OrbitOrbitáál tipusokl tipusok

Alhéj:A különböző atompályák Alhéj:A különböző atompályák alhéjakba tömörülnek. Egy alhéjakba tömörülnek. Egy alhéjba tartoznak az azonos alhéjba tartoznak az azonos nagyságú és alakú nagyságú és alakú atompályák. atompályák. Megkülönböztetünk s, p, d, és Megkülönböztetünk s, p, d, és f alhéjat. Ez azokra az f alhéjat. Ez azokra az elemekre vonatkozik, amelyek elemekre vonatkozik, amelyek a periódusos rendszerben a periódusos rendszerben benne vannak. Vannak még benne vannak. Vannak még alhéjak, ezekkel kapcsolatban alhéjak, ezekkel kapcsolatban hipotézisek, de anyag, atom, hipotézisek, de anyag, atom, ami több ilyen alhéjfajtát ami több ilyen alhéjfajtát tartalmazna, olyan nincs.tartalmazna, olyan nincs.

Egy-egy elektronhéjon annyi elektron Egy-egy elektronhéjon annyi elektron keringhet, ahány elfér rajta. Férőhely keringhet, ahány elfér rajta. Férőhely szempontjából az egyes elektronhéjakon szempontjából az egyes elektronhéjakon szigorúan meghatározott számú elektron szigorúan meghatározott számú elektron kering: az első héjon 2 elektron, a másodikon kering: az első héjon 2 elektron, a másodikon 8 elektron, a harmadikon 18 elektron, stb. 8 elektron, a harmadikon 18 elektron, stb. Bármely atom elektronjainak számát a 2n2 Bármely atom elektronjainak számát a 2n2 képlettel számoljuk ki, ahol az n a héjak képlettel számoljuk ki, ahol az n a héjak sorszámát jelenti.sorszámát jelenti.

s tipusu orbitals tipusu orbital GGöömb alakmb alakúú , egy , egy

hhééjon beljon belüül egy l egy ilyen orbitilyen orbitáál lehet l lehet éés s rajta k rajta kéét elektron.t elektron.

Az s alhAz s alhééjnak egy jnak egy ggöömbszimmetrimbszimmetriáás s orbitorbitáálja van, lja van, amelyben 2 amelyben 2 elektron elektron tarttartóózkodhat.zkodhat.

p tipusu orbitalp tipusu orbital Lebeny alakLebeny alakúú egy egy

hhééjon beljon belüül hl háárom rom ilyen tipusu orbitilyen tipusu orbitáál l lehet lehet éés rajta 6 s rajta 6 elektron.elektron.

A p alhA p alhééjat 3, jat 3, egymegymáásra sra mermerőőleges, bilobleges, bilobáális lis alaku orbitalaku orbitáál l alkotja.Ezek a alkotja.Ezek a ttéérben a 3 rben a 3 koordinatatengely (x koordinatatengely (x y z) fely z) feléé iranyulnak. iranyulnak.

d tipusu orbitald tipusu orbital

Bonyolultabb Bonyolultabb szerkezet ,1 hszerkezet ,1 hééjon jon belbelüül 5 ilyen orbitl 5 ilyen orbitáál l lléétezhet tezhet éés rajta 10 s rajta 10 elektron.elektron.

A d alhA d alhééj 10 j 10 elektronnal elektronnal telittelitőődik, amelyek dik, amelyek 5 d-orbit5 d-orbitáálban lban tarttartóózkodnak.zkodnak.

f tipusu orbitalf tipusu orbital AZ f-tipusu pAZ f-tipusu páálya lya

bonyolbonyolúúltabb alaku,7 azonos ltabb alaku,7 azonos energienergiááju f-pju f-páálya llya léétezik.tezik.

Az azonos energiaszintAz azonos energiaszintüü éés s azonos tazonos tééralkatu orbitralkatu orbitáálok lok alhalhééjat alkotnak.jat alkotnak.

Az elektronhAz elektronhééj egy vagy tj egy vagy tööbb bb alhalhééjbol jbol ééppüül fel.l fel.

Az alhAz alhééjat valamely hjat valamely hééj j azonos tipusu pazonos tipusu páályajin llyajin léévvőő elektronok nelektronok néépesitik be.pesitik be.

Ugyanabba az alhUgyanabba az alhééjba jba tartoztartozóó elektronok energi elektronok energiáája ja azonos.azonos.

Az f-alhAz f-alhééjat 7 f-orbitjat 7 f-orbitáál l alkotja , amelyben alkotja , amelyben öösszesen sszesen 14 elektron tart14 elektron tartóózkodhat.zkodhat.

Keszitette:Keszitette: