1 Vaskovics László A/Universität Bamberg

Párkapcsolatok fejlödési trendjei az EU- ba

Elméleti fókusz:

Társadalmi modernizáció

Globalizáció

A társadalmi modernizáció lényeges aspektusa a funkcionális specializálódás és strukturális differenciálódás. Ez a társadalom tagjai számára az opciók megsokszorozódását jelenti

2

A családszociológiai viták egyetértenek abban, hogy a strukturális differenciálódásból származó opciósokszorozódás a partneri és családi viszonyok kialakulását is megváltozott keretfeltételek elé állítja. A társadalom strukturális differenciálódásával együtt jár pl. a családi formák pluralizálódása.       > Kérdés: Milyen létrejött, kulturálisan legitim opciók léteznek a modern europai társadalmakban a párkapcspolat tervezése és alakitása/megvalósítása összefüggéseiben? 3

Opciók:

•  Szingli vagy partnerkapcsolat?

•  Házasságkötés vagy élettársi kapcsolat?

• (Ha élettársi kapcsolat/házasság): mikor (elöbb vagy késöbb)?

•  Gyermektelenség vagy szülőség?

• (Ha szülöség ): mikor (elöbb vagy késöbb)?

• (Ha szülöség): (élet-/házas-)társsal vagy társ nélkül?

•   Közös háztartás vagy „living apart together“?

•  (ha élettársi kapcsolat/házasság):hosszantartó párkapcsolat vagy válás/ különélés

• (Ha válás/különélés): újraházasodás vagy új élettársi kapcsolat?

4

Ezek az opciók ma europaszerte kulturálisan és jogilag legitimált és választható lehetöségek

De különbségek tapasztalhatók az európai társadalmak között a lehetöségek realizálásánál (gyakorlati alkalmazásánál):

> pl. az életársi kapcsolat létrejötte a lakásviszonyok függvénye

> házasság nélküli szülöség diszkriminálása

> a válás megnehezitése pl. jogi/anyagi eszközökkel

Az opciók individuális alkalmazásánál az elmult évtizedekben europaszerte egy konvergens fejlödés tapasztalható

5

Szingli vagy partnerkapcsolat?

• A partnerkapcsolat (és család) magas szintü értékelése az EU-ban

• Amennyiben a „szingli” fogalma alatt nem az egyszemélyes háztartást értjük, hanem egy hosszabban tartó megcélozott életformát, úgy nyilvánvalóvá válik, hogy EU-ban azok (arány-)száma alacsony

• azoknak arányszáma akik 50 éves korukig életüket folyamatosan partner nélkül élik europaszerte 8-15% között mozog

•ezek közül csak minden tizedik tervezte elöre ezt az életformát; legtöbbjüknél ez az életforma az életút alakulásának nem intendált következménye

•A 30 éven aluliaknál a a következö évtizederkben szinglik arányszámának növekedésével kell számolni különösen a nyugateuropai országokban 6

(Ha párkapcsolat):Opció: házassági vagy házasságon kívüli együttélés

> Azoknak arányszáma akik már hosszú idö óta párkapcsolatban élnek, de nem házasodtak meg, alacsony (Németországban a 60 év fölötti férfiak esetében 6% és nők esetében 10%. )

> Magasabb ezek arányszáma a 40 éven aluliaknál

> A fiatal felnöttek 12-20%-a nem akar házasságot kötni (többen a skandináv és nyugteuropai, kevesebben a déleurópai országokban)

> Azoknak az arányszáma, akik élettási kapcsolatban élnek (és ezt az együttélési formát hosszú távú alternatívának tekintik) a párkapcsolatban élök kb. egy negyedét képezik.

7 

Vizsgálatunk során az alábbi típusokat találtuk:

• átmeneti stadium (32%). • próbaházasságként (29%). • próbakapcsolat (11%).• élettársi kapcsolat (10%).• bizonytalanok (18%).

8

Trendek:> .Élettársi kapcsolatban élök számának nö

> a tartós és gyermekes élettársi kapcsolatok száma nö

Élettársi kapcsolat mint (jogi) intézmény formálódása, növekvö társadalmi akceptálása

HázasságA 30-70 évesek között a hazasok arányszáma europaszerte 65-80%

- alacsonyabb a skandináv országokban- magasabb a déleurópai országokban- a 60 éven felülieknél akik életútjuk folyamán (valamikor) megházasodtak Németországban 85%

9

(Ha házasság) :Opció:timingElsö házasság/Életkor

1960 1970 1980 1990 2000 2004

EU-25 Férfiak 26,5 25,7 25,8 27,3 29,3 30,3

(EU-15) 26,7 25,9 26,0 27,8 29,9 30,8

EU-25 Nök 23,8 23,0 23,1 24,8 27,8 28,0

(EU-15) 24,1 23,2 23,3 25,3 27,6 28,5

Férfiak (2004) Nök (2004)Dánia: 33,0 + 30,7 +Svédország 33,7 + 31,1 +Lettország:27,3 - 25,1 -Litvánia 26,9 - 24,7 - 10

Opció: Gyermektelenség vagy szülőség•Azon nők hányada, akik termékenységi periódusok végéig nem szülnek gyereket az EU-ban kb. egy negyedet tesz ki. Előrejelzésekből arra következtehetünk, hogy eurpai társadalmak többségében a nők mintegy egy harmada gyermektelen marad - habár egy részük nem szándékosan.

•Akart/nem akart gyermektelenség

•Mindkét alternatíva (gyermektelenség vagy szülőség) társadalom-strukturális „elhelyezkedése” és kulturális legitimációja ellenére a modern társadalmak legtöbb tagja a a szülőség mellett dönt, a gyermektelenség opciója ritkábban választott alternativa

•Optió választása és a valóság közötti diszkrepancia 11

(Ha szülöség:) Opció: Szülőség (házas-) társsal vagy társ nélkül

•Az életút tervezésénél a partner nélküli szülőség opciója mellett csaak kevesen döntenek (Németországban a a 18-

30 éves nök közül csak 3-4%.)• A házasságon kivül született gyermekek arányszáma ugyan magas (pl. Nyugatnémetországban 2003: 19%, Keletnémetországban 51,5 % ) szüleiknek nagyrésze élettársi kapcsolatban él, ugyancsak nagyrészük késöbb megházasodnak• Az a tény, hogy a házasságon kívüli születések aránya is magasabb, mint az a párok (házassági) partnerkapcsolatának kezdetéhez fűződő tervezése alapján várható lenne, főleg arra vezethető vissza, hogy a partneri viszonyra vonatkozó eredeti tervek különböző okokból a terhesség alatt vagy azt követően nem realizálódhattak. 12

• A  kulturálisan legitimált opció“szülöiség partner/házasság nélkül“ ellenére az EU-ban a férfiak és nők 9/10 partneri és a legtöbbjük a házassági szülőség opciója mellett dönt.

•A 30-40 éves anyák 15-20%-a (házas- vagy élet-) társi kapcsolatban él

•A társ nélküli anyák nagyrésze ezt az életfomát nem tervezte és ezen változtatni akar

13

  Opció: különélés / válás

•Az élettársi kapcsolatban élök a kapcsolat esetleges befejezését mint opciót eleve számitásba veszik

•Németországban az élettársi kapcsolatok 1/3-a 14 éven belül felbomlik (fele megházasodik,1/4-e marad élettársi kapcsolat)

14

•A válás opcióját a házaspárok túlnyomó része a házasságkötés időpontjában nem veti el alapvetően, ellenkezőleg: lehetőségként - még ha nem is törekszik rá – esetlegesen nem zárja ki.

•Ezt az opciót a házasok két harmada nem alkalmazza gyakorlatként, habár a várhatóan magas élettartamot figyelembe véve a nem elvált házasságok egyre tovább tartanak.

•Nyugateuropai országokban a házasságok kb.1/3-a felbomlik

•Az elmult években kötött elsö házasságok felbomlási valószinüsége nagyobb

•A rövid és hosszantartó házasságok (élettársi kapcsolatok) elkülönülése (polarizálódása)

15

Válások/1000 lakós

1960 1970 1980 1990 2000 2004

EU - 25 0,6 0,9 1,5 1,7 1,9 2,1EU - 15 0,5 0,8 1,4 1,7 1,9 2,1

EU-átlag felett (2004) EU-átlag alatt (2004)Belgia (3,0) Görögország (1,1)Csehország (3,2) Lengyelország (1,5)Litvánia (3,2) Szlovénia (1,2)Dánia (2,9) Horvátország (1,1)Németország (2,6)

16

(Ha válás/különélés): Opció: szingli/egyedül nevelö vagy újraházasodás/új élettársi kapcsolat•Élettársi kapcsolt felbomlása után az érintettek Németországban 4/5-e új társkapcsolatot keres•Németországban az elvált férfiak 55%-a és az elvált nök 60%-a (gyakran egy idöleges új élettársi kapcsolat után) újra házasodik 

