Összetett intelligencia

5/11/2018 Összetett intelligencia - slidepdf.com

http://slidepdf.com/reader/full/oesszetett-intelligencia 1/11

121 121

Tizedik fejezet

Hányféleképpenlehetünk

intelligensek?



123 123

Intelligensnek érzi magát?

Honnan tudhatja egyáltalán, hogy intelligens-e, vagy sem?Végül is ki dönti el ezt?

Nemzedékeken keresztül elhitették a szülőkkel, hogy IQ-tesztekkelkell meghatározni, hogy gyermekük milyen iskolába járjon, vagy hogymilyen képzés lenne számukra a legmegfelelőbb. Ha végigolvasta ezt akönyvet, már biztosan felfedezte, hogy az intelligencia bármilyen tanulási stílusnál jelentkezhet. Ráadásul még csak nem is ugyanúgy nézki minden stílus esetében. Mint szülőket és tanárokat arra tanítottak

minket, hogy az intelligencia azon meghatározott megjelenési formáidíjazandóak, amelyek a hagyományos iskolarendszer tanulási stílusai-hoz igazodnak: ezek a logikai és matematikai képességek, szóbeli ésírott kommunikációs képességek, elemző és szervezői képességek. Haön vagy gyermeke történetesen olyan területen tehetséges, amelyet aziskolákban nem mérnek vagy nem értékelnek, akkor az a gondolatatámadhat, hogy mások tehetségesebbek vagy sikeresebbek, mint ön. Ez

azonban egyáltalán nem igaz!

Néhány évvel ezelőtt Howard Gardner, a Harvard egyetem pro-fesszora és kiváló kutató, megkérdőjelezhetetlen bizonyítékot tett közzéarra nézve, hogy minden emberi lény sokféle intelligenciával rendelke-zik. Minden ilyen intelligencia-területért az agy más és más területefelelős. Dr. Gardnernek eddig hét intelligencia-területet sikerült kimu-tatnia, s jelenleg is újabbak felfedezésén dolgozik.

A pedagógusok, észrevéve a kutatás jelentőségét, elkezdték egy olyan, sokoldalú tanítási modell kialakítását, amely az intelligencia-területekelméletén alapszik. Ha megvalósítják Dr. Gardner modelljét, az mélyre-

ható változásokat fog eredményezni az amerikai közoktatás újraszerve-zésében. Az ismétléses gyakorlatok és a tények szajkózása helyett azintelligencia-területek elmélete lehetővé teszi, hogy gyermeke úgy



124 ÍGY TANULNAK ŐK

tanuljon, hogy mintegy tanoncként gyakorlati tapasztalatokat szerezzen.A polgárháborúkra és konfliktusokra vonatkozó puszta tények memori-zálása helyett a diák így megértheti, hogy eleve miért törnek ki aháborúk, vagy hogy hogyan lehet azokat megakadályozni. Azintelligencia-területek elmélete a tudományos eredmények megkérdő-

jelezése nélkül segíthet a diákoknak boldogulni a tanulásban, azáltal,hogy felismerik és kihasználják természetes intelligencia-típusukat, sígy szinte bármilyen feladattal megbirkózhatnak.

Ez a fejezet rövid áttekintést ad erről a fontos kutatásról. Az alapo-sabb megértéshez olvassa el Howard Gardner Frames of Mind [Gondol-kodásmódok] és Thomas Armstrong 7 Kinds of Smart [A hétféle tehet-ség] c. könyvét (ld. Bibliográfia).

A tanulási stílusokhoz kapcsolódó eddig tárgyalt más jellegzetessé-gektől eltérően Gardner kutatása megállapítja, hogy az intelligencianincs véglegesítve születéskor, s az élet többi szakaszában sem maradváltozatlan. Az idő múlásával és az egyénnek megadatott lehetőségek -kel együtt nő, változik, fejlődik. A szülőknek és pedagógusoknak annyiintelligencia-területet kell észrevenniük és értékelniük egy gyermekben,amennyit csak lehetséges. A hagyományos IQ-tesztek mérhetik, hogymennyire képes valaki a jelenlegi, hagyományos iskolarendszerben tel-

jesíteni, de azt még csak közelítőleg sem lehet ezen tesztekkel megjó-solni, hogy mennyi esélye van a gyermeknek sikerre az iskola utániéletben.

Egy magániskola igazgatója nemrégiben bevallotta, hogy a tantestü-let nagyon szereti a hagyományos, szekvenciális, jól viselkedő diáko-kat. „Ennek ellenére nagyon kedvesek vagyunk – mondta bizalmasan –azokhoz a diákokhoz, akik küszködnek az iskolával, mivel gyakran ők

azok, akik végül rengeteg pénzt keresnek, és visszajönnek támogatni aziskolát!”Gardner eredményei alapján mindenki képes az intelligencia mind a

hét területén elfogadhatóan fejlődni, bár általában minden ember két-három területen emelkedik ki, és meg kell küzdenie azért, hogy a többi-ben is jártasságot szerezzen. Miközben ön áttekinti az alábbi rövid is-mertetőket, bizonyára könnyen felismeri, mely területeken erős. Füg-getlenül attól, hogy mire tanították, ezen intelligencia-területek bár-

melyike azt jelzi, hogy ön tehetséges. És ne feledje: senkinek sem kellmindenben jónak lennie!



Hányféleképpen lehetünk intelligensek? 125

Nyelvi intelligencia

A nyelvi intelligencia a beszéd- és íráskész-séggel kapcsolatos, és aki jó ezen a területen,általában jól megy neki az írás, az olvasás, a

beszéd és a vita. Sok újságíró, tanár, költőérzi, hogy nagyfokú nyelvi intelligenciávalrendelkezik. Mivel a hagyományos IQ-tesz-tek nagy hangsúlyt fektetnek a nyelvi intelli-gencia értékelésére, azt, aki nyelvileg erő-sebb, gyakran nagyon tehetségesnek tartják.A nyelvileg erősebb személyek gyak ran kiter-

jedt szókinccsel rendelkeznek és gazdálkod-nak, s általában különösen jók a szójátékok-

ban és a jelentéstanban.

Férjem, John magas nyelvi intelligenciával rendelkezik. A nyelvetnagyon szó szerint használja, és amikor beszél, szavait nagyon gondo-san megválogatja. Kapcsolatunk kezdetén volt egy vitánk. Én nem va-gyok jó a bocsánatkérésben, de egy ritka pillanatomban lenyeltem a

büszkeségemet, és kiböktem: „Sajnálom.” Ő higgadtan felém fordult ésazt mondta: „A sajnálom azt fejezi ki, amit érzel; az aktív ige a bocsá-

natot kérek . Tehát sajnálod vagy bocsánatot kérsz?” Bár azon az esténtöbb szót nem váltottunk, rájöttem, mekkora hangsúlyt fektet a szóhasz-nálatra!

Csak azért, mert ön nyelvileg esetleg nem tehetséges, még nem kellazt gondolnia, hogy nem tud kifejleszteni elég nyelvi gyakorlottságot,amellyel megfelelhet a nyelvi kompetenciát értékelő tár sadalom kihívá-sainak. Armstrong 7 Kinds of Smart [A hétféle tehetség] c. könyvébentalálhat egy listát azokról a módszerekről, amelyekkel tudatosan fej-lesztheti nyelvi és egyéb intelligencia-területeit.

