pécs, 2006. március 30. csizmár gábor

LENDÜLETBEN AZ ORSZÁG

A foglalkoztatáspolitika rövid- és középtávú céljai,

a foglalkoztatás bővítésének atipikus formái

A foglalkoztatás atipikus formái – a visegrádi országok tapasztalatai konferencia

Pécs, 2006. március 30.

Csizmár Gábor


A magyar munkaerőpiac néhány fontosabb jellemzője

• Nagy a mozgás (második szerkezetváltás), de nő a foglalkoztatottság, csökken az inaktivitás, jobb minőségű munkahelyek jönnek létre

• Idősek bennmaradnak, fiatalok kapu előtt (munkaerő-kínálat 2006-ig bővül, utána csökken)

• Strukturális feszültségek (végzettségek, szakképzettségek, földrajzi elhelyezkedés) az oktatás és a gazdaság között

• Merev munkaerőpiac – kicsi a földrajzi, szakmai és foglalkoztatási mobilitás

• Munkaerőhiány egyes szakmákban és régiókban• Nagyok – kicsik, külföldiek – magyarok ellentétes gazdasági és

foglalkoztatási szerepe• Bejelentés nélküli munkavégzés nagyarányú


A foglalkoztatottak számának alakulása (KSH)

3 916,4

3 840,0

3 904,8

2001 2002 2003 2004 2005


A 15-64 éves népesség gazdasági aktivitása,%(éves átlag)

Foglalkoz-

tatási ráta

Munkanél-

küliségi ráta

Aktivitási ráta

Inaktivitási ráta

2002 56,2 5,8 59,7 40,3

2003 57,0 5,9 60,6 39,4

2004 56,8 6,1 60,5 39,5

2005 56,9 7,2 61,4 38,6


A foglalkoztatási ráták az EU-ban és Magyarországon

Foglalkoztatási ráta,%

EU-15

(2004)

EU-25

(2004)

Magyarország

(2005)

Összesen

15-64 éves népesség

64,7 63,3 56,9

Nők 56,8 55,7 51,0

Férfiak 72,7 70,9 63,1

15-24 évesek 40,0 36,8 21,8

55-64 évesek 42,5 41,0 33,0


Foglalkoztatási ráták az EU-ban 2005. II. negyedévFOGLALKOZTATÁSI RÁTA AZ EURÓPAI UNIÓ TAGORSZÁGAIBAN,% 2005. II. NEGYEDÉV

40,0

45,0

50,0

55,0

60,0

65,0

70,0

75,0

80,0

DK NL S UK SF CY A P IRL SL DK EE CZ F E LV LT B GR IRL SK H M PL EU-25


Munkanélküliségi ráták az EU-ban 2005. II. negyedévMUNKANÉLKÜLISÉGI RÁTÁK AZ EURÓ PAI UNIÓ TAGO RSZÁGAIBAN, % 2005. II. NEGYEDÉV

0,0

2,0

4,0

6,0

8,0

10,0

12,0

14,0

16,0

18,0

20,0

IRL UK NL DK A CY SL H IRL P CZ M B EE F LT S LV E SF GR DK SK PL EU-25


Aktivitási ráták az EU-ban 2005. II. negyedévAKTIVITÁSI RÁTÁK AZ EURÓPAI UNIÓ TAGORSZÁGAIBAN, % 2005. II. NEGYEDÉV

40,0

45,0

50,0

55,0

60,0

65,0

70,0

75,0

80,0

85,0

S DK NL SF UK DK P CY A EE CZ SL IRL E LV F SK LT GR B PL IRL H M EU-25


A magyar munkaerőpiac legfőbb jellemzője

A munkaerő-piaci helyzet legfontosabb jellemzője az alacsony munkaerő-piaci részvétel:

• Az alacsony foglalkoztatási szint viszonylag alacsony munkanélküliséggel párosul

• Magas a munkaerőpiactól tartósan távolmaradók aránya - alacsony az álláskeresési aktivitás


A 15-64 éves inaktív népesség összetétele

Tanul 30 %

Nyugdíjas 41 %

Gyermekeit gondozza 10 %

Egyéb 19 %

Összes inaktív 100,0 %


KÖZÉPFOK, FELSŐOKTATÁS

123.427

186.508

225.356

121.680

130.541

239.793

168.445

203.379

76.601

50 000

100 000

150 000

200 000

250 000

Szakközépiskola

SzakiskolaGimnázium

Felsőoktatás


Foglalkoztatási (Fr) és munkanélküliségi (MNr) ráta iskolázottsági szintenként (2003)

Felső Közép Alap

fokú végzettségűek %-ában

Fr MNr Fr MNr Fr MNr

Magyar-ország

82,4 1,4 66,6 5,4 28,4 12,4

EU-2582,5 4,9 68,4 9,4 46,6 12,2


A munkaerőpiac területi különbségei

Gazdasági aktivitás és munkanélküliség régiónként a 15-64 éves népesség körében, 2004

0,0

10,0

20,0

30,0

40,0

50,0

60,0

70,0

Közép-Magyarország

Közép-Dunántúl

Nyugat-Dunántúl

Dél-Dunántúl Észak-Magyarország

Észak-Alföld Dél-Alföld

%

0,0

2,0

4,0

6,0

8,0

10,0

12,0%

foglalkoztatási ráta inaktivitási ráta munkanélküliségi ráta


Az EU foglalkoztatási iránymutatásai

3 prioritás – 8 iránymutatás

- A munkaerő-piaci részvétel növelése és a szociális védelmi rendszerek modernizálása.

- A munkavállalók és a vállalkozások alkalmazkodóképességének növelése, a munkaerőpiacok rugalmasságának javítása.

- Hatékonyabb humánerőforrás-fejlesztés, jobb minőségű oktatás és képzés révén.


A magyar foglalkoztatáspolitika céljai

• Több munkahely – a foglalkoztatás bővítése (Cél a teljes foglalkoztatás – kb. 70 %-os foglalkoztatási ráta a 15-64 éves korosztályban)

• Jobb munkahelyek

• A munkavállalás mindenki számára legyen elérhető

az aktivitás területi különbségeinek csökkentése szakképzettek számának gyarapítása


A magyar foglalkoztatáspolitikai fő célja az aktivitás és a foglalkoztatás növelése

Két fő pillérre épülő lisszaboni akcióprogram:• A munka legyen vonzó lehetőség

Érje meg dolgozni és aktívan állást keresni;

A munka legyen „választhatóbb” mint a szociális ellátások

• A munka legyen tényleges lehetőség Az álláskeresők kapjanak személyre szabott

lehetőséget

A munkáltatóknak érje meg legálisan foglalkoztatni a leghátrányosabb helyzetűeket is


EU-s és nemzeti adatok és célkitűzések

EU átlag Uniós

célkitűzések Magyar-ország

Nemzeti célkitűzések

Tény (2004)

2005 2010 Foglalkoztatási ráta

EU25 EU25 EU25

Tény (2004)

2006 2010

Összesen 63,3 67 70 56,8 59 63

Nők 55,7 57 60 50,7 53 57

Férfiak 70,9 - - 63,1 64 69

55+ 41,0 - 50 31,0 33 37


A kormányzati foglalkoztatáspolitika eszközei• Gazdaság-fejlesztés (modern ipar, szolgáltató központok,

idegenforgalom), beruházás-ösztönzés, vállalkozás-ösztönzés, infrastruktúra-fejlesztés (út, vasút, informatika)

• A foglalkoztatás költségeinek célzott csökkentése (bérfelzárkóztatás mellett) – SZJA, TA, eho, járulékkedvezmények, stb.

• Atipikus foglalkoztatási formák elterjesztése• A humán erőforrás fejlesztése: képzés és gazdaság

kapcsolatának erősítése, a felnőttképzési kapacitások bővítése• Meglévő források hatékonyabb, esélykiegyenlítő, aktivitást

segítő felhasználása• Szabályozás (Mt., Flt., Met.)• Intézményrendszer (ÁFSZ) modernizációja, munkaerő-piaci

folyamatok helyi, térségi, regionális, országos és európai menedzselése (prognózis, fizikai és elektronikus elérhetőség, foglalkoztatási együttműködések, civilek, stb.)


Az atipikus foglalkoztatási formák megjelenése Magyarországon

A társadalmi, gazdasági átalakulás hatására hazánkban is sokszínűbbé vált a munkapiac:

– megszűnt az állami és a szövetkezeti szektor korábban csaknem kizárólagos munkáltatói szerepe

– jelentősen gyarapodott a kis létszámmal működő szervezetek száma, amelyeknél élénkebb a munkaerő mozgás és a foglalkoztatás rugalmasabb formáinak terjedése

– bővült a szolgáltatási szektor


Jelenleg még alacsony és csak lassan növekszik az atipikus foglalkoztatási formákban

foglalkoztatottak száma

Az atipikus foglalkoztatási formák terjedését akadályozó tényezők:

• A jogi szabályozás a változásokat lassan és csak kis részben követte,

• A részmunkaidős foglalkoztatásban elérhető alacsony keresetek,

• Viszonylag magas adók és bérjárulékok – egyösszegű egészségügyi hozzájárulás


Az államháztartás összes adó és járulékbevétele a GDP %-ában

39,1 39,239,5 39,3

39,038,6

38,338,0

37,5

36,135,5

35,134,8

1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010

Csökkenő bérterhekCsökkenő bérterhek


Atipikus foglalkoztatási formák(Magyarországon a foglalkoztatottak 19%-a)

• Alkalmi munkavállalás („Kék munka”)• Távmunka• Részmunkaidős foglalkoztatás• Munkaerő-kölcsönzés• Határozott idejű (szerződéses) foglalkoztatás• Osztott, vagy egyenlőtlen munkaidejű foglalkoztatás• Tranzit foglalkoztatás• Önfoglalkoztatás • Kollektív önfoglalkoztatás (MRP, szövetkezet)• Pályakezdők ösztöndíjas foglalkoztatása• Szociális gazdaság• A nonprofit szektor sajátos foglalkoztatási formái


A szezonális és alkalmi munka (1)

Az Alkalmi Munkavállalói Könyv bevezetése 1997-ben azt célozta, hogy a rövidebb időtartamú, alkalomszerű munkákat (évi 90/120 nap, havi 15 nap) munkaviszonyként elismerve jogosultságot teremtsen a munka nélkül lévőknek a társadalombiztosítási és a munkanélküli ellátásra. A közterhek fedezetét a munkáltatók kedvezményezett összegű bélyeg beragasztásával róhatják le.

Az alkalmi munkavállalás első négyéves tapasztalata: a kiváltott AM könyvek száma az első években folyamatosan emelkedett, de mindvégig alacsony maradt (1998-tól 2001-ig 18 ezer és 32 ezer között volt).



A 2002. év szeptemberi törvénymódosítás több mint 50%-kal csökkentette az AM könyvvel történő munkavállalás közterheit, melynek eredményeképpen a legális alkalmi foglalkoztatás ugrásszerű növekedésnek indult.

A kiváltott és felhasznált AM könyvek 1999. évhez viszonyítva 2004. évre 7-8-szorosára növekedtek, míg a ledolgozott napok száma közel 12-szerese (1,1 millió nap) az 1999. évinek.



2005. augusztus 1-től

– „Kék munka” bevezetése a háztartási és a ház körüli munkavégzés „láthatóvá” tételére, illetve a kiemelkedően közhasznú szervezeteknél (évi 200 nap)

– Rugalmasabbá vált az alkalmi munkavállalás a mezőgazdaságban is (havi korlát feloldva)

– Mezőgazdasági szezonális foglalkoztatás keretében lehetővé vált a harmadik országbeli munkavállalók alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatása is 60 napra

A kiváltott AM könyvek száma 2005. végére közel 270 ezerre növekedett, amely az előző évhez képest 205 %-os növekedést eredményezett.


Az év során kiváltott alkalmi munkavállalói könyvek száma

32 150 39 166

80 724

131 320

268 674

2001 2002 2003 2004 2005


Távmunka(EU: 11-13%, Magyarország: 2%)

• A távmunka elterjesztését 2002-től pályázati programok támogatják, elsősorban a megváltozott munkaképességű emberek, a 45 éven felüliek, a gyermeküket egyedül nevelők és a hátrányos helyzetű településen élők foglalkoztatásának elősegítése érdekében. (közel 4000 új munkahely született)

• Megalakult és működik a Távmunka Tanács. • Az Országgyűlés 2004-ben elfogadta a távmunkáról szóló - az európai

szociális partnerek 2002. évi keret-megállapodásának megfelelő - új munkajogi szabályokat, ehhez kapcsolódnak az adózási költség-elszámolási szabályok is

• Az Internet-használat térnyerése: a szélessávú összeköttetésben a vállalati és egyéni felhasználók aránya 2003-ban 235%-kal nőtt 2002-höz képest.

Ma már a foglalkoztatottak 2%-a (közel 80 ezer fő) távmunkás.


A részmunkaidő (1)(EU: 18% – Magyarország: 5%)

1. A részmunkaidős foglalkoztatáshoz kapcsolódó munkáltatói és munkavállalói ellenérdekeltség csökkentése érdekében:

– A tételes egészségügyi hozzájárulás megfizetése alól mentesítették azt a munkáltatót aki GYES, vagy GYET igénybevétele mellett részmunkaidőben foglalkoztatja alkalmazottját, illetve 50 év feletti tartósan munkanélkülit alkalmaz,

– A tételes egészségügyi hozzájárulás a részmunkaidővel arányosan csökkent,

– A tételes egészségügyi hozzájárulás összege 3450 Ft-ról 1950 Ft-ra csökkent, és 2006. november 1.-től teljes egészében megszűnik,

– A nyugdíj-jogosultság elbírálásakor a részmunkaidős foglalkoztatás esetén nem csökken arányosan a szolgálati idő.


A részmunkaidő (2)

2. 2003. októberétől támogatás nyújtható annak a munkáltatónak, aki részmunkaidőben történő foglalkoztatását vállalja olyan személynek, aki regisztrált álláskereső, vagy a saját háztartásában gyermeket nevel, vagy a szociális törvény alapján ápolási díjban részesül.

3. Prémium Évek program a közszférában (nyugdíj előtt 5 évvel, 70%-os bérrrel, heti 12 órás munkaidővel), illetve a versenyszférában a részmunkaidős foglalkoztatást ösztönzi.

4. Közszférában 2006. január 1-től munkakörmegosztás.

2005-ben a foglalkoztatottak 5%-a dolgozott Magyarországon részmunkaidőben, ebből a nők aránya 66%.


A munkaerő-kölcsönzés

• 2001. július 1-jei után számos cég alakult munkaerő-kölcsönzésre. • Több törvény módosításával mára lehetővé vált a hátrányos helyzetű

munkanélküliek munkaerő-kölcsönzés keretében történő foglalkoztatásának támogatása.

• 2004 végén:505 munkaerő-kölcsönző cég működött (csaknem 50 %-kal több,

mint egy évvel korábban),1700 cégnek nyújtottak szolgáltatást,53 ezer dolgozót foglalkoztattak (60 %-ukat határozatlan időre

szóló szerződéssel)• 2005. február 1-jétől bevezettük a közhasznú társaságok - non-profit

működési keretek közötti - munkaerő-kölcsönzési tevékenységének támogatását

• 2006. január 1.-től a feltételek újrarendezése történt meg (vissza-kölcsönzés tilalma, szabályosság garanciái, időbeni behatárolás).


A határozott idejű munkaszerződés

A gazdasági változásokkal, s nem utolsó sorban a munkaerő drágulásával a munkáltatók rákényszerültek a takarékos munkaerő-felhasználásra, növekedett a határozott időre kötött munkaszerződések száma.

A törvényi szabályozás elősegítette, hogy• a diszkrimináció tilalmával javuljon a határozott időre alkalmazott

munkavállalók helyzete,• illetve megakadályozzák az egymást követő határozott ideig tartó

munkaszerződések alkalmazásából származó visszaéléseket.

2005-ben 235 ezer fő – a foglalkoztatottak 6%-a - dolgozott határozott idejű munkaszerződéssel, ebből a nők aránya 44%.


Köszönöm figyelmüket!

További információk:

http://www.fmm.gov.hue-mail: [email protected]

pécs, 2006. március 30. csizmár gábor

Documents