Oktatás és gyermekesély Oktatás és gyermekesély kerekasztalkerekasztal

2007. március 20.

Köllő János (MTA KTI)

Már megint reform?

• Az iskolarendszerből érettségi nélkül kikerülők munkaerő-piaci esélyei nagyon rosszak, a 0-8 osztályt végzettek szélsőséges mértékben szorultak ki a foglalkoztatásból

• Az iskola nem ruházza fel a végzetteket a munkavállaláshoz szükséges készségekkel

• Az utóbbi (legfőbb) oka az előbbinek

Vázlat

• Kiszorulás és leértékelődés

• Általános készségek/jártasságok

• Jártasságok és munkahelyi követelmények

• Kell-e, lehet-e tenni a kiszorulás ellen?

Kiszorulás és leértékelődés

A 0-8 osztályt végzettek foglalkoztatási és kereseti hátránya az érettségizettekhez képest, az életkor hatásának kiszűrése után

1986-2004

1986

1990

19921994

1996

1998

2000

2002

2004

-.5

-.45

-.4

-.35

-.3

-.25

Rel

atív

bé

r

-.3 -.25 -.2 -.15Relatív foglalkoztatás

Nõk

1986

1990

1992

19941996

1998

2000

2002

2004

-.45

-.4

-.35

-.3

-.25

-.2

Rel

atív

bé

r

-.25 -.2 -.15 -.1 -.05Relatív foglalkoztatás

Férfiak

•A foglalkoztatási ráta 2004-ben, a 25-64 éves népességben: 38%

•A nyugati OECD-ben 61%, a szórás 6%

•Béremelkedés 1998 után: csak az 1-40. percentilisben (minimálbéremelések)

•Romló életesélyek (Kovács-Hablicsek, 2006), szegénység, elégedetlenség

•Kereslet-oldali történet

Tudjuk, hogy1) Nem (a meg nem figyelt szürke és fekete munkából eredő) látszat

2) Nem „cigány-probléma”

3) Nem magyar jelenség

4) Nem múlik el az iskolázott rétegek foglalkoztatási esélyeinek javulása esetén

5) Nem szűnik meg az iskolázottsági szint általános emelkedésével

6) Szorosan összefügg a szakmunkás-végzettségűek munkapiaci kudarcaival

1) Nem (a meg nem figyelt munkából eredő) látszat

Fehér, szürke és fekete munka

Az ILO-OECD foglalkoztatási adat a legjobb munkavállalási korban lévő 0-8 osztály végzetteknél 25% szürke munkát foglal magába (az idősebbeknél 33%, a teljes népességben 20%) Munkaerő-felvétel versus ONYF

A munkanélküliek fekete jövedelmei a kilencvenes évek eleje óta valószínűleg csökkentek, és nem jelentősek Molnár-Kapitány 2006, KTI DP, Közg. Szle, Molnár 2007, előkészületben

02

04

06

0

43 48 53 58Életkor

Munkaerõ-felvétel ONYF (becsült)

Foglalkoztatás a Munkaerő-felvétel, és nyugdíj-jogszerző foglalkoztatás az ONYF szerint a 0-8

osztályt végzett, 1943-60-ban született kohorszokban (a megfelelő népesség százalékában), 2004

2) Nem „cigány-probléma”

Kemény-Janky-Lengyel (2004) és a Munkaerő-felvételek alapján:

• A férfiaknál a 0-8 osztályt végzett, nem dolgozó és nem tanuló 20-59 évesek 30-40%-a lehet cigány (a legjobb becslés 34%)

• Nőknél az arány bizonyosan <30%

A 0-8 osztály végzett 20-59 éves, pozitívan diszkriminált nem cigány férfiak foglalkoztatási rátája kb. 60%. Nyugat-Európában a kilenc-venes évek közepén 72% (0-8 osztály) illetve 78% (ISCED 0-2)Forrás: IALS, 11 nyugat-európai ország összevont mintája

Kiszorulás olyan volt szocialista országokban is, ahol alig élnek cigányok (Szlovénia, Lengyelország)

3) Nem magyar jelenség

ISCED 0-2 foglalkoztatási ráták 2004-ben (%)

Nyugati OECD: 61 szórás (6)

Csehország: 43Szlovénia*: 40Magyarország: 38Lengyelország: 37Szlovákia: 23

25-64 évesek. Forrás: Education at a Glance 2006, A.8.1. kivéve Szlovénia, 2001: EC 2003, 15-64 évesek

4) Nem múlik el az iskolázott rétegek foglalkoztatási esélyeinek javulásával

Alacsony aggregált foglalkoztatás kiszorítás magas munkanélküliség a képzetlenek körében

Alacsony aggregált foglalkoztatás esetén a képzettség szerinti foglalkoztatási esélykülönbségek valóban nagyobbak, de ennek nem feltétlenül a kiszorítás az oka : ugyanezt látjuk bármely pillanatfelvételen, ha a képzetlen munkaerő keresletének output-rugalmassága magasabb

Empírikus kérdés. Stablilizálódtak-e a 0-8 osztályt végzettek foglalkoztatási esélyei 1993 után? Nem

A kiigazított aggregált foglalkoztatási ráta és a 0-8 osztályt végzettek foglalkoztatási hátránya*

1990

1992

1997

2004

1990

1992

1997

2004

-30

-25

-20

-15

-10

50 55 60 65 701990. évi súlyokkal kiigazított foglalkoztatási ráta

Referencia: >8 osztály Referencia: szakmunkásképzõ

5) Nem szűnik meg az iskolázottsági szint általános növekedésével

Kertesi-Varga (2005, Közg. Szle) népszámlálási adatokból: a 20 évesek 20%-a nem végez többet általános iskolánál.

Munkaerő-felvételek 1995-2004, az 1979-84-ben született kohorszokra: Az 1979-84-ben született kohorszok iskolázottságának néhány mutatója

Születési év

1979 1980 1981 1982 1983 1984

16 éves korában se nappali, se esti tagozaton nem tanult1 (%) 9.4 5.8 5.4 5.4 5.62 3.7

Naptári év (október-december) 1995 1996 1997 1998 1999 2000

20 éves korában legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezett (%) 18.1 19.1 15.6 17.4 21.5 19.93

Naptári év (október-december) 1999 2000 2001 2002 2003 2004

23 éves korában legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezett (%) 13.2 14.7 13.9 .. .. ..

Naptári év (október-december) 2002 2003 2004 .. .. .. 1) Kérdés: Milyen tagozaton tanul (semmilyen, nappali, esti, levelező)? 2) Kérdés 1999-ben: Melyik csoportba sorolja magát (dolgozik, munkanélküli, tanuló, és a többi)? 3) 2004-ben az adat azokra vonatkozik, akik a kérdezés napjáig betöltötték a 20. életévüket Forrás: Munkaerő-felvételek negyedik negyedévi hullámai. Az egyes cellákhoz tartozó súlyozatlan esetszámok 1000 és 1200 közé esnek

Ha a jelenlegi lemorzsolódási arányok fennmaradnak, húsz év múlva a 0-8 évet végzettek aránya még mindig 15% lesz a 25-64 éves népességben.

Az utánpótlás a kilencvenes évek Nyugat-Európai szintjének majdnem háromszorosa (IALS 1994-98: a 16-24 évesek közül 0-8 osztályt végzett: 5.5% )

6. Szorosan összefügg a szakmunkás végzettségűek munkapiaci kudarcaival

• Foglalkoztatás1990-2004: 8%-os előnycsökkenés (férfiak) ill. hátránynövekedés (nők) az érettségizettekhez képest

• MunkahelyekA SZM kínálati többlet 70%-át olyan foglalkozások szívták fel, ahol a SZM kereseti hozama 2004-ben <5% (1986-2004)

• Kereseti hozamok

• Megjegyzés: az úgynevezett „szakmunkáshiány”Adaptációs probléma (Commander-Köllő 2007, Econ of Transition), érdekharc (Kézdi-Varga 2007, Figyelő)

Mennyit ér a szakmunkás oklevél? Bérelőny az adott foglalkozási csoportban dolgozó általános iskolát végzettekhez képest,

azonos nem, életkor, lakóhely és szektor esetén, 2005, FH Bértarifa-felvétel0

.2.4

.6.8

0.2

.4.6

.8

Szm Szakk Gimn Felsõ Szm Szakk Gimn Felsõ Szm Szakk Gimn Felsõ

Szm Szakk Gimn Felsõ Szm Szakk Gimn Felsõ Szm Szakk Gimn Felsõ

Segédmunkák Összeszerelõk, gépkezelõk Ipari

Kereskedelmi Szolgáltató Fehérgalléros

Graphs by fogl

Általános készségek/jártasságok

Felnőtt népesség: az IALS tanulságai

• A fiatal diplomások (<35 éves 1998-ban) írás-olvasáskészsége alig marad el a Nyugat-Európaitól (Mo: 8 pont avagy 2.7%, CZ+PL+H+SLO: 6 pont avagy 1.9%)

• A belső szóródás különbözik Keleten és Nyugaton: nagy lemaradás a 0-11 osztályt végzett fiataloknál

0-10

11

12-14

>14

0-10

11

12-14

>14

-1.5

-1-.

