból származik azon alapon, hogy az ornamentikában nagy szerepet játszik a kagylódísz, sőt e stílusirányzat legkedveltebb motívuma.

Más vélemények azt mondják, az olasz barocco szóból ered, ami túlhajtott szillogizmust, nyaktekert okoskodást jelent, mivel e korban a művészek nagyobbat akartak alkotni elődeiknél, felül akarták múlni a reneszánszot. E két magyarázat tekinthető a legvalószínűbbnek, újabban az utóbbi a legelfogadhatóbb.

A barokk a tudományos és filozófiai felismerések kora. Művészete a természettudományokhoz, a filozófiához hasonlóan nagy hangsúlyt helyezett a tapasztalatra, a természet megfigyelésére.

A dinamizmust, a mozgást, az állandó változást tekintette a természet alapjának, mellette azonban az állandóság, a rend, a rendszerezés, a szigorú alá- és fölérendelés igénye is fokozottan jelentkezett. A barokk művész egyaránt akart szólni az értelemhez és érzelmekhez, legfőbb célja a rábeszélés, meggyőzés volt.A heves érzelmek, a felfokozott pátosz, a színpadiasság, a misztikus, drámai témák azt a célt szolgálták, hogy a műalkotás azonnal és maradandóan hasson a szemlélőre.

Az egyik művészet gyakran átlépi a másik határait.

2

Építészet A barokk korában az építészet legjelentősebb feladatai az ellenreformációs egyház templomai, kolostorai és az egyházi méltóságok székhelyeinek építése, valamint a fejedelmi kastélyok, színházak, könyvtárak, iskolák és terek készítése volt.

Egész városrészek képét átformáló nagyszabású együttesek, városi terek keletkeztek. Ekkor alakult ki s vált számottevő művészi feladattá a kertépítés.

Európa szerte hatalmas parkokat telepítettek. Általános jellemzői a mozgalmasság, nyugtalanság, különleges szeszélyes díszítőelemek, tagolt

felületek és a gazdag árnyékhatás.

Szent Péter Temploma (korai barokk építészet 1600-1625)

Szobrásza t

A barokk szobrok, akár oltárokról, akár díszítőelemekről van szó, szerves egységet képeznek az épület részeivel. A kor alkotásaira a lendület, a fennköltség és a méltóság a jellemző.

A barokk szobrászok az ókori klasszikus szobrászat emlékeihez mérték műveiket.

3

Versailles

Cathedra Petri

Festészet

A barokk festészet az időben lejátszódó cselekményt, a történést akarja bemutatni. Megmozgatja a formát s ennek érdekében, előszeretettel aknázza ki a fény és az árnyék festői ellentétét.

4

Legfőbb témái a bibliai és mitológiai jelenetek, főúri portrék, csendéletek, tájképek, valamint zsánerképek (mindennapi élet jelenetei).

Forrásanyag:

-http://www.mimi.hu/muveszet/barokk.html -http://en.wikipedia.org/wiki/Baroque_painting-http://www.essentialhumanities.net/arch5.php-http://www.essentialhumanities.net/sculpt5.php

Besegítettem az internetes kutatómunkában

Készítette:

Béla Erika (Nagy mosoly csapat), székelyudvarhelyi XI. oszt. tanuló

A barokk ruházat

A textilmüvesség és szabászat:A reneszánsz korban a velencei mintakönyvek alapján terjesztették a csipke készítését. A franciaországi Alencon a 17. század végére vált a velencei eredetű vertcsipke-készítés művészi központjával. A csipkék alapanyaga a finomra font flandriai len. Mintázatukra jellemző az erőteljes felületű, csokros virágfüzér. A Tull városába készített recehímzés is bevonult a híres divatanyagok közé. Jellegzetes négyzetes alaphálóra ún. stoppolóöltéssel készített csipkét a női és a férfidivatban

