pécsi tudományegyetem Általános orvostudományi …...pte Áok fogorvos szak – alapozó modul...

PTE ÁOK Fogorvos szak – Alapozó modul - tantárgyleírások - 2016/2017-es tanév

1

Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar

FOGORVOS SZAK

TANREND 2016/2017

Az Alapozó modul tárgyai (kötelező tárgyak és

kritérium követelmények)


2

1. szemeszter

OFA-B2A Bevezetés az anatómiába ______________________________________________________________________3

OFA-BZ1 Fogorvosi biofizika 1. _________________________________________________________________________5

OFA-EAD Etikai és magatartástudományi alapismeretek fogorvosoknak __________________________________________7

OFA-FV1 Fogászati prevenció alapjai 1.___________________________________________________________________9

OFA-MF1 Molekuláris sejtbiológia fogorvostanhallgatóknak 1. ________________________________________________ 11

OFA-ORF Kémia fogorvostan hallgatóknak _______________________________________________________________ 15

OFR-ELS Orvosi elsősegély ___________________________________________________________________________ 19

2. szemeszter

OFA-BEF Bevezetés a biokémiába fogorvostan hallgatóknak _________________________________________________ 21

OFA-BZ2 Fogorvosi biofizika 2. ________________________________________________________________________ 24

OFA-FI1 Fogászati klinikai informatika és statisztika 1. (CSAK A 2016-BAN FELVETT HALLGATÓKNAK!) _______ 26

OFA-FV2 Fogászati prevenció alapjai 2.__________________________________________________________________ 29

OFA-MF2 Molekuláris sejtbiológia fogorvostanhallgatóknak 2. ________________________________________________ 32

OFA-ZT1 Fogorvosi szövettan 1. _______________________________________________________________________ 38

OFR-AFG Asszisztensi / fogtechnikai gyakorlat ____________________________________________________________ 40

3. szemeszter

OFA-AA2 Általános anatómia 2. ________________________________________________________________________ 42

OFA-ANY Fogászati anyagismeret_______________________________________________________________________ 45

OFA-BKA Biokémia _________________________________________________________________________________ 49

OFA-ET1 Élettan 1. __________________________________________________________________________________ 53

OFA-SF2 Szövet- és fejlődéstan 2. ______________________________________________________________________ 61

4. szemeszter

OFA-ET2 Élettan 2. __________________________________________________________________________________ 64

OFA-FI1 Fogászati klinikai informatika és statisztika 1. (CSAK 2016 ELŐTT FELVETT HALLGATÓKNAK!) _______ 73

OFA-IMM Az immunológia alapjai ______________________________________________________________________ 76

OFA-NAN Általános és neuroanatómia, szövet- és fejlődéstan _________________________________________________ 79

OFA-OBA Orvosi biokémia ____________________________________________________________________________ 83

OFR-AZV-I Angol szaknyelvi záróvizsga - írásbeli ___________________________________________________________ 87

OFR-AZV-S Angol szaknyelvi záróvizsga - szóbeli ___________________________________________________________ 88

OTT1-2-3-4 Testnevelés 1-2-3-4. _________________________________________________________________________ 89


3

OFA-B2A BEVEZETÉS AZ ANATÓMIÁBA

Tantárgyfelelős: DR. TÓTH PÁL, egyetemi docens

Anatómiai Intézet

1 kredit ▪ vizsga ▪ Alapozó modul ▪ ősszel ▪ ajánlott félév: 1.

Foglalkozás/félév: 0 óra előadás + 16 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 16 óra

Kurzus létszámkorlát: min. 1 fő – max. 100 fő Előfeltételek:

Tematika

A tantárgy célja az emberi test makroszkópos szerkezetének és ezek alapvető funkcionális aspektusainak megismerése. A két féléves

tantárgycsoport első része. A gyakorlati képzés során egy általános csont- ill. ízülettant követően a hallgatók formalinnal fixált emberi

holttestek segítségével megismerkednek a végtagok és a törzs főbb izomcsoportjaival, valamint az ezeket ellátó legfontosabb erekkel,

idegekkel. Ezt követően részletesen tárgyaljuk a koponyát felépítő csontokat, az agy- és arckoponya szerkezetét, az állkapocsízületet és végül a gerinc - különösen a nyaki szakasz- felépítését.

A félév elfogadásának feltételei

Jelenlét az órák legalább 85%-án. Hiányzás (bármilyen okból!) max. 3 tanóra (3x45 perc)

Félévközi ellenőrzések

Távolmaradás pótlásának lehetőségei

Kihagyott gyakorlatok pótlása egyénileg, más csoporttal, kizárólag a mulasztott gyakorlat hetén, egy szemeszterben maximum két

alkalommal. A részvétel más csoport gyakorlatán a csoport oktatójának engedélyétől függ, akinek joga van a hallgató kérését helyhiány

miatt megtagadni.

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok

- Kötelező irodalom

http://an-server.pote.hu

- Saját oktatási anyag


- Jegyzet


- Ajánlott irodalom


Előadások

Gyakorlatok

1 Fő irányok és síkok. A csontok típusai.

2 Az ízületek általános szerkezeti elemei, típusai és mozgásai (példákkal).

3 Általános izomtan (eredés, tapadás, működés, izompólya).

4 A testtájékok (végtagok a kéz és a láb nélkül, törzs) izomcsoportjai.

5 A vérkeringés általános áttekintése. A végtagokat ellátó főbb verőerek, a pulzusartériák hangsúlyozásával. A végtagok főbb gyűjtőerei.

6 A gerincvelő szelvényei. A gerincvelői idegek által alkotott fonatok, azok fő ágai és az általuk ellátott izomcsoportok.

7 A koponya csontjai, szerkezete.

8 Az agykoponya csontjainak részletei.

9 A koponyagödrök, nyílásaik és az azokon átlépő képletek.

10 A koponyagödrök, nyílásaik és az azokon átlépő képletek.

11 Az arckoponya csontjainak részletei.

12 Az arckoponya csontjainak részletei.

13 Az arckoponya üregei (szem-, orr- és szájüreg), ezek nyílásai és az azokon átlépő képletek.

14 Az arckoponya gödrei (fossae temporalis, infratemporalis et pterygopalatina), ezek nyílásai és az azokon átlépő képletek.

15 Az állkapocsízület.

16 A csigolyák fő részei, a gerincoszlop szakaszai. A nyakcsigolyák jellemzői és a fejízületek (artt. atlantooccipitalis et -axialis).

http://an-server.pote.hu/





4

Szemináriumok

Vizsgakérdések


Közreműködők

Dr. Czeiter Endre (CZEFAAO.PTE), Dr. Farkas Boglárka (FABFADO.PTE), Dr. Hollósy Tibor (HOTFAAO.PTE), Dr. Horváth-

Opper Gabriella (HOGFAFO.PTE), Dr. Tamás Andrea (TAAFAAO.PTE), Dr. Tóth Pál (TOPMAAO.PTE), Kovács László Ákos

(KOLQAAO.PTE)



5

OFA-BZ1 FOGORVOSI BIOFIZIKA 1.

Tantárgyfelelős: DR. SZABÓ-MELEG EDINA, egyetemi adjunktus

Biofizikai Intézet




Tematika

A tantárgy célja bemutatni a biológiai rendszerek felépítésének és működésének, valamint a diagnosztikai és terápiás módszereknek

fizikai alapjait, különös tekintettel azok fogorvosi vonatkozásaira. Az előadások témakörei mechanika, elektromosságtan, termodinamika.


Legfeljebb 25 % hiányzás megengedett


A félév során a hallgatók dolgozatot írnak, amelynek eredménye alapján mentességet kaphatnak a kollokvium adott részei alól.


A félév elfogadásának feltétele az előadások 75%-án való részvétel, továbbá az összes gyakorlat elvégzése, és az azokról készített

jegyzőkönyvek elfogadása a gyakorlatvezető által. Legfeljebb 2 gyakorlatról való hiányzás megengedett, az elmulasztott gyakorlatot

pótolni kell. A gyakorlatról való késés nem megengedett, a késés hiányzásnak minősül. Az elmulasztott gyakorlatok pótlása

megbeszélés alapján.




Oktatási anyagok a Biofizikai Intézet honlapján: http://biofizika.aok.pte.hu

- Jegyzet

Saját jegyzet


Damjanovich Sándor, Fidy Judit, Szöllősi János (szerk.): Orvosi biofizika, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2006

Előadások

1 A fizika jelentősége a fogorvostudományban

Dr. Szabó-Meleg Edina

2 Mechanika I: Alapfogalmak

Dr. Bugyi Beáta

3 Mechanika II: Statika

Dr. Bugyi Beáta

4 Mechanika III: Rezgések, hullámok, hang, vibráció

Szatmári Dávid

5 Ultrahang

Telek Elek

6 Mechanika IV. Hidrosztatika és hidrodinamika

Karádi Kristóf

7 Mechanika V. Szilárd anyagok mechanikája

Karádi Kristóf

8 Anyagtan: fémek, kerámiák, polimerek, kompozitok fontosabb fizikai jellemzői


9 Elektromosságtan I: Egyenáram

Pirisi Katalin Erzsébet

10 Elektromosságtan II: Váltóáram


http://biofizika.aok.pte.hu/


6

11 Membránpotenciál, akciós potenciál, érzékszervi receptorok

Telek Elek

12 Termodinamika I.

Dr. Lukács András Szilárd

13 Termodinamika II.


14 Diffúzió, ozmózis


Gyakorlatok

1 Bevezetés. Munka- és balesetvédelmi oktatás

2 Bevezetés. Munka- és balesetvédelmi oktatás

3 Mechanika

4 Mechanika

5 Ultrahang

6 Ultrahang

7 Viszkozitás

8 Viszkozitás

9 Egyenáramú mérések és vezetőképesség mérés

10 Egyenáramú mérések és vezetőképesség mérés

11 Váltóáramú mérések és impedancia

12 Váltóáramú mérések és impedancia

13 Termodinamika

14 Termodinamika

Szemináriumok

Vizsgakérdések

A vizsgakérdések megtalálhatók a Biofizikai Intézet honlapján: http://biofizika.aok.pte.hu

Közreműködők

Czimbalek Lívia Mária (CZLAAA.T.JPTE), Dr. Bódis Emőke (BOEAAD.T.JPTE), Dr. Bugyi Beáta (BUBEAB.T.JPTE), Dr. Grama

László (GRLHAAO.PTE), Dr. Kengyel András Miklós (KEAFACO.PTE), Dr. Lukács András Szilárd (LUATAA0.PTE), Dr. Szabó-

Meleg Edina (MEEDAA.T.JPTE), Dr. Talián Csaba Gábor (TACRAAO.PTE), Huber Tamás (HUTEAB.T.JPTE), Huberné Barkó

Szilvia (BASFAA.T.JPTE), Kapronczai Róbert (KARWAA0.PTE), Karádi Kristóf (KAKSACT.PTE), Leipoldné Vig Andrea

(VIAFAAO.PTE), Madarász Tamás (MATPAAT.PTE), Pirisi Katalin Erzsébet (PIKPACT.PTE), Szatmári Dávid (SZDHAAT.PTE),

Telek Elek (TEEQAAT.PTE), Türmer Katalin Erzsébet (TUKIAAT.PTE), Ujfalusi Zoltán (UJZDAA.T.JPTE), Ujfalusi-Pozsonyi

Kinga (POKAAA.T.JPTE)



7

OFA-EAD ETIKAI ÉS MAGATARTÁSTUDOMÁNYI ALAPISMERETEK FOGORVOSOKNAK

Tantárgyfelelős: DR. SZOLCSÁNYI TIBOR, egyetemi adjunktus

Magatartástudományi Intézet

1 kredit ▪ félévközi jegy ▪ Alapozó modul ▪ ősszel ▪ ajánlott félév: 1.



Tematika

A technikai és az etikai döntések szétválaszthatatlanul összefonódnak a fogorvosi praxisban, ezért a fogorvosi hivatás magas szintű

művelésének elengedhetetlen feltétele az etikus gyógyító tevékenység standardjainak elsajátítása. A kurzus keretében a hallgatók

megismerik a modern orvosi etika legalapvetőbb normáit és az azokból eredő irányelveket a fogorvosi tevékenységre vonatkozóan. A

kurzus ezen túlmenően a fogorvoslás szempontjából etikai relevanciával bíró és gyakorlatban is alkalmazható ismereteket nyújt az orvos-páciens kapcsolat néhány szociológiai, kommunikációs és pszichológiai jellemzőjéről.




TVSZ szerint.


TVSZ szerint.



Kovács József: A modern orvosi etika alapjai. Bevezetés a bioetikába. Medicina, Bp. 1999. (Második, átdolgozott kiadás) 1., 4., 6.,16. fejezetek


- Jegyzet


World Dental Federation (2007): Dental Ethics Manual. Introduction, Chapters 1, 2 (pp. 14-64), ISBN 0-9539261-5-X

Vértes Gabriella - Fábián Tibor Károly: Fogorvosi pszichoszomatika. Medicina, 2007.

Előadások

1 Bevezetés: a technikai és az etikai döntések viszonya fogorvosi praxisban.

Dr. Szolcsányi Tibor

2 Az orvosi etika legalapvetőbb normái és azok érvényesíthetősége a fogorvoslásban.


3 A kötelességek etikája versus az emberi méltóság tisztelete 1. Az orvosi beavatkozásokba való „tájékozott beleegyezés” elve.

Dr. Jakab Tibor

4 A kötelességek etikája versus az emberi méltóság tisztelete 2. A betegtájékoztatás standardjai. Az orvosi titoktartás kötelezettsége.

Dr. Jakab Tibor

5 Tudományosság és bizonyítékokon alapuló orvoslás.


6 A placebo hatás és annak jelentősége a fogorvoslásban.


7 Sztereotípiák, előítéletek és esélyegyenlőség.

Faubl Nóra

8 A közvetlen emberi kommunikáció alapjai, különös tekintettel a nem verbális kommunikáció egyes elemeire.

Faubl Nóra

9 Az orvos-beteg kommunikáció sajátosságai a fogorvosi gyakorlatban.

Dr. Birkás Béla

10 Az orvosi műhibák és tévedések kommunikációja

Dr. Birkás Béla


8

11 A szorongás kezelése a fogorvosi gyakorlatban.

Dr. Tiringer István

12 Az idős emberek alkalmazkodása és életminősége.

Dr. Tiringer István

13 Eset-megbeszélések


14 Írásbeli teszt.


Gyakorlatok

Szemináriumok

Vizsgakérdések

Közreműködők

Dr. Birkás Béla (BIBGAAB.PTE), Dr. Jakab Tibor (JATHAAE.PTE), Dr. Szolcsányi Tibor (SZTAAJ.B.JPTE), Dr. Tiringer István

(TIIHAAE.PTE), Faubl Nóra (FANAAA.B.JPTE)


9

OFA-FV1 FOGÁSZATI PREVENCIÓ ALAPJAI 1.

Tantárgyfelelős: DR. BALÁSNÉ DR. SZÁNTÓ ILDIKÓ, egyetemi adjunktus

Fogászati és Szájsebészeti Klinika




Tematika

A hallgatók első találkozása a szájüregben végzett kezelésekkel. Előtanulmányok a konkrét beavatkozásokhoz és a fogászati

felvilágosító tevékenység alapjainak megteremtése.




2 db anatomiai rajz elkészítése és a félév végi teszt eredményes megírása az aláírás feltétele.


Nincs



Nyárasdy Ida, Bánóczy Jolán: Preventív fogászat tankönyv, Medicina, 2009


Előadásjegyzet a Neptunra feltöltve.

- Jegyzet


Előadások

1 Bevezetés az elemi preventív fogászatba

Dr. Balásné Dr. Szántó Ildikó

2 A rágószerv anatómiája


3 A fog anatómiája, szövettana


4 A dentális plakk, a calculus és más fogakon képződő depozitumok kialakulása és szerkezete

Dr. Sándor Balázs Attila

5 A dentális plakk szerepe a periodontális betegségek etiológiájában és progressziójában


6 A fogtisztítás eszközei és anyagai


7 Professzionális fogtisztítás


8 Depurálás, polírozás


9 Az interdentális tér tisztítása


10 A carieses lézió kialakulása I.


11 A carieses lézió kialakulása II.


12 A fluoridok szerepe a caries megelőzésében, a hatásmechanizmusa, toxikológiai kérdések



10

13 A lokális fluoridprevenció


14 A szisztémás fluoridprevenció


Gyakorlatok

1 Tájékozódás a szájüregben, anatómiai alapismeretek, gipszminta átadás

2 Tájékozódás a szájüregben, anatómiai alapismeretek, gipszminta átadás

3 Anatómiai alapismeretek

4 Anatómiai alapismeretek

5 Fogformák tanulmányozása, anatómiai alapismeretek

6 Fogformák tanulmányozása, anatómiai alapismeretek

7 A fogak számozási rendszerei

8 A fogak számozási rendszerei

9 A supra- és subgingivális fogkő jellemzői

10 A supra- és subgingivális fogkő jellemzői

11 A kézi és gépi depurátorok ismertetése, gyakorlás a mulázson

12 A kézi és gépi depurátorok ismertetése, gyakorlás a mulázson

13 Teszt

14 Teszt

15 Egyéni szájhigiéne eszközei, az eszközök bemutatása

16 Egyéni szájhigiéne eszközei, az eszközök bemutatása

17 A professzionális szájhigiénés eszközök alkalmazása

18 A professzionális szájhigiénés eszközök alkalmazása

19 A fogselyem használata

20 Hydrotherapiás készülék használata



23 Prevenciós sín készítése




27 Teszt

28 Teszt

Szemináriumok

Vizsgakérdések

1. A szájüreg anatómiája

2. A fog anatómiája és szövettana

3. Fogak számozási rendszerei

4. A dentális depozitumok

5. A carieses lézió kialakulása

6. A caries incipiens szövettana

7. Az egyéni szájhigiéné

8. Professzionális szálhigiéné

9. Fogköztisztítás

10. Kémiai plakk kontroll

11. Lokális fluoridálás

12. Szisztémás fluoridálás

Közreműködők

Dr. Balásné Dr. Szántó Ildikó (SZINAJP.PTE), Dr. Sándor Balázs Attila (SABFAA.T.JPTE)


11

OFA-MF1 MOLEKULÁRIS SEJTBIOLÓGIA FOGORVOSTANHALLGATÓKNAK 1.

Tantárgyfelelős: IFJ. DR. SÉTÁLÓ GYÖRGY, egyetemi docens

Orvosi Biológiai Intézet



Kurzus létszámkorlát: min. 1 fő – Előfeltételek:

Tematika

A tárgy célja az anatómia, biokémia, élettan, pathológia, kórélettan, mikrobiológia és gyógyszertan fogorvostan hallgatóknak történő

oktatásához szükséges alapjainak megteremtése, a legfontosabb molekuláris és sejtbiológiai ismeretek átadása. Az első félév anyaga a

sejt felépítésére és működésének molekuláris szintű sajátosságaira összpontosít, úgy, mint az eukariota, ezen belül is leginkább az

emberi sejtek szervecskéinek alaktanára és működésére, a genetikai információ tárolásának, expressziójának és továbbadásának mikéntjére.




Félévközi, zárthelyi tesztek


Távolmaradás pótlására nincs lehetőség, illetve a hallgató ez esetben megpróbálkozhat a tárgy angol, vagy német nyelvű változatának

keretében leadott, ugyan ilyen témájú előadással.



Szeberényi J.: Molekuláris sejtbiológia


- Jegyzet


Gerald Karp: Cell and Molecular Biology

Cooper G.M.: The Cell. A Molecular Approach

Lodish et al.: Molecular Cell Biology

Alberts et al.: Molecular Biology of the Cell

Szeberényi J.: Experiments in Molecular Cell Biology

Boglári G., Szeberényi J. (szerk.): Alkalmazás-tesztfeladatok molekuláris sejtbiológiából

Szabó G. (szerk.): Sejtbiológia

Előadások

1 Oktatási rendszerünk

ifj. Dr. Sétáló György

2 A sejtszerveződés alapjai


3 Nukleinsavak


4 Fehérjék


5 Lipidek és szénhidrátok


6 Fényikroszkópia

Dr. Ábrahám Hajnalka Gabriella

7 Transzmissziós és pásztázó ektronmikroszkópia


8 Restrikciós endonukleázok és modifikációs metilázok



12

9 DNS sokszorozás baktériumok segítségével


10 Az in vitro DNS amplifikáció lehetőségei


11 A Sanger módszer és változatai


12 Génmanipulált élőlények


13 Chip technikák


14 A nukleusz


15 Egyedi és ismétlődő DNS szekvenciák


16 A kromatin többszintű organizációja és kémiai komponensei


17 Sejtciklus: interfázis, mitózis és meiózis


18 A sejtciklus regulációja


19 DNS szintézis prokariótákban


20 Az eukarióták DNS szintézise


21 A DNS hibajavító mechanizmusai


22 RNS szintézis prokariotákban

Dr. Pap Marianna

23 Az rRNS képződése eukariótákban

Dr. Pap Marianna

24 Az mRNS képződése eukariotákban I.

Dr. Pap Marianna

25 Az mRNS képződése eukariotákban II.

Dr. Pap Marianna

26 Citoplazmatikus organellumok


27 A fehérje szintézis komponensei

Dr. Pap Marianna

28 A kódszótár megfejtése

Dr. Pap Marianna

29 A transzláció mechanizmusa

Dr. Pap Marianna

30 Prokariota génszabályozás

Kiss Katalin

31 Az eukarióta génexpresszió regulációs szintjei

Dr. Pap Marianna

32 Eukarióta transzkripciós faktorok

Dr. Pap Marianna

33 Az endoplazmatikus retikulum


34 A Golgi-készülék, szekréció


35 Az endocitózis és a vezikuláris transzport


36 Lizoszómák és peroxiszómák, biotranszformáció

Dr. Bátor Judit


13

37 Szabadgyökök és lipid peroxidáció

Dr. Kemény Ágnes

38 ATP szintézis a mitokondriumban


39 A mitokondriális DNS


40 A sejt mikrofilamentum rendszere


41 A sejt intermedier filamentumai és mikrotubulusai

Dr. Fekete Zsuzsanna

42 A plazmamembrán

Dr. Berta Gergely

Gyakorlatok

Szemináriumok

Vizsgakérdések

1. Proteinek

2. Lipidek

3. Szénhidrátok

4. Nukleotidok

5. A DNS molekula

6. A DNS, mint örökítő anyag (kísérletes megközelítések)

7. Az RNS-ek

8. Pro- és eukariota sejtek

9. Immuncitokémia

10. Restrikciós endonukleázok

11. Southern-blot

12. A DNS szekvenciájának meghatározása

13. DNS-chipek

14. Genomtárak

15. Polimeráz láncreakció

16. Transzgénikus élőlények

17. Célzott géninaktiváció a DNS szintjén

18. Az endogén génműködés gátlása az mRNS, és a fehérjék szintjén

19. cDNS-tárak

20. Northern-blot

21. Immunprecipitáció és Western-blot

22. A nukleusz felépítése

23. A kromatin többszintű szerveződése

24. Egyedi és ismétlődő szekvenciák

25. A kromatin kémiai komponensei

26. A sejtciklus fázisai

27. A sejtciklus regulációja

28. Mitózis - számtartó sejtosztódás

29. Meiózis - számfelező sejtosztódás

30. A DNS szintézis általános jellemzői

31. A DNS szintézis mechanizmusa prokariótákban


14

32. A DNS szintézis mechanizmusa eukariótákban

33. A DNS hibajavító mechanizmusai

34. Az RNS szintézis mechanizmusa prokariótákban

35. Az eukariota RNS szintézis általános jellemzői

36. Az rRNS képződése eukariótákban.

37. Az mRNS átírása eukariótákban, 5’- és 3’ végi módosulások

38. Pre-mRNS splicing

39. Az aminoacil-tRNS képződés

40. A riboszómák struktúrális és funkcionális jellemzése

41. A genetikai kódszótár

42. A fehérje szintézis iniciációja

43. A fehérje szintézis elongációja és terminációja

44. A fehérje szintézis általános jellemzői

45. A laktóz operon

46. A triptofán operon

47. Klónozás nukleáris transzplantációval

48. Az eukariota pre-mRNS szintézisének és érésének szabályozása

49. Az eukariota mRNS-ek transzportjának, transzlációjának és degradációjának szabályozása

50. Az eukariota fehérjék aktivitásának és degradációjának szabályozása

51. Eukarióta transzkripciós faktorok

52. A szteroid hormonok hatásmechanizmusa

53. Durva felszínű endoplazmatikus retikulum

54. A Golgi-készülék, és a fehérje-glikoziláció

55. A szekréció

56. Endocitózis

57. A vezikuláris transzport

58. Lizoszómák, és a sima felszínű endoplazmatikus retikulum

59. Oxigén szabadgyökök, membránkárosodás

60. A mitokondriumok felépítése és működése

61. A mitokondriális DNS

62. Mitokondriális betegségek

Közreműködők


15

OFA-ORF KÉMIA FOGORVOSTAN HALLGATÓKNAK

Tantárgyfelelős: DR. JAKUS PÉTER, egyetemi adjunktus

Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet




Tematika

A Kémia fogorvostan hallgatóknak tematikája tartalmazza azokat az alapismereteket, amelyek nélkülözhetetlenek az anyagtan,

biokémia, élettan és a gyógyszertan elsajátításához. Felöleli az általános és szervetlen kémia azon területeit, amely a fogorvostan

hallgatók számára nélkülözhetetlenek. A szerves kémia rész foglalkozik a funkciós csoportok kémiájával, polimerekkel. A kémiai gyakorlatok az általános kémiai és az anyagismeret elsajátítását segítik elő.




2 db félévközi zárthelyi dolgozat megírása, a két zárthelyi dolgozaton összesen min. 30%-ot kell teljesíteni. A félévközi zárthelyi

dolgozat pontjai átszámítás után vizsgapontot ér.

Az egyes hetek kísérleteihez kérdések tartoznak, amelyek megtalálhatók a munkafüzetben előzetesen. A 3-12. hétig minden gyakorlat

elején kis dolgozatot íratunk. Minden hallgató 1 db kérdést kap, amelyet írásban megválaszol, a válaszadásra 3 perc áll rendelkezésre.

A helyes válasz 1, a rossz válasz 0 pontot ér. Aki a gyakorlat elején nem írja meg a dolgozatot, automatikusan 0 pontot kap arra a hétre.

Összesen 10 pont gyűjthető, amely egy az egyben vizsgapontot ér. A vizsga írásban történik, a kérdésekre kifejtő választ kell adni. A

vizsgajegy a következő szempontok szerint áll össze: A kis dolgozatok pontjai (10) és a félévközi dolgozatok pontja (max 100 x 0.2

=20) összeadódnak ezek adják a hozott pontot, ami beleszámít a vizsgába (max. 30 pont (10+20)). A dolgozat 120 pontos, az elégséges

szint 61 pont


Az évközi dolgozat pótlási és javítási lehetősége fogalma NEM azonos! A félév utolsó hetében pótlási lehetőséget biztosítunk egyik,

vagy mindkét félévközi dolgozat megírására az indokolt és igazolt hiányzóknak. Javítási lehetőséget biztosítunk minden hallgató

számára, aki megírta mindkét félévközi tesztet az adott időpontban. (A javítási lehetőséget csak azoknak javasoljuk, akik nem érték el

a 30%-ot, mivel a javítási lehetőséggel élő hallgatóknál mindig csak a legutolsó dolgozat eredményét fogadjuk el érvényesnek, így

ronthatnak is eredményükön!) A két utolsó érvényes zárthelyi dolgozat átlaga el kell, hogy érje a minimum 30%-ot, minden esetben.

Kis dolgozatok: ha valaki 10 percnél kevesebbet késik, a dolgozatra ugyan 0 pontot kap, de a gyakorlatot elvégezheti, az nem számít

hiányzásnak. A 10. percet meghaladó késés hiányzásnak minősül. A gyakorlatok és a kis dolgozatok pótlására nincs lehetőség. A félév

elfogadásának feltétele minimum 8 rövid dolgozat megírása és legalább 5 dolgozat (5 pont) sikeres teljesítése. A gyakorlatokon

jegyzőkönyvet kell vezetni. A rövid dolgozat eredménye csak a jegyzőkönyv gyakorlatvezető által történt elfogadása után érvényes.



Gergely P. (szerk.): Általános és bioszervetlen kémia, 6. kiadás, Semmelweis, Bp. 2005.

Gergely P., Penke B., Tóth Gy.: Szerves és bioorganikus kémia, 5. kiadás, Alliter Kiadó és Oktatásfejlesztő Alapítvány, 2006

Nagy Veronika (szerk.): Orvosi Kémiai gyakorlatok, internetes jegyzet, PTE ÁOK, 2011


- Jegyzet


Előadások

1 Bevezetés a kémiába

Dr. Ohmacht Róbert

2 A periódusos rendszer, az atomok elektronszerkezete.

Dr. Nagy Veronika

3 Kémiai kötések. Ionos, kovalens és fémes kötés

Dr. Nagy Veronika

4 Kémiai kötések. A molekulapálya- és a vegyértékkötés-elmélet alapjai

Dr. Nagy Veronika


16

5 Másodlagos kölcsönhatások

Dr. Nagy Veronika

6 Az elemek kémiája, típusaik, tulajdonságaik

Dr. Berente Zoltán

7 Oxidok, hidroxidok, savak, bázisok, sók, anhidridek

Dr. Berente Zoltán

8 Halmazállapotok, gáztörvények

Dr. Takátsy Anikó

9 A víz és a vizes oldatok. Híg oldatok kolligatív sajátságai. Biofolyadékok összetétele

Dr. Takátsy Anikó

10 Elektrolitok szerepe az élő szervezetben

Dr. Berente Zoltán

11 Kémiai egyensúlyok, a tömeghatás törvénye

Dr. Lóránd Tamás

12 Oldékonysági egyensúlyok. Epekő és vesekő.

Dr. Lóránd Tamás

13 Savak és bázisok

Dr. Lóránd Tamás

14 A vízionszorzat és a pH, pOH

Dr. Lóránd Tamás

15 Sók hidrolízise, pufferoldatok

Dr. Lóránd Tamás

16 Az élő szervezetekben megtalálható pufferrendszerek

Dr. Berente Zoltán

17 Komplexek szerkezete és kialakulása

Dr. Berente Zoltán

18 Fémkomplexek az élő szervezetekben és az orvosi diagnosztikában

Dr. Berente Zoltán

19 Kolloid rendszerek

Dr. Ohmacht Róbert

20 Kolloid rendszerek az élő szervezetben

Dr. Dóczi Tamás

21 Reakciókinetika

Dr. Ohmacht Róbert

22 Termodinamika: a kémiai reakciók energiaviszonyai

Dr. Ohmacht Róbert

23 Termodinamika: spontán és nem-spontán végbemenő reakciók

Dr. Ohmacht Róbert

24 Fotokémia. A fény által kiváltott reakciók élő rendszerekben

Dr. Ohmacht Róbert

25 Elektrokémia

Dr. Berente Zoltán

26 Elektronátmenetek élő rendszerekben

Dr. Berente Zoltán

27 Bevezetés a szerves kémiába

Dr. Agócs Attila

28 A szerves kémiai reakciók típusai

Dr. Agócs Attila

29 Telített szénhidrogének, alkánok. Paraffinok a gyógyászatban

Dr. Lóránd Tamás

30 Telítetlen szénhidrogének: alkének és alkinok

Dr. Lóránd Tamás

31 Izoméria az alkánok, cikloalkánok és alkének körében

Dr. Lóránd Tamás

32 Aromás szénhidrogének. Halogénezett szénhidrogének

Dr. Lóránd Tamás


17

33 Optikai izoméria. A relatív és az abszolút konfiguráció

Dr. Agócs Attila

34 Alkoholok

Dr. Lóránd Tamás

35 Fenolok

Dr. Lóránd Tamás

36 Éterek

Dr. Lóránd Tamás

37 Szerves kénvegyületek

Dr. Lóránd Tamás

38 Aldehidek és származékaik

Dr. Agócs Attila

39 Ketonok, kinonok

Dr. Agócs Attila

40 Aminok és biológiailag jelentős származékaik

Dr. Lóránd Tamás

41 Karbonsavak

Dr. Lóránd Tamás

42 Karbonsavészterek, foszfát- és szulfátészterek

Dr. Lóránd Tamás

Gyakorlatok

1 Tűz- és Munkavédelmi ismeretek. Asztalátadás

2 Tűz- és Munkavédelmi ismeretek. Asztalátadás

3 Laboratórium megbeszélés.

4 Laboratórium megbeszélés.

5 Kísérletek a halogének, az oxigén-csoport és a nitrogén-csoport elemeinek vegyületeivel

6 Kísérletek a halogének, az oxigén-csoport és a nitrogén-csoport elemeinek vegyületeivel

7 Kísérletek az alumínium, a szén-csoport és az s-mező elemeinek vegyületeivel

8 Kísérletek az alumínium, a szén-csoport és az s-mező elemeinek vegyületeivel

9 Betacid oldat titrálása

10 Betacid oldat titrálása

11 Potenciometria. Pufferrendszerek.

12 Potenciometria. Pufferrendszerek.

13 Koordinációs (komplex) vegyületek vizsgálata

14 Koordinációs (komplex) vegyületek vizsgálata

15 Kolloid rendszerek, kémiai egyensúlyok, katalizátorok vizsgálata

16 Kolloid rendszerek, kémiai egyensúlyok, katalizátorok vizsgálata

17 Elektrokémiai kísérletek

18 Elektrokémiai kísérletek

19 Szerves anyagok vizsgálata. Funkciós csoportok I.

20 Szerves anyagok vizsgálata. Funkciós csoportok I.

21 A funkciós csoportok vizsgálata II.

22 A funkciós csoportok vizsgálata II.

23 Szeminárium

24 Szeminárium

25 A funkciós csoportok vizsgálata III.

26 A funkciós csoportok vizsgálata III.

27 Összegzés, ismétlés

28 Összegzés, ismétlés

Szemináriumok

1 Alapfogalmak, sztöchiometriai számítások

2 Sztöchiometriai számítások

3 Molekulák alakja, polaritása, intermolekuláris kölcsönhatások

4 Oldatok koncentrációja

5 Egyszerű szerves molekulák szerkezete

6 Szerves molekulák elnevezése. Izoméria


18

7 Szerves vegyületcsaládok szerkezete, tulajdonságai

8 Sztereokémia I: kiralitás, enantiomerek

9 Sztereokémia II: diasztereomerek

10 Szerves kémiai reakciók I: Reakciótípusok

11 Szerves kémiai reakciók II: Alkének és aromás vegyületek

12 Szerves kémiai reakciók III: Alkoholok

13 Szerves kémiai reakciók IV: Oxovegyületek

14 Szerves kémiai reakciók V: Karbonsavak

Vizsgakérdések

Közreműködők

Dr. Agócs Attila (AGAQAAP.PTE), Dr. Berente Zoltán (BEZLAAP.PTE), Dr. Jakus Péter (JAPAAA.T.JPTE), Dr. Matus Zoltán

(MAZGAAO.PTE), Dr. Takátsy Anikó (TAAAAA.T.JPTE), Jámbor Éva (JAEHAAT.PTE)


19

OFR-ELS ORVOSI ELSŐSEGÉLY

Tantárgyfelelős: DR. BOGÁR LAJOS, egyetemi tanár

Sürgősségi Orvostani Tanszék

0 kredit ▪ aláírás ▪ Kritérium követelmény modul ▪ ősszel ▪ ajánlott félév: 1.



Tematika

A tantárgy oktatására biztosított 14 gyakorlati óra során az első évfolyamos hallgatóknak a sürgősségi betegellátás legfontosabb

alapelemeit és azok gyakorlati végrehajtásának módszereit kell elsajátítaniuk. Ebben az oktatási feladatban elsődleges fontosságú a

keringés- és légzésleállás során alkalmazandó vizsgálati eljárások gyors és biztonságos alkalmazása, majd az alapvető életmentési

tevékenység, tehát a reanimáció végrehajtása. Ezen túl a hallgatóknak meg kell tanulniuk az egyéb, azonnali életveszélyt okozó

betegségek gyors helyszíni és sürgősségi osztályon alkalmazandó diagnosztikájának és terápiájának elemeit is az acut myocardialis

infarctus, az életet veszélyeztető pulmonalis embolia, a baleseti sérülések és a vérvesztéses sokk, az életveszélyt okozó fertőzéses

betegségek, a közvetlen életveszélyt okozó mérgezések, az anyagcsere-betegségek, légúti elzáródások, központi idegrendszeri kórképek helyszíni ellátásában.

Tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában:

A tantárgynak két célja van. Az első: a hallgató legyen képes a súlyos vagy közvetlen életveszélyt okozó betegségek helyszíni

ellátásánál olyan biztonsággal és eredményességgel működni, amelyet az orvostanhallgatótól a közvélemény elvár -- még akkor is, ha

ő csupán a preklinikai éveit tölti. A második: az orvosi tanulmányait megkezdő hallgató kapjon információkat arra vonatkozóan, hogy

a preklinikai tárgyak ismeretanyagának elsajátítása miként fogja segíteni a gyógyító munkáját, és ezzel az érdeklődése e tantárgyak felé még intenzívebb legyen.


A gyakorlatokról való hiányzás maximum 20%-os lehet.



Az évfolyam más csoportjának gyakorlatán történő részvétel.




- Jegyzet


Göbl Gábor: Oxyológia, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2001.

Bogár Lajos: Érzéstelenítés - Esetfantáziák vészhelyzetekről medikusoknak és fiatal orvosoknak, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2010.

Bogár Lajos: Intenzív - Egy pályakezdés esetfantáziái, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2013.

Előadások

Gyakorlatok

1 1. Az alapvető életmentés elemei (az elsősegélynyújtás alapjai, az újraélesztés ABC-je

2 1. Az alapvető életmentés elemei (az elsősegélynyújtás alapjai, az újraélesztés ABC-je

3 2. Az alapvető életmentés elemeinek ismételt gyakorlása


5 3. Acut myocardialis infarctus, életet veszélyeztető pulmonalis embolia

6 3. Acut myocardialis infarctus, életet veszélyeztető pulmonalis embolia

7 4. Baleseti sérülések és a vérvesztéses sokk (sebellátás, vérzések ellátása)

8 4. Baleseti sérülések és a vérvesztéses sokk (sebellátás, vérzések ellátása)

9 5. Közvetlen életveszélyt okozó mérgezések

10 5. Közvetlen életveszélyt okozó mérgezések

11 6. Anyagcsere-betegségek, légúti elzáródások, központi idegrendszeri kórképek

12 6. Anyagcsere-betegségek, légúti elzáródások, központi idegrendszeri kórképek




20

Szemináriumok

Vizsgakérdések

Közreműködők

Dr. Bátai István (BAIMABO.PTE), Dr. Hideg Gyöngyvér (HIGTAA0.PTE), Dr. Kiss Tamás (KITFAAO.PTE), Dr. Loibl Csaba

(LOCGAAO.PTE), Dr. Molnár Tihamér (MOTTAA0.PTE), Dr. Nagy Bálint János (NABGAAO.PTE), Dr. Nagy Judit

(NAJFAAO.PTE), Dr. Rendeki Szilárd (RESGABA.PTE), Dr. Szabó Péter (SZPFABO.PTE), Dr. Szabó Zoltán (SZZUABO.PTE),

Dr. Szélig Livia (SZLTAA0.PTE), Dr. Tátrai Ildikó (TAITAA0.PTE), Dr. Toldi János (TOJFADO.PTE), Dr. Tóth Ildikó

(TOISAAA.PTE), Dr. Tóth Krisztián (TOKFAEO.PTE)


21

OFA-BEF BEVEZETÉS A BIOKÉMIÁBA FOGORVOSTAN HALLGATÓKNAK

Tantárgyfelelős: DR. JAKUS PÉTER, egyetemi adjunktus


3 kredit ▪ vizsga ▪ Alapozó modul ▪ tavasszal ▪ ajánlott félév: 2.



Tematika

A „Bevezetés a biokémiába” tematikája tartalmazza azokat az alapismereteket, amelyek nélkülözhetetlenek a biokémia, élettan,

gyógyszertan, klinikai kémia elsajátításához. Szerves és bioorganikus kémia címen foglalkozik a funkciós csoportok kémiájával illetve

a biomolekulák kémiájával és biokémiájával. A kémiai gyakorlatok a szerves- és biokémia és az anyagismeret elsajátítását célozzák

meg.




2 db félévközi zárthelyi megírása. A félév utolsó hetében pótlási (igazolt hiányzók esetén) és javítási lehetőséget biztosítunk. A

zárthelyik átlaga el kell, hogy érje minimálisan a 30%-ot. A félév 2-13 hetében összesen 6 alkalommal a gyakorlaton a gyakorlatok

anyagából rövid dolgozatot íratunk. A félév elfogadásának feltétele minimum 5 rövid dolgozat megírása és legalább 4 dolgozat sikeres

teljesítése. A gyakorlatokon jegyzőkönyvet kell vezetni. A rövid dolgozat eredménye csak a jegyzőkönyv gyakorlatvezető által történt

elfogadása esetén válik érvényessé.


Nincs lehetőség pótlásra.



Gergely P. (szerk.): Általános és bioszervetlen kémia, 6. kiadás, Semmelweis, Bp. 2005.

Gergely P., Penke B., Tóth Gy.: Szerves és bioorganikus kémia, 5. kiadás, Alliter Kiadó és Oktatásfejlesztő Alapítvány, 2006

Ádám Veronika (szerk.): Orvosi biokémia, Medicina, 2004.


- Jegyzet


Nelson, Cox: Lehninger Principles of Biochemistry, 5th ed., W.H. Freeman, 2008

http://bcs.whfreeman.com/lehninger5e

Berg, Tymoczko, Stryer: Biochemistry, 7th ed.

http://bcs.whfreeman.com/berg7e

Előadások

1 Karbonsavak további származékai

Dr. Lóránd Tamás

2 Heterociklusos vegyületek, karbonsavszármazékaik.

Dr. Lóránd Tamás

3 Biológiailag fontos heterociklusos vegyületek

Dr. Lóránd Tamás

4 Alkaloidok, farmakológiailag aktív vegyületek

Dr. Lóránd Tamás

5 Nukleozidok, nukleotidok, nukleinsavak.

Dr. Nagy Veronika

6 Nukleotid koenzimek, bioenergetika

Dr. Berente Zoltán

7 Aminosavak, peptidek

Dr. Berente Zoltán

8 Fehérjék, primer szerkezet, szekvencia-meghatározás

Dr. Berente Zoltán

http://bcs.whfreeman.com/lehninger5e

http://bcs.whfreeman.com/berg7e


22

9 3D fehérje szerkezet és funkció

Dr. Berente Zoltán

10 Hemoglobin, oxigén-transzport

Dr. Takátsy Anikó

11 Az enzimkinetika alapjai

Dr. Berente Zoltán

12 Az enzimaktivitás szabályozása és gátlása, izoenzimek

Dr. Berente Zoltán

13 A szénhidrátok szerkezete és reaktivitása

Dr. Nagy Veronika

14 Orvosi szempontból fontos mono-, di- és oligoszaharidok

Dr. Nagy Veronika

15 A glikolízis reakciói

Dr. Jakus Péter

16 A glikolízis szabályozása

Dr. Jakus Péter

17 A glikolízishez kapcsolódó metabolikus útvonalak

Dr. Jakus Péter

18 Egyszerű- és összetett lipidek

Dr. Nagy Veronika

19 Biológiailag releváns lipidek (prosztaglandinok, terpének)

Dr. Nagy Veronika

20 Biológiailag releváns lipidek (szteroidok)

Dr. Lóránd Tamás

21 Biológiai membránok jellemzése

Dr. Takátsy Anikó

22 Zsírsav oxidáció

Dr. Nagy Veronika

23 A piruvát dehidrogenáz komplex és a citrát ciklus reakciói

Dr. Nagy Veronika

24 A citrát ciklus szabályozása

Dr. Nagy Veronika

25 A légzési lánc és gátlása

Dr. Takátsy Anikó

26 ATP szintézis

Dr. Takátsy Anikó

27 Mitokondriális transzportfolyamatok, ingák

Dr. Takátsy Anikó

28 Az enzimek szupramolekuláris szerveződése

Dr. Berente Zoltán

Gyakorlatok

1 Bevezetés, heterociklusos vegyületek kémiája

2 Bevezetés, heterociklusos vegyületek kémiája

3 Sztereokémia, molekula modell feladatok

4 Sztereokémia, molekula modell feladatok

5 Fehérjék vizsgálata, dialízis

6 Fehérjék vizsgálata, dialízis

7 Szénhidrátok vizsgálata

8 Szénhidrátok vizsgálata

9 Enzimkinetika 1.

10 Enzimkinetika 1.

11 Enzimkinetika 2.

12 Enzimkinetika 2.

13 Lipidek vizsgálata

14 Lipidek vizsgálata


23

Szemináriumok

Vizsgakérdések

Közreműködők

Dr. Agócs Attila (AGAQAAP.PTE), Dr. Jakus Péter (JAPAAA.T.JPTE), Dr. Radnai Balázs (RABCAB.T.JPTE), Dr. Takátsy Anikó

(TAAAAA.T.JPTE), Dr. Tapodi Antal (TAAAAB.T.JPTE), Dr. Veres Balázs (VEBAAB.T.JPTE)


24

OFA-BZ2 FOGORVOSI BIOFIZIKA 2.

Tantárgyfelelős: DR. SZABÓ-MELEG EDINA, egyetemi adjunktus

Biofizikai Intézet

2 kredit ▪ szigorlat ▪ Alapozó modul ▪ tavasszal ▪ ajánlott félév: 2.


Kurzus létszámkorlát: min. 5 fő – max. 200 fő Előfeltételek: OFA-BZ1 teljesített

Tematika

A tantárgy a Fogorvosi biofizika 1 tantárgyra építve tárgyalja a biológiai rendszerek felépítésének és működésének fizikai alapjait,

valamint az élő anyag szerkezetének és működésének vizsgálatát szolgáló fizikai, biofizikai, valamint fizikai jellegű orvosdiagnosztikai

módszerek alapjait. Az előadások témakörei: atom- és magfizika, spektroszkópia, diagnosztikai- és kutatási módszerek, anyagtani vizsgálómódszerek.




A félév során a hallgatók dolgozatot írnak, amelynek eredménye alapján mentességet kaphatnak a szigorlat adott részei alól.


A félév elfogadásának feltétele az előadások 75%-án való részvétel, továbbá az összes gyakorlat elvégzése, és az azokról készített

jegyzőkönyvek elfogadása a gyakorlatvezető által. Legfeljebb 2 gyakorlatról való hiányzás megengedett, az elmulasztott gyakorlatot

pótolni kell. A gyakorlatról való késés nem megengedett, a késés hiányzásnak minősül. Az elmulasztott gyakorlatok pótlása

megbeszélés alapján.




Oktatási anyagok a Biofizikai Intézet honlapján: http://biofizika.aok.pte.hu

- Jegyzet

Saját jegyzet


Damjanovich Sándor, Fidy Judit, Szöllősi János (szerk.): Orvosi biofizika, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2006

Előadások

1 Atom és kvantumfizikai alapfogalmak

Szatmári Dávid

2 Radioaktivitás


3 Elektromágneses hullámok, UV-fény


4 Lézerek előállítása és alkalmazása I.


5 Lézerek előállítása és alkalmazása II.


6 Polimerek, fotopolimerek


7 Röntgen előállítás és diagnosztika I.

Dr. Grama László

8 Röntgen előállítás és diagnosztika II.

Dr. Grama László

9 Spektroszkópia I: abszorpció és fluoreszcencia

Dr. Bugyi Beáta

10 Spektroszkópia II: infravörös és Raman spektroszkópia, anizotrópia

Dr. Bugyi Beáta



25

11 NMR, ESR, MRI

Szatmári Dávid

12 3D nyomtatás technikája és lehetőségei

Telek Elek

13 Szerkezetvizsgálati módszerek I.


14 Szerkezetvizsgálati módszerek II.


Gyakorlatok

1 Radioaktivitás

2 Radioaktivitás

3 Optika

4 Optika

5 Optika-Mikroszkópia

6 Optika-Mikroszkópia

7 Lézerek

8 Lézerek

9 Spektroszkópia

10 Spektroszkópia

11 3D nyomtatás

12 3D nyomtatás

13 Dolgozat/konzultáció

14 Dolgozat/konzultáció

Szemináriumok

Vizsgakérdések

A vizsgakérdések megtalálhatók a Biofizikai Intézet honlapján: http://biofizika.aok.pte.hu

Közreműködők

Czimbalek Lívia Mária (CZLAAA.T.JPTE), Dr. Bódis Emőke (BOEAAD.T.JPTE), Dr. Bugyi Beáta (BUBEAB.T.JPTE), Dr. Grama

László (GRLHAAO.PTE), Dr. Kengyel András Miklós (KEAFACO.PTE), Dr. Lukács András Szilárd (LUATAA0.PTE), Dr. Szabó-

Meleg Edina (MEEDAA.T.JPTE), Dr. Talián Csaba Gábor (TACRAAO.PTE), Huber Tamás (HUTEAB.T.JPTE), Huberné Barkó

Szilvia (BASFAA.T.JPTE), Kapronczai Róbert (KARWAA0.PTE), Karádi Kristóf (KAKSACT.PTE), Leipoldné Vig Andrea

(VIAFAAO.PTE), Madarász Tamás (MATPAAT.PTE), Pirisi Katalin Erzsébet (PIKPACT.PTE), Szatmári Dávid (SZDHAAT.PTE),

Telek Elek (TEEQAAT.PTE), Türmer Katalin Erzsébet (TUKIAAT.PTE), Ujfalusi Zoltán (UJZDAA.T.JPTE), Ujfalusi-Pozsonyi

Kinga (POKAAA.T.JPTE)



26

OFA-FI1 FOGÁSZATI KLINIKAI INFORMATIKA ÉS STATISZTIKA 1. (CSAK A 2016-BAN FELVETT

HALLGATÓKNAK!)

Tantárgyfelelős: DR. PÓTÓ LÁSZLÓ, habilitált docens

Bioanalitikai Intézet




Tematika

A diplomamunka elkészítéséhez szükséges számítógépes és adatkezelési (adatgyűjtési és statisztikai értékelési) ismeretek oktatása és gyakorlati használatának bemutatása/begyakoroltatása.


Aktív részvétel a foglalkozásokon, legfeljebb két alkalom mulasztása.

A vizsga három részből áll: egy beugró teszt, egy számítógéppel (SPSS-el) megoldandó feladat és két elméleti kérdés (az egyik elméleti

kérdés az OD témakörből).

A sikeres vizsgához mindhárom rész legalább elégséges teljesítése szükséges.


A félév során két Zh teljesítése, mindegyik minimum 50%-os eredménnyel, szükséges a vizsgára bocsátásához. Az egyik Zh egyszeri

javítására van lehetőség.


Egy pótló foglalkozás



Moore, D. S. The Basic Practice of Statistics, 7th ed., W.H. Freeman, 2015


Biometria - Munkafüzet (Pótó L.) PTE ÁOK 2016.

- Jegyzet


Előadások

1 Alapvető hardver ismeretek, operációs rendszerek, a számítógép fő felhasználási területei

Dr. Pótó László

2 Szövegszerkesztő programok használata

Dr. Pótó László


Dr. Pótó László


Dr. Pótó László


Dr. Pótó László

6 Adatok kezelése számítógéppel

Dr. Pótó László


Dr. Pótó László


Dr. Pótó László


Dr. Pótó László


Dr. Pótó László


27


Dr. Pótó László


Dr. Pótó László


Dr. Pótó László


Dr. Pótó László

Gyakorlatok

1 Windows XP használata, Programok indítása.

2 A Word szövegszerkesztő program felülete, menüi, eszköztárak használata. Szövegbeviteli és szerkesztési műveletek.

3 Formázások.

4 Táblázatok készítése és formázása

5 Stílusok és sablonok használata. Oldalszámozás, tartalomjegyzék.

6 Adattípusok, adatbevitel, kódolás. Az SPSS program. Adatok ábrázolása, áttekintése.

7 Leíró statisztika, Átlag, szórás.

8 Eloszlások. A normális eloszlás.

9 Az átlag eloszlása. A megbízhatósági intervallum.

10 A hipotézistesztelés elve. Egymintás és páros t próba.

11 Kétmintás t próba

12 Folytonos változók közti kapcsolat elemzése. A lineáris regresszió és korreláció módszere.

13 Gyakorisági adatok, kontingencia táblázat. Kategorikus változók közti kapcsolat elemzése. A khinégyzet próba.

14 Feladatmegoldás, kitekintés: nemparaméteres próbák, ANOVA

Szemináriumok

Vizsgakérdések

Az elméleti kérdések:

1. A biostatisztika fő feladata - adatok gyűjtése, adatok értékelése az orvostudományban

2. A statisztikai gondolkodásmód fő jellegzetessége: a valószínűség

3. A valószínűség-eloszlás fogalma - a diszkrét eloszlások

4. A statisztikai gondolkodás alapelvei - az adatoktól a döntésig

5. Adat- (változó-) típusok és az adatok ábrázolásának különböző módjai

6. A minta és az alapsokaság

7. Folytonos adatok számszerű jellemzése

8. A valószínűség-eloszlás fogalma - a folytonos eloszlások

9. A normális eloszlás 1.

10. A statisztikai következtetés

11. Az átlag megbízhatósági intervalluma

12. A hipotézisvizsgálat alap gondolatmenete

13. Az egymintás és a páros t próba

14. A megbízhatósági intervallum és a hipotézisvizsgálat összevetése

15. Döntési hibakockázatok és a teszt ereje

16. A két- (független-) mintás t próba

17. Két változó kapcsolatának vizsgálata - folytonos adatok esetén

18. Két változó kapcsolatának vizsgálata - kategorikus adatok esetén

19. A gyakorisági adatok kezelése és értékelése

20. A nem-paraméteres próbák

21. Az ANOVA elve


28

OD-1 Orvosi döntések - alapelvek 1

Mutassa be a statisztikai döntések fogalmait és elveit (Ho, 1-fajú és 2-fajú hibakockázatok, az alfa döntési szint választása, … egy

egyszerű orvosi vagy hétköznapi életből vett döntési helyzetben.

Használja a számolási vizsgafeladat példát vagy válasszon egy saját példát a bemutatásra.

(háttér: főleg a 8. előadás)


Mutassa be a statisztikai döntések fogalmait és elveit (klinikai bizonyítékok, valószínűségek, kezelési küszöb, további vizsgálati

lehetőségek, ...) egy egyszerű orvosi döntési helyzetben.


(háttér: főleg a 13-14. előadás)

Adatkezelési készség:

Egy adatértékelési feladat megoldása SPSS-el.

Közreműködők

Borbásné Dr. Farkas Kornélia (FAKAAA.T.JPTE), Dr. Pótó László (POLGABO.PTE), Kőnigné Péter Anikó (PEAAAB.T.JPTE)


29

OFA-FV2 FOGÁSZATI PREVENCIÓ ALAPJAI 2.





Kurzus létszámkorlát: min. 1 fő – max. 50 fő Előfeltételek: OFA-PV1 teljesített

Tematika

A szájüregben végzett kezelések alapjainak megteremtése. Előtanulmányok a konkrét beavatkozásokhoz és a fogászati felvilágosító

tevékenység gyakorlása.




2 db félévközi dolgozat elkészítése.


Nincs



Nyárasdy Ida, Bánóczy Jolán: Preventív fogászat


Előadásjegyzet a Neptunra feltöltött dokumentumok alapján.

- Jegyzet


Előadások

1 A fogorvosi rendelő felépítése, alapvető higiénés szabályok a fogorvosi rendelőben


2 Barázdazárás - módszerek, anyagok, eszközök


3 A caries prevenció mérési lehetőségei. A DMF értékek, SiC index, ICDAS rendszer.


4 Carieses rizikócsoportok, caries aktivitási tesztek, plakk mérési lehetőségek.


5 A táplálkozás szerepe a caries prevencióban. Caries protektív étrend.


6 Cukrok, cukorpótló anyagok


7 Dentalhygiénés kezelések


8 Komplex prevenció életkorok szerint


9 Preventív tevékenység sérült páciensek esetén


10 Időskori prevenció


11 A fogászati szakterületek preventív vonatkozásai - gyermekfogászat, fogszabályozás


12 A fogászati szakterületek preventív vonatkozásai - szájsebészet, parodontológia, protetika



30

13 Preventív szemléletre nevelés, irányelvek


14 Összefoglalás, konzultáció


Gyakorlatok

1 Ismerkedés a fogászati rendelővel, viselkedési szabályok, a rendelő felépítése

2 Ismerkedés a fogászati rendelővel, viselkedési szabályok, a rendelő felépítése

3 A fog szövettana, kálcium foszfát hatásai a zománcon

4 A fog szövettana, kálcium foszfát hatásai a zománcon

5 Barázdazárás gipszbe ágyazott fogon

6 Barázdazárás gipszbe ágyazott fogon

7 Kiterjesztett barázda zárás. Demonstráció

8 Kiterjesztett barázda zárás. Demonstráció

9 Polírozás a fantomon. Okklúziós felszín modellezése

10 Polírozás a fantomon. Okklúziós felszín modellezése

11 Caries aktivitási tesztek, plakk indexek alkalmazása. Demonstráció

12 Caries aktivitási tesztek, plakk indexek alkalmazása. Demonstráció

13 Diétás alapelvek 1. házi dolgozat

14 Diétás alapelvek 1. házi dolgozat

15 Cukrok és cukorpótlók gyakorlati alkalmazása, kóstolás, italkészítés

16 Cukrok és cukorpótlók gyakorlati alkalmazása, kóstolás, italkészítés

17 Prevenciós óra felépítése, kivitelezése, próbaelőadás. 2. házi dolgozat.

18 Prevenciós óra felépítése, kivitelezése, próbaelőadás

19 Iskolai gyakorlat

20 Iskolai gyakorlat

21 Betegbemutatás - szájsebészeti páciens

22 Betegbemutatás - szájsebészeti páciens

23 Ortodontiai páciensek bemutatása, a preventív beavatkozások

24 Ortodontiai páciensek bemutatása, a preventív beavatkozások

25 Időskorú páciensek szájegészsége

26 Időskorú páciensek szájegészsége

27 Konzultáció

28 konzultáció

Szemináriumok

Vizsgakérdések

1. A szájüreg makroszkópos anatómiája

2. A fog anatómiája, szövettana.

3. Hely és iránymegjelölések a fogíven. Fogfelszínek.

4. A fogak számozása. Nyálmirigyek anatómiája.

5. A prevenció célja és lehetőségei a fogászatban. A prevenció elemei. Fluoridáló sín készítése

6. Fogászati kézi műszerek

7. Fogászati gépi műszerek

8. A fogászati rendelő berendezése. A fogászati kezelőszemélyzet feladatai.

9. A dentin caries szövettana

10. A fogakon képződő depozitumok.

11. A fogakon képződő depozitumok eltávolítása

12. Mechanikus plakk kontroll eszközei

13. Kémiai plakk kontroll anyagai

14. Fogkefék tulajdonságai. Fogmosási technikák.

15. Fogkrémek összetétele, hatóanyagai


31

16. Kiegészítő fogtisztító eszközök. Szájöblítők összetétele, hatóanyagai

17. Fogpótlást viselő páciensek szájhygiénéje.

18. A fogszabályozó készüléket viselő páciensek szájhygiénéje.

19. A polírozás eszközei és anyagai

20. A dentális plakk

21. A carieses lézió kialakulásának és fejlődésének folyamata

22. A caries incipiens klinikuma és szövettana

23. A fluoridok hatásmechanizmusa. A fluoridok toxicitása.

24. Lokális fluoridálás módszerei

25. Szisztémás fluoridálás módszerei

26. A zománc szerkezete, savazás. A kálcium foszfát hatása.

27. Barázdazárás

28. DMF szám, SiC index, CDAS rendszer

29. Caries aktivitási tesztek

30. Caries protektív diéta

31. Az approximális felszínek tisztítása, eszközei.

32. Cukrok szerepe a caries kialakulásában

33. Cukorpótlók csoportosítása, használata

34. Fogászati egészségnevelési program a 2-5 éves korosztályban



37. Szájsebészeti és trauma prevenció

38. Prevenciós tevékenység időskorú páciens esetén

39. Prevenciós tevékenység terhesség idején

Közreműködők



32

OFA-MF2 MOLEKULÁRIS SEJTBIOLÓGIA FOGORVOSTANHALLGATÓKNAK 2.

Tantárgyfelelős: IFJ. DR. SÉTÁLÓ GYÖRGY, egyetemi docens

Orvosi Biológiai Intézet



Kurzus létszámkorlát: min. 1 fő – Előfeltételek: OFA-MF1 teljesített

Tematika

A tárgy második szemeszterének fő témái: a sejt határzónája, és azon túli közvetlen környezete; a sejten belüli jeltovábbítás módozatai,

különös tekintettel annak a daganatképződés szempontjából lényeges vonatkozásaira, valamint a molekuláris medicinára.




Zárthelyi dolgozatok


A foglalkozások pótlására nincs lehetőség, illetve a hallgatók megpróbálkozhatnak a tárgy angol, vagy német nyelvű változatának

ugyan ilyen témájú órájával.



Szeberényi J.: Molekuláris sejtbiológia


Pap M. és Sétáló Gy. (szerk.): Molekuláris sejtbiológiai gyakorlatok fogorvostan hallgatóknak

- Jegyzet


Gerald Karp: Cell and Molecular Biology

Cooper G.M.: The Cell. A Molecular Approach

Lodish et al.: Molecular Cell Biology

Alberts et al.: Molecular Biology of the Cell

Szeberényi J.: Experiments in Molecular Cell Biology

Boglári G., Szeberényi J. (szerk.): Alkalmazás-tesztfeladatok molekuláris sejtbiológiából

Szabó G. (szerk.): Sejtbiológia

Előadások

1 Nyitó előadás


2 Passzív transzport folyamatok

Dr. Bátor Judit

3 Aktív transzport folyamatok

Dr. Fekete Zsuzsanna

4 Extracelluláris mátrix


5 Az intracelluláris jelátvitel típusai


6 Heterotrimer G-fehérjék által közvetített jelátvitel


7 Katalítikus receptorok jelátvitele


8 Stresszt közvetítő jelátviteli mechanizmusok

Dr. Pap Marianna

9 Citokin ligandok és integrin receptorok jelátvitele

Dr. Pap Marianna


33

10 A jelátvitel általános jellemzői

Dr. Pap Marianna

11 Az egyedfejlődés molekuláris mechanizmusai


12 A sejthalál fajtái: nekrózis és apoptózis

Dr. Pap Marianna

13 Az apoptózis mechanizmusa

Dr. Pap Marianna

14 A daganat sejt


15 DNS tumor vírusok


16 RNS tumor vírusok


17 Retrovirális onkogének


18 Celluláris onkogének I.

Dr. Pap Marianna

19 Celluláris onkogének II.

Dr. Pap Marianna

20 Celluláris onkogének III.

Dr. Pap Marianna

21 Tumor szuppresszor gének I.


22 Tumor szuppresszor gének II.


23 Onkogének szerepe a sejtciklusban

Dr. Berta Gergely

24 A daganatképződés többlépéses mechanizmusa I.: Experimentális karcinogenezis


25 A daganatképződés többlépéses mechanizmusa II.: Tumorinvázió és áttétképződés


26 Molekuláris diagnosztika


27 Génterápia


28 Záró előadás


Gyakorlatok

1 Előkészítés

2 Fénymikroszkópia

3 Izotópok

4 Centrifugálás

5 Kromatográfia

6 Fehérje-elektroforézis

7 DNS-izolálás

8 Makromolekulák hisztokémiája, immuncitokémia

9 Fáziskontraszt mikroszkópia és polarizációs mikroszkópia

10 Tumorbiológia I.

11 Tumorbiológia II.

12 Apoptózis I.

13 Apoptózis II.

14 Záró konzultáció


34

Szemináriumok

Vizsgakérdések

1. Proteinek

2. Lipidek

3. Szénhidrátok

4. Nukleotidok

5. A DNS molekula

6. A DNS, mint örökítő anyag (kísérletes megközelítések)

7. Az RNS-ek

8. Pro- és eukariota sejtek

9. Immuncitokémia

10. Restrikciós endonukleázok

11. Southern-blot

12. A DNS szekvenciájának meghatározása

13. DNS-chipek

14. Genomtárak

15. Polimeráz láncreakció

16. Transzgénikus élőlények

17. Célzott géninaktiváció a DNS szintjén

18. Az endogén génműködés gátlása az mRNS, és a fehérjék szintjén

19. cDNS-tárak

20. Northern-blot

21. Immunprecipitáció és Western-blot

22. A nukleusz felépítése

23. A kromatin többszintű szerveződése

24. Egyedi és ismétlődő szekvenciák

25. A kromatin kémiai komponensei

26. A sejtciklus fázisai

27. A sejtciklus regulációja

28. Mitózis - számtartó sejtosztódás

29. Meiózis - számfelező sejtosztódás

30. A DNS szintézis általános jellemzői

31. A DNS szintézis mechanizmusa prokariótákban

32. A DNS szintézis mechanizmusa eukariótákban

33. A DNS hibajavító mechanizmusai

34. Az RNS szintézis mechanizmusa prokariótákban

35. Az eukariota RNS szintézis általános jellemzői

36. Az rRNS képződése eukariótákban.

37. Az mRNS átírása eukariótákban, 5’ és 3’-végi módosulások

38. Pre-mRNS splicing

39. Az aminoacil-tRNS képződés

40. A riboszómák struktúrális és funkcionális jellemzése

41. A genetikai kódszótár


35

42. A fehérje szintézis iniciációja

43. A fehérje szintézis elongációja és terminációja

44. A fehérje szintézis általános jellemzői

45. A laktóz operon

46. A triptofán operon

47. Klónozás nukleáris-transzplantációval

48. Az eukariota pre-mRNS szintézisének és érésének szabályozása

49. Az eukariota mRNS-ek transzportjának, transzlációjának és degradációjának szabályozása

50. Az eukariota fehérjék aktivitásának és degradációjának szabályozása

51. Eukarióta transzkripciós faktorok

52. A szteroid hormonok hatásmechanizmusa

53. Durva felszínű endoplazmatikus retikulum

54. A Golgi-készülék, és a fehérje-glikoziláció

55. A szekréció

56. Endocitózis

57. A vezikuláris transzport

58. Lizoszómák, és a sima felszínű endoplazmatikus retikulum

59. Oxigén szabadgyökök, membránkárosodás

60. A mitokondriumok felépítése és működése

61. A mitokondriális DNS

62. Mitokondriális betegségek

63. A sejtváz mikrotubulusai

64. A sejtváz mikrofilamentumai

65. A sejtváz intermedier filamentumai

66. A sejtmembrán szerkezete

67. Sejt-sejt kapcsolatok

68. Passzív transzport folyamatok

69. Aktív transzport folyamatok

70. Az extracellularis mátrix

71. A kémiai jelátvitel típusai

72. cAMP által közvetített jelátvitel

73. Foszfolipid eredetű másodlagos messengerek

74. A növekedési faktorok jelátvitele

75. Citokin-jelátvitel

76. Stressz-jelátvitel

77. Sejt-mátrix kapcsolatok, integrin-jelátvitel

78. TGF-béta-, Wnt-, Notch-, Hedgehog-jelátvitel

79. A fehérjekinázok szerepe jelátviteli folyamatokban

80. Jelamplifikáció, jeltermináció, jelátviteli hálózatok

81. Az egyedfejlődés molekuláris alapjai

82. Az apoptózis fiziológiás és patológiás jelentősége

83. Az apoptózis mechanizmusa


36

84. A tumorsejt általános jellemzői

85. Onkogén DNS-vírusok

86. Retrovírusok

87. Retrovirális onkogének

88. Celluláris onkogének azonosítása géntranszfer segítségével

89. A gyengén transzformáló retrovírusok onkogén hatása

90. A celluláris onkogének létrejöttének mechanizmusai

91. A tumor szuppresszor gének általános jellemzői

92. Az Rb és p53 fehérjék

93. Tumor szuppresszor gének szerepe a Wilms-tumor, a neurofibromatosis, a vastagbélrák és az emlődaganatok kialakulásában

94. Onkogének szerepe a sejtciklus szabályozásában

95. Az experimentális karcinogenezis szakaszai

96. A tumorképződés lépései természetes daganatokban

97. Öröklődő betegségek molekuláris diagnózisa

98. Daganatok, fertőző betegségek molekuláris diagnózisa

99. A géntranszfer módszerei

100. A humán génterápia lehetőségei

Gyakorlatos vizsgakérédsek:

Elméleti rész

1. A fénymikroszkóp szerkezete és működése

2. Mintaelőkészítés fénymikroszkópos célra

3. Radioaktív izotópok a biológiában

4. Homogenizálás, sejtfrakcionáló differenciál centrifugálás

5. Hipopiknikus és izopiknikus sűrűséggrádiens centrifugálás

6. Gélfiltráció

7. Ioncserélő- és affinitáskromatográfia

8. Fehérje elektroforézis

9. Nukleinsav elektroforézis

10. DNS izolálás

11. RNS izolálás

12. A polarizációs mikroszkóp felépítése és működése

13. A fáziskontrasztmikroszkóp felépítése és működése

14. Nukleinsav hisztokémia

15. Citoplazma hisztokémia

16. Immuncitokémia és immunhisztokémia

17. Az apoptózis vizsgálatának lehetőségei

18. Az elektronmikroszkóp felépítése és működése

19. Mintaelőkészítés és a kontrasztfokozás lehetőségei transzmissziós elektronmikroszkópos célra

20. A konfokális mikroszkóp felépítése és működése


37

Végrehajtandó gyakorlatos vizsgafeladatok

21. Prokariota sejtek immerziós vizsgálata, a Gram festés lényege

22. Sejtátmérő meghatározása fénymikroszkóppal

23. Humán perifériás vérkenet vizsgálata, a May-Grünwald-Giemsa festés lényege

24. Fénymikroszkópos autoradiográfiás metszet vizsgálata

25. Bromodezoxiuridin jelölés vizsgálata

26. Lineáris szacharóz grádiens készítése

27. Gélfiltráció eredményének értékelése

28. A fehérje elektroforézis lépései, fehérjék kimutatása gélben és membránon

29. Western blot lépései, eredményének értékelése

30. Fotométer használata, DNS és RNS oldat koncentrációjának meghatározása

31. A polarizációs mikroszkóp használata

32. A fáziskontraszt mikroszkóp centrálása, használata

33. Nukleinsav hisztokémiai metszetek értékelése

34. Citoplazma hisztokémiai metszetek értékelése

35. Immuncitokémiai és immunhisztokémiai metszetek értékelése

36. Normál és Burkitt limfomás nyirokcsomó elkülönítése, mitózis fázisainak azonosítása

37. Normál és kóros sejtek azonosítása Papanicolau kenetben

38. Normál és apoptotikus sejtek azonosítása

39. Sejtmag alkotórészek azonosítása mikroszkópos felvételeken

40. Citoplazma alkotórészek azonosítása mikroszkópos felvételeken

Közreműködők

Kiss Katalin (KIKFABO.PTE), Németh Mária (NEMGAAT.PTE)


38

OFA-ZT1 FOGORVOSI SZÖVETTAN 1.

Tantárgyfelelős: DR. HORVÁTH JUDIT, egyetemi docens

Anatómiai Intézet



Kurzus létszámkorlát: min. 5 fő – max. 286 fő Előfeltételek: OFA-MF1 teljesített + OFA-B2A teljesített

Tematika

Alapszövettan. Az emberi alapszövetek mikroszkópos és ultrastrukturális szerkezetének, és ezek alapvető funkcionális aspektusainak

ismertetése. A két-féléves tantárgycsoport első része.

A szövettani tanulmányok megalapozzák az élettani folyamatok és a patológiás elváltozások megértését.


A gyakorlatokon rajzos jegyzőkönyvet kell vezetni (Szövettan-1 munkafüzet). A jegyzőkönyv megfelelő vezetését a gyakorlatvezető

igazolja a félév végén. Jelenlét az órák legalább 85%-án. Hiányzás (bármilyen okból!) max. 7 tanóra (7x45 perc), ezen belül max. 5

óra gyakorlat.



Kihagyott gyakorlatok pótlása egyénileg, más csoporttal, kizárólag ugyanazon a héten, maximum kétszer félévenként.



http://an-server.pote.hu/INFO/Irod.htm



- Jegyzet


Előadások

1 Szövettani bevezető. Mikroszkópos technikák, festések. Alapszövetek.

Dr. Horváth Judit

2 Hámszövetek.

Dr. Csernus Valér

3 Fedőhámok.

Dr. Csernus Valér

4 Mirigyhámok

Dr. Csernus Valér

5 A kötőszövet sejtjei.

Dr. Tamás Andrea

6 Kötőszöveti rostok és alapállomány

Dr. Tamás Andrea

7 A kötő- és támasztószövetek felosztása, típusai.

Dr. Tamás Andrea

8 Porcszövet

Dr. Csernus Valér

9 Csontszövetek, desmogen csontosodás.

Dr. Csernus Valér

10 Chondrogen csontosodás

Dr. Csernus Valér

11 Izomszövetek 1.

Dr. Csernus Valér

12 Izomszövetek 2.

Dr. Csernus Valér




39

13 Idegszövet 1.

Dr. Gaszner Balázs

14 Idegszövet 2.

Dr. Gaszner Balázs

15 A vér alakos elemei.

Dr. Reglődi Dóra

16 Haemopoesis.

Dr. Reglődi Dóra

17 Az erek szövettana.

Dr. Reglődi Dóra

18 Szövettani összefoglaló.

Dr. Horváth Judit

Gyakorlatok

1 A mikroszkóp használata. Hisztotechnika

2 A mikroszkóp használata. Hisztotechnika

3 Egyrétegű hámok

4 Egyrétegű hámok

5 Hengerhámok

6 Hengerhámok

7 Többrétegű laphámok, átmeneti hám, pigmenthám

8 Többrétegű laphámok, átmeneti hám, pigmenthám

9 Mirigyhám

10 Mirigyhám

11 Kötőszöveti sejtek és rostok

12 Kötőszöveti sejtek és rostok

13 A kötőszövet típusai

14 A kötőszövet típusai

15 Porc- és csontszövet

16 Porc- és csontszövet

17 Csontosodás

18 Csontosodás

19 Izomszövet

20 Izomszövet

21 Idegszövet

22 Idegszövet

23 Vér és vérképződés

24 Vér és vérképződés

25 Az erek szövettana

26 Az erek szövettana

Szemináriumok

Vizsgakérdések


Közreműködők

Dr. Csernus Valér (CSVGAAO.PTE), Dr. Farkas József (FAJHAAO.PTE), Dr. Gaszner Balázs (GABFADO.PTE), Dr. Hollósy Tibor

(HOTFAAO.PTE), Dr. Horváth Judit (HOJIAAO.PTE), Dr. Horváth-Opper Gabriella (HOGFAFO.PTE), Dr. Reglődi Dóra

(REDMAAO.PTE), Dr. Rékási Zoltán (REZMAAO.PTE), Dr. Tóth Pál (TOPMAAO.PTE), Opper Balázs (OPBFAB.T.JPTE)



40

OFR-AFG ASSZISZTENSI / FOGTECHNIKAI GYAKORLAT



0 kredit ▪ aláírás ▪ Kritérium követelmény modul ▪ tavasszal ▪ ajánlott félév: 2.


