EGYHÁZI

XIX. évfolyam 10. szám (222.) 2017 októberMAGUNKRÓL – MAGUNKNAKMAGUNKRÓL – MAGUNKNAK

12

A szent keresztségben A szent keresztségben részesültek:részesültek:

– Sajtos Máté, Cristophor Carter Tamás,Kész Attila Szabolcs József, Kicsid Abigél,Szmolka Emese Erzsébet, Bíró Balázs, NagyZsófia Mária, Kuti Ádám, Rácz Sára, OláhSzonja Anna, Pászka Horka György, Beke Han -na, Csia Csenge.

Szentségi házasságot kötöttek:Szentségi házasságot kötöttek:

– Damian Dániel – Kiss Krisztina, KondorFerencz – Suciu Andrea, Oláh Zsolt Attila –Mike Csilla.

Az Úr hazahívta:Az Úr hazahívta:

– Calalb Rozália, Gothár Vilma, KelemenTibor, Suciu Etelka, Nagy József, Radó György.

Irgalmas Jézus, adj nekikIrgalmas Jézus, adj nekikörök nyugodalmat!örök nyugodalmat!

ww

w.k

atol

ikus

seps

i.ro

EGYHÁZI TUDÓSÍTÓ – Katolikus havilap.Kiadja a sepsiszentgyörgyi Szent József plébánia.

Főszerkesztő: Szabó Lajos. Szerkesz tő ség: Sep siszentgyörgy, Viitorului 2/A/4,

tel. 0722-687 448, egyhazitudosito@gmail.comSzerkesztés, nyom dai előkészítés: Dávid Péter.

Nyomda: DEICO – Sepsiszentgyörgy ISSN: 2248-1532

S E P S I S Z E N T G Y Ö R G Y I

TUDÓSÍTÓ

Petőfivel vallották: legyen elved, s hited s azt ki -mond, ha mindjárt életeddel fizeted.

2. A közösség szolgálatában. Kilépve azegyéni önös érdekek útvesztőiből, a közösség ja -vára, anyagi és lelki felemelkedéséért és megma-radásáért küzdöttek. Jézustól tanulták meg: na -gyobb szeretete senkinek sincs annál, aki életét ad -ja barátaiért. S ők életüket, szabadságukat, vérüketadták az emberért, értünk, szabadságunkért, a jö -vőnkért.

3. Hősök voltak az Istenhit megélésében. Ésez tette őket lelkileg erőssé. A hit volt az a lámpa,mely a sötét aradi börtöncellába is bevilágított sreményt, bátorságot, kitartást kölcsönzött a végze-tes napon is. Feszülettel, keresztvetéssel, imádság-gal erősítették a hit lángját, hogy az ki ne aludjon,mert vaksötét az éj, ha kihuny a parányi fáklya.

Szemlélve emberi és lelki nagyságukat megkell hogy érintsenek minket is. Jövőt építő és for-máló emberekként, a hős elődöknek hős fiaivá,utódaivá kell válnunk. Hűségünket alakítanunkkell. Jelszavunk csak ez lehet: Nem adom fel!Önző világunk megöli a jóságot, még ma a szere-tet civilizációjának építésébe kell fognunk. Külön-ben megöl bennünket az „ego”, az önzés. Postmodern világunkban az Istenhit-nélküliség a teljeskiüresedéshez vezet.

Az Istenhitben s annak megerősödésében ésmegélésében is akarjuk utánozni a hős férfiakat.Ebben a fennkölt órában mennyei Atyánk ál dá sátkérjük a hősök lelki üdvösségéért. Adjon az Úrnekik örök nyugodalmat. Ugyanakkor magunkért,jövőnkért is imádkozzunk, hogy le gyünk az aradihősöknek hős unokái, gyermekei, s épüljön a sza-badság, az Istenhitben megélt remény és a szeretet.

Nt. Szabó Lajos, címzetes kanonok, esperes Elhangzott Sepsiszentgyörgyön,

a 2017. október 6-i megemlékezésen

Elmondása közben érezhetünk rá ennek az i ma -formának az ízére, édességére, szívünket fel -melegítő szépségére, vigasztaló erejére.

Megkockáztathatjuk, hogy a ró zsafüzér agyer mekek imája: mármint olyan értelemben, aho-

gyan az Evangélium tanítja,hogy mindannyiunknak olya-noknak kell lennünk, mint agyerme keknek, ha be akarunkjutni Isten országába; tehát Is -ten gyermekeinek az imája,azaz va la mennyiünk ké. Gyer-mekként egészen természete-sen fordulunk Édesanyánkhoz,és vele együtt mondjuk azimát. A rózsafüzérben a gyer-mekek kitartásával és lelkese-désével ismételjük ugyanazo-kat az imákat, éppúgy megnem unva azokat, mint aho-gyan a gyerekek sem unják

soha az ismétlődő fordulatokat. Felnőtt képessége-ink birtokában, mégis: a gyermekek soha nem lan-kadó érdeklődésével, ú jabb és újabb felfedezése-ket teszünk a rózsafüzér titkokról elmélkedve. Arózsafüzér egyszerre kö tött ima és elmélkedésiháttér. Ha ráhagyjuk magunkat, meghatározottrendjével vezet, visz bennünket ez az imafolyam.Elmerülhetünk benne, hagyhatjuk magunkatsodorni általa, vagy éppen „kiköthetünk” valame-lyik titok szigetén, amelyik éppen annyira meg-

Október, a rózsafüzér hónapjaOktóber, a rózsafüzér hónapja

A római katakombák vértanúinak történe té -ben olvasunk egy megrázó s meggondolkodtatótörténetet. Az édesapa vératnú lett. A jó anya kicsigyermekével gyakran meglátogatta a sírt. Egyszera gyermek azt mondta: Emelj fel, hogy megcsókol-jam atyám sírkövét, majd anyjához fordult és kije-lentette: Anyám, hős apámnak hős fia akarok lenni!

Az aradi hősök sírjához, emlékhelyeikre masokan kimennek. Mi is ezt tesszük évről évre. Slelki szemeink előtt megjelennek a hősök. Tizen-hárman halálra ítélten, egyenes gerinccel, hittelálltak a kivégzőosztag előtt. Szemlélve őket, va -jon mi merjük-e, tudjuk-e mondani, kijelenteni,mi a hős vértanúk méltó követői akarunk lenni.

Miben voltak hősök e férfiak, kérdezhetnévalaki?

1. Hűségben, az adott szóban, a feladat meg-valósításában, a haza szolgálatában. Akkor is hű -ségesek maradtak, amikor ezért életükkel fizettek.

Az aradi vértanúk emléknapjaAz aradi vértanúk emléknapja

Rózsafüzért imádkozni mindig lehet és mindigjó, de az is nagyon jó, hogy minden évben van egyki tün tetett hónap, amelyik felhívás arra, hogy e -gyé ni leg és közösségekben mondjuk el. Szűz -anyánk a Rózsafüzér Királynője, Ő maga is buzdí-tott és buz dít a rózsafüzér imád-kozására, így aztán abban egé-szen biztosak lehetünk, hogy aró zsa füzér imáinkat nem Hozzá,hanem Vele imádkozzuk. Azegymást követő tizedekben el -hangzó tit kokban megváltásunkmisztériumát szemlélhet jük, azIge megtestesülését, a Jézusbanközénk jött és az Eu karisztiábanvelünk maradó Isten Orszá gát,Krisztus kereszthalálát és dicső-séges feltáma dását, mennybe-menetelét, a ránk váró öröküdvös sé get.

A rózsafüzérről, annak tör-ténetéről, a ró zsa füzér imádkozásáról sokan sokmindent írtak már, amin nem kell csodálkozni,hiszen egyrészt va lóban kimeríthetetlen kincses-tár, másrészt: amilyen egyszerűnek látszik, olyannagy mélységeket és magasságokat rejt magában.Nem is lehet vállalkozni arra, hogy itt és mostmindezekről szó essen, de ez talán nem is baj: sok-kal fontosabb, hogy valóban szívvel-lélekkelimádkozzuk, mintsem hogy tudományos elemzé -sek alapján „mindent tudjunk” a rózsafüzérről.

2 11

Csíknagyboldogasszony – CsíkkarcfalvaCsíknagyboldogasszony – Csíkkarcfalva

Sok esetben a templom címe több falu közös neve. Ebben is Nagyboldogasszony négy falunak közöstemploma és egyházközségi neve: Karcfalva, ahol a templom áll, Jenőfalva, Csíkdánfalva és Csíkmadaras.Utóbbi kettőből később önálló plébánia lett. A pápai tizedjegyzék régi közlői nem ismerték és nem említikNagyboldogasszonyt. Legújabb római kutatás fedte fel, hogy 1332-ben ez is szerepel: „E(cclesia) B(eatae)Mariae Virginis“. 1406-ban Lőrinc pap a csíknagyboldogasszonyi plébános, aki Csík-Gyergyó alespereseis oláfalvi származású. 1540-ben egy kehely feliratán Tamás nagyboldogasszonyi születésű papról vanadat. A pápai tizedjegyzék korának temploma helyén 1444-ben új templomot építenek. Pontos dátumátjelezte a templom déli kapujának szemöldökkövén három, felül nyitott nyolcas, vagyis: 444. Sajnos ezeltűnt, amikor a hajót lebontották. 1796-ban ugyanis új hajót építenek. Egykor gótikus ablakaiból egyethagytak meg egészen, a többit befalazták. Nagyon szép a gótikus fali szentségfülke. A múlt század elejénúj sekrestyét építenek, amikor befalazzák a régi sekrestye gótikus ajtókeretét. Az 1958. évi renováláskorhozták felszínre. A diadalív félköríves. A templom középkori emlékei közé tartozik a fent említett 1540-ből való kehely, egy másik kehely az 157-es évekből (utolsó számjegy hiányzik). A templomot Csík leg-magasabb 4 öles várfala veszi körül, fedett gyilokfolyosóval és lőrésekkel. Keleti bástyájából emelkedikki a torony. A hajó lebontásakor érdekes régi tárgyakat (rézcsészék, rézkés stb.) találtak, melyek a bécsimúzeumba kerültek. Különös leletnek számít az az emberi csontváz, mely álló állapotban volt befalazva,kezében egy pár patkóval. A templomhoz vezető déli oldalon szép barokk Máriaszobor áll.

Léstyán Ferenc – Megszentelt kövek

A csíknagyboldogasszonyfalvi vártemplom

érint bennünket, hogy szinte észrevétlenül ottma-radunk, mert ott kell maradnunk annak szemlélé-sében.

A rózsafüzér a hűség imája is, csodálatosanbiztos segítség, ha éppen fáradtságunk miatt, vagymás okból nincs erőnk, ihletettségünk az imához.Egy tized rózsafüzér felajánlása és – bocsánat –akár bizony kissé gépiesre sikerült elimádkozása isfelemelhet bennünket, hát még azt, akiért vagyamiért felajánlottuk. Közösségben imádkozva pe -dig megtapasztalhatjuk a rózsafüzér imádkozásá-nak a közösséget egybetartó, építő erejét. Mind-egy, hogy házastársak ketten, vagy egy egésztemplomi közösség imádkozza: nem a létszám afontos. Az együtt, hangosan mondott rózsafüzérimádságban elsősorban ugyan Szűzanyánkhoz for-dulva az ő Szent Fiára, a mi Urunkra Istenünkrefigyelünk, de közben egymásra is. Az ima kötöttrendje, a felváltva mondott részek egymásutánisá-ga egységgé rendezi össze a rózsafüzért imádko-

zókat, valamit megérezhetünk általa abból, hogymilyen is az Egyházon, mint Krisztus misztikustestén belüli összetartozás, milyen jó ennek azegyetlen egységnek a részévé válni.

Rózsafüzért imádkozni: olyan, mint ajándékotkibontani, ajándékkal élni, de ezt mindenkinekmagának kell megtennie. Aki nem szánja rá magáterre, annak lehetnek fenntartásai, akár ellenérzé-sei is a „monoton ismétlődő” kötött imával szem-ben – de ezek mind eltűnnek, ha rendszeres rózsa-füzér imádkozóvá válunk. A hét napjain egymástkövetően, az örvendetes, a fájdalmas, a dicsősé-ges és a világosság rózsafüzérének titkait imád-kozva bekapcsolódunk az egész világot átölelőimafolyamba, miközben az imára szentelt időál-dozatunkat többszörösen visszakapjuk életünkminden területén. Október van. Imádkozzuk –imádkozzuk újra, imádkozzuk együtt – a rózsafü-zért. Mindennap.

Fejérdy Tamás

Életünk múlandó, egy nagy megpróbáltatás,küzdelmeknek sora, de bármilyen bánat ér, nem vagyunk elveszve, ha ér is sok csalódás, ameddig kezünkben ott van a rózsafüzér.

Kis kereszttel gyöngysor, nem sok és mégis minden, a világnak vagyonánál százszor többet ér. Vár vele a menyország, vár az örök éden, ameddig kezünkben ott van a rózsafüzér.

Mekkora kincs számunkra, azt fel sem foghatjuk, gondolatot vezet és kérést míg fel nem ér. A beteljesülést magunkénak tudhatjuk, ameddig kezünkben ott van a rózsafüzér.

Végtelen gyöngysor lapul parányi kezekben, hatalom, mely a világmindenséggel felér. Bízhatunk a végső percben s a kezdetekben, ameddig kezünkben ott van a rózsafüzér.

Taposhat titkos erő, sátáni cselvetés, vagy földi hatalom, mely sokaknak többet ér. Mindig fogjuk tudni, hogy a földi lét kevés, ameddig kezünkben ott van a rózsafüzér.

Zárug László:

A rózsafüzérA rózsafüzér

310

mennyei lángpallosú patrónusa. Remélték, hogy atovábbi viharoktól is megvédi az Istenhez legköze-lebb álló főangyal birodalmukat, a Romanitást, akeresztény római-bizánci császárságot. A SzentIstván utáni időkben egyre jobban kibontakozott avédőszent-választás kultusza. Az orosz nép SzentGyörgyöt választotta mennyei pártfogónak, mertab ban bíztak, hogy nála oltalmat találnak az or -szág felépítéséhez és a megőrzéséhez. Tekintsünkdélre is, Velencére, az akkor egyre gazdagabbá,büszkébbé és erősebbé váló városköztársaságra,mely Szent Márk evangélistába vetette reményét:ma is ő a lagúnákra épített város nagy pártfogója.Erre mindmáig büszkék, és reméljük, hogy a jövő-ben is büszkén tekint le épületeiről a szárnyasoroszlán. Ha a francia birodalomra nézünk, az ép -pen akkor kiépülő francia királyságra, ott SzentMártont láthatjuk a legfontosabb pártfogónak,mert azon a földön élte katonai és papi életét. Félköpenye – amit a koldusnak, a koldusban megje-lent Krisztusnak adott – a francia királyok számáraa nemzet országát megtartó ereklye volt. Folytat-

Nagyboldogasszony napján, évről évre fel-idézzük történelmi emlékhelyeinken Szent István,első és kereszténnyé lett királyunk alakját, ahogyBoldogságos Szüzanyánknak felajánlotta koro-nánkat, nemzetünket, gyötrelmeinket és dicsősé-günket, vagyis egész népünket fájdalmával és örö-mével együtt. Annál is inkább, mert Szent Istvánnem hagyta ránk annak dokumentumát, hogymiért választotta a mennyekbe felvett Szent Szüzetarra, hogy szakrálissá lett Szent Koronáját fel-ajánlja Neki, és nemzetének jövőjét királynői,anyai oltalmára bízza. Mi szerencsésnek tarthatjukmagunkat, merthogy ezt az örökséget immár ezeresztendeje hordozzuk, és bármennyire voltak is amagyar népnek zivataros századai, megtörve bár,ám nem megtörten él nemzet a hazában.

A magyar nép mindig átélte, hogy Mária segít-sége ott volt mellette, hiszen öt évszázadon át pén-zeit arról ismerték meg, hogy Mária képét ütöttékrá: országunkban máriással fizettünk. Alakja ottvolt a szabadságért vívott zászlónkon. Három éve,a huszadik századvégen emlékeztünk a 150 évvelezelőtti szomorú eseményről, amikor a magyarszabadságharcot leverték, gúzsba kötötték a nem-zet szabad országként való kibontakozását. Isten-nek legyen hála, annak ellenére, hogy 150 év alattannyi mindent megértünk - sőt annyi nehézséggelküszködünk ma is –, a reménycsillag, a hajnalcsil-lag, a szebb napok fényének érkezését mutató csil-lag ma is ott van a mi egünkön, a BoldogságosSzűz Mária, a Magyarok Nagyasszonya.

Elgondolkodhatunk azon is, hogy az istenigondviselés mennyire figyelmes volt hozzánk,mert a magyar nemzet Európa népei között első-ként – és valóban elsőként – tartotta királynőjének,rangban mindenki felett első asszonyának, aNagyasszonyának a Boldogságos Szűz Máriát.Utánunk jöttek a lengyelek, jóval később a bajo-rok, majd a többi nemzet.

Nézzünk csak Európa akkori térképére: láthat-juk, hogy egy-egy nemzet kihez ragaszkodott,egy-egy birodalom Isten gondviselése alatt kibevetette reményét. A bizánci birodalom, tőlünk ke -letre, erősen bízott Szent Mihály főangyalban. Ővolt a birodalom haderejének és jövőjének biztos,

Magyarok NagyasszonyaMagyarok Nagyasszonyaajánlod nekik, mint amit a szolgálat bármely cse-lekedete tudna adni. Mert így átalakítod őket,meg teremtetted őket a szívedben, s ha van valame-lyest kapcsolat köztetek, akkor a valóságban az isátalakul. Most pedig add ugyanezt az ajándékotönmagadnak. Ha mással képes voltál ezt megten-ni, akkor igazán nem lesz nehéz. Kövesd a máremlített lépéseket: egyetlen hibát és egyetlen ideg-betegséget se ítélj meg, s főleg ne ítélj el. Nem ítél-tél meg másokat, s meglepődsz, hogy te sem vagymegítélve. A hibákat vizsgáld meg, tanulmányozdés elemezd őket a jobb megértés végett, ez szere-tethez és megbocsátáshoz vezet, s örömmel fede-zed fel, hogy téged is átalakított ez a furcsán sze-rető beállítottság, hozzáállás, amit magadban érzelsaját magad iránt. Ez a beállítottság belőled ered,belőled jön és árad minden más élőlény felé.

Anthony de Mello

Ha szolgálod az embereket, akkor segíted, tá -mogatod, vigasztalod őket, fájdalmukat enyhíted.Ha belső szépségükben és jóságukban látod őket,akkor átalakítasz és teremtesz. Gondolj né hányemberre, akiket szeretsz, s akik hozzád is von -zódnak. Próbálj meg mindegyikre úgy nézni,mintha most látnád őket először, s ne engedd, hogymúltbéli ismereteid és velük kapcsolatos élménye-id befolyásoljanak, akár kellemesek, akár kelle-metlenek voltak azok. Keress olyan dolgokat, me -lyek eddig esetleg elkerülték figyelmedet a meg-szokottság miatt. A megszokottság, ismertség,ugyanis áporodottságot, vakságot és unalmat szül.Azután gondolj olyan emberekre, akiket nem sze-retsz. Először is figyeld meg, hogy mi az, amitnem szeretsz bennük, részlehajlás nélkül tanulmá-nyozd hibáikat. Vagyis nem használhatsz olyancímkéket, mint például büszke, lusta, önző ésgőgös. A címkézés a szellemi lustaság jele, mertsokkal egyszerűbb valakire egy címkét ra gasztani,mint egyediségében nézni és látni azt a személyt.

A hibákat klinikailag kell elemezned, más szó-val meg kell győződnöd tárgyilagosságodról. Fon-told meg azt a lehetőséget, hogy esetleg, amit tehibának látsz, az egyáltalán nem az, hanem valamiolyasmi, amit te neveltetésed, programozottságodmiatt nem szeretsz. Ha a hiba még ezután is ottvan, akkor értsd meg, hogy a hiba eredete gyer-mekkori élmények, múltbéli programozottság,hibás gondolkodás és észlelés, és leginkább a tu -da tosság hiányának következménye, s nem a rosszakaraté. Ahogy erre ráébredsz, hozzáállásod szere-tetté és megbocsátássá alakul, mert tanulmányoz-ni, megfigyelni és megérteni annyi, mint megbo-csátani. Miután a hibákat így végigtanulmányoz-tad, most keresd meg azokat a kincseket, amelyekebben a személyben rejtőznek, s amelyeket ide-genkedésed miatt eddig nem láttál meg. S miköz-ben ezt teszed, figyeld meg a hozzáállásodbanvagy érzésedben bekövetkező változást. Idegenke-désed ugyanis, eddig elhomályosította látásodat,akadályozott téged. Most aztán sorba vehetsz min-den egyes személyt, akivel csak élsz és dolgozol,és figyeld meg, ahogy szemedben mindegyikük át -alakul, ha így nézel rájuk. Ha így nézed őket, ak -kor a szeretetnek sokkal határtalanabb ajándékát

A márianosztrai Magyarok Nagyasszonyakegytemplomban található kép

Ne ítéljNe ítélj

Várnai Zseni:

Úgy tégy, mintha örökig élnélÚgy tégy, mintha örökig élnél

Úgy tégy, mintha örökig élnél,Úgy folytasd minden dolgodat,

Mintha már semmitől sem félnél,Az elmúlás se riogat...

Mert nem lehet fölérni ésszel,Hogy jön a Perc!

S mindent bevégzel...Megszűnsz létezni,

Nem leszel!Mintha sohase lettél volna...