5

Rembrandt: Éjjeli őrjárat

széles körben alkalmazták. A csipke a legfontosabb divatjelképpé fejlődött. XIV. Lajos pénzügyminisztere J.B. Colbert a Gobelinműhelyt királyi manufaktúrává alakította. Vezetésével Charles Le Brun festő- és szobrászművészt bízta meg. A versailles-i palota számára szőttek fali- és ajtókárpitokat, valamint függönyöket. A barokk kezdeti időszakában a kényelmes, hanyag bőségű holland öltözetek voltak a meghatározók: az emelt derékvonalú ruhák nyakkivágását egy vagy több széles csipkegallér keretezte. A széles csipkekezelővel díszített inget. A férfinadrágok hordó jellegű bőséggel futottak a csizmáig, a vállra bő, többnyire féloldalasan viselt, combközépig érő vállköpeny került. A főúri ruhák anyaga brokát és bársony, a polgárság körében pedig a vászon és a posztó.A női öltözetek:A 17. Század közepétől a francia divat határozta meg Európa viseletét. A női sziluett karcsúvá, elegánssá, ugyanakkor kissé merevvé vált. A “csónaknyakú” keményített, szorosan fűzött, elől csúcsos ívű derékrészt egy gazdagon díszített betétrész tartotta össze. A festett virágmintás géz a nyakkivágások dísze volt. A ruha ujja legföljebb könyékig ért és tölcséresen kibővülő végeit

többszörös csipkefodor díszítette. Az uszályos felsőruha elől nyitott széleit felhajtották és kétoldalt, valamint hátul terebélyesen beráncolták. Ezt a hatást később egy szoknya alá tett kispárnával fokozták. A felsőruha anyaga többnyire bársonnyal bélelt vastag szatén volt. Az anyagok közül a világos, élénk tónusokat favorizálták, sok arannyal és ezüsttel fényűzően hímezve. A férfiöltözetek:A férfiruházat XIV. Lajos uralkodása alatt két ízben is jelentősen megváltozott. A század

közepén a zeke ujja és hossza megrövidült, boleró jellegűvé vált. A hímzett és a csipkével díszített bő selyeming habosan buggyant ki. Az ingujjakat két-két masnival kötötték át. A gallér helyére dús csipkezsabó került. Mindehhez tartozott az ún. Rhingrave szoknya vagy rhingrave nadrág. A bő alsónadrágot térd alatt nagy csipkeszalaggal kötötték meg. Az öltözet felületét szalagcsokrok, masnik fodrok, sokaságával tarkították, mivel a díszes aranyszegélyes csipkék használatát tiltották. A század utolsó negyedében alakult ki a férfiöltözet. Napjainkig jellemző alapdarabjai: a kabát, mellény és a nadrág.

6

Lábbelik:XIII. Lajos ideje alatt a bő szájú hajtókás és a serlegcsizmák szélét gyakran csipkemandzsettával díszítették és sarkantyúval látták el. Ezek voltak az ún. “galléros csizmák”. A férfi és a női cipők gyakran brokátból vagy damasztból készültek, csatokkal záródtak és kicserélhető rozettákkal, illetve masnikkal ékesítették őket . A színes selyemharisnyákat térd alatt szalagcsokrokkal erősítették meg.

Ékszerek és egyéb kiegészítők:

Nők és férfiak drága karkötőket, fülbevalókat és gyűrűket viseltek. A nőknél közkedvelt volt a nyakat szorosan körbefogó gyöngysor. Hosszú kesztyű, a kézmelegítő muff és bot hozzátartozott a divatos megjelenéshez. A férfimegjelenés éke a széles, hímzett vállszalagon függő kard. Ezeken felül fontos cicoma volt még a dámák számára a legyező és mindkét nem számára az “üzenetközvetítő” szépségtapasz.

Forrásanyag:Öltözékek, és hajviseletek ókortól napjainkig [könyv]Szerző: G. Nagy Lajos[A képeket az Internetről töltöttem le]

Készítette: Béres Zsuzsánna, székelyudvarhelyi X. D. osztályos tanuló Nagy mosoly csapatából.

