pdf creator - pdf4free v3.0 · pdf filecyprinus carpio - ponty tükörponty 2...

PDF Creator - PDF4Free v3.0 http://www.pdf4free.com

http://www.pdfpdf.com/0.htm

Felismerendõk pirossal jelölve!



Pikkelyek:irhában fejlõdnek

ganoid pikkely: merev, fényes, kemény ganoinréteg borítja,

pl. kecsegealakúakon: szabálytalan v. rombusz alak

elasmoid pikkely: rugalmas, vékony csontlemez, amelybe sok fehérje is beépül, ezekokozzák a rugalmasságot

típusai:

• cycloid (kerek) és

• ctenoid pikkely: a pikkely szabadon álló hátsó részét parányi tüskék borítják, ettõl érdestapintásúak a velük fedett halak

halivadék: kezdetben a pikkelyek nem fednek át

lehetnek: nagy méretû pikkelyek (ponty)

csökevényes, apró pikkelyek (csíkfélék)

hiányozhatnak (harcsafélék), náluk sokkal intenzívebb a nyálkatermelés

mint a pikkelyes halaknál

minél gyengébben fejlett a pikkelyzet, az irha annál vastagabb és a nyálkatermelés annálerõteljesebb



pikelyek alkalmazása a halak azonosításánál:

pikkelysorok száma fajra jellemzõ

az oldalvonal mentén, vagy ha nincs oldalvonal, a test középvonala mentén akopoltyúfedõtõl a farokúszóig kell számolni

fontos lehet az oldalvonal alatti és fölötti pikkelysorok számának ismerete

pikkelyképlettel adják meg a pikkelyszámot:

pl. ponty:5 - 6

32 ——— 415 - 6

magyarázat:

az oldalvonal mentén 32-41 pikkely van,a hátúszó eleje alatt az oldalvonalig 5-6,a hasúszó töve fölött az oldalvonalig 5-6

az oldalvonalat a pikkelysoron látható parányi nyílások jelzik

• lehet teljes pl. ponty, lefutása lehet zegzugos pl. garda

• lehet rövid pl. szivárványos ökle: 4-6 pikkelyen látható anyílás

• hiányozhat pl. gébek



egyes pontyfélék hímjeinnászidõben az epidermisenelszarusodó hámkiemelkedésekjelennek meg, az ún.nászkiütések (dorozsma),fõként a fej területén, de atörzsön is megtalálhatók

jászkeszeg - Leuciscus idus dorozsmával a fején és törzsén

Nászkiütés



Úszók

osztottlágy úszósugarak

osztatlankemény úszósugarak

osztatlan lágy úszósugarak

kemény úszósugarak

elcsontosodott lágy úszósugarak (pl. ponty bognártüske)

osztott lágy úszósugarak (hajlékonyak, ízekre tagoltak)

páros: mellúszó - pinna pectoralis

hasúszó - pinna ventralis

páratlan: hátúszó - pinna dorsalis

farokúszó - pinna caudalis

farokalatti úszó - pinna analis

az úszók hártyáját úszósugarak merevítik ki

az úszók jellemzõit az úszósugárképlettel jelölik:

pl. ponty:

D III-IV/15-22

osztatlan vagy kemény sugarak: római szám

osztott vagy lágy sugarak: arab szám

D: hátúszóPDF Creator - PDF4Free v3.0 http://www.pdf4free.com


homocerk farokúszó formák:

domborúan lekerekített, homorú v. öblös bemetszett egyenesenlevágott

pl. gébek ezüstkárász pénzes pér sebespisztráng

kemény tüskékkel merevítetthátúszó (géb)

lágy osztott tüskékkelmerevített hátúszó (géb)



Szinttájakpisztráng pér paduc márna dévér durbincs

mederkeresztmetszet

vízszint ésmederfenék esése

alzat minõsége,szemcseméretvízáramlássebességevízhozam

hõmérséklet

oldott O2 tartalom

átlátszóság



• Subphylum: Agnatha – állkapocsnélküliek

• Classis: Cephalaspidomorphi• Ordo: Petromyzontiformes - ingolaalakúak

• Subphylum: Gnathostomata - állkapcsosak

• Classis: Actinopterygii – sugarasúszójú halak• Superordo: Chondrostei – porcos-vértes halak

(Superordo: Holostei - csontos ganoidok)

• Superordo: Teleostei – valódi csontoshalak

Rendszer 1.