S ez lenne minden élők sorsa?!

Ne gondolj erre,Nem szabad!

Csak folytasd minden dolgodat.Úgy tégy mintha örökig élnél!Hinned is kell, hogy így igaz.

Beérik majd munkád gyümölcse,Kertedből kipusztul a gaz...Teremtő zápor hull a földre,

Jogod van fényreÉs örömre...

4 9

dozóvá váljék és maradjon a nemzet. Ennek az ígé-retnek a befogadójává és megőrzőjévé váljék, aho-gyan a Szent Szűz volt. Ez már maga csodálatospárhuzam Mária fiatal élete és a magyar nép nem-zetté formálódó fiatalsága között.

Mária szíve alá fogadta az Örök Igét, de márelőbb a szívében hordozta. Az élet rendje azt mu -tatja: minden anyának majdnem egy esztendőig –kilenc hónapig – hordoznia kell magzatát, a rá va -ló odafigyeléssel, a vele való féltékeny törődésselés állandó készenléttel arra a pillanatra, mikor újéletet szül erre a világra. Népünknél kereszténysé-günk első századában mutatkozik meg ez a csodá-latos idő: Szent Istvántól befogadtuk a hitet ésSzent László királyig őrizni kellett, hogy ez azigaz élet ne legyen elpusztítható. Kilenc évtizedesküzdelmet jelentett, hogy ne pusztítsa el sem a bel-viszály, sem a kívülről támadó trónkövetelő, avagyprovinciává – ma úgy mondanák, gyarmattá –tenni akaró külső hatalmasságok, akár délről, ke -letről, vagy nyugatról jövő hatalmak. Szent Lászlókirály korára mutatkozott meg az, hogy a keresz-ténység érezhetően életképes lett a magyar nemzetjövője számára. Szent lovagkirályunkat azért vesz-szük oly nagy szeretettel körül, mert éppen az őintézkedései által nyilvánult meg az akkori Európaszámára az, hogy a kereszténység Magyarorszá-gon valóban tudatosan vállalt életformává érett,amiben a nép kitartott. Ő volt az, aki elődeit szent-té avatta, noha családja talán neheztelhetett SzentIstvánra és fiára, Imrére, mert Szent László elődeimegvakítottak és számkivetettek lettek. Ő volt az,aki szent papokat emeltetett oltárra, kiemeltenGel lértet, Csanád püspökét: tudta, hogy megmara-dásáért mit köszönhet a térítő apostoloknak, azáldozatos papoknak ez a nemzet. Ez örökség ma -rad a későbbi idők számára. Mert Szent GellérttőlApor Vilmosig vagy Márton Áronig elég gazdagazoknak a sora, akik Magyarországon a nehézidőkben a kereszténység életképességét és életere-jét akarták vigyázni és vállalni.

Jézus megszületése után Mária életében cso-dálatos gondoskodás következett a názáreti ház-ban arról a gyermekről, aki az Isten Fia volt, avilág üdvösségének a reményét hordozta és végüléletét adta, hogy mindenkinek élete legyen. Ez azéletforma is megmutatkozik a magyar történelem-ben. Bár a középkor Európája vagdalkozásoktól

hatnánk Európa más népeivel, Szent István királykortársaival, vagy a későbbi nemzedékek sorával:figyelemmel kísérhetnénk, kiket választottak esz-ményképül országuk számára.

Magyarországot, koronánkat és nemzetünket aNagyboldogasszonynak, a mennybe fölvett Máriá-nak, a mennyei kegyes pátrónának, a mindig bőke-zű, jóságában osztogatónak ajánlotta fel Szent Ist-ván királyunk. Miért tette?

Múltban, jelenben és jövőben bogozhatjuk ezt akérdést, mert a történelemben többszörösen megfo-galmazták a választ. Miért éppen az Istenszülőnek,a Boldogságos Szűz Máriának, Üdvözítőnk anyjá-nak adta át országa sorsát első szent és apostoli kirá-lyunk. Nemcsak reneszánsz költőink, a vitézlőkatonaköltőink gondolkodtak el azon, hogy nemze-tünk történelmében hogyan mutatkozott meg Máriapártfogó szeretete. Mert a Szent Szűz élete, MáriaIstenhez rendelt, gondviselését eszközlő erényeimutatják meg számunkra is a kiutat. Gondoljuk áttehát, hogyan kötődött össze a Mennyei Királyné-nak és a magyar nemzetnek az élete. Amilyen eré-nyeket ebben felismerünk, azokat minden bizony-nyal érdemes a magunk számára őrizni, és a jövő-nek továbbítani. A Szent Szűz éle tét úgy ismerjük,hogy Ő Izrael reménységét hordozta. Azt az ígére-tet, hogy Tőle fog megszületni az, akiben áldástnyer a föld minden nemzedéke. Az Isten boldoggátesz az Ő uralma alatt minden embert. Ő nem más,mint a mi megtestesült üdvözítő Urunk, Mária fia, aMegváltó. A magyar nemzet Szent István korában avárakozás idejét élte. A megelőző időkben mégin-kább, míg a kereszténységet Géza és Szent Istvánuralkodása alatt ünnepélyesen fel nem vette. De azünnepélyes felvétel, Európa keresztény államaihozvaló csatlakozás még nem azt jelentette, hogy amagyar nép egész szívével, egész erejével, mindenszellemiségével ezt a krisztusi hitet követni is tudja,vagy fogja is követni. Mert pogány lázadásokbőven támadtak a XI. és a XII. században, sőt elhú-zódtak egészen napjainkig. Szükség volt arra, hogya fel-feltörő pogányságban meglegyen az a kovász,amit mi krisztusi kovásznak nevezünk, és legyenekolyan erőskezű emberek és gyengédkezű asszo-nyok, akik ezt a kovászt állandó munkával beleakarják dagasztani az elpogányosodás lisztjébe –legyen az pártoskodás, szekularizáció, vagy bármimásnak nevezendő –, hogy valóban Krisztus-hor-

„...Az Úristen rendelte nekünk ezt a hazát!Az Úristen népe és nemzete vagyunk! Elhagyta-e az Úr valaha is azokat, akik őbenne bíztak, akik az ő törvényei szerintéltek, akik az ő parancsolatait követték? Soha! Az Úr nem hagyta el az ő magyarjait! A magyarok hagyták el az Urat! Térjetek vissza hozzá, s Ő megvédelmezbenneteket, magosra emel, de tudjátok is ezt,lássátok magatok előtt a boldogságos szép jövendőt, amit az Úr számotokra készített, lássátok, magyarok, mert ahol nincs látomás, ott elpusztula lélek s a lélekkel együtt pusztul a nép.Tiszteld a te Uradat, Istenedet és rajta kívül más isteneid ne legyenek! Minden bajodnak Ő az orvosa és minden harcodban az Ő pajzsa védelmezés az Ő ereje győzedelmeskedik benned!Az Úr erejében, szeretetében és védelmébensohase kételkedj. Minden erőd Tőle való és mindencselekedeted Őt kell szolgálja.Tiszteld Őseidet, mert rajtok keresztül nyertél életet és örököltél Istent és hazát.Légy hűséges hazádhoz és nemzetedhez, mert csak a hűségeseket védelmezi az Úr.Szeress minden magyart, akárcsak önmagadat,és légy jóindulattal másokkal szemben is.Légy becsületes, tisztességes és igaz, mert csak így nyered el az Úr szeretetét.Soha el ne feledd, egy pillanatra sem, hogy saját képére alkotott az Úr. Ameddig őt tükrözöd tettedben és gondolataidban, az Ő ereje lakozik.Ha elhagyod Őt, Ő is elhagy téged.Ha nem csak hiszed, de tudod is az Istent, az Isten ereje benned van, és hegyeket tudsz mozgatni vele!”

Pörög az orsó, s az élet fonalalepereg gyorsan, mint száraz falevél.Forró nyár után jön ősz, s hideg tél.Álmatlan éjszakák, ködös hajnalok.…Az ifjak nem is sejtik, milyen gazdagok.

Szép gyermekkor már csak távoli álom.Remeg a kéz, s a lépés tétova.Hátadra sújt a kínok ostora.Fogy a remény, s gyűlnek a bajok.…Az ifjak nem is sejtik, milyen gazdagok.

De ki ma ifjú, ne feledje el,Felette is elsuhannak az évek,És egyre halkul a vidám ének.Sóhajjá válnak zengő dallamok…Kik lélekben ifjak, csak azok boldogok.

Wass Albert:

HagyatékHagyaték

Gerő Sándor:

Emberi sorsEmberi sors

58

zajos, de hazánkban csendes hétköznapi munká-ban épültek a templomok, készültek a szent köny-vek, formálódott az imádságra nyílt ajkak magyarnyelve. Fejlődésnek indult a kézművesség, a mű -vészetek, amelyeknek sajnos csak töredékemlékeitőrizzük. Még széttört darabjaiban is – legyen azkő, vagy ötvösmunka – megmutatkozik az, hogymilyen kiművelten, milyen igényes mívességgel,milyen ragaszkodó szeretettel építette és alakítottakereszténnyé és Mária országává ezt a hazát a ma -gyar nép. Romjaiban vagy töredékeiben is leköte-leznek bennünket: mi csak úgy tudunk igazán akrisztusi jövő felé nézni, ha magunk is megújultformákban újra meg akarjuk alkotni mindazt, amitakkori elődeink alkottak. Ha erről lemondanánk,vagy azt mondanánk – Izrael népéhez hasonlóan –,hogy nincs még itt ennek az ideje, akkor időt ésvalószínűleg talajt is veszítenénk a lábunk alól.

És eljöttek Jézus életében azok a küzdelmesidők, amikor szembesülnie kellett azzal, hogy né penem fogadja el őt. Szembesülnie kellett a pogányokmagatartásformáival is. Bár mindenütt jóságot hir-detett, mégis mindenütt talált elég ellenséget. Olya-nokban, akik nem akarták felvenni az élet keresztjétmindennap, vagy kiábrándultak az Isten megpróbá-ló, de reményt adó jóságából, vagy pe dig nem hittekabban, hogy az Ő szeretete még a szenvedésen túl isgyőzni tud. Ha megnézzük a magyar népnek a sza-badságért és jóságból való, hi téért küzdő építkezé-seit – a török időtől fogva talán egészen a másodikvilágháborúig, vagy ép pen napjainkig, a hideghábo-rú utáni némaságig –, akkor úgy érezhetjük, hogy eza küzdelmes idő jel lemző ránk.