A női és férfi hajviseletFérfi hajviseletek:

A napkirály udvarában a paróka viselése jelezte, hogy viselője az arisztokráciához tartozik. A király maga is rászorult ritkuló haja miatt a parókára. A hosszú férfi hajat az „olanzs” paróka váltotta fel. Az egyszerű polgárok rövid,a várostanácsosok közép hosszú , a királyi udvar méltóságai hosszú alonge-t viseltek.

A parókákat kecske szőrből, lószőrből, birkagyapjából, és emberi hajból készítették. Később a hajat fehérre púderezték. A hatalmas loknik

7

egészen a derékig értek elöl és hátul is. A saját hajat rövidre vágták vagy akár teljesen le is borotválták. Éjszakára a parókát egy faállványra tették, és a kopasz fejet hálósipkával fedték le. A parókák megjelenésével eltűnik a hosszú bajusz és szakáll viselete. Véleményem szerint a paróka, mint rangot jelző eszköz nagyon jól szolgálhatott.

Az első paróka készítő céh Párizsban alakult 1656-ban. A parókák elterjedése nem csak a gyérülő hajak és kor divatja miatt terjedt el, hanem a fellendült színházkultúra is ezt követelte. A drága allonge-parókák előállításával és kezelésével a külön képzett parókakészítők mellett a fürdősök és borbélyok foglalkoztak. A francia Ervais parókakészítő találta fel ehhez 1680 körül a hajfonatot és bodorította a sima hajat. Egyes

bodorított hajjal készült parókák még 3 kg-ot is nyomtak, és áruk elérte az 1000 tallért. A hajdísz ilyenformán jelezte viselőjének társadalmi helyzetét és vagyonát. Ahhoz, hogy az udvari és az állami parókák mindig rendben legyenek, a cseréhez több darabnak kellett rendelkezésre állnia. Az allonge parókát kezdetben csak a francia férfiak hordták. Később azonban gyorsan elterjedt egész Európában. Míg az allonge-paróka egyre nagyobb lett, a bajusz sávra vékonyult. Végül már csak a felső ajkon két kis pont maradt belőle…

Női hajviseletek:

A nők a korai barokk korban olyan frizurát viseltek, amelynek kissé esetlen hajterjedelme a kezdetben lapos férfifrizura alakoknak felelt meg. Egy elöl elhelyezett keresztirányú választék vagy egy körirányú választék osztotta meg a hajat. Oldalt nagy méretű, dugóhúzó alakú loknikat hordtak. A többi hajat kontyba kötötték vagy hálóval fonták át, és gyakran díszítették gyöngysorral, gyöngyös brokát fejdísszel vagy egy széles fésűvel. Sima pónifrizura vagy könnyű loknirojt fedte el a homlokot. Ennek alapján nevezték el ezt a frizurát homlokrojt frizurának vagy franciául: ,,á la Garcette”.

1680 körül a késő barokkal megváltozott a frizuradivat, állítólag a fiatal Fontages hercegnő szeszélyes ötlete révén. Az anekdota szerint XIV. Lajos 19 éves kedvese egy vadászat alkalmával szétzilált haját hirtelen elhatározással magasra simította, és harisnyakötőjével megkötötte. A királynak nagyon megtetszett ez az új frizura, az udvari dámák ezért gyorsan átvették a divatot, és ebből alakult ki az ,, á la

8

XIV. Lajos-Napkirály

Fontaigne” frizura. Számos barokk festményen láthatók az akkor divatos hajszínek. Leginkább a barnát kedvelték.

Fontages hercegnő.

A barokk idején a vendéghaj viselése nagyon elterjedt. A barokk stílus hajviseletei a gallérdivat szerint alakultak. Ilyen például a Stuart Mária drótvázas galléra, és Medici Mária királynő csipkegallér viselete. A hajviselet divat irányítását ebben a korban Franciaország vette át.

Voltak olyan hajköltemények , melyek ötven-hatvan centis hajtoronyként magasodtak ,és ezeket sok apró kellékkel díszítették.

Forrásanyag:

Szolnoky Kálmán: Művészettörténet és hajviseletek története

Beato Angelico Győr kiadóMöller –Schoeneberg :Fodrászat Szakmai ismeretek és gyakorlat

Hungarion edition B+V Lap-és Könyvkiadó Kft., Magyar Mediprint Szakkiadó Kft.,1996.Készítette: Dénes Csenge X. osztályos székelyudvarhelyi tanuló Szakmai csoport: Nagy mosoly

Ha ott lettem volna…

1615. aug. 13-ban itt élek én Magyarország fővárosában Budapesten, ahol egy különös, de mégis részben csodálatos stílus hódít. Divatban a nyakatekert Barokk korszak. Édesapám kedveli ezt a stílust. Két nővéremet és öcsémet is velem együtt eszerint neveli. A pompa, csillogás, a gyönyör része a mi családunknak.

9

Stuart Mária.

Rengeteg ruhánk van, nagyok, többrétegű és buggyos ujjúak. A hajunk ápolására is különös figyelmet fordít. A házunkban egy fodrász lakik, aki minden nap ápolja a hajunkat. Gyönyörű csavart frizurákat készít nekünk. Én nagyon unom ezt a nagy pompát, mivel álmaim közt nem ez szerepel. Én mindig is a kertben és az állatokkal szerettem dolgozni és foglalkozni. Édesapám ezt meg akarta tiltani. Azt akarta, ne dolgozzak, mivel szolgálóink vannak. Így olyan is, volt mikor kiszöktem a kertbe vagy az istállóba

a lovamhoz, akit Szellőnek neveztem, mivel olyan puha volt és selymes, mint a nyári hűs szellő mikor rajta vágtázok. Írni és olvasni nem tanítnak, de én tudok, mert papokat hívott édesapám, hogy tanítsák az öcsémet. Én a szoba sarkába ülök és lesem, hogy mi, mit jelent. Aztán mikor rájött, édesapám hogy engem nem foglakóztat semmi más csak az állatok, meg a kert kitagadott a családból és azt mondta, hogy szégyeni, hogy a lánya vagyok. Aztán 25-évesen férjhez mentem és három gyerekünk született, és boldogok vagyunk.

Tizennyolc éves koromtól kertészként dolgoztam és itt ismertem meg a férjem, aki a gazdám fia volt. A gyerekeimet már nem nevelem ez a stílus szerint, mivel nekem nem tetszik ez az egész.

Forrásanyag

InternetA Nagy mosoly nevű csapatban én részt vettem az Internetes munkában és a rajzolásokban is.

Készítette: Botházi Zsuzsanna székelyudvarhelyi tanuló

Barokk stílus jellemzői, épületek, szobrok, formák.

A barokk a reneszánsz után következő stílustörténeti korszak és korstílus, amely kb. 1600-tól kb. 1750-ig tartott, és melyre bonyolult minták, gazdag díszítés, monumentalitás jellemző. Közvetlenül a manierizmusból fejlődött ki. A barokk késői

10

ága a copf, ill. rokokó stílus. A barokkot követő korstílus a klasszicizmus.

Bár szintúgy Itáliából indult, a barokk a reneszánsznak szinte pont az ellenkezője volt, hiszen míg a reneszánszra a kiegyensúlyozott, emberléptékű harmónia volt a jellemző, addig a barokk igyekezett ettől eltávolodni. Stílusjegyei azonban a reneszánszból származnak, azok továbbfejlesztései. Másfelől erős túlzás lenne azt mondani, hogy a barokk eltávolodott a kiegyensúlyozott, emberléptékű harmóniától. Reneszánsztól is inkább a részletek kidolgozottságában lépett tovább. Innét származik az, hogy a tökéletesre, a nagyon kidolgozottra angolul is és magyarul is azt mondjuk, hogy barokk.

Az építészetben

A barokk építészet legfőbb alkotásai egyértelműen a templomok: ezek a monumentális építmények rendkívüli díszítettségükkel, aranyozásaikkal, márványdíszeikkel az egyszerű hívőket voltak hivatottak elkápráztatni és ráébreszteni a római katolikus Anyaszentegyház hatalmára és nagyságára.

A barokk építészet egyik alapmotívuma a csigavonal volt. Az addigi geometrikus formák helyett bonyolultabb, hajlított alakzatok jönnek létre, mind az alaprajzok, mind a homlokzatok, mind az épületbelsők kialakításánál, így is transzcendenssé, mozgalmassá téve az építményeket.

A barokk építészek gyakran éltek az illúziókeltés módszereivel: díszítményeikkel, festményeikkel sokszor megnövelték a teret. Ilyen megoldás például a templomok homlokzatának volutája, mely a tornyot köti össze hullámvonalban a főhajó teljes szélességével, hogy úgy tűnjön, mögötte is tart az épület.

A világi épületek (paloták) esetében gyakran találkozhatunk mennyezetre festett kupolabelsővel, noha toronnyal nem; ugyanilyen szerepet töltenek be a különböző kastélyok tükörtermei, melyek bizonytalanná teszik az embert.

11

A szobrászatban

A reneszánsz racionalizmusával, békés kiegyensúlyozottságával, emberléptékűségével szemben a barokk idején szélsőséges, patetikus, nem egyszer földöntúli emberi érzelmek hangsúlyos ábrázolása válik jellemzővé. A barokk szobrok mozgalmasak, diszharmónikusak, gyakran kihasználják a fény-árnyék hatások nyújtotta illúziókeltési lehetőségeket.

Mind az építészetben, mind a szobrászatban kiemelkedő alkotó volt a nápolyi születésű Giovanni Lorenzo Bernini. Mecénása, Maffeo Barberini bíboros később VIII. Urbán néven elnyerte a pápai tiarát, és pártfogoltja az újjáépülő Vatikánban kapott munkát. Bernini talán leghíresebb épületegyüttese a római Szent Péter-bazilika kolonádja (itt is megjelenik az illúziókeltés szándéka: a kettős oszlopsor bizonyos pontokról szemlélve egyesnek tűnik), de szintén ő tervezte Szent Péter trónusát és a főoltár feletti baldachint. Legismertebb szobra a Szent Teréz extázisa címet viseli, ám azt kevesen tudják, hogy ez egy szoborcsoport része. Az istenélményt már-már testi kéjként ábrázoló szobrot egy titkos ablakból érkező fény világítja meg, és teszi még csodálatosabbá.

Forrásanyag:

Készítette: Balázs Loe Annamária 3/13 keszthelyi tanuló Csapat neve: Nagy mosoly

12

Barokk

A barokk a reneszánsz után következő stílustörténeti korszak és korstílus, amely kb. 1600-tól kb. 1750-ig tartott, és melyre bonyolult minták, gazdag díszítés, monumentalitás jellemző. Közvetlenül a manierizmusból fejlődött ki. A barokk késői ága a copf, ill. rokokó stílus. A barokkot követő korstílus a klasszicizmus.

A barokk szó az olasz barocco szóból ered, ami nyakatekert okoskodást jelent. Ez a barokkra jellemző túldíszítettségre és formai bravúrosságra utal.

A

barokk egy jelentős világnézeti fordulat a reneszánsz után.

A barokk a teremtés tökéletességének vallásos emberi megfelelője. Innét ered a minden részlet kidolgozására kiterjedő emberi erőfeszítés, amelynek eredménye a barokk stílus.