17

Elsö házasság % /Összes házasság

1995 2000 2004

EU-25 83 82 81

EU-15 83 82 80

2004Németország 71Ausztria 73Lengyelország 91Albánia 96 18

Újraházasodás/új élettársi kapcsola következményei:

>A többcsaládos partnerek/szülök („követö családok“) elterjedése

> a partneri/szülöi szerepkör differenciálodása

19

Opció: Egy fedél alatt vagy “living apart together” > A meglévő és kulturálisan legitimált „living apart together” alternatíváját csak kevesen választják

> de egyre többen és egészen különböző okokból és többnyire csak időszakosan gyakorolják (Németországban a fiatal házaspárok kb.5-7%-a

20.

Párkapcsolatok dinamizmusa a nyugateurópai társadalmakban(1)

Példa:Német párok életútja

Párkapcsolatok dinamizmusa (2)Házasságkötési minták Németországban és Magyarországon

•  Az élettársi kapcsolatok növekvő elterjedése, a házasságkötések csökkenése, a csökkeni szülőség, a növekvő válások és más fejlődési tendenciák, amelyek a partneri és családi fejlődési folyamatot érintik, különböző partner- családkonstellációkat eredményeznek.

• Az EU nagyrészében ezeket a létrejött partner- (és családi-) konstellációkat az érintettek (különösen a fiatalok) nem egymással összeegyeztethetetlen alternatívának tekintik, hanem olyan életformaként, az életút egyes fázisaiként, amelyeket életük során egymással sukcessiv (vagy szimultán) összekapcsolhatnak. 23

4. Összefoglalás/diszkusszió•  Történelmileg nézve az opciók legtöbbje nem új. De ezeknek az partner- és életformáknak a kulturális legitimációja új. Ez érvényes például az élettársi kapcsolatokra, amelyek az iparosodás előtti időkben feltehetőleg megtűrtek, de semmiképpen nem kulturálisan legitimáltak voltak

•  A legtöbb opció, amelyeket a modern európai társadalmak tagjai számára a partnerkapcsolat (és család) alakításakor az életpálya során kínál, már a társadalmi fejlődés modernitás előtti szakaszában is adottak voltak, még akkor is, ha csak részben voltak kulturálisan legitimáltak és nem olyan széles körben voltak elterjedtek, mint a jelenkori modern európai társadalmakban 24

       •A fennálló és kulturálisan legitimált opciók ellenére a modern társadalom legtöbb tagja nem alkalmazza gyakorlatként az „élethosszig tartó partnernélküliség”, „élethosszig tartó gyermektelenség”, „a házasság intézménye nélküli együttélés”, „a különélés” opcióját – legalábbis nem egy életen át. • A szingli életforma, az élettársi kapcsolat , a házasságon kívüli vagy társnélküli gyermekvállalás, a munkavállalás miatti különélés opciója, amelyek az érintettek nagyrészénél “csak” életpályájuk szakaszaként jelentkezik, individuálisan különböző hosszan és különböző konstellációkban tapasztalható.Ez különösen vonatkozik az EU fiatalabb generációira 25

•        Összefoglalóan ezekből a megállapításokból azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a partnerkapcsolatok alakulása Europában az elmúlt három négy évtized folyamán több jelentös változást hozott. Pontosabb megfigyelések azonban azt mutatják, hogy a folyamatosság ugyanolyan jelentős, mint a lezajlott változások.

26

•  A globalizáció negativ hatásai:

Nem várt/ nem elörejelzett piaci fejlödék

A lokális piacok globális befolyásolhatósági lehetöségeinek növekedése

A változások tempójának növekedése

A fejlödések elörejelzésének csökkenö lehetösége

A társadalom élet bizonytalanságának növekedése

Növekvö flexibilizálódási igányek a gazdaságaban 27

 

 

•  A növekvö bizonytalanság egyéni következményi: 

Racionális döntések megnehezülése

Hosszúlejáratú döntések megnehezülése

Hosszúlejáratú elkötelezettségek megnehezülése (képzés, partnerkapcsolat,családalapitás)

A társadalmi reciprocitás kontextusának gyengülése

28

 

•  A globalizálódás kihatása a partneri kapcsolatokra és családalapitásra 

Egyre gyakoribb idöbeni “átfedés” a kikézés/szakképzés, részmunkavállalás, partneri kapcsolat fázisa között

“Flexibilis” partnerkapcsolatok megnövekedése

A hosszúlejáratú partneri kapcsolatok, házasság, családalapitás megnehezitése, idöbeni elhalasztása, halogatása

29