pedagógiai program · web view(nyelvvizsga-előkészítés, színjátszó klub, játékos nyelvi...

Pedagógiai Program Csány-Szendrey ÁMK Keszthely

2013.

Bevezetés:

Pedagógiai programunk: a 2004/2005-ös tanévben - az 1. osztályban felmenő rendszerben - életbe lépett valamint a 2008-ban és 2010-ben módosított Pedagógiai Program átdolgozása

A program újabb felülvizsgálata az alábbiak következtében vált szükségessé : a 20/2012.(VIII-31.) EMMI rendelete a Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény

Iskolákban folyamatosan követnünk kell a törvényi változásokat.A Köznevelési Törvény, így iskolánk kiemelt célja, hogy a köznevelési rendszeren belül segítse elő a gyermekek harmonikus lelki, testi és értelmi fejlődését, készségeik, képességeik,ismereteik, jártasságaik, érzelmi és akarati tulajdonságaik, alapműveltségük életkori sajátosságaiknak megfelelő, tudatos fejlesztése révén. Ezáltal erkölcsös, önálló életvitelre és céljaik elérésére, a magánérdeket a köz érdekeivel összeegyeztetni képes embereket, felelős állampolgárokat neveljen. Intézményünk kiemelt célja a nevelés-oktatás eszközeivel a társadalmi leszakadás megakadályozása és a tehetséggondozás.

El kell fogadnunk azt is, hogy az iskola szolgáltató intézmény. Az oktatás piacosodik, gazdasági versenytényezővé válik. A piaci igények versenyképes tudást követelnek. Elvárják az iskolától, hogy a gyerekekben társadalmilag hasznos képességeket alakítson ki:

konstruktív életvezetésre való igényt, folyamatos tanulásra és önfejlesztésre való igényt, a tolerancia képességét, kommunikációs és együttműködési képességeket, idegen nyelvi kommunikáció képességét, kezdeményező és vállalkozói képességet.

Az iskolának alkalmazkodnia kell ezekhez az igényekhez, folyamatos megújulásra készen. Ehhez állandóan figyelni és értékelni kell az iskola legfontosabb partnereinek (szülők, tanulók, fenntartó) igényeit és elvárásait.

A Csány-Szendrey ÁMK eddig kialakított és további fejlesztésre váró hagyományaira építve, széles tevékenységkínálattal, a gyerekek sokoldalú fejlesztésével és a fenntarthatóság pedagógiájának felhasználásával törekszik a kor kihívásainak megfelelni.

2013-03-25. Dósa Zsolt

1


Alapelveink:

- Tanulóink érezzék jól magukat iskolánkban, fedezzék fel önmagukat és környezetük értékeit. Tudjanak különbséget tenni a pozitív és negatív hatások között.- Váljanak művelt emberré, szabad és gazdag személyiséggé, felelős polgárrá és boldogságra képes egyénné.- Iskolánkból kikerülve tudjanak érvényesülni és beilleszkedni társadalmunkba. Szerezzék meg a továbbtanuláshoz szükséges ismereteket, eszköztudást.- Készítsük fel diákjainkat arra, hogy képesek legyenek helytállni Magyarországon, Európában és a globalizálódó világban.- Tanulóink ismerjék meg szűkebb és tágabb környezetüket, védjék a természet értékeit.- Ismerkedjenek más népek kultúrájával, szokásaival. Igényük legyen idegen nyelvek

elsajátítására. Törekedjenek az előítélet-mentességre.

- Szerezzék meg a szükséges ismereteket és gyakorlati tapasztalatokat az egészséges

életvitelhez.

- Iskolánk magas színvonalú ismeretközléssel emelje tanulóink tárgyi tudását,

problémamegoldó képességét, kreativitását.

Küldetésnyilatkozat

Olyan iskolát szeretnénk:

ahová a gyerekek szívesen járnak, mert megértő, motiváló és szerető légkör veszi körül őket,

ahol a természetes gyermeki kíváncsiságot megőrizve, az életkori sajátosságaiknak megfelelő módszerekkel tanulhatnak a diákok,

ahol a széleskörű tevékenységkínálat segítségével a gyerekek képességei sokoldalúan fejlődhetnek, és a tanulás motivációs alapja a sikerélmény,

ahová mindezekért a szülők szívesen hozzák gyermekeiket, ahol a tantestület minden tagja fontosnak érzi magát, megtalálja azt a

tevékenységet, amelyhez a legjobban ért és alkotói szabadsága kibontakozhat, amelyik rugalmasan képes alkalmazkodni a társadalmi elvárásokhoz, a

tanulók, a szülők és a fenntartó igényeihez.

A társadalom elvárása iskolánktól

„ Szülötte vagy tán gyáva kornak,Lelkedben eszmék gyulva forrnakS nincs tárgy, kiöntened?Tettekre híni fel a vásottIdők fiát szent hivatásod,Munkára költened!” Arany János

Tanulóink elvárása iskolánktól

„Amit az iskolának el kell végeznie,elsősorban az,hogy megtanítson nekünk, hogyan kell tanulni,hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat,hogy megtanítson bennünket a jól végzett

2


munka öröméreés az alkotás izgalmára,hogy megtanítson arra,hogy szeressük azt, amit csinálunk,és hogy segítsen megtalálni azt,amit szeretnénk csinálni.”

(Szentgyörgyi Albert)

A tantestület elvárása önmagától

„Ha mindig ugyanazt csinálod,mint eddig,akkor annyit is érsz el, mint eddig,de ha valami újat, mástizgalmasat szeretnél, gondoljarra, mi állhat még előtted!”

(Ismeretlen szerző)

3


Iskolánk története

A Csány-Szendrey ÁMK két iskola , a Csány-Szendrey Belvárosi Általános Iskola és a Csokonai ÁMK utódintézménye. A két oktatási intézmény Keszthely Város Képviselőtestülete 2007. július 24-i határozatát követően egyesült, Csány-Szendrey ÁMK néven. Időszerű alapító okirata 2008. 01.31-én került kiadásra. Az új intézmény tulajdonképpen három iskola hagyományait, munkaformáit megőrizve végzi nevelő-oktató munkáját:

Szendrey Júlia Általános iskola /alapítva 1882-ben/ Csány László Általános Iskola /alapítva 1929-ben/ Csokonai ÁMK/ alapítva 1985/

A Képviselőtestület határozatát követően a Székhelyiskola és a tagintézmény jó együttműködéssel alakítja munkaformáit, megőrizve és továbbfejlesztve a két telephely hagyományait.A nevelő-oktató munkában a nevelőtestület tehetsége, tenni akarása mutatkozik meg.

Iskolánk legfontosabb jellemzői, adottságai: Iskolánk Keszthely nyugati oldalán helyezkedik el.

Ez meghatározza az iskolába járó tanulók összetételét. A városban lakó gyerekek

Választható idegen nyelvünk az angol és a német , melyeket az iskolaotthon

keretein belül 1. és 2. évfolyamokon játékos formában, majd 3. évfolyamtól tanítjuk,

emelkedő óraszámban, csoportbontással. A fenntartó engedélyével a 2009/10-es

tanévtől megkezdődött az emelt szintű idegen nyelv oktatás felmenő rendszerben

német és angol nyelvből.

Alsó tagozatunk nagy hagyományokkal rendelkező iskolaotthonos formában

működik, ami a szülők részéről nagyon keresett. Felső tagozaton tanulószobai ellátás

vehető igénybe. Valamennyi tanulónk számára igény szerint biztosítjuk az étkezést.

Az iskola tanulmányi átlaga kimagaslóan jó. Diákjainknak szinte 100 %-a

továbbtanul gimnáziumban vagy szakközépiskolában. Felzárkóztató munkának

köszönhetően hosszú évek óta alacsony az osztályismétlő gyermekek száma.

Kiemelt szerepet kap az idegen nyelvtanulás, a számítástechnika, a sport,ének-

zene oktatása és a művészeti nevelés keretein belül a modern tánc oktatás (dráma,

néptánc, média). Ezeket a tantárgyakat csoportbontással oktatjuk.

Az iskolába érkező tanulási vagy magatartási gondokkal küzdő gyermekeink száma

sajnálatosan évről-évre nő. A két telephelyen 20 körüli létszámú SNI-s gyermek és

közel 50 fő MTB nehézséggel küzdő gyermekkel foglalkoznak folyamatosan iskolánk

fejlesztő pedagógusai. A létszám növekedése óta igényeljük a Zöldmező Utcai

Általános Iskola pedagógusainak részvételét a felzárkóztatásban, óraadóként.

4


Iskolánk egyik épületegyüttese műemlék jellegű, a másik modern. Sajátos

környezetük a gyerekek számára nevelő értékű.

Nagy udvarunk, sportpályánk, tornatermünk biztosítja a gyerekek számára a

szabad mozgást.

ÖKO iskola címre sikerrel pályáztunk, a környezettudatos nevelés

mindennapjaink része.

Iskolánkat a Reményhez és a Gyermekekért Alapítványok támogatják, anyagilag

is hozzájárulva a nevelő-oktató munka színvonalának emeléséhez, tevékenységeink

bővítéséhez illetve a tárgyi feltételeink javításához.

Az Általános Művelődési Központ

Intézményünk megalakulása óta Általános Művelődési Központ.

Az ÁMK forma nagyszerűsége többek között, hogy a gyermekek korán közvetlen kapcsolatba

kerülhetnek a kultúra, a sport, a tudományok, stb. megjelenési formáival,

megnyilvánulásaival, megismerhetik, részesei lehetnek a különböző rendezvények

előkészítési, lebonyolítási feladatainak. Kezdetektől fogva fontosnak tarjuk az oktatást segítő,

kiegészítő programok szervezését. Rendhagyó órákkal, gyermekműsorokkal, szellemi- és

sportvetélkedőkkel, stb. erősítjük, egészítjük ki a tanulók tanórán megszerzett ismereteit.

Tájékoztatjuk diákjainkat a társintézmények rendezvényeiről, szervezzük részvételüket.

2013-ban Keszthely Város Önkormányzata testületi határozatban visszavonta a

közművelődési feladatok ellátását. A közművelődésben dolgozó 3 pedagógus a GESZ

állományába került.

A feladatkör visszavonása ellenére igyekszünk családoknak szóló programokkal a szülőket is

bevonni az intézmény életébe ( Olvasó-Maraton, Gyermeknap, Mikulás kupa, Karácsonyi

ünnepség, stb. )

A valamely művészeti ágban tehetséggel bíró gyermekeknek segítséget nyújtunk képességeik

kibontakoztatásához, saját szervezésű vagy más intézmények műsorain való fellépésekkel a

bemutatkozáshoz.

Lehetőséget biztosítunk gyermekeink képzőművészeti munkáinak bemutatására csakúgy, mint

helyi, környékbeli vagy akár távolabbi felnőtt alkotók munkáinak kiállítására is.

Helyet adunk különböző továbbképzéseknek, gyermek- és felnőtt tanfolyamoknak.

Sportcsarnokunkban a testnevelés órák után 17 óráig tartjuk a gyermekek nivó szintű

sportfoglalkozásait,az ISK sportfoglalkozásait.

5


Az Alapító okirat tartalmából:

A költségvetési szerv neve:

Csány-Szendrey Általános Művelődési Központ, /Székhelyiskola, Tagintézmény/

A tulajdonos és fenntartó:

Klebersberg Intézményfenntartó Központ Keszthelyi Tankerülete

8360 Keszthely, Deák F. u. 23.

A költségvetési szerv alapításának éve: 1985

A költségvetési szerv felügyeleti szerve:

Klebersberg Intézményfenntartó Központ Keszthelyi Tankerülete

A költségvetési szerv típusa:

Többcélú intézmény:

Általános Művelődési Központ

- Általános iskola

- Alapfokú Művészeti Iskola

- ÁMK keretein belül ellátandó Sport feladatok

OM azonosító száma:037491 Törzsszáma:435262

Az intézmény jogállása:

Közoktatási feladatok ellátására létesített intézmény.

Szakágazati besorolás és típus:

852010 Alapfokú oktatás

Évfolyamaink száma:

Általános iskola 8 évfolyam

Alapfokú művészeti iskola 12 évfolyam

Az önkormányzat által meghatározott feladatként ellátandó alaptevékenységek:

55232-3 Iskolai intézményi közétkeztetés

80121-4 Általános iskolai nappali rendszerű nevelés, oktatás

80131-3 Alapfokú művészet-oktatás

80511-3 Napközi otthoni, iskolaotthonos és tanulószobai foglalkozás ( szorgalmi időben)

92403-6 Diáksport

Támop

Iskolaelőkészítés

Középiskolai előképzés ( HÍD I.II. )

Az Alapító Okirat kiadásának dátuma: 2008.01.31.

6


A szervezeti átalakítás óta az intézmény új Alapító Okirattal nem rendelkezik.

Az iskola feladat-ellátási kötelezettsége elsősorban a fenntartó által meghatározott körzetben,

Keszthely város közigazgatási területén lakó vagy tartózkodó tanköteles gyermekek

nevelésére és oktatására terjed ki. Ezt meghaladóan üres férőhelyeivel a szabad

iskolaválasztás érvényesítését szolgálja

Referencia-intézmény: iskolánk 2011-ben elnyerte a referencia intézmény címet.

Feltételei és tartalma a pályázati dokumentációban található.

A Csány-Szendrey Általános Iskola és Művészeti Iskola mint referenciaintézmény

Az iskolánk nevelőtestülete több évtizedes munkája, gyakorlata következtében

alkalmassá vált arra, hogy jó gyakorlatait, módszertani munkáját mások számára

betekinthetővé, publikálhatóvá tegye.

Fontos célunk továbbá, hogy tárgyi feltételekben, a jó gyakorlatok közzétételében,

iskolánk elől járjon. Segítséget tudjon nyújtani a hatékony pedagógiai tevékenység iránt

érdeklődő, vagy tanítási munkában szakmai támogatást igénylőknek is.

Célunk a jó gyakorlatok / lásd Ped.Progr. 29. oldal!/ közkinccsé tétele és a TÁMOP

pályázatok előírásainak megfelelő rendben történő eljárás biztosítása, a szakmai team

munkájával.

A programban iskolánk pedagógusai a projekthez kapcsolódó továbbképzéseken túl,

szakmai gyakorlatuk során kialakított módszereket, eljárásokat teszik piacképessé. A

pedagógiai munka mellett, olyan eszközök kerülnek beszerzése, melyek a

referenciaintézményi szolgáltatás magas színvonalú ellátásához, bemutatásához

szükségesek.

Arra törekszünk, hogy pedagógiai kultúránk és eszközrendszerünk példaszerű legyen.

Több, kidolgozott jó gyakorlatot is felkínálunk más közoktatási intézménynek.

Ösztönözni kívánjuk a pedagógusok változatos, intézmények közötti együttműködését.

Így a Csány-Szendrey Általános Iskola pedagógusainak innovációs tapasztalatai

hasznosulnak a velünk kapcsolatba kerülő partner intézményekben is.

Célunk, hogy a referencia értékű működési és pedagógiai gyakorlattal rendelkező

iskolánk alkalmas legyen továbbra is nevelési-oktatási gyakorlatunk továbbadására,

elterjesztésére, megismertetésére. Ezzel kívánjuk segíteni más közoktatási intézmények

szakmai fejlesztő tevékenységét.

Az iskola célrendszerében fontos, hogy az alábbi tárgyi feltételek rendelkezésre álljanak:

- a szaktantermek befogadó képességének, felszereltségének biztosítása

7


- közösségéterek esztétikus, példa értékű kialakítása, megjelenési formájának

újítása

- workshop helyiségek folyamatos kialakítása az iskola tárgyi feltételeinek

függvényében

- a Klebersberg Intézményfenntartó Központ segítségével a szakmai-

módszertani tárgyi feltételek színvonalas biztosítása

A referenciaintézmény szakmai dokumentumai a Csány-Szendrey Általános Iskolában:

1. Belső eljárásrendben megfogalmaztuk az intézményi stratégiai és

szolgáltatási célokat, mely a TÁMOP 3.1.7. pályázat anyagában elérhető.

2. A jó gyakorlat átadás intézményi szabályai / az iskolai SZMSZ

mellékletében/

3. Hallgatók fogadásának szabályai /az iskolai SZMSZ mellékletében érhető el /

Az Intézményi Fejlesztési Tervben megjelölt továbbképzéseket a kollégák elvégezték,

munkájukban alkalmazzák és hasznosítják a tanultakat.

Iskolánk jó gyakorlatai az intézmény honlapján elérhetőek. A vendég iskolák

érdeklődését szívesen fogadjuk. A jó gyakorlatok megismerésére lehetőségük nyílik az

iskola honlapján. Természetesen személyes látogatások alkalmával egyéb módon is

betekinthetnek anyagainkba, CD-n hozzájuthatnak feladatsorainkhoz, hospitálással és

mentorálással segítjük az adaptációt.

Arra törekszünk, hogy iskolánk más intézmények számára is példaértékű, befogadó,

gyermekközpontú pedagógiai gyakorlattal rendelkező és azokat átadni képes

közoktatási intézmény legyen. Célunk, hogy referencia-intézményként a közoktatás

fejlesztésének minősített bázisává váljon.

Iskolánk személyi és tárgyi feltételei:

Személyi feltételek:

Tantestület

Iskolánk tantestülete szakmailag képzett, munkájuk iránt elkötelezett emberekből áll.

Igénylik a folyamatos továbbképzést. Szakos ellátottságunk teljes.

56 pedagógus álláshelyünk betöltött.

Tantestületünk fontos törekvése, hogy egységes pedagógiai értékeket közvetítő nevelői

közösséget alkosson.

8


Oktató-nevelő munkát segítők

Iskolánkban az oktató-nevelő munkát segítőknek nagy szerepe van abban, hogy évek óta

alacsony a bukások és évismétlések aránya. Az egyénre szabott fejlesztés abban segít, hogy a

tanulók az osztályközösségbe jobban beilleszkedjenek, sikeresebben teljesítsenek.

A fejlesztő pedagógiai munkát ellátó nevelők a két telephelyen közel 50 alsó és felső

tagozatos tanulóval foglalkoznak folyamatosan kiscsoportos keretben, felhasználva a

szenzomotoros integrációs terápiát a tanulási, magatartási zavarral küzdő gyermekek

fejlesztésében. A logopédiai terápia és a fejlesztés fontos összetevője ez a speciális

eszközökkel végzett mozgásfejlesztés.

Az SNI besorolású tanulókkal gyógypedagógus, pszicho-pedagógus foglalkozik, a felső-

tagozatosok problémáinak szakszerű kezelésében nyújt segítséget.

Munkájuk területei:

magatartási problémák kezelése: önkontroll, önszabályozási készség fejlesztése,új

értékrend kialakítása, „én” erősítése,

pszichés problémák kezelése: szorongások, gátlások oldása,

serdülőkori problémák kezelése,

önértékelési problémák rendezése.

tanácsadás szülőknek, pedagógusoknak konfliktusok kezelésében.

Munkatársaink szoros kapcsolatban állnak a szülőkkel és a városi nevelési és gyermekjóléti

intézményekkel, szükség esetén szakvizsgálatot kezdeményeznek a gyermek érdekében.

Könyvtáros kolléganőink barátságos környezetet alakítottak ki iskolánk könyvtáraiban.

Folyamatos versenyeket hirdetnek, amelyek a gyermekek olvasóvá nevelésében segítenek.

Könyvtáraink jól felszereltek, alkalmasak olvasásra, kölcsönzésre és kutatómunkára.

Technikai dolgozóink:Az iskolában folyó oktató-nevelő munkához a rendkívül fontos hátteret már csak 1 fő

technikai dolgozó biztosítja. Sokat tesz a zavartalan működés feltételeinek megteremtéséért.

A tárgyi feltételeink biztosítását,gondozását és mindennapjaink segítését a GESZ dolgozói

segítik.

2013. januártól gazdasági önállóságunk megszűnt, részben önálló intézmény lettünk.

9


A takarítást és karbantartást a GESZ állományába tartozó takarítók és egyéb szakemberek

látják el. A gyermekek étkeztetését az Asbóth SZKI konyhája biztosítja.

Tárgyi feltételek:

A Csány-Szendrey ÁMK két épületegyüttesből áll

Iskolánk székhelyintézményét a főépület és a FORFA épület alkotja.

Sajátos adottságunk, hogy a felső tagozatos osztályok külön épületben, a Forfában

helyezkednek el. Osztálytermeink általában tágasak, a jelenlegi maximális osztálylétszámokra

(30 fő) megfelelőek.

A Főépületben került elhelyezésre az alsó tagozat.

A Főépületben levő korszerű sportcsarnok, tanulóink valamennyi testnevelési

foglalkozásának, és városi, területi, megyei, országos sportrendezvények lebonyolításának

színtere.

Ebben az épületben kialakított helyiségben fogadja a gyerekeket az iskolai védőnő és

iskolaorvos.

Iskolánk tagintézményének három épület-együttese a Deák utcában található:

A Deák utcai „B” épület műemlék jellegű. Ebben az épületben alsós és felsős osztályok

tanítása-nevelése folyik.

A Deák utcai Köztes épületében működik a Klebersberg Intézményfenntartó Központ

Keszthelyi Tankerülete.

Sportudvarunk és játszóudvarunk sok mozgási lehetőséget biztosít. Az udvari játékokat

pályázat útján fejlesztettük. Fajátékai, gumiborítású játszó- és sportudvara közkedveltek a

gyerekek körében.

Az iskola taneszköz ellátása megfelelő.

Tárgyi feltételeink otthonos és egészséges környezetet biztosítanak tanulóink egész napos

foglalkoztatásához.

Helyiségeink:

Tantermeink száma:32

Szaktantermek: 2 könyvtár

3 számítástechnika terem

1 természettudományi előadó terem

2 technika terem

Kistermek:4 nyelvi terem

1sportcsarnok

10


1 tornaterem

1 tornaszoba

Nem tanterem típusú helyiség: 2fejlesztő, logopédusi szoba

Egyéb:igazgatói szoba 2

igazgatóhelyettesi szoba: 2

tanári szoba: 3

gazdasági iroda: 2

11


Iskolánk hagyományos rendezvényei és programjai:

Tanévnyitó- és tanévzáró és ballagási ünnepélyeket tartunk.Év végén a 7.osztályosok virágkapuja búcsúztatja a 8. osztályosokat.

Iskolanappal, vagy Iskolahéttel ünnepeljük az iskola névadójának születésnapját, változó formában és tartalommal.

Az ifjúság edzettsége érdekében túrákat szervezünk. Évente megrendezzük a megyei szintű Csik Ferenc túrát.

Családi sportnapot tartunk Mikuláskor, Mikulás Kupa elnevezéssel, melynek célja a szülők és gyerekek játékos, közös testmozgása.

1 tanítási napra eső tanulmányi kiránduláson vesznek részt tanulóink. Természetjáró táborokat szervezünk. Hagyományosan szervezzük 3. 4., esetenként 5.

évfolyamon is az Erdei iskola programját. A megyei szintű, iskolánk által rendezett Csokonai Matematika Alapműveleti Verseny

21 éves hagyományra tekint vissza A művészeti nevelés erősítése érdekében évente Művészeti Kulturális Bemutatót és

vizsgát tartunk. Kiemelten támogatjuk a tanulói önkormányzat (DIÖK) működését, a tanulók

önállóságra való felkészítését segítjük, közéletiségre nevelünk. Tanulmányi versenyeket és rendezvényeket szervezünk, és tevékenyen részt veszünk

városi, területi, megyei és országos pályázatokon, versenyeken, vetélkedődön. Jeles ünnepekről, évfordulókról való megemlékezés a sportcsarnokban Iskolai, és osztályokban rendezett farsang Anyák Napja alkalmából édesanyák köszöntése, Mikulás napi rendezvény Rendhagyó szaktárgyi órák előadók meghívásával, Nemzetközi Környezetvédelmi Napokhoz csatlakozó rendezvények, Városi óvodások részvételével gyermekprogramok Csány- Szendrey napok, Csokonai sportnap Családi Sportnap Alapítványi Bál Művészeti Nap Ünnepélyek, megemlékezések :Október 6., Október 23., Karácsony, Kulturális

bemutató, Március 15., Klubdélutánok Karácsony Christmas-Party Kézműves foglalkozások: Karácsonykor és Húsvétkor Osztályok közötti versenyek Iskolák közötti versenyek Tk kiadók által szervezett képzések, bemutatók Az évenkénti Mikulás Napi sportkupát és Foci Kupát iskolánk szervezi. október 10. Csány László megemlékezés a névadóról Bödör Kupa - fizikai kísérletek, számítástechnika versenyek Csány emlékfutás papírgyűjtés Heloween délután Mikulás disco Komplex matematika és fizika verseny Sítábor Agyagozó tábor/ nyári szünetben/

12


Csodavár tábor/ nyári szünetben/ Karácsonyi műsor szülőknek és tantestületnek Tantestületi nyugdíjas találkozó foci-kupa Madarak, Fák Napja, Gyermeknap A szülőknek és pedagógusoknak kétévenként „Alapítványi Bált” rendezünk, melynek

bevételével az iskola programjait támogatjuk. Programot szervezünk a leendő elsőosztályos gyermekek szüleinek a beiskolázás előtt.

( Kikeleti Suli-buli) Kulturális bemutatót szervezünk évente egy alkalommal Angol nyelvi tábort szervezünk nyári vakáció idején farsangi délutánt szervezünk február hónapban délutánonként az iskola éves

munkatervének megfelelően

Értekezletek: - alakuló értekezlet- tanévnyitó értekezlet- munkaközösségi értekezlet- SZM választmányi értekezlet- Iskolaszék ülései- nevelési értekezletek- félévi és év végi osztályozó értekezletek- tantestületi munkaértekezletek- szakszervezet értekezletei- KT értekezletei- IMIP értekezlet

Témanapok: a következő jeles napokat ünnepelhetjük változatos tevékenységi formákban:- Autómentes nap- Állatok Világnapja- Madárfigyelés Napja- Nemzetközi Gyaloglónap- Földünkért Világnap- Vizes élőhelyek Napja- Nemzetközi energiatakarékossági Nap- Víz Világnapja- Csillagászati Nap- Föld Napja- Madarak és fák Napja- Nemzeti parkok Napja- Környezetvédelem Napja- Óceánok Napja

Tanórán kívüli lehetőségek

szakkörökvetélkedők

13


kézműves foglalkozásokszelektív hulladékgyűjtésSzervezett játékos sportfoglalkozásokSportköri foglalkozások TáncházakTermészetismereti vetélkedőkFolyamatos papírgyűjtési versenyIskolai családi sportnapSportversenyekÖko-pannon szelektív hulladékgyűjtési és újrahasznosítási programNyári táborok az iskola épületeiben: Mesetábor, Agyagozó tábor, Angol nyelvi tábor,

CsodaVár tábor

Sportkörök: Tanévi beosztásban

Énekkari foglalkozásokheti 2 órában

Ügyeleti foglalkozásokreggeli és esti órákban, igény szerint

Napközis foglalkozásokAlsó tagozat iskolaotthonos rendszerben működikFelső tagozaton - a törvény biztosította keretekben - a tanítási órák után napközit, vagy tanulószobát működtetünk.

Érdeklődés szerint szakköröket és felvételi előkészítőket indítunkszaktárgyi, néptánc,sport,művészeti jelleggel

A művészeti iskola modern tánc tagozata óráicsoportonként heti 4 órában , 12 órától 17 óráig tartó időtartamban

Testnevelés tagozatos oktatás /azonos évfolyamról szervezett csoporttal/2012/13-as tanévben: 2-4. valamint a 6-8. évfolyamon, ezt követően felmenő rendszerben, a tanórai testnevelés órák felett évfolyam szintű szervezésben heti 2 óra, a délutáni időkeret terhére, szakos nevelők vezetésével

Idegen nyelvek oktatása a nyelvi tagozatos időkeretben szakos nevelők, illetve tanítók vezetésével, szülői igények alapján 1-3. évfolyamon a tanórai kereten felül heti 1-2 óra. 7-8. évfolyamon második idegen nyelv oktatása.

A szülőkkel való kapcsolattartáshoz az alábbiakkal járulunk hozzá:A kapcsolattartás formái:

alkalmi beszélgetésfogadóórák ( minimum 4 alkalommal évente)szülői értekezletSzülői Választmányi értekezlet összehívható (évi 3-4 alkalommal)nyílt napok, nyílt órák szervezéserendkívüli szülői értekezletekegyéni fogadóórák egyeztetett időpontbanelőadások szervezése igényelt téma szerintpályaválasztási tanácsadásSzülői Szervezeti megbeszélések (évente legalább 2 alkalommal)

14


Az iskolában folyó közösségfejlesztés színterei: TanórákTanórákon kívüli, felnőttek által szervezett, iskolai foglalkozások: napközi, iskolaotthon tanulószoba szakkörök sportkörökTanórákon kívüli, diákok által (tanári segítőkkel) szervezett iskolai foglalkozások diákönkormányzat iskolai ünnepélyek Szabadidős tevékenységek osztályközösségek programjai klubdélutánok érdeklődési köröknek megfelelő táborok

A Csány-Szendrey ÁMK-ban működtető által fenntartott, a tanórán kívüli rendezvények helyszínéül szolgáló helyiségeket, területeket (udvar, spotcsarnok,...stb), az alábbi időpontokban kívánjuk igénybe venni:

Csány-Szendrey ÁMK Székhelyiskola / Fodor utca 43./Iskolai tantermek: -7.30 órától 16.00 óráig a Főépületben és a Forfában

-ügyeletet ellátó iskolaotthonos és tanulószobai tanterem: 7.30 órától 17.00 óráig a Főépületben és a Forfában/ 1-1tanterem/- heti két alkalommal épületenként 1 terem értekezletek, továbbképzések céljából

Emeleti zsibongó:- művészeti oktatásra naponta 17.00 óráig

Sportcsarnok: -tanórák, délutáni tagozatos órák, sportkörök céljából naponta 16.00 óráig- iskolai ünnepek megemlékezések alkalmából eltérő időtartamban 18.00 óráig- iskolai bál alkalmával 18.00-05.00 óráig

Főépület Aula:- rendezvények alkalmából eltérő időpontban 18.00 óráig

Iskolaudvar: - tanulási időben a délelőtti és délutáni szabadidős, valamint sportfoglalkozások céljából 7.30-17.00 óráig

- rendezvények esetén az általában jelzett időponttól eltérően 18.00vagy 20.00 óráig

Csány-Szendrey ÁMK Belvárosi Tagiskola/ Deák F. u. 25./Iskolai tantermek: -7.30 órától 16.00 óráig

-ügyeletet ellátó iskolaotthonos és tanulószobai tanterem: 7.30 órától 17.00 óráig- heti két alkalommal 1 terem értekezletek, továbbképzések céljából 17.00 óráig

Tornaterem: -tanórák, délutáni tagozatos órák, sportkörök céljából naponta 16.00 óráig- iskolai ünnepek megemlékezések alkalmából eltérő időtartamban 18.00vagy

20.00 óráig

15


Iskolaudvar: - tanulási időben a délelőtti és délutáni szabadidős, valamint sportfoglalkozások céljából 7.30-17.00 óráig

- rendezvények esetén az általában jelzett időponttól eltérően 18.00vagy 20.00 óráig

Iskolánk belső és külső kapcsolatai:

Belső kapcsolatok: Az iskola oktató- nevelő munkáját segítő szervezetek

a folyamatosan működő Szülői Munkaközösség, az iskolai Reményhez, valamint a Gyermekekért Alapítvány, az Iskolaszék

Kapcsolattartás a Szülői Szervezettel:

A szülőkkel fenntartott kapcsolat különösen jó. Kölcsönös a bizalom. Igyekszünk egymás

elvárásainak megfelelni. Mindkét fél ismeri a jogait és a kötelességeit. Rendszeres

kapcsolatban vagyunk, probléma esetén azonnali megbeszélést tartunk.

