Budapest, 1943.

okt. 13 V . évf. 41. sz.

Egyes szám á r a :

70 fül.

Sziámi macska című Mester filmben

A k i a s z e r é n á d o t kapja . . . (Kortuy L i l i ) .

^rZtlíVLííd

JLiftfuujjnl fitodukeióiá&arL khziLlt ^Mid/iLni

F I L M K A M A R A I S Z A K L A P S z e r k e s z t ő s é g és k i a d ó h i v a t a l : V I L , E r z s é b e t - k ö r ü l 13. IV. emelet . Tel.: 420-796, 426-576. Postatakarékp. csekksz.: 15410. Előfizetési 4r: egy évre 35 pengő, félévre 18 pengfi.

V. É V F O L Y A M 41. S/ k VI — M E G J E L E N I K M I N D E N S Z E R D Á N — B U D A P E S T , 1943. OKTÓBER HÓ 13

A MAGYAR FILMEK SZÍNVONALÁNAK EMELÉSE

A magyar fi lmek sorsa t e r m é ­sze t sze rűen e l sőso rban a moz ikka l függ össze. H a a mozik bevétele i nagyobb jövede lme t tudnak bizto­s í tan i a magyar f i lmgyár t á snak , akkor k ö v e t k e z é s k é p p e n a magyar f i lmgyár tás szebb, jobb és na­gyobb költséggel ké szü l t produktu­mokat tud adni a mozgóképsz ín­h á z a k n a k . Magyaro r szágon jetenieg kereken 750 mozgóképsz ínház van, ezek közül azonban közel a fele csak egyszer vagy kétszer játszik hetenként, úgy hogy a magyar filmgyártás tulajdonképpen kere­ken 400 mozgóképszínház bevéte­lére számíthat. E r r e ke l l fe lépí te­nie egész költségvetését és ezekhez és az így adott lehe tőségekhez ke l l m é r n i e t ehe rb í r á sá t .

H a a nyugati országok mozgó­k é p s z í n h á z a i n a k s z á m á t és az or­szágok népességét vesszük alapul, akkor meg ke l l á l l a p í t a n u n k , hogy Magyarországon aránylagösan igen kevés a mozgóképszínház. Most nem is beszélek Németo r szág ró l vagy Olaszországról , ahol a r á n y ­lagösan sokszorosan több a moz­góképsz ínház , mint Magyaro r szá ­gon, hanem ha a k á r csak Spa­nyolország , Svédország, Norvég ia vagy F i n n o r s z á g m o z i p a r k j á t ha­sonl í t juk össze a miénkke l , akkor azt lá t juk, hogy Magyarország igen erősen elmaradt ezekkel az államok­kal szemben. De m é g ha Bulgá r i a vagy R o m á n i a most fej lődni kezdő viszonyait nézzük, akkor i,s a ma­gyar a r á n y csak alig valamivel ma­rad fölötte az eml í t e t t o r szágoknak .

H a az a r á n y o k o n felül a kü lön­legesen magyar viszonyokat is te­kintetbe vesszük, ké tségte lenül megá l l ap í tha t j uk , hogy Magyaror­szágon legalább 3—W0 mozival ke­vesebb van, mint amire szükség volná és mint aminek indokoltan

Irta: Matolay Géza dr.

VI. lennie kellene. Szükségtelen kü lö ­nösebben indokolni , mit jelentene a magyar f i lmnek bevéte le szem­pont jából , ha a mozgóképsz ínhá ­zak s z á m a többszázzal emelkedne. Nagyon sok olyan kisebb vá ros vagy nagyközség vá r i , " ame lyekben csak egy mozi m ű k ö d i k és nyu­godtan e lb í rna a k á r még másik két mozit is. E z nem azt jeíenijii, hogy a ma meglévő mozgókép­sz ínház j övede lme lényegesen csök­kenne, hanem azt, hogy olyan ú j abb te rü le tek k a p c s o l ó d n á n a k be, amelyek további n a g y s z á m ú kö­

zönséget a d n á n a k á filmnek. A k i k ismerik a vidéki viszonyokat, tud­j á k jól, hogy nagyobb távolságra estefelé .a vidéki ember nem haj­landó elgyalogolni s így ha távol lakik a mozitól, vagy egyáltalában nem látogatja azt, vagy pedig éven­ként alig kétszer-háromszor néz meg filmet. Hogy ez így van, azt nemcsak v idéki viszonylatban ta­pasztalhattuk, hanem m é g a fővá­rosban is. H i t Budapesten is voltak o lyan te rü le tek , amelyek a rossz közlekedés i viszonyok következté­ben távol maradtak a mozitól .

Budopesten kevés a bemutató és utánjátszó filmszínház Magában a fővárosban is kevés

a mozgóképszínház. V a n 12 bemu­ta tó sz ínházunk , ame'yekl ől h á r o m külföldi é rdekel t ség tu l a jdoná t ké­pezi és így ezek csak annyira ál l ­nak a magyar fi lmek szolgála tá­ban, amennyire azt a kötelező a r á n y s z á m előírja. V a n továbbá a b e m u t a t ó f i lmsz ínházak közöt t két olyan kisebb, amely nem bir el egyedül filmbemutatást. Ezek t e h á t c s u p á n együt t já tszó s z í n h á z a k n a k tek in the tők . A 12 sz ínház közül rendszerint lega lább ket tő, de leg­többször h á r o m , sőt n é h a négy já t ­szik együt tesen egy magyar filmet. E z azt jelenti tehá t , hogy, a bemu­ta tó f i lmsz ínházak kö rü l valóságos verekedés folyik, mikor kaphatnak terminust az egymás u t á n készülő magyar filmek. A z e l m ú l t évek ta­pasztalata azt mutatja, hogy egy idényben gyártott valamennyi ma­gyar film sose tud kapni ugyan­abban az évadban bemutatóLjteliát kétségtelen, hogy a bemutató film­színházak száma kevés. L e g a l á b b h á r o m új b e m u t a t ó f i lmsz ínház ra

lenne szükség, akkor lenne meg az a r á n y a magyar f i lmgyár t á s ma i fejlettségével.

A 12 b e m u t a t ó f i lmsz ínház k ö ­zül 11 van. a pesti oldalon és ösa» szesén egy a budain. A z a r á n y se­hogyan sem el fogadható , mert h i ­szen Budapest valamivel több mint 1 mil l ió lakosa közül több rniint 400.000 lak ik B u d á n . Lehe tőség volna t e h á t e l sőso rban B u d á n , de ezenkívül m é g Pesten is b e m u t a t ó f i lmsz ínháza t nyitni,. A z a sorban­ál lás , j egyekér t való hajsza, ami most folyik, legfeljebb valamivel c sökkenne , de a mozgóképszínhá­zak továbbra is igen kitűnő bevé­telekkel dolgoznának ez esetben is és azt se szabad elfelejtenünk, hogy a mozilátogatók száma úgy­szólván hétrőlrhétre növekszik, így a közel jövőben a h á r o m ú j bemu­ta tó f i lmszínház bekapcso lódása semmifé le visszaesést nem okozna a többi b e m u t a t ó s z í n h á z a k be­vételeinél .

A z ű. n. monopol u t án j á t szó f i lmsz ínházak s z á m a ugyancsak ijesztően kévés. A 12 b e m u t a t ó

í

f i lmsz ínház u t á n négy monopol u t án j á t s zó f i lmsz ínház következik , amelyek nem képesek felvenni a b e m u t a t ó f i lmsz ínházak a n y a g á t V a n o lyan u t án j á t szó sz ínház , ame­lyik 8—10 hétig tart műsoron egy filmet s így a műsorszolgáltatás valósággal elakad s a filmek nem tudnak tovább futni az együttesen

utánjátszó színházakban, majd pe­d ig a másod- és h a r m a d h e t é s mo­zikban. A négy monopol u tán já t szó s z ínház helyett l ega lább t í znek ke l ­lene lenni és a hat együt tesen j á t ­szó u tán já t szó s z í n h á z helyett lega­l á b b t i zenke t tőnek . A másod- és harmadhetes mo zg ó k ép sz ín h ázak s z á m á t is nyugodtan lehetne emelni.

Sok mozi kellene még Budán és Óbudán Másod- és harmadhetes mozi­

j a ink ugyancsak i n k á b b Pestre zsú­folódtak össze és Buda. amely pe­dig az utóbbi évek folyamán igen erőteljesen fejlődött és szaporodott, erősen elmaradt ezen a téren. B u ­d á n a k összesen egy b e m u t a t ó f i l m ­s z í n h á z a van, a Marg i t -körú t i Át-t rium. V a n egy u tán já t szó sz ínhá ­za, az Ujbuda, egy m á s o d h e t e s mo­zija, a Budai Apolló, s azonk ívü l egész Budán m é g hat kisebb f i l m ­sz ínház v a i Obí'dán pedig össze­sen ket tő .

K ü l ö n ö s e n elhanyagolt mozgó­k é p s z í n h á z t ek in te t ében a X I . ke­rü le t , amelynek kü l ső te rü le te i tel­jesen mozi né lkü l vannak, mert az Üjbuda f i lmsz ínházon tú l eső te­r ü l e t e k e n semmifé le mozija n in ­csen. Ugyancsak teljesen mozgó­k é p s z í n h á z n é l k ü l van a Szent Im­re herceg-úttól a Gömbös Gyula^ útig terjedő rész, amely pedig az e l m ú l t évek f o l y a m á n r e n d k í v ü l k i épü l t és lakott lett. Teljesen moz­góképsz ínház né lkü l van az egész Pasarét és vidéke. Ott, ahol va ló­sággal gomba m ó d r a nő t t ek a v i l ­l ák , ny í l t ak az u t c á k és tíz eszten­d ő alatt valóságos kis vá ros épü l t , nincs egyetlen mozgóképsz ínház sem. Ugyanígy nincsen f i lmsz ínhá­za a Rózsadombnak. Ó b u d á n a k ké t f i lmsz ínháza van. holott nyugod­tan e l b í r n a m é g l ega lább m á s i k kel lőt .

Budapest k ö r n y é k é n is lehetne s z a p o r í t a n i a f i lmsz ínházaka t , mert l á tha t juk , hogy a most meglévő f i lmsz ínházak á l l a n d ó a n zsúfolva vannak és a j e g y k é r ő k n e k hatal­mas tömegei t ké ny t e l enek vissza­u tas í t an i .

Ál ta lában véve a budapesti hely­ze tkép azt mutatja, hogy napon­k é n t sok-sokezer ember marad le a mozie lőadásokró l , mert nem tud jegyet kapni . Általános vélemény szerint legalább harminccal leheh, ne emelni a budapesti és közei-kör­nyéki moziknak a számát, de én azt hiszem, hogy ez az emelés csak pillanatnyilag szüntetné meg a hi-íányt s a jövőben ujabb mozik megi nyitására lenne szükség.

H a m a g y a r o r s z á g o n a m o z g ó k é p ­sz ínházak s z á m á t f e l emelnék s en­gedélyt a d n á n a k további s z í n h á z a k n y i t á s á r a , ez kü lönböző szempon­tokból jelentene r e n d k í v ü l i e l őnyö ­

ket. J e l en t ené e l sőso rban azt, hogy egész sereg hadirokkant, özvegy és árva. Kormányzó Urunk kívánsá­gának megfelelően, jutna elhelyez­kedéshez, álláshoz, jövedelemhez és ugyanakkor jelentené azt is, hogy a magyar filmgyártás további segítséget kapna. J e l e n t e n é azt, hogy hatalmas tömegek kapcso lód­n á n a k be a mozi lá toga tók s o r á b a és ezzel a magyar film kultúrát terjesztő hatása még erősebben ér­vényesülhetne s magához vonzaná azokat, akik eddig a mozgókép­színházak hiánya folytán távolma­radtak ettől a kultúrforrástól.

Hogyha Magyaro r szágon tovább i 3—400 mozgóképsz ínház lé tesülne , akkor a legminimálisabb számítás szerint ezek a színházak legalább 5000 embernek adnának kenyeret és a magyar filmek jövedelmeit kb. W—50 százalékkal emelnék.

Ezek a s z á m a d a t o k tökéletesen mu­ta t ják , hogy mi lyen szociál is és gaz­daság i je lentősége volna a mozgó­k é p s z í n h á z a k s z a p o r í t á s á n a k . T u d ­juk nagyon jól azt is, hogy h á b o r ú u t á n mindig bizonyos munkaalka­lom-hiány mutatkozik és tudjuk azt is, hogy mi lyen n e h é z a hábo­rú rokkantainak elhelyezkedése. Igaz, hogy Kormányzó Urunk leg­főbb óhajának megfelelően a ma­gyar kormány minden lehetőt el fog követni éppen a mult tapasz­talatai alapján, hogy megelőzze ezeket a súlyos gondokat, ugyan­akkor azonban rá kell mutatnom arra, hogy éppen a mozgóképszín­házak számának emelése olyan le­hetőséget ad ezen a téren, amit más úton, más eszközökkel egyál­talán nem lehet elérni. Vál la lkozó és p é n z bőségesen akad erre a cé l ­ra, mert hiszen köz tudomású , hogy a mozgóképsz ínház egyike a legjobb és legbiztosabb üzlet i vá l l a lkozá­soknak. Attól sem k e l l tartani, hogy az eddig meglévő mozik az ú jak bekapcso lása r évén válságos helyzetbe k e r ü l n é n e k , mert h i ­szen megfelelő elosztással ezek az aggodalmak feleslegessé válnaki s az ú j o n n a n bekapcso lódó töme­gek teljesen k iegyensú lyoznák azo­kat az e l to lódásokat , amelyek eset­leg m a indokoltnak lá t szanak .

Á mozipark növekedése a magyar filmek színvonalának emelkedését is jelentené

A magyar f i lmgyár t á s szempont­jából egyenesen óriási jelentősége volna a moziparknak ily ko­moly arányban való megnöveke­dése. Min t m á r eml í te t tem, 40—50 százalékos jövedelem-emelkedés lenné várható, ami pedig azt je­lenti, hogy a magyar filmek szín­vonala is iiy arányban emelkedne. Azér t emelkedne, mert egyrészt a gyá r tók boldogan á l d o z n á n a k az eddig iné l t öbbe t f i lmjeikre, m á s ­rész t pedig a g y á r t ó k k a l szemben komoly követe lésekkel lehetne fel­l épn i , hogy a fokozódó jövede lem a r á n y á b a n fokozatosan nagyobb ál­dozatokat is hozzanak a f i lmgyár­tásná l . E z t e rmésze tesen nem azt

j e l en tené , hogy a többlet- jövedel­met a »sztárok«-nak ke l l e lv inni , hanem é p p e n e l lenkezőleg azt, hogy az a többlet-jövedelem a nyugodtabb munka lehetőségének megteremtésére, a szebb kiállítás-fa. a több külső felvételre és a gon­dosabb előkészítésre fordíttassék. Ezeknek megvalós í tása komoly sz ínvona l -emelkedés t jelentene s ez­zel külföld felé is megteremthet­n é n k nemcsak a fejlődő export­lehetőséget , hanem azt a művész i preszt ízs t is, amelyet Magyarország ki kell hogy vívjon magának a

•jövőben. (Folytatjuk.)

B E M U T A T Ó F I L M S Z I K H Á Z A K M Ű S O R A

ÁTRIUM Megálmodtalak X. 12-től Palatínus CORVIN Rejtély X. 6-tól Budapest DEÁK Sziámi macska X. 15 tél Mester FORUM Kettesben X. 1-től íiís KASZINÓ Anyámasszony katonája VI Í I . 25-től Objectiv K O R Z Ó Sziámi macska X. 15-.ŐI Mester NEMZETI APOLLÓ Megálmodta lak X. 12-től Palatínus OMNIA Kettesben X. 1 tol 1'ÍS RADIUS Münchhausen IX. 2-től UFA SCALA Csavargók IX. 23-től Kolczonay SZITTYA Megá lmodta lak X 1 2 tői Palatinus URÁNIA Párisi románc X. 5 tői UFA

Pacséry Ágost;

A színpadon feli házat vonz a jó történelmi színdarab, meg kell oldani a magyar történelmi film problémáját is

Szerkesztőségünkbe gyakran kapunk leveleket olvasóinktól, melyekben a magyar tör té ­nelmi filmek i ránt érdeklőd­nek.

Valóban, bizonyos irígyké-

Nálunk — mint ezt m á r lelőttünk az unalmasságig sokan megmondták — anyagi okok­bó l nem lehet felvenni a ver. $enyt azokkal a nagy nemze-jfcekkel, amelyeknek nemcsak1

déssel szemléltük az elmúlt évad folyamán azokat a ha­talmas német és olasz tö r té ­nelmi filmeket, melyek nem­csak egy-egy korszakot ele­venítettek meg, hangra a t ö r . ténelem tanításának nagy fel­adatát is olyarí bravúrral o l ­do t ták meg, amire kizárólag fcsak a film képes.

ttöbbezret kitevő mozipark áll a hátamögöt t , hanem maga az állam is pénzzel, anyag­gal, statisztériával és erköl-Icsi erejével is t ámoga t j a úgy !a gyár tót , minit a rendezőt.

Ezekről a kérdésekről Pa­cséry Ágosttal beszélgettünk tel egyik este a most (elkészült Szováthy Éva című tör ténelmi

filmjével kapcsolatbán. A fiatal rendező új ottho­

nában fogadott, amire any-Inyival is inkább kíváncsiak voltunk, mert barátságunk [25 léve óta al ig ü l tünk munka-asztalánál. A z egyetemi éve­inkben nekünk az imponál t legjobban, hogy a kis Pa­cséry a nagy ó d r y Árpádnak unokaöccse. De nemcsak vér-belileg volt rokona ennek a nagy művésznek, hanem va­lósággal eljegyezte a színmű­vészettel.

Akkor még a f i lm gyermek-lei pőben já r t , de a Nemzeti Színháznál így is sók mindent megtanulhatott Pacséry 11 év alatt, ameddig tagja volt.

Különös az a munkaasztal, ahol a rendező legszebb gon­dolatai születnek. Apró képek, 'műtárgyak, lexikonok, kivá­gott újságcikkek bekeretezve, (csillognak ki a könyvrenge,-i e g b ő l , ' melyek a használat­tól megkopottan kínálkoznak, hogy újra és ú j ra kézbeve­gyük őket.

A z asztal sarkáról egy réz­tokot emelünk fel. Hasonlí t (azokhoz a palackokhoz, me-Iyekben hajósok küldenek u to l só üzenetet az élőknek. Mikori jobban szemügyre Vesz-szűk, kiderül, hogy Görgey

Artúr látcsövét húzogatjuk 'széjjel, amelyen keresztül 1848-ban Budavár visszavéte­lét vezette végig. Még néhány Görgey-relikviát találunk. Itt vannak Görgey kitüntetései azokkal a térképekkel egye­temben, amelyeknek alapján a 48-as hadjárat egy részét irányította.

— Ezeket a felbecsülhetet­len nemzeti értékeket csak hosszas utánjárással sikérült megszerezni — mondja Pa­cséry —, mert a »SzoVáthy

A M Ü N C H H A U S E N színes film

eljárással készült

Evá«-ban eredeti kellékeket fényképeztünk. Szerepel egy eredeti Szűz Máriás lobogó ís abban a' montázsban, ahol Budavár bevételének jelene­tei elevenednek meg egy p i l ­lanatra.

Enné]l a munkaasztalnál szü­lettek egyébként a nBeszélő köntösn és ^Mindenki mást $zeret« c. filmek forgató­könyvének részei is (Asztalos Miklós és Palásthy Gézának, Úgy Thury Lajosnak is Pa­cséry volt a társszerzője) .

A »Szováthy Éván. c. most elkészült tör ténelmi filmjéről érdeklődünk,

— Ezt az érdekes forgató­könyvet — válaszol Pacséry — levéld! Kozma Ferenc hu­szár tábornok írta Bárd M i k -Jós . írói név alatt és filmre vitéz Somogyváry Gyula írta á t . A 48-as években játszó­d ó szerelmi tör ténet köz­pont jában a Nádor-huszárok ál lanak, akik a szabadság­harc idején Prágából szöktek .át a magyar hadseregbe. Szá­zadosuk Dóczy Lénárd és Szo­váthy Éva szerelmét eleviel-míti még ' az érdekes f i lm.

— H a m á r a színház volt a szerelmed, miképen tér tél á t a filmre?

— A film szélesebb réte­gekhez szól, mirit a színpad és technikai vonatkozásaiban is jobban szeretem, mert a [filmet a jövő színházának tar­ltom. Mindenhová eljut és kul­túrá t , civilizációt visz; a drá­mán keresztül is a közön-Béghez.

— M i t fartasz legújabb f i l ­medrő l , a »Szováthy Évá«-ról?

,-—Ügy mondják, eddig leg­sikerül tebb munkám. Mint tu­dod — folytatja Pacséry — az »Isten rabjai« c. filmení jinkább a vidéki közönségnél talál t megér tésre , mélynek kü­lönösen történelmi részeit

nagy örömmel dolgoztain fel. (Ebben a filmben az Anony-tous-szobor megelevíenítésével kapcsolatban súlyos támadá­sokat is kaptam, pedig pl . a »Rembrand« c. német filmben is a nagy holland mester t ö b b munkája elevenedik meg. A háborús darabok is tör ténel­mi filmnek számítanak (a »Bajtársak«-áf szintén Pacséry rendezte) és most igen sokat ivarok a »Szováthy Évá«-tól.

— Milyennek' l á tod a tö r té ­nelmi filmek lehetőségeit?

— A magyar tör ténelmi f i l ­mek témaköre semmivel sem szegényebb anyagban, mint bármelyik nagy nemzeté. Hu­nyadi János, Mátyás király, Toldi alakjai körül olyan szí­nes legendakör kering, ami felülmúlja minden magyar' ember érzésében a leggyakor­

lottabb filmrendező fantá-ziáját is. A színpadon is je­lentős helyet foglal el a ma­gyar tör ténelmi színdarab és á fi lm területén is biztos va­gyok, hogy megtaláljaj a ma­ga igazi hangját .

— H a m á r itt tartunk, vé . léméhyed szerint mit lehetne tenni a magyar tör ténelmi f i lm érdekében ?

— A mi tör ténelmünk te­lítve van olyan eseményekkel, melyeknek népszerűsítése el-sőrangú feladat volna nemzeti f i lmgyártásunknak. Gyártóink nehézségeit ebben a tekintet­ben nemcsak a szakemberek, hanem már a nagyközönség jis ismeri. Sajnos, hatóságaink sem karolják fel kellő módon (ezt a feladatot. Nagy La fos kora, Erzsébet királyné élete, János vitéz, mind olyan té­mák , melyek megvalósí tásra várnak. Ahogyan színházban számtalan példa van arra, hogy a tör ténelmi "téma lelkes fogadta tásban részesül a kö­zönség körében, sőt »üzlet«-nek sem volt megvetendő. A filmén is éppen úgy elérhető a siker, talán csak egyetlen titkot kell megoldani: tö r té ­nelmi filmjeinkben meg kell •találnunk' a kapcsolatot a régi és mai ember között.

— Kétségtelen — jegyzem mfeg —, hogy színészeink, mi­kor tör ténelmi alakokat s z c hiélyesítenek meg, gyakran es­nek a pózolásnak hibájába/ szavalnak, »színészkednek«,

nfm pedig élő embgíéKet ala­kítanák.

— Részemről minden igye­kezetem az volt eddig a t ö r . Iténelmi darabok rendezésénél, hogy megértessem a szerep-tlőkkel azt, hogy a tör ténelmi iszereplő ne legyen nehézkes, hanem mondanivalójának le­gyen súlya.

—- A filmen nincs páthbsz és nem szabad szavalni. Hi­szen nem tudom elképzelni, hogy bármelyik történelmi figurák versben vagy fárn­yasokban beszélt volna, ami­kor

— H a már ennyire ele­mezted a színészek gesztu­sait', bizonyára van elgondo­lásod a kosztümök kérdésé-Vei kapcsolatban is?

— A jelmez egykor ruha volt. A klasszikus stí lus csak kitenyésztett valami és azt a f i lm csak akkor tudja vissza­adni, ha a jelmezt ruhának' lmutatja és a stí lust életnek.

— Rendezőink, gyártóink |egyik fájó pontja a kevés idő kérdése . Mennyiben érinti ez a tör ténelmi filmet?

— Ezen a területen is öko­nomikus beosztással elérhet­j ü k az idő kihasználását. A jtörténelmi f i lm előkészítése sem igéiíyel sokkal több időt, Imint egy másik filmé, de a rendezőnek ismernie kell a kort, melyet megelevenít. Ha történelmi filmjeink életét fognak adni, akkor senki sem fog »fázni« tőlük. i

Gyimesy Kásás Erna

Megkezdték a J/hagyok Sasuk* című nagyszabású repülőfilm

o r g a t á s á t f Néhány számunkat megelő­

zően elsőknek számoltunk be arról , a hír ről , hogy m é g ezévben elkészül a Magyar Írók Filmje R. T. produkció­jában az. első nagyszabású, — meseszövésében a repülést be­mutató rendezői elképzelésében ps új utakon haladó — repü-lőfilm. Akkor még kezdeti stádiumban voltak a gyár­tást megelőző előkészületek', most azonban abban a pi l la­natban, amikor ezek a sorok nyomdafestéket látnak, már filmszalagra is vették a re­pülőfilm első jeleneteit- :

A »Magyar Sasok« — ez lett a film címe — minden Mzonnyal meglepetés lesz. A különleges téma különleges mese keretében elevenedik meg. A fi lm művészi volta mellett tagadhatatlan repülő-propagandát is fog kifejteni. A fiatal magyar nemzedéki filmjévé avatja a »Magyar 'sasokah a szereplők játéka.

A szereplők H a végignézünk! a szerep­

lők' névsorán, rögtön megálla-pí that juk: a hirtelen feltörő fiatal szín ész gárdánk legkivá-obbfal alaUíttílí a repülőtör* énét hőseinek szerepét- A tölgyek közül Szemere Vera, Kertay L i l i , Serényi Éva, Ke-'esztessy Mária, Farkas Ju­li t , Vay Ilus, a férfiak közül opdig Perényi László, Pethes jándor , Halász Géza., Mak­

láry Zoltán, Fáy Béla, C . Turáni Endre, Cselényi Jó . isef, Siolpa András és Kele­men Lajos játszanak a f i lm­ben.

Az is bizonyos, hogy csak német, vagy az amerikai mé­netekkel vetekszik az a techni-tai felkészültség, amivel a tMagyar sasoka külső felvé-jtelei készülnek'. Soha nem lá­tott légi harcok, éles lezuha­n á s , amelyeket nem vágtak ki valamelyik elmúlt évi h í radó­ból , hanem ténylegesen a fel-Vételek pillanataiban já tszód.

tak l e , teszik felejthetetlenné a f i lm izgalmakban bővelkedő leredeti cselekményét.

A Hortobágy felett fotogra-fált légiharcok alkalmával egyszerre négy opera tőr dol­gozott repülőgépen, míg ket­tő' a földről vette fel a szen­zációs légi jeleneteket. Icsey, Kárpáthy, Karbán, Pillér, yrana, Bazsó — összesen te-jhát hat elsővonalbeli opera tő r dolgozik Matolay Géza és Jánossy István meséjének megfilmesítésén.

A film „vezérkara" Külön érdekessége a fi lm­

nek, hogy a rendező: László ' István, a Magyar Távirati fro-fia repülőr ipor tere , tehát ú j ­ságí ró és ez lesz az első nagy filmje. E d d i g rövid repülő­ismeretterjesztő filmekkel mu­tatkozott be a szakmának és |a magyar közönségnek, meg-, [érdemelt sikerrel.

A »Magyar Sasoka repülő­szakértői t isztségét Bislts T i ­bor repülőalezredes látja el . A művészeti vezetést Matolay Géza irányítja. Gyártásvezető 'és díszlettervező B. Kokas jKlára. A fi lm zenef részét Dolecskó Béla írta és az elő­jelek szerint ez is meglepetés­nek ígérkezik. A fiatal szerep­lők hatalmas gárdá já t kiegé­szítik á honvéd repülő alakú-iátok' katonái és a hármasha-tárhegyi vitorlázó repülőpark számtalan diákrepülője.

A magyar fi lmgyártás tör té -(nétében az is e lső ízben ÍÖrjj ténik meg, hogy a film fősze­replőiét minden estére repü­lőgép hozza a fővárosba a 'külső jelenetek színhelyéről, hogy az esti színházi előadá­son ott lehessen és reggel ko-<rán pedig i smét gépmadár vi-)gye ki a külsőkre. Most fez tör ténik Perényi Lacival, akiért minden délután gép indul Budapestről , hogy be­hozza idejében színházi kö­telezettségének teljesítésére.

Heinrich George ötvenedik születésnapját ünnepelte Októbe r 9-én ü n n e p e l t e

50-ik s zü l e t é snap já t Hein­rich George, a vi lágszer te ismert s z ínpad i - és f i lm­művész .

A n é m e t birodalom északkele t i részéből . Pom-merániából indult e l pá­lyafu tása , de a vidéki sz í -nészkedés n e m s ó k á r a el­szólí tot ta szülőföldje tá­ja i ró l és Frankfurt , majd Drezda lettek színészi pá­lyafu tásának további je­lentős á l lomása i . Még jó­val az első v i l ágháború e lőt t fe lkerü l t a birodal­m i fővárosba, aho,r ma is iél és dolgozik, j

A Schiller-Színház i n ­t e n d á n s a lett és a néme t f i lmgyár t á sban is vezető helyre ke rü l t , amikor a Tobis r eáb íz t a egyik gyár ­tás i c sopor t j ának öná l ló vezetéséi . .

N á l u n k Magyaro r szá ­gon sokan ismerik és sze­retik Georget. .Több ízben

j á r t Budapesten és évek Óta a magyar-német kul* túrális együttműködés egyik lelkes harcosa. Sze­mélyes b a r á t s á g fűzi Né­meth Antalhoz, a N e m ­zeti . Színház; igazgatójá­hoz.

George, — min t e m l é ­kezetes — a Nemzeti Sz ínházban Schiller: »A>-mány és szerélemv. c í m ű d a r a b j á t is rendezte. T a ­v a l y a Vígsz ínházban sze­repelt a Schiller Theater t á r su l a t áva l a Gerhard Hauptmann ünnepségek a lka lmáva l . A ber l in i N é ­met-Magyar T á r s a s á g fel­olvasó ülésein ismétel ten to lmácsol ta magyar köl­tők műve i t és egy alka­lommal Liszt Ferenc ma­gyar vona tkozású levelei­ből is felolvasott.

Ötvenedik s zü l e t é snap ­j á n Magyarországró l is e l h a l m o z t á k szerencsekí ­vána tokka l H e i n r i c h Georget.

Uj módszer az önképzésben A fi lmoperatőrök társaságának októberi összejövetelén

A hónap első szerdája az, amikor a filmoperatőrök' ta­lálkozójukat meg szokták tar-jíani. Ebben a hónapban egy­beesett nemzeti gyászünne­pünkkel, október 6-ával. E z alkalommal az ünnepre való |ekintettel sem halasz to t tákel operatőrjeink szokásos talál­kozójukat , sőt külsőségben is ünnepélyes keretet óhajtottak kölcsönözni az eseménynek.

ő k a modern kor Anony-musai, — akik a lüktető élet krónikáját a filmkockák ne-Igatívjaira exponál ják — nem­zeti érzésünknek méltó letéte­ményesei. Ehhez a munkához •önfeláldozás, veszedelmet nem ismerő önérdekte lenség és sok­sok hit szükséges, annyi, mint ami a trianoni bilincsekét is széjjelzúzta.

A z a kis nemzeti zászló, mely minden opera tőr-gyűlé-ISen a díszhelyen van, ezúttal 'a X I V . kerületbe vándorol t . (Ugyanis az ünnepi ü l é s t a ma­gyar fi lmoperatőri gá rda pro­minens tagjának, Kovács Gusz­távnak újonnan épült f i lmla­bora tór iumában tar tot ták meg.

A vadonatúj épület szute­rén helyiségében a legutolsó Iszót jelenti az) a modern, íz­léses berendezés, ahogyan a laboratór ium vetítőterme tel­jesen elkészültén befogadhatta (ezt a zár tkörű társaságot . E z a kis tudós t á r saság — hogy úgy mondjam — saját kebelé­ben ta lá lhatot t otthonra.

A z operatőrök nesztora, Somkati István emlékezett meg napirend előtt nemzeti gyászünnepünk jelentőségéről, piajd közvetlen melegséggel adott kifejezést annak a bará t i örömnek, hogy Kovács Gusz­táv szorgalmas munkásságával |ezt a laboratór iumot megte­remthette.

Ugyancsak üdvözölte az opera tőröket Stigulinszky Ká­roly főtitkár is. A felszólalók szavait Kovács Gusztáv kö­szönte meg, körvonalazva azo­kat a feladatokat, melyek « jövőben rá várnak. ; Karban József érdekes szak­e lőadása után a y>Stiámi macs­kás című magyar f i lm került felerészben vetítésre, majd ezt

követőleg egyik neves külföldi film' részleteit mutat ták be. Je­lenleg a magyar filmet kizá­ró lag operatőri vonatkozásai­ban Makay Árpád taglalta éles megfigyelőképességgel , nagy­szerű megállapításokkal mu­tatva rá a lepergett film leg­apróbb részleteire. Az érde­kelt opera tőr (Icsey Rudolf) í s jelen volt, mindjár t hely-Színen adhatta megf a válaszo­dat a technikai megoldásokkal kapcsolatban kartársainak.

A szakelőadásnak ez; a for­mája rendkívül érdekes és ta­nulságos volt. A szjemtől-szem-Ibe való beszéd, ha szakember mondja a szakembernek, nem lehet sértő. Értelmes emberi pedig nem is magyarázhat ja ifélre az abban előforduló uta­lásokat, viszont »több szem/ itöbbet lát« alapon az önképzés legjobban elképzelhető formá­já t ta lá l ták meg.

Makay előadása után Ko­vács Gusztáv mutatott rá a magyar és külföldi (ezúttal amerikai) fi lm technikai kü­lönbözőségeire és így ebben az

ötletes feltálalásban érdekes párhuzamot lehetett vonni a külföldi technikai módszerek iés a magyar technikai adott­ságok között. i

A szakelőadás után a mai komoly időknek megfelelően (szerény keretek között a jelen-pevők fehér asztalnál is össze­gyűl tek Kovács Gusztáv üd­vözlésére. Toasztok není vol­tak. Mindnyájan belül örül -jtünk egy kartársunk, egy ma­gyar ember megérdemel t si­kerének.

Gy. K. E.

LÉGFERTOTLENITO feS PERMETEZŐ .

at^küálM!

MIT HOL JÁTSZANAK BUDAPESTEN A b o r Nap

A l á p v i r á g a Éva

A m i n i s z t e r b a r á t j a Alkotás

A p é k f e l e s é g e Józsefvárosi

A s z e r e l e m j o g á n Damjanich, Korona

B a j t á r s a k Népszínház

C s a l ó d á s Belvárosi, Budai Apolló, Dél ibáb, Diadal, Glória. Hazám, Ipoly, Körönd, Nyugat, Otthon, ősbuda, Petőfi, Rákóczi, Szivárvány, Tinódi, Zuglói

C s a v a r g ó k Scala

D é d é Beleznay,

E g y e t l e n é j s z a k a Erzsébet

E g y s z e r e l m e s n y á r Adria, Túrán

E g y s z o k n y a , e g y n a d r á g Bethlen, Csaba, Duna, Ujbuda

É j f é l i g y o r s Mesevár

F e k e t e h a j n a l Kamara

G ü I b a b a Ráday

H á z a s s á g g a l k e z d ő d i k Andrássy, Flórián, Hunnia, Kristály, Kultúr, Palota,' Plútó, Tátra, Ugocsa

K e t t e s b e n F ó r u m , Omnia K i s a s s z o n y a m o s t o h á m Baross M á r i a k é t é j s z a k á j a Turul M e g á l m o d t a l a k Átrium, Nemzeti Apolló.

Szittya M i n t a f é r j ('.apitol M ü n c h h a u s e n Rádius ö r v é n y Székely P á r i s i r o m á n c Uránia

' R e j t é l y Corvin

S z e p t e m b e r v é g é n Barlang

S z e r e l m i v i h a r Béke

S z i á m i m a c s k a Deák, Korzó.

T a r z á n g y ő z Maros

T i t k o k v á n d o r a Homeros

T i t k o s f e g y v e r e k k e l Pátria

T i t o k z a t o s g r ó f n ő Tisza

V é r b o s s z ú Toldi

Z o r o é « h u r u Attila

Á filmhang művészi lehetőségei irta: Winkier Jenő

A forgatókönyv írója volna jaz egyik ember, aki szóbajö-hjet. ö képzeli el a filmet, az egyes jeleneteket, azok egy­másbakapcsolódását, — vagy .legalább is így kellene lenni. Mindez azonban csak akkor lehetséges, ha az írónak még­vannak az idevágó1 ismeretei, de még akkor is ott áll az elképzelés és a megvalósítás között a rendező és a vágó, a színészek és adott esetben a zeneszerző, m|eg a dirigens. Ott állunk tehát a ^kollektív müvészeH problémája előtt, (akár a kép dolgában. Ha nincs valaki — pl. a rendező —, aki uralkodik az együtte­sen, akkor a kollektívám szét­forgácsolja a -nmüvészeteta, s legfeljebb mozaikszerű (egy­ségekből tevődhet össze többé-kevésbbé harmonikusan a taü. . Hai a hangot »is« az író, (/agy! a rendező csinálná, ez ja Ibaj megszűnne, csakhogy ez á mai gépelj s a filmgyártás legész mai módja mellett szó­ba sem jöhet. A hang esetében a szétesés nem is olyan közeli veszély, mint a kép, vagy a játék' esetében. A hang ugyan­is csak keveréskor, tehát ak­kor1 válik véglegessé, amikor

az egész filni egyébként már Készen van, igya cselekmény, hez akadálytalanul igazítható. (Feltéve persze, hogy a fel­vevőgép kellő mértékű és faj­tájú hangváltoztatásokat tesz lehetővé keverés közben; a ma gépeken ez nincs meg, de á közvetlen jövő gépein köny-nyedén elvégezhető az ilyes­mi) Keveréskor ott lehet a rendező is és érvényesítheti (az akaratát. Ehhjez persze az kell, hogy necsak művésze, hanem szükséges mértékben tszakértőfe is legyen a film­hangnak ; egyelőre korai köve­telés mind a kettő, legalább !is az esetek túlnyomó részé­ben.

Marad tehát egyelőre a hangfelvételt és a keverésit végző hangmérnök vagy hang­mester, mint r>kollektív<s. szer­zőtárs a filmben. Az ő szá­lmára, minthogy a kész film­hez igazíthatja utólag is a hangot, a kollektív munkának (az! a faja lehetséges, melyet utólagos, sorozatos kollektívi-|tásnak nevezhetünk, hogy t. i. (egy már meglévő műről való egyéni reflexióit valósítja 'meg, így a munkája művészi­leg eredeti és (egységes is le­

het. Valamennyire fennáll ez különben már felvételkor is, (hiszen a próbákon előbb több­ször is hallja. & jelenetet, vagy zenét, tehát kialakulhat róla a felfogása. '

' Megengedhető-e az ilyesmi ? Alighanem igen. Mert, ha va­lóban »művészi«, tehát sajá­tos, másként ki sem fejez­hető dolgokat közlő hangokat akarunk' készíteni, akkor kell

(is valaki, aki csinálja; elő kell (léptetnünk a hangmérnököt • legközelebbi jövő számára mű­résszé, már ahol erre egyál­talán van alkalom. Meg kéli persze jegyeznünk, hogy ehhez inkább művészi, mint műszaki rátermettség kell. Bizonyos .mértékű műszaki tájékozottság (kell ugyan, ahogy, a zenész is fel tudja hűrozni a hegedűt, de pusztán evvel még nem sokra megy.

Művészetről csak akkor be­szélhetünk, ha feltesszük, hogy valakinek' van mondanivalójja js ezt valamilyen nem logi-fuá, hanem intuitív módszer. rrel közölni is tudta.

Mindenekélőtt ki legyen hát {a filmhang esetében áz a Va-íaki, akinek a gondolatát kö­zöljük? Egyelőre senki. Mert. a film körül kétféle ember szerepel. Az egyik fajta, aki üem tudja, mire alkalmas a filmhang, mire nem, tehát Vagy nem bíz semmit a hang­ra (ez logikus), Vagy olyasmi­ket bízna rá, amikre esetleg a felvétel sem alkalntófe, a vetí­tés meg éppen nem. Aki meg­ismeri a lehetőségeket, az ép­pen ezért nem mert semmit a hangra bízni, hiszen tudja, , hogy a vetítőgépben úgyis bennereked a mondanivaló fa.

Tegyük fql azonhan,hogy á vetítőberendezés — beleértve nemcsak a gépi szerkézetet, hanemí a nézőtér helyes elren­dezését is — megüti azt a mértéket, melyet a technika

mai fejlettsége lehetővé, ezzel kötelezővé is tesz. (Hiszen ta-ián tál Vagyunk nzon a primi-ífítt elképzelésen, hogy a tech­nika a fontos, a művészet jlyen esetben csak egyik al­kalmazása a gépnek; s ehe­lyett elfogadjuk szabálynak, •hogy a technika egyetlen cél-{jd az, hogy az embert, ese­tünkben: a művészi kifeje­zést szolgál fa.) Minthogy a hang művészi le­

hetőségeiről beszélünk, nem pedig tényekről, azért fel |kell tennünk azt is, hogy ía felvlevőberendezés — be­leértve a műterem he-íyes elrendezését is — nem ia mai átlagon ál l , hanem a mia elérhető legjobbat jelenti' így m|ár talán akadhat olyan em:-, ber, aki a film! hangját is mű­vészi eszköznek meri használ­ni. (Ma még a kép is csak a legritkább esetben az, hi­szen csak a műteremben tör­tént dolgokat reprodukálja, d/e mint kép, általában nem mond semmit.)

Mikor válik a hang véglegessé?

A filmhang művészere ( Mi lenne hát a filmhang művészetének a lényege? A dolgok előbb vannak, aztán lehet őket definiálni. A fes­tészet nem úgy jött létre, jhogy valaki elkiáltotta: »A festészet az olyan micsoda, amely stb...« és erre Lionar-do rögtön tudta, mi á köte­lessége, hanem úgy, hogy év­ezredeken át rajzoltak, véstek, jfestettek az emberek és ami (ebből megmaradt s megfogta az embert, azt művészetnek lérezték és a /sok példából az­tán összefogták valahogy a festőművészet meghatározását.

A filmhang művészété még nincs s a legkormonföntabb ravaszsággal sem lehet csak ügy y>életre-definiálni«. Hoz-izávetőleges tájékoztatásul fa­raghatunk afféle kísérleti érté­kű definíciót, amilyen fajta fiktív megállapításokkal gyak­ran dolgozik' az ú. n. film­

esztétika, mely túlnyomórészt frnaga is fikció, pl.: a film­hang művészete mindazon ténykedések összessége, me­gyek a mozgóképhez kapcsolt gépi hanggal, mint Sajátos ki­fejező eszközzel, sajátos mű­vészi mondanivalókat közöl-inetí intuitív módon. E meg­határozásnak természetesen nem tulajdoníthatunk végérvé­nyes tartalmat, még kevésbbé jalkotó jelentőséget. Ehelyett inkább folyamodjunk a pél­dákon való okuláshoz. Gyakor­lati példák — ha volnának is kellő számban — csak' han­gosan vetítve érnének célt, meg kell tehát elégednünk' többé-kevésbbé légbőlkapott példákkal s ezeket vetítőgép híján hasonlatokkal próbáljuk megvilágítani. Emellett ne képzeljük a filmhangot külön művészetnek, hanem csakis az jegésZ filmmel való kapcsola­tában vizsgáljuk.

Három lépcsőfok Kezdjük' mindjárt tipikus

példákra való hasonlattal. Adva van egy festőművész, fakiben (igen buzog a tettvágy [és a következő dolgokat mű­veli:

1. a falu templomába gyö­nyörű freskót készít, ágyhogy aki felnéz rá, szinte egyenesen [belelát a mennyországba, ma­gasztos érzést lehelt, áhítatot ikelt a mennyezet látványa.

2. A helybeli pékmester fel­csap mecénásnak és ugyan­tfsak freskót rendéi a lakószo­bájába. Művészünk olyan ió-ipartos-lankás tájképet appll-[kát a falra, hogy gyönyörű­ség nézni, mintha, a szobának fala sem Volna, úgy látunk a messzeségbe.

3. A festőn erőt Vtaíz a szo­ciális érzés és ugyancsak fa-

fiképet fest a szomszédék újonnan épült kecskeóÍjába, de blyat, hogy a "kefiskék még ál­lmukban is a festett káposz. táskertben legelnek.

A fenti hasonlat nem is olyan komolytalan, amilyen­nek talán látszik. Mert igenis (— kezdjük' a Végén — vannak olyan filmek, amelyek egy­szerűen 16 éven aluli, vagy felüli kecskék imaginárius- le­geltetésére valók; idetartoz­nak pl. a mesterséges t>szép-',ségek« és egyéb csemegék füg-fgőleges abroszon tálalt száraz-büfféi (a rev&filmek nagyré-'sze), valamint mindazok a szirupos, vagy teljesen ízetlen zöldségféleségek, melyeket a világ filmgyártása az öncélú kecskehajlamok örömére v>al-koh.

Ám - a kecskék közegészsé-gének aligha szolgál javára, ha valódi káposzta helyett az anilinfesték függőleges izgal­mát rohamozzák reménytelen mohósággal: kár azt a fest­ményt a kecskeólban jól meg-jcSinálni s egyáltalán kár a közösségi szempontokat ilyen alacsony szintre is kiterjesz­teni.

Efféle filmekbe bizony kar volna s a jövőben is kár lenne művészi, vagy éppen jhang-művészeti ambíciókat rej-Iteni. Ha tehát valaki az ilyen dolgokra gondolva azt állít­ja, hogy a'-'filmhangnak' mű­vészi lehetőségei nincsenek is, annak igazat kell adnunk. Nem is ilyesmire gondoltunk. Filmre, nem pedig nyers­anyag-fertőzésre.

A pékmester mécénási vagy műértőt ambíciója azonban már alighanem több figyelmet (érdemel. Mert lehet ugyan, hogy a pékmester, szegény,

(éjjel dolgozik, nappal alszik, nem ér rá képet nézríj, s ha nézi is, nem sokat lát belő-, lle: apró lámpása keveset vi­lágít. De lehet egyszer neki is ünnepnapja, pl. egyszer meg­betegszik és felfigyel a képre.

Mje,rt a mi szorgalmas fes­tőnk alkalmazkodott ugyan a »közönség ízléséhez«, gics-cset festett, de nem birta végig. Az előtérben mértani pontossággal álló nyílegye. nes szőlőkarók tartják ugyan az egységes típusú tőkéket s (a puttonyos legény is hapták-íban áll a néző felé fordulva, — de arra hátrább, ahol a dombok a messzi partba foly­tnak, ott még felvillan pár napos folt, aztán az elmosódó kontúrok feloldják a merev (vonalak fantáziátlanságát s ja' képzelet átlopakodik a domb­oldalon, hogy beleselkedjék az ismeretlen messzeségbe.

G i iccs és művészet A pékmester mondom: be­

teg és lázas; fél ig ébren, fé­lig alva csak' nézi, nézi1 a ké­jpét, gondolatban ott jár a látóhatár végén és tudj' Isten hogyan: egyszer csak megis­meri a messzeség honvágyát. Talán sóhajt is egyet és ettől fogva más szemmel nézi a képet.

Az igazi művész még a ^giccsel is műértővé nevelheti a fejletlen ízlésű embert.

A művészettörténet előtt

Jó giccs és Van tehát általában jó giccs

|és rossz giccs- A Jó gicéset művészember csinálja. Capta-(tio benevolentiae céljára az előtérbe helyez bizonyos'naiv (dolgokat, vagy ösztönösen al­kalmazkodik a járatlan kö­zönséghez, de aztán többé-(kevésbbé rejtett formában mé-}gis csak' átüjfi a művön/ a mű-yész igazi lelke- s valami bű-yös fénnyel vonja be az egy­ügyű formákat is. E rejtett fény forrása nem mindig ku­tatható fel egyszerűen, sőt Igen gyakran majdnem lehe-Hetlen megmondanunk, mi az, amiért az a giccs mégis meg-ífog bennünket és tetszik'. De annyi biztos, hogy a jó giccs a művészi igénytelenségből szokik fel a Parnasszusra.

' A rossz giccs fordítva mű­ködik. A rossz giccset kontá-i'ok csinálják; a művészet fél-műveltjei, a szó értelmét ki­fejtve: a művészet többé-ke­

ltem ismeretlenek az efféle kitűnő, jeles, jó, vagy elég­séges giccsek. Még több olyan giccs van azonban, amelynek osztályzata elégtelen; ezek nem igen szerepelnek a művészet­történet lapjain. Csak addig élnek, ameddig a .megrerüdle-,'lőjük, alkotójuk, Vagy: a rek­lámjuk él. Részben ezért is »művészibb« a mult, míg a jelen hemzseg az olcsó ízlés­telenségektől (a filmnek múlt­ja alig van, azt is megtagad­ta, de jelene az van .,.)..

rossz giccs vésbbé tehetségtelen szélhámo-jsai. (A félművelt ember so-ftasem' a műveltségnek azzal 0 többnyire torz töredékével vszerepeU, amije megvan, ha-i/teni azzal a sokkal nagyobb »felével«. hivalkodik, amelyhez semmi, köze sincs, 'tehát luda-\tosan szélhámoskodik: a fél-'művelt ember félig, seni mű­velt, de egészen szélhámos.)

Az efféle álművészek rög­tön és tüntetően a Parrtasz-szusra hágnak, az sem baj, a hegyet vakondtúrás, vagy legyéb kupac helyettesíti, a y>nagy művésze pózában tet­szelegnek, szinte szobortalap­zatot csalnak ömaguk alá és onnan süllyednek lé aztán menthetetlenül saját nívójukra. És bármilyen magasrendű, persze más valakitől szárma­zó gondolat légyen is a tá­maszpontul használt captáfio benevolentiae, bármennyire tüntetően exponált legyen is a

szerepe: a legklasszikusabb formákon is átüt az álművész ígazi lelkecskéje és valami orr­facsarón kétes fénnyel torzítja suta frázissá a legegyszerűbb mondanivalót is. Ennjéjc a furi fsa, suta fénynek a forrása sem demonstrálható mindig egyszerűen. (Bár a neve, két­ségtelenül: tolakodó tehetség. Helenség.) De nem mintha na­gyon finoman rejtőzködne, hanem ellenkezőleg, mert na­gyon is rikít mindenünnen, (az ember azt sem tudja hon­nan, ahogy a szemétdomb kö­zepén álló ember is nehezen tudná megmondani, honnan jön a bűz.

Ezzel meg is érkeztünk a

film területéhez. A kecskeól-tól a filmig rövidebb volt az út, de a pékmestertől idáig talán tanulságosabb.

A filmek jelentékeny részét világszerte pékmesterek ren­delik meg s jez még nem vol-íia nagy baj. Baj azonban, hogy nem saját kedvtelésük­be, hanem eladásra csináltat­ják a »művet«, de a legna­gyobb baj az, hogy kevés kó­sza festőművész található a nagyvilági pékek környezeté­ben, annál több a műfajától fiitévelygő, vagy ahhoz sem jértő címfestő és mázoló, így a létrejövő giccsek többsége nejm jó, hanem rossz giccs.

(Folytatjuk.)

A Magyar Élet Pártja XIV., kerületi szervezetének vá­lasztmánya a párt kerületi dísztermében értekezletet tartott Antal Lajos kgrületi elnök vezetése mellett, ahol Kovács

Gusztáv igazgatót üdvözölték hiva­talosan abból az alkalomból, hogy Budapest Székesfőváros főpol­gármestere a Kertész Elemér elha­lálozásával megüresedett törvényha­tósági bizottsági tagsági helyre be­hívta.

A választmányi ülésen megje­lent Dr. Donáth György országgyű­lési képviselő, a fővárosi pártszer­vezet üv. alelnöke is, aki Antal La­jos szervezeti elnökkel egyetemben meleg szavakkal köszöntötte az új városatyát, akinek agilis munkássá­gáról már eddig is legendákat me­

séltek azok, akik őt úgy a szakmában, mint szákmán kívül ismerték. Főleg várospolitikai feladatok azok, melyeknél ugyancsak sokat tehet Kovács Gusztáv kerületének érdekében, melynek ügyét-baját ugyancsak megismerhette az glmúlt 35 év alatt.

Mint közismert, a magyar filmváros — a Hunnia és kornyéke •— nagyrészt a XIV. kerületben van. Nemcsak a Hunnia Gyarmat-utcai műtermei és irodái között zajlik le a filmélet egyik része, hanem1 ennek' a munkának kiegészítő területi is jelentős részben vannak képviselve. Éppen a közel­múltban készült el és vár megnyitásra Kovács Gusztáv új la­boratóriuma is, melynek berendezése, technikai megoldása az utolsó szót jelenti Európa filmlaboratóriumai között- Kovács Gusztáv találmányai (feliratkészítő gép, fényírógép, . . . át­csévélő, ragasztó és negatív vágógép stb.) világszert ismer­tek és egészen bizonyos, hogy jó néhány meglepetést tarto­gat a világ szakemberei számára újonnan berendezett la« boratóriuma is. ;

Bevalljuk, bizonyos féltékenykedéssel néztük a szakmán-kivüliek szeretetét Kovács Gusztáv th. bizottsági tag iránV^ hiszen eddig is éjt-napot egybetéve dolgozott szakmánk előbb-revitelén nem csupán (a mostanában sokat emlegetett) anya -giak kedvéért, hanem igenis az ideális magyar filmcélokért hozva jelentős áldozatokat-

Bizonyos • azonban, hogy a városnál betöltött pozíciója hasznára válik a filmszakmának is, mert aki ismeri Kovács Gusztáv szókimondó és tevékeny természetét, tudja, hogy á szakmai ügyet jól fogja képviselni.

Kovács Gusztáv sikere mindnyájunknak büszkeséget je­lent, akíj'4 a filmszakma kenyerét esszükí, s kívánunk részünk­ről is munkásságához teljes skiert. Oy. K. E.

Mit ír a sajtó a filmről? Á Magyarság; Kél világnézet harca a Kerék Ferkóban

A francia filmgyártás büsz­kesége volt az »Ujra sarjad az élet« című film, amelyet a nagy francia népi író, Jean Gionó írt és Pagnol rendezett: Csak (ehhez a filmhez hasonlítható Móricz Zzigmond pompás re­gényéből készült magyar film a »Kerek Ferkó«. Csodálatos egyszerűségű és mégis az élet ezer színével teljes a mese, amely azt mutatja, hogyan tá­jiad új élet a pusztulásra ítélt, földeken és hogy vészi át az Uralmat a produktív termelő­erő. Égy elpusztult világ épül fel itt újra, akárcsak az »Ujra Sarjad az élet« című filmben és az új világ hőse Kerek Fer-kó, kerekegyházi földesúr új szellemét képviselő fia, akit Jávor Pál alakít a filmben. Ezzel szemben Csortos Gyula a múlthoz és a tradícióhoz me­reven ragaszkodó régimódi földesurat képviseli. E két vi­lágnézet összecsapásából tá­rnáid á drámai harc. A Pala-tinus-Auróra filmet a közel­jövőben két premierfilrnszín-ház mutatja be.

A Nemzeti Újság: l Az Actio Catholica

114. számú filmkritikája Keltésben. Szórakozta­

tó magyar vigiáték, min­den különösebb erkölcsi kilengés nélkül.

Rejtély. Erkölcsileg kö­zömbös, szürke témájú, német bűnügyi filmtörté­net.

Párisi románc. Sivár erkölcsi felfogású német társadalmi dráma.

A Mai Nap: Lili bárónő zenéje —

filmen A békeidők egyik legna­

gyobb síkerű operettje; a Lili bárónő volt, amelynek muzsi­káját Huszka Jenő írta. A dal­játék bejárta az európai szín­padokat és főleg muzsikája lett igen népszerű. A szép me­lódiák, amelyek közül több még ma is a zenekarok mű­során szerepel, felhangzanak a Kolczonay film vZenélő Ma­lomi, című új produkciójá­ban, amelyet a közeljövőben futatnak be. A fülbejnjaszó Huszka muzsika szolgáltatja iugyanis a kísérőzenét és da­llal az énekhetéteket a vidám történetben. Harasztos Al­bert és Szuhy N. Emil kedves, mosolygós hangulatú történe­

ket írtak ehhez a zenéhez. Sze­leczky Zita, Dajka Margit, Szilassy László, Csortos Gyu­la, Vaszary Piri és Makláry Zoltán játsszák a főszerepeket, a rendező pedig ifj. Lázár István.

A Hétfő: Gréta Garbó puska nélkül

Ha igazak az Amerikából érkező híradások, akkor Greta Garbó többé nem játszhat amerikai filmben. Hoolivoodi jelentés szerint szerződését felmondották, csöndben, die annál gyorsabban és kíméletle-nebbül. Legyünk őszinték, a művésznő esztendeinek száma Szerint már nem fiatal, de nem emiatt történt vele a baj. A legutóbbi filmjeiben is mély feíkert aratott, a Iműfaj, melyet jegyedül képvisel és veretlenül, ína is töretlen. A lelki élmé­nyek egy gesztussal való meg-érzékeltetésében, stílusában mélyen emberi egyszerűségé­vel ma is változatlanul áll a hoolivoodi revük zsivajában.

Ott kezdődött az ügy, hogy !még a háborús beavatkozás elején őt is felszólították, épp Úgy, mint a többi filmsztáro­kat, vegyen részt a háborús propagandában. Greta azon­ban nemet mondott, azt vála­szolta, hogy ez a műfaj nem az1 ő ízléséhez és tehetségé­hez való. A háborús propa­ganda tudvalevően ott, euró­pai szemmel nézve, túllár. másnak' és kissé naivnak lát­szik az ideérkezett képeslapok tanúsága szerint. Egy ilyen agitációs menetben tengerész­nek öltözött görlöket látni, aztán a háborús lelkesedés lángjában lobogó matrónákat, akik puskát cipelnek tisztes, de már roskatag vállukon. Szóval Greta Garbó nem volt hajlandó megpuskásítani ma­gát és az ilyen karneválokban zajlani a nagyérdemű közön­ség előtt.

Akkor még békét hagytak neki, de megorroltak rá. Az­tán mind sűrűbbek és na-gyobbszabásúak lettek a hábo­rús agitáció mutatványai, ma­gukba szippantották nemcsak 'a revű- és egyéb szórakoztató Ipart, hanem magát a film­gyártást is. Ez már szakmabeli ügy volt Greta számára is, jmert ha arra nem is volt haj­landó, hogy puskásán hetyeg-(jert! a tereken, azt hitték, egy film főszerepét mégsem ta-

táciő érdekében. Csakhogy ő. megtagadta és amikor hivata­losan is felszólították, hogy (rállalj'a a szerepelj, a »Nyers-anyag és hadikölcsön« filmek­ben, kijelentette, hogy erre sem hajlandó.

Ekkor indult meg ellene a hajsza. Legyünk' igazságosak, semmiféle hatóság, vagy egyéb hivatalos szerv nem paran-fcsolta le őt a filmről. Ilyen nyersen, ilyen diktatórikus esz­közökkel nem dolgoznak, az ilyesmi ellenkezik a demokrá­ciával. Hanem ráuszították az , lerkölcsvédelmi szervezetekét, amilyenek tudvalevően^ Ame­rikában szép számmal vannak, ffőkénf a gazdag és ráérő öreg hölgyek jóvoltából. Egyik ilyen aggszűz, vagy harisnya­kötő club megállapította, hogy a »Kétarcú asszony« című

filmjében Treta Garbó er­kölcstelen magatartást tanúsít. A többi hasonló, klubok csat­lakoztak a mozgalomhoz, így aztán »a közvélemény nyomá-sára« kénytelenek voltak fel­bontani szerződését. B.

Az Esti Kis Újság: Patkány a moziban

Az egyik budapesti filmszínház előcsarnoká­ban történt, hogy az Ope­raházunk balettkarának — köznéven »patkányhad-seregéneka. — egyik tagja jegyet váltott a pénz-tárnái és amikor a bejá­rat felé tartott, hirtelen egy valódi patkány került eléje két macska kíséreté­bén. Pillanatok alatt mozi keletkezett a moziban és la többségi elv alapján a két macska legyőzte a patkányt. A ballerina vi­szont visszaadta a jegyet a pénztárnak. Általában egyes mozik köztisztaságii berendezéseit elhanyagol­ják és nem minden mozi. hogy úgy mondjuk, féreg­mentes. Egyik-másikban kisebb-nagyobb állatok többízben felfedezhetők...

Az Új Magyarság: Ma a múzsák találkoznak • • .

Az egyik francia lap érde­kes cikkben számol be arról |az újabb jelenségről, hogy a párisi színészvilágban egyre többen vetik rá magukat az irodalom művelésére. Lehet — mondja; cikkíró —, hogy a művészek megunták örökké (csak a mások gondolatait is-gadhatja meg a háborús agi-

mételni s tollat ragadtak, hogy saját elgondolásaikat vá­gyaikat, .felfogásukat kifejez­hessék. Ebben a franda szí. meszeknek mindenesetre van tegy illusztris elődjük: Molié-re, aki színészi hivatása mel­llett a világ egyik legki valóbb színműírója volt.

Soha még ilyen járványo­sán nem fertőzte meg az iro­dalmi láz színészeinket, mint az utóbbi időkben — folytat-(ja a cikk. — A múltban fő­leg abban merült ki a színi világ irodalmi működése, hogy egyesek — inkább csak fa nagynevűek — életük alko­nyán időtöltésből megírták em­lékeiket. Ma kezdő, alig ismert színésznők egész serege ver­seskönyvekkel ostromolja" a kiadókat, jobbnevű színésznők 'regényekkel árasztják el a könyvpiacot, a művész urak meg előszeretettel írnak szín­darabokat és filmeket... S mivel a példa ragadós, Thes-pis szekerén egyre többen kez­denek flörtölni Polymniával...

Kikt azok a színészék, szí­nésznők, akik újabban az iro­dalomban is dolgoznak? A cikkíró megemlíti Pierre Bras-seur-t, aki saját véleménye Szerint évek óta nem kapott olyan szerepet, amiben sokol­dalú tehetségét teljesen ér­vényesíthette volna. Ha az írók nem írnak nekem váló szerepeket, majd írók én sa­j á t m a g a m n a k , — mondotta JBrasseur és csakhamar fel is lépett saját darabjában. Aztán írt egy filmet önmagának'* majd ismét egy színdarabot, [amelyben most játssza a fősze­repet. Emma CalVe y>Mindénég platt énekeltemv. című könyvé­ben hírrel, dicsőséggel körül­vett, ragyogó karrierjét fés? emlékeit örökítette meg. Pau-line Carton fiatal korában so­kat bolyongott vidéki társula­tokkal, egyik helyről a másik­ra. Könyvében jellemző képet fest a 30—40 év előtti vidéki színészet életéről. A Cómedie Francaise régi tagja; Dussane asszony Moliére-ről írt köny­vet. Odette foyeux regényt írt amelynek cselekménye a szá­zad elején játszódik.. Pierre Frondaie a P/'gűto-színházban »Montmartre« című darabjá­ban a főszerepét játssza. Nem­régiben pedig az általa írt filmben szerepelt. Philippe Hériot több regényével olyan isikért ért el, hogy 1939-betf elnyerte a Cóncourt-díjít Azóta különben visszavonult Sa színpadtól és ma már csak' irodalommal foglalkozik. Ma-

ryMaj>qáet vér.íekét jelente-tett még, René Lefévre $ÉU. ieirt:fiimfe« címmel emlékéit í r ta még. "Ezen kívül m é g so­kan vannak a színésztársa--dalomban, akik írói hajlamot vélnék magukban felfedezni.

Hogyan védekezzenek' az jírók az ilyen konkurrencia e l ­len? teszi fel a kérdést Itzután a cikk. — Talán úgy, hogy sz ínpadra lépnek? Erre fs volt és van példa. így pél­

dául .. Sacita Guitry mindig » •a já t ' darabjában és filmjében l ép fe l , Francis Carco nem. Irégiben egy filmben játszott és ugyancsak filmben szere­pel rövidesen Jean Cocieau is. Dehát az írók szereplése a Színpadon, filmen mégiscsak r i tkaság, m í g a színészek és színésznők betörése az iroda, lomba manapság — tömegjár­vány . . .

— mondja —, aki tudja azt is, hogy szépségre elsőnek szá-<ndt a többiek között. De ne­hogy azt gondold, hogy va­lami parasztleány, azt mönd-

— M i lesz a legközelebbi szereplésed?

— Jelenleg Mezey Máriával játszom szintén egy kultúr-filmben, amelyben énekes sze-

A Kalota partján Az ember szülővárosától tá-

jvol a hazaj ából valókkal köny-nyebben ismerkedik. Szentivá­nyi Zol tánt sem láttuk volna (meg a főváros zajában olyan közelről, mint mikor hivatá­sa a Kalota partjai mellé szó­l í tot ta . Ady költeményén kívül ía legtöbben csak Kalotaszeg­ről hallottunk. Az erdélyiek már régóta ismerjük a nép­művészet termékeit , Erdé ly (visszacsatolása óta pedig so­kan megismerték 1 a község leg­szebb népviseletét is.

Egyik premiermozgónk most játssza a »Kalota partján« c. kúlturfi lmet, melyet tulaj­donképen két ember készített : Boér Gábor a Magyar F i l m ­iroda fiatal opera tőr je és Szentiványi Zoltán.

A szakemberek figyelmét mindkét fiatal tehetség magá­ra vonta ezzel a kedves kis alkotással. Boér Gábor meglá­tásai , becsületes munkája, ösz­tönös felfogása ö röme t kelt minden szakemberben, mert benne a jövő Ígéretét láthat­juk.

A Kalota partja mint táj olyan jelentéktelen, o ly szürke é s szerény, hogy csak' a mi magyar -szívünkkél tudjuk a szeretet gyújtópontjában elhe­lyezni. Tenger t já ró , nagy nem­zetek fiai észre sem vennék ennek a kis jelentéktelen pa­taknak csobogását- Sem Colo­rado színessége, sem az Alpok blajnyomatos giccsszerűsége, Vagy a Niagara monumentali­tása , a Himalája egetverő ma­gassága nem konkurrencia a művészembernek', ha a nemze­t i érzés szemüvegén próbálja szeretni és megmutatni azt, amit végzeté ajándékozott ne­ki. " . . ; ' ;

Éppen ezért üdvözöljük Bo­ér Gábor t és Szentiványi Z o l -tánf ezért a keskenyfilmért. — Tárgyilagosak akarunk lenni.

A 330 m-es kultúrfilm így a jelen felszolgálásában hossza­dalmas és kevés benne a mon­danivaló. Nem elég tömör. De annyi meleg jószándék, any-nyi szépség-mutatás s annyi boldog öröm, szeretet van e munkában, hogy meghatódás-, sal kell néznünk.

Természetesen ma már a színes filmek hajnalán a fekie-te-fehér mondanivalója nem bírja szemünkét kielégíteni. Hiába mestere Boér Gábor ja fényeknek, árnyékoknak, hiá­ba használja bravúros meg­érzésekkel a színszűrőt az er­délyi hegyek felhőinek fényké­pezésére, tónusgazdagságának érzékeltetésére, a falu csendes elhagyatot tsága még Ady so­rainak szavalásával sem mond eleget.

De a tehetség kicsillan min­den kocka mögül . Hiszen az asszonyszépséget nem lehet véka alá rejteni.

Ezért örülünk annak, hogy egy pillanatra kézetszorítha-tunk a filmi egyik szereplőjé­vel a fiatal Szentiványi Z o l ­t ánna l , akivel a Hunnia Pasa­réti-úti telepének udvarán is­merkedtünk meg. Markáns fér­fiarcú, párduckarcsú alakja, mozgása és beszédstílusa meg­fogja az embert. Örömmel be­szélget el velem) a kis filmről.

Maga is tudja, hogy amikor a patak part ján kergeti a kő­rösfői lányt, a szép Bazsó Bö-'zsit, lassítania kell a lépést, hogy hosszú lábaival utói ne érje a leányt. Szívesen mesél a ha tárment i kalandokról is, hi-(szen a Zichy-barlang tájéká­ró l egy kis csete-paté nem nagy újság. Bánffyhunyad környékének népe őszintén megy imádkozni a minden-Inapi kényérért . De azért ők a legderekabb magyarok.

•— K i e z a Bazsó Bözsi? — kérdezzük.

— Szép szál falusi v i rág

lllílf Wfim

l l l p l l .

hatom, született intelligencia. Ugyancsak mulattunk, amikor egyik szobában tör tént fel­vételünknél ő figyelmeztette az opera tőr t a helyes felvé­telre, mondván : »derítést tes­sék adni az arcomnak«. Még azt is megkérdezte , van-e az objektíven szűrő.

— Mii volt a vándorút leg­kedvesebb kalandja?

— A határ közelében jár­junk — feleli Szentiványi —, de bizony a l ig sikérült ennek a jó étvágycsináló levegőnek megfelelően jóllakni.

— Nagynehezen tudtunk ^venni aztán a, fényképezéshez egy kacsát 40 pengőért , de mikor ki kellett válogatni , hogy melyik is lesz ennivaló­nak legalkalmasabb,, ö r d ö g sem tudta, hol fogjuk meg, hogy megállapíthassuk, melyik (rész a kövérje.

— Mikor a modellkacsát aztán vándortarisznyámból mezőn aligha hizlalták kuko-jmegettük, olyan volt az íze, mint a radirgumi. Bizony, a r i c á v a l . . . !

repem is van. C íme: Csillag­fényes éjszaka.

Makay Margit növendékét (szárnyaira kaptja a filmi s Med-,Ves, fiatal arca, biztos vagyok, [új színt jelent a magyar film palettáján.

Így. K. E.

Ha elkallódik egy-egy

példány,

levelező-lap értesí­tésre megküldi a

^> lUadéUivcdal

'•M'M!lll

Rejtély-i r t a : Wolf Neumumeister és

llse Maria Spazh Forga tókönyv :

N. von Sálomon Rendezte: Bolváry Géza

Főszerep lők: Willy Birgel, iEwa'.d Bahlser, MartéHarel

Zene: Loo Leux Hossza: 2377 méter

Gyár to t t a : Bavaria Bemutatta: Corvin

Jellemző a legújabb német bűnügy i filmek meseszövésé-.re, hogy magát a lényeges M n t , amely körül , mint köz-

W o l f Burghardi hosszú af­rikai tar tózkodás után haza­érkezik. Afrikában ércet ta lál t , megkapta a bányászati enge­dé ly t és most hatájában tőke (után kutat. Barátja, Weymur, összehozza őt egy Tross ne­vű alkusszal, aki vállalja a jíözvetítő szerepét Wolf és Engelhrecht bankár közCtt. Engelbrecht leánya — Geor­gia — Wolf g ermekkori ba­rátnője. Weymaréknúl találko-ízik Georgia Wolffal, aki so­kat mesél afrikai kalandjai­ról és élményeiről.

1I1E.

ponti bonyodalom körül for­dul meg a cselekmény, so­hasem hangsúlyozza ki vizu­ál is értelemben, hanem az azt (követő történés folyamán, a mesteri párbeszédekben, a sze­replők arc-, szemjátékával v i ­szi plasztikusan a néző szeme jelé. Ezzel tulajdonképen már la sablontól el térőt alkotott, a művészetet pedig rábízza a rendezőre, az opera tőr re és (mindenekelőtt a színészekre.

Ezút ta l is a feszültséget, az ügyész nyomozása adja és te­tőpont jára hág akkor, amikor a gyilkossal áll szemben. A m i azután történik, izgalomleve­zetőnek tetszik. Tökéletes ke­rek egésszé formálja a f i lm tar ta lmát . A befejezés ugyan (inkább való egy őskori néma­f i lm hepiendhez. Ide kellett volna valami más megoldás . A nyugvópontra jutott családi é le tnek nem lehet méltó k i ­fejezője csak egy c s ó k . . . Szimbolizált formát kívánt •volna meg! a mese.

Másnap halászni mennek pgyütt és miután bevallották egymásnak szerelmüket, W o l f elhatározza, hogy feleségül Veszi Georgiát. Trosstól meg­tudja, hogy sikerült Engel-prechltel megegyezni, de rá­jön arra is ha narosan, hogy Tross meghamisí tot ta az ada-jjtokat, hogy a kölcsönt meg-sre-ezhesse. Fe lháborodot an vonja felelőségre Trosst és e l ­határozza, hogy azonnal fel­keresi Engelbrechtet, hogy a 'csalást felfedje. Tross a-o.iban megelőzi őt és úgy állítja be a dolgot Engelbrecht előtt , mintha maga Wolf követte volna el a csalást. Fe lháboro­dásában Engelbrecht megsza­kítja az üzleti kapcsolatot Wolffal és megígértet i vele hogy Georgia közelségét is kerülni fogja. Mive l ártat lan­ságát bizonyítani nem tudja, Wolf elutazik. i Öt év telt el. Georgia Mar­éin Pauly ál lamügyész fele­sége lett. Egy kislányuk is

van már , Sab'ine. Házasságuk nem nevezhető szerelmi há­zasságnak ; csupán kölcsönös /tiszteleten és bizalmon épült fel. — És Wolf Burghardi visszatér. Georgia — dacára Wolf rábeszéléseinek — nem akar vele találkozni, mert tud­ja , hogy férje ezt a találko­zás t nem venné szívssen. Wolf elutazik ugyan, de a következő állomáson kiszáll,

(megtudja ezt. ö ismeri az igazi tettest — Hirziger vad-(őrt •— akt azér t számolt le Trossszal mert az elcsábí íot-(ta Hirzinger feleségét. Wolf ílátta őt a tett színhelyén, de ezt nem mondhatja /meg anél­kül , hogy ezzel Georgiát el ne árul ja! Felajánlja tiirzin. gernek, meneküljön külföld­re, hogy majd onnan írásban tegyen vallomást, de Hirzin-

meit nem tud úgy elmenni, hogy előbb Georgiával ne be­széljen. Felkeresi Georgiát nyaralójában, ahol a gyerek­kel egyedül tartózkodik, sze­relmet vall neki és könyörög , 'hagyja ott a férjét és gyerme­ké t és jö j jön vele. A kinos je-(ienetnek a gyermek megjele-

ger hallani sem akar erről , 'mert ői a feleségét akarja visszakapni. Megfenyegeti Wolfot, hogy ha elárulná őt, ő is elmondja, hogy lát ta Wolfot éjszaka' kijönni Geor­gia házából. — Wolf barát já­hoz. Fabricius ügyészhez for­dul segítségért , aki azonban

mese vet véget, aki azon é j ­szakán betegszik meg. Wolf elmegy. De röviduei e után újra megzavarják a ház é j ­szakai nyugalmát. Az egyik •paraszt a ház mellett megta­lálja Tross holttestét. G y i l ­kosság t ö r t é n t . . . !

Pauly ál lamügyész vezeti a ^vizsgálatot az ismeretlen tet­tes kiderítése érdekében. Wey-marra terelődik a gyanú, mi­ivel vál tóadóssága volt Tross-nál és le, is tartóztatják. Wolf

inem hallgathatja meg barát ­já t , hanem kénytelen őt mint jíanut Paulynak bejelenteni. Pauly kihallgatja Wolfot, aki szorul tságában magára vállal ja ia gyilkosságot. P- uly azonban bizalmatlan. Valami nem egye-jzik. Hirzingerrel való szembe­sítésekor a vadőr elárulja ma-Igát, vallomást tesz, de mikor rájön, hogy Wolf (nem árulta |el |őt , nem tesz említést Wolf éjszakai látogatásáról . Wey-'•mart szabadonbocsátják, Hir-

w

pinger pedig a zárkában fel­fakasztja magát . — Georgia és Wolf úgy érzik, hogy meg Vannak mentve. Wolf újra kö­nyörög, de Georgia nem akar vele menni.

Paaly azonban mégis meg­tudja, hogy azon a végzetes éjszakán Wolf Georgiánál jár t , mert megtalál ja Georgia szobájában azt az afrikai amu-lettet, amit Wolf ajándéko­zott Georgiának. De (bizik fe­jeségében, mert szereti őt és Tá akarja bízni a döntést . jMost látja Georgia, milyen (igazán nemeslelkű a férje. E d ­dig* csak becsülte és tisztel­je, de most felébred benne a szerelem is iránta. Megkéri Wolfot, ne zavarja meg lelke Inyugalmát és férje mellett marad.

W i l l y Birgel , Marté Harc i , Ewald Bahlser hármas viszi la cselekményt. Az ügyész, fe­leség és a gyi lkosságot magá­ra vállaló gyermekkori paj­tás , aki szerelmes Georgiába, tudásuk javát nyújtják. W i l l y Birgel rnégis mintha az egész film alatt hideg lett volna?!

Túlságosan megjátszot ta az ügyészi beáll í tottságot. Leg­jobb volt hármuk közül jEwald Bahlser. Nemcsak be­szél, hangsúlyoz, hanem sza-'vainak súlyát , lelkében végig viharzó érzelmeket szemeinek, iarcizmának tökéletes játékával

jelenetei vannak a kisleánnyal. A többiek ' közül kabineti-

(alakításaikkal kitűnnek az er . időőr, a könyvelő és a csaló közvetítő megszemélyesítői. Szinte franciás f inomsággal játszanak.

A rendezés ügyesen hozta

húzza alá. Marté Harel ked­ves, csinos, megnyugta tó je-ílenség, de különösebb képes-, iségeket nem 'árul el. Szép

ki a nyomozás tényét. A fő­ügyész szobájában lejátszódó jelenetek sokáig emlékeze­tünkben fognak élni. A film

kiállítása bőkezű, sehol sém­i m disszonancia, a díszletek is szépen simuínak a meséhez lés úgy érzik rajtuk, mintha konzervatív módon adták vdlna keretet a film jelene­teinek. E z pedig mindenütt (javára í randó a rendezésnek.

A hang és a zene is szerve­sen kapcsolódik a képekhez.

Általában a film j ó l építi a mesét , amely lépcsőről-Iépcső-re haladva megy az izgalmak felsőbb emeleté .e , onnan pe­d i g nem zuhan a k o r g ó lép­csőházba, hanem kipihenve Inyugszik meg — mondjuk (egy, a vihar után elcsendesült tengerpartra kilátást biztosító balkonon.

A közönség át lag jó német Ifiílmnek veszi a »Reftélyt«. És-|nem tévesen, mert valahogyan tai is többet vártunk tőle. Nem művészetben, hanem mozgal­masságban. Amit a vászonra visz, tökéletesen oldja meg,, Üe sűrí thette volna a cselek­ményt , hogy a bűnügyi f i l ­meknél szokásos szaporuld szívdobogást tényleg érezze is a néző . . . Cs. M~

Meghívó. A z Országos Magyar Mozgókép­

ipa r i Egyesü le t 19í3. október hó 24-én (vasárnap) d. e. fél 11 órakor tartja sa j á t he ly iségében (Buda­pest, VIII . , Csokonay-u. 10. I. 8. ajtó) XXXIII. évi rendes közgyűlését. melyre a t. T a g t á r s a k a t ezú ton tisztelettel m e g h í v o m és pontos megje lenés t ké rek .

Budapest, 1913. ok tóbe r h ó 8-án. Padániji Gulyás Jenő s. k.

e lnök. Tárgysorozat:

1. E l n ö k i megnyi tó . 2. T i t k á r i je lentés . 3. P é n z t á r i j e l e n t é s - , számvizsgá­

lók je lentése éi a f e lmen tvény meg­adása .

4. A z 1943/44. évi költségvetés megá l l ap í t á sa .

5. A vá lasz tmány- , a J á r u l é k ­megál lapí tó- , a Számvizsgáló- , és a Fegyelmi Bizottság tagjainak megválasz tása . -

6. Esetleges fel lebbezések, indí t ­ványok .

Kivonat az alapszabályokból: 7. §. Tagsági jogait csak oly tag

gyakorolhatja, aki tagsági kötele­zettségét tel jesí tet te.

11., §. A közgyűlésen csak oly i n ­d í tványok t á rgya iha lók , amelyeket a közgyűlés előtt l ega lább 5 nap­pal a vá l a sz tmányhoz í r á s b a n be­nyúj to t tak . Kivételesen t á r g y a l h a ­tók oly sü rgős ind í tványok , melyek

sürgősségét a közgyűlés vita né lkü l kimondotta, továbbá ú j abb r e n d k í -vü ' i közgyű 'és egybeh ívásá r a vo­na tkozó ind í tványok .

12. §. A közgyűlés h a t á r o z a t k é ­pes, ha azon a szavazásra jogosult rendes tagok e ^ y h a r m a d r é s z e , i l let­ve k é t h a r m a d r é s z e megjelenik. H a

Hazafe lé (Hidvéghy F i l m ) hangos sz ínmű 5 fe lvonásban , á Hunn ia f i l m ­g y á r b a n 1940. évben készül t , 2141 m hosszú ,

Rajzos h í a d ó 176. (M. F . I.) hangos r ipor t 1 fe lvonásban , a Magyar F i l m I r o d á b a n 1943. évben készül t , 150 m hosszú ,

Ufa v i l ág ' i í r adó 209. (Auslandston-woche N r . 209.1) ( U F A ) hangos r ipor t 1 fe lvonásban , az Universum f i l m ­g y á r b a n , 1943. évben készül t , 1346 m hosszú ,

Tarka-barka "f l ln imuzsika (Budapest F i l m ) (Der . .Tr ich tcr ) hangos r ipor t 1 fe lvonásban , a Tobis f i lmgyárban 1943. évben készül t , 340 m hosszú ,

. Szerencsés fiú (Voglio vivere cosi) (Espéria) hangos színmű 5 felvonásban,i a Ti lanus f i lmgyárban , 1942. .évben készül i , 2418 m hosszú ,

U F A v i l ágh í radó 209. n é m e t beszéd­del ( A u s ' a n d s t ö n w o c h e Ni*. 2'39. D-.u.sch' gesproch) ( U F A ) hangos 1 r ipor t 1 fe l -

a közgyűlés a tagok meg nem jele­nése miatt a k i tűzöt t i d ő p o n t b a n egy ó ra i vá r akozása u t á n sem ha­tá roza tképes , legfeljebb 8—30 na­pon belül új közgyűlés t keT össze­h ívn i , amely a megjelentek s z á m á ­ra való tekintet né lkü l h a t á r o z a t k é ­pes.

v o n á s b a n , az Universum f i l m g y á r b a n 1943. évben készül t , 346 m hosszú ,

Sok h ű h ó E l e m i é r t (F ihnér l ékes í tő ) hangos vígjáték 4. fe lvonásban , a M a ­gyar F i l m I r o d á b a n 1940. évben k é ­szült , 2300 m hosszú ,

Fé l lek enys ég (M. F . " I.) zenés szín­m ű 4 fe lvonásbán, a Magyar F i l m I r o d á b a n 1943. évben készül t 2219 m hosszú ,

Felelős szerkesztő: MATOLAY K. GÉZA dr.

Felelős kiadd: LIE8ER LÁSZLÓ dr.

Kiádóhivatali főnök: GYIMESY KÁSÁS ERNŐ

Készült a

>Jövő« nyomdaszöve tkeze t m ű h e l y é b e ® Budapest, IX . , Erkel-u. 17.

Telefon: 182—278. Fele lős veze tő : Demjén Ferenc

Országos Mozgókép vizsgáló Bizottság által engedélyezett filmek

Közelmúltban készült el Lippayné produkciójában

a

SZERENÁD Cl.MŰ RÖVID FILM

Szereplői:

Kerfay lili Szilassy László

Zala Karola

Hossza: 300 mérer

F o r g a l o m b a h o z z a :

A k i a s z e r p n á d o t adja . . . (Sz i l a s sy L á s z l ó ) .

Bud

apes

t, 19

43.

okt.

13

V

évi.

41.

sz.

Egy

es

szám

ára

: 70

HU.