A barokk stílusjegyei

Bár szintúgy Itáliából indult, a barokk a reneszánsznak szinte pont az ellenkezője volt, hiszen míg a reneszánszra a kiegyensúlyozott, emberléptékű harmónia volt a jellemző, addig a barokk igyekezett ettől eltávolodni. Stílusjegyei azonban a reneszánszból származnak, azok továbbfejlesztései. Másfelől erős túlzás lenne azt mondani, hogy a barokk eltávolodott a kiegyensúlyozott, emberléptékű harmóniától. Reneszánsztól is inkább a részletek kidolgozottságában lépett tovább. Innét származik az, hogy a tökéletesre, a nagyon kidolgozottra angolul is és magyarul is azt mondjuk, hogy barokk.

Főbb stílusjegyei:

• mozgalmasság, dinamizmus• monumentalizmus• heroizmus• patetizmus• conceto (meglepetés), az illúzió valóságként való beállítása• dekorativitás• titokzatosság• misztika• komplexitás,bonyolultság• erős kontrasztok• látványosság• bonyolult,túldíszített formák

Társadalmi átalakulásA XIII. században

bekövetkező technikai fejlődés a gazdaság fejlődést vont maga után.

A gazdasági fejlődés lehetővé tette egy új osztálynak, a polgárságnak a kialakulását és fokozatos megerősödését. Ez a folyamat legkorábban Észak-Itáliában bontakozott ki. Az északi-itáliai területeken a feudális rend már a XIII - XIV. században bomlásnak indult. A megerősödött városállamok nem egymással, hanem más területekkel kereskedtek és egymással konkurenciaharcot vívtak. Velence volt a leggazdagabb, polgárainak vagyona főleg a levantei

kereskedelemből származott, de keresett termék volt a velencei selyem, a tükör és egyéb üvegáruk. Velence volt a kor vezető politikai hatalma.

Genova, mint tengeri kereskedelem és bankközpont, Milánó mint szárazföldi kereskedelmi központ vált jelentőssé. Firenzében az itáliai textiliparnak és a bankházaknak volt vezető szerepe. Kereskedői és bankárai a posztóipart irányították. A kézművesek készítette posztót fölvásárolták, és maguk értékesítették. Ez volt a fölvásárlási és kiadási rendszer, az első lépés arra, hogy a kereskedők és vállalkozók közvetlenül az iparba fektessék tőkéjüket.

Észak-Itália városállamaiban egy-egy gazdag polgárcsalád ragadta magához a hatalmat és

elegendő erővel rendelkeztek ahhoz, hogy kellő számú zsoldos katonaságot tartsanak. Firenzében a bankár Medici-család, Milánóban Francesco Sforza herceg teremtett egyeduralmat. Ezek a nagyurak fényes udvart tartottak, írókat és művészeket fogadtak pártfogásukba, anyagilag támogatták a művészeteket (mecénásai voltak), tehát a polgár volt a művészet megrendelője.

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Barokk

http://www.varrohaz.hu/print.php?oldal=magazin&temaid=1&olvas=7

http://mardzsana.freeblog.hu/archives/2009/06/05/barocco/

Készítette: Hézinger Diána 2/12. C keszthelyi tanuló (Nagy mosoly csoport)

Frizura elkészítésének rajzai, lépésről-lépésre:

Lépések:1. V szekcióra leválasztjuk a hajat.2. Az I. szekcióban lévő hajat középen elválasztjuk, majd a kis részeket párhuzamosan leválasztjuk. Ezeket mind két oldalon felfelé sütjük sütővassal.3. A II. szekció hajából a fejtetőn 3 rolnit készítünk.4. A III. szekció haját hátra húzva egy rolnivá alakítjuk.5. A IV. szekció haját feltűzzük, a végét göndörítjük.6. Az V. szekció haját hajsütővassal loknikká alakítjuk.

Rajzok: Skerlecz Georgina

Frizura készítői: DONCHENKO KATERYNA és SKERLECZ GINA

FOTÓ:Csányi Zoltán