Logikai- matematikai intelligencia

A logikai-matematikai intelligencia-terület afelelős az egyén számokkal, sémákkal, logi-kus érveléssel kapcsolatos képességeiért.Bár be kell vallanom, hogy már attól kiver averíték, ha csak rágondolok erre az intelli-gencia-területre, hiszem, hogy mindenkinekszüksége van legalább alapfokú matematikai

és logikai ismeretekre. Ha önhöz közel áll amatematika és a logika, akkor biztosanmagas eredményt ér el a hagyományos IQ-




teszteken. Azok, akik természetszerűleg te-hetségesek matematikai-logikai intelligenciá-ban, gyakran válnak nagy tudóssá, matema-tikussá és filozófussá. Ha gyakorlati oldalrólközelítjük meg az életet, matematikai-lo-gikai intelligenciára van szükségünk ahhoz,hogy ki tudjunk jönni a fizetésünkből, kitudjuk fizetni a számláinkat, vagy hogymegértsük a nemzeti adósság jelentőségét.

Logikusabb és szekvenciálisabb barátaim gyakran megrémülve ta-pasztalják, hogy nem törődök vele, hol tart a csekkegyenlegem. Persze

rendszeresen felhívom az információt, hogy biztos legyek: még apozitív tartományban vagyok, és még sohasem esett meg, hogy fedezetnélküli csekkel fizettem, de valóban nehézségeim vannak bankegyen-legem részletes ellenőrzésével. Az anyósom például közvetlenül azegyenleg kézhezvételekor pontosan bejegyzi a számlája állását acsekkf üzetébe. Számomra sokkal egyszerűbb pár évente egyszerűenbankot váltani, és újat kezdeni.

Fontos felismerni, hogy a matematikai-logikai intelligencia nem azt

jelenti, hogy matekzseninek kell lennünk. Életünk oly nagy részétszövik át a tudomány világának titkai, hogy sokan észre sem vesszük,mennyi matematikai-logikai intelligenciát használunk már így is. Talánha nem hideg, személytelen dologként kezeljük a logikát, sokkal von-zóbbá tehetjük mindenki számára.

Térbeli intelligencia

A térbeli intelligencia teszi képessé azembert arra, hogy élénk gondolati képekbengondolkodjék, felidézzen vagy átalakítsonegy-egy emlékképet vagy szituációt. Akik jótérszemlélettel vannak megáldva, gyakrancsak egy pillantást vetnek valamire ésmegmondják hogy lehet annak a megjelené-sét feljavítani, átalakítani. Fejlett térbeli in-telligenciát igényel az építészet, a tervrajz-készítés, a gépészeti szakrajz. A magas tér-beli intelligenciával rendelkezők csaknem

minden szituációban éppúgy látják alehetségest , mint a meglévőt.




Magasan fejlett térbeli intelligenciával rendelkező egyetemi statisztika- professzorom azt állítja, hogy ő alapvetően ösztönösen gondolkodik.„Például – mondta – ha olyan helyre megyek autóval, ahol még soha-sem voltam korábban, megnézem a térképet, és vizuálisan megjegyzem.Ahogy a célom felé haladok, felidézem magamban a térképet, és»ösztönösen« egyenesen odavezetek.”

Ha térbelileg kevésbé vagyunk tehetségesek, könnyen belátjuk, hogya professzor útvonalazonosító képességének nem sok köze van az ösz-tönökhöz. Kitűnő térbeli intelligenciája teszi lehetővé számára, hogyvizuálisan pontosan felidézze a térképet.

A hagyományos IQ-tesztek egyik térbeli feladata: egy kiterített koc-káról meg kell állapítani, melyik oldal lesz a tetején, ha a kockát újra

összehajtjuk. Ismerős?

Ezek a négyzetek összehajtva egy kockát alkotnak,amelynek teteje nyitott. Melyik betű jelöli a doboz alját?

B C B

A E A C

D D

E

Ne érezze magát kevésbé tehetségesnek, ha nem látja át azonnal ahelyzetet!