Mária pedig árnyékként követte Jézust. Éle -tében egyszer-kétszer lépett előtérbe, de csak ott,ahol az Ő élete a fia életében fontos lehet. Máriajelenléte csak ilyenkor olvasható az evangéliu-mokban. Öröm idején, mint a kánai menyegzőn,reményt adó igehirdetésben, mint Galileában, ami-kor felkereste Őt Márk evangéliuma szerint. És azút végén, a szenvedés óráiban, a kereszt alatt, ami-kor ott állt a Fájdalmas Anya, Fia megváltó művé-nek beteljesedésekor. Így tapasztalhatjuk meg miis nemzetünk életében, jövőnkre irányuló tervezé-seinkben a Nagyboldogasszony jelenlétét: a mifáj dalmainkban, keserűségeinkben, szabadulást ésüdvöt adó keresztjeinkben. Nyugalommal tölt elbennünket, reményt ad és ez örömünk forrása.

Nemzetünk történelmébe belerajzolható Máriaéletének egy-egy szakasza, ahogy Ő szolgálta Fiá-nak, a Megváltónak küldetését.

Véssük szívünkbe tehát: Szent István milynagyszerű tettet és örökséget hagyott ránk. Elköte-lezte értelmünket, erőfeszítéseinket és a szívünket,amikor a Szent Szűznek át adta a magyar népet,felajánlva Neki a Szent Ko ronát. Vegyük észre aztis, hogy régi költőink, vi tézlő és küzdő elődeinköröksége kötelez: Mária életének erényei, cseleke-detei belerajzolódtak a ma gyar nemzet történelmé-be. Ezt az örökséget kaptuk, ezt az örökséget kellhordoznunk és továbbadnunk. Vigyáznunk kell rá:szent kötelességünk nemzetünk jövője érdekébenaz új keresztény évezred kezdetén.

Ladocsi Gáspár

Kívánunk mindannyiuknak jó egészséget, bol-dogságot családjuk körében.

Fogadják szeretettel Márai Sándor „Ajándék”című versét.

És mégis, ma is, így is,örökké mennyit ad az élet!Csendesen adja, két kézzel,a reggelt és a délutánt,az alkonyt és a csillagokat,a fák fülledt illatát,a folyó zöld hullámát,egy emberi szempár visszfényét,a magányt és a lármát!Mennyit ad, milyen gazdag vagyok,minden napszakban,minden pillanatban!Ajándék ez,csodálatos ajándék.A földig hajolok,úgy köszönöm meg.”

A Szent József plébánia egyháztanácsa(forrás: internet)

„Ostoba piktor az idő, mentől tovább dol g o zikaz arcképünkön, annál jobban elrontja azt”

Jókai Mór

„Látod, így jön majd az öregség, udvariasan.(…) Nem dráma az öregség, ne félj. Egy na -pon hírt kapsz, ennyi az egész. Felnézel amunkából és az életből, szórakozottan, s aztánkészségesen mondod: „Igen, igen. Meg kellöregedni. Egy pillanat még, valamit akar-tam,… Mit is? Igen, élni. Tudom, most márkéső. Mehetünk.”

Márai Sándor

Amíg lehetAmíg lehet

Nagyasszonyunk, Egek Királynéja, Hozzád futunk évszázadok óta. Bajban, veszélyben és háború alatt reményt szívünknek a Te neved ad.

Nagyasszonyunk, Úrnőnk a mennyekben,Hozzád száll imánk ősi énekben, A Benned bízók soha nem csalódnak, menedék vagy minden magyaroknak.

Nagyasszonyunk, országunk védője, segíts, hadd kapjunk újult erőre! Kérve kérünk, gyámolíts bennünket, emeld fel újra magyar nemzetünket!

Jüling Erika:

Magyarok NagyasszonyaMagyarok Nagyasszonya

Ha édesanyád is öreg lett,és te magad is „öregebb”,ha – miket addig meg se érzett –nem bírja már a terheket...ha kedves hű szeme se lát úgyaz életbe, mint azelőtt,ha lába ügyefogyottannehezebben hordozza őt:legyen támasza erős karod,és kísérése örömed!Üt az óra, amikor sírvautoljára kísérheted.

És ha kérdez, felelj szavára!Ha újra kérdez, akkor is!Ne türelmetlenül! Gyengéden,ha megkérdez, harmadszor is!Magyarázz meg mindent derűsen,ha valamit nehezen ért!Üt az óra, melybentőled többé semmit se kérd.

Németből fordította: Túrmezei Erzsébet

Öregek napjaReggelénRózsát melengetMég a fény.

Maholnap fagy jön,Szél sivít,A rózsa tudja –És virít!

Egyik se csügged,Egy se fél.Még mind piros, mégMind fehér.

Rozsdavert szirmokJégderes,S hiszik, hogy nyílniÉrdemes!

Ti is ilyenek Legyetek!Ezüstös fejűÖregek.

Az idő dereMit akar?Aki nem csügged,Fiatal!

Öregek napjáraÖregek napjára

6

Kinek első szent királyunk Felajánlott minket: Boldogságos Szűz Mária, Tekintsd ügyeinket! Fájó szívvel, könnyes arccal ím hozzád siettünk! Magyarország Nagyasszonya, Könyörögj érettünk!

Körülvette országunkat A nyomor és ínség; Bánatunkat újra kezdjük, Noha vége sincs még! Pusztulunk, s ha te nem védesz, Semmivé kell lennünk! Magyarország Nagyasszonya, Könyörögj érettünk!

A te kerted ez az ország, Mely betegen hervad; Boldogsága virágait Fogyasztja minden nap! Kopár földje úgy nedves csak, Ha mi könnyet ejtünk... Magyarország Nagyasszonya, Könyörögj érettünk!

Mily boldog volt ez az ország, Míg teneked szolgált! Míg szerelmed ékesíté, Mint virág az oltárt! Most pusztulunk, fogyunk, veszünk, Mert téged feledtünk! Magyarország Nagyasszonya, Könyörögj érettünk!

Apáink jó erkölcsei Veszendőben vannak; Szelet vetünk, és kezeink Zivatart aratnak. Lábunk alatt fekete sír, Mennydörgés felettünk... Magyarország Nagyasszonya, Könyörögj érettünk!

7

Ősz van a természetben és van az életutunkbanis. Ilyentájt még bőven simogat minket a napsugár,ebben az időszakban van a betakarítás is. Az Önökélete is erről szólt. Nehézségek közepette felnevel-ték, majd útjára bocsájtották gyerekeiket. Mostpedig unokáik, dédunokáik életét egyengetik türe-lemmel és alázattal.

De ahogyan az ősz is lehet borús, bánatos, szo-morú, latyakos, az Önök életében is vannak nehéz-ségek. Már nem tudnak olyan könnyedén és gyor-san mozogni, hol itt fáj, hol ott fáj, sokat kell költenia gyógyszerekre is, de a szívük, az nem öregszik!

Megvívták már az élet nagy, merész csatáit. Alelkükben dúló viharok lassan lecsendesültek. Le -het, hogy fiatalon az élet becsét nem érezvén sok-szor pazarlóan bántak lehetőségeikkel. De az életadta tapasztalatok idővel bölcsességgé nemesed-tek. Ma már tudják: „Mindennek rendelt ideje van,s helye van az ég alatt minden akaratnak.”

Kívánjuk az idős és szép-korúaknak, hogy ba -jaik, problémáik ellenére is élvezzék az életük min-den egyes pillanatát, mert hatalmas ajándék az élet,és éppoly nagy kincs az, hogy embernek születtünk.Az év minden napján érezzék a család, a társadalommegbecsülését. Érezzék, hogy szükség van Önökre,érezzék, hogy vannak dolgok, amit jobban tudnak,vannak dolgok, amit csak Önök tudnak.

Azért védett, tartott-e meg Anyai szerelmed: Hogy bűn-ágyon vesszen e nép, Mit maga vetett meg...?! S elfeledje a világ, mint Téged feledtünk...! Magyarország Nagyasszonya, Könyörögj érettünk!

Ne neheztelj azokra, kik Újra hozzád térnek; –Bocsáss meg, mint anya szokott Szíve gyermekének! Légy anyánk! Mi neked újra Gyermekeid lettünk! Magyarország Nagyasszonya, Könyörögj érettünk!

Mely szép múltja sírja felett Feketében gyászol: Távozzék a nyomor, ínség E szegény hazától! A békének olajfája Viruljon felettünk! Magyarország Nagyasszonya, Könyörögj érettünk!

Szent kezeddel oltalmazd aKirály koronáját;S tedd alatta boldoggá aMagyarok hazáját!Új nap süssön ránk az égről,Kik annyit szenvedtünk...!Magyarország Nagyasszonya,Könyörögj érettünk!

Szülik József (1841–1890):

Magyarország Magyarország NagyasszonyáhozNagyasszonyához

Időskorúak, Időskorúak, szépkorúak köszöntéseszépkorúak köszöntése

„Ősi és érett kultúrákban az öregeket nemazért tisztelték, mert fáradságos életükkel ki ér -demelték, nem is abból a józan előrelátásból, hogyegyszer én is öreg leszek, s milyen jó lesz, ha nemhajítanak majd a szemétre, hanem azért, mert alélek még érzékenyebb volt, a szellem nyitottabb, saz öregember, óriási élettapasztalatával, olyan ér -tékeket jelenített meg, amely a fiatalabbak szá -mára vonzó és kívánatos volt! Az öregember akko-riban nem teher volt, hanem felbecsülhetetlen ér -ték: nem azt nézték, milyen mulandó teste, hanemhogy ki lakik benne!” – írja Müller Péter.

Az idősek világnapját 1991-ben rendezte megelőször az Egyesült Nemzetek Szervezete. Sepsi -szentgyörgyön azóta tartjuk ezt az ünnepet szinteminden év októberben.

Nagy szeretettel köszöntjük Önöket ezen szépünnep alkalmából. Önök már mind nyugdíjas éve -i ket töltik, nem azért kelnek fel korán reggel, hogya munkahelyre igyekezzenek, nem nehezül a vál-lukra a munkahelyi felelősség terhe. Elvileg nyu-godtan élhetnek kedvteléseiknek.

Elvileg, mondjuk, mert nem igen találni olyannyugdíjast, akinek nincs dolga vagy gondja. Van,aki a pénz, a nyugdíj beosztásával küszködik, van,aki a betegséggel, van, aki nem győz a gyerekein,unokáin segíteni, ennek ellenére úgy érzi, hogy acsalád terhére van, és van, akit az egyedüllét gyö-tör és sorolhatnánk.

Pedig az öregkornak számtalan erénye van.Riemann azt mondta: az érett kor egyik legfonto-sabb erénye a higgadtság, amely türelmesebbétesz másokkal és önmagunkkal szemben. Kevesebbindulattal viseltetünk a szokatlan jelenségek irántés több tárgyilagossággal ítélünk.

Más megközelítésben hasonlíthatjuk az emberiéletet a négy évszakhoz, de talán a legszebben egyfa szimbolizálja sorsunkat. Először még kismagonc, cseperedve csemete, majd sudár lesz a ter-mete, tele lesz zöld levelekkel, rügyekkel, virágbaborul, termést hoz, aztán lehullajtja a sárguló leve-leit, majd téli álmot alszik. Önök most hol is tarta-nak? A levélhullajtásnál, ami ősszel történik.

