om azonosító: 037768 klik azonosító:...

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ

Érdi Tankerület

SZÁZHALOMBATTAI EÖTVÖS LORÁND ÁLTALÁNOS ISKOLA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

OM azonosító: 037768 KLIK azonosító: 123008

Készítette:

Rigó Katalin

intézményvezető

Cím:

2440 Százhalombatta, Liszt

Ferenc sétány 2.szám

Elfogadta:

Nevelőtestület 2015.február 09.

Készítés dátuma:

2013. márc.31.

3.módosítás: 2014.dec.10.

Felülvizsgálat időpontja:

Jogszabálynak megfelelően

Véleményezte:

Diákönkormányzat 2015. jan. 06.

Szülők Közössége 2015.febr.05.

Intézményi Tanács 2015.febr. 06. Jóváhagyta:

Rigó Katalin

intézményvezető

Oldalak száma: 186

Jóváhagyás dátuma:

2013.nov.06. Függelék száma: 6

Készült:2 pld.:1.ig., 2. könyvtár;

2.példány nem sokszorosítható

Hatálybalépés:2013.09.01.

Érvényesség:visszavonásig Alapító okirat száma:

16231/2013/ KOIR

Nyilvánosságra hozatal:

Jóváhagyást követően az intézmény

honlapján : eotvos.battanet.hu

Pedagógiai program oldal 2

OM azonosító: 037768

KLIK azonosító: 123008

Százhalombattai Eötvös Loránd Általános Iskola

„A pedagógus hit kettőt tételez fel: hogy az

emberek /az eddiginél különbbé/ nevelhetők, s

hogy /az eddiginél többre/ taníthatók.” Németh László





Tartalomjegyzék

Bevezetés 7

1. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA 10

1.1. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, ÉRTÉKEI,

FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI 10

1.1.1. Pedagógiai alapelveink: 10

1.1.2. Pedagógiai céljaink: 11

1.1.3. Értékrendszerünk: 13

1.1.4. A nevelő-oktató munka feladatai: 16

1.1.5. Nevelő-oktató munkánk során alkalmazott eszközök, eljárások: 21

1.2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK 22

1.2.1. Értékek egyensúlya 23

1.2.2. Eszközök, módszerek 24

1.3. A TELJES KÖRŰ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ CÉLOK ÉS FELADATOK 25

1.3.1. Az egészséges táplálkozás iránti igény kialakítása 25

1.3.2. A mindennapos testnevelés, testmozgás fontosságának felismertetése 26

1.3.3. A testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a

szenvedély-betegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése 27

1.3.4. A bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése 27

1.3.5. A baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás 27

1.3.6. A személyi higiéné kialakítása 28

1.3.7. Komplex intézményi mozgásprogram 29

1.4. KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL, AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL

KAPCSOLATOS FELADATOK 31

1.4.1. Tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok: 31

1.4.2. Egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai: 31

1.4.3. A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai: 33

1.4.4. A hagyományok közösségfejlesztő feladatai: 33

1.5. A PEDAGÓGUSOK HELYI, INTÉZMÉNYI FELADATAI. AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA

TARTALMA, FELADATAI. 34

1.5.1. A pedagógusok helyi feladatai 34

1.5.2. Osztályfőnöki tevékenység 36





1.6. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI

TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE 39

1.6.1. A sajátos nevelési igényű (SNI) és a beilleszkedési, tanulási, magatartási

nehézségekkel küzdő (BTMN) tanulókkal kapcsolatos pedagógiai

tevékenység 40

1.6.1.1. Az SNI tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 41

1.6.2. A kiemelkedő képességű tanulókkal való foglalkozás 44

1.6.4. A szociális hátrányok enyhítése 45

1.6.5. Ifjúságvédelmi feladatok 45

1.7. A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI

JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDJE 47

1.8. A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI

KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI 49

1.8.1. Közvetlen partnerek 49

1.8.2. Közvetett partner 49

1.8.3. Kapcsolattartási formák 50

1.9. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK 52

1.9.1. A tanulmányok alatti vizsgák típusai 52

1.9.2. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai 55

1.10. AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ÉS ÁTVÉTELÉNEK

ELVEI 57

1.10.1. Az iskolába jelentkező tanulók felvétele 57

1.10.2. Az iskolába jelentkező tanulók átvétele 58

1.10.3. A két tanítási nyelvű (magyar-angol) csoportok kialakításának szabályai 59

1.11. AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL

KAPCSOLATOS ISKOLAI TEVÉKENYSÉG 61

2. AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE 64

2.1. A VÁLASZTOTT KERETTANTERV MEGNEVEZÉSE 64

2.2. AZ ISKOLÁBAN TANÍTOTT ÉS KÖTELEZŐEN VÁLASZTHATÓ (SZABADON

TERVEZHETŐ), ILLETVE A SZABADON VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK ÉS

ÓRASZÁMAIK 65

2.2.1. Az iskolában tanított kötelezően választható (szabadon tervezhető)

tantárgyak és óraszámaik a hagyományos óratervű osztályok számára 65





2.2.2. Az iskolában tanított és szabadon választható tantárgyak és óraszámaik a

hagyományos óratervű osztályok számára 66

2.2.3. Az iskolában tanított és szabadon választható tantárgyak és óraszámaik a

két tanítási nyelvű osztályok számára 68

2.2.4. Az iskolában tanított kötelezően választható (szabadon tervezhető)

tantárgyak és óraszámaik a két tanítási nyelvű osztályok számára 69

2.3. A VÁLASZHATÓ KERETTANTERVEK VÁLTOZATAINAK MEGNEVEZÉSE 70

2.4. A NEMZETI ALAPTANTERV BEVEZETÉSÉNEK ÜTEMEZÉSE 71

2.5. AZ ISKOLA EGYES ÉVFOLYAMAIN TANÍTOTT TANTÁRGYAK, A KÖTELEZŐ ÉS

VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZOK ÉS AZOK ÓRASZÁMAI 72

2.5.1. Hagyományos óratervű osztály óraterve 1-8.o. 72

2.5.2. Emelt szintű idegen nyelvű osztály óraterve 1-8.o. 72

2.5.3. A két tanítási nyelvű osztály óraterve 1-8.o. 72

2.5.4. A felhasználható engedélyezett időkeret elosztásának módja az iskolában

tartott összes foglalkozás megjelölésével felmenő rendszerben a 2017 /

2018. tanévig 72

2.6. AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, JEGYZETEK, TANULMÁNYI

SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK FŐ ELVEI, A TANKÖNYV

TÉRÍTÉSMENTES IGÉNYBEVÉTELE BIZTOSÍTÁSÁNAK KÖTELEZETTSÉGEI 79

2.7. A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK

HELYI MEGVALÓSÍTÁSÁNAK RÉSZLETES SZABÁLYAI 81

2.7.1. Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása 81

2.7.2. A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása 82

2.7.3. Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása 84

2.7.4. A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása 86

2.8. OKTATÁSSZERVEZÉS 89

2.8.1. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógus választás

szabályai 89

2.8.2. A csoportbontás szabályai 92

2.8.3. A mindennapos testnevelés , testmozgás megvalósításának módja 93

2.8.4. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei 93

2.8.5. A sajátos nevelési igényű tanulók fogyatékosságának típusához és fokához

tartozó fejlesztő program 109

2.8.6. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések 129





2.9. A TANULÓK ÉRTÉKELÉSE 133

2.9.1. A tanulók magasabb évfolyamba lépésének feltételei 133

2.9.2. Az iskolai beszámoltatás, (szóbeli, írásbeli) az ismeretek számonkérésének

követelményei, formái és az ismeretek számonkérésének rendje 134

2.9.3. Az otthoni, napközis és tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és

szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai 147

2.9.4. A tanulók tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban

történő ellenőrzési és értékelési módja (diagnosztikus, szummatív és

fejlesztő formái) 149

2.9.5. A SNI tanulók értékelése 155

2.9.6. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési

elvei 155

2.9.6. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges

módszerek 158

2.10. A NEVELŐTESTÜLET ÁLTAL SZÜKSÉGESNEK TARTOTT TOVÁBBI ELVEK 160

2.10.1. Megyei és országos szintű tanulmányi versenyek szervezése és

lebonyolítása 160

2.10.2. Erdei iskola 160

2.10.3. Tanulmányi kirándulás 161

2.10.4. Tanulmányi versenyek 161

2.10.5. Táborok, idegen nyelvi tanulmányutak 161

Függelékek 163





Bevezetés

2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről előírja, hogy az iskola

2013.március 31-ig felülvizsgálja a pedagógiai programját, annak érdekében,

hogy a kerettantervről szóló jogszabály, valamint e törvény rendelkezéseinek

megfeleljen.

A nevelési-oktatási intézményekben a nevelő és oktató munka az intézmény

nevelőtestülete által készített és elfogadott, majd a fenntartó által

jóváhagyott pedagógiai program szerint folyik.

A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények

működéséről számos új elemmel egészítette ki a pedagógiai program tartalmi

részét ill. ezen belül a nevelési programot és a helyi tantervet.

Az említett változások jelentősen érintették a meglévő pedagógiai

programunkat.

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ százhalombattai Eötvös Loránd

Általános Iskolájának Pedagógiai programja, az említett előírások

szellemének megfelelően, az intézmény felelősséget érző nevelőtestületének

munkája, amelyet a szülők, és a diákönkormányzat is megismert,

véleményezett.

Átdolgozott pedagógiai programunk bizonyítja, hogy egyéni arculattal

rendelkező iskola a miénk, amely a partnerek igényeinek és elvárásainak

megfeleltetett, átgondolt pedagógiai elképzelésekkel rendelkezik, és hogy

céljainkat eredményesen az elvárásoknak megfelelően szeretnénk

megvalósítani, végrehajtani.

A program kidolgozása és módosításai során az alábbi

dokumentumokra támaszkodtunk:

2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről

229/2012(VIII.28) kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény

végrehajtásáról

20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények

működéséről





2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az

információszabadságról

335/2005 (XII.29.) Kormányrendelet a közfeladatot ellátó szervek

iratkezelésének általános követelményeiről

110/2012. (VI.4.) Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról,

bevezetéséről és alkalmazásáról

51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és

jóváhagyásának rendjéről

2013.évi CCXXXII.törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról

501/2013. (XII.29.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelés

tankönyvellátásáról szóló törvény 2013.évi törvényegyes rendelkezésének

végrehajtásáról

17/2014. (III.12.) EMMI rendelete a tankönyvvé nyilvánítás, a

tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvtámogatás rendjéről

26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról

202/2012. (VII. 27.) Kormány rendelete a Klebelsberg Intézményfenntartó

Központról

2012. évi CLXXXVIII. törvény a köznevelési feladatot ellátó, egyes

önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről

1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról

326/2013. (VIII.30.) Kormányrendelet a pedagógusok előmeneteli

rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi

XXXIII.törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról

26/2013 (II.12.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény

végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet módosításáról

22/2013.(II.22.)EMMI rendelete egyes köznevelési tárgyú miniszteri

rendeletek módosításáról

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Érdi tankerület Eötvös Loránd

Általános Iskolájának Szakmai alapdokumentuma és Törzskönyvi

bejegyzése

Az iskola pedagógiai programjának kidolgozása során a





következőkre törekedtünk:

az iskola oktató-nevelő munkája eredményességének és színvonalának

megőrzésére,

megfelelni a fenntartó, a működtető, a tanulók és szüleik elvárásainak,

a törvényesség, a jogszabályok betartására.

A 2013.augusztus 31-ig érvényes pedagógiai program kivezetése felmenő

rendszerben történik, párhuzamosan a 2013.szeptember 1-jétől érvényes

pedagógiai program bevezetésével.

Bízunk abban, hogy szakmai igényességre törekvő pedagógiai programunk

alkalmas lesz arra, hogy tanulóink egy sajátos arculatú, speciális és egyedi

intézmény diákjainak érezzék magukat, és személyes világuk, szemléletük,

életpályájuk sikerei jól kötődjenek az őket felkészítő, oktatási-nevelési

intézményhez, a százhalombattai Eötvös Loránd Általános Iskolához.





1. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA

Iskolánk nevelési programja helyi tantervünk megvalósításának,

végrehajtásának, ellenőrzésének, értékelésének legfontosabb általános és

helyi szabályait meghatározó dokumentuma.

Mindazokat a 2012-es NAT-ban képviselt értékeket és kiemelt fejlesztési

feladatokat:

erkölcsi nevelés

nemzeti öntudat, hazafias nevelés, európai azonosságtudat

állampolgárságra, demokráciára nevelés

önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése

családi életre nevelés

testi és lelki életre nevelés

felelősségvállalás másokért, önkéntesség

környezettudatosság

pályaorientáció

gazdasági és pénzügyi nevelés

médiatudatosságra nevelés

tanulás tanítása

és módszereket tartalmazza, amelyekkel a helyi tantervben foglaltakat

végre tudjuk hajtani.

1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai,

értékei, feladatai, eszközei, eljárásai

1.1.1. Pedagógiai alapelveink:

Erkölcsi értékek közvetítése

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

Állampolgárságra, demokráciára nevelés

Európai humanista értékrend kialakítása





Családi életre nevelés

Felelősségvállalás ösztönzése

Esélyegyenlőség biztosítása, mások személyiségének,

érdekeinek tiszteletben tartása

Tehetséggondozás, felzárkóztatás,

Problémamegoldó gondolkodás iránti igény kialakítása

Az iskolához való kötődés, hagyományok ápolása

Egy életen át tartó tanulás megalapozása, kötelességtudó

tevékeny ember nevelése

Kulcskompetenciák fejlesztése, általános műveltségi és

önművelődés iránti igény támogatása

Egészséges életmódra nevelés,

Testi és lelki egészségre nevelés

Fenntarthatóság, környezet-tudatosság

Gazdasági és pénzügyi nevelés

1.1.2. Pedagógiai céljaink:

Cél: az általános emberi és nemzeti értékek megismertetése és

elfogadtatása tanulóinkkal

a., Érzelmi célok:

A nevelők és a tanulók együttműködő kapcsolata

Olyan iskolai szellem kialakítása, mellyel a gyerekek

azonosulhatnak,

A tanulók figyelmességre nevelése,

A tanulók együttműködése, együttérzésének elősegítése,

b., Erkölcsi / Morális célok:

Becsületességre, megbízhatóságra, kitartó munkára nevelés





Az iskola ethoszának (szellemiségének) megteremtése és megőrzése,

Önálló felelősségvállalás

Másik ember tisztelete, elfogadása szeretni tudása

Más kultúrák megismerése megértése iránti igény felkeltése

c., Megismerésre vonatkozó célok:

A teljesítményképes tudás megszerzése iránti igény felkeltése

A kulcskompetenciák fejlesztése:

1. Az anyanyelven folytatott kommunikáció

2. Az idegen nyelveken folytatott kommunikáció

3. Matematikai kompetencia

4. Természettudományos és technikai kompetencia

5. Digitális kompetencia

6. Hatékony, önálló tanulás

7. Szociális és állampolgári kompetencia

8. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

9. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség

Reális önismeret, erre alapozott döntésképesség fejlesztése

A társadalmi beilleszkedés elősegítése a kommunikációs készség

fejlesztésével, a team munkára képes autonóm személyiségek

nevelésével.

Az egyetemes és nemzeti kultúra értékeinek megismertetése

Európai közös értékrend érvényesítése, váljanak nyitottá a

diákok a különböző kultúrák iránt

Az iskola biztosítsa az eltérő adottságú és motivációjú tanulók

számára az ismeretek bővülésének, képességek és készségek

fejlődésének lehetőségét





1.1.3. Értékrendszerünk:

a., A tudás, a szorgalmas, kitartó munka:

Kreativitás

Önfejlesztés

Kíváncsiság

A tudás modern értelmezésének érvényesítése,

tudásvágy

A kommunikációs képességek, a kifejezőkészség, a

szép beszéd

A gondolkodási készség folyamatos fejlesztése

A problémamegoldó tanulási módszerek alkalmazása

A tanulás, a tudás megszerzése iránti motiváltság

kialakítása

Kritérium:

Használható tudás kialakítása, amelyet új

helyzetekben is tud alkalmazni.

Legyen képes kitartóan, saját tanulását megszervezve

egyénileg és csoportban egyaránt tanulni, ideértve az

idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is.

Ismerje fel szükségleteit és lehetőségeit, ismerje a

tanulás folyamatát.

b., Humanizmus, szeretet, harmónia, empátia

Műveltség

Emberi jogok tiszteletben tartása, másság, tolerancia

elfogadása

Kritérium:

Legyen képes az itt megszerzett általános műveltségét

a középfokú intézményben sikeresen felhasználni.





Legyen képes embertársai felé tisztelettel, szeretettel,

megértéssel, nyitottsággal fordulni.

c., Becsületesség, őszinteség, megbízhatóság

Vállalja önmagát és tettei következményét

Munkáját, magatartását a megbízhatóság jellemezze

Kritérium:

A gyermekek normakövetésében növekvő mértékben

legyenek jelen ezek az értékek

d., Kötődés a hazához, nemzethez

Nemzeti öntudat

Kritérium:

Ismerjék és tiszteljék a nemzeti jelképeket, vegyenek részt a

nemzeti ünnepeinken.

Jellemezze őket a nemzetiségi és etnikai előítéletektől való

mentesség,

A tanulók az erdei iskolák, tanulmányi kirándulások, nyári

és téli táborok alkalmával, ismerjék meg nemzeti, népi

kulturánk értékeit, hagyományait.

e., Iskolához való kötődés

Hagyományrendszer

Kritérium:

Gyakorolják azokat az egyéni-közösségi tevékenységeket,

amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és az itt élő

nemzetiségek megismeréséhez, megbecsüléséhez vezetnek.

Tisztelje hagyományainkat, igyekezzen az intézmény

tradícióit megtartani.

Értékelje iskolánk szeretetteljes légkörét, viselkedésével

járuljon hozzá megőrzéséhez.





Alakítson ki pozitív személyes kapcsolatokat, életkorának

megfelelő tevékenységek segítségével.

f., Családi élet értéke

A családban való élet fontossága

Kritérium:

Alakuljon ki bennük a családhoz való tartozás tudata és

fontossága, legyenek tisztában a család képviselte értékekkel.

g., Az európai hagyományrendszer vállalása

Az európai népek kultúrájának megismerése, megértése,

megbecsülése.

Kritérium:

Legyenek nyitottak más kultúrák felé.

Ismerjék és tiszteljék a más népek által teremtett értékeket.

A tanulók a külföldi tanulmányi kirándulások és táborok

alkalmával, ismerkedjenek más nemzetek, népek nemzeti, népi

kultúrájának értékeivel, hagyományaival.

h., Együttműködési készség

Elfogadás

Nyitottság

Önértékelés

Alkalmazkodás a közösségben

Saját érdekek kulturált érvényesítése

Kritérium:

Legyen képes: társaival, az őt körülvevő felnőttekkel

együttműködni, lehetőségeihez képest őket segíteni, a tőlük kapott

segítséget elfogadni.

Tanulja meg saját érdeke kulturált érvényesítését.





1.1.4. A nevelő-oktató munka feladatai:

a) Korszerű anyanyelvi természettudományi, társadalom-

tudományi, idegen nyelvi tudás biztosítása

Az alapkészségek (olvasás, írás, számolás) elsajátításának

biztosítása

Minden tanuló az 1-8. évfolyam életkori szakaszában találkozik

először tudományos igényű ismeretekkel; a legfontosabb magatartási

és viselkedési normákkal, értékekkel. Szerezzenek információt

szereznek szűkebb és tágabb környezetükről az elemi összefüggések

felismertetése, a lényegkiemelés technikájának készségszintre

emelésének segítségével.

A nevelési és tantárgy-integrációs lehetőségek fokozott

kihasználása, a kéttannyelvű oktatásban.

Tanulóink az első osztálytól emelt óraszámban tanulják az angol

nyelvet, és három készségtárgyat. A készségtárgyak tanítása során,

az idegen nyelv tanításának módszertana, annak sajátos elemei,

beépülnek a készségtárgyak oktatásának a folyamatába.

A célnyelvi műveltség, a kulturális tudatosság intenzív

fejlesztése annak érdekében, hogy a tanulók megismerkedjenek a

célnyelv országaival, értsék azok kultúráját és empátiával

viszonyuljanak hozzá.

Értsék, és tiszteljék mások múltját, fogadják el a különbözőséget.

Biztosítjuk, hogy a célnyelvű országok civilizációjának oktatása

önállló tantárgy keretében valósuljon meg,

Minden lehetőséget megadunk ahhoz, hogy a tanulóink

elsajátítsák a célnyelvi országok földrajzával, gazdaságával,

társadalmi viszonyaival, irodalmával, történelmével, kultúrájával

kapcsolatos főbb ismereteket, s lehetőségekhez mérten

tanulmányutak alkalmával személyesen is ismerkedjenek meg vele.





b) Erkölcsi és hazafias nevelés

Erkölcsi érzék, felelősségtudat, igazságérzet, közösségi

beilleszkedés fejlesztése

Felkészítés az önálló gondolkodásra és életvitelre,

értékkonfliktusokra

c) Törekvés az esélyegyenlőség biztosítására

Az indulási hátrányok csökkentése, az esélyegyenlőség

biztosítása

d) Értékközvetítés

Iskolánkban az értékek egyensúlyára törekedve a következő

területekre fektetünk hangsúlyt:

Biológiai lét értékei (az élet tisztelete, az egészség értéke

stb.)

Társas kapcsolatra vonatkozó értékek (tisztelet,

szeretet, tolerancia stb.)

Társadalmi eredményességre vonatkozó értékek

(folyamatos tanulás, problémaérzékenység, kreativitás,

szellemi igényesség stb.)

e) Kompetencia-alapú oktatás erősítése

Kompetenciafejlesztés, műveltségközvetítés, tudásépítés a

nevelő- oktató munka folyamatában

A különböző kompetenciaterületeken megjelenő

képességek és attitűdök alkalmazása a nevelési – oktatási

célok elérése érdekében.

Műveltségterületi kapcsolatok kihasználása a

kulcskompetenciák terén:

- anyanyelvi és idegennyelvi kommunikáció,

- matematikai kompetencia,





- természettudományos és technikai kompetencia,

- digitális kompetencia,

- szociális és állampolgári kompetencia.

f) Szülői ház felé való nyitottság

A szülő szerepének hangsúlyozása, mint a gyermeki személyiség

fejlődésének formálásának legfontosabb intézményi partnere;

A szülőkkel kialakított együttműködésen, kölcsönös támogatáson

alapuló kiegyensúlyozott kapcsolat további erősítése;

g) Egészséges életmódra, családi életre nevelés

Egészségnevelési és egészségvédő program megvalósítása az

egészségnevelési tervnek megfelelően;

Az egészséges életmód iránti igény felkeltése, és az ehhez vezető

technikák, módszerek megismertetése;

Egészségnevelési program megvalósítása a nyári sport valamint

kerékpáros,és a téli sí táborok alkalmával, amelyet igény esetén

szervezünk;

A család szerepének és fontosságának hangsúlyozása, a hit és

erkölcstan ill. az erkölcstan és egyéb kötelező órákon, ill. az iskola

életéhez kapcsolódó programokon, a családok és a szülők fokozott

bevonásával;

h) Személyiségfejlesztés (önmegvalósítás, önismeret, önértékelés,

önképzés, felelősségvállalás másokért)

Reális önismeret fejlesztése, a szükséges önérvényesítési formák

megteremtése;

Együttműködésre nevelés;

A felelősségvállalás, a számonkérhetőség formáinak

megteremtése, a kulturált magatartás elérése a tanórán és a

szabadidős tevékenységek alkalmával;





i) A problémamegoldó gondolkodás kialakítása,

(médiatudatosság, gazdasági-pénzügyi nevelés)

Készségek, képességek kialakítása, amelynek segítségével

képessé válnak a mindennapi problémák megoldására, a

külvilág történéseinek, jelenségeinek értelmezésére;

j) Környezeti (környezettudatosságra) nevelés

A fenntartható fejlődés fontosságának, hangsúlyozása;

A helyi és globális szintek kapcsolatainak,

összefüggéseinek észrevetetése;

Az alapvető emberi szükségletek, az ökológiai és

társadalmi sokféleség megismertetése;

A környezettudatos, személyes felelősségen alapuló

környezetkímélő, takarékos magatartás és életvitel

kialakítása;

A globális összefüggések megértésének megalapozása;

k) Pályaorientáció

Továbbtanulási, pályaválasztási segítségnyújtás

Pályaismeret és társadalmi lehetőségek közötti eligazodás

segítése

Egyéni tanácsadás

l) Szociális ellátásokhoz való hozzájutás segítése

A fenntartó által kialakított támogatási rendszer:

a felmenő rendszerben ingyen tankönyv

a rászorultság alapján - rendszeres gyermekvédelmi

támogatás,





a 75 ill. 50 %-os étkezési térítési díjkedvezmények

(szabályozásának módját ld. a Házirend ide vonatkozó részeiben )

m) A nevelő-oktató munka feladatai az iskola egészét érintően:

Nevelő munkánk sikeressége érdekében kell:

segíteni a személyiség teljes körű kibontakozását;

fokozott gyermek- és ifjúságvédelmi funkció érvényesítését;

azon a szociális képességek kialakítását és fejlesztését, amelyek

alkalmassá teszik tanulóinkat arra, hogy megfeleljenek a kor

aktuális követelményeinek.

Oktató munkánkat akkor tekintjük sikeresnek, ha tanítványaink

legkésőbb a 8. osztály végére:

stabil, használható, alapos, átfogó tudással bírnak,

nyitottak, megértőek, reális önismerettel rendelkeznek,

ismeretanyagban, készségekben, képességekben olyan szintre

jutnak, ami a továbbtanulásukat segíti a részképesség-zavarral,

egyéb sajátos nevelési igénnyel bíró tanulóink pedig a lehető

legideálisabb módon folytatják tanulmányaikat.

A két tannyelvű oktatás terén elért eredményeinket akkor

tekintjük sikeresnek, ha tanítványaink legkésőbb a 8. osztály végére:

Az anyanyelvi és az idegen nyelvi kommunikatív kompetencia

egyidejű fejlesztésének eredményeképpen a célnyelvből legalább

hatvan százalékuk:

a) a hatodik évfolyamon a KER szerinti A2,

b) nyolcadik évfolyamon a KER szerinti B1 szintet elérik, a

szinteknek megfelelő kommunikáció-képes nyelvtudással

rendelkeznek.





Az idegen nyelven történő tanulás stratégiáinak

elsajátítása során a célnyelvi műveltségük fejlődik, melyet

külföldi nyelvgyakorlási lehetőségekkel kapcsolunk össze.

1.1.5. Nevelő-oktató munkánk során alkalmazott eszközök,

eljárások:

A pedagógiai módszerek, eljárások megválasztása az intézményi

céloknak alárendelten a pedagógusok szakmai

autonómiájának részét képezik.

Szakmai autonómia:

Törekszünk az ismeretanyag elsajátításában a rendszerességre,

az alaposságra szoktatásra a követelés, a folyamatos ellenőrzés és

értékelés révén;

A nevelési-oktatási folyamatban elsődleges a beszélgetés,

meggyőzés, a példaadás módszerének alkalmazása;

Minden tevékenységben a gyakorlás módszerének szem előtt

tartása;

Fontosnak tartjuk a dicséretet, mint az elismerés módszerét;

Az oktatási célból felhasznált tárgyi, technikai eszközöknek is a

tanulók sokoldalú fejlesztését kell szolgálniuk.

Nincs egyedüli célravezető módszer. Általában nem egy, hanem több

módszert, eszközt alkalmazunk egy időben, párhuzamosan,

meghatározott összefüggésben – mindig szem előtt tartva a gyermekek

egyéni képességeit, egyéni személyiségjegyeit.

A két tanítási nyelvű oktatás a tanulók magas szintű idegennyelv-

tudását és az idegennyelv-tanulás képességének fejlődését szolgálja a

tehetséggondozás tanórai és tanórán kívüli eszközeivel.





A két tannyelvű oktatás sajátos módszerei:

Anyanyelvi lektor alkalmazása, akinek anyanyelve a célnyelv, és

fontos szerepet tölt be a mindennapi szóhasználat, kommunikációs

készség, kommunikációs stratégia kialakításában.

Autentikus kommunikációs helyzetek kialakítása a lektor

segítségével

Kommunikációs készségek fejlesztése, kultúraközvetítés, az

interkulturális kompetencia fejlesztése

Egyéb módszerek: projektek, múzeumi órák, erdei iskolák,

külföldi tanulmányutak nyelvgyakorlási lehetőségek.

Az alkalmazott módszerek kritériumai:

Megfelelés a pedagógiai alapelveknek

Összhang és hatékonyság a feladatok teljesülésében

Illeszkedés az intézmény minőségpolitikájához

1.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai

feladatok

Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a

tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek

megszervezésével széleskörűen fejlessze.

Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink:

A tanulói személyiség „erejének”, épségének növelése

(kompetencianövelő stratégia); a minden emberben benne rejlő

fejlődési lehetőségek minél teljesebb megvalósulásának, a tanulói

személyiség teljes kibontakozásának segítése; az esélyegyenlőséget

és az egyes tanulók fejlettségét, lehetőségeit, érdeklődését

figyelembe vevő nevelés.





Olyan iskolai életmód megszervezése és működtetése, amelyben a

tanuló a nevelési folyamatnak nemcsak tárgya, hanem alanya is.

Az egyértelmű elvárások és feladatok oly módon történő

meghatározása, amely a gyermeki, a serdülői személyiség

méltóságának, önállóságának tiszteletben tartásával párosul.

A konstruktív életvezetés képességének kialakítása, fejlesztése;

Az eredményes életvezetéshez szükséges készségek, képességek

kialakítása, fejlesztése;

A környezetből származó megterhelések, ártalmak

csökkentésére irányuló prevenciós feladatok, programok

megvalósítására való törekvés;

A közösségfejlesztő, önfejlesztő magatartás- és tevékenység-

repertoár bővítése, ezzel párhuzamosan a destruktív

megnyilvánulások leépítése;

A tanulók testi, értelmi, erkölcsi, érzelmi, gyakorlati

képességeinek fejlesztése.

1.2.1. Értékek egyensúlya

A személyiségfejlesztés folyamatában meg kell valósulnia a

következő értékek egyensúlyának:

A biológiai lét értékei (az élet tisztelete, az egészség értéke),

Az „én” harmóniájára vonatkozó értékek (önismeret, önbizalom,

önművelés, stb.),

A társas kapcsolatokra vonatkozó értékek (tisztelet, szolidaritás,

szeretet, tolerancia),

A társadalmi eredményességre vonatkozó értékek (folyamatos

tanulás, problémaérzékenység, kreativitás, szellemi igényesség),

A humanizált társadalom- és világkép értékei (hazaszeretet, az

egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása, a hazai és egyetemes

kultúra értékeinek megbecsülése, stb.).





