panasztétel és elszámoltathatóság a korrupció elleni küzdelemben
DESCRIPTION
Panasztétel és elszámoltathatóság a korrupció elleni küzdelemben. dr. Burai Petra Transparency International Magyarország. Korrupció érzékelési index 2010. Pontszám: 4,7 ( 2009: 5,1 ) Helyezés: 50. (2009: 46.). Régiós összehasonlítás. Változások 2010-ben. Jelentős javulás. - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
Panasztétel és elszámoltathatóság
a korrupció elleni küzdelemben
dr. Burai Petra
Transparency International Magyarország
Korrupció érzékelési index 2010• Pontszám: 4,7 (2009: 5,1)
• Helyezés: 50. (2009: 46.)
Régiós összehasonlítás
Változások 2010-ben
Jelentős javulás
• Málta (+0,4)
• Finnország (+0,3)
• Luxemburg (+0,3)
• Lengyelország (+0,3)
Jelentős visszaesés
• Portugália (-0,8)
• Magyarország (-0,4)
• Olaszország (-0,4)
• Csehország (-0,3)
• Görögország (-0,3)
• Ciprus (-0,3)
Okok és irányok
• Átfogó korrupcióellenes intézkedések hiánya.
• Az üzleti szektor véleményét mérő mutatók romlottak.
A piac türelmetlen, mihamarabb hatékony fellépésre
van szükség.
• Gazdasági válságból való kilábalás és
versenyképesség növelése átfogó antikorrupciós
intézkedésekkel!
• Korrupciós botrányok, elszámoltatások nyilvánossá-
ga.
TÁRSADALMI ÉRTÉKEK
TÁRSADALMI ÉRZÉKENYSÉGM
ÉD
IA
CIV
IL T
ÁR
SA
DA
LO
M
ÜZ
LE
TI
ÉL
ET
NE
MZ
ET
KÖ
ZI
SZ
ER
V.
Nemzeti integritás rendszer (1)FENN-
TARTHA-TÓ FEJL.
ÉLET-MINŐSÉG
JOGURALMA
SZ
ÁM
VE
VŐ
SZ
ÉK
OM
BU
DS
MA
N
FE
LÜ
GY
EL
ET
I S
ZE
RV
EK
KÖ
ZIG
AZ
GA
TÁ
S
TÖ
RV
ÉN
YH
OZ
ÁS
KO
RM
ÁN
Y
BÍR
ÓS
ÁG
OK
T I S Z T A K Ö Z É L E TT I S Z T A K Ö Z É L E T
ÜZ
LE
TI
TÁRSADALMI ÉRTÉKEK
TÁRSADALMI ÉRZÉKENYSÉG
ÉL
ET
-
MIN
ŐSÉ
G
JOGURALM
A
SZ
ÁM
VE
VŐ
SZ
ÉK
OM
BU
DS
MA
N
FE
LÜ
GY
EL
ET
I S
ZE
RV
EK
KÖ
ZIG
AZ
GA
TÁ
S
TÖ
RV
ÉN
YH
OZ
ÁS
KO
RM
ÁN
Y
BÍR
ÓS
ÁGT I S Z T A K Ö Z É L E T
T I S Z T A K Ö Z É L E T
CIV
IL ÉLET
TÁRS.
NE
MZ
ET
KŐ
ZISZERV.
MÉ
DIA
FENN-TARTHA-
TÓ FEJL.
Nemzeti integritás rendszer (2)
A közérdekű bejelentések a korrupció elleni
fellépésben (1)
• ‘Whistleblowing’ – ‘A vészharangok megkongatása’.
• A közérdekű bejelentők fontos szerepet játszanak a
korrupció leleplezésében.
• A korrupció esetében rendszerint súlyos gond,
hogy a cselekmények igen ritkán kerülnek
napvilágra és a tanúk szerepvállalásának
hiányában nehezen bizonyíthatók.
A közérdekű bejelentések a korrupció elleni
fellépésben (2)
• Bejelentések nélkül olyan információk maradhatnak
titokban, amelyek elengedhetetlenek az állam és az
egyes szervezetek átlátható és hatékony
működéséhez.
• A korrupciós ügyekbe keveredő országok, cégek és
közigazgatási intézmények elveszíthetik jó
hírnevüket és a bizalmat.
• Kevesebb veszteség éri az államot és a cégeket,
ha a korrupció révén elfolyó pénzekre fény derül.
Társadalmi értékek szerepe
Kit tekintünk közérdekű bejelentőnek?
Minden eset egyedi!
Közérdekű bejelentő, aki
1. annak érdekében lép fel, hogy másokat érintő
kárt előzzön meg, azaz nem saját előnyére
cselekszik;
2. a helyzetet elsősorban a szervezeten belül
biztosított keretek között próbálja megoldani;
3. olyan bizonyítékok birtokában van, amelyek
alkalmasak a meggyőzésre.
Mi nem whistleblowing?
• A szabályszegés puszta észlelése,
• az elkövető felkérése, hogy fejezze be
tevékenységét,
• a kollégákkal folytatott beszélgetés a
történésről ellenlépés nélkül,
• a szervezet elhagyása ellenvélemény
kifejtése nélkül.
Kikből lesznekközérdekű bejelentők? (1)
Kikből lesznek közérdekű bejelentők? (2)
Kutatási tapasztalatok az USA-ban
Személyes tulajdonságok
• Hagyománytisztelő,
• magas színvonalon
teljesítő,
• elhivatott,
• önzetlen,
• nehezen tolerálja a
bizonytalanságot.
Általános jellemzők
• Felsőfokú végzettséggel
rendelkezik,
• családos,
• férfi,
• 3 évet meghaladó
munkaviszonnyal
rendelkezik,
• magas pozíciót tölt be.
Mit tehet a bejelentő?
A bejelentők rendszerint négy lehetőség közül
választhatnak, ha visszásságot tapasztalnak:
1. elhallgatják;
2. szervezeten belül tesznek bejelentést;
3. szervezeten kívül tesznek bejelentést;
4. nevük vállalása nélkül szivárogtatják ki az
információt.
Közérdekű bejelentések az USA-ban (1)
• 1863: False Claims Act
• Aki nem áll kapcsolatban a
kormánnyal, eljárást indíthat
olyan állami szerződésekben
részes felekkel szemben, akik
csalást követtek el (ún. Qui Tam
eljárás).
• Ha az ügy sikeres, a bejelentő
jutalma a megállapodás
összegének a 15-25%-a és
ügyvédi költségeinek
megtérítése.
Közérdekű bejelentések az USA-ban (2)
Szövetségi alkalmazottak védelme:
• Whistleblower Protection Act (1978, 1994): a bejelentő
munkavállaló védelemben részesül, ha alapos okkal
feltételezi, hogy a tudomására jutott információ
bizonyítékul szolgál bármely jogszabály megsértésével,
pazarlással, hatáskörrel való visszaéléssel, illetve a
közbiztonság vagy közegészség veszélyeztetésével
kapcsolatban.
• Office of Special Counsel: ez a szerv jogosult a bejelentő
munkáltatójának vizsgálatára, valamint dönt arról, hogy a
bejelentő speciális védelemben részesül-e (anonimitás).
Közérdekű bejelentések az USA-ban (3)
Jogszabályi megoldások a tagállamokban:
• Dél-Karolina: a bejelentők akár pénzjutalomban is
részesülhetnek.
• Texas: megdönthető törvényi vélelem amellett,
hogy ha a munkáltató a törvényben
meghatározott 90 napon belül a bejelentő
számára hátrányos intézkedést tesz, lépése
törvényellenesnek minősül.