6

Kinek első szent királyunk Felajánlott minket: Boldogságos Szűz Mária, Tekintsd ügyeinket! Fájó szívvel, könnyes arccal ím hozzád siettünk! Magyarország Nagyasszonya, Könyörögj érettünk!

Körülvette országunkat A nyomor és ínség; Bánatunkat újra kezdjük, Noha vége sincs még! Pusztulunk, s ha te nem védesz, Semmivé kell lennünk! Magyarország Nagyasszonya, Könyörögj érettünk!

A te kerted ez az ország, Mely betegen hervad; Boldogsága virágait Fogyasztja minden nap! Kopár földje úgy nedves csak, Ha mi könnyet ejtünk... Magyarország Nagyasszonya, Könyörögj érettünk!

Mily boldog volt ez az ország, Míg teneked szolgált! Míg szerelmed ékesíté, Mint virág az oltárt! Most pusztulunk, fogyunk, veszünk, Mert téged feledtünk! Magyarország Nagyasszonya, Könyörögj érettünk!

Apáink jó erkölcsei Veszendőben vannak; Szelet vetünk, és kezeink Zivatart aratnak. Lábunk alatt fekete sír, Mennydörgés felettünk... Magyarország Nagyasszonya, Könyörögj érettünk!

7

Ősz van a természetben és van az életutunkbanis. Ilyentájt még bőven simogat minket a napsugár,ebben az időszakban van a betakarítás is. Az Önökélete is erről szólt. Nehézségek közepette felnevel-ték, majd útjára bocsájtották gyerekeiket. Mostpedig unokáik, dédunokáik életét egyengetik türe-lemmel és alázattal.

De ahogyan az ősz is lehet borús, bánatos, szo-morú, latyakos, az Önök életében is vannak nehéz-ségek. Már nem tudnak olyan könnyedén és gyor-san mozogni, hol itt fáj, hol ott fáj, sokat kell költenia gyógyszerekre is, de a szívük, az nem öregszik!

Megvívták már az élet nagy, merész csatáit. Alelkükben dúló viharok lassan lecsendesültek. Le -het, hogy fiatalon az élet becsét nem érezvén sok-szor pazarlóan bántak lehetőségeikkel. De az életadta tapasztalatok idővel bölcsességgé nemesed-tek. Ma már tudják: „Mindennek rendelt ideje van,s helye van az ég alatt minden akaratnak.”

Kívánjuk az idős és szép-korúaknak, hogy ba -jaik, problémáik ellenére is élvezzék az életük min-den egyes pillanatát, mert hatalmas ajándék az élet,és éppoly nagy kincs az, hogy embernek születtünk.Az év minden napján érezzék a család, a társadalommegbecsülését. Érezzék, hogy szükség van Önökre,érezzék, hogy vannak dolgok, amit jobban tudnak,vannak dolgok, amit csak Önök tudnak.

Azért védett, tartott-e meg Anyai szerelmed: Hogy bűn-ágyon vesszen e nép, Mit maga vetett meg...?! S elfeledje a világ, mint Téged feledtünk...! Magyarország Nagyasszonya, Könyörögj érettünk!

Ne neheztelj azokra, kik Újra hozzád térnek; –Bocsáss meg, mint anya szokott Szíve gyermekének! Légy anyánk! Mi neked újra Gyermekeid lettünk! Magyarország Nagyasszonya, Könyörögj érettünk!

Mely szép múltja sírja felett Feketében gyászol: Távozzék a nyomor, ínség E szegény hazától! A békének olajfája Viruljon felettünk! Magyarország Nagyasszonya, Könyörögj érettünk!

Szent kezeddel oltalmazd aKirály koronáját;S tedd alatta boldoggá aMagyarok hazáját!Új nap süssön ránk az égről,Kik annyit szenvedtünk...!Magyarország Nagyasszonya,Könyörögj érettünk!

Szülik József (1841–1890):

Magyarország Magyarország NagyasszonyáhozNagyasszonyához

Időskorúak, Időskorúak, szépkorúak köszöntéseszépkorúak köszöntése

„Ősi és érett kultúrákban az öregeket nemazért tisztelték, mert fáradságos életükkel ki ér -demelték, nem is abból a józan előrelátásból, hogyegyszer én is öreg leszek, s milyen jó lesz, ha nemhajítanak majd a szemétre, hanem azért, mert alélek még érzékenyebb volt, a szellem nyitottabb, saz öregember, óriási élettapasztalatával, olyan ér -tékeket jelenített meg, amely a fiatalabbak szá -mára vonzó és kívánatos volt! Az öregember akko-riban nem teher volt, hanem felbecsülhetetlen ér -ték: nem azt nézték, milyen mulandó teste, hanemhogy ki lakik benne!” – írja Müller Péter.

Az idősek világnapját 1991-ben rendezte megelőször az Egyesült Nemzetek Szervezete. Sepsi -szentgyörgyön azóta tartjuk ezt az ünnepet szinteminden év októberben.

Nagy szeretettel köszöntjük Önöket ezen szépünnep alkalmából. Önök már mind nyugdíjas éve -i ket töltik, nem azért kelnek fel korán reggel, hogya munkahelyre igyekezzenek, nem nehezül a vál-lukra a munkahelyi felelősség terhe. Elvileg nyu-godtan élhetnek kedvteléseiknek.

Elvileg, mondjuk, mert nem igen találni olyannyugdíjast, akinek nincs dolga vagy gondja. Van,aki a pénz, a nyugdíj beosztásával küszködik, van,aki a betegséggel, van, aki nem győz a gyerekein,unokáin segíteni, ennek ellenére úgy érzi, hogy acsalád terhére van, és van, akit az egyedüllét gyö-tör és sorolhatnánk.

Pedig az öregkornak számtalan erénye van.Riemann azt mondta: az érett kor egyik legfonto-sabb erénye a higgadtság, amely türelmesebbétesz másokkal és önmagunkkal szemben. Kevesebbindulattal viseltetünk a szokatlan jelenségek irántés több tárgyilagossággal ítélünk.

Más megközelítésben hasonlíthatjuk az emberiéletet a négy évszakhoz, de talán a legszebben egyfa szimbolizálja sorsunkat. Először még kismagonc, cseperedve csemete, majd sudár lesz a ter-mete, tele lesz zöld levelekkel, rügyekkel, virágbaborul, termést hoz, aztán lehullajtja a sárguló leve-leit, majd téli álmot alszik. Önök most hol is tarta-nak? A levélhullajtásnál, ami ősszel történik.

58

zajos, de hazánkban csendes hétköznapi munká-ban épültek a templomok, készültek a szent köny-vek, formálódott az imádságra nyílt ajkak magyarnyelve. Fejlődésnek indult a kézművesség, a mű -vészetek, amelyeknek sajnos csak töredékemlékeitőrizzük. Még széttört darabjaiban is – legyen azkő, vagy ötvösmunka – megmutatkozik az, hogymilyen kiművelten, milyen igényes mívességgel,milyen ragaszkodó szeretettel építette és alakítottakereszténnyé és Mária országává ezt a hazát a ma -gyar nép. Romjaiban vagy töredékeiben is leköte-leznek bennünket: mi csak úgy tudunk igazán akrisztusi jövő felé nézni, ha magunk is megújultformákban újra meg akarjuk alkotni mindazt, amitakkori elődeink alkottak. Ha erről lemondanánk,vagy azt mondanánk – Izrael népéhez hasonlóan –,hogy nincs még itt ennek az ideje, akkor időt ésvalószínűleg talajt is veszítenénk a lábunk alól.

És eljöttek Jézus életében azok a küzdelmesidők, amikor szembesülnie kellett azzal, hogy né penem fogadja el őt. Szembesülnie kellett a pogányokmagatartásformáival is. Bár mindenütt jóságot hir-detett, mégis mindenütt talált elég ellenséget. Olya-nokban, akik nem akarták felvenni az élet keresztjétmindennap, vagy kiábrándultak az Isten megpróbá-ló, de reményt adó jóságából, vagy pe dig nem hittekabban, hogy az Ő szeretete még a szenvedésen túl isgyőzni tud. Ha megnézzük a magyar népnek a sza-badságért és jóságból való, hi téért küzdő építkezé-seit – a török időtől fogva talán egészen a másodikvilágháborúig, vagy ép pen napjainkig, a hideghábo-rú utáni némaságig –, akkor úgy érezhetjük, hogy eza küzdelmes idő jel lemző ránk.

Mária pedig árnyékként követte Jézust. Éle -tében egyszer-kétszer lépett előtérbe, de csak ott,ahol az Ő élete a fia életében fontos lehet. Máriajelenléte csak ilyenkor olvasható az evangéliu-mokban. Öröm idején, mint a kánai menyegzőn,reményt adó igehirdetésben, mint Galileában, ami-kor felkereste Őt Márk evangéliuma szerint. És azút végén, a szenvedés óráiban, a kereszt alatt, ami-kor ott állt a Fájdalmas Anya, Fia megváltó művé-nek beteljesedésekor. Így tapasztalhatjuk meg miis nemzetünk életében, jövőnkre irányuló tervezé-seinkben a Nagyboldogasszony jelenlétét: a mifáj dalmainkban, keserűségeinkben, szabadulást ésüdvöt adó keresztjeinkben. Nyugalommal tölt elbennünket, reményt ad és ez örömünk forrása.

Nemzetünk történelmébe belerajzolható Máriaéletének egy-egy szakasza, ahogy Ő szolgálta Fiá-nak, a Megváltónak küldetését.

Véssük szívünkbe tehát: Szent István milynagyszerű tettet és örökséget hagyott ránk. Elköte-lezte értelmünket, erőfeszítéseinket és a szívünket,amikor a Szent Szűznek át adta a magyar népet,felajánlva Neki a Szent Ko ronát. Vegyük észre aztis, hogy régi költőink, vi tézlő és küzdő elődeinköröksége kötelez: Mária életének erényei, cseleke-detei belerajzolódtak a ma gyar nemzet történelmé-be. Ezt az örökséget kaptuk, ezt az örökséget kellhordoznunk és továbbadnunk. Vigyáznunk kell rá:szent kötelességünk nemzetünk jövője érdekébenaz új keresztény évezred kezdetén.

Ladocsi Gáspár

Kívánunk mindannyiuknak jó egészséget, bol-dogságot családjuk körében.

Fogadják szeretettel Márai Sándor „Ajándék”című versét.

És mégis, ma is, így is,örökké mennyit ad az élet!Csendesen adja, két kézzel,a reggelt és a délutánt,az alkonyt és a csillagokat,a fák fülledt illatát,a folyó zöld hullámát,egy emberi szempár visszfényét,a magányt és a lármát!Mennyit ad, milyen gazdag vagyok,minden napszakban,minden pillanatban!Ajándék ez,csodálatos ajándék.A földig hajolok,úgy köszönöm meg.”

