okologiagy06 viz - unideb.huportal.agr.unideb.hu/media/okologiagy06_viz_9523.pdf2010.12.06. 2 • a...

4
2010.12.06. 1 A FÖLD VÍZKÉSZLETE az élet a vízben jött létre minden élőlény szervezetének jelentős részét víz alkotja (pl. ember ~67%) a víz az élet ugyanolyan fontos feltétele, mint a levegő társadalmi igény 1. mezőgazdaság, 2. ipar, 3. közmű-felhasználás, 4. tárolási veszteség http://blogs.princeton.edu/chm333/f2006/water/2006/11/how_does_water_use_in_developing_countries_differ.html A globális vízfelhasználás növekedése a 20. században az emberiség vízellátásával látszólag nem lehet probléma Földünk 71%-át óceánok és tengerek borítják + édesvizek felszíni és a felszín alatti vizek együttes mennyisége 1,7 x 10 18 tonna » mennyire felhasználható ez amennyiség az ember számára? többféle célra csak tiszta édesvíz használható a vízburok 97%-a sós tengervíz ihatatlan, a legtöbb célra használhatatlan, ø öntözővíz! egyes nagyon vízszegény tengerparti országban (Kuvait, Málta) tengervíz sótalanítása igen költséges, nagy energiaigény az emberi célra használható édesvíz a vízburok 3%-át adja, de ennek nagy része nehezen elérhető (krioszféra) a Föld teljes vízkészletének ~ 0,03%-a használható közvetlenül az ember számára a vízigény gyorsabban nő, mint a népesség (6x-4x a 20. században) az elérhető vízkészlet globális szinten meglehetősen kevés az emberiség vízellátásának zavarai egyre több régióban megmutatkoznak ENSZ kimutatása szerint a Föld lakóinak kb. egynegyede nem jut egészséges ivóvízhez a Föld lakóinak kb. fele nem él higiéniailag megfelelő körülmények között ezen a téren az elmúlt egy-két évtizedben romlott a helyzet nő azoknak az aránya, akiket a társadalom nem tud ellátni megfelelő minőségű és mennyiségű vízzel

Upload: others

Post on 10-Feb-2020

0 views

Category:

Documents


0 download

TRANSCRIPT

Page 1: okologiagy06 viz - unideb.huportal.agr.unideb.hu/media/okologiagy06_viz_9523.pdf2010.12.06. 2 • a víz a világ több régiójában első számú „ásványkinccsé” lépett elő

2010.12.06.

1

A FÖLD VÍZKÉSZLETE

• az élet a vízben jött létre

• minden élőlény szervezetének jelentős részét víz alkotja

(pl. ember ~67%)

���� a víz az élet ugyanolyan fontos feltétele, mint a levegő

• társadalmi igény

1. mezőgazdaság, 2. ipar, 3. közmű-felhasználás, 4. tárolási veszteség

http://blogs.princeton.edu/chm333/f2006/water/2006/11/how_does_water_use_in_developing_countries_differ.html

A globális vízfelhasználás növekedése a 20. században • az emberiség vízellátásával látszólag nem lehet probléma

���� Földünk 71%-át óceánok és tengerek borítják + édesvizek

• felszíni és a felszín alatti vizek együttes mennyisége 1,7 x 1018

tonna

» mennyire felhasználható ez amennyiség az ember számára?

• többféle célra csak tiszta édesvíz használható

• a vízburok 97%-a sós tengervíz

���� ihatatlan, a legtöbb célra használhatatlan, ø öntözővíz!

• egyes nagyon vízszegény tengerparti országban (Kuvait, Málta)

tengervíz sótalanítása ���� igen költséges, nagy energiaigény

• az emberi célra használható édesvíz a vízburok 3%-át

adja, de ennek nagy része nehezen elérhető (krioszféra)

• a Föld teljes vízkészletének ~ 0,03%-a használható közvetlenül az

ember számára

• a vízigény gyorsabban nő, mint a népesség (6x-4x a 20. században)

���� az elérhető vízkészlet globális szinten meglehetősen kevés

• az emberiség vízellátásának zavarai egyre több régióban

megmutatkoznak

• ENSZ kimutatása szerint

���� a Föld lakóinak kb. egynegyede nem jut egészséges ivóvízhez

���� a Föld lakóinak kb. fele nem él higiéniailag megfelelő

körülmények között

���� ezen a téren az elmúlt egy-két évtizedben romlott a helyzet

���� nő azoknak az aránya, akiket a társadalom nem tud ellátni

megfelelő minőségű és mennyiségű vízzel

Page 2: okologiagy06 viz - unideb.huportal.agr.unideb.hu/media/okologiagy06_viz_9523.pdf2010.12.06. 2 • a víz a világ több régiójában első számú „ásványkinccsé” lépett elő

2010.12.06.