A kapcsolattartás formái:

alkalmi beszélgetés

fogadóórák ( havonkénti rendszerességgel)

szülői értekezletek (havonkénti rendszerességgel )

Szülői Választmányi értekezlet összehívható (évi 3-4 alkalommal)

telefonos megbeszélések szükség szerint

Kapcsolattartás az alapítványokkal

Az alapítvány legfontosabb célja megalakulása óta az iskola oktató-nevelő munkájának

segítése.

Az iskola igazgatója, mint az alapító utóda, folyamatos kapcsolatban van az Alapítvány

képviselőjével, részt vesz az alapítvány kuratóriumának ülésein.

Az iskola éves programjához igazodva év elején egyeztetik, miben vár az iskola segítséget a

tanév folyamán.

Kapcsolattartás az Iskolaszékkel

Az iskolaszék a pedagógusok, szülők és a diákok együttes képviseletét latja el. Kikérjük

véleményét az iskola nevelő-oktató munkáját érintő fontos változásokban.

16


Az Iskolaszék vezetőjével az iskola igazgatója folyamatos kapcsolatot tart fenn.

Külső kapcsolatok:

Intézményünk szakmai irányítója az Emberi Erőforrások Minisztériuma, fenntartója és

törvényes felügyelője a Klebersberg Intézményfenntartó Központ Keszthelyi tankerülete.

Az intézmény külső kapcsolatai:

Klebersberg Intézményfenntartó Központ

Emberi Erőforrások Minisztériuma

Városi oktatási és művelődési intézmények:középiskolák, óvodák,

PATE,

Történelmi egyházak városi képviseletei,

Megyei Pedagógiai Intézet;

Kötelező Egészségügyi Ellátás Intézményei;

Iskolaorvos, iskolavédőnők;

Vöröskereszt Városi Bizottsága;

Járási Kormányhivatal

Gyermekjóléti Szolgálat;

Nevelési Tanácsadó;

Családsegítő Központ;

ÁNTSZ;

Városi Rendőrkapitányság;

Szakszervezetek;

Gyermekkönyvtár

Civil szervezetek

Zala Megyei Tanulási Képességeket Vizsgáló Rehabilitációs Bizottság

17


1. ISKOLÁNK NEVELÉSI PROGRAMJA

1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiaialapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

Pedagógusok helyi feladatai:

A nevelőtestület tagjaként alakítója és részese a jó munkahelyi légkörnek; részt vesz a testületi és a vezetőségi értekezletek előkészítésében, vitájában; szavaz, és a határozatok meghozatalát követően támogatja végrehajtásukat.

Ismeri és végrehajtja, végrehajtatja a tanterv, a pedagógiai program,a szervezeti és működési szabályzat, illetve az ellenőrzési terv, valamint az intézményi munkaterv pedagógusokra és a tanítványaira vonatkozó rendelkezéseit.

Felkészül óráira. Betartja a tanmenetet. Vezeti az osztálynaplót, tapasztalatait megbeszéli az érdekeltekkel. Különös gonddal segíti a kevés gyakorlattal rendelkező tanárokat. Segíti a diákönkormányzat munkáját, részt vesz összejöveteleiken; részt vesz a

módszertani munkaközösségek munkájában, az intézményi ünnepélyeken és megemlékezéseken.

Részt vesz a diákok jutalmazásában és büntetésében. Részt vesz a szakköri, tömegsporti, tanulmányi kirándulási foglalkozásokon. Munkája során maradéktalanul eleget tesz a szakszerűség követelményének. Részt vesz a helyettesítések végrehajtásában. Ellenőrzi a házirend szabályainak megtartását, az iskola rendjét, tisztaságát. Részt vesz a szakját érintő szertárak és könyvtárak fejlesztésében, a tankönyv és

tanszer-ellátás biztosításában. Részt vesz a tantestületi értekezleteken, a munkaközösségek ülésein, az osztályozó-

és munkaértekezleteken. Részt vesz tanügyi nyilvántartások vezetésében. Szakszerű felkészültséggel segíti az osztályozó- és javítóvizsgák munkáját. Az igazgatóval történt egyeztetés után elkészíti a munkakörével kapcsolatos

jelentéseket, a statisztikai és egyéb adatszolgáltatásokat. A pedagógus az intézményben és azon kívül is valamennyi szülő előtt hivatalos

személy, ezért ehhez illő magatartást kell tanúsítania.

Az iskola belső életével kapcsolatos információkat, a tanulók teljesítményét tartalmazó értékeléseket szolgálati titokként kezeli, megszegésük fegyelmi eljárást von maga után.

Saját tanítványát magántanítványként díjazás ellenében tanítani csak rendkívül indokolt esetben, - igazgatói engedéllyel lehetséges.

Munkahelyére időben és felkészülten érkezik. Ha ügyeletes a tanítás megkezdése előtt 1/2 órával, egyéb esetben tanítási órája előtt 15 perccel előbb érkezik.

18


Osztályfőnöki munka tartalma, osztályfőnök feladatai:

Osztályáért felelős pedagógus. Végrehajtja mindazokat a feladatokat, amelyet a Pedagógiai Program hatáskörébe utal.

Céltudatosan törekszik a tanulók személyiségének minél teljesebb megismerésére, egyéni fejlesztésükre, közösségi életük irányítására, öntevékenységük, önkormányzó képességük fejlesztésére.

Munkája során figyelembe veszi a tanulócsoport pedagógiai és egyéb programját, felelősséggel vesz részt annak szervezésében, tervezésében, irányításában.

A rábízott közössége minél jobb megismerésére és a koordináció miatt látogatja osztályát más nevelők tanítási óráin és tanításon kívüli foglalkozásain.

Tapasztalatait nevelőtársaival, délutáni programot tervező nevelővel kicseréli, tanítványaival megbeszéli a szükség szerint tájékoztatja az igazgatót.

Megbízatása első félévében családja körében tanítványait meglátogatja, később szükség szerint végez családlátogatásokat. Szülői értekezletek, fogadó órák keretében a gyermek pedagógiai jellemzését a gondviselőkkel egyezteti, 8.osztályban félévkor továbbtanulási lehetőségekről tájékoztatja őket, tanácsot és segítséget nyújt felvételi jelentkezésükhöz.

A szülőket ellenőrző könyv/ vagy elektronikus napló/ útján folyamatosan tájékoztatja úgy, hogy minden fontos információhoz hozzájussanak, igyekszik bevonni az iskolai életbe őket.

Rendszeresen ellenőrzi - a szülői háttértől függően -, hogy a szülők a bejegyzéseket aláírásukkal, vagy egyéb úton tudomásul vették-e.

A gyermek hiányzásainak megfelelő igazolását megköveteli, hiányában a központi elvek alapján intézkedik.

Pontosan, napra készen vezeti a megbízatásával járó adminisztrációs teendőket, értékeli a magatartást, szorgalmat, az iskola közösségi életében való részvételért jutalmaz és büntet a jogkörében elérhető eszközökkel.

Osztályterme rendjének kialakítása, a tanulói eszközök állapotának megőrzése folyamatos feladata.

Az iskolai munkaterv szerint előkészíti a tanulmányi kirándulásokat, illetve azon aktívan részt vesz.

Céljaink és feladataink:

A lsó tagozatunkon az alapfokú nevelés-oktatás bevezető és kezdő szakaszában

1-4 évfolyam (1-2 évf. bevezető , 3-4.évf. kezdő szakasz)

Céljaink:

óvjuk és fejlesszük tovább az iskolába lépő kisgyermekben a megismerés és a tanulás iránti

érdeklődést és nyitottságot, segítsük a gyermekek természetes fejlődését;

vezessük át a gyermekeket az óvoda játékközpontú tevékenységéből az iskolai tanulás

tevékenységeibe;

a játékosságot megőrizve, tapasztalás útján a gyerekek minél több érzékét, készségét és

képességét fejlesszük az iskolai, közös tevékenység során;

19


tegyük fogékonnyá tanulóinkat saját környezetük, a természet, a társas kapcsolatok, majd a

magasabb társadalom értékei iránt;

iskolánk adjon teret és lehetőséget a gyermekek játék és mozgás iránti vágyának

kielégítésére; alakítsuk ki az egészséges életmódra való igényt;

a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában közvetítsünk elemi ismereteket,

fejlesszünk alapvető képességeket és alapkészségeket.

Feladataink:

a személyre szóló fejlesztés törekvése álljon pedagógiai munkánk középpontjában;

a tanulói kíváncsiságra, érdeklődésre épített, és ezáltal, motivált munkában fejlesszük a

kisgyermekekben a felelősségtudatot, a kitartás képességét, és mozdítsuk elő

érzelemviláguk gazdagodását;

adjunk, mutassunk példákat az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz;

alapozzuk meg tanulási szokásaikat;

támogassuk az egyéni képességek kibontakozását;

működjünk közre a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában;

figyeljünk azoknak a hátrányoknak a csökkentésére, amelyek gyermekeink szociális-

kulturális környezetéből vagy eltérő ütemű fejlődéséből fakadnak;

tudatosítsuk tanulóinkban a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető értékeket;

erősítsük meg a humánus magatartásmintákat, szokásokat;

formáljuk a gyermekek jellemét, mely szolgálja személyiségük érését.

Felső tagozatunkon az alapfokú nevelés-oktatás alapozó, (5-6. évfolyam) fejlesztő (7-8.

évfolyam) szakaszában :

Céljaink:

folytassuk és erősítsük az első szakasz (alsó évfolyamok) nevelő-oktató munkáját, a

képességek, készségek fejlesztését;

a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában vegyük figyelembe, hogy ez az

egységes rendszert képező szakasz két, pedagógiailag elkülöníthető periódusra tagolódik;

- a 10-12 éves tanulóink gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett

tapasztalataikhoz

- 13-14 éves kortól a tanulóink ismeretszerzési folyamatában előtérbe kerül az

elvont fogalmi- és elemző gondolkodás;

neveljük együtt a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű,

képességű, motivációjú, szocializáltságú , kultúrájú gyerekeket;

20


tanulóinkat – érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően – készítsük

fel a továbbtanulásra, a társadalomba való majdani beilleszkedésre;

készítsük fel tanulóinkat jogaik, kötelességeik törvényes gyakorlására.

Feladataink

fejlesszük tanulóinkban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való

harmonikus, konstruktív kapcsolataikhoz szükségesek;

a tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlesszük

tanulóink önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét,

szolidaritásérzését, empátiáját;

teremtsünk olyan helyzeteket, amelyekben tanulóink gyakorlati módon igazolhatják

megbízhatóságuk, becsületességük, szavahihetőségük értékét;

tudatosítsuk tanulóinkban a közösség demokratikus működésének értékét és általánosan

jellemző szabályait; tisztázzuk az egyéni- és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát,

fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyában;

terjesszük ki a tanulói demokratikus normarendszert a természeti és az épített környezet

iránti felelősségre, a mindennapi magatartásra;

fejlesszük tanulóinkban a nemzeti hagyományok és a különböző kultúrák megismerése

iránti igényeket; erősítsük tanulóinkban a szülőföldhöz , valamint Európához való tartozás

tudatát.

Iskolánkban folyó nevelő-oktató munka, eszköz- és eljárásrendszere

A nevelési eszköz az a módszer, amellyel, mint a tevékenységformával a nevelési folyamat

megvalósul.

Tanulóinkat igyekszünk pozitív tevékenységekre késztetni, gyengítve a negatív hatásokat.

Nevelési eljárásainkat alkalmazzuk céljaink elérése érdekében.

Ezek a következők:

A meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás érdekében alkalmazott módszereink:

o az oktatásban alkalmazott módszerek;

o minta, példa, példakép, példakövetés, eszménykép;

o bírálat, önbírálat;

21


o beszélgetés, felvilágosítás, tudatosítás;

o előadás, vita, beszámoló.

Ösztönző módszerek:

o helyeslés, bíztatás, megbízás, elismerés, ígéret, dicséret;

o gyakorlás, követelés;

o ellenőrzés, értékelés, szóban vagy írásban, osztályozás;

o játékos módszerek;

A pozitív magatartásra ható módszereink:

o helyeslés, ösztönzés, bíztatás; elismerés, dicséret, jutalmazás;

o osztályozás;

o felszólítás; kényszerítés

o követelés.

A negatív viselkedés kialakulása elleni módszerek:

o felügyelet;

o ellenőrzés;

o figyelmeztetés;

o intés, elmarasztalás, tiltás;

o büntetés.

22


1.2. Iskolánk kiemelt pedagógiai és oktatási területei ésa kulcskompetenciák fejlesztésének kapcsolata, kompetencia alapú oktatás

KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS

Kompetenciaalapú oktatás, amely előre meghatározott kompetenciák megszerzésére irányul. A tanulók tudását, teljesítményét individualizált módon mérik. Kompetenciaalapú oktatásnak a képességek, készségek fejlesztését, az alkalmazásképes tudást középpontba helyező oktatást értjük. A kompetencia egy képesség és egy adott területen való jártasság ötvözete, valamint egy adott területen jelentkező követelmények magas szintű teljesítése. A legjobb eredményt a kompetenciák (intellektív, szociális és érzelmi intelligencia), a követelmények (szakmai tudás, szociális alkalmazkodás és önfegyelem) és a körülmények (optimális, nehezített és megszokott) megfelelő együttállásában érhetjük el.

A kompetencia azon elvárható ismeretek, képességek, magatartási- és viselkedésjegyek összessége, amely által a személyiség képes lesz egy adott feladat eredményes teljesítésére.A fejlesztés célja a pedagógiai kultúra átalakítása, különös tekintettel

a tanár személyiségére (személyes példamutatás és kongruens felnőtt magatartás, önismeret) és felkészültségére;

a személyközpontú pedagógiai gyakorlat megszilárdítására; a gyermekek életkorának megfelelő, támogató, facilitáló pedagógusszerep

kialakítására (tanári kompetenciák).

A kompetenciaalapú programok általános jellemzői:

teljesítményre alapoznak egyéni haladás figyelembe vétele tanulásközpontúak specifikus célkitűzések gyakorlat-orientáltak azonnali visszajelzés adnak értékelés teljesítmény alapú, leírt kritériumok alapján.

- A kompetencia alapú oktatás megismerése, módszertanának elsajátítása és használata az

oktató-nevelő munka során.

Az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése

Kompetencia alapú oktatás elterjesztése Kompetencia alapú oktatás megvalósításához illeszkedő

módszertan széleskörű megismerése és megvalósítása A nevelőközösség módszertani kultúrájának fejlesztése: újszerű

tanulásszervezési eljárások bevezetése:digitális írástudás elterjesztése, kooperatív technikák, páros munka csoportmunka, differenciálás, játék, drámapedagógia …

A tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése, kompetencia-mérések

23


A kompetencia-mérések eredményeinek felhasználása, javító tevékenységek megszervezése, a bevezetett kompetencia területekhez kapcsolódóan (mérés, értékelés).

A Csány-Szendrey ÁMK-ban a 2009/10. tanévtől az alábbi munkaterületeken történt változás. Teljes tanórai lefedettséget biztosító kompetencia alapú oktatás:

- szövegértés-szövegalkotás - matematikai logika - német nyelv

Tantárgytömbösítés- magyar nyelv és irodalom- földrajz- biológia

Moduláris oktatás: - idegen nyelv/ német/

Témahét- Karácsonyváró

Három hetet meghaladó projekt- Tiszta vizet a pohárba- Keszthely

IKT alkalmazása Önálló innováció

- Kikeleti suli-buli Jó gyakorlat

- Csokonai Alapműveleti Verseny - Csik Ferenc túra - Mikulás Kupa

24


Felmenő rendszerű kompetencia alapú oktatás

2009/10 2010/11 2011/12 2012/13 2013/14 2014/15Szövegértés-szövegalkotás teljes tanórai lefedettség

1.o5.o

1-2.o5-6.o

1-3. o5-7. o

1-8. o 1-8. o 1-8. o

Matematika teljes tanórai lefedettség

1.o5.o

1-2.o5-6.o

1-3. o5-7. o

1-8. o 1-8. o 1-8. o

Idegen nyelvi moduláris oktatás

Német nyelv8.o

Német nyelv5.o 8.o

Német nyelv5.o 6.o 8.o

Német nyelv5-8.o

Német nyelv5-8.o

Német nyelv5-8.o

Szociális életvitel

4.o A és B

4-5. o A és B

Tantárgytömbösítés

5.o Magyar nyelv és irodalom8.o Földünk és környezetünk8.o Biológia5%

5-6.o Magyar nyelv és irodalom7-8.o Földünk és környezetünk7-8.o Biológia10%





Műveltségi területek tantárgyi bontás nélkül

5.o Magyar nyelv és irodalom

5-6.o Magyar nyelv és irodalom





IKT-val támogatott órák

min: 25%

min: 25%

min: 25%

min: 25%

min: 25%

min: 25%

Témahét „ Karácsonyváró” 8.o

„ Karácsonyváró” 8.o





Önálló intézmény

Kikeleti Sulibuli

Kikeleti Sulibuli

Kikeleti Sulibuli

Kikeleti Sulibuli

Kikeleti Sulibuli

Kikeleti Sulibuli

25


i innovációJó gyakorlat

„Csokonai Alapműveleti Verseny” 3-8. évfolyam„Mikulás Kupa” 1-4. évfolyam„Csik Ferenc Túra” 1-8. évfolyam

Projekt „Tiszta vizet a pohárba” 4.évfolyam„Keszthely” 8. évfolyam

1.2.1. Anyanyelvi nevelés (Anyanyelvi kulcskompetencia fejlesztése)

Anyanyelvünk kiemelkedő szerepet játszik felnövekvő diákjaink személyiségének,

gondolkodásmódjának fejlesztésében. Az anyanyelvi képzés átszövi a teljes oktatási-nevelési

folyamatot. Keretében mindazokat az ismereteket tudatosítjuk, rendszerezzük és fejlesztjük,

amelyeket a diák az iskolában és az iskolán kívül megszerzett. Az anyanyelvi képzés

meghatározóan hat a többi tantárgy tanítására és elsajátításának színvonalára. A különböző

ismeretek tanításának-tanulásának szintje pedig visszahat az anyanyelvi képzés

eredményességére. Ezért az anyanyelvi nevelésnek – sajátos jelleggel – minden tárgyban jelen

kell lennie.

Az anyanyelvi nevelés alapvető feladata az értelmes, kifejező beszéd, az olvasás és írás

igényes használatának, az ehhez szükséges képességeknek a fejlesztése.

Az alsó tagozatban a fejlesztés kiemelt területei között szerepel az elemi műveltségbeli

alapok feltételrendszerének megteremtése: a biztonságos szó- és írásbeli nyelvhasználat az

alapvető képességek, készségek elsajátíttatásával.

A tanulási kudarcok, az értés- meg nem értés gazdaságtalan időráfordításai alapvetően a

magyar nyelv alapos ismeretének hiányából adódnak. Arra kell törekedni, hogy az olvasás

értékeit és hasznát ismerjék meg a tanulók. A pedagógusok feladata az igényességre nevelés,

az olvasás előtérbe helyezése a túlzott televíziózással és videózással szemben.

A felső tagozaton az önálló szövegfeldolgozás, szövegértés erősítése valamennyi tantárgy

keretén belül kapjon kiemelt szerepet.

26


Feladatunk még, hogy hozzájáruljunk az írásbeli képességek színvonalának emeléséhez,

valamint az értő olvasás segítségével tudományos ismeretek megszerzéséhez is.

Fontos feladatunk, hogy tanulóink ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a

köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását. Mindezt tudják alkalmazni a természeti, és

ember alkotta környezettel való kapcsolatteremtésben. Törekedjenek az anyanyelv védelmére,

tudjanak egymással kulturált párbeszédet, vitát folytatni.

A tanulókban növeljük a környezethez való pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a

környezet és természetvédelmi témák feldolgozásával.

Az olvasási szokások erősítése érdekében könyvtári órákat tartunk tanévenként heti

rendszerességgel, a kijelölt osztályokban, nevelői és szülői igények alapján.

Szövegértési-szövegalkotási kompetenciaterület

Szövegértési és szövegalkotási képességek A szövegértési és szövegalkotási képesség

mindenfajta tanulás és társadalmi szerepvállalás elemi feltétele. Az e képességcsoportot

megalapozó ismereteket ma már valamennyi iskolaköteles korú gyermek elsajátítja. A

funkcionális írás-olvasás, illetve önkifejezés képességszintjére azonban nem jut el a

tanulók teljes köre. Ennek az az oka, hogy ma csupán az iskolázás alapozó szakaszára (1-

4. évfolyam) korlátozódik a szövegértési-szövegalkotási képességek tervszerű fejlesztése.

Fontos lenne, hogy ne csupán olvasókönyvek készüljenek a kisiskolások számára, hanem

a korszerű oktatási metodikák alkalmazását támogató programok is. Ugyanilyen lényeges,

hogy e kompetencia-terület tervszerű fejlesztése folytatódjon a felsőbb évfolyamokon.

Az évek során a gyerekek egyre növekvő terjedelmű és bonyolultságú szövegekkel találkoznak, azonban ezek elemző feldolgozásához, befogadásához segítségre van szükségük. Hasonló segítségre van szükségük a szóbeli és írásbeli szövegalkotás terén is, hiszen ha a számonkérés során dominánssá válik az ismeretek írásbeli tesztelése, nem kap elég figyelmet a különféle céloknak, érzelmi állapotoknak, kommunikációs helyzeteknek alárendelt szóbeli és írásbeli szövegalkotási képesség fejlesztése.A fejlesztés célja

Kommunikáció-központúság. A kommunikációval kapcsolatos ismeretek, szabályszerűségek, normák megtanítása és gyakorlása. A program a szövegértési képességeket olyan tanulási folyamatban fejleszti, amely a tanuló és a pedagógus demokratikus együttműködésére épül, kommunikatív cselekvésekre ösztönöz, önállóságot és kritikai készséget kíván.

Tevékenység centrikusság. A tanulóknak nem pusztán kérdésekre kell megtalálniuk a választ, hanem a különböző típusú szövegekkel - akár maguk által elgondolt - műveleteket kell végezniük.

27


Rendszeresség. A szövegértés-szövegalkotás gyakorlása minden műveltségterület feladata. A felelősség és a fejlesztés egy tantárgyra szűkítése a program hatásvesztését okozza. A mérések nem az elsajátított ismeretanyag mennyiségének, hanem a kompetenciák szintjének meghatározását szolgálják.

Differenciáltság. Kívánatos, hogy a foglalkozások megszervezésének alapja az egyéni képességek, problémák, tempó legyen. A tanulási folyamat hatékonysága nem a tanulócsoport összteljesítményén, hanem az egyes tanulók fejlődésének ütemén mérhető.

Partnerség. A program lehetővé teszi, hogy a pedagógus a munka nagy részében a tanulókkal segítő-tanácsadó státusban legyen, ne pedig a hierarchikus tanár-diák viszonyt képviselje.

Kutatószemlélet. A program célja, hogy feloldja az olvasási kudarcok okozta szorongásokat. Ennek egyik feltétele a tévedések és a próbálkozások lehetőségének megadása. A kutatószemlélet fontos eleme a kérdésfeltevés.

Integrált magyartanítás - a nyelv és az irodalom új viszonya

A szövegértés-szövegalkotás kompetenciafejlesztés az eddig döntően kronologikusan szervezett irodalomoktatás és leíró nyelvtan tanítása helyébe az integrált nyelvi-irodalmi-kommunikációs képességfejlesztést szolgáló magyartanítást állítja. Ennek egyik része a hatékony kommunikációs képességfejlesztés:

a különféle közlési helyzetekben és szövegtípusokban való kommunikáció tudatos stratégiáinak felépítése,

a kommunikációs magatartásmódok és tevékenységek egyszerre kreatív és normatív használata,

az egyéni közlési stratégiák kialakítása és használata, a nyelvi norma, illetve az attól való célszerű eltérés lehetőségei közti választás

képessége, a nyelvi problémaészlelés képességének folyamatos fejlesztése, a szövegértési és szövegalkotási automatizmusok kialakítása az egyes szövegtípusok

szerkezeti és jelentéstani jellemzőinek felfedeztetésével, a nem verbális önkifejezés képességének fejlesztése, illetve a partner nem verbális

jelzéseinek értelmezése.

A kommunikációs képességfejlesztés feltétele a szövegértés-szövegalkotás kompetencia fejlesztésének. A működő nyelv vizsgálatával a szövegértés a következő szempontok szerint valósítható meg:

- a szöveg grammatikai alapjainak felfedeztetése és kommunikatív alkalmazása, - nyelvi adatokkal műveletek végzése, - szabályfelfedeztetés: a kontextus hatása a közlések jelentésére és formájára, - a lineáris építkezés grammatikai szabályainak alkalmazása, - a szavak, terminusok, mondatok és szövegkörnyezetek kétirányú viszonyainak felismertetése és alkalmazása, - szövegtípusok interpretálása és alkotása,

28


- a szöveg logikai és tematikus szerkezete, nyelvtani tulajdonságai és a kommunikációs helyzet egysége mint problémamegoldó stratégia, - a szöveg háttérmondatainak és előfeltevéseinek szerepe a szöveg értelmezésében, - a racionális és sikeres vita stratégiáinak elsajátítása.

Az átfogó magyartanítás az olvasást konstruktív (az olvasó a szavakból, mondatokból megkonstruálja, megépíti magában a szöveg által felidézett világot, valóságdarabot, jelentés-összefüggést), mozgósítható előismereteken (az előzetes ismeretek folyamatos és tudatos mozgósításán) alapuló, cél által vezérelt, szelektív, erősen az olvasó motivációjától függő szövegértési tevékenységként kezeli. Természetesen más az olvasás értelme, célja mindennapi, gyakorlatias hasznú szövegek esetében, s más szépirodalmi művek olvasásakor.

A típusú programcsomagok. Olyan originális, integrált nyelvi-irodalmi programot kínálnak, amelynek középpontjában a szövegértés-szövegalkotás fejlesztése áll.

B típusú (kereszttantervi) programcsomagok. Különböző műveltségterületeken keresik a kompetencia fejlesztésének lehetőségeit. A programcsomag moduljai elsősorban keretmodulok, amelyek az adott műveltségterület tananyagtartalmával tölthetők meg. A program ugyanakkor kiemelten kezeli a műveltségterületek közül azokat, amelyek szövegalapúak, vagyis elsősorban kognitív ismeretek közvetítői. Ember és társadalom, Ember és természet, Földünk és környezetünk és - speciális szövegei miatt - a Matematika és a Testnevelés.

Az e területre készülő programtanterv az egyes műveltségterületek tartalmait és képességfejlesztési céljait veszi figyelembe, ezeket tekinti alapmoduloknak, amelyek további modulokra bonthatók.

C típusú programcsomagok (tanórán kívüli fejlesztés). A kompetencia fejlesztésére a program ezen része a tanórán kívüli lehetőségeket veszi számba. Célunk, hogy ezek a programcsomagok lehetőséget biztosítsanak mind a felzárkóztatáshoz, mind pedig a tehetséggondozáshoz. Felzárkóztatás esetén erős motiváció lehet az a vonatkoztatási keret, amely értelmessé teszi a megtanultakat a gyerek számára. Tehetséggondozás esetében pedig az előzőekben megszerzett ismeretek, képességek stb. komplex módon, egymással kombinálva szervesülnek.

Műveltségterület tantárgyi bontás nélkül

Magyar nyelv és irodalom

A Csány – Szendrey ÁMK a TÁMOP 3.1.4-es pályázatában a szövegértés- szövegalkotás tantárgyban vállalta a műveltségterületek tantárgyi bontás nélküli oktatását. A szövegértés és szövegalkotás az 5. osztályban valósult meg. A szövegértés és szövegalkotás területén nincs külön irodalom és nyelvtan oktatás. A kettő együtt valósul meg, de nem direkt módon. A fejlesztés egyik kulcskérdése a nyelvtan és az irodalom tantárgyak kapcsolata. A hangsúly az anyanyelv működésének ismeretére, a mindennapi nyelvhasználatra és a kommunikációs készségek, képességek fejlesztésére tevődik. A hagyományos leíró nyelvtan tanítása helyett a kreatív nyelvhasználat fejlesztését helyeztük előtérbe. Célul tűztük ki az anyanyelvi kompetencia fejlesztését.. Emellett a gyerekek ugyanúgy megismerkednek irodalomelméleti fogalmakkal, illetve nyelvtannal is találkoznak, de nem a hagyományos grammatikai rendszert tanulják. Példákon keresztül fedezik fel a nyelvtani, helyesírási törvényszerűségeket, ami mindig kapcsolódik a

29


fejezet,a modul irodalmi anyagához. Az osztályozás sem történhet külön. A tanulók egy jegyet kapnak félévkor és év végén.

A „ Szövegértés-szövegalkotás az általános iskola alsó tagozatán; az interaktív

tananyagfejlesztések gyakorlati alkalmazásának lehetőségei a természetismeret

műveltségi területen” c vásárolt módszertani anyag tanítóink pedagógiai-módszertani

munkáját segíti.

1.2.2. Angol,német nyelvek oktatása (Idegen nyelvi kompetenciaterület)

Az Európai Unió tagállamaként még fontosabb az idegen nyelvek tanítása és tanulása. Idegen

nyelveket ismerni nem csupán praktikus okok miatt fontos. A nyelv egy nép identitásának

kifejezése, így ha megtanulunk egy idegen nyelvet, automatikusan közelebb kerülünk az adott

nyelvet beszélő emberek kultúrájához, nyitottabbak leszünk a világra.

Oktató-nevelő munkánkban arra törekszünk, hogy tanulóinknak olyan biztos alapot adjunk általános iskolai tanulmányaik során, amire építhetnek a későbbiekben.

A hatékony, intenzív nyelvtanulás alapvetően gyakorlás kérdése – szókincsbővítés, nyelvtan biztos használatának elsajátítása - stb. Ahhoz, hogy tanulóink az általános iskolai tanulmányaik végére biztos alap-nyelvtudáshoz jussanak, naponta használniuk kell a nyelvet.

Ennek érdekében:

Az idegen nyelvek tanulása csoportbontásban történik. Így több lehetőség van az intenzív gyakorlásra és az idegen nyelven való megszólalásra.

Igyekszünk kihasználni a csoportbontásból fakadó előnyöket: differenciálás, tehetséggondozás, felzárkóztatás

valamint azt a lehetőséget, hogy tanulóink az első osztálytól tanulják az angol és a német nyelvet.

Lényeges szempont, cél a nyelvoktatási módszerek adott körülmények és lehetőségek közötti fejlesztése, terjesztése, hozzáférhetővé tétele, a bevált módszerek és a nyelvoktatással kapcsolatos tapasztalatok közzététele.

A délelőtti kötelező foglalkozások mellett tehetséggondozás céljából szakköröket szervezünk különböző tematikával. (Nyelvvizsga-előkészítés, színjátszó klub, játékos nyelvi foglalkozások és a második idegen nyelv 7-8.évfolyam számára választható formában, vagy tantervi órakeretbe építve ) )

Igény szerint középiskolai szóbeli felvételire felkészítő foglalkozásokat is szervezünk.

Angliai és német nyelvterületi tanulmányutat szervezünk érdeklődő tanulóink számára.

30


A pályázatírás lehetőségeit kihasználva minél több szemléltető és segédanyagot szerzünk be a tanítási formák változatosabbá tétele érdekében.

Levelezéssel, valamint csereprogramok szervezésével kívánjuk szélesíteni a nyelvgyakorlás lehetőségét. Iskolánk a társadalmi és a szülői igényeknek megfelelő szintre kívánja emelni az angol és német nyelv oktatását.

A nyelvtanulás célrendszere:

A kommunikatív kompetencia fejlesztése

A célnyelvi műveltség és az interkulturális kompetencia fejlesztése:

Váljanak tanulóink nyitottabbá és érzékenyebbé más kultúrák iránt.

Fontos a pozitív attitűd és motiváció kialakítása a nyelvtanulás valamint más nyelvek kultúrák iránt

Nevelési és tantárgyi-integrációs lehetőségek kihasználása a nyelvtanítás keretein belül

A digitális kompetencia fejlesztése

Nyelvtanulási stratégiák kialakítása

Nyelvi szintek( minimumszint)

4. évfolyam 6. évfolyam 8. évfolyam

Első idegen nyelv

KER szintben nem megoldható

A1 A2

Második idegen nyelv

A1

( NAT 2012 Idegen nyelv 55.o)

Szintleírások (a KER alapján)

A1, minimumszint

Ezen a szinten a diák megérti és használja a gyakoribb mindennapi kifejezéseket és a nagyon

alapvető fordulatokat, amelyek célja a mindennapi szükségletek konkrét kielégítése. Be tud

mutatkozni, be tud mutatni másokat; válaszolni tud személyes jellegű kérdésekre (például,

31


hogy hol lakik), ismerős emberekre, dolgokra vonatkozó kérdésekre; és fel is tud tenni ilyen

jellegű kérdéseket. Képes egyszerű interakcióra, ha a másik személy lassan, világosan beszél

és segítőkész.

Olvasott szöveg értése

Megérti az ismerős szavakat, egyszerű mondatokat feliratokon, reklámokban, katalógusokban.

Hallott szöveg értése

Megérti az ismerős szavakat, fordulatokat, amelyek személyére, családjára, közvetlen

környezetére vonatkoznak.

Beszédkészség

Részt vesz egyszerű beszélgetésekben, ha a partner lassan, jól artikulálva beszél. Feltesz és

megválaszol egyszerű kérdéseket ,ismerős témára és helyzetre vonatkozóan. Egyszerű

fordulatokkal

le tudja írni lakóhelyét, ismerőseit.

Interakció

Fel tud tenni és meg tud válaszolni személyes adatokra vonatkozó kérdéseket. Képes

egyszerűen kommunikálni, de feltétlenül szüksége van ismétlésekre, körülírásokra és

módosításokra.

Íráskészség

Képes egyszerű nyomtatványt kitölteni, rövid üdvözletet megírni.

Nyelvhelyesség

Csupán korlátozott módon tud használni néhány egyszerű, betanult nyelvtani szerkezetet és

mondatfajtát. Alapszókincse van, amely bizonyos konkrét szituációkra vonatkozó szavakból

és

fordulatokból áll.

A2, alapszint Ezen a szinten a diák megért olyan mondatokat és gyakrabban használt kifejezéseket, amelyek

az őt közvetlenül érintő területekhez kapcsolódnak (pl. nagyon alapvető személyes és

családdal kapcsolatos információk, vásárlás, helyismeret, iskola, állás). Az egyszerű és

begyakorolt nyelvi helyzetekben tud kommunikálni úgy, hogy egyszerű és direkt módon

információt cserél családi vagy mindennapi dolgokról. Tud egyszerű nyelvi eszközöket

használva beszélni saját hátteréről, szűkebb környezetéről és a közvetlen szükségleteivel

kapcsolatos dolgokról.

Olvasott szöveg értése

32


Megérti rövid, egyszerű szövegek, köztük történetek lényegét. A kért információt ki tudja

keresni.

Hallott szöveg értése

Megérti a leggyakoribb fordulatokat és szókincset, ha számára ismert dologról van szó.

Megérti a rövid, világos és egyszerű üzenetek, bejelentések, egyéb gyakori szövegek

lényegét.

Beszédkészség

Részt vesz egyszerű, begyakorolt, hétköznapi témáról szóló beszélgetésben, amely közvetlen

információcserét igényel ismert tevékenységgel kapcsolatban. Megérteti magát a társasági

beszélgetésben. Röviden le tudja írni például a családját, lakóhelyét, tanulmányait.

Interakció

Fel tud tenni kérdéseket, és tud egyszerű állításokra reagálni.

Tudja jelezni, mikor követi a kommunikációt, de ritkán ért meg eleget ahhoz, hogy saját maga

fenn tudja tartani a beszélgetést.

Íráskészség

Rövid feljegyzéseket, üzeneteket, magánlevelet tud írni.

Nyelvhelyesség

Néhány egyszerű szerkezetet helyesen használ, de még rendszeresen elkövet alapvető hibákat.

Szókincse elegendő alapvető kommunikációs szükségletek kielégítésére.

Idegen nyelvi kompetenciaterület:

Idegen nyelvi kompetenciák alatt az alábbi kompetenciákat értjük:

a hallott és az olvasott szöveg értése és szövegalkotás idegen nyelven szóban és írásban

kommunikációs szándékok megértése és érthető kifejezése

ezzel szoros összefüggésben az adott idegen nyelvhez kapcsolódó, az eredményes nyelvhasználathoz/kommunikációhoz szükséges szocio- és interkulturális ismeretek és azok alkalmazása.

A fejlesztés célja

Az idegennyelv-tanulás hatékonyságának növelése érdekében szükség van az iskolában folyó idegennyelv-tanítási gyakorlat megújítására. A modernizációt kompetencia alapú nyelvtanítási programok fokozatos bevezetésével kívánjuk megvalósítani A fő célunk, hogy fejlődjön a tanulók általános és nyelvi kompetenciája, amely a célnyelven történő kreatív kommunikációt lehetővé teszi, ezzel hozzájáruljon ahhoz, hogy tanulóink használható

33


nyelvtudást szerezzenek, Az érzelmi hatások jelentősen befolyásolják a tanulási képességet és a kreativitást. Ezért fontos a pozitív attitűd kialakítása tanulóink számára, hogy ne csak értelmükkel, hanem érzelmeikkel is részt vegyenek a nyelvtanulási folyamatban.

A hatékonyság érdekében kommunikatív, tevékenységközpontú, a nyelvi készségeket fejlesztő módszereket és munkaformákat alkalmazunk.

Egyéni, páros ill. csoportmunkában megvalósuló

információ-, adat- és véleményszerzés

vita

szerepjáték,drámajáték,nyelvi játékok

prezentációk, kreatív írás

alkotó tevékenységek, problémamegoldás

projektmunka és kooperatív technikák alkalmazása

,Moduláris oktatási program –TÁMOP 3.1.4.

Német nyelv

Az élő idegen nyelv kulcskompetencia területen a tanévet átfogóan teljes tanórai lefedettséget biztosító kompetencia alapú oktatás valósult meg német nyelvből 5-8.évfolyamon.

A 8. évfolyamon ez kiegészül moduláris programcsomagok használatával,amely az éves óraszám 30%-t fedi le.

A moduláris rendszer lehetővé teszi,hogy a modultípust alkalmazó tanár válasszon a felkínált modulok közül az adott tanulócsoport életkori sajátosságainak, ismereteinek, érdeklődési körének, nyelvi szintjének megfelelően. A témakörök beszédszándékok és szituációk köré szerveződnek,.Tanulóink a tevékenységközpontú, kommunikatív feladatok végrehajtása közben sajátítják el az idegen nyelvet. Egy-egy modul általában 5 tanórát ölel fel. Az oktatási anyagok a NAT követelményeire támaszkodnak. Olyan (nyelvi) készségek fejlesztését szolgálják és olyan általános témákkal foglalkoznak, hogy bármelyik helyi tantervbe és tanmenetbe beilleszthetők.

A program fókuszában, annak kommunikatív és kreatív jellege miatt, a produktív készségek állnak: az interakció, az összefüggő beszéd és az írásbeli szövegalkotás. Ezeken belül pedig a szóbeliség élvez további elsőbbséget. A produktív készségek fejlesztése természetesen itt sem válik el a receptív készségek fejlesztésétől, csupán a hangsúly tolódik el a beszéd és az írásbeli produkció irányába. A hallás utáni értés és az olvasás mintegy azokat „kiszolgálva”, pl. témát, ismeretet, információt, motivációt, modellt szolgáltatva jelenik meg.

34


A tananyagok megválasztása, kidolgozása és elrendezése, a feldolgozásukra javasolt lépések, munkaformák lehetővé teszik a tanulócsoporton belüli személyre szabott, azaz differenciált oktatást.

A választható modultípusok:

Kreatív kommunikáció Projektek a nyelvórán

Internet a nyelvórán

Megtalálható:www.sulinovaadatbank.hu

,

1.2.3. Matematika oktatása (Matematikai kompetenciák fejlesztése)

Társadalmunk gyors technikai fejlődése, a gyors változások az alkalmazásképes tudást

igénylik minden embertől.

A matematika oktatása során a legfontosabb, hogy felkészítsük tanulóinkat a mindennapok

problémáinak megoldására a matematikai gondolkodás segítségével.

Így kiemelt feladatunk:

Biztos számolási készség kialakítása

Problémahelyzetekben a kreatív és logikus gondolkodás fejlesztése

Gyakorlati problémákra matematikai megoldások keresése

Adatgyűjtés, feldolgozás, grafikonok, táblázatok készítése, értelmezése, elemzése

Alsó tagozaton az elemi számolási készség elsajátítása és a logikus gondolkodás fejlesztése

zajlik, sok szemléltetéssel, gyakorlati példákkal.

A felső tagozat az 5-6. osztályában a nem szakrendszerű oktatás feladatai is beépülnek.

A matematikai fogalmak kialakítása és az elvonatkoztatási készségek fejlesztése a legtöbb

gyermeknél csak 7-8. osztályban válik lehetővé. Ezért fontosnak tartjuk 7. és 8. évfolyamon

a csoportbontás lehetőségeit kihasználva a nívócsoportos oktatás folytatását. Biztosítjuk a

legtehetségesebb tanulók plusz képzését 5-8. évfolyamon, a nem kötelező órák keretein

belül.

A matematika és a magyar nyelvi készségek fejlesztése nem csak a matematika és a magyar

óra feladata. Ennek a két alapkompetenciának a fejlesztésére minden tanítási helyzetben és

tanítási órán adódik lehetőség.

35


A matematika iránt érdeklődő és tehetséges gyermekeinket versenyeken szerepeltetjük,

amelyet felkészítés előz meg.

Pl: Bolyai, Kalmár László, Kenguru, Newton Kupa, Zrínyi, Varga Tamás területi, megyei

versenyek.

Az Oktatási Közlönyben kiírt, és azon kívül meghirdetett versenyeken, az intézményvezető

engedélyével vehetnek részt a tanulók.

A hagyományos Csokonai Alapműveleti versenyt évenként meghirdeti Matematika

munkaközösségünk, intézményvezetői engedéllyel. A megyei forduló költségeit lehetőségei

mértékében támogatja az iskola, az SZM, az alapítvány és szponzorok.

A levelezős versenyek megyei fordulóira alapítványi és SZM támogatással biztosítjuk az

utazási és egyéb felmerülő költségeket.

A Csokonai Alapműveleti verseny/ Ki a legjobb és leggyorsabb számolásból?/ címmel az

Educatio honlapon a Szolgáltatói kosár Jó gyakorlatok listájában megtalálható!

A „ Matematikai kompetencia fejlesztése a digitális tábla eszközeivel az általános

iskola felső tagozatán” c. vásárolt módszertani anyag felsős matematika oktatóink

pedagógiai-módszertani munkáját segíti.

Kompetencia alapú oktatás:

Matematikai és logikai képességek

A fejlesztések során azt tekintjük a legfontosabb feladatunknak, hogy olyan eszközöket

adjunk a pedagógusok kezébe, amelyek felhasználásával életszerűvé képesek tenni elvont

matematikai ismereteket, a matematikai logika más tartalmi területeken való felhasználásával

eredményesen tudják fejleszteni a tanulók problémaazonosító és –megoldó képességeit, és fel

tudják használni a matematika eszköztárát a legkülönfélébb hétköznapi jelenségek

modellezésére.

Értékek: - gyakorlat-központúság- tevékenység-centrikusság- módszertani felkészültség (pl.: projektmódszer, egyéb kooperatív technikák)- kommunikáció-központúság- a tanulási folyamat irányító, segítő, támogató és innovatív tanári attitűd- motiváló tanulási környezet

Alapelvek:Mindennapi munkánknak elsősorban a gyerekek fejlődésének érdekét kell szolgálnia, így minden tevékenységet annak rendelünk alá, mindenek előtt azt vesszük figyelembe, hogy miként hatnak a tanulókra.

36


Gyakorlatközpontúság és alkalmazható tudásArra törekszünk, hogy tanulóink a tanulási folyamat során minél önállóbban és a lehetőségek szerint a valós környezetben szerezzék meg a mindennapi életben, a közvetlen természeti és társadalmi környezetben megismerhető tudáselemeket.Ismeretbe ágyazott képességfejlesztésAz adaptálási folyamat során arra törekszünk, hogy a képességfejlesztési módszereket a hozzájuk kapcsolódó tartalmi lehetőségekkel megfelelő arányban, együtt alkalmazzuk.A tanulói személyiség egészének fejlesztéseAz értelmi képességek fejlesztése mellett kiemelt fontosságúként kezeljük a tanulói személyiség egészének fejlődését szolgáló tevékenységterületeket, az énkép, önismeret, a nonverbális készségek, a kreativitás, a divergens gondolkodás és társadalmi kompetenciák fejlesztését, a társadalmi érzékenység, a nyitott, befogadó és empatikus személyiség kialakítását, a társas aktivitást.

Tevékenységközpontú tanítási-tanulási gyakorlat megvalósításaA tanítási folyamatok során olyan élményszerű helyzeteket teremtünk, - az életkori sajátosságoknak megfelelő szinten -, mely által a tanulók tapasztalatokat szerezhetnek, maguk fedezhetik fel a környezeti elemek közötti kapcsolatokat és összefüggéseket. Lehetőséget biztosítunk ahhoz, hogy a tanulók megfogalmazzák egyéni és csoportosan kialakított véleményeiket, azokat meg tudják védeni érvekkel és meg tudják vitatni.Differenciált fejlesztés és esélyegyenlőségAlkalmazzuk a heterogén összetételű csoportok együttes kezelésének módszereit, a differenciált tanulásszervezési módszereket, lehetővé téve a tanulók személyi szükségleteinek, tudásának, képességeinek, érdeklődősének és érdekeltségének megfelelő fejlesztést, biztosítva ezzel a hatékony tanulás szempontjából nélkülözhetetlen helyes énkép alakulását.Valóságos tanulási környezet biztosításaHozzásegítjük a tanulókat ahhoz, hogy a tanulás során kedvező kapcsolatuk alakuljon ki a környezettel. A tartalmakat és a megközelítéseket úgy választjuk, hogy a tanulási helyzeteket a terepmunkán keresztül tapasztalják meg.A pedagógiai módszertani kultúra megújításaEnnek eszközeként a problémaközpontú tanítást, a projekt módszert tekintjük, melyek a cselekvésből kiinduló gondolkodásra nevelés, a felfedező tanítás-tanulás, a megértésen alapuló fejlesztést célozzák meg. Pedagógusaink szakmai kompetenciájának bővítését mentori tevékenységek, módszertani továbbképzések, tréningek, szakmai konzultációk, bemutató foglalkozások, műhelyfoglalkozások segítik.Fokozatosság és folyamatosságA kompetencia alapú programcsomagok, az egymásra épülő modulrendszerek alkalmazásával biztosítjuk a folyamatosságot és a folytonosságot, számolva a tanulók különbözőütemű mentális- és képességfejlődésével, az egyes képesség- és kompetenciaterületek éveken át tartó fejlődési folyamatával. Arra törekszünk, hogy a tanulókban kialakuljon az igény arra, hogy - egyéni képességeik, lehetőségiek figyelembevételével - egész életük során képezzék magukat, bővítsék ismereteiket.Integrációs elvAz önálló matematikai, informatikai és szövegértés-szövegalkotás programok mellett a hatékony kompetenciafejlesztés érdekében olyan modulok és modellek alkalmazását is szorgalmazzuk, amelyek az egyes műveltségi területek más műveltségi területekkel és az alaptanterv közös követelményeivel („kereszttantervekkel”) való kapcsolatának

37


megteremtését, erősítését jelentik. Nemcsak a tantárgyi, hanem a képességterületi és a nevelési integrációs lehetőségeket is fejlesztjük.Célunk matematika tanításunk megújítása, a matematikai kompetencia fejlesztése.A cél elérését szolgáló legfontosabb feladataink: A kognitív önszabályozás kialakulásának segítése, a tanulók önálló tanulási képességének fejlesztése.A kezdő szakaszban a cselekvő, személyes tapasztalatszerzésre építünk.A matematika iránti érdeklődés felkeltése és a tanulási folyamatban az aktív részvételhez a motiváció biztosítása.- A matematika értelmező és problémamegoldó tevékenység kialakítása, segítése, melynek alapját a problémák manipulatív, tárgyi tevékenységgel való cselekvő megoldása képezi. A problémamegoldó gondolkodás fejlesztése a problémák önálló megoldása által, az alkotó gondolkodásra nevelés az alkotások létrehozásával történik.- Olyan életszerű helyzetek teremtése, amelyek személyes jelentéssel bírnak a tanulók számára és jellemzőek azokra a feladatokra és problémákra, amelyekre a diákoknak a későbbiekben alkalmazniuk kell tudásukat és készségeiket.- A tanulók „iskolába kívülről behozott” előzetes tudásának felhasználása.- A diákok fogalmi és metakognitív felfogásának fejlesztése azáltal, hogy kis csoportban megvitatják azokat és reagálnak rájuk. Ösztönözni kell őket arra, hogy saját tanulási tevékenységüket felidézzék és reflektáljanak rá.- A matematika-specifikus gondolkodási képességek fejlesztése. Ezek közül a rendszerzés és a kombinativitás fejlesztése a kisiskolás korban a legintenzívebb.- A szakmai nyelv, a matematikai kifejezések tárházának fokozatos bővítése. Az eljátszás, megjelenítés, modellezés, rajzolás elősegíti a fogalomfejlődést, a szakszavak, jelölések, jelölésrendszerek használatát.-A matematikai készségek – számlálás, számolás, mennyiségi következtetés, becslés, mérés, mértékegységváltás – fejlesztése a matematikai tevékenység végzése során.- A matematikai feladatok, a definíciók, tételek alakítása, matematikai szövegek értelmezése érdekében fontos feladat a szövegértés és a szövegesfeladat-megoldó képesség fejlesztése.1.2.4. Informatika oktatása (Digitális kompetencia fejlesztése)

A XXI. században az informatika átszövi egész életünket, az információ társadalmi szerepe megnőtt, ezáltal felértékelődött az információszerzés képessége. Az egyén érdeke, hogy időben hozzájusson munkájához, életvitele alakításához szükséges információkhoz, képes legyen azokat céljának megfelelően feldolgozni és alkalmazni. Ehhez el kell sajátítania a megfelelő – technikai fejlődéssel lépést tartó - információszerzési, feldolgozási, adattárolási, szervezési és átadási technikákat.Fő célunk tehát az információs társadalomban otthonosan mozgó, az információt munkája során felhasználni és létrehozni tudó ember képzése. Ennek eléréséhez fontos, hogy a tanulók folyamatos sikerélményben részesüljenek, mert különben áttörhetetlen idegenkedés alakulhat ki a modern információs eszközökkel szemben. Ebből következik, hogy az informatika tanulása nem lehet öncélú - tanítása során a felhasználási lehetőségekre, a lehetséges alkalmazásokra mindig rá kell mutatnunk, s a tanulók elé ilyen komplex feladatokat kell kitűzni, és meg kell teremteni a tantárgyak közötti átmeneteket, kompetenciákat is. A különböző tudományterületek, tevékenységek ma már feltételezik a gép készségszintű használatát, vagyis a géphasználat nem cél, hanem eszköz jellegű legyen. Az ismeretátadó és számonkérő pedagógus az ismeretek közötti eligazodást segítő, tanácsadó, az információt értékelni, abban kételkedni tudó tanulók nevelőjévé váljon. A tanulókat fel kell készíteni a problémamegoldó gondolkodásra, mint a feladatmegoldás magasabb szintjére. A leírt készségek elsajátítása akkor igazán eredményes, ha lehetőség szerint már az általános iskola

38


alsó tagozatában elkezdődik a munka, ezért iskolánkban már első-második osztálytól, iskolaotthonos órák keretében, tanítók vezetésével kezdődik az oktatás. Harmadik- nyolcadik osztályig heti egy órában tanulják a tantárgyat a diákok. Hatodik-nyolcadik évfolyamon plusz egy órában emelt szintű oktatást biztosítunk heti 1 órában a tehetséges tanulóknak. A digitális kompetencia fejlesztését szolgálhatják más tantárgyak feladatai, amennyiben géphasználatot (alkalmazás, internet), vagy csak egyszerűen problémamegoldó gondolkodást, kreativitást igényelnek. Gondolni kell azokra a tanulókra is, akiknek otthon nincs lehetőségük a gép használatára. Iskolai könyvtárainkban gépek állnak a gyerekek rendelkezésére, ezért kiemelt feladat a könyvtár és az informatika tantárgy szorosabb együttműködése. A könyvtári különféle játékos, készségeket fejlesztő szoftvereket is telepítünk. A játékos oktató programok, CD-k a kezdeti bevezetésre kínálnak megfelelő megoldást. A kisebbek ezt más tantárgyak, vagy az iskolaotthonos foglalkozások keretén belül vehetik igénybe. A tanórákat nagyobb érdeklődés esetén kiegészíthetik a különféle alkalmazói és programozói szakkörök, amik a differenciált oktatást segítik elő.

A digitális pedagógiai elterjesztésével kapcsolatos tevékenységek, célkitűzések

A digitális pedagógiai módszertan 3-as célú kompetenciafejlesztés:

Tantárgyi ismeretek bővítése, rendszerezése IKT eszközök készségszintű alkalmazásának fejlesztése A konstruktív munkaformák alkalmazásával a szociális

kompetenciák fejlesztése

Az IKT által támogatott tanulásszervezési módok:

Csoportmunka Pármunka-tanulópár Egyénre szabott munka Részben egyénre szabott munka Önálló munka

A digitális pedagógiai módszertan többszintű differenciálásra is lehetőséget biztosít,amelynek a következők a megvalósulási formái:

Mennyiségi differenciálás Minőségi differenciálás Tanulási követelmények differenciálása

Óratípusok:

Új ismeretanyag feldolgozása Alkalmazás-gyakorlás Összefoglalás, ellenőrzés-diagnosztikus mérés

Alkalmazására szánt feladattípusok:

Problémamegoldó csoportfeladatok Alkotó feladatok Felfedező, kutató feladatok

39


Érvelésre-vitára alkalmas feladatok Ellenőrzés, értékelés

Digitális tartalmak:

az intézmény saját belső hálózatán tárolt digitális oktatási anyagok, multimédia tartalmak (pl. képek, mozgóképes állományok, animációk,

hangállományok), multimédia CD-k, DVD-k, egyéb tömegtároló eszközök.

IKT kompetenciákAz IKT (= informatikai és kommunikációs technológiák) ismerete és használata a

munkaerőpiac egyes területein alapvető követelmény, más területein esélynövelő tényező. Az

IKT kompetenciák jelentik egyrészt az eszközjellegű informatikai alkalmazások ismeretét,

másrészt azok kreatív használatát a munkavégzés során és a hétköznapi életben egyaránt.

IKT-val támogatott mérés-értékelési tevékenységek

A tanórán alkalmazott diagnosztikus, fejlesztő-formatív és szummatív célú pedagógiai

ellenőrzési, értékelési, mérési eljárások és feladatok IKT eszközök és szolgáltatások

alkalmazásával, támogatásával történő megvalósítása, elősegítve ezzel a NAT

célkitűzéseinek megfelelően az egyénre szabott tanulási követelmények érvényesülését, a

differenciált tanulásszervezési eljárások elterjedését, valamint a hatékony és önálló tanulás

kialakulását.

Az IKT-val támogatott mérési, értékelési módszerek alkalmazása a tanár és tanuló

számára azonnali, egyénre szabott visszajelzést tesz lehetővé, támogatja a tanulók egyéni

tanulási stratégiáinak kialakítását, illetve elősegíti a tanulók aktivitásának optimális

kibontakozását, a digitális kultúra elterjedését.

Lehetőségek:

számítógép segítségével kitöltött tesztek, más, értékelésre alkalmas feladatok

megoldása (önértékelési, központi kiértékelési lehetőséggel)

bemeneti (a tanóra elején) mérés (pl. annak megállapítására, hogy a tanulók

felkészültsége megfelelő szintű-e az új tartalom befogadására, elsajátítására)

fejlesztő célú mérés, értékelés (a tanóra során ellenőrző feladatok megoldása a

továbbhaladás, illetve a megértés, elsajátítás szintjének ellenőrzésére)

összegző, szummatív értékelési eljárások alkalmazása a tanulók teljesítményének,

tudásszintjének mérésére

40


számítógéphez kapcsolható audio-vizuális és/vagy multimédia eszközök

(projektor, hangosítás, VHS, DVD, kamera, digitális fényképezőgép, stb.)

igénybevétele a tanórán a mérési-értékelési folyamatban

interaktív tábla alkalmazása.

csoportos feladatmegoldás esetén egyéni teljesítmény értékelését lehetővé tévő

eszközök, eljárások alkalmazása (szoftverek, hálózati megoldások, stb.)

mérési, értékelési eljárásban internet, elektronikus kommunikáció igénybevétele

(SDT, internetes feladatbankok, házi dolgozat, projektfeladat megoldása, távoli

elérés, stb.)

1.2.5.TANTÁRGYTÖMBÖSÍTÉS

Magyar nyelv és irodalom

Szövegértés-szövegalkotás Az olvasás-szövegértés fejlesztésével kapcsolatos célok:-Az élethossziglan tartó tanulás megalapozása a kulcskompetenciák fejlesztése révén -Az oktatás egyenlőtlenségének mérséklése -Az oktatás minőségének fejlesztése-Információs és kommunikációs technológiák alkalmazásának fejlesztése A fenti célok megvalósításához a szövegértés-szövegalkotás programcsomag nagymértékben hozzájárul, mégpedig úgy, hogy a tanulók szövegértésének fejlesztésével biztosítja az élethossziglan tartó tanuláshoz szükséges olvasási-szövegértési képességet. A tanulók egyéni képességeit is figyelembe vevő differenciáló és kooperációra épülő tanulásszervezéssel pedig hozzájárul a hátrányos helyzetű tanulók továbbtanulási esélyének a növeléséhez. Olyan személyiségfejlesztő programot céloz meg, amely lehetővé teszi, hogy a tanulók mindegyike eljusson a szövegértés-szövegalkotás kritériumaként meghatározott szintjére. Olyan programcsomagok készültek, amelyek élet- és életkor közeli, érdekes szövegekkel gyakoroltatnak, fejlesztenek. A szövegműfajok sokszínűségére törekedtek a program készítői, valamint arra, hogy a különböző szövegtípusokban a gyerekek a szövegekkel műveleteket végezzenek, szöveget alkossanak, elemezzenek, átalakítsanak, kiegészítsenek A szöveg- vagy szövegrész alkotás fontos kritériuma, hogy a tanulók mindennapi kommunikációs helyzetekben legyenek tisztában a szöveg céljával, a címzettel és a kommunikációs helyzettel. Szövegértés- szövegalkotás fejlesztési területei és fejlesztési lehetőségei ♦ Nyelvi kompetencia és nyelvhasználat ♦ Kommunikációs kompetencia ♦ Kulturális kompetencia ♦ Egyéni képességfejlesztés ♦ Helyi igényekhez adaptálható ♦ Tanulási stratégiák Szövegértés- szövegalkotás feladatai-Élet- és életkor közeli, érdekes szövegek választása;- A szövegműfajok sokszínűsége; -A szövegekkel műveletek végzése; -Szövegek alkotása, elemzése, átalakítása, kiegészítése -A szövegalkotás kritériumrendszere (a szöveg célja, a címzett és a kommunikációs helyzet);

41


-A kommunikációs helyzetekhez való alkalmazkodás;

Fejezetek:

l. FEJEZET: OTTHON

KÖVETELMÉNYEK:

a kommunikációs helyzet létrehozásakor és elemzésekor az elengedhetetlen feltételek figyelembevételea kommunikációs helyzethez illeszkedő köszönési formák megválasztásaa monologikus és dialogikus forma megkülönböztetésea nyelvtani szám és személy pontos alkalmazásaa nonverbális kommunikációs üzenetek dekódolásapárbeszéd létrehozásaa tegezés-magázás normatív alkalmazásaa hagyományos levél, az sms és az email megkülönböztetésea szükségleteknek megfelelő kérdések megfogalmazásaa kérdéstípusok kommunikációs helyzetben való megkülönböztetésereagálás háttérszövegrevers és próza közti különbség felismerése.

ll. FEJEZET: TÖRTÉNETEK ÁLLATOKRÓL

KÖVETELMÉNYEK

névszói szerkezetek felismerése és létrehozásaaz emberek és az állatok kommunikációjának megkülönböztetéseállatokról készült fényképek szöveges jellemzése állatmesék tanulságainak levonásameggyőzési és rábeszélési technikák alkalmazásaa kiemelt szófajok kommunikációs célnak való használata

lll. FEJEZET: KAPCSOLATOK

KÖVETELMÉNYEK

a cselekmény felidézésea szereplők és szereplőcsoportok jellemzésejellemzés készítésehelyszínek bemutatása, leírása szóban és írásbannévszói csoportok gyűjtése, a határozottság szerepének megfigyelése, szövegalkotásban való alkalmazásakülönféle nyelvi szempontoknak megfelelő szövegalkotásdramatizált jelenetek előadása.

lV. FEJEZET: VISSZA A MESÉHEZ

42


KÖVETELMÉNYEK

mesék csoportosításakifejleti jóslatok alkotása szóban és írásbanmeseírás minta alapján; meseparódia készítéseáltalánosítások megfogalmazásamondatokból szövegek építése.

V.FEJEZET: VARÁZSBIRODALMAK l.

KÖVETELMÉNYEK

jelölt ok-okozati kapcsolatok azonosításaesemények időrendi sorrendbe állításavalószerű és fantasztikus elemek megkülönböztetéselényegkiemelő felolvasása János vitéz cselekményéhez kapcsolódó képzelt párbeszédek és monológok alkotásadramatizálásmetaforák hasonlattá, hasonlatok metaforákká alakítása.

Vl. ÉV VÉGI ISMÉTLÉS

KÖVETELMÉNYEK

a továbbhaladáshoz szükséges, legfontosabb tudáselemek átismétlése, elmélyítésea megismert módszerek alkalmazásatapasztalatok összegzéserendszerezés.

A következő anyagrész a szűkre szabott órakeret miatt az ötödik osztályban nem került

megvalósításra. Feldolgozására a hatodik évfolyamon kerül sor.

VII. VARÁZSBIRODALMAK ll.

KÖVETELMÉNYEK

összehasonlításnaplóbejegyzés és levél írása.

Részletes kidolgozás és összegzés a 2009/10. tanév TÁMOP értékelésében található.A felhasznált órakeret kimutatása a mellékletben található.

Tantárgytömbösített földrajzoktatás

A tantárgytömbösítés a tanórai foglalkozások ciklikus megszervezésének a rendje. Az adott

tantárgy, adott műveltségi terület, tanórai foglalkozásait nem egyenletesen, minden tanítási

hétre elosztva, hanem ciklikusan egy-egy időszakra összevonva szervezik meg. Az órák

tömbösítve 4 hetes ciklusokban valósulnak meg. A témakörök feldolgozása komplex,

43


mélységét a tanulók fejlettsége határozza meg. A tömb befejezését követően pihenőhét

(hetek) követi. Előnyei, hogy megkönnyíti az elmélyülést, könnyebb az adott tárgyra, témára

való koncentrálás, lehetővé teszi, hogy az érdeklődés tartósan egy területre koncentrálódjon, a

tapasztalatszerzés folyamattá válik, szervezettebbé váló észlelést és fejlődést biztosít.