50

1 2 3 4

8 EU-ország 4 poszt-szocialista ország

IALS teszteredmény a 35-59 éves népességben elvégzett osztályszám szerintFiatal diplomás=0

Kontroll: apa iskolai végzettsége, városi, bevándorló, anyanyelve eltér, kulturális szokások

Idõsek

0-10

11

12-14

>14

0-10

11

12-14

>14

-1.5

-1-.

50

1 2 3 4

8 EU-ország 4 poszt-szocialista ország

IALS teszteredmény a 15-34 éves, nem tanuló népességben elvégzett osztályszám szerintFiatal diplomás=0

Kontroll: apa iskolai végzettsége, városi, bevándorló, anyanyelve eltér, kulturális szokások

Fiatalok

-10

-8-6

-4-2

0

0 .2 .4 .6 .8 1p

expect expect2expect05

ISCED 02 (Education at a Glance 2003)Mo: 29.4Nyugati OECD súlyozatlan átlag: 34.7

11 osztály (IALS)Mo: 24.0Nyugati OECD stlan átlag: 12.0

Lábjegyzet: Képességtorzítás egy erősen hierarchizált iskolarendszerben(Ha a képességeloszlás logsztikus, tökéletes a szelekció, a teszeredmény a képesség líneáris függvénye)

Az iskolásokra vonatkozó eredmények

• PISA 2003

• Jelentős romlás a természettudományos és matematikai tudásban

• Átlagos teljesítmény és szegregáció

• Hazai mérések

Ez okozza-e a kiszorulást?

• Igaz-e, hogy az általános készségek hiánya korlátozza a foglalkoztatást?Dél-Európa? Chile? Mexikó? Törökország?

• Közvetett bizonyítékok: bérekPéldául: a 15. dia ábráján: SZK-SZM=10.5%, SZK-GIMN= 2.2%

• Közvetlen: IALSKöllő (2007, BWP): hogyan befolyásolják a munkahelyi írás-olvasási követelmények a foglalkoztatottak iskolázottság szerinti összetételét, azonos ágazat, foglalkozás és vállalatméret esetén Keleten és Nyugaton?

-.04

-.02

0.0

2

1 3 5 7 9 11

mean of a mean of sÍrás-olvasási feladatok száma (0-13)

Hogyan változik a 0-10 osztályt (kék) és 11 osztályt (piros) végzettek százalékos aránya, ha a munkahelyi írás-olvasási feladatok száma egyről kettőre … tizenegyről tizenkettőre növekszik?

Ipari termelés CZ, H, PL, SLO

Írás-olvasási feladatok száma (0-13)

Hogyan változik a 0-10 osztályt (kék) és 11 osztályt (piros) végzettek százalékos aránya, ha a munkahelyi írás-olvasási feladatok száma egyről kettőre … tizenegyről tizenkettőre növekszik?

-.0

4-.

02

0.0

2

1 3 5 7 9 11 1 3 5 7 9 11

UK, IRL, SF CZ, H, PL, SLO

mean of a mean of s

Graphs by orzagok

Ipari termelés

Lehet-e tenni ez ellen a (széles értelemben vett) oktatásban?

• A hátrányos helyzetű gyerekek sokasága behozhatatlan lemaradással kezdi az iskolát

• A hátrányok mérséklése az iskolát megelőző életévekben

• Sok tanuló nem sajátítja el a munka-vállaláshoz szükséges alapvető készségeket: írás-olvasás, számolás, az ezekre épülő munkahelyi és szociális jártasságok

• Tanárok, tananyag, infrastruktúra

• A szakiskolai képzés továbbra is (sőt …) szűk gyakorlati képzést nyújt, nem fejleszti az alkalmazkodóképességben kulcsszerepet játszó alapkészségeket

• Elvi irányváltás, tanárok, tananyag, infrastruktúra

• Jelentős lemorzsolódás

• Tananyag, a lemorzsolódottak segítése az ÁFSZ, a szociális szolgálatok és az iskolák együttműködésével

• Nincs érdemi visszajelzés az iskolák minőségéről és a tanulók haladásáról

• Átfogó visszajelzési-értékelési rendszer

• Az intézményi feltételek számos ponton gátolják a jobb minőségű és egyenlőbb oktatási rendszer felé tett lépéseket

• A felügyelet, a munkáltatói, fenntartói és vezetői jogok ésszerű kialakítása (a kétharmados törvények adta határokon belül?)