1.2.2. Eszközök, módszerek

Az iskolakezdéssel kapcsolatos nehézségek feltárása (fejletlen

szociális kompetencia, beilleszkedési nehézség, magatartási probléma,

figyelem-koncentrációs zavar, fejletlen feladattudat, önállótlanság,

konfliktuskezelési problémák, stb.);

A tanulók sajátos tanulási típusának megismerése;

A problémák kiküszöbölése érdekében konzultációs lehetőség

biztosítása a szülők, a gyermekkel foglalkozó pedagógusok és más

szakemberek számára (fogadó óra, szülői értekezlet, nyílt nap,

osztály-összejövetelek, stb.);

A preventív vagy korrekciós feladatokhoz illeszkedő módszerek

alkalmazása a tanórákon, fejlesztő foglalkozásokon és a napköziben

(célirányos mozgásfejlesztés, és egyéb fejlesztő játékok);

Biztonságérzetet fokozó tapintatos és szeretetteljes bánásmód;

Közös élmények (olvasmányok, közös éneklés, művészeti

foglalkozások, játék, sport, Eötvös-futás, kirándulás, színház,

múzeum látogatás, stb.);

A környezeti nevelésben kirándulások, táborok helytörténeti séták

alkalmával a tapasztalatok személyes átélése;

Közösségért vállalt feladatok ellátása;

A tanulók aktív részvételére építő tanítás-tanulás a tanórákon, és

a tanórán kívüli programokon (egészségnap, sportnap, rendhagyó

zeneóra, iskolai, területi és országos tanulmányi és sport vetélkedők,

stb.);

Problémahelyzetek megoldása;

Kreativitást igénylő feladatok,

A személyiség- és közösségfejlesztés kiemelt eszköze a

műhelymunka, amely sajátos tanár-diák kapcsolatot eredményez (a

célazonosságon alapuló közös munka toleranciát, egymásra figyelést,

vitakészséget, a meggyőzés és meggyőzetés képességét, tanulási





módszergazdagságot, kulturált magatartást, az elmélyült

ismeretszerzés és a folyamatos önellenőrzés képességét fejleszti).

A műhelymunka színterei a csoportbontásban tartott órák, az

erdei iskola, a különféle táborok, a szakkörök, az iskola napok

rendezvényei.

1.3. A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő

célok és feladatok

A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy a nevelési-oktatási

intézményben eltöltött időben minden gyermek részesüljön a teljes

testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan

fejlesztő, a nevelési-oktatási intézmény mindennapjaiban

rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben.

Az iskolai egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai:

1.3.1. Az egészséges táplálkozás iránti igény kialakítása

Tudja megnevezni a helyes táplálkozás körébe tartozó

élelmiszereket;

Ismerje az egészséges táplálkozás fontosságát;

Egészség-tudatos táplálkozási szokások kialakítása (minőségi és

mennyiségi szempontok);

Ideális testsúly jelentősége, elhízás, alultápláltság veszélyei.

Testsúllyal kapcsolatos számítások;

Hiánybetegségek, vitaminhiány;

Gyors étkezés hátrányi és előnyei;

Az iskolai büfé árukínálata feleljen meg az egészséges

táplálkozás (és egészséges életvitel) kritériumainak;

Az iskolai közétkeztetés feleljen meg az egészséges táplálkozásra

vonatkozó ajánlatoknak.





1.3.2. A mindennapos testnevelés, testmozgás fontosságának

felismertetése

Láttatni kell a diákokkal, hogy a fizikai erőnlét, a fittség – a test

egészsége és jóléte – elválaszthatatlan a lelki egyensúlytól, a lélek

egészségétől. A rendszeres testnevelés és sporttevékenység révén

könnyebb elviselni a stresszt, a fizikai, lelki és szellemi terheléseket.

A testi és a lelki egészség harmonikusan együttható fejlesztése és

megőrzése a tanulók élethosszig tartó, egészségtudatos, fizikailag

aktív életvezetésre történő szocializálásának célját szolgálja, melyhez

szorosan kapcsolódik a tehetséggondozás és a motoros műveltség

eszközeivel való személyiségfejlesztés is. Az egészségfejlesztés és -

megőrzés ösztönző erővel kell, hogy bírjon az egészségközpontú

tevékenységrendszerek tudatos kialakítására és fenntartására. A

tanulókat ösztönözni kell arra, hogy legyen igényük a helyes

mozgásra, a stressz- és feszültségoldás különféle ismereteinek

elsajátítására, módszereinek alkalmazására. Nélkülözhetetlen

szerepet tölt be a mozgástanulás a tanulók saját testképének

megismerésében és a testtudat kialakításában. Mindennek sikere

nagyban függ a komplex intézményi mozgásprogram elméleti és

gyakorlati minőségétől.

Iskolánkban 1. és 5. évfolyamtól a 2012/13. tanévtől felmenő

rendszerben órarendi keretek között biztosítjuk a mindennapos

testnevelés lehetőségét. A többi évfolyamon a testnevelés órákon

kívül, ISK foglalkozáson, biztosítunk mozgási lehetőséget;

Az iskolai egészségnevelést szolgálja elsősorban a mindennapi

testedzés lehetőségének biztosítása:

testnevelés órák,

ISK foglalkozások,

úszásoktatás,





1.3.3. A testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek,

a szenvedély-betegségekhez vezető szerek fogyasztásának

megelőzése

Önismeret, önreflexió fejlesztése a viselkedési helyzetek

tanulmányozásán keresztül;

Kiegyensúlyozott harmonikus személyiség fejlesztése, az érzelmi

intelligencia – mozgással erősített testtudat;

Kamaszkori változások: testkép – testalkat;

A serdülő személyiségének jellemző vonásai, önismeret,

önfejlesztés eszközei;

A tanuló legyen tisztában egészségmegőrzésének jelentőségével

és tudja, hogy maga is felelős ezért;

Legyen reális jövőképe;

Ismerjen olyan módszereket, technikákat, amelyekkel enyhíteni

tudja a feszültséget;

Ismerje a káros szenvedélyek (drog, alkohol, dohányzás, stb)

veszélyeit, hatását a személyiségre;

Ismerje a családi és társas kapcsolatok jelentőségét;

1.3.4. A bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése

Szerepjáték jelentősége a konfliktusok kezelésében;

Családi, iskolai agresszió okai – lehetséges megoldások;

Serdülőkori konfliktusok és feloldásuk;

Viselkedési normák, szabályok jelentősége a tanulók életében;

Fontos a közösséghez tartozás, képes legyen átlátni és elfogadni

a közösségi normákat;

1.3.5. A baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás

Egészségnyújtásról leírtak (lásd.: Elsősegély-nyújtási

alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai tervben;)

Mentők munkájának megismerése, tisztelete;





Baleset esetén a segítség kérésének módja, és teendők;

Háztartási és közlekedési veszélyek felismerése;

Tanórákon és a szabadidős tevékenységek során használt

eszközök balesetmentes használatának megismerése és megértése;

Veszélyforrások különböző élethelyzetekben;

Az érzékszervek védelmét biztosító szabályok megismerése,

alkalmazása;

Rendszeres balesetvédelmi oktatásban részesítjük tanulóinkat a

tanév során a különböző tanórákon, ill. a tanítási szünetek,

kirándulások, táborok előtt.

1.3.6. A személyi higiéné kialakítása

Fogmosás, kézmosás fontossága;

Helyes öltözködés szabályai (évszaknak megfelelően);

Helyes és rendszeres táplálkozási szokások elfogadtatása;

Ismerje fel, hogy a divat nem mindig egészséges;

Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden

tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata.

Feladatainkat az:

alsó tagozatban a magyar irodalom, környezetismeret, technika,

testnevelés, rajzórákon és a 4. évfolyamon az osztályfőnöki órákon,

a felső tagozatban a magyar irodalom, természetismeret,

biológia, fizika, kémia, informatika, technika, testnevelés és

rajzórákon valósítjuk meg.

Az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin

feldolgozott ismeretek 10 óra egészségnevelési témát tartalmaznak.

Tanórán kívüli (délutáni) foglalkozások:

szakkörök, versenyek, osztály kirándulások,





Iskolai egészségnap

Sportnap, Eötvös-futás, Eötvös-kupa

Sport-, sí- és kerékpáros táborok

Városi, és tankerületi szervezésű előadások, konferenciák

Résztvevők:

diákok, pedagógusok, szülők, iskolapszichológus, iskola-

egészségügyi-szolgálat (iskolaorvos, védőnő), iskolai gyermekvédelmi

felelős

Iskolán kívüli segítők:

KEF (Kábítószer-egyeztető Fórum)

Városi egészségnevelő,

Civil szervezetek,

Városi családsegítő,

Gyámhatóság,

Városi Rendőrség,

Lelki segélyszolgálat

1.3.7. Komplex intézményi mozgásprogram

A kötelező iskolai programokba beépülnek az egészséges életmód-

tréningek (sport- és egészségnap, részvétel a különféle helyi

szervezésű fittségi és más sportprogramokon).

A mozgásos tevékenységek a tantárgyi jellegnek és az életkori

sajátosságoknak megfelelően épülnek be az óratervi órákba.

A napközis és tanulószobai foglalkozásokon a foglalkozási

programban (tervben) foglaltak szerint, míg a különféle szabadidős

tevékenységekben azok időkeretének minimum 40 %-a erejéig a

testmozgás különféle formái dominálnak a tematikai-tárgyi jelleghez

igazodóan.





Az egyéb foglalkozásokon – a tantárgyfelosztás keretei között –

nagyobb időkeretben és változatosabb programok keretében

képviselik magukat a sportfoglalkozások (tömegsport, sportszakkör,

sportkör stb.).

Az éves munkatervben a szorgalmi időszak minden hónapjához –

az évszak sajátosságainak megfelelően – rendelünk egy-egy kiemelt

mozgásos tevékenységet.

Az intézmény horizontális kapcsolatrendszerének keretében az

iskolai sportegyesülettel illetve a településen működő más

sporttevékenységgel foglalkozó társadalmi szervezetekkel, továbbá az

iskolai működést támogatni hivatott alapítvánnyal stratégiai

együttműködést alakítunk ki az iskola tanulóinak mozgáskultúráját

fejleszteni hivatott programok támogatása céljából.

A tanulmányi kirándulások és az erdei iskolai programok egyik

központi eleme a mozgás és az egészségtudatos életmódra nevelés.

A felső tagozat osztályfőnöki foglalkozásain tematikus program

szolgál a testmozgás propagálására, amely életvezetési tanácsokat is

magába foglal.

Az uniós és a központi költségvetési forrásokra támaszkodva

szervezzük sportprogramjainkat

Minden tanévben javaslat készül a mozgásprogramok tartalmára

a tanulók fizikai állapotának méréséből fakadó tapasztalatok

értékelése alapján.

A komplex intézményi mozgásprogram adott tanévre aktualizált

feladatterve az éves munkaterv melléklete.





1.4. Közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek

együttműködésével kapcsolatos feladatok

A közösségfejlesztés fogalmán általában az egyén érdekeinek és

közvetlen környezetének, illetve a társadalom elvárásainak

harmóniába rendezését, összhangba hozását értjük.

A közösségi fejlesztés célja, hogy elősegítse az egyénben:

a véleményalkotó és véleménynyilvánító képességet,

az együtt érző, másokat segítő magatartás kialakulását,

a harmonikus embertársi kapcsolatok, az empátia, az

alkalmazkodó képesség, a tolerancia kialakulását,

a közösségi szokások, normák, a másság elfogadását,

a "mi-tudat" közösségi érzés tudatának kialakítását.

1.4.1. Tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok:

A tanórákhoz kapcsolódó közösségek életének tudatos, tervszerű

nevelői fejlesztése a tanulók életkori fejlettségének

figyelembevételével.

Iskolánk a közösségfejlesztés terén a valahova tartozás tudatának

elmélyítésére, a nemzet, a haza és a szűkebb közösség

hagyományainak, értékeinek megismerésére, ápolására és tiszteletére

igyekszik nevelni tanulóit a szaktárgyi és osztályfőnöki órákon.

1.4.2. Egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai:

A közösségi magatartás kialakításának, a személyiség fejlesztésének,

tehetséggondozásnak és felzárkóztatásnak fontos színterei a tanórán

kívüli foglalkozások. A sokféle, változatos foglalkozás elősegíti, hogy a

különböző osztályokból érkező diákok megismerjék egymást, a





viszonylag zárt osztálykeret után megtapasztalják a nagyobb

közösséghez tartozás élményét. Ezeken az órákon alkalmazott

módszerek, a kötetlenebb hangulat hozzájárul a segítőkészség, mások

elfogadása és az önkontroll kialakításához.

a., A napközi otthonos nevelés célja feladadtai

A nevelésnek alapozó jellegűnek, a családdal együttműködésre

épülőnek kell lennie. A napközis munkát úgy kell megtervezni, hogy

az egységes testi-lelki és szellemi fejlődés feltételrendszere biztosított

legyen.

A napközi otthoni programoknak szorosan kapcsolódnia kell a

délelőtti nevelési-oktatási folyamatokhoz.

A szabadidős tevékenységet és a tanulási időt úgy kell megtervezni,

hogy az megerősítse, illetve kiegészítse a délelőtti iskolai munkát.

b., Erdei iskolák, osztálykirándulások

Az erdei iskola sajátos, a környezet adottságaira építő nevelés- és

tanulásszervezési egység, mely a szorgalmi időszakban megvalósuló,

egybefüggően többnapos, az iskola szokásos működési helyétől

különböző helyszínen végzett tanulásszervezési mód, melynek során a

tanulás a tanulók aktív, cselekvő, kölcsönösségen alapuló

együttműködésére és kommunikációjára épül.

Kiemelt feladata a környezettel harmonikus, egységes életvezetési

képességek fejlesztése, és a közösségi tevékenységhez kötött

szocializáció.

Osztályaink minden tanév májusában-júniusában egy hetet erdei

iskolában, vagy három napot osztálykiránduláson töltenek.





Nagy hangsúlyt kap a környezeti- és egészséges életmódra nevelés,

a természeti és kulturális emlékeink megfigyelése, a

természettudományos gondolkodás empirikus tapasztalatokon

alapuló fejlesztése, a velünk élő környezet minél alaposabb

megismerése. A programok összeállításában fontos szerepet jut a

tanulók életkora, már meglevő ismeretei mellett annak is, hogy

pedagógusaink hogyan és mit szeretnének a megfigyeltekből

beilleszteni a további iskolai munkába.

1.4.3. A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai:

Fő feladata az iskolai diákélet szervezése, a tanulók érdekeinek

képviselete. Az itt végzett tevékenység nagyban hozzájárul az

öntevékenység, a közösségi alkalmazkodás és a demokrácia

szabályainak elsajátításához, a kommunikációs készség

kialakulásához. Megtanít a különböző érdekcsoportok jogainak

összeegyeztetésére, tiszteletére, valamint a döntéssel járó felelősség

vállalására.

Érjük el, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt

tűzni, és a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedni, illetve az

elvégzett munkát tudják értékelni.

1.4.4. A hagyományok közösségfejlesztő feladatai:

Az intézmény önálló arculata kialakításának, az iskolához kötődés

erősítésének, a közösségformálásnak, a közösségi értékek

megőrzésének, a feledhetetlen diákélmények gazdagításának eszköze

a hagyományok kiépítése és ápolása. A hagyományok ápolásával

kapcsolatos teendőket a nevelőtestület az éves munkatervben rögzíti.

Ezek a következők:

Nemzeti ünnepeink





Megemlékezések

Névadó napok (Eötvös-hét)

Iskolai tanulmányi és sportversenyek

Bűbájos olvasásverseny

Napközis rendezvények

A Diákönkormányzat rendezvényei:

Valentin nap,

Halloween parti,

Állatok világnapja,

Papírgyűjtés

Első osztályosok “Eötvös-polgárrá” avatása

Farsangi bál

Táborok, kirándulások, sportnap, ovis-váltó

Nyílt nap a szülőknek

Ballagás

Kiváló diákok elismerése (Eötvös-plakett, Év diákja ,Jó tanuló,

jó spotoló)

Szülők “Piros- Kék” bálja

A fenti hagyományok tiszteletben tartása és ápolása mind a diákság,

mind a nevelők közös feladata, melyben a szülői ház és az Eötvös-

Effektus Alapítvány támogatására is számítunk.

1.5. A pedagógusok helyi, intézményi feladatai. Az

osztályfőnöki munka tartalma, feladatai.

1.5.1. A pedagógusok helyi feladatai

A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott

munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb

helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg:

A tanítási órákra való felkészülés, kísérletek, dolgozatok,

tanulmányi versenyek összeállítása, és értékelése;





A tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának

rendszeres értékelése szóban és írásban;

A megtartott, elmaradó és a helyettesített tanítási órák

dokumentálása;

Ellenőrzők gondos vezetése;

Különbözeti, felvételi, osztályozó, javító vizsgák, mérések

lebonyolítása;

A tanulmányi versenyek lebonyolítása;

Tehetséggondozás, felzárkóztatás a tanulók fejlesztésével

kapcsolatos feladatok;

Felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai

méréseken;

Iskolai kulturális és sportprogramok szervezése;

Osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot

segítő feladatok ellátása;

Az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása;

Szülői értekezletek, fogadóórák megtartása;

Részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken;

Részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken;

A tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor;

Tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények

megszervezése

Iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel;

Részvétel a munkaközösségi értekezleteken;

Tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt

szakmai jellegű munkavégzés;

Iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való

közreműködés;

Szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben

tartása;

Osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása;





A tanulók tájékoztató füzeteiben szereplő osztályzatok

rendszeres ellenőrzése.

1.5.2. Osztályfőnöki tevékenység

Az iskolában folyó pedagógiai tevékenység fő célja a gyermeki

személyiség sokoldalú fejlesztése, pedagógiai szándékú alakítása.

Ennek érdekében az osztályfőnök az iskola pedagógiai programjának

szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális

tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.

a.) Közvetlen nevelőmunka

Személyiségfejlesztés

Tudatos személyiségfejlesztés csak a mindenkori aktuális tanulói

személyiség ismeretében lehetséges. Fontos, hogy az osztályfőnök

jól ismerje tanítványai szükségleteit, érdekeit, családi hátterét,

meggyőződését, személyiségfejlődésük ütemét. Ennek ismeretében

segítse tanulóit a helyes önismeret és önértékelés kialakításában.

Társas kapcsolatok fejlesztése

Elő kell segíteniük, hogy tanulóink olyan emberekké váljanak, akik

képesek eligazodni a világban. A közösséggé érés periódusában

alapvető feladat a pozitív csoportnormák kialakítása, a helyes

viselkedési, magatartási modellek körvonalazása és fokozatos

beépítése a gyerekek magatartásába. A problémák közös

értelmezésének, a véleményalkotásnak, az iskolai demokrácia

kialakításának fontos színtere az osztályfőnöki óra, melynek témái

széleskörű lehetőséget nyújtanak a kommunikációs kultúra,

kommunikációs készségek fejlesztésére.





Erkölcsi nevelés

Arra törekszünk, hogy az osztályfőnöki munka során valódi

értékközvetítők legyünk, és olyan erkölcsi tartást adjunk

tanítványainknak, amelyeket ők más közösségekbe is magukkal

vihetnek, sőt mások felé közvetíthetnek.

Hazaszeretetre nevelés

Segíteni kell tanulóinkat az otthon, a lakóhely, a haza

megismeréséhez, megbecsüléséhez, el kell mélyíteni bennük a

hazaszeretetet. Ugyanakkor fontos az is, hogy megismerjék a

hazánkban és a szomszédságunkban élő más népeket, népcsoportok

értékeit, eredményeit is.

A tanulási technikák fejlesztése

Az osztályfőnök fontos feladata – a megismerés életkori és egyéni

jellemzőinek ismeretében – a tanulás fejlesztése, az eredményes

tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása,

gyakoroltatása, a gondolkodási kultúra művelése, az önművelés

igényének ébresztése.

Egészségmegőrzés

Az osztályfőnöki munka sokrétű feladatai között különös figyelmet

kell fordítanunk mindarra, ami a gyermekek egészségének

megőrzését szolgálja, ezért a kerettantervi előírásnak megfelelően

felső tagozatban az osztályfőnöki óra órakeretéből 10 óra – egyes

témakörökhöz kapcsolódva – az egészséges életre nevelést és

egészségvédelmet szolgáló tananyagot tartalmaz.

Fontosabb témakörök:

A gyermekek egészsége és táplálkozása, egészséges életre

nevelés,

A környezet higiéniája és esztétikuma,





A balesetek megelőzése,

A serdülőkor testi-lelki változásai,

Káros szokások és szenvedélyek, egészségvédelem,

Felelős párválasztás,

Korunk fenyegető betegségei.

b) Szervezési, koordinációs feladatok

Az osztályfőnök / napközis nevelő a tanév elején munkatervet

készít, melynek része a tanulócsoportra vonatkozó helyzetelemzés

és nevelési program

Az osztályfőnök segítse diákjai beilleszkedését az iskola életébe,

a felső tagozat új követelményrendszerébe. Ismertesse meg

diákjaival az iskola házirendjét. Segítse és koordinálja az

osztályban tanító pedagógusok munkáját, szükség esetén, vagy a

szaktanár kérésére látogasson órát az osztályban;

Tartson kapcsolatot az osztály szülői munkaközösségével,

tartson szülői értekezleteket;

Az osztályfőnök kísérje figyelemmel a tanulók tanulmányi

előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősítse a tanulók

magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát terjessze a

nevelőtestület elé. Tegyen javaslatot a tanulók jutalmazására,

büntetésére, támogatására;

A tanulók felelősségérzetének eredményes kialakítása

érdekében az osztályfőnök tanulóit rendszeresen tájékoztatja az

iskolai közösség előtt álló feladatokról, azokon való részvételre

mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek

szervezésében;

Az osztályfőnök együttműködik a diákönkormányzattal,

segíti a tanulóközösség kialakulását;





Az osztályfőnök kiemelt figyelmet fordít az osztályban

végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola

ifjúságvédelmi felelősével;

Az iskola felsőbb évfolyamain különös hangsúlyt kap a

pályaorientáció, a tanulók pályaválasztásának előkészítése. E

hosszú folyamat csak akkor lehet eredményes, ha a tanulói

személyiség ismeretében és a társadalmi igényeket is tekintetbe

véve történik a pályaválasztás.

c) Adminisztrációs teendők

Napló vezetése, ellenőrzése;

Ellenőrzők rendszeres figyelemmel kísérése;

Félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása;

Bizonyítványok megírása;

Anyakönyvek kitöltése és vezetése;

Továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése;

Hiányzások igazolásának adminisztrációja;

Segíti osztálya kötelező orvosi vizsgálatát;

1.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos

pedagógiai tevékenység helyi rendje

A Nemzeti köznevelési törvény (Nkt.) 3. § (6) bekezdése alapelvi

szinten rögzíti, hogy a köznevelés kiemelt feladata a sajátos nevelési

igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő

gyermekek, tanulók, valamint a kiemelten tehetséges tanulók

speciális igényeinek figyelembevétele, egyéni képességeikhez igazodó,

legeredményesebb fejlődésük elősegítése, a minél teljesebb társadalmi

beilleszkedés lehetőségeinek megteremtése.

A Nkt. értelmező rendelkezése szerint kiemelt figyelmet igénylő

gyermek, tanuló:





a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló,

a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel

küzdő gyermek, tanuló,

a kiemelten tehetséges gyermek, tanuló.

1.6.1. A sajátos nevelési igényű (SNI) és a beilleszkedési, tanulási,

magatartási nehézségekkel küzdő (BTMN) tanulókkal

kapcsolatos pedagógiai tevékenység

A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő (BTMN) és a

sajátos nevelési igényű (SNI) tanulókkal összefüggő pedagógiai

feladataink:

Az okok feltárása: a család megismerése, a tanuló helye a

családban, környezettanulmány.

A szülők bevonása a nevelési problémák megoldásába, segíteni

őket a megfelelő nevelési módszerek megismertetésével.

Az osztályban tanító pedagógusok bevonása a nevelési gondok

megoldásába.

Súlyosabb esetben szakember segítségének kérése.

Sajátos nevelési igényű tanulók esetében szoros szakmai

együttműködés a gyógypedagógussal, pszichológussal,

logopédussal, szükség esetén más szakemberrel az osztályfőnök

koordinálásával.

A tanulóval való egyéni bánásmód, beszélgetések, személyre szabott,

nevelő szándékú feladatok adása.

Különféle lehetőségek ajánlása a szabadidő hasznos eltöltésére.

A baráti társaság figyelemmel kísérése.

Tájékoztató előadások a fiatalok káros szenvedélyeiről egészségügyi és

rendőrségi szakemberek bevonásával.

A nevelőtestület konzultációja a devianciáról, a rehabilitációs

tevékenységről (nevelési értekezlet, belső továbbképzések).





Jelentős pedagógiai problémává válhat az agresszió. Igyekeznünk kell

feltárni ennek okait, meg kell tanítanunk a helyes konfliktuskezelést.

Fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus és pedagógiai asszisztens

bevonása a munkánkba.

A pedagógus munkáját csak a kölcsönös bizalom, tapintat, a személyiségjogok

tiszteletben tartásával végezheti. Örömöt, sikerélményt nyújtó feladatok

adásával kell segítenünk, hogy a kiemelt figyelmet igénylő tanulóink is

elinduljanak az egészséges személyiségfejlődés útján.

1.6.1.1. A sajátos nevelési igényű (SNI) tanulókkal kapcsolatos

pedagógiai tevékenység

Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különös figyelmet

igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye

alapján

érzékszervi,

beszédfogyatékos (Szakmai alapdokumentum szerint

feladatunk),

egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem-

vagy magatartás-szabályozási zavarral) (Szakmai

alapdokumentum szerint feladatunk) küzd.

A Nkt. 4. § 23. pontja alapján megváltozott a sajátos nevelési igényű

gyermekek, tanulók körének megnevezése.

(Az Nkt. hatálybalépésétől az „egyéb pszichés fejlődési zavar” (súlyos

tanulási, figyelem- vagy magatartás-szabályozási zavar) a korábbi „a

megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra

visszavezethető, vagy vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével

küzdő gyermek, tanuló” megnevezést váltotta fel.)

Ha a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló szakértői véleményében a

sajátos nevelési igényt

a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos,

vagy súlyos rendellenessége,





a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra

visszavezethető, vagy vissza nem vezethető tartós és súlyos

rendellenessége

alapozza meg, azon a gyermek, a tanuló következő felülvizsgálatáig, de

legkésőbb 2015. szeptember 1-jéig az egyéb pszichés fejlődési zavart

(súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartás-szabályozási zavart) is érteni

kell.

A Nkt. 47. §-a alapján a sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga,

hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai,

gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön, attól

kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges

bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében

foglaltak szerint kell biztosítani.

A sajátos nevelési igényű tanulót a többi tanulóval együtt nevelő, oktató

iskola a helyi tantervének elkészítésénél a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet 2.

mellékleteként kiadott Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai

oktatásának irányelvét is figyelembe veszi.

1.6.1.2. A sajátos nevelési igényű tanulók integrációját segítő

program

Az egyéni és kiscsoportos fejlesztő foglalkozások szervezése a sajátos nevelési

igényű tanulók számára egyéni fejlesztési terv alapján történik, melyet az

osztálytanítók, osztályfőnökök és a gyógypedagógusok közösen

készítenek el. A foglalkozások az SNI tanulók száma és szükségletei

szerint szerveződnek.

a.) Tanórán az osztályonként meghatározott óraszámban segít a

gyógypedagógus. Differenciált tananyag feldolgozásával – figyelembe véve az

általános iskolai követelményeket, valamint a sajátos nevelési igényű

tanulók tantervi irányelveit – a gyermekek szintjének megfelelő feladatokat

ad, így hozzásegíti a tanulókat, hogy saját tempójukban haladhassanak, s

kisebb lépésekben fokozatosan felzárkózhassanak a többiekhez. Ezáltal több





sikerélmény és kevesebb kudarc éri a gyermekeket. Magabiztosabbá válnak,

személyiségük megerősödik, ami a későbbi társadalmi integrációjuk

szempontjából nagyon lényeges.

A gyógypedagógus és az osztálytanító együttműködése rendkívül

fontos. Ez nemcsak technikai együttműködést jelent, hanem közös

felelősségvállalást egy valódi, közös, aktív együttgondolkodást,

együttszervezést, ami kiterjed a tanmenet- és tananyagszervezésre, a célok,

ellenőrzési módok, értékelés, a különböző didaktikai problémák, valamint az

osztályban előforduló többi problémás tanulónak nyújtandó egyéni

megsegítés megbeszélésére. Az SNI tanulók kapjanak szöveges értékelést

minden tantárgyból az érdemjegy mellett félévkor és év végén is. A

százalékos értékelés is jelenjen meg.

Az együttműködés célja, hogy megteremtse mindazokat a feltételeket,

amelyekkel valamennyi tanuló nevelési és oktatási szükségleteit biztosítani

tudjuk. Törekedni kell a nyitottságra, a kooperációra, kapcsolattartásra,

párbeszédre, a konfliktuskezelésre.

Az integráció nemcsak az osztályban tanító tanárok ügye, hanem kihat az

egész iskola szervezetére és a szülőkre is. Az osztályfőnök feladata, hogy

a szülőket partnerként bevonja a fejlesztő tevékenységbe, tájékoztassa az

elért eredményekről az osztályfőnök által szervezett team megbeszélések

után.

b.) Tanórán kívül a rehabilitációs órák keretében a tantárgyi felzárkóztatást

és a tanulási képességek fejlesztését végzi a gyógypedagógus.

Fontos, hogy tanórákon a többiekkel együtt tudjon haladni az integrált

tanuló, ezért az eljárás didaktikai tréningekkel történik, így az aktuális

tananyaggal kapcsolatos probléma rövidebb időn belül felszámolható.

Az alapvető tanulási képességek hiánya, gátoltsága vagy zavara miatt

megnehezül az iskolai haladás, ezért nélkülözhetetlen ezeknek a

képességeknek, az ún. bázisfunkcióknak a fejlesztése is. Az alapvető

képességek fejlesztése hosszabb folyamat.





A képességfejlesztés speciális pedagógiai eljárásokkal történik, a szakértői

véleményben megfogalmazott fejlesztési javaslatok alapján.

1.6.2. A kiemelkedő képességű tanulókkal való foglalkozás

A kiemelkedő képességű diákokkal való foglalkozás nemcsak

magas szintű felkészültséget, hanem különleges pedagógiai

érzéket, nagyfokú empátiát és differenciált módszerek ismeretét

kívánja.

A munkavégzés lépései, eszközei, színtere:

A tehetség felismerése;

Egyéni fejlesztési terv készítése;

A tehetséges tanulót a képességének megfelelő irányba

tereljük;

Két tanítási nyelvű oktatásban résztvevő gyerekek

kiválasztása képességmérő rendszer használatával;

A két tanítási nyelvű oktatásban résztvevő gyerekek

számára szervezett idegen nyelvi programok biztosítása, a

számukra előírt vizsgák, mérések sikeres teljesítéséhez:

nyelvvizsga felkészítés

idegen nyelvi programok (Christmas Party,

Halloween Party, Valentine Day,

témahét szervezése

nemzetközi kapcsolatok kiépítése

(levelezés,testvérvárosok)

versenyek (nyelvi, versmondó, olvasási)

csoportbontások

szakkörök (gyakorló, társalgó, nyelvvizsgára

felkészítő)





egyéni képességekhez igazodó foglalkozás a

tanórákon;

Tehetséggondozó szakkörök, szervezése;

Diáksportköri foglalkozások szervezése;

Versenyekre való felkészítés és részvétel biztosítása (tanulmányi

és sport);

Nyelvvizsga szervezése

Csoportbontás

Iskolai könyvtár lehetőségeinek kihasználása.

