országos közforgalmú vasúti pályahálózaton vonatokat...

Közlekedéstudományi Intézet

Nonprofit kft. Vasúti Vizsgaközpont

Országos közforgalmú vasúti pályahálózaton

vonatokat közlekedtető

villamos-, dízel-, és gőzmozdony-vezetői

alapképzési program

Általános szakmai ismeretek modul

Modul megnevezése: Általános szakmai ismeretek modul

1. A program besorolása

1.1 Általános képzés -

1.2 Nyelvi képzés -

1.3 Szakmai képzés -

1.4 Hatósági vizsgával záruló alapképzés X

2. A program célja

A vasútüzemi technológiákra, többek között a biztonsági szabályokra vonatkozó ismeretek és eljárások, valamint az üzemeltetési szabályozás elméletének elsajátítása,

a vasút üzemeltetésével kapcsolatos kockázatokra, valamint a kezelésükre szolgáló különböző eszközökre vonatkozó ismeretek és eljárások elsajátítása,

az egy vagy több vontatási nemet meghatározó alapelvekre vonatkozó ismeretek és eljárások elsajátítása,

a vonatokra, összeállításukra, valamint a vontatójárművek, vasúti kocsik és egyéb járművek műszaki előírásaira vonatkozó ismeretek és eljárások elsajátítása.

3. A program célcsoportja

Olyan előzetes vasútszakmai ismeretekkel nem rendelkező munkavállalók, akik vasútijármű vezetői munkakört kívánnak ellátni, valamint

olyan vasúti járművezetői engedéllyel rendelkező munkavállalók, akik további ismereteket kívánnak elsajátítani.

4. A program során megszerezhető kompetenciák

A képzésben résztvevő a modul befejeztével legyen képes:

a mozdonyvezetői munkakörre vonatkozó különleges előírások, a mozdonyvezetői munka fontossága, valamint a szakmai és a személyes jellegű elvárások (hosszú idők a szolgálatban, az otthontól való távollét stb.) megértésére,

a vonatkozó biztonsági szabályok alkalmazására,

a vontató és vontatott járművek azonosítására,

a munkamódszerek pontos ismeretére és alkalmazására, a referencia- és alkalmazási dokumentumok azonosítására,

3

a biztonság szempontjából lényeges feladatokkal összhangban lévő magatartások, szabályok alkalmazására,

a személyi serüléssel járó balesetekre vonatkozó eljárások azonosítására, általában a vasút-üzemeltetéssel járó kockázatok felismerésére,

a forgalombiztonságot szabályozó alapelvek alkalmazására,

a műszaki és elektrotechnikai ismeretek alkalmazására.

5. Megszerezhető képesítés

Megnevezése: -

FEOR száma: -

A modul önállóan járművezetői munkakör betöltésére nem jogosít.

6. A programba való bekapcsolódás feltételei

6.1. Végzettség középiskolai végzettség

6.2. Szakmai gyakorlat -

6.3. Egészségügyi alkalmasság

Vasút- egészségügyi érvényes

alkalmassági határozat /a kategóriától függően - I., vagy II. munkaköri csoport szerinti vasútijármű vezetői munkakörre 203/2009. (IX.18) Kormányrendelet szerint/

6.4. Előzetesen elvárt

ismeret(ek)

-

6.5. Egyéb feltétel(ek) - a vizsgaidőpontjáig betöltött 20. életév - a magyar nyelv külön jogszabályban

meghatározott szintű ismerete

4

7. A programban való részvétel feltételei

7.1. Részvétel követésének

módja

Az elméleti órákon képzési napló, a gyakorlatokon a gyakorlati képzés személyi naplója alapján.

7.2. Megengedett hiányzás A 19/2011. (V. 10.) NFM rendelet előírása szerint

7.3. Mulasztás pótlása Az elméleti órákat konzultációval, a gyakorlatokat azok teljesítésével kell pótolni.

7.4. Egyéb feltételek

A képzésben résztvevő nem áll jogerős bírósági ítélettel kiszabott szabadságvesztés, foglalkozástól, illetve járművezetéstől való eltiltás hatálya alatt.

8. Tervezett képzési idő, intenzitás

8.1. Össz-

óraszám: 352 óra

Ebből:

8.2. Elmélet: 270 óra

8.3. Gyakorlat: 82 óra

8.4. Intenzitás Időtartam

8.5. 160 óra/hó

A haladási ütemterv szerint

4 nap 9 hét 2 hónap

9. Csoportlétszám

Minimális létszám: 1 fő Maximális létszám: 20 fő A gyakorlati oktatás csoportlétszáma: maximum 5 fő A gőzmozdonyokkal kapcsolatos ismeretek gyakorlati oktatásánál nem kell csoportbontást alkalmazni.

10. A képzés módszerei és formája

Az elméleti órákat tanteremben elsősorban előadás, illetve frontális osztálymunka keretében kell megtartani. A gyakorlati jártasság megszerzése érdekében tartott kiscsoportos foglalkozások tantermi, tanműhelyi vagy üzemi környezetben kerülnek megtartásra.

5

A képzés besorolása: alapképzés

A képzés megrendezési formája: csoportos

11. A képzés személyi és tárgyi feltételei

11.1. A képzés személyi feltételei

A képzés elméleti tárgyainak oktatóival szembeni követelmények:

vasútszakmai elméleti oktatói képesítés;

A képzés gyakorlati tárgyainak oktatóival szembeni követelmények:

vasútszakmai gyakorlati oktatói képesítés;

Az infrastruktúra ismeretekkel kapcsolatos tantárgyakat (vasútüzemi technológiák, vasúti pályákra vonatkozó ismeretek) infrastruktúra üzemeltetésében jártas vasútszakmai oktatónak kell oktatnia. A tűzvédelmi témaköröket tűzvédelmi képesítéssel rendelkező szakembernek kell oktatnia. A környezetvédelmi témaköröket környezetvédelmi képesítéssel rendelkező szakembernek kell oktatnia. A Jogi ismeretek témakört jogi-, munkajogi-, munkaügyi-, humánpolitikai ismeretekben jártas szakembernek kell oktatnia.

11.2. A képzés tárgyi feltételei

Az elméleti órák: Létszámnak megfelelő oktatóterem, valamint a létszámnak megfelelő, jegyzetelésre alkalmas asztal és szék.

Gyakorlati órák:

Gyakorlatok teljesítéséhez oktatási helyszínt, járműve(ke)t és pályahasználatot kell biztosítani.

Szemléltető anyagok, oktatási segédletek:

Az oktatásokon a példák bemutatásához a tansegédletek kiegészülnek:

a vasútvállalat idevonatkozó utasításaival, szabályzataival, ezekhez kapcsolódó segédkönyveivel,

hivatalos közlönyökkel,

szakkönyvekkel, jegyzetekkel,

oktató CD-vel, videofilmmel,

járműalkatrészekkel és berendezésekkel,

élethű modellekkel.

6

Vizuális, audiovizuális eszközök:

- írásvetítő, - projektor, - táblák, - televízió, videó, - oktatói számítógép

Ajánlott szakirodalom:

Bosnyák László: Villamos alapismeretek (MÁV Rt. 2000)

Bencsik László: Vontatás mechanika és energetika (Közlekedési Dokumentációs Vállalat 1992)

Orosz György: Műszaki kocsiszolgálat (Közlekedési Dokumentációs Vállalat 1991)

Hámori István – Varga Jenő: A gőzmozdony - Vasúti műszaki zsebkönyv (MÁV Zrt. 2010)

Dr. Heller György - Rosta László: Vasúti fékberendezések szerkezete, üzeme és a karbantartás irányelvei I., II. (Közlekedési Dokumentációs Vállalat 1985)

Bencsik László: Vasúti járművek fékberendezésének szerkezete és működése (MÁV Rt. 1999)

Lovas József – Mezei István: Vasúti dízeljármű-vezetők zsebkönyve (Műszaki könyvkiadó 1986)

Varga Jenő: Vasúti diesel-vontatójárművek (Műszaki könyvkiadó 1974)

Dr. Csiba József: Vasúti kocsik számozása, jelei és feliratai (MÁV Rt. 1995)

Mezei István: Vasúti kocsik szerkezete és berendezései (MÁV Rt. 1995)

Dr. Komoróczki István-Lovas József-Mezei István: Vasúti kocsik üzemeltetési zsebkönyve (Műszaki könyvkiadó 1990)

MÁV Zrt. F.1. sz. Jelzési Utasítás (Jóváhagyva: 85/6/2007. sz. alatt)

MÁV Zrt. F.2. sz. Forgalmi Utasítás és Függelékei (Jóváhagyva: 85/6/2007. sz. alatt)

MÁV Zrt. E.1. sz. Utasítás a vontatójármű személyzet részére (Jóváhagyva: 2408/1/2002. sz. alatt)

MÁV Zrt. E.2. sz. Fékutasítás (Jóváhagyva: 2868/1/2003. sz. alatt)

MÁV Zrt. E.12. sz. Műszaki kocsiszolgálati Utasítás (Jóváhagyva: 7639/1999.sz. alatt)

7

12. A program folyamata

A képzési folyamat leírását a képzési program 1. sz. melléklete tartalmazza.

13. A program során alkalmazott értékelési rendszer

13.1. Ellenőrzések formája

A 19/2011. (V. 10.) NFM rendelet, valamint a Vasúti vizsgaközpont Vizsgaszabályzat és eljárási rendje szerint.

13.2. Ellenőrzések

rendszeressége

Témakörönként - legalább 10 óránként - írásbeli ellenőrző feladatok.

Hatósági vizsga a képzés végén.

13.3. Ellenőrzések tartalma A képzés során kialakítandó tudás, ismeretek és kompetenciák szerint.

13.4.

A felnőttek tudásszintjének

ellenőrzésére szolgáló

módszer(ek)

Témakörönként írásbeli ellenőrző feladatok.

13.5. Megszerezhető minősítések „Megfelelt”/„Nem felelt meg”

13.6.

Megszerezhető

minősítésekhez tartozó

követelményszintek

A 19/2011. (V. 10.) NFM rendelet 19. § (4.) bekezdés előírása szerint.

13.7. Sikertelen teljesítések

következményei

A 19/2011. (V. 10.) NFM rendelet 21. § előírása szerint.

14. Az előzetesen megszerzett tudás elismerésének a módja

A 19/2011. (V.10.) NFM rendelet 18. § (3.) - (5.) bekezdései szerint.

15. A program zárása

15.1. A programmodul zárásának

feltételei

A 13.1, és a 13.2.- ben leírtak teljesülése.

15.2. A programmodul zárásának

módja Hatósági vizsga

8

15.3. A záróvizsga rendje

A 19/2011. (V.10.) NFM rendelet 19. §, valamint a Vasúti Vizsgaközpont Vizsgaszabályzat és eljárási rendje

szerint.

15.4. A záróvizsga követelménye

A 19/2011. (V.10.) NFM rendelet 19. §, valamint a Vasúti Vizsgaközpont Vizsgaszabályzat és eljárási rendje szerint.

15.5. A záróvizsga minősítési

szintjei


15.6.

A különböző

minősítésekhez tartozó

követelményszintek


15.7. A sikertelen teljesítés

következményei


16. A program sikeres elvégzését igazoló okirat

16.1. Bizonyítvány

16.2. Tanúsítvány

16.3. Látogatási

igazolás

16.4. Egyéb X Éspedig: Vasúti vizsgaközpont által kiállított igazolás

17. A program elvégzését igazoló irat kiadásának feltételei

A képzést lezáró hatósági vizsga legalább „Megfelelt” szintű teljesítése.

9

18. Témakörök/tananyagegységek

18.1. Az „Általános szakmai ismeretek modul” tantárgy- és óraszámterve

Sor-

szám Tantárgyak megnevezése

Óraszám

Elmélet Gyakorlat Összes

1. Általános műszaki, elektrotechnikai ismeretek

41 6 47

2. Vasútüzemi technológiák 40 12 52

3. A vasúti pályákra vonatkozó ismeretek 15 6 21

4. Vasúti fékberendezések, féktechnikai alapismeretek

50 15 65

5. Általános vontatójármű ismeret 34 16 50

6. Általános vontatott jármű ismeret 17 5 22

7. Általános üzemeltetési ismeretek 41 17 58

8. Általános munkabiztonsági ismeretek 16 4 20

9. Tűz-, és környezetvédelmi alapismeretek 10 1 11

10. Jogi alapismeretek 6 0 6

Összesen: 270 82 352

10

18.1.1. Az „Általános műszaki, elektrotechnikai ismeretek” tantárgy téma-, és óraterve

Sor-

szám Témakörök megnevezése

Óraszám

Elmélet Gyakorlat Összesen

1. Az anyag felépítése, szerkezete 1 0 1

2. Az egyenáramú hálózatok, alapvető villamosságtani összefüggések

1 0 1

3. Az egyenáramú feszültségforrások, az egyenáram, teljesítménye, munkája és hatásai

1 1 2

4. A villamos tér, a mágneses tér és az elektromágneses indukció

3 0 3

5. A váltakozó áram és a váltakozó áramú hálózatok, a háromfázisú váltakozó áram

3 0 3

6. Az átmeneti (tranziens) jelenségek és hatásaik.

1 0 1

7. Villamos gépek (szinkron-, aszinkrongépek, transzformátorok, egyenáramú gépek)

3 2 5

8. Félvezetők, áramirányítók 3 0 3

9. Akkumulátorok, akkumulátor-töltő és töltésszabályozó berendezések

2 0 2

10. Logikai áramkörök 1 0 1

11. Gőzmozdonyok működése, szerkezete 1 0 1

12. A belső égésű motorok elmélete, működése

2 0 2

13. Mechanikai alapismeretek, a vontatási és fékezési mechanika alapjai.

3 0 3

14. Alap és járulékos ellenállások. 2 0 2

15. A vonóerő, a tapadás, a vonóerő sebesség jelleggörbe.

3 0 3

16. A különféle hajtási rendszerek vonóerő és hatásfok görbéi.

2 0 2

17. A vonattovábbítás és tolatás energetikája, energiafelhasználás, gazdaságos vonattovábbítás.

3 0 3

18. Az energiafelhasználást befolyásoló üzemi tényezők.

3 0 3

19. Műszaki ábrázolás

3 3 6

11

Sor-

szám Témakörök megnevezése

Óraszám


Összesen: 41 6 47

Az „Általános műszaki, elektrotechnikai ismeretek” tantárgy oktatásának célja:

A tantárgy oktatásának célja, hogy a képzésben résztvevők előzetes tanulmányaiktól függetlenül megszerezzék az elektrotechnikai és vontatásmechanikai alapismereteket, műszaki előképzettség esetén felelevenítsék azokat. Adjon áttekintést a műszaki, villamos és logikai ábrázolásokról, azok elemeiről és jelrendszeréről, valamint a tantárgy alapjául kell, hogy szolgáljon a későbbi vasúti járműismereti modulok ismereteinek elsajátításához.

Az „Általános műszaki, elektrotechnikai ismeretek” tantárgy oktatásának

követelményei:

A képzésben résztvevő ismerje meg:

az elektrotechnikai és vontatásmechanikai alapfogalmakat,

a villamos térrel, mágneses térrel a váltakozó és egyenáramú hálózattal kapcsolatos fogalmakat, törvényszerűségeket,

a félvezetős technikák alkalmazási területeit és működési elveit,

gőzgépek, belső égésű motorok, villamos gépek szerkezetét és működését,

vontatási nemekhez kapcsolódó vonóerő-sebesség jelleggörbéket,

gazdaságos vonattovábbítás elveit,

a műszaki ábrázolás, villamos és logikai kapcsolási rajzok alapismereteit.

Az „Általános műszaki, elektrotechnikai ismeretek” tantárgy által

megszerezhető kompetenciák:

A tantárgy oktatásának végeztével a képzésben résztvevő:

legyen birtokában olyan elektrotechnikai és műszaki tudásnak, ami

megalapozhatja a további műszaki tárgyak és gyakorlati ismeretek elsajátítását,

ismerje a villamos törvényszerűségeket, a villamosságtanhoz kapcsolódó

számításokat,

legyen képes felismerni és azonosítani a vasúti járműveken alkalmazott villamos

berendezéseket és legyen tisztában a gyakorlati jártasságot megalapozó

elméleti ismeretekkel

legyen tisztában a félvezetős technikák alkalmazási területeivel és működési

elvükkel,

betekintés szintjén ismerje a gőzgépek és a gőzmozdonyok berendezésit,

működési elvűket,

alap szinten ismerje a belső égésű motorok felépítését, működését,

12

ismerje a vontatás mechanika alapjait és e szabályok, valamint a különböző

vontatási nemekhez tartozó ismeretek összefüggéseinek segítségével a

gazdaságos vonattovábbítás elméleti tudnivalóit a későbbiekben a gyakorlatban

is alkalmazni tudja,

legyen tisztában a géprajz, a villamos-, és a logikai ábrázolás fogalmaival a

későbbi ismeretek megalapozásához,

ne csak olvasni tudja, de alapvető műszaki és villamos áramköri ábrák

készítésére is legyen képes.

Témakörök

1. Az anyag felépítése, szerkezete

1.1. Az anyagi részecskék (atomok, ionok, molekulák) és elemi részecskék (atommag, proton, neutron, elektron) felépítése

1.2. Az elektromos áram vezetése szempontjából fontos, töltéssel rendelkező részecskék (elektronok, ionok)

2. Az egyenáramú hálózatok, alapvető villamosságtani összefüggések

2.2. A villamos áram és az egyenáram fogalma

2.3. Az áramerősség, mint villamos töltésáramlás fogalma

2.4. Ohm törvénye, a villamos ellenállás fogalma, Ohm törvénye a teljes áramkörre, a fajlagos ellenállás, az ellenállások kapcsolási módjai, az eredő ellenállás, az ellenállások hőfokfüggése

2.5. Kirchoff csomóponti- és huroktörvénye 3. Az egyenáramú áramforrások, az egyenáram teljesítménye, munkája és hatásai

3.1. Az elméleti és valóságos feszültségforrás 3.2. Feszültségforrások kapcsolásai 3.3. Az egyenáram teljesítménye és munkája 3.4. A hatásfok és a veszteségek 3.5. A villamos áram hatásai (mágneses, vegyi, hő, élettani)

4. A villamos tér, a mágneses tér és az elektromágneses indukció

4.1. A villamos töltések, a dielektromos állandó, a feszültség és a potenciál fogalma

4.2. Erőhatások a villamos térben 4.3. A kondenzátorok elvi felépítése, a kapacitás fogalma, a kondenzátorok

kapcsolási módjai, az eredő kapacitás 4.4. A mágneses alapjelenségek 4.5. Áramjárta egyenes vezető, egyenes tekercs (szolenoid) tere, erőhatások a

mágneses térben, Lorentz-törvény 4.6. A gerjesztés fogalma 4.7. A mágneses térerősség, indukció és fluxus, a mágneses permeabilitás 4.8. Légmagos és vasmagos tekercsek 4.9. A vas mágnesezési görbéje, lágy- és kemény mágneses anyagok 4.10. A mozgási és a nyugalmi indukció és az önindukció alapvető jelenségei, a

Lenz-törvény

13

5. A váltakozó áram és a váltakozó áramú hálózatok, a háromfázisú váltakozó áram 5.1. A váltakozó áram fogalma 5.2. A periódusidő, frekvencia, nulla-átmenet, körfrekvencia, pillanatértékek,

csúcsértékek, egyszerű (galvanikus), négyzetes (effektív) középértékek értelmezése

5.3. A szinuszos váltakozó áram előállítása, az áram és feszültség szemléltető ábrázolása, a fázisszög fogalma

5.4. Váltakozó áramú áramkörök: ellenállás, tekercs, kondenzátor a váltakozó áramú áramkörben, az impedancia, reaktancia fogalma, értelmezése

5.5. A teljesítmény és a villamos munka váltakozó áram esetén, a látszólagos, a hatásos és a meddő teljesítmények fizikai tartalma

5.6. A fázisjavítás lehetőségei kondenzátorok alkalmazásával, a rezonancia fogalma

5.7. A háromfázisú váltakozó áram fogalma, előállítása 5.8. A teljesítmények szimmetrikus háromfázisú hálózatokban

6. Az átmeneti (tranziens) jelenségek és hatásaik

6.1. Az átmeneti jelenségek (tranziensek) induktivitást, illetve kapacitást tartalmazó áramkörökben

6.2. Egyes kapcsolási műveletek várható hatásainak elemzése 6.3. Villamos ív fogalma, kialakulása, leggyakoribb ív oltási eljárások

7. Villamos gépek (szinkron-, aszinkrongépek, transzformátorok, egyenáramú

gépek) 7.1. A szinkrongépek vázlatos működési elve és alapvető felépítése 7.2. A szinkron fordulatszám értelmezése, a szinkronozás és a terhelési szög

fogalma 7.3. A szinkrongépek stabilitásának alapjai 7.4. Különleges szinkrongépek – a villamos tengely (szelszin) 7.5. Szinkrongépek a nagyvasúti vontatójárműveken 7.6. A transzformátorok működési elve és leggyakoribb kialakításai (különös

tekintettel a mozdonytranszformátorokra) 7.7. A feszültség- és áramváltók 7.8. A mágneses erősítők és működésük, alkalmazásuk a vontatójárműveken 7.9. Az aszinkron gépek működési elve és felépítése, forgó mágneses tér

ismertetése 7.10. Csúszógyűrűs és kalickás forgórészű, háromfázisú aszinkron gépek 7.11. A slip fogalma, üzemállapotok, aszinkron motorok M-n jelleggörbéje 7.12. Csillag- és deltakapcsolás, a gépek indítása és fordulatszám-

szabályozásának lehetőségei, a motorok mezőgyengítéses üzeme, forgásirány megváltoztatása

7.13. Az aszinkron vontatómotorok a vontatójárműveken 7.14. Az egyfázisú, segédfázisos indukciós motorok 7.15. Az egyenáramú gépek működési elve és felépítése 7.16. A gerjesztő tekercsek és azok kapcsolási lehetőségei 7.17. Motorok, generátorok, dinamók 7.18. Az armatúra-visszahatás és annak csökkentése, segédpólussal, illetve

kompenzáló tekercseléssel 7.19. A gépek fordulatszám-változtatásának lehetőségei, a mezőgyengítés

fogalma és megvalósítási módjai

14

7.20. A forgásirány megváltoztatásának módja 7.21. A legfontosabb jelleggörbék ismertetése 7.22. Segédüzemi- és vontatómotorok, segéd- és főgenerátorok a

vontatójárműveken 7.23. A villamos gépek adattábla-adatai, melegedés, terhelhetőség

8. Félvezetők, áramirányítók

8.1. A legfontosabb félvezető-fajták és azok alapvető tulajdonságai 8.2. Diódák, tirisztorok, GTO-k, tranzisztorok (FET, MOSFET, IGBT, stb.) 8.3. Egyenirányítók (diódás, félig vezérelt és teljesen vezérelt egyfázisú hidak,

vezéreletlen – diódás – háromfázisú hídkapcsolások) 8.4. Váltóirányítók 8.5. A váltakozó áramú szaggató (ellenpárhuzamos tirisztorpár-kapcsolás) 8.6. Egyenáramú szaggatók, szaggatós tápegységek 8.7. A statikus átalakítók alkalmazása a vontatójárművekben, elvi kialakításuk,

gyakorlati megvalósításuk (különös tekintettel a korszerű villamos erőátviteli rendszerű vontatójárművekre)

8.8. A kapcsolások hálózati visszahatásai, a felharmonikusok fogalma, a vezérlésből adódó meddőteljesítmény, kompenzálási módok

8.9. A leválasztó- és simító-fojtótekercsek 9. Akkumulátorok, Akkumulátor-töltő és töltésszabályozó berendezések

9.1. Akkumulátorok csoportosítása, savas és lúgos akkumulátor felépítésének, működésének, ismertetése

9.2. Az akkumulátorok töltésével és az akkumulátor-töltő berendezésekkel kapcsolatos legfontosabb alapfogalmak (gyorstöltés, csepptöltés, puffer-üzem)

9.3. A mozdonyon leggyakrabban használatos akkumulátor-töltő berendezések működése, üzemeltetése, hibalehetőségei és a mozdonyvezető által elhárítható hibák ismertetése

10. Logikai áramkörök 11. Gőzmozdonyok működése, szerkezete

11.1. Gőzgépek működési elve 11.2. Gőzmozdonyok legfontosabb berendezései

12. A belső égésű motorok elmélete, működése

12.1. Az Otto- és a dízelmotorok szerkezetének és működésének alapvető különbségei

12.2. A valóságos dízelmotor munkafolyamata 12.3. A vasúti dízelmotorok felosztása

13. Mechanikai alapismeretek, a vontatási és fékezési mechanika alapjai

13.1. A mechanika vontatási mechanika szempontjából legfontosabb alap-fogalmai, alapösszefüggései, mértékegységei

13.2. A vontatójárművek és kocsik pályairányú mozgásállapota, a rájuk ható erők

13.3. A fékezés célja, a fékezőerő létrehozása, a fékezés hatására létrejövő mozgásváltozás

15

14. Alap és járulékos ellenállások

14.1. A gördülési, csapsúrlódási és az ütközési (sínillesztési) ellenállás kialakulása, a légellenállást befolyásoló tényezők, indítási ellenállás, a vontatási ellenállás különleges összetevői

14.2. Járművek alapellenállásai 14.3. Pályaellenállások, az emelkedési és az ívben haladás ellenállása

15. A vonóerő, a tapadás, a vonóerő-sebesség jelleggörbe

15.1. A vonóerő és a vonattovábbítási teljesítmény kialakulása, a tapadási tényezőt befolyásoló tényezők, a kifejthető legnagyobb vonóerő mértéke

15.2. A vonóerő-sebesség jelleggörbe, a tapadási és a gépezeti vonóerő 15.3. A vonóerő kifejtés miatti tengelyterhelés változás és ennek hatása a

kifejthető vonóerőre 16. A különféle hajtási rendszerek vonóerő és hatásfok görbéi

16.1. A vasúti vontatójárművek energiafelhasználását befolyásoló ellenállások és veszteségek

16.2. A mechanikus, hidraulikus és villamos erőátvitelű dízel vontatójárművek hajtási rendszerének vonóerő és sebesség jelleggörbéi

16.3. Villamos mozdonyok vontatási és villamos fékezési jelleggörbéi 17. A vonattovábbítás és tolatás energetikája, energiafelhasználás, gazdaságos

vonattovábbítás 17.1. A menetábrák, a gyorsításhoz szükséges és rendelkezésre álló erő, a

vonali vontatójárművek energiafelhasználása 17.2. A gazdaságos vonattovábbítás elve 17.3. Dízel és villamos tolatómozdonyok energiafelhasználása, a gazdaságos

tolatás 18. Az energiafelhasználást befolyásoló üzemi tényezők

18.1. A vontatójárművek időalap-, és teljesítmény-kihasználásának hatása az energiafelhasználásra

18.2. A rendkívüli megállások és a kifuttatási sebesség hatása az energiafogyasztásra

18.3. Dízel vontatójárművek üresjárati üzemidejének csökkentése 18.4. A továbbított vonat sebességének hatása 18.5. Vonatfűtés és sűrített levegő előállítás energiaigénye, műszaki

átalakítások az energiafogyasztás csökkentése érdekében 19. Műszaki ábrázolás

19.1. Géprajz alapjai 19.2. Villamos kapcsolási rajzok 19.3. Logikai ábrák

16

18.1.2. A „Vasútüzemi technológiák (forgalomszabályozás,

forgalombiztonság, technológiák) és közlekedésbiztonsági

alapismeretek” tantárgy téma-, és óraterve

A témakörök megnevezése Órák száma


1. Fogalom meghatározások 2 0 2

2. Váltók alkatrészei, csoportosításuk, ellenőrzésük forgalombiztonsági szempontból

6 4 10

3. Közút-vasút szintbeli keresztezése, útsorompók, sorompókezelés

4 0 4

4. Tolatási technológiák 4 0 4

5. Vonatközlekedési technológiák 6 4 10

6. Mozdonyon, vezérlőkocsin szolgálatot végzők létszáma

4 0 4

7. Forgalomirányítási rendszerek, irányító szolgálat

6 4 10

8. Eljárás balesetek esetén, a balesetvizsgálat rendszere

4 0 4

9. Külön engedéllyel fuvarozható küldemények

4 0 4

Összesen: 40 12 52

A „Vasútüzemi technológiák” tantárgy oktatásának célja:

A tantárgy oktatásának a célja, hogy a képzésben résztvevőkkel ismertesse meg a vasúti infrastruktúra legfőbb elemeit. Adjon áttekintést a forgalomszabályozásról, mind a forgalomszabályozásban résztvevők, mind a járművezetők szemszögéből.

A „Vasútüzemi technológiák” tantárgy oktatásának követelményei:


az infrastruktúra-üzemeltetéssel kapcsolatos alapfogalmakat,

a forgalomszabályozás alapjait, forgalomszabályozási technológiákat, munkamódszereket,

a tanult infrastruktúrán előforduló infrastruktúra-üzemeltetéssel kapcsolatos szerkezetet, berendezést, rendszert,

a balesetek esetén követendő alapvető eljárásokat,

a rendkívüli küldemények fuvarozására vonatkozó szabályozásokat.

A „Vasútüzemi technológiák” tantárgy által megszerezhető kompetenciák:

A képzésben résztvevő a tantárgy oktatásának végeztével ismerje:

a vasúti infrastruktúra-üzemeltetéssel kapcsolatos alapfogalmakat,

17

a forgalomszabályozásban résztvevő személyek szerepét, feladatát,

a forgalomirányítói rendszereket, a vasúti közlekedés szabályozási elveit,

a bekövetkezett balesetek esetén követendő alapeljárásokat,

a rendkívüli küldemények fuvarozására vonatkozó szabályozásokat.