Részletes kidolgozás és összegzés a 2009/10. tanév TÁMOP értékelésében található.A felhasznált órakeret kimutatása a mellékletben található.

Biológia Tantárgytömbösítés

Az ember szervezete és egészsége

Cél: A tananyag tudásrendszerének felhasználásával a tanulók aktív tevékenykedtetése során

fejleszteni a kulcskompetenciához tartozó készségeket, képességeket, megvalósítani a kiemelt

fejlesztési feladatokat.

Kulcskompetenciák

Nyelvi kompetencia

– A hallott vagy olvasott információkban levő gondolatok, tények, fogalmak, jelenségek, összefüggések értelmezése, megfogalmazása, szóbeli kifejtése vagy leírása.

– A bizonyítás, érvelés, cáfolat technikájának elsajátítása.Matematikai kompetencia

– Az emberi test méreteinek, arányainak, a szervezetükben előforduló anyagok mennyiségének viszonyítása, az életfolyamatok, életszakaszok időtartamának reális becslése.

– A rész és egész felismerése, ábrázolása.– Grafikonok, diagrammok leolvasása, értelmezése.– Táblázatok adatainak összevetése, egyszerű táblázatok készítése.

Természettudományos kompetencia

– Az emberi szervezetben zajló változások, kölcsönhatások, folyamatok megértése, a változás okainak feltárása.

– Az emberi szervezet felépítésének és működésének megismerése. A szerzett ismeretek, képességek felhasználása a mindennapi életben, az egyén életvitelének kialakításában.

– A megismerési algoritmusok használata az ismeretek elsajátítása, rögzítése és felelevenítése során.

– A környezet- szervezet- életmód, a szervezet-működés összefüggéseinek feltárása.– Mérések, kísérletek végzése, tapasztalatok összegzése, a balesetmentes eszközhasználat

elsajátítása.– A meglévő ismeretek rendszerezése és alkalmazása.– Az egészségkárosító hatások felismertetése a megelőzés módjainak tudatosítása.– A testi és lelki változások megfigyelése, okainak feltárása.

Digitális kompetencia

– Az információs társadalom technológiájának (internet, CD-ROM) magabiztos és kritikus használata, az információ keresése és feldolgozása során.

Gondolkodási kompetencia

44


– A gondolkodási műveletek gyakoroltatása.– A gondolkodási képességek (konvertáló, rendszerező, kombinatív, prediktív) fejlesztése.– Tapasztalatok, ismeretek rendszerezése, magyarázata, indoklása, értékelése.– Lényeges és lényegtelen elkülönítése.– A meglevő tudás átalakítása, az ábrázolási módok egymásba alakítása.– Ábrák, táblázatok, grafikonok elemzése, következtetések levonása.– Analógiák keresése.– A tantárgyi ismeretek és a mindennapi élet kapcsolatának felismertetése és hasznosítása.– Megismerési módszerek tervezése, megvalósítása, végrehajtása.– Megfigyelési, vizsgálódási szempontok tervezése, alternatív megoldások keresése.– Tények, fogalmak, folyamatok, összefüggések közötti kapcsolatok felismerése,

hasznosítása.– Problémafelismerés, alternatív megoldások keresése.

Szociális és állampolgári kompetencia

– A fizikai és mentális egészség megőrzéséhez szükséges ismeretek elsajátítása, az egészséges életvitel szokásrendszerének gyakoroltatása.

– Felelősségvállalás az egyén életvitelének kialakításában, a közös célok magvalósításában. Döntések felvállalása, kritikus elemzése.

– Problémák felismerése, együttműködés azok megoldásában.– Alkotó részvétel páros, csoport és projektmunkában.

Kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia

– Tervek készítése, kivitelezése. Egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés, irányítás, szervezőkészség, tapasztalatok értékelése.

– Önálló tanulás szervezése, értékelése. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

– Az emberi test felépítésében és harmonikus működésében rejlő szépség megláttatása.– Az emberi test tudományos és művészeti ábrázolásának összevetése.– A művészetek szerepe a lelki egészség megőrzésében, a személyiség fejlődésében.

Tanulási kompetencia

– A hatékony, önálló tanulás képességeinek megalapozása, folyamatos fejlesztése, tanulni tudás elsajátítása:– írásos, grafikus és képi információk fokozatos önállósággal történő feldolgozása– a természettudományokban alkalmazott tanulási technikák elsajátítása, gyakorlása– a tanulás tervezése, az idővel történő hatékony gazdálkodás gyakoroltatása– saját tanulási stratégia kialakítása, az eredmények értékelése

Kiemelt fejlesztési feladatok

Énkép, önismeret

– A teljesítmények rendszeres, sokoldalú mérésével, értékelésével reális kép kialakítása a tanulók tudásáról, készségeiről, képességeiről, közösségben elfoglalt helyükről.

– A reális ön- és társismeret fontosságának megláttatása. A kamaszkori konfliktusok és feloldási lehetőségeinek megismerése. A veszélyhelyzetek és elkerülési módjainak bemutatása.

Testi- lelki egészség

– Az egészséges életvitelhez szükséges ismeretek elsajátítása, magatartásformák, szokások kialakítása, gyakoroltatása.

– Az egészség, mint megőrzendő érték, felismertetése. A betegségek megelőzési, módjainak tudatosítása.

45


– A növényi, állati eredetű anyagok és a gombák táplálkozásában betöltött szerepének megláttatása.

– A biológiai, a társadalmi és szociális érettség különbségeinek felismertetése, következmények levonása.

– Az értékes emberi kapcsolatok létesítése iránti igény felkeltése.– A betegségekkel, idősekkel szembeni empátiakészség erősítése.– A tanulók alkalmassá tétele az elsősegélynyújtás, betegápolás ismereteinek használatára.– Tevékeny részvétel az egészségvédelmi programokban.

Hon és népismeret

– A magyarságtudat elmélyítése, világhírű tudósaink, orvosaink munkásságának bemutatásával.

Európai azonosságtudat-egyetemes kultúra

– Az orvostudomány eredményeinek bemutatásával megláttatni, miként változtatja a tudomány az emberiség életét.

Gazdasági nevelés

– A munkához, az értékteremtéshez kötődő pozitív attitűd kialakítása.Környezettudatosságra nevelés

– A természetes és mesterséges környezet hatásainak felismerése, a környezet és egészség kapcsolatának tudatosítása.

– Aktív részvétel az értékmegőrző, értékteremtő tevékenységekben, közvetlen környezetünk szépítésében, rendbetételében.

Tanulás tanítása

– Az önművelődés igényének és szokásrendszerének kialakítása, a tanulás tanítása.– A természettudományos megismerési módszerek elsajátítása és gyakorlása.– A tanulói képességek sokoldalú fejlesztése.

Részletes kidolgozás és összegzés a 2009/10. tanév TÁMOP értékelésében található.

46


1.2.6. Művészeti nevelés (Esztétikai és művészeti kompetenciák fejlesztése) Modern kortárstánc oktatás

A művészeti nevelés is elengedhetetlenül, kiemelkedően fontos területe iskolánknak.

Nemcsak az impozáns külső-belső iskolai környezet, de Keszthely város kulturális adottságai

is utat jelölnek ki számunkra. Így ennek a területnek a felvállalása egyben helyi

sajátosságaink kihasználása is.

Tanulóinknak sokféle lehetőségük van tehetségük kibontakoztatására. Meghatározó az egyéni

alkotótevékenység, de a művészeti nevelés lehetőséget ad csoportos munkára,

közösségfejlesztésre is.

Pedagógusaink egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a művészeti tárgyak igényes oktatására, a

tehetséggondozásra. Minderről színvonalas szerepléseink, kiállításaink, a versenyeken elért

eredményeink tesznek tanúbizonyságot.

A művészeti nevelés területei:

Drámapedagógia – színjátszás

Az alsó tagozaton megalapozott drámapedagógiai szemlélet sok tekintetben gazdagíthatja

eredményeinket. Különféle képességfejlesztés folyik a dráma tanítása során. Pl.: A

kommunikációs játékokon keresztül fejlődik a gyerekek közösségi szereptudata,

beszédtechnikai gyakorlatokkal útját állhatjuk a romló kifejezés-technikának és kultúrának, a

színes játékok a gyermekek fantáziáját fejlesztik, a memória-gyakorlatok az intellektuális

képességeket tréningezik, az improvizációs szerepjátékok egyaránt segítik tanulóink

megismerését és érzelmi fejlődését. A rendszeres gyakorlásokból előadások kerekednek,

melynek mindenki részese, a gátlásosabb tanulók is magabiztosabbak lesznek.

A drámapedagógia beépülése a tantervbe:

Tantárgyi órák 1-6. évfolyamon

47


A magyar irodalom tantárgyban nyújt- találkozást a drámai kifejezéssel. A dráma órák

tartalma a jövőben alkalmazott kompetencia alapú tanítás minden kritériumának megfelel.

Az oktatás különféle játékokban fejeződik ki. A játékokat az életkori sajátosságoknak

megfelelően állítja össze a pedagógus. Alapvető cél, hogy a tanulókban levő képességek

felszínre kerüljenek, örömöt érezzenek a játék során, érvényesüljön a „mindenki jó

valamiben” pedagógiája. A drámajátéknak képességfejlesztés az alapja, amely képességeket

a tanuló más területen is érvényesíthet.

Szakkör-verseny

Dráma és színjátszó szakkör működhet egy-egy osztály, évfolyam vagy iskolai szinten. Iskolánkban

ennek is hagyománya van. A szakkörök általában, de nem feltétlenül egy produkció létrehozásáért szerveződnek. Ez minden esetben bemutatásra kerül, esetleg versenyen mérkőzik. A szakköri tevékenység során létrejöhet olyan szintű produkció, amellyel érdemes benevezni különféle versenyekbe. Bemutató

A felkészülés nehéz, összetett munka a pedagógusnak és a tanulóknak egyaránt. Mégis vállalják, hiszen hosszú távon kitörölhetetlen, tapasztalati élményként marad meg személyiségükben. Ezen kívül tükrözi a közösségben működő művészi képességek aktuális színvonalát. Színházlátogatás

A színház közeli adottságainkat igyekszünk kihasználni. Szorosabb kapcsolatban vagyunk a városi színházzal. A közösen megtekintett előadásokat beszélgetés, vita és improvizációs újrajátszás köveit. Így válik tapasztalattá a látott esztétikai élmény. Ének és tánc

Látszólag két külön műfaj, de mégis ősidőktől fogva elválaszthatatlan egymástól, az emberek mindennapjait jellemezte. Köztudott a Kodály módszer elveinek alapján, hogy a zene és a tánc (különösen a népzene és a néptánc) a gyermek egészséges testi és mentális fejlődését alapozza meg. Naponta találkoztatnunk kell ezekkel a formákkal harmonikus fejlődése érdekében. Ha gyermekeink egyszerre énekelnek, játszanak, táncolnak, ezáltal több képességüket is fejlődik, ez különösen az alsó tagozaton meghatározó. Kielégíthető mozgásigényük, feszültségeik feloldódnak. A népi gyermekjátékok során fejleszthető a tiszta, szép magyar beszéd (irodalom, nyelvtan), a társas kapcsolatok kialakítása, alkalmazkodóképesség (magatartás), a versenyszellem (testnevelés), szerepjáték (színjátszás) viselkedéskultúra, ritmusérzék, tisztán, jól intonált éneklés, hallásfejlesztés (ének-zene), kreativitás, leleményesség.

Iskolai énekórák

Az óraszám sajnálatos csökkenése nem kedvez a zenei nevelésnek. Ezért kell programunkban minden egyéb zenei kínálatot kihasználni, ill. iskolai szinten folytatni Szendrey iskola egykori hagyományait. Iskolánkban fenntartói engedéllyel biztosíthatjuk az emelt szintű ének-zene oktatást, több osztályból szervezve a csoportokat. Az ének-zene órák kiegészülhetnek néptánc oktatással 1-8- évfolyamon, a választható órák keretein belül.

48


Kiemelt figyelmet fordítunk a főváros zenei életének megismerésére, előadások megtekintésével. A költségeket a gyermekek szülei lehetőségeik szerint biztosítják. ÉnekkarAz iskolai énekkar a legjobb hangú gyerekekből szerveződik. Megalapozása, az utánpótlás nevelése is az alsó tagozaton kezdődik. A gyerekek a 3-6. évfolyamon a legaktívabbak. Hagyományosan működik a Daloskedvűek csoportja, melynek. résztvevői főként alsó tagozatos gyermekek.Énekkarosaink iskolai ünnepélyeken, kerületi rendezvényeken mutatkoznak be. A fellépési alkalmak gyakoriak, ezért az énekkar folyamatosan gyakorol. Működésük szakkör-szerű. Az énekkari munka során tovább gazdagszik a gyerekek dalkészlete, intenzívebben fejlődik énekhangjuk, zeneelméleti tudásukat alkalmazzák. Törekszünk ennek a formának a további megszerettetésére, a létszám növelésére. Karácsonykor a pedagógusokból álló kis kamarakórus is bemutatkozhat.

Bemutatók-előadások

Az énekkar munkálkodásának célja a fellépés. Erre több alkalom van a tanév során. Hagyomány az iskolánkban, hogy a közös ünnepélyeken az énekkar színvonalas dalcsokorral egészíti ki a műsor tartalmát, nem ritka, hogy a dalok mentén szerveződnek a szöveges és a táncos részek. A gyerekek akár aktív részesei, akár hallgatói az előadásnak, mindenképpen esztétikai élményben részesülnek. Bemutatónak minősül iskolánkban az az esemény is, amikor zenés-énekes előadásra érkeznek hozzánk hivatásos művészek. Ilyenkor az Aulában és a Sportcsarnokban látjuk őket vendégül, tanulóink részesei a műsornak. Ha interaktív a bemutató, akkor különös sikere van. Alkalmasint a gyerekek eljutnak iskolai szervezés által operaelőadásokra, zenés színházi hangversenyekre.Néptánc szakkör –versenyek - bemutatók

A néptánc oktatás szakkörök óráival és a lelkes pedagógiai munka által értékes bemutatókat eredményezhet. A fellépési lehetőségek arányban vannak a dráma, ill. az énekkar lehetőségeivel: Pl. iskolai ünnepek, Művészeti Nap, városi, területi bemutatók és versenyek. Évente többször rendezhetünk táncházat. Tanulóink iskolai szervezésben eljutnak táncos előadásokra, rendezvényekre is.

Modern tánc oktatása

Művészeti oktatás

Helyzetelemzés

Iskolánkban, már megalakulása óta nagy figyelmet fordítottunk a művészeti munkára.

Az alsó tagozatban folyamatosa elterjedt iskolaotthonos forma, a drámaórák rendje, valamint

a népi kismesterségek ápolása is ezt a célunkat volt hivatott teljesíteni.

Nevelőink , pedagógiai munkájuk részeként is fontosnak tartják a művészetek ápolását, a

továbbképzések alkalmával is ezen a területen mutattak szinte legnagyobb érdeklődést.

Ezzel egy időben fokozatosan erősödött a modern tánc csoportok munkája iskolánkban. Egyre

több csoport alakult.

49


Helyi, körzeti, megyei, majd fővárosi bemutatókon és versenyeken is vállalták

csoportjaink a megmérettetést.

Sok szép országos és nemzetközi szintű elismerés, helyezés fémjelzi a bemutatók sikerét.

Sikeres pályázatunkat követően 2004-ben beindítottuk a Modern Tánc tagozatot.

Feltételeink, mind személyi, mind tárgyi vonatkozásban biztosítottak.

Közel húsz éves gyakorlatunk, tapasztalataink pedig elegendőnek bizonyulnak arra, hogy

ebben az újszerű munkában a kezdeti botladozások után kimagasló sikereket érjünk el.

A Modern Tánc Tagozat

Az alapfokú táncművészeti oktatás általános fejlesztési követelményei

Fejlessze

- a gyerekek és fiatalok mozgáskultúráját,- testi-lelki állóképességét,- kapcsolatteremtő képességét.

Neveljen- egészséges, jó tartású, jó mozgású tanulókat,- táncművészetet értő közönséget,- táncot szerető fiatalokat.

Készítsen fel- a szakirányú továbbtanulásra.

Az alapfokú táncművészeti oktatásnak nem célja a hivatásos és versenytáncos képzés, de célja a tehetséges tanulók pályára irányítása, valamint az amatőr táncéletbe való bekapcsolódásra ösztönzése.

A modern tánc Tagozat tanulóinak jogai, kötelességei

A tanuló kötelessége:

A tanévben beiratkozással kifejezni szándékát a művészeti oktatásban való részvételre A beiratkozást követően, a választott csoport munkájában részt venni

/ Csak indokolt esetben, igazgatói engedéllyel kérheti a tanuló felmentését, akár

időszakosan is/

A művészeti oktatás jelképeinek viselete A művészeti csoportok házirendjének betartása

50


A művészeti csoport helyiségeinek, egyéb eszközeinek, ruházatának rendeltetésszerű használata, állagának megóvása

A tanuló joga az Oktatási Törvényben, valamint az iskolai Diáktanács Tervében megfogalmazottakon túl:

A Modern Tánc tagozat rendelkezésére bocsátott termek, eszközök, iskolai költségvetésből biztosított ruházat használata

Az oktatás folyamatában való részvétel A Modern Tánc tagozat jelképeinek viselése / ruházati kiegészítők, jelvény, kitűző/ A kiemelkedő eredményeket elért csoportok tagjai évente egy alkalommal szervezett

kiránduláson vehetnek részt, melynek autóbusz költségeit az intézmény állja A DT által előírt szabályok alapján évente két-két felelésre jogosító és mentesítő

igazolvány használata

Óraterv

Évfolyamok Tantárgy Előképző Alapfok Továbbképző 1. 2. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.Modern tánc tantárgyak

Táncelőkészítő gimnasztika

4 4

Esztétikus testképzés 4 4 Jazz-technika 4 4 4 4 Graham-technika 1 1 Limón-technika 1 1Kontakt-technika 1 1 Modern jazz-technika 1 1Improvizáció 1 1 1 1Kompozíció 1 1Tánctörténet 1 1 Összesen 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4

Az Alapfokú táncművészeti oktatás követelményei

Modern-kortárs tánc tanszak

A modern-kortárs tanszak célja: a modern és kortárs tánctechnikák megismerése és az előírt tananyag elsajátítása mellett, a személyiség fejlődése, az önálló, kapcsolatteremtő improvizáció, kreativitás kialakulása.

A tanszak feladataIsmertesse meg a tanulóval- a modern-kortárs táncművészet főbb irányzatait,- az irányzatok technikai alapelemeit,- a különböző technikák jellegzetes koordinációját és variációs lehetőségeit,- a mozgáselemek végrehajtásának meghatározott szabályait,

51


- a harmonikus, esztétikus kivitelezés módjait.Fejlessze a tanuló- technikai adottságait,- mozgásmemóriáját,- koncentrálóképességét,- muzikalitását,- kreativitását,- tér- és formaérzékét,- előadói készségét,- személyiségét,- kapcsolatteremtő képességét.Alakítsa ki a tanulóban- a modern-kortárs táncművészetek iránti nyitottságot,- a dinamikai és érzelmi váltások felismerésének fontosságát,- a munkában való részvételhez szükséges megfelelő magatartásformát,- a rendszeres munka igényét,- az önálló gondolkodás igényét,- az improvizáció és kompozíció tudatos használatát.Ösztönözze a tanulót- az igényes munkára,- a tánc- és színházi események látogatására,- az érzelmi nyitottságra,- az egészséges életmódra.Adjon teret a tanuló- fantáziájának kibontakozására,- a kreativitás megnyilvánulására,- az improvizációs készség kibontására.Irányítsa a tanulót- szakirányú továbbtanulásra,- a továbbképző folytatására,- az amatőr táncéletbe való bekapcsolódásra.Követelmények az alapfok elvégzése utánKreatív gyermektáncA tanuló ismerje- testrészeinek irányított mozgását,- a test térben való mozgáslehetőségeit,- az alapvető kapcsolatteremtő formákat.Legyen képes- a csoportos munkában való aktív, kreatív, fegyelmezett közreműködésre,- a tér, ritmika, dinamika tudatos használatára,- kapcsolatteremtő improvizációra.Esztétikus testképzésA tanuló ismerje- a gyakorlatok esztétikus, plasztikus végrehajtását,- a térirányok, térlépcsők gyakorlati alkalmazását,- a mozgás esztétikai törvényszerűségeit.Legyen képes- a tanult mozgásformák önálló, tudatos, plasztikus végrehajtására,- a tudatos izomtevékenységre, izommunkára, izomérzékelésre,- a mozgás esztétikai törvényszerűségeinek használatára.

52


Kortárs tánc 1.A tanuló ismerje- a tér, ritmika, dinamika használatát,- a kapcsolatteremtés technikáit,- a kortárs tánc lépésanyagát, technikáját.Legyen képes- a kortárs tánc mozgásanyagának gyakorlatsorokba foglalt bemutatására,- a kombinációk használatára,- kreativitásának, improvizációs készségének kibontakoztatására.Jazz-technikaA tanuló ismerje- a tanult technika mozgásanyagát,- a kontrakció és release tudatos használatát,- a technika stílusát, előadásmódját.

Legyen képes- a technika elemeit, gyakorlatait biztonsággal, stílusosan, harmonikusan bemutatni,- a technika sajátosságainak megfelelő, önálló és csoportos etűdök, kombinációk,

koreográfiák előadására.Követelmények a továbbképző elvégzése utánKortárs tánc 2.A tanuló ismerje- a tér, ritmika, dinamika magasabb fokú használatát,- a kapcsolatteremtés és improvizáció technikáit,- a kortárs tánc lépésanyagát, technikáját.Legyen képes- a kortárs tánc mozgásanyagának gyakorlatsorokba foglalt bemutatására,- a kombinációk használatára,- kreativitásának, improvizációs készségének kibontakoztatására,- személyiségének és kapcsolatteremtésének megfelelő fejlődésre.Graham-technikaA tanuló ismerje- a technika tanult mozgásanyagát,- speciális gerinchasználatát,- a kontrakció release használatát,- a technika dinamikai, ritmikai sajátosságait.Legyen képes- a technika mozgásanyagának gyakorlatsorokba foglalt bemutatására,- a technika sajátosságainak megfelelő önálló és csoportos előadására.Limón-technikaA tanuló ismerje- a technika alapelemeit, gyakorlatait,- jellegzetes koordinációját és variációs lehetőségét,- a mozgáselemek végrehajtásának meghatározott szabályait.Legyen képes- a gyakorlatelemek pontos és tiszta kivitelezésére,- azok kombinálására,- a technika dinamikai és érzelmi változásainak figyelembevételével egy koreográfia

meggyőző előadására.

53


Kontakt-technikaA tanuló ismerje- a technika tanult mozgásanyagát,- improvizációs és kombinációs lehetőségeit.Legyen képes- a gördülékeny és puha izomtónus és föld használatra,- a technikai elemek tánc közbeni előhívására,- a kreativitás, az improvizáció és kompozíció tudatos használatára.Modern jazz-technikaA tanuló ismerje- a technika speciális gyakorlatait, mozgássorait,- a technikára jellemző harmonikus, esztétikus kivitelezés módjait.Legyen képes- a technika elemeit biztonsággal, stílusosan bemutatni,- a technika sajátosságainak megfelelő, önálló és csoportos előadásra,- a zene és a tánc kapcsolatának megteremtésére.ImprovizációA tanuló ismerje- a tanult technika gyakorlatait,- a forma, a tér, az idő, a dinamika alkalmazásának lehetőségeit és sajátosságait.Legyen képes- a forma, a tér, az idő, a dinamika együttes, komplex alkalmazására,- kreatív, kapcsolatteremtő improvizációra,- az improvizáció és a kompozíció tudatos használatára.KompozícióA tanuló ismerje- a tanult technika témaköreit, feladatait,- a forma, a tér, az idő, a dinamika alkalmazásának speciális lehetőségeit és sajátosságait.Legyen képes- a forma, a tér, az idő, a dinamika együttes, komplex alkalmazására,- kreatív, kapcsolatteremtő improvizációra,- az improvizáció és a kompozíció tudatos használatára,- önálló és csoportos kompozíciók, koreográfiák készítésére.TánctörténetA tanuló ismerje- az adott évfolyam tananyagát,- a táncművészet kimagasló alapműveit,- a nagy egyéniségeinek munkásságát,- az egyetemes és nemzeti tánctörténeti folyamatokat.Legyen képes- elemezni a táncművészet különböző stílusait,- a múlt és jelen értékeinek befogadására,- a táncművészetek iránti érdeklődésre.

A gyerekek körében különösen népszerű ez a műfaj. Művészeti oktatás keretein belül, szakemberek tartanak oktatást. Eszközhasználati díjat a tanulóknak kell fizetni. Az iskolából több, mint 100 tanuló szívesen igénybe veszi ezt a lehetőséget. Művészeti napon be is mutatják a tanultakat. Eredményeink, országos, és világversenyen elért helyezéseink kiemelkedők. A művészeti oktatáson belül a modern tánc tanszak Alapító Okiratban engedélyezett tevékenység. A minősítő eljárásnak való megfelelést követően heti 2-4 órában folyik a 6-18 éves korosztály képzése iskolánkban.

54


Rajz, vizuális kultúra

A vizuális kultúra a teljes látható és láthatóvá tett tárgy- és jelenségvilág (a természet, a mesterséges környezet és a képzelet világa) használata és alakítása. A vizuális nevelés feladata: azoknak a képességeknek és készségeknek fejlesztése és ismereteknek az átadása, amelyek a látható világ használatához, alakításához szükségesek. Iskolai rajz órák

A vizualitás – az anyanyelvhez hasonlóan – szinte minden tantárgyban komoly szerepet játszik; ám a rajz és vizuális kultúra tantárgynak kifejezett célja a vizuális nyelv használatának megfelelő szintre emelése elsőtől nyolcadik osztályig. A kommunikációs készség fejlesztése mellett kiemelten fontos általános nevelési cél a kreativitásra nevelés. A művészetek területén, az alkotóképesség fejlesztésére ebben a tantárgyban különösen jó lehetőség nyílik. Ezen a téren itt halmozódott fel a legtöbb nevelési tapasztalat, és a kreativitás fejlesztése itt nem csupán hangoztatott általános nevelési cél, hanem az értékelés során szempontként jelen van. Fontos azonban, hogy a „rajzórai kreativitás” ne maradjon területspecifikus, hogy konvertálható legyen az élet minden területére, elősegítendő egy általános alkotó magatartás kialakulását, miáltal a tanulók képessé válhatnak majd önmaguk, saját életük alakítására. Felsőtagozaton a művészettörténeti ismeretek az egyetemes emberi értékekkel ismertetik meg tanulóinkat.A tantervileg előírt mozgókép- és médiaismeret tananyag a rajz órákba épül be szervesen.

Szakkör-verseny

Iskolánkban hagyományosan rajz szakkörök működnek, melyek kiegészítik a tanítási órák tevékenységét. A szakkörökön tehetséggondozás is folyik. Nyitottak az iskola bármely tanulója számára. A nyolcadikos tanulók felkészítése is ezeken a szakkörökön történik, a művészeti középiskolák speciális igénye szerint. Rendszeresen készülnek „műalkotások” kiállításokra, pályázatokra is. A pályázatokon való részvétel intézményvezetői engedéllyel történik.Bemutatók - kiállítások

Az iskola épületéből fakadó lehetőséget és az iskola természeti környezetét is bevonjuk a kiállítások tartalmába. Így tehát van egy impozáns aula, ahol nagy méretű installációs megmutatkozásokra van lehetőség, az éves aktuális (ÖKO – témához kapcsolódó) anyagot is bemutathatjuk. Iskolánk összes osztályának válogatott anyaga is bemutatásra kerülhet.Média

A XXI. század társadalmának legnagyobb gondja a médiából a gyermekek felé korlátlanul áramló „információ”. Hatnak rájuk, tele vannak feszültséggel. Kiemelkedő szerep jut éppen ezért a média tantárgynak, amely megtanítja a gyermekeket látni, nézni, érteni filmet, plakátot, és kiadványokat készíteni. Mindezek a vizuális kultúra alapjait teremtik meg.

A gyerekek ma már ismereteik jelentős részét iskolán kívül szerzik. Ebben éppen a televíziónak mint audiovizuális médiumnak van meghatározó szerepe. Alapvető fontosságú tehát, hogy az iskola elősegítse azt, hogy a tanulók képesek legyenek a nagy mennyiségű (képi) információ minél magasabb szintű önálló feldolgozására, értelmezésére, értékelésére, a megfelelő szelekció elvégzésére.Iskolai média órák

A média tantárgyat nyolcadik osztályban féléves tárgyként rajz óra anyagába építve

tanulhatják tanulóink.

55

Pedagógiai Program Csány-Szendrey ÁMK Keszthely56


1.2.7-Környezeti és egészségnevelés (Egészséges és környezettudatos életvitel)

Iskolánk különleges tárgyi adottságai:

műemlék jellegű, valamint modern épület,

nagy, szépen gondozott udvar,

sportpálya és játszóudvar

megadják gyermekeink számára az egészséges és esztétikus tárgyi környezetet.

A szép és egészséges környezet önmagában is nevel a környezet védelmére, megóvására.

A mi feladatunk, hogy a gyerekek bevonásával ezt a környezetet megóvjuk, tovább szépítsük.

Környezeti értékeink, és egészségünk védelme az emberiség jövője szempontjából egyre

fontosabbá válik.

Tanulóinknak meg kell ismerniük:

az egészséges életmód előnyeit és lehetőségeit,

a káros szenvedélyek leküzdésének módjait,

az emberiség előtt álló ökológiai problémákat,

az egészséges környezet kialakításának és védelmének lehetőségeit.

Nem kampányszerű akciókban rejlik a megoldás, hanem a mindennapi tevékenységünkben, a

környezettudatos szokásrend kialakításában és mindennapi gyakoroltatásában.

Ezért iskolánk vállalja, hogy az iskola minden tevékenységi területén, a tanórákon és a

tanórán kívüli tevékenységek során folyamatosan építi a gyerekek napirendjébe a

fenntarthatóság szemléletének erősítését.

1.2.8.Testnevelés (Mozgáskultúra, egészséges életmód)

A testnevelésnek és a sportnak egyedülálló szerepe van a mozgatórendszer, a

mozgásszabályozás fejlesztésében, a civilizációs ártalmak megelőzésében, a mozgásszervi

elváltozások javításában. Sajátosan összetett műveltségi terület, mivel a mozgás az élet

velejárója, nélküle nem képzelhető el semmilyen kognitív funkció működtetése.

Hozzájárul a személyiség harmonikus fejlesztéséhez, az egészséges életmód

megalapozásához.

57


Széles körű elméleti és gyakorlati ismeretek, képességek és készségek célszerű

viselkedésbe integrálásával elősegíti a tanulók szocializációját. Előmozdítja a belső

erőforrások mobilizálását, pozitívan befolyásolja az erkölcsi, akarati tulajdonságokat, az élet

minőségét. Fejleszti az egyén esztétikai érzékét, tűrő- és alkalmazkodási képességét. Segíti a

helyes önértékelés kialakítását, a teljesítménynek, mint értéknek a felismerését.

Iskolánk tárgyi feltételei teljes mértékben megfelelnek e célok megvalósításához. Alsó

tagozaton – az iskolaotthonos rendszer velejárójaként – megvalósítjuk a mindennapos

testmozgást, felső tagozaton pedig a tantervi kötelező testnevelés órák mellett sportköri

órákon illetve a házi és kerületi versenyeken zajlik a tanulóink testkultúrájának fejlesztése.

Nagy súlyt fektetünk arra, hogy aktív és egyre tudatosabb testmozgással előzzék meg a tartási

rendellenességek kialakulását, kerüljék a gerincoszlopot károsító helyzeteket és mozgásokat.

Az iskolában iskolaotthonos nevelés és oktatás folyik, a helyi tantervbe minden tanítási napra

– a délelőtti vagy délutáni tanítási időszakra – beépítjük a testnevelés órát. A 2012/13.

tanévtől felmenő rendszerben 1. és 5. évfolyamtól a tantárgyi órák rendjébe épül a

mindennapos testnevelés. Alsós tanulóink számára igény szerint megszervezzük az

úszásoktatást, iskolánk udvarán megépülő uszodában.

A testnevelés tagozatos oktatás az eddigitől eltérő, oldalági beiskolázással valósul meg.

1-4. évfolyamon délutáni órakeretben heti 2 óra , felső tagozaton heti 1 óra, tanórák utáni

képzést biztosítunk.

58


1.3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok, szociális és életviteli kompetenciák

Az átdolgozott Nemzeti Alaptantervben és a Kerettantervben leírt egységes, alapvető

tartalmak átadása, elsajátíttatása, valamint az ezekre épülő differenciálás szolgálják, hogy

tanulóink:

o különböző szintű adottságaikkal;

o eltérő mértékű fejlődésükkel;

o iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal;

o eltérő érdeklődési körüket érintő tevékenységükkel;

o szervezett ismeretközvetítéssel;

o spontán tapasztalataikkal összhangban,

minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket.

Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos pedagógiai feladataink:

A tanulók erkölcsi nevelése

A különböző szociokultúrális háttérrel rendelkező tanulóink között a hátrányok

feltárásával és kompenzálásával az esélyegyenlőség biztosítására törekszünk.

Feladataink: az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőző-

déssé alakítása tanulóink körében.

A tanulók értelmi nevelése

Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek

kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása.

A tanulók érzelmi nevelése

A tanulókat körülvevő környezet jelenségeire, a közösségre és önmagukra irányuló

helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása.

A tanulók közösségi nevelése

Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. Az együttműködési készség

kialakítása az önismeret fejlesztésével.

A kultúrált magatartás és kommunikáció elsajátítása.

A tanulók esztétikai nevelése

59


Szűkebb és tágabb környezetünk esztétikájának tudatosítása, értékmegőrző magatartás

kialakítása.

Igényesség önmagunkkal és környezetünkkel szemben.

A tanulók akarati nevelése

Az önismeret kialakításával a kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség

formálása.

A tanulók nemzeti nevelése

A haza, a szülőhely múltjának és jelenének megismerése. A nemzeti hagyományok

ápolása, megbecsülése; a hazaszeretet érzésének kialakítása.

A tanulók állampolgári nevelése

Az alapvető emberi, állampolgári és Európai Uniós jogok és kötelességek

megismertetése. Problémaérzékenység kialakítása a társadalmi jelenségek és

problémák iránt.

A tanulók munkára nevelése

A munka fontosságának tudatosítása. A munkavégzés, mint az ember egész

személyiségét fejlesztő folyamat iránti tudatos törekvés, igény kialakítása.

A tanulók egészséges életmódra nevelése

A testmozgás képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti vágy felkeltése.

Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az

egészségvédelem fontosságának tudatosítása.

A tanulók környezeti nevelése

A természetes és mesterséges emberi környezet értékeinek megismerése.

Értékmegőrző és fejlesztő, környezettudatos magatartás kialakítása. Az egészséges

természet kialakításáért és megtartásáért tevékenykedő tudatos és felelős személyiség

kialakítása.

Az eredményes munka feltétele, hogy a pedagógus maga is rendelkezzen közösségi

vonásokkal, és ezáltal alkalmas legyen a személyiségfejlesztéssel járó feladatok elvégzésére,

valamint tudatosan adjanak példát szakmai felkészültségből, korrektségből, emberségből.

Ennek fejében mindezt jogosan várhatják el tanítványaiktól.

60


Szociális és életviteli kompetenciák

A szociális és életviteli kompetenciák körébe olyan attitűdök, készségek és képességek tartoznak, amelyek egyaránt alapját képezik az egyén első, személyes harmóniájának és társadalmi beilleszkedésének.

E terület lényeges attitűdelemei az önbizalom, az öntudatos és a környezetért is felelős magatartás, a világgal szembeni pozitív beállítódás, a tolerancia és az őszinte kommunikáció, az értelmes kockázat vállalásának bátorsága. A kapcsolódó képességcsoport legfontosabb összetevői az egyén szintjén a reális énkép kialakításának képessége, a frusztráció elviselése, a reális egyéni célok kitűzésének és követésének képessége, a szabályok és a valóság összehangolásának képessége, a cselekvési alternatívák meglátása, a döntési képesség, a kezdeményező-készség, az akaraterő és a kitartás. A társas viselkedés terén az empátia, a kommunikációs és kooperációs készség, a vitázó és érvelő képesség, a konfliktustűrő,- kezelő,- megoldó képesség, valamint a vezető és szervező képesség kap kitüntetett szerepet.

Mindezek olyan képességek, amelyek nagyon hosszú időn át és nagyobbrészt közvetett hatások alatt formálódnak.

Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák A fejlesztés céljai

A pedagógiai kultúra átalakítása, különös tekintettel- a tanár személyiségére (személyes példamutatás és kongruens felnőtt magatartás, önismeret) és felkészültségére;- a személyközpontú pedagógiai gyakorlat megszilárdítására;- a gyermekek életkorának megfelelő, támogató pedagógusszerep kialakítására (tanári kompetenciák).

A fejlesztés további célja a tanítási módszerek tekintetében a kompetenciaalapú nevelési-oktatási módszertan elterjesztése. Tekintettel az egyéni fejlesztésre, a kooperatív technikák alkalmazása a munkában, a tananyag-feldolgozásban. A fejlesztés kiterjed a tanulásra, gyakorlásra használt feladatok megújítására, a tárgyi feltételek megteremtésére is.

A fejlesztés célja továbbá a fentiek figyelembe vételével a felhasználható oktatási programok kidolgozása, valamint a programcsomagokhoz tartozóan tanár-továbbképzések szervezése a tanárok támogatására és szakmai segítségének biztosítására.

Megcélzott képességterületek:

• Önismeret – egy önmagunkról alkotott reális kép

Identitás – az emberi világ, különböző csoportjaihoz való tartozás felismerése,

Önállóság és önbizalom – amely az elfogadottságból falakó érzelmi biztonságon,

Szabálykövetés és szabályalkotás – amely mindenféle emberi együttélés és sikeres együttműködés alapvető feltétele.

Empátia – a mások érzelmi állapotára való ráhangolódás képessége, a megértés, a sikeres kommunikáció és az eredményes együttműködés alapja.

Kooperáció – a másokkal való együttműködés képessége, amely a békés együttélés, és minden fajta konfliktus, illetve probléma megoldásának nélkülözhetetlen feltétele.

61


Speciális fejlesztési területek

Kommunikáció Kompromisszumkészség Visszautasítás Együttműködés Pozitív attitűdök és értékek Én tudatosság és mások perspektívájának átvétele

A fejlesztés területei és tematikus csomópontjai lehetnek

1. évfolyam: Együttlét , 2. évfolyam: Együttlét és elfogadás , 3. évfolyam: Közösség , 4. évfolyam: Barátság , 5. évfolyam: Konfliktus és konszenzus , 6. évfolyam: Önbizalom és hitelesség

A Csány-szendrey ÁMK-ban feldolgozott témák:Célok:Érzelmek tudatosítása és szabályozásaMások szempontjainak tekintetbe vételeKritikai képességKommunikációs készségEgyüttműködésVisszautasításKompromisszumKiemelt feladatok:- egyszerű kooperatív technikák megismerése és alkalmazása- az együttműködési készségek fejlesztésének megalapozása- közös jelek és közös szabályok megalkotása és tanulása- figyelem fejlesztése- páros, csoportos kreatív együttműködés- egymás elfogadása- feladatmegosztás- segítségnyújtás, egymás támogatása, beleérző képesség- türelem, önfegyelem, belső kontroll, konfliktuskezelés fejlesztése- közös tervezés, nyitottság- rugalmasság, eltérő elképzelések mérlegelése, elfogadása- a baráti érzést, bizalmi légkört fenntartó verbális és nonverbális kommunikáció- az önállóság fejlesztése- az önbizalom fejlesztése- a reális önértékelés képességének fejlesztése- saját vélemény, érdek, érzelmek kifejezése- döntésképesség- felelősségérzet

1.TÉMA: Én és a másik – Fiúk, lányok barátság (SZKB_104 – feldolgozása, megvalósítása) 4. a osztályTémakör: BarátságA megtartott modulok címe és óraszáma:1. Hogyan születik a barátság? – 2 x 45 perc 2. Miért jó a barátság? - 2 x 45 perc

62


3. Szerepek a barátságban I. – 2 x 45 perc 4. Szerepek a barátságban II – 2 x 45 perc 5. Mi van, ha más, mint a többi? – 2 x 45 perc 6. Hogyan ápoljuk a barátságot? – 2 x 45 perc7. Néha nehéz dönteni – 2 x 45 perc 8. Leszel-e a barátom ezután is? – 2 x 45 perc 9. Minden felnőtt más – 2 x 45 perc 10. A testvérem a barátom – 2 x 45 perc 11. Lányok és fiúk I – 2 x 45 perc 12. Lányok és fiúk II. – 2 x 45 perc 13. Körön kívül, körön belül I – 2 x 45 perc 14. Körön kívül, körön belül II. – 2 x 45 perc 15. Árulás, hűség, döntések – 2 x 45 perc Részletes kidolgozás és összegzés a 2009/10. tanév TÁMOP értékelésében található.

2. TÉMA: Én és a világ (SZKA_104 – feldolgozása, megvalósítása) 4. b osztály

Témakör: BarátságA megtartott modulok címe és óraszáma:

1. Földön, vízen, levegőben– 3 x 45 perc 2. Színek, alakok az élővilágban - 2 x 45 perc 3. Egy öreg fa naplója – 4 x 45 perc 4. 30 év múlva szerintem – 1 x 45 perc 5. Lakóhelyünk I. – 3 x 45 perc 6. Lakóhelyünk II. – 3 x 45 perc7. Lakóhelyünk III. – 3 x 45 perc 8. Lakóhelyünk IV. – 3 x 45 perc 9. Feladatmegosztás a családban – 2 x 45 perc 10. Miről mesélnek a kövek – 2 x 45 perc 11. Életben akarok maradni – 2 x 45 perc 12. Kérlek, meséld el! – 3 x 45 perc 13. Ami az asztalra kerül – 4 x 45 perc 14. Úton-dűlőn– 3 x 45 perc Részletes kidolgozás és összegzés a 2009/10. tanév TÁMOP értékelésében található.

63


1.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok, önálló intézményi innováció

Az emberi élet alapja a társas valóság. Az ebben való élethez, eligazodáshoz elengedhetetlen aközösségben való nevelés, amely mint tanulási színtér is megjelenik.A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti.

A közösségi nevelés területei:• család• óvoda• iskola• iskolán kívüli közösségek• társadalomA gyerekek szempontjából meghatározó a család, az óvoda és az iskola, mert az alapvetőviselkedési formákat itt sajátítják el. Nem becsülhető le a baráti kör, sportegyesület és egyébközösségek hatása sem, de ezek csak később kezdenek előtérbe kerülni. A társadalom egészének hatása elsősorban a médián keresztül közvetítődik. A média hatása különösen erős a gyerekekre. Ezt az iskolának figyelembe kell venni, és megfelelően értelmeznie.

Az iskolában folyó közösségfejlesztés színterei: Tanórák osztályfőnöki órák Tanórákon kívüli, felnőttek által szervezett, iskolai foglalkozások: napközi, iskolaotthon tanulószoba szakkörök sportkörökTanórákon kívüli, diákok által (tanári segítőkkel) szervezett iskolai foglalkozások diákönkormányzat iskolai ünnepélyek Szabadidős tevékenységek osztálykirándulások klubdélutánok tanulmányi kirándulásokA tanulók közössége: Diákönkormányzat

Az iskola egyes alapdokumentumai a Diákönkormányzattal való egyeztetési vagy véleményezési folyamaton keresztül lépnek életbe, illetve ezeken keresztül változtathatók meg.A Diákjogi Charta előírásait, a jogokat, a kötelességeket tanulóinkkal folyamatosan betartatjuk. Ebben a Diákönkormányzatnak nagy a felelőssége. A házirend elkészítésében és minden, a diákokat érintő kérdésben véleményt nyilváníthatnak. A felvállalt feladatok elvégzéséért felelősséggel tartoznak.A Diákönkormányzat önálló működési szabályzattal rendelkezik, aktívan részt vesz az egész iskolát érintő közös programok szervezésében. A diákközgyűléseken feltett kérdéseivel, előforduló problémák felvetésével és a diákok kéréseinek továbbításával segíti az iskola vezetésének munkáját.

64


Iskolai Diákönkormányzatunk dönt: saját működéséről; a működéséhez biztosított pénzeszközök felhasználásáról; hatáskörei gyakorlásáról; egy tanítás nélküli munkanap programjáról; tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről; a tájékoztatási rendszer szerkesztőségének, tanulói vezetőjének és munkatársainak

megbízásáról.Az iskolában folyó közösségfejlesztés pedagógiai feladatai:Az egyén szintjén alapvetően két egymással szemben álló gondolkodásmód létezik: az individuális és a kollektív gondolkodásmód. Az iskola egyik fontos feladata, hogy a család mellett az iskolai színtéren is megtanulják a gyerekek a kollektív gondolkodásmódot.

Ennek érdekében az iskola feladatai:

Neveljen: felelősségvállalásra saját képességek maximális kifejlesztésére játékszabályok betartására önfegyelemre becsületességre mások győzelmének elfogadására mások személyének és tulajdonának tiszteletben tartására helyes értékítélet kialakítására közvetlen környezetünk (iskola) megóvására környezettudatos szellemben szervezze a mindennapi életét, kirándulásokat, erdei

iskolákat harmonikus kapcsolatra a társadalmi és természeti környezettel hon-, és népismeretre hazaszeretetre

Alakítsa ki: a másság elfogadását (vallás, életmód, különböző kultúrák, fogyatékosság) az empátiás kapcsolatteremtés képességét a türelem és megértés képességét saját identitástól eltérő tulajdonságok toleranciáját önálló véleményformálás képességét érvek kifejtésének, megvédésének, értelmezésének képességét (kommunikációs képesség) az új információs környezetben való eligazodás képességét.

Mutassa meg: hogy sokféle vélemény létezik. véleményét mindenkinek jogában áll képviselni, megvédeni.

A tananyag elsajátíttatásakor minden pedagógus: segítse a tanulók kezdeményezéseit, segítse a közvetlen tapasztalatszerzést, biztosítson elég lehetőséget és teret a közösségi cselekvések kialakításához

65


alakuljon ki a tanulóban a bátorító, vonzó jövőkép adjon átfogó képet a munka világáról alkalmazott változatos munkaformák erősítsék az együvé tartozás és az egymásért való

felelősség érzését

Az iskolánkban folyó közösségfejlesztés eszközei, formái: Osztálykirándulások Osztályfőnöki órák (konfliktusok kezelése) Csány- Szendrey napok, Csokonai sportnap Családi Sportnap Alapítványi Bál Művészeti Nap Ünnepélyek, megemlékezések Klubdélutánok Farsang Mikulás Karácsony Christmas-Party Iskolaújság Ünnepélyes tanévnyitó ( leendő elsősök méltó fogadása) Ünnepélyes tanévzáró és ballagás (búcsú a nyolcadikos diákoktól) Kézműves foglalkozások: Karácsonykor és Húsvétkor Bemutató órák a leendő elsősök szüleinek Kikeleti suli-buli c. program az óvodásoknak Iskolarádió használata Házirend Kapcsolat más iskolákkal Osztályok közötti versenyek Iskolák közötti versenyek Tanulmányi kirándulások (1-2 nap), szülők teljes anyagi támogatásával, munkaszüneti

napon szervezve, vagy a tananyaggal kapcsolatos tájegységeken, speciális munkaformával

ÖNÁLLÓ INTÉZMÉNYI INNOVÁCIÓ„KIKELETI SULI-BULI” címmel a Csány-Szendrey ÁMK-ban

Az óvoda és az iskola közti átmenet megkönnyítése érdekében az általános iskola első osztályában még hasonlítani kell a módszereknek, helyzeteknek, nevelői bánásmódnak az óvodában megszokotthoz.Az óvodából iskolába való átmenet elsősorban tehát nem intellektuális, hanem érzelmi kérdés.E célokat szem előtt tartva iskolánkban több éves hagyomány, hogy olyan programokat szervezünk, ahol a kicsik testvéreikkel, szüleikkel vehetnek részt barátságos, gyermekközpontú foglalkozásokon a leendő tanítók vezetésével. Így a tanévnyitóra már talán kevesebb szorongással, szinte ismerősként érkezik gyermek és szülő egyaránt.A fenti célok megvalósítása érdekében már több éve tartott iskolánk foglalkozásokat hétvégeken a leendő elsősök részvételével. Az utóbbi években azonban egy hosszabb időtartamú foglalkozásokkal teli napot szerveztünk.Itt nyílt lehetőség arra, hogy a leendő elsős tanítókkal megismerkedhessenek az óvodások.

66


Az intézményi innováció keretet, továbbfejlesztési lehetőséget biztosít a további megvalósításra a következő években is. TÉMA:húsvétot és beíratást megelőző hétvége egyik napjaCél: - a foglalkozásokon keresztül pozitív kapcsolat kialakítása a beiskolázás előtt álló gyermekekkel

- az óvoda-iskola átmenet könnyítése- kreatív foglalkozások szervezés

Tartalom: drámajáték sport jellegű és mozgásos játékok bemutatók gyermekeknek szervezett koncertek kézműves foglalkozás mese-dramatizálás interaktív játékok kapcsolat a természettel alkotóműhely a tavaszi ünnepkörrel kapcsolatos rajzok, művészeti alkotások készítése zenei nevelés Fejleszthető képességek, kompetenciák képesség fejlesztése Dramatikai képességek fejlesztése Hallás- és ritmusérzék fejlesztése Anyanyelvi készség fejlesztése Tanulási képesség Rendszerező Kézügyesség fejlesztése Kreativitás fejlesztése Mozgásfejlesztés Esztétikai érzék fejlesztése Együttműködési készség fejlesztése Metakommunikáció fejlesztése Emocionális képességek fejlesztése

Megvalósításban résztvevő csoportok Nagycsoportos óvódások alsó tagozatos osztályok tanulói felső tagozatos osztályokból segítők, szereplők Szülők: a gyermekek kísérésében Meghívott előadók: igény szerint a felmerülő témákhoz kapcsolódóan Megvalósításban résztvevő pedagógusok Tanítók Szaktanárok DÖK vezető Tárgyi feltételek A meglévő eszközökön túl az adott témakörhöz kapcsolódó eszközök, anyagok,

amelyek részben iskolai, részben felajánlásból származó anyagi forrásokból kerülnek

beszerzésre. Munkaformák, munkamódszerek

67


Csoport, egyéni, páros és frontális munka, dramatizálás, kooperatív technikák, figyelemfelkeltés, megfigyelés, tevékenykedtetés, megbeszélés, egyéni és közös gyakorlás. ÉrtékelésRészletes kidolgozás és összegzés a 2009/10. tanév TÁMOP értékelésében található.

3 HETET MEGHALADÓ PROJEKTEK a Csány-szendrey ÁMK-ban:

I. téma: „TISZTA VIZET A POHÁRBA” CÉL: - a víz életet adó, megőrző erejének hangsúlyozása - más népek hagyományainak megismerése - közösségfejlesztés, emocionális-, szociális érzékenység fejlesztése - kreatív foglalkoztatás, képességfejlesztés Tartalom kapcsolódása Tantárgyak ismeretanyagához az általános iskolai oktatásban Olvasás óra, magyar nyelv és irodalom - a víz használatával kapcsolatos hagyományok - a víz legendája - történetek, versek Ének-zene - népdalok, dúdolók a vízzel kapcsolatos énekek - vízhez kötődő zenehallgatás Rajz - rajzok, akvarellek, készítése - az ünneppel kapcsolatos műalkotások megtekintése, elemzése Számítástechnika - képek keresése, készítése - vízzel kapcsolatos dalok, zenék szerkesztése program segítségével Osztályfőnöki óra - a témához kötődő családi, közösségi, nemzeti hagyományok - emocionális attitűdök kialakítása - igény szerint ajándékozás - megbeszélés szerint műsor összeállítása és betanulása Könyvtári foglalkozások - könyvtári levelezős játék - csoportfoglalkozások - kézműves foglalkozások Fejleszthető képességek, kompetenciák képesség fejlesztése Dramatikai képességek fejlesztése Hallás- és ritmusérzék fejlesztése Zenei memória fejlesztése Anyanyelvi készség fejlesztése Szövegértelmezési képesség Szövegalkotási képesség Tanulási képesség Rendszerező Kézügyesség fejlesztése Kreativitás fejlesztése

68


Mozgásfejlesztés Esztétikai érzék fejlesztése Együttműködési készség fejlesztése Metakommunikáció fejlesztése Szociális érzékenység fejlesztése Emocionális képességek fejlesztése Megvalósításban résztvevő csoportok Valamennyi alsó tagozatos osztály- a tanórákon, Szülők- a projekt zárón való részvétellel Meghívott előadók-igény szerint a felmerülő témákhoz kapcsolódóan Megvalósításban résztvevő pedagógusok Osztályfőnökök Tanítók Szaktanárok Könyvtár pedagógusok Megvalósítás szervezeti keretei Tanórai foglalkozások túrák, kirándulások környező tavak, folyók mellett természeti látogatások hasznos feladatok végrehajtásával Tantárgyak felsorolása: Olvasás óra, magyar irodalom, ének-zene, rajz, technika, számítás

technika, osztályfőnöki óra Könyvtár Könyvtári foglalkozások Tanórán kívüli foglalkozások Alsó tagozatos klub foglalkozások, Szabadidős foglalkozások Napközis szabadidős programok, szülőkkel való közös készülődés. Tárgyi feltételek A meglévő eszközökön túl az adott témakörhöz kapcsolódó eszközök,

anyagok, amelyek részben iskolai, részben felajánlásból származó anyagi forrásokból

kerülnek beszerzésre. Munkaformák, munkamódszrek Csoport, egyéni, páros és frontális munka, dramatizálás, kooperatív

technikák, figyelemfelkeltés, megfigyelés, tevékenykedtetés, ötletroham,

ötletbörze, megbeszélés, egyéni és közös gyakorlás. ÉrtékelésRészletes kidolgozás és összegzés a 2009/10. tanév TÁMOP értékelésében található.

II. téma: „KESZTHELY,város a Balaton ölelésében” A projektek olyan komplex feladatok, amelyeknek középpontjában egy gyakorlati

természetű probléma áll. A cél sohasem a tanulás, hanem valamilyen konkrét

produktum létrehozása. A tanulás a tevékenységek tervezése, szervezése, a szokások

69


alakítása, elsajátítása közben indirekt módon valósul meg. A projektmódszer a

gyermek érdeklődésére, a pedagógus és a gyermek közös tevékenységére épülő

módszer. A projektmódszer jellemző jegyei:

nagyfokú szabadság

a mindennapi életből vett problémák

a gyermekek aktív részvétele és érdeklődése

együttműködésre épül

tevékenységekben valósul meg

Időtartam- lehet rövidebb vagy hosszabb

teljes a témafeldolgozás

tevékenységekbe integrált műveltségtartalmak - sokoldalú tapasztalatok

kollektivizál és individualizál

szülői támogatás és közreműködési készség is bevonható

Olyan tanulásszervezés, melynek a középpontjában valamilyen elvégzendő

tevékenység áll, hangsúly nem magán a tanuláson, hanem az ismeretszerzés folyamatán

van, a tanuló egy alkotófolyamat részeként és eredményeként sajátítja el a

tudnivalókat, nem passzív hallgató és befogadó, hanem aktív résztvevő, lehetősége van

képességeinek kipróbálására és alakítására.

Téma: a tavaszi időszakban a város nevezetességeinek megtekintése, élményanyagok

projektzáró előkészítése. Cél: - a város nevezetességein keresztül a nemzeti összetartozás

fejlesztése, - a magyarság hagyományainak megismerése - közösségfejlesztés, emocionális-, szociális érzékenység fejlesztése - kreatív foglalkoztatás, képességfejlesztés Tartalom kapcsolódása Tantárgyak ismeretanyagához az általános iskolai oktatásban Olvasás óra, magyar nyelv és irodalom - Keszthely a magyar irodalomban - legendák a városról - Keszthely-i történetek, versek Számítástechnika - filmkészítés - zenék szerkesztése program segítségével Osztályfőnöki óra - a városhoz kötődő családi, közösségi, nemzeti hagyományok - emocionális attitűdök kialakítása - igény szerint ajándékozás

70


filmkészítési technika - megbeszélés szerint műsor összeállítása és betanulása Könyvtári foglalkozások - könyvtári gyűjtőmunka Fejleszthető képességek, kompetenciák képesség fejlesztése Dramatikai képességek fejlesztése Nyelvi készség fejlesztése Idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése Anyanyelvi készség fejlesztése Szövegértelmezési képesség Szövegalkotási képesség Tanulási képesség Rendszerező Kézügyesség fejlesztése Kreativitás fejlesztése Esztétikai érzék fejlesztése Együttműködési készség fejlesztése Metakommunikáció fejlesztése Szociális érzékenység fejlesztése Emocionális képességek fejlesztése Megvalósításban részt vevő csoportok nyolcadik osztályok- a tanórákon, szakkörökön, szabadidős tevékenység során Meghívott előadók-igény szerint a felmerülő témákhoz kapcsolódóan Megvalósításban résztvevő pedagógusok Osztályfőnökök Szaktanárok Könyvtár pedagógus Megvalósítás szervezeti keretei Tanórai foglalkozások Tantárgyak felsorolása: magyar irodalom, osztályfőnöki óra, informatika óra Könyvtár Könyvtári foglalkozások Tanórán kívüli foglalkozások felső tagozatos szakkörök, Tárgyi feltételek A meglévő eszközökön túl az adott témakörhöz kapcsolódó eszközök,

anyagok, amelyek részben iskolai, részben felajánlásból származó anyagi forrásokból

kerülnek beszerzésre. Munkaformák, munkamódszerek Csoport, egyéni, páros és frontális munka, dramatizálás, kooperatív

technikák, figyelemfelkeltés, megfigyelés, tevékenykedtetés, ötletroham,

ötletbörze, megbeszélés, egyéni és közös gyakorlás. ÉrtékelésRészletes kidolgozás és összegzés a 2009/10. tanév TÁMOP értékelésében található.

71


TÉMAHÉT a Csány-Szendrey ÁMK-ban:

„Karácsonyváró”

ADVENTI- KARÁCSONYI KÉSZÜLŐDÉSTéma: a karácsonyt megelőző időszak, a „várakozás” kibontakoztatása, akarácsonyi ünnep előkészítése.Időkeret: 3 x 5 x 45 perc tanóra + du. 1 alkalom 90 perc kézműves tevékenység

Cél: - A magyar és egyetemes történelmi múlt egyes elemeinek élményszerű felelevenítése - A karácsonyi szokások felelevenítése tantárgyakhoz kapcsolva, játékos formában - Kognitív kompetencia: emberismeret, ismeretszerzési és feldolgozási képesség, kifejező- képesség (szóbeli) fejlesztése - Szoc. kompetencia: alkotókészség fejlesztése, tolerancia, együttműködési készség (mások segítése, megértés, türelem) - a néphagyományok ápolásán keresztül a nemzeti összetartozás fejlesztése, - más népek hagyományainak megismerése - közösségfejlesztés, emocionális-, szociális érzékenység fejlesztése - kreatív foglalkoztatás, képességfejlesztésTartalom kapcsolódásaTantárgyak ismeretanyagához az általános iskolai oktatásban Ének órán karácsonyi dalok megszólaltatásával, Testnevelés órán a téli sportokkal foglalkoztak.Olvasás óra, magyar nyelv és irodalom- Adventi hagyományok- Karácsonyi történetek, versek Magyar órán karácsonyi levél írásával,

Történelem órán Jézus-születésének történelmével, Matematika órán egyenlő szárú háromszög, mint ablakdísz szerkesztésévelTánc- és dráma- Pásztorjáték, betlehemesÉnek-zene- Adventi, Mikulás és karácsonyi énekek- ünnephez kötődő zenehallgatásRajz- az ünnepkörrel kapcsolatos rajzok, akvarellek, készítése- az ünneppel kapcsolatos műalkotások megtekintése, elemzéseTechnika- karácsonyi díszek, ajándéktárgyak készítése- karácsonyi asztaldíszek, adventi koszorúk készítéseSzámítástechnika- karácsonyi képek, üdvözlők keresése, készítése- karácsonyi dalok, zenék szerkesztése program segítségével - képeslap készítése Kémia órán a karácsonyi sütemények kémiájával,Fizika

72


- karácsonyfaégők soros kapcsolása az aktuális tananyaghoz kötődően- hibás karácsonyi izzókészletek javításaIdegen nyelv / német, angol /- más népek hagyományi- idegen nyelvű karácsonyi dalok, versek, mondókák, történetek- angliai és német karácsonyi szokások megismeréseOsztályfőnöki óra- az ünnepkörhöz kötődő családi, közösségi, nemzeti hagyományok- emocionális attitűdök kialakítása- igény szerint ajándékozás- megbeszélés szerint műsor összeállítása és betanulásaKönyvtári foglalkozások- könyvtári levelezős játék- csoportfoglalkozások- kézműves foglalkozásokTestnevelés órán a téli sportokkal foglalkoztak.Fejleszthető képességek, kompetenciák Dramatikai képességek fejlesztése Nyelvi készség fejlesztése Idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése Hallás- és ritmusérzék fejlesztése Zenei memória fejlesztése Anyanyelvi készség fejlesztése Szövegértelmezési képességSzövegalkotási képesség Tanulási képesség Rendszerező Kézügyesség fejlesztése Kreativitás fejlesztése Mozgásfejlesztés Esztétikai érzék fejlesztése Együttműködési készség fejlesztése Metakommunikáció fejlesztése Szociális érzékenység fejlesztése Emocionális képességek fejlesztéseMegvalósításban résztvevő csoportok Egy vagy több felső tagozatos osztály- a tanórákon, szakkörökön, szabadidőstevékenység soránDiákok jelentkezés szerint-könyvtári foglalkozások, játékok Szülők- az adventi vásárra való készülődésben Meghívott előadók-igény szerint a felmerülő témákhoz kapcsolódóanMegvalósításban résztvevő pedagógusok Osztályfőnökök SzaktanárokKönyvtár pedagógusokMegvalósítás szervezeti kereteiTanórai foglalkozásokmagyar irodalom, ének-zene, rajz, technika, számítás technika, német, angol, osztályfőnöki óraKönyvtár

73


Könyvtári foglalkozásokTanórán kívüli foglalkozásokFelső tagozatos szakkörök, Könyvtári foglalkozások.Szabadidős foglalkozásokSzabadidős programok, szülőkkel való közös készülődés.Tárgyi feltételekA meglévő eszközökön túl az adott témakörhöz kapcsolódó eszközök, anyagok, amelyekrészben iskolai, részben felajánlásból származó anyagi forrásokból kerülnek beszerzésre.Munkaformák, módszerekCsoport, egyéni, páros és frontális munka, dramatizálás, kooperatív technikák,figyelemfelkeltés, megfigyelés, tevékenykedtetés, ötletroham, ötletbörze, megbeszélés, egyéniés közös gyakorlás.Értékelés A témahét végén, péntek délután az iskola aulájában a közösen feldíszített karácsonyfa körül kézműves foglalkozáson vehetnek részt a tanulók, ahol (pedagógusok és a témahétben részt vevő tanulók segítésével) karácsonyi ajándékok készítésére nyílik lehetőség.Részletes kidolgozás és összegzés a 2009/10. tanév TÁMOP értékelésében található.

1.5. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység

kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló:

a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló:

b) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, az a különleges bánásmódot igénylő gyermek,

tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi,

értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan

fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos

tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd,

c) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, az a különleges

bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az

életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási,

magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá

személyiségfejlődése nehezített vagy mutat,de nem minősül sajátos nevelési igényűnek,

d) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló,

74


e) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és

halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló.

A családok napjainkban egyre kevésbé tudják ellátni szocializáló, védő funkcióikat, emiatt

nagyok a társadalmi elvárások az intézményes neveléssel szemben.

A szokásrendszerek, a harmonikus személyiség, a pozitív énkép kialakulása a nyugodt és

biztonságos családi hátteret feltételezi. Zaklatott világunkban azonban már ezekben a korai

életszakaszokban sem biztosítottak a testi, lelki fejlődés feltételei.

Legfontosabb feladatunk a prevenció. Pedagógusaink - pszichopedagógus és

fejlesztőpedagógusunk segítségével - igyekeznek megismerni a tanulási, beilleszkedési és

magatartási nehézségekkel küzdő tanulóink személyiségét, családját. Nagy türelemmel,

figyelemmel, törődéssel keresik a problémák okait.

A megismerés és a problémák feltárása utáni feladataink:

Szükség esetén fejlesztő pedagógiai szolgáltatásaink keretén belül különféle

vizsgálatokat és terápiás módszereket alkalmazunk.

Esetelemzésekkel alakítjuk az egységes szemléletet a hatékony nevelés érdekében a

gyermeket tanító kollégák körében.

Differenciált bánásmódot biztosítunk, segítjük tanulóinkat önértékelési problémáik

rendezésében, új értékrend kialakításában, az önszabályozás képességének

fejlesztésében.

Részképességzavar esetén a gyermekek fejlesztő foglalkozáson vesznek részt, ahol

differenciált faladatokkal, egyéni haladási tempóval, egyéni motiválással segítjük

továbbhaladásukat. (Fejlesztő pedagógusok)

A beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő gyermek

részére fejlesztő pedagógusaink a közösségi életbe való beilleszkedését elősegítő

foglalkoztatásokat is tartanak.

Eredményes nevelő-oktató munkánk érdekében a magatartási problémák megfelelő,

személyre szabott, és türelmes kezelése minden pedagógus fontos feladata.

1.6. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység

75


Minden gyerek valamiben tehetséges. Pedagógusaink feladata felismerni és támogatni ezt,

valamint feltárni a fejlesztés lehetőségeit. Frontális munka mellett differenciált, kiscsoportos

és egyéni foglalkozások alkalmával lehetőség nyílik az egyéni képességek megismerésére és

kibontakoztatására. A szaktárgyi tanulmányok terén ezt külön feladatok: gyűjtőmunka, egy-

egy téma önálló feldolgozása, szakkörök, házi-, területi-, megyei- és országos tantárgyi

versenyek biztosítják. Fontos a tanulók felkészítése, ösztönzése, bíztatása, előmenetelének

figyelemmel kísérése. Segítjük a középiskolai beiskolázásnál a megfelelő iskolatípus

megtalálását.

A jó tanulmányi eredmények mellett támogatjuk az eredményesen sportoló, vagy kiváló

közösségi munkát végző tanulókat is.

A tanulóifjúság jelentős része gyenge fizikumú, nem természetes számukra az egészséges

szellemi fejlődéshez elengedhetetlen rendszeres testmozgás. A testnevelés óra

követelményeinek számonkérése nagyban hozzájárulhat a fizikai állapot és ezáltal a szellemi

teljesítmény javulásához. Ugyanezt a célt szolgálja a sportkör, a néptánc és modern tánc

oktatás, valamint számtalan iskolai sportverseny is.

A közösségi vezető szerepre elsősorban „születni kell”. Lényeges, hogy a vezető szerepet

felvállaló tanuló jól tanuljon, és a többiek megbecsülését és bizalmát élvezze. Folyamatosan

keresni és képezni kell az utódaikat, akik a távozó nyolcadikosok helyét majd átveszik az

iskola tanulóinak képviseletében. A tanulói képviseletet az iskolában a DIÖK látja el.

A szervezett, eredményes munkában nagy szerepe van a DIÖK összekötő tanárnak.

Feladataink, tevékenységeink:

tanulmányi versenyek szervezése minél szélesebb körben,

a versenyek legfontosabb eleme a felkészítés, amely egyéni, építkező jellegű

legyen,

hatékony a kiscsoportos munkamódszerek alkalmazása;

a versenyzés etikájának megtanítása;

fontos a versenyre való felkészítő tanárok kísérő, együttérző, támogató

szerepköre;

önálló kiselőadások szakórákon, szakkörökön, elsősorban a tehetséges

tanulóknak;

bíztató értékelés;

differenciált feladatok adása;

76


csoportfoglalkozások szervezése, amelyek az adott témakörben való jártasság

szerint átjárhatók;

a tanterem átalakításának lehetőségei (asztalok összetolása – kötött padsorok –

kör, félkör alakban)

a házi feladatok differenciálása;

órai gyakorláskor más-más feladatkörök (pl. önálló szövegfeldolgozás közös

olvasás, lényegkiemelés)

A könyvtári tevékenység fontos színtere e témának is:

könyvkölcsönzés szabad érdeklődés alapján , egyéni kutatómunkák részére

könyvtári órák a könyvtárhasználat céljából, illetve egy-egy téma feldolgozása tanári

irányítással, kutatási lehetőségekkel

önálló kezdeményezés támogatása

a könyvtár egyéb lehetőségeinek kihasználása – zenehallgatás, videózás ,

társasjátékok, diavetítés, CD-ROM használata, programok végigjátszása, lexikon-

szótár használata, bábozás, árnyképszínház

„csendes” olvasó órák egy-egy közösség számára – főleg olvasótermi könyvekkel

kisebb kézműves és dekorációs munkák, kiállítások rendezése

újságírás, újságszerkesztés

műsorok összeállítása a források felhasználásával

riportkészítés – írott formában (magnófelvétellel), videóval

egyéni illetve kiscsoportos beszélgetések

iskolarádió

internet-használat kutatómunkához, iskolaújság készítéséhez.

1.7. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

Tanulóink között egyaránt megtalálható a jól szituált és a társadalom peremén élő családból

származó gyermek. Egyre több a csonka család.

Ifjúságvédelmi felelősünk koordinálja az osztályfőnökök és a szaktanárok felderítő és

megelőző munkáját. Az iskola összes nevelője figyelemmel kíséri az érintett gyermekek és

családok sorsát.

Elsősorban a megelőzésre helyezzük a hangsúlyt:

77


nevelési eljárásainkkal a lehető legnagyobb mértékben közelíteni kívánjuk

egymáshoz az eltérő anyagi és társadalmi helyzetű tanulóink neveltségi és tudásszintjét;

szeretnénk megtanítani őket együtt élni hátrányos helyzetű társaikkal;

a rászorulókat a segítség elfogadására;

gondos felderítőmunkát végzünk az iskolánkba lépő új tanulók – első

osztályosok és más iskolából érkezettek – között;

nem zárkózunk el a nevelési problémával, beilleszkedési zavarral, tanulási

nehézséggel küzdő, más iskolából jött diákok fogadásától sem. A közösségre és szakmai

ismereteinkre támaszkodva, legjobb tudásunk szerint próbáljuk integrálni őket;

felismerve a gyermekekre leselkedő veszélyeket, bekapcsolódtunk a

dohányzás, alkohol, drog, AIDS elleni programokba;

a különleges bánásmódot igénylő vagy valamilyen részképesség- fejlődési

zavarral küzdő gyermekek számára biztosítjuk a megfelelő ellátást;

a deviáns magatartási formák kialakulásának megelőzésére egyénre szabott

nevelést, a fejlesztésre szorulók között egyénre szabott követelményrendszert

alkalmazunk;

a határtalan és a szülői, felnőtt kontroll nélküli televíziózás ártalmairól

rendszeresen szólunk a szülői értekezleteken és fogadó órákon;

az osztályfőnökök tartós megbízása lehetővé teszi, hogy a veszélyhelyzetbe

kerülő vagy abban szenvedő tanulóinkat a legrövidebb idő alatt a megfelelő

segítségnyújtási formában, tanácsadásban részesítsük;

az étkezési, a tankönyvtámogatások és a diákjóléti hozzájárulások

(táborozások, erdei iskolai programok stb.) odaítélésekor az ifjúságvédelmi felelőssel és

az osztályfőnökkel együtt javaslatot tesznek a segítségre szoruló gyerekek és családok

támogatására.

Fokozott figyelmet fordítunk a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulókra.

Évente felmérjük a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat, ifjúságvédelmi felelősünk

folyamatosan nyomon követi fejlődésüket.

A már kialakult hátrányos helyzet illetve veszélyeztetettség esetén igyekszünk orvosolni a

bajt. Munkánk eredményessége érdekében szoros és jó kapcsolatot építettünk ki más

intézmények szakembereivel:

iskolaorvossal,

védőnővel,

családgondozóval,

78


fejlesztő pedagógussal, logopédussal,

a rendőrség és

a gyámhatóság munkatársaival.

Lehetőségeinkhez képest próbálunk enyhíteni az anyagi gondokon:

étkezési kedvezmények kiadása a jogszabályok szerint

tankönyv hozzájárulások kiadása a jogszabályok szerint

segélyek kiadása a költségvetési keretek figyelembevételével.

iskolai alapítványunk bevonása a hátrányos helyzetű gyermekek anyagi segítésébe

Felelőse az ifjúságvédelmi felelős az osztályfőnökök bevonásával.

Igyekszünk az ingerszegény környezetből érkezőket élményekhez juttatni kirándulások,

táborozások, kulturális és sportprogramok, vetélkedők szervezésével.

Megemlékezünk a hagyományos ünnepnapokról, (mikulás, karácsony, farsangi bál, húsvét,

gyereknap), ápoljuk hagyományainkat (Csány-Szendrey nap) élményt és példát adva azok

számára is, akiknél ez otthon nem adatik meg.

Választékos szakköri kínálatunk, ahová célzatosan irányítjuk a gyermekeket a szabadidő

hasznos eltöltése, és önnön épülésük végett.

A tanulási nehézségekkel küzdő tanítványainkat korrepetáljuk, napközibe, tanulószobába

irányítjuk.

Tanítványaink szüleivel állandó a kapcsolatunk.

Szoros kapcsolatot tartunk fenn a Családsegítő Központtal, a Gyermekjóléti Szolgálattal,

Nevelési Tanácsadóval.

Tájékoztatjuk a családokat a törvény adta család- és gyermekvédelmi lehetőségekről.

A krízishelyzetekkel küzdő gyermekeknek és családoknak segítséget nyújtunk segélyek

formájában, illetve a megfelelő segítő szervezet bevonásával.

1.8. A tanulási kudarcoknak kitett tanulók felzárkózását segítő program

A felzárkóztatás kiindulása mindig a tanulási nehézségek okainak feltárásával kezdődjön.

Ez nem csak az osztályfőnökök és a fejlesztő pedagógusok feladatköre, hanem mindnyájunk

felelőssége.

A felzárkóztatás alapja a bizalom és az önbizalom erősítése, a fokozott személyesség a

munkakapcsolatban. Ezek nélkül nincs hatékony fejlesztés!

Személyre szabott feladatokkal segítünk a lemaradt tanulókon. Fontos, hogy szintjükhöz

mérjük a követelményt. A fokozatosság elve alapján nehezülhetnek ezek a feladatok.

79


Felzárkóztatást elősegítő programjaink:

tanórán belül differenciált foglalkozást, fokozott segítségnyújtást biztosítunk a

tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek számára,

tanulóinkat önmagukhoz képest értékeljük,

fejlesztő pedagógusok segítségével felhívjuk a tanulási problémák okára a

figyelmet,

szükség esetén további vizsgálatokra küldjük tanulóinkat,

a diagnózisnak megfelelő terápiás foglalkozásban részesítjük tanulóinkat –

fejlesztő foglalkozások, tanulás-korrekció, korrepetálás,

fejlesztő pedagógusainknak napi kapcsolatuk van a gyerekekkel, s

szaktanáraikkal rendszeresen megbeszélik az aktuális problémákat. Kölcsönösen

tájékoztatják egymást az elért eredményekről,

tanácsaikkal segítik a szülőket, pedagógusokat,

a tanulási zavarral küzdő tanulókat segítik az önálló tanulás szokásainak, és a

tanulási készségek kialakításában (szövegértés, olvasástechnika), s a tanulási technikák

megismerésében, alkalmazásában,

tanulási technikák elsajátíttatása szakórákon és egyéni foglalkozásokon,

rendszeres ismétlés, gyakoroltatás, változatos tanulásszervezés,

egyéni tanulási motiváció erősítése, bíztató dicsérettel, javító szándékú

elmarasztalással

közösség nevelő hatása (társak hatása sokszor erősebb, mint a pedagógusé),

a kötelező tanítási órákon kívüli foglalkozásokon, szakkörökön is adjunk

lehetőséget a tanulók személyiségfejlődését elősegítő tevékenységekre (természetjáró,

szaktárgyi, fotó, tánc, dráma, kézműves, sport szakkörök)

Iskolánk a bukás-mentességre törekszik, gyenge tanulóinkat igyekszünk a minimum

szintre eljuttatni.

A fejlesztés, korrekció, felzárkóztatás feltétele a korrekt, feltáró munka. Fontos az

iskolaérettség szakszerű eldöntése, mely az óvoda és a szülő felelőssége.

Az óvodákból a beszédhibás gyerekek megkezdett, vagy befejezett terápia után kerülnek

hozzánk, sok esetben a helyes kifejezés automatizálása a feladatunk.

Ezt a munkát segíti a Zöldmező utcai Általános Iskolából kihelyezett óraadó logopédus, aki

folyamatosan foglalkozik a beszédhibák korrekciójával.

80


A problémák legkisebb jelzésszerű megjelenésére is odafigyelve az első osztályban a

prevenció elve érvényesül. Így nagyon sok esetben megelőzhető a későbbi tanulási zavar.

Az írás, olvasás, tanulás előkészítő szakaszában mindig figyelünk a sikertelenség tüneteire.

Ebben az időszakban már sok kisgyerek kellene, hogy járjon dyslexia, dysgraphia prevenciós

foglalkozásokra.

A tanulásban akadályozottság, nyelvi vagy részképesség-zavar sok kisgyermek számára

lassúbb haladást tesz lehetővé.

A problémák korai feltárása érdekében fejlesztő pedagógusaink minden év decemberéig

elvégzi a DIFER felmérést elsős tanulóinkkal.

Az alsó tagozatból a felső tagozatba lépéskor, a tanév első hónapjában az alsó tagozatos

osztályfőnökök esetmegbeszélés keretében „átadják” felső tagozatos kollégáiknak a

gyermekeket, kiemelve a speciális fejlesztő eljárásokban részt vevő tanulók nevelésére,

tanítására, értékelésére vonatkozó ismereteket.

A szülőkkel való kapcsolattartás folyamatos, de sajnos nem mindig könnyű meggyőzni őket a

vizsgálatok szükségességéről, és a folyamatos otthoni gyakorlás fontosságáról.

81


1.9. A szociális hátrányok enyhítését szolgáló program

Tapasztalható, hogy városunkban és kistérségünkben fokozatosan csökken a beiskolázási

tanulólétszám, ugyanakkor növekszik az egyre nehezebb körülmények között élő tanulóink

száma.

Mi is ismerjük a jelenséget, és különböző módon segítjük hátrányos helyzetű tanulóink

beilleszkedését, folyamatos fejlődését.

Ez a feladat igényli a legtöbb tapintatot.

A mai társadalomban az emberek illetve a családok anyagi helyzete különböző.

A szülő nehezen nyilatkozik anyagi gondjairól, sokszor a pedagógus veszi észre, hogy a

család problémával küzd. Az év elejei tanszervásárlás, a havi ebédbefizetések, kirándulások

több szülőnek gondot okoznak.

Az otthoni gondok mindig kihatnak a tanulók tanulmányi munkájára, sőt magatartására is. Ez

a legfontosabb jelzés a pedagógus számára. Ha egy gyerek megváltozik – főleg negatív

irányba – ott a problémát elsősorban a családban kell keresni.

Amennyiben otthon a gondok sokasodnak, a szülők is türelmetlenebbek, nyugtalanabb

háttérből kerül hozzánk a tanuló.

Célunk segíteni azon tanulóink beilleszkedését az iskolai környezetbe, akik szociális

körülményeiket tekintve – akár átmenetileg is – hátrányos helyzetűek.

Mindezek ismeretében tudjuk megtervezni minden év végén a következő tanév várható

feladatait.

Fontos feladat, hogy a családokat partnerként vonjuk be az iskolai folyamatokba, döntésekbe.

El kell érnünk, hogy bizalommal fordulhassanak bármelyik kollégához, ha segítséget

igényelnek.

Ifjúságvédelmi felelősünk és az osztályfőnökök együttműködése itt még fontosabb, a

bizalom megteremtése a diszkrét segítségnyújtáson múlik.

82


A szociális hátrányok enyhítését iskolánkban az alábbi tevékenységi formák szolgálják:

1. Felzárkóztatás, illetve tehetséggondozás,

2. Önismereti csoportok létrehozása, működtetése,

3. Drog- és bűnmegelőzés,

4. Mentálhigiénés programok,

5. Pályaorientációs tevékenység,

6. Táborozások, kirándulások, országjárások,

7. Tájékoztatás a szociális juttatások lehetőségéről,

8. Különböző szintű támogatások elnyerésére történő ösztönzés,

9. Figyelemfelhívás a tanulássegítő foglalkozások előnyeire,

10. Kapcsolattartás a szakmai szolgáltató intézményekkel,

11. A tankönyvtámogatás elveinek, mértékének meghatározása,

12. Táborozási, kirándulási hozzájárulások,

13. Alapítványi támogatások,

14. Pályázat-figyelés, részvétel pályázatokon,

15. Étkezési támogatás elveinek, mértékének meghatározása.

83


1.10. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési, és minőségbiztosítási rendszere

Az iskolánkban folyó nevelő-oktató tevékenység célja, hogy az ellenőrzés során feltárt

adatokra, tényekre támaszkodva azt vizsgálja, hogy a nevelő-oktató munka és annak

eredményei mennyiben felelnek meg az iskola pedagógiai programjában megfogalmazott

célkitűzéseknek.

A nevelő-oktató munka értékelésének alapvető feladata, hogy megerősítse a nevelőtestület

pedagógiai tevékenységének helyességét, vagy feltárja az esetleges hibákat, hiányosságokat,

és így ösztönözze a pedagógusokat és a tanulókat a hibák kijavítására, az iskolai munka

hatékonyságának és eredményességének fejlesztésére.

Az iskolai nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási

rendszerét az „Iskolai minőségirányítási program” (IMIP) tartalmazza részletesen.

Így itt csak az ellenőrzés és az értékelés alapelveit és nagyobb területeit soroljuk fel.

Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka ellenőrzése.

Alapelvei:

Az ellenőrzés legyen mindig segítő szándékú, a pozitívumok megerősítésére, a

negatívumok enyhítésére és a hiányosságok pótlására szolgáljon.

Az ellenőrzés során tapasztaltak segítsék az iskola működésének javítását.

Az ellenőrzést kezdődjön az önellenőrzéssel, ahol mindenki a saját munkaterületének

felelőseként ellenőrzi a munkáját.

A tanévekhez kötődő ellenőrzési tervet az éves munkaterv tartalmazza

Az ellenőrzés a következő területekre terjed ki:

Az iskola törvényességi keretei, törvényi előírások betartása, dokumentumai

Az oktató-nevelő munka személyi és tárgyi feltételei

Az oktató-nevelő munka hatékonysága, színvonala

Vezetők, pedagógusok és technikai dolgozók munkája

Tanulók munkája

84


Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka értékelése.

Az értékelés a következő területekre terjed ki:

Az intézmény nevelő-oktató munkájának értékelésére

Az intézmény nevelő-oktató munkáját az iskola igazgatója minden tanév végén – a

pedagógusok, szülők, gyermekek véleményének figyelembevételével – átfogóan

értékeli.

Munkáját segítik a felelősök írásbeli beszámolói és értékelései, amelyeket az iskolai

munkaterv szerint félévente készítenek el:

Munkaközösség-vezetők beszámolói a szakmai munkáról, szaktárgyi mérések és

versenyek eredményeiről, felmerülő problémákról

Osztályfőnökök beszámolói az osztályuk neveltségi szintjéről

Fejlesztő pedagógusok, DIÖK vezető, könyvtáros, népművelő(k) beszámolói

Szülői vélemények (véleménykérő lapok, szülői értekezletek visszajelzései, Szülői

Szervezet visszajelzései)

A pedagógusok nevelő-oktató munkájának értékelésére

A pedagógusok nevelő-oktató munkájának értékelését az igazgató végzi, az

intézményvezetés közreműködésével, az IMIP-ben elfogadott értékelési rend alapján.

Az osztályközösségek tevékenységének, fejlődésének értékelésére

A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységét, fejlődését az osztályfőnökök

minden tanév végén írásban értékelik.

Az osztályozó konferenciákon, félévkor és év végén, a munkaközösségek vezetői

ismertetik a tantestülettel a közösségek neveltségi szintjében elért eredményeiket és a

hiányosságokat.

Ez segíti az egy osztályon belül tanítók egységes nevelési elveinek formálását.

A tanulók személyiségfejlődésére, tanulmányi munkájára, magatartására és

viselkedésére.

Részletezése a Pedagógiai Program megfelelő fejezeténél olvasható.

85


1.11. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke

A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994 (VI.8) MKM rendelet 7. sz.

melléklete határozza meg azoknak a minimálisan kötelező eszközöknek és felszereléseknek a

jegyzékét, amelyekkel iskolánknak rendelkeznie kell. Ennek alapján folyamatosan

ellenőrizzük, hogy rendelkezünk-e a szükséges eszközökkel, a hiányok pótlásáról

gondoskodunk.

Mivel a törvény megadja az alapvető eszközök jegyzékét, itt csak a mi iskolánk

Pedagógiai Programjában szereplő speciális területek végrehajtásához szükséges alapvető

eszközöket és felszereléseket soroljuk fel.

OKÖ-iskola programhoz

Az iskola jelenlegi környezete, növényesített udvara ehhez minden külső feltételt

biztosít.

Eszközök növényültetéshez

ÖKO sarok, amely az ökológiai kutatómunkát segíti

Akvárium, terrárium, élősarok kialakításához.

Szelektív hulladékgyűjtéshez megfelelő tárolók

Palackzsugorító eszköz, aluprés

Elemgyűjtő láda

Angol és német nyelv oktatásához

Nyelvi bontáshoz szükséges kistermek adottak.

Nyelvi szemléltető eszközök, videó- és hanganyag,

Nyelvi labor (A jövőben kialakítható)

Művészeti neveléshez

Tárgyi eszközök széles választéka: fellépő ruhák, balett szőnyeg, rúd, tükör… stb.

Foglalkozásokhoz kis helyiségek

Informatika oktatásához

Legalább 15 tanulói géppel felszerelt informatika termek, internet hozzáféréssel

1.12. A szülő, tanuló, pedagógus és intézményi partnerek kapcsolattartása, együttműködésének formái,az együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségei

86


Iskolánk akkor működik még eredményesebben, ha tanulóink érdeklődésére épít, és

figyelembe veszi a szülői érdekeket is.

A gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és

pedagógus közösségünk koordinált, aktív együttműködése.

Ezen együttműködés:

alapja a gyermek iránt érzett közös nevelési felelősség;

megvalósulási formái a kölcsönös támogatás és a koordinált pedagógiai

tevékenység

feltétele a kölcsönös bizalom és tájékoztatás.

Elvárásaink a szülők felé:

A szülők részéről - a sikeresebb nevelőmunka segítéséhez - az alábbi közreműködési

formákat várjuk el:

együttműködő magatartást, a problémák nyílt jelzését, megbeszélését,

a gyermekek tanulmányi munkájának folyamatos figyelemmel kísérését,

a gyermekek tanulmányi munkájához szükséges felszerelések biztosítását,

aktív részvételt az iskolai szülői értekezleteken és rendezvényeken,

nevelési problémák, családi nehézségek őszinte jelzését, közös megoldás keresését,

véleménynyilvánítást, visszajelzést az iskola működésével kapcsolatosan,

szponzori, szervező segítségnyújtást.

A szülőkkel való kapcsolattartáshoz az alábbiakkal járulunk hozzá:

nyílt napok, nyílt órák szervezése

rendszeres tájékoztatás tanulóink előmeneteléről, magatartásáról

előre tervezett szülői értekezletek (évente 2 alkalommal)

rendkívüli szülői értekezletek

fogadóórák (évente 4 alkalommal), egyéni fogadóórák egyeztetett időpontban

előadások szervezése igényelt téma szerint

pályaválasztási tanácsadás

családlátogatás

ifjúságvédelmi felelős szociális és nevelési problémákban nyújtott támogatása

Szülői Szervezeti megbeszélések (évente legalább 2 alkalommal)

A szülői ház és iskolánk együttműködésének további lehetőségei:

közös rendezvények szervezése a diákok, a szülők és a pedagógusok részvételével;

87


( Sportnap, Mikulás Kupa, Művészeti bemutatók, Gyermeknap, kirándulások)

alapítványunk bevonása a közös rendezvények támogatásába (Pl. Alapítványi Bál,

kirándulás, Gyermeknap)

A szülő kérheti: Gyermeke napközi otthoni és iskolaotthonos ellátását

Gyermek reggeli és délutáni ügyeleti elhelyezését reggel 7 és du. 17 óra között

Megfelelő ok esetén gyermeke felmentését egyes tantárgyakból, vagy a mindennapi

iskolába járás alól a törvényi kereteknek megfelelően

Felmerülő problémáinak megoldásához segítséget kérhet

- az iskola vezetőitől,

- szaktanártól,

- osztályfőnöktől,

- fejlesztő pedagógustól,

- iskolatitkártól

A Szülői Szervezet aktív segítője az iskolának. Tagjai az osztályok szülői

munkaközösségének vezetői, akiket a szülők választanak év elején.

Iskolaszékünk véleményét kikérjük minden iskolát érintő ügyben.

Az iskola vezetője folyamatos kapcsolatot tart fenn az előbbi szervezetek vezetőivel, akik

részt vesznek az iskola fontosabb értekezletein és rendezvényein.

A diákok legfőbb képviseleti fóruma a DIÖK.

A DIÖK segítő tanár segítségével rendszeresen ülésezik, tagjai az osztályok által választott

DIÖK felelősök. A diákok kéréseit, problémáit közvetítik az iskola vezetősége felé.

Delegáltakat küldhet az Iskolaszékbe, és esetenként a városi diákparlamentre.

Segítséget nyújt a diákprogramok szervezésében.

88


2. ISKOLÁNK EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMJA

2.1.Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos célkitűzések, feladatok

Legfontosabb célkitűzéseink: Alakítsuk ki tanulóinkban az egészséges életmód iránti igényt. Tanulóink ismerjék meg - életkoruknak megfelelően - saját egészségi állapotukat. Ismerjék meg az egészséget károsító tényezőket és azok veszélyeit. Legyenek képesek elutasítani a számukra károsat, az egészség képviseljen értéket. Alakítsunk ki igényt az egészséges és tiszta környezet iránt. Egészséges táplálkozás iránti igény kialakítása Testmozgás fontosságának tudatosítása

Egészségfejlesztéssel kapcsolatos legfontosabb feladataink: Az egészséges életmódra nevelés legyen része az iskolai élet minden területének. Biztosítsuk az egészséges fejlődéshez szükséges feltételeket és tevékenységeket. Mutassunk be sokoldalú egészségvédő lehetőségeket, nyújtsunk az egészség

megvédésére, visszaszerzésére vonatkozó közérthető ismereteket. Tudatosítsuk, hogy alapvető értékünk az élet és az egészség. Ajánljunk ezek

megóvására magatartási alternatívákat, gyakorlással, segítséggel és példamutatással. Alakítsunk ki egészségvédelmi szokásrendszert, helyes szokások folyamatos gyakoroltatásával és ellenőrzésével.

Ösztönözzük tanulóinkat – közös véleményformálással, tanácsadással – az egészségvédő magatartás szabályainak megtartására.

Nyújtsunk segítséget az egészségvédő öntevékenységben és az egészséges életmód kialakításában.

Az iskolaotthon keretében és a napközis tevékenységek során biztosítsunk lehetőséget arra, hogy a napirendbe beillesztve tudatosan tervezett, fejlesztő mozgással és játékkal levegőn tölthessék szabadidejük nagy részét. (Legalább napi két óra.) Mindezek figyelembevételével alakítsuk helyesen a napi és heti rendet. Valósuljon meg a mindennapos testnevelés törvényi kötelezettsége.

Egészséges táplálkozásra nevelés feladatai: Az egészséges táplálkozás iránti igény kialakítása. (Napi ötszöri étkezés) A kultúrált étkezési szokások, az étkezések rendjének kialakítása, és az ízléses terítés

iránti igény felkeltése. AGESZ által működtetett konyha tanulóink számára, a napközi- és iskolaotthonban

háromszori étkezést biztosít. Az étrend összeállításánál figyelembe kell venni a gyermekélelmezési normákat. Esetenként az eltérő táplálkozást igénylő gyerekek étkeztetését biztosítani kell. El kell érnünk, hogy tanulóink fogyasztási szokásaiban változás történjen, helyezzék

előtérbe az egészséges élelmiszereket.Személyi higiéné kialakításának feladatai:

Helyes tisztálkodási és fogápolási igények kialakítása, technikák elsajátítása. Az időjárásnak, évszaknak megfelelő öltözködési szokások kialakítása. Váltócipő

használata. Gyakori fertőző betegségek megelőzésének, terjedésük megakadályozása módjainak

tanulása, ismerete, betartása. Káros élvezeti szerek veszélyeinek és fogyasztásuk következményeinek megismerése. Rendszeres fogorvosi szűrés és tájékoztatás, szükség esetén kezelések igénybevétele. Egészségügyi szolgáltatások rendszeres biztosítása, szükség szerint igénybevétele.

(Iskolaorvos, védőnő, fogorvos)

89


Mentálhigiéné feladatai: Biztonságos, nyugodt, bizalommal teli, elfogadó, szeretetteljes légkör biztosítása

tanulóink, dolgozóink számára. Ésszerűen tervezett oktató és nevelőmunka, mely biztosítja tanulóinknak az egyenletes

terhelést. A veszélyeztetett és halmozottan veszélyeztetett tanulók körének felmérése és

folyamatos segítése. Megfelelő segítségnyújtás a lelkileg sérült tanulóknak az iskolapszichológusokkal együttműködve. A lelkileg egészséges tanulók mentális épségének megőrzése.

Személyre szabott beavatkozási lehetőségek alkalmazása, kiegészítése különböző terápiák javaslatával.

Lehetőségek biztosítása, és személyes példamutatás a szabadidő helyes, egészséges eltöltésére.

Családi életre nevelés feladatai: Tegyük képessé tanulóinkat a tartalmas, egyenrangú, harmonikus emberi kapcsolatok

kialakítására és fenntartására. Tudatosítsuk, hogy a család életünk alapvető,

legfontosabb közössége. Törekedjünk a kívánatos családmodell iránti igény

felkeltésére és kialakítására.

Az egészségnevelési program segítői: Iskolaorvos

Heti rendszerességgel végzi a gyermekek egészségügyi szűrését és kötelező oltását. A

szűrővizsgálatok alapján szakorvosi beutalóval látja el a gyerekeket. Folyamatosan

kapcsolatot tart az iskola vezetőségével, jelzi az egészségügyi problémákat.

Védőnő

Heti rendszerességgel segíti az iskolaorvos munkáját, vezeti a dokumentációt,

szűréseket végez, kezeli a tanulók egészségügyi törzskönyvét, amelyet a gyermek

iskolából való távozása után a következő iskolába továbbít.

Felmerülő igény esetén előadásokat tart az iskola vezetőségével egyeztetett témákban

(Egészségügyi felvilágosítások, sebellátás stb.)

Fogorvos

Évente két alkalommal végez szűrést osztályonként, előre egyeztetett időpontban.

Ha szükséges visszarendeli a gyerekeket kezelésre, vagy fogszabályozásra.

A tanulók kíséretét a tanórát tartó nevelők, vagy osztályfőnökök /óracserével/,

esetenként az intézményvezető által kijelölt személyek látják el.

Családsegítő szolgálat vezetője

A rászoruló családokat segítséget kaphatnak. Kapcsolattartók a gyermekvédelmi

felelős és az osztályfőnökök.

Gyermekvédelmi felelősök

90


A gyermekvédelmi feladatokat az ifjúságvédelmi felelős és a fejlesztő pedagógusaink

látják el. Ők ismerik leginkább a hátrányos és problémákkal küzdő családokat.

Családi háttér:

A családok nagyobb része elfogadható anyagi körülmények között él. Sok a csonka

családban, és egyre elfoglaltabb szülők által nevelt gyerekek száma.

Arra törekszünk, hogy a szülők megelégedésére a családi nevelést kiegészítve

neveljük, fejlesszük a gyermekeket. A szülőket partnernek tekintjük a nevelésben,

hiszen munkánk nem lehet eredményes a családi megerősítés nélkül. Iskolánk nevelői

nyitottak a szülők igényeinek megfelelő figyelembevételére.

Mindezek eléréséhez lehetőséget biztosítunk az ismeretek átadásával és programok

szervezésével.

Tevékenységi területek:Tanórákon:

Az életjelenségek megismerése

Az emberi test részei (testrészek, csontváz, izomzat, mérhető tulajdonságai, változásai,

testünk működésének megfigyelése.)

Érzékszerveink (felismerésük, védelmük, tisztántartásuk)

Egészséges életmód (helyes napirend, táplálkozás, rendszeres mozgás, tisztálkodás,

fogápolás)

Táplálkozás, fejlődés (táplálékcsoportok, helyes napi étrend, étkezési kultúra, a

táplálék útja, a táplálkozás hatása fejlődésünkre, életjelenségeinkre)

Az egészség megóvása (a betegségek megelőzése, a betegségek és leggyakoribb

tüneteik, leggyakoribb fertőző betegségek).

A légzés (légúti megbetegedések, környezeti ártalmak és a légzés kapcsolata)

Szabadidőben a mozgás és levegőzés biztosítása:

Alsó tagozaton iskolaotthonos vagy napközi otthonos rendszerben működik.

Tanulóink napjuk nagy részét az iskolában töltik, ezért gondoskodnunk kell arról,

hogy a napi tanulás mellett módjuk nyíljék pihenésre, játékra, kikapcsolódásra. Arra

törekszünk, hogy a szabadidős foglalkozások lehetőséget adjanak arra, hogy a

gyerekek minél több fajta foglalatosságot próbáljanak ki, melyek fejlesztik

képességeiket, kreativitásukat, mozgáskultúrájukat.

Legalább napi két órát töltsenek a gyerekek a szabad levegőn való mozgással, játékkal.

5-6. osztályban a napközit és tanulószobát úgy szervezzük, hogy legalább 1 óra

szabad mozgásos levegőzés előzze meg a tanulási időt az ebéd után.

91


Felsősök számára 15 perces szünetek napirendbe iktatásával biztosítjuk a levegőzést,

és az udvari szabad mozgást.

Iskolánk szabadidős tevékenységei, amelyek az egészségnevelést szolgálják:

Szervezett játékos sportfoglalkozások Játékos foglalkozások naponta az udvaron szünetekben osztálykirándulások, erdei iskola Az iskola folyamatos természetbaráttá, ízlésessé, otthonossá tétele Hétvégi kirándulások, túrák szervezése Téli gondoskodás énekesmadarainkról Kerékpáros ügyességi versenyen való részvétel Városi nyári napközis tábor Sportköri foglalkozások Táncházak Természetismereti vetélkedők Folyamatos papírgyűjtési verseny Iskolai családi sportnap Mikulás-kupa sportverseny Sportversenyek Öko-pannon szelektív hulladékgyűjtési és újrahasznosítási program/ pályázati

megvalósulás esetén/Kapcsolat a szülőkkel

Törekszünk arra, hogy a szülők minél jobban megismerhessék nevelési alapelveinket. Ehhez szükség van a folyamatos kapcsolattartásra, melyeket a következő módokon próbáljuk elérni:

- szülői értekezletek- SZM vezetőségi értekezlet- fogadó órák- személyes beszélgetések- szülők bevonása programjainkba

Az egészségnevelés prevenciós programjai:

A felső tagozatos osztályfőnöki órákon az osztályfőnökök folyamatosan foglalkoznak az egészséges életmód kérdéseivel (Lásd. ajánlás az osztályfőnöki órákhoz)

Előadókat hívunk a következő témakörökben: Káros szenvedélyek, drogok Tűzvédelem / Tűzoltóság szakemberei/ Közlekedésbiztonság

Ebben segítenek évek óta a Városi rendőrkapitányság szakemberei.

92


2.2. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának szabályai

Mindennapos testnevelés megvalósítása:

A heti öt, illetve 3három testnevelés óra keretében tartásjavító torna, úszásoktatás,

valamint időjárás függvényében alkalmi korcsolyázási lehetőség biztosított.

A heti 3 testnevelés órán felül azokon a napokon, amikor nincs testnevelés óra a

napirendbe beillesztve a gyerekek életkorának és érdeklődésének megfelelő –

tudatosan tervezett, sokoldalúan fejlesztő, a pedagógus által kezdeményezett –

mozgásos, játékos foglalkozásokat tartunk.

1-8. osztályig néptánc órák és heti 4 óra modern tánc oktatás is biztosítja a mozgási

lehetőséget.

A tehetséges tanulókat több sportágban városi, területi, megyei szintű versenyekre

készítjük fel. Az évenkénti Mikulás Nap sportkupát és Foci Kupát iskolánk szervezi.

A városi, területi tömegsport rendezvényeken nagy létszámban veszünk részt.

Gyalogos és kerékpáros túrákat szervezünk.

Részt veszünk a természetjárásban, évente több túrát szervezünk A Megyei

Természetbarát Szövetség által meghirdetett és saját túráink szervezésében,

lebonyolításában intézményvezetői engedéllyel, aktívan részt veszünk. A Csik Ferenc

túrán lehetőség szerint minden évben részt vesznek tanulóközösségeink. A diákok

nevezési díj költségét, lehetőség szerint, a szülők biztosítják.

Az Őszi túranap / Csik Ferenc túra/és a Mikulás Kupa az Educatio honlapon a

Szolgáltatói kosár Jó gyakorlatok listájában megtalálható!

93


3. ISKOLÁNK KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJA

3.1.A környezeti nevelés alapelvei, céljai, feladatai

Alapelvek: Fenntartható fejlődés erősítése.

A környezeti nevelés a fenntartható fejlődés feltételeinek megvalósítását szolgálja. Olyan fejlődést, mely a jelen szükségleteit kielégíti anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékeinek esélyeit.

Környezetünk védelmeAz ember környezetéhez hozzátartozik a természetes, az épített és a társadalmi környezet.A környezeti nevelés olyan személyiségformálást jelent, melynek során az ember felismeri a természeti, társadalmi, gazdasági jelenségek kölcsönösségét, helyét és szerepét a környezeti rendszerben. Kialakítja az emberekben azokat az új környezeti magatartási és életviteli mintákat, melynek során a társadalom környezetért felelős személyiségeivé válnak.E cél eléréséért biztosítanunk kell tanulóink számára azt a lehetőséget, hogy elsajátíthassák a pozitív érzelmi hozzáállást, elkötelezettséget, a környezet megvédéséhez szükséges értékrendszert, készséget, tudást.

Rendszerszemléletű környezetlátásA környezeti nevelésnek rendszerszemléletűnek, kell lennie, hiszen környezetünkben minden mindennel összefügg, ez lehetőséget ad több tudományterület összekapcsolására is. A környezeti nevelés élethosszig tartó folyamat, mely nem korlátozódik csak az iskolára, az élet más színterein is megjelenik.

Problémamegoldó szemléletA környezeti nevelésnek a valós életben kell gyökereznie. Helyi problémákra és azok megoldására természeti, társadalmi jellemzők megismerésére kell támaszkodnia. Ezek megoldása közben láttatja meg a globális összefüggéseket. A problémák egyedül nem megoldhatók, ezért a környezeti nevelés fontos célja az együttműködésre nevelés, az egymásra figyelés, egymás elfogadása, a társadalomba való beilleszkedés képességének fejlesztése. Mivel a jövő ökológiai problémái előre sok esetben nem láthatóak, ezért fontos az problémamegoldó gondolkodás, kreativitás képességének kialakítása és fejlesztése. Konkrét célok és feladatok

Hajlandóságot kell ébresztenünk a tenni akarásra, a konkrét problémák megoldására, hatékony együttműködésre és eredményes konfliktuskezelésre.

Nyitottá kell tennünk tanulóinkat a környezet szépségeink befogadására, kritikussá a negatív környezeti jelenségekkel szemben.

Segíteni a környezeti folyamatok, összefüggések megértését, a környezettudatos életvitel kialakítását, lehetővé tenni a természet teljességének megérzését.

Élményhelyzeteket kell biztosítanunk, hogy helyes döntéseket tudjanak hozni felelősségteljes magatartással, jó értékítélettel a pozitív jövőkép kialakulásának érdekében.

Biztosítanunk kell a problémák, jelenségek sokoldalú megközelítésének és megoldásának lehetőségét.

94


Ki kell alakítanunk a gyerekekben a helyes választás képességét, adjunk lehetőséget a környezetkímélő technológiákkal készült termékek megismerésére, a takarékos és mértékletes életvitel igényére.

A környezeti nevelés beépítése egyéb tantárgyakba lehetővé teszi az összetett környezeti jelenségek sokoldalú megközelítését, megismerését. (magyar irodalom, történelem, művészeti tárgyak, etika, technika)

A jelenlegi természeti és épített környezet megismerését biztosító programok: osztálykirándulások, nemzeti parkok megismerése, erdei iskola, jeles napok, természeti ünnepek megünneplése,

Részvétel az ÖKO – Pannon szelektív hulladékgyűjtési és újrahasznosítási programján.

Az ökológiai szemlélet kialakítása, fejlesztése a természetes életközösségek megfigyelésével, környezeti változások nyomon követésével, természetes élőhelyek megóvásával, irányított természetvédelmi tevékenységgel.(téli madáretetők készítése, folyamatos madáretetés)

Törekednünk kell arra, hogy az iskolai rendezvények a lehető legkisebb mértékben terheljék a környezetet.

Iskolánk környezeti adottságainak megőrzése, udvarunk további parkosítása a gyerekekkel közösen megoldható gyakorlati feladat.

3.2.Megvalósítás munkaformái, módszerei, eszközei

Tanórai munkaformákA tanórai tartalom a kötelezően elsajátítandó ismeretszerzést jelenti.Szervezési formája lehet:

Hagyományos tanóra – 45 perces tantermi óra Nem hagyományos – mely a nem tanteremben töltött órákat, illetve a komplex

foglalkozásokat öleli fel.(erdei iskola, témanap, témahét, interaktív foglalkozások, tanulmányi kirándulások, )

Hagyományos tanórai foglalkozásokA NAT és a kerettanterv alapján meghatároztuk a környezeti nevelés tananyagát. Arra törekedtünk, hogy a helyi tantervben az egyes tantárgyak célkitűzéseinél jelenjenek meg a környezeti nevelés céljai is.A tanórán, a tananyagon kívül még sok egyéb tevékenység is nevel a környezet megóvására, környezetbarát életmódra.

Energiatakarékosság, megújuló energiaforrások figyelemfelkeltő és természetfilmek megtekintése a környezet folyamatos tisztántartása esztétikus, környezetbarát dekoráció tervezése, készítése szelektív hulladékgyűjtés (több aknás szemetes edény) papírtakarékosság anyagok újrahasznosítása pl. technika órán

Nem hagyományos foglalkozások

Ezek a foglalkozások nem a hagyományos keretek között történnek.

Az erdei iskolai program egymásra épülő adott környezethez illeszkedő, a tanulók képességeinek megfelelő, aktív részvételüket igénylő, a tananyag élményszerű

elsajátítását szolgáló többnapos tanulási forma. Az erdei iskola tantervi anyagának illeszkednie kell az iskola Helyi tantervéhez, az egyes tantárgyak tanmeneteihez. Témanapok: a következő jeles napokat ünnepelhetjük változatos tevékenységi formákban:

95


- Autómentes nap- Állatok Világnapja- Madárfigyelés Napja- Nemzetközi Gyaloglónap- Földünkért Világnap- Vizes élőhelyek Napja- Nemzetközi energiatakarékossági Nap- Víz Világnapja- Csillagászati Nap- Föld Napja- Madarak és fák Napja- Nemzeti parkok Napja- Környezetvédelem Napja- Óceánok Napja

Terepgyakorlatok: az iskolai kirándulások alkalmával a keszthelyi hegység tanösvényein növény-, állatvizsgálatokat végezhetünk tanulóinkkal.

Nem tanteremben tartott óra: tananyag elsajátítását segítő élőhelyek felkeresése Pl: parasztudvar, vizes élőhelyek

megfigyelése interaktív foglalkozások keretében.Majormúzeum foglalkozásainak igénybe vétele.Festetics kastély időszakos és állandó kiállításaiIdőszakos kiállítások látogatása a Balatoni MúzeumbanKönyvtári foglalkozások: természeti értékeink a művészetekben

Tanórán kívüli lehetőségek

- szakkörök- gyűjtőmunkák- vetélkedők- nyári táborok- kézműves foglalkozások- kirándulások, túrák- színház és mozi látogatás- szelektív hulladékgyűjtés- fatelepítés- pályázatokon való részvétel ( környezetvédelmi pályázatok) intézményvezetői

engedéllyelMódszerekArra törekszünk, hogy a hagyományos módszerek megújításával a környezeti nevelés szempontjából sokkal hatékonyabb élményalapú, tevékenykedtető, szenzitív interaktív módszereket alkalmazzuk.Taneszközök:- Korszerű tankönyvek, természetismereti kiadványok, folyóiratok, játékgyűjtemények,

természetfilmek- Térképek, modellek, tablók, tájékozódási eszközök (iránytű)- Vizsgálatokhoz, mérésekhez szükséges eszközök, anyagok.- Növénygondozáshoz és ültetéshez eszközök- Játékokhoz szükséges eszközök - Kézműves foglalkozásokhoz, gyakorlati természetvédelemhez szükséges anyagok,

eszközök- Korszerű felszerelés a technika teremben - Internet elérési lehetőség a könyvtárban és az informatika termekben

96


Iskolai környezet alakítása: Iskolánkban az elmúlt évek során sikerült olyan környezetet létrehozni, melybe

szívesen érkeznek, és otthonosan érzik magukat egész nap a gyerekek. Ez a barátságos, jó hangulatú környezet jelentős hatást gyakorol a gyerekek személyiségének formálódására.

Szeretnénk elérni, hogy tanulóink mindegyike szívesen vegyen részt épületeink szépítésében, színes faliújságok, tablók készítésében. Folyosóinkon, Aulánkban folyamatosan kiállítjuk színvonalas alkotásaikat, (fotók, festmények, egyéb képzőművészeti alkotások) melyek iskolánk öko szemléletét tükrözik.

Udvarunk alkalmas a közös játékokra, meghitt beszélgetésekre, jó idő esetén a szabadban tartott tanítási órákra. (Padok, asztalok, homokozó, sportpálya, fa játszótér) A szabadtéri burkolt felületek gondozottak, pormentesek.

Folyamatos, évente több alaklommal, papírgyűjtési akciót szerveztünk. (Ments meg egy fát!)

A pénzügyi lehetőségekhez képest igyekszünk energiatakarékos és víztakarékos eszközöket beszerezni. A gyerekek figyelmét a vízzel és villanyárammal való takarékosságra irányítjuk, és megköveteljük az erre való odafigyelést.

Az iskola mindennapi élete: A környezeti nevelés szempontjából az iskola mindennapi életének is tervszerűnek

kell lenni. Szükséges az iskola minden dolgozójának példamutató magatartása. Az intézményi lehetőségek megteremtését követően mindannyian betartjuk a szelektív

hulladékgyűjtés szabályait, takarékos energia- és vízgazdálkodást. A gyerekektől elvárjuk a kultúrált étkezést, ők is vegyenek részt a terítésben,

segítsenek a tálalásban, a növények gondozásában. Erre jól működő felelősi rendszert építünk ki.

Iskolaotthonos rendszerünkben tanulóink napi legalább egy alkalommal töltenek hosszabb időt szabadlevegőn az időjárásnak megfelelő elfoglaltsággal.

Tanulói pályázatok – Egy-egy környezetvédelmi probléma, témakör önálló vagy kiscsoportos kutatásra, feldolgozásra írunk ki pályázatot. A tanulók motiválása történhet felkéréssel, a legjobb munkák díjazásával. A születendő munka formája sokféle lehet: szakmai dolgozat, rajz, fotó, film, interjú, irodalmi alkotás.

Tábor –Az életmódtábor, tánctábor, sporttábor, sítábor az egészségnevelés fontos színtere. A tábor típusától függően fontos az illetékes önkormányzat, szakemberek megkeresése, véleményük kikérése. Lehetőleg ne táborozzunk védett területen, amennyiben ez elkerülhetetlen, a természetvédelmi hatósághoz kell folyamodni engedélyért.

Tanulmányi kirándulás – Szervezhetünk tanulmányi kirándulást egy-egy konkrét téma részletesebb megismerésére, egy-egy terület, táj megismerése céljából. Ellátogathatunk kisebb-nagyobb gyerekcsoportokkal tanösvényekre, nemzeti parkokba, természetvédelmi területekre, vadasparkokba, botanikus kertekbe, múzeumokba.

Iskolai kirándulás - Minden szeptemberben részt veszünk a Csik Ferenc emléktúrán, amelynek célja a természeti terület megismerése, gyakorlati feladatok végzésével.

A környezet- és egészségvédelem jeles napjai.

97


A természet-környezetvédelem és az egészségügy jeles napjairól a tanórákba beépítve illetve külön programokat szervezve emlékezhetünk meg és tudatosíthatjuk a jelentőségüket. A nap jellegének megfelelő vetélkedőt, akciót vagy kirándulást szervezhetünk, illetve pályázatot írhatunk ki.

Iskolánk tagjainak, partnereinek feladata és szerepköre a környezet- és egészségvédelemben:

Humán erőforrások Feladat, szerepkör Erősségek

Iskolavezetőség Támogatja a környezeti nevelési

programokat. A minőségi munka

részeként értékeli az ilyen

tevékenységet. Anyagi forrásokat

teremt. Ösztönző rendszert dolgoz ki.

Aktívan részt vesz az egyes

programokban.

Hasznosítható

kapcsolatrendszerrel

rendelkezzenek. Kreativitás,

nyitottság, tolerancia.

Tanárok Kidolgozzák és a tantárgyakba beépítve

tanítják az egyes környezet-

egészségügyi tartalmakat.

Minden tanár folyamatos

feladatának tekintse a környezet-

egészségvédelemre nevelést

tantárgyától függetlenül..

Osztályfőnökök Évfolyamokra lebontva az egészség- és

a környezeti neveléshez szükséges

tartalmak feldolgozása

Használja ki az aktualitásokat

osztályközösségi

megbeszéléseken.

Működtesse a felelősi rendszert.

Pszichopedagógus Segíti a lelki egészségnevelést. Egyéni

és csoportos beszélgetések a tanulókkal

és a szülőkkel. A pályaválasztás

segítése.

Az osztályok közösséggé

fejlesztésének segítése

(szociometria). A

személyiségfejlesztést segítő

kezdeményezések.

Ifjúságvédelmi felelős A hátrányos és a veszélyeztetett tanulók

segítése.

Családok bevonása, konkrét

segítségadás, vagy közvetítés.

Iskolaorvos, védőnő Előadások tartása az egészséges

életmódról, a környezeti ártalmakról.

Segíti a tanár munkáját az

egészségmegőrzésben.

Szakmai kompetencia, személyes

ráhatás.

98


Diákok A tervezett éves programban vesznek

részt (hallgatóság, tevékeny részvétel,

megfigyelések, kezdeményezések).

Valamennyi diák érintett a

programban. Havi

rendszerességgel osztálytermek

dekorálása, napi

rendszerességgel a tanterem

rendjéért, tisztaságáért való

felelősség. A fő hangsúly a

szemléletformáláson van.

Szülők Előadások tartása, szemléltető eszközök

gazdagítása, anyagi támogatás, külső

erőforrások felkutatása.

Tevékeny részvétel a

programokban, az ő szemléletük

is formálódik, a környezeti- és

egészségnevelés túlmutat az

iskola falain.

(Környezeti nevelési Program mellékletei)

1. A tantárgyak lehetőségei

Hon- és népismeretA tanulók

ismerjék meg a természetközelben élő, a természetet tisztelő, azt felhasználó, és nem kihasználó paraszti életmód értékeit ismerjék meg a népszokások egészségvédelmi vetületét (ünnepek előtti böjtök)

KörnyezetismeretA tanulók

ismerjék meg a környezetet megfigyelésekkel, vizsgálatokkal ismerjék meg az élővilág sokszínűségét, az élőlények egyedi, megismételhetetlen voltát, az ember felelősségét az élővilág megőrzésében Ismerjék meg saját testük alapvető felépítését és működését, az egészség megőrzéséhez szükséges életvitel jellemzőit

Természetismeret A tanulók

váljanak képessé a természet jelenségeinek elemi szintű értelmezésére a megismerés komplexitása, egészlegességére törekvés (középpontban az élő és élettelen természet konkrét valósága, a jelenségek, a táj és a környezet áll) természettudományos gondolkodásnak megfelelő képességek kialakítása; környezet állapota iránti érzékenység fejlesztése ökológiai szemlélet fejlesztése helyes környezeti attitűdök fejlesztése

99


magatartás fejlesztése értékrend alakítása környezettudat fejlesztése felelősségérzet fejlesztése környezet használatára vonatkozó helyes döntések támogatása

Földrajz

A tanulók

szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit értsék meg, hogy a társadalom-földrajzi változások, a felgyorsult fogyasztás a Föld erőforrásainak kimerüléséhez vezet ismerjék meg a globális problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit ismerjék, szeressék és őrizzék a természeti és az épített környezet szépségeit

A tanulókban

a környezet értékeinek megismerésével erősödjön a környezettudatos életmód iránti igény alakuljon ki az igény a szülőföld cselekvő felfedezésére fejlődjön közösségük, lakóhelyük, országuk, régiójuk és a világ problémáinak megoldásában való aktív részvételi készség

Biológia-Kémia

A tanulók

ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket legyenek tájékozottak a földi élővilág sokféleségét, valamint az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolatrendszert illetően ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat

A tanulókban

alakuljon ki ökológiai szemléletmód alakuljon ki a természeti és az épített környezet iránti felelősség

Egészségtan

A tanulók

ismerjék meg szervezetük sajátságait és az életkorral kapcsolatos változásait sajátítsák el az elsősegély-nyújtási technikákat

100


ismerjék fel az empátia szerepét a másik ember megítélésében

A tanulókat

ösztönözze a helyes viselkedésmódok és a környezet-egészségvédő szokásrendek kialakítására segítse az önmagukkal szembeni felelősségérzet kialakításában segítse az őket veszélyeztető környezeti, társadalmi tényezők és azok elhárítási módjainak felismerésében.

2. Környezetvédelmi napok, világnapok

Február 2. Vizes Élőhelyek Napja

Március 6. Nemzetközi Energiahatékonyság Napja

Március 22. Víz Világnapja

Március 23. Meteorológiai Világnap

Április 3. Csillagászati Világnap

Április 4. Laboratóriumi Állatok Napja

Április 7. Egészségügyi Világnap

Április 22. Föld Napja

Április 24. Kísérleti Állatok Védelmének Napja

Május 8. Nemzetközi Vöröskereszt Napja

Május 10. Madarak és Fák Napja

Május 15. Állat- és növényszeretet napja (Magyarországon)

Május 15. Nemzetközi Klímaváltozási Akciónap

Május 18. Múzeumi Világnap

Május 24. Európai Nemzeti Parkok Napja

Május 31. Dohányzásmentes Világnap

Június 5. Környezetvédelmi Világnap

Június 8. Óceánok Világnapja

Június 17. Világnap az Elsivatagosodás Ellen

Június 21. A Nap Napja

Június 25. Barlangok Világnapja

Július 11. Népesedési Világnap

Augusztus 9. Állatkertek Napja

Szeptember 16. Ózon Világnapja

Szeptember 22. Autómentes Nap

101


Szeptember 23. Takarítási Világnap

Október 4. Állatok Világnapja

Október 8. Madárfigyelő Világnap

Október 8. Természeti Katasztrófák Elleni Védekezés Világnapja

Október 10. Lelki Egészség Napja

Október 15. Nemzeti Gyaloglónap

Október 16. Élelmezési Világnap

Október 21. Földünkért Világnap

Október 31. Takarékossági Világnap

November 17. Füstmentes Nap

November 27. Fogyasztásszüneteltetési Nap

December 1. AIDS elleni világnap

5.ISKOLÁNK HELYI TANTERVE

5.1.Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható foglalkozások és azok óraszámai, az előírt tananyag és követelmények.

102


Iskolánk óraterve tartalmazza:

az egyes évfolyamok óratervét, kötelező és a helyi tantervbe beépített választható órák számát, az évfolyamok összes óraszámát, a tantárgyi bontásokat, a félévben váltó órák eloszlását.

A Pedagógiai Programban leírtak alapján, a kiemelt nevelési-oktatási területeink alapján a következő tárgyaknál alkalmazunk csoportbontást:

Idegen nyelvek: 1-2.osztály heti 1 óra / iskolaotthon órakeretében/német ,angol 3. osztály heti 1 óra

4. osztály heti 2 óra5-8. osztály heti 3 óra

Informatika 1-5. osztály heti 1 óra/ alsóban iskolaotthon terhére 6-8. osztály heti 1 óra

Életvitel és gyakorlat 5-8. osztály heti 0,5-1 óra

Testnevelés 1-4. osztály heti 2 óra/délután/ 5-8. osztályban heti 1 óra évfolyamonkéntMagyar nyelv és irodalom 7-8.osztályban……..heti 2 óra évfolyamonkéntMatematika………………..7-8. osztályban……..heti 2 óra évfolyamonkéntAz intézményi órakeret , a törvényi előírások figyelembe vételével, a fenntartó engedélyezése alapján egyéb tárgyakból is alkalmazható csoportbontás.

A csoportbontás elvei és rendje:

Csoportbontásokat olyan tevékenységi területeken alkalmazunk, ahol:

- csak a kisebb létszám teszi hatékonnyá az oktatást, mert:

- elengedhetetlen a tanulók folyamatos egyéni korrekciója (pl.idegen nyelv)

- a gyakorlati tevékenységben való folyamatos egyéni segítségnyújtás

feltétlenül szükséges (pl.életvitel és gyakorlat)

- a férőhelyek száma a speciális tantermeknél korlátozott

- a tanulók különböző képességszintje kívánatossá teszi a külön csoportok kialakítását

Csoportbontások elvei :

. célnyelv és a célnyelvű tantárgyak esetében létszámarányosan,

. életvitel és gyakorlat esetében létszámarányosan, számítástechnika esetében 4. osztályban

létszámarányosan, 5. évfolyamtól lehetőség szerint képességszint alapján (ha ez az adott

évfolyamon más szempontok okán kizárt, akkor létszámarányosan),

103


. magyar és matematika tantárgyak esetében 7-8. osztályban, ha az eltérő képességszint

indokolja, eszerint történő bontás,

Osztályon belüli csoportbontást alkalmazunk a következő tevékenységeknél:

- idegen nyelvek oktatása

- életvitel és gyakorlat oktatása

- számítástechnika oktatása

- művészeti tevékenységek oktatása (modern kortárstánc)

104


5.2.Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközökkiválasztásának elvei.

A központi, állami ellátás elsőrendű feladata, hogy a térítésmentes tankönyvellátást első alkalommal a 2013/2014. tanévben az első évfolyamra beiratkozott minden tanuló számára, ezt követően felmenő rendszerben kell biztosítani. E mellett az állam a tankönyvtörvény 8. § bekezdés alapján továbbra is biztosítja rászorultsági alapon az ingyenes tankönyvellátást aköznevelési törvény ezen rendelkezése által még nem érintett évfolyamokon, tehát az általános iskolák kifutó évfolyamain (2013. szeptember 1-jétől a 2-8. évfolyamokon, ezt követően minden évben eggyel csökkenő évfolyamon.)Iskolánk minden évben köteles tájékoztatni a szülőket és felmérni, hogy hány tanuló esetében kell biztosítani a köznevelési törvény szerinti térítésmentes tankönyveket, illetve a tankönyvtörvény szerinti normatív kedvezményt.Az ingyenes tankönyvellátásra jogosultak esetében a szülőktől semmilyen pénzbeli – kiegészítő - hozzájárulás nem követelhető. Az ingyenes tankönyvellátás bevezetésével együtt központilag általánossá teszik a tartós tankönyvek iskolai használatát.Az ingyenes tankönyv felmenő rendszerű biztosításával párhuzamosan,iskolánk köteles tartós tankönyvet rendelni adott tantárgyból (a matematika műveltségterület kivételével), ha ilyen előfordul a tankönyvjegyzéken. Ezt először a 2013/2014. tanévi tankönyvrendelés során kell alkalmaznunk az általános iskolák első évfolyamai vonatkozásában, majd azt követően tanévenként felmenő rendszerben.

Az ingyenes tankönyvellátásban nem részesülő évfolyamok tankönyvellátási szabályai:A tankönyvek megrendelése és a tanév kezdetekor a tankönyvek kiosztása az iskolában

történik. A tankönyvek kedvezményekkel csökkentett térítési díját az iskolavezetés által

meghatározott időben – előzetes értesítés után – fizetik a szülők.

A tankönyvek kiválasztásában a következő szempontok érvényesülnek:

A tankönyv

o szerepeljen a minisztérium által kiadott tankönyvjegyzékben;o tartalma illeszkedjen az adott tantárgy tantervéhez;o tananyagának elrendezése logikus, szemléletes legyen;o adjon lehetőséget a tehetséggondozásra, illetve segítse a felzárkóztatást;o alkalmas legyen a tanulók munkájának irányítására a tanulás egy-egy

szakaszában;o gondolkodtató, változatos feladatokat tartalmazzon;o a különböző tantárgyak sajátosságainak megfelelően segítse a tanulási

technikák elsajátítását;o adjon lehetőséget a differenciált foglalkoztatásra, fejlesztésre;o adjon lehetőséget az önálló tanulói munkáltatása;o alkalmas legyen a tanult ismeretek gyakorlására, alkalmazására;o segítse a megértést, az önellenőrzés képességének fejlesztését;o jól látható, esztétikus fotókkal, ábrákkal illusztrált legyen;o tetszetős, tartós kivitelű legyen;o ára legyen mérsékelt.

A taneszközök és felszerelések beszerzéséről a szülő gondoskodik.

105


A tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásánál és beszerzésénél a Köznevelési

Törvény vonatkozó rendelkezései érvényesülnek. Fejlesztési programunkban

kihasználjuk a különböző szintű pályázatok nyújtotta lehetőségeket.

Külön szabályzat rendelkezik a tanulói tankönyvellátás és tankönyvtámogatás rendjéről.

106


5.3. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételeiAZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ELVEI

Iskolánk a beiskolázási körzetéből – melyet a fenntartó határoz meg – minden jelentkező

tanköteles korú tanulót felvesz, amennyiben a szülő az iskola Pedagógiai Programjával

egyetért és azt gyermeke számára választja, illetve a gyermek a belépés feltételeinek

megfelel. (iskolaérettség, hivatalosan bejelentett lakcím stb.)

Az intézmény körzetén kívül lakók esetében szülői kérvény írásban történő benyújtásával

jelezhető a beíratkozási szándék.

A/ Az első osztályba történő beiratkozás

Feltétele: a gyermek az adott naptári évben a 6. életévét május 31-éig töltse be,

vagy ha ezt csak december 31-éig tölti be, a szülő kérje gyermeke felvételét az iskolába.

Az első évfolyamra történő beiratkozáskor be kell mutatni:

* a gyermek születési anyakönyvi kivonatát;

* a szülő személyi igazolványát;

* a gyermek lakcímkártyáját;

* a gyermek felvételét javasló óvodai szakvéleményt (ha a gyermek óvodás

volt);

* a nevelési tanácsadó felvételt javasló szakvéleményét (ha a gyermek nem

volt óvodás, vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta);

* a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával;

* szükség esetén a szakértői bizottság véleményét.

B/ A második-nyolcadik évfolyamra történő beiratkozás

A második-nyolcadik évfolyamra történő felvételnél be kell mutatni:

a tanuló születési anyakönyvi kivonatát;

a szülő személyi igazolványát;

a gyermek lakcímkártyáját;

az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt;

az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot.

A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulóknak – az iskola helyi tantervében

meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie idegen

nyelvből és azokból a tárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése

alapján – nem tanult. Amennyiben a tanuló valamely tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az

előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból megismételheti. Ha az

107


ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni,

illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni.

Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a tanuló

előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint

az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt.

Ekkor szükséges az iskola házirendjének, általános szokásrendjének, pedagógiai

programjában megfogalmazott lehetőségeinek és egyéb elvárásainak ismertetése a szülővel és

a gyermekkel; sor kell, hogy kerüljön egy előzetes megállapodásra ezek elfogadására,

betartására vonatkozóan.

Ha a körzeten kívüli tanuló az első-negyedik évfolyamra jelentkezik, vagy ha az ötödik-

nyolcadik évfolyamon tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása vagy

szorgalma rossz, hanyag, változó minősítésű, az igazgató a tanuló felvételéről szóló döntése

előtt kikéri az igazgatóhelyettesek és az érintett évfolyam osztályfőnökeinek véleményét.

(Ugyancsak ezt kell tenni akkor, ha a beiskolázási körzeten kívül lakó tanuló előzőleg már

iskolánk tanulója volt, de tanulmányi eredménye, magatartása vagy szorgalma a fentebb

leírtak szerint alakul. Ilyen esetben az iskola igazgatója az igazgatóhelyettesek és az

osztályfőnökök véleményének figyelembe vételével dönt arról, hogy az érintett tanuló

folytathatja-e tanulmányait iskolánkban, vagy jelentkeznie kell a lakóhelye szerint illetékes

iskolában. A döntésről a szülőt írásban értesíteni kell.)

A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha a helyi tantervben előírt

tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette.

A tanuló részére engedélyezhető az iskola évfolyamának megismétlése abban az esetben is,

ha egyébként felsőbb évfolyamra léphetne. Az engedély megadásáról kiskorú tanuló esetén a

szülő kérésére az iskola igazgatója dönt. A szülő kérésére az első-negyedik évfolyamon

engedélyezni kell az évfolyam megismétlését.

A felsőbb évfolyamokon is bukásmentességre törekszünk.

A bukás folyamatos odafigyeléssel, differenciált óraszervezéssel, korrepetálással, megfelelő

személyre szabott segítségadással tesszük elkerülhetővé.

A magasabb évfolyamba lépésről a tantestület az év végi osztályozó konferencián dönt.

108


5.4. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei, és formái; a továbbá a tanuló tanulmányi munkájának ellenőrzési és értékelési módja. Magatartás és szorgalom minősítésének elvei.

A tanulók folyamatos beszámoltatása, az ismeretek és azok alkalmazásának számonkérése biztosítja a pedagógus, a diák és a szülők számára azt, hogy

figyelemmel kísérhessék a tanuló egyéni előrehaladását, a felmerülő problémákat időben észrevegyék,a jól teljesítők megerősítést nyerjenek,a lemaradó tanulók segítséget kaphassanak.

A tanulói teljesítmények mérésének és értékelésének célja: a diagnosztikus visszajelzés.Feladatai:

a tanulócsoportok eredményeinek viszonyítása általános (standard) értékekhez, illetve országos eredményekhez,

a következtetés, a tanítás-tanulás hatékonyságára, a követelmény teljesítésének szintjei alapján a korrekció és további gyakorlás

témáinak kijelölése, a tanuló egyéni eredményeinek viszonyítása a korábbi teljesítményéhez, a tanulók tantervi követelményekhez viszonyított tényleges teljesítményének

minősítése érdemjeggyel.Elvei:

Az értékelés, minősítés mindig előremutató legyen, soha ne megbélyegző. Lényeges feladatnak kell tekinteni a tanulói önértékelés rendszerének kialakítását. A tantárgyi tudás értékelésébe a viselkedési problémák nem számíthatók be.

Módjai: Szóbeli felelet:

Az előző tanítási órán feldolgozott ismeretanyag rendszeres ellenőrzése, önállófeleletek és kérdésekre adott válaszok alapján.

Írásbeli beszámoltatás:Egy adott témakörben szerzett tudás mérése önálló feladatok megoldásán keresztül.

Gyakorlati számonkérés :A kísérletek, mérések elvégzésében elért gyakorlottság mérése azokban atémakörökben, amelyekben a tanulónak megfelelő lehetősége volt a gyakorlásra.

Önálló kiselőadás:Egy adott téma önálló feldolgozása és előadása

Óraközi munka:Az órái munkába való bekapcsolódás, órai munkavégzés minősége.

Versenyeken való eredményes részvétel

A tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen;

Magatartásának értékelésénélpéldás, jó, változó, rossz;

Szorgalmának értékelésénél példás, jó, változó, hanyag megnevezést kell alkalmazni.

A tanulók osztályzattal történő értékelése félévkor és év végén legalább három érdemjegy alapján történjen.

109


Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről.

Abban az esetben, ha az év végi osztályzat lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület tájékoztatást kér az érdekelt pedagógustól, ennek okáról.

Osztályzatok a tanterv által előírt törzsanyagra vonatkozó követelmény alapján:

Jeles:

ha a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz. Ismeri, érti a tananyagot és

alkalmazni is képes a tudását. Szabatosan, pontosan fogalmaz, saját gondolatait önállóan el

tudja mondani.

Jó:

ha a tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget.

Apró bizonytalanságai vannak. Kisebb előadási hibákat vét, definíciói esetenként bemagoltak.

Közepes:

ha a tantervi követelményeknek pontatlanul, néhány hibával eleget tesz, nevelői segítségre

(javítás, kiegészítés) többször rászorul. Ismeretei felszínesek. Kevésbé tud önállóan dolgozni,

beszélni. Segítséggel képes megoldani szóbeli és írásbeli feladatait.

Rövid mondatokban felel, gyakran kell segítő kérdéseket feltenni.

Elégséges:

ha a tantervi követelményeknek súlyos hiányossággal tesz csak eleget, de továbbtanuláshoz

szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik. Egyszavas válaszokat ad.

Fogalmakat nem ért. Gyakorlatban nem képes önálló feladatvégzésre.

Elégtelen:

ha a tantervi követelményeknek a nevelői útbaigazítással sem tud eleget tenni. A tantárgyi

minimumot sem tudja.

A feleltetés lehet szóbeli, vagy írásbeli

A szóbeli felelés függ: beszédkészségtől, fellépéstől. Megnyilvánulnak mindazok a

metakommunikációs mozzanatok, amelyek elárulják az anyag megértését, vagy hiányosságait.

A szóbeli feleltetés a felelő számára rendkívül fejlesztő hatású, de időigényes, kevéssé teszi

lehetővé az egész osztály aktivitását.

Az írásbeli feleltetésnél a tanulóknak önállóan kell gondolkodni, a hibára nem figyelmeztet

azonnal a tanár.

Fontos, hogy a tanulóknak szóban és írásban is legyen lehetőségük a beszámolásra.

110


A témazáró dolgozatra való felkészülés komoly erőfeszítést jelent, akkor is, ha a tanár

összefoglaló órán súlypontoz, és eligazítást ad, ezért lehetőleg egy nap legfeljebb két

témazáróra kerüljön sor.

A hátrányos helyzetű tanulókat elsősorban a felkészülésben és az elmaradás okainak

megszüntetésében, vagy csökkentésében kell segíteni.

Az év végi osztályzat az évi összteljesítményt értékelje, és ne a jegyek középarányosaként

jelentkezzen.

Jelest kap az a tanuló, aki a tanterv által előírt törzsanyagra vonatkozó követelményrendszert

teljesíti. A kiegészítő anyag elsajátítását másképpen kell honorálni, pl. tantárgyi dicséret

formájában.

Ebben az esetben a tanuló bizonyítványába: kitűnő minősítés szerepelhet.

Iskolai elismerések:

A 8 év legkiválóbb példás tanulója tanév végén elnyeri a „ 8 évig kitűnő” serleget A 8 év legeredményesebb jó tanuló, lány és fiú sportolója elnyeri a „ Jó tanuló jó

sportoló”kupát A kiemelkedő tanulmányi, sport, művészeti és kulturális munkáért könyvjutalmat

adunk tanév végén a legjobbaknak. 5-8. évfolyamokon a nevelőtestület döntése alapján „Évfolyamelső”elismerést kaphat

a legkiválóbb tanuló.

111

Pedagógiai Program Csány-Szendrey ÁMK Keszthely112


5.5. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya.

Az írásbeli beszámoltatás szerepe:

A tanulók tudásának, önálló feladatmegoldásának mérése

A hiányosságok felmérése, pótlásuk megszervezése

Típushibák feltárása, a tapasztaltak felhasználása a tanulási folyamatban

Az írásbeli beszámoltatások eredménye nem lehet a tanuló félévi és év végi minősítésének

(osztályzatának) egyedüli meghatározója, lehetőséget kell adni szóbeli feleletre is, és

minősítéskor figyelembe kell venni a tanuló egész éves munkáját.

Formái: Tartalma: Megíratás módja, rendje,

korlátai:

Év eleji felmérés Aktuális tudásszint

felmérése,

a továbbhaladáshoz

szükséges tudásszint

ellenőrzése

Ha nem előzi meg ismétlés,

akkor csak a tájékozódást

szolgálja. Ilyenkor nem

osztályozzuk.

Rövid írásbeli számonkérés Egy adott témában való

tájékozottságot, az órára való

felkészülést ellenőrzi

15-25 perces,

bármikor megíratható

Témazáró dolgozat A tananyag egy nagyobb

témakörének alkalmazás

képes tudását méri

Terjedelme 45 perc,

esetenként 2*45 perc.

Egy napon legfeljebb két

témazáró dolgozat íratható.

A témazáró dolgozatot

összefoglalásnak kell

megelőzni és a megíratás

időpontját, témaköreit a

diákokkal előre tudatni kell.

Év végi felmérés A tanév tananyagának

alapkövetelményeit méri

Több órás ismétlésnek kell

megelőznie, előre be kell

jelenteni.

113


5.6. A tanulók magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésénekkövetelményei, a magatartása és szorgalma értékelésének,minősítésének formája. Csoportbontás elvei. Az osztályba és csoportba sorolás elvei.

Magatartás és szorgalom értékelésének alapelvei és célja:

Segítse az iskola nevelés-oktatás folyamatát

Segítse a tanulók önértékelésének fejlődését

Személyre szabott legyen

Vegye figyelembe a gyermek fejlődését

Az értékelés folyamata:

Az osztályfőnökök havonta értékelik a tanulók magatartását és szorgalmát, kikérve a

szaktanárok véleményét. Az osztályzatokat beíratja a tájékoztató füzetbe.

Félévkor és év végén – a havi jegyek és a szaktanárok véleményének

figyelembevételével – az osztályfőnök érdemjegyet javasol

A magatartás és szorgalom jegyekről a félévi és év végi osztályozó konferencia dönt.

Vitás esetekben az osztályfőnök véleményének nagyobb súlya van.

Magatartáson értjük a tanuló:

iskolai közösséghez, valamint annak tagjaihoz való viszonyát,

önmagához való viszonyát, felelősségét, önállóságát,

hatását a közösségre, viselkedését a társas kapcsolatokban,

házirendben leírtak és közös iskolai szabályaink betartatását,

a közösség érdekében végzett tevékenységét,

viselkedését, hangnemét, beszédkultúráját, önfegyelmét.

Szorgalmon értjük a tanuló:

tanulmányi munkához való viszonyát,

munkavégzésének pontosságát, kötelességtudatát,

önálló feladatai elvégzésének minőségét,

rendszeretetét, pontosságát, felszerelésének rendben tartását,

aktivitását.

114


A magatartás értékelése:

Magatartás Példás Jó Változó Rossz

1. Fegyelmezettsége Nagyfokú

állandó

Megfelelő még

nem teljesen a

sajátja

Másokat zavaró,

változó, de

igyekszik

Erősen

kifogásolható,

negatív

2. Viselkedés

kultúrája

Tisztelettudó,

udvarias

Kivetni valót

hagy maga után

Udvariatlan,

nyegle

Durva, romboló,

durván

közönséges

3. Hatása a

közösségre

Pozitív, aktív,

jóindulatú

Közömbös, nem

árt

Vonakodó,

ingadozó

Negatív ártó,

megfélemlítő

4. Házirend betartása Betartja, arra

ösztönöz

Néha hibázik Részben tartja be Sokat vét ellene

5. Felelősségérzete Nagyfokú Időnként

felelőtlen

Ingadozó Megbízhatatlan

Magatartásra adható dicséretek és elmarasztalások:

Szóbeli:

Egyéni, személyes

Osztályközösség előtt

Szülők jelenlétében

Iskola közössége előtt

Súlyos vétség, a házirend sorozatos megszegése, társak bántalmazása esetén fegyelmi

tárgyalás hívható össze, amelyen a DIÖK képviselői is jelen vannak.

Írásbeli:

Szaktanári dicséret, illetve figyelmeztetés (tájékoztató füzetbe, legfeljebb 3)

Szaktanári intés (tájékoztató füzetben, legfeljebb 2)

Osztályfőnöki dicséret, illetve figyelmeztető, intő (tájékoztató füzetbe, dicséretek

száma nem korlátozott)

Igazgatói dicséret, illetve figyelmeztető, intő (tájékoztató füzetbe)

Nevelőtestületi dicséret (félév végén tájékoztató füzetbe, év végén bizonyítványba)

115


A szorgalom értékelése:

Szorgalom Példás Jó Változó Hanyag

1. Tanulmányi

munkája

céltudatos,

törekvő, odaadó,

igényes a tudás

megszerzésében

figyelmes,

törekszik a jó

tanulásra,

néha buzdítani

kell

munkája

ingadozó,

gyakran kell

figyelmeztetni

munkája hanyag,

akadályozó,

ellenálló

2. Munkavégzése kitartó, pontos,

megbízható, önálló

rendszeres,

többnyire

önálló

rendszertelen,

hullámzó,

önállótlan

megbízhatatlan,

önállótlan

3. Kötelességtudata Kifogásolhatatlan,

precíz

néha

ösztökélni kell

csak folyamatos

figyelmeztetésre

dolgozik

sok az el nem

végzett feladata,

nem érdeklik a

feladatai

4. Tanórákon kívüli

aktivitása

érdeklődő,

rendszeres, aktív

ösztönzésre

dolgozik

ritkán dolgozik egyáltalán nem

dolgozik

5. Felszerelése felszerelését

rendben tartja

felszerelése

néha hiányos

felszerelése

gyakran hiányos

felszerelése

mindig hiányos

Szorgalomra adható dicséretek és elmarasztalások:

Szóbeli:

Egyéni, személyes

Osztályközösség, iskolaközösség előtt

Szülők jelenlétében

Írásbeli:

Szaktárgyi dicséret, illetve figyelmeztetés (tájékoztató füzetbe, legfeljebb 3)

Osztályfőnöki dicséret, illetve figyelmeztető (tájékoztató füzetbe, dicséretek száma

nem korlátozott, figyelmeztető legfeljebb 1)

Igazgatói dicséret, illetve figyelmeztető (tájékoztató füzetbe)

Nevelőtestületi dicséret (félév végén tájékoztató füzetbe, év végén bizonyítványba)

Szaktárgyi dicséret félév,év végén (a tantárgy minősítésénél „Kitűnő” minősítés)

Szaktárgyi versenyeken elért eredmények esetén szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói

dicséret (Fokozata: 3 szaktanári, 2 osztályfőnöki, 1 igazgatói)

116


AZ OSZTÁLYBA ÉS CSOPORTBA SOROLÁS ELVEI, FELTÉTELEI

Az osztályba sorolás elsődlegesen az első osztályba történő beiratkozást követően zajlik.

Az 1-4. évfolyamon az oktatást iskolaotthonos formában szervezzük.

Törekszünk az osztályok nyolc éven keresztüli változatlan megtartására, mivel nevelési

szempontból így tudjuk leghatékonyabban fejleszteni az osztályközösséget.

Osztályba sorolás az iskolakezdéskor:

A besorolásnál a következő szempontokat igyekszünk figyelembe venni

- szülői kérések

- baráttal, testvérrel, óvodástárssal együtt történő elhelyezés iránti, vagy ennek

ellenkezőjét tartalmazó kérés

- pedagógusok kérései

- tanulóval vagy szülővel való együttműködésre vonatkozó kérések

Mindezen szempontok összegzése után a beírást végzők és az intézmény igazgatója tesznek

javaslatot az osztályba sorolásra, melyet a KLIK véglegesít.

Más iskolából történő átiratkozás esetén az osztályba sorolás a következő szempontok szerint

történik:

Objektív szempontok:

- meglévő évfolyami létszám, ezen belül osztálylétszámok

- az érintett évfolyam osztályaiban a nemek aránya

- várható magatartási jellemzők az új tanulónál - összevetve a meglévő osztályok

összetételével, esetleges magatartási problémáival

- a tanuló jelenlegi tanulmányi eredménye

- mostanáig milyen idegen nyelvet tanult a tanuló

- emelt szintű oktatási formában részesült-e eddig a tanuló, s az érintett

évfolyamunkon folyik-e iskolánkban emelt szintű vagy speciális oktatási

tevékenység

Szubjektív szempontok:

- szülői kérések

- tanulói kérések baráttal, testvérrel, óvodástárssal együtt történő elhelyezés iránti, vagy ennek

ellenkezőjét tartalmazó kérés

- pedagógusi kérések

117


Fenti szempontok alapján az új tanuló elhelyezésére, osztályba történő besorolására, az iskola

igazgatója dönt.

Csoportba sorolás elvei és rendje:

a) Napközis csoportok, tanulószobai csoportok

A napközis csoportok indításánál meghatározó tényező a szülői (tanulói) igények száma.

Az 5. és 6. évfolyamon vegyes napközis csoportot és/vagy tanulószobát indítunk, az

igényektől és a létszámtól függően.

A 7. és 8. osztályosok délutáni felügyeletére tanulószobai ellátást tudunk biztosítani.

b) Csoportbontások

A csoportbontás elvei és rendje:

Csoportbontásokat olyan tevékenységi területeken alkalmazunk, ahol:

- csak a kisebb létszám teszi hatékonnyá az oktatást, mert:

- elengedhetetlen a tanulók folyamatos egyéni korrekciója (pl.idegen nyelv)

- a gyakorlati tevékenységben való folyamatos egyéni segítségnyújtás

feltétlenül szükséges (pl.életvitel és gyakorlat)

- a férőhelyek száma a speciális tantermeknél korlátozott

- a tanulók különböző képességszintje kívánatossá teszi a külön csoportok kialakítását

- célnyelv és a célnyelvű tantárgyak esetében létszámarányosan,

- életvitel és gyakorlat esetében létszámarányosan, számítástechnika esetében 4. osztályban

létszámarányosan, 5. évfolyamtól lehetőség szerint képességszint alapján (ha ez az adott

évfolyamon más szempontok okán kizárt, akkor létszámarányosan),

- magyar és matematika tantárgyak esetében 7-8. osztályban, ha az eltérő képességszint

indokolja, eszerint történő bontás,

118


5.7. Szöveges értékelés

Az alsó tagozaton – második osztály félévig bezárólag - tanítóink szöveges értékelést

készítenek a tanulók tudásszintjéről, a tanuló tanulmányi munkához való hozzáállásáról

A szöveges értékelés módjai:

Negyedévente a haladási naplóba, valamint a szülőknek szóló tájékoztatóba minden

tanulóról szöveges értékelések kerülnek tantárgyanként.

Félévente a tantestület által elfogadott zárt értékelési lapon, a tanuló fejlettségi

szintjét jellemző fogalmak aláhúzásával történik az értékelés.

Ezt az értékelő lapot a szülők a félév zárása után megkapják.

Év végén nyílt értékelést készítenek tanítóink, amelyben tantárgyanként részletesen

értékelik a tanuló éves teljesítményét. Összegzésként a következő minősítést

kaphatják a tanuló:

Kiválóan megfelelt

Jól megfelelt

Megfelelt

………… tantárgyakból dicséretet érdemel

………… tantárgyakból felzárkóztatásra szorul.

Az év végi szöveges értékelés a bizonyítvány mellékletét képezi.

119


5.8. Az otthoni, iskolaotthoni és napközis felkészülés szolgáló, előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai

Bármely tantárgyból az otthoni, másnapra történő felkészülés az önálló munkavégzés

erősítését, a gyakorlást, a tananyag megerősítését szolgálja.

A szóbeli és írásbeli házi feladatok, gyűjtőmunkák mennyiségénél és minőségénél figyelembe

kell venni a következőket:

a feladatok mennyisége olyan legyen, hogy ne jelentsen a tanulók számára

aránytalanul nagy terhet,

vegyük figyelembe, hogy a tanulók több tantárgyból is kapnak házi feladatot,

a feladatok a tanítási órán tanult ismeretekkel megoldhatók legyenek,

kerüljük a nagy mennyiségű, mechanikus munkavégzést igénylő házi feladatokat.

Az írásbeli házi feladatokat a következő órán közösen, vagy egyénileg mindig

ellenőrizzük, a hibákat javíttatjuk.

Az alsós iskolaotthonos osztályokban „az önálló munka” veszi át / mely az órarendben is

jelölhető!/ a házi feladat szerepét, amelyet a tanítók felügyeletével és segítségével az

iskolában oldanak meg a tanulók. Differenciált formában, szükség esetén otthoni

gyakorlásra feladatokat biztosítunk.

A felsős tanulószobai illetve napközis foglalkozás ideje alatt megfelelő szervezéssel és

foglalkozás-vezetéssel biztosítani kell, hogy a tanulók másnapra felkészüljenek. A

foglalkozásokat vezető pedagógus ellenőrzi az írásbeli feladatok elkészítését és ellenőrzi,

segíti a szóbeli tanulást.

Törekedjünk arra, hogy a tanulók az aktuális napon feladott házi feladatokat

maradéktalanul elvégezzék.

Ehhez a nyugodt, tanulást segítő légkör megteremtése a foglalkozást tartó pedagógus

feladata.

Az őszi, téli, tavaszi szünet a kikapcsolódást szolgálja, erre az időszakra csak szorgalmi

feladat adható. Bevált gyakorlat, hogy az ajánlott és kötelező olvasmányok feldolgozása a

szünetekben történhet.

120


5.9 A tanulók fizikai állapotának mérésére használt módszerek

Iskolánkban évente két alkalommal, ősszel (szeptemberben) és tavasszal (májusban) mérjük

fel tanulóink fizikai állapotát. Az általános fizikai teherbíró képesség mérése során

leképezhetők az egyes képességeknél felmerülő hiányosságok.

Az így feltárt problémás területek a gyerekek életmódjának ismeretével kiegészítve megfelelő

kiindulási alapot biztosítanak az egyén, illetve a közösség felzárkóztató, fejlesztő tervének

elkészítéséhez.

A méréshez a „Mini Hungarofit” 5+1 rendszert alkalmazhatjuk mintavételes formában

, mely a következő feladatokból áll:

- helyből távolugrás (3 kísérlet): az alsó végtag dinamikus erejének mérése (centiméterben)

- tömöttlabda-dobás két kézzel fej fölött hátra (3 kísérlet), 5-6.évfolyam fiúk, 5-8.

évfolyam lányok: 2 kg, 7-8. évfolyam fiúk 3 kg: felső végtagok és törzs dinamikus

erejének mérése (centiméterben)

- hanyattfekvésből felülés és visszaereszkedés folyamatosan (max. 4 perc): a hasizom erő-

állóképességének mérése

- hasonfekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan (max. 4 perc): a hátizmok erő-

állóképességének mérése

- fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás folyamatosan (max. 3 perc): a vállöv és karizmok

erő-állóképességének mérése

- Cooper-teszt (12 perces futás): az aerob állóképesség, hosszú távú futó-állóképesség

műszerek nélküli mérése (méterben)

121


5.10.A tantárgyak sajátosságaihoz igazodva megjelenő fejlesztési területek:

5.10.1.Egészségfejlesztés, környezetvédelem, fogyasztóvédelemNapjaink fogyasztói társadalmában a vállalkozások profitorientáltsága mértéktelen

fogyasztásra buzdít. A média ontja a reklámokat, amelyek a legkülönfélébb árucikkek

megvásárlását népszerűsítik.

Az ügyes reklámszakemberek által készített reklámok kiszolgáltatottá teszik a fogyasztót.

Arra ösztönzik, hogy a valódi szükségleteinél többet vásároljon. Ezzel megnő a kidobásra

ítélt tárgyak tömege, ami tovább szennyezi környezetünket.

Így jövőnk szempontjából nagy szerepe van a tudatos fogyasztói magatartás

kialakításának.

Ennek érdekében legfontosabb céljaink és feladataink a következők:

Már általános iskolás korban fel kell hívnunk a figyelmet a mértéktelen fogyasztás veszélyeire, környezeti hatásaira.

Kritikai magatartást kell kialakítanunk a médiában elhatalmasodó reklám kampánnyal szemben.

Ki kell alakítanunk azokat a döntési képességeket, melyek gyermekeinket hozzásegítik felnőtt korukban ahhoz, hogy tudatosan tudjanak választani a szükséges és szükségtelen, valamint az értékes és értéktelen között.

Környezeti nevelésünknek legyen része a környezettudatos fogyasztói magatartás elsajátíttatása.

A fogyasztóvédelmi oktatás lehetséges iskolai szinterei:

Tanítási órák

Az egyes tanítási órák tananyagában jelenjenek meg a fogyasztóvédelemmel

kapcsolatos tartalmak

Tanórán kívüli tevékenység

Vetélkedők, versenyek, rendezvények

Iskolán kívüli foglalkozások

Piaci séták, kirándulások, környezetvédelmi külső foglalkozások

Módszertani lehetőségek:

Médiafigyelés, reklámkritikák

Döntéshozatali képesség erősítése döntéshelyzetek kialakításával

Szituációs játékok, esetelemzések, érveléstechnikai gyakorlatok

5.10.2.Közlekedési nevelés

A helyes és biztonságos közlekedés szabályainak elsajátíttatása az életbiztonságunkat növeli.

Kicsi gyermekkortól a családok alakíthatják ki leginkább az erre való igényt.

Az iskolában a közlekedési nevelés két alapvető színtere:

Elméleti oktatás

122


Alsó tagozaton a környezet órák tananyagában jelenik meg, amelyhez választhatóként

felhasználjuk az évfolyamonként kidolgozott „Közlekedési füzeteket”

(Gyalogos közlekedés, kerékpáros közlekedés)

Felső tagozaton a technika tanterv tananyagának része a közlekedési szabályok

megerősítése.

Gyakorlati alkalmazás

Iskolán kívüli programok, kirándulások, kerékpártúrák alkalmávaltudatosítjuk és

alkalmazzuk a helyes közlekedés szabályait.

A városi rendőrkapitányság szervezésében alkalmanként gyermekeink közlekedéssel

kapcsolatos oktatásban és közlekedési versenyeken vesznek részt.

5.10.3.Társadalmi bűnmegelőzés, áldozattá válás elkerülése

Iskolánkban a bűnmegelőzésre nevelésnek komoly hagyományai vannak.

A rendőrség szakemberei alkalmanként segítenek, előadásokat tartanak a gyerekeknek,

melyben az áldozattá válás elkerülése is szerepel.

Az osztályfőnöki órákon, a dráma foglalkozásokon is feldolgoznak kollégáink ilyen

témákat.

Legfontosabb nevelési feladataink, amelyet mindennapi nevelő munkánk során

végeznünk kell:

Erkölcsi nevelés erősítése Alapvető törvényi ismeretek nyújtása Alapvető állampolgári jogok ismertetéseEz a téma nem kötődik konkrét tantárgyhoz, a mindennapi eseményekhez alkalmazkodva,

a társadalmi és iskolai történéseket felhasználni kell diákjaink szemléletét alakítanunk.

5.10.4.Az erőszakmentes konfliktuskezelő technikák elsajátítása

A konfliktus életünk része. A konfliktusok során kialakuló viták szükséges részei

mindennapjainknak.

Diákjainkban a mindennapi együttlét során ki kell alakítanunk a konfliktusok kezelésének

erőszakmentes technikáit.

Iskolánk pedagógusainak szükségesnek tartják a konfliktuskezelési technikák elsajátítását.

Ezzel kapcsolatos továbbképzések szervezése egyre szükségesebbnek látszik.

Konfliktuskezelési technikák gyakorlati alkalmazásának színterei:

Dráma órák, ahol szituáció játékok keretében gyakoroltatható a konfliktuskezelés

Osztályfőnöki órákon, az osztályban kialakuló konfliktusok megbeszélése,

vitakultúra elsajátítása

123


Szünetekben, szabadidőben kialakuló konfliktusok esetén az ügyeletes pedagógus

feladata a problémamegoldás segítése

Magatartási, beilleszkedési gondokkal küzdő gyermekeinknél kiemelten

foglalkoznak ezzel a témával fejlesztő pedagógusaink.

5.10.5.Az infokommunikációs technikák alkalmazása

Az információs és kommunikációs technikák alkalmazás: lehetővé teszi, hogy a diákok saját tempójukban önállóan dolgozhassanak, csökkenti a tantárgyak közötti éles határokat, növeli a kreativitást.

A digitális kompetencia a kulcskompetenciák egyike.

Ma már nélkülözhetetlen, hogy gyermekeink az ismereteket a nekik legmegfelelőbb

módon szerezhessék meg, ehhez felhasználva az olvasását, a média nyújtotta

lehetőségeket, a digitális információhordozókat, az interneten elérhető tudásbázisokat. (PL.

Sulinet digitális adatbázis, felvételi feladatok adatbázisai stb.)

Az iskola abban segíthet, hogy megfelelő számítógépes felhasználó ismeretekkel vértