Dr.

Fa

rag

ó L

ász

ló

ORSZÁGOS TELEPÜLÉSHÁLÓZAT-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ (OTfK)

TERÜLETFEJLESZTŐK NAPJA2009. október 8. Balatonkenese

2009. 10. 08. 2

,

A területfejlesztés értelmezése

• A „területfejlesztés” integráló kategória, amely többek között magába foglalja – a különböző téregységek (ország, régiók, megyék

kistérségek) területi szemléletű fejlesztését– a településhálózat-fejlesztést– a településfejlesztést (?) ↔ Területfejlesztési törvény

• Országos Területfejlesztési Koncepció terrénuma (parlamenti határozat)

2009. 10. 08. 3

,Miért van szükség Országos Településhálózat-

fejlesztési Koncepcióra (OTfK)

• Az állam a közszolgáltatásait térbeli hálózatokba szervezve teljesíti. Ez történhet:– Minden tárca saját ágazati elvei alapján különbözőképpen tervezi

és szervezi– Szakmailag megalapozottan, társadalmilag egyeztetve a

parlament által legitimált egységes elvek alapján• 1971-ben készült az utolsó, amit a 80-as években

módosítottak. Elutasítás, majd rehabilitáció.• Településfejlesztési/városfejlesztési politika hiánya • OTK csak részben foglalkozik településhálózati

kérdésekkel

2009. 10. 08. 4

,

Területi dokumentumok és a köztük lévő kapcsolat

• Készült számos háttérdokumentum, tanulmány • Jelenleg két alapvető dokumentum és egy

információs rendszer formálódik: – A magyar településhálózat helyzete és jövője

(helyzetértékelés, problémafeltárás)– Országos településhálózat-fejlesztési koncepció

• Kapcsolata az OTK-val és az OTrT-vel?• Azokkal összhangban készül és önálló országgyűlési

határozatban fogadják el (ez van a kormányprogramban)• Beépül azokba (ez az RKK álláspontja) + Tf. törvény

2009. 10. 08. 5

,Magyarország policentrikusságának mérése

rang-nagyság megoszlás, fő/FUA (FVT)

• Budapest 2,58-szor nagyobb a településhálózathoz képest! Nagyvárosaink elmaradnak a „várttól”

• Európában Magyarország rendelkezik a leglaposabb megoszlással! Ha Budapesttől eltekintünk, a legkiegyen-súlyozottabb, legpolicentri-kusabb a településhálózat?

2009. 10. 08. 6

,Magyarország policentrikusságának mérése

rang-nagyság megoszlás, GDP/FUA (FVT)

• Hasonló helyzet– Budapest

„túlreprezentáltsága” 5.39-szoros

– Nagyvárosaink alulteljesítenek

• Ettől eltekintve az egyik „legkiegyenlítettebb” (-0,72) struktúra!

2009. 10. 08. 7

,A településhálózat-fejlesztési politika funkciói és

szemlélete

• A különböző típusú és funkciójú települések hálózatként/rendszerként való működésének az elősegítése

• javaslatot tesz az országgyűlés, a központi állami szervek és az önkormányzatok közös feladatellátásának térbeli kereteire, intézményeire és eszközeire

• Nem egyszerűen leképezi a településhálózatot, hanem normatív elvek alapján dinamikájában/tendenciájában kíván hatni a településhálózatra, a hozzá igazodó funkcióteljesítésre

2009. 10. 08. 8

,

A településhálózat-fejlesztés alapelvei

• A magyar fejlesztéspolitika kövesse az Európai Unió szakpolitikai elveit és feleljen meg a magyar sajátosságoknak

• Törekedjen a hatékonyság (versenyképesség, koncentráció), a méltányosság (szolidaritás, területi kohézió) és a fenntarthatóság elveinek összeegyeztetésére, egyidejű érvényesítésére

• Biztosítson lehetőséget a helyi adottságokon nyugvó helyi kezdeményezésekre

• A térségi (regionális) és a települési szemlélet összehangolása• A funkciómegosztás, specializáció és az együttműködés

elősegítése

2009. 10. 08. 9

,

Átfogó célok 2020-ig

• Nemzetközileg versenyképes policentrikus városhálózat kialakulásának és működtetésének az elősegítése.

• Az elérhetőség és hozzáférés biztosítása, a közlekedési és az IKT-rendszerek kiemelt fejlesztése.

• Új típusú, kiegyensúlyozott város–vidék viszony kialakítása (ESDP).

• Közszolgáltatások hatékony és méltányos területi szerkezetben történő fejlesztése.

• A hálózati elemek együttműködésének erősítése.• A települések értékeivel való fenntartható gazdálkodás.

2009. 10. 08. 10

,A településhálózat-fejlesztési politika alappillérei

(vitakérdések)

• Funkcionális megközelítés– Az egyes elemek nem önmagukban, hanem a rendszerben betöltött funkciói

alapján értékelhetőek és fejlesztendőek– a (városi) gazdaság és a közszolgáltatási rendszerek (oktatás, EÜ stb.)

előtérbe helyezése (az ipar/gazdaság fejlődése alakította a településszerkezetet, az urbanizáció folyamatát)

• Alapegység? Legkisebb központilag szabályozott építőelem?– Települések jelentős része önmagában nem megítélhető és nem képes a

megkívánt funkciók teljesítésére. – A kistérségek és munkaerő vonzáskörzetek a kiinduló vizsgálati egységek

(status quo)! funkcionális városi térségek• A hálózat működése vertikális (hierarchia) és horizontális

együttműködéseken alapul

2009. 10. 08. 11

,

Funkcionális városi térségek (FVT)

• A város, mint térszervező, munkaerő-piaci és szolgáltató központ és az általa integrált térség (lehet két, vagy több központ is)

• Város és vidéke, a vidék és a központja, lokalitás, életvilág, városrégió• Magyar előzmények (Erdei, Bibó stb.) és az európai ESPON kutatások magyar

sajátosságoknak megfelelő újrafogalmazása• Ez formai kereteket adhat az új város–falu viszony megteremtéséhez (ESDP)• Nagyságát alapvetően meghatározza a munkaerővonzás, a szolgáltatások

vonzáskörzetei és az elérhetőség.• Vertikális munkamegosztásban elfoglalt helyet meghatározza:

– A népesség nagyságrendje– a funkciók komplexitása (köz- és üzleti szolgáltatások stb.)– Gazdasági erő/aktivitás (munkahely, GDP stb.)– Településhálózati adottságok, földrajzi helyzet

2009. 10. 08. 12

,

Policentrizmus

• EU új területpolitikai irányelve– Előfeltevés: a többközpontú térstruktúra hatékonyabb (?), méltányosabb és

fenntarthatóbb mint a monocentrikus – Kiegyenlítettebb térstruktúra kialakítása, a szubszidiaritás elvét követő

decentralizáció– A dinamikus központokra támaszkodva be kell vonni a perifériákat a fejlődésbe

• Morfológiailag és funkcionálisan is értelmezendő, távlatilag a kettő összehozandó

• Gyakorlatban:– A funkciók hatékony teljesítése a központokban – Elérhetőség és a hozzáférés méltányos biztosítása (e-ügyintézés, a termék

vagy a fogyasztó mozgatása stb.)

2009. 10. 08. 13

,

Javasolt vertikális struktúra

• Budapesti metropolisztérség• Nemzeti/nemzetközi jelentőségű funkcionális

nagyvárosi térségek (5+2+??; )• Regionális jelentőségű nagyvárosi térségek (központ

legalább 30 000 fő összesen legalább 50 000 fő)• Térségi szerepkört betöltő kisvárosi térségek (legalább

10 000 fős központtal és 15 000 fős népességgel)– Típusok: aprófalvas és mezővárosi

• FVT-ken belüli (lehetséges) struktúra– Funkcionális kistérségek– Funkcionális mikrotérségek

2009. 10. 08. 14

,Intézményrendszer

(folyamatosan alakuló gyakorlatorientált rendszer)

• Az FVT-k a meglévő fejlesztéspolitikai intézmény-rendszerbe tagolódnak, hozzájárulnak a folyamatosan alakuló „kistérségi” szint továbbfejlesztéséhez

• Az FVT státuszoknak (hierarchiának) megfelelő differenciált hatáskör (funkció) telepítés

• Magasabb státuszú FVT-k körzeti ellátási felelősségének feladatteljesítéshez kötött meghatározása

• Önkormányzatok társulásán és az egyes funkciók szerződéses ellátásán alapuló hálózatosodás

2009. 10. 08. 15

,

Eszközrendszer

• Tervezés: be kell illeszteni az FVT-ket a fejlesztési és rendezési tervezésbe (FVT-ket lefedő közös fejlesztési stratégia és összehangolt szerkezeti terv)

• Finanszírozás: alapvetően a jelenlegi fejlesztési és működési forrásokat használja más formában– Szintenkénti feladatmutatók meghatározása– Az állami fejlesztési és működési kiadások ezekhez igazítása– Az FVT-ken belüli közös feladatellátásnak és fejlesztéseknek

prioritást kell kapniuk az EU-s fejlesztési források felhasználásánál is

• Megvalósítás érdekében bevezetendő: terv-, program- és területrendezési szerződések

2009. 10. 08. 16

,

2009. 10. 08. 17

,

Összegzés helyett: szakmai vitakérdések

• Először a koncepcionális alapelvekben kell megegyezni, és csak azt követően a tényleges besorolásról!

• A országos szintű (top-down) településhálózat-fejlesztési koncepciónak mi az alapegysége?

• A policentrizmus miként értelmezhető és alkalmazható Magyarországon? (Hogyan függ össze az ország méretével, a meglévő hálózattal?)

• Vertikális szintek száma?

2009. 10. 08. 18

,

Köszönöm figyelmüket!

Dr. Faragó LászlóMTA RKK www.rkk.hu

farago@rkk.hu

2009. 10. 08. 19

,