A Szent József plébánia egyháztanácsa(forrás: internet)

„Ostoba piktor az idő, mentől tovább dol g o zikaz arcképünkön, annál jobban elrontja azt”

Jókai Mór

„Látod, így jön majd az öregség, udvariasan.(…) Nem dráma az öregség, ne félj. Egy na -pon hírt kapsz, ennyi az egész. Felnézel amunkából és az életből, szórakozottan, s aztánkészségesen mondod: „Igen, igen. Meg kellöregedni. Egy pillanat még, valamit akar-tam,… Mit is? Igen, élni. Tudom, most márkéső. Mehetünk.”

Márai Sándor

Amíg lehetAmíg lehet

Nagyasszonyunk, Egek Királynéja, Hozzád futunk évszázadok óta. Bajban, veszélyben és háború alatt reményt szívünknek a Te neved ad.

Nagyasszonyunk, Úrnőnk a mennyekben,Hozzád száll imánk ősi énekben, A Benned bízók soha nem csalódnak, menedék vagy minden magyaroknak.

Nagyasszonyunk, országunk védője, segíts, hadd kapjunk újult erőre! Kérve kérünk, gyámolíts bennünket, emeld fel újra magyar nemzetünket!

Jüling Erika:

Magyarok NagyasszonyaMagyarok Nagyasszonya

Ha édesanyád is öreg lett,és te magad is „öregebb”,ha – miket addig meg se érzett –nem bírja már a terheket...ha kedves hű szeme se lát úgyaz életbe, mint azelőtt,ha lába ügyefogyottannehezebben hordozza őt:legyen támasza erős karod,és kísérése örömed!Üt az óra, amikor sírvautoljára kísérheted.

És ha kérdez, felelj szavára!Ha újra kérdez, akkor is!Ne türelmetlenül! Gyengéden,ha megkérdez, harmadszor is!Magyarázz meg mindent derűsen,ha valamit nehezen ért!Üt az óra, melybentőled többé semmit se kérd.

Németből fordította: Túrmezei Erzsébet

Öregek napjaReggelénRózsát melengetMég a fény.

Maholnap fagy jön,Szél sivít,A rózsa tudja –És virít!

Egyik se csügged,Egy se fél.Még mind piros, mégMind fehér.

Rozsdavert szirmokJégderes,S hiszik, hogy nyílniÉrdemes!

Ti is ilyenek Legyetek!Ezüstös fejűÖregek.

Az idő dereMit akar?Aki nem csügged,Fiatal!

Öregek napjáraÖregek napjára

4 9

dozóvá váljék és maradjon a nemzet. Ennek az ígé-retnek a befogadójává és megőrzőjévé váljék, aho-gyan a Szent Szűz volt. Ez már maga csodálatospárhuzam Mária fiatal élete és a magyar nép nem-zetté formálódó fiatalsága között.

Mária szíve alá fogadta az Örök Igét, de márelőbb a szívében hordozta. Az élet rendje azt mu -tatja: minden anyának majdnem egy esztendőig –kilenc hónapig – hordoznia kell magzatát, a rá va -ló odafigyeléssel, a vele való féltékeny törődésselés állandó készenléttel arra a pillanatra, mikor újéletet szül erre a világra. Népünknél kereszténysé-günk első századában mutatkozik meg ez a csodá-latos idő: Szent Istvántól befogadtuk a hitet ésSzent László királyig őrizni kellett, hogy ez azigaz élet ne legyen elpusztítható. Kilenc évtizedesküzdelmet jelentett, hogy ne pusztítsa el sem a bel-viszály, sem a kívülről támadó trónkövetelő, avagyprovinciává – ma úgy mondanák, gyarmattá –tenni akaró külső hatalmasságok, akár délről, ke -letről, vagy nyugatról jövő hatalmak. Szent Lászlókirály korára mutatkozott meg az, hogy a keresz-ténység érezhetően életképes lett a magyar nemzetjövője számára. Szent lovagkirályunkat azért vesz-szük oly nagy szeretettel körül, mert éppen az őintézkedései által nyilvánult meg az akkori Európaszámára az, hogy a kereszténység Magyarorszá-gon valóban tudatosan vállalt életformává érett,amiben a nép kitartott. Ő volt az, aki elődeit szent-té avatta, noha családja talán neheztelhetett SzentIstvánra és fiára, Imrére, mert Szent László elődeimegvakítottak és számkivetettek lettek. Ő volt az,aki szent papokat emeltetett oltárra, kiemeltenGel lértet, Csanád püspökét: tudta, hogy megmara-dásáért mit köszönhet a térítő apostoloknak, azáldozatos papoknak ez a nemzet. Ez örökség ma -rad a későbbi idők számára. Mert Szent GellérttőlApor Vilmosig vagy Márton Áronig elég gazdagazoknak a sora, akik Magyarországon a nehézidőkben a kereszténység életképességét és életere-jét akarták vigyázni és vállalni.

Jézus megszületése után Mária életében cso-dálatos gondoskodás következett a názáreti ház-ban arról a gyermekről, aki az Isten Fia volt, avilág üdvösségének a reményét hordozta és végüléletét adta, hogy mindenkinek élete legyen. Ez azéletforma is megmutatkozik a magyar történelem-ben. Bár a középkor Európája vagdalkozásoktól

hatnánk Európa más népeivel, Szent István királykortársaival, vagy a későbbi nemzedékek sorával:figyelemmel kísérhetnénk, kiket választottak esz-ményképül országuk számára.

Magyarországot, koronánkat és nemzetünket aNagyboldogasszonynak, a mennybe fölvett Máriá-nak, a mennyei kegyes pátrónának, a mindig bőke-zű, jóságában osztogatónak ajánlotta fel Szent Ist-ván királyunk. Miért tette?

Múltban, jelenben és jövőben bogozhatjuk ezt akérdést, mert a történelemben többszörösen megfo-galmazták a választ. Miért éppen az Istenszülőnek,a Boldogságos Szűz Máriának, Üdvözítőnk anyjá-nak adta át országa sorsát első szent és apostoli kirá-lyunk. Nemcsak reneszánsz költőink, a vitézlőkatonaköltőink gondolkodtak el azon, hogy nemze-tünk történelmében hogyan mutatkozott meg Máriapártfogó szeretete. Mert a Szent Szűz élete, MáriaIstenhez rendelt, gondviselését eszközlő erényeimutatják meg számunkra is a kiutat. Gondoljuk áttehát, hogyan kötődött össze a Mennyei Királyné-nak és a magyar nemzetnek az élete. Amilyen eré-nyeket ebben felismerünk, azokat minden bizony-nyal érdemes a magunk számára őrizni, és a jövő-nek továbbítani. A Szent Szűz éle tét úgy ismerjük,hogy Ő Izrael reménységét hordozta. Azt az ígére-tet, hogy Tőle fog megszületni az, akiben áldástnyer a föld minden nemzedéke. Az Isten boldoggátesz az Ő uralma alatt minden embert. Ő nem más,mint a mi megtestesült üdvözítő Urunk, Mária fia, aMegváltó. A magyar nemzet Szent István korában avárakozás idejét élte. A megelőző időkben mégin-kább, míg a kereszténységet Géza és Szent Istvánuralkodása alatt ünnepélyesen fel nem vette. De azünnepélyes felvétel, Európa keresztény államaihozvaló csatlakozás még nem azt jelentette, hogy amagyar nép egész szívével, egész erejével, mindenszellemiségével ezt a krisztusi hitet követni is tudja,vagy fogja is követni. Mert pogány lázadásokbőven támadtak a XI. és a XII. században, sőt elhú-zódtak egészen napjainkig. Szükség volt arra, hogya fel-feltörő pogányságban meglegyen az a kovász,amit mi krisztusi kovásznak nevezünk, és legyenekolyan erőskezű emberek és gyengédkezű asszo-nyok, akik ezt a kovászt állandó munkával beleakarják dagasztani az elpogányosodás lisztjébe –legyen az pártoskodás, szekularizáció, vagy bármimásnak nevezendő –, hogy valóban Krisztus-hor-

„...Az Úristen rendelte nekünk ezt a hazát!Az Úristen népe és nemzete vagyunk! Elhagyta-e az Úr valaha is azokat, akik őbenne bíztak, akik az ő törvényei szerintéltek, akik az ő parancsolatait követték? Soha! Az Úr nem hagyta el az ő magyarjait! A magyarok hagyták el az Urat! Térjetek vissza hozzá, s Ő megvédelmezbenneteket, magosra emel, de tudjátok is ezt,lássátok magatok előtt a boldogságos szép jövendőt, amit az Úr számotokra készített, lássátok, magyarok, mert ahol nincs látomás, ott elpusztula lélek s a lélekkel együtt pusztul a nép.Tiszteld a te Uradat, Istenedet és rajta kívül más isteneid ne legyenek! Minden bajodnak Ő az orvosa és minden harcodban az Ő pajzsa védelmezés az Ő ereje győzedelmeskedik benned!Az Úr erejében, szeretetében és védelmébensohase kételkedj. Minden erőd Tőle való és mindencselekedeted Őt kell szolgálja.Tiszteld Őseidet, mert rajtok keresztül nyertél életet és örököltél Istent és hazát.Légy hűséges hazádhoz és nemzetedhez, mert csak a hűségeseket védelmezi az Úr.Szeress minden magyart, akárcsak önmagadat,és légy jóindulattal másokkal szemben is.Légy becsületes, tisztességes és igaz, mert csak így nyered el az Úr szeretetét.Soha el ne feledd, egy pillanatra sem, hogy saját képére alkotott az Úr. Ameddig őt tükrözöd tettedben és gondolataidban, az Ő ereje lakozik.Ha elhagyod Őt, Ő is elhagy téged.Ha nem csak hiszed, de tudod is az Istent, az Isten ereje benned van, és hegyeket tudsz mozgatni vele!”

Pörög az orsó, s az élet fonalalepereg gyorsan, mint száraz falevél.Forró nyár után jön ősz, s hideg tél.Álmatlan éjszakák, ködös hajnalok.…Az ifjak nem is sejtik, milyen gazdagok.

Szép gyermekkor már csak távoli álom.Remeg a kéz, s a lépés tétova.Hátadra sújt a kínok ostora.Fogy a remény, s gyűlnek a bajok.…Az ifjak nem is sejtik, milyen gazdagok.

De ki ma ifjú, ne feledje el,Felette is elsuhannak az évek,És egyre halkul a vidám ének.Sóhajjá válnak zengő dallamok…Kik lélekben ifjak, csak azok boldogok.

Wass Albert:

HagyatékHagyaték

Gerő Sándor:

Emberi sorsEmberi sors

310

mennyei lángpallosú patrónusa. Remélték, hogy atovábbi viharoktól is megvédi az Istenhez legköze-lebb álló főangyal birodalmukat, a Romanitást, akeresztény római-bizánci császárságot. A SzentIstván utáni időkben egyre jobban kibontakozott avédőszent-választás kultusza. Az orosz nép SzentGyörgyöt választotta mennyei pártfogónak, mertab ban bíztak, hogy nála oltalmat találnak az or -szág felépítéséhez és a megőrzéséhez. Tekintsünkdélre is, Velencére, az akkor egyre gazdagabbá,büszkébbé és erősebbé váló városköztársaságra,mely Szent Márk evangélistába vetette reményét:ma is ő a lagúnákra épített város nagy pártfogója.Erre mindmáig büszkék, és reméljük, hogy a jövő-ben is büszkén tekint le épületeiről a szárnyasoroszlán. Ha a francia birodalomra nézünk, az ép -pen akkor kiépülő francia királyságra, ott SzentMártont láthatjuk a legfontosabb pártfogónak,mert azon a földön élte katonai és papi életét. Félköpenye – amit a koldusnak, a koldusban megje-lent Krisztusnak adott – a francia királyok számáraa nemzet országát megtartó ereklye volt. Folytat-

Nagyboldogasszony napján, évről évre fel-idézzük történelmi emlékhelyeinken Szent István,első és kereszténnyé lett királyunk alakját, ahogyBoldogságos Szüzanyánknak felajánlotta koro-nánkat, nemzetünket, gyötrelmeinket és dicsősé-günket, vagyis egész népünket fájdalmával és örö-mével együtt. Annál is inkább, mert Szent Istvánnem hagyta ránk annak dokumentumát, hogymiért választotta a mennyekbe felvett Szent Szüzetarra, hogy szakrálissá lett Szent Koronáját fel-ajánlja Neki, és nemzetének jövőjét királynői,anyai oltalmára bízza. Mi szerencsésnek tarthatjukmagunkat, merthogy ezt az örökséget immár ezeresztendeje hordozzuk, és bármennyire voltak is amagyar népnek zivataros századai, megtörve bár,ám nem megtörten él nemzet a hazában.

A magyar nép mindig átélte, hogy Mária segít-sége ott volt mellette, hiszen öt évszázadon át pén-zeit arról ismerték meg, hogy Mária képét ütöttékrá: országunkban máriással fizettünk. Alakja ottvolt a szabadságért vívott zászlónkon. Három éve,a huszadik századvégen emlékeztünk a 150 évvelezelőtti szomorú eseményről, amikor a magyarszabadságharcot leverték, gúzsba kötötték a nem-zet szabad országként való kibontakozását. Isten-nek legyen hála, annak ellenére, hogy 150 év alattannyi mindent megértünk - sőt annyi nehézséggelküszködünk ma is –, a reménycsillag, a hajnalcsil-lag, a szebb napok fényének érkezését mutató csil-lag ma is ott van a mi egünkön, a BoldogságosSzűz Mária, a Magyarok Nagyasszonya.

Elgondolkodhatunk azon is, hogy az istenigondviselés mennyire figyelmes volt hozzánk,mert a magyar nemzet Európa népei között első-ként – és valóban elsőként – tartotta királynőjének,rangban mindenki felett első asszonyának, aNagyasszonyának a Boldogságos Szűz Máriát.Utánunk jöttek a lengyelek, jóval később a bajo-rok, majd a többi nemzet.

Nézzünk csak Európa akkori térképére: láthat-juk, hogy egy-egy nemzet kihez ragaszkodott,egy-egy birodalom Isten gondviselése alatt kibevetette reményét. A bizánci birodalom, tőlünk ke -letre, erősen bízott Szent Mihály főangyalban. Ővolt a birodalom haderejének és jövőjének biztos,

Magyarok NagyasszonyaMagyarok Nagyasszonyaajánlod nekik, mint amit a szolgálat bármely cse-lekedete tudna adni. Mert így átalakítod őket,meg teremtetted őket a szívedben, s ha van valame-lyest kapcsolat köztetek, akkor a valóságban az isátalakul. Most pedig add ugyanezt az ajándékotönmagadnak. Ha mással képes voltál ezt megten-ni, akkor igazán nem lesz nehéz. Kövesd a máremlített lépéseket: egyetlen hibát és egyetlen ideg-betegséget se ítélj meg, s főleg ne ítélj el. Nem ítél-tél meg másokat, s meglepődsz, hogy te sem vagymegítélve. A hibákat vizsgáld meg, tanulmányozdés elemezd őket a jobb megértés végett, ez szere-tethez és megbocsátáshoz vezet, s örömmel fede-zed fel, hogy téged is átalakított ez a furcsán sze-rető beállítottság, hozzáállás, amit magadban érzelsaját magad iránt. Ez a beállítottság belőled ered,belőled jön és árad minden más élőlény felé.

Anthony de Mello

Ha szolgálod az embereket, akkor segíted, tá -mogatod, vigasztalod őket, fájdalmukat enyhíted.Ha belső szépségükben és jóságukban látod őket,akkor átalakítasz és teremtesz. Gondolj né hányemberre, akiket szeretsz, s akik hozzád is von -zódnak. Próbálj meg mindegyikre úgy nézni,mintha most látnád őket először, s ne engedd, hogymúltbéli ismereteid és velük kapcsolatos élménye-id befolyásoljanak, akár kellemesek, akár kelle-metlenek voltak azok. Keress olyan dolgokat, me -lyek eddig esetleg elkerülték figyelmedet a meg-szokottság miatt. A megszokottság, ismertség,ugyanis áporodottságot, vakságot és unalmat szül.Azután gondolj olyan emberekre, akiket nem sze-retsz. Először is figyeld meg, hogy mi az, amitnem szeretsz bennük, részlehajlás nélkül tanulmá-nyozd hibáikat. Vagyis nem használhatsz olyancímkéket, mint például büszke, lusta, önző ésgőgös. A címkézés a szellemi lustaság jele, mertsokkal egyszerűbb valakire egy címkét ra gasztani,mint egyediségében nézni és látni azt a személyt.

A hibákat klinikailag kell elemezned, más szó-val meg kell győződnöd tárgyilagosságodról. Fon-told meg azt a lehetőséget, hogy esetleg, amit tehibának látsz, az egyáltalán nem az, hanem valamiolyasmi, amit te neveltetésed, programozottságodmiatt nem szeretsz. Ha a hiba még ezután is ottvan, akkor értsd meg, hogy a hiba eredete gyer-mekkori élmények, múltbéli programozottság,hibás gondolkodás és észlelés, és leginkább a tu -da tosság hiányának következménye, s nem a rosszakaraté. Ahogy erre ráébredsz, hozzáállásod szere-tetté és megbocsátássá alakul, mert tanulmányoz-ni, megfigyelni és megérteni annyi, mint megbo-csátani. Miután a hibákat így végigtanulmányoz-tad, most keresd meg azokat a kincseket, amelyekebben a személyben rejtőznek, s amelyeket ide-genkedésed miatt eddig nem láttál meg. S miköz-ben ezt teszed, figyeld meg a hozzáállásodbanvagy érzésedben bekövetkező változást. Idegenke-désed ugyanis, eddig elhomályosította látásodat,akadályozott téged. Most aztán sorba vehetsz min-den egyes személyt, akivel csak élsz és dolgozol,és figyeld meg, ahogy szemedben mindegyikük át -alakul, ha így nézel rájuk. Ha így nézed őket, ak -kor a szeretetnek sokkal határtalanabb ajándékát

A márianosztrai Magyarok Nagyasszonyakegytemplomban található kép

Ne ítéljNe ítélj

Várnai Zseni:

Úgy tégy, mintha örökig élnélÚgy tégy, mintha örökig élnél

Úgy tégy, mintha örökig élnél,Úgy folytasd minden dolgodat,

Mintha már semmitől sem félnél,Az elmúlás se riogat...

Mert nem lehet fölérni ésszel,Hogy jön a Perc!

S mindent bevégzel...Megszűnsz létezni,

Nem leszel!Mintha sohase lettél volna...

S ez lenne minden élők sorsa?!

Ne gondolj erre,Nem szabad!

Csak folytasd minden dolgodat.Úgy tégy mintha örökig élnél!Hinned is kell, hogy így igaz.

Beérik majd munkád gyümölcse,Kertedből kipusztul a gaz...Teremtő zápor hull a földre,

Jogod van fényreÉs örömre...

2 11

Csíknagyboldogasszony – CsíkkarcfalvaCsíknagyboldogasszony – Csíkkarcfalva

Sok esetben a templom címe több falu közös neve. Ebben is Nagyboldogasszony négy falunak közöstemploma és egyházközségi neve: Karcfalva, ahol a templom áll, Jenőfalva, Csíkdánfalva és Csíkmadaras.Utóbbi kettőből később önálló plébánia lett. A pápai tizedjegyzék régi közlői nem ismerték és nem említikNagyboldogasszonyt. Legújabb római kutatás fedte fel, hogy 1332-ben ez is szerepel: „E(cclesia) B(eatae)Mariae Virginis“. 1406-ban Lőrinc pap a csíknagyboldogasszonyi plébános, aki Csík-Gyergyó alespereseis oláfalvi származású. 1540-ben egy kehely feliratán Tamás nagyboldogasszonyi születésű papról vanadat. A pápai tizedjegyzék korának temploma helyén 1444-ben új templomot építenek. Pontos dátumátjelezte a templom déli kapujának szemöldökkövén három, felül nyitott nyolcas, vagyis: 444. Sajnos ezeltűnt, amikor a hajót lebontották. 1796-ban ugyanis új hajót építenek. Egykor gótikus ablakaiból egyethagytak meg egészen, a többit befalazták. Nagyon szép a gótikus fali szentségfülke. A múlt század elejénúj sekrestyét építenek, amikor befalazzák a régi sekrestye gótikus ajtókeretét. Az 1958. évi renováláskorhozták felszínre. A diadalív félköríves. A templom középkori emlékei közé tartozik a fent említett 1540-ből való kehely, egy másik kehely az 157-es évekből (utolsó számjegy hiányzik). A templomot Csík leg-magasabb 4 öles várfala veszi körül, fedett gyilokfolyosóval és lőrésekkel. Keleti bástyájából emelkedikki a torony. A hajó lebontásakor érdekes régi tárgyakat (rézcsészék, rézkés stb.) találtak, melyek a bécsimúzeumba kerültek. Különös leletnek számít az az emberi csontváz, mely álló állapotban volt befalazva,kezében egy pár patkóval. A templomhoz vezető déli oldalon szép barokk Máriaszobor áll.

Léstyán Ferenc – Megszentelt kövek

A csíknagyboldogasszonyfalvi vártemplom

érint bennünket, hogy szinte észrevétlenül ottma-radunk, mert ott kell maradnunk annak szemlélé-sében.

A rózsafüzér a hűség imája is, csodálatosanbiztos segítség, ha éppen fáradtságunk miatt, vagymás okból nincs erőnk, ihletettségünk az imához.Egy tized rózsafüzér felajánlása és – bocsánat –akár bizony kissé gépiesre sikerült elimádkozása isfelemelhet bennünket, hát még azt, akiért vagyamiért felajánlottuk. Közösségben imádkozva pe -dig megtapasztalhatjuk a rózsafüzér imádkozásá-nak a közösséget egybetartó, építő erejét. Mind-egy, hogy házastársak ketten, vagy egy egésztemplomi közösség imádkozza: nem a létszám afontos. Az együtt, hangosan mondott rózsafüzérimádságban elsősorban ugyan Szűzanyánkhoz for-dulva az ő Szent Fiára, a mi Urunkra Istenünkrefigyelünk, de közben egymásra is. Az ima kötöttrendje, a felváltva mondott részek egymásutánisá-ga egységgé rendezi össze a rózsafüzért imádko-

zókat, valamit megérezhetünk általa abból, hogymilyen is az Egyházon, mint Krisztus misztikustestén belüli összetartozás, milyen jó ennek azegyetlen egységnek a részévé válni.

Rózsafüzért imádkozni: olyan, mint ajándékotkibontani, ajándékkal élni, de ezt mindenkinekmagának kell megtennie. Aki nem szánja rá magáterre, annak lehetnek fenntartásai, akár ellenérzé-sei is a „monoton ismétlődő” kötött imával szem-ben – de ezek mind eltűnnek, ha rendszeres rózsa-füzér imádkozóvá válunk. A hét napjain egymástkövetően, az örvendetes, a fájdalmas, a dicsősé-ges és a világosság rózsafüzérének titkait imád-kozva bekapcsolódunk az egész világot átölelőimafolyamba, miközben az imára szentelt időál-dozatunkat többszörösen visszakapjuk életünkminden területén. Október van. Imádkozzuk –imádkozzuk újra, imádkozzuk együtt – a rózsafü-zért. Mindennap.

Fejérdy Tamás

Életünk múlandó, egy nagy megpróbáltatás,küzdelmeknek sora, de bármilyen bánat ér, nem vagyunk elveszve, ha ér is sok csalódás, ameddig kezünkben ott van a rózsafüzér.

Kis kereszttel gyöngysor, nem sok és mégis minden, a világnak vagyonánál százszor többet ér. Vár vele a menyország, vár az örök éden, ameddig kezünkben ott van a rózsafüzér.

Mekkora kincs számunkra, azt fel sem foghatjuk, gondolatot vezet és kérést míg fel nem ér. A beteljesülést magunkénak tudhatjuk, ameddig kezünkben ott van a rózsafüzér.

Végtelen gyöngysor lapul parányi kezekben, hatalom, mely a világmindenséggel felér. Bízhatunk a végső percben s a kezdetekben, ameddig kezünkben ott van a rózsafüzér.

Taposhat titkos erő, sátáni cselvetés, vagy földi hatalom, mely sokaknak többet ér. Mindig fogjuk tudni, hogy a földi lét kevés, ameddig kezünkben ott van a rózsafüzér.

Zárug László:

A rózsafüzérA rózsafüzér

EGYHÁZI

XIX. évfolyam 10. szám (222.) 2017 októberMAGUNKRÓL – MAGUNKNAKMAGUNKRÓL – MAGUNKNAK

12

A szent keresztségben A szent keresztségben részesültek:részesültek:

– Sajtos Máté, Cristophor Carter Tamás,Kész Attila Szabolcs József, Kicsid Abigél,Szmolka Emese Erzsébet, Bíró Balázs, NagyZsófia Mária, Kuti Ádám, Rácz Sára, OláhSzonja Anna, Pászka Horka György, Beke Han -na, Csia Csenge.

Szentségi házasságot kötöttek:Szentségi házasságot kötöttek:

– Damian Dániel – Kiss Krisztina, KondorFerencz – Suciu Andrea, Oláh Zsolt Attila –Mike Csilla.

Az Úr hazahívta:Az Úr hazahívta:

– Calalb Rozália, Gothár Vilma, KelemenTibor, Suciu Etelka, Nagy József, Radó György.

Irgalmas Jézus, adj nekikIrgalmas Jézus, adj nekikörök nyugodalmat!örök nyugodalmat!

ww

w.k

atol

ikus

seps

i.ro

EGYHÁZI TUDÓSÍTÓ – Katolikus havilap.Kiadja a sepsiszentgyörgyi Szent József plébánia.

Főszerkesztő: Szabó Lajos. Szerkesz tő ség: Sep siszentgyörgy, Viitorului 2/A/4,

tel. 0722-687 448, egyhazitudosito@gmail.comSzerkesztés, nyom dai előkészítés: Dávid Péter.

Nyomda: DEICO – Sepsiszentgyörgy ISSN: 2248-1532

S E P S I S Z E N T G Y Ö R G Y I

TUDÓSÍTÓ

Petőfivel vallották: legyen elved, s hited s azt ki -mond, ha mindjárt életeddel fizeted.

2. A közösség szolgálatában. Kilépve azegyéni önös érdekek útvesztőiből, a közösség ja -vára, anyagi és lelki felemelkedéséért és megma-radásáért küzdöttek. Jézustól tanulták meg: na -gyobb szeretete senkinek sincs annál, aki életét ad -ja barátaiért. S ők életüket, szabadságukat, vérüketadták az emberért, értünk, szabadságunkért, a jö -vőnkért.

3. Hősök voltak az Istenhit megélésében. Ésez tette őket lelkileg erőssé. A hit volt az a lámpa,mely a sötét aradi börtöncellába is bevilágított sreményt, bátorságot, kitartást kölcsönzött a végze-tes napon is. Feszülettel, keresztvetéssel, imádság-gal erősítették a hit lángját, hogy az ki ne aludjon,mert vaksötét az éj, ha kihuny a parányi fáklya.

Szemlélve emberi és lelki nagyságukat megkell hogy érintsenek minket is. Jövőt építő és for-máló emberekként, a hős elődöknek hős fiaivá,utódaivá kell válnunk. Hűségünket alakítanunkkell. Jelszavunk csak ez lehet: Nem adom fel!Önző világunk megöli a jóságot, még ma a szere-tet civilizációjának építésébe kell fognunk. Külön-ben megöl bennünket az „ego”, az önzés. Postmodern világunkban az Istenhit-nélküliség a teljeskiüresedéshez vezet.

Az Istenhitben s annak megerősödésében ésmegélésében is akarjuk utánozni a hős férfiakat.Ebben a fennkölt órában mennyei Atyánk ál dá sátkérjük a hősök lelki üdvösségéért. Adjon az Úrnekik örök nyugodalmat. Ugyanakkor magunkért,jövőnkért is imádkozzunk, hogy le gyünk az aradihősöknek hős unokái, gyermekei, s épüljön a sza-badság, az Istenhitben megélt remény és a szeretet.

Ft. Szabó Lajos, címzetes kanonok, esperes Elhangzott Sepsiszentgyörgyön,

a 2017. október 6-i megemlékezésen

Elmondása közben érezhetünk rá ennek az i ma -formának az ízére, édességére, szívünket fel -melegítő szépségére, vigasztaló erejére.

Megkockáztathatjuk, hogy a ró zsafüzér agyer mekek imája: mármint olyan értelemben, aho-

gyan az Evangélium tanítja,hogy mindannyiunknak olya-noknak kell lennünk, mint agyerme keknek, ha be akarunkjutni Isten országába; tehát Is -ten gyermekeinek az imája,azaz va la mennyiünk ké. Gyer-mekként egészen természete-sen fordulunk Édesanyánkhoz,és vele együtt mondjuk azimát. A rózsafüzérben a gyer-mekek kitartásával és lelkese-désével ismételjük ugyanazo-kat az imákat, éppúgy megnem unva azokat, mint aho-gyan a gyerekek sem unják

soha az ismétlődő fordulatokat. Felnőtt képessége-ink birtokában, mégis: a gyermekek soha nem lan-kadó érdeklődésével, ú jabb és újabb felfedezése-ket teszünk a rózsafüzér titkokról elmélkedve. Arózsafüzér egyszerre kö tött ima és elmélkedésiháttér. Ha ráhagyjuk magunkat, meghatározottrendjével vezet, visz bennünket ez az imafolyam.Elmerülhetünk benne, hagyhatjuk magunkatsodorni általa, vagy éppen „kiköthetünk” valame-lyik titok szigetén, amelyik éppen annyira meg-

Október, a rózsafüzér hónapjaOktóber, a rózsafüzér hónapja

A római katakombák vértanúinak történe té -ben olvasunk egy megrázó s meggondolkodtatótörténetet. Az édesapa vératnú lett. A jó anya kicsigyermekével gyakran meglátogatta a sírt. Egyszera gyermek azt mondta: Emelj fel, hogy megcsókol-jam atyám sírkövét, majd anyjához fordult és kije-lentette: Anyám, hős apámnak hős fia akarok lenni!

Az aradi hősök sírjához, emlékhelyeikre masokan kimennek. Mi is ezt tesszük évről évre. Slelki szemeink előtt megjelennek a hősök. Tizen-hárman halálra ítélten, egyenes gerinccel, hittelálltak a kivégzőosztag előtt. Szemlélve őket, va -jon mi merjük-e, tudjuk-e mondani, kijelenteni,mi a hős vértanúk méltó követői akarunk lenni.

Miben voltak hősök e férfiak, kérdezhetnévalaki?

1. Hűségben, az adott szóban, a feladat meg-valósításában, a haza szolgálatában. Akkor is hű -ségesek maradtak, amikor ezért életükkel fizettek.

Az aradi vértanúk emléknapjaAz aradi vértanúk emléknapja

Rózsafüzért imádkozni mindig lehet és mindigjó, de az is nagyon jó, hogy minden évben van egyki tün tetett hónap, amelyik felhívás arra, hogy e -gyé ni leg és közösségekben mondjuk el. Szűz -anyánk a Rózsafüzér Királynője, Ő maga is buzdí-tott és buz dít a rózsafüzér imád-kozására, így aztán abban egé-szen biztosak lehetünk, hogy aró zsa füzér imáinkat nem Hozzá,hanem Vele imádkozzuk. Azegymást követő tizedekben el -hangzó tit kokban megváltásunkmisztériumát szemlélhet jük, azIge megtestesülését, a Jézusbanközénk jött és az Eu karisztiábanvelünk maradó Isten Orszá gát,Krisztus kereszthalálát és dicső-séges feltáma dását, mennybe-menetelét, a ránk váró öröküdvös sé get.

A rózsafüzérről, annak tör-ténetéről, a ró zsa füzér imádkozásáról sokan sokmindent írtak már, amin nem kell csodálkozni,hiszen egyrészt va lóban kimeríthetetlen kincses-tár, másrészt: amilyen egyszerűnek látszik, olyannagy mélységeket és magasságokat rejt magában.Nem is lehet vállalkozni arra, hogy itt és mostmindezekről szó essen, de ez talán nem is baj: sok-kal fontosabb, hogy valóban szívvel-lélekkelimádkozzuk, mintsem hogy tudományos elemzé -sek alapján „mindent tudjunk” a rózsafüzérről.