Tanulmányi kirándulások szervezése.

1.6.4. A szociális hátrányok enyhítése

A szociális hátrányok enyhítése szükséges feltétele az

esélyegyenlőség biztosítására való törekvésnek.

Módszerek, eszközök:

A nevelők segítő, személyes kapcsolattartása a rászoruló

tanulókkal és családjaikkal;

A hátrányos otthoni környezettel szemben előnyös iskolai

környezet biztosítása (kulturált munkakörülmények, taneszközök,

segédeszközök, térítési kedvezmények);

Napközis vagy tanulószobai foglalkozás biztosítása;

Együttműködés a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel,

gyámhivatallal, gyermekvédelmi szolgálattal.

1.6.5. Ifjúságvédelmi feladatok

Minden tanuló részére igyekszünk biztosítani a fejlődéséhez

szükséges feltételeket, azokat a lehetőségeket, amelyek ahhoz

szükségesek, hogy képességük, tehetségük kibontakozhasson,





szükség esetén leküzdhessék azokat a hátrányokat, amelyek

születésüknél, családi, vagyoni helyzetüknél vagy bármilyen más

oknál fogva fennállnak.

A gyermekvédelmi felelős feladatai:

A gyermekvédelmi felelős naprakész, teljes körű nyilvántartást

készít a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókról.

Megállapítja a hátrányos helyzet okát.

Veszélyeztetettség és a hátrányos helyzet megállapításának

érdekében szoros kapcsolatot tart az osztályfőnökökkel, szükség

esetén családlátogatásokat szervez.

Az anyagi okok enyhítése érdekében az önkormányzat által

biztosított támogatási lehetőségekről tájékoztatja az arra rászoruló

szülőket.

Rászorultsági igény alapján, javaslatot tehet az Eötvös Effektus

Alapítvány által adható támogatásra. pl. kirándulási, táborozási

támogatás.

Pályázati (helyi, központi) rendszereket figyelemmel kíséri, hogy

minél több forrásból tudjuk segíteni a rászorulókat (pl.

táborozásnál, külföldi utaknál, stb.).

Szorosan együttműködik a Kormányhivatallal, a Polgármesteri

Hivatal gyámügyesével, a Gyermekjóléti Szolgálattal, és a segítség

kérésének lehetőségeiről tájékoztatja a szülőket.

A napközis ill. tanulószobai ellátásnál elsőbbséget élveznek azok

a gyerekek, akiknek az egészséges fejlődés érdekében szükségük

van a napközbeni ellátásra.

A gyermek- és ifjúságvédelem körébe tartozik a diákönkormányzat

segítése és bevonása az iskolai döntéshozatalba.

Tanulóinkat megismertetjük jogaikkal, hogy véleményt

nyilváníthassanak az őket érintő kérdésekben.





1.7. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban

való részvételi jogai gyakorlásának rendje

A tanuló joga , hogy hogy személyesen vagy képviselő útján-a

jogsabályban meghatározottak alapján – részt vegyen az érdekeit

érintő döntések meghozatalában.

A tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak

létre. A diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt, felsőfokú

végzettségű és pedagógus szakképzettségű személy segíti, akit az

intézményvezető bíz meg ötéves időtartamra.

A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni:

a) az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott

rendelkezéseinek elfogadása előtt,

b) a házirend elfogadása előtt

A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének

kikérésével dönt:

a) saját működéséről,

b) hatáskörei gyakorlásáról,

c) egy tanítás nélküli munkanap programjáról,

d) az iskolai diákönkormányzat tájékoztatási rendszeré-

nek létrehozásáról és működtetéséről,

A diákönkormányzat SZMSZ-ét a választó tanulóközösség fogadja el,

és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az SZMSZ jóváhagyása csak akkor

tagadható meg, ha az jogszabálysértő vagy ellentétes az iskola

SZMSZ-ével, házirendjével.

Az SZMSZ jóváhagyásáról a nevelőtestületnek a jóváhagyásra történő

beterjesztést követő harminc napon belül nyilatkoznia kell.





Az SZMSZ-t vagy annak módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni,

ha a nevelőtestület harminc napon belül nem nyilatkozik.

A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a

nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos

valamennyi kérdésben.

Az iskolai diákönkormányzat véleményét ki kell kérni:

a) a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál,

b) a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók

elkészítéséhez, elfogadásához,

c) a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez,

megszervezéséhez,

d) az iskolai sportkör működési rendjének

megállapításához,

e) az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához,

f) a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének

kialakításához,

g) az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben.

Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat

véleményének kikérése kötelező, a diákönkormányzat képviselőjét

a tárgyalásra meg kell hívni, és az előterjesztést, valamint a

meghívót – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – a tárgyalás

határnapját legalább tizenöt nappal megelőzően meg kell küldeni a

diákönkormányzat részére.

A diákközgyűlés összehívását az iskolai, kollégiumi

diákönkormányzat vezetője kezdeményezi, a tanév helyi rendjében

meghatározottak szerint.

A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt

tizenöt nappal nyilvánosságra kell hozni.





1.8. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény

partnerei kapcsolattartásának formái

A kapcsolattartás célja a folyamatos kétoldalú információcsere,

tájékoztatás, tájékozódás, partnerkapcsolatok erősítése.

1.8.1. Közvetlen partnerek

a) Tanulók

Diákönkormányzat

A diákok érdekeinek képviseletére a tanulók tanórán kívüli

szabadidős tevékenységének segítésére szerveződött.

Iskolai élet

A tanulók és az iskola együttműködését a Házirend

szabályozza, melyet minden diákunkkal megismertetünk.

b) Pedagógus

Közalkalmazotti Tanács

Pedagógusok szakszervezetei

c) Szülők

Évente négy alkalommal szervezünk fogadóórákat, illetve

osztály szülői értekezleteket.

d) Szülői Közösség

A szülői közösségek elnökeiből álló Szülői Választmányt az

iskola igazgatója hívja össze és informálja évente két

alkalommal.

e) Eötvös-Effektus Alapítvány

Évente két alkalommal ülésezik. Alapító okiratának

megfelelően osztja szét a rendelkezésére álló pénzeszközöket a

tanulók és az iskola programjainak támogatására.

1.8.2. Közvetett partner

a) A fenntartó KLIK Érdi Tankerület igazgatója





b) A Járási Kormányhivatal illetékes vezetője

c) Pedagógiai Szakszolgálatok / Szakértői Bizottság

d) A tankerület közoktatási intézményei,

e) A város és a tankerület közművelődési intézményei,

f) A működtető Önkormányzat által kijelölt intézmény (GEI)

vezetője

g) A város egészségügyi, szociális intézményei,

h) Regionális és nemzetközi kapcsolatok,

i) Két tanítási nyelvű iskolák egyesülete,

j) Civil szervezetek

1.8.3. Kapcsolattartási formák

a) A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák:

Személyes beszélgetés

DÖK megbeszélések, ülések

Tájékoztató füzet

Facebook

Skype

Helyi médiák

Heti hirdetések

Postai küldemények

Iskolai hirdetőtábla

Az iskola honlapja tájékoztatást nyújt:

iskolai dokumentumokról;

iskolai eseményekről;

eredményekről;

Iskolarádió

E-napló





b) A szülők közösségét érintő együttműködési formák:

A szülői értekezletek célja: a közös feladatok, célok

megtervezése, a problémák megoldása, kapcsolatteremtés iskola-szülő,

szülő-szülő között.

Ideje: tanévenként 3 alkalommal (szeptember, február, május) a szülő

munkaidejéhez igazodva, az esti órákban.

A szülők tájékoztatást kapnak, illetve megbeszélést tartanak:

az osztályközösség alakulásáról,

a magatartás és szorgalom általános helyzetéről,

a tanulmányi előmenetelről, a szaktárgyakkal kapcsolatos

eredményekről, problémákról,

az iskolai eseményekről,

az iskolai szintű feladatokból az adott osztályra vonatkozó

teendőkről,

gyermeknevelési kérdések pedagógiai-pszichológiai

megközelí-téséről (a nevelési értekezleten egységesített

nevelőtestületi álláspont alapján),

a szülők javaslatairól, kéréseiről, melyeket az osztályfőnök

továbbít az iskolavezetés felé

Az egyes tanulókról való megbeszélés a fogadóórák illetve a külön

találkozási alkalmak feladata.

Célja: véleménycsere a gyermek tanulmányi munkájáról, iskolai

viselkedéséről.

Ideje: az éves munkatervben meghatározott időpontban.

Nyílt napok

Az iskola működésébe évente a munkatervben

meghatározott rend szerint alkalommal előre meghatározott

rend szerint betekintést biztosítunk az iskola belső világába





Média (újság, városi televízió)

Családlátogatás:

Indokolt esetben, főleg az osztályfőnök és az ifjúságvédelmi

felelős a környezettanulmányozás, közvetlenebb kapcsolat

kialakítása, a tanulóval kapcsolatban felmerülő problémák

megoldása céljából.

1.9. A tanulmányok alatti vizsgák

A tanulmányok alatti vizsgák szabályit a 20/2012.(08.31) EMMI

rendelet 64.§ szabályozza

1.9.1. A tanulmányok alatti vizsgák típusai

Iskolánkban az alábbi tanulmányok alatti vizsgák tehetők le:

osztályozó vizsga

pótló vizsga

javítóvizsga

különbözeti vizsga

A tanulmányi vizsgákat olyan legalább háromtagú vizsgabizottság előtt

kell letenni, melyben legalább két pedagógus jogosult az adott tantárgy

tanítására.

A tanulmányok alatti vizsgák tervezett ideje és az osztályozó

vizsgára jelentkezés módja és határideje

A vizsgázó diák: tanulmányok alatti

javítóvizsgát az intézményvezető által meghatározott

időpontban, az augusztus15-étől augusztus 31-ig terjedő

időszakban tehet.

osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni,

az intézményvezető bármikor, de a vizsgát megelőző 3 hónapon

belül jelöli ki az időpontot.





A vizsgák helye: a Százhalombattai Eötvös Loránd Általános Iskola

A jelentkezés módja: a tanuló szülője vagy törvényes képviselője

írásban kérvényt nyújt be az intézményvezetőnek címezve.

A vizsgák időpontjáról: a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor

írásban kell értesíteni.

Osztályozó vizsga

A tanulónak osztályozó vizsgát akkor kell tennie a félévi vagy tanév

végi osztályzat megállapításához ha:

felmentették a tanórai részvétel alól;

egy vagy több tárgy követelményeinek az előírtnál rövidebb idő

alatt akar eleget tenni;

mulasztása miatt nem osztályozható - egy tanítási évben az

igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven órát

meghaladja-, de a nevelőtestület engedélyezte, hogy osztályozó

vizsgát tegyen.

ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan

mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák

harminc százalékát meghaladja és a nevelőtestület döntése alapján

osztályozó vizsgát tehet.

Az osztályozó vizsga követelményei /tantárgyak, évfolyamok/:

A magasabb évfolyamba lépés feltételeit a Pedagógiai program

Helyi tanterv részének 2.9.1.pontja, az évfolyamonkénti

követelményeit az egyes tantárgyak esetében a Pedagógiai program

1.számú melléklete /alsó tagozat/, és 2.számú melléklete /felső

tagozat/ tartalmazza.

Az idegen nyelvi tantárgyak esetében a magasabb évfolyamba

lépés feltételeit Helyi tanterv 2.9. pontja, az évfolyamonkénti

követelményeit az egyes tantárgyak esetében a Pedagógiai program

3. számú melléklete /id.nyelv / tartalmazza.





Pótló vizsga

Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból

elkésik, távol marad, és ezt igazolja.

Az igazgató a hozzá benyújtott írásos kérelemre hozzájárulhat, hogy a

vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban

a vizsgázó pótló vizsgát tegyen.

Javítóvizsga

Javítóvizsga az intézményvezető által meghatározott időpontban akkor

tehető, ha: a tanuló a tanév végi osztályozó értekezleten legfeljebb három

tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott.

Különbözeti vizsga

Különbözeti vizsgát más iskolából. vagy más tagozatról érkező tanuló tehet.

A vizsgát megelőző három hónapon belül kell a vizsgaidőpontot kijelölni, és

erről a vizsgázót írásban értesíteni.

Nyelvvizsga

Nyelvvizsgát tehet az idegen nyelvet emelt szinten tanuló felső tagozatos

diák. Próbanyelvvizsgára május-június folyamán kerül sor, melyre az

igények felmérése után felkészítő szakkört biztosítunk. A próbanyelvvizsga

lebonyolításához szükség szerint külső vizsgaközpont közreműködését

kérjük a lehető legtárgyilagosabb értékelés érdekében. Az eredményekről a

tanulók és a szülők írásbeli értékelést kapnak, mely tartalmazza, a

fejlesztendő területeket.

Képességmérés a két tanítási nyelvű képzésben résztvevő tanulók

számára kötelező.

4. évfolyam végén iskolai szervezésben tájékozódó felmérést

tartunk.





6. és 8. évfolyam végén a minisztérium utasítása alapján előírt

központi szintfelmérés alapján mérjük a tanulókat.

1.9.2. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai

A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet

előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni.

A vizsgák általános szabályai:

A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók

szüleivel:

osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább két

hónappal,

javítóvizsga esetén a tanév végén (bizonyítványosztáskor)

közölni kell.

Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit a miniszter által kiadott

kerettantervben szereplő követelmények alapján a nevelők szakmai

munkaközösségei, illetve a szaktanárok állapítják meg a helyi tanterv

életbelépésének megfelelően évente felmenő rendszerben:

2013-2014. tanév júniusban: az 1. és az 5. évfolyamon,

2014-2015. tanév júniusban: a 2. és a 6. évfolyamon,

2015-2016. tanév júniusban: a 3. és a 7. évfolyamon,

2016-2017. tanév júniusban: a 4. és a 8. évfolyamon.

A követelmények elfogadásáról az előbbi ütemezésnek megfelelően a

nevelőtestület dönt.

A tanulmányok alatt szervezett vizsgák lebonyolítását végző bizottság

elnökét és tagjait az igazgató jelöli ki.

A független vizsgabizottság elnökét és tagjait az Érdi Járási

Kormányhivatal jelöli ki.

Az vizsgák szakszerű és törvényes megtartásáért a vizsga elnöke felel.

Az intézmény vezetőjének illetékes helyettese gondoskodik a zavartalan

lebonyolításról.





A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli,

szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészeket tenniük a tanulóknak:

TANTÁRGY ÍRÁSBELI SZÓBELI GYAKORLATI

VIZSGA

ALSÓ TAGOZAT

Magyar nyelv ÍRÁSBELI SZÓBELI

Magyar irodalom ÍRÁSBELI SZÓBELI

Idegen nyelv ÍRÁSBELI SZÓBELI

Matematika ÍRÁSBELI SZÓBELI

Erkölcstan SZÓBELI

Hit és erkölcstan SZÓBELI

Környezetismeret ÍRÁSBELI SZÓBELI

Ének-zene SZÓBELI GYAKORLATI

Vizuális kultúra GYAKORLATI

Életvitel és gyakorlat GYAKORLATI

Testnevelés és sport GYAKORLATI

FELSŐ TAGOZAT

Magyar nyelv ÍRÁSBELI SZÓBELI

Magyar irodalom ÍRÁSBELI SZÓBELI

Idegen nyelv ÍRÁSBELI SZÓBELI

Matematika ÍRÁSBELI SZÓBELI

Erkölcstan ÍRÁSBELI SZÓBELI

Hit és erkölcstan SZÓBELI

Történelem ÍRÁSBELI SZÓBELI

Természetismeret ÍRÁSBELI SZÓBELI

Fizika ÍRÁSBELI SZÓBELI

Kémia ÍRÁSBELI SZÓBELI

Biológia ÍRÁSBELI SZÓBELI

Földrajz ÍRÁSBELI SZÓBELI

Ének-zene ÍRÁSBELI SZÓBELI GYAKORLATI

Hon- és népismeret SZÓBELI

Vizuális kultúra GYAKORLATI

Informatika SZÓBELI GYAKORLATI

Technika, életvitel és gyak. SZÓBELI GYAKORLATI

Testnevelés és sport GYAKORLATI





1.10. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének és

átvételének elvei

A tanulói jogviszony a felvétel vagy átvétel útján keletkezik.

Felvétel, átvétel jelentkezés alapján történik, melyről igazgató dönt.

1.10.1.Az iskolába jelentkező tanulók felvétele

Felvételi eljárás szabályai

Iskolánk a felvételi eljárás szabályait a 2011.évi CXC. törvény a

Nemzeti Köznevelésről 50, 51§ (1) (2) (4) bekezdése alapján alakította

ki.

Iskolánk a kötelező beiskolázási körzetéből – melyet az Érdi Járási

Kormányhivatal határoz meg – minden jelentkező tanköteles korú

tanulót felvesz.

Felvételi kötelezettséget követőkérelmek elbírálásának elvei

Ha felvételi kötelezettségünk teljesítése után további felvételi,

átvételi kérelmeket is teljesíteni tudunk, akkor az Nkt. 51§(1)

bekezdése illetve a 20/2012.EMMI rendelet 7, 23, és a 24§ (7)

bekezdés értelmében járunk el, különleges helyzetűnek minősítjük azt

a tanulót:

aki az intézmény dolgozójának közvetlen hozzátartozója, vagy

akinek a testvére már az intézmény tanulója.

Ha iskolánk a fentiekben megadott sorrend szerint az összes felvételi

kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, akkor a

20/2012.(VIII.31) EMMI rendelet 24§(6) bekezdés értelmében jár el.





Amennyiben iskolánk – a rendeletben megadott sorrend szerint – az

összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, akkor az

érintett csoportba tartozók között sorsolás útján kell dönteni.

Az első osztályba történő beiratkozás, a 2011.évi CXC.törvény a nemzeti

köznevelésről 45.§(1)(2)(4)(10)bekezdése alapján történik.

Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni:

a gyermek lakcímkártyáját;

az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító óvodai

igazolást;

szükség esetén a szakértői bizottság véleményét

az iskola kérése alapján a gyermek születési anyakönyvi

kivonatát és egészségbiztosítási kártyáját.

A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni:

a tanuló bizonyítványát;

lakcímkártyáját;

1.10.2. Az iskolába jelentkező tanulók átvétele

Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók átvételéről a szülő

kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás

és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók

létszámának figyelembe vételével, ill. a tanult idegen nyelv és az emelt

óraszámú tantárgyak számbavétele után az iskola igazgatója dönt.

A különleges figyelmet igénylő tanuló esetében: a személyi, tárgyi

feltételek meglétét, a fejlesztés lehetőségeinek biztosítását kell

figyelembe venni.

Ha az átvételt kérő körzeten kívüli tanuló előző tanév végi

osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma

rossz, hanyag vagy változó minősítésű, az igazgató a tanuló felvételéről





szóló döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettesek és az érintett évfolyam

osztályfőnökeinek véleményét.

A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulónak – az iskola helyi

tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított –

szintfelmérőt kell tennie azokból a tantárgyakból, amelyeket előző

iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult, vagy ha

az átvett tanuló iskolájának pedagógiai programja lényegesen eltér a mi

programunktól.

Amennyiben a tanuló bármely tantárgyból a szintfelmérőn az előírt

követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két

hónapon belül megismételheti.

Ha az ismételt szintfelmérőn teljesítménye újból nem megfelelő, az

évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző

évfolyamra beiratkozni.

A szintfelmérő időpontját az igazgató határozza meg, s arról írásban

értesíti a tanuló szülőjét.

1.10.3. A két tanítási nyelvű (magyar-angol) csoportok

kialakításának szabályai

A két tanítási nyelvű oktatás az általános iskola 1. évfolyamán kezdődik.

a) A csoportba kerülés feltételei az első évfolyamon:

A beiskolázáskor a szülők/ gondviselők írásbeli

nyilatkozatukkal hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az intézmény

fejlesztőpedagógusa a beíratást követően, adott naptári év

júniusában, elvégezzen egy kipróbált, szakemberek által

összeállított képesség vizsgálatot, amely figyelem,

beszédészlelés, beszédértés és nyelvi érzéket vizsgáló tesztekből

áll.





b) Általános tudnivalók a csoportokkal kapcsolatosan:

A kéttannyelvű oktatásban az első 30 legjobb eredményt

elért tanuló kerülhet;

A kéttannyelvű csoport kialakításának határideje az adott

iskolai tanév első munkanapja. Az induló kéttannyelvű csoport

létszáma maximum 30 fő;

A készségtárgyakat kivéve, az angol nyelvű órákat

csoportbontásba szervezzük;

Az első évfolyamon az idegen nyelven tanított

készségtárgyak óráin a pedagógiai asszisztens segíti a

nyelvtanár és tanítók munkáját. A kéttannyelvű oktatásból

kimaradt tanulók az első három évfolyamon választható

órákból heti 1 angol órát kaphatnak.

c) Bekerülés feltételei a további évfolyamokon:

A szülő vagy a pedagógus javaslatára az intézményvezető

engedélyével a tanuló bekerülhet a kéttannyelvű csoportba:

ha meghatározott felkészülési idő ( max. 2 hónap) elteltével

a tanuló eredményes szintfelmérőt tesz adott idegen nyelven

tanult tantárgyakból és angol nyelvből. Szintfelmérő tehető az

adott tanév elején, félévkor és a tanév végén, a szabályoknak

megfelelően.

d) A két tannyelvű oktatási csoportból kikerülés feltételei:

Kikerülhet a szülő vagy a pedagógus javaslatára az

intézményvezető engedélyével, ha:

a tanuló nem tartja be a házirend szabályait,

szorgalma kifogásolható, tanulmányi eredménye romlik,

a 4. évfolyamon megszervezésre kerülő A1 szintű

próbanyelvvizsgán a tanuló nem éri el a megfelelő szintet,





1-4. évfolyamon a szülő és pedagógus egyetértése elégséges

az intézményvezetői jóváhagyáshoz.

1.11. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek

elsajátításával kapcsolatos iskolai tevékenység

A mindennapok során, számos alkalommal találkozunk

potenciális veszélyforrással, mely akár súlyosan károsíthatja

egészségünket.

Célkitűzésünk: már gyermekkorban a vészhelyzetbe került

emberek megsegítését és a számukra nyújtott elsősegélyt magától

értetődővé tenni.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja,

hogy a tanulók:

Ismerjék fel az egészséget veszélyeztető magatartásformákat,

valamint azokat az élethelyzeteket, amelyek választás elé állítják

őket;

Képesek legyenek vészhelyzetben tőlük elvárható mértékben

helyes döntést hozni és nyugodt módon reagálni;

Ismerjék fel az otthon és az iskola között lévő legfőbb

veszélyforrásokat;

Alkalmazzák a helyes magaratásformákat, amelyekkel

elkerülhetők a gyermekbalesetek;

Ismerjék a segélyhívás telefonszámát, sajátítsa el mikor,

hogyan kell mentőt hívni;

Váljanak képessé egyszerűbb sérülések ellátására;

Tudják az életjelenségek vizsgálatát a gyakorlatban;





Évfolyam Tantárgy Tartalom Módszerek

3-4.évf.

Környezetismeret,

technika, testnevelés,

úszás, napközis

foglalkozás

fontos telefonszámok; ismerje a

segítséghívás menetét; egyszerű

sérülések ellátása (horzsolás,

égés, esés, orrvérzés, rovarcsípés)

beszélgetés,

szemléltetés

,

szerepjáték,

filmvetítés

5-6.évf.

természetismeret,

egészségtan,

testnevelés, úszás,

technika,

informatika,

osztályfőnöki óra

fontos telefonszámok; ismerje a



égés, esések, orrvérzés,

rovarcsípés) életjelenségek

vizsgálata, légutak szabaddá

tétele

beszélgetés,

szemléltetés

,

szerepjáték,

filmvetítés

7-8.évf.

biológia, fizika,

kémia, testnevelés,

informatika,

technika,

osztályfőnöki óra

fontos telefonszámok;ismerje a



égés, esés, orrvérzés, rovarcsípés)

életjelenségek vizsgálata, légutak

szabaddá tétele; stabil

oldalfekvés végrehajtása,

vérzésfajták felism. és ellátása

(nyomókötés, fedőkötés) törések,

ficamok rögzítése, mérgezések,

fulladás veszélyei, áramütés,

közúti balesetek

beszélgetés,

szemléltetés

,

szerepjáték,

filmvetítés

A tanultak

gyakorlati

alkalmazása





Tanórán kívüli foglalkozások:

Szakkörök

Évente egyszer elsősegély-nyújtási bemutató szervezése

szakemberek bevonásával

Az elsősegély–nyújtási alapismeretek elsajátításával

kapcsolatos feladatok megvalósításához külső kapcsolatok

kiépítése:

Országos Mentőszolgálattal,

Magyar Ifjúsági Vöröskereszttel,

Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos

Egyesületével.

Tanulóink részt vesznek iskolán kívüli elsősegély nyújtási

vetélkedőkön

Támogatjuk pedagógusaink részvételét elsősegély nyújtási

ismeretekkel foglalkozó továbbképzésen.





2. AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE

2.1. A választott kerettanterv megnevezése

Iskolánk helyi tanterve az Emberi Erőforrások Minisztere által kiadott

kerettantervek közül az alábbi kerettantervekre épül:

A kerettantervek kiadásáról és jóváhagyásáról szóló 51/2012.

(XII. 21.) sz. EMMI rendelet:

1. sz. mellékletében szereplő „Kerettanterv az általános iskola

1-4. évfolyamára”;

2. sz. mellékletében szereplő „Kerettanterv az általános iskola

5-8. évfolyamára”

A két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról

szóló 4/2013(I.11 )sz. EMMI rendelet kerettanterveket tartalmazó 2.

és 4. sz. melléklete:

2. sz. Kerettanterv a két tanítási nyelvű általános iskolai

célnyelvi oktatáshoz

4.sz. melléklet Kerettanterv a két tanítási nyelvű általános

iskolai célnyelvi civilizáció tantárgy oktatásához

Iskolánk helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított

tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az

oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott

tananyaggal és követelményekkel.

Rendelkezés a felhasználható órakeret 10%-ról:

Mivel a kerettantervek által előírt tananyagok a tantárgyak számára

rendelkezésre álló időkeretnek csak a kilencven százalékát fedik le, a

fennmaradó tíz százalékot iskolánk pedagógusai a kerettantervben

szereplő tananyag-követelmények elmélyítésére, gyakorlásra, a tanulói

képességek, a tantervben meghatározott kompetenciák fejlesztésére

használják fel.





2.2. Az iskolában tanított és kötelezően választható

(szabadon tervezhető), illetve a szabadon

választható tantárgyak és óraszámaik

2.2.1. Az iskolában tanított kötelezően választható (szabadon

tervezhető) tantárgyak és óraszámaik a hagyományos

óratervű osztályok számára

A miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon

tervezhető órák számával az alábbi tantárgyak óraszámát növeltük

meg azzal a céllal, hogy e tárgyakból a készségfejlesztésre, az

ismeretek gyakorlására több idő jusson:

Évfolyam

Melyik tantárgy

óraszámát növeltük a

szabadon tervezhető

órák óraszámából?

Hány órával

megnöveltük a



1. évfolyam Magyar 1 óra

Matematika 1 óra


Matematika 1 óra

3. évfolyam

Magyar 1 óra

Matematika 0,5 óra

Környezet 0,5 óra

Informatika 1 óra

4. évfolyam

Magyar 1 óra

Matematika 0,5 óra

Környezet 0,5 óra

Informatika 1 óra






Informatika 1 óra

6. évfolyam Matematika 1,5 óra

Magyar 1,5 óra

7. évfolyam

Magyar 1 óra

Matematika 1 óra

Biológia 0,5 óra

Fizika 0,5 óra

8. évfolyam

Matematika 1óra

Magyar 1 óra

Technika 1 óra

Iskolánk az ötödik évfolyamon választható Hon- és népismeret

tantárgyat heti 1 órában tanítja.

2.2.2. Az iskolában tanított és szabadon választható tantárgyak

és óraszámaik a hagyományos óratervű osztályok számára

ÉVFOLYAM

Melyik tantárgy óraszámát

növeltük a szabadon

választható órák

óraszámából?

Hány órával

növeltük a

szabadon


óraszámából?

1. évfolyam Angol nyelv 1 óra



4. évfolyam

(angol 2 óra)

Magyar

Matematika

1 óra

1 óra

4.évfolyam

emeltszintű angol Angol nyelv 3 óra





5. évfolyam

(sima angol 3 óra)

Magyar 1 óra

Matematika 1 óra

Term. ismeret 1 óra

5. évfolyam

emeltszintű angol

3+2 óra

Angol nyelv 2 óra


6. évfolyam

(angol 3 óra)

Magyar 1 óra

Matematika 1 óra


6. évfolyam

emeltszintű angol

3+2 óra

Angol nyelv 2 óra


7. évfolyam

(angol 3 óra)

Magyar 1 óra

Matematika 0,5 óra

Földrajz 0,5 óra

7. évfolyam

emeltszintű angol

3+2 óra

Angol nyelv 2 óra

8. évfolyam

(angol 3 óra)

Magyar 1 óra

Matematika 1 óra

Kémia 0,5 óra

Biológia 0,5 óra

8. évfolyam

emeltszintű angol

5 óra

Angol nyelv 2 óra

Kémia 0,5 óra

Biológia 0,5 óra





2.2.3. Az iskolában tanított és szabadon választható tantárgyak és

óraszámaik a két tanítási nyelvű osztályok számára

A Kormány 110/2012(VI.4) Kormányrendelete a NAT kiadásáról,

bevezetéséről és alkalmazásáról 8 § (3.) d) pontja értelmében, a két

tanítási nyelvű csoportokban az idegen nyelv elsajátításához

szükséges választható órák száma néggyel növelhető.

A két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról szóló

4/2013(I.11)sz EMMI rendelet alapján a választható órák elosztása.

ÉVFOLYAM

Melyik tantárgy óraszámát

növeltük a szabadon


óraszámából?

Hány órával növeltük a

szabadon választható


Összesen

választható óra

1. évfolyam angol 3 óra 3 óra



4. évfolyam angol

informatika

2 óra

1 óra 3 óra

5. évfolyam

angol

célnyelvi civilizáció

term. ism.

2 óra

1 óra

1 óra

4 óra

6. évfolyam angol


term. ism.

2 óra

1 óra

1 óra

4 óra

7. évfolyam

angol


magyar

2 óra

1 óra

1 óra

4 óra

8. évfolyam

angol


biológia

kémia

2 óra

1 óra

0,5 óra

0,5 óra

4 óra





2.2.4. Az iskolában tanított kötelezően választható (szabadon

tervezhető) tantárgyak és óraszámaik a két tanítási nyelvű

osztályok számára

ÉVFOLYAM

Melyik tantárgy

óraszámát növeltük a



Hány órával növeltük

a szabadon

tervezhető órák

óraszámából?