Témakörök

1. Fogalom meghatározások

1.1. forgalmi szolgálat 1.2. Központi Forgalomirányító rendszer (továbbiakban KÖFI), Központi

Forgalom Ellenőrző (továbbiakban KÖFE) 1.3. állomási, vonal, vonat, mozdony és irányító személyzet 1.4. állomásokra, nyíltvonali szolgálati helyekre, nyíltvonalra vonatkozó

fogalmak 1.5. mozdonyokra, vonatokra vonatkozó fogalmak

2. Váltók alkatrészei, csoportosításuk, ellenőrzésük forgalombiztonsági szempontból

2.1. alkatrészek, állító-, és csúcsrögzítő szerkezetek, váltójelzők 2.2. lezárható, le nem zárható 2.3. biztosított, nem biztosított 2.4. szabványos állás 2.5. sebesség a váltókon 2.6. a használhatóság forgalmi feltételei

3. Közút-vasút szintbeli keresztezése, útsorompók, sorompókezelés

3.1. a szintbeli keresztezés forgalombiztonsági szempontból 3.2. a vasúti pálya fedezése

4. Tolatási technológiák

4.1. síktolatási technikák 4.2. gurítás 4.3. fékezési módok tolatás közben

5. Vonatközlekedési technológiák

5.1. közlekedés szabályozó személyek 5.2. közlekedés szabályozás rendszere 5.3. közlekedési rendek

6. Mozdonyon, vezérlőkocsin szolgálatot végzők létszáma

6.1. a mozdonyvezető egyedül teljesít szolgálatot a vezetőálláson 6.2. technikai feltételek

7. Forgalomirányítási rendszerek, irányító szolgálat

7.1. forgalomirányítási rendszerek 7.2. irányítói szolgálatok

8. Eljárás balesetek esetén, a balesetvizsgálat rendszere

8.1. a mozdonyszemélyzet kötelezettségei a bekövetkezett baleset esetén

18

8.2. a balesetvizsgálatban résztvevők 8.3. a balesetvizsgálat folyamata, dokumentumai

9. Külön engedéllyel fuvarozható küldemények

9.1. rendkívüli küldemények, engedélyek 9.2. típus és egyedi engedéllyel továbbítható küldemények 9.3. tengelyterhelést meghaladó kocsik

19

18.1.3. „A vasúti pályákra vonatkozó ismeretek ” tantárgy téma-, és óraterve

Sor

szám A témakörök megnevezése

Órák száma


1. Al-, és felépítményi ismeretek 6 2 8

2. Villamosított vasútvonalak energiaellátó berendezései

4 2 6

3. Biztosítóberendezési ismeretek 5 2 7

Összesen: 15 6 21

Az „A vasúti pályákra vonatkozó ismeretek” tantárgy oktatásának célja:

A tantárgy oktatásának a célja, hogy a képzésben résztvevőkkel ismertesse meg a vasúti pályák felépítését, műtárgyait, sín-, és váltórendszereit, a pályára vonatkozó geometriai méreteit, az elhasználódás jeleit és következményeit. Adjon áttekintést az ezekkel szorosan összefüggő pályaberendezések.

Az „A vasúti pályákra vonatkozó ismeretek” tantárgy oktatásának

követelményei:


a vasúti al-, és felépítményeket, műtárgyakat,

a vasúti pálya elhasználódási jeleit és következményeit,

a felsővezetéki energiaellátó-rendszert,

a tanult infrastruktúrán alkalmazott biztosítóberendezéseket.

Az „A vasúti pályákra vonatkozó ismeretek” tantárgy által megszerezhető

kompetenciák:

A tantárgy oktatásának befejeztével a képzésben résztvevő ismerje:

a vasúti al- és felépítményeket, műtárgyakat,

a vasúti pálya elhasználódási jeleit és következményeit,

villamos vontatással berendezett pályák energiaellátó rendszerének elemeit,

a tanult infrastruktúrákon alkalmazott biztosítóberendezéseket.

Témakörök

1. Al- és felépítményi ismeretek

1.1. A vasúti pálya főbb jellemzői 1.2. A vasúti pálya vonalvezetése, lejt viszonyai 1.3. Az alépítmény feladata, részei, jellemzői 1.4. Vasúti műtárgyak

20

1.5. A felépítmény feladata, részei, jellemzői 1.6. Kitérők, keresztezések 1.7. Vasúti pályafelügyelet

2. Villamosított vasútvonalak energiaellátó berendezései

2.1. A villamos felsővezeték hálózat elemei 2.2. A felsővezeték kialakítása, tartószerkezetek, szakaszolók, különféle

szigetelések és szigetelők, fázishatárok 2.3. Üzemállapotok, táplálási módok 2.4. Az alállomások kialakítása. 2.5. A villamos vontatás pályaelemei

3. Biztosítóberendezési ismeretek

3.1. A biztosítóberendezés fogalma, rendeltetése 3.2. A biztosítóberendezés részei, csoportosítása 3.3. Jellemzőbb magyarországi állomási biztosítóberendezések 3.4. Vonali biztosítóberendezések 3.5. Útsorompók 3.6. Egyéb biztosítóberendezések

21

18.1.4. A „Vasúti fékberendezések, féktechnikai alapismeretek ” tantárgy téma-, és óraterve

Sor


Órák száma


1. Fékezési alapismeretek 2 0 2

2. A fékezőerő kifejtésének változatai 2 0 2

3. Fékszerkezetek általános osztályozása 1 0 1

4. Féktechnikai alapműveletek és

ismeretek 3 0 3

5.

Fékezőszelepek csoportosítása,

működési elve, felépítése, általános

jellemzése

6 2 8

6.

Kormányszelepek csoportosítása,

működési elve, felépítése, általános

jellemzése

6 2 8

7. Sűrített levegő termelése, légsűrítők 4 2 6

8. A sűrített levegő tárolása, szállítása,

állapotának javítása 3 0 3

9.

A fékberendezés mechanikus elemei,

fékrudazat, féktárcsa, sínfék, féktuskók

és fékbetétek

3 2 5

10. Fékhengerek, kézifékek, rugóerő

tárolós rögzítőfékek 2 0 2

11. Vontatójárművek fékrendszerei 6 3 9

12. Személyszállító kocsik fékrendszerei 6 2 8

13. Teherkocsik fékrendszerei 6 2 8

Összesen: 50 15 65

A „Vasúti fékberendezések, féktechnikai alapismeretek” tantárgy oktatásának

célja:

A tantárgy oktatásának a célja, hogy a képzésben résztvevők megismerjék a féktechnikai alapfogalmakat, a vontató- és vontatott járművek fékberendezéseinek szakszerű üzemeltetéséhez szükséges törvényszerűségeket.

Adjon áttekintést a féktechnikában alkalmazott pneumatikus és villamos berendezések, készülékek elvi és gyakorlati felépítéséről, valamint kezelésük általános szabályairól.

22

A „Vasúti fékberendezések, féktechnikai alapismeretek” tantárgy oktatásának

követelményei:


a fékezéssel kapcsolatos alapfogalmakat, féktechnikai alapműveleteket,

fékezőszelepek, kormányszelepek csoportosítását, kiegészítő berendezéseit,

sűrített levegő termelését, szállítását, tárolását,

a légnyomásos önműködő fékrendszereket felépítő berendezések működési elvét, szerkezeti elemeit, kezelését, illetve a berendezések egymásra gyakorolt hatását,

a fékberendezés mechanikus elemeit,

vontató és vontatott járművek fékrendszereit.

A „Vasúti fékberendezések, féktechnikai alapismeretek” tantárgy által

megszerezhető kompetenciák:

A képzésben résztvevő a tantárgy oktatásának végeztével:

ismerje a féktechnikai alapfogalmakat és féktechnikai alapműveleteket,

tudja csoportosítani, osztályozni a vasúti járműveken alkalmazott

fékszerkezeteket,

ismerje a sűrített levegő termelésének, szállításának, tárolásának módjait,

összefüggésében lássa a vasúti vontató és vontatott járműveken alkalmazott

fékberendezések működését.

Témakörök

1. Fékezési alapismeretek

1.1. A vasúti fékberendezések feladata, csoportosításuk 1.2. A fékezés célja, a fékezőerő 1.3. A kerékpár-, illetve sínfékezés fogalma 1.4. A súrlódási tényező alakulása

2. A fékezőerő kifejtésének változatai

2.1. A fékezőerő kifejtésének változatai, legnagyobb értékét befolyásoló tényezők

2.2. A különböző fékezési módok előnyei, hátrányai 2.3. A fékezési módok kiválasztásának szempontjai és együttműködésük

kérdései

3. Fékszerkezetek általános osztályozása 3.1. A fékszerkezetek osztályozásának alapvető szempontjai 3.2. Átmenő, nem átmenő, önműködő, nem önműködő fékek fogalma és

jellemző tulajdonságaik 3.3. A légnyomásos fékek Westinghouse-féle elrendezési vázlata 3.4. A vázlatot felépítő elemek elnevezései, feladatai

23

4. Féktechnikai alapműveletek és ismeretek 4.1. A nagyvasúti gyakorlatban általánosan használt átmenő légnyomásos

önműködő fékkel kapcsolatos féktechnikai ismeretek összefoglalása 4.2. A fékezés és oldás, mint féktechnikai alapművelet 4.3. Érzékenység, érzéketlenség és az ezzel kapcsolatos fogalmak 4.4. A fékberendezés kimeríthetőségének (statikus, dinamikus) kérdései 4.5. A fékhatás terjedési sebessége 4.6. A fék önműködésének problémaköre 4.7. A különböző vonatnemeknek megfelelő féknemek 4.8. A fékrendszer kezelhetőségének fogalma

5. Fékezőszelepek csoportosítása, működési elve, felépítése, általános jellemzése

5.1. A fékezőszelepek feladatai, különböző szempontok szerinti csoportosítása 5.2. A fékezőszelepek jellegzetes elemei 5.3. Egyéb pneumatikus gépelemek 5.4. A fékezőszelepek állásai és ezek jellemzői a nem önműködő és az

önműködő fék esetében 5.5. A fékezőszelepek kezelésének alapvető jellegzetessége

6. Kormányszelepek csoportosítása, működési elve, felépítése, általános jellemzése

6.1. A kormányszelepek feladatai, a csoportosítás szempontjai 6.2. A két- és háromnyomásos szelepek működésének elvi vázlatai 6.3. A két- és háromnyomásos kormányszelepek alapvető tulajdonságai és

azok jellemzése 6.4. A háromnyomásos kormányszelepek közös kiegészítő tartozékai:

csapolóberendezés, elsőfokozati szelep, legnagyobb nyomáshatároló, oldószelep, vonatnem váltó, kiiktató váltó

6.5. A kormányszelep mérete, az egységműködés megvalósítása 6.6. Különböző fékezőszelep és kormányszelep rendszerek együttműködése,

valamint a helyes fékkezelés összefüggése 7. Sűrített levegő termelése, légsűrítők

7.1. A levegő sűrítésével kapcsolatos alapismeretek, a politropikus állapotváltozás jellemzői

7.2. A légsűrítők csoportosítása 7.3. A motoros légsűrítők általános jellemzése, szerkezeti felépítés és

működés, kiegészítő berendezések, kenési rendszer, olajmentes légsűrítők

7.4. Csavar légsűrítők, forgólapátos légsűrítők 7.5. Légsűrítő szabályozásának módjai 7.6. A légsűrítők legfontosabb üzemi paraméterei: szállítóteljesítmény,

szállítási fok, térfogati hatásfok, sűrítési időtartam 8. A sűrített levegő tárolása, szállítása, állapotának javítása

8.1. A sűrített levegő tárolásának szükségessége 8.2. A légtartályok szerkezeti kialakítása, elnevezése, tartozékai és vizsgálatuk 8.3. A légtartályok víztelenítési lehetőségei 8.4. A levegő szállítására használt csővezetékek kialakítása, azok elhelyezése,

elnevezése, csőkötések, és a kapcsolódó kisebb légfék szerelvények 8.5. Visszacsapó szelepek, biztonsági szelepek, víztelenítő szerelvények

24

8.6. A csővezetékek járművek közötti összekapcsolására szolgáló elemek és színjelölésük

8.7. A sűrített levegő állapotának javítására hivatott szerkezetek (utóhűtő, alkoholporlasztó, légszárító, szűrő, porfogó, cseppgyűjtő), azok működése és beépítési helyei

9. A fékberendezés mechanikus elemei, fékrudazat, féktuskók és fékbetétek,

féktárcsa, sínfék 9.1. A fékrudazat feladata, elemei 9.2. Rudazatáttétel és hatásfok 9.3. A fékezőerő átadása a súrlódóelemekről a járműalkatrészekre 9.4. A fékrudazat szerkezeti részei 9.5. A rudazatállítás szükségessége, kézi és önműködő rudazatállítók 9.6. A fék energiaátalakítást végző elemei 9.7. A féktuskók anyaga, kialakítása, jelölése és rögzítése 9.8. Egyszeres és iker féktuskósaruk, öntöttvas féktuskófajták 9.9. Műanyag féktuskók 9.10. A féktuskók biztosítása, függesztése 9.11. Tárcsás fékek fékbetétjei, betéttartói 9.12. Féktárcsák a tengelyen, kerékvázon, féktengelyen 9.13. A kopógyűrűk rögzítése, hibái, cseréje 9.14. Tárcsafékes járművek rudazatának elrendezése 9.15. A kézi- és légfék rudazatának együttműködése 9.16. A vontató és vontatott járművek fékrudazat rendszerei és azok

sajátosságai 10. Fékhengerek, kézifékek, rugóerő tárolós rögzítőfékek

10.1. A fékhengerek felépítése, működése, szerkezeti kialakítása, mérete és fejlődési irányai

10.2. Kompakt tuskós fék egységek 10.3. Fékhengerek a tárcsás fékhez 10.4. Kézi- és rögzítőfékek feladata, szerkezeti kialakítása, kezelése 10.5. Kézifékek kialakítása tuskós, illetve tárcsás fék esetén 10.6. Rugóerő tárolós egységgel kiegészített fékhengerek, kényszeroldási

lehetőségeik 10.7. Rugóerő tárolós fékberendezés tehermentesítése, állapot ellenőrző

berendezései 11. Vontatójárművek fékrendszere

11.1. Kézifékek, rögzítőfékek 11.2. Kiegészítőfékek, nem önműködő fékberendezések 11.3. Önműködő fékberendezések 11.4. Hajtóműfék, villamosfék 11.5. A fékberendezések együttműködése 11.6. Hagyományos illetve modern mozdonyok fékrendszerének elvi vázlata 11.7. Motorkocsik, motorvonatok fékrendszerének elvi vázlata

12. A személyszállító kocsik fékrendszerei

12.1. Személyszállító járművek egyszerű fékrendszerének elvi vázlata

25

12.2. A Knorr KEs típusú tuskós és a tárcsás gyorsvonati fékrendszer működése

12.3. Egyéb gyorsvasúti fékrendszerek 12.4. A fékrendszerek jellemzői és kiegészítő elemei: fékhatás gyorsító,

vizsgálóberendezés, centrifugál szabályzó, mechanikus csúszásgátló 12.5. Nagy teljesítményű sebességfüggő elektromágneses sínfékkel

kiegészített fékrendszer és kiegészítő elemei 12.6. Elektronikus csúszásgátló berendezés 12.7. A személyszállító járművek fékrendszerének fejlődési irányai,

elektropneumatikus fékvezérlés fajtái 12.8. A légfék kezelőszerkezeteinek kialakítása, elrendezése 12.9. Kiiktató váltók elhelyezése 12.10. Vonatnem-váltók kialakítási módjai, elrendezésük 12.11. Vészfék-berendezések kialakítása, kezelése, elrendezése, vészfék-

áthidaló berendezés 12.12. Kézifékek szerkezeti kialakítása, feloldásuk módja, hatásosságuk

ellenőrzése, a kézifékkel fékezett tengelyek 12.13. Fékfeliratok tartalma és a szerkezeti kialakítás közötti összefüggések

13. Teherkocsik fékrendszerei

13.1. Teherszállító járművek egyszerű fékrendszerének elvi vázlata 13.2. Többszekciós nagysebességű teherkocsik fékrendszere 13.3. A raksúlyfékezés alapelve, a raksúlyfékezési módszerek – rudazatáttétel,

fékhenger felület, fékhengernyomás változtatással – osztályozása 13.4. A mechanikus és pneumatikus raksúlyfékezés berendezései 13.5. Tengelyátszerelt és széles nyomközű járművek fékberendezése 13.6. Teherkocsik fékrendszereinek fejlődési irányai 13.7. A légfék kezelőszerkezeteinek kialakítása, elrendezése 13.8. A kiiktató váltók elhelyezése 13.9. Vonatnem-váltók kialakítási módjai, elrendezésük 13.10. Raksúlyváltók fajtái, kialakításuk 13.11. Kézifékek szerkezeti kialakítása, feloldásuk módja, hatásosságuk

ellenőrzése, a kézifékkel fékezett tengelyek 13.12. A fékfeliratok tartalma és a szerkezeti kialakítás közötti összefüggések 13.13. Siklás detektor, rakomány felügyelet, kézifék felügyelet

26

18.1.5. Az „Általános vontatójármű ismeret” tantárgy téma-, és óraterve

Sor-


Órák száma


1. Vontatási nemek, vontatójárművek 2 0 2

2. Alváz és mozdonyszekrény felépítése, vonó és ütközőkészülékek, vezetőállások

6 3 9

3. Futómű és hordmű, jellemző geometriai méretek, haladás a pályán

6 2 8

4. Forgóvázak fajtái, kapcsolatuk a járműszekrénnyel

6 3 9

5. Hajtónyomaték átadása gőzmozdonynál 2 2 4

6. Hajtónyomaték átadása mechanikus és hidraulikus erőátvitelnél

6 3 9

7. Hajtónyomaték átadása villamos hajtásnál

6 3 9

Összesen: 34 16 50

Az „Általános vontatójármű ismeret” tantárgy oktatásának célja:

A tantárgy oktatásának célja, hogy megismertesse a képzésben résztvevőket a vasútüzemben alkalmazott vontatási nemekkel, a vontató járművek felépítésével, kialakításával. Mutassa be a vontatójárműveknél alkalmazott futóműveket, rugózási és lengéscsillapítási rendszereket, kerékpárokat. Adjon áttekintést a különböző vontatási nemek hajtásrendszereinél alkalmazott nyomatékátadási lehetőségekről.

Az „Általános vontatójármű ismeret” tantárgy oktatásának követelményei:


a vontatási nemekből adódó különbözőségeket,

a járműszerkezeti elemek, futóművek főbb elemeit,

a vasúti abroncsos és monoblokk kerékpárok kialakítását, a kerékpárok vasútüzem szempontjából meghatározó jelentőségű geometriai méreteit.

Rendelkezzen elméleti és gyakorlati ismeretekkel:

a kerékpároknál előforduló meghibásodásokról,

az abból adódó biztonságtechnikai következményekről,

a hajtónyomaték átadás szerkezeti elemeiről a hajtóműtől, illetve a villamos vontatómotoroktól a kerék-sín kapcsolatig,

a vonóerő átadás elemeiről a kerékpártól a vonókészülékig.

27

Az „Általános vontatójármű ismeret” tantárgy által megszerezhető

kompetenciák:


a vontatási nemeket és az azokhoz kapcsolódó jellemző járműszerkezeteket,

a különböző kerékpártípusokat, azok főbb geometriai méreteit,

elméletben és gyakorlatban, a járműszerkezeteknél fellépő meghibásodásokból

adódó biztonságtechnikai következményeket, követendő eljárásokat,

a hajtónyomaték és vonóerő átadás elemeit, folyamatát.

Témakörök

1. Vontatási nemek, vontatójárművek

1.1. Általános vontatójármű ismeret 1.2. Vontatási feladatok 1.3. Gőzmozdonyok 1.4. Dízelmozdonyok 1.5. Villamosmozdonyok

2. Alváz és mozdonyszekrény felépítése, vonó és ütközőkészülékek

2.1. A vasúti alvázak feladata, igénybevétele, mozdony és motorkocsi alvázak kialakítása,

2.2. A mozdonyszekrény kapcsolódása az alvázhoz, önhordó és szerelt szekrény 2.3. A hagyományos és a központi vonó és ütközőkészülékek fajtái és

felszerelése a járműre 2.4. A vezetőállások elrendezése, a vezetőasztalok kialakítása, kezelőszervek,

jelzések és műszerek elhelyezése 3. Futómű és hordmű, jellemző geometriai méretek, haladás a pályán

3.1. A kerékpárok feladata, abroncsos és monoblokk kerékpárok kialakítása, méretei

3.2. A kerékpár üzeme, haladás a pályán, terelőerők, kisiklás elleni biztonság 3.3. Kerékpárok csapágyazása, siklócsapágy és gördülőcsapágy 3.4. Kerékpárvezetések lehetséges módozatai, rugózás, rugófajták ismertetése,

lengéscsillapítás szükségessége és kialakítása 3.5. A gyakorlatban előforduló rendellenességek, meghibásodások a

kerékpároknál és a hordműnél 4. Forgóvázak fajtái, meghibásodásaik, kapcsolatuk a járműszekrénnyel

4.1. A forgóváz feladata. 4.2. Kerékpárok bekötése a forgóvázba. 4.3. A főkeret és a forgóváz csatlakozó és felfekvő helyeinek ismertetése,

forgócsapok, csúszótámok kialakítása, kenése. 4.4. Vonóerő átadás a kerékpártól a jármű főkeretére. A gyakorlatban előforduló

rendellenességek, meghibásodások. 5. Hajtónyomaték átadása gőzmozdony esetén

5.1. A gőzmozdony vezérműve 5.2. A vezérmű szerkezeti részei

28

5.3. A gépezet szerkezeti részei 6. Hajtónyomaték átadása mechanikus és hidraulikus erőátvitelnél

6.1. A mechanikus erőátvitelű jármű erőátviteli láncának ismertetése, csatlórudas és kardánhajtás, a kardánhajtás működése

6.2. A dízel-hidraulikus jármű erőátvitelének bemutatása, az egyes szerkezeti elemek funkciója

6.3. Tengelyhajtások felépítése, a hajtási rendszerben található mechanikus elemek ismertetése, a nyomatéktám feladata és kialakításai

6.4. Jellegzetes meghibásodások ismertetése 7. Hajtónyomaték átadása villamos hajtásnál

7.1. A vontatómotor elhelyezésének, rögzítésének módjai 7.2. Monomotoros, marokágyas és a kardánhajtás 7.3. A motornyomaték átadása, a fogaskerék hajtás és csapágyazása, a hajtás

szerkezeti elemei a kerékpárokig 7.4. A különböző megoldások jellegzetességei, előnyei és hátrányai

29

18.1.6. Az „Általános vontatott jármű ismeret” tantárgy téma-, és óraterve

Sor-


Órák száma


1. A vasúti kocsikkal kapcsolatos fogalom-meghatározások

3 0 3

2. Vasúti kocsik szerkezete - A futómű 2 1 3

3. Hordmű - Alváz 3 1 4

4. Kocsiszekrény 2 1 3

5. Kapcsoló-, vonó- és ütközőkészülékek 2 0 2

6. Hőszigetelt és hűtőkocsik 1 0 1

7. A kombinált közúti és vasúti fuvarozás 2 0 2

8. A kocsik meghibásodása esetén követendő eljárás

2 2 4

Összesen: 17 5 22

Az „Általános vontatott jármű ismeret” tantárgy oktatásának célja:

A tantárgy oktatásának a célja, hogy a képzésben résztvevőkkel megismertesse a vontatott járművek fajtáit, a velük kapcsolatos fogalmakat. Adjon áttekintést a vontatott járművek szerkezeti elemeiről, valamint a különleges vontatott járművekről. Készítse fel a képzésben résztvevőket a járművek meghibásodása esetén követendő eljárások megfelelő alkalmazására.

Az „Általános vontatott jármű ismeret” tantárgy oktatásának követelményei:


a kerékpár alkatrészeinek kialakítását,

a témában szereplő szerkezetek fékezésből, terhelésből, gördülésből adódó igénybevételeket, ezeket figyelembe vevő kialakítás módjait, lehetséges meghibásodásaikat,

a hordrugók, rugótámok, ágyvezetékek felépítését,

az alváz szerepét, szerkezeti részeit,

a forgóvázak csoportosítását,

a teherkocsik szekrényeit, felépítményeit, a szállított áru és a rakodásmód vagyon- és vámbiztosság szabályait,

a gyakorlati oktatások alkalmával, a nyitott és fedett teherkocsik szekrényelemeit, nyílászáró szerkezeteit, a tartálykocsik elzáró, lefejtő, leeresztő szerkezeteit.

30

Az „Általános vontatott jármű ismeret” tantárgy által megszerezhető

kompetenciák:


a vasúti kocsikkal kapcsolatos fogalom-meghatározásokat,

a vasúti kocsik járműszerkezeti elemeit,

a különleges vontatott járművek felépítését, üzemeltetését.

A képzésben résztvevő legyen képes a vasúti kocsik meghibásodásait felismerni és

dönteni a tovább üzemelés feltételeiről.

Témakörök

1. A vasúti kocsikkal kapcsolatos fogalom meghatározások

1.1. A vasúti kocsik fogalma, felosztása 1.2. A személy- és teherkocsik csoportosítása 1.3. Tengelyterhelés, kerékterhelés, folyómétersúly, rakszelvény, szerkesztési

szelvény fogalma 1.4. A vasúti kocsik feliratai, számozása, jelei

2. Vasúti kocsik szerkezete, a futómű

2.1. A kerékpár szerkezeti elemeinek és összeállításának ismertetése 2.2. Az abroncsos kerék kialakítása, az abroncs sérülései, vizsgálata 2.3. A monoblokk kerék kialakítása, sérülései, vizsgálata 2.4. Féktárcsák és sérüléseik 2.5. Speciális (Ro-La) kerékpárok 2.6. A tengely és vizsgálata 2.7. A kerékpárok csapágyazása 2.8. A sikló- és gördülőcsapágy típusok ismertetése, összehasonlítása 2.9. A hőnfutás fogalma 2.10. Az abroncsos és a monoblokk kerekek vizsgálatának szempontjai

3. Hordmű, alváz

3.1. A hordmű és szerkezeti részei 3.2. A hordrugó, rugótám és az ágyvezeték szerepének ismertetése,

meghibásodásuk esetén a teendők 3.3. Forgóvázak 3.4. A forgóváz feladata 3.5. A forgóvázak csoportosítása 3.6. A forgóváz szerkezeti elemei és azok feladata 3.7. A szerkezeti elemek kialakítása 3.8. Teherkocsi forgóvázak 3.9. Személykocsi forgóvázak 3.10. Alvázszerkezetek 3.11. Az alváz feladata és osztályozása 3.12. Közvetlen futóműves alvázak 3.13. Különleges kivitelű alvázak

31

4. Kocsiszekrény 4.1. A kocsiszekrény és tartozékai 4.2. Személykocsik szekrénye 4.3. Térhatároló szerkezetek 4.4. Hő- és hangszigetelés 4.5. Nyílászáró szerkezetek 4.6. Külső szerelvények 4.7. Utaskényelmi berendezések 4.8. Teherkocsik szekrénye, felépítménye 4.9. Térhatároló szerkezetek 4.10. Falszigetelés 4.11. Nyílászáró szerkezetek 4.12. Külső szerelvények a teherkocsikon 4.13. Tartálykocsik kialakítása, szerelvényei

5. Kapcsoló-, vonó- és ütközőkészülékek

5.1. A kapcsoló- és vonókészülékekre vonatkozó előírások 5.2. Az ütközőkészülékekre vonatkozó előírások 5.3. A vonókészülékek elemei 5.4. A csavarkapocs 5.5. Ütközőkészülékek 5.6. Energiaemésztős ütközőkészülékek 5.7. Gumirugós, elasztomer, hidropneumatikus ütközőkészülékek 5.8. Az ütközőkészülékek vizsgálata, karbantartási veszélyforrásai 5.9. Önműködő ütköző- és vonókészülékek 5.10. A BSI vonókészülék 5.11. A Scharfenberg vonókészülék 5.12. A tengelyátszerelt, szélesnyomtávú kocsik vonókészülékei 5.13. Az európai önműködő vonókészülék 5.14. Kombinált ütköző- és vonókészülék 5.15. Az önműködő ütköző- és vonókészülékek beépítési, kezelési sajátosságai

6. Hőszigetelt és hűtőkocsik

6.1. Hűtésmódok 6.2. Motoros hűtőkocsik 6.3. Kísérő nélküli motoros hűtőkocsik, hűtőkonténerek

7. A kombinált közúti és vasúti fuvarozás

7.1. A kombinált közúti és vasúti fuvarozás eszközei és feltételei 7.2. A konténerek fő jellemzői, vizsgálatuk, rakodásuk 7.3. Félpótkocsi szállítás 7.4. Zsebes kocsi, kosaras kocsi, kerékfészkes kocsi 7.5. Cserefelépítményes eszközök 7.6. Gördülő országút (RO-LA) szerelvények 7.7. Kombitrailer rendszer

8. A kocsik meghibásodása esetén követendő eljárás

8.1. Hőnfutott kocsik, siklott kocsik kezelése 8.2. Eljárás futó-, illetve hordmű sérülés esetén

32

18.1.7. Az „Általános üzemeltetési ismeretek” tantárgy téma-, és óraterve

Sor-


Órák száma


1. Az E. 1. sz. Utasítás bevezető rendelkezései

1 0 1

2. A mozdonyszemélyzet biztosítása 2 0 2

3. A mozdonyszemélyzet szolgálatának ellátására vonatkozó általános előírások

2 0 2

4. Biztonsági és tűzbiztonsági szabályok 3 5 8

5. A szolgálatba lépés, váltás és a szolgálat befejezése

2 0 2

6. A mozdonyok felkészítése a szolgálatra, mozdonyátvétel, váltás

2 2 4

7. A menetszolgálat 2 0 2

8. A mozdonyok kiszerelése, kezelése menet után

1 2 3

9. Eljárás a mozdonyhibák, balesetek és menetakadályok esetén

2 0 2

10. Követendő eljárás havazáskor, hófúváskor és elfagyásveszély esetén és E.1. sz. Ut. 3. függelék

2 0 2

11. Éberségi és vonatbefolyásoló berendezések (E.1.sz Ut. 2. melléklet)

2 1 3

12. Az egységes európai vonatbefolyásoló rendszer (ERTMS / ETCS).

2 1 3

13. INDUSI vonatbefolyásoló berendezés 1 0 1

14. MIREL vonatbefolyásoló berendezés 1 0 1

15. Kitöltési és kezelési utasítás a menetigazolvány vezetésére kötelezettek részére (E.1. sz Ut. 7. függelék)

1 1 2

16. Értekező berendezések, használatuk (E.1. 9. függelék)

2 1 3

17. A mechanikus és az elektronikus sebességmérő berendezések működési elve, kezelése (E.1. sz Ut. 4. függelék)

1 1 2

18. A vonatok műszaki vizsgálata (E.1. sz Ut. 2. függelék)

1 0 1

19. Az E. 2. sz. Utasítás általános előírásai 1 0 1

20. Vonatok fékpróbája 3 1 4

21. Fékberendezések üzemeltetése 2 2 4

22. Az E. 101. sz. Utasítás rendelkezései 3 0 3

23. Eljárás balesetek esetén (E.1.sz. Ut. 8. függelék)

2 0 2

33

Sor-


Órák száma


Összesen: 41 17 58

Az „Általános üzemeltetési ismeretek” tantárgy oktatásának célja:

A tantárgy oktatásának a célja, hogy megismertesse a képzésben résztvevőkkel a munkavégzésükhöz szükséges üzemletetési ismereteket, a kapcsolódó utasításokkal való összefüggéseket.

Adjon áttekintést a munkavégzés szabályairól, a kommunikációs eszközök, sebességmérők, vonatbefolyásoló berendezések szabályszerű használatáról. A képzés készítsen fel a rendkívüli helyzetekben követendő eljárásokra.

Az „Általános üzemeltetési ismeretek” tantárgy oktatásának követelményei:


a vontató járművek üzemeltetésével összefüggő szabályokat, utasításokat, biztonsági előírásokat,

a rendkívüli helyzetekben követendő eljárásokat,

vonatbefolyásoló berendezések, sebességmérő berendezések, értekező berendezések működését, szabályszerű kezelését,

a vonatok fékpróbáit és a hozzá kapcsolódó alapfogalmakat,

a villamosított vontatással berendezett vonalak biztonsági szabályait.

Az „Általános üzemeltetési ismeretek” tantárgy által megszerezhető

kompetenciák:


a munkájával összefüggő üzemeltetési és biztonsági szabályokat, utasításokat,

a vontatójárműveken alkalmazott vonatbefolyásoló berendezéseket,

a fékberendezések üzemeltetéséhez szükséges szabályokat,

villamos vonatatás erősáramú berendezéseit, és a közelében végzett munka

biztonsági szabályait.

Legyen képes felismerni a rendkívüli helyzeteket és ismerje az ekkor követendő

szabályokat, eljárásokat.

Témakörök

1. Az E. 1. sz. Utasítás bevezető rendelkezései

1.1. Az utasítás hatálya, tartalma 1.2. Az utasítás ismerete, betartása 1.3. Kapcsolódó műszaki utasítások, alapfogalmak

34

2. A mozdonyszemélyzet biztosítása 2.1. A mozdonyok személyzeti betöltése, kiszolgálása 2.2. A mozdonyszolgálatra beosztás feltételei 2.3. A mozdonyszemélyzet szolgálati beosztása

3. A mozdonyszemélyzet szolgálatának ellátására vonatkozó általános előírások

3.1. A szolgálati magatartás 3.2. A műszaki kiszolgálás

4. Biztonsági és tűzbiztonsági szabályok

4.1. Óvórendszabályok 4.2. Tűzvédelmi feladatok 4.3. Eljárás tűz esetén

5. A szolgálatba lépés, váltás és a szolgálat befejezése

5.1. A szolgálatra jelentkezés 5.2. A váltás szabályai 5.3. A szolgálat befejezése

6. A mozdonyok felkészítése a szolgálatra, mozdonyátvétel, váltás

6.1. A mozdonyok felkészítése a szolgálatra 6.2. A mozdonyátvétel eljárása 6.3. Állomási személyzetváltás

7. A menetszolgálat

7.1. Szabályok a vontatási feladat teljesítése közben 8. A mozdonyok kiszerelése, kezelése menet után 9. Eljárás balesetek és menetakadályok esetén 10. Követendő eljárás havazáskor, hófúváskor, elfagyásveszély esetén és E.1. sz.

Utasítás 3. függelék 11. Éberségi és vonatbefolyásoló berendezések

11.1. Az idő- és az útarányos éberségi berendezés (ÉB) működési elve 11.2. A berendezések kezelési szabályai 11.3. Eljárás a különféle éberségi berendezés típusok hibái, működési zavarai

esetén 11.4. Az egyesített éberségi és vonatbefolyásoló berendezés (EÉVB) működési

elve 11.5. A berendezés kezelési szabályzata 11.6. Eljárás a pálya- és a járműberendezés hibái, működési zavarai esetén

12. Az egységes európai vonatbefolyásoló rendszer (ERTMS/ETCS)

12.1. Az egységes európai vonatbefolyásoló berendezés (ERTMS / ETCS) működési elve

12.2. A berendezés kezelési szabályzata 12.3. Eljárás a pálya- és a járműberendezés hibái, működési zavarai esetén

35

13. INDUSI vonatbefolyásoló berendezés 13.1. Az INDUSI vonatbefolyásoló berendezés működési elve 13.2. A berendezés kezelési szabályzata

14. MIREL vonatbefolyásoló

14.1. MIREL vonatbefolyásoló berendezés kezelési leírása 15. Kitöltési és kezelési utasítás a menetigazolvány vezetésére kötelezettek részére

(E.1.sz. Utasítás 7. függelék) 15.1. Az utasítás célja, hatálya 15.2. Az utasítás tartalma 15.3. A menetigazolvány kiállítása, kiadása, vezetése, visszavétele 15.4. Menetigazolvány kitöltésére kötelezettek 15.5. Tevékenységi kódok és magyarázata

16. Értekező berendezések, használatuk (E.1. sz. Utasítás 9. függelék)

16.1. A vonali és a helyi rádiórendszerek, mozdonyrádiók ismertetése, a vonali rádió felhasználására vonatkozó végrehajtási utasítás és a forgalmazási szabályok ismertetése

16.2. Helyi rádiórendszerek kezelésének általános szabályai 16.3. A pályatelefon, az utasítást adó hangszórós távbeszélő berendezés

ismertetése és a kezelésének általános szabályai 16.4. A mobiltelefon kezelésének szabályai

17. A mechanikus és elektronikus sebességmérő berendezések működési elve,

kezelése (E.1. sz. Utasítás 4. függelék) 17.1. A mechanikus sebességmérő berendezések felépítése 17.2. A rendszerbe állított elektronikus sebességmérő berendezések felépítése 17.3. Az adatrögzítés különböző módjai, a rögzített adatok fajtái 17.4. A berendezések kezelésére vonatkozó szabályok 17.5. Működési zavarok esetén történő eljárások 17.6. A regisztrált adatok jelentősége, kezelése, megőrzésének és

ellenőrzésének rendje 18. A vonatok műszaki vizsgálata (E.1. sz. Utasítás 2. függelék)

18.1. Indulás előtti vizsgálatok 18.2. Eljárás nehézmény, műszaki meghibásodás esetén

19. Az E. 2. sz. utasítás általános előírásai

19.1. E. 2. sz. Utasítás hatálya, tartalma 19.2. Az utasítás ismerete, betartása 19.3. A fékpróba tartására jogosult, illetve kötelezett dolgozók 19.4. A fékpróba résztvevőinak létszáma 19.5. A féktechnikailag leállított vonat fogalma

20. A vonatok fékpróbája

20.1. A teljes fékpróba esedékessége, tartalma 20.2. Egyszerűsített fékpróba esedékessége, tartalma 20.3. Egyedül közlekedő vontatójárművek fékpróbája 20.4. A fékpróba eredményének rögzítése és közlése

36

20.5. Az állvatartáshoz szükséges fékberendezés próbája 20.6. Vonali ellenőrző fékpróba

21. Fékberendezések üzemeltetése

21.1. A mozdonyvezető tennivalói a menetszolgálat előtt, illetve a vonatindulás előtt

21.2. A menetszolgálat 21.3. A fékberendezések használata hideg időben, a fékkezelést befolyásoló

időjárási tényezők szerepe 21.4. A légfékkel végzett tolatószolgálati tevékenység 21.5. A fékberendezés kezelése és vizsgálata a menet befejezése után 21.6. Az E.2. sz. Utasítás mellékletei és függelékei

22. E. 101. sz. Utasítás rendelkezési

22.1. Az üzemi munka, üzemi személyzet, a felsővezeték biztonsági övezete 22.2. Feszültség alatt álló berendezések, megközelítési távolság 22.3. Munkavégzés feltételei a villamosított vasútvonalon 22.4. Figyelmeztető jelek, kitűzésük, elhelyezésük 22.5. A szolgálat ellátás feltételei, jogosultság 22.6. Rendkívüli helyzetekben követendő eljárások

23. Eljárás balesetek esetén (E.1. sz. Utasítás 8. függelék)

37

18.1.8. Az „Általános munkabiztonsági ismeretek” tantárgy téma-, és óraterve

Sor-


Órák száma


1. A munkabiztonsági szabályozás felépítése, a munkabiztonsági oktatás és vizsgáztatás rendszere

2 0 2

2.

A forgalomban lévő vasúti vágányokon és azok közelében végzett munkák veszélyforrásai A baleset fogalma, bejelentési kötelezettség, következmények elhárítása

4 0 4

3.

Éjszakai munkavégzés, a munkaterület megvilágítása Rendkívüli körülmények között végzett munkák biztonsági előírásai

2 0 2

4. Az elsősegélynyújtás általános szabályai

4 2 6

5. Speciális egészségügyi ismeretek 4 2 6

Összesen: 16 4 20

Az „Általános munkabiztonsági ismeretek” tantárgy oktatásának célja:

A tantárgy oktatásának a célja, hogy megismertesse a képzésben résztvevőkkel a baleset megelőzést szolgáló ellenőrzések, intézkedések jelentőségét, a bekövetkezett balesetek esetén követendő eljárásokat.

Készítsen fel a baleset megelőzés, ezen belül elsősorban a munkavégzés közbeni magatartás szabályainak alkalmazására. Adjon áttekintést az egészségügyi és közlekedés-egészségtani ismeretekről, és az elsősegély nyújtás alapszabályairól.

Az „Általános munkabiztonsági ismeretek” tantárgy oktatásának

követelményei:


a munkabiztonsági szabályokat

a forgalomban lévő vasúti vágányokon és azok közelében végzett munkák szabályait,

a baleset megelőzés intézkedéseit, szabályait,

az elsősegélynyújtás alapszabályait,

speciális egészségügyi előírásokat.

38

Az „Általános munkabiztonsági ismeretek” tantárgy által megszerezhető

kompetenciák:


a munkabiztonsági szabályozásokat, szabályokat, és tévesztés nélkül tudja

alkalmazni azokat,

a vasúti járműveken, vágányokon végzett munka veszélyforrásait,

az elsősegélynyújtás szabályait.

Legyen képes alkalmazni a rendkívüli körülmények között végzett munkák

biztonsági előírásait.

Legyen tisztában a vezetési készséget negatívan érintő ártalmakkal, tudja értékelni

saját egészségi állapotát.

Témakörök

1. A munkabiztonsági szabályozás felépítése, a munkabiztonsági oktatás és

vizsgáztatás rendszere 1.1. A munkabiztonsági szabályozás felépítése 1.2. A vonatkozó jogszabályok ismertetése, a munkabiztonsági törvény 1.3. Az adott vasútvállalat Munkabiztonsági Szabályzata és a Helyi Függeléke 1.4. Az alkalmazás munkabiztonsági feltételei: új felvételes, régi dolgozó 1.5. A munkabiztonsági oktatás és vizsgáztatás rendszere 1.6. Munkahelyi ártalom, egyéni és kollektív védelem 1.7. Egyéni védőeszközök, védőitalok, tisztálkodási szerek juttatási rendje

2. A forgalomban lévő vasúti vágányokon és azok közelében végzett munkák

veszélyforrásai. A baleset fogalma, bejelentési kötelezettség, következmények elhárítása 2.1. A forgalomban lévő vasúti vágányokon és azok közelében végzett munkák

veszélyforrásai 2.2. A baleset fogalma, bejelentési kötelezettség, következmények elhárítása 2.3. A dolgozók életének, testi épségének, vagy egészségének sérelmével

kapcsolatos károk megtérítése 3. Éjszakai munkavégzés, a munkaterület megvilágítása. Rendkívüli körülmények

között végzett munkák biztonsági előírásai. 3.1. Éjszakai munkavégzés, a munkaterület megvilágítása 3.2. Rendkívüli körülmények között végzett munkák biztonsági előírásai

3.3. A 17/1993. (VII.1.) KHVM rendelete az egyes veszélyes tevékenységek biztonsági követelményeiről szóló szabályzatok kiadásáról

4. Az elsősegélynyújtás általános szabályai

4.1. Az elsősegélynyújtáshoz szükséges gyakorlati eszközök ismertetése, használatuk elsajátíttatásaA vérzések formái, vérzéscsillapítás

4.3. A törések fajtái, ellátásuk 4.4. Sebkötözések végrehajtása 4.5. Eszméletlen beteg ellátása, mesterséges lélegeztetés bemutatása,

gyakoroltatása

39

4.6. A sérült szállítása 4.7. A halál megállapíthatósága és az azt követendő eljárások

5. Speciális egészségügyi ismeretek

5.1. Elsősegélynyújtás villamos áram okozta baleset eseténA vasúti járművek, berendezések, szállított áruk egészségkárosító hatásai

5.3. A vasútüzemben használatos egészségvédő eszközök, elsősegély-nyújtó-csomagok a szolgálati helyeken és a vontatójárműveken

40

18.1.9. A „Tűz-, és környezetvédelmi alapismeretek” tantárgy téma-, és óraterve

Sor-


Órák száma


1. Általános tűzvédelem 3 0 3

2. Tűzoltókészülékek 1 1 2

3. Környezetvédelmi ismeretek 2 0 2

4. Környezeti ártalmak 4 0 4

Összesen: 10 1 11

A „Tűz-, és környezetvédelmi alapismeretek” tantárgy oktatásának célja:

A tantárgy oktatásának a célja, hogy megismertesse a képzésben résztvevőkkel a tűzvédelem általános szabályait és a vasút üzemben alkalmazott tűzoltó berendezéseket, járműtűz esetén követendő eljárásokat. Adjon áttekintést a környezetvédelem általános ismereteiről és a környezeti ártalmakról.

A „Tűz-, és környezetvédelmi alapismeretek” tantárgy oktatásának

követelményei:

A képzésben résztvevő:

a tűzoltó készülékeket szabályszerűen használni,

ismerje fel a többlet veszélyforrásokat, hatásukat lehetőség szerint tudja kiküszöbölni,

ismerje a környezetvédelem általános szabályait, a vasúti vontató- és vontatott járművek környezeti hatásait, az azok kiszolgálásánál követendő környezetvédelmi előírásokat.

A „Tűz-, és környezetvédelmi alapismeretek” tantárgy által megszerezhető

kompetenciák:

A képzésben résztvevő a tantárgy oktatásának végeztével legyen képes:

a tűzvédelem általános szabályait alkalmazni,

a tűzoltó készülékeket szabályszerűen, tévesztés nélkül kezelni,

felismerni a környezeti ártalmakat és alkalmazni a környezetvédelmi előírásokat.

Témakörök

1. Tűzvédelem

1.1. Általános tűzbiztonsági ismeretek, szabályok 1.2. A vasúti járművek sajátosságai tűzveszély szempontjából 1.3. Teendők járműtűz esetén

41

2. Tűzoltókészülékek 2.1. A vontató- és a vontatott járműveken rendszerben lévő tűzoltó készülékek

tulajdonságai, kezelése 3. Környezetvédelmi ismeretek

3.1. A környezetvédelem feladataA környezetszennyezés élővilágunkra való visszahatása

3.3. A vasúti vontató- és vontatott járművek környezeti hatásai, az azok kiszolgálásánál követendő környezetvédelmi előírások

4. Környezeti ártalmak

4.1. Zajártalom, levegő- és vízszennyezés a különböző technológiai műveletek során (hűtővíz-kezelés, olajcsere, töltés, lefejtés, stb.)

4.2. A környezetszennyező anyagok gyűjtése, tárolása

42

18.1.10. A „Jogi alapismeretek” tantárgy téma-, és óraterve

Sor-


Órák száma


1. A munkaügyi jogrendszer alapjai 2 0 2

2. A munkaidővel kapcsolatos szabályok, vasúti jogszabályok és az Európai Unió

4 0 4

Összesen: 6 0 6

A „Jogi ismeretek” tantárgy oktatásának célja:

A tantárgy oktatásának a célja, hogy megismertesse a képzésben résztvevőket az őket foglalkoztató vasútvállalat és a vasúti infrastruktúrát üzemeltető vállalat szervezeti felépítésével, ágazataival (szakszolgálataival), egységeivel, munkakörük vasúti közlekedés rendszerében elfoglalt helyével és szerepével. Adjon áttekintést a munkavállaló és a munkáltató jogaival és kötelezettségeivel kapcsolatban, a szolgálatképes állapotról, valamint a fegyelmi- és kártérítési felelősség jelentőségéről.

A „Jogi ismeretek” tantárgy oktatásának követelményei:

A képzésben résztvevő ismerje:

a foglalkoztató vasútvállalat és a közlekedés lebonyolításában résztvevő, a vasúti infrastruktúrát üzemeltető vállalat szervezeti felépítését, egységeit,

a munkakörének a vasúti közlekedés rendszerében elfoglalt helyét és szerepét,

a munkáltató jogait, kötelezettségeit,

a munkavállaló jogait, kötelezettségeit.

A „Jogi ismeretek” tantárgy által megszerezhető kompetenciák:


a foglalkoztató vasútvállalat felépítését, munkakörének a közlekedés rendszerében elfoglalt helyét, szerepét,

a munkavállalói jogait és kötelességeit, illetve a munkáltató jogait és kötelezettségeit,

a mozdonyvezetői munkakörre vonatkozó jogi előírásokat.

Témakörök

1. A munkaügyi jogrendszer alapjai

1.1. A munkaügyi jogrendszer felépítése, a jogszabályok egymáshoz való viszonya (Magyarország alaptörvénye, Munka Törvénykönyve, Kollektív Szerződés és Függelékei)

43

1.2. A munkaviszony alanyai, létesítése, megszűnése, megszüntetése 1.3. Munkaszerződés megkötése, kötelező elemei, módosítása, formai

követelményei 1.4. A munkavégzés szabályai 1.5. A munkavállaló és a munkáltató kötelességei 1.6. Munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés

2. A munkaidővel kapcsolatos szabályok, vasúti jogszabályok és az Európai Unió

2.1. Szolgálatképes állapot ellenőrzése, fegyelmi és kártérítési felelősség 2.2. A munkaidő és a pihenőidő 2.3. Teljes munkaidő, munkaidő-keretek, munkarendek 2.4. A munkaidő beosztása, rendkívüli munkavégzés 2.5. A munka díjazása, a munkabér védelme, költségek térítése 2.6. Törvény a vasútról, általános rendelkezések, állami és önkormányzati

feladatok 2.7. Munkavállalói jogok és kötelességek a vasútüzemben 2.8. Az Európai Unió története, a vasút szerepe az Európai Unióban 2.9. A vasút szervezeti felépítése és működése

44

19. Modulzáró ellenőrző kérdések/témakörök

Az „Általános szakmai ismeretek” modul írásbeli vizsgája a 19/2011 (V.10.) NFM rendelet által meghatározott témakörökön kívül, elektrotechnikai számítási példát és gyakorlati feladatot (menetigazolvány, fékpróba bárca kitöltés) is tartalmaz.

Általános műszaki, elektrotechnikai ismeretek

1. Milyen anyagi részecskéket ismer, jellemezze azokat! 2. Ismertesse a villamos áram és az egyenáram fogalmát! 3. Mit értünk áramerősségen, hogyan épül fel az egyszerű egyenáramú áramkör? 4. Ismertesse Ohm-törvényét, a villamos ellenállás fogalmát! 5. Ismertesse az ellenállások kapcsolási módjait, az eredő ellenállás

meghatározását! 6. Ismertesse Kirchoff csomóponti- és huroktörvényét! 7. Mit értünk az elméleti és valóságos feszültségforráson?

8. Ismertesse a feszültségforrások kapcsolásait! 9. Ismertesse az egyenáram teljesítményét és munkáját! 10. Mit jelent a villamos hatásfok, milyen veszteségeket ismer? 11. Ismertesse a villamos áram hatásait! 12. Ismertesse a villamos töltés, a dielektromos állandó, a feszültség és a potenciál

fogalmát! 13. Milyen erőhatások lépnek fel a villamos térben? 14. Ismertesse a kondenzátorok elvi felépítését, a kapacitás fogalmát, a

kondenzátorok kapcsolási módjait, az eredő kapacitást! 15. Milyen mágneses alapjelenségeket ismer? 16. Ismertesse az áramjárta egyenes vezető, egyenes tekercs (szolenoid)

mágneses terét, milyen erőhatások lépnek fel a mágneses térben? 17. Ismertesse Lorentz-törvényét! 18. Mi a mágneses térerősség, az indukció és fluxus, illetve a mágneses

permeabilitás? 19. Ismertesse a vas mágnesezési görbéjét, lágy- és kemény mágneses anyagok

esetén! 20. Ismertesse a mozgási és a nyugalmi indukciót, és az önindukció alapvető

jelenségeit, a Lenz-törvényét! 21. Ismertesse a váltakozó áram fogalmát! 22. Mit értünk periódusidőn, frekvencián, körfrekvencián? 23. Mit értünk négyzetes (effektív) középértéken? 24. Értelmezze a váltakozó áramú áramkörök ellenállását, milyen hatást fejt ki a

tekercs, a kondenzátor a váltakozó áramú áramkörben, mi az impedancia? 25. Ismertesse a teljesítmény és a villamos munka, a látszólagos, a hatásos és a

meddő teljesítmények fizikai tartalmát váltakozó áram esetén! 26. Ismertesse a fázisjavítás lehetőségeit kondenzátorok alkalmazásával, mit ért

rezonancián? 27. Ismertesse a háromfázisú váltakozó áram fogalmát, előállítását! 28. Ismertesse az átmeneti jelenségeket (tranziensek), az induktivitást, illetve

kapacitást tartalmazó áramkörökben! 29. Ismertesse a villamos ív fogalmát és a leggyakoribb ívoltási eljárásokat! 30. Ismertesse a szinkrongépek működési elvét és alapvető felépítését!

45

31. Értelmezze a szinkron fordulatszám, a szinkronozás és a terhelési szög fogalmát!

32. Mi a szinkrongépek stabilitásának alapja? 33. Ismertesse a fázisjavítás lehetőségeit szinkrongépek alkalmazásával! 34. Milyen különleges szinkrongépeket ismer, mit értünk villamos tengelyen? 35. Milyen szinkrongépeket ismer a nagyvasúti vontatójárműveken? 36. Ismertesse a transzformátorok működési elvét és leggyakoribb kialakításait

(különös tekintettel a mozdonytranszformátorokra)! 37. Ismertesse a feszültség- és áramváltók kialakítását! 38. Ismertesse a mágneses erősítőket és működésüket, alkalmazásukat a

vontatójárműveken! 39. Ismertesse az aszinkron gépek működési elvét és felépítését! 40. Ismertesse háromfázisú aszinkron gépek forgórészének csúszógyűrűs és

kalickás kialakítását! 41. Mi a slip fogalma, milyen üzemállapotokat ismer? 42. Ismertesse a különböző villamos gépek indítását és fordulatszám-

szabályozásának lehetőségeit, a motorok mezőgyengítéses üzemét! 43. Ismertesse az aszinkron vontatómotorok alkalmazásának módjait a

vontatójárműveken! 44. Ismertesse az egyfázisú, segédfázisos indukciós motorokat! 45. Ismertesse az egyenáramú gépek működési elvét és felépítését! 46. Milyen gerjesztési módokat ismer? 47. Mi az armatúra-visszahatás, hogyan csökkenthető? 48. Melyek az egyenáramú gépek fordulatszám-változtatásának lehetőségei, a

mezőgyengítés fogalma és megvalósítási módjai? 49. Ismertesse a forgásirány megváltoztatásának módjait! 50. Ismertesse a fontosabb egyenáramú gépek jelleggörbéit! 51. Ismertesse a villamos gépek alkalmazásait a vontatójárműveken! 52. Ismertesse a legfontosabb félvezető-fajtákat és azok alapvető tulajdonságait! 53. Ismertesse az egyenirányítók kialakítását a mozdonyokon! 54. Ismertesse a váltóirányítók kialakítását a mozdonyokon! 55. Mi a funkciója a váltakozó áramú szaggatónak? 56. Mi a funkciója az egyenáramú szaggatóknak? 57. Ismertesse a statikus átalakítók alkalmazását a vontatójárművekben! 58. Mi a meddőteljesítmény, milyen kompenzálási módjait ismeri? 59. Ismertesse az akkumulátorok csoportosítását, felépítését és működési elvét! 60. Ismertesse az akkumulátorok töltésével és az akkumulátor-töltő

berendezésekkel kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat! 61. Ismertesse a mozdonyon leggyakrabban használatos akkumulátor-töltő

berendezéseket, működésüket, üzemeltetésüket, hibalehetőségeiket, elhárításuk módját!

62. Ismertesse a gőzgép működési elvét! 63. Melyek az Otto- és a dízelmotorok szerkezetének és működésének alapvető

különbségei? 64. Ismertesse a valóságos dízelmotor munkafolyamatát! 65. Ismertesse a vasúti dízelmotorok felosztását! 66. Ismertesse a mechanika vontatási mechanika szempontjából legfontosabb

alapfogalmait, alapösszefüggéseit, mértékegységeit! 67. Mutassa be a vontatójárművek és kocsik pályairányú mozgásállapotát, a rájuk

ható erőket!

46

68. Melyek az alap és járulékos ellenállások? 69. Ismertesse a gördülési, csapsúrlódási és az ütközési (sínillesztési) ellenállás

kialakulását, a légellenállást befolyásoló tényezőket! 70. Mi az indítási ellenállás, melyek a vontatási ellenállás különleges összetevői? 71. Ismertesse a járművek alapellenállásait! 72. Ismertesse a pályaellenállásokat, az emelkedési és az ívben haladás

ellenállását! 73. Hogyan történik a vonóerő és a vonattovábbítási teljesítmény kialakulása,

ismertesse a tapadási tényezőt befolyásoló tényezőket, a kifejthető legnagyobb vonóerő mértékét!

74. Milyen vonóerő sebesség jelleggörbéket ismer, mi a tapadási és a gépezeti vonóerő?

75. Ismertesse a vonóerő kifejtés miatti tengelyterhelés változását, hatását a kifejthető vonóerőre!

76. Ismertesse a vasúti vontatójárművek energiafelhasználását befolyásoló ellenállásokat és veszteségeket!

77. Ismertesse a mechanikus, hidraulikus és villamos erőátvitelű dízel vontatójárművek hajtási rendszerének vonóerő és sebesség jelleggörbéit!

78. Ismertesse a villamos mozdonyok vontatási és villamos fékezési jelleggörbéit! 79. Ismertesse a menetábrákat, a gyorsításhoz szükséges és rendelkezésre álló

erőket, a vonali vontatójárművek energiafelhasználását! 80. Mit értünk a gazdaságos vonattovábbítás elvén! 81. Hogyan alakul a dízel és villamos tolatómozdonyok energiafelhasználása, mi a

módja a gazdaságos tolatás végrehajtásának! 82. Melyek az energiafelhasználást befolyásoló üzemi tényezők? 83. Milyen hatással van a vontatójárművek időalap, és teljesítmény kihasználás

növelésének az energiafelhasználásra? 84. Ismertesse a rendkívüli megállások és a kifuttatási sebesség hatását az

energiafogyasztásra! 85. Milyen lehetőségek vannak a dízel vontatójárművek üresjárati üzemidejének

csökkentésére? 86. Ismertesse a továbbított vonat sebességének hatását az energiafogyasztására! 87. Ismertesse a vonatfűtés és sűrített levegő előállítás energiaigényét!

Vasútüzemi technológiák

1. Ismertesse a forgalmi szolgálat, a KÖFI, KÖFE, az állomási, vonal, vonat, mozdony és irányító személyzet fogalmát!

2. Ismertesse az állomásokra, nyíltvonali szolgálati helyekre, nyíltvonalra vonatkozó fogalmakat!

3. Ismertesse a mozdonyokra, vonatokra vonatkozó fogalmakat! 4. Ismertesse a váltók alkatrészeit, ellenőrzésüket forgalombiztonsági szempontból! 5. Ismertesse a váltóalkatrészeket, állító-, és csúcsrögzítő szerkezeteket,

váltójelzőket! 6. Ismertesse a lezárható, le nem zárható, biztosított, nem biztosított váltókat! 7. Ismertesse a váltók szabványos állását, az alkalmazható sebességet a váltókon,

a használhatóságuk forgalmi feltételeit! 8. Ismertesse a közút-vasút a szintbeli keresztezését forgalombiztonsági

szempontból! 9. Hogyan történhet a vasúti pálya fedezése a közút-vasút szintbeli

keresztezésében!

47

10. Milyen síktolatási technikákat ismer? 11. Mi a gurítás, milyen fékezési módokat ismer tolatás közben? 12. Milyen vonatközlekedési technológiákat ismer? 13. Sorolja fel a közlekedést szabályozó személyeket? 14. Milyen lehet a közlekedés szabályozás rendszere? 15. Milyen közlekedési rendeket ismer? 16. Ismertesse a mozdonyon, vezérlőkocsin szolgálatot végzők létszámát! 17. Mikor teljesíthet a mozdonyvezető egyedül szolgálatot a vezetőálláson? 18. Sorolja fel a technikai feltételeit annak, hogy a mozdonyvezető egyedül

teljesíthessen szolgálatot a vezetőálláson? 19. Milyen forgalomirányítási rendszereket ismer? 20. Ismertesse irányítói szolgálat fogalmát! 21. Ismertesse az eljárást balesetek esetén, illetve a balesetvizsgálat rendszerét! 22. Melyek a mozdonyszemélyzet kötelezettségei a bekövetkezett baleset esetén? 23. Kik vesznek részt a balesetvizsgálatban? 24. Ismertesse a balesetvizsgálat folyamatát, dokumentumait! 25. Milyen külön engedéllyel fuvarozható küldeményeket ismer? 26. Ismertesse a rendkívüli küldeményeket, engedélyeit! 27. Ismertesse a típus és egyedi engedéllyel továbbítható küldeményeket! 28. Mi az eljárás a tengelyterhelést meghaladó kocsik esetén?

A vasúti pályákra vonatkozó ismeretek

1. Mit ért a vasúti pálya al- és felépítményén? 2. Melyek a vasúti pálya főbb jellemzői? 3. Mi jellemzi vasúti pálya vonalvezetését, lejt viszonyait? 4. Mi az alépítmény feladata, részei, jellemzői? 5. Mit ért vasúti műtárgyakon? 6. Mi a felépítmény feladata, részei, jellemzői? 7. Ismertesse a kitérők, keresztezések jellemzőit! 8. Mit ért vasúti pályafelügyelet alatt? 9. Ismertesse a villamosított vasútvonalak főbb energiaellátó berendezéseit! 10. Ismertesse a villamos felsővezeték hálózat elemeit!

11. Ismertesse a felsővezeték kialakítását, tartószerkezeteket, szakaszolókat, különféle szigeteléseket és szigetelőket, a fázishatárok kialakítását!

12. Ismertesse a fázishatár feladatát, felépítését! 13. Ismertesse a villamos felsővezetéki hálózat üzemállapotait, táplálási módjait! 14. Hogyan történik az alállomások kialakítása? 15. Melyek a villamos vontatás pályaelemei? 16. Mi a biztosítóberendezés fogalma, rendeltetése? 17. Melyek a biztosítóberendezés részei, csoportosításuk? 18. Ismertesse a jellemzőbb magyarországi állomási biztosítóberendezéseket! 19. Ismertesse a vonali biztosítóberendezések fajtáit! 20. Milyen útsorompókat ismer?

Vasúti fékberendezések, féktechnikai alapismeretek

1. Mi a vasúti fékberendezések feladata, csoportosításuk? 2. Mi a fékezés célja, a fékezőerő? 3. Mi a kerékpár-, illetve sínfékezés fogalma? 4. Mitől függ a súrlódási tényező értéke?

48

5. Ismertesse a fékezőerő kifejtésének változatait, legnagyobb értékét befolyásoló tényezőket!

6. Ismertesse a különböző fékezési módok előnyeit, hátrányait! 7. Melyek a fékezési módok kiválasztásának szempontjai és az együttműködésük

kérdései? 8. Melyek a fékszerkezetek osztályozásának alapvető szempontjai? 9. Ismertesse az átmenő, nem átmenő, önműködő, nem önműködő fékek

fogalmát és jellemző tulajdonságait! 10. Mutassa be a légnyomásos fékek Westinghouse-féle elrendezési vázlatát! 11. Melyek a Westinghouse-féle elrendezési vázlat elemei, elnevezésük,

feladataik? 12. Ismertesse a nagyvasúti gyakorlatban általánosan használt átmenő

légnyomásos önműködő fékkel kapcsolatos féktechnikai követelményeket! 13. Ismertesse a fékezést és oldást, mint féktechnikai alapműveletet! 14. Mi az érzékenység, érzéketlenség fogalma? 15. Melyek a fékberendezés kimeríthetőségének (statikus, dinamikus) kérdései? 16. Mi a fékhatás terjedési sebessége? 17. Ismertesse a fék önműködésének problémakörét! 18. Melyek a különböző vonatnemeknek megfelelő féknemek? 19. Ismertesse a fékrendszer kezelhetőségének fogalmát! 20. Melyek a mozdonyvezetői fékezőszelepek feladatai, csoportosításuk? 21. Melyek a félig nyomástartó fékezőszelepek jellegzetes elemei? 22. Melyek a nyomástartó fékezőszelepek jellegzetes elemei? 23. Milyen pneumatikus gépelemeket ismer? 24. Mutassa be a fékezőszelepek állásai és ezek jellemzői a nem önműködő és az

önműködő fék esetében! 25. Ismertesse a félig nyomástartó, illetve nyomástartó fékezőszelepek

kezelésének alapvető jellegzetességeit! 26. Ismertesse a kormányszelepek feladatait, a csoportosítás szempontjait! 27. Hogyan működnek a két-, és háromnyomásos kormányszelepek? 28. Melyek a két-, és háromnyomásos kormányszelepek alapvető tulajdonságai és

azok jellemzői? 29. Melyek a kormányszelepek közös kiegészítő tartozékai? 30. Hogyan valósul meg a fékberendezések egységműködése? 31. Ismertesse a különböző fékezőszelep és kormányszelep rendszerek

együttműködését, valamint a helyes fékkezelés összefüggését! 32. Ismertesse a levegő sűrítésével kapcsolatos alapösszefüggéseket, a

politropikus állapotváltozás jellemzőit! 33. Ismertesse a légsűrítők csoportosítását szerkezetük alapján! 34. Jellemezze a motoros légsűrítőket szerkezeti felépítés és működés alapján,

melyek a kiegészítő berendezéseik, milyen a kenési rendszerük? 35. Mutassa be a csavar, illetve a forgólapátos légsűrítőket! 36. Melyek a légsűrítők legfontosabb üzemi paraméterei? 37. Ismertesse a légsűrítő szabályozási módókat! 38. Hogyan valósul meg a sűrített levegő tárolása, szállítása, állapotának javítása? 39. Mi teszi szükségessé a sűrített levegő tárolását a mozdonyokon, milyen

funkciókat követel ez meg? 40. Hogyan van kialakítva a légtartályok szerkezete, mi az elnevezésük, tartozékai

és hogyan zajlik a vizsgálatuk? 41. Melyek a légtartályok víztelenítési és tisztítási lehetőségei?

49

42. Milyen a levegő szállítására használt csővezetékek kialakítása, azok elhelyezése, elnevezése, csőkötések, és a kapcsolódó kisebb légfék szerelvények?

43. Milyen szerepük van visszacsapó, a biztonsági szelepeknek, és a víztelenítő szerelvényeknek?

44. Melyek a csővezetékek járművek közötti összekapcsolására szolgáló elemek és színjelölésük?

45. Melyek a sűrített levegő állapotának javítására hivatott szerkezetek, azok működése és beépítési helyei?

46. Ismertesse a fékberendezés mechanikus elemeit! 47. Melyek a fékrudazat feladatai, elemei? 48. Ismertesse a rudazatáttétel és hatásfok fogalmát! 49. Ismertesse a fékrudazat szerkezeti részeit! 50. Ismertesse a fékhengerek felépítését, működését, szerkezeti kialakítását,

méreteit! 51. Miért szükséges a fékrudazat állítása? Ismertesse a kézi és önműködő

rudazatállítókat! 52. Mi a kézi- és rögzítőfékek feladata, milyen a szerkezeti kialakításuk,

kezelésük? 53. Ismertesse a kompakt tuskós fék egységek szerkezetét! 54. Milyen a tárcsafékes járművek rudazatának elrendezése? 55. Ismertesse a kézi- és légfék rudazatának együttműködését! 56. Ismertesse a vontató és vontatott járművek fékrudazat rendszereit és azok

sajátosságait! 57. Milyenek a fék energiaátalakítást végző elemei? 58. Milyen a féktuskók anyaga, kialakítása, jelölése és rögzítése? 59. Ismertesse az egyszeres és iker féktuskósaruk, öntöttvas féktuskófajták

kialakítását! 60. Ismertesse a műanyag féktuskók, a tárcsás fékek fékbetétjei, betéttartói

szerkezetét! 61. Ismertesse a féktárcsák elhelyezését a tengelyen, kerékvázon, féktengelyen! 62. Hogyan történik a kopógyűrűk rögzítése, cseréje, melyek a hibái? 63. Hogyan történik a féktuskók biztosítása, függesztése? 64. Hogyan adódik át fékezőerő a súrlódó elemekről a járműalkatrészekre? 65. Ismertesse a vontatójárműveken alkalmazott rögzítő fékeket! 66. Ismertesse a rugóerő tárolós egységgel kiegészített fékhengerek működését! 67. Ismertesse a rugóerő tárolós fékberendezés tehermentesítését, állapot

ellenőrző berendezéseit! 68. Ismertesse a vontatójárműveken alkalmazott fékberendezések

együttműködését! 69. Ismertesse a vontatójárműveken alkalmazott hajtómű fékezési módokat! 70. Ismertesse a vontatójárműveken alkalmazott villamos fékezési módokat! 71. Ismertesse a vontatójárműveken alkalmazott fékberendezéseket és azok

együttműködését! 72. Ismertesse a mozdonyokon alkalmazott önműködő fékberendezések elemeit

és felépítésüket! 73. Ismertesse a motorkocsikon alkalmazott önműködő fékberendezések elemeit

és felépítésüket! 74. Ismertesse a személyszállító kocsik fékrendszereit! 75. Ismertesse a személyszállító járművek egyszerű fékrendszerének elvi vázlatát!

50

76. Ismertesse a Knorr KEs típusú tuskós fékes gyorsvonati fékrendszer működését!

77. Milyen gyorsvasúti fékrendszereket ismer? 78. Melyek a fékrendszerek jellemzői és kiegészítő elemei? 79. Ismertesse a nagyteljesítményű, sebességfüggő elektromágneses sínfékkel

kiegészített fékrendszereket és kiegészítő elemeiket! 80. Ismertesse az elektronikus csúszásgátló berendezés működését! 81. Melyek a személyszállító járművek fékrendszerének fejlődési irányai,

ismertesse az elektropneumatikus fékvezérlés fajtáit! 82. Ismertesse a légfék kezelőszerkezeteinek kialakítását, elrendezését! 83. Hogyan történik a kiiktató váltók elhelyezése, a vonatnem-váltók kialakítása,

elrendezésük személyszállító járműveken? 84. Hogyan történik a vészfék-berendezések kialakítása, kezelése, elrendezése,

mi a szerepe a vészfék-áthidaló berendezésnek? 85. Milyen a kézifékek szerkezeti kialakítása, feloldásuk módja, hatásosságuk

ellenőrzése, a kézifékkel fékezett tengelyek? 86. Ismertesse a fékfeliratok tartalmát! 87. Ismertesse a teherszállító járművek egyszerű fékrendszerének elvi vázlatát! 88. Ismertesse a többszekciós nagysebességű teherkocsik fékrendszereket! 89. Mi a raksúlyfékezés alapelve, melyek a raksúlyfékezési módszerek? 90. Ismertesse a mechanikus és pneumatikus raksúlyfékezés berendezéseit! 91. Melyek a teherkocsik fékrendszereinek fejlődési irányai? 92. Milyen a légfék kezelőszerkezeteinek kialakítása, elrendezése? 93. Hogyan történik a kiiktató váltók elhelyezése, vonatnem-váltók kialakítása,

elrendezése teherkocsikon? 94. Ismertesse a raksúlyváltók fajtáit, kialakításukat!

Általános vontatójármű ismeret

1. Ismertesse a vontatási nemeket, és a vontatójárművek jellemzőit! 2. Ismertesse a vontatójármű építésének szempontjait! 3. Ismertesse a különböző vontatási feladatokat és a vontatójárművek

kiválasztásának szempontjait! 4. Milyen jellegzetes szerkezeti elemek jellemzik a gőzmozdonyokat? 5. Milyen jellegzetes szerkezeti elemek jellemzik a dízelmozdonyokat? 6. Milyen szerkezeti elemek jellemzik a villamos mozdonyokat? 7. Ismertesse az alváz és mozdonyszekrény felépítését, a vonó és

ütközőkészülékek kialakítását! 8. Mi a vasúti alvázak feladata, milyen az igénybevétele? Ismertesse a mozdony és

motorkocsi alvázak kialakítását! 9. Ismertesse a mozdonyszekrény kapcsolódásának módozatait az alvázhoz, milyen

az önhordó és szerelt szekrény? 10. Ismertesse a hagyományos és a központi vonó és ütközőkészülékek fajtáit és

felszerelését a járműre! 11. Ismertesse a vezetőállások elrendezését, a vezetőasztalok kialakítását,

kezelőszervek, jelzések és műszerek elhelyezését! 12. Ismertesse a futómű és hordmű, jellemző geometriai méreteit, a vasúti kerékpár

futásának jellemzőit! 13. Mi a kerékpárok feladata, milyen az abroncsos és monoblokk kerékpárok

kialakítása, méretei?

51

14. Ismertesse a vasúti kerékpár üzemét, haladását a pályán, a terelőerőket, kisiklás elleni biztonság jellemzőit!

15. Milyen a kerékpárok csapágyazása, siklócsapágy és gördülőcsapágy szerkezete? 16. Melyek a kerékpárvezetések lehetséges módozatai, rugózás, rugófajták,

lengéscsillapítás szükségessége és kialakítása? 17. Melyek a gyakorlatban előforduló rendellenességek, meghibásodások a

kerékpároknál és a hordműnél? 18. Ismertesse a forgóvázak fajtáit, meghibásodásaikat, kapcsolatukat a

járműszekrénnyel! 19. Mi a forgóváz feladata, hogyan történik a kerékpárok bekötése a forgóvázba? 20. Ismertesse a főkeret és a forgóváz csatlakozó és felfekvő helyeit, a forgócsapok,

csúszótámok kialakítását, kenését! 21. Hogyan valósul meg a vonóerő átadás a kerékpártól a jármű főkeretére, melyek a

gyakorlatban előforduló rendellenességek, meghibásodások? 22. Hogyan történik a hajtónyomaték átadása mechanikus és hidraulikus

erőátvitelnél? 23. Ismertesse a mechanikus erőátvitelű jármű erőátviteli láncát, a csatlórudas és

kardánhajtást! 24. Ismertesse a dízel-hidraulikus jármű erőátvitelét, az egyes szerkezeti elemek

funkcióját! 25. Milyen a tengelyhajtások felépítése, mi a hajtási rendszerben található

mechanikus elemek és a nyomatéktám feladata és kialakításai? 26. Hogyan történik a hajtónyomaték átadása villamos hajtásnál? 27. Melyek a vontatómotor elhelyezésének, rögzítésének módjai? 28. Ismertesse a monomotoros, a marokágyas és a kardánhajtást! 29. Ismertesse a különböző hajtási megoldások jellegzetességeit, előnyeit és

hátrányait!

Általános vontatott jármű ismeret

1. Ismertesse a vasúti kocsik fogalmát, felosztását! 2. Ismertesse a személy- és teherkocsik csoportosítását! 3. Ismertesse a tengelyterhelés, kerékterhelés, folyómétersúly, rakszelvény,

szerkesztési szelvény fogalmát! 4. Ismertesse a vasúti kocsik feliratait, számozásait, a vasúti kocsikon alkalmazott

jeleket! 5. Ismertesse a kerékpár szerkezeti elemeit! 6. Milyen az abroncsos kerék kialakítása, az abroncs sérülései, vizsgálata? 7. Milyen a monoblokk kerék kialakítása, sérülései, vizsgálata? 8. Ismertesse a féktárcsák beépítési módjait és jellemző sérüléseiket! 9. Ismertesse a speciális (Ro-La) kerékpárok kialakítását!

10. Ismertesse a kerékpárok csapágyazását, a tengely kialakítását és vizsgálatukat! 11. Ismertesse a sikló- és gördülőcsapágy típusokat, a hőnfutás fogalmát! 12. Ismertesse az abroncsos és a monoblokk kerekek vizsgálatának szempontjait! 13. Ismertesse a hordmű kialakításának fajtáit és szerkezeti részeit! 14. Ismertesse a hordrugó, rugótám és az ágyvezeték szerepét, meghibásodásuk

esetén a teendőket! 15. Mi a forgóváz feladata, ismertesse a forgóvázak csoportosítását! 16. Melyek a forgóváz szerkezeti elemei és azok feladata? 17. Hogyan történik a szerkezeti elemek kialakítása a teherkocsi forgóvázak, illetve

a személykocsi forgóvázak esetén?

52

18. Milyen alvázszerkezeteket ismer? 19. Mi az alváz feladata és hogyan osztályozzuk? 20. Ismertesse a közvetlen futóműves alvázakat! 21. Milyen különleges kivitelű alvázakat ismer? 22. Melyek a kocsiszekrény tartozékai? 23. Milyen a személykocsik szekrény kialakítása, ismertesse a térhatároló

szerkezeteket! 24. Ismertesse a hő- és hangszigetelés kialakítását, a nyílászáró szerkezeteket! 25. Ismertesse a külső szerelvényeket, és az utas kényelmi berendezéseket! 26. Mi jellemzi a teherkocsik szekrényeit, felépítményét? 27. Ismertesse a tartálykocsik kialakítását, szerelvényeit! 28. Milyen előírások vonatkoznak a kapcsoló- és vonókészülékekre? 29. Milyen előírások vonatkoznak az ütközőkészülékekre? 30. Melyek a vonó-, és ütközőkészülékek elemei? 31. Ismertesse az energiaemésztős ütközőkészülékeket! 32. Ismertesse a gumirugós, elasztomer, hidropneumatikus ütközőkészülékeket! 33. Hogyan történik az ütközőkészülékek vizsgálata, melyek a karbantartási

veszélyforrásai? 34. Ismertesse a önműködő ütköző- és vonókészülékek fajtáit! 35. Milyenek a tengelyátszerelt, illetve a széles nyomtávolságú kocsik

vonókészülékei? 36. Ismertesse az európai önműködő vonókészülék jellemzőit! 37. Ismertesse az önműködő ütköző- és vonókészülékek beépítését, kezelési

sajátosságait! 38. Ismertesse a kombinált ütköző és vonókészüléket! 39. Milyen motoros hűtőkocsikat és hűtésmódokat ismer? 40. Melyek a kombinált közúti és vasúti fuvarozás eszközei és feltételei? 41. Melyek a konténerek fő jellemzői, vizsgálatuk, rakodásuk? 42. Hogyan történhet a félpótkocsi szállítása? 43. Milyen a zsebes-, a kosaras-, és a kerékfészkes kocsi? 44. Milyen cserefelépítményes eszközöket ismer? 45. Ismertesse a RO-LA szerelvények legfőbb jellemzőit! 46. Ismertesse az RO-LA vonatok járműszerkezeti sajátosságait! 47. Mi az a kombitrailer rendszer? 48. Mi a teendő hőnfutott-, siklott kocsik esetén? 49. Mi az eljárás futó-, illetve hordmű sérülés esetén?

Általános üzemeltetési alapismeretek

1. Ismertesse az E. 1. sz. Utasítás hatályát, tartalmát, az utasítás ismeretére, betartására vonatkozó előírásokat!

2. Melyek az E. 1. sz. Utasítás kapcsolódó műszaki utasítások? 3. Mik a mozdonyok személyzeti betöltésének, kiszolgálásának szabályai? 4. Mik a mozdonyszolgálatra beosztás feltételei? 5. Ismertesse az E. 1. sz. Utasítás szolgálati magatartásra vonatkozó szabályait! 6. Ismertesse az E. 1. sz. Utasítás műszaki kiszolgálásra vonatkozó szabályait! 7. Ismertesse az E. 1. sz. Utasítás óvórendszabályait! 8. Ismertesse az E. 1. sz. Utasítás tűzvédelmi feladatokra vonatkozó előírásait! 9. Mi az eljárás járműtűz esetén?

10. Ismertesse az E. 1. sz. Utasítás szolgálatra jelentkezésre vonatkozó szabályait! 11. Ismertesse az E. 1. sz. Utasítás személyzetváltásra vonatkozó szabályait!

53

12. Ismertesse az E. 1. sz. Utasítás szolgálat befejezésére vonatkozó szabályait! 13. Hogyan kell felkészíteni a mozdonyokat a szolgálatra? 14. Hogyan történik a mozdonyátvétel? 15. Hogyan történik az állomási személyzetváltás? 16. Ismertesse az E. 1. sz. Utasítás menetszolgálatra vonatkozó szabályait! 17. Hogyan történik a mozdonyok kiszerelése, kezelése menet után? 18. Mi a teendő hordrugó törés esetén? 19. Ismertesse az elmozdult és a laza abroncs fogalmát! 20. Ismertesse a teendőket ütköző sérülés, nagymérvű kerék laposodás és hőnfutás

esetén! 21. Mi az eljárás balesetek és menetakadályok esetén? 22. Mi a követendő eljárás havazáskor, hófúváskor, elfagyásveszély esetén? 23. Mi az idő- és az útarányos éberségi berendezés (ÉB) működési elve? 24. Ismertesse az éberségi berendezések kezelési szabályait! 25. Mi az eljárás a különféle éberségi berendezés típusok hibái, működési zavarai

esetén? 26. Mi az egyesített éberségi és vonatbefolyásoló berendezés (EÉVB) működési

elve? 27. Mi az eljárás az egyesített éberségi és vonatbefolyásoló berendezés pálya- és a

járműberendezés hibái, működési zavarai esetén? 28. Ismertesse az egységes európai vonatbefolyásoló rendszer jellemzőit! 29. Ismertesse az egységes európai vonatbefolyásoló berendezés (ERTMS / ETCS)

működési elvét! 30. Ismertesse az egységes európai vonatbefolyásoló berendezés (ERTMS / ETCS)

különleges üzemmódjait! 31. Ismertesse az INDUSI vonatbefolyásoló berendezés működési elvét! 32. Ismertesse a MIREL vonatbefolyásoló berendezést! Mi a teendője a

mozdonyvezetőnek D1 teszt esetén? 33. Milyen szabályok vonatkoznak a menetigazolvány kiállítására, kiadására,

vezetésére, visszavételére? 34. Kik kötelezettek a menetigazolvány kitöltésére? Mit nevezünk tevékenységi

kódoknak? 35. Ismertesse a vonali és a helyi rádiórendszereket, az alkalmazott

mozdonyrádiókat, a vonali rádió felhasználására vonatkozó forgalmazási szabályokat!

36. Melyek a helyi rádiórendszerek kezelésének általános szabályai? 37. Ismertesse az pályatelefon, az utasítást adó hangszórós távbeszélő berendezés

kezelésének általános szabályai? 38. Melyek a mobiltelefon kezelésének szabályai? 39. Ismertesse a mechanikus és elektronikus sebességmérő berendezések

működési elvét, kezelését! 40. Ismertesse a mechanikus sebességmérő berendezések felépítését! 41. Ismertesse a rendszerbe állított elektronikus sebességmérő berendezések

felépítését! 42. Ismertesse a menetadatok rögzítésének különböző módjait, a rögzített adatok

fajtáit! 43. Ismertesse a sebességmérő-regisztráló berendezések kezelésére vonatkozó

szabályokat! 44. Ismertesse a sebességmérő berendezés működési zavarai esetén követendő

eljárásokat!

54

45. Mi a regisztrált menetadatok jelentősége, kezelése, megőrzésének és ellenőrzésének rendje?

46. Ismertesse az indulás előtti vonatvizsgálatokat, azok tartalmát! 47. Mi a helyes eljárás vonattovábbítás közben előforduló vontatott jármű

nehézmény, műszaki meghibásodás esetén? 48. Ismertesse az E. 2. sz. Utasítás hatályát, tartalmát, az utasítás ismeretére,

betartására vonatkozó előírásokat! 49. Ismertesse a fékpróba tartására jogosult, illetve kötelezettek körét! 50. Kik vesznek részt a fékpróba végrehajtásában? 51. Mit takar a féktechnikailag leállított vonat fogalma? 52. Ismertesse a teljes fékpróba esedékességét, tartalmát! 53. Ismertesse az egyszerűsített fékpróba esedékességét tartalmát! 54. Hogyan történik az egyedül közlekedő motorkocsik fékpróbája? 55. Ismertesse a fékpróba eredményének, rögzítésének és közlésének szabályait! 56. Hogyan történik az állvatartáshoz szükséges fékberendezések próbája? 57. Ismertesse a vonali ellenőrző fékpróba végrehajtására vonatkozó előírásokat! 58. Ismertesse a mozdonyvezető féktechnikai tennivalóit a menetszolgálat

megkezdése, illetve a vonat indulása előtt! 59. Ismertesse a mozdonyvezető féktechnikai tennivalóit a menetszolgálat során! 60. Ismertesse a fékberendezések használatát hideg időben, a fékkezelést

befolyásoló időjárási tényezők szerepét! 61. Milyen előírások vonatkoznak a légfékkel végzett tolatószolgálati tevékenységre? 62. Hogyan történik a fékberendezés kezelése és vizsgálata a menetszolgálat

befejezése után? 63. Mit tartalmaznak az E.2. sz. Utasítás mellékletei és függelékei? 64. Ismertesse az üzemi munka, az üzemi személyzet, a felsővezeték biztonsági

övezete fogalmát! 65. Mit tekintünk feszültség alatt álló berendezésnek, ismertesse a megközelítési

távolság értékét! 66. Melyek a munkavégzés feltételei a villamosított vasútvonalon? 67. Mikor tekintjük feszültségmentesnek a felsővezetéki hálózatot! 68. Ismertesse a villamos üzemi figyelmeztető jeleket, kitűzésük, elhelyezésük

szabályait! 69. Ismertesse a villamosított vasútvonalon a rendkívüli helyzetekben követendő

eljárásokra vonatkozó szabályokat! 70. Eljárás villamos balesetek esetén.

Általános munkabiztonsági ismeretek

1. Ismertesse a munkabiztonsági szabályozás rendszerét! 2. Mire vonatkoznak a munkabiztonságra vonatkozó jogszabályok, a

munkabiztonsági törvény? 3. Mit tartalmaz a vasútvállalat Munkabiztonsági Szabályzata? 4. Melyek a vasúti járművezetők alkalmazásának munkabiztonsági feltételei? 5. Ismertesse a munkabiztonsági oktatás és vizsgáztatás rendszerét! 6. Ismertesse a munkahelyi ártalom, az egyéni és kollektív védelem fogalmát! 7. Ismertesse az egyéni védőeszközök, védőitalok, tisztálkodási szerek juttatási

rendjét! 8. Melyek a forgalomban lévő vasúti vágányokon és azok közelében végzett

munkák veszélyforrásai? 9. Mi a baleset fogalma, bejelentési kötelezettség, következmények elhárítása?

55

10. Milyen szabályok vonatkoznak a dolgozók életének, testi épségének, vagy egészségének sérelmével kapcsolatos károk megtérítésére?

11. Melyek az éjszakai munkavégzés, a munkaterület megvilágítása, a rendkívüli körülmények között végzett munkák biztonsági előírásai?

12. Milyen szabályok vonatkoznak az éjszakai munkavégzésre, a munkaterület megvilágítására?

13. Milyen szabályok vonatkoznak a rendkívüli körülmények között végzett munkákra?

14. Melyek az elsősegélynyújtás általános szabályai? 15. Ismertesse az elsősegélynyújtáshoz szükséges gyakorlati eszközöket,

használatukat! 16. Ismertesse a vérzések formáit, vérzéscsillapítás módjait! 17. Milyen töréseket ismer, fajtái, ellátásuk? 18. Hogyan hajtható végre a sebkötözés? 19. Hogyan történik az eszméletlen beteg ellátása, a mesterséges lélegeztetés? 20. Ismertesse a sérült szállítására vonatkozó szabályokat! 21. Hogyan történik az elsősegélynyújtás villamos áram okozta baleset esetén? 22. Melyek a vasúti járművek, berendezések, szállított áruk egészségkárosító

hatásai? 23. Ismertesse a vasútüzemben használatos egészségvédő eszközöket, az

elsősegélynyújtó-csomagok elhelyezésére vonatkozó előírásokat a szolgálati helyeken és a vontatójárműveken!

Tűz-, és környezetvédelmi alapismeretek

1. Milyen általános tűzbiztonsági szabályok érvényesek a vasúti járművezetőkre? 2. Melyek a vasúti járművek sajátosságai tűzveszély szempontjából? 3. Mi a teendő járműtűz esetén? 4. Ismertesse a vontató- és a vontatott járműveken rendszerben lévő tűzoltó

készülékek tulajdonságait, kezelésüket! 5. Mi a környezetvédelem feladata? 6. Mit ért környezetszennyezés élővilágunkra való visszahatása alatt? 7. Ismertesse a vasúti vontató- és vontatott járművek környezeti hatásait, az azok

kiszolgálásánál követendő környezetvédelmi előírásokat! 8. Mi a zajártalom, milyen levegő- és vízszennyezés keletkezhet a különböző vasúti

technológiai műveletek során? 9. Hogyan történik a környezetszennyező anyagok gyűjtése, tárolása?

Jogi alapismeretek

1. Melyek a munkaügyi jogrendszer alapjai? 2. Ismertesse a munkaügyi jogrendszer felépítését, a jogszabályok egymáshoz való

viszonyát! 3. Kik a munkaviszony alanyai, hogy zajlik a létesítésük, megszűnésük,

megszüntetésük? 4. Hogyan történik a munkaszerződés megkötése, mik a kötelező elemei,

módosítása, formai követelményei? 5. Ismertesse a munkavégzés általános szabályai? 6. Melyek a munkavállalók, illetve a munkáltatók általános érvényű kötelességei? 7. Ismertesse a munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés eseteit!

56

8. Ismertesse a munkaidővel kapcsolatos szabályokat, vasúti járművezetőkre vonatkozó külön előírásokat!

9. Hogyan történik a szolgálatképes állapot ellenőrzése, mit takar a fegyelmi és kártérítési felelősség?

10. Mik a munkaidő és a pihenőidő fajtái? 11. Ismertesse a teljes munkaidő, munkaidő-keretek, munkarendek fogalmát! 12. Mi vonatkozik a munkaidő beosztásra, rendkívüli munkavégzésre? 13. Mit jelent a munka díjazása, a munkabér védelme, költségek térítése? 14. Ismertesse a vasúti törvényt, melyek az általános rendelkezések, melyek az

állami és önkormányzati feladatok? 15. Ismertesse a munkavállalói jogokat és kötelességeket a vasútüzemben!

országos közforgalmú vasúti pályahálózaton vonatokat...

Documents