Zenei

intelligencia

A zenei intelligencia természetes ritmus- ésdallamérzékben mutatkozik meg. Aki ezen a

téren tehetséges, gyakran úgy él, mintha azegész élet zenébe lenne ágyazva. Lehet,hogy önnek nincs abszolút hallása vagy tö-kéletes hangja, de zeneértő. Sok ember nekháttérzenére van szüksége munka közben sazon kapják magukat, hogy szinte öntudat-lanul dobolnak a lábukkal. Ha magas zeneiintelligenciával rendelkezik, valószínűleg

sokkal elemzőbben hallgat zenét, mint má-sok, élvezve azokat a finomságokat, ame-lyeket mások elengednek a fülük mellett.




Cathy, egy fiatal anyuka mesélte nekem, hogy határozott hátránybanérzi magát tíz éves lányával, Michelle-lel szemben. „Habár zeneilegmindketten tehetségesek vagyunk – mondta Cathy –, Michelle gyakrantúl analitikus számomra ahhoz, hogy igazán együtt tudjunk élvezni egyzenei előadást. Amikor egy komolyzenei darabot hallgatunk, gyakranleállítja, s azt kérdi: »Figyelj, hallod? Hallod ezt a vadászkürtöt?«Próbálom kihallani, de addigra ő már felfigyel egy »tök jó basszusgitár -futamra«. Én meg csak arra gondoltam, hogy milyen kellemes dal!”

Sok gyermeket vonz a zene, s égnek a vágytól, hogy megpróbálkoz-zanak valamilyen hangszerrel otthon vagy az iskolában. Sajnos, amikoregy iskolavezetésnek meg kell nyirbálnia költségvetését, a zenei képzésmindig az elsők között van, amit visszaszorítanak. Többféle mód van

rá, hogy otthon és az osztályteremben építsünk a zenei hajlamokra, s hahatékonyabbá válunk azon erőfeszítéseinkben, amelyekkel gyermeke-ink zenei képességeire építünk, azon kaphatjuk magunkat, hogy ódákatzengünk róluk.

Testi-

kinesztetikus

intelligencia

A testi-kinesztetikus intelligencia jó mozgásiés fizikai tevékenységi képességet jelent. Idetartoznak a jó kézügyességgel rendelkezők,

például a sebészek, műszerészek; azok, akik gyönyörűen keltik életre a művészetet, mint például a színészek, színésznők, festőművé-szek; és azok, akik élénken űznek olyan te-vékenységeket, ahol a testmozgás stratégiaigondolkodással párosul. Bár az iskolák lel-kesen bátorítják a testnevelést és a sporttevé-kenységeket, a testi-kinesztetikus téren intel-ligens diákokat ritkán mondják értelmesnek.Sőt, ha egy sportoló tehetséges, de nyelvilegnem annyira eredményes, néha a többi diákazzal vádolja, hogy „izomagyú”. Legfőbbideje, hogy felismerjük és értékeljük a testi-kinesztetikus intelligenciát, ahelyett, hogycsupán a csendes tudományos intelligenciáttekintenénk sikeresnek.

Egy szeminárium után, amit az intelligencia-területek tárgykörérőltartottam, odajött hozzám két felnőtt lánytestvér. Szemük könnyes volt,miközben elmesélték édesapjuk történetét, aki nyolcadik osztályban




kimaradt az iskolából, és hogy megélhetését biztosítsa, elment asztalos-nak. Kifogástalan szekrényei és bútorai igen keresettek voltak. Bárszakszerűsége magas testi-kinesztéziás intelligenciát mutat, mindig al-kalmatlannak, kisebbrendűnek érezte magát. Önbecsülése éveken ke-resztül alacsony volt, mert meg volt győződve arról, hogy senki semlehet intelligens, aki nem végzi el az iskolát.

A testi-kinesztetikus ember gyakran „a csontjaiban érzi a dolgokat”és élete tele van fizikai tevékenységgel. Minél erősebben próbáljuk ráerőltetni ezekre az emberekre, hogy üljenek nyugton, gondolataik an-nál nyugtalanabbakká válnak, és a hagyományos oktatás annál ered-ménytelenebb lehet. Ahelyett, hogy mozgásigényük ellen harcolnánk,meg kell találnunk a módját, hogy ezt az energiát pozitív tanulásban

vezessük le.

Társas

intelligencia

A társas intelligencia lehetővé teszi birtoko-sai számára, hogy embertársaikat megértsék,megbecsüljék s jól kijöjjenek velük. A hagyo-mányos iskolai rendszerben rendszerint nemmérik ezt az intelligenciát, s azok, akik bir-tokolják ezt, gyakran bajban találják magu-

kat, ha használják. Az ilyen embereknekhatodik érzékük van, ha másokban kell ol-vasni. Szinte mindig meg tudják mondani,ha valami gond van, még ha egy szó semhangzik el. Azok, akiknek barátra van szük-ségük, hamar vonzódni kezdenek a társasintelligenciával rendelkező emberekhez.

Egy tanár bevallotta, hogy nem készít hagyományos óraterveket. Azóraterveit tartalmazó mappa inkább naplóra hasonlított, ahová azt je-gyezte fel, hogy mit tett, és nem azt, amit tervezett. Mindig megvolt azáltalános elképzelése, hogy miről kell beszélni, de várt addig, amíg„megérezte”, hogy a diákok aznap épp hogy állnak, mielőtt eldöntötte,hogy hogyan folytassa az órát.

Sok szociális területen dolgozó ember – pszichológusok, lelkészek –hivatása sikere érdekében erősen interperszonális képességeire hagyat-kozik. Bár ez a készség is fejleszthető, úgy tűnik, sok kellemetlenséget

okoz, ha az ember nem természetszerűleg intelligens társas szinten.




Belső

intelligencia

A belső intelligencia nem mindig vehetőkönnyen észre, mivel gyakran az egyedüllét-ben jelentkezik. Ez olyan adottság, amellyelönmagunkat értjük meg, tudjuk, hogy kik ésmik vagyunk s hogyan illeszkedünk a világtágabb összefüggéseibe. Az ilyen emberektermészetüknél fogva élvezik az elmélke-dést, a meditációt, az egyedüllétet. Úgy tű-nik, sokkal pozitívabb önképpel bírnak, minta többség, s életcéljaik, törekvéseik megha-tározásában nem hagyatkoznak mások véle-ményére.

A belső intelligenciára tökéletes példát szolgáltat Anne Tyler The

Accidental Tourist [A véletlen turista] c. könyve. A főszereplő, Maconvéleménye szerint az egyik hölgyismerőse túl sokat beszél. MagaMacon az a fajta férfi, aki szerint a csend jobb, mint a zene. Amikor afelesége kikapcsolta a rádiót, azt mondta: „Hallgasd csak! Most az éndalomat játsszák.”

Néha félreértjük azokat, akik a belső intelligencia terén emelkednek

ki. Azzal vádolhatjuk őket, hogy befelé fordulók, tartózkodóak, holottezek a jellemzők valójában a nagy belső erő jelzői lehetnek.




Nincs az a teszt, amellyel önmagában mérni vagy előre jelezni lehetne az ember intelligenciáját. Mindenki lehet győz-tes, ha lehetőséget kap, hogy megmutassa, miben tehetséges.Ha elfogadjuk az intelligencia-területek elméletét, könnyeb-ben tudjuk értékelni a világ kultúrái közti különbségeket. Bára mi kultúránk nagy hangsúlyt fektet a nyelvi intelligenciára,a világ más tájain az egyén írástudása háttérbe szorul a térbeliképességek mögött, amikor a túléléshez tájékozódni kell atengeren. Minél jobban megismerjük és kihasználjuk az intel-

ligencia különféle megnyilvánulásait, oktatási rendszerünkannál hatékonyabb lehet abban, hogy a következő generációtfelkészítse a valós világban történő boldogulásra.

Dióhéjban

Összetett intelligencia

Documents