Oktatáspolitika Megközelítések, a politikai és

az irányítási kontextus

Radó Péter

A kínálat

• Az oktatáspolitikai folyamat: definíciók és megközelítések

• Az oktatáspolitikai folyamat általános kontextusa

• A politikai kontextus

• A kormányzás kontextusa: strukturális szempontok

• Az oktatásirányítási kontextus: irányítási körök, tervezés és tudásháttér

Egy definíció

Oktatáspolitika:Az oktatásirányítás rendelkezésére álló

hatalom és források felhasználásán alapuló problémamegoldó beavatkozás annak

érdekében, hogy az megváltoztassa vagy befolyásolja az oktatás szereplőinek és

intézményeinek viselkedését.

• Politika (politics) – Oktatáspolitika (policy)

• Oktatásirányítás – Oktatáspolitika

MegközelítésekRacionális megközelítés: Középpontban a politika alkotás technológiája, amely lépésekből álló algoritmusba szervezhető (checklist-ek), implementáció nem

hangsúlyos kérdés.

Korlátozott (inkrementalista) megközelítés: Politika alkotás és implementáció egy át nem látható zűrzavaroskörnyezetben, a folyamat komplexitása csak elkülönített és lehatárolt,esetről esetre haladó problémamegoldást tesz lehetővé.

Analitikus megközelítés: A diffúz környezetben racionális technológiák nem működnek, mivelazonban komplex problémákat kell megoldani a folyamat

racionalizálásanagyon fontos és ez intézményesült automatizmusok kialakításával szolgálható

MegközelítésekRacionális

Politika alkotás lépései

KorlátozottEltérő, nem bontható

tevékenységek

AnalitikusElkülönült funkciók

• Probléma meghatározása

• Tények összegyűjtése

• Alternatívák kidolgozása

• Kritériumok kiválasztása

• Eredmények előrejelzése

• Választási lehetőségek konfrontálása

• Döntés

• A „sztori” elmondása(Bardach, 1996)

• Politika alkotás

• Implementáció

(Hill, 1997)

• Napirend kialakítása

• Tervezés (célok és eszközök)

• Elfogadtatás (alku és döntés)

• Implementáció

• Értékelés

(Colebatch, 1998)

Megközelítések: általános kontextus

Angolszász kormányzati rendszerek: policy döntések jellemzően politikai rendszerben születnek (→ procedurális racionalizálás)Intézményesülés: független de elkötelezett agytrösztök

Kontinentális Európa: policy döntések jellemzően a közigazgatásban születnek (→ problémamegoldás, inkrementalista megközelítés)Intézményesülés: Ø – kormányzat szakértői háttere magában a kormányzatban és kormányzati ügynökségekben

Kelet-Közép Európa: policy döntések a közigazgatásban történnek ↔ a közigazgatásban politikai zsákmányrendszer működik → diffúz policy tér, egyik rendszer szabályai sem működnek tisztán (→ analitikus megközelítés)Intézményesülés: független policy központok (NGO-k, egyetemek)

Dél-Kelet Európa: politikát és közigazgatást egyaránt zsákmánynak tekintő személyes hálózatok (→ ) Intézményesülés: ha van, minisztériumokon belül és cserélődik.

A politikai kontextus

Európai kontinentális modell

.

Politika

Központi oktatási kormányzat

Szakmai konzultációs

mechanizmus

Oktatáspolitikai konzultációs

mechanizmus

Tudásbirtokosok

Iskolák tulajdonosai

IskolákOktatási

piaciszereplők

Kliensek(szülők ésTanulók)

Érdekcsoportok

A politikai zsákmány-rendszer

Politika

Központi oktatási kormányzat

Szakmai konzultációs

mechanizmus

Oktatáspolitikai konzultációs

mechanizmus

Tudásbirtokosok

Iskolák tulajdonosai

IskolákOktatási

piaciszereplők

Kliensek(szülők ésTanulók)

Érdekcsoportok

Az oktatás kormányzása(funkcionális kormányzati

alrendszerek)

Finanszírozás

Oktatásirányítás

Curriculum and standards

Pedagógus képzés

Információs rendszer, K&F

Tankönyvkiadás, egyéb eszközök

Iskola

Tartalmi szabályozás

MinőségértékelésSzakmai

szolgáltatások

OktatásirányításAlapfogalmak• Centralizáció – decentralizáció• Decentralizáció - dekoncentráció• Elkülönült – integrált irányítás

Centralizált

Decentralizált

Elkülönült Integrált

Decentralizált és integrált irányítás

.

Iskolai menedzsment ciklus

Erőforrá-sok

FolyamatokEredmé-

nyek

Helyi oktatási hálózatok irányítása

Regionális és helyi oktatásirányítás

Oktatási rendszer kormányzása

Központi oktatásirányítás

A célok és elvárások rögzítése, felhatalmazás és erőforrások rendelkezésre bocsájtása

A teljesítmény mérése és értékelése

Centralizáltés elkülönültirányítás

.

Intézményvezető

Eredmé-nyek

Központi oktatásirányítás

(Minisztérium, OH, megyei/járási hivatalok)

Célok, erőforrások, feladatok és szabályok

Bürokratikus kontroll

Környezeti feltételek:szereplők éstervezési rendszer

Országos tervezés

Integrált regionális tervezés

Tulajdonosi (fenntartói) tervezés

Intézményi tervezés

Közép- és hosszú távú ágazati, alágazati és tematikus stratégiák

Regionális humánerőforrás-fejlesztési stratégiák

Feladatellátási, hálózatfejlesztési, minőségirányítási, esélyegyenlőségi, stb.

tervezés

Pedagógiai program és minőségirányítási (iskolafejlesztési) tervezés

.

Környezeti feltételek:tudásháttér Oktatás-

politika

KutatásOktatási

intézményi praxis

Politikai környezet, érdekcsoportok törekvései,

értékelés, stb.

Alap- és empirikus kutatások, nemzetközi referenciák, stb.

Oktatás által rendszerszerűen „termelt” információ és tudás

Tudás-menedzsment

Konklúzió

• Jó minőségű oktatáspolitika alkotás: nyílt (minden érdekelt bevonásával zajlik) és tényeken alapszik („evidence-based”)

• Nyíltság és a tények figyelembe vételét biztosító kereslet alapvetően a politikai és kormányzási kontextustól függ

Minderről bővebben: OktpolCaféwww.oktpolcafe.hu