Összesen

tervezhető

óra

1. évfolyam Angol 2 óra 2 óra

2. évfolyam Angol 2 óra 2 óra

3. évfolyam

Angol 2 óra

3 óra Matematika 0,5 óra

Környezetismeret 0,5 óra

4. évfolyam

Magyar 1 óra

3 óra Angol 1 óra

Matematika 0,5 óra

Környezetismeret 0,5 óra


2 óra Informatika 1 óra

6. évfolyam Magyar 1,5 óra

3 óra Matematika 1,5 óra

7. évfolyam

Magyar 1 óra

3 óra Matematika 1 óra

Fizika 0,5 óra

Biológia 0,5 óra

8. évfolyam

Magyar 1 óra

3 óra Matematika 1 óra

Technika 1 óra





2.3. A válaszható kerettantervek változatainak

megnevezése

Iskolánk a kerettantervben szereplő választható „A” illetve „B”

változatú kerettantervek közül az alábbi tantervek alapján tanít:

ÉVFOLYAM VÁLASZTOTT KERETTANTERV

1-4. évfolyam Ének-zene „A” változat

5-8. évfolyam Magyar nyelv és irodalom „A” változat

5-8. évfolyam Matematika „A” változat

5-8. évfolyam Biológia „A” változat

5-8. évfolyam Fizika „B” változat

5-8. évfolyam Kémia „A” változat

5-8. évfolyam Ének-zene „A” változat

5-8. évfolyam Technika “A” változat

A választott kerettantervben szereplő tananyagok, témakörök

évfolyamonkénti bontása, illetve az egyes témákhoz tartozó

órakeretek meghatározása a nevelők szakmai munkaközösségeinek,

illetve a szaktanárok feladata a helyi tanterv életbelépésének

megfelelően.

A választott kerettantervben szereplő tananyagok, témakörök

évfolyamonkénti bontásához, illetve az egyes témákhoz tartozó

órakeretek meghatározásához iskolánk pedagógusai az egyes

tantárgyak tanításához alkalmazott tankönyvek tankönyvkiadói által

összeállított helyi tantervi ajánlásokat használják fel.

Ezek elfogadásáról, iskolánkban történő alkalmazásáról az előbbi

ütemezésnek megfelelően a nevelőtestület dönt.





Iskolánkban a tanulók az idegen nyelvi órákon az angol nyelvet

tanulják, megfelelő számú jelentkező esetén biztosítjuk a német

nyelv tanulásának lehetőségét is.

2.4. A Nemzeti alaptanterv bevezetésének ütemezése

A 2013/14. tanévtől bevezetésre kerülő 2012.évi Nemzeti

alaptanterv alapján készült helyi tanterv évfolyamonkénti,

felmenő rendszerű ütemezését az alábbi táblázat szemlélteti.

Ezzel párhuzamosan történik a 2003-tól használt Nemzeti

alaptanterv kivezetése, felmenő rendszerben.

Tantervi kettősség 2013-2016

Régi szabályozás

Új szabályozás

Tanév/évf. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

2013 / 2014

2014 / 2015

2015 / 2016

2016 / 2017





2.5. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a

kötelező és választható tanórai foglalkozok és

azok óraszámai

2.5.1. Hagyományos óratervű osztály óraterve 1-8.o.

2.5.2. Emelt szintű idegen nyelvű osztály óraterve 1-8.o.

2.5.3. A két tanítási nyelvű osztály óraterve 1-8.o.

2.5.4. A felhasználható engedélyezett időkeret elosztásának

módja az iskolában tartott összes foglalkozás

megjelölésével felmenő rendszerben a 2017 / 2018. tanévig

Az iskola által felajánlható tanórán kívüli foglalkozások, az adott tanév

munkaerő gazdálkodásának lehetőségeit figyelembe véve kerül

meghirdetésre. Az 1.számú függelék tartalmazza.





2.5.1. Hagyományos óratervű osztályok 1.oldal

Tantárgyak

1. évfolyam 2. évfolyam 3.évfolyam 4.évfolyam 5.évfolyam 6.évfolyam 7.évfolyam 8.évfolyam

Köt

elez

ő

Szab

adon

ter

vezh

ető

Vál

aszt

ható

Tan

tárg

y ö

ssze

s

óra

szám

a

Köt

elez

ő

Szab

adon

ter

vezh

ető

Vál

aszt

ható

Tan

tárg

y ö

ssze

s

óra

szám

a

Köt

elez

ő

Szab

adon

ter

vezh

ető

Vál

aszt

ható

Tan

tárg

y ö

ssze

s

óra

szám

a

Köt

elez

ő

Szab

adon

ter

vezh

ető

Vál

aszt

ható

Tan

tárg

y ö

ssze

s

óra

szám

a

Köt

elez

ő

Szab

adon

ter

vezh

ető

Vál

aszt

ható

Tan

tárg

y ö

ssze

s

óra

szám

a

Köt

elez

ő

Szab

adon

ter

vezh

ető

Vál

aszt

ható

Tan

tárg

y ö

ssze

s

óra

szám

a

Köt

elez

ő

Szab

adon

ter

vezh

ető

Vál

aszt

ható

Tan

tárg

y ö

ssze

s

óra

szám

a

Köt

elez

ő

Szab

adon

ter

vezh

ető

Vál

aszt

ható

Tan

tárg

y ö

ssze

s

óra

szám

a

Magyar nyelv és ir. 7 1 8 7 1B 8 6 1B 7 6 1B 1 8 4 1 1B 6 4 1,5 1 6,5 3 1 1 5 4 1 1 6

Idegen nyelvek 1 1 1 1 1 1 2B 2B 3B 3B 3B 3B 3B 3B 3B 3B

Célnyelvi civilizáció

Matematika 4 1 5 4 1B 5 4 0,5B 4,5 4 0,5B 1 5,5 4 1B 5 3 1,5 1 5,5 3 1 0,5 4,5 3 1 1 5

Történelem, társ. és

államp. ismeretek 2 2 2 2 2 2 2 2

Erkölcstan 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

Környezetismeret 1 1 1 1 1 0,5 1,5 1 0,5 1,5

Természetismeret 2 1 3 2 1 3

Termtud. gyak.

Biológia-egészségt. 1,5 0,5 2 1,5 0,5 2

Fizika 1,5 0,5 2 1,5 1,5

Kémia 1,5 1,5 1,5 0,5 2

Földrajz 1,5 0,5 2 1,5 1,5





2.oldal

Tantárgyak


Köt

elez

ő

Szab

adon

ter

vezh

ető

Vál

aszt

ható

Tan

tárg

y ös

szes

óras

zám

a Köt

elez

ő

Szab

adon

ter

vezh

ető

Vál

aszt

ható

Tan

tárg

y ös

szes

óras

zám

a

Köt

elez

ő

Szab

adon

ter

vezh

ető

Vál

aszt

ható

Tan

tárg

y ös

szes

óras

zám

a

Köt

elez

ő

Szab

adon

ter

vezh

ető

Vál

aszt

ható

Tan

tárg

y ös

szes

óras

zám

a

Köt

elez

ő

Szab

adon

ter

vezh

ető

Vál

aszt

ható

Tan

tárg

y ös

szes

óras

zám

a

Köt

elez

ő

Szab

adon

ter

vezh

ető

Vál

aszt

ható

Tan

tárg

y ös

szes

óras

zám

a

Köt

elez

ő

Szab

adon

ter

vezh

ető

Vál

aszt

ható

Tan

tárg

y ös

szes

óras

zám

a

Köt

elez

ő

Szab

adon

ter

vezh

ető

Vál

aszt

ható

Tan

tárg

y ös

szes

óras

zám

a

Ének-zene2 2 2 2 2 2 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1

Vizuális kultúra2 2 2 2 2 2 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1

Hon- és

népismeret1 1

Informatika1B 1 1B 1 1B 1 1B 1 1B 1 1B 1

Technika, életvitel

és gyakorlatok 1 1 1 1 1 1 1 1 1B 1 1B 1 1B 1 1B 1

Testnevelés 3 3 3 3 3 3 3 3 4 4 4 4 4 4 4 4

Úszás2B 2B 2 2 2 2 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1

Osztályfőnöki1 1 1 1 1 1 1 1

Kötelező 23 23 22 24 26 25 28 28

Szabadon

tervezhető2 2 3 3 2 3 3 3

Választható 1 1 1 2 3 3 2 3

Összes óra 26 26 26 29 31 31 33 34

2.5.1. Hagyományos óratervű osztályok





2.5.2.Emelt szintű csoportok óraterve 1-8.o.:1.oldal

Tantárgyak


Köte

lező

Sza

bad

on t

ervez

het

ő

Vál

aszt

hat

ó

Tan

tárg

y ö

sszes ó

raszám

a

Köte

lező

Sza

bad

on t

ervez

het

ő

Vál

aszt

hat

ó

Tan

tárg

y ö

sszes ó

raszám

a

Köte

lező

Sza

bad

on t

ervez

het

ő

Vál

aszt

hat

ó

Tan

tárg

y ö

sszes ó

raszám

a

Köte

lező

Sza

bad

on t

ervez

het

ő

Vál

aszt

hat

ó

Tan

tárg

y ö

sszes ó

raszám

a

Köte

lező

Sza

bad

on t

ervez

het

ő

Vál

aszt

hat

ó

Tan

tárg

y ö

sszes ó

raszám

a

Köte

lező

Sza

bad

on t

ervez

het

ő

Vál

aszt

hat

ó

Tan

tárg

y ö

sszes ó

raszám

a

Köte

lező

Sza

bad

on t

ervez

het

ő

Vál

aszt

hat

ó

Tan

tárg

y ö

sszes ó

raszám

a

Köte

lező

Sza

bad

on t

ervez

het

ő

Vál

aszt

hat

ó

Tan

tárg

y ö

sszes ó

raszám

a

Magyar nyv. és ir. 7 1 8 7 1B 8 6 1B 7 6 1B 7 4 1 5 4 1,5 5,5 3 1 4 4 1 5

Idegen nyelvek 1 1 1 1 1 1 2 3 5 3B 2B 5 3B 2B 5 3B 2B 5 3B 2B 5

Célnyelvi

civilizáció

Matematika 4 1 5 4 1B 5 40,5

B4,5 4

0,5

B4,5 4 4 3 1,5 4,5 3 1 4 3 1 4

Történelem, társ.

és államp.ism.2B 2 2B 2 2B 2 2B 2

Erkölcstan 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1



Biológia,egészségt

.1,5 0,5 2 1,5 0,5 2

Fizika 1,5 0,5 2 1,5 1,5

Kémia 1,5 1,5 1,5 0,5 2

Földrajz 1,5 1,5 1,5 1,5





Tantárgyak


Kö

tele

ző

Sza

bad

on

terv

ezh

ető

Vál

aszt

hat

ó

Tan

tárg

y öss

zes

óra

szám

a

Kö

tele

ző

Sza

bad

on

terv

ezh

ető

Vál

aszt

hat

ó

Tan

tárg

y öss

zes

óra

szám

a

Kö

tele

ző

Sza

bad

on

terv

ezh

ető

Vál

aszt

hat

ó

Tan

tárg

y öss

zes

óra

szám

a

Kö

tele

ző

Sza

bad

on

terv

ezh

ető

Vál

aszt

hat

ó

Tan

tárg

y öss

zes

óra

szám

a

Köte

lező

Sza

bad

on

terv

ezh

ető

Vál

aszt

hat

ó

Tan

tárg

y öss

zes

óra

szám

a

Kö

tele

ző

Sza

bad

on

terv

ezh

ető

Vál

aszt

hat

ó

Tan

tárg

y öss

zes

óra

szám

a

Kö

tele

ző

Sza

bad

on

terv

ezh

ető

Vál

aszt

hat

ó

Tan

tárg

y öss

zes

óra

szám

a

Kö

tele

ző

Sza

bad

on te

rvez

het

ő

Vál

aszt

hat

ó

Tan

tárg

y öss

zes

óra

szám

a

Ének-zene 2 2 2 2 2 2 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1

Vizuális kultúra 2 2 2 2 2 2 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1

Hon- és

népismeret1 1

Informatika 1B 1 1B 1 1B 1 1B 1 1B 1 1B 1

Technika, életvitel

és gyakorlatok 1 1 1 1 1 1 1 1 1B 1 1B 1 1B 1 1B 1

Testnevelés 3 3 3 3 3 3 3 3 4 4 4 4 4 4 4 4

Úszás 2B 2 2 2 2 2 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1

Osztályfőnöki 1 1 1 1 1 1 1 1

Kötelező 23 23 22 24 26 25 28 28

Szabadon

tervezhető2 2 3 3 2 3 3 3

Választható 1 1 1 3 3 3 2,5 3

Összes óra 26 26 26 30 31 31 33,5 34

2.5.2. Emelt szintű csoportok óraterve 1-8.o.: 2.oldal





Tantárgyak

1.évfolyam 2.évfolyam 3.évfolyam 4.évfolyam 5.évfolyam 6.évfolyam 7.évfolyam 8.évfolyam

köte

lező

szab

adon

terv

ezhe

tő

vála

szth

ató

tant

árgy

öss

zes

óras

zám

a

köte

lező

szab

adon

terv

ezhe

tő

vála

szth

ató

tant

árgy

öss

zes

óras

zám

a

köte

lező

szab

adon

terv

ezhe

tő

vála

szth

ató

tant

árgy

öss

zes

óras

zám

a

köte

lező

szab

adon

terv

ezhe

tő

vála

szth

ató

tant

árgy

öss

zes

óras

zám

a

köte

lező

szab

adon

terv

ezhe

tő

vála

szth

ató

tant

árgy

öss

zes

óras

zám

a

köte

lező

szab

adon

terv

ezhe

tő

vála

szth

ató

tant

árgy

öss

zes

óras

zám

a

köte

lező

szab

adon

terv

ezhe

tő

vála

szth

ató

tant

árgy

öss

zes

óras

zám

a

köte

lező

szab

adon

terv

ezhe

tő

vála

szth

ató

tant

árgy

öss

zes

óras

zám

a

Magyar nyv. és irod. 7 7 7 7 6 6 6 7 4 1 5 4 1,5 5,5 3 1 1 5

Idegen nyelvek 2B 3B 5B 2B 3B 5B 2B 3B 5B 2B 1B 2B 5B 3B 2B 5 B 3B 2B 5B 3B 2B 5B 3B 2B 5 B

Célnyelvi civilizáció 1B 1B 1B 1 B 1B 1B 1B 1B

Matematika 4 4 4 4 4 0,5 4,5 4 0,5B 4,5 4 4 3 1,5 4,5 3 1 4 3 1 4

Történelem 2B 2B 2B 2B 2B 2B 2B 2B

Erkölcstan 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1



Biológia-egészségtan 1,5 0,5 2 1,5 0,5 2

Fizika 1,5 0,5 2 1,5 1,5

Kémia 1,5 1,5 1,5 0,5 2

Földrajz 1,5 1,5 1,5 1,5

Ének-zene 2 2 2 2 2 2 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1

Vizuális kultúra 2 2 2 2 2 2 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1

2.5.3. Kéttannyelvű csoportok óraterve 1.oldal





Tantárgyak

1.évfolyam 2.évfolyam 3.évfolyam 4.évfolyam 5.évfolyam 6.évfolyam 7.évfolyam 8.évfolyam

köte

lező

szab

adon

terv

ezhe

tő

vála

szth

ató

tant

árgy

öss

zes

óras

zám

a

köte

lező

szab

adon

terv

ezhe

tő

vála

szth

ató

tant

árgy

öss

zes

óras

zám

a

köte

lező

szab

adon

terv

ezhe

tő

vála

szth

ató

tant

árgy

öss

zes

óras

zám

a

köte

lező

szab

adon

terv

ezhe

tő

vála

szth

ató

tant

árgy

öss

zes

óras

zám

a

köte

lező

szab

adon

terv

ezhe

tő

vála

szth

ató

tant

árgy

öss

zes

óras

zám

a

köte

lező

szab

adon

terv

ezhe

tő

vála

szth

ató

tant

árgy

öss

zes

óras

zám

a

köte

lező

szab

adon

terv

ezhe

tő

vála

szth

ató

tant

árgy

öss

zes

óras

zám

a

köte

lező

szab

adon

terv

ezhe

tő

vála

szth

ató

tant

árgy

öss

zes

óras

zám

a

Hon- és népismeret1 1

Informatika1

B 1B

1

B 1B

1

B 1B 1B 1B 1B 1B

Technika, életvitel és

gyakorlat 1 1 1 1 1 1 1 1

1

B 1B

1

B 1B 1B 1B

1

B 1B

Testnevelés és sport 3 3 3 3 3 3 3 3 4 4 4 4 4 4 4 4

Úszás 2B 2B 2 2 2 2 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1

Osztályfőnöki 1 1 1 1 1 1 1 1

Kötelező 232

3 22 24 26 25 28 28

Szabadon

tervezhető 2 2 3 3 2 3 3 3

Választható 3 3 3 3 4 4 4 4

Összes óra 28 28 28 30 32 32 35 35

Kéttannyelvű csoportok óraterve 2.oldal





2.6. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek,

jegyzetek, tanulmányi segédletek és taneszközök

kiválasztásának fő elvei, a tankönyv térítésmentes

igénybevétele biztosításának kötelezettségei

A pedagógusok joga és kötelessége tankönyvet választani.

A szabad tankönyvválasztás törvényes alapja a közoktatási

törvény:

„A pedagógust munkakörénél fogva megilleti az a jog,

hogy:

a) a nevelési, illetve pedagógiai program alapján az

ismereteket, a tananyagot, a nevelés és tanítás módszereit

megválassza,

b) a helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközösség

véleményének kikérésével megválassza az alkalmazott

tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket.”

Az iskola pedagógiai programja meghatározza az egyes

évfolyamokon tanított tantárgyakat, a kötelező és választható

tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot

és követelményeit.

Ez segíti a tankönyvválasztást, melynek közös elvei iskolánkban:

Szerepeljen az OM tankönyvjegyzékében

A tankönyvek évfolyamonként egymásra épüljenek

A tankönyv lehetőleg szolgálja ki az adott tantárgy helyi

tantervébe foglaltak tanítását;

Kiegészítő taneszközt, jegyzeteket a két tanítási nyelvű

osztályok tanulói számára rendelünk szülői kérésre,

jóváhagyással és minden évfolyamon költségtérítéssel;

A szaktanárok közös megállapodása alapján választunk

tankönyvet;

Tankönyvcsaládokat használunk (tankönyv + munkafüzet +

esetleg témazáró);





Átgondoljuk, feltétlenül szükséges-e a kiszemelt taneszköz a

tanulók számára, és mekkora fizikai megterhelést jelent a napi

teljes tankönyvszükséglet a mindennapokban;

Alsó és felső tagozaton néhány tankönyvet több éven át

használunk, tartós tankönyvként

A térítésmentes tankönyv lehetősége a helyi tanterv 2.4.

pontja alapján a 2013/14-es tanévtől bevezetésre kerülő Nemzeti

Alaptantervnek megfelelően valósul meg.

A 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendeletet módosította a 45/2014.(X.27.)

EMMI rendelet. A hivatkozott rendelet 2.§ által beiktatott 5.§ (1) bek.új i)

pontban meghatározottak szerint intézményünk tanulói

tankönyvtámogatásának rendjét részletesen a „Tankönyvellátás rendjéről

szóló szabályzata” tartalmazza, mely szerint:.

Az iskolai tankönyvrendelésnek biztosítania kell, hogy - az iskolától

történő tankönyv-kölcsönzés, napköziben, tanulószobában elhelyezett

tankönyvek igénybevétele, használt tankönyvek biztosítása, illetőleg

tankönyvek megvásárlásához nyújtott pénzbeli támogatás útján - a nappali

rendszerű iskolai oktatásban részt vevő minden olyan tanuló részére, aki:

a) tartósan beteg,

b) a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi,

érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság

együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus

spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos

tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd,

c) három vagy több kiskorú, illetve eltartott gyermeket nevelő

családban él,

d) nagykorú és saját jogán iskoláztatási támogatásra jogosult, vagy

e) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül a tankönyvek

ingyenesen álljanak rendelkezésre (a továbbiakban: normatív

kedvezmény).





A gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő - nevelőszülőnél,

gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben nevelkedő -

ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett tanuló

után nem vehető igénybe a normatív kedvezmény.

2.7. A Nemzeti alaptantervben meghatározott

pedagógiai feladatok helyi megvalósításának

részletes szabályai

A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatainkat

tanórán és a tanórán kívüli tevékenységekkel valósítjuk meg.

2.7.1. Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható

különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai

kezelése érdekében:

fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú

cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe,

mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és

problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási

módszereit és szokásait,

óvjuk és fejlesztjük a az iskolába lépő gyermekben a megismerés,

a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot,

esélyt teremtünk a sikeres iskolai pályafutás biztonságos

megalapozásához, az egységes műveltségbeli alapok

megszerzéséhez, személyre szóló fejlesztéssel és értékeléssel,

a kötelességérzet a tanulást segítő iskolai fegyelem és figyelem

kialakítása,

megfelelő tanulási stratégiák elsajátíttatása,





felkeltjük a tanulók érdeklődését az idegen nyelvek tanulása

iránt, a pozitív attitűd és a tartós motiváció kialakítására

törekszünk,

játékos módszerek alkalmazásával biztosítjuk, hogy a

nyelvtanulás a kezdetektől élmény, érdekes tapasztalat legyen a

tanulók számára,

a kommunikatív kompetenciák megalapozása érdekében

elsősorban a beszédészlelés, beszédbátorság kialakításával és a

hallás utáni szövegértés fejlesztésével foglalkozunk.

A környezet, a körülöttünk lévő világ egyes jelenségeit

empirikus tapasztalatok útján való értékeljük.

A környezeti nevelés terén törekszünk a tanórán kívüli

környezetben történő megvalósítás bővítésére, a lehetőségek

maximális kihasználására (napközis időkeret, iskolán kívüli

programok, erdei iskola, tanulmányi kirándulások, pályázati

programok stb.).

A tanulókat fizikailag aktív, egészségtudatos életmódra, az

egészségmegőrzés érdekeit szem előtt tartó életvezetésre

szocializáljuk a foglalkozások során.

Stressz- és feszültségoldás háttérismereteinek és technikáit

sajátíttatjuk el a mindennapokban.

2.7.2. A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá

válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott

tanítási-tanulási folyamatok.

Fokozatosan előtérbe kerülő, a Nat elveiből következő motiválási és

a tanulásszervezés folyamat során:

a fogékonyság kialakítása a saját környezet, a természet, a

társas kapcsolatok, majd a nagyobb közösségek értékei iránt,





A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában elemi

ismeretek közvetítése , alapvető képességek és alapkészségek

fejlesztése,

Az egyéni fejlettségre és fejlesztési szükségletekre ügyelve, a

differenciálással fokozatosan növelt tanulói terhelés és

teljesítményelvárás egyensúlyba helyezése,

A tanulás iránti motiváció fenntartása,

A tanulók nyelvtanulás iránti pozitív attitűdjének fenntartása,

hogy továbbra is örömüket leljék a nyelvhasználatban,

A beszédértés és a kommunikációs készség fejlesztése,

amelyben nagyobb szerepet játszik az összefüggő beszéd.

Az értő olvasás, illetve a célnyelvi írás bevezetése, fejlesztése,

valamint az idegen nyelven való tanulás bevezetése,

A 4. évfolyam végére elérendő az A1 nyelvi szint az angol

kéttannyelvű képzésben résztvevő tanulók számára

A stressz- és feszültségoldás különféle lehetőségeinek

kimerítése a mindennapi nevelési és más közösségi szituációkban

komoly eszköz a problémakezelés és a konfliktuskezelés terén

éppúgy, mint az interperszonális kapcsolatokban.

A motoros fejlesztés eszközei a differenciálás és a motiváció

fontos eszközei valamennyi képesség- és készségfejlesztési

területen mind a tanórai, mind az egyéb foglalkozások során.

Alapvető fontosságú a környezeti nevelés tanórán kívüli

megvalósítása, a tanulókat fizikailag aktív, egészségtudatos

életmódra, az egészségmegőrzés érdekeit szem előtt tartó

életvezetésre való szocializálása, mely minden foglalkozásban

helyet kap. Kulcsfontosságú a stressz- és feszültségoldás

háttérismereteinek és technikáinak elsajátíttatása a

mindennapokban





2.7.3. Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres

iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcs-

kompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásá-

nak folytatása.

Mindezek érdekében:

folytatjuk az előző évek munkáját a képességek, készségek, a

tanulási stratégiák, és a tanulás eredményességéhez szükséges

kulcskompeten-ciák, képesség együttesek fejlesztését az

eredményesség növelése érdekében,

a tapasztalásra épülő képi gondolkodás fejlesztését,

az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati

jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni;

az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a

hon és népismeret valamint a drámapedagógia eszköztárának

alkalmazásával kívánjuk megvalósítani;

az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés

képességének fejlesztése,

az együttműködés értékének tudatosítása: a családban, a társas

kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban;

a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont:

az életkori jellemzők, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az

ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása,

a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség

egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési

folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük;

személyiség fejlesztése a személyiség erkölcsi arculatának

értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák

megismertetésével és gyakoroltatásával,





a biztonságos szóbeli és írásbeli, anyanyelvi és idegen nyelvi

nyelvhasználat, és az alapvető képességek, készségek elsajátítása;

a mentális képességek célirányos fejlesztése; az önálló tanulás és az

önművelés megalapozása;

továbbfejlesztjük a tanulók célnyelvi kommunikatív

kompetenciáját,

az idegen-nyelv tanulási technikáit elsajátíttatjuk,

fejlesztjük az idegen nyelvű információ feldolgozását,

megértését,

törekszünk a hétköznapi témákat érintő magabiztos nyelvtudás

kialakítására, szoros összefüggésben más kulcskompetenciák

fejlesztésével; elsősorban az anyanyelvi kommunikáció, a szociális

kompetencia, az esztétikai-művészeti tudatosság és

kifejezőképesség, valamint a hatékony, önálló tanulás területén,

fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő

interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat;

a 6. évfolyam végére elérendő az A2 nyelvi szint az angol

kéttannyelvű képzésben résztvevő tanulók számára

Az esélyegyenlőtlenség, a szegregáció elleni küzdelem, a

megkülönböztetés hátrányainak bemutatása és az ellenük való

küzdelem az iskolában társadalmi fontosságú. Ennek etikai alapú

megközelítése valamennyi tanórai és – a nevelési célzatú

foglalkozások között kitüntetett helyen szereplő osztályfőnöki órák

mellett – a tanórán kívüli foglalkozásban is elengedhetetlen. A

nemzetiségek, a nyelvi-vallási etnikumok iránti megértő, befogadó

attitűd, a kultúrtörténeti relevanciájuk, államalkotó jelentőségük

bemutatása egyaránt lényeges az ismeretközlésben és a nevelés-

oktatás egészén keresztül.

Az ismeretek, alapfogalmak és a rendszerközpontú szemlélet

mellett kell megfelelő teret engedni az ezeket nélkülözni nem képes

kompetencialapú fejlesztésnek.





Az egészséges életvitel kialakításához az 5-6. évfolyamon

gyakorlati jellegű oktatással kívánunk hozzájárulni, mely a

komplex intézményi mozgásprogrammal, valamint az

egészségnevelési programmal és a lelki egészség fejlesztésével

összhangban valósul meg.

az egészséges nemzeti öntudat fogalmi elemeinek

megismertetésével kellő hangsúllyal mutatunk rá a tolerancia

fontosságára, a velünk élő nemzetiségek, vallási-nyelvi etnikumok

nemzet- és államalkotó szerepére, melynek különös jelentősége van

történelem, magyar irodalom, erkölcstan tantárgy terén;

2.7.4. A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás

alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb

tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott

kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás

és fejlődés megalapozása.

A tanulók felkészítése a képességük és tehetségüknek leginkább

megfelelő pályaválasztásra, pályaorientációra.

A NAT műveltség területeihez kapcsolódó képességfejlesztési

feladatok megvalósítása során:

a tudás megszerzése iránti motiváció növelése,

az elvont fogalmi és elemző gondolkodás képességének

fejlesztése,

mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és

problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási

módszereit és szokásait,





a mozgásigény kielégítése, a mozgáskultúra, a

mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztése, a

koncentráció képességének megalapozása,

az egészséges életvitel kialakítása az egészségtan gyakorlati

jellegű oktatásával,

a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett figyelem

helyezése az életkori jellemzőkre, az ismeretek tapasztalati

megalapozására, és az ismeretszerzés deduktív útjának

bemutatására,

önművelésre, önálló munkára, gondolkodásra, a tanulási

tevékenység tudatos alkalmazására való felkészítés,

az együttműködésre építő interaktív tanulási technikák és a

tanulásszervezési módok fokozatos kialakítása,

a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására való felkészítés,

az önértékelés képességének fejlesztése, az önismeret

kialakítása a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban a

csoportokban való együttműködés értékének a tudatosítása.

a rendelkezésre álló nyelvtudás aktív használata: a célnyelven

való információszerzés és feldolgozás fejlesztése,

a két tanítási nyelvű osztályokban lehetőséget biztosítunk

bizonyos tantárgyi tartalmak célnyelvi feldolgozására,

segítjük az önálló célnyelvi véleményalkotás és érvelés

képességének fejlődését.

a 8. évfolyam végére elérendő a B1 nyelvi szint.

A XX. századi totális diktatúrák jellemzőinek feldolgozása, az általuk

elkövetett bűntettek tárgyilagos megismertetése a tanulók életkori

sajátosságaiból fakadóan különös jelentőségű az alapvető emberi jogi

(alkotmányjogi) ismeretek közvetítésével együtt. Ennek keretén belül az

Alaptörvény Nemzeti hitvallás és Alapvetés részegységeinek ismertetésével

igyekszünk a tanulókat érthető és általuk is értelmezhető ismeretanyaghoz





juttatni, mely a felelős, nemzetéért megalkuvás nélkül tenni akaró és tudó,

pozitív demokráciaképpel rendelkező állampolgárrá nevelés kulcsfontosságú

területe.

A természettudományi tantárgyak oktatása terén – az adott

kompetenciaterület sajátosságaihoz igazodóan – a következők jelentik a

prioritást:

természettudományos és műszaki életpályára való szocializáció;

a jelen érdekfeszítő kutatási kérdései, az abba való bepillantás

engedése a tanulók számára;

természettudományos gondolkodás tanórán kívüli környezetben

történő komplex fejlesztése.

2.7.5. Az 1-8. osztály hit- és erkölcstan illetve erkölcstanórák

pedagógiai feladatainak megvalósítása

A hit-és erkölcstan ill az erkölcstan 2013.szeptember 1-től történő

bevezetése kiemelt feladataink közé tartozik az általános iskola

évfolyamain.

A 20/ 2012.EMMI rendelet 22/2013.(III.22) módosítása alapján a 33.-

34.§ szerint szervezzük meg a kerettanterv bevezetésének megfelelően.

A hit- és erkölcstanórák szervezésével kapcsolatos mátrixot a 2. sz.

függelék tartalmazza.





2.8. Oktatásszervezés

2.8.1. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógus

választás szabályai

2.8.1.1. A választható tantárgyak és foglalkozások

szabályozása

A tanév során a tanítás és tanulás szervezésében meghatározó

tényezők: a gyermekek érdekének és az alaptevékenység

hatékonyságának biztosítása.

