jegyinformáció: Generáció Koncert Médiaemail cím: koncertmedia@t-online.hu

Shigenori NAKAGAWA

Shigenori Nakagawa 1968-ban született Okayamában.

Az általános iskola felső tagozatán kezdte zenei tanul-

mányait, trombitán kezdett játszani, majd a középisko-

lában, illetve főiskolán már tehetséges növendékként

lépett fel fúvószenekarokban.

Még középiskolásként a Takamatsu Fúvószenekar legfia-

talabb tagjaként szerepelt az ausztriai Schladmingi Nyári

Zenei Fesztiválon. Ekkor határozta el, hogy muzsikus lesz.

Az Okayama Gakugeikan Főiskola növendéke volt ő is, ma

már itt egyike a tanároknak.

Hét alkalommal vezényelt zenekarokat országos japán ver-

senyeken, és öt alkalommal kapott aranyérmet.

Az Okayama Gakugeikan Művészeti Akadémia Nagyzenekarát

1960-ban alapították. Évente a helyi őszi bérletsorozatukon

felül 40 koncertet adnak Japán szerte. Kétévente külföldön

turnéznak, az Egyesült Államokban, Ausztráliában és több

európai államban, Dániában és Ausztriában léptek már fel.

2011-ben a Floridai Zenetanárok Egyesületének éves

konferenciájára mint Japán képviselője kaptak meghívást

és nagy sikert arattak fellépéseikkel. Japánban tizenhat

al kalommal szerepeltek országos versenyeken és öt al ka-

lom mal aranyéremmel tértek vissza az iskolába. 2013-ban

erős nemzetközi mezőnyben versenyeztek egy ausztriai

Fúvószenekari Fesztiválon, ahol különleges elismerésként

megkapták a nagydíjat.

Budapesti szereplésük egy hosszabb turné része, a meg előző

napon nem kisebb helyen, mint a bécsi Musikvereinben adnak

koncertet.

Okayama Gakugeikan Művészeti Akadémia Nagyzenekara

Vezényel: Shigenori Nakagawa

James BarnesSzimfónikus nyitány, op. 80

Philip SparkeÚjra felkel a nap

Ottorino RespighiRóma fenyői

Percy Aldridge GraingerMolly a parton

Jan Van der RoostCanterbury korál

Toshio MashimaKoncert-induló

Hisashi HoshinaFu-Mon Szélvihar, hullámok

Joe HisaishiÜvöltés a rengő kastélyban.

Hector BerliozRákóczi-induló

Philip SparkeThe Bandwagon

Ázsia szívében 2.

BudapestKongresszusi

Központ2018. március 27.

kedd 19.30

James Barnes:Szimfónikus nyitány, op. 80

James Charles Barnes (1949-) amerikai zeneszerző élet-művének zömét fúvószenekari művek alkotják, melyek Ja-pánban is népszerűek. „Szimfonikus nyitány”-a az amerikai légierő nemzetközi hírű együtteseként számon tartott Wa-shington Band megalakulásának 50. évfordulójára készült.

Philip Sparke:Újra felkel a Nap

Philip Allen Sparke (1951-) brit zeneszerző is fúvószene-kari műveinek köszönheti világhírét. Ebben a műsorban is kétszer hallható a zenéje. Ez a műve a 2011-es Kelet-Japáni katasztrofális méretű földrengés helyreállítási munkáiban hősiesen résztvevőknek állít emléket.

Ottorino Respighi:Róma fenyői

(I. A Villa Borghese fenyői; II. Fenyőfák egy katakombánál; III.) A Gianicolo fenyői; IV. A Via Appia fenyői)

Ottorino Respighi (1879-1936) olasz zeneszerző az 1924-ben komponált „Róma fenyői” c. szimfonikus költeményéhez a következő programot adta:

„I. Gyermekek játszadoznak a Villa Borghese fenyvesében: kör-táncot járnak, katonásdit és csatákat játszanak, akárcsak az alkonyi fecskék, megrészegülnek önnön lármájuktól, és elfut-nak. A szín váratlanul megváltozik… (II.)...íme, fenyők árnyéka egy katakomba bejárata körül; a mélyből fájdalmas zsoltár hangja száll fel, ünnepélyesen árad szét, mint egy himnusz, majd rejtelmesen elcsendesül. (III.) Reszketés leb-ben át a levegőn: a szelíd telihold fényében kibontakoznak a Gianicolo fenyői. Egy csalogány dalol. (IV.) Ködös hajnal a Via Appián. A tragikus tájat magányos fenyőfák őrzik. Homályosan, szünet nélkül, megszámlálhatatlan lépés zaja hallatszik. A költő képzeletében régi dicsőségek látomása tűnik fel: trombiták har-sannak, és a nemrég felkelt nap ragyogásában egy konzul had-serege nyomul a Szent Úton a Capitolium diadalmas orma felé.”