: Ide tartoznak a hazai halak



• PORCOS VÁZÚAK(CHONDROGNATHOSTOMATA) ágazata

• PORCOS HALAK (CHONDRICTHYES) osztálya• CSONTOS VÁZÚAK (OSTEOGNATHOSTOMATA)

ágazata• TÜDÕSHALAK (DIPNEUSTI) osztálya• BOJTOSÚSZÓSOK (CROSSOPTERYGII) osztálya• SUGARASÚSZÓJÚ HALAK (ACTINOPTERYGII)

osztálya

Subphylum: Gnathostomata - állkapcsosak



Phylum Chordata

Gnathostomata

Subphylum Vertebrata

Classis Chondrichthyes – porcoshalak

Subclassis Elasmobranchii – cápák, ráják

Subclassis Holocephali – tömörfejûek

Classis Sarcopterygii – izmosúszójúak

Subclassis Coelacanthimorpha – maradványhalak

Subclassis Dipnoi – tüdõshalak

Classis Actinopterygii – sugarasúszójúak

SubclassisSubclassis ChondrosteiChondrostei –– porcosporcos--vérteshalakvérteshalak

SubclassisSubclassis NeopterygiiNeopterygii –– újúszósokújúszósok

InfraclassisInfraclassis TeleosteiTeleostei -- csontoshalakcsontoshalak

Rendszer 2.



EudontomyzonEudontomyzon mariae – dunaiingola a Duna vízrendszerében él,kivéve a Tisza vízgyûjtõjét

ordo: Petromyzontiformes –ingolaalakúakfamilia: Petromyzontidae - ingolafélék

EudontomyzonEudontomyzon danfordi – erdélyi ingola: Tiszavízrendszerében, kifejlett egyedek más halaktestén élõsködõk

Ingola lárva: bentoszban él 3-5 évenát, egységes úszószegélye van

fokozottan védettek



Tiszai ingoladunai ingola



Superordo: Chondrostei – porcos-vértes halakOrdo: Acipenseriformes - kecsegealakúak

Acipenseridae - tokfélék

rostrum4 bajuszszál



Chondrostei másik rendje:

Ordo: Polypteriformes – Sokúszóscsuka-alakúak

Polypterus bichir – nílusi sokúszós csuka

Csak információ!

Ld. Biológiai Gyûjtemény a földszinten!



vértsorok

heterocerkfarokúszó



Huso huso - viza

Acipensergueldenstaedti -vágótok

Acipensernudiventris -simatok

Acipenserstellatus -sõregtok

AcipenseridaeAcipenseridae



Huso huso Acipenser nudiventris, A. gueldenstaedti, A. stellatus

viza simatok vágótok sõregtok

Acipenser baeri - lénai tok:

halászati kutatás (hibridizálás) céljából behozott szibériaifaj, kiszabadulva a Tisza vízrendszerének néhány pontjánmegtalálható



Acipenser nudiventris – simatok

Természetes elterjedési területén a kihalás szélén áll,szemianadrom, létezik édesvízi populációja is, a Balhas-tóban nagy de telepített populáció él védett



Huso huso - viza

Tengeri, max. 9 m, 1500 kg, akár 100 évig élhet, 12-18 évesenlesz ivarérett, anadrom, vannak õszi és tavaszi vándorlók, azívóhelyen március és május között ívnak, ikraszám párszázezertõl 7 millióig; nagy szájnyílása révén nyíltvízi halakatis fogyaszt

védett



AcipenserAcipenser ruthenusruthenus -- kecsegekecsege

Átlagosan kb. 70 cm-re nõ meg, nem vándorol, csak íváshoz úszik kissé feljebb akavicsos alzatú folyószakaszokra, gerincteleneket (tiszavirág lárva!) és olykorhalivadékokat eszik. Halásszák (Duna: Paks, Gyõr környéke, Tisza: Szolnok,Szeged környéke), tenyésztik.



Kecsege (Acipenser ruthenus) feje

fenékállású száj



ordo Anguilliformes - angolnaalakúak

katadrom vándorlók, kb. 15faj a keleti Pacifikum és a déliAtlantikum kivételével,trópusi és mérsékeltöviterületeken

Anguilla anguilla – édesvízi angolna

familia Anguillidae - angolnafélék



leptocephalus

Angolnaegyedfejlõdése

Ívás: Sargasso-tengerben mélyvízben, szülõkelpusztulnak

letocephalus „lárva”

1-3 év alatt jut el atengeráramlatokkalEurópa partjaihoz



Anguilla anguillaAnguilla rostrata

A leptocephalus testméretének alakulása a terjedés során



Üvegangolnák (kör keresztmetszet, Atlanti partok mentén)fogyasztásra (jellied eel, London) és telepítésre halásszák



Édesvízbe kerülve:

Üvegangolna pigmentálódik, felfelé vándorol a folyókon,fokozatosan kialakulnak a pikkelyei.

Az édesvizekben megtelepedve kialakul az ún. zöld angolna,amely a fõként bentosz makrogerinctelen faunáját fogyasztjakisebb mértékben apróbb halakat (+ ikrát, ivadékot).

Az angolna ivara csak kb. 20-25 cm-sen állapítható meg (egymásik tábor szerint genetikailag determinált).

Következõ nagy átalakulás a vándorlást megelõzõen lesz:

Ezüst angolna: bõr megvastagszik, has ezüstfehér lesz,ivarszervek kifejlõdnek, táplálkozást beszünteti, bélcsatornaelcsökevényesedik, szemek mérete növekszik

Fõ vándorlási idõszak: õsszel, a lemaradók tavasszal.



üvegangolna

Az 1980-as évek közepétõl egyre kevesebb az Atlantikumban azüvegangolna (mindkét fajnál!)

Anguilla anguilla Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) VörösLista kategória: kihalófélben levõ faj!

Õshonos fajunk, eredetileg valósz. ADuna vízrendszerének nálunk ritkábbnakszámító hala volt (ld. vándorlás útvonala!)Magyarországon az 1960-as évek elejétõltelepítették, nyugati szomszádoknál márkorábban.

1991-92: nagy angolnapusztulás aBalatonon, állomány jelentõs részekipusztult, azóta a tóba nem telepítik,utolsó telepítés: 1991

Ma: legtöbb nagyobb folyónkban,tavunkban



Anguilla rostrata

Anguilla anguilla

Kifejlett állat: 2-20 évet tölt édesvízben, havándorlását akadályozzák, évtizedekig (akár50 évig is) elélhet ott



Muraena helena – földközi-tengeri muréna

Conger conger – tengeri angolna



Alosa immaculata –(korábbi vélekedések (részben szinonimák): Alosa ponticapontica, Alosa pontica kessleri, Alosa kessleri, Caspialosapontica kessleri) a kül. szakirodalmakban ezeket találni.

– dunai nagy hering

ordo Clupeiformes - heringalakúakfamilia Clupeidae - heringfélék

védett

Az Alosa immaculata és az Alosa kessleri

elterjedési területe



Ordo Clupeiformes

Fam.: Clupeidae: Clupea, Alosa, Sardina, Sprattus

Fam.: Engraulidae

Engraulis encrasicholus - szardella



Clupea harengus – atlanti hering Engraulis encrasicolus - szardella, anchovy

Sardina pilchardus - szardíniaSprattus sprattus -sprotni

Az Európa környékivizekben legnagyobbgazdasági jelentõségûheringfélék (konzervek!)



ordo Cypriniformes -pontyalakúak

• Cycloid pikkelyek• Lágy úszósugarak• Hátúszó egyetlen részbõl áll• Nyitott marad az úszóhólyag („physostomi”)• Fogak nincsenek, gyakori a kiölthetõ száj, többségük mindenevõ• Garatfogak vannak• Weber-féle csontok kapcsolatot létesítenek az úszóhólyag és a

belsõ fül között• Legtöbben édesvíziek, közel 2500 faj ismert• Nálunk többnyire tavasz végén, nyár elején ívnak



Cyprinus carpio - ponty

tükörponty

2 rövid bajuszszál a felsõ ajkon, 2 a szájszögletben.

(bõrponty: csupasz)

nyurga ponty

tõponty

familia Cyprinidae - pontyfélék



Cyprinus carpio

Elterjedés:

Fekete- és Kaszpi-tengervízgyûjtõje, Aral-tó

Cyprinus carpio haematopterus –amúri ponty

Elterjedés:

Ázsia: Amúr, kínai Távol-Kelet

Hátúszóban kevesebb sugár,hidegebb vizet jobban tûri

Cyprio rubrofuscus (koi: ebbõl)

Elterjedés:

DK-Ázsia (Vietnam, Laosz..), Amúr(a Vörös-folyó vízgyûjtõjén)



díszpontyok: koi pontyok

különbözõ koi pontyok tartóhálóban

Kelet-Ázsiában több mint ezer évesmúltra tekint vissza a díszpontyoktenyésztésének kultúrája, amelyneksorán a színek, mintázatok és ezekkombinációi képviselnek magas értéket



Carassius carassius – széles kárász

Carassius gibelio - ezüstkárász

„aranyhal”

Invazív kelet-ázsiai eredetû hal, Dél-Európa felõl természetes ésmesterséges úton terjedt el a 20. sz. folyamán, Európa nagyrészén. Az invazív alak triploid, partenogenetikus nõstény, máspontyfélék hímjeivel ívik, a spermium indítja be az embriófejlõdését (gynogenezis). Mo.-n már mindkét ivar jelen van(diploid alakok, kétivaros szaporodással). Igénytelen, káros,táplálékkonkurens. Az aranyhalakat .

Egykor az állóvizekben, mocsarakban aleggyakoribb halaink egyike volt, máraállományai megritkultak.

Mindkettõnél a hátúszólegnagyobb kemény úszósugara(3.) erõsen fogazott, ún.bognártüskét alkot. Bajusznincs.


a vad formáravisszaütõ példány

Carassius auratus - aranyhalKülön faj? K-Ázsiában kezdték 1100 körül kultiválni, Európában a 17. sz-tól tenyésztik, csak kétivarosan szaporodik.



aranyhalak

teleszkópszemû (fekete) és fátyolfarkú(mindkettõ) fajták

hólyagszemû fajta

az aranyhalakat a kerti tavakbancsak felülnézetbõl látják, ezért atenyésztésénél arra törekedtek,hogy ebbõl a szemszögbõl minéllátványosabb fajtákat és formákattenyésszenek ki



Abramis bjoerkna -karikakeszeg

Abramis brama -dévérkeszeg

A dévér-szinttáj névadóhala, átlagosan kb. 30 cm-re nõ meg, tipikus nyíltvízihal, a mélyebb vizekfenéklakó gerinctelenállatait fogyasztja.

familia Cyprinidae - pontyfélék familia Cyprinidae - pontyfélék



Tinca tinca - compó

Apró pikkelyek, erõsennyálkás test,

lekerekített úszók,

1 pár rövid bajusz,

alacsony oxigénigény




Aspius aspius - ragadozó õn

horgásznyelven balin, nappali ragadozó, behajló alsó ajkával ragadja meg azsákmányt (keszegek, küszök, garda, békák, rovarok), garatfogaivalösszenyomja; nagyobb folyó- és állóvizekben él , max. 6-7 kg, 70-80 cm, 12 év




Rutilus rutilus -bodorka

Scardiniuserythrophthalmus -vörösszárnyúkeszeg

Táplálékában több az állatieredetû (rovarlárvák,puhatestûek)

Táplálékában több anövényi eredetû(vízinövények hajtásai)

Szemgyûrû: piros narancsszínû




Alburnus alburnus – szélhajtó küsz

Kisméretû hal, csapatokban él;

felsõállású száj, oldalán intenzív ezüstös pikkelyek, vízbehullott rovarokat eszik;

jellemzõ prédahal (fogassüllõ, ragadozó õn, domolykó, sügér)




Pelecus cultratus -gardaFelsõállású száj, zegzugoslefutású oldalvonal,egyenes hátvonal;

Eredetileg anadromvándorló, Magyarországona Dunában és a Balatonbanállandó populációi vannak;

Rajhal, az idõsebbpéldányok ragadozók.




Leuciscus cephalus - fejes domolykó

Sötéten szegélyezett pikkelyek,feketés farokúszó;

Fõként a hegyipatakok pisztrángszinttáján de nagyobb folyókbanis él, mindenevõ, a kifejlettpéldányok halat is esznek;




fokozottan védett

Barbus barbus - márna

Barbus peloponnessius petényi –Petényi vagy magyar márna

Folyók márnaszinntájára jellemzõhal, alsóállású száj, 2pár bajusz;

Ikrája mérgezõ;

Mindenevõ, fõleg azalzaton élõ bevonatot,gerincteleneketfogyasztja;

Ajka kevésbé vaskos, színe kevésbé élénk,Hegyipatakjainkban él.




Rhodeus sericeus amarus – szivárványos ökle

védett

Tejes

ikrás

Nászidõben erõs ivaridimorfizmus;

íváskor a nõstény 4-5 cm-es„tojócsövet” növeszt, ezzel juttatja40-100 ikráját több, nagyméretûUnionidae kagyló kopoltyúi közé(egy kagylóba csak néhányat!), akagylót a halivadék hagyja el.




Phoxinusphoxinus –fürge cselle

Gobio gobio -fenékjáró küllõ

védett

védett

mindkettõtisztavizû (hegyi)patakjainkban él

Kis rajokban a nyíltvíztérben.




Ctenopharyngodon idella -Amur (hínárnövények hajtásaiteszi)

Hypophthalmychthys molitrix –pettyes busa

Lemezes kopoltyúszûrõivel (fõként zoo-)planktont fogyaszt, a fehér busa szivacsoskopoltyúszûrõje viszont a fitoplanktonszûrésére alkalmas

Mindkettõt Kínából telepítették be a 20. sz. 2.felében.




Pseudorasbora parva - Kínai razbóra

A távol-keleti halfajoktelepítésének soránbehurcolt kistermetûhal, mára a legtöbb állóés lassúfolyású vízbenelterjedt, ívási idõszakaegész nyáron elnyúlik, ahím õrzi az ikrákat.

Halastavakban(ivadéknevelõtavakban)táplálékkonkurrens,nagy szaporaságával ahazai kistermetû halakállományára nézvekedvezõtlen, káros.

Max. Kb. 10-12 cm




mindhárom védett

Misgurnus fossilis – réti csík

Noemacheilus barbatulus – kövi csík

Cobitis taenia – vágó csík

Mocsarakban, lápokban él, utóbelében járulékoslégzõszerve van, fenéklakó, szája körül 10bajuszszál van

Élõhely: tisztavizû folyókban, patakokban.

familia Cobitidae - csíkfélék



Ordo: Siluriformes - harcsaalakúak

pikkely többnyire nincs, egyeseknélcsontlemezek vannak, ajkak körülbajuszszálak, lehet zsírúszó, Weber–féle készülék van

Silurus glanis - lesõharcsaMax. 2,5 m, össz. 3 pár bajuszszál apró fogak kefeszerû elrendezõdésben

kis szemfamilia Siluridae - harcsafélék



Ictalurus nebulosus - törpeharcsa

Észak-Amerikából betelepített faj, 8 bajuszszála van;

Ívás után mindkét szülõ õrzi a fészket, kikelés után a lárvák egydarabig együtt úsznak rajban a szülõkkel;

Mindenevõ, nálunk max. 27 cm-re nõ.

familia Ictaluridae - törpeharcsafélék



Esox lucius - csuka

Minden víztípusunkban elõfordulólesbõl támadó ragadozó halunk.Kedvelt horgászhal, max. méret: 80cm körül.

ordo: Esociformes - csukaalakúak

familia Esocidae - csukafélék



Umbra crameri - lápi póc

Tisztavizû, hideg mocsarakban,lápokban él, úszóhólyagjakisegítõ légzõszervvé alakult,rovarlárvákat (stb.) eszik

fokozottan védett

familia Umbridae - pócfélék

Fotó: Vad Csaba



ordo: Salmoniformes – lazacalakúak

Salmo salar - atlanti lazac

zsírúszó

Anadrom, É-Európafolyóiban ívik, jell.nászruhája.

familia Salmonidae - pisztrángfélék



Oncorhynchus mykiss – szivárványos pisztráng

Salmo trutta fario – sebes pisztráng

Õshonos, legtisztább hegyipatakjainkban él a róla elnevezettpisztráng szinttájon, 20 C fölé nemmelegedõ, magas oldott oxigén-tartalmú vizekben él, télen ívik, anõstény farkával jell. gödröket kotoraz alzaton; az embrionális fejlõdéscsak kora tavasszal zajlik le, akifejlett példányok halakat esznek(pl. fürge cselle). Tenyésztik,telepítik.

Észak-Amerikából betelepített, kisebboxigénigényû faj, tenyésztik




Hucho hucho – dunai galóca150 cm, 20 kg, 7-17 évig él, halfogyasztó, a Duna vízrendszerében endémikus,

nászidõben a hím rézvörös.fokozottan védett




Thymallus thymallus – pénzes pér

védett

A róla elnevezett szinttáj lakója,csak a Felsõ-Tisza legtisztábbszakaszain fordul elõ nálunk.




ordo Gadiformes - tõkehalalakúak

Lota lota - menyhal

Torokállásúhasúszó, lapított fej,parányi pikkelyek,nyálkás test.Tengeriek, csak amenyhal édesvízi.

Télen ívik, tisztavizûfolyókban él a Dunavízrendszerében,ragadozó, max. 60 cm.

familia Gadidae - tõkehalfélék



Gadus morrhua –

atlanti tõkehal

Európa atlanti és északivizeiben egyike alegintenzívebbenhalászott halfajoknak, akontinens belsejébe (pl.Mo.) egyikleggyakrabban szállítotttengeri hal.



ordo Cyprinodontiformes - fogaspontyalakúak

„elevenszülõ fogaspontyok”, sok fajelevenszülõ, ivari dimorfizmusjellemzõ,

szájukban kicsi fogak ülnek, fõkéntszubtrópusi trópusi édes és félsósvizekben

Gambusia affinis – szúnyogirtófogasponty

Felsõállású száj, elõszeretettel táplálkozik a felszínközelében, szúnyoglárvák irtása végett sok helyrebetelepítették, Mo.-n a Hévízi-tó termálvizében pl.

familia Poecilidae - elevenszülõfogasponty-félék



ordo Gasterosteiformes - pikóalakúakGasterosteidae - pikófélék

Gasterosteus aculeatus - tüskés pikó

hátúszó elõtt és a hasúszó helyén felmereszthetõ csonttüskékvannak



ordo Scorpaeniformes - Sárkányfejûhal-alakúakfamilia Cottidae - kölöntefélék

Cottus gobio - botos kölönte

védettPDF Creator - PDF4Free v3.0 http://www.pdf4free.com


ordo Perciformes -sügéralakúak

• Ctenoid pikkelyek• Vannak kemény tüskés úszósugarak• Hátúszó osztott: elülsõ része kemény, caudalis része lágy úszósugarakból

áll• Úszóhólyag kapcsolata a bélcsatornával megszûnik, zárt lesz („physoclisti”)• Szájukban ránõtt fogak ülnek• Ragadozók• A legnépesebb halrend, közel 7800 faj• Döntõen tengeriek, kevés édesvízi



Perca fluviatilis - csapósügér

familia Percidae - sügérfélék



Sander lucioperca - fogassüllõ

Az állkapcson és a palatinumon a többinél nagyobb, ún. ebfogakjelennek meg az életkor elõrehaladtával.

A Balatonban az egyik legkedveltebb horgászhal.

Az ívóhelyet a hím tisztogatja és védi, a természetes szaporodásserkentésére mesterséges süllõfészkeket készítenek gallyakból,ahol szívesen leívik a hal.



Gymnocephalus cernuus - vágódurbincs

Operculuma tüskés, innen ered a neve („vágó d.”)

Fõleg fenéklakó gerincteleneket eszik,állóvizekben és lassanfolyó vizekben él.



Észak-Amerikából díszhalként betelepített és kivadult faj, a kopoltyúfedõnlátható narancsvörös és fekete foltról kapta a nevét.

Táplálkozása miatt káros: apró gerinctelenek mellett más halak ikráit,ivadékait fogyasztja.

Íváskor és utána a hím õrzi a fészket, a kikelõ lárvák még együtt maradnak afészekben (a hím néhány napig a szájában hordja vissza az elúszkálólárvákat).

Lepomis gibbosus - naphal a hátúszó lágyúszósugarasrésze magasabbés összenõtt atüskés résszel

familia Centrarchidae - naphalfélék



Észak-Amerikából horgászás céljából betelepített faj, max. 50 cm

Micropterus salmonides - pisztrángsügér

familia Centrarchidae - naphalfélék



familia Gobiidae - gébfélék

Neogobius fluviatilis - folyami géb

Neogobius kessleri - Kessler-géb

Protherorhinus marmoratus - tarka gébvédett

hasúszók összenõve tapadókorongot alkotnak, amellyel letapadhatnak

hátúszójuk 2 részre tagolt, a hátsó rész mérete a farokalatti úszóéval nagyjábólmegegyezik

hazánkban nem õshonosak, aDunában az utóbbiszázegynéhány évben jelentekmeg, fajszámuk az elmúltévtizedek során is növekedett,napjainkban is jelent meg újfaj (feketeszájú géb - N.melanostomus)

összenõtt hasúszók

oldalvonal rendszerint nincs



Neogobius kessleri - Kessler-géb

Protherorhinus marmoratus - tarka géb

nászruhás hím



Proterorhinus marmoratus – tarka géb



Neogobius fluviatilis – folyami gébCsak információ!



Neogobius kessleri – Kessler- v. békafejû gébCsak információ!



pdf creator - pdf4free v3.0 · pdf filecyprinus carpio - ponty tükörponty 2...

Documents