Az első évfolyamon a két tanítási nyelvű csoportból kimaradt, de

az idegen nyelvet tanulni kívánók számára - amennyiben nem

szorulnak fejlesztő foglalkozásokra -, az idegen nyelv tanulásának

a lehetőségét biztosítjuk.

A 20/2012 EMMI rendelet (1) bekezdése értelmében az

intézményvezető április 15-ig elkészíti, és a fenntartóval

jóváhagyatja a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, melyekből a

tanulók választhatnak.

Minden év május 20-ig felméri, hogy a tanuló milyen szabadon

választott tanítási órán kíván részt venni.

A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és

tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a

magasabb évfolyamra lépés szempontjából a kötelező órákra

vonatkozó szabályok érvényesek.





A tanév során a tanuló egy alkalommal az intézményvezető

engedélyével módosíthatja választását.

Más iskolából érkezett, vagy az emelt szintű csoportba jelentkező

tanuló kérelmét az igazgató bírálja el a lehetőségek és az intézmény

adottságainak figyelembe vételével.

Ha az iskolai Helyi tantervben meghatározott tananyag elsajátítása,

a követelmények teljesítése csak a szabadon választott tanítási

órákon való részvétellel teljesíthető, akkor az iskolába történő

beiratkozás a szabadon választott tanítási órákon való részvétel

vállalását is jelenti.

A második idegen nyelv oktatását a 7. évfolyamon igények és

lehetőségek függvényében biztosítjuk.

2.8.1.2. Az emelt szintű képzési forma

Az emelt szintű képzési formát a Kormány 110/2012(VI.4)

Kormányrendelete a NAT kiadásáról, bevezetéséről és

alkalmazásáról 7 § (3. ) a) pontja értelmében angol nyelvből az ált.

iskola 4.évfolyamától heti 5 órában a rendelkezésnek megfelelően

vezetjük be.

Az emelt szintű nyelvi csoportokba kerülés feltételei a 4.

évfolyamtól:

A pedagógiai gyakorlat során szerzett tapasztalat alapján a

feltételekről a következőkben állapodtunk meg:

a kiválasztás nem történhet csupán egyetlen szempont

figyelembe vételével;





a csoportba kerülésről a nyelvi és az alsós munkaközösség

vezető, valamint az adott tárgyat tanító pedagógus véleménye

alapján az igazgató dönt;

a tanuló teljesítménye alapján az előzőekben leírt szempontok

alapján később is átkerülhet másik csoportba.

Emelt szint felvétele vagy leadása történhet:

tanuló, /szülő/, pedagógus kezdeményezésére az igazgató

jóváhagyásával.

5-8 évfolyamon a csoportváltáshoz vagy más iskolából érkező

gyerekek:

2-5. évfolyamon az osztályba kerülés feltétele: megfelelés a

csoport átlagának.

2.8.1.3. A pedagógus választás szabályai

kizárólag a beiratkozás alkalmával;

a jelzés erejéig;

a lehetőségeink határáig;

és a pedagógiai szempontokat is figyelembe véve adunk

lehetőséget.

2.8.1.4. Az alapképzést kiegészítő, nem kötelező tanórai

foglalkozások indításának elvei:

tartalma és követelménye legyen összefüggésben a

pedagógiai program cél és feladatrendszerével,

biztosított legyen a teljes személyi, tárgyi és az

eszközrendszer a képzés teljes időtartamára.

A tanulók által választható tanórán kívüli foglalkozások minimális és





maximális létszámát minden évben a meghirdetéssel egy időben

állapítjuk meg.

A választható tantárgyak listáját ld. a Helyi tanterv 2.2. pontjában

2.8.2. A csoportbontás szabályai

Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet, az

informatikát, bizonyos évfolyamokon a matematikát, magyart,

technikát, úszást.

Célunk, hogy:

az ismereteket elmélyítsük,

több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és a

tanulók tudásának elmélyítésére.

A csoportbontás és egyéb foglalkozások szervezésének elvei:

A csoportbontásnál a tehetséggondozás, és a felzárkóztatás pedagógiai

elvét alkalmazzuk:

A differenciálás a haladási ütem szerint történik, az

alapkészségek (olvasás, számolás, írás) megalapozása érdekében.

A különböző tanulás szervezési eljárások, módszerek

alkalmazásakor figyelembe vesszük a tanulók érdeklődését és

képességeit.

A választható tevékenységeket évfolyam, ill. tagozati szinten

szervezzük, az érdeklődést figyelembe véve.

Élünk a tömbösítés lehetőségével, külső helyszínek, szakemberek,

nyelvi lektor bevonásával.

A két tannyelvű csoportok nyelvi óráit, továbbá a célnyelvi

civilizáció, és a történelem (világtörténelem) órákat bontott formában

oktatjuk az irányelveknek megfelelően.





2.8.3. A mindennapos testnevelés , testmozgás megvalósításának

módja

A mindennapos testnevelést a NKT.27§(11), és a 20/

2012.(VII.31.) EMMI rendelet 7§(1) pontja alapján szervezzük heti

öt testnevelésóra keretében.

A heti öt órából két órát - a NAT testnevelés és sport műveltség

területének megfelelően- az 1-4.o.-ban úszás órára fordítjuk,

amennyiben az uszoda kapacitása ezt engedi. Az 5-8. évfolyamon is

biztosítjuk a heti egy úszás órát.

A heti két óra kiváltható:

sportolással iskolai sportkörökben,

vagy a tanuló és a szülő kérelme alapján sportszervezet,

sportegyesület keretei között végzett igazolt

sporttevékenységgel.

Szülői kérésre az igazgató engedélyezheti a tanuló távolmaradását

a mindennapi testnevelés rendeletben jelzett óráiról.

2.8.4. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei

2.8.4.1. Egészségnevelési program

A felnövekvő nemzedék egészséges életmódra nevelésében óriási

felelősség és számos feladat hárul az iskolára.

Az egészségügyi ismeretek, az egészségügyi kultúra fejlesztése az

általános műveltség szerves részét képezik.

A tanulók kell ismerjék az egészségvédelem kiemelt kérdéseit:

az életkorral járó biológiai-pszichohygiénes tennivalókat;a

az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztésének

módjait;





a rendszeres fizikai aktivitás egészségmegőrzésben játszott szerepét;

az egészségtudatos léthez tartozó egyénileg kialakított

mozgásprogramnak a fittség megőrzése szempontjából való fontosságát;

az egészségre káros szokások biológiai – élettani – pszichés

összetevőit (alkoholfogyasztás, dohányzás, inaktív életmód, helytelen

táplálkozás, drogfogyasztás);

a stressz- és feszültségoldó gyakorlatok szerepét a testi-lelki

kiegyensúlyozottság elérésében;

a társas kapcsolatok egészségi-etikai kérdéseit.

Ezen tudás birtokában lesznek képesek egészségük megőrzésére, a

betegségek megelőzésére, egészséges személyiségük kimunkálására, a

helyes magatartás kialakítására.

A jelen egészségnevelése nem lehet más, mint tudatosan létrehozott

készségfejlesztő lehetőségek összessége, amellyel az egyén viselkedése az

előre meghatározott cél irányába elmozdítható.

Az egészséges és produktív felnőtt életre való felkészítésnek az élet minden

területét fel kell ölelnie:

egészséges táplálkozás,

egészségtudatos testápolási szokások, személyi higiéné

rendszeres testmozgás, mindennapos testnevelés

lelki egészség, harmonikus életvitel,

függőségre vezető szokások (cigaretta, alkohol, drog) kerülése,

emberi kapcsolatok ápolása, agresszió, erőszak megelőzése

(konfliktuskezelés és kommunikáció),

felelősségteljes szexuális magatartás,

családi életre nevelés,

szándékos és véletlen balesetek megelőzése, elsősegélynyújtás.





Az egészségnevelő munka célja

Hosszú távú célok:

Tanulóink testileg és lelkileg olyan személyiséggé

váljanak, akik harmóniában élnek magukkal és a

környezetükkel.

Diákjaink szemléletében és életvitelében megvalósuljon az

“Ép testben ép lélek.” elv.

Céljaink megvalósulásával felnőjön egy önmaga és

környezete iránt igényes, testileg és lelkileg egészséges

nemzedék.

Közép távú célok:

Tanulóinkban alakuljon ki az egészséges életmód iránti

igény és használjanak fel minden korábban megszerzett

ismeretet, hogy egészségüket megőrizzék.

Tudatosan válasszák a helyes életvezetés elemeit,

ismerjék fel az egészségkárosító tényezőket.

A mindennapos testedzés megvalósítása és a mozgás

megszerettetése.

Diákjaink legyenek tisztában az egészségre ártalmas

anyagok (drog, alkohol, dohányzás, stb.) szervezetükre

gyakorolt károsító hatásaival. Ismerjék a megelőzés formáit,

lehetőségeit, illetve a segítő intézményeket, szervezeteket.

Alakuljon ki a tolerancia és empátia képessége nem

egészséges embertársaik iránt.

Legyenek képesek vészhelyzetben helyes döntést hozni és

tőlük elvárható módon segítséget nyújtani.

Rövid távú célok:

A gyermek ismerje meg önmagát, testének működését,

tudja, hogy az egészség érték.

Tanulóink legyenek tisztában az életkoruknak megfelelő

egészséges életmód kritériumaival (elegendő alvás, pihenés,





mentálhigiénés ismeretek, egészséges étrend, rendszeres

mozgás fontossága).

Az egészségre ártalmas szokások és környezeti hatások

megismertetése, drogprevenció, különös tekintettel a serdülő

korosztályra.

Diákjaink legyenek toleránsak, segítőkészek beteg, vagy sérült

társaikkal szemben.

Képesek legyenek átlátni és elfogadni a közösségi normákat.

Ismerjék az elsősegélynyújtás alapvető szabályait.

Az iskola feladata:

Az egészség megvédésére vonatkozó közérthető, de tudományos

ismeretek átadása, az egészségvédő lehetőségek sokoldalú

bemutatása.

Megtanítani, hogy alapvető értékünk az élet és az egészség. Ezek

megóvására magatartási mintákat ajánlunk, példát mutatunk

megfelelő egészségvédő magatartásra.

Tanév elején az iskolai büfé kínálatának felülvizsgálatát a DÖK és a

Szülők Közössége végzi el. A megvalósításért az intézmény igazgatója

felel. Kívánatos, hogy bővüljön az egészséges táplálkozáshoz

nélkülözhetetlen tejtermék- és gyümölcskínálat.

Motiválja, ösztönözze a tanulókat az egészségvédő magatartás

szabályainak megtartására, segítse őket az egészséges életmód

kialakításában.

Minden tevékenységével szolgálja a tanulók egészséges testi, lelki

és szociális fejlődését.

Személyi, tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív

beállítódásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a

gyermekek egészségi állapotát javítják.

Adjon ismereteket a betegségek, balesetek, sérülések elkerülésére,

az egészség megőrzésére. Ld. Nevelési program 1.3.1.-1.3.6.





A kötelező iskolai programokba beépülnek az egészséges életmód-

tréningek (sport- és egészségnap, részvétel a különféle helyi

szervezésű fittségi és más sportprogramokon).

A mozgásos tevékenységek a tantárgyi jellegnek és az életkori

sajátosságoknak megfelelően épülnek be az óratervi órákba.

A napközis és tanulószobai foglalkozásokon a foglalkozási

programban (tervben) foglaltak szerint, míg a különféle szabadidős

tevékenységekben azok időkeretének minimum 40 %-a erejéig a

testmozgás különféle formái dominálnak a tematikai-tárgyi jelleghez

igazodóan.

Az egyéb foglalkozásokon – a tantárgyfelosztás keretei között –

nagyobb időkeretben és változatosabb programok keretében

képviselik magukat a sportfoglalkozások (tömegsport, sportszakkör,

sportkör stb.).

Az éves munkatervben a szorgalmi időszak minden hónapjához –

az évszak sajátosságainak megfelelően – rendelünk egy-egy kiemelt

mozgásos tevékenységet.

Az intézmény horizontális kapcsolatrendszerének keretében az

iskolai sportegyesülettel illetve a településen működő más

sporttevékenységgel foglalkozó társadalmi szervezetekkel, továbbá az

iskolai működést támogatni hivatott alapítvánnyal stratégiai

együttműködést alakítunk ki az iskola tanulóinak mozgáskultúráját

fejleszteni hivatott programok támogatása céljából.

A tanulmányi kirándulások és az erdei iskolai programok egyik

központi eleme a mozgás és az egészségtudatos életmódra nevelés.

A felső tagozat osztályfőnöki foglalkozásain tematikus program

szolgál a testmozgás propagálására, amely életvezetési tanácsokat is

magába foglal.

Az uniós és a központi költségvetési forrásokra támaszkodva

szervezzük sportprogramjainkat





Minden tanévben javaslat készül a mozgásprogramok tartalmára a

tanulók fizikai állapotának méréséből fakadó tapasztalatok értékelése

alapján.

A komplex intézményi mozgásprogram adott tanévre aktualizált

feladatterve az éves munkaterv melléklete.

Az iskolai egészségfejlesztés színterei:

osztályfőnöki órákon – a kerettanterv által előírt évfolyamonkénti

10 órában- környezetismeret, természetismeret, biológia, kémia,

testnevelés, egészségtan órán, délutáni foglalkozáson,

az iskola egészét érintő előre tervezett programok: pl. egészségnap,

sportnap, Eötvös futás,

kiscsoportos megbeszélések,

sportkörök, szakkörök, versenyek,

egyéb lehetőségek (előadás, bemutató, filmvetítés) keretei között,

diákműsorok készítése, újságcikkek írása,

kirándulások, táborok.

Az egészségnevelési tevékenység módszerei

Az egészségnevelési témakörök feldolgozásakor különféle módszereket

alkalmazunk:

a témától függően rendezünk kerekasztal-vitát,

tartunk magyarázó jellegű előadást, elbeszélést,

biztosítjuk a megfigyelés lehetőségét,

az ötletek szabad áramoltatása, ötletbörze,

szerepjáték.





Módszerekkel szemben támasztott elvárások:

A felsorolt módszerek jól mutatják a tanár irányító, értékközvetítő

szerepét. A megfelelő ismereteket a pedagógusnak kell közvetítenie, a

pozitív beállítódásoknak, magatartásformáknak, helyes szokások

kialakításának be kell épülnie a tanulók életstílusába.

Ügyelünk arra, hogy a megfigyelések a korábbi ismeretekből

induljanak ki, hogy a különböző forrásokból szerzett

ismeretanyagot is bekapcsolják, integrálják, fejlesszék a tanulók

gondolkodását, s a valóság megfigyelése legyen az elsődleges

ismeretszerzési forrás.

Tanulóinkat tanítsa meg az elhangzottak értékelésére, ösztönzze

a sokszínű gondolkodásra, a sokféle megoldás keresésére.

Kínáljon lehetőséget a problémás élethelyzetek megjelenítésére.

Segítse a tanulókat az önmegismerésben, érzéseik

felfedezésében.

Segítő hálózat

Intézményen kívüli segítők:

Városi Családsegítő és Gondozási központ

Gyermekjóléti szolgálat

Városi egészségnevelő

Pedagógiai Szakszolgálat

Városi Rendőrörs

Szertelenül Egyesület

Intézményen belüli segítők:

Iskola egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő )

Iskolapszichológus

Iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős





A prevenciós munka érintettjeivel kapcsolatos megállapítások

Érintettek Megállapítások

Szülők

Tanulóink többségénél rendes, gondoskodó,

együttműködő családi háttérrel találkozunk. Káros

szülői magatartásként elsősorban a dohányzás,

valamint egyes esetekben az alkoholfogyasztás jelenik

meg.

Diákok

Iskolánkban nem jellemző a deviáns viselkedési

forma. Egy-egy esetben találkozunk a tolerancia

hiányával, agresszivitással, trágár beszéddel.

Pedagógusok

prevenciós

munkája.

Iskolánk dolgozói folyamatosan figyelemmel kísérik a

prevenciós munkához megjelenő kiadványokat,

valamint részt vesznek tanfolyamokon,

továbbképzéseken.

Tanóráikon alkalmazott módszerek: figyelemfelhívás,

beszélgetés, önértékelés, szituációs játék, kérdőív,

vita, filmvetítés, meghívott előadó meghallgatása.

Kiemelten fontosnak tartjuk a pozitív tanári

példamutatást!

Az egészségnevelési program ellenőrzése, értékelése

Az ellenőrzés, értékelés a célkitűzés megvalósításának felülvizsgálatát

jelenti. Célszerű a programot időközönként értékelni, a megvalósítás

arányát vizsgálni. Az értékelés eredménye információt ad a programról.

A visszacsatolás lehetővé teszi a célok menet közbeni módosítását.





2.8.4.2. Környezeti nevelési program és alapelvei

A környezeti nevelés településünkön különösen fontos, mivel

városunk két nagyvállalat (MOL Rt. Dunai Finomító és Dunamenti

Hőerőmű Rt.) között helyezkedik el. Ezért fokozottan oda kell

figyelni az egyébként is szennyezettebb környezet állapotára és

védelmére.

A környezeti nevelés alapelvei

A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kell

kezelnünk:

a fenntartható fejlődés fontosságának hangsúlyozása,

a kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések felismertetése,

a helyi és globális szintek kapcsolatainak, összefüggéseinek

megismertetése,

alapvető emberi szükségletek és az ökológiai és társadalmi

sokféleség megismertetése,

a globális összefüggések megértésének segítése,

emberi jogok, demokrácia megjelenése,

elővigyázatosság a környezet állapotának megőrzése érdekében,

az ökológiai lábnyom jelentőségének hangsúlyozása.

Az iskola környezeti nevelési szemlélete:

Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejlődés megteremtése

felé irányul. Ez az élet minden színterén tapasztalható: szociális,

gazdasági, ökológiai, politikai területeken.





A fenntarthatóság ideológiai és tartalmi kialakítását az oktatásban

kell elkezdenünk. A diákok számára olyan oktatást kell az

iskolánknak biztosítania, amelyben hangsúlyt kapnak az erkölcsi

kérdések és a környezettudatos életmód. Interaktív módszerek

segítségével kreatív, együttműködésre alkalmas, felelős magatartást

kialakító, döntéshozásra, konfliktuskezelésre és –megoldásra képes

készségeket kell kialakítanunk. Mindezek megkívánják az új értékek

elfogadtatását, kialakítását, megszilárdítását és azok hagyománnyá

válását.

A fenti célok csak úgy valósíthatók meg, ha hatékony tanulási,

tanítási stratégiákat tudunk kialakítani.

Munkánk az iskolai élet sok területére terjed ki. Szemléletet csak úgy

lehet formálni, ha minden tantárgyban és minden iskolán kívüli

programon törekszünk arra, hogy diákjaink ne elszigetelt ismereteket

szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet, s benne

az embert. Érthető tehát, hogy a természettudományos tantárgyak

összhangjának megteremtése kiemelt feladatunk volt és maradt. A

kémia, a biológia, a földrajz és a fizika tantárgyak között már

megvalósult az együttműködés. Egyre bővül a kör. Sok

kezdeményezés alakult ki a humán területeken is.

Tanórán, nyári táborokban, tanulmányi kiránduláson és az erdei

iskolákban megismertetjük gyerekeinkkel a természetet,

gyakoroltatjuk az egyszerű, komplex természetvizsgálatokat.

Megtanítjuk őket arra, hogy a természetben tapasztalt jelenségek

okait keressék, kutassák a köztük rejlő összefüggéseket. Így

válhatnak a gyerekek tudatos környezetvédővé, a természetet féltő,

óvó felnőttekké.





A környezeti nevelés céljai

Hosszú távú célok:

Jövőképünk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak

tanítványaink.

Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani:

a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő,

környezettudatos, takarékos magatartást és életvitelt,

a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti

felelős magatartást, annak megőrzésének igényét és akaratát,

a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a

sokféleség őrzését,

tudományosan megalapozni a globális összefüggések

megértését,

az egészséges életmód igényét és elsajátítani az ehhez

vezető technikákat, módszereket.

Rövid távú célok

Rövid távú céljaink tervezésében figyelembe vesszük, hogy a hosszabb

távú célok megvalósításához milyen lépések vezetnek.

Tervek:

a tantestület tagjainak megnyerése a környezeti nevelési

munkához,

bekapcsolódás az ÖKO iskolai programba,

tantestületen belüli továbbképzés szervezése, a környezeti

nevelés módszereinek bemutatása,

új környezeti nevelési irodalmak feldolgozásán alapuló

foglalkozások szervezése,

az iskolaudvar megóvása, szebbé tétele, évente a növényzet

frissítése.





Feladatok:

a tanórákon minden lehetőség megragadása a környezeti

nevelésre (pl. ember és környezete, természetismeret, a

természet állapotának mérési módszerei),

a hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a

tanórákon (a környezetszennyezés hatása a természeti-, és az

épített környezetre, az emberre), takarékoskodás az energiával

(víz, villany),

interaktív módszerek kipróbálása, alkalmazása

(csoportmunka, önálló kísérlet, problémamegoldó gondolkodást

fejlesztő feladatok),

természetvédelmi versenyekre felkészítés,

multimédiás módszerek alkalmazása szakórákon,

a számítógép felhasználása a tanórákon.

Módszerek:

alternatív, problémamegoldó gondolkodás fejlesztése,

ökológiai szemlélet, gondolkodásmód kialakítása,

problémaérzékenység, integrált megközelítés, kreativitás,

vitakészség, kritikus véleményalkotás,

kommunikáció, média használat,

konfliktuskezelés és megoldás,

állampolgári részvétel és cselekvés a problémák

megoldásában,

együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód

jelentőségének hangsúlyozása,

értékelés és mérlegelés készségének fejlesztése.

A környezeti nevelés színterei

Iskolánk külső, belső megjelenésének tükröznie kell azt a szemléletet, hogy

mindenki fontosnak tartja a környezet állapotának milyenségét, az

egészséges, esztétikus környezet biztosítását a hatékony munkavégzéshez.





Ehhez mindenkinek személyes példamutatással kell hozzájárulnia a saját

munkaterületén, tevékenysége során.

Iskolánk arculatának fontos eleme a településünk lakói felé való

nyitottság, törekvés arra, hogy a lakosság egy szélesebb rétege számára

szabadidős és kulturális tevékenységek színtere lehessen.

Tanóra:

A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő

környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg,

hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet

kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez

a diákoknak is köze van. Különböző interaktív módszereket

használva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kap az

önálló ismeretszerzés is.

A szemléltetés hagyományos, audiovizuális és informatikai

lehetőségeit is felhasználjuk, alkalmazzuk. Így lehetőség nyílik az

élményszerű tanításra. Fontosnak tartjuk, hogy a diákjaink komoly

elméleti alapokat szerezzenek, mert véleményünk szerint így lehet

csak okosan, átgondoltan harcolni a környezet megóvásáért.

Az egyszerű víz-, talaj- és levegővizsgálati módszereket

biológia, kémia órákon tanítjuk meg. Külön, kiemelten kezeljük

ezek elemzését, a következtetések megfogalmazását, a

tapasztalatok hatásainak értékelését.

Nem hagyományos tanórai keretben:

A tanév során minden osztály tanulmányi kirándulásra megy,

illetve intézmény- és múzeumlátogatásokat szervez Az itt folyó

munka a tanterv szerves része. A külső helyszíneken a munka

meghatározott, speciális módszerek szerint folyik.





Tanórán kívüli programok:

A városban és a tankerületben szervezett környezet- és

természetvédelemi versenyeken való részvétel.

Gyűjtési akciók szervezése és lebonyolítása (pl elem-, kupak- és

papírgyűjtés).

Napközis foglalkozások a jeles napokról, évfordulókról (Víz

világnapja, Állatok világnapja, Földünkért világnap,

Környezetvédelmi világnap). Akadályversenyek a Föld napján és a

Madarak-fák napján.

Az érdeklődő gyerekek számára táborokat szervezünk.

Hagyományok ápolása:

Iskolanap szervezése az egész iskolai közösség számára;

Igény esetén 1 alkalommal az alsó, és 1 alkalommal a felső

tagozatban erdei iskolai programok, tanulmányi kirándulások

nyári , téli táborok megszervezése és lebonyolítása;

Drog-prevenciós program folytatása;

Osztályfőnöki órák tartása környezetvédelmi témában;

Környezetvédelmi versenyen való részvétel;

Napközis ügyességi versenyek, bemutató foglalkozások;

Iskolán kívüli együttműködés

Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények

A tanórai és tanórán kívüli környezeti programot színesebbé és

tartalmasabbá teszi a különböző intézmények meglátogatása.

Iskolánk számára ilyen szempontból kiemelkedően fontosak a város

nagyvállalatai (MOL Rt. Dunai Finomító, Dunamenti Erőmű Rt.), a

múzeumok, az állatkertek és a nemzeti parkok.

Ezeket a látogatásokat a tanórákon készítjük elő, s az

osztálykirándulások alkalmával valósítjuk meg. Iskolai





tanulmányai során minden tanulónak legalább egy környezeti

témájú intézménylátogatáson részt kell vennie. Az adott

intézménnyel a kapcsolatot a munkaközösségek egy megbízott

tanára tartja.

Alapítvány

Az iskolai alapítvány támogatja a tanulók kirándulásait és a téli,

nyári táborokban való részvételét.

Lehetőség van arra is, hogy a versenyek költségeit és díjazását az

alapítvány anyagilag segítse.

Civil szervezetek

A civil szervezetek szakmai ismereteikkel és programjaikkal segítik

környezeti nevelési munkánkat.

Tantestületünk több tagja rendszeresen részt vesz előadásaikon,

továbbképzéseiken.

A szaktanárok egyénileg is kialakíthatnak kapcsolatot egyes civil

szervezetekkel.

A környezeti nevelés helyi problémáinak megjelenése a

tantárgyakban

A környezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek

segítségével lehet közvetíteni.

Ezért fontos a tantárgyak közötti integráció, legalább néhány

területen.

Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy megfelelő módon

diákjainkban egységes képet alakítsunk ki az őket körülvevő

világról.





Területi

adottságok Tantárgy Téma Pedagógiai cél

Mezőföld:

lösz,mezőségi

talaj, Duna

földrajz

Földtörténeti korszakok,

az emberi beavatkozás

hatásai.

Természeti, épített és

szociális környezetünk

ismerete, óvása.

biológia Élőhelyek, fajok védelme.

Ökológiai gondolkodás

kialakítása, fejlesztése.

rajz Rajzolás a szabadban. Érzelmi nevelés.

osztályfőnöki A hely, ahol élünk. Közösségi életre nevelés.

földrajz

A Duna földrajza, gazdasági

szerepe, állapota.

Környezettudatos

magatartás.

biológia A vízparti élővilága.

A természet szeretete,

tisztelete, értelmi

környezeti nevelés.

kémia Vízminőség mérés.

Az egészség és a környezet

összefüggései.

magyar Duna az irodalomban

A kultúra szerepe a

környezeti nevelésben.

történelem

A Dunához kötődő

történelmi események.

Helyzetfelismerés,

okozati összefüggések.

ének

A Dunával kapcsolatos

népdalok, zeneművek.

Öröm, vidámság:

testnevelés

A vízi sportok,

sporttörténelem.

Egészséges életmódra

nevelés.

osztályfőnöki

A szemét környezet károsító

szerepe.

Az állampolgári felelősség

felébresztése.

Óváros

Téglagyári

völgy

földrajz Zonalitás,

klímaváltozások.

Felelősségérzet a környezet

iránt.

biológia

Növényhatározás,

veszélyeztetett fajok.

Tapasztalaton alapuló,

kreatív környezeti nevelés.

történelem

Helytörténet.

Fenntarthatóságra nev.

kémia

Természetes (növényi alapú)

festékek.

Egészséges életmód szerepe

az életben.

osztályfőnöki Civil szervezetek

Egyéni felelősség; lokális

cselekvés,

környezettudatos

viselkedés.

Ipari

létesítmények

kémia

biológia

Szennyvíztelep látogatása.

Hulladéklerakó látogatása,

újrahasznosítás

Problémamegoldó

gondolkodás,

döntésképesség.

Épített

környezet

rajz- és

műalkotások

elemzése

Régészeti Park,

Római fürdő

Római híd

Értékrendszer esztétikai

megalapozása.





Zöld Napok tervezett időpontjai:

Március 22. A Víz Világnapja

Április 22. A Föld Napja

Május 10. Madarak és Fák Napja

Szeptember 23. Takarítási Világnap

Október 4. Az Állatok Világnapja

2.8.5. A sajátos nevelési igényű tanulók fogyatékosságának

típusához és fokához tartozó fejlesztő program

A sajátos nevelési igényű tanulók többi tanulóval együtt történő nevelése,

oktatása során az SNI tanulók iskolai oktatásának irányelvét is

figyelembe vesszük. Az együtt oktatott tanuló egészségügyi és pedagógiai

célú rehabilitációját központilag kiadott egyéni fejlődési lapon

dokumentáljuk.

Cél:

hogy a fejlesztés a tanulók számára megfelelő tartalmak közvetítése

során valósuljon meg, segítsük a minél teljesebb önállóság elérését és

a társadalomba való mind teljesebb beilleszkedést,

a fejlesztési követelmények igazodjanak a fejlődés lehetséges

üteméhez,

a tanulókat a nevelés, oktatás, fejlesztés ne terhelje túl.

Ennek érvényesítése érdekében meghatározzuk:

a tartalmak kijelölésekor egyes területek módosításának,

elhagyásának vagy egyszerűsítésének, illetve új területek

bevonásának lehetőségeit,

a sérült képességek rehabilitációs, habilitációs célú korrekciójának

területeit,





a nevelés, oktatás és fejlesztés szokásosnál nagyobb mértékű időbeli

kiterjesztésére vonatkozó javaslatokat,

a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai

diagnózisban szereplő, az adott szükséglethez igazodó módszereket

alkalmazunk.

A sajátos nevelési igény kifejezi:

a) a tanuló életkori sajátosságainak fogyatékosság által okozott

részleges vagy teljes körű módosulását,

b) az iskolai tanuláshoz szükséges képességek részleges vagy teljes

kiesését, fejletlenségét, lassúbb ütemű és az átlagtól eltérő szintű

fejleszthetőségét.

A habilitációs, rehabilitációs ellátás elve alapján olyan szakmaközi

együttműködésben kialakított és szervezett nyitott tanítási-tanulási

folyamat valósul meg, mely az egyes tanulók igényeitől függő eljárások,

időkeret, eszközök, módszerek, terápiák alkalmazását teszi szükségessé.

A habilitációs, rehabilitációs tevékenység közös céljai és

feladatai:

A testi, érzékszervi, beszéd- és egyéb fogyatékosságból, az

autizmusból fakadó hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, újak

kialakítása.

A meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében.

A különféle funkciók egyensúlyának kialakítása.

A szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk

megtanítása.

Az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából

kívánatos egyéni tulajdonságok, funkciók fejlesztése.





A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó

tényezők:

A fogyatékosság típusa, súlyossága.

A fogyatékosság kialakulásának ideje.

A sajátos nevelési igényű tanuló

életkora,

pszichés és egészségi állapota,

rehabilitációs műtétei,

képességei, kialakult készségei,

kognitív funkciói, meglévő ismeretei.

A társadalmi integráció kívánalmai:

lehetséges egyéni életút,

továbbtanulás,

pályaválasztás, életvitel.