2

• a víz a világ több régiójában első számú „ásványkinccsé” lépett elő

���� politikai konfliktusok forrása lett (Mark Twain)

• a világ országainak édesvízzel való ellátottsága és a vízbeszerzés

miatti ismertebb konfliktusok helyszínei:

���� Szudán/Uganda

���� Szudán/Etiópia

���� Szudán/Egyiptom

���� India/Banglades

���� Izrael/Libanon

���� Törökország/Irak

���� USA/Mexikó

• az országok vízellátása:

���� kritikus 1700 m3/fő alatt

���� szűkös 1700-3000 m3/fő

���� problémamentes 3000 m3/fő felett

• kritikus vízellátású országok:

���� sivatagos országok, Nagy-Britannia, Lengyelország

• szűkös vízellátású országok:

���� Németország, Olaszország, Kína, India, Nigéria

���� nagy vízfelhasználó országok, ehhez képest nem jelentős

vízkészletek

http://www.landcommodities.com/index.cfm?fuseaction=main.dspInvestmentFundamentals

A VILÁGÓCEÁN ÁLLAPOTA

• kétféle tünetcsoport

���� a tengeri élővilágban tapasztalt jelenségek

���� a vízben előforduló szennyező anyagok mennyisége és

minősége

• korallzátonyok élőlényei – világtengerek 0,17%-a, de a tengeri fajok

számát tekintve nagy jelentőségűek

����”az óceánok trópusi esőerdői”

• a Föld második legfajgazdagabb élőhelyei, érzékeny bioindikátorok

http://earthtrends.wri.org/updates/node/285

http://www.cdnn.info/eco/e040701a/e040701a.html

Great Barrier Reef - SYDNEY, Ausztrália (2004. július 1.)

Veszélyeztetett korall zátonyok világszerte

Korall zátony kifehéredés után

http://www.learner.org/courses/envsci/unit/text.php?unit=13&secNum=3

• a korallok kifehéredése – habár jó a regenerálódó képességük

• 1987 – a legnagyobb mértékű korallpusztulás, a világ csaknem

minden korallzátonyos régiójában

• globális felmelegedés is, de az első számú ok a trópusi esőerdők,

mangrove erdők irtása

���� fizikai szennyezés – üledékszemcsék

���� fény mennyiségének csökkenése

http://dgukenvis.nic.in/image-galaryfif.htm

Page 3: okologiagy06 viz - unideb.huportal.agr.unideb.hu/media/okologiagy06_viz_9523.pdf2010.12.06. 2 • a víz a világ több régiójában első számú „ásványkinccsé” lépett elő

2010.12.06.

3

• ehhez hozzájárultak még:

���� kommunális és ipari szennyvíz

���� kultúreutrofizáció

���� olajszennyezés - vegyszeres mérgezések

���� hajók mechanikai romboló hatása (1 közepes hajó – 3100m2)

���� robbantásos halászat – Csendes-óceán 40 ország

(Fülöp-szigetek 15-20%)

���� fenékhálós halászat

���� építőanyag-bányászat (Srí Lanka, India, Indonézia)

���� idegenforgalom (Florida)

���� El niño (+1-2 °C – kifehéredés, +4 °C – nagy arányú pusztulás)

http://www.whalenation.org

• az utóbbi 30 évben a korallzátonyok 5-10%-a végleg elpusztult, ~60%-uk veszélyeztetett

• egészséges korallzátonyok csak a partoktól távol Ausztráliától É-ra és ÉK-re, Mikronéziában és Polinéziában

• a korallzátonyokon kívül is világméretű túlhalászat, iparszerű tengeri halászat – ø ökológiai szempontok

• nagy tengeri halászterületek – kimerülés

• leggyakrabban halászott halfajok 70%-a – csökkenő tendencia(tőkehal, tonhal, cápafajok)

http://www.whalenation.org

• bálnavadászat

���� 20. század közepe óta több faj kipusztulással veszélyeztetett

���� atlanti szürke bála – kihalt, korábban ~ 100.000 egyed

���� kékbálnák, borjúfejű bálnák, simabálnák

���� IWC – International Whaling Comission

���� Indiai-óceán – fokozottan védett természeti terület

• növekvő vízszennyezés

���� világóceán – szennyeződések gyűjtőmedencéje

���� diffúz szennyező források – partközeli mezőgazdasági területek

���� olajszennyezés – zárt és forgalmas beltengerek

(Földközi-tenger, Balti-tenger, Vörös-tenger, Perzsa-öböl)

���� kisebb-nagyobb olajfoltok állandó jelenléte

���� nagy tankhajó katasztrófák – koncentrált és sokkszerű

���� olajkutak, szárazföldi források

���� néhány nap – több év (olaj típusa, szennyezés helye, időjárás)

���� part menti olajszennyezések a legveszélyesebbek

���� egyéb szennyezések nagy folyókkal – Európai tengerek!

https://qed.princeton.edu/index.php/User:Student/Pollution_of_the_Oceans

http://www.whalenation.org

http://blog.kievukraine.info/2008_03_01_archive.html

http://www.flickr.com/photos/19378856@N04/2037098785/

AZ ÉDESVIZEK ÁLLAPOTA

• az édesvizeket leginkább veszélyeztető okok:

���� vízi élőhelyek pusztulása

���� vizek szennyezése

���� idegen fajok betelepítése

(pl. Viktória-tó – nílusi sügér, vízijácint)

���� túlzott vízkitermelés

���� halak pusztulása

(kipusztulással veszélyeztetett halfajok aránya - Mexikó,

Európa, Dél-Amerika 40%, Észak-Amerika 36%)

http://www.horgaszutazas.hu/

Page 4: okologiagy06 viz - unideb.huportal.agr.unideb.hu/media/okologiagy06_viz_9523.pdf2010.12.06. 2 • a víz a világ több régiójában első számú „ásványkinccsé” lépett elő

2010.12.06.

4

• halak pusztulása - vizes élőhelyek tulajdonságainak megváltozása

���� folyók műszaki szabályozása, vízlépcsők,

műtárgyak

���� folyóparti növényzet kiirtása

���� kibetonozott mederszakaszok létesítése

���� folyók,tavak vízgyűjtő területén végzett gazdasági tevékenység

(erdők kiirtása – hordalékszállítás növekedése, mezőgazdasági

tevékenység – eutrofizáció, ipar – vegyszeres mérgezés)

���� túlzott mértékű vízkitermelés száraz, ill. félszáraz környezetben

(Aral-tó – ökológiai és gazdasági következmények a vízgyűjtő

területen távolabbi helyeken is)

Az Aral-tó kiterjedésének változása

http://landsat.gsfc.nasa.gov/images/archive/f0012.html

http://scribalterror.blogs.com/scribal_terror/2007/07/this-used-to-be.html

http://www.jpgmag.com/photos/500457

• települések tisztítatlan vagy csak részlegesen tisztított szennyvizei

���� kórokozók (baktériumok, gombák, vírusok)

���� vizelet, ürülék, mosó- és tisztítószerek, konyhai mosogatólé

���� ipari, mezőgazdasági üzemek szennyező anyagai

���� vágóhidak, kórházak szennyvize

���� 2000: két egészséges, jó vízminőségű folyó: Amazonas, Kongó

• felszín alatti vizek szennyezése

���� kommunális szennyvizek

���� mezőgazdaság

A VIZEK VÉDELMÉT SZOLGÁLÓ NEMZETKÖZI EGYEZMÉNYEK

• Barcelonai egyezmény – 1975

MAP – jogi terület, környezeti hatások becslése, környezeti

menedzsment

MEDPOL – szennyező források, tengerparti területek, partközeli

területek, légköri szennyezőanyag-transzport

• tengerek védelmét szolgáló regionális egyezmények

(szennyezések megakadályozása)

����ÉK-Atlantikum védelmét szolgáló egyezmény – Oslo, 1972

���� Balti-tenger és vízgyűjtő területének védelme – Helsinki, 1974

���� Fekete-tenger védelme – Bukarest, 1992

• országhatárokat átlépő vízfolyások és a nemzetközi tavak védelme -Helsinki, 1992• Duna védelmét fenntartható használatát szolgáló egyezmény

– Szófia, 1994���� Szerbia���� Bosznia-Hercegovina

• a Tisza és mellékfolyóinak szennyezés elleni védelme – 1986 ���� 1991

���� 2000: romániai cianid- és nehézfémszennyezés���� „szennyező fizet” elv

• ipari balesetek országhatárokon túli hatásáról – Helsinki, 1992

» mérsékelt sikerek, rövidtávú gazdasági érdekek http://www.rec.hu/tisza/program.htmlhttp://www.terra.hu/cian/cian.html