Szünet

Percy Aldridge Grainger:Molly a parton

Percy Aldridge Grainger (1882-1961) ausztráliai születésű ze-neszerző, és zongorista 1901 és 1914 között Londonban élt, majd ezt követően az Egyesült Államokba költözött. 1917-18-ban az Amerikai Egyesült Államok hadseregének a zenekarát vezette, 1930-ban pedig szülővárosában, Melbourne-ben lét-rehozta a Grainger Múzeumot, munkásságának bemutatására. A „Molly a tengerparton” c. műve eredetileg énekhangra író-dott, de szépsége miatt a fúvósok is szívesen játsszák.

Jan Van der Roost:Canterbury korál

Jan Van der Roost (1956-) belga zeneszerző a genti Királyi Konzervatóriumban és az antwerpeni Királyi Flamand Kon-zervatóriumban tanult. Jelenleg a Shobi Institute of Music Tokió és a Nagoya Művészeti Egyetem vendégprofesszora. Jan Van der Roost már közel 100 művet alkotott, melyek többsége fúvószenekari. A szerző ezt a korált a Délkelet-Ang-liai Canterbury székesegyházra gondolva alkotta. Ez a hely arról is nevezetes, hogy Thomas Becket érseket 1170-ben ebben a katedrálisban gyilkolták meg. Ekkor lett ez a székes-egyház a világ keresztényeinek egyik zarándokhelye.

Toshio Mashima:Koncert-induló „Az édes májusi szellő”

című darabból

Toshio Mashima (1949-2016) japán zeneszerző a Yamaha Zeneiskola tanára volt. Műveire a jazzes hangvétel a jellemző, továbbá az is, hogy az ütős szekciónak mindig jelentős szere-pet biztosított. Ez a friss, pezsdítő hangulatú koncert-induló a szerző „Az édes májusi szellő” c. darabjából való.

Hisashi Hoshina:Fu-Mon Szélvihar, hullámok

Hisashi Hoshina „színesen harmonizált három részes műve a csend és a természet elemi erőinek az ellentétére épül.

Joe Hisaishi:Üvöltés a rengő kastélyban,

A vándorló palota című film zenéjéből

Joe Hisaishi (1950-) japán zeneszerző, zenei rendező és kar-mester fúvószenekari fantáziája a Hayao Miyazaki 2004-es

„Howl’s Moving Castle” (Vándorló palota) c. rajzfilmjéhez ké-szült zene alapján született meg.

Hector Berlioz:Rákóczi-induló a „Faust elkárhozása„ című

drámai szimfóniából, op. 24.

A Rákóczi-induló az egyik legismertebb magyar nemzeti dal-lam, amely a XIX. század elején nyerte el végleges formáját; eredete a Rákóczi-szabadságharcig vezethető vissza. Hang-szeres és énekelt változatainak motívumait Bécsben adták ki 1820-ban zongorára két, illetve 4 kézre. Ezt az indulót sokan feldolgozták, közöttük Erkel Ferenc és Liszt Ferenc is, de a legnépszerűbb Hector Berlioz (1803-1869) francia szerző zenekari műve (1846), ami az egész világon ismertté tette a Rákóczi-indulót. Ez az induló felhangzik Berlioz: „Faust elkárhozása” c. drámai legendájának első részében is, amikor Faust Magyarországon vándorol: így nyílik alkalom arra, hogy a Rákóczi induló elhangozzék.

Philip Sparke:Zenekari kocsi a felvonuláson

Ez a mű a japán Digital Radio Musicbird „The Bandwagon” c. műsorának a szignáljára és átvezető zenéjére épül, melyekből Philip Sparke koncerttermi változatot is készített.