Olvasásismeret

2006/2007 II. félévBeniczky Péterné

Olvasás és könyvtárszociológiai vizsgálatok Magyarországon

Olvasók és nem olvasók:

• Az első nagyszabású olvasásvizsgálatot 1962-ben a KSH végezte (Mit olvasunk? 1965).• A 60-as években jött létre a magyarországi olvasásvizsgálatok két hivatásos műhelye:

a Könyvkiadók és Terjesztők Tájékoztató Központja

az OSZK KMK

Társadalmi rétegződés szerinti vizsgálatok:

•falusi lakosság ( Sas, 1968)•középiskolás ifjúság (Gereben, 1968)

•munkások (Kamarás, 1969)•vidéki értelmiségi (Kamarás-Polónyi, 1970)

Könyvvásárlás és könyvgyűjtés témaköre:

•Kulcsár – Mándi, 1983; Kulcsár,1991)•„Miért” olvasunk vagy nem olvasunk?

(Nagy Attila, 1978, 1991)•Biblioterápia (Bartos 1989, 1999)

Jelenleg nincs Magyarországon kimondottan olvasáskutatási profillal

rendelkező műhely. Működnek olyan személyek és

csoportok, akik pályázati pénzből vagy külön megbízásból végeznek olvasáskutatási feladatokat.

A hagyományos olvasáskutatás főleg a könyvolvasókat vizsgálta. Az újabb kutatások az emberek információs

szükségletét vizsgálják.

Terestyéni Tamás felmérése (1987)!!

Az aktív dolgozók mintegy 31 %-ának munkavégzése során nem kell írnia, olvasnia,számolnia. – az írásbeliség elemi formáit se

használják.

Terestyéni felmérés (1995):Az 1995. évi adatok szinte teljes pontossággal

megegyeztek a tíz évvel korábbi felmérések eredményével.

A munkájuk során olvasásra soha nem késztetett felnőttek aránya még emelkedett

is: 44 %-ról 58 %-ra!!!

Jellemző a magyar lakosságra, hogy a szóbeli kommunikációt részesíti előnyben.

Az olvasás helye a szabadidős

tevékenységek sorában

• 1948 – országos közvélemény-kutatatás : az olvasást első helyre hozta ki.• 1967 – még az élen áll az olvasás• 1975 könyvolvasás csökkenése – elektronikus tömegtájékoztatási eszközök• 1998 televízió, rádió az első helyen – számítógép, Internet!

Szabadidős tevékenységre, művelődésre fordított idő:

1964olvasás napi 0,7 óra – 26 % rádió – 55 %

1972 olvasás napi0,4 óra televízió 1,2 óra

1999 olvasás napi 9 perc! televízió 2,6 óra

A funkcionális analfabétáktól a rendszeres olvasókig:

• 20. század elején az írástudatlanok aránya elérte a népesség közel egyharmadát.

• A 2. világháború után 10 %-ra csökkent. (Berend, 1978)

Funkcionális analfabéták:

Írási, olvasási és számolási készségük nem felel meg a kor követelményeinek. A felnőtt magyar népesség mintegy 20-25 %-ára terjed ki (Terestyéni, 1996)Az ún. elit csoport napilapot, hetilapot, rendszeresen könyvet is olvas:

1985-ben a felnőtt népesség 18 %-a2000-ben 9 %-a!!!

( Az átlagosnál képzettebbek, fiatalabbak és jelentős többségük városban él).

Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál

Időpont: Április 12-15. (csütörtök-vasárnap) 10-19 h

Helyszín: Kongresszusi Központ