Közérdekű bejelentések az USA-ban (3)
Szektorális jogszabályok whistleblowing-rendelkezésekkel
(szövetségi és tagállami szinten):
• Levegő tisztaságáról szóló törvény
• Biztonságos ivóvíz védelméről szóló törvény
• Atomenergiáról szóló törvény
• Légi és egyéb közlekedési jogszabályok
• Munkahelyi biztonság védelmével kapcsolatos jogszabályok
Szabályozás a magánszektorban:
• Sarbanes-Oxley Act (2002): védetté nyilvánítja olyan, az
amerikai tőzsdén bejegyzett gazdasági társaságokról szóló
információk közzétételét, amelyek befolyásolhatják a
részvényárak alakulását.
Közérdekű bejelentések
Nagy-Britanniában (1)
Zeebrugge
kompkatasztrófa (1987)
Clapham-i vonatbaleset (1988)
Piper Alpha katasztrófa (1988)
Közérdekű bejelentések
Nagy-Britanniában (2)
Public Interest Disclosure Act (1998):
• Nem tesz különbséget a köz- es a magánszektorban dolgozók
között,
• azokat védi, akiket közérdekű bejelentésük miatt bocsát el
vagy büntet meg munkáltatójuk,
• a titkosszolgálati és a rendvédelmi szervek nem tartoznak a
hatálya alá,
• meghatározott út/lehetőségek – védelem mértéke változik: (1)
szervezeten belüli jelentés (2) törvény által meghatározott
szervhez fordulás (3) média (legkevesebb védelem).
Közérdekű bejelentések Németországban
• Történelmi és kulturális örökség problémája –
eltérés az angolszász megoldástól;
• szövetségi közigazgatási szabályozás (2006);
• szervezeteken belül kapcsolattartókat neveztek ki,
akikhez a visszásságokról szerzett információkkal
lehet fordulni;
• etikai kódexek szerepe;
• magánszektor: Deutsche Bahn – ombudsman,
Daimler - „Integritás és jog” igazgatói pozíció.
Közérdekű bejelentések fontossága
Magyarországon
National Integrity Study – Nemzeti Integritás Tanulmány
(2007) ajánlásai:
• párt- és kampányfinanszírozás,
• közbeszerzések,
• közigazgatás (bűnüldöző hatóságok, helyi
önkormányzatok) működésének átláthatósága,
hatékonyságának javítása.
„Hatékony védelem biztosítása minden egyes bejelentést
tevő számára, különös tekintettel a jogellenes
tevékenységet bejelentőkre.”
Korrupciós bejelentések
Magyarországon – 2007
Korrupciós bejelentések
Magyarországon – 2009
Globális Korrupciós Barométer (TI)
A bejelentési hajlandóság változása (2007-2009)
A bejelentés elmaradásának okai - 2007
A bejelentés elmaradásának okai - 2009
Közérdekű bejelentések címzettjei - 2007
Korrupcióhoz kötődő intézmények a
médiában
Jogszabályi áttekintés
Alkotmány (64. §): mindenkinek joga van ahhoz, hogy egyedül
vagy másokkal együttesen írásban kérelmet vagy panaszt
terjesszen az illetékes állami szerv elé.
• 1954. évi I. törvény a lakosság bejelentéseinek intézéséről
(„Minden állampolgárnak joga és becsületbeli kötelessége, hogy
feltárja a hibákat és fogyatékosságokat, melyek az állami és
gazdasági élet bármely területén jelentkeznek.”)
• 1977. évi I. törvény a közérdekű bejelentésekről, javaslatokról és
panaszokról
• 2004. évi XXIX. törvény (közérdekű kérelmekkel, panaszokkal
és bejelentésekkel kapcsolatos eljárás)
• 2009. évi CLXIII. törvény a tisztességes eljárás védelméről –
működésképtelen!
• munkajogi szabályok (Munka Törvénykönyve, köztisztviselőkről
szóló törvény, közalkalmazottakról szóló törvény)
TI – korrupció és környezetvédelem
Global Corruption Report 2010
Köszönöm a figyelmet!