A gyógypedagógus kompetenciája az egyéni és kiscsoportos fejlesztés,

valamint közreműködés az integrált nevelés, oktatás keretein belül a

tanítási órákba beépülő habilitációs, rehabilitációs fejlesztő tevékenység

tervezésében és a konzultációkban.

A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli

differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális

eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós,

habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások

alkalmazását teszi szükségessé:

a tananyag-feldolgozásnál elvégezzük a tantárgyi tartalmak -

egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző –

szükséges módosításait;





egyéni fejlesztési tervet készítünk, ennek alapján egyéni

haladási ütemet biztosítunk, a differenciált nevelés, oktatás céljából

individuális módszereket, technikákat alkalmazunk;

a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai

diagnózisban szereplő javaslatokat beépítjük, a folyamatos értékelés,

hatékonyság-vizsgálat, a tanulói teljesítmények elemzése alapján az

adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmazunk;

egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához

alternatívákat keresünk;

alkalmazkodunk az eltérő képességekhez, az eltérő

viselkedésekhez;

együttműködünk különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus

iránymutatásait, javaslatait beépítjük a pedagógiai folyamatokba.

A tanuló fogyatékosságának típusához igazodó gyógypedagógus az

együttműködés során

segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését;

javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni

igényeihez szükséges környezet kialakítására (a tanuló elhelyezése az

osztályteremben, szükséges megvilágítás, hely- és helyzetváltoztatást

segítő bútorok, eszközök alkalmazása stb.);

segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges

speciális segédeszközök kiválasztásában, tájékoztat a beszerzési

lehetőségekről;

javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek,

módszerkombinációk alkalmazására;

figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a

részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési

szükséglethez igazodó módszerváltásokra;





együttműködik a többségi pedagógusokkal, figyelembe veszi a

tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit,

javaslatait;

terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való

közvetlen foglalkozásokon - egyéni fejlesztési terv alapján a

rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben -, ennek során

támaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra.

A pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók esetében a tanulási,

beilleszkedési és magatartási zavarok hátterében részképességzavarok, kóros

hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar és/vagy figyelemzavar, az

iskolai teljesítmények eléréséhez szükséges pszichikus funkciók

kialakulatlansága, fejletlensége vagy a felsoroltak halmozott előfordulása áll

fenn.

a) A részképességzavarok körébe az iskolai teljesítmények - elsősorban

az alapvető eszköztudás (olvasás, írás, számolás) - elsajátításának

nehézségei, a képességek deficitje, valamint az általuk kiváltott,

következményes magatartási és/vagy tanulási zavarok komplex

tünetegyüttese tartozik. Jellemző, hogy az adott részképességben az

intelligencia szintjének ellentmondó súlyos teljesítménybeli elmaradás

mutatkozik, valamint teljesítményszóródás mutatható ki az

intelligenciafaktorok, a mozgáskoordináció és a beszéd szintje között. A

részképességzavarok tüneteit mutató tanulók általános jellemzője a

számukra nehéz iskolai feladatok iránti feltűnő közömbösség,

érdektelenség, amely a nehézségek következtében fokozatosan

elmélyül, és a tanulással kapcsolatos tevékenységek (olvasás, írás,

számolás) elutasításában fejeződhet ki.

b) A kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar, a

figyelemzavar megléte esetén az érintett tanuló rövidebb ideig tud a

feladathelyzetben megmaradni, az általánosnál sokkal több cselekvéses

tanulási helyzetet igényel.





Azok a tanulók, akik súlyos figyelemzavaruk (helyzetidegenség, hibás-

hiányos helyzetfelismerés) vagy fejletlen önirányítás, gyenge önértékelési

képesség miatt nem tudnak a tanulási szituációba beilleszkedni, állandó

személyes kontrollra, megerősítésre szorulnak.

Míg a részképességzavarok gyakran ép érzékszervek esetén is az

érzékszervi fogyatékosság (gyengénlátás, enyhe nagyothallás) látszatát

kelthetik, addig a hiperaktivitás, a nyugtalanság, a túlmozgások, a

figyelemzavar előfordulásakor a tanulók általánosan gyenge

képességűnek, értelmi fogyatékosnak tűnhetnek.

tűnhetnek.

Az idegrendszer csökkent terhelhetőségének, érési lelassulásának jelei a

tanulási, magatartási zavar tüneteit mutató tanulóknál az alábbiak:

általában érzékenyebbek a meteorológiai változásokra,

fáradékonyabbak az átlagnál, nehezen tűrik a zajokat, nehezen

viselik el a várakozási feszültséget,

gyakrabban van szükségük pihenésre, szünetre, egyedüllétre,

fokozottabban igénylik a tevékenységet meghatározó állandó

kereteket, érthető és követhető szabályokat.

A fejlesztés alapelvei:

A részképességzavar tüneteit mutató tanulók sajátos nevelési

igényeinek kielégítése gyógypedagógiai tanár, terapeuta és/vagy

pszichológus közreműködését igényli. A rehabilitációs célú órakeretben

a tanulók fejlesztése egyéni terápiás terv alapján történik.

A kialakulatlan részképesség jellegének megfelelően az iskolai

oktatásban érvényesíteni kell a számonkérési, értékelési, esetleg -

indokolt esetben, a tanulási képességet vizsgáló szakértői és

rehabilitációs bizottság javaslata alapján - az egyes tantárgyakból,





tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alóli mentesítés

lehetőségét.

Fontos

az egészséges énkép és önbizalom kialakítása,

a kudarctűrő-képesség növelése,

az önállóságra nevelés.

Fejlesztés kiemelt céljai, feladatai:

A diszlexia a tanulási zavarok fogalomkörébe tartozó,

intelligenciaszinttől független olvasási és helyesírási gyengeség.

Hátterében a központi idegrendszer sérülései, organikus eltérései, érési

késése, működési zavara, örökletesség, lelki és környezeti okok különböző

összefonódásai találhatók meg, valamelyik dominanciájával. Általában

differenciálatlan az aktív szókincs, és gyenge a verbális emlékezet.

A tanuló az új szavakat nehezen jegyzi meg, megmásítja, torzítja, jó

értelmi képesség esetén új szót alkot helyette, vagy körülírja a fogalmat.

Az olvasás tanulása során nehezen alakul ki a hang-betű kapcsolat,

gyakori és makacs betűtévesztések fordulnak elő, a sorrendben átvetések

tapasztalhatók, a hosszabb szavak áttekintése rendkívül nehéz.

Hibás kombinációk, felületes akusztikus képzetek előhívása észlelhető.

Nehéz a figyelem megosztása az olvasási technika és a szöveg tartalma

között, pontatlan a toldalékok olvasása, lassú az olvasási tempó, gyenge a

szövegértés.

A súlyos olvasás-írászavar irreverzibilis, maradványtünetei a közép- és

felsőfokú oktatásban, illetve a felnőttkorban is feltűnnek és

fennmaradnak.

Diszgráfia esetén az írómozgásokban, azok kivitelezésében jellemző a

rossz kéztartás, az íróeszköz helytelen fogása, a görcsösség.

Más tananyagokban való előrehaladáshoz viszonyítva nagyon lassú az írás

megtanulásának folyamata.





Az írómozgás egyenetlen, ritmusa és lendülete töredezett lesz, az

optimális mozgássor csak nagyon lassan valósul meg, ezért

fáradékonyabbak a diszgráfiás tanulók.

A fejlesztés célja:

Az olvasás-, írászavarok javításának feladata az iskolás korban, hogy

kialakítsa a tanulóban az intellektusának és mindenkori osztályfokának

megfelelő értő olvasás-írás készséget, fejlessze kifejező készségét, segítse

az olvasás, írás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében.

A fejlesztés feladatai:

a testséma biztonságának kialakítása,

a téri és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten,

a vizuomotoros koordináció gyakorlása,

a látás, hallás, mozgás koordinált működtetése,

az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) lassított

tempójú, nyújtott ütemű, hangoztató-elemző, szótagoló, a homogén

gátlás elvét figyelembe vevő, valamint a vizuális és auditív észlelésre

alapozó módszerrel,

az olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a

tanuló egész iskolai pályafutása alatt,

a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy

tanulása során,

az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív

megközelítéssel,

az olvasásképtelenség esetében a tanulás segítése a szövegek

auditív tolmácsolásával, gépi írással, szövegszerkesztő használatának

megtanításával és alkalmazásával.





A diszkalkulia különböző számtani műveletek, matematikai jelek,

kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének,

egyeztetésének, grafikus ábrázolásának, a számok sorrendiségének,

számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának nehézsége

más iskolai teljesítmények (pl. olvasás, írás, idegennyelv tanulás) jó

színvonala mellett. Hátterében általában valamilyen idegrendszeri sérülés

húzódik meg, amelynek következtében zavart az érzékelés-észlelés

folyamata, sérült a gondolkodás.

Nehezítetté válik a szimbólumok felismerése és tartalmi azonosítása,

akadályozott a fogalmak kialakulása, sérülnek a fogalmakkal végzett

gondolkodási műveletek, a sor- és szabályalkotás, a téri és síkbeli

viszonyok érzékelése, illetve zavart szenved az emlékezet és a figyelem.

A diszkalkuliás tanulóknál általában hiányzik a matematikai érdeklődés,

kialakulatlan a mechanikus számlálás képessége, a mennyiség-

állandóság. Súlyos elmaradásaik vannak a matematikai nyelv

használatában, a matematikai relációk verbális kifejezésében.


az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a

beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése,

a testséma kialakítása,

a téri relációk biztonsága,

a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása,

a szerialitás erősítése,

segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése,

a fogalmak, így a szám- és műveletfogalom kialakításakor a

manipuláció előtérbe helyezése, a megfigyelés és a megértés érdekében

a matematikai eszközök használata, a képi, vizuális megerősítés,

a fokozott mennyiségű gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz

igazított, megjegyzést segítő technikák, eljárások megtalálása és

alkalmazása.





Hiperkinetikus zavarok

Már az első öt évben kialakuló tünetegyüttes, melyet jellemez a

tevékenységek csapongása, a figyelmetlenség, a nagyfokú impulzivitás, a

szabályok gyakori megszegése, megfontolatlanság, többszöri

konfrontálódás a társakkal. Gyakori a kognitív működések zavara, illetve

a nyelvi és motoros képességek fejlődésének késése. Másodlagos

szövődménye az aszociális viselkedés és csökkent önértéktudat.

Magatartási zavarok

Jellemzői a visszatérő és tartós disszociális, agresszív vagy dacos

magatartássémák. A viselkedés erősen eltér az adott életkorban

elvárhatótól, a szociális elvárásokat durván áthágja. Sokkal súlyosabb

lehet, mint egy gyermekcsíny vagy egy serdülőkori lázadás és hosszan tart

(hat hónap vagy annál hosszabb ideig).

Jellemzi még: nagyfokú harcosság, társakkal, tárgyakkal, állatokkal

szembeni durva bánásmód, fenyegető erőfitogtatás, indulatkitörések,

iskolakerülés, hazudozás.

A fejlesztés elvei, módszerei, feladatai:

A tanuló optimális helyének megválasztása a pedagógus

kommunikációs jelzéseinek megfelelő érzékelésére.

Az egyénhez igazított követelmények kialakítása a gyermek

képességeinek, érdeklődésének, terhelhetőségének ismeretében.

A tanuló viselkedésének (kommunikációjának, önbizalmának,

magabiztosságának, önérvényesítésének, cselekvéses, illetve verbális

megnyilvánulásainak) megismerése siker vagy kudarc esetén. Ennek

alapján a tanuló alkalmazkodásának, a kortárs csoportba való

beilleszkedésének segítése.

Együttműködés a családdal és más szakemberekkel.

A fejlődés segítése gyakori pozitív visszajelzésekkel, a sikerélmény

biztosítása.





A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos

rendellenességével küzdő tanulók nevelése-oktatása során a Nat-ban

meghatározott fejlesztési feladatok és tartalmak megvalósítása általában

lehetséges.

Kiemelt szerepet kap az énkép és önismeret, a kommunikációs kultúra, a

testi és lelki egészség, a felkészülés a felnőtt lét szerepére.

Az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak és fejlesztendő

képességek (azok fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama)

mindenkor a tanulók egyéni fejlődésének függvénye kell legyen.

Kiemelten kell kezelni az önismeretet, a reális önértékelés kialakítását,

a kommunikáció fejlesztését. E feladatok minden műveltségterületen

meg kell, hogy jelenjenek. Célzottan szerepet kaphat az Ember és

társadalom, a Művészetek fejlesztési feladatai között.

A beszédészlelés és beszédmegértés, a verbális figyelem és emlékezet

intenzív fejlesztése, az olvasásértés fejlesztése a magyar nyelv és

irodalom műveltségi terület fejlesztési feladatai között kap kiemelt

szerepet.

Az élő idegen nyelv tanításánál a nyelvoktatás auditív módszereinek

előtérbe helyezése célszerűbb.

A művészetek műveltségi területen belül a komplex művészeti terápia,

a drámapedagógia, az akusztikus és vizuális észlelés fejlesztésének

kiemelt szerepe van.

A testnevelés és sport műveltségi terület fejlesztési feladatainak

megvalósítása során szenzoros integrációs programok és terápiák

beállítása, valamint logopédiai ritmika alkalmazása eredményes lehet.





A matematika területén a kompenzációs lehetőségek, speciális

módszerek alkalmazása segíti az eredményes fejlesztést.

Azoknál a tanulóknál, akiknél a sajátos nevelési igény oka a

hiperaktivitás, a figyelemzavar, indokolt a korszerű, rugalmas szervezeti

keretek és módszerek előtérbe helyezése.

Rehabilitáció

Az egészségügyi célú rehabilitáció elsősorban a pszichés fejlődési zavar

jellegének, tüneteinek kivizsgálásakor megállapított diagnózisnak

megfelelő szakorvosi ellátást, annak folyamatosságát, kontrollját,

valamint a pedagógiai rehabilitációt segítő egészségügyi terápiákat

foglalja magába.

Ebből a szempontból fontos a gyermekneurológiai, a fülészeti, valamint a

szemészeti vizsgálat, szükség esetén az érzékszervi gyógyítás.

A gyógypedagógus/terapeuta által vezetett pedagógiai rehabilitáció a

funkcionális képességfejlesztő programok külön alkalmazásával, a

fejlesztések során tanultak elmélyítésével szolgálja az eredményes iskolai

előmenetelt.

A hallássérült (siket, nagyothalló) tanulók iskolai fejlesztésének

elvei

Hallásfogyatékos az a tanuló, akit a szakértői bizottság a sajátos

nevelési igény megállapítása céljából diagnosztikus protokollra épülő

komplex állapotfelmérés alapján annak minősít.

A hallássérült tanulónál – a hallás hiánya vagy csökkenése miatt – a

szokásostól eltérhet a nyelvi kommunikáció (beszédértés, szövegértő

olvasás szókincs, nyelvi szerkezetek értése és használata, hangzó beszéd

stb.) fejlettsége, ennek következtében a megismerő tevékenység és a teljes

személyiség fejlődése is megváltozhat. A tanuló nyelvi kommunikációja





intenzív fejlesztést igényel, mert ennek szintje általában nem korrelál

életkorával, hallásállapotával – melytől pozitív és negatív irányú eltérés

is lehet.

A nagyothalló tanulónál (a beszédhangok frekvenciatartományában

mért hallásveszteség 30–45 dB közötti; közepes nagyothallás: esetén a

beszédhangok frekvenciatartományában mért hallásveszteség 46–65 dB

közötti; súlyos nagyothallásnál a beszédhangok frekvenciatartományában

mért hallásveszteség 66–90 dB közötti).

A nagyothalló tanulónál a hallás csökkenése akadályozottságot jelent a

hangzó beszéd elsajátításában és értésében. Ennek mértéke a súlyos

kommunikációs zavartól a normál nyelvhasználat megközelítésének

szintjéig terjedhet.


A tanuló kulcskompetenciáinak fejlesztése, valamint kiemelt feladat a

lehető legnagyobb önállóság elérése.

Lényeges azoknak az eljárásoknak, módszereknek, tevékenységeknek a

megkeresése, és működtetése, amelyek a tanuló életének minden

színterén az önálló életvitel kialakítását segítik, gyakoroltatják.

Alapvető fontosságú mindazon személyiségjegyek feltárása, melyek a

tanulók további sorsát döntően befolyásolhatják. Ezek fejlesztése jó esélyt

adhat arra, hogy pályaválasztásuk sikeres legyen.

Segíteni kell őket, hogy reálisan mérjék fel a hallássérülésükből adódó

akadályozó tényezőket, hiszen reális énképük, önismeretük kialakítása

segíti a számukra megfelelő, elérhető szakma tanulását, majd a munka

világába, azon keresztül a társadalomba való beilleszkedésüket.






A hallássérült tanulók nevelésében a Nat-ban leírt fejlesztési feladatok az

irányadóak, de az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak, és

fejlesztendő képességek (azok fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk

időtartama) mindenkor a tanulók egyéni fejlődésének függvényei.

Mivel a hallássérült gyermekek tanulási folyamatát lényegesen nehezíti

különböző mértékű kommunikációs akadályozottságuk, ezért a tanulással

kapcsolatos speciális igényeik, lehetőségeik (emlékezet, annak

struktúrája, dysphasiás jegyek, részképességzavarok stb.) feltárására

építve valósítható meg az egyénre szabott fejlesztés.

Az eredményesség érdekében szükség van a szakemberek

(szurdopedagógus, gyógypedagógus), a pedagógus, az iskola és a

szülők együttműködésére.

Az integráltan tanuló hallássérült gyermek számára biztosítani kell

mindazokat a speciális eszközöket, egészségügyi és pedagógiai

habilitációs, rehabilitációs ellátást, melyekre a szakértői és rehabilitációs

bizottság javaslatot tesz, illetve a hallássérülés tényéből következik (pl.

audiológiai gondozás).

Kiemelten fontos feladat:

a beszédhallás folyamatos fejlesztése,

a pályairányítás, a reális pályaválasztás előkészítése, a

továbbtanulás,

az épen maradt funkciók fejlesztése, a tehetség gondozása.

A kulcskompetenciák fejlesztésénél az Anyanyelvi kommunikáció

kiemelkedő szerepet kap:





a spontán beszédhasználat (beszédértés, önálló nyelvi kifejezés,

beszédérthetőség),

a kapcsolatteremtés nyelvi eszközeinek elsajátítása

a beszélt és az írott nyelv grammatikai rendszerének tudatos

felépítése, gyakorlása,

a szókincsfejlesztés

az önálló szövegértő olvasás fejlesztése (az alsó tagozaton

hangsúlyosabban köznapi témájú szövegekre támaszkodva, majd

később fokozatosan irodalmi művek bevonásával).

a nyelvi kódrendszer értelmezésének, működésének

megtámogatása

a kapcsolatteremtés nyelvi eszközeinek elsajátítása

Idegen nyelvi kommunikáció:

A nyelv oktatása mindig az egyes tanulók egyéni képességeihez,

hallásállapotához, anyanyelvi szintjéhez igazodva történik. Kívánatos a

korszerű idegennyelv tanítási módszerek alkalmazása, a köznapi

helyzetekben történő kommunikációfejlesztés. Lehetőség van az értékelés

alóli felmentésre.

Matematikai kompetencia:

A hallássérülésből adódó szókincs-, és beszédértésbeli, a szövegértő

olvasásbeli eltérések kihat/hat/nak a gondolkodási műveletek flexibilitására.

A matematikai gondolkodás fejlesztése a tevékenykedtetés, a manipuláció, a

speciális szemléltetés és tananyagok – interaktív tábla és digitális

tananyagok lehetőség szerinti alkalmazásával valósul meg. Az auditív

csatorna részleges, vagy teljes kiesése miatt a matematikai kompetencia

kialakulásához több időre, rendszeres gyakorlásra, többszöri ismétlésre van

szükségük.





Digitális kompetencia:

A nagyothalló számára is hatalmas tárháza az információknak, ismereteknek

az internet. Használatukat nehezíti azonban szűkebb szókincsük és az ebből

fakadó szövegértési nehézségük. Kiemelt feladat azon keresőprogramokkal

való megismertetésük, melyek segítenek a lényegkiemelésben és az írott

szöveg megértésében (digitális szótárak, képkereső programok stb.)

A művészet nyelvének értése és használata egy újabb kommunikációs

csatornát nyit meg a nagyothalló gyermekek számára. A képi, térbeli

gondolkodás, a kreativitás, a problémák felvetése és megoldási utak keresése,

az empátia, az elfogadás, az ízlés kialakulása mind újabb és újabb lehetőséget

teremt a nyelvi fejlesztésre, az érzelmi élet gazdagítására és egyben a

személyiség formálására.

A testnevelés és sport olyan kompenzációs terület, ahol kommunikációs

hátrányaikkal is jelentős sikereket érhetnek el. Mivel a mozgás, a testedzés

hozzájárulhat a hallássérüléssel esetlegesen együtt járó egyensúlyproblémák

kezeléséhez, ezért a gyermek fejlesztésének fontos része..

Emellett a sport segíthet a belső feszültségeik levezetésében, így segítve az

indulatok kezelését.

Természettudományos és technikai kompetencia fejlesztése lényeges

feladat, hiszen a hallássérült gyermek/fiatal a környezetéről elsősorban a

látás útján szerez információkat. Ezért az egyes természeti folyamatok

megértését, szemléltetés, modellezés, tényleges cselekedtetés, kísérletezés

útján segítjük (Pl. tanulmányi séta, kirándulás, természetfilmek, digitális

tananyagok, interaktív tábla használata).

A rehabilitáció során alapvető pedagógiai fejlesztési cél a lehetőség szerinti

legkorábbi időponttól kezdett szakszerű szurdologopédiai ellátás.





Mivel az akadályozott nyelvi kommunikáció döntő befolyással bír nemcsak a

fogalmi gondolkodás fejlődésére, hanem a lelki élet egészére, a személyiség

alakulására is, ezért fontos a hallássérülésnek, és az azzal összefüggő

akadályozott kommunikációnak a személyiség fejlődésre tett kedvezőtlen

hatásának megelőzése, illetve csökkentése.

Emellett szükség esetén – akut krízis, személyiségzavar, magatartászavar,

beilleszkedési nehézségek, iskolai vagy családi konfliktusok, egyéb pszichés

problémák (szorongás, pszichoszomatikus problémák stb.) kezelése, illetve az

esetleges társuló zavarok (pl. hiperaktivitás, autizmus, tanulási zavar) korai

diagnózisának segítése, szakemberekhez irányítás, a megfelelő, minél korábbi

terápiához való jutás támogatása.

A beszédfogyatékos tanuló

Beszédfogyatékos az a tanuló, akit a szakértői bizottság a sajátos nevelési

igény megállapítása céljából diagnosztikus protokollra épülő komplex

állapotfelmérés alapján annak minősít. A beszédfogyatékos tanulónál a

fentiek – az egészen enyhe alaki eltérésekhez társuló, észlelési és feldolgozási

problémáktól az érthetetlen beszédig – sokféle változatban előfordulhatnak.

A súlyos beszédfogyatékos tanulónál a kommunikációs zavarok

következtében különböző másodlagos pszichés eltérések (magatartási zavar)

alakulhatnak ki. Amennyiben a beszédfogyatékosság a kisiskolás kor

kezdetére tartósan fennmarad, a tanuló a továbbiakban is folyamatos

gyógypedagógiai/logopédiai ellátásra szorul, ami komplex fejlesztést szolgáló

foglalkozások formájában, az egyéni képességekhez igazodó

tevékenységrendszer keretében végezhető. Az iskolai oktatás, a pedagógia,

logopédiai ellátás, valamint az egészségügyi rehabilitáció a beszéd és nyelvi

teljesítmény jellegétől függ.





A fejlesztés alapelvei:

A beszédfogyatékos tanulók beszéd és nyelvi fejlesztése egyéni fejlesztési terv

alapján komplex fejlesztést szolgáló foglalkozások keretében, az egyéni

képességekhez igazodó tevékenységrendszer keretében történik.

A beszédfogyatékos tanuló a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján

adott tantárgy(ak), tantárgyrész(ek) értékelése alól mentességben

részesülhet.

A gyermek harmonikus személyiségfejlődése érdekében a pedagógusok, a

logopédus és a szülő szorosan együttműködik.


A tanuló kulcskompetenciáinak fejlesztése. Alapos képességvizsgálat után a

szakértői véleményben megjelölt területek fejlesztése a gyermeket tanító

pedagógusok, szakemberek és szülők szoros együttműködésével. Fontos cél az

egyénre szabott motivációk kialakítása, az egyéni tanulási stratégiák

feltárása.

A kapcsolatteremtés és fenntartás képességének javítása, a szociális

kompetencia további önálló fejlesztésének kialakítása alapvető feladat. A

beszédfogyatékos tanulónak el kell sajátítania azt a képességet, hogy

rátaláljon a megfelelő kommunikációs stratégiára, képes legyen az egyedi

kommunikációs helyzetekhez alkalmazkodni.

Fejlesztési feladatok:

A beszédfogyatékos tanulók nevelésében a NAT-ban leírt fejlesztési feladatok,

az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak, és fejlesztendő

képességek az irányadóak, de azok fejlődési útjai, módjai, és kialakulásuk

időtartama módosulhat.

A fejlesztési feladatok megvalósítása során a beszédfogyatékos tanulók

esetlegesen felmerülő szövegértési problémái, absztrahálási, lényeg-kiemelési

nehézségei jelentenek nehézséget, ezért a pedagógus rövidebb, tömörebb,

képpel, segédeszközökkel támogatott szövegekkel segíti a tanuló munkáját.





Az alapfogalmak megértését, memorizálását egyénre szabott módszerekkel

támogatja.Fontos feladat a kifejezőkészség állandó fejlesztése és a

kommunikáció iránti igény kialakítása.

A gyermek tanulmányai során kiemelt feladat a gyermek önismeretének

fejlesztése, a tanuló motiválása a beszédhibája leküzdésére, ugyanakkor

felkészítése az esetleges visszaesésekre, valamint arra, hogy az esetleges

maradandó tünetekkel később is teljes életet tudjon élni.

A kommunikációjában korlátozott tanuló sokszor nehezebben tudja érzelmeit

verbálisan kifejezni, ezért külön figyelmet kell fordítani az érzések megfelelő

kezelésére, kifejezésére. A gyermek harmonikus személyiségfejlődése

érdekében a pedagógusok, a logopédus és a szülő szorosan együttműködik.

A kulcskompetenciák fejlesztése:

A beszédfogyatékos tanulók nevelése, oktatása, fejlesztése a Nemzeti

Alaptantervben megfogalmazott, az iskolai nevelés-oktatás közös értékeire

épül. Alapelveiben, céljaiban illeszkedik a NAT-ban megjelenő

kulcskompetenciákhoz, a kiemelt fejlesztési tartalmakhoz. Ahhoz, hogy a

beszédfogyatékos tanulók a kulcskompetenciák birtokában eredményesen

alkalmazkodhassanak a mindennapi élethelyzetekhez, figyelembe kell venni

a tanuló egyéni sajátosságait.

Az anyanyelvi kommunikáción belül a magyar nyelv és irodalom oktatása

során kiemelt fontossággal bír a

grammatikai rendszer tudatos felépítése, megerősítése, mind a beszélt,

mind az írott nyelv területén, figyelembe véve a beszédfogyatékosság által

érintett területeket.

az expresszív beszéd fejlesztése, kommunikációs stratégiák kiépítése,

gyakorlása, megerősítése, a beszédtudatosság kialakítása





a beszédértés és olvasásértés fejlesztése mind a beszélt, mind az írott

nyelv területén

a nem verbális kommunikáció elemeinek közvetítése és használatának

tudatosítása a kommunikációban

számítógépes programok használata (pl. helyesírás ellenőrző program)

A súlyos beszédfogyatékos tanulók anyanyelvi fejlesztésében a pedagógus

hosszabb begyakorlási szakaszt tervez.

Az idegennyelvi kommunikáción belül az Élő idegennyelv oktatása

során cél az idegen nyelv szókincsének, fonológiai és helyesírási

sajátosságainak, valamint nyelvi kódrendszerének tudatos felépítése, a

szóbeli és írásbeli kommunikáció fejlesztése, figyelembe véve a

beszédfogyatékosság által érintett területeket.

Az órákon szerepet kapnak a koncentrációt és az emlékezetet fejlesztő

gyakorlatok, melyek a szókincs a kiejtés és a nyelvtani szabályok

elsajátításában nyújtanak segítséget. A gyermeket tanító pedagógus

igyekszik a beszédfogyatékos tanuló természetes gátlásait feloldani,

melyek az idegen nyelv kommunikációs helyzetben történő használata

során megjelennek.

A matematikai kompetencia fejlesztésének célja a problémamegoldó

gondolkodás minél több elemének fejlesztése, konkrét cselekvéshez kötött

helyzetekben. A pedagógus figyelembe veszi a gyermek esetleges

gyengeségeit a szövegértés, a vizuális észlelés, a téri tájékozódás zavarát,

melyeket speciális szemléltetéssel és tananyagokkal (lehetőség szerint

interaktív tábla és digitális tananyagok) valósít meg.

A természettudományos és technikai kompetenciák fejlesztése során

a pedagógus rövidített, tömörebb, lehetőség szerint képpel, segéd-





eszközökkel támogatott szövegeket alkalmaz, ezzel segítve az egyes

összefüggések mechanikus memorizálását.

A digitális kompetencia fejlesztése kiemelten fontos feladat, hiszen a

tanulás tanítása során az informatikai eszközök, egyéni

ismeretelsajátítási programok tanulás során történő megfelelő és tudatos

alkalmazása segíti a gyermek előmenetelét, magabiztosságának erősítését.

A művészeti nevelés kiemelt fontosságú, mert a megfigyelőképesség,

tér- és időérzék fejlesztése a látvány és a mozgás ábrázolásával, a térbeli

rendezés, a szín- forma- és szerkezeti érzék alakítása során lehetőséget

biztosít a beszédfogyatékos tanuló speciális készségfejlesztésére.

A testnevelés és sport kiemelt terület, hiszen fejleszti a téri orientációt,

a mozgást, a ritmust, ezáltal elősegíti a beszédkoordináció fejlődését.

A rehabilitáció a szakértői vélemény ajánlása alapján egyéni logopédiai

terápiával és gyógypedagógiai fejlesztéssel valósul meg. A gyermek

eredményes fejlődéséhez nagyban hozzájárulhat a szenzoros integrációs

terápia nagyfokú fejlesztő hatása.

2.8.6. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések




Százhalombattai Eötvös Loránd Általános Iskola Intézményi esélyteremtő, felzárkóztató szakmai program

Szakmai program

területeiEsélyteremtő program megvalósításának elvei

A programban

érintett személyek

felelősök

Tanítási idő alatt és

tanórákon kívüli

foglalkozásokon

Reális elvárások HH-s tanulók képességeivel szemben

Pozitív hozzáállás az eredményeikhez, eredménytelenségeikhez, a hibáik tolerálása

Segítségadás képességeik, készségeik kibontakoztatásában

Pedagógus személyes példaadása: viselkedése, életvitele követendő példa legyen

Interakciós kapcsolatban hagyni, hogy a tanuló mozgósíthassa a benne rejlő pozitív

energiákat

Több dicséret és kevesebb dorgálás; Következetes ellenőrzés és értékelés

Pozitív értékelések nyilvánosságra hozása

Egyéni segítő beszélgetések

Vonzó és motiváló belső iskolai környezet kialakítása

pedagógusok,

osztályfőnökök,

iskolapszichológus,

fejlesztő pedagógus,

pedagógiai asszisztens

Tanítási órákon

Új tanítási-tanulási stratégiák elsajátítása és alkalmazása –egyénre szabott

foglalkozások, differenciálás

Egyéni fejlesztési tervek készítése; Csoportbontások; Korrepetálások

Kiselőadások tartásának szervezése-egyéni felkészülési lehetőségének biztosítása;

Tanulópárok szervezése, kooperatív tanulási technikák alkalmazása;

Többlépcsős értékelési rendszer kidolgozása és alkalmazása;

Rendszeres ellenőrzés; Munkamorál erősítése

Tantárgyi felmentések érvényre juttatása az értékelésben

pedagógusok,

osztályfőnökök,



pedagógiai asszisztens

Pedagógusok

felkészülési

idejében (kötött és

kötetlen

munkaidőben)

Szakmai anyagok gyűjtése, tájékozódás

Pályázatok

Továbbképzések

Hospitálások; Esetmegbeszélések osztály-és évfolyamszinten

Családlátogatások (családi mikrokörnyezet felmérése)

pedagógusok,

osztályfőnökök,



pedagógiai asszisztens,

gyermek-és ifjúságvéd.

felelős





A program megvalósításának stratégiai terve:

Cél Cél leírása

Rövid távú

Tanulási sikerességet befolyásoló tényezők feltárása.

Programok kidolgozása, adaptálása.

Tanulói lemaradások csökkentése.

Otthoni feladatok (házi feladatok) elvégzése.

Bemeneti méréseken alapuló egyéni fejlesztés kidolgozása és

alkalmazása.

Rendszeres kapcsolattartás az érintett tanulók szüleivel,

családlátogatás, fogadóórák.

Középtávú

Patronálási program megvalósítása.

A lemorzsolódás csökkentése.

Bukások számának csökkenése.

Beiskolázás növelése érettségit adó középfokú intézménybe.

A résztvevő tanulók számának növelése a tanórán kívüli

foglalkozásokon.

Hatékony kapcsolat az óvodával az átmeneti nehézségek

leküzdésére.

Pedagógusok célzott továbbképzése.

Folyamatos szülői kapcsolattartás, fórumok szervezése.

Hosszú távú

Az oktatás-nevelés hatékonyságának növelése.

Továbbtanulásra való ösztönzés.

A mai kor elvárásainak megfelelő modern tanulói környezet

kialakítása.

Szociális

hátrányok

enyhítését

segítő

tevékenységek

Káros tényezők elemzése, melyek hozzájárulnak a hátrányos helyzet

kialakulásához.

átmenetileg hátrányos helyzetű tanulók hátránykompenzálása.

Képességeik kibontakoztatását akadályozó tényezők feltárása

(munkanélküliség, költözés, tartós beteg, csonka család, családi

mikrokörnyezet, családi környezeten kívüli környezet),

segítségnyújtás az iskolai alapítványon keresztül.

HHH tanulókat az azonos évfolyamon egyenlő arányban osszuk szét

a két párhuzamos osztály között.

Megfelelő szakember és tárgyi eszköz ellátottság biztosítása mellett

az intézmény vállalja a sajátos nevelési igényűvé minősített tanulók

integrált oktatását.





A HHH gyerekek lemorzsolódásának elkerülése és a továbbtanulás

lehetősége érdekében – szükség esetén – az osztályfőnök

beavatkozási tervet készít.

Beavatkozási

lehetőségek:

A lemorzsolódás kockázatában érintett tanulók mentorálása.

Egyéni fejlesztési terv alkalmazása.

Pedagógiai módszertani fejlesztés.

Pályaorientációs programok.

A kommunikáció és együttműködés hatékonyságának növelése a

szülőkkel és segítő szolgáltatásokkal, társadalmi partnerekkel.

Segítjük és támogatjuk részvételüket a tanórán kívüli programokon

(pl: Arany János Programokban való részvétel).

A hatékony segítség érdekében az osztályfőnök és a gyermekvédelmi

felelős állandó kapcsolatot tart fenn a szülővel.

A gyermekvédelmi felelős segíti az adott osztályfőnök munkáját, aki

szükség esetén felveszi a kapcsolatot a megfelelő hatósági

szervekkel (Járási Hivatal, Tankerület, Gyámhatóság, Családsegítő

Szolgálat), hogy segítse az érintett tanuló felzárkóztatását, s

előmozdítsa fejlődéséhez szükséges feltételek megteremtését.

HHH tanulók eredményes oktatásának és nevelésének érdekében

a pedagógus alkalmazza az intenzív pedagógiai eljárásokat,

differenciált foglalkoztatás módszertanát és egyéni

kulcskompetenciákat, fejlesztő programokat

Az intézmény pedagógusai minden tőlük telhetőt megtesznek a

2009-ben Európai Uniós támogatással létrejött, a fogyatékkal élők

esélyegyenlőségének érdekében kialakított, az akadálymentesítés

által létrehozott dologi javak állagának megőrzéséért.

Pedagógiai program oldal 133.




Az intézmény széleskörű, színes programokat kínál tanítványai

számára a tanítási órákon túl, a délutáni órákban. Ezek a

foglalkozások minden tanuló számára elérhetőek és ingyenesek:

napközi

énekkar

informatika szakkör

rajz szakkör

színjátszó szakkör

középiskolai felkészítők

iskolai könyvtár

internetes szakkör

ISK foglalkozások (játék, kosár-és kézilabda, foci)

önismereti szakkör

2.9. A tanulók értékelése

2.9.1. A tanulók magasabb évfolyamba lépésének feltételei

Iskolánk tanulói abban az esetben léphetnek magasabb évfolyamba,

ha a kerettantervben meghatározott továbbhaladás feltételeinek

minden tantárgyból megfelelnek, a tanított tantárgyakból legalább

elégséges osztályzatot érnek el, az előírt tanulmányi

követelményeket sikeresen teljesítették.

Az iskola igazgatója a szülő kérésére legfeljebb egy alkalommal

engedélyezheti az első évfolyam megismétlését, akkor is, ha a tanuló

az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Ebben

az esetben a megismétlésre kerülő évfolyamról nem kap

bizonyítványt a tanuló.





2. évfolyam végétől a tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és

érdemjegyei vagy az osztályozóvizsgán, javítóvizsgán nyújtott

teljesítménye alapján állapítjuk meg.

A vizsgák körülményeit a Nevelési program 1.9. pontjában

szabályoztuk.

Az egyes tanulók év végi osztályzatát az osztályozó értekezleten

áttekintjük és az osztályzatok alapján döntünk a tanuló magasabb

évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a

tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott

érdemjegyek átlagától, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján

a tanuló javára módosítjuk.

A tanuló az iskola igazgatójának engedélyével az iskola két vagy több

évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben

vagy az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti.

A részletes, évfolyamokra és tantárgyakra bontott követelményeket

az 1. számú melléklet tartalmazza.

2.9.2. Az iskolai beszámoltatás, (szóbeli, írásbeli) az ismeretek

számonkérésének követelményei, formái és az ismeretek

számonkérésének rendje

Az ellenőrzésnek alapvetően két feladata van:

rendszeres munkára szoktat, motivál;

tájékoztat a készségek fejlesztésének, a tananyag

elsajátításának szintjéről, a gyakran előforduló hibákról,

hiányosságokról.





Iskolánk nevelői a tanulók teljesítményét, előmenetelét tanítási év

közben rendszeresen érdemjeggyel értékelik, félévkor és a tanítási év

végén osztályzattal minősítik.

Erkölcstan és hittan esetén “részt vett” megjegyzés kerül az

érdemjegy helyett.

Az érdemjegyekről a tanulót és kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen

értesítik.

A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján határozzák

meg. Az iskola az osztályzatról a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét

félévkor értesítő, év végén bizonyítvány útján értesíti. (Értesítő az első

évfolyamon gyakrabban is készülhet.)

Az érdemjegyet és az osztályzatot nem használjuk fegyelmezési

eszközként.

Az ellenőrzés formái:

a) Szóbeli számonkérés:

Feleltetés: a napi tananyag ellenőrzése.

A tanári értékelést érdemjeggyel kell kifejezni, mely kék

számmal kerül a naplóba.

Beszélgetés

Kiselőadás

b) Írásbeli számonkérés:

Témazáró dolgozatok:

Egy nagyobb tematikus egységet lezáró, összefüggő írásbeli

ellenőrzés. Előre bejelentve íratjuk.

Az osztályzatokat - a megoldások és a ponthatárok

ismertetése, a tanulói észrevételek meghallgatása után - be

kell írni a naplóba, ellenőrzőbe pirossal. Beszámítása

meghatározó a félévi vagy tanév végi osztályzatot illetően.





Az előre bejelentett írásbeli témazáró dolgozatot minden tanulónak

meg kell írnia. Ha valaki a dolgozatírás napján hiányzik, a dolgozat

szóbeli vagy írásbeli pótlásáról a szaktanár dönt.

Javítódolgozat íratása a szaktanár belátásától függ, ez csupán

lehetőség a tanuló számára.

A javító dolgozat:

Megírásának időpontját, a tantárgyi követelményt a szaktanár jelöli ki,

amiről a dolgozat íróját tájékoztatni köteles. A javítódolgozat javítási

lehetőség, az itt szerzett érdemjegy csak javító lehet, javító dolgozattal

rontani a tantárgyi átlagon nem lehet.

A feladatlapok, tesztek értékelésekor, ha ponttal értékelhető az elért

teljesítmény, az érdemjegyekre történő átváltást a következő arányok

alapján végezzük. ( ld. c,) pont alatt)

Számonkérés:

Kisebb tematikus egységet lezáró írásbeli ellenőrzés tanár belátása

szerinti mennyiségben és gyakorisággal naplóba kékkel/ zölddel (teszt,

feladatlap )

Írásbeli felelet:

Egy–két leckét számon kérő írásbeli ellenőrzés, szaktanár dönt a

gyakoriságról, az érdemjegy egy szóbeli felelet súlyával azonos, a beírás

kék színnel történik.

c) Gyakorlati számonkérés: munkadarab, gyűjtőmunka,

sportteljesítmény értékelése





Minimum követelmények ellenőrzésekor: Egyéb esetben:

Az előzőekben megadott ponthatárok irányadó jellegűek, ezektől a

pedagógus esetenként, saját megítélése szerint eltérhet.

2.9.2.1. Beszámoltatások formái és rendje 1-4. évfolyamon

Évf. Tantárgy I. félév II. félév

1.

osztály

Matematika 3 tájékozódó felmérés

(kisebb témakörből)

2 diagnosztizáló felmérés két

havonta

1 tájékozódó felmérés az épp

tanított tananyagból havonta

2 tanév végi témazáró

felmérés (I. és II. félév

tananyaga)

Olvasás

3 tájékozódó felmérés (az

addig tanult betűk felism.

szóban és írásban)

3 tájékozódó felmérés (hangos

olv.)

1 időszakos felmérés havonta

(szövegértés néma olvasással)

1 időszakos felmérés

hangos olvasással


felmérés (szövegértés néma

olvasással)

Írás 3 tájékozódó felmérés

(betűalakítás, kapcsolás,

nyomtatott, írott kisbetű)

3 tájékozódó felm. (aktuális

tananyag)

1 tanév végi

felmérés+tollbamond.

0 % - 40 % = 1

41 % - 60 % = 2

61 % - 75 % = 3

76 % - 90 % = 4

91 % - 100 % = 5

0 % - 33 % = 1

34 % - 50 % = 2

51 % - 75 % = 3

76 % - 90 % = 4

91 % - 100 % = 5





Környezetismeret

Nincs írásbeli értékelés 1 tájékozódó tanév végi

felmérés Szóban a témakörben lévő

tájékozottsága

Ének-zene Nincs írásbeli értékelés

1 ének szolmizálás vagy

ritmusgyakorlat szóban vagy

írásban

2 ének/dal szóban

2.

osztály

Matematika

3 tájékozódó felmérés

(kisebb tananyagból)

3 tájékozódó felmérés (kisebb

tananyagból)

2 témazáró felmérés 2 témazáró felmérés

1 félévi felmérés



tananyaga)

Olvasás


(tanév eleji felm. néma

olv.)



hangos olv. (tanév eleji

felm.)

1 tavaszi felmérés



(szövegértés néma olv.)

3 időszakos felmérés (hangos

olvasással)


(hangos olvasással)

2 versmondás vagy

memoriter szöveg

2 versmondás vagy

memoriter szöveg

1 tanév végi felmérés




Nyelvtan,

helyesírás

1 tájékozódó felmérés és

tollbamondás

2 témazáró felmérés és

tollbamondás (aktuális

szókészlet)



szókészlet)

2 másolás nyomtatott

szövegről


szövegről 1 külalak

1 külalak 1 tanév végi felmérés és

tollbamondás (I. és II. félév)

1 félévi felmérés és

tollbamondás





2.

osztály

Környezetismeret

1 tájékozódó felmérés 3 témazáró felmérés

(témakörök után)

2 témazáró felmérés

(témakörök után) 1 írásbeli felelet két havonta

1 írásbeli felelet két

havonta

Ének-zene


(ritmus + szolmizálás)

1 tájékozódó felmérés (ritmus

+ szolmizálás)


ritmusgyakorlat szóban

vagy írásban



írásban

2 ének/dal szóban 3 ének/dal szóban

3.

osztály

Matematika




tananyagból)





tananyaga)

Olvasás


(tanév eleji felmérés néma

olvasással)

1 időszakos felmérés +1

tavaszi felmérés (szövegértés

néma olvasással)


(szövegértés néma

olvasással)

2 időszakos felmérés hangos

olvasással


hangos olvasással

2 versmondás vagy

memoriter szöveg

2 versmondás vagy

memoriter szöveg 2 tartalommondás

1 tartalommondás 1 tanév végi felmérés

(szövegértés néma olvasással) 1 félévi felmérés


Fogalmazás Nincs írásbeli értékelés 1 tanév végi felmérés (önálló

fogalmazás írása segítséggel)





3.

osztály

Nyelvtan,

helyesírás


tanév elején és

tollbamondás



szókészlet)



szókészlet)


szövegről




tollbamondás (I. és II. félév)

1 félévi felm. és tollb.

Környezetismeret


(témakörök után)


1 írásbeli felelet két havonta 1 írásbeli felelet két

havonta

Ének-zene




+ szolmizálás)



vagy írásban



írásban


4.

osztály

Matematika




tananyagból)


1 félévi felmérés (I. félév

tanany.)



tananyaga)

Olvasás


(tanév eleji felmérés néma

olvasással)

1 időszakos felmérés +1

tavaszi felmérés (szövegértés

néma olvasással)



2 időszakos felmérés hangos

olvasással





4.

osztály

Olvasás


hangos olvasással

2 versmondás vagy

memoriter szöveg

2 versmondás vagy

memoriter szöveg 2 tartalommondás

1 tartalommondás 1 tanév végi felmérés




Fogalmazás 1 időszakos felmérés


(aktuális tananyag)

1 tanév végi felmérés

(fogalmazás írása)

Nyelvtan,

helyesírás


tanév elején és

tollbamondás



szókészlet)



szókészlet)


szövegről




tollbamondás (I. és II. félév) 1 félévi felmérés +

tollbamondás

Környezet-

ismeret


2 témazáró felmérés 1 írásbeli felelet két havonta

1 írásbeli felelet két

havonta

Ének-zene




+ szolmizálás)



vagy írásban.



írásban.






1-4.o.

Technika

Az elkészített munkadarabot értékeljük a gyermek egyéni

adottságainak figyelembevételével;

Minimum: 4 munkadarab/félév.

Rajz

Az elkészített munkát értékeljük a gyermek egyéni

adottságainak figyelembevételével.

Minimum: 4 különböző technikával készített

alkotás/félév.

Idegen

nyelv/angol:

1.o.-ban és 2.o. I.félévében (A választható órakeretből

vállalt) hagyományos óraterv szerint haladó tanulók

értékelése szövegesen történik. 2.o. II.félévében és 3.o. –

ban félévente 1 témazáró, 2.időszakos felmérés

Testnevelés /

hagyományos

1. o.- 2.o. I. félév: a feladatvégzését szövegesen értékeljük

2.o.II.félév-4. osztályban a tantárgy értékelése a

kerettantervben meghatározott tananyagtartalom szerint

történik (Rendgyakorlatok, Gimnasztika, Ugrókötelezés,

Labdás gyakorlatok, Atlétika, Játék, Torna) gyakorisága

havonta legalább egyszer.

Úszás:

1. o.- 2.o. I. félév: vízbiztonságát szövegesen értékeljük

2.o.II.félév-4. osztályban a tantárgy értékelése a

kerettantervben meghatározott tananyagtartalom

(gyorsúszás és hátúszás) szerint történik gyakorisága

legalább kéthavonta.

Informatika:

3-4. osztályban havonta legalább egyszer értékeljük

munkáját





Két tanítási nyelvű csoportok / Emelt színtű oktatás

Angol nyelv

Évf. I.félév II.félév

1.o.


(addig tanult szókészletből)


(a tanult szókészletből)

1 félévi témazáró felmérés 1 memoriter/tanult szöveg

1 tanév végi témazáró felmérés

2.o.



2 témazáró felmérés (a tanult

szókészletből)

1 memoriter/tanult szöveg 1 memoriter/tanult szöveg

1 félévi témazáró felmérés 1 másolás

1 tanév végi témazáró felmérés

3.o.






2 szódolgozat 2 szódolgozat

1 félévi témazáró felmérés 1 tanév végi témazáró felmérés

4.o.






2 szódolgozat 2 szódolgozat

1 félévi témazáró felmérés 1 tanév végi témazáró felmérés

Ének - zene

1.o. Nincs írásbeli értékelés


ritmusgyak. szóban vagy írásban

2 ének angolul

2.o.






ritmusgyak. szóban vagy

írásban



2 ének angolul 3 ének angolul





3.o.







írásban


ritmusgyak.szóban vagy írásban


4.o.







írásban




Technika

Az elkészített munkadarabot értékeljük a gyermek egyéni


Minimum: 4 munkadarab/félév

Rajz

Az elkészített munkát értékeljük a gyermek egyéni


Minimum: 4 különböző technikával készített alkotás/félév

Informatika:

4. osztályban a tanulók munkáját csak gyakorlati jeggyel

értékeljük félévente három alkalommal





2.9.2.2. Beszámoltatások formái rendje az 5-8. évfolyamon

A heti egy vagy két órában tanított tárgyak esetében a szóbeli

és írásbeli számonkérések száma félévente minimum három

osztályzatot kell eredményezzen, melyek az adott hónap végére

bekerülnek a naplóba és a tájékoztatóba.

Az ennél magasabb óraszámú tantárgyak esetében minimum

havi egy szóbeli vagy írásbeli értékelés elvárt.

Tantárgy Szóbeli Írásbeli

Magyar

irodalom

Félévente legalább 1:

részletes felelet vagy

összefoglaló felelet

vagy

önálló kiselőadás.

Alkalomszerűen:

tanórai munka és

memoriter.

Alkalomszerűen: a tanmenetben

meghatározott módon:

röpdolgozat/fogalmazás/műelemzé

s/szövegértés

Tanmenet szerint: minimum évi 3

témazáró

Magyar

nyelvtan

Félévente legalább 1

felelet

(fogalmak,szabályok…)

1 év eleji tájékozódó felmérés

Tollbamondás

Tanmenet szerint témazáró

(helyesírási + feladatlap)

Röpdolgozat, elemzés,

munkafüzet,

1 év végi felmérés

Idegen nyelv

Alkalmanként:

dialógusok felmondása/

versek/énekek

előadása/

tartalom elmondása/

kiselőadás

Alkalmanként:

szódolgozatok

nyelvtani kisdolgozatok

fordítások,fogalmazások

kreatív feladatok

Témazárók: (emelt szinten

félévente minimum 3 , egyéb

esetben félévente minimum 2)





Matematika

Önálló órai munka.

Tájékozódó felmérés (témákon

belül, előre megbeszélt szabályok

alapján.

Témazáró (témák lezárásakor,

előre bejelentve, évente minimum

3 tanmenet szerint)

Informatika

Teszt (bejelentve) egy alk/év.

Félévente 1 önálló órai munka

vagy

röpdolgozat , előre megbeszélt

szabályok alapján.

Témazáró (elméleti + gyakorlati

feladatok, témánként 1 előre

bejelentve évente minimum 3.

Term.ismeret

Lehetőségekhez

mérten szóbeli felelet,

kiselőadás, órai munka

Írásbeli feleletek 3-4

anyagrészenként.

Témazáró a tantervben

meghatározott témakörök szerint.

Fizika

Lehetőségekhez mérten

szóbeli felelet,

kiselőadás, órai munka

Félévente 1egyéni írásbeli felelet

vagy egész osztály írásbeli felelete

vagy önálló órai munka

Témazáró tanmenet szerint évente

minimum 3

Biológia Lehetőségekhez mérten

szóbeli felelet

Írásbeli feleletek 3-4

anyagrészenként.

Témazáró a tantervben

meghatározott témakörök szerint.

Kémia Lehetőségekhez mérten

szóbeli felelet

Egyéni és egész osztállyal íratott

írásbeli felelet. Önálló órai munka


minimum 3.

Földrajz

Lehetesőgékhez mérten

alkalmanként szóbeli

felelet és órai munka

Írásbeli felelet: egyéni, vagy osztály

szinten. Órai munka értékelése.

A tanterv által meghatározott

témazáró felmérők megíratása.





Ének-zene

Alkalmanként 1éneklés

1 gyűjtőmunka

(korok, életrajzok)

Kottaírás, szolmizálás.

Félévente 1 írásbeli felelet (adott

zenei kor jellemzői, zeneszerzők

életrajza)

Rajz

Szóbeli felelet

művészettörténetből,

órai munka értékelése

Órai gyakorlati munka, írásbeli,

felelet művészettörténetből.

Technika


minimum 3.

Munkadarab évente minimum 3.

Testnevelés órán az értékelés havonta legalább egy gyakorlati jegy, a

kerettantervben meghatározott mozgásműveltségi ismeretekből.

Úszás: kéthavonta legalább egy jegy, a kerettantervben meghatározott

mozgásanyagból.

Történelem

Félévente 1 órai munka

vagy szóbeli felelet vagy

kiselőadás


minimum 3.

Félévente 1 írásbeli felelet vagy

munkafüzet feladatainak étékelése.

Röpdolgozat (akár több leckéből,

előre megbeszélt szabályok

alapján)

Hon- és

népismeret

Órai aktivitás szóbeli

értékelése tanóra végén

Félévente egyszer gyűjtőmunka

egyéni felkészülés alapján

2.9.3. Az otthoni, napközis és tanulószobai felkészüléshez előírt

írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és

korlátai

A készségek, az ismeretek kialakításának és a gyakorlat

megszerzésének a lehetősége nem korlátozódhat csak a tanórára.

A jártasságok nagy részét csak rendszeres, kitartó munkával lehet

elérni, mely elképzelhetetlen az otthoni gyakorlás nélkül.

Ezért a tantárgyak legtöbbjénél szükséges a rendszeres házi

feladat. Házi feladat lehet: szóbeli., írásbeli (feladatgyűjteményből,

vázlatkészítés, házi dolgozat, stb.), mindkettő, adható szorgalmi





feladat is.

2.9.3.1. Az otthoni felkészülés elvei

Annyi feladatot adunk, amennyit az adott életkorban az

egészséges napirend megenged

A házi feladat jellege elősegíti az órai anyag megértését,

megtanulását, gyakorlását, ezért kiválasztásánál a tananyaghoz

kapcsolódó jártasságok és készségek fejlesztését vesszük

figyelembe;

A szóbeli és írásbeli házi feladat aránya függ a tantárgy

jellegétől, anyagától, illetve attól, melyik típusú feladat

célravezetőbb a tananyag elsajátításában;

A nem kötelező jellegű házi feladatok (gyűjtőmunka, szorgalmi)

elvégzésére kellő időt hagyunk;

A vers tanulásakor megfelelő érési időt biztosítunk;

1-6. osztályig minden nap adunk olvasási készséget fejlesztő

feladat;

1-8. évfolyamig készség és képességfejlesztő feladatokat kapnak;

2.9.3.2. A napközis és tanulószobai felkészülés

Elvei:

A napköziben és a tanulószobán hétfőtől csütörtökig van délutáni

tanulás;

A házi feladatok befejezése alkalmanként otthon is történhet;

Azok a gyerekek, akiknek az iskolai, vagy iskolán kívüli

elfoglaltsága a napközis, illetve a tanulószobai tanulási időre esik,

házi feladataikat kötelesek otthon elkészíteni;





Korlátai:

Tanítási szünet idejére legfeljebb annyi kötelező házi feladat

adható, amennyi egyik óráról a másikra szokásos.

A tanítási szünetekre (őszi, téli, tavaszi, nyári) adott többlet

kötelező házi feladatra vonatkozó önálló ismeretszerzésre

ösztönözzön.

Adjon lehetőségeket a megszerzett tudás alkalmazására,

gyakorlására.

2.9.4. A tanulók tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy

gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja

(diagnosztikus, szummatív és fejlesztő formái)

A tanulók munkájának ellenőrzése:

A tanulók teljesítményének értékelése az ellenőrzés, számonkérés

eredménye.

Az ellenőrzés célja, a pedagógus, de maga a tanuló is

megbizonyosodjon a tananyag elsajátításában elért:

előrehaladásról

annak színvonaláról,

a hiányok pótlásának szükségességéről úgy, hogy mindezekről a

szülő is tájékoztatást kapjon.

A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzését ld. a Helyi tanterv

2.9.2. pontja alatt tantárgyankénti és évfolyamonkénti bontásban.

Az értékelés alapelvei

A tanári értékelés személyre szóló, ösztönző jellegű, rendszeres,

elfogulatlan, reális, objektív, nyilvános és megindokolt, mely mindig

tiszteletben tartja a diák személyiségét és félelemmentes légkörben

történik.





Ahhoz, hogy ezek az alapelvek megvalósulhassanak, a tanév

elején a tantárgy követelményeit meg kell fogalmaznunk és a

tanulók tudomására kell hoznunk.

A tantárgy követelményrendszere mellett ismertetni kell – a

tanulókkal és szülőkkel – az értékelési rendszerünket; a hiányzások

és mulasztások követelményeit; a pótlási és javítási lehetőségeket.

Az értékelés típusai:

Diagnosztikus értékelés: a tanítás-tanulás nagyobb egységének

megkezdése előtt azt vizsgáljuk, mire építhetünk, milyen

hiányosságokat kell pótolni.

Ebben az esetben nem osztályozzuk a tanulót.

Formatív értékelés: a tanítás-tanulás állandó kísérője; egy-egy

tanulási szakaszban a tanulók tudásváltozásának figyelemmel

kísérése, melynek során a tanuló visszajelzést kap munkájáról.

Célja a tanulási hibák és nehézségek feltárása, mely lehetővé teszi

a korrekciót.

Szummatív értékelés: egy-egy anyagrész lezárása után ellenőrzi

és minősíti a tanulók tudását, teljesítményét.

Az érdemjegyek

A tanév folyamán a tanár a tanuló írásbeli és szóbeli

teljesítményeit rendszeresen, érdemjeggyel értékeli.

Az érdemjegy nem lehet fegyelmezési eszköz.

A tudás értékelésének érdemjegyei: jeles, jó, közepes, elégséges,

elégtelen.

Az érdemjegyekről a tanulót és szülőjét rendszeresen értesíteni kell

a tájékoztató füzetbe történő beírással. Ez a szaktanár feladata.





Az osztályfőnök alkalmanként ellenőrzi, hogy az érdemjegyek bekerültek-e

a tájékoztató füzetbe.

A témazárók, összefoglaló jellegű teljesítmények érdemjegyeit a naplóba

más színnel lehet beírni, hogy megkülönböztessük őket más

érdemjegyektől.

Ezek a jegyek döntően befolyásolhatják a félévi/tanév végi osztályzatot.

Az érdemjegyek száma nem lehet egy félévben háromnál kevesebb, a heti

egy órás tantárgyak esetében.

A tanulók teljesítménye csak egész jeggyel értékelhető, tört jegyet és egyéb

jelöléseket a naplóba nem használunk.

A félévi/tanév végi osztályzat a jelzett időszak alatti tanulmányi eredményt

minősíti.

Megállapításának alapja az érdemjegyek; a tanuló évközi teljesítménye; a

szerzett jegyek átlaga, melytől lényegesen eltérni nem lehet.

Az osztályozó értekezlet hetében féléves/egész éves anyagból beszámoltatni

csak a tanuló kifejezett kérésére lehet.

Tanulmányi munka értékelése 2-8. évfolyamon. Értékelés módja,

formája:

Év közben:

Érdemjegy (5,4,3,2,1) legalább 3 jegy tantárgyanként. ld. 2.9.2.

Szöveges dicséret, elmarasztalás

Az alsó tagozatban egyénileg kialakított értékelési rendszer

alapján (pontok, egyéb jelzések)

Havonkénti magatartás és szorgalom értékelése érdemjeggyel





Félévkor:

Érdemjegy (5,4,3,2,1)

“részt vett” megjegyzés (erkölcstan és hittan)

Szöveges dicséret, elmarasztalás

Szaktárgyi dicséret íráasban

Magatartás, szorgalom betűvel; a minősítés fokozatai: példás

(5), jó (4), változó (3), rossz (2), illetve hanyag (2)

Év végén:

Osztályzat:

kitűnő (jeles+tantárgyi dicséret)

jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen

“részt vett” megjegyzés (erkölcstan és hittan)

magatartás, szorgalom mint félévkor

nevelőtestületi dicséret az osztályozó értekezlet

döntésének megfelelően.

Az a tanuló, aki három tantárgyból elégtelen osztályzatot kap, a

nevelőtestület döntésétől függően az évfolyamot megismételheti vagy

pótvizsgázhat.

A szöveges értékelés tartalma

Szöveges értékelésünkben:

megfogalmazzuk a tanuló fejlődésének mértékét önmagához

képest és a tantervi követelmények alapján,

felsoroljuk milyen ismereteket sajátított el, s mely

területeken vannak hiányosságai,

feltárjuk a képességeinek, készségeinek fejlődési szintjét,

tájékoztatunk a tanulónak a tantárgyhoz fűződő viszonyáról,

megfogalmazzuk milyen a gyermek feladatvégzése a

különböző feladathelyzetekben,

irányt mutatunk a továbbfejlődésre.





Elvárások a szöveges értékeléssel szemben:

megalapozottság,

érthetőség a gyermek és a szülő számára,

mennyiségileg optimális, érdeklődést keltő,

tagolt szerkezetű, áttekinthető,

bizalmat sugárzó,

visszacsatolásra alkalmat adó.

A szöveges értékelés különböző módjai:

A tanulók megnyilvánulásait szóban azonnal értékeljük, ügyelve

arra, hogy ne a személyiséget, hanem a tevékenységet minősítse.

A témazáró felméréseket százalékosan értékeljük. Ezeket az

eredményeket a tájékoztató füzetbe is bejegyezzük.

A tanulók írásos munkáihoz (ellenőrzés, javítás alkalmával)

rövid üzeneteket, megjegyzéseket fűzünk.

A diagnosztikus értékelést csak személyes beszélgetés

(fogadóóra, stb.) alkalmával ismertetjük a szülővel.

A folyamat közbeni értékelésnél konkrét visszajelzést adunk, mi

az amiben a tanuló jó, miben kell fejlődnie.

A lezáró értékelést (bármely tantárgy esetén az a fontos, hogy az

erősségek és a gyengeségek harmóniáját próbáljuk

megteremteni) írásban tudatjuk a szülőkkel.

Fontos, hogy ne legyen elmarasztaló se a gyereknek, se a

szülőnek.





Szöveges értékelés

Teljesítés:

Kiválóan megfelelt:

Ha a tantervi követelményeket megbízhatóan elsajátította,

tudását alkalmazni képes.

Jól megfelelt:

Ha a tantervi követelményeket kevés hibával elsajátította,

kisebb bizonytalansággal, de tudja.

Megfelelő:

Ha a tantervi követelményeket pontatlanul, több hibával,

felszínesen ismeri, de a továbbtanuláshoz szükséges minimumot

elsajátította, segítséggel képes önálló feladatvégzésre.

Felzárkóztatásra szorul:

Ha a minimumot nem sajátította el, és segítséggel sem képes

önálló feladatvégzésre.

Ezek a minősítések: év közben a tájékoztató füzetbe, év végén a

bizonyítványba kerülnek bejegyzésre.

Az év végi szöveges értékelést az EMMI központi szoftverének adatbázisa

alapján, gépi úton végezzük.

Az alábbi részletes, tantárgyakra szóló értékelés a félévi minősítést egészíti

ki, amit csatolunk a tájékoztató füzethez.

Az évközi szöveges értékelés a tájékoztató füzetbe a teljesítmények %-os

feltüntetésével és írásbeli kiegészítéssel történik.

A szöveges értékelés a Helyi tanterv függelékében található.

(Ld. 2.sz függelék)





2.9.5. A SNI tanulók értékelése

A Nat-ban megfogalmazott minimum követelményhez viszonyítjuk az SNI

tanulók teljesítményét. Az értékelés alapelve a tanuló önmagához viszonyított

fejlődésének megjelenítése az érdemjegyekben.

Az integrált oktatásban részesülő SNI tanulók egy részének értékelése a

specifikum súlyosságától függően a „Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai

oktatásának elvei”-ben lefektetett követelmények alapján történik.

Amennyiben azt a sajátos helyzet indokolja, a szakértői bizottság javaslata

alapján – az órákon való részvétel mellett – a tanuló felmenthető bizonyos

tantárgyak értékelése alól.

Félévkor és év végén az SNI tanulók az osztályzat mellett minden

tantárgyból szöveges értékelést is kapnak.

Írásbeli munkák esetében a tanévközi érdemjegyek mellett mindig

megjelenik a százalékos értékelés is.

Az autista és autisztikus jellegű tanulók magatartását havonta,

szövegesen is értékeli az osztályfőnök.

Cél: az alapkompetenciák tudatos fejlesztése, a mindennapi életben

alkalmazható tudás átadása, elérése.

2.9.6. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és

szorgalmának értékelési elvei

2.9.5.1. A magatartás fogalma

A tanuló viszonya az iskola értékrendjéhez, a Házirendben rögzített

viselkedési normák és íratlan viselkedési szabályok betartásának

szintjei, a tanuló viszonya társaihoz, tanáraihoz, az iskola dolgozóihoz.

A magatartás nem azonos a magaviselettel.





A magatartásjegy kialakításában a tartás, a morális tulajdonságok

(becsületesség, kudarctűrés, önfegyelem) játsszák a döntő szerepet.

A magatartásjegy kialakításának elvei:

A tanuló magatartásjegyében kifejezésre jut:

az iskolába járási fegyelme,

társaihoz való viszonya (segítőkészség, szolidaritás, stb.);

a tanáraival szemben tanúsított magatartása (udvariasság);

beszédstílusa, a kulturált magatartás szabályaihoz való

viszonya az iskolában és az iskolai szervezésű rendezvényeken;

a tanuló korábbi magatartásához képest történt (pozitív vagy

negatív irányú) változás;

óra alatti magaviselet (a fegyelmezettség szintje)

2.9.5.2. A szorgalom fogalma

A tanuló viszonya a tanuláshoz, aktivitás, érdeklődés.

A szorgalomjegy kialakításának elvei

A tanuló szorgalomjegyében kifejezésre jut:

A tanuló tudás iránti igénye (ne szelektáljon a tárgyak között

vagy minden tárgyat igyekszik tanulni),

A tanuló képességéhez mért teljesítménye,

A tanuló feladattudata (kötelező feladatai megoldásának,

elkészítésének minősége, igényessége),

A tanuló részvétele az órák menetében (aktivitás),

A tanuló írásos és manuális munkáinak külalakja, iskolai

felszerelésére vonatkozó igényessége (pl. gyakran otthon hagy-e

kötelező felszerelési tárgyat).

A szorgalomjegyben kifejezett értékelés alapelvei:





Az abszolút teljesítmény helyett a relatív, tehát a

képességhez mért teljesítmény minősítésének eszköze,

Az órai aktivitás csak a személyiségből fakadó

tulajdonságok figyelembevételével minősíthető (a zárt, csendes,

lassú, elmélyült tanuló nem kaphat elmarasztalást, amiért az

órákon ritkábban jelentkezik, nyilvános szereplést nem szívesen

vállal önként),

A szorgalomjegyben tükröződnie kell a változásnak (a

korábban tanúsított szorgalom javulásának vagy romlásának),

A szorgalomjegytől – amennyire lehet – el kell különíteni a

magatartásjegyet. (A fegyelmezettség önmagában nem példás

szorgalom, a fegyelmezetlenség nem jelenti a szorgalom hiányát,

illetve aki aktív, szorgalmas, nem biztos, hogy példás

magatartású is.)

2.9.5.3. A magatartás és szorgalom minősítésének (a jegy

kialakításának) formái

Folyamatos minősítés:

A pedagógusok folyamatosan, rendszeresen, következetesen

reagálnak a tanulók megnyilvánulásaira (órán és órán kívüli

szervezett foglalkozásokon).

Kirívó magatartásbeli vétség, illetve a munkamorál feltűnő

romlása esetén a szülőket szóban, vagy írásban tájékoztatjuk.

Kiemelkedő teljesítmény (versenyeredmény, rendezvényen

való szereplés, szervezőmunkában való részvétel, stb.) jutalma

szóbeli és írásbeli dicséret.

A folyamatos minősítés szabályait lásd: Házirend





Félévi és év végi minősítés, jegy kialakítása:

a tanuló önértékelésének figyelembe vételével,

az osztályfőnök a tanulók, az osztályközösség által elfogadott

saját minősítésükre vonatkozó javaslatát figyelembe véve

kialakítja javaslatát,

az osztályban tanító tanárok testülete megvitatja azt,

a döntést (vitás esetben szavazás segítségével) az

osztályfőnök hozza meg.

Mind a magatartás, mind a szorgalom értékelése a tanulói személyiség

alakításának, a tudás megszerzésére irányuló tevékenység segítésének

eszköze. Nem szabad a tanuló magatartását és szorgalmát mereven,

személyiségvonásainak figyelmen kívül hagyásával értékelni.

A minősítés nem büntetés és nem megtorlás, hanem folyamatos

értékelés: célja minden esetben a nevelés, a jobbítás, a segítségnyújtás.

A kártérítésre vonatkozó szabályozás az iskola házirendjében található.

A fegyelmi eljárás rendjét az iskola SZMSZ-e tartalmazza.

2.9.6. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez

szükséges módszerek

5-8.osztályig a NETFIT-rendszerrel mérjük tanítványaink fizikai állapotát.

A NETFIT elsősorban diagnosztikai jelleggel méri és követi nyomon a tanulók

fizikai fittségét.

A mérést a „Kézikönyv a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt

(NETFIT) alkalmazásához, c.útmutató alapján végzik a testnevelést tanító

pedagógusok és a testnevelő tanárok.

A NETFIT a fizikai fittségi mérés során három tartalmi területet, azokhoz

kapcsolódóan pedig négy fittségi profilt különböztet meg.

A NETFIT mérés az alábbi mérési feladatokból és módszerekből áll:





Fittségi profilok:

1.Testösszetétel és tápláltsági profil.

Testmagasság, testsúly, testzsír százalék és testtömeg index.

2.Aerob fittségi állóképesség profil.

20 méteres ingafutás teszt.

3.Vázizomzat fittségi profil:

Ütemezett hasizom teszt.

Törzsemelés teszt.

Ütemezett fekvőtámasz teszt.

Kézi szorítóerő mérése.

Helyből távolugrás teszt.

4. Hajlékonysági profil:

Hajlékonysági teszt.

A tanévenkénti mérés időpontját a tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet

határozza meg.





2.10. A nevelőtestület által szükségesnek tartott további

elvek

2.10.1. Megyei és országos szintű tanulmányi versenyek szervezése és

lebonyolítása

Az intézményünk a fenntartó engedélye alapján vállalja és

biztosítja a lebonyolítással kapcsolatos feltételeket, melyek anyagi

ráfordítást nem igényelnek. A vállalt megyei és országos szintű

versenyek:

Zrínyi Ilona Matematika verseny megyei forduló-

Matematikából Tehetséges Gyerekekért Alapítvány

szervezésében

Pest-megyei Számítástechnikai Alkalmazói verseny

– Informatika- Számítástechnika Tanárok Egyesülete

Kozma László Országos Számítástechnikai verseny -

Informatika- Számítástechnika Tanárok Egyesülete

2.10.2. Erdei iskola

Erdei iskolát az alsó és a felső tagozat ideje alatt egy-egy

alkalommal szervezünk. Az erdei iskolai program

megvalósításának feltételei:

osztályfőnök kezdeményezi,

szülő jóváhagyja, támogatja,

fenntartó engedélyezi.

A program kizárólag a három feltétel együttes fennállása esetén

szervezhető.

Az erdei iskola költségeihez az alapítványunk nyújt támogatást,

ill. pályazati pénzek bevonásával igyekszünk csökkenteni a

költségeket.





2.10.3. Tanulmányi kirándulás

Tanulmányi kirándulás a tanév folyamán az alsó tagozatban 2, a

felsőben 3 tanítási napra szervezhető.

A tanulmányi kirándulás megvalósításának feltételei:

osztályfőnök kezdeményezi,

szülő jóváhagyja, támogatja,

fenntartó engedélyezi.


szervezhető.

A tanulmányi kirándulás költségeihez az alapítványunk nyújt

támogatást.

2.10.4. Tanulmányi versenyek

A tanév helyi rendjében meghatározott, valamint a tankerület

általános iskolái által szervezett tanulmányi versenyeken veszünk

részt.

Ehhez kérjük a fenntartó támogatását.

A más szervezetek által meghirdetésre kerülő tanulmányi

versenyekre csak akkor nevezünk, ha a nevezési díjat és a

továbbjutással járó költségeket a szülő vállalja.

Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében igénybe vesszük az iskola

alapítványának a támogatását.

2.10.5. Táborok, idegen nyelvi tanulmányutak

Iskolánk hagyományi közé tartozó, a pedagógiai program

célkitűzéseinek magvalósítását szolgáló téli és nyári táborok,





idegen nyelvi tanulmány utak megvalósításának feltételei:

az iskola pedagógusa szervezi,

a szülő gyermeke jelentkeztetésével elfogadja a

feltételeket,

a fenntartó engedélyezi


szervezhető.

A táborok, idegen nyelvi tanulmányutak költségeihez az

alapítványunk nyújt támogatást.

2.10.6. “Kincsem” nemzeti lovasprogram

Iskolánk megfelelő fenntartói támogatás esetén csatlakozik a

“Kincsem” nemzeti lovasprogramhoz





Függelékek

1.számú függelék

2013/2014 -es tanév heti időkerete

2014/2015 -ös tanév heti időkerete

2015/2016 -os tanév heti időkerete

2016/2017 -es tanév heti időkerete

Jelmagyarázat:

* = Hagyományos óratervű csoport

* = Emelt óraszámú csoport

** = Kéttannyelvű csoport

*** = Emelt szintű csoport

***/* = Emelt sz. cs. vagy hagyományos

óratervű csoport.


A hit - és erkölcstan órák szervezésével kapcsolatos

eljárásrend (22/2013. (III.22.) EMMI rendelet 33 § 74/A)


Az 1. osztályban és a 2. évfolyam első félévében alkalmazott

szöveges értékelés





2.oldal





Határidő/ Jogszabályi

hivatkozásFeladat Érintettek Felelős Dokumentum

Tanév

márc.1-márc. 14

EMMI rend. 182/A.§ (1)

Az iskolai hit-és erkölcstan oktatásának

megszervezéséről szóló tájékoztató nap kijelölése

A kijelölt napról az egyházi jogi személyek értesítése

egyházi jogi személy vagy

írásban meghatalmazott

képviselője

igazgató tájékoztató

Tanév : márc.16-márc.28.


Az iskolai honlapon és a hirdetőben a következő tanév

hit-és erkölcstan oktatását vállaló egyházi jogi

személyek megnevezésének nyilvánosságra hozása

A leendő első és ötödik évfolyamos tanulók szüleinek

tájékoztatása a helyben szokásos módon

egyházi jogi személyek

igazgató

szülők igazgató értesítés

Egyházi jogi személyek által rendelkezésre bocsátott

tantervek, tananyagok, tankönyvek és munkamódszerek

hozzáférésének biztosítása

igazgató

igazgató

oktatáshoz

kapcsolódó

papíralapú dok.

Tanév március 28.

EMMI rend.182/A.§ (1)

A tájékoztató nap lebonyolítása egyházi jogi személyek

igazgató; szülőkigazgató

Beiratkozás-április/

átiratkozás


Szülői nyilatkozat összegyűjtése a hit-és erkölcstan vagy

az erkölcstan oktatás választásáról

szülő

igazgató szülői nyilatkozat

Beiratkozást követő 3

napon belül

EMMI rend. 182/B.§

Az aláírt nyilatkozatok összesítése és átadása az egyházi

jogi személyeknek, valamint a létszámadatok átadása a

tankerületi igazgatónak

igazgató;


tankerületi igazgató

igazgatónyilatkozatok

létszámadatok

Beiratkozást követő 6

napon belül április 15.

Az összesített létszámadatok megyei begyűjtése

Az összesített létszámadatok továbbítása

tankerületenként a KLIK központnak

igazgató


igazgató

tankerületi

igazgató

tanulói csoport-

létszám adatok,

április 16.

EMMI rend. 14 (5)

A 4. évfolyamos tanulók szülei nyilatkozatának

megkérése

igazgató

szülőigazgató nyilatkozatok

április 30. A 4. évfolyamos tanulók szülei nyilatkozatának

összesítése és átadása az egyházi jogi személynek,

valamint a tankerületi igazgatónak

igazgató



igazgatónyilatkozatok

létszámadatok

május 8. A hit-és erkölcstan oktatására tanítására létrehozott

csoportok számáról a tankerület tájékoztatása

igazgató

tankerületi igazgatóigazgató

tanulói csoport-

létszám adatok

Következő tanévekben

május 20-ig

Szülő választásának módosítási szándéknyilatkozata egyházi jogi személyek

igazgató; szülőkigazgató szülői nyilatkozat

A hit-és erkölcstan órák szervezésével kapcsolatos eljárásrend 22/2013. (III.22.) EMMI rendelet 33 § 74/A






Tájékoztató a tanuló iskolai munkájának eredményességéről.

1.évfolyam első negyedéve

Magatartása: Szorgalma:

példás / jó / változó példás / jó / változó

Nevelőivel:

tisztelettudó / változó / tiszteletlen /őszinte / zárkózott / bizalmatlan

Társaival:

segítőkész / elfogadó /közömbös /kezdeményező / szerény /gátlásos /

elutasító

Órai munkája:

aktív / megfelelő / passzív

Felszerelése:

megfelelő / néha hiányos / sokszor hiányos

Munkavégzése:

pontos / pontatlan / hanyag / gyors / közepes / lassú / öntevékeny /

irányítást igénylő / közömbös

Figyelme:

kitartó / néha elkalandozik / felszólításra válaszol / tartósan nem figyel

Figyelem összpontosításra:

képes öszpontosításra /rövid ideig képes / szétszórt

Munkatempója:

gyors / megfelelő / kicsit lassú / nagyon lassú

Az utasítást:

megérti / a feladatot teljesíti / segítséggel megérti és teljesíti / megérti és

kis segítséggel teljesíti / nem érti

Beszéde: Artikulációja:

tiszta / érthető / rosszul artikulál / egyenletes tempójú / hadar /

lassú





Kérdésekre:

szavakban válaszol / egész mondatokban válaszol

Kommunikációja:

bátor / határozott /életkorának megfelelő / biztatásra beszél

/visszahúzódó / nehezen nyilatkozik

Szókincse:

gazdag / választékos / megfelelő / hiányos

Írása:

Külalakja:

tetszetős / változó / rendetlen

Vonalvezetése:

lendületes / folyamatos / megfelelő /töredezett

Betűalakítása, kapcsolása:

szabályos / változó / szabálytalan

Másolása:

hibátlan / kevés hibás /sok hibás / nem értékelhető

Matematika:

Számfogalma a tanult számkörben:

biztos / megfelelő / gyenge

Összefüggések meglátása:

jó /megfelelő /gyenge

Feladatvégzése:

hibátlanul dolgozik /kevés hibával végzi /sok hibát ejt /gyenge

/öntevékeny /segítséget /igényel /önállótlan

Angol nyelv:

A tanár utasításait: megérti és végrehajtja /megérti, de néha lemarad

/nem érti, társait utánozza

Százhalombatta,

____________________ ___________________

osztályfőnök szülő





Tájékoztató a két tanítási nyelvű tagozatban tanuló iskolai

munkájának eredményességéről. 1.évfolyam első negyedéve



Nevelőivel:

tisztelettudó / változó / tiszteletlen /őszinte / zárkózott / bizalmatlan

Társaival:

segítőkész / elfogadó /közömbös /kezdeményező / szerény /gátlásos /

elutasító

Órai munkája: aktív / megfelelő / passzív

Felszerelése: megfelelő / néha hiányos / sokszor hiányos

Munkavégzése:

pontos / pontatlan / hanyag / gyors / közepes / lassú / öntevékeny /

irányítást igénylő / közömbös

Figyelme:

kitartó / néha elkalandozik / felszólításra válaszol / tartósan nem figyel

Figyelem összpontosításra:

képes öszpontosításra /rövid ideig képes / szétszórt

Munkatempója:

gyors / megfelelő / kicsit lassú / nagyon lassú

Az utasítást:

megérti / a feladatot teljesíti / segítséggel megérti és teljesíti / megérti és

kis segítséggel teljesíti / nem érti

Beszéde:

Artikulációja: tiszta / érthető / rosszul artikulál / egyenletes tempójú /

hadar / lassú

Kérdésekre: szavakban válaszol / egész mondatokban válaszol

Kommunikációja: bátor / határozott /életkorának megfelelő / biztatásra

beszél / visszahúzódó / nehezen nyilatkozik

Szókincse: gazdag / választékos / megfelelő / hiányos





Írása:

Külalakja: tetszetős / változó / rendetlen

Vonalvezetése: lendületes / folyamatos / megfelelő /töredezett

Betűalakítása, kapcsolása: szabályos / változó / szabálytalan

Másolása: hibátlan / kevés hibás /sok hibás / nem értékelhető

Matematika:

Számfogalma a tanult számkörben: biztos / megfelelő / gyenge

Összefüggések meglátása: jó /megfelelő /gyenge

Feladatvégzése: hibátlanul dolgozik / kevés hibával végzi / sok hibát ejt /

gyenge / öntevékeny / segítséget / igényel / önállótlan

Az ének-zene, technika, testnevelés tantárgyakat angol nyelven

tanulja.

Angol nyelv:

A tanár utasításait:

megérti és végrehajtja /megérti, de néha lemarad /nem érti,

társait utánozza

Ének-zene

A tanár utasításait: megérti és végrehajtja /megérti, de néha lemarad /nem

érti, társait utánozza

Technika



Testnevelés



Százhalombatta,…………….. november….

__________ __________






Tájékoztató a tanuló iskolai munkájának eredményességéről

1.évfolyam első félév vége



Olvasástechnika

Betűfelismerése: hibátlan / bizonytalan / gyakran téveszt

Betűösszevonása: biztonsággal összeolvas / megfelelő, néha téveszt /

lassú és bizonytalan

Olvasás minősége:folyamatos /szóképes / szótagoló / betűző

Az olvasás tempója: megfelelő / lassú / akadozó

Az olvasás pontossága: szöveghű / kevés hibával / sok hibával

Szövegfeldolgozás:

A szövegértést bizonyító feladatokat:

hibátlanul oldja meg / kevés hibája van / sok hibával oldja meg

Írástechnika

Írás külalakja: tiszta, rendezett, tetszetős / megfelelő, néha rendezetlen

Vonalvezetése: megfelelő / írásmozgása még határozatlan, görcsös

Betűalakítása:

szépen formálja a betűket / 1-2 esetben szabálytalanul alakítja /

sok esetben eltér a szabályostól

Betűkapcsolása:

szabályos / néha hibás / gyakran vét hibát / figyelmen kívül

hagyja a vonalrendszert

Helyesírás

Másolása írott szövegről: hibátlan / kevés hiba / sok hiba / fejlesztést

igényel

Másolása nyomtatott szövegről:

hibátlan / kevés hiba / sok hiba / fejlesztést igényel

Tollbamondás: hibátlan / kevés hiba / gyakran hibázik / fejlesztést igényel





Matematika

Számfogalma ötös, tízes, húszas számkörben: biztos / tévesztő /

bizonytalan

Alapműveletek végzése: biztos / megfelelő / bizonytalan / segítségre szorul

Számok közötti összefüggések alkalmazása:

biztos / megfelelő / segítségre szorul

Környezetismeret

A tanult témakörökben: tájékozott / segítséggel jól tájékozódik /

bizonytalan

Ének-zene

Az órai munkában: szívesen részt vesz / biztatásra szorul

Hit- és erkölcstan / Erkölcstan


Technika: Az órai munkában: szívesen részt vesz / biztatásra szorul

Rajz: Az órai munkában: szívesen részt vesz / biztatásra szorul

Testnevelés

Feladatvégzése: ügyes / kitartó / igyekvő / kialakulatlan

Úszás, vízbiztonsága: kiváló / jó / megfelelő / fejlesztésre szorul

Idegen nyelv

Órai aktivitása: kiemelkedő / általában aktív / sokszor passzív, hullámzó

Beszédértés: a tanár utasításait megérti és végrehajtja / megérti, de néha

lemarad / nem érti, társait utánozza

Szókincse: a tanult szókincset ismeri / esetenként bizonytalan / szókincse

hiányos

A tantárgyi követelményeknek: _____________________________

Százhalombatta,

____________________ ___________________






Tájékoztató a két tanítási nyelvű tagozatban tanuló diák iskolai

munkájának eredményességéről 1.évfolyam első félév vége



Olvasástechnika

Betűfelismerése: hibátlan / bizonytalan / gyakran téveszt

Betűösszevonása: biztonsággal összeolvas / megfelelő, néha téveszt /

lassú és bizonytalan

Olvasás minősége: folyamatos /szóképes / szótagoló / betűző

Az olvasás tempója: megfelelő / lassú / akadozó

Az olvasás pontossága: szöveghű / kevés hibával / sok hibával

Szövegfeldolgozás:

A szövegértést bizonyító feladatokat: hibátlanul oldja meg / kevés hibája

van / sok hibával oldja meg

Írástechnika

Írás külalakja: tiszta, rendezett, tetszetős / megfelelő, néha rendezetlen

Vonalvezetése:megfelelő / írásmozgása még határozatlan, görcsös

Betűalakítása: szépen formálja a betűket / 1-2 esetben szabálytalanul

alakítja / sok esetben eltér a szabályostól

Betűkapcsolása: szabályos / néha hibás / gyakran vét hibát / figyelmen

kívül hagyja a vonalrendszert

Helyesírás

Másolása írott szövegről: hibátlan / kevés hiba / sok hiba / fejlesztést

igényel

Másolása nyomtatott szövegről: hibátlan / kevés hiba / sok hiba /

fejlesztést igényel

Tollbamondás: hibátlan / kevés hiba / gyakran hibázik / fejlesztést

igényel

Matematika

Számfogalma ötös, tízes, húszas számkörben: biztos / tévesztő /

bizonytalan





Alapműveletek végzése: biztos / megfelelő / bizonytalan / segítségre szorul

Számok közötti összefüggések alkalmazása: biztos / megfelelő / segítségre

szorul

Környezetismeret


bizonytalan



Rajz: Az órai munkában: szívesen részt vesz / biztatásra szorul

Idegen nyelv


Beszédértés: a tanár utasításait megérti és végrehajtja / megérti, de néha


Szókincse: a tanult szókincset ismeri/esetenként bizonytalan/szókincse

hiányos


tanulja.

Ének-zene: A tanár utasításait: megérti és végrehajtja /megérti, de néha



Technika: A tanár utasításait: megérti és végrehajtja /megérti, de néha

lemarad /nem érti, társait utánozza


Testnevelés: A tanár utasításait: megérti és végrehajtja /megérti, de néha




A tantárgyi követelményeknek: _____________________________

Százhalombatta,

_________ ___________






Tájékoztató a tanuló iskolai munkájának eredményességéről

2.évfolyam első félév vége


példás / jó / változó példás /jó / változó

Irodalom

Beszéde: érthető, jól tagolt / néha tagolatlan, nehezen érthető / gyakran

nehezen érthető

Szókincse: gazdag / átlagos / fejlesztésre szorul

Szóbeli kifejezőkészsége:

kiváló / életkorának megfelelő / nehézkesen mondja el a gondolatait

Memoriter: hibátlan / kevés hiba / sokat téveszt / nem mindig tanulja meg

Olvasása: folyamatosan, jól olvas / néha/sokszor hibázik / szótagol /

betűzve, akadozva olvas / betűt téveszt / kifejező / általában figyelembe

veszi az írásjeleket / ritkán, vagy nem veszi figyelembe az írásjeleket

Olvasási tempó: jó / megfelelő / lassú

Szövegértése: biztos / kisebb pontatlanságokkal érti / nem érti

Nyelvtan, írás

A tanult nyelvtani ismeretek alkalmazásában:

biztos / kevés hibát ejt / bizonytalan / nem tudja alkalmazni

Másolása: kiváló / kevés hiba / sok hiba / nem értékelhető

Tollbamondás: kiváló / kevés hiba / sok hiba / nem értékelhető

Legjellemzőbb hibák: a mondat kezdésének/befejezésének jelölése /

időtartam tévesztése / j és ly jelölése / szavak egybeírása / betű

kihagyása/felcserélése

Írás külalak:

tetszetős, szép / szép, de betűalakítása nem mindenhol szabályos /

rendezetlen / maszatos / szabálytalan betűformák

Matematika

Számfogalma a százas számkörben: biztos / tévesztő / bizonytalan





Műveletek (összeadás, kivonás):

biztos / keveset hibázik / bizonytalan / sokat téveszt

Műveletek (szorzás, osztás):


Feladatvégzése: hibátlan / kevés hiba / sok hiba / önállóan / eszköz

segítségével dolgozik / sok segítséget igényel

Szöveges feladatok megoldásában:

önálló / kevés segítséget igényel / sok segítséget igényel

Mértékváltás közvetlen mértékegységekre:

biztos / keveset hibázik / bizonytalan, gyakorolni kell

Környezetismeret: A tanult témakörökben: tájékozott / segítséggel jól

tájékozódik / bizonytalan

Ének: Az órai munkában: szívesen részt vesz / biztatásra szorul

Technika: Munkája során: tisztán, pontosan dolgozik / pontatlanul dolgozik /

maszatosan dolgozik



Rajz: Munkái: kifejezőek / nehezen felismerhetőek / tiszták / maszatosak

Testnevelés: Feladatvégzése: ügyes / kitartó / igyekvő / kialakulatlan


Idegen nyelv


Beszédértés (a tanár utasításait): megérti és végrehajtja /megérti, de néha



hiányos

A tantárgyi követelményeknek:____________________________

Százhalombatta,

____________________ ___________________






Tájékoztató két tanítási nyelvű tagozatban a tanuló iskolai

munkájának eredményességéről. 2.évfolyam első félév vége


példás / jó / változó példás /jó / változó

Irodalom

Beszéde: érthető, jól tagolt / néha tagolatlan, nehezen érthető / gyakran

nehezen érthető

Szókincse: gazdag / átlagos / fejlesztésre szorul

Szóbeli kifejezőkészsége:

kiváló / életkorának megfelelő / nehézkesen mondja el a gondolatait

Memoriter: hibátlan / kevés hiba / sokat téveszt / nem mindig tanulja meg

Olvasása: folyamatosan, jól olvas / néha/sokszor hibázik / szótagol /

betűzve, akadozva olvas / betűt téveszt / kifejező / általában figyelembe

veszi az írásjeleket / ritkán, vagy nem veszi figyelembe az írásjeleket

Olvasási tempó: jó / megfelelő / lassú

Szövegértése: biztos / kisebb pontatlanságokkal érti / nem érti

Nyelvtan, írás

A tanult nyelvtani ismeretek alkalmazásában:

biztos / kevés hibát ejt / bizonytalan / nem tudja alkalmazni

Másolása: kiváló / kevés hiba / sok hiba / nem értékelhető

Tollbamondás: kiváló / kevés hiba / sok hiba / nem értékelhető

Legjellemzőbb hibák: a mondat kezdésének/befejezésének jelölése /

időtartam tévesztése / j és ly jelölése / szavak egybeírása / betű

kihagyása/felcserélése

Írás külalak: tetszetős, szép / szép, de betűalakítása nem mindenhol

szabályos / rendezetlen / maszatos / szabálytalan betűformák

Matematika

Számfogalma a százas számkörben: biztos / tévesztő / bizonytalan

Műveletek (összeadás, kivonás): biztos / keveset hibázik / bizonytalan /

sokat téveszt





Műveletek (szorzás, osztás):


Feladatvégzése: hibátlan / kevés hiba / sok hiba / önállóan / eszköz

segítségével dolgozik / sok segítséget igényel

Szöveges feladatok megoldásában:

önálló / kevés segítséget igényel / sok segítséget igényel

Mértékváltás közvetlen mértékegységekre:

biztos / keveset hibázik / bizonytalan, gyakorolni kell

Környezetismeret


bizonytalan



Rajz: Munkái: kifejezőek / nehezen felismerhetőek / tiszták / maszatosak

Angol nyelv


Beszédértés (a tanár utasításait): megérti és végrehajtja / megérti, de

néha lemarad / bnem érti, társait utánozza


hiányos


tanulja.

Ének:




Technika:



Munkája során: tisztán, pontosan dolgozik / pontatlanul dolgozik /

maszatosan dolgozik





Testnevelés:





A tantárgyi követelményeknek:________________________________

Százhalombatta,

______________ _____________






Legitimációs záradékok a Pedagógiai program 3.módosításához





A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, mint az intézmény fenntartója, a

százhalombattai Eötvös Loránd Általános Iskola Pedagógiai

programjánakmódosításával …………………………………….. napján

egyetértett, azt jóváhagyta.

…………………………………… ……………………………………..


om azonosító: 037768 klik azonosító:...

Documents