fizika - ziumi tanulmányok utolsó előtti évében a kerettanterv...

L O V A S S Y L Á S Z L Ó G I M N Á Z I U M

HELYI TANTERV ÉS

TANTÁRGYI PROGRAM Fizika

2007. Készítette:

V A R G A V I N C E

I. Kapcsolataink:

- A Veszprémi Egyetem Szilikátkémia, Anyagmérnöki és Fizika Tanszékével fenntartjuk a jó kapcsolatainkat. A tanszékek vezetői, oktatói az emelt szinten fizikát tanuló diákok számára bemutatják a tanszék munkáját, s azokat a kísérleti eszközeiket, melyek szertárunkban nem találhatók meg. Egyeztetés alapján a Fizika Tanszék vezetője lehetővé teszi, hogy az OKTV II. és III. kategóriájának döntőjébe jutott tanuló(k)nak mérések elvégzését a kísérleti laboratóriumban, így is segítve a felkészülést a mérési fordulóra.

- Az ELTE Kísérleti Fizikai Tanszéke minden évben kétszer továbbképzést tart, melyen

mindig egy kollégánk képviseli a gimnáziumunkat, aki a tanévzáró munkaközösségi foglalkozáson számol be a halottakról.

- Egy tanár minden évben részt vesz a tavaszi szünetben vagy előtte rendezett Fizika Tanári

Ankéton, aki beszámol kollégáinak a tapasztalatairól. - Tehetséges tanulóink számára a 11. és 12. évfolyamban lehetővé tesszük, hogy részt

vegyenek Budapesten a Radnóti Gimnáziumban hetenként tartandó olimpiai előkészítő szakköri foglalkozásokon.

- A Nemzeti Tankönyvkiadó kerettanterv alapján átdolgozott (Paál Tamás által kidolgozott,

három tankönyvből álló, reál érdeklődésű tanulók számára írt) tankönyvcsaládját használjuk a fizikaoktatásban. Segédtankönyvként Moór Ágnes: Középiskolai Fizikapéldatárát a középszintű, emelt szintű oktatásban, érettségire történő felkészülésben egyaránt használjuk.

II. Képzési irányaink - A Hátrányos helyzetű diákok Arany János Tehetséggondozó Programja 9. előkészítő

évében külön képességfejlesztő programot dolgoztunk ki. Ebben a fejlesztő évben a tapasztalatszerzés, jelenségek megfigyelésére építünk. Újragondoljuk, rendszerezzük az általános iskolai természetismeret, fizika tananyagot. A tanulók a 10. évfolyamtól kezdve csatlakoznak a megfelelő tantárgyi programunkhoz.

- A nyelvi előkészítő évben a természetismeret tantárgy keretében rendszerezzük,

összefoglaljuk a tanulók ismereteit, külön tanmenet szerint. Fontos, hogy a tanulók ebben a szakaszban minél több kísérletet, méréseket végezzenek, előre meghatározott célok, feladatok alapján. Mindezek jó alapul szolgálhatnak a későbbi tanulmányokban az absztrakt szintű megfogalmazásokhoz, általánosításokhoz. Multimédia eszközöket (videó, internet) is „segítségül hívunk” az ismeretszerzés színesebbé tételéhez. A diákok a tanév elvégzése után, a 10. évfolyamtól kezdve a kerettanterv szerint folytatják a fizika tanulását.

- A kerettanterv szerinti fizika oktatás első két évében az oktatás osztálykeretben történik.

A fizika tantárgy szempontjából fontos, hogy ezekben az években a tanulók aktív közreműködésével segítsük a tantárgy elsajátítását, figyelembe véve a diákok értelmi fejlődését. A következő évben a tanítás már csoportbontásban történik. Középszinten tanulók heti 2 órában, emelt szinten tanuló diákok pedig heti 4 órában tanulják a tantárgyat. Ebben az évben befejezzük a kerettanterv által előírt tananyagot. A

1. oldal

gimnáziumi tanulmányok utolsó előtti évében a kerettanterv alapján befejeződik a fizika tanítása, ezért azok a tanulók, akik ezt akarják, megfelelő felkészültség esetén, előre hozott érettségi vizsgát tehetnek fizikából.

- A gimnáziumi oktatás utolsó évében már csak emelt szinten történik a fizika oktatása, az

emelt szintű érettségi követelményei alapján, heti 4 órában. Azoknak a tanulóknak, akik emelt szintű érettségire készülnek, mindenképpen fakultációs képzésben kell részt venniük.

Az utolsó két évben a középszintű csoportokban a legnagyobb létszám 25 fő, emelt szintű csoportokban pedig 18 fő lehet.

III. Szakkörök Délutáni foglalkozásokat a kerettanterv szerinti oktatás első két évében tanulói érdeklődés alapján indítunk. Tanári irányítással érjük el, hogy minél több tehetséges tanuló vegyen részt a KÖMAL fizika feladatmegoldó pontversenyében. A mérési feladatok elvégzéséhez segítséget, eszközöket adunk diákjainknak, lehetővé tesszük mérések elvégzését a fizika szertárban. IV. Továbbhaladás és értékelés Az AJTP-n és a nyelvi előkészítő évfolyamon szöveges értékelést adunk, félévkor és a tanév végén. A minősítést a tanórai munka mellett az első félévben 6-8 perces kiselőadás, a II. félévben 2-3 (A4-es) oldal terjedelmű pályamunka tartalma, kifejtése, külalakja határozza meg. A kiselőadás témaköreit a szaktanár október elején határozza meg. A beszámolók október közepétől január közepéig tanórákon történnek. Az otthon elkészítendő dolgozat témaköreit a szaktanár február elején határozza meg, a beadási határidő május 20. A megfelelt minősítés: közepes, a jól megfelelt: jó, a dicséretes: jeles osztályzatnak felel meg iskolaváltoztatás esetén. A többi évfolyamon hagyományos érdemjegyekkel osztályozunk, a minősítéshez a fizika tantárgy heti óraszámának legalább a kétszeresét elérő érdemjegy szükséges. A tantervben megfogalmazott jelenségek, ezekhez kapcsolódó alapfogalmak ismerete, az órán feldolgozott feladatok visszaadása tartozik az elégséges szinthez. Jeles év végi jegyet az a tanuló kaphat, akinek nincs hármasnál rosszabb témazáró dolgozata, s a témazáró dolgozatainak átlaga legalább 4,5. Témazáró dolgozat javítási lehetőségét (egy tanévben legfeljebb egyszer) célszerű megadni azoknak a tanulóknak, akiknek a tanórai munkája ezt alátámasztja. A 10. évfolyam II. félévében (május eleje) belső vizsgát tartunk, melynek felelőse a munkaközösség-vezető. A vizsga minősítését az év végi jegy megállapításánál nagyobb súllyal kell figyelembe venni. A belső vizsga eredményét jeles szinten teljesítette az a tanuló, aki: - Mikola Sándor Fizika Versenyen a II. fordulóba jutott, - KÖMAL fizika pontversenyének (márciusig) 1-150-edik hely közötti megoldója. V. Óraszámaink - Nyelvi előkészítő, AJTP – heti 1 óra a természetismeret tantárgy keretében, - 9-10. osztályban heti 2 óra,

2. oldal

- 11. osztályban – középszinten – heti 2 óra, - emelt szinten – heti 4 óra, - 12. osztályban emelt szinten heti 4 óra a tantárgy óraszáma. Mellékletek: - 9-10-11. osztály kerettantervi tananyaga, - KÁOKSZI Vizsgafejlesztő Központ által kiadott közép- és emelt szintű érettségi vizsgakövetelmények, - szükséges tankönyvek listája.

3. oldal

FIZIKA

9-11. évfolyam

Célok és feladatok

A fizikatanítás elsődleges célja a gimnáziumban az általános műveltséghez tartozó korszerű fizikai világkép kialakítása.

A gimnáziumban a fizikai jelenségek közös megfigyeléséből, kísérleti tapasztalatokból kiindulva, juttatjuk el a tanulókat az átfogó összefüggések, törvényszerűségek felismerésére. A diákoknak mutassuk meg a természet szépségét, és a fizikai ismeretek hasznosságát. Tudatosuljon bennük, hogy a korszerű természettudományos műveltség a sokszínű egyetemes emberi kultúra kiemelkedően fontos része: Diákjainknak látniuk kell, hogy a fizikai ismeretek alapozzák meg a műszaki tudományokat és teszik lehetővé a technikai fejlődést, közvetlenül szolgálva ezzel az emberiség életminőségének javítását. A tudás azonban nemcsak lehetőségeket kínál, felelősséggel is jár. Az emberiség jövője döntően függ attól, hogy megismerve a természeti törvényeket beleilleszkedünk-e a természet rendjébe. A fizikai ismereteket természeti környezetünk megóvásában is hasznosítani lehet és kell, ez nem csak a tudósok, hanem minden iskolázott ember közös felelőssége és kötelessége.

A középiskolában a ismeretszerzés döntően induktív módon történik A tanulók tudásának és absztrakciós képességének fejlődésével azonban mód nyílik a természettudományos ismeretszerzés másik módszerének, a dedukciónak a megismertetésére is. Az ismert törvényekből kiindulva, következtetésekkel /a fizikában általában matematikai, gyakran számítógépes módszerekkel / jutunk új ismeretekhez, amelyeket azután, ha szükséges, kísérletileg is igazolunk.

A diákok többségében 15-18 éves korban felébred az igény, hogy összefüggéseiben lássák és értsék a természeti környezet jelenségeit, törvényeit. Ezt az érdeklődést felhasználva ismertetjük meg diákjainkkal a modell-szerű gondolkodást. A modellalkotással a természet megismerésében döntő lényeglátás képességét fejlesztjük. A modellalkotást a humán és gazdasági tudományok is egyre elterjedtebben alkalmazzák, a módszer lényege a fizika tanítása során hatékonyan bemutatható.

A diákok érdeklődése a természeti jelenségek megértésére nem öncélú, igénylik és elvárják a fizikatanártól, hogy az „elméleti” ismeretek gyakorlati alkalmazását is megmutassa, eligazítson a modern technika világában.

A fizika tanítása során kiemelt figyelmet kell szentelni a többi természettudományos tantárggyal, a matematikával és a technikai ismeretekkel való kapcsolatra.

Fejlesztési követelmények

Ismeretszerzési, feldolgozási és alkalmazási képességek A tanuló tanúsítson érdeklődést a természet jelenségei iránt. Törekedjen azok megértésére.

Legyen jártas a vizsgálódás szempontjából lényeges és lényegtelen jellemzők, tényezők megkülönböztetésében.

4. oldal

Tudja a megfigyelések, mérések, kísérletek során nyert tapasztalatokat rendezni, áttekinteni. Legyen gyakorlott a jelenségek, adatok osztályozásában, csoportosításában, összehasonlításában, ismerje fel az összefüggéseket.

Legyen képes a kísérletek eredményeit értelmezni, azokból következtetéseket levonni és általánosítani. Megszerzett ismereteit tudja a legfontosabb szakkifejezések, jelölések megfelelő használatával megfogalmazni, leírni.

Tudja a kísérletek, mérések során nyert adatokat grafikonon ábrázolni, kész grafikonok adatait leolvasni, értelmezni, egyszerűbb matematikai összefüggéseket megállapítani. Legyen gyakorlott egyszerűbb vázlatrajzok, sematikus ábrák készítésében és kész ábrák, rajzok értelmezésében.

Legyen jártas az SI és a gyakorlatban használt SI-n kívüli mértékegységek, azok tört részeinek és többszöröseinek használatában.

Legyen képes a tananyaghoz kapcsolódó, de nem feldolgozott jelenségeket értelmezni.

A környezet- és természetvédelmi problémák kapcsán tudja alkalmazni fizikai ismereteit, lehetőségeihez képest törekedjék a problémák enyhítésére, megoldására.

Tudja, hogy a technika eredményei mögött a természet törvényeinek alkalmazása áll. Ismerje fel a mindennapi technikai környezetben a tanult fizikai alapokat.

Ismerje a számítógép által kínált lehetőségeket a fizika tudományában és a fizika tanulásában. Tudja, hogy a számítógépek hatékonyan segítik a fizikai méréseket, nagymértékben növelik a mért adatok mennyiségét és pontosságát, segítik az adatok gyors feldolgozását. Számítógépes szimulációs programok, gépi matematikai módszerek segítséget kínálnak a bonyolult fizikai folyamatok értelmezéséhez, szemléltetéséhez. A számítógépek oktatóprogramokkal, animációs és szemléltető programokkal, multimédiás szakanyagokkal segítik a fizika tanulását. A tanuló szerezzen alapvető jártasságot számítógépes oktatóprogramok, multimédiás oktatóanyagok használatában.

Váljon a tanuló igényévé az önálló és folyamatos ismeretszerzés. Legyen képes fizikai ismereteinek bővítésére önállóan használni könyvtári

segédkönyveket, különböző lexikonokat, képlet- és táblázatgyűjteményeket. Értse a szellemi fejlettségének megfelelő szintű természettudományi ismeretterjesztő kiadványok, műsorok információit, tudja összevetni azokat a tanultakkal. Tudja megkülönböztetni a médiában előforduló szenzációhajhász, megalapozatlan „híradásokat” a tudományos értékű információktól. Tudja, hogy tudományos eredmények elfogadásának a természettudományok terén szigorú követelményei vannak. Csak olyan tapasztalati megfigyelések tekinthetők tudományos értékűnek, amelyeket független források sokszorosan igazoltak, a világ különböző laboratóriumaiban kísérletileg megismételtek, továbbá olyan elméletek, modellek, felelnek meg a tudományos igényességnek, amelyek jól illeszkednek a megfigyelésekhez, kísérleti tapasztalatokhoz.

A fizikai információk megszerzésére, az ismeretek önálló bővítésre gazdag lehetőséget kínál a számítógépes világháló. Az Internet-en tudományos információk, adatok, fizikai ismeretterjesztő anyagok, érdekességek éppúgy megtalálhatók mint a fizika tanulását segítő segédanyagok. A gimnáziumi tanulmányok során a tanulóknak meg kell ismerniük az Interneten történő információkeresés lehetőségét és technikáját.

Tájékozottság az anyagról, tájékozódás térben és időben

A gimnáziumi tanulmányok során tudatosulnia kell a tanulókban, hogy a természettudományok a világ objektív anyagi sajátságait vizsgálják. Tudja, hogy az anyagnak különböző megjelenési formái vannak. Ismerje fel a természetes és

5. oldal

mesterséges környezetben előforduló anyagfajtákat, tulajdonságaikat, hasznosíthatóságukat. Legyen elemi szintű tájékozottsága az anyag részecsketermészetéről. Tudja, hogy a természet fizikai jelenségeit különböző érvényességi és hatókörű törvények, elméletek írják le, legyen szemléletes képe ezekről.

Tudjon egyszerű kísérleteket önállóan megtervezni és végrehajtani. Legyen tapasztalata az egyszerűbb kísérleti és mérőeszközök balesetmentes használatában.

Tudja, hogy a fizikai folyamatok térben és időben zajlanak le, a fizika vizsgálódási területe a nem látható mikrovilág pillanatszerűen lezajló folyamatait éppúgy magába foglalja, mint a csillagrendszerek évmilliók alatt bekövetkező változásait.

Ismerje fel a természeti folyamatokban a visszafordíthatatlanságot. Tudja, hogy a jelenségek vizsgálatakor általában a Földhöz viszonyítjuk a testek helyét és

mozgását, de más vonatkoztatási rendszer is választható.

Tájékozottság a természettudományos megismerésről, a természettudomány fejlődéséről Értse meg, hogy a természet megismerése hosszú folyamat, közelítés a valóság felé, a tudományok fejlődése nem pusztán ismereteink mennyiségi bővülését jelentik, hanem az elméletek, a megállapított törvényszerűségek módosítását is, gyakran teljesen új elméletek születését.

A tanulóknak a megismert egyszerű példákon keresztül világosan kell látniuk a matematika szerepét a fizikában. A fizikai jelenségek alapvető ok-okozati viszonyait matematikai formulákkal írjuk le. A fizikai törvényeket leíró matematikai kifejezésekkel számolva új következtetésekre juthatunk, új ismereteket szerezhetünk. Ezeket a számítással kapott eredményeket azonban csak akkor fogadjuk el, ha kísérletileg is igazolhatók.

Tudja az egyetemes kultúrtörténetbe ágyazva elhelyezni a nagyobb jelentőségű fizikai felfedezéseket, eredményeket, ismerje a legjelentősebb fizikusok, feltalálók munkásságát, különös tekintettel a magyarokra. Tudja néhány konkrét példával alátámasztani a fizikának a gondolkodás más területeire, a technikai fejlődésre gyakorolt hatását.

6. oldal

9. évfolyam Évi óraszám: 74

Belépő tevékenységformák

Mechanikai kísérletek elemezése: a lényeges és lényegtelen körülmények megkülönböztetése, ok-okozati kapcsolat felismerése, a tapasztalatok önálló összefoglalása.Egyszerű mechanikai mérőeszközök használata, a mérési hiba fogalmának ismerete, a hiba becslése.A mérési eredmények grafikus ábrázolása, a fizikai összefüggések megjelenítése sematikus grafikonon, grafikus módszerek alkalmazása probléma megoldásban.Mozgások kvantitatív elemzése a modern technika kínálta korszerű módszerekkel (sajátkészítésű videofelvételek értékelése, fénykapus érzékelővel felszerelt személyi számítógép alkalmazása mérőeszközként, stb.) Egyszerű mechanikai feladatok számított eredményének kísérleti ellenőrzése.A tanult fizikai törvények szabatos szóbeli kifejtése, kísérleti tapasztalatokkal történő alátámasztásaA tanult általános fizikai törvények alkalmazása hétköznapi jelenségek magyarázatára (pl.közlekedésben, sportban,…). Tájékozódás az iskolai könyvtárban a fizikával kapcsolatos ismerethordozókról (kézikönyvek, lexikonok, segédkönyvek, kísérletgyűjtemények, ismeretterjesztő folyóiratok, tehetséggondozó szakanyagok, folyóiratok) Ezek célirányos használata tanári útmutatás szerint.A tananyaghoz kapcsolódó kiegészítő anyagok keresése a számítógépes világhálón tanári útmutatás alapján.

Témakörök Tartalmak A testek haladó mozgása

Az egyenes vonalú egyenletes mozgás

Az egyenes vonalú egyenletes mozgás kísérleti vizsgálata és jellemzése.Út- idő grafikon készítése és elemzése, a sebesség kiszámítása.Egymásra merőleges két egyenletes mozgás összegződése.A sebesség mint vektormennyiség.

Az egyenes vonalú egyenletesen változó

mozgás

A egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás kísérleti vizsgálata.A sebesség változásának értelmezése, átlag- és pillanatnyi sebesség.A gyorsulás fogalma.Az egyenletesen változó mozgás grafikus leírása.A négyzetes úttörvény.Szabadesés.A szabadon eső test mozgásának kísérleti vizsgálata.A nehézségi gyorsulás.

Egyenletes körmozgás

Az anyagi pont egyenletes körmozgásának kísérleti vizsgálata.A körmozgás kinematikai leírása kerületi és szögjellemzőkkel.A gyorsulás mint vektormennyiség.

Mozgások szuperpozíciója

Függőleges- és vízszintes hajítás.

7. oldal

Témakörök Tartalmak DINAMIKA

A tehetetlenség törvénye.

A mozgásállapot fogalma, a testek tehetetlenségére utaló kísérletek, A tehetetlenség törvényének alapvető szerepe a dinamikában.Az inerciarendszer.

Newton II. törvénye

A mozgásállapot-változás és a kölcsönhatás vizsgálata.Az erő és a tömeg értelmezése, mértékegysége.Kiterjedt testek mozgása, tömegközéppont.

Hatás-ellenhatás törvénye

A kölcsönhatásban fellépő erők vizsgálata.

Erőtörvények

Nehézségi erő.Kényszererők.Súrlódás, közegellenállás.Rugóerő.

Erők együttes hatása Az erőhatások függetlensége.Az erők vektoriális összegzése, erők egyensúlya.Forgatónyomatékok egyensúlya.

A lendület-megmaradás

A lendület-megmaradás törvénye és alkalmazása kísérleti példák.mindennapi jelenségek (pl. ütközések, rakéta).

Körmozgás dinamikai vizsgálata

Az egyenletes körmozgás dinamikai leírása:Newton II. törvényének alkalmazása a körmozgásra. A centripetális gyorsulást okozó erő felismerése mindennapi jelenségekben.

Egyetemes tömegvonzás

A Newton-féle gravitációs törvény; a gravitációs állandó.A heliocentrikus világkép .Bolygómozgás: Kepler-törvények.A mesterséges égitestek mozgása.A földi gravitáció és a súly.

Munka, energia A munka értelmezése

A munka kiszámítása különböző esetekben:állandó erő és irányába mutató elmozdulás,állandó erő és szöget bezáró elmozdulás,lineárisan változó erő / rugóerő / munkája.

Mechanikai energia-fajták

Mozgási energia,magassági energia, rugalmas energia.Munkatétel és alkalmazása egyszerű feladatokban.

A mechanikai energia-megmaradás törvénye.

A mechanikai energia megmaradásának törvénye és érvényességi köre.A mechanikai energia megmaradás alkalmazása egyszerű feladatokban.

A teljesítmény és hatásfok

A teljesítmény és hatásfok fogalma, kiszámítása hétköznapi példákon.

8. oldal

A továbbhaladás feltételei

• Legyen képes fizikai jelenségek megfigyelésére, az ennek során szerzett tapasztalatok elmondására.

• Tudja helyesen használni a tanult legfontosabb mechanikai alapfogalmakat (tehetetlenség, tömeg, erő, súly, sebesség, gyorsulás, energia, munka, teljesítmény, hatásfok).

• Ismerje a mérési adatok grafikus ábrázolását: tudjon egyszerű grafikonokat készíteni, a kész grafikonról következtetéseket levonni (pl. tudja az állandó és változó mennyiségeket megkülönböztetni, legyen képes a változásokat jellemezni).

• Legyen képes egyszerű mechanikai feladatok megoldására a tanult alapvető összefüggések segítségével. Ismerje és használja a tanult fizikai mennyiségek mértékegységeit.

• Tudjon példákat mondani a tanult jelenségekre, a tanult legfontosabb törvényszerűségek érvényesülésére a természetben, a technikai eszközök esetében. Tudja a tanult mértékegységeket a mindennapi életben is használt mennyiségek esetében használni.

• Legyen képes a tanult összefüggéseket, fizikai állandókat a képlet- és táblázatgyűjteményből kiválasztani, a formulákat értelmezni.

• Tudja, hogy a számítógépes világhálón számos érdekes és hasznos adat, információ elérhető.

9. oldal



Az „ideális” gáz absztrakt fogalmának megértése a konkrét gázokon végzett kísérletek tapasztalatainak általánosításaként.A általános érvényű fizikai fogalmak kialakítására, a törvények lehető legegyszerűbb matematikai megfogalmazására való törekvés bemutatása az gázhőmérsékleti skála bevezetése kapcsán.Az állapotjelzők, állapotváltozások megértése, szemléltetése p-V diagramon. Következtetések az anyag láthatatlan mikroszerkezetére makroszkopikus mérések, összetett fizikai kísérletek alapján.Makroszkopikus termodinamikai mennyiségek, jelenségek értelmezése részecskemodell segítségével. Szimulációs PC-programok alkalmazása a kinetikus gázelmélet illusztrálására. Érzékeinkkel közvetlenül nem megtapasztalható erőtér (elektromos, mágneses) fizikai fogalmának kialakítása, az erőtér jellemzése fizikai mennyiségekkel.Analógia felismerése eltérő tartalmú, de hasonló alakú törvények között (pl. tömegvonzási törvény és Coulomb-törvény).Az anyagok csoportosítása elektromos vezetőképességük alapján (vezetők, félvezetők, szigetelők). Az elektromosságtani fizikai ismeretek alkalmazása a gyakorlati életben (érintésvédelem, baleset-megelőzés, energiatakarékosság).Elektromos technikai eszközök működésének fizikai magyarázata modellek, sematikus szerkezeti rajzok alapján.Az elektromos energia-ellátás összetett technikai rendszerének elemzése fizikai szempontok szerint. A fizika és a kémia kapcsolatának kiemelése (pl. az elektromos kölcsönhatás és az ionos kémiai kötés, a termokémiai alapfogalmak és a termodinamika I. főtételének kapcsolódása, a reakciókinetikai alapfogalmak és a kinetikus gázmodell összekapcsolása, a tiszta és szennyezett félvezetők kémiai kötéseinek és elektromos vezetésének kapcsolata).Kiegészítő anyagok gyűjtése könyvtári és a számítógépes hálózati források felhasználásával.

Témakörök Tartalmak HŐTAN Hőtani alapjelenségek

Hőtágulás.Hőmérséklet-mérés.

Gázok állapotváltozásai

Állapotjelzők (hőmérséklet, térfogat, nyomás, anyagmennyiség).Boyle-Mariotte és Gay-Lussac törvények, Kelvin-féle hőmérsékleti skála.Az egyesített gáztörvény, a gázok állapotegyenlete.Izoterm, izobár, izochor állapotváltozások értelmezése, ábrázolás p-V diagramon.

Az anyag atomos szerkezete

Korábbi ismeretek (súlyviszonytörvények, Avogadro - törvény) új szempontú rendszerezése.Az atomok, molekulák mérete.

Molekuláris hőelmélet

Az "ideális gáz" és modellje.Makroszkopikus termodinamikai mennyiségek, jelenségek értelmezése a részecskemodell alapján (a kinetikus gázelmélet alapjai).A gáz belső energiája.

10. oldal

A hőtan I. főtétele

A belső energia fogalmának általánosítása.A belső energia megváltoztatása munkavégzéssel, melegítéssel.Az energia-megmaradás törvényének általános megfogalmazása – I. főtétel.Termikus kölcsönhatások vizsgálata, szilárd anyagok és folyadékok fajhője.Gázok állapotváltozásainak (izobár, izoterm, izochor és adiabatikus folyamat) kvalitatív vizsgálata az I. főtétel alapján, a gázok fajhője.

A hőtan II. főtétele

A folyamatok iránya.Hőmérsékletváltozások vizsgálata spontán hőtani folyamatok során.

Halmazállapot-változások

Olvadás-fagyás, forrás/párolgás - lecsapódás jellemzése .a nyomás szerepe a halmazállapot-változásokban.halmazállapot-változások energetikai vizsgálata, olvadáshő, párolgáshő.

Elektrosztatika Elektromos alapjelenségek

A elektromos állapot, a töltés fogalma, töltött testek, megosztás, vezetők, szigetelők.Töltések közti kölcsönhatás, Coulomb-törvény.

Az elektromos tér

A térerősség fogalma, homogén tér, ponttöltés tere, erővonalak.A feszültség és potenciál fogalma.vezetők viselkedése elektromos térben.(gyakorlati alkalmazások: csúcshatás, árnyékolás, elektromos kisülés, földelés).

Kondenzátorok

A kapacitás fogalma.A kondenzátor (az elektromos mező) energiája.

Egyenáramok Az egyenáram Az egyenáram fogalma, jellemzése.Ohm-törvény.Vezetők ellenállása,

fajlagos ellenállás. Az elemi töltés

Az elektromosság atomos szerkezete (elektrolízis, Millikan-kísérlet - az elemi töltés).Áramvezetés mechanizmusa fémekben, félvezetőkben.

Egyenáramú hálózatok

Kirchhoff-törvények, ellenállások soros és párhuzamos kapcsolása.Áramerősség és feszültség mérése, műszerek kapcsolása, méréshatárok.Egyenáramú áramforrás – galvánelem.

Elektromos teljesítmény

Az elektromos teljesítmény fogalma.fogyasztók teljesítménye.

Elektromágneses indukció A mágneses tér

A mágneses tér kísérleti vizsgálata - magnetométer.A mágneses tér jellemzése .A mágneses indukció vektor fogalma, erővonalak .Áramok mágneses tere ( hosszú egyenes vezető, tekercs).A Föld mágnessége.

Lorentz-erő

Árammal átjárt vezetők mágneses térben.Vezetők kölcsönhatása.Az egyenáramú motor működésének elve.Mozgó töltések mágneses térben a Lorentz-erő fogalma.Kísérletek katódsugarakkal - a fajlagos töltés fogalma.

Mozgási indukció

A mozgási indukció kísérleti vizsgálata, a jelenség magyarázata, az indukált feszültség és kiszámítása.Lenz-törvény.Váltakozó feszültség kísérleti előállítása, váltófeszültség, váltóáram fogalma és jellemzése - effektív teljesítmény, effektív feszültség, effektív áramerősség fogalma és mérése.A hálózati elektromos energia előállítása.

11. oldal

Nyugalmi indukció

A nyugalmi indukció kísérleti vizsgálata, Lenz törvény általánosítása.Önindukció.Önindukciós jelenségek a mindennapi életben.Az áramjárta tekercs (mágneses tér) energiája.A transzformátor működésének alapelve.A transzformátor gyakorlati alkalmazásai.

A továbbhaladáshoz szükséges feltételek

• Ismerje fel, hogy a termodinamika általános törvényeit – az energia megmaradás általánosítása (I. főtétel), a spontán természeti folyamatok inreverzibilitása (II. főtétel) – a többi természettudomány is alkalmazza, tudja ezt egyszerű példákkal illusztrálni.

• A kinetikus gázmodell segítségével tudja értelmezni a gázok fizikai tulajdonságait, értse a makroszkópikus rendszer és a mikroszkópikus modell kapcsolatát.

• Ismerje fel és tudja magyarázni a mindennapi életben a tanult hőtani jelenségeket. • Ismerjen olyan kísérleti eredményeket, tapasztalati tényeket, amelyekből arra kell

következtetnünk, hogy az anyag atomos szerkezetű. • Ismerje fel a környezet anyagai közül az elektromos vezetőket, szigetelőket. • Tudjon biztonságosan áramerősséget és feszültséget mérni, rajz alapján egyszerű

áramkört összeállítani. Tudja, mi a rövidzárlat és mik a hatásai. • Ismerje a mindennapi elektromos eszközeink működésének fizikai alapjait. • Tudja, hogyan történik az elektromos energia előállítása. Legyen tájékozott az

elektromos energiával történő takarékosság szükségszerűségéről és lehetőségeiről.

12. oldal



Az általánosított hullám-tulajdonságok megfogalmazása, az absztrakt hullám-fogalom kialakítása kísérleti tapasztalatokból kiindulva (kísérletek kötél-hullámokkal, vízhullámokkal).

Az általános fogalmak alkalmazása egyszerű konkrét esetekre.Kapcsolatteremtés a hullámjelenségek - hang, fény - érzékileg tapasztalható tulajdonságai és fizikai jellemzői között.A fizikai tapasztalatok, kísérleti tények értelmezése modellek segítségével, a modell és a valóság kapcsolatának megértése.A fizikai valóság különböző szempontú megközelítése – az anyag részecske- és hullámtulajdonsága.Fizikatörténeti kísérletek szerepének elemzése az atommodellek fejlődésében.Számítógépes szimulációs és szemléltető programok felhasználása a modern fizika közvetlenül nem demonstrálható jelenségeinek megértetéséhez.Hipotézis, tudományos elmélet és a kísérletileg, tapasztalatilag igazolt állítások megkülönböztetése.Érvek és ellenérvek összevetése egy-egy problémával kapcsolatban (pl. a nukleáris energia hasznosítása kapcsán).A tudomány és áltudomány közti különbségtétel.A sajtóban megjelenő fizikai témájú aktuális kérdések kritikai vizsgálata, elemzése.Kapcsolatteremtés az atomfizikai ismeretek és korábban a kémia tantárgy keretében tanult atomszerkezeti ismeretek között.

Kapcsolatteremtés, szintézis-keresés a gimnáziumi fizika tananyag különböző jelenségei, fogalmai törvényszerűségei között.Kitekintés az aktuális kutatások irányába az űrkutatás témaköréhez kapcsolódóan (ismeretterjesztő Internet-anyagok felhasználásával)

Témakörök Tartalmak

Rezgések, hullámok

Mechanikai rezgés

A harmonikus rezgőmozgás kísérleti vizsgálata, grafikus ábrázolása.A rezgést jellemző mennyiségek.Newton II törvényének alkalmazása a rugón lévő testre. A rezgésidő kiszámítása.A rezgés energiája, energia-megmaradás.A rezgést befolyásoló külső hatások következményei (csillapodás, rezonancia kísérleti vizsgálata).A fonálinga kísérleti vizsgálata.

Mechanikai hullámok

A hullám mint a közegben terjedő rezgésállapot, longitudinális és transzverzális hullám, a hullámot jellemző mennyiségek: hullámhossz, periódusidő, terjedési sebesség.Hullámjelenségek kísérleti vizsgálata gumikötélen és hullámkádban .hullámok visszaverődése és törése, elhajlás, interferencia.Állóhullámok kialakulása kötélen, (a hullámhossz és kötélhossz kapcsolata).

A hang hullámtulajdonságai

A hangképzés sajátságai egy húros hangszer (pl. gitár) esetében.A hang terjedése közegben.A hétköznapi hangtani fogalmak fizikai értelmezése (hang magassága, hangerősség, alaphang, felhangok, hangszín, hangsor, hangköz.Doppler jelenség.

13. oldal

Elektromágneses hullámok

Az elektromágneses jelenségek rendszerezése.Változó elektromos tér mágneses tere.Elektromágneses rezgések egyszerű rezgőkörben.Az elektromágneses hullám fogalma, jellemzése.Az elektromágneses hullámok spektruma, elektromágneses hullámok a mindennapi életben.A fény, mint elektromágneses hullám.

Hullámoptika A fény tulajdonságainak vizsgálata.A fény terjedése vákuumban és anyagban (terjedési sebesség).Visszaverődés, törés (Snellius-Descartes - törvény, teljes visszaverődés, optikai eszközök képalkotása, leképezési törvény).A fehér fény színekre bontása, színkeverés.Elhajlás résen, rácson, interferencia, fénypolarizáció.Hullámhossz-mérés.A fénysebesség mint határsebesség.

Modern fizika A fény kettős természete

A fény hullámtulajdonságainak összefoglalása.A fényelektromos jelenség - a fény részecske-természete.Fotocella, napelem, gyakorlati alkalmazások.

Az elektron kettős természete

Az elektron mint részecske.Elektroninterferencia, elektron-hullám.gyakorlati alkalmazás: elektronmikroszkóp.

Atommodellek

A modellek kísérleti alapjai, előremutató sajátságai és hibái.Thomson féle atommodell.Rutherford-modell (az atommag).Bohr-modell: diszkrét energiaszintek.Vonalas színkép, fény kisugárzása és elnyelése.Kvantummechanikai atommodell.

Magfizika

Az atommag szerkezete

A nukleonok (proton, neutron), a nukleáris kölcsönhatás jellemzése.Tömegdefektus.

A radioaktivitás

Alfa-, béta- és gammabomlás jellemzése.Aktivitás fogalma, időbeli változása.Radioaktív sugárzás környezetünkben, a sugárvédelem alapjai.A természetes és mesterséges radioaktivitás gyakorlati alkalmazásai.

Maghasadás

A maghasadás jelensége, láncreakció, sokszorozási tényező.atombomba, atomerőmű.az atomenergia felhasználásának előnyei és kockázata.

Magfúzió

A magfúzió jelensége, a csillagok energiatermelése.a hidrogénbomba.

Csillagászat

Csillagfejlődés

A csillagok születése, fejlődése és pusztulása .Kvazárok, pulzárok, neutron csillagok, fekete-lyukak galaktikák,

Kozmológia alapjai

Az Univerzum tágulása.Hubble-törvény.Ősrobbanás elmélet.

Űrkutatás

A világűr megismerése, a kutatás irányai .

14. oldal

A továbbhaladás feltételei

• Ismerje a frekvencia és hullámhossz jelentését. • Ismerje a legegyszerűbb optikai eszközök működését (szemüveg, nagyító,

mikroszkóp, távcső). • Legyen tisztában azzal, hogy a zaj (hang) és az elektromágneses sugárzás is a

környezetszennyezés sajátos változata lehet. • Ismerje az atomelmélet fejlődésében fontos szerepet játszó fizikatörténeti

kísérleteket. • Ismerje az atommag összetételét. • Ismerje a radioaktivitás sugárzások fajtáit és ezek jellemzőit, a természetes és

mesterséges rádioaktivitás szerepét életünkben (veszélyek és hasznosítás). • Ismerje a magátalakulások főbb típusait (hasadás, fúzió). Legyen tisztában ezek

felhasználási lehetőségeiről. Tudja összehasonlítani az atomenergia felhasználásának előnyeit és hátrányait a többi energiatermelési móddal, különös tekintettel a környezeti hatásokra.

• Legyenek ismeretei a csillagászat vizsgálati módszereiről. • Ismerje a legfontosabb csillagászati objektumokat (bolygó, különböző típusú

csillagok, galaxis, fekete lyuk), legyen tisztában valódi fizikai tulajdonságaikkal. • A gimnázium utolsó osztályában a korábbi évek tananyagának és a modern fizika

elemeinek szintetizálásával körvonalazódnia kell a diákokban egy korszerű természettudományos világképnek. Tudatosodnia kell a tanulókban, hogy a természet egységes egész, szétválasztását résztudományokra csak a jobb kezelhetőség, áttekinthetőség indokolja. A fizika legáltalánosabb törvényei a kémia, biológia, földtudományok és az alkalmazott műszaki tudományok területén is érvényesek.

15. oldal

Az oktatáshoz felhasznált tankönyvek, példatárak: 9. osztály NT-16189 dr. Paál Tamás: Fizika 9. évfolyam (reál érdekl.gimn.) CE-002 Moór Ágnes: Középiskolai fizika példatár

10. osztály NT-16289 dr. Paál Tamás: Fizika a gimnáziumok 10. évf. számára CE-002 Moór Ágnes: Középiskolai fizika példatár 11. osztály NT-16389 dr. Paál Tamás: Fizika a gimnáziumok 11. évf. számára CE-002 Moór Ágnes: Középiskolai fizika példatár

16. oldal

KOMPETENCIÁK

A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban meghatározott módon az

alábbi kompetenciák meglétét kell bizonyítania: • ismeretei összekapcsolása a mindennapokban tapasztalt jelenségekkel, a technikai

eszközök működésével; • a természettudományos gondolkodás, megismerési módszerek alapvető sajátosságainak

felismerése; • alapmennyiségek mérése; • egyszerű számítások elvégzése; • egyszerűen lefolytatható fizikai kísérletek elvégzése, a kísérleti tapasztalatok kiérté-

kelése; • grafikonok, ábrák értékelése, elemzése; • mértékekegységek, mértékrendszerek használata; • a tanult szakkifejezések szabatos használata szóban és írásban; • a napjainkban felmerülő, fizikai ismereteket is igénylő problémák lényegének meg-

értése, a természet- és környezetvédelemmel kapcsolatos problémák felismerése; • időbeli tájékozódás a fizikatörténet legfontosabb eseményeiben.

Az emelt szintű fizika érettségi vizsgán ezen túlmenően az alábbi kompetenciák szükségesek:

• az ismeretanyag belső összefüggéseinek, az egyes témakörök közötti kapcsolatok át-tekintése, felismerése;

• problémák megoldásában – a megfelelő matematikai eszközöket is felhasználva – az is-meretek alkalmazása;

• a fizika tanult vizsgálati és következtetési módszereinek alkalmazása; • a tanultak alapján lefolytatható fizikai mérés, kísérlet megtervezése; • az alapvető fontosságú tények és az ezekből következő alaptörvények, összefüggések

szabatos kifejtése, magyarázata szóban és írásban; • a mindennapi életet befolyásoló fizikai természetű jelenségek értelmezése; • több témakör ismeretanyagának logikai összekapcsolását igénylő, összetett fizikai fela-

datok, problémák megoldása; • időbeli tájékozódás a legfontosabb fizikatörténeti és kultúrtörténeti vonatkozásokban; • a környezetvédelemmel és természetvédelemmel összefüggő problémák megértése és

elemzése.

17. oldal

I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

Emelt szinten csak a középszintet meghaladó követelmények találhatók. A táblázat első oszlopában dőlt betűvel szereplő fogalmak, jelenségek stb. csak az emelt szintre vonatkoznak.

1. Mechanika

VIZSGASZINTEK

TÉMÁK Középszint Emelt szint

1.1 Newton törvényei 1.1.1 Newton I. törvénye

Kölcsönhatás Mozgásállapot, -változás Tehetetlenség, tömeg Inerciarendszer

1.1.2 Newton II. törvénye Erőhatás, erő, eredő erő táma-dáspont, hatásvonal Lendület, lendületváltozás, Lendületmegmaradás Zárt rendszer Szabaderő, kényszererő

Ismerje fel és jellemezze a mechanikai kölcsönhatáso-kat. Ismerje a mozgásállapot-változások létrejöttének feltételeit, tudjon példákat említeni különböző típu-saikra. Ismerje fel és jellemezze az egy kölcsönhatás-ban fellépő erőket, fogalmazza meg, értelmezze Newton törvényeit. Értelmezze a tömeg fogalmát Newton 2. törvénye segítségével. Ismerje a sztatikai tömegmérés módszerét. Tudja meghatározni a 3. pont-ban felsorolt mozgásfajták létrejöttének dinamikai fel-tételét. Legyen jártas az erővektorok ábrázolásában, összegzésében. Tudja, mit értünk egy test lendületén, lendület-változásán. Konkrét, mindennapi példákban ismerje fel a lendület-megmaradás törvényének érvényesülését, egy egye-nesbe eső változások esetén tudjon egyszerű feladato-kat megoldani. Konkrét esetekben ismerje fel a kényszererőket.

Értelmezze a mindennapos mechanikai jelenségeknél az ok-okozati kapcsolatokat. Legyen jártas a sztatikai tömegmérésben. Alkalmazza Newton törvényeit a 3. pontban meg-határozott mozgásfajtákra. Legyen jártas az erővektorok felbontásában. Tudja alkalmazni a lendületmegmaradás törvényét feladatmegoldásokban. Ismerje a kényszererő és a szabaderő fogalmát.

18. oldal

VIZSGASZINTEK TÉMÁK

Középszint Emelt szint 1.1.3 Newton III. törvénye

Erőlökés Legyen jártas az egy testre ható erők és az egy köl-csönhatásban fellépő erők felismerésében, ábrázolásá-ban.

Értelmezze az erőlökés fogalmát.

1.2 Pontszerű és merev test egyensúlya

Forgatónyomaték Erőpár Egyszerű gépek: Lejtő, emelő, csiga Tömegközéppont

Tudja értelmezni dinamikai szempontból a testek egyensúlyi állapotát. Tudjon egyszerű számításos feladatot e témakörben megoldani. Ismerje a tömegközéppont fogalmát, tudja alkalmazni szabályos homogén testek esetén.

1.3 Mozgásfajták Anyagi pont, merev test Vonatkoztatási rendszer Pálya, út, elmozdulás Helyvektor, elmozdulásvektor

1.3.1 Egyenes vonalú egyenletes mozgás

Sebesség, átlagsebesség Mozgást befolyásoló tényezők: súrlódás, közegellenállás súrlódási erő

Tudja alkalmazni az anyagi pont és a merev test fogal-mát a probléma jellegének megfelelően. Egyszerű példákon értelmezze a hely és a mozgás vi-szonylagosságát. Tudja alkalmazni a pálya, út, elmozdulás fogalmakat. Legyen jártas konkrét mozgások út-idő, sebesség-idő grafikonjának készítésében és elemzésében. Ismerje és alkalmazza a sebesség fogalmát. Ismerje a súrlódás és a közegellenállás hatását a moz-gásoknál, ismerje a súrlódási erő nagyságát befolyáso-ló tényezőket.

Ismerje a csúszási és tapadási súrlódásra vonatkozó összefüggéseket.

19. oldal


Középszint Emelt szint 1.3.2 Egyenes vonalú egyenlete-

sen változó mozgás Egyenletesen változó mozgás

átlagsebessége, pillanatnyi sebessége

Gyorsulás Négyzetes úttörvény Szabadesés, nehézségi

gyorsulás (→ 5.1)

Ismerje fel és jellemezze az egyenes vonalú egyenle-tesen változó mozgásokat. Konkrét példákon keresztül különböztesse meg az átlag- és a pillanatnyi sebességet, ismerje ezek kapcsolatát. Ismerje és alkalmazza a gyorsulás fogalmát. Tudjon megoldani egyszerű feladatokat. Értelmezze a szabadesést mint egyenletesen változó mozgást. Tudja a nehézségi gyorsulás fogalmát és ér-tékét, egyszerűbb feladatokban alkalmazni is.

Az a-t, v-t, s-t grafikon egyikének ismeretében tudja a másik két grafikont elkészíteni. Ismerje az út grafikus kiszámítását a v-t grafikonból.

1.3.3 Összetett mozgások Függőleges, vízszintes hajítás

Értelmezze egyszerű példák segítségével az összetett mozgást.

Tudja meghatározni a függőleges és vízszintes hajítás magasságát, távolságát, időtartamát, végsebességét.

1.3.4 Periodikus mozgások 1.3.4.1 Az egyenletes körmozgás

Periódusidő, fordulatszám Kerületi sebesség Szögelfordulás, szögsebesség Centripetális gyorsulás Centripetális erő

Jellemezze a periodikus mozgásokat. Ismerje fel a centripetális gyorsulást okozó erőt konk-rét jelenségekben, tudjon egyszerű számításos felada-tokat megoldani.

Tudjon kinematikai és dinamikai feladatokat megoldani.

20. oldal


Középszint Emelt szint 1.3.4.2 Mechanikai rezgések

Rezgőmozgás Harmonikus rezgőmozgás Kitérés, amplitúdó, fázis Rezgésidő, frekvencia Csillapított és csillapítatlan

rezgések Rezgő rendszer energiája

Szabadrezgés, kényszerrezgésRezonancia Matematikai inga Lengésidő

Ismerje a rezgőmozgás fogalmát. Ismerje a harmonikus rezgőmozgás kinematikai jel-lemzőit, kapcsolatát az egyenletes körmozgással kísér-leti tapasztalat alapján. Ismerje, milyen energiaátalakulások mennek végbe a rezgő rendszerben. Ismerje a szabadrezgés, a kényszerrezgés jelenségét. Ismerje a rezonancia jelenségét, tudja mindennapi pél-dákon keresztül megmagyarázni káros, illetve hasznos voltát. Tudjon periódusidőt mérni.

Ismerje a matematikai inga periódusidejét leíró össze-függést, feladatmegoldásoknál és méréseknél tudja al-kalmazni.

21. oldal


Középszint Emelt szint 1.3.4.3 Mechanikai hullámok

(→3.6, 3.7) Longitudinális, transzverzális

hullám Hullámhossz, terjedési sebes-

ség, frekvencia Visszaverődés, törés jelensé-

ge, törvényei Beesési, visszaverődési, törési

szög, törésmutató Polarizáció Interferencia Elhajlás Állóhullám, duzzadóhely,

csomópont Húrok Hangforrás, hanghullámok Hangerősség Hangmagasság Hangszín Ultrahang, infrahang

Ismerje a mechanikai hullám fogalmát, fajtáit, tudjon példákat mondani a mindennapi életből. Ismerje a hullámmozgást leíró fizikai mennyiségeket. Tudja leírni a hullámjelenségeket, tudjon példákat mondani a mindennapi életből. A hangtani alapfogalmakat tudja összekapcsolni a hullámmozgást leíró fizikai mennyiségekkel.

Ismerje az interferencia létrejöttének feltételeit. Ismerje az állóhullám kialakulásának feltételeit. Ismerje az ultra- és infrahang jellemzőit, néhány gyakorlati alkalmazást, a zajártalom mibenlétét.

22. oldal


Középszint Emelt szint 1.4 Munka, energia

Munkavégzés, munka Gyorsítási munka Emelési munka Súrlódási munka Energia, energiaváltozás (→4.4)Mechanikai energia:

Mozgási energia Rugalmassági energia Helyzeti energia

Munkatétel Energiamegmaradás törvénye

(→2.5) Konzervatív erők munkája Teljesítmény Hatásfok (→2.8)

Definiálja a munkát és a teljesítményt, tudja kiszámí-tani állandó erőhatás esetén. Ismerje a munka ábrázolását F-s diagramon. Tudja megkülönböztetni a különféle mechanikai ener-giafajtákat, tudjon azokkal folyamatokat leírni, jelle-mezni. Tudja alkalmazni a mechanikai energiamegmaradás törvényét egyszerű feladatokban. Ismerje az energia-gazdálkodás környezetvédelmi vonatkozásait. Ismerje és alkalmazza egyszerű feladatokban a teljesít-mény és a hatásfok fogalmát.

Tudjon munkát, teljesítményt számolni egyenletesen változó erőhatás esetén is. Jellemezze kvantitatív értelemben a különféle mecha-nikai energiafajtákat. Tudjon egyszerű feladatokat megoldani a munkatétel segítségével. Mutassa be néhány energiaátalakító berendezés pél-dáján, hogyan hasznosítjuk a természet energiáit. Értelmezze a konzervatív erő fogalmát. Értelmezze a hatásfokot mint a folyamatok gazdasá-gosságának jellemzőjét.

1.5 A speciális relativitáselmélet elemei (→4.2) Az éter fogalmának elvetése, fénysebesség Egyidejűség, idődilatáció,

hosszúságkontrakció A tömeg, tömegnövekedés

Ismerje a speciális relativitáselmélet alapgondolatait. Tudja, hogy a tömeg is relativisztikus mennyiség. Ismerjen az elméletet alátámasztó tapasztalatot.

23. oldal

2. Termikus kölcsönhatások


Középszint Emelt szint 2.1 Állapotjelzők, termodinamikai

egyensúly Egyensúlyi állapot Hőmérséklet, nyomás, térfogat Belső energia Anyagmennyiség, mól Avogadro törvénye (→4.1)

Tudja, mit értünk állapotjelzőn, nevezze meg őket. Legyen tájékozott arról, milyen módszerekkel történik a hőmérséklet mérése. Ismerjen különböző hőmérőfaj-tákat (mérési tartomány, pontosság). Ismerje a Celsius- és Kelvin-skálákat, és feladatokban tudja használni. Ismerje az Avogadro-törvényt. Értelmezze, hogy mikor van egy test környezetével termikus egyensúlyban.

2.2 Hőtágulás Szilárd anyag lineáris, térfogati

hőtágulása Folyadékok hőtágulása

Ismerje a hőmérséklet-változás hatására végbemenő alakváltozásokat, tudja indokolni csoportosításukat. Legyen tájékozott gyakorlati szerepükről, tudja konk-rét példákkal alátámasztani. Tudjon az egyes anyagok különböző hőtágulásának jelentőségéről, a jelenség szerepéről a természeti és technikai folyamatokban, tudja azokat konkrét példákkal alátámasztani. Mutassa be a hőtágulást egyszerű kísérletekkel.

Feladatok megoldásakor alkalmazza a hőtágulást leíró összefüggéseket.

2.3 Állapotegyenletek (összefüggés a gázok állapotjelzői között) Gay-Lussac I. és II. törvénye Boyle-Mariotte törvénye Egyesített gáztörvény Állapotegyenlet Ideális gáz Izobár, izochor, izoterm

állapotváltozás

Ismerje és alkalmazza egyszerű feladatokban a gáz-törvényeket, tudja összekapcsolni a megfelelő állapot-változással. Ismerje az állapotegyenletet. Tudjon értel-mezni p-V diagramokat.

Mutasson be egyszerű kísérleteket a gázok állapotvál-tozásaira. Legyen jártas a p-V diagramon való grafi-kus ábrázolásban. Tudja alkalmazni az állapotegyen-letet.

24. oldal


Középszint Emelt szint 2.4 Az ideális gáz kinetikus

modellje (→4.1) Hőmozgás

Ismerje, mit jelent a gáznyomás, a hőmérséklet a kine-tikus gázelmélet alapján. Ismerjen a hőmozgást bizo-nyító jelenségeket (pl. Brown-mozgás, diffúzió).

2.5 Energiamegmaradás hőtani folyamatokban (→1.4)

2.5.1 Termikus, mechanikai kölcsönhatás

Hőmennyiség, munkavégzés

2.5.2 A termodinamika I. főtétele zárt rendszer Belső energia Adiabatikus állapotváltozás

2.5.3 Körfolyamatok Perpetuum mobile

Értelmezze a térfogati munkavégzést és a hőmennyi-ség fogalmát. Ismerje a térfogati munkavégzés grafi-kus megjelenítését p-V diagramon. Értelmezze az I. főtételt, alkalmazza speciális – izo-term, izochor, izobár, adiabatikus – állapotváltozások-ra.

Értse a folyamatra jellemző mennyiségek és az álla-potjelzők közötti különbséget. Tudja alkalmazni az I. főtételt feladatmegoldásoknál. Tudjon értelmezni p-V diagramon ábrázolt speciális körfolyamatokat. Ismerje, mit jelent az elsőfajú perpetuum mobile kife-jezés, értse a megvalósítás lehetetlenségét.

2.6 Kalorimetria Fajhő, mólhő, hőkapacitás Gázok fajhői

Ismerje a hőkapacitás, fajhő fogalmát, tudja kvalitatív módon megmagyarázni a kétféle fajhő különbözőségét gázoknál. Legyen képes egyszerű keverési feladatok megoldására.

Tudjon egyszerű kalorimetrikus mérést elvégezni.

25. oldal


Középszint Emelt szint 2.7 Halmazállapot-változások

2.7.1 Olvadás, fagyás Olvadáshő, olvadáspont

2.7.2 Párolgás, lecsapódás Párolgáshő Forrás, forráspont, forráshő Szublimáció Cseppfolyósíthatóság Telített és telítetlen gőz

Ismerje a különböző halmazállapotok tulajdonságait. Értelmezze a fogalmakat. Tudja, milyen energiaváltozással járnak a halmazálla-pot-változások, legyen képes egyszerű számításos feladatok elvégzésére. Tudja, mely tényezők befolyásolják a párolgás sebes-ségét. Ismerje a forrás jelenségét, a forráspontot befo-lyásoló tényezőket.

Értse a gáz és a gőz fogalmak különbözőségét. Tudja kvalitatív módon magyarázni a gőz telítetté válásának okait, a telített gőz tulajdonságait. Ismerje a nyomás halmazállapot-változásokat befolyá-soló szerepét.

2.7.3 Jég, víz, gőz A víz különleges fizikai

tulajdonságai A levegő páratartalma Csapadékképződés

Értse a víz különleges tulajdonságainak jelentőségét, tudjon példákat mondani ezek következményeire (pl. az élet kialakulásában, fennmaradásában betöltött szerepe). Ismerje a levegő relatív páratartalmát befolyásoló té-nyezőket. Kvalitatív módon ismerje az eső, a hó, a jégeső kiala-kulásának legfontosabb okait. Értse, milyen változásokat okoz a felmelegedés, az üvegházhatás, a savas eső stb. a Földön.

26. oldal


Középszint Emelt szint 2.8 A termodinamika II. főtétele

2.8.1 Hőfolyamatok iránya Rendezettség, rendezetlenség Reverzibilis, irreverzibilis

folyamatok

2.8.2 Hőerőgépek (→1.5, 4.4) Hatásfok Másodfajú perpetuum mobile

Tudjon értelmezni mindennapi jelenségeket a II. fő-tétel alapján. Legyen tisztában a hőerőgépek hatásfokának fogalmá-val és korlátaival.

Ismerje a reverzibilis, irreverzibilis folyamatok fogal-mát. Értse, hogy mit jelent termodinamikai értelemben a rendezettség, rendezetlenség fogalma. Ismerje a másodfajú perpetuum mobile megvalósítha-tatlanságát. Tudja alkalmazni a hőerőgépek működését leíró fogal-makat konkrét esetekre (pl. gőzgép, belsőégésű motor). Ismerje a hűtőgép működési elvét.

27. oldal

3. Elektromos és mágneses kölcsönhatás


Középszint Emelt szint 3.1 Elektromos mező

3.1.1 Elektrosztatikai alapjelensé-gek

Kétféle elektromos töltés Vezetők és szigetelők Elektroszkóp Elektromos megosztás Coulomb-törvény A töltésmegmaradás törvénye

3.1.2 Az elektromos mező jellemzése

Térerősség A szuperpozíció elve Erővonalak, -fluxus Feszültség Potenciál, ekvipotenciális

felület Konzervatív mező (→1.5) Homogén mező Földpotenciál

3.1.3 Töltések mozgása elektro-mos mezőben (→1.2)

Értse az elektrosztatikai alapjelenségeket, és tudja ezeket elemezni és bemutatni egyszerű elektrosztati-kai kísérletek, hétköznapi jelenségek alapján. Alkalmazza az elektromos mező jellemzésére használt fogalmakat. Ismerje a pontszerű elektromos töltés ál-tal létrehozott és a homogén elektromos mező szerke-zetét és tudja jellemezni az erővonalak segítségével. Tudja alkalmazni az összefüggéseket homogén elektromos mező esetén egyszerű feladatokban. Tudja, hogy az elektromos mező által végzett munka független az úttól.

Alkalmazza a Coulomb-törvényt feladatmegoldásban. A pontszerű elektromos töltés által létrehozott és a homogén elektromos mezőt tudja jellemezni az ekvipotenciális felületek segítségével. Értse, hogy az elektrosztatikus mező konzervatív volta miatt értelmezhető a potenciál és a feszültség fogalma. Alkalmazza a munkatételt ponttöltésre elektromos me-zőben.

28. oldal


Középszint Emelt szint 3.1.4 Töltés, térerősség, potenciál

a vezetőkön Töltések elhelyezkedése veze-

tőkön Térerősség a vezetők belsejé-

ben és felületén Csúcshatás Az elektromos mező árnyéko-

lása Földelés

3.1.5 Kondenzátorok Kapacitás Síkkondenzátor Permittivitás Feltöltött kondenzátor ener-

giája

Ismerje a töltés- és térerősség viszonyokat a vezető-kön, legyen tisztában ezek következményeivel a min-dennapi életben, tudjon példákat mondani gyakorlati alkalmazásukra. Ismerje a kondenzátor és a kapacitás fogalmát. Tudjon példát mondani a kondenzátor gyakorlati alkalmazá-sára. Ismerje a kondenzátor energiáját.

Ismerje a kondenzátor lemezei között lévő szigetelő-anyag kapacitásmódosító szerepét. Ismerje a síkkon-denzátor kapacitásának meghatározását. Ismerje a feltöltött kondenzátor energiájának meghatá-rozását, és alkalmazza a fenti összefüggéseket feladatok megoldásában.

3.2. Egyenáram 3.2.1 Elektromos áramerősség

Feszültségforrás, áramforrás Elektromotoros erő, belső fe-

szültség, kapocsfeszültség Áramerősség- és feszültség-

mérő műszerek

Értse az elektromos áram létrejöttének feltételeit, is-merje az áramkör részeit, tudjon egyszerű áramkört összeállítani. Ismerje az áramerősség- és feszültségmérő eszközök használatát.

29. oldal


Középszint Emelt szint 3.2.2 Ohm törvénye

Ellenállás, belső ellenállás, külső ellenállás

Vezetők ellenállása, fajlagos ellenállás

Változtatható ellenállás Az ellenállás hőmérsékletfüg-

gése Telepek soros, fogyasztók so-

ros és párhuzamos kapcso-lása

Az eredő ellenállás

Értse az Ohm-törvényt vezető szakaszra és ennek kö-vetkezményeit, tudja alkalmazni egyszerű feladat megoldására, kísérlet, illetve ábra elemzésére. Ismerje a soros és a párhuzamos kapcsolásra vonatko-zó összefüggéseket, és alkalmazza ezeket egyszerű áramkörökre.

Alkalmazza az Ohm-törvényt összetett feladat megol-dására, kísérlet, illetve ábra elemzésére. Ismerjen ellen-állásmérési módszert. Ismerje a fémek ellenállásának hőmérsékletfüggését. Értse a soros és a párhuzamos kapcsolásra vonatkozó összefüggések magyarázatát, és alkalmazza ezeket összetettebb áramkörökre is. Alkalmazza ismereteit egyszerűbb egyenáramú mérések megtervezésére, vagy megadott kapcsolási rajz alapján történő összeállítására és elvégzésére.

3.2.3 Félvezetők Félvezető eszközök

Ismerje a félvezető fogalmát, tulajdonságait. Tudjon megnevezni félvezető kristályokat. Tudja megfogal-mazni a félvezetők alkalmazásának jelentőségét a technika fejlődésében, tudjon példákat mondani a fél-vezetők gyakorlati alkalmazására (pl. dióda, tranzisz-tor, memóriachip).

3.2.4 Az egyenáram hatásai, mun-kája és teljesítménye

Hő-, mágneses, vegyi hatás (→4.2) Galvánelemek, akkumulátor

Ismerje az elektromos áram hatásait és alkalmazásukat az elektromos eszközökben. Ismerje az áram élettani hatásait, a balesetmegelőzési és érintésvédelmi szabályokat. Alkalmazza egyszerű feladatok megoldására az elektromos eszközök teljesítményével és energiafo-gyasztásával kapcsolatos ismereteit. Ismerje a galvánelem és az akkumulátor fogalmát, és ezek környezetkárosító hatását.

30. oldal


Középszint Emelt szint 3.3 Az időben állandó mágneses

mező 3.3.1 Mágneses alapjelenségek

A dipólus fogalma Mágnesezhetőség A Föld mágneses mezeje Iránytű

Ismerje az analógiát és a különbséget a magneto- és az elektrosztatikai alapjelenségek között. Ismerje a Föld mágneses mezejét és az iránytű hasz-nálatát.

3.3.2 A mágneses mező jellem-zése

Indukcióvektor Indukcióvonalak,

indukciófluxus

Ismerje a mágneses mező jellemzésére használt fogal-makat és definíciójukat, tudja kvalitatív módon jelle-mezni a különböző mágneses mezőket.

Tudja kvantitatív módon jellemezni a mágneses mező-ket. Ismerje az elektromos áram keltette mágneses me-zőnek az elektrosztatikus mezőtől eltérő szerkezetét.

3.3.3 Az áram mágneses mezeje Hosszú egyenes vezető, áram-

hurok, egyenes tekercs mágneses mezeje

Homogén mágneses mező Elektromágnes, vasmag Mágneses permeabilitás

3.3.4 Mágneses erőhatások A mágneses mező erőhatása

áramjárta vezetőre Két párhuzamos, hosszú egye-

nes vezető között ható erő Lorentz-erő Részecskegyorsító berendezés (→4.3)

Ismerje az elektromágnes néhány gyakorlati alkalma-zását, a vasmag szerepét (hangszóró, csengő, műsze-rek, relé stb.). Ismerje a mágneses mező erőhatását áramjárta vezetőre nagyság és irány szerint speciális esetben. Ismerje a Lorentz-erő fogalmát, hatását a mozgó töl-tésre, ismerje ennek néhány következményét.

Alkalmazza a speciális alakú áramvezetők mágneses mezejére vonatkozó összefüggéseket egyszerű fela-datokban. Tudjon a Lorentz-erővel kapcsolatos feladatokat meg-oldani. Tudjon megnevezni egy gyorsítótípust és ismerje működési elvét.

31. oldal


Középszint Emelt szint 3.4 Az időben változó mágneses

mező 3.4.1 Az indukció alapjelensége

Mozgási indukció Nyugalmi indukció

Faraday-féle indukciós törvény Lenz törvénye (→1.4) Kölcsönös indukció Önindukció Tekercs mágneses energiája

Ismerje az indukció alapjelenségét, és tudja, hogy a mágneses mező mindennemű megváltozása elektro-mos mezőt hoz létre. Ismerje Lenz törvényét és tudjon egyszerű kísérleteket és jelenségeket a törvény alapján értelmezni. Ismerje az önindukció szerepét az áram ki- és bekap-csolásánál. Ismerje a tekercs mágneses energiáját.

Ismerje az időben változó mágneses mező keltette elektromos mező és a nyugvó töltés körül kialakuló elektromos mező eltérő szerkezetét. Alkalmazza az indukcióval kapcsolatos ismereteit egy-szerű feladatok megoldására.

3.4.2 A váltakozó áram A váltakozó áram fogalma Generátor, motor, dinamó Pillanatnyi, maximális és ef-

fektív feszültség és áram-erősség

Váltakozó áramú ellenállások:ohmos, induktív és kapaci-tív ellenállás

Fáziskésés, fázissietés

Ismerje a váltakozó áram előállításának módját, a vál-takozó áram tulajdonságait, hatásait, és hasonlítsa össze az egyenáraméval. Ismerje a generátor, a motor és a dinamó működési elvét. Ismerje az effektív feszültség és áramerősség jelenté-sét. Ismerje a hálózati áram alkalmazásával kapcsola-tos gyakorlati tudnivalókat. Ismerje, hogy a tekercs és a kondenzátor eltérő módon viselkedik egyenárammal és váltakozó árammal szem-ben.

Ismerje a feszültség és az áram időbeli lefolyását leíró összefüggéseket. Értse az eltérő viselkedés okát. Alkalmazza ismereteit egyszerűbb váltakozó áramú kísérletek megadott kapcsolási rajz alapján történő összeállítására és elvégzésére.

32. oldal


Középszint Emelt szint 3.4.3 A váltakozó áram teljesít-

ménye és munkája Hatásos teljesítmény Látszólagos teljesítmény Transzformátor

Fáziseltérés nélküli esetben ismerje az átlagos teljesít-mény és a munka kiszámítását. Ismerje a transzformátor felépítését, működési elvét és szerepét az energia szállításában. Tudjon egyszerű feladatokat megoldani a transzformátorral kapcsolat-ban.

Általános esetben ismerje az átlagos teljesítmény és a munka kiszámítását.

3.5 Elektromágneses hullámok 3.5.1 Az elektromágneses hullám

fogalma Terjedési sebessége vákuum-

ban Az elektromágneses hullámok

spektruma: rádióhullámok, infravörös sugarak, fény, ultraibolya, röntgen- és gammasugarak (→2.9)

Párhuzamos rezgőkör zárt, nyitott

Thomson-képlet Csatolt rezgések, rezonancia Dipólus sugárzása, antenna,

szabad elektromágneses hullámok

Ismerje a mechanikai és az elektromágneses hullámok azonos és eltérő viselkedését. Ismerje az elektromágneses spektrumot, tudja az elektromágneses hullámok terjedési tulajdonságait kvalitatív módon leírni. Ismerje a különböző elektromágneses hullámok alkal-mazását és biológiai hatásait. Tudja, miből áll egy rezgőkör, és milyen energiaátala-kulás megy végbe benne.

Ismerje, hogy a modern híradástechnikai, távközlési, kép- és hangrögzítő eszközök működési alapelveiben a tanultakból mit használnak fel. Értse a rezgőkörben létrejövő szabad elektromágneses rezgések kialakulását. Ismerje a gyorsuló töltés és az elektromágneses hullám kapcsolatát.

33. oldal


Középszint Emelt szint 3.6 A fény mint elektromágneses

hullám 3.6.1 Terjedési tulajdonságok

Fényforrás Fénynyaláb, fénysugár Fénysebesség

3.6.2 Hullámjelenségek A visszaverődés és törés

törvényei - Snellius-Descartes törvény

Prizma, planparalel lemez Abszolút és relatív törés-

mutató Teljes visszaverődés, határ-

szög (száloptika) Diszperzió Színképek (→4.2) Homogén és összetett színek Fényinterferencia, koherencia Fénypolarizáció, polárszűrő Fényelhajlás résen, rácson Lézerfény

Tudja, hogy a fény elektromágneses hullám, ismerje ennek következményeit. Ismerje a fény terjedési tulaj-donságait, tudja tapasztalati és kísérleti bizonyítékok-kal alátámasztani. Tudja, hogy a fénysebesség határ-sebesség. Tudja alkalmazni a hullámtani törvényeket egysze-rűbb feladatokban. Ismerje fel a jelenségeket, legyen tisztában létrejöttük feltételeivel, és értse az ezzel kap-csolatos természeti jelenségeket és technikai eszközö-ket. Tudja egyszerű kísérletekkel szemléltetni a jelen-ségeket. Ismerje a színszóródás jelenségét prizmán. Legyen ismerete a homogén és összetett színekről. Ismerje az interferenciát és a polarizációt, és ismerje fel ezeket egyszerű jelenségekben. Értse a fény transzver-zális jellegét.

Ismerjen a fénysebesség mérésére vonatkozó klasszikus módszert (pl. Olaf Römer, Fizeau). Alkalmazza a hullámtani törvényeket összetett (prizma, planparalel lemez) feladatokban. Tudjon egyszerűbb méréseket tervezni és elvégezni a hullámtani törvényekkel kapcsolatban (pl. törésmutató meghatározása). Ismerje, hogy a fény terjedési sebessége egy közegben frekvenciafüggő. Ismerje az elhajlást, és ismerje fel ezeket egyszerű je-lenségekben. Ismerje és értelmezze a színfelbontás né-hány esetét (prizma, rács). Tudja alkalmazni a rácson történő elhajlásra vonatkozó összefüggéseket hullám-hossz mérésére. Ismerje a lézerfény fogalmát, tulajdonságait.

34. oldal


Középszint Emelt szint 3.6.3 A geometriai fénytani leké-

pezés Az optikai kép fogalma

(valódi, látszólagos) Síktükör Lapos gömbtükrök (homorú,

domború) Vékony lencsék (gyűjtő,

szóró) Fókusztávolság, dioptria Leképezési törvény Nagyítás Egyszerű nagyító Fényképezőgép, vetítő,

mikroszkóp, távcső 3.6.4 A szem és a látás

Rövidlátás, távollátás Szemüveg

Ismerje a képalkotás fogalmát sík- és gömbtükrök, va-lamint lencsék esetén. Alkalmazza egyszerű feladatok megoldására a leképezési törvényt, tudjon képszer-kesztést végezni tükrökre, lencsékre a nevezetes su-gármenetek segítségével. Ismerje, hogy a lencse gyűj-tő és szóró mivolta adott közegben a lencse alakjától függ. Tudjon egyszerűbb méréseket elvégezni a leképezési törvénnyel kapcsolatban. (Pl. tükör, illetve lencse fó-kusztávolságának meghatározása.) Ismerje a tükrök, lencsék, optikai eszközök gyakorlati alkalmazását, az egyszerűbb eszközök működési elvét. Ismerje a szem fizikai működésével és védelmével kapcsolatos tudnivalókat, a rövidlátás és a távollátás lényegét, a szemüveg használatát, a dioptria fogalmát.

Alkalmazza a leképezési törvényt összetettebb feladatok megoldására. Tudja, hogy a lencse gyűjtő és szóró mivolta a környe-ző közeg anyagától is függ. Tudjon egyszerűbb méréseket tervezni a leképezési tör-vénnyel kapcsolatban.

35. oldal

4. Atomfizika, magfizika, nukleáris kölcsönhatás


Középszint Emelt szint 4.1 Az anyag szerkezete (→2.4)

Atom Molekula Ion Elem Avogadro-szám (→2.1, 2.3) Relatív atomtömeg Atomi tömegegység

Tudja meghatározni az atom, molekula, ion és elem fogalmát. Tudjon példákat mondani az ezek létezését bizonyító fizikai-kémiai jelenségekre. Ismerje az Avogadro-számot, a relatív atomtömeg és az atomi tömegegység fogalmát, ezek kapcsolatát.

Tudjon ezekkel a mennyiségekkel számításokat végez-ni.

4.2 Az atom szerkezete Elektron Elemi töltés Elektronburok Rutherford-féle atommodell Atommag

Ismerje az elektron tömegének és töltésének meghatá-rozására vonatkozó kísérletek alapelvét. Tudja értelmezni az elektromosság atomos természe-tét az elektrolízis törvényei alapján. Tudja ismertetni Rutherford atommodelljét, szórási kísérletének eredményeit. Ismerje az atommag és az elektronburok térfogati arányának nagyságrendjét.

Tudja értelmezni Thomson katódsugárcsöves méréseit, a Millikan-kísérletet.

36. oldal


Középszint Emelt szint 4.2.1 A kvantumfizika elemei

Planck-formula Foton (energiakvantum) Fényelektromos jelenség Kilépési munka Fotocella (fényelem) Vonalas színkép (→3.6, 5.2) Emissziós színkép Abszorpciós színkép Bohr-féle atommodell Energiaszintek Bohr-posztulátumok Alapállapot, gerjesztett állapotIonizációs energia

Ismerje Planck alapvetően új gondolatát az energia kvantáltságáról. Ismerje a Planck-formulát. Tudja megfogalmazni az einsteini felismerést a fény-sugárzás energiájának kvantumosságáról. Ismerje a foton jellemzőit. Tudja értelmezni a fotoeffektus jelenségét. Tudja is-mertetni a fotocella működési elvét, tudjon példát mondani gyakorlati alkalmazására. Ismerje a vonalas színkép keletkezését, tudja indokolni alkalmazhatóságát az anyagi minőség meghatározásá-ra. Tudja megmagyarázni a Bohr-modell újszerűségét Rutherford modelljéhez képest. Ismerje az alap- és a gerjesztett állapot, valamint az ionizációs energia fo-galmát.

Tudja a kilépési munka és a Planck-állandó méréssel va-ló meghatározását. Ismerje az emissziós és abszorpciós színképek jellem-zőit. Ismerje a színképvonalak hullámhossza és az atomi elektronok energiája közötti összefüggést. Tudja mindezt értelmezni új elemek felfedezése szempontjából.

4.2.2 Részecske- és hullámtermészetA fény mint részecske

Tömeg-energia ekvivalencia (→1.5)

Az elektron hullámtermészete de Broglie-hullámhossz Heisenberg-féle határozatlansági reláció

Tudja megfogalmazni a fény kettős természetének je-lentését. Ismerje a tömeg-energia ekvivalenciáját kifejező einsteini egyenletet. Ismerje az elektron hullámtermészetét.

Tudja felírni a foton tömegére és energiájára vonatkozó összefüggéseket. Tudja megfogalmazni az anyag kettős természetét. Ismerje az elektron de Broglie-hullámhosszát és kiszámítását egy szabadon mozgó részecske esetére. Ismerjen az elektron hullámtermészetét bizonyító kísérletet.

37. oldal


Középszint Emelt szint 4.2.3 Az elektronburok szerkezete

Fő- és mellékkvantumszám Pauli-féle kizárási elv Elektronhéj Kvantummechanikai

atommodell

Ismerje a fő- és mellékkvantumszám fogalmát, tudja, hogy az elektron állapotának teljes jellemzéséhez to-vábbi adatok szükségesek. Tudja meghatározni az elektronhéj fogalmát. Tudja megfogalmazni a Pauli-féle kizárási elvet.

Tudja értelmezni a fő- és mellékkvantumszám fizikai jelentését. Tudja megfogalmazni a Bohr-modell erre vonatkozó korlátait. Tudja alkalmazni Pauli elvét az elektronok betöltési rendjére a periódusos rendszerben. Ismerje az elektron „tartózkodási helyének”jelentését az atomban a kvantummechanikai atommodell szerint.

4.3 Az atommagban lejátszódó jelenségek

4.3.1 Az atommag összetétele Proton Neutron Nukleon Rendszám Tömegszám Izotóp Erős (nukleáris) kölcsönhatás Magerő Tömeghiány (→1.5) Kötési energia Fajlagos kötési energia

Tudja felsorolni az atommagot alkotó részecskéket. Ismerje a proton és a neutron tömegének az elektron tö-megéhez viszonyított nagyságrendjét. Tudja a proton és a neutron legfontosabb jellemzőit. Tudja megfogal-mazni a neutron felfedezésének jelentőségét az atom-mag felépítésének megismerésében. Ismerje a nukleon, a rendszám és a tömegszám fogalmának meghatározá-sát, tudja a közöttük fennálló összefüggéseket. Tudja meghatározni az izotóp fogalmát, tudjon példát mondani a természetben található stabil és instabil izotópokra. Ismerje az erős (nukleáris) kölcsönhatás fogalmát, jellemzőit. Tudja megmagyarázni a magerő fogalmát, természetét. Tudja értelmezni a tömegdefektus keletkezését. Tudja értelmezni az atommag kötési energiáját a tömegdefektus alapján, ismerje nagyság-rendjét.

Tudja kiszámolni a tömegdefektus nagyságát. Tudja meghatározni a fajlagos kötési energia fogalmát, nagyságrendjét MeV-ban kifejezve. Tudja értelmezni a fajlagos kötési energia görbéjét a tömegszám függvé-nyében.

38. oldal


Középszint Emelt szint 4.3.2 Radioaktivitás

Radioaktív bomlás α-, β-, γ-sugárzás Magreakció Felezési idő Bomlási törvény Aktivitás Mesterséges radioaktivitás

Sugárzásmérő detektorok

Tudja meghatározni a radioaktív bomlás fogalmát. Tudja jellemezni az α-, β-, γ-sugárzást. Tudja értel-mezni a bomlás során átalakuló atommagok rend-szám- és tömegszámváltozását. Ismerje a magreakció, a felezési idő fogalmát, a bom-lási törvényt. Ismerje az aktivitás, a bomlási sor fogalmát, ábra alapján tudjon magadott bomlási sort ismertetni. Ismerje a mesterséges radioaktivitás fogalmát. Tudjon példákat mondani a radioaktív izotópok ipari, orvosi és tudományos alkalmazására.

Tudja a bomlási törvényt egyszerű feladatmegoldásban használni. Ismerje néhány sugárzásfajta detektálására alkalmas eszköz (GM-cső, Wilson-kamra) működési elvét.

4.3.3 Maghasadás Hasadási reakció Hasadási termék Lassítás Láncreakció

Ismerje a maghasadás folyamatát, jellemzőit. Tudjon párhuzamot vonni a radioaktív bomlás és a maghasa-dás között. Ismerje a hasadási termék fogalmát. Tudja ismertetni a láncreakció folyamatát, megvalósí-tásának feltételeit.

Tudja elemezni a 235U-ra megadott hasadási reakció egyenletét.

39. oldal


Középszint Emelt szint Hasadási energia Szabályozott láncreakció Atomreaktor Atomerőmű Atomenergia (→2.8, 1.5) Szabályozatlan láncreakció Atombomba

Ismerje a maghasadás során felszabaduló energia nagyságát és keletkezésének módját. Tudja elmagyarázni a szabályozott láncreakció folya-matát, megvalósítását az atomreaktorban. Ismerje az atomerőmű és a hagyományos erőmű közötti különb-ség lényegét. Tudja megfogalmazni az atomenergia jelentőségét az energiatermelésben. Ismerje az atom-erőművek előnyeit, tudjon reális értékelést adni a ve-szélyességükről. Ismerje a szabályozatlan láncreakció folyamatát, az atombomba működési elvét.

Tudja indokolni, hogy miért alkalmas az atomreaktor radioaktív izotóp gyártására.

4.3.4 Magfúzió A Nap energiája (→5.2) Hidrogénbomba

Tudja elmagyarázni a magfúzió folyamatát és értel-mezni az energiafelszabadulást. Ismerje a Napban lejátszódó energiatermelő folya-matot. Ismerje a H-bomba működési elvét.

Tudjon értelmezni megadott fúziós magreakció-egyen-letet.

4.4 Sugárvédelem Sugárterhelés Háttérsugárzás Elnyelt sugárdózis Dózisegyenérték

Ismerje a radioaktív sugárzás környezeti és biológiai hatásait. Ismerje a sugárterhelés fogalmát. Tudja meg-fogalmazni a háttérsugárzás eredetét. Tudja ismertetni a sugárzások elleni védelem szüksé-gességét és módszereit. Ismerje az embert érő átlagos sugárterhelés összetételét. Ismerje az elnyelt sugár-dózis fogalmát, mértékegységét, valamint a dózis-egyenérték fogalmát, mértékegységét.

4.5 Elemi részek Stabil és instabil részecske Neutrino Szétsugárzás-párkeltés

Tudjon a stabil és instabil elemi részecskére példát mondani. Tudja, mi az antirészecske. Ismerje a neutrino jelentőségét a maghasadás energiamérlegében. Ismerje a szétsugárzás és párkeltés folyamatát.

40. oldal

5. Gravitáció, csillagászat


Középszint Emelt szint 5.1 A gravitációs mező

Az általános tömegvonzás törvénye

A bolygómozgás Kepler-törvé-

nyei (→6.2) Súly és súlytalanság Nehézségi erő

Potenciális energia homogén

gravitációs mezőben (→1.5) Kozmikus sebességek

Ismerje a gravitációs kölcsönhatásban a tömegek szerepét, az erő távolságfüggését, tudja értelmezni ennek általános érvényét. Értelmezze a Kepler-törvényeket a bolygómozgásokra és a Föld körül keringő műholdak mozgására. Értelmezze a súly és súlytalanság fogalmát. Tudjon példát mondani a gravitációs gyorsulás mérési eljárásaira. (→1.4) Feladatokban tudja alkalmazni a homogén gravitációs mezőre vonatkozó összefüggéseket. Tudja értelmezni a kozmikus sebességeket.

Ismerje a Kepler törvényei és Newton gravitációs tör-vénye közötti összefüggést. Ismerje a gravitációs állandó mérését. Problémamegoldásban tudja figyelembe venni a gravi-tációs gyorsulás tömeg- és távolságfüggését, térerős-ségjellegét.

41. oldal


Középszint Emelt szint 5.2 Csillagászat

Fényév Vizsgálati módszerek, eszközök (→4.2) Naprendszer Nap (→4.4) Hold Üstökösök, meteoritok A csillagok (→4.4) A Tejútrendszer, galaxisok Az Ősrobbanás elmélete A táguló Univerzum

Ismerje a fényév távolságegységet. Legyen ismerete az űrkutatás alapvető vizsgálati módszereiről és eszközeiről. Legyen fogalma a Naprendszer méretéről, ismerje a bolygókat, a fő típusok jellegzetességeit, mozgásukat.Ismerje a Nap szerkezetének főbb részeit, anyagi összetételét, legfontosabb adatait. Tudja jellemezni a Hold felszínét, anyagát, ismerje legfontosabb adatait. Ismerje a holdfázisokat, a nap- és holdfogyatkozásokat. Határozza meg a csillag fogalmát, tudjon megnevezni néhány csillagot. Jellemezze a csillagok Naphoz vi-szonyított méretét, tömegét. Ismerje a Tejútrendszer szerkezetét, méreteit, tudja, hogy a Tejútrendszer is egy galaxis. Ismerje a Tejút-rendszeren belül a Naprendszer elhelyezkedését. Legyen tájékozott a galaxisok hozzávetőleges számát és távolságát illetően, legyen ismerete az Univerzum méreteiről. Ismerje az Ősrobbanás-elmélet lényegét, az ebből adódó következtetéseket a Világegyetem korára és kiinduló állapotára vonatkozóan.

42. oldal

6. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek

A fejezethez kapcsolódó kérdések, feladatok az előző fejezetek témaköreiben jelennek meg.


Középszint Emelt szint 6.1 A fizikatörténet fontosabb sze-

mélyiségei Arkhimédész, Kopernikusz, Kepler, Galilei, Newton, Huygens, Watt, Ohm, Joule, Ampère, Faraday, Jedlik Ányos, Maxwell, Hertz, Eötvös Loránd, J. J. Thomson, Rutherford, Curie-család, Planck, Heisenberg, Bohr, Einstein, Szilárd Leó, Teller Ede, Wigner Jenő, Gábor Dénes.

Tudja, hogy a felsorolt tudósok mikor (fél évszázad pontossággal) és hol éltek, tudja, melyek voltak leg-fontosabb, a tanultakhoz köthető eredményeik.

43. oldal


Középszint Emelt szint 6.2 Felfedezések, találmányok,

elméletek Geo- és heliocentrikus világkép „Égi és földi mechanika

egyesítése” Távcső, mikroszkóp, vetítő A fény természetének problé-

mája Gőzgép és alkalmazásai Dinamó, generátor,

elektromotor Az elektromágnesség egységes

elmélete Belsőégésű motorok Az elektron felfedezésének

története Radioaktivitás, az atomenergia

alkalmazása Röntgensugárzás Speciális relativitáselmélet Kvantummechanika Az űrhajózás történetének

legfontosabb eredményei Félvezetők Lézer

Tudja a felsoroltak keletkezésének idejét fél évszázad pontossággal, a 20. századtól évtized pontossággal. Tudja a felsoroltak hatását, jelentőségét egy-két érvvel alátámasztani, az elméletek lényegét néhány mondat-ban összefoglalni. Tudja a felsoroltakat a megfelelő nevekkel összekapcsolni. Legyen tisztában a geo- és heliocentrikus világkép szerepével a középkori gondolkodásban. Tudja, mi-lyen szerepe volt a kísérlet és a mérés mint megisme-rési módszer megjelenésének az újkori fizika kialaku-lásában. Tudja példákkal alátámasztani a newtoni fi-zika hatását a kor tudományos és filozófiai gondolko-dására. Ismerje az optikai eszközök hatását az egyéb tudományok fejlődésében. Tudja érzékeltetni néhány konkrét következmény felsorolásával az újabb és újabb energiatermelő, -átalakító technikák hatását az adott kor gazdasági és társadalmi folyamataira (gőz-gépek, az elektromos energia és szállíthatósága, atom-energia). Tudja felsorolni a klasszikus fizika és a kvantummechanika alapvető szemléletmódbeli eltéré-seit. Legyen tisztában a nukleáris fegyverek jelenlété-nek hatásával világunkban. Tudja alátámasztani a mo-dern híradástechnikai, távközlési, számítástechnikai eszközöknek a mindennapi életre is gyakorolt hatását.

Ismerje Maxwell és Hertz munkásságának lényegét, jelentőségét. Tudja felsorolni a tanultak alapján a klasszikus fizika és a relativitáselmélet alapvető szemléletmódbeli eltéréseit.

44. oldal

45. oldal

II. A VIZSGA LEÍRÁSA

KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA Írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsgán a jelölteknek egy központi feladatsort kell megoldaniuk. A vizsga idő-tartama 120 perc. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja. Használható segédeszközök: függvénytáblázat, zsebszámológép. A feladatok tartalmi szerkezete, típusai

A feladatsor egy 20 kérdésből álló feleletválasztós kérdéssort és négy nyíltvégű kérdést tartalmaz. Az utóbbiak közül a vizsgázónak hármat kell megoldania.

A feleletválasztós kérdéssor a követelményrendszer első öt nagy fejezetéből egyenlő arányban tartalmaz feladatokat. Minden kérdéshez három vagy négy válasz adott, amelyek közül pontosan egy helyes. Bár ezek a feladatok formailag azonos szerkezetűek, a megoldásukhoz szükséges képességek, kompetenciák tekintetében nagyon különbözőek lehetnek. A középszintű feladatsorban nagyrészt olyan kérdések szerepelnek, amelyek a legalapvetőbb tanult törvényszerűségek közvetlen alkalmazását jelentik lehetőleg a mindennapi életben is tapasztal-ható jelenségekre. Ezek egyszerű számítást is igényelhetnek. Másrészt olyan jelenségekre, össze-függésekre irányulnak, amelyek mélyebb értelmezésére, problémamegoldásban történő alkalmazására középszinten nincs mód, de a vizsgázónak legalább a felismerés szintjén rendel-keznie kell ismeretekkel.

A nyíltvégű kérdések numerikus eljárások alkalmazását vagy rövid szöveges kifejtést egyaránt igényelhetnek. Ezek lehetnek pl. „hagyományos” számításos feladatok, jelenség- vagy kísérletelemzések, -értelmezések, gyakorlati alkalmazásokkal kapcsolatos egyszerű probléma-megoldások. A kifejezetten jelenségértelmezés vagy kísérletelemzés jellegű feladatok esetében a vizsgázó két feladat közül választhat. A négy feladat a követelményrendszer négy különböző fejezetéhez kapcsolódik. Értékelés

A feleletválasztós kérdéssorra és a három megoldott feladatra 45-45 pont adható. Ez utóbbiak 10-20 pontosak lehetnek. A választható feladatpár tagjai azonos pontértékűek. A feleletválasztós kérdések legfeljebb 4 pontosak lehetnek. A javítás központi útmutató alapján történik. A megadott részpontszámok nem bonthatók, hacsak az útmutató ettől eltérő utasítást nem tartalmaz.

Ha a vizsgázó az elvárt indoklást vagy leírást nem kerek, egész mondatokban fejti ki, de az helyes és egyértelmű, a pontszám akkor is megadható. Ha a következtetés logikáját nem sérti, akkor a lépések más sorrendben, illetve összevonva is elfogadhatók. Szóbeli vizsga

A középszintű szóbeli vizsga tételeit, illetve tételsorát a vizsgáztató tanár állítja össze. A vizsgázó által használható eszközök: a rendelkezésére bocsátott kísérleti eszközök, függvény-táblázat, zsebszámológép.

46. oldal

A vizsgázó a felkészülési időben vázlatot készít a kifejtendő részhez, illetve elvégzi a kísérletet vagy mérést és a hozzá kapcsolódó értékelést a rendelkezésére bocsátott eszközökkel. Feleléskor a kifejtés sorrendjét a vizsgázó választhatja meg. A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. A kísérletet vagy mérést nem kell újra elvégeznie, elég, ha elmondja, mit csinált, illetve bemutatja a rögzített eredményeket (táblázat, grafikon stb.). Közbekérdezni csak akkor lehet, ha nyilvánvaló, hogy elakadt vagy teljesen helytelen úton indult el. A felelet végén kiegészítő kérdéseket lehet feltenni, amennyiben a vizsgázó lényeges kérdésekre nem tért ki és a felelési időbe még belefér. Tartalmi szerkezet A tételsornak legalább 20 tételt kell tartalmaznia. Tartalmi arányai a következők: A követelményrendszer 1. fejezetéből (Mechanika): 25% 2. fejezetéből (Hőtan): 20% 3. fejezetéből (Elektromágnesség): 25% 4. fejezetéből (Atomfizika, magfizika): 20% 5. fejezetéből (Gravitáció, csillagászat): 10%

Ezek az arányok csak hozzávetőlegesek, hiszen lehetnek olyan tételek, amelyek több feje-zethez is kapcsolódnak. Az azonos fejezethez kötődő tételek különböző témaköröket tartalmaz-zanak. Témakörön a követelményrendszer két számjeggyel jelölt részei értendők (pl. 4.1).

A tételek legalább kétharmadának tartalmaznia kell ténylegesen kivitelezendő mérést vagy kísérletet. A tételek jellemzői, összeállításuk

A tétel tartalmazzon egy megadott szempontok szerint kifejtendő elméleti részt, egy ehhez kapcsolódó, lehetőség szerint elvégzendő kísérletet vagy mérést, illetve ennek jellegétől függően egy ehhez kapcsolódó egyszerű számítást. A tétel kifejtéséhez hozzátartozik a fizikatörténeti vonatkozások ismertetése is, erre a tétel szövegének utalnia kell. A tételt lehetőleg úgy kell megfogalmazni, hogy a vizsgázónak lehetősége legyen több altéma közül választani. Ha a téma nem teszi lehetővé ténylegesen elvégezhető kísérlet vagy mérés beiktatását, akkor is feladatul kell adni egy kísérlet vagy mérési eljárás ismertetését vagy értékelését valamilyen forrás segítségével (grafikon, táblázat, sematikus rajz, videofelvétel, számítógépes szimuláció stb.).

Értékelés

A felelet 60 ponttal értékelhető. Ebből 55 pont a tartalmi rész. A felelet felépítésére és a kifejtés önállóságára 5 pont adható az alábbi szempontok szerint:

• a felelet mennyire alkot összefüggő, logikus egészet; • nem tartalmaz-e a témától idegen részeket; • mennyire önálló a tétel kifejtése (azaz szükség van-e és milyen mértékben, mennyire

lényeges részeknél segítő, illetve kiegészítő kérdésekre) A tétel összeállításakor röviden rögzíteni kell a felelet várt tartalmát és ennek pontozását

legalább 6-7 pont részletezettséggel. Ezek az egységek a felelet színvonalától függően bonthatók. A felelet minősítése ennek az előre meghatározott értékelési útmutatónak az alapján történik.

47. oldal

EMELT SZINTŰ VIZSGA Írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsgán a jelölteknek egy központi feladatsort kell megoldaniuk. A vizsga idő-tartama 240 perc. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja. Használható segédeszközök: függvénytáblázat, zsebszámológép. A feladatok tartalmi szerkezete, típusai

A feladatlap három részből áll.

I. Feleletválasztós kérdéssor

A kérdéssor 20 kérdést tartalmaz 4-4 válaszlehetőséggel, amelyek közül pontosan egy helyes.

Tartalmi arányai a következők:

A követelményrendszer 1. fejezetéből (Mechanika): 25% 2. fejezetéből (Hőtan): 20% 3. fejezetéből (Elektromágnesség): 25% 4. fejezetéből (Atomfizika, magfizika): 20% 5. fejezetéből (Gravitáció, csillagászat): 10%

Ezek az arányok csak hozzávetőlegesek, hiszen lehetnek olyan kérdések, amelyek több fejezethez is kapcsolódnak. Ezek a kérdések a követelményrendszerben leírt törvényszerűségek, összefüggések közvetlen alkalmazását jelentik a megismert jelenségekre, folyamatokra, illetve jelenségek, összefüggések felismerésére vagy értelmezésére irányulnak.

II. Számítást igénylő problémák megoldása

A feladatlap 4 ilyen, különböző nehézségű feladatot tartalmaz. A feladatok megoldása során a vizsgázónak értelmeznie kell a problémát, fel kell ismernie, milyen törvényszerűségek, összefüggések alkalmazása vezethet a megoldáshoz, használnia kell a fizika következtetési és megoldási módszereit, eljárásait.

III. Egy téma szöveges kifejtése megadott szempontok szerint

A vizsgázónak három megadott téma közül kell egyet választania és azt másfél-két oldal terjedelemben kifejtenie. A kifejtéshez szükség van egy-egy témakör áttekintésére, a hozzá tartozó ismeretek rendszerezésére, logikus elrendezésére.

Értékelés

A javítás központi útmutató alapján történik. A feladatsorra összesen 100 pont adható. Ez a következőképpen oszlik meg a három rész között:

I. rész: 20 pont - helyes válaszonként 1 pont. II. rész: 55 pont. Az egyes feladatok pontértéke 10-től 20-ig terjedhet a feladatokhoz

kiadott részletes javítási útmutató szerint. Ha a vizsgázó egy lépésben számolási hibát vét, de a további lépések a hiba nélkül egyébként helyesek lennének, akkor ezekre megadható a pontszám. Az értékelési útmutatóban nem szereplő, más helyes megoldás is elfogadható. Ha ez a megoldás

48. oldal

nem teljes, de egyébként célravezető lenne, az útmutatóban szereplő megoldáshoz képest arányosan értékelhető.

III. rész: 25 pont, amelyből 20 pont a tartalmi megoldásra, 5 pont a nyelvi megoldásra adható. A tartalmi megoldás értékelését a konkrét feladathoz kiadott részletes javítási útmutató szabja meg. A nyelvi megoldás értékelése az alábbi szempontok alapján történik: Nyelvhelyesség: 2 pont (bontható)

• a kifejtés szabatos, érthető, jól szerkesztett mondatokat tartalmaz; • a szakkifejezésekben, nevekben, jelölésekben nincsenek helyesírási hibák.

A szöveg egésze: 3 pont (bontható)

• a egész ismertetés szerves, egységes egészet alkot; • az egyes szövegrészek, résztémák összefüggenek egymással egy világos, követhető

gondolatmenet alapján.

Ha a vizsgázó a várt tényeket, összefüggéseket más sorrendben fejti ki, mint ahogy azok az útmutatóban szerepelnek, az előírt pontszámok akkor is megadhatók. Amennyiben a válasz a fél oldal terjedelmet nem haladja meg, a nyelvi megoldásra nem adható pont. Szóbeli vizsga

Az emelt szintű szóbeli vizsga központi tételsor alapján zajlik. A vizsgázó által használha-tó eszközök: a rendelkezésére bocsátott kísérleti eszközök, függvénytáblázat, zsebszámológép.

A vizsgázó a felkészülési időben elvégzi a kísérletet vagy mérést a rendelkezésére bocsátott eszközökkel és a megkívánt módon értékeli a kapott adatokat, illetve vázlatot készít a felelethez. Feleléskor a kifejtés sorrendjét a vizsgázó választhatja meg. A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. A kísérletet vagy mérést nem kell újra elvégeznie, elég, ha elmondja, mit csinált, és bemutatja a rögzített eredményeket. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha nyilvánvaló, hogy elakadt vagy teljesen helytelen úton indult el. A felelet végén, ha lényeges részek kimaradtak, és a felelet ideje engedi, ezekre vonatkozó kiegészítő kérdéseket lehet feltenni. Tartalmi szerkezet A tételsor legalább 20 tételből áll. Tartalmi arányai a következők: A követelményrendszer 1. fejezetéből (Mechanika): 25% 2. fejezetéből (Hőtan): 20% 3. fejezetéből (Elektromágnesség): 25% 4. fejezetéből (Atomfizika, magfizika): 20% 5. fejezetéből (Gravitáció, csillagászat): 10%

Ezek az arányok csak hozzávetőlegesek, hiszen lehetnek olyan tételek, amelyek több feje-zethez is kapcsolódnak. Az azonos fejezethez kötődő tételek különböző témaköröket tartalmaz-nak.

A tételek legalább kétharmada tartalmaz ténylegesen kivitelezendő mérést vagy kísérletet. A tételek jellemzői, összeállításuk

A tétel egy mérési vagy kísérleti feladatot tartalmaz. A követelményrendszerben meghatá-rozott eljárás esetén a feladathoz tartozik a mérés, kísérlet megtervezése is. A tétel szövege megszabja, hogy a vizsgázónak milyen módon kell rögzítenie a kapott eredményeket, azok alapján milyen további számításokat kell elvégeznie. A tétel kifejtéséhez hozzátartozik az elméleti háttér kifejtése, illetve – amennyiben a követelményrendszer lehetővé teszi – a kapcso-

49. oldal

lódó fizikatörténeti vonatkozások ismertetése is. A tétel szövegének erre utalnia kell. A tételben választási lehetőséget is fel lehet kínálni egy-egy altéma esetén. Ha a téma nem teszi lehetővé ténylegesen elvégezhető kísérlet vagy mérés beiktatását, akkor is feladatként szerepel egy kísérlet vagy mérési eljárás ismertetése vagy értékelése valamilyen forrás segítségével (grafikon, táblázat, sematikus rajz, videofelvétel, szimulációs program stb.). Értékelés

A felelet 50 ponttal értékelhető. Ebből 45 pont a tartalmi rész, a felelet felépítésére és a kifejtés önállóságára 5 pont adható az alábbi szempontok szerint:

• a felelet mennyire alkot összefüggő, logikus egészet; • nem tartalmaz-e a témától idegen részeket; • mennyire önálló a tétel kifejtése (azaz szükség van-e és milyen mértékben, mennyire

lényeges részeknél segítő, illetve kiegészítő kérdésekre) A tartalmi pontszámban körülbelül egyenlő arányt képvisel az elméleti rész, illetve a

kísérlet megtervezése, kivitelezése, a hozzá kapcsolódó értékelés vagy számítás elvégzése. A felelet minősítése központi értékelési útmutató alapján történik, amely röviden rögzíti a

felelet várt tartalmát és ennek pontozását 5-6 pont részletezettséggel. Ezek az egységek a felelet színvonalától függően bonthatók.

fizika - ziumi tanulmányok utolsó előtti évében a kerettanterv...

Documents