Otthon az erdőben

Eredet – Tudás és tapasztalat: rendszerben a környezettel

Az intézmény neve: Rogers Akadémia

Címe: 1113 Budapest, Bocskai út 37.

Résztvevő diákok száma: 5-10

Megvalósulás időtartama: 2014. október 10. – 2015. május 22.

Projektünk célja a városban szocializálódott diákok érzékenyítése és a természettel való

kapcsolatuknak elmélyítése volt.

Sikeresség szempontjából két részre tudnánk bontani az eseményeket. Amíg a projekt

mozgatórugója kapcsolattartónk, Turóczi Levente volt, addig gördülékenyen haladtak az ügyek és a

gyerekek is ráhangolódtak a feladatokra. Majd amikor technikai okokból Levente már nem tudott

részt venni az eseményeken, a fiatalok elveszítették lelkesedésüket, így a projekt második

szakaszában komoly küzdelmet jelentett az ellenállásukkal való birkózás. Mégis azt gondolom,

hogy a projekt során átéltek és megtapasztaltak elindították egy úton diákjainkat és remélem, hogy

ezek az élmények tovább formálódnak bennük.

Az eseményeket rendszeresen rögzítettük a Rogers Akadémia honlapján elérhető Hírmondónkban

is. (http://rogersakademia.hu/index.php/hu/elmenypedagogia-hu/hirlevelek/2014/2014-oktober)

Álljon itt most néhány szubjektív leírás a különböző történésekről.

Köszönjük a lehetőséget és a támogatást!

2014. október 10.

Gombászás Ezen a napon a projekt hangolásaként, előkészítéseként

gombászni mentek a fiatalok.

A következő beszámoló a Rogers Akadémia online

hírmondójában jelent meg a programról:

„Kata férje, Marci vezetésével jártuk be az erdőt,

gombákat keresve. Marci előre feltérképezte a terepet, és

az itt található gombákból profi gomba-határozót

készített. Volt tehát mit böngészni a nem kevés szempont

szerint: kalapja, tönkje, állaga, színe, formája és még

millió szempont csak egy – egy gombával kapcsolatban.

Volt ott minden: a gombáknak a természethez való

különböző kapcsolódási pontjaival kapcsolatban is: a

környezet, a társulások, talajösszetétel, talaj PH,

aljnövényzet, gombák igényei és kapcsolatuk más

növényekkel, állatokkal.. A tervezett szalonnasütés már

nem volt olyan szervezett. Ahogy Kata mondta: kinek

nem szalonna, kinek nem sütés, vagy nem most… de a jó

hangulat megmaradt. Kata meséli:

Az egyik fiú lelkesen fogad a reggeli találkozónál azzal,

hogy előző nap még elment a Miszterminithez és

megéleztette a kését és a fokosát, hogy azzal tudjon ma

nyársnak valót vágni. Repdesett az örömtől, mikor

kiderült, hogy hozhatja a kését, amit azóta nem használhatott,

mióta megkapta, mert csak mostanában találták meg otthon.

H. KAta:"Hoztam mindent, ami csak kellhet a gombászáshoz! gombahatározót, fahatározót, bicskát

és papírzacskót!"

2014. október 17.

Varázserdő kiállítás a

Mezőgazdasági

Múzeumban

„A Mezőgazdasági

Múzeumban kezdtünk: egy

óriás interaktív társasjáték

ismertetett meg bennünket

az erdő lakóival, miközben

kérdésekre kellett

válaszolnunk.” Vagyis ezen

a napon diákjaink a

Vajdahunyadvárban

található Múzeum egyik

nagyon izgalmas és

összetett időszaki

kiállításán vettek részt, ami

új nézőpontokkal és

érdekességekkel egészítette ki a

projektet.

2014. november 14.

Természetességmérés a II.

János Pál pápa téren

A természetességmérőt

mindenképpen hagyományos

városi környezetben szerettük

volna kipróbálni. Ezen a

napon John Emese vezette

körbe a diákokat a II. János

Pál pápa téren és a

legkülönbözőbb városi

hálózatokról mesélt nekik

(közlekedés, csatornák,

élelmiszer útjai). Remekül

illeszkedett ehhez az Otthon

az erdőben is, ami a természet

szempontjaival egészítette ki

az eseményt.

2014. november 21.

A zene és a természet kapcsolata

Talán az egyik legkülönlegesebb élményt az

nyújtotta, amikor megpróbáltuk összekötni

különböző érzékelési formáinkat, hogy több

csatornán keresztül is nyithassunk a természet felé.

Sétáltunk, zenét hallgattunk és inspirációt gyűjtve

rajzoltunk is. Ez különösen fontos volt, hiszen több

diákunk számára is nehézséget okoznak a vizuális

foglalkozások, így mégis bevonódtak, alkottak.

A Hírmondóban így adtuk ezt a világ tudtára:

„Otthon az erdőben címmel nyert pályázatunk egy

történése zajlott a Feneketlen - tónál ezen a napon. A

foglalkozás lényege a "hallható természet"

megjelenítése volt. Mindenki - akinek volt ötlete,

vagy kedve - egy fát rajzolhatott, vagy olyan dolgot,

aminek köze van a fákhoz. Eközben a következő

zenéket hallgattuk - hangulatos, elmélyülésre

alkalmas fényviszonyok között:

1. Un dia de noviembre by Leo Brouwer - Antonio

Malinconico:http://youtu.be/BCXhGZ3lF-E

2. Vivaldi Autumn The Four

Seasons: http://youtu.be/H7hGiZ579cs

3. Britten: The Young Person's Guide to the orchestra – WDR

SinfonieorchesterFreunde: http://youtu.be/4vbvhU22uAM”

2014. november 28.

A Fa szerepe a szociális életben

„A Belvárosban a fenti néven

megszervezett programon

kóboroltunk. Kirakodóvásár,

fények, emberek, árusok. Pár

órát így együtt eltöltöttünk a

Karácsonyra gondolva.

Hangolódtunk.” – olvashatjuk a

már sokat emlegetett

Hírmondónkban. Karácsony

közeledte jó apropót adott arra,

hogy megvizsgáljunk ismét egy

újabb nézőpontot: milyen

funkciói, szimbolikája, értéke

lehet még a fáknak, amire eddig

nem tekintettünk tudatosan, nem

gondoltunk rá? A jó hangulatú, ingerrel

teli karácsonyi vásárok körbelátogatása közben ez a téma is hangsúlyosan szóba kerülhetett. Az

élménnyel, hangulattal összekötve pedig remélhetőleg maradandóbban be is épül a résztvevőkbe.

2014. december 12.

Látogatás a Főkert Nonprofit Zrt –

nél

„Az Otthon az erdőben projektünk

kapcsán jártunk a Főkertben, ahol a

szervezet feladataival ismerkedtünk. A

Feneketlen-tó fenntartása is az ő

hatáskörükbe tartozik, így a Gellért-

hegyen lévő központi telepen

tulajdonképpen tananyagot tanultunk.”

2015. január 9.

Az „én fám” kiválasztása a

Feneketlen-tónál

„Az Otthon az erdőben projekt

kapcsán ez alkalommal egészen a

Feneketlen-tóig kirándultunk(!), ahol

mindenki kiválasztott egy fát.

Pályázatunkban arra kaptunk

támogatást, hogy a kiválasztott fát

mindenki figyelemmel kísérje elvileg

három (ősz-tél—tavasz) évszakon át.

Gyakorlatilag azonban a pályázat

megcsúszása miatt csak két évszak

fér bele a követésbe.

Ez alkalommal tehát a fa kiválasztása volt a cél. Rögtön a biodiverzitás fogalmát is magunk elé

idézve, a környezeti tényezőkről Bence készített zseniális fotókat: kismadár, tapló, kacsák,

fagyöngy, galambok, etető, és még, ami nem került ide a válogatásba… Csak ámultunk - Ha így

nézzük. mennyi mindent látnak a fák!!!”

2015. március 27.

Látogatás Kismaroson a Kismagos Környezeti Nevelési

és Ökoturisztikai Központban

Nagy élmény volt mindenki számára ez a kirándulás, hiszen

teljesen más és új tapasztalatokkal szolgál egy ilyen erdő

meglátogatása. Nem csak a fákról, az erdőről, hanem a benne

élőkről is sokat hallottunk és megtanultunk tájékozódni, nem

eltévedni és azt is, hogy miért és hogyan kell tiszteletben

tartani élővilágunkat.

„A Magosfa Alapítvány kismarosi ökoházába készültünk, de

egy jó három órás „túlélő” túra után már nem jutottunk el

oda. A túra alatt: másztunk hegyet, találtunk sörétet,

tájolóztunk, örültünk a hangyabolynak és kerítés mögötti

kutyáknak. No, meg segítettünk egymásnak.”

2015. április 17.

Margitsziget

„Heltai Julcsi folytatta az Otthon

az erdőben projektet. Figyeltük a

gyökereket, virágokat, kérgeket,

és ezek együttlétezését. Az ő

szavai mesélnek erről a

programról. „Előkaptuk az

Otthon az erdőben projektnek

köszönhető tájolónkat és a Sziget

térképét, irányba állítottuk

magunkat és így eljutottunk a

Vadaskertig. Az út további

részén találtunk egy romot (a

kolostort, ahol Margit élt). Itt futkorásztak, másztak, élvezték. Majd találkoztunk a Fával, nem azzal

ám, amit én beterveztem. (A Sziget végében van egy kb 200 éves narancseperfa, az egyetlen, ami

még él abból az időből, amikor a budapesti nagyárvíz teljesen elborította a Margitszigetet is). Egy

vastag törzsű, hatalmas monstrumba futottunk bele, aminek az ágai pont úgy lógtak, hogy

kényelmesen rá lehetett mászni, ülni. Ezért ott másztunk ültünk és közben elregéltem, hogy hova

mentünk volna. Közben különböző turisták álltak meg körülöttünk, és fotóztak minket.”

2015. május 22.

Vizuális foglalkozás és

társasjáték a fák jegyében

Az utolsó foglalkozás a

projekt keretein belül nagyon

izgalmasra sikeredett. Talán

az addigi kitartó

próbálkozásunk hozta meg

gyümölcsét, nem tudjuk, de a

gyerekek kifejezetten

lelkesen és pozitívan álltak a

feladathoz. A különböző

foglalkozások során rengeteg

fotót készítettünk közösen a

legkülönbözőbb fákról,

fákkal összefüggő

mindenféléről. Ezeket a

fotókat nagyítottuk fel és

nyomtattuk ki. Egy rövid

összegzés után, amikor áttekintettük az évet a fák szempontjából, nekiláttunk és mindenki

megalkotta saját fáját ezeknek a képeknek a felhasználásával.

Miután elkészültek a művek és ki is raktuk őket az Akadémián, leültünk és társasjátékoztunk (külön

öröm a számunkra, hogy pont ezen a napon volt a Rogers Alapítványnak egy rendezvénye itt és azt

megjelenteknek is betudtunk számolni a projektről és meg tudtuk mutatni nekik a képeket). A Catan

nevű játékkal játszottunk, de még előtte átbeszéltük, hogyan is kapcsolódik ez a témánkhoz. (Attól

kezdve, hogy maga a játék is fából készült, egészen addig a kérdésig, hogy miért is ekkora érték a fa

a világon a természet vagy épp a gazdaság szempontjából.