Kurzus létszámkorlát: min. 1 fő – max. 40 fő Előfeltételek: OFA-FV1 teljesített + OFA-FV2 egyidejű felvétel

Tematika

Praktikus ismeretek szerzése a mindennapi fogászati gyakorlatban. Dental hygieniai munkafolyamatok megismerése és gyakorlása.

Asszisztálás gyakorló fogorvosok mellett, fogtechnikai munkafolyamatok demonstrációja.


A hallgató napi bontásban (6 órás munkanap) részletes jegyzőkönyvet készít, ami tartalmazza az összes értékelhető információt és

tevékenységet, amit elvégzett. Minden nap végén aláírást kér az aznapi felelős oktatótól.



A rövid képzési idő miatt hiányzás nem lehetséges, a hallgatónak a gyakorlat elvégzésére több alkalommal van lehetősége.



Nárasdy Ida: Preventív fogászat c. könyv


Neptunra feltöltött dokumentumok

- Jegyzet


Előadások

Gyakorlatok

1 A szakasszisztensi munka legfontosabb elemei gyermekfogászaton






7 A szakasszisztensi munka legfontosabb elemei konzerváló fogászaton és fogpótlástanon.






13 A szakasszisztensi munka legfontosabb elemei szájsebészeten






19 A szakasszisztensi munka legfontosabb elemei fogszabályozó rendelőben







41

25 A négykezes fogászati kezelési rendszer gyakorlati alapjai és a legfontosabb mozzanatai






31 Beteg nyilvántartási rendszer ismerete






37 A fogászati praxis infekció kontroll gyakorlata, írásos dokumentáció a minőségbiztosítás követelményeinek megfelelően






43 A fogászati rendelés gyakorlatában használt fertőtlenítőszerek, tömőanyagok és fogpótlásban használt segédanyagok






49 Fogtechnikai labor látogatása






55 A szakasszisztensi munka legfontosabb elemei parodontológián






Szemináriumok

Vizsgakérdések

Nincs

Közreműködők



42

OFA-AA2 ÁLTALÁNOS ANATÓMIA 2.

Tantárgyfelelős: DR. TAMÁS ANDREA, egyetemi docens

Anatómiai Intézet



Kurzus létszámkorlát: min. 5 fő – max. 220 fő Előfeltételek: OFA-AT1 teljesített + OFA-SF2 egyidejű felvétel

Tematika

A tantárgy célja az emberi test makroszkópos szerkezetének, és ezek alapvető funkcionális aspektusainak megismerése. A két féléves

tantárgycsoport második része. A félév során a zsigerek szerkezetével ismerkednek meg. A tantárgy egy szóbeli kollokviummal zárul.


Jelenlét az órák legalább 85%-án. Hiányzás (bármilyen okból!) max. 11 tanóra (= 11x45 perc), ezen belül max. 9 óra gyakorlat.




Más tanulócsoportban, még a hiányzás hetében, maximum két gyakorlat egy félévben.






- Jegyzet




Előadások

1 Szájüreg: nyelv, fogak, torokszoros. Garat.

Dr. Tóth Pál

2 Légzőrendszer. Gége, hangképzés.

Dr. Rékási Zoltán

3 Tüdő és mellhártya. Légzőmechanizmusok.


4 A szív makroszkópos anatómiája, szív üregei és billentyűi.

Dr. Gaszner Balázs

5 Szív vérellátása és beidegzése. Klinikai vonatkozások.

Dr. Donauer Elemér

6 Hasüreg topográfiája. Hashártya. Gyomor-bél traktus.

Dr. Tamás Andrea

7 Máj és lép topográfiája, vérellátása. Epeutak.

Dr. Reglődi Dóra

8 Vesék topográfiája, szerkezete és metszlapja.

Dr. Csernus Valér

9 Retroperitoneum


10 A női nemi szervek makroszkópos anatómiája.

Dr. Tamás Andrea

11 A férfi nemi szervek makroszkópos anatómiája.








43

12 A medencefenék izomzata. Perineum.

Dr. Hollósy Tibor

13 Orrüreg, szájüreg, garat és gége anatómiájának klinikai vonatkozásai.

Dr. Németh Adrienne

14 Gyomor-bél traktus vérellátása, nyirokellátása, artériás és vénás anastomosisai, ezek klinikai jelentősége.

Dr. Szántó Zalán János

Gyakorlatok

1 Szájüreg, fogak 1.

2 Szájüreg, fogak 2

3 Orrüreg 1.

4 Orrüreg 2.

5 Garat és garatkörüli rések 1.

6 Garat és garatkörüli rések 2.

7 Gége 1.

8 Gége 2.

9 A mellkasfal szerkezete, bordaközti képletek 1.

10 A mellkasfal szerkezete, bordaközti képletek 2.

11 A mellkasi szervek vetülete és topográfiája 1.

12 A mellkasi szervek vetülete és topográfiája 2.

13 A mediastinum fogalma, felosztása.

14 Mediastinum anterius 1.

15 Mediastinum anterius 2.

16 A szív topográfiája és rtg. árnyéka.

17 A szív üregei, billentyűi és erei 1.

18 A szív üregei, billentyűi és erei 2.

19 A tüdő és a bronchusok 1.

20 A tüdő és a bronchusok 2.

21 Mediastinum posterius 1.




25 A hasfal szerkezete (ismétlés).

26 A hasüreg régiói, a hasüregi szervek vetülete.

27 Lig. hepatoduodenale 1.

28 Lig. hepatoduodenale 2.

29 Truncus coeliacus.

30 A gyomor topográfiája, vérellátása és nyirokelvezetése.

31 A duodenum és lép topográfiája, vérellátása és nyirokelvezetése.

32 A máj felszínei, topográfiája, hashártyaviszonyai.

33 A pancreas topográfiája és vérellátása 1.

34 A pancreas topográfiája és vérellátása 2.

35 A vékony- és vastagbelek vérellátása, nyirokelvezetése 1.

36 A vékony- és vastagbelek vérellátása, nyirokelvezetése 2.

37 A vese topográfiája.

38 A vese metszlapja.

39 A belek eltávolítása 1.

40 A belek eltávolítása 2.

41 Retroperitonealis topográfia.

42 A hasi aorta páros ágai.

43 Plexus lumbalis.

44 Diaphragma.

45 Kismedencei situs.

46 A. iliaca interna. Plexus sacralis.

47 Férfi és női nemi szervek 1.

48 Férfi és női nemi szervek 2.


44

49 Felezett medence 1.

50 Felezett medence 2.

51 Gát, külső genitáliák 1.

52 Gát, külső genitáliák 2.

53 Zsigertani ismétlés 1.




Szemináriumok

Vizsgakérdések


Közreműködők

Czett András (CZASAAO.PTE), Dr. Csernus Valér (CSVGAAO.PTE), Dr. Farkas Boglárka (FABFADO.PTE), Dr. Farkas József

(FAJHAAO.PTE), Dr. Fülöp Balázs Dániel (FUBOAAO.PTE), Dr. Gaszner Balázs (GABFADO.PTE), Dr. Hollósy Tibor

(HOTFAAO.PTE), Dr. Horváth Gábor (HOGNAAO.PTE), Dr. Horváth Judit (HOJIAAO.PTE), Dr. Horváth-Opper Gabriella

(HOGFAFO.PTE), Dr. Kardos Dániel József (KADPABO.PTE), Dr. Kiss Péter (KIPFABO.PTE), Dr. Kvárik Tímea

(KVTOAAO.PTE), Dr. László Eszter (LAEOAAO.PTE), Dr. Mammel Barbara (MABMAAB.PTE), Dr. Nagy András Dávid

(NAAFAFO.PTE), Dr. Pethőné Dr. Lubics Andrea (PELMAAO.PTE), Dr. Reglődi Dóra (REDMAAO.PTE), Dr. Rékási Zoltán

(REZMAAO.PTE), Dr. Schlégl Ádám Tibor (SCAPAAO.PTE), Dr. Tamás Andrea (TAAFAAO.PTE), Dr. Tima Lajos

(TILGAAO.PTE), Dr. Tóth Pál (TOPMAAO.PTE), Fábián Eszter (FAEGAAT.PTE), Gaszner Tamás (GATRAAO.PTE), Kovács

László Ákos (KOLQAAO.PTE), Opper Balázs (OPBFAB.T.JPTE)



45

OFA-ANY FOGÁSZATI ANYAGISMERET

Tantárgyfelelős: DR. RADNAI MÁRTA MÁRIA, egyetemi tanár




Kurzus létszámkorlát: min. 1 fő – max. 30 fő

Előfeltételek: OFA-PF2 teljesített + OFA-AA2 egyidejű felvétel + OFA-OR2 teljesített

Tematika

A tantárgy oktatása során a hallgatók megismerik a fogászatban alkalmazott anyagok főbb csoportjait. Ezen belül elsajátítják az egyes anyagok felhasználását. A fogászati technológiák kerülnek bemutatásra, amelyeknél a fémes és nem fémes anyagok ismerete szükséges.


Előadásokon való részvétel a TVSZ szerint. (2 heti hiányzás maximum)



Nincs lehetőség pótlásra.



Fábián-Szabó-Kaán: Klinikai fogpótlástan, Semmelweis, 1990


- Jegyzet


Robert G. Craig: Restorative Dental Materials, Mosby, 1993

Bánóczy: Cariológia és endodontia, Medicina, 1993

J.F. McCabe, W.G. Walls: Applied Dental Materials, 9th ed.

G. Eliades, T. Eliades, W.A. Brantley, D.C. Watts: Dental Materials in Vivo

W.J. Brien: Dental Materials and Their Selection

Előadások

1 Felületek tulajdonságai és szerepük a szájszövetek pótlásában

Dr. Muzsek Zsófia

2 Fogászati viaszok osztályozása és felhasználása a fogpótlástanban. A standardok és szabványok szerepe a fémes és nem fémes anyagoknál

Dr. Muzsek Zsófia

3 Rugalmas lenyomatanyagok osztályozása, az irreverzibilis hidrokolloidok

Dr. Baumann Petra

4 Elasztomer lenyomatanyagok osztályozása, felhasználásuk indikációi, poliszulfid és poliéter lenyomatanyagok

Dr. Baumann Petra

5 Szilikon lenyomatanyagok kémiája, tulajdonságok, a felhasználás irányai

Dr. Baumann Petra

6 Cink-oxid tartalmú lenyomatanyagok és ideiglenes rögzítő anyagok

Dr. Baumann Petra

7 Műanyagok osztályozása és a feldolgozás irányai, rögzített fogpótlásokban használt korona és híd anyagok

Dr. Muzsek Zsófia

8 Protézis alapanyagok osztályozása, feldolgozásuk irányai, protézis műfoggyártás

Dr. Muzsek Zsófia

9 Fémek és ötvözetek általános jellemzői, a nemesfém ötvözetek osztályozása és tulajdonságai

Dr. Baumann Petra

10 Titán, titán ötvözetek, rozsdamentes acél ötvözetek tulajdonságai

Dr. Baumann Petra


46

11 Kobalt-króm és nikkel-króm tartalmú ötvözetek osztályozása és tulajdonságai

Dr. Muzsek Zsófia

12 A fogászati gipsz kémiája és felhasználása fogpótlásokban, mintaanyagok

Dr. Muzsek Zsófia

13 A fogászati kerámia feldolgozásának irányai, a porcelán tulajdonságai

Dr. Marada Gyula

14 Beágyazó anyagok

Dr. Marada Gyula

15 Cementek: I. rész: Cink-foszfát cementek, polikarbonát cementek

Dr. Krajczár Károly

16 Cementek: II. rész: Kálcium-hidroxid cementek, Cink-oxid-eugenol cementek


17 Cementek III. rész: üvegionomer cementek


18 Fogászati amalgámok csoportosítása, kötési reakciók

Dr. Lempel Edina

19 Amalgámok fiziko-mechanikai tulajdonságai

Dr. Lempel Edina

20 Amalgám toxikológiai vonatkozásai

Dr. Lempel Edina

21 Polimerizáció, műgyanták, kompozit bondok


22 Kompozíciós tömőanyagok


23 Kompomerek, ormocerek


24 Guttapercha


25 Sealer-ek


26 Ideiglenes tömőanyagok


27 Parapulpális (retenciós) csapok anyagai, intraradikuláris csapok


28 Konzultáció


Gyakorlatok

Szemináriumok

Vizsgakérdések

Fogászati anyagtan tantárgyból az első vizsgalehetőség mindig írásbeli. Csak az vizsgázhat szóban, akinek az adott vizsgaidőszakban

volt megkísérelt írásbeli vizsgája.

Vizsgakérdések:

1. Kálciumhidroxid-cementek

2. Cinkoxid-eugenol cementek

3. Cink-foszfát cementek

4. Polikarboxilát cementek

5. Üvegionomer cementek 1-3 generáció

6. Üvegionomer cementek 4. generáció

7. Zománc és dentin bondok, különböző generációk tulajdonságai

8. Bis-GMA, kötőfázis a kompozitoknál, kompozit mátrix anyagok

9. Töltőanyagok a kompozíciós tömésekhez.

10. Kompozíciós tömőanyagok mechanikai és termikus tulajdonságai


47

11. Kompozitok polimerizációs zsugorodása, vízfelvétele és oldékonysága, fluoridleadás

12. Kompozitok kötési ideje, fényáteresztő képessége, kötődése a fogszövetekhez

13. Akcelerátorok, inhibítorok, katalizátorok (kompozitok)

14. Amalgámok osztályozása, az ötvözet előállítása

15. Magas réztartalmú amalgámok

16. Amalgámok keverése, amalgámok toxicitása

17. Amalgámok plaszticitása, tömöríthetősége, kidolgozhatósága

18. Amalgamálódás, az amalgámok kötési reakciói

19. Amalgámok mechanikai és fizikai tulajdonságai

20. A guttaperchák tipusai, guttaperchák kiszerelése

21. A sealer-ek: fő csoportok, alkalmazás, fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságok

22. Az ideiglenes tömőanyagok fajtái és tulajdonságai

23. Parapulpális csapok

24. Intrapulpalis csapok

25. Kompomerek, ormocerek

26. A fogászati gipsz, csonkminta anyagok

27. Reverzibilis hidrokolloidok

28. Szilikonbázisú lenyomatanyagok általános tulajdonságai

29. Termoplasztikus lenyomatanyagok

30. Cinkoxid-eugenol paszta

31. A fogászati viaszok tulajdonságai és alkalmazásuk irányai

32. A szabványok a fogászati anyagok vizsgálatában

33. A szintetikus elasztomerek általános tulajdonságai

34. A fogpótlástanban használatos anyagcsoportok jellemzői, fizikai, kémiai és mechanikai tulajdonságok

35. Poliéter és poliszulfid lenyomatanyagok

36. A fogpótlástanban használatos fémek (elsősorban Au, Ag, Ti )szerkezeti felépítése, felhasználásuk főbb irányai

37. Fogászati ötvözetek általános tulajdonságai, az ötvözetek szövetszerkezete

38. Fogászati kerámiák tulajdonságai és felhasználása

39. Műanyagok általános tulajdonságai

40. Fogpótlásokban használt műanyagok tulajdonságai és a feldolgozás formája

41. Beágyazóanyagok összetétele, a felhasználás irányai

42. Fogászati aranyötvözetek, fémkerámia ötvözetek

43. Ezüst-palládium ötvözetek

44. Ni-Cr ötvözetek, fémkerámia ötvözetek

45. Co-Cr ötvözetek

46. A fémek szájállósága.

47. Korona és híd alapanyagok (akrilátok) jellemzői

48. Fogászati fémek és ötvözetek mechanikai tulajdonságai

49. Rozsdamentes acél ötvözetek

50. Irreverzibilis hidrokolloidok

51. Csiszoló és fényezőanyagok

52. Fémkerámia ötvözetek és fém-kerámia kötés elméleti alapjai

53. Szilikonbázisú lenyomatanyagok feldolgozása


48

54. Kondenzációs szilikonok

55. Addiciós szilikonok

Közreműködők


49

OFA-BKA BIOKÉMIA

Tantárgyfelelős: DR. VERES BALÁZS, habilitált docens




Kurzus létszámkorlát: min. 5 fő –

Előfeltételek: OFA-BI2 teljesített + OFA-MB2 teljesített + OFA-BEB teljesített

Tematika

A tantárgy az élő szervezetben zajló molekuláris szintű folyamatokkal foglalkozik, két fő aspektusból közelíti meg.

Egyrészt - a „Bevezetés a biokémiába” tárgy anyagára építve - a négy fő biomolekulatípus (szénhidrátok, lipidek, aminosavak-fehérjék,

nukleotidok-nukleinsavak) anyagcserefolyamatait tárgyalja azok közvetlen enzimatikus szabályozásával együtt.

Másrészt - a „Molekuláris sejtbiológia” tárgy anyagára támaszkodva - bemutatja az élő szervezeten belüli információáramlás molekuláris biológiai (DNS-RNS-fehérje-metabolit) és hormonhatásért felelős molekuláris szintű folyamatait.

A tantárgy megalapozza az Orvosi Biokémia, Gyógyszertan és Klinikai Kémia tantárgyakat.


A félév elfogadásának feltételei a következőek:

- Nem több mint három hiányzás a gyakorlatokról.

- A gyakorlatok első 10 percében tartandó 12 rövid tesztből legalább 10 beadása.

- Minimum elégséges érdemjegy a 12 közül legalább 7 rövid tesztre.


TVSz szerint


A tantárgyfelelőstől kapott engedély alapján a gyakorlat más csoporttal történő teljesítése. Ilyen engedély maximum 2 esetben adható.





lásd Neptun

- Jegyzet

lásd Neptun


Nelson, Cox: Lehninger Principles of Biochemistry, 6e, W.H. Freeman, 2013.

Berg, Tymoczko, Stryer: Biochemistry, 7e, W.H. Freeman, 2012.

Devlin: Textbook of Biochemistry with Clinical Correlations, 7e, Wiley, 2010.

Előadások

1 Bevezetés

Dr. Veres Balázs

2 A pentóz-foszfát út

Dr. Veres Balázs

3 Glükoneogenezis állati sejtekben

Dr. Kovács Krisztina

4 A glikogén szintézise és lebontása

Dr. Veres Balázs

5 A glikogén szintézis és lebontás szabályozása

Dr. Veres Balázs

6 A szénhidrát-anyagcsere szabályozása és rendellenességei



50

7 Zsírsavak bioszintézise (lánchosszabbítás, deszaturáció)

Dr. Gallyas Ferenc

8 Komplex lipidek bioszintézise

Dr. Gallyas Ferenc

9 Szteroidok szerkezete és biológiai aktivitása

Dr. Gallyas Ferenc

10 A koleszterin és a ketontestek bioszintézise

Dr. Gallyas Ferenc

11 A lipid-anyagcsere szabályozása és rendellenességei

Dr. Gallyas Ferenc

12 Aminosav-anyagcsere; az aminocsoport sorsa

Dr. Debreceni Balázs

13 Karbamidciklus


14 Aminosav-anyagcsere; a szénváz sorsa


15 A nem-esszenciális aminosavak bioszintézise


16 Enzimopátiák az aminosav-anyagcserében


17 Biológiailag aktív vegyületek bioszintézise aminosavakból


18 Purin- és pirimidinvázas nukleotidok bioszintézise

Marquettené Dr. Bock Ildikó

19 Purin- és pirimidinvázas nukleotidok lebontása


20 Gének és kromoszómák

Dr. Sümegi Balázs

21 DNS replikáció

Dr. Sümegi Balázs

22 DNS javító mechanizmusok

Dr. Sümegi Balázs

23 RNS-anyagcsere 1

Dr. Veres Balázs

24 RNS-anyagcsere 2

Dr. Veres Balázs

25 Kis RNS molekulák

Dr. Veres Balázs

26 Retrovírusok

Dr. Veres Balázs

27 Fehérjeszintézis 1. A résztvevő molekulák, mechanizmus

Dr. Berente Zoltán

28 Fehérjeszintézis 2. Szabályozás, poszttranszlációs módosulások

Dr. Berente Zoltán

29 Fehérjefeltekeredés, dajkafehérjék

Dr. Berente Zoltán

30 A fehérjék célbajuttatása, vezikuláris transzport

Dr. Berente Zoltán

31 Intracelluláris proteolízis

Dr. Sümegi Balázs

32 A génkifejeződés szabályozása 1

Dr. Sümegi Balázs

33 A génkifejeződés szabályozása 2

Dr. Sümegi Balázs

34 A mitokondriális genom és fehérjeszintézis

Dr. Sümegi Balázs


51

35 Rekombináns DNS-technológiák


36 Hormonok 1

Dr. Tapodi Antal

37 Hormonok 2

Dr. Tapodi Antal

38 Jelátvitel I.

Dr. Veres Balázs

39 Jelátvitel II.

Dr. Veres Balázs

40 Jelátvitel III.

Dr. Veres Balázs

41 Vízoldható vitaminok


42 Zsíroldható vitaminok


Gyakorlatok

1 Pufferoldatok készítése

2 Pufferoldatok készítése

3 Biokémiai alaptechnikák

4 Biokémiai alaptechnikák

5 A glikolízis inorganikus foszfát szükséglete

6 A glikolízis inorganikus foszfát szükséglete

7 A szénhidrát anyagcsere összehangolt szabályozása

8 A szénhidrát anyagcsere összehangolt szabályozása

9 Sejtfeltárás, szubcelluláris frakcionálás

10 Sejtfeltárás, szubcelluláris frakcionálás

11 A lipid anyagcsere összehangolt szabályozása

12 A lipid anyagcsere összehangolt szabályozása

13 Fehérje-koncentráció meghatározása

14 Fehérje-koncentráció meghatározása

15 Mitokondriális oxidáció; Clark-elektród

16 Mitokondriális oxidáció; Clark-elektród

17 Affinitáskromatográfia; Komplex I-III vizsgálata

18 Affinitáskromatográfia; Komplex I-III vizsgálata

19 Örökletes anyagcserebetegségek I.

20 Örökletes anyagcserebetegségek I.

21 Hallgatói demonstrációk

22 Hallgatói demonstrációk

23 Örökletes anyagcserebetegségek II.

24 Örökletes anyagcserebetegségek II.

25 Chaperone-ok funkciójának vizsgálata

26 Chaperone-ok funkciójának vizsgálata

27 Konzultáció, hallgatói demonstrációk

28 Konzultáció, hallgatói demonstrációk

Szemináriumok

Vizsgakérdések

A vizsgakérdések témalistáját megtalálják a Neptun-felületen.

A vizsgázás írásban történik, 27 szabad kérdésre kell röviden válaszolni. Az első 7 kérdés közül kettőnél többre adott helytelen válasz

esetén a vizsga eredménye automatikusan elégtelen.

A félév közben szóbeli beszámolókkal további vizsgapontok szerezhetők.


52

Közreműködők

Antus Csenge Petra (ANCNAAT.PTE), Dr. Berente Zoltán (BEZLAAP.PTE), Dr. Bognár Zita (BOZFACO.PTE), Dr. Debreceni

Balázs (DEBFAAO.PTE), Dr. Farkas Viktória (FAVSAAP.PTE), Dr. Jakus Péter (JAPAAA.T.JPTE), Dr. Lengyel Anna

(LEAFABO.PTE), Dr. Radnai Balázs (RABCAB.T.JPTE), Dr. Szabó Alíz (SZAFAE.T.JPTE), Dr. Tapodi Antal (TAAAAB.T.JPTE),

Dr. Veres Balázs (VEBAAB.T.JPTE), Fekete Katalin (FEKHAAT.PTE), Hocsák Enikő (HOEFAB.T.JPTE), Nagyné Dr. Kiss Gyöngyi

(KIGFAFO.PTE)


53

OFA-ET1 ÉLETTAN 1.

Tantárgyfelelős: DR. KARÁDI ZOLTÁN, egyetemi tanár

Élettani Intézet



Kurzus létszámkorlát: min. 5 fő –

Előfeltételek: OFA-BI2 teljesített + OFA-MB2 teljesített + OFA-OR2 teljesített

Tematika

Az élettan tantárgy legfontosabb feladata az orvosképzésben az élő szervezet egészséges működési sajátságainak hallgatókkal való

megismertetése. Az emberi szervezet legfontosabb funkcionális jellemzőinek megértésében ők előzetes biológiai, biofizikai, kémiai-

biokémiai és anatómiai tanulmányaikra támaszkodhatnak. A tanév során bemutatjuk az egyes szervek és szervrendszerek működését,

a környezethez való alkalmazkodás által is megkívánt együttműködésüket, valamint az ezeket befolyásoló tényezőket. Külön hangsúlyt

kapnak az életműködések szabályozásának idegi és humorális folyamatai, amelyek alapvető jelentőségűek a szervezet

homeosztázisának megőrzésében. Mindezen ismeretek átadásával a hallgatókat olyan holisztikus szemlélet kialakításához kívánjuk hozzásegíteni, amellyel ma az egészséges, holnap pedig a beteg emberi szervezet működésének jobb megértésére lesznek képesek.




Írásbeli teszt a 11. héten, pénteken 16:00 időpontban.


Az elmulasztott gyakorlatot másik tanulócsoporthoz csatlakozva tanácsos pótolni, amíg az adott témakör gyakorlatai zajlanak.



Fonyó A., Ligeti E.: Az orvosi élettan tankönyve, Medicina, Budapest 2014


Az elhangzott előadások ábráit az Élettani Intézet honlapján és a Neptun Meet Street-en lehet elérni.

A fontos oktatásszervezési információkat ETR kurzus üzenetben és az előadásokon tudjuk bejelenteni.

A legfrissebb és részletes információk, tananyagok mindig az Élettani Intézet honlapján (physiology.aok.pte.hu) olvashatók.

- Jegyzet

PTE ÁOK Élettani Intézet honlapja: Élettani gyakorlatok 1, internetes tananyag, kinyomtatható jegyzet, 2014

PTE ÁOK Élettani Intézet honlapja: Élettani gyakorlatos feladatlapok 1, internetes tananyag, kinyomtatható jegyzet, 2014


Ganong, W. F.: Az orvosi élettan alapjai, Medicina, Budapest 1996.

Bálint Péter (szerk.): Orvosi élettan I. II. kötet, Medicina, Budapest 1986.

Bálint Péter (szerk.): Orvosi élettan I. II. kötet, Medicina, Budapest, 1981.

Donald O. Hebb: A pszichológia alapkérdései, Gondolat, Budapest, 1975.

Lissák Kálmán: Élettani gyakorlatok és bemutatások, Medicina, 1975.

Előadások

1 Bevezetés. A fiziológia jelentősége az orvostudományban. Homeosztatikus szabályozások alapelvei.

Dr. Környei József László

2 Celluláris transzport folyamatok. Humorális szabályozási mechanizmusok.


3 Ingerületi folyamatok alapjelenségei I. Membrán potenciál.

Dr. Jandó Gábor

4 Ingerületi folyamatok alapjelenségei II. Akciós potenciál

Dr. Jandó Gábor

5 Ingerületi folyamatok alapjelenségei III. Izomműködés. Az elektromechanikus kapcsolódás.

Dr. Ábrahám István Miklós


54

6 Folyadékterek. A vér.

Dr. Vértes M Marietta

7 A vér anorganikus és organikus alkotórészeinek jelentősége.


8 Hemoglobin. Vasforgalom.


9 Fehérvérsejtek élettani szerepe I.


10 Fehérvérsejtek élettani szerepe II.


11 Véralvadás I


12 Véralvadás II


13 Vércsoportrendszerek


14 Szívciklus. Ingerületképződés, ingerületvezetés.


15 Elektrokardiogram I.

Dr. Lénárd László

16 Elektrokardiogram II.


17 Nyomás és térfogatváltozások a szív üregeiben. Szívhangok.


18 Perctérfogat. A szív munkája.


19 Hemodinamikai alapfogalmak.


20 Vérnyomás, pulzus.


21 Kapilláris-keringés.

Dr. Jandó Gábor

22 Vénás-keringés. Nyirokkeringés.

Dr. Jandó Gábor

23 Kisvérköri keringés. Agyi keringés.


24 A máj, bőr és az izom keringése. Koronária keringés.


25 A szív-érrendszer idegi és humorális szabályozása


26 A szív és keringésrendszeri homeosztázis.

Dr. László Kristóf

27 A légzés mechanikája. Mellűri nyomásváltozások. A légutak funkciói.


28 Compliance. Tüdővolumenek, kapacitások. A légzési munka.


29 Gázcsere a tüdőben és a szövetekben.


30 A légzés kémiai szabályozása.


31 O2 és CO2 transzport, pH reguláció.


32 A légzésszabályozás idegrendszeri mechanizmusai.

Dr. Karádi Zoltán

33 Akklimatizáció.



55

34 A gastrointestinális tractus. A száj emésztési folyamatai.


35 A gyomor emésztési folyamatai.


36 Duodenum és epehólyag.


37 Emésztés és felszívódás a vékonybélben.

Dr. Buzásné Dr. Telkes Ildikó

38 A májműködés élettana I.


39 A májműködés élettana II.


40 A vastagbél szerepe. Székletképződés.


41 Az emésztőtractus működését szabályozó humorális és idegi tényezők.


42 Tápanyagok sorsa a szervezetben. Vitaminok.


43 A glomerulus működése. A clearance fogalma.


44 A vesén átáramló vérmennyiség. Extrakciós koefficiens, filtrációs frakció.


45 Vesekeringés.


46 Renin-angiotenzin rendszer.


47 Tubularis folyamatok I.


48 Tubularis folyamatok II.


49 Koncentrálás-hígítás. Osmoreguláció.


50 Volumenreguláció. A vizeletürítés mechanizmusa.


51 A szervezet pH szabályozása I.

Dr. Jandó Gábor

52 A szervezet pH szabályozása II.

Dr. Jandó Gábor

53 Energiaforgalom. Metabolizmus.


54 A helyes táplálkozás alapelvei. A testtömeg szabályozás alapjai.

Dr. Vértes Zsuzsanna

55 Testhőmérséklet. Láz.


56 A testhőmérséklet perifériás szabályozása.


57 A testhőmérséklet központi szabályozása.


58 A hypothalamo- hypophysealis rendszer.


59 A hypophysis elülsőlebeny hormonjai és hatásaik.


60 Hormonok celluláris hatásmechanizmusai I.


61 Hormonok celluláris hatásmechanizmusai II.



56

62 A női nemi működés szabályozása.


63 Terhesség. Laktáció.


64 Férfi nemi működések. Erectio, ejaculatio, coitus.


65 Pubertas, climacterium.


66 A szexuális magatartás humorális és idegrendszeri szabályozása. A hypophysis hátsólebeny hormonjai.


67 Pubertas, climacterium.


68 Pajzsmirigy I.


69 Pajzsmirigy II.


70 Integratív regulációs mechanizmusok.


Gyakorlatok

1 Ismerkedés a laboratóriummal. Általános információk, állatkísérletes etikai, munkavédelmi és balesetvédelmi szabályok.

2 A vér vizsgálata I.

3 A vér vizsgálata I.

4 A vér vizsgálata II.



7 A vér vizsgálata III.



10 A vér vizsgálata IV.



13 Szeminárium: A vér élettana.

14 Szeminárium: A vér élettana.

15 A vér élettana. Beszámoló.

16 Élettani mérőállomások és kezelésük. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai I.

17 A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai I.

18 A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai I.

19 A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai II.



22 A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai III.



25 A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai IV.



28 Szeminárium: A szív és a keringés élettana.

29 Szeminárium: A szív és a keringés élettana.

30 A szív és a keringés élettana. Beszámoló.

31 A légzés vizsgálata.



34 Az emésztés vizsgálata.




57

37 Vizeletvizsgálat.



40 Az energiaforgalom mérése patkányban és emberen.



Szemináriumok

Vizsgakérdések

Elméleti vizsgakérdés témák

1. A szervezet folyadékterei és meghatározásuk.

2. A plazma organikus alkotórészei, jelentőségük a szervezet regulációs mechanizmusaiban.

3. Az intra- és extracelluláris tér anorganikus összetevői, a két tér közötti kapcsolat jellege a szabályozásban.

4. A vörösvérsejtek tulajdonságai.

5. A fehérvérsejtek tulajdonságai.

6. Thrombocyták élettani jelentősége.

7. Haemoglobin, funkcionális jelentősége és sorsa a szervezetben. Vasforgalom.

8. A véralvadás előfázisainak folyamatai.

9. Véralvadás.

10. Fibrinolysis, a véralvadást gátló mechanizmusok.

11. A vér pH szabályozása.

12. Az ABO- vércsoport rendszer. Az Rh- vércsoport rendszer.

13. A fehérvérsejtek szerepe a szervezet védekező mechanizmusaiban.

14. A szívmechanikai alapjai. A szívizom háromelemes modellje. A Ca2+ áramlás útjai a szívizomsejtben.

15. A szív ingerképző- és ingerületvezető rendszere. Refracter periódusok.

16. A szívciklus fogalma: nyomás és térfogatváltozások a szív üregeiben.

17. Elektrokardiográfia: az EKG elvezetésének módjai. A szabályos elektrokardiogram jellemzése.

18. A szívhangok, fonokardiográfia (PKG).

19. A perctérfogat meghatározása és fiziológiás változásai.

20. A szívműködés energetikája (energiaforgalom, munka, teljesítmény)

21. A szívkamrák összehúzódásának mechanizmusa. Laplace törvény.

22. A Starling-féle szív-tüdő készítmény.

23. Az artériás nyomás és az azt meghatározó tényezők.

24. Artériás és vénás pulzusgörbe. A hemodinamika alapjai.

25. A capilláris - keringés jellegzetességei.

26. A nyirokkeringés jellegzetességei.

27. A vénás keringés. A gravitáció hatása a vérkeringésre.

28. A kisvérköri keringés. A véráramlás megoszlása a tüdőben.

29. A coronaria-keringés.

30. Az agyi keringés. A vér - agy gát.

31. A splanchnicus terület keringése.

32. A harántcsíkolt izom és a bőr keringése.

33. A szívműködés idegi szabályozása.

34. A vérkeringés szabályozásának általános jellemzése.

35. A szervek vérátáramlásának lokális szabályozása.


58

36. Az autoreguláció fogalma és jelentősége a szervek vérátáramlásának szabályozásában.

37. Baroreceptorok szerepe és jelentősége a keringés szabályozásában.

38. A vérkeringés reflex-szabályozása.

39. Vasoconstrictor és vasodilatator mechanizmusok.

40. A légzés mechanikája (légzőizmok működése, compliance, mellkasi nyomásviszonyok, légterek).

41. Az alveolaris levegő, alveolaris ventilláció, holtterek. A légutak funkciói.

42. Gázcsere a tüdőben és a szövetekben.

43. Az O2 és a CO2 szállítás mechanizmusai.

44. A légzésszabályozás perifériás és központi idegrendszeri mechanizmusai. Légzésszabályozó reflexek.

45. A légzés kémiai szabályozása. Acidosis, alkalosis.

46. Oxigénhiánnyal járó állapotok. Oxigénkezelés. Az akklimatizáció mechanizmusai. Nitrogén narcosis. Keszonbetegség.

47. Nyál, nyálelválasztás.

48. A gyomornedv elválasztás szabályozása.

49. Az emésztőtractus motorikája: serkentő és gátló tényezők.

50. A pancreasnedv emésztésben játszott szerepe. A pancreasnedv elválasztás szabályozása.

51. Az epeszekréció szabályozása. Az epehólyag működése.

52. A vékonybél és a vastagbél működése.

53. A szénhidrátok emésztésének folyamata.

54. A zsírok emésztésének folyamata.

55. A fehérjék emésztésének folyamata.

56. A vese glomerulus működése. A glomerulus-filtratum mennyiségének meghatározása. A clearance fogalma.

57. A vesén átáramló vérmennyiség meghatározása. Extrakciós kofficiens.

58. A vese vérkeringése. A vese haemodinamika szabályozása. A renin képződése és szerepe.

59. A vesetubulusok reabszorpciós és szekréciós működése. Vizsgálatuk módszerei.

60. A vese koncentráló és hígító működése.

61. Az izovolémia fogalma; az izovolémia fenntartásában szerepet játszó tényezők.

62. Az izoozmózis és az izoionia fenntartásában szerepet játszó tényezők.

63. Az anyagcsere és befolyásoló tényezői.

64. A szervezet energiaforgalma. Energetikai alapfogalmak.

65. Táplálékszükséglet, fehérjeszükséglet. Vitaminok. Ásványi anyag szükséglet.

66. Az emberi testhőmérséklet és fiziológiás ingadozásai. Hyperthermia, láz, hypothermia.

67. Kémiai hőszabályozás és annak változásai alacsony és magas környezeti hőmérsékleten.

68. Fizikai hőszabályozás és annak alakulása alacsony és magas környezeti hőmérsékleten.

69. A hőtermelés és a hőleadás központi szabályozó mechanizmusai.

70. A hormonok hatásának mechanizmusai: (Receptorok, sejten belüli hírvivők: cAMP, Ca2+ és diacilglycerol, protein kinázok)

71. Hormonális szabályozás mechanizmusai. Negatív és pozitív feedback szabályozás az endokrin rendszerben.

72. A hypophysis elülső lebeny endokrinológiai szerepe, regulációja és hibás működésének következményei.

73. A növekedési hormon szekréció zavarának tünetei fejlődő és felnőtt szervezetben. Somatomedinek.

74. A pajzsmirigy eltávolításának tünetei fejlődő és felnőtt szervezetben. Golyvakeltők.

75. A pajzsmirigy hormonok szintézise és a hormon szekréció szabályozásában szerepet játszó tényezők. A szervezet jódforgalma.

76. A női nemi ciklus alatt lejátszódó endocrinológiai változások.

77. A terhesség alatt lejátszódó endocrinológiai események. A placenta és a foetoplacentaris egység.

78. A laktáció kialakulásáért, fenntartásáért felelős endocrinológiai tényezők.


59

79. Az erectio és ejaculatio mechanizmusai. A coitus.

80. A here, mellékhere, ondóhólyag és a prostata működése.

81. A szexuális magatartás szabályozása. Az anyai magatartás.

82. Pubertás és climax.

83. Vasopressin és oxytocin. ANH (szívhormon) endocrinológiai szerepe.

84. Prostaglandinok hatásai.

Gyakorlatos beszámoló kérdései:

1. Hematokrit

2. Vvt-szám meghatározása

3. Vvt-átmérő meghatározása

4. Trombocitaszám meghatározása

5. Fehérvérsejtszám meghatározása

6. Kvalitatív vérkép

7. Retikulocitaszám meghatározása

8. Vvt süllyedési sebesség mérése

9. Ozmózisos rezisztencia meghatározása

10. Hemoglobin koncentráció meghatározása

11. Hgb spektroszkópos vizsgálata

12. MCV, MCH, MCHC értékek

13. Vérzési idő

14. Alvadási idő

15. Protrombin-idő

16. AB0 és Rh vércsoportok meghatározása

17. Élettani mérőállomások és kezelésük

18. A szívműködés vizsgálata és regisztrálása in situ

19. A szív működési áramának regisztrálása emberen (EKG)

20. Extraingerek alkalmazása szíven.

21. A szívhangok regisztrálása (PKG)

22. Thermikus ingerek hatása békaszíven

23. A pulzus vizsgálata

24. A szív ingerképző és ingervezető rendszerének vizsgálata

25. Vérnyomás mérése emberen

26. Bowditch „minden vagy semmi” törvényének demonstrálása

27. Summatio

28. A vagus-ingerlés hatása a szív működésére

29. A vérnyomás direkt mérése macskán

30. Izolált túlélő békaszív készítése Straub kanüllel

31. Terheléses próbák, fizikai erőnléti index

32. Ionhatás vizsgálata izolált békaszíven

33. Adrenalin hatásának vizsgálata izolált szíven

34. Acetilkolin hatásának vizsgálata izolált szíven

35. A humorális ingerületátvitel (Loewi kísérlet)


60

36. Légzésfunkciós vizsgálatok emberen, dinamikus paraméterek.

37. Tüdővolumenek és kapacitások.

38. Keringés vizsgálata béka perifériás ereiben (Trendelenburg)

39. Vérkeringés vizsgálata béka nyelvén

40. Maximális légzési nyomások meghatározása (Müller- és Valsalva-féle kísérlet)

41. Kopogtatás és hallgatódzás a mellkas felett

42. Donders modell

43. Compliance mérése

44. A nyál vizsgálata

45. Az energiaforgalom mérése emberen

46. Gyomornedv vizsgálata: BAO, MAO, PAO meghatározása

47. Oxigén fogyasztás mérése patkányon

48. Hasnyálmirigy vizsgálata: Vizelet amylase meghatározása (Phadebas-test)

49. Epe vizsgálata: epefesték kimutatása

50. Széklet vizsgálata: Vér kimutatása (Guajac-próba, benzidin-próba, Hematest)

51. A vizelet fajsúlya és pH-ja.

52. Vizelet vizsgálata teszt-csíkkal

53. Vizelet üledék vizsgálata

54. Kóros vizelet vizsgálata: fehérje, cukor, genny, epe, vér, aceton kimutatása

Közreműködők

Kállai Veronika (KAVMAAT.PTE), Tóth Attila (TOABAB.T.JPTE)


61

OFA-SF2 SZÖVET- ÉS FEJLŐDÉSTAN 2.

Tantárgyfelelős: DR. HORVÁTH JUDIT, egyetemi docens

Anatómiai Intézet



Kurzus létszámkorlát: min. 5 fő – max. 260 fő Előfeltételek: OFA-AA2 egyidejű felvétel + OFA-SF1 teljesített

Tematika

A zsigerek szövettana. Szervek-szervrendszerek kialakulása és továbbfejlődése az embryonális és fötális periódusban. A két-féléves

tantárgy második része.

A szövettani tanulmányok megalapozzák az élettani folyamatok és a pathológiás elváltozások megértését. Az embryológia ismerete

elengedhetetlen a normál anatómiai situs megértéséhez és magyarázatot nyújt bizonyos fejlődési rendellenességek kialakulására.


A gyakorlatokon rajzos jegyzőkönyvet kell vezetni (Szövettan-2 munkafüzet). A jegyzőkönyv megfelelő vezetését a gyakorlatvezető

igazolja a félév végén. Jelenlét az órák legalább 85%-án. Hiányzás (bármilyen okból!) max. 8 tanóra (8x45 perc), ezen belül max. 5

óra gyakorlat.



Kihagyott gyakorlatok pótlása egyénileg, másik csoporttal, kizárólag az adott héten, maximum kétszer félévenként.






- Jegyzet


Előadások

1 Szájüreg, nyelv és nyálmirigyek szövettana


2 A fogak szerkezete, fogfejlődés

Dr. Tóth Pál

3 Nyirokszövet és funkciói

Dr. Gaszner Balázs

4 Nyirokszervek szövettana

Dr. Gaszner Balázs

5 A légutak és a tüdő szöveti szerkezete


6 A légutak és a tüdő fejlődése


7 Az arc, a száj- és orrüreg fejlődése és rendellenességeik

Dr. Tóth Pál

8 A kopoltyúbél és származékai

Dr. Horváth Judit

9 Az esophagus és a gyomor szövettana

Dr. Pethőné Dr. Lubics Andrea

10 A belek szöveti szerkezete

Dr. Pethőné Dr. Lubics Andrea

11 A szív korai fejlődése; A sinus venosus fejlődése, és a pitvarok elkülönülése

Dr. Hollósy Tibor

12 A kamrák fejlődése

Dr. Hollósy Tibor




62

13 A máj és a pancreas szövettana

Dr. Reglődi Dóra

14 A belek, a máj és a pancreas fejlődése

Dr. Tamás Andrea

15 A vese szöveti szerkezete

Dr. Csernus Valér

16 A felső húgyutak szöveti szerkezete. A vese fejlődése

Dr. Csernus Valér

17 Az ovarium szöveti szerkezete, tüszőfejlődés

Dr. Reglődi Dóra

18 A tuba uterina, uterus és vagina szöveti szerkezete. Az endometrium ciklusos változásai

Dr. Reglődi Dóra

19 Terhes méh, placenta, emlő

Dr. Reglődi Dóra

20 Az artériás és vénás rendszer kialakulása. Kopoltyúívartériák

Dr. Hollósy Tibor

21 A magzati vérkeringés

Dr. Tóth Pál

22 A férfi reproduktív rendszer szövettana I.


23 A férfi reproduktív rendszer szövettana II.


24 A reproduktív szervek fejlődése I.

Dr. Horváth Judit

25 A reproduktív szervek fejlődése II.

Dr. Horváth Judit

26 A hashártya fejlődése, a testüregek elkülönülése

Dr. Horváth Judit

27 Szervszövettani összefoglaló, metszetfelismerés

Dr. Tóth Pál

28 Párhuzamosan fejlődő szervrendszerek (embryológiai összefoglaló)

Dr. Horváth Judit

Gyakorlatok

1 Az ajak és a nyálmirigyek

2 Az ajak és a nyálmirigyek

3 Fogak, fogfejlődés

4 Fogak, fogfejlődés

5 A nyelv szöveti szerkezete. Tonsillák

6 A nyelv szöveti szerkezete. Tonsillák

7 A nyirokszervek szövettana

8 A nyirokszervek szövettana

9 A légutak és a tüdő szövettana

10 A légutak és a tüdő szövettana

11 Nyelőcső, gyomor

12 Nyelőcső, gyomor

13 Vékony- és vastagbél szövettana

14 Vékony- és vastagbél szövettana

15 Rektum, máj, epehólyag, pancreas

16 Rektum, máj, epehólyag, pancreas

17 Vese, ureter, vesica urinaria

18 Vese, ureter, vesica urinaria

19 Női nemi szervek szövettana I. (Ovarium, corpus luteum, tuba uterina)

20 Női nemi szervek szövettana I. (Ovarium, corpus luteum, tuba uterina)

21 Női nemi szervek szövettana II. (Uterus prolif./szekr., cervix, vagina)

22 Női nemi szervek szövettana II. (Uterus prolif./szekr., cervix, vagina)


63

23 Női nemi szervek szövettana III. (Terhes méh, placenta, köldökzsinór, emlő)

24 Női nemi szervek szövettana III. (Terhes méh, placenta, köldökzsinór, emlő)

25 Férfi nemi szervek szövettana I.

26 Férfi nemi szervek szövettana I.

27 Férfi nemi szervek szövettana II.

28 Férfi nemi szervek szövettana II.

Szemináriumok

Vizsgakérdések


Közreműködők

Dr. Csernus Valér (CSVGAAO.PTE), Dr. Fülöp Balázs Dániel (FUBOAAO.PTE), Dr. Gaszner Balázs (GABFADO.PTE), Dr. Hollósy

Tibor (HOTFAAO.PTE), Dr. Horváth Judit (HOJIAAO.PTE), Dr. Horváth-Opper Gabriella (HOGFAFO.PTE), Dr. Kardos Dániel

József (KADPABO.PTE), Dr. Kiss Péter (KIPFABO.PTE), Dr. Kovács Magdolna (KOMLAAO.PTE), Dr. Kvárik Tímea

(KVTOAAO.PTE), Dr. László Eszter (LAEOAAO.PTE), Dr. Mammel Barbara (MABMAAB.PTE), Dr. Nagy András Dávid

(NAAFAFO.PTE), Dr. Pethőné Dr. Lubics Andrea (PELMAAO.PTE), Dr. Reglődi Dóra (REDMAAO.PTE), Dr. Rékási Zoltán

(REZMAAO.PTE), Dr. Sétáló György (SEGGAAO.PTE), Dr. Tamás Andrea (TAAFAAO.PTE), Dr. Tima Lajos (TILGAAO.PTE),

Dr. Tóth Pál (TOPMAAO.PTE), Fábián Eszter (FAEGAAT.PTE), Gaszner Tamás (GATRAAO.PTE), Kovács László Ákos

(KOLQAAO.PTE), Opper Balázs (OPBFAB.T.JPTE)



64

OFA-ET2 ÉLETTAN 2.

Tantárgyfelelős: DR. KARÁDI ZOLTÁN, egyetemi tanár

Élettani Intézet



Kurzus létszámkorlát: min. 5 fő – Előfeltételek: OFA-NAN egyidejű felvétel + OFA-ET1 teljesített

Tematika

Az élettan tantárgy legfontosabb feladata az orvosképzésben az élő szervezet egészséges működési sajátságainak hallgatókkal való

megismertetése. Az emberi szervezet legfontosabb funkcionális jellemzőinek megértésében ők előzetes biológiai, biofizikai, kémiai-

biokémiai és anatómiai tanulmányaikra támaszkodhatnak. A tanév során bemutatjuk az egyes szervek és szervrendszerek működését,

a környezethez való alkalmazkodás által is megkívánt együttműködésüket, valamint az ezeket befolyásoló tényezőket. Külön hangsúlyt

kapnak az életműködések szabályozásának idegi és humorális folyamatai, amelyek alapvető jelentőségűek a szervezet

homeosztázisának megőrzésében. Mindezen ismeretek átadásával a hallgatókat olyan holisztikus szemlélet kialakításához kívánjuk hozzásegíteni, amellyel ma az egészséges, holnap pedig a beteg emberi szervezet működésének jobb megértésére lesznek képesek.




Írásbeli teszt a 11. héten, pénteken 16:00 időpontban.


Az elmulasztott gyakorlatot másik tanulócsoporthoz csatlakozva tanácsos pótolni, amíg az adott témakör gyakorlatai zajlanak.



Fonyó A., Ligeti E.: Az orvosi élettan tankönyve, Medicina, Budapest 2014


Az elhangzott előadások ábráit az Élettani Intézet honlapján és a Neptun Meet Street-en lehet elérni.

A fontos oktatásszervezési információkat ETR kurzus üzenetben és az előadásokon tudjuk bejelenteni.

A legfrissebb és részletes információk, tananyagok mindig az Élettani Intézet honlapján (http://physiology.aok.pte.hu) olvashatók.

- Jegyzet

PTE ÁOK Élettani Intézet honlapja: Élettani gyakorlatok 2, internetes tananyag, kinyomtatható jegyzet, 2015

PTE ÁOK Élettani Intézet honlapja: Élettani gyakorlatos feladatlapok 2, internetes tananyag, kinyomtatható jegyzet, 2015


Ganong, W. F.: Az orvosi élettan alapjai, Medicina, Budapest 1996.

Bálint Péter (szerk.): Orvosi élettan I. II. kötet, Medicina, Budapest 1986.

Bálint Péter (szerk.): Orvosi élettan I. II. kötet, Medicina, Budapest, 1981.

Donald O. Hebb: A pszichológia alapkérdései, Gondolat, Budapest, 1975.

Lissák Kálmán: Élettani gyakorlatok és bemutatások, Medicina, 1975.

Előadások

1 A calcium homeosztázis humorális szabályozása.


2 Az egyedi fejlődés és öregedés fiziológiájának egyes kérdései.


3 A mellékvesekéreg endokrinológiai szerepe I.


4 A mellékvesekéreg endokrinológiai szerepe II.


5 A mellékvesekéreg endokrinológiai szerepe III.


6 A mellékvese velő működése. A stressz élettani mechanizmusai.


http://physiology.aok.pte.hu/


65

7 A pancreas belső szekréciós működése.


8 Az intermedier anyagcsere hormonális szabályozása I. Diabetes.m.


9 Az intermedier anyagcsere hormonális szabályozása II.


10 Bevezetés az idegrendszer élettanába, általános jellemzők.

Dr. Jandó Gábor

11 Az ingerület membrán jelenségei, nyugalmi potenciál. Akciós potenciál és terjedése.

Dr. Jandó Gábor

12 A szinapszisok elektrofiziológiája.


13 A szinapszisok neurokémiája.


14 A neuromusculáris junctio működése.


15 Az izomműködés molekuláris mechanizmusa.


16 Az izomműködés mechanikája, energetikája, hőtermelése.


17 Az izomműködés elektromos jelenségei, izomtónus, fáradás.


18 A simaizom működése.


19 A motoros egység működésének szabályozása.

Dr. Jandó Gábor

20 Receptorműködések sajátságai.

Dr. Jandó Gábor

21 Gerincvelő működése I.

Dr. Jandó Gábor

22 Gerincvelő működése II.

Dr. Jandó Gábor

23 A spinális shock.


24 Decerebrációs rigiditás.


25 Poszturalis koordináció, felállás.


26 Lokomoció.


27 Az extrapyramidalis rendszer I.


28 Az extrapyramidalis rendszer II.


29 A labyrinthus működése.


30 A kisagy működése I.


31 A kisagy működése II.


32 Kortikális motoros működések és a pyramis-rendszer.


33 Szomesztéziás mechanizmusok.


34 Szomatotopiák.



66

35 A thalamus és az érzőkéreg élettana.


36 A fájdalom élettana.


37 Optika. A szem törőközegeinek hibái.

Dr. Jandó Gábor

38 Retinalis mechanizmusok.

Dr. Jandó Gábor

39 Látópályák, középagyi mechanizmusok.

Dr. Jandó Gábor

40 A látás centrális mechanizmusai.

Dr. Jandó Gábor

41 Szemmozgások.

Dr. Jandó Gábor

42 A hallószerv élettana I.

Dr. Bauer Miklós

43 A hallószerv élettana II.

Dr. Bauer Miklós

44 A hallás központi idegrendszeri mechanizmusai.


45 Kémiai ingermodalitások I. Szaglás.

Dr. Karádi Zoltán

46 Kémiai ingermodalitások II. Ízérzés.

Dr. Karádi Zoltán

47 A vegetatív idegrendszer működése I.


48 A vegetatív idegrendszer működése II.


49 Electroencephalographia I.


50 Electroencephalographia II.


51 Az alvás- ébrenlét szabályozása I.


52 Az alvás- ébrenlét szabályozása II.


53 A kiváltott potenciál technika klinikai jelentősége.


54 A diencephalon (hypothalamus) szerepe a motoros, vegetatív és hormonális szabályozásban.


55 Motivációs mechanizmusok. Homeostatikus hajtóerők.


56 Az éhség és szomjúság központi idegrendszeri szabályozása.


57 Biológiai ritmusok szabályozása.


58 A limbikus rendszer I.


59 A limbikus rendszer II.


60 A monoamin rendszerek jelentősége.


61 Az emóciók központi idegrendszeri mechanizmusai.



67

62 A tanulás mechanizmusai I.


63 A tanulás mechanizmusai II.


64 Memóriafolyamatok, memóriazavarok. I.


65 Memóriafolyamatok, memóriazavarok. II.


66 Plaszticitás az idegrendszerben.

Dr. Varga Csaba

67 A frontális kéreg működése.


68 A parieto-temporalis kéreg működése.


69 Féltekei dominancia.


70 A beszéd idegélettani mechanizmusai. Beszédzavarok.


Gyakorlatok

1 Vércukorszint mérése nyúlban és emberben



4 Gonádrendszer vizsgálata. Terhességi próbák.



7 Endokrinológia szeminárium

8 Endokrinológia szeminárium

9 Endokrinológia. Beszámoló.

10 Izomgyakorlatok békán.



13 Fáradás vizsgálata. Elektromiográfia



16 A perifériás idegrendszer vizsgálata békán. Idegélettani alapjelenségek.



19 Chronaxia vizsgálata emberen, motoros pont lokalizáció.



22 A harántcsíkolt és simaizom élettana. Idegélettani alapok. Szeminárium

23 A harántcsíkolt és simaizom élettana. Idegélettani alapok. Szeminárium

24 A harántcsíkolt és simaizom élettana. Idegélettani alapok. Beszámoló.

25 Reflexvizsgálatok békán és emberen. Reakcióidő, cselekvési idő.



28 Sztereotaxikus agyműtét



31 Érzékszervi vizsgálatok. Látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés.







68

37 Elektroenkefalográfia. Speciális neurofiziológiai vizsgálati technikák (video demonstráció).

38 Elektroenkefalográfia. Speciális neurofiziológiai vizsgálati technikák (video demonstráció).

39 Központi idegrendszer, érzékszervek. Beszámoló.

40 Élettani gyakorlatos megbeszélés és beszámoló.



Szemináriumok

Vizsgakérdések

Elméleti vizsgakérdés témák

1. A szervezet folyadékterei és meghatározásuk.

2. A plazma organikus alkotórészei, jelentőségük a szervezet regulációs mechanizmusaiban.

3. Az intra- és extracelluláris tér anorganikus összetevői, a két tér közötti kapcsolat jellege a szabályozásban.

4. A vörösvérsejtek tulajdonságai.

5. A fehérvérsejtek tulajdonságai.

6. Thrombocyták élettani jelentősége.

7. Haemoglobin, funkcionális jelentősége és sorsa a szervezetben. Vasforgalom.

8. A véralvadás előfázisainak folyamatai.

9. Véralvadás.

10. Fibrinolysis, a véralvadást gátló mechanizmusok.

11. A vér pH szabályozása.

12. Az ABO- vércsoport rendszer. Az Rh- vércsoport rendszer.

13. A fehérvérsejtek szerepe a szervezet védekező mechanizmusaiban.

14. A szívmechanikai alapjai. A szívizom háromelemes modellje. A Ca2+ áramlás útjai a szívizomsejtben.

15. A szív ingerképző- és ingerületvezető rendszere. Refracter periódusok.

16. A szívciklus fogalma: nyomás és térfogatváltozások a szív üregeiben.

17. Elektrokardiográfia: az EKG elvezetésének módjai. A szabályos elektrokardiogram jellemzése.

18. A szívhangok, fonokardiográfia (PKG).

19. A perctérfogat meghatározása és fiziológiás változásai.

20. A szívműködés energetikája (energiaforgalom, munka, teljesítmény)

21. A szívkamrák összehúzódásának mechanizmusa. Laplace törvény.

22. A Starling-féle szív-tüdő készítmény.

23. Az artériás nyomás és az azt meghatározó tényezők.

24. Artériás és vénás pulzusgörbe. A hemodinamika alapjai.

25. A capilláris - keringés jellegzetességei.

26. A nyirokkeringés jellegzetességei.

27. A vénás keringés. A gravitáció hatása a vérkeringésre.

28. A kisvérköri keringés. A véráramlás megoszlása a tüdőben.

29. A coronaria-keringés.

30. Az agyi keringés. A vér - agy gát.

31. A splanchnicus terület keringése.

32. A harántcsíkolt izom és a bőr keringése.

33. A szívműködés idegi szabályozása.

34. A vérkeringés szabályozásának általános jellemzése.

35. A szervek vérátáramlásának lokális szabályozása.


69

36. Az autoreguláció fogalma és jelentősége a szervek vérátáramlásának szabályozásában.

37. Baroreceptorok szerepe és jelentősége a keringés szabályozásában.

38. A vérkeringés reflex-szabályozása.

39. Vasoconstrictor és vasodilatator mechanizmusok.

40. A légzés mechanikája (légzőizmok működése, compliance, mellkasi nyomásviszonyok, légterek).

41. Az alveolaris levegő, alveolaris ventilláció, holtterek. A légutak funkciói.

42. Gázcsere a tüdőben és a szövetekben.

43. Az O2 és a CO2 szállítás mechanizmusai.

44. A légzésszabályozás perifériás és központi idegrendszeri mechanizmusai. Légzésszabályozó reflexek.

45. A légzés kémiai szabályozása. Acidosis, alkalosis.

46. Oxigénhiánnyal járó állapotok. Oxigénkezelés. Az akklimatizáció mechanizmusai. Nitrogén narcosis. Keszonbetegség.

47. Nyál, nyálelválasztás.

48. A gyomornedv elválasztás szabályozása.

49. Az emésztőtractus motorikája: serkentő és gátló tényezők.

50. A pancreasnedv emésztésben játszott szerepe. A pancreasnedv elválasztás szabályozása.

51. Az epeszekréció szabályozása. Az epehólyag működése.

52. A vékonybél és a vastagbél működése.

53. A szénhidrátok emésztésének folyamata.

54. A zsírok emésztésének folyamata.

55. A fehérjék emésztésének folyamata.

56. A vese glomerulus működése. A glomerulus-filtratum mennyiségének meghatározása. A clearance fogalma.

57. A vesén átáramló vérmennyiség meghatározása. Extrakciós kofficiens.

58. A vese vérkeringése. A vese haemodinamika szabályozása. A renin képződése és szerepe.

59. A vesetubulusok reabszorpciós és szekréciós működése. Vizsgálatuk módszerei.

60. A vese koncentráló és hígító működése.

61. Az izovolémia fogalma; az izovolémia fenntartásában szerepet játszó tényezők.

62. Az izoozmózis és az izoionia fenntartásában szerepet játszó tényezők.

63. Az anyagcsere és befolyásoló tényezői.

64. A szervezet energiaforgalma. Energetikai alapfogalmak.

65. Táplálékszükséglet, fehérjeszükséglet. Vitaminok. Ásványi anyag szükséglet.

66. Az emberi testhőmérséklet és fiziológiás ingadozásai. Hyperthermia, láz, hypothermia.

67. Kémiai hőszabályozás és annak változásai alacsony és magas környezeti hőmérsékleten.

68. Fizikai hőszabályozás és annak alakulása alacsony és magas környezeti hőmérsékleten.

69. A hőtermelés és a hőleadás központi szabályozó mechanizmusai.

70. A hormonok hatásának mechanizmusai: (Receptorok, sejten belüli hírvivők: cAMP, Ca2+ és diacilglycerol, protein kinázok)

71. Hormonális szabályozás mechanizmusai. Negatív és pozitív feedback szabályozás az endokrin rendszerben.

72. A hypophysis elülső lebeny endokrinológiai szerepe, regulációja és hibás működésének következményei.

73. A növekedési hormon szekréció zavarának tünetei fejlődő és felnőtt szervezetben. Somatomedinek.

74. A pajzsmirigy eltávolításának tünetei fejlődő és felnőtt szervezetben. Golyvakeltők.

75. A pajzsmirigy hormonok szintézise és a hormon szekréció szabályozásában szerepet játszó tényezők. A szervezet jódforgalma.

76. A női nemi ciklus alatt lejátszódó endocrinológiai változások.

77. A terhesség alatt lejátszódó endocrinológiai események. A placenta és a foetoplacentaris egység.

78. A laktáció kialakulásáért, fenntartásáért felelős endocrinológiai tényezők.


70

79. Az erectio és ejaculatio mechanizmusai. A coitus.

80. A here, mellékhere, ondóhólyag és a prostata működése.

81. A szexuális magatartás szabályozása. Az anyai magatartás.

82. Pubertás és climax.

83. Vasopressin és oxytocin. ANH (szívhormon) endocrinológiai szerepe.

84. Prostaglandinok hatásai.

85. A pancreas belső szekréciós működése.

86. Az insulin szekréció elégtelenségének (diabetes mellitus) főbb jellemzői. Insulin szerepe a szervezetben folyó anyagcsere

folyamatok szabályozásában.

87. A szénhidrát anyagcsere hormonális regulációja.

88. A calcium és phosphor anyagcsere hormonális szabályozása.

89. A mellékvesekéreg működésének szabályozása, a hypophysis-mellékvesekéreg tengely. Stressz és általános adaptációs szindróma.

90. A mellékvesekéreg hormonok hatása az elektrolit- és vízforgalomra.

91. A glucocorticoidok hatásai.

92. Mellékvesekéreg hypo- és hyperfunkciója emberben. A mellékvesekéreg adrogénjeinek és oestrogénjeinek hatásai.

93. A mellékvesevelő hormonok hatásai. A sympatho-adrenális rendszer jelentősége.

94. Az egyedfejlődés és az öregedés élettana.

95. Az izomműködés molekuláris alapja; a Ca 2+ szerepe izomműködésben.

96. Az izomműködés mechanikája, a harántcsíkolt izomrostok típusai. A kötőszövet szerepe az izomműködésben.

97. A fáradás mechanizmusa és élettani jelentősége.

98. Az izomműködés elektromos jelenségei (elektromiográfia).

99. Aerob és anaerob energiatermelő folyamatok az izomban. Az izom hőtermelése.

100. A neuromusculáris junkció működése.

101. Strukturális és funkcionális különbségek a harántcsíkolt és a simaizom között. A simaizom működése.

102. Membránpotenciál és az akciós potenciál fogalma és mechanizmusa. Neuronok membrántulajdonságai.

103. Az idegkötegről elvezetett (összetett) akciós potenciál; a különböző rostfajták vezetési tulajdonságai.

104. A szinaptikus működés neurokémiája, transzmitterek és modulátorok, posztszinaptikus receptorok, IPSP, EPSP.

105. Myotaticus reflex. Gamma motoneuronok.

106. A motoros egység. Az izomösszehúzódás erejének centrális szabályozása.

107. A mechanoreceptorok fajtái és szerepe a mozgás szabályozásában.

108. A bőr tapintó és nyomásérzékelői, szerepük a környezet megismerésében.

109. A gerincvelő és az agytörzs szomatoszenzoros mechanizmusai.

110. A fájdalomérzékelés centrális és perifériás összetevői.

111. A fájdalomérzés és a fájdalmi reakciók descendens szűrése.

112. Ismertesse a thalamocorticális kapcsolatok jelentőségét és az érzőkéreg működését.

113. Ismertesse az elektroenkefalográfia (EEG), valamint az agyi kiváltott potenciál technika jelentőségét.

114. Az alvás idegi mechanizmusai: szomatikus, vegetatív és elektromos kísérőjelenségei. A formatio reticularis szerepe az alvás -

ébrenlét szabályozásában.

115. A diencephalon (hypothalamus) szerepe a motoros, vegetatív és hormonális szabályozási funkciókban.

116. Az éhség és szomjúság mechanizmusai. A táplálékfelvétel és folyadékfelvétel központi idegrendszeri szabályozása.

117. A lokomoció központi idegrendszeri mechanizmusai.

118. A decerebrációs rigiditás és spinalis shock (tünetek és mechanizmus).

119. Posturalis és felállási reakciók lokalizációja és mechanizmusa a gerincvelőben, az agytörzsben, és az agykéregben.

120. Az extrapyramidális rendszer struktúrái és működésének jelentősége.


71

121. A különböző extrapyramidális struktúrák sérülését követő tünetegyüttesek. Neurotranszmitterek szerepe az extrapyramidális

működésben.

122. A cerebellum működésének jelentősége.

123. A cerebellaris kéreg elemi működési sajátságai.

124. A vestibularis rendszer szerkezete és működése.

125. A vegetatív idegrendszer működésének általános jellemzése, vegetatív tónus, vegetatív reflexek.

126. A vegetatív idegek kémiai mediátor anyagai. Adrenerg, cholinerg, és opioid receptorok.

127. A limbicus rendszer struktúrái, kapcsolatai és funkcionális jelentősége.

128. A motoros kéreg működésének jelentősége és sérüléseit követő tünetek.

129. A corticospinalis (pyramispálya) rendszer. A pyramispálya és a periferiás motoneuron sérülésének következményei.

130. Mit nevezünk drive-nak, motivációnak és milyen idegrendszer struktúrák felelősek az integrációjukért; Reticularis aktivációs

rendszer.

131. Az emóciók alapvető jelenségei és feltételezett idegrendszeri mechanizmusai.

132. A klasszikus (pavlovi) feltételes reflex és az instrumentális (operáns) válasz. A megerősítés fogalma és mechanizmusa.

133. Elektromos és kémiai öningerlés. Jutalmazó (pozitív) és büntető (negatív) megerősítés. A tanulás legegyszerűbb formái. A

kondicionálási folyamatok korlátai és kivételes esetei.

134. Az emléknyomképződés folyamata, főbb szakaszai, mechanizmusaik. Memóriazavarok.

135. Cerebralis dominancia, az agyféltekék aszimmetriája. Hasított-agy (split-brain) vizsgálatok.

136. Parietális és temporális asszociációs (intrinsic) kéregterületek funkcionális jelentősége (apraxiák, agnóziák).

137. A beszéd idegélettani mechanizmusai.

138. A frontalis lebeny élettana (prefrontalis intrinsic area).

139. A temporalis lebeny élettana (Kluver-Bucy szindróma).

140. Agyi monoaminergiás rendszerek jelentősége.

141. A hallás perifériás mechanizmusai (légvezetés, csontvezetés, külső és középfül, Corti-szerv).

142. A hallás centrális mechanizmusai, a hangérzet pszichofizikai jellemzői.

143. A szem, mint optikai rendszer.

144. Retinalis mechanizmusok.

145. A látás központi idegrendszeri mechanizmusa (retina, látópályák, látókéreg).

146. Szín- és térlátás.

147. A szaglás perifériás és centrális mechanizmusai.

148. Az ízlelés perifériás és centrális mechanizmusai.

149. Plaszticitás az idegrendszerben. A szenzoros depriváció következményei a látókéregben. Kritikus érési periódusok. Az

idegrendszer öregedése. Transzplantáció.

Gyakorlatos beszámoló kérdései:

1. Oestrus ciklus vizsgálata patkányon.

2. Terhességi reakciók.

3. Szénhidrát anyagcsere vizsgálatok nyúlon és emberben.

4. Kémiai ingerek hatása a harántcsíkolt izomra (Sartorius preparatum).

5. Ideg-izom készítmény direkt és indirekt ingerlése. Curare hatás.

6. Superpositio. Komplett és inkomplett tetanus. Rángásgörbe.

7. Megterhelés hatása az izomkontrakcióra.

8. Fáradási görbe regisztrálása ideg-izom készítményen és emberen.

9. Az elektromyogram regisztrálási technikája felületes és mély elektródákkal. (EMG)

10. Simaizom működések vizsgálata


72

11. Az idegingerület terjedési sebességének mérése.

12. Összetett akciós potenciál regisztrálása izolált perifériás idegen.

13. A refrakter periódus meghatározása izolált perifériás idegen.

14. A poláris ingerület és az elektrotónus jelensége és magyarázata

15. Pflüger szabályok demonstrálása béka ideg-izom preparátumon.

16. Chronaxia és rheobasis meghatározása emberen és izolált perifériás idegen.

17. Narkózis vizsgálata béka idegen

18. Reflexvizsgálatok sértetlen békán és spinális békán.

19. A Bell-Magendie szabály demonstrálása.

20. Reflexvizsgálatok emberen.

21. Sztereotaxikus technika alkalmazása.

22. Reflexidő, reakcióidő, cselekvési idő meghatározása.

23. Electroencephalographia (EEG)

24. Látásélesség meghatározása.

25. A refractio hibáinak korrigálása szemüveggel.

26. Az akkomodáció vizsgálata.

27. Az astigmia vizsgálata.

28. A pupilla reakciók vizsgálata.

29. Szemtükrözés.

30. Perimetriás vizsgálatok.

31. Színtévesztés és színvakság vizsgálata.

32. A mélységélesség vizsgálata

33. Utóképek, színérzés, színkeverés és kontrasztjelenségek vizsgálata

34. Laryngoscopia. Dobhártya vizsgálata fültükrözéssel.

35. A hallásélesség vizsgálata.

36. Csont és légvezetés vizsgálata.

37. Az ízérzés vizsgálata. A szaglás vizsgálata.

38. A vesztibuláris rendszer vizsgálata

Közreműködők

Kállai Veronika (KAVMAAT.PTE), Tóth Attila (TOABAB.T.JPTE)


73

OFA-FI1 FOGÁSZATI KLINIKAI INFORMATIKA ÉS STATISZTIKA 1. (CSAK 2016 ELŐTT FELVETT

HALLGATÓKNAK!)

Tantárgyfelelős: DR. PÓTÓ LÁSZLÓ, habilitált docens

Bioanalitikai Intézet




Tematika

A diplomamunka elkészítéséhez szükséges számítógépes és adatkezelési (adatgyűjtési és statisztikai értékelési) ismeretek oktatása és gyakorlati használatának bemutatása/begyakoroltatása.


Aktív részvétel a foglalkozásokon, legfeljebb két alkalom mulasztása.

A vizsga három részből áll: egy beugró teszt, egy számítógéppel (SPSS-el) megoldandó feladat és két elméleti kérdés (az egyik elméleti

kérdés az OD témakörből).

A sikeres vizsgához mindhárom rész legalább elégséges teljesítése szükséges.


A félév során két Zh teljesítése, mindegyik minimum 50%-os eredménnyel, szükséges a vizsgára bocsátásahoz. Az egyik Zh egyszeri

javítására van lehetőség.


Egy pótló foglalkozás



Moore, D. S. The Basic Practice of Statistics, 7th ed., W.H. Freeman, 2015


Biometria - Munkafüzet (Pótó L.) PTE ÁOK 2016.

- Jegyzet


Előadások

1 Alapvető hardver ismeretek, operációs rendszerek, a számítógép fő felhasználási területei

Dr. Pótó László


Dr. Pótó László


Dr. Pótó László


Dr. Pótó László


Dr. Pótó László


Dr. Pótó László


Dr. Pótó László


Dr. Pótó László


Dr. Pótó László


Dr. Pótó László


74


Dr. Pótó László


Dr. Pótó László


Dr. Pótó László


Dr. Pótó László

Gyakorlatok

1 Windows XP használata, Programok indítása.

2 A Word szövegszerkesztő program felülete, menüi, eszköztárak használata. Szövegbeviteli és szerkesztési műveletek.

3 Formázások.

4 Táblázatok készítése és formázása

5 Stílusok és sablonok használata. Oldalszámozás, tartalomjegyzék.

6 Adattípusok, adatbevitel, kódolás. Az SPSS program. Adatok ábrázolása, áttekintése.

7 Leíró statisztika, Átlag, szórás.

8 Eloszlások. A normális eloszlás.

9 Az átlag eloszlása. A megbízhatósági intervallum.

10 A hipotézistesztelés elve. Egymintás és páros t próba.

11 Kétmintás t próba

12 Folytonos változók közti kapcsolat elemzése. A lineáris regresszió és korreláció módszere.

13 Gyakorisági adatok, kontingencia táblázat. Kategorikus változók közti kapcsolat elemzése. A khinégyzet próba.

14 Feladatmegoldás, kitekintés: nemparaméteres próbák, ANOVA

Szemináriumok

Vizsgakérdések

Az elméleti kérdések:

1. A biostatisztika fő feladata - adatok gyűjtése, adatok értékelése az orvostudományban

2. A statisztikai gondolkodásmód fő jellegzetessége: a valószínűség

3. A valószínűség-eloszlás fogalma - a diszkrét eloszlások

4. A statisztikai gondolkodás alapelvei - az adatoktól a döntésig

5. Adat- (változó-) típusok és az adatok ábrázolásának különböző módjai

6. A minta és az alapsokaság

7. Folytonos adatok számszerű jellemzése

8. A valószínűség-eloszlás fogalma - a folytonos eloszlások

9. A normális eloszlás 1.

10. A statisztikai következtetés

11. Az átlag megbízhatósági intervalluma

12. A hipotézisvizsgálat alap gondolatmenete

13. Az egymintás és a páros t próba

14. A megbízhatósági intervallum és a hipotézisvizsgálat összevetése

15. Döntési hibakockázatok és a teszt ereje

16. A két- (független-) mintás t próba

17. Két változó kapcsolatának vizsgálata - folytonos adatok esetén

18. Két változó kapcsolatának vizsgálata - kategorikus adatok esetén

19. A gyakorisági adatok kezelése és értékelése

20. A nem-paraméteres próbák

21. Az ANOVA elve


75


Mutassa be a statisztikai döntések fogalmait és elveit (Ho, 1-fajú és 2-fajú hibakockázatok, az alfa döntési szint választása, ...) egy

egyszerű orvosi vagy hétköznapi életből vett döntési helyzetben.


(háttér: főleg a 8. előadás)


Mutassa be a statisztikai döntések fogalmait és elveit (klinikai bizonyítékok, valószínűségek, kezelési küszöb, további vizsgálati

lehetőségek, ...) egy egyszerű orvosi döntési helyzetben.


(háttér: főleg a 13-14. előadás)

Adatkezelési készség:

Egy adatértékelési feladat megoldása SPSS-el.

Közreműködők

Borbásné Dr. Farkas Kornélia (FAKAAA.T.JPTE), Dr. Pótó László (POLGABO.PTE), Kőnigné Péter Anikó (PEAAAB.T.JPTE)


76

OFA-IMM AZ IMMUNOLÓGIA ALAPJAI

Tantárgyfelelős: DR. NÉMETH PÉTER, egyetemi tanár

Immunológiai és Biotechnológiai Intézet



Kurzus létszámkorlát: min. 5 fő – max. 200 fő

Előfeltételek: OFA-ET2 egyidejű felvétel + OFA-MB2 teljesített + OFA-SF2 teljesített

Tematika

Az immunrendszer felépítésének, szerveinek, szöveteinek, molekuláris és sejtes elemeinek, valamint azok jellegzetes működésének

ismertetése. A veleszületett és a szerzett immunválasz főbb mechanizmusainak, azok szabályozásának, ill. a szabályozásban résztvevő

komponenseknek a bemutatása. A fiziológiás és a kóros immunválasz közötti összefüggések megtárgyalása és az immunológiai eredetű

megbetegedések alapjainak ismertetése.

A tantárgy feladata átfogó képet adni - elsősorban az emberi - immunrendszer felépítéséről és működéséről különös tekintettel az orvosi

szempontból fontos molekuláris elemekről a betegségekhez vezető veleszületett, vagy szerzett immunológiai tényezőkről és a kóros

állapotok kialakulásában szerepet játszó szabályozási utakról. További cél elméleti és gyakorlati alapokat adni a későbbi immunpatológiai és klinikai immunológiai tanulmányokhoz.


Maximum 3 hiányzás a gyakorlatokról. Sikeres évközi írásbeli beszámoló.



Nincs




Megtalálható a www.immbio.hu oldalon

- Jegyzet


Erdei Anna, Sármay Gabriella, Prechl József: Immunológia, Medicina kiadó, 2012

Falus András, Buzás Edit, Rajnavölgyi Éva: Az immunológia alapjai, Semmelweis Kiadó, 2007

Abul K. Abbas: Cellular and Molecular Immunology

Janis Kuby: Immunology

Jan Klein: Immunology

Előadások

1 Bevezetés, történeti áttekintés, fő kérdések és perspektívák az elméleti és a gyakorlati immunológiában és immunbiológiában.

Dr. Németh Péter

2 Az immunrendszer felépítése. A nyirokszervek, szövetek és az immunválaszban résztvevő sejtes elemek.

Dr. Németh Péter

3 Az immunológiai felismerés molekuláris elemei I.: az MHC szerkezete, alosztályai, genetikája és szerepe az immunfunkciókban.

Dr. Németh Péter

4 Az immunológiai felismerés molekuláris elemei II.: az ellenanyagok (B sejt receptor) és a T sejt receptorok molekuláris szerkezete, alosztályok és fő funkcióik.

Dr. Németh Péter

5 A B sejtek és az ellenanyagok antigén felismerése. Az antigének szerkezete, tulajdonságai és az immunológiai felismerés kapcsolata. Antigén-antitest reakciók.

Dr. Németh Péter

6 A T sejtek antigén felismerése. Antigén feldolgozás, bemutatás és MHC restrikció. Szuperantigének. Adhéziós molekulák.

Dr. Németh Péter

7 Elsődleges limfocita érés, differenciálódás, antigén receptor génexpresszió mechanizmusa.

Dr. Berki Timea

http://www.immbio.hu/


77

8 Csontvelői B-sejt differenciálódás szakaszai: mikrokörnyezet és citokinek szabályozó szerepe

Dr. Balogh Péter

9 T-sejt differenciálódás és szelekció a thymusban: a mikrokörnyezet és szolubilis faktorok szabályozó szerepe.

Dr. Berki Timea

10 Az izotípus expresszió szabályozása. A citokine irányító szerepe a Th1-Th2 differenciálódásban.

Dr. Berki Timea

11 Az immunológiai memória kialakulása és fenntartása, szerepe az immunszabályozásban. CD45 izoformák.

Dr. Balogh Péter

12 Immunoglobulin-immunglobulin kölcsönhatások. Allotípus, izotípus és idiotípus szabályozás. Az immunválasz leállítása.

Dr. Németh Péter

13 Az immunválasz lefolyása. Limfocita recirkuláció, homing, adhéziós molekulák szerepe (HEV, gyulladásos érfal jellemzői). A veleszületett immunválasz komponenseinek szerepe az immunválaszban.

Dr. Berki Timea

14 A T-sejt aktiválódás korai fázisa. A CD3 komplex és a jelátvitel, adhéziós molekulák szerepe. Apoptózis szerepe a sejtaktiváció

szabályozásában.

Dr. Boldizsár Ferenc

15 Az immunválasz centrális szakasza: T/B kooperáció és ellenanyag termelés, sejtes interakciók, citokinek szerepe.

Dr. Berki Timea

16 A veleszületett humorális immunválasz. A komplement rendszer (genetika, molekuláris komponensek, aktiválódás útjai) és receptorai.

Dr. Engelmann Péter András

17 A szisztémás és lokális immunválasz jellemzői. A nyálkahártyák és a bőr immunológiája.

Dr. Németh Péter

18 Az immunválasz szabályozása, szuppresszió. Az antigének szabályozó hatása, az antigénbemutató sejtek és a citokin hálózat szerepe.

Dr. Németh Péter

19 Az effektor funkciók és szabályozásuk I: az immunglobulinok effektor funkciói (ADCC, IC). IgE mediálta immunreakciók mechanizmusa. Hyperszenzitív reakciók.

Dr. Boldizsár Ferenc

20 Az effektor funkciók és szabályozásuk II: makrofágok és aktivációjuk, citotoxikus citokinek, késői típusú hyperszenzitivitás (DTH). Toxikus shock szindroma.

Dr. Berki Timea

21 Az effektor funkciók és szabályozásuk III: NK- és citotoxikus T-sejtek.

Dr. Najbauer József

22 Az immunológiai tolerancia, passzív és aktív tolerancia, fiziológiás autoimmunitás, immunológiai homunculus.

Dr. Németh Péter

23 Kóros autoimmunitás. Az autoimmun betegségek immunpathológiai háttere.

Dr. Németh Péter

24 Tumor immunológia.

Dr. Németh Péter

25 Szövet és szervtranszplantációk immunológiai vonatkozásai

Dr. Németh Péter

26 Immunhiányos állapotok (veleszületett, szerzett)

Dr. Balogh Péter

27 Az AIDS pathomechanizmusa, lefolyása, diagnosztikus és therápiás lehetőségei.

Dr. Najbauer József

28 A specifikus immuntherápia elméleti alapjai. Immunotoxinok, rekombináns citokinek és szolubilis receptorok. Immunológiai

géntherápia.

Dr. Berki Timea

Gyakorlatok

1 Szövettenyésztés I. Rövid kultúrák. Fagocitózis teszt. Citotxicitási vizsgálatok.

2 Immunszerológia II. Hemagglutináció, Coombs teszt.

3 Szövettenyésztés II. Folyamatos kultúrák. Hybridóma technika.

4 Immunizálás. Ellenanyag termeltetés (fermentáció), tisztítás, jelölés.

5 Autoantitest diagnosztika: szűrő-és antigén specifikus módszerek.

6 Konzultáció.

7 HLA meghatározás módszerei.


78

8 Immunizálás. Ellenanyag termeltetés (fermentáció), tisztítás, jelölés.

9 Áramlási citometria. CD markerek és meghatározásuk

10 Immunszerológia I. Immunprecipitáció, immundiffúzió, immunelektroforézis.

11 A veleszületett és szerzett immunitás jellemzői, felépítésük, fő molekuláris és sejtes elemeik.

12 Immunszerológia II. Hemagglutináció, Coombs teszt.

13 Fehérvérsejtek izolálása. Ficoll grádiens centrifugálás, May-Grünwald Giemsa festés.

14 Immuncitokémia. Intracelluláris immunglobulin kimutatás.

15 Áramlási citometria. CD markerek és meghatározásuk

16 Immunszerológia III. ELISA, Dot-blot, Western blot

17 Immuncitokémia. Intracelluláris immunglobulin kimutatás.

18 Szövettenyésztés I. Rövid kultúrák. Fagocitózis teszt. Citotoxicitási vizsgálatok.

19 Autoantitest diagnosztika: szűrő-és antigén specifikus módszerek.

20 Az immunválasz működésében szerepet játszó sejtek, szövetek és szervek felépítése, fejlődése. A nyirokszervek mikroszkópos szerkezete.

21 Immunszerológia I. Immunprecipitáció, immundiffúzió, immunelektroforézis.

22 Az immunválasz működésében szerepet játszó sejtek, szövetek és szervek felépítése, fejlődése. A nyirokszervek mikroszkópos szerkezete.

23 A veleszületett és szerzett immunitás jellemzői, felépítésük, fő molekuláris és sejtes elemeik.

24 HLA meghatározás módszerei.

25 Fehérvérsejtek izolálása. Ficoll grádiens centrifugálás, May-Grünwald Giemsa festés.

26 Szövettenyésztés II. Folyamatos kultúrák. Hybridóma technika.

27 Konzultáció

28 Immunszerológia III. ELISA, Dot-blot, Western blot

Szemináriumok

Vizsgakérdések

A vizsgakérdések megegyeznek az előadások és gyakorlatok anyagával. Ezek megtalálhatók a www.immbio.hu WEB oldalon.

Közreműködők

Dr. Balogh Péter (BAPOAGP.PTE), Dr. Berki Timea (BETMABO.PTE), Dr. Boldizsár Ferenc (BOFFAAO.PTE), Dr. Engelmann

Péter András (ENPAAA.T.JPTE), Dr. Kellermayer Zoltán (KEZMACO.PTE), Dr. Najbauer József (NAJVAAP.PTE), Dr. Németh

Péter (NEPGAAO.PTE)

http://www.immbio.hu/


79

OFA-NAN ÁLTALÁNOS ÉS NEUROANATÓMIA, SZÖVET- ÉS FEJLŐDÉSTAN

Tantárgyfelelős: DR. TÓTH PÁL, egyetemi docens

Anatómiai Intézet



Kurzus létszámkorlát: min. 5 fő – max. 100 fő Előfeltételek: OFA-AA2 teljesített + OFA-SF2 teljesített

Tematika

A központi idegrendszer és az érzékszervek makroszkópos és mikroszkópos anatómiája, valamint fejlődéstana. A neurohormonális

szabályozás morfológiai alapjai. Hangsúlyozottan a fej és a nyak tájanatómiája.

Az ember központi idegrendszerének szerkezete és fejlődése. Az idegrendszer alapvető funkcionális aspektusainak megismertetése,

különös tekintettel az agyidegek beidegzési területeire. Az endokrin szervek és az érzékszervek szerkezete, fejlődésük. A tantárgy

későbbi klinikai tanulmányokhoz (neurológia, idegsebészet, szemészet, fül-, orrgégészet, különösen a kraniOFA-ciális sebészet) nyújt alapvető anatómiai ismereteket.


A szövettani gyakorlatokon rajzos jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyv elfogadását a gyakorlatvezető igazolja a félév végén.

Jelenlét az órák legalább 85%-án. Hiányzás (bármilyen okból!) max. 14 tanóra (= 14x45 perc), ezen belül max. 11 óra gyakorlat.



Kihagyott gyakorlatok anyagának pótlása egyénileg, más csoport azonos gyakorlatán, kizárólag azonos héten (szemeszterenként

maximum három alkalommal).






- Jegyzet




Előadások

1 A bőr szövettana.


2 A központi idegrendszer makroszkópos anatómiájának áttekintése a fejlődéstan alapján.

Dr. Gaszner Balázs

3 Az agyburkok, liquorkeringés, az agy vérellátása és ezek klinikai vonatkozásai

Dr. Tóth Pál

4 Idegszövettan. A neuron szerkezete.

Dr. Gaszner Balázs

5 Idegszövettan: Idegvégződések 1. (Szinapszisok.)

Dr. Tóth Pál

6 Idegszövettan: Idegvégződések 2. (Receptorok és effektorok.)

Dr. Tóth Pál

7 Idegszövettan: Glia.

Dr. Tóth Pál

8 A gerincvelő szerkezete, vérellátása, burkai.

Dr. Tóth Pál

9 A gerincvelő (mikroszkópos) szerkezete.

Dr. Tóth Pál






80

10 Gerincvelői reflexek.

Dr. Tóth Pál

11 A gerincvelő felszálló pályái.

Dr. Reglődi Dóra

12 A gerincvelő leszálló pályái.

Dr. Reglődi Dóra

13 A rhombencephalon és a mesencephalon általános szerkezetvázlata.


14 Agyidegmagvak.


15 Agytörzsi rendszerek és reflexek.

Dr. Reglődi Dóra

16 A kisagykéreg szerkezete.


17 A kisagykéreg összeköttetései.


18 Diencephalon: A hypothalamus, hypothalamo-hypophysealis rendszer.


19 Endokrin szervek 1.

Dr. Kovács Magdolna

20 Endokrin szervek 2.

Dr. Kovács Magdolna

21 Szem.

Dr. Tóth Pál

22 Szem (fejlődése).

Dr. Tóth Pál

23 Retina.

Dr. Lázár Gyula

24 Dobüreg és tartalma (fejlődése).

Dr. Tamás Andrea

25 Csontos és hártyás labirintus és fejlődése.

Dr. Tamás Andrea

26 Somatikus érző rendszerek.

Dr. Csernus Valér

27 Vegetatív idegrendszer 1.

Dr. Csernus Valér

28 Vegetatív idegrendszer 2.

Dr. Csernus Valér

Gyakorlatok

1 Boncterem: Koponya.




5 Szövettan: Koponya.

6 Szövettan: Koponya.

7 Boncterem: Kivett agy boncolása.


9 Szövettan: A bőr szövettana.

10 Szövettan: A bőr szövettana.





15 Szövettan: Neuronok, perifériás idegek.

16 Szövettan: Neuronok, perifériás idegek.


81



19 Szövettan: Idegvégződések, glia.

20 Szövettan: Idegvégződések, glia.

21 Boncterem: Agyszeletek demonstrációja

22 Boncterem: Agyszeletek demonstrációja

23 Boncterem: Gerincvelő.

24 Boncterem: Gerincvelő.

25 Szövettan: Gerincvelő szövettana. Gerincvelői reflexek.

26 Szövettan: Gerincvelő szövettana. Gerincvelői reflexek.

27 Boncterem: A fej-nyak felületes képletei (bőrbeidegz, nyirokelvezetés).

28 Boncterem: A fej-nyak felületes képletei (bőrbeidegz, nyirokelvezetés).

29 Szövettan: Gerincvelő pályái. Agytörzs szeminárium.

30 Szövettan: Gerincvelő pályái. Agytörzs szeminárium.

31 Boncterem: Fej és nyak régiók (izmok, izomháromszögek, fasciák).




35 Szövettan: Kisagy szövettana.

36 Szövettan: Kisagy szövettana.

37 Boncterem: Fej és nyak régiók (erek-idegek).

38 Boncterem: Fej és nyak régiók (erek-idegek).

39 Szövettan: Kisagy szeminárium.

40 Szövettan: Kisagy szeminárium.

41 Boncterem: Fej és nyak régiók (kiemelt topográfiai témák, pl parotisfészek, sulcus lat. linguae).

42 Boncterem: Fej és nyak régiók (kiemelt topográfiai témák, pl parotisfészek, sulcus lat. linguae).

43 Boncterem: Fej és nyak régióinak ismétlése.

44 Boncterem: Fej és nyak régióinak ismétlése.

45 Szövettan: Agykéreg szövettana. Diencephalon szeminárium.

46 Szövettan: Agykéreg szövettana. Diencephalon szeminárium.

47 Boncterem: Orrüreg, szájüreg, garat, garat körüli rések (ismétlés).

48 Boncterem: Orrüreg, szájüreg, garat, garat körüli rések (ismétlés).

49 Szövettan: Endokrin szervek szövettana.

50 Szövettan: Endokrin szervek szövettana.

51 Boncterem: Az agyidegek és intracranialis lefutásuk.

52 Boncterem: Az agyidegek és intracranialis lefutásuk.

53 Boncterem: Az orbita és a szem.

54 Boncterem: Az orbita és a szem.

55 Szövettan: A szem szövettana.

56 Szövettan: A szem szövettana.

57 Boncterem: Dobüreg, hallócsontocskák, belső fül.

58 Boncterem: Dobüreg, hallócsontocskák, belső fül.

59 Szövettan: A belső fül szövettana.

60 Szövettan: A belső fül szövettana.

61 Boncterem: RTG, CT és MR felvételek.

62 Boncterem: RTG, CT és MR felvételek.

63 Boncterem: Tájanatómiai ismétlés.

64 Boncterem: Tájanatómiai ismétlés.

65 Szövettan: A látó- és hallópálya. A szem és a fül fejlődése.

66 Szövettan: A látó- és hallópálya. A szem és a fül fejlődése.

67 Boncterem: Ismétlés, felkészülés a vizsgára.

68 Boncterem: Ismétlés, felkészülés a vizsgára.

69 Szövettan: Ismétlés, felkészülés a vizsgára.

70 Szövettan: Ismétlés, felkészülés a vizsgára.


82

Szemináriumok

Vizsgakérdések


Közreműködők

Dr. Czeiter Endre (CZEFAAO.PTE), Dr. Farkas Boglárka (FABFADO.PTE), Dr. Gaszner Balázs (GABFADO.PTE), Dr. Hollósy

Tibor (HOTFAAO.PTE), Dr. Horváth-Opper Gabriella (HOGFAFO.PTE), Dr. Kardos Dániel József (KADPABO.PTE), Dr. Kiss Péter

(KIPFABO.PTE), Dr. Kovács Magdolna (KOMLAAO.PTE), Dr. Nagy András Dávid (NAAFAFO.PTE), Dr. Pethőné Dr. Lubics

Andrea (PELMAAO.PTE), Dr. Sétáló György (SEGGAAO.PTE), Dr. Tamás Andrea (TAAFAAO.PTE), Dr. Tóth Pál

(TOPMAAO.PTE), Fábián Eszter (FAEGAAT.PTE)



83

OFA-OBA ORVOSI BIOKÉMIA

Tantárgyfelelős: DR. BERENTE ZOLTÁN, habilitált docens




Kurzus létszámkorlát: min. 5 fő – Előfeltételek: OFA-BKA teljesített + OFA-ORK teljesített

Tematika

Az Orvosi Biokémia tantárgy egy olyan szigorlattal zárul, amely összesen négy félév tantárgyainak (Orvosi kémia, Bevezetés a

biokémiába, Biokémia, Orvosi Biokémia) anyagát öleli fel.

Ez a négy féléves tananyag megismerteti a hallgatókkal az élő szervezetben zajló anyagcserefolyamatokat valamint a biológiai

információátadás molekuláris szintű eseményeit, különös tekintettel a részt vevő biomolekulák tulajdonságaira és funkcióira. Ezáltal

igyekszünk molekuláris szintű betekintést nyújtani abba, ahogyan az élő szervezet ellátja életfunkcióit ill. a különböző környezeti ingerekre, élettani és patológiás állapotokra reagál.

Ezen belül az Orvosi biokémia tantárgy óráin egyfelől a korábban tanultakra építve bemutatjuk különböző élettani és patológiás

állapotokban megfigyelhető molekuláris szintű elváltozásokat, külön kitérve a szerv- és organellumspecifikus megfontolásokra,

valamint említjük a kapcsolódó rendellenességek/megbetegedések biokémiai hátterét. A szigorlat által lefedett tananyag közvetlenül

előfeltétele a Kórélettan, Mikrobiológia, Gyógyszertan és Klinikai biokémia tantárgyaknak, de előkészíti a Belgyógyászat és Gyermekgyógyászat tantárgyak számos fejezetét is.


Nem több mint három hiányzás a gyakorlatokról.


- A 3-14. heti gyakorlatok első 10 percében tartandó 12 rövid tesztből legalább 10 beadása.

- A 12 rövid tesztből legalább 7-nek eredményesnek kell lennie.

A pótlási lehetőség a TVSz szerint biztosított.


A tantárgyfelelőstől kapott engedély alapján a gyakorlat más csoporttal történő teljesítése. Ilyen engedély maximum 2 esetben adható.





lásd Neptun Meet Street

- Jegyzet

lásd Neptun Meet Street


Mandl - Machovich (szerk.): Orvosi patobiokémia, Medicina, 2007.

Nelson, Cox: Lehninger Principles of Biochemistry, 6e, W.H. Freeman, 2013.

Berg, Tymoczko, Stryer: Biochemistry, 7e, W.H. Freeman, 2012.

Devlin: Textbook of Biochemistry with Clinical Correlations, 7e, Wiley, 2010.

Lieberman, Marks: Marks’ Basic Medical Biochemistry - A Clinical Approach, 4e, Lippincott, 2013

Előadások

1 Bevezetés

Dr. Berente Zoltán

2 A szervek közötti metabolikus munkamegosztás

Dr. Berente Zoltán

3 Táplálkozás 1: makro- és mikrotápanyagok, kalóriaegyensúly

Dr. Berente Zoltán

4 Táplálkozás 2: emésztőnedvek, emésztőenzimek

Dr. Berente Zoltán


84

5 A jóltáplált és az éhező állapot közötti biokémiai különbségek

Dr. Gallyas Ferenc

6 Szérum lipoproteinek


7 A máj speciális funkciói

Dr. Veres Balázs

8 Az alkoholfogyasztást követő anyagcsere-változások


9 A pH szabályozásának biokémiai háttere

Dr. Berente Zoltán

10 Nyomelemek, hiánybetegségek

Dr. Berente Zoltán

11 Vas anyagcsere


12 A hemoglobin szerkezeti variánsai


13 A vér fehérjéi, véralvadás


14 Az erek biokémiája


15 A víz- és elektrolitháztartás molekuláris mechanizmusai

Dr. Berente Zoltán

16 A vérnyomás szabályozás molekuláris mechanizmusai

Dr. Sümegi Balázs

17 A szívműködés molekuláris mechanizmusai

Dr. Sümegi Balázs

18 A diabetes biokémiai háttere

Dr. Sümegi Balázs

19 A cukorfelvétel molekuláris mechanizmusai

Dr. Sümegi Balázs

20 Oxidatív stressz indukálta jelátvitel

Dr. Sümegi Balázs

21 A gyulladásos folyamatok biokémiája

Dr. Veres Balázs

22 A sejthalál mechanizmusai

Dr. Sümegi Balázs

23 A sejtciklus és szabályozása


24 Onkogének és onkogenezis


25 Tumor szuppresszorok és a rák


26 Az extracelluláris mátrix szerkezete

Dr. Bognár Zita

27 Mátrix metalloproteinázok

Dr. Gallyas Ferenc

28 Az érzékelés biokémiája

Dr. Bognár Zita

29 Idegrendszer I.

Dr. Tapodi Antal

30 Idegrendszer II.

Dr. Gallyas Ferenc

31 Idegrendszer III.

Dr. Gallyas Ferenc

32 A plazmamembrán biokémiai funkciói

Dr. Berente Zoltán


85

33 A citoszkeleton biokémiai funkciói

Dr. Gallyas Ferenc

34 Az ER és a Golgi molekuláris sajátságai

Dr. Gallyas Ferenc

35 A lizoszóma és a peroxiszóma biokémiai funkciói

Dr. Tapodi Antal

36 A mitokondriális funkció molekuláris mechanizmusai

Dr. Sümegi Balázs

37 Az immunrendszer fehérjéi, biokémiája


38 Az allergiás reakciók molekuláris mechanizmusa


39 Az öregedés biokémiája

Dr. Gallyas Ferenc

40 Celluláris regeneráció


41 Progenitor sejtek


42 A jövő terápiás lehetőségei


Gyakorlatok

1 Enzimek szöveti megoszlása

2 Enzimek szöveti megoszlása

3 Molekuláris biológiai módszerek

4 Molekuláris biológiai módszerek

5 Testfolyadékok vizsgálata

6 Testfolyadékok vizsgálata

7 Az anyagcsere hormonális szabályozása

8 Az anyagcsere hormonális szabályozása

9 Vércukorszint meghatározása

10 Vércukorszint meghatározása

11 Apoptózis, nekrózis

12 Apoptózis, nekrózis

13 Vérkoleszterin meghatározása

14 Vérkoleszterin meghatározása

15 Stresszreakciók okozta anyagcsere-változások

16 Stresszreakciók okozta anyagcsere-változások

17 Húgysav és bilirubin meghatározása vérből

18 Húgysav és bilirubin meghatározása vérből

19 Szerzett anyagcsere-betegségek

20 Szerzett anyagcsere-betegségek

21 Hallgatói prezentációk




25 Kolinészteráz vizsgálata

26 Kolinészteráz vizsgálata

27 Konzultáció

28 Konzultáció

Szemináriumok

Vizsgakérdések

A vizsgakérdések témáit keressék a Neptun Meet Street felületen.

Vizsgapontok szerezhetők a félévközi tesztekkel és szóbeli beszámolókkal.


86

Közreműködők

Antus Csenge Petra (ANCNAAT.PTE), Dr. Berente Zoltán (BEZLAAP.PTE), Dr. Bognár Zita (BOZFACO.PTE), Dr. Debreceni

Balázs (DEBFAAO.PTE), Dr. Farkas Viktória (FAVSAAP.PTE), Dr. Jakus Péter (JAPAAA.T.JPTE), Dr. Lengyel Anna

(LEAFABO.PTE), Dr. Szabó Alíz (SZAFAE.T.JPTE), Dr. Tapodi Antal (TAAAAB.T.JPTE), Dr. Veres Balázs (VEBAAB.T.JPTE),

Fekete Katalin (FEKHAAT.PTE), Hocsák Enikő (HOEFAB.T.JPTE), Nagyné Dr. Kiss Gyöngyi (KIGFAFO.PTE)


87

OFR-AZV-I ANGOL SZAKNYELVI ZÁRÓVIZSGA - ÍRÁSBELI

Tantárgyfelelős: DR. RÉBÉK-NAGY GÁBOR, egyetemi docens

Egészségügyi Nyelvi és Kommunikációs Intézet

0 kredit ▪ aláírás ▪ Kritérium követelmény modul ▪ mindkét félévben ▪ ajánlott félév: 4.



Tematika

A Kari Szaknyelvi Vizsga (KSzV) középfokon méri a szaknyelvi készségeket. Szóbeli („A”) és írásbeli („B”) részekből áll, melyek

egyszerre és külön-külön is letehetők. A vizsga akkor számít sikeresnek, ha a vizsgázó mind a szóbeli, mind az írásbeli részvizsgán

legalább 60%-os eredményt ér el. Emellett a sikeres vizsgához a 3 szóbeli és 3 írásbeli vizsgarészt egyenként legalább 40%-ban kell teljesíteni.


http://aok.pte.hu/hu/download/index/6123 - A kari szaknyelvi vizsga követelményei

http://aok.pte.hu/hu/download/index/6121 - Nyelvi kurzusok és követelmények






- Jegyzet


Előadások

Gyakorlatok

Szemináriumok

Vizsgakérdések

Közreműködők

http://aok.pte.hu/hu/download/index/6123




88

OFR-AZV-S ANGOL SZAKNYELVI ZÁRÓVIZSGA - SZÓBELI

Tantárgyfelelős: DR. RÉBÉK-NAGY GÁBOR, egyetemi docens

Egészségügyi Nyelvi és Kommunikációs Intézet

0 kredit ▪ aláírás ▪ Kritérium követelmény modul ▪ mindkét félévben ▪ ajánlott félév: 4.



Tematika

A Kari Szaknyelvi Vizsga (KSzV) középfokon méri a szaknyelvi készségeket. Szóbeli („A”) és írásbeli („B”) részekből áll, melyek

egyszerre és külön-külön is letehetők. A vizsga akkor számít sikeresnek, ha a vizsgázó mind a szóbeli, mind az írásbeli részvizsgán

legalább 60%-os eredményt ér el. Emellett a sikeres vizsgához a 3 szóbeli és 3 írásbeli vizsgarészt egyenként legalább 40%-ban kell teljesíteni.


http://aok.pte.hu/hu/download/index/6123 - A kari szaknyelvi vizsga követelményei

http://aok.pte.hu/hu/download/index/6121 - Nyelvi kurzusok és követelmények






- Jegyzet


Előadások

Gyakorlatok

Szemináriumok

Vizsgakérdések

Közreműködők





89

OTT1-2-3-4 TESTNEVELÉS 1-2-3-4.

Tantárgyfelelős: FINAK GÁBORNÉ GOMBOSI ESZTER GYÖNGYI, testnevelő tanár

ÁOK Testnevelés- és Mozgásközpont

0 kredit ▪ aláírás ▪ Kritérium követelmény modul ▪ mindkét félévben ▪ ajánlott félév: 1-2-3-4.


Kurzus létszámkorlát: min. 2 fő – max. 50 fő Előfeltételek: nincs előfeltétel / OTT1 / OTT2 / OTT3

Tematika

Az egyetemi testnevelés elsődleges célja a hallgatók egészségfejlesztése. A sérülések megelőzésére a foglalkozások bevezető

részében a különböző izomcsoportok bemelegítése történik. A sportmozgások és más mozgáskészletek bemutatásán és

gyakoroltatásán keresztül a korszerű edzésmódszerek alkalmazásával fejlesztjük a hallgatók erőnlétét, motorikus képességét. A

sportágak gyakorlását a játékszabályok betartásával végezzük. A testnevelés foglalkozások segítségével szeretnénk beépíteni a

rendszeres testedzést a hallgatók életmódjába.

A tantárgy típusa:

Kritérium követelmény

Az általános orvosképzés során a 10. félév- a fogorvos és gyógyszerész képzés ideje alatt a 8. félév lezárásáig négy féléven keresztül

heti rendszerességgel, szemeszterenként 28 (heti 2 óra) testnevelés órán kell részt venni a hallgatóknak. A követelmények

teljesítésének hiányában nem iratkozhatnak be az általános orvostanhallgatók a 11. a fogorvos- és gyógyszerészhallgatók a 9.

félévre.


Tíz heti gyakorlati foglalkozáson való részvétel a félév elfogadásának minimum követelménye. A szemeszter során két heti

összidejű (4x45 perc) hiányzás megengedett. További két heti (4x45 perc) hiányzás elfogadása, igazolása a foglalkozásvezető

hatáskörébe tartozik.


Pótlási lehetőséget biztosítunk három heti (6x45 perc) ídőtartamban, melyet a foglalkozásvezetővel kell egyeztetni. A pótlást a

szorgalmi időszak utolsó három hetében lehet teljesíteni.


Dr. Ángyán Lajos Testnevelés Motio, Pécs, 2002.

Sportági verseny- és játékszabályok

Gyakorlatok

A sportági választástól függő sportmozgások.

Vizsgakérdések

A félév elfogadása nincs vizsgához kötve.

Közreműködők

Farkas György (FAGMAAO.PTE), Finak Gáborné Gombosi Eszter (FIGMAAT.PTE) Lipcsik Zoltán (LIZIAAT.PTE), Németh

Attila (NEAGAET.PTE), Dr. Rugási Endre (RUEMAAP.PTE), Téczely Tamás (PETLAAT.PTE)


90

Sportág nap tól ig hely min. max. oktató felügyelő

Aerobic hétfő 18:00 19:00 SPO-SOR Sörház (Xavér u. 19.) 2 10 Dr. Szilárdné Kordély Erika

Aerobic kedd 19:00 20:00 SZEA-EDZ Elméleti Tömb edzőterem

2 14 Kerekes Kamilla

Aerobic szerda 18:00 19:00 SPO-SOR Sörház (Xavér u. 19.) 2 10 Dr. Szilárdné Kordély Erika

Aerobic szerda 19:00 20:00 SPO-SOR Sörház (Xavér u. 19.) 2 10 Kerekes kamilla

Aerobic (Diáksportkör)

csütörtök 18:00 19:00 SPO-GYM Professors' Gym (Megyeri út 4.)

2 15 Dr. Szilárdné Kordély Erika

Farkas György

Aerobic (pompom) kedd 19:00 20:30 SPO-SZT TTK Szertornaterem (Ifjúság út 6.)

2 12 Rill Leila

Asztalitenisz hétfő 12:00 13:30 SZEA-EDZ Elméleti Tömb edzőterem

4 16 Farkas György


4 16 Farkas György


4 16 Dr. Karsai

István


4 16 Németh Attila

Miklós

Asztalitenisz kedd 12:00 13:30 SZEA-EDZ Elméleti Tömb edzőterem

4 16

Finak Gáborné Gombosi

Eszter Gyöngyi


4 16 Hajduné Dr. László Zita


4 16 Lipcsik Zoltán

Asztalitenisz szerda 12:00 13:30 SZEA-EDZ Elméleti Tömb edzőterem

4 16 Farkas György

Asztalitenisz szerda 13:30 15:00 SZEA-EDZ Elméleti Tömb edzőterem

4 16


Eszter Gyöngyi

Asztalitenisz csütörtök 12:00 13:30 SZEA-EDZ Elméleti Tömb edzőterem


Atlétika kedd 17.00 18.30 SPO-ATP PTE Atlétika pálya Ifjúság út 6.


Atlétika csütörtök 17.00 18.30 SPO-ATP PTE Atlétika pálya Ifjúság út 6.


Balance 2 szerda 19:00 20:30 SPO-RSG RG Terem Ifjúság út 6. 1 8 Dr. Dudás

Anna

Cross training kedd 21.00 22.30 SPO-CRF Cross Factory, Professor Gym udvarban (Megyeri út 4.)

1 7 Téczely Tamás

Fallabda hétfő 15:00 16:30 SPO-SOR Sörház (Xavér u. 19.) 4 8 Dr. Karsai

István

Fallabda kedd 15:00 16:30 SPO-SOR Sörház (Xavér u. 19.) 4 8


Eszter Gyöngyi

Fallabda kedd 16:30 18:00 SPO-SOR Sörház (Xavér u. 19.) 4 8


Eszter Gyöngyi

Fallabda szerda 15:00 16:30 SPO-SOR Sörház (Xavér u. 19.) 2 6 Németh Attila

Miklós

Fallabda szerda 16:30 18:00 SPO-SOR Sörház (Xavér u. 19.) 2 6 Németh Attila

Miklós

Fallabda csütörtök 15:00 16:30 SPO-SOR Sörház (Xavér u. 19.) 4 8 Németh Attila

Miklós


91


Fallabda csütörtök 16:30 18:00 SPO-SOR Sörház (Xavér u. 19.) 4 8 Németh Attila

Miklós

Falmászás kedd 19:00 20:30 SPO-PSM Pécsi Sasok Mozgásközpont (Búza tér 6/b.)

4 12 Téczely Tamás

Futás szerda 18:00 19:30 SPO-JSK Jakabhegyi úti szabadtéri kézilabda pálya


Gerinctorna hétfő 16:30 18:00 SPO-SOR Sörház (Xavér u. 19.) 4 20 Dr. Tihanyi Csabáné

Hosszúkard vívás csütörtök 20:00 21:30 SZEA-EDZ Elméleti Tömb edzőterem

2 8 Dr. Pap Márton

Jóga hétfő 17.00 18.30 SPO-MKR Miroslav Krleža Iskolaközpont (7624 Pécs, Szigeti út 97.)

1 4 Győrfiné Nádi

Bernadett

Jóga kedd SPO-JOH Jógaház (Perczel u. 26.) 1 3 Győrfiné Nádi

Bernadett

Jóga szerda 18:30 20:00 SPO-JOG Jóga Kuckó (Nagy Flórián u. 19.)

4 15 Dénes

Györgyné

Jóga vasárnap 18:00 20:00 SPO-SOR Sörház (Xavér u. 19.) 1 5 Briest

Charlotte

Karate haladó (Diáksportkör)

csütörtök 20:00 21:30 SZEA-EDZ Elméleti Tömb edzőterem

2 15 József Kristóf Farkas György

Karate kezdő (Diáksportkör)

kedd 20:00 21:30 SZEA-EDZ Elméleti Tömb edzőterem

2 15 József Kristóf Farkas György

Kardio jóga péntek 15:00 16:30 SZEA-EDZ Elméleti Tömb edzőterem

2 10 Ragács Renáta

Kezdő úszás kedd 20:00 21:00 SZEA-USZ Elméleti Tömb uszoda 1 9 Téczely Tamás

Kézilabda (férfi) (Diáksportkör)

szerda 19:30 21:00 SPO-TCS Jakabhegyi úti Tornacsarnok (Jakabhegyi út 6.)

2 8 Lipcsik Zoltán Farkas György

Kézilabda (női) (Diáksportkör)

hétfő 17:30 19:00 SPO-TCS Jakabhegyi úti Tornacsarnok (Jakabhegyi út 6.)


Kick-boksz kedd 17:30 19:00 SZEA-EDZ Elméleti Tömb edzőterem

2 16 Horváth László

Kondicionálás hétfő 12:00 13:30 SPO-GYJ Professors' Gym (Jakabhegyi út 8.)

4 20


Eszter Gyöngyi

Kondicionálás hétfő 12:00 13:30 SPO-GYM Professors' Gym (Megyeri út 4.)


Kondicionálás hétfő 13:30 15:00 SPO-GYM Professors' Gym (Megyeri út 4.)


Kondicionálás kedd 12:00 13:30 SPO-GYJ Professors' Gym (Jakabhegyi út 8.)

4 20 Németh Attila

Miklós

Kondicionálás kedd 12:00 13:30 SPO-GYM Professors' Gym (Megyeri út 4.)


Kondicionálás kedd 13:30 15:00 SPO-GYJ Professors' Gym (Jakabhegyi út 8.)

4 20 Farkas György

Kondicionálás kedd 13:30 15:00 SPO-GYM Professors' Gym (Megyeri út 4.)

4 20 Dr. Karsai

István

Kondicionálás szerda 12:00 13:30 SPO-GYJ Professors' Gym (Jakabhegyi út 8.)

4 20 Dr. Rugási

Endre

Kondicionálás szerda 13:30 15:00 SPO-GYM Professors' Gym (Megyeri út 4.)

4 20 Farkas György

Kondicionálás csütörtök 12:00 13:30 SPO-GYJ Professors' Gym (Jakabhegyi út 8.)

4 20 Németh Attila

Miklós

Kondicionálás csütörtök 12:00 13:30 SPO-GYM Professors' Gym (Megyeri út 4.)

4 20 Dr. Karsai

István

Kondicionálás csütörtök 13.30 15.00 SPO-GYJ Professors' Gym (Jakabhegyi út 8.)

4 20 Farkas György


92


Kondicionálás csütörtök 13:30 15:00 SPO-GYM Professors' Gym (Megyeri út 4.)

4 20 Dr. Rugási

Endre

Kondicionálás (alakformáló női torna)

kedd 18:00 19:30 SPO-SOR Sörház (Xavér u. 19.) 4 16


Eszter Gyöngyi

Kosárlabda (férfi) (Diáksportkör)

hétfő 20:30 22:00 SPO-TCS Jakabhegyi úti Tornacsarnok (Jakabhegyi út 6.)

4 20 Németh Attila

Miklós Farkas György

Kosárlabda (női) (Diáksportkör)


2 10 Németh Attila

Miklós Farkas György

Külső sportegyesület (kérvénnyel)


Labdarúgás (Diáksportkör)

kedd 19:30 20:45 SPO-TCS Jakabhegyi úti Tornacsarnok (Jakabhegyi út 6.)

4 12 Dr. Rugási

Endre Farkas György

Labdarúgás (Diáksportkör)


4 12 Dr. Rugási

Endre Farkas György

Lacross péntek 19:00 20:30 SPO-V13 PTE Sporttelep (Verseny u. 13.)

2 4 Dr. Rugási

Endre

Lovaglás csütörtök 17:00 18:30 SPO-PEA PEAC Sportcsarnok és sportpálya - (Sport u. 1.)

2 6 Bohár Áron Téczely Tamás

Műveleti Testnevelés

csütörtök 19.00 17.30 SZEA-EDZ Elméleti Tömb edzőterem

1 8 Dr. Karsai

István

Műveleti Testnevelés

kedd 16.15 17.30 SZEA-EDZ Elméleti Tömb edzőterem

1 8 Lipcsik Zoltán

Ökölvívás kedd 18:00 19:00 SPO-SRC Slyven Ring and Caffe (Mezőszél u. 1.)

1 4 Alvics Gyula

Önvédelem (Diáksportkör)

szerda 18:30 20:00 SZEA-EDZ Elméleti Tömb edzőterem

2 20 Kovács

Szabolcs Farkas György

PTE-PEAC szakosztályai (kérvénnyel)


Röplabda (férfi) (Diáksportkör)


2 8 Storcz Tamás Farkas György

Röplabda (női) (Diáksportkör)


2 8 Demeter András

Farkas György

Shaolin Kung Fu hétfő 19:00 20:30 SPO-EP8 Építők u.. 8. Általános Iskola

1 6 Bornemissza

Gergely

Táborok (sí, vizi, természetjáró) (önköltséges)

2 20 Farkas György

Táncoló Egyetem - Alakformáló táncaerobik kezdő

kedd 16:00 17:30 SPO-I6T Táncterem Ifjúság út 6. 1 4 Szuhán-Glass

Beáta

Bánkyné Perjés Beatrix

Táncoló Egyetem - Boogie-woogie, rock 'n' roll, swing

hétfő 15:30 17:00 SPO-I6T Táncterem Ifjúság út 6. 1 4 Szauer Zoltán Bánkyné Perjés Beatrix

Táncoló Egyetem - Hastánc

csütörtök 17:30 19:00 SPO-I6T Táncterem Ifjúság út 6. 1 4 Indzsi Deniz Bánkyné Perjés Beatrix

Táncoló Egyetem - Hip-hop

hétfő 18:30 20:00 SPO-I6T Táncterem Ifjúság út 6. 1 4 Horváth Tamás


Táncoló Egyetem - Horvát, szerb, makedon táncok

kedd 17:30 19:00 SPO-I6T Táncterem Ifjúság út 6. 1 4 Vélin Veszna Bánkyné Perjés Beatrix

Táncoló Egyetem - Jóga

szerda 15:00 16:30 SPO-I6T Táncterem Ifjúság út 6. 1 4 Gyenis

Boglárka


Táncoló Egyetem - Kubai salsa

szerda 17:30 19:00 SPO-I6T Táncterem Ifjúság út 6. 1 4 Vágási

Barbara, Kutni Balázs



93


Táncoló Egyetem - Latin freestyle aerobik

hétfő 17:00 18:30 SPO-I6T Táncterem Ifjúság út 6. 1 4 Szabó Adrienn Bánkyné Perjés Beatrix

Táncoló Egyetem - Latin táncok

kedd 20:30 22:00 SPO-I6T Táncterem Ifjúság út 6. 1 4 Józsa János Bánkyné Perjés Beatrix

Táncoló Egyetem - Magyar néptánc

csütörtök 19:00 20:30 SPO-I6T Táncterem Ifjúság út 6. 1 4

Tandiné Mosgai

Andrea, Tandi Tibor


Táncoló Egyetem - Show/musical tánc

kedd 19:00 20:30 SPO-I6T Táncterem Ifjúság út 6. 1 4 Dr. Papp Judit Bánkyné Perjés Beatrix

Táncoló Egyetem - Társastánc

csütörtök 20:30 22:00 SPO-I6T Táncterem Ifjúság út 6. 1 4 Dr. Papp Judit Bánkyné Perjés Beatrix

Tenisz hétfő 17:00 18:00 SPO-MAT Makár Tanya Sportcentrum (Középmakár dűlő 4.)

4 12 Daróczi Balázs

Tenisz hétfő 18:00 19:00 SPO-MAT Makár Tanya Sportcentrum (Középmakár dűlő 4.)


Tenisz szerda 13:30 15:00 SPO-TCS Jakabhegyi úti Tornacsarnok (Jakabhegyi út 6.)

2 12 Czéh László

Tenisz csütörtök 17:00 18:00 SPO-MAT Makár Tanya Sportcentrum (Középmakár dűlő 4.)


Természetjárás MSK

hétvégén Mecsek 4 20 Farkas György

Tollaslabda (Diáksportkör)

csütörtök 16:30 17:45 SPO-TCS Jakabhegyi úti Tornacsarnok (Jakabhegyi út 6.)


Úszás hétfő 12:00 13:30 SZEA-USZ Elméleti Tömb uszoda 3 12 Dr. Rugási

Endre

Úszás hétfő 13:30 15:00 SZEA-USZ Elméleti Tömb uszoda 3 12


Eszter Gyöngyi

Úszás hétfő 15:00 16:00 SZEA-USZ Elméleti Tömb uszoda 3 12 Hajduné Dr. László Zita

Úszás kedd 12:00 13:30 SZEA-USZ Elméleti Tömb uszoda 1 4 Dr. Karsai

István

Úszás kedd 13:30 15:00 SZEA-USZ Elméleti Tömb uszoda 3 12


Eszter Gyöngyi

Úszás kedd 15:00 16:00 SZEA-USZ Elméleti Tömb uszoda 3 12 Téczely Tamás

Úszás szerda 12:00 13:30 SZEA-USZ Elméleti Tömb uszoda 3 12


Eszter Gyöngyi

Úszás szerda 13:30 15:00 SZEA-USZ Elméleti Tömb uszoda 3 12 Németh Attila

Miklós

Úszás szerda 15:00 16:00 SZEA-USZ Elméleti Tömb uszoda 3 12 Czéh László

Úszás csütörtök 12:00 13:30 SZEA-USZ Elméleti Tömb uszoda 3 12 Dr. Rugási

Endre

Úszás csütörtök 13:30 15:00 SZEA-USZ Elméleti Tömb uszoda 3 12 Lipcsik Zoltán

Úszás csütörtök 15:00 16:00 SZEA-USZ Elméleti Tömb uszoda 3 12 Czéh László

Vívás kedd 17:30 19:00 SPO-BEL Belvárosi Iskola tornaterme (Megye u. 15.)

4 12 Farkas György

Vívás szerda 17:30 19:00 SPO-BEL Belvárosi Iskola tornaterme (Megye u. 15.)

4 12 Farkas György


94


Vízilabda csütörtök 21:30 23:00 SPO-HUL Pécsi Hullámfürdő (7623 Pécs, Szendrey Júlia utca)

4 20 Németh Bálint

Vízi torna hétfő 20.00 21.00 SZEA-USZ Elméleti Tömb uszoda 2 8 Dr. Kis Anna

XCO training hétfő 19:00 20:00 SPO-MFK Mecsek Fitness Központ (Ybl Miklós u. 10.)

2 7 Szőke Zita

Zumba (részvételi díj fizetés szükséges)

szerda 18:00 19:00 SPO-FOR Fordan Tánccentrum (Batthyány u. 9/a.)

2 10 Varga

Zsuzsanna

pécsi tudományegyetem Általános orvostudományi …...pte Áok fogorvos szak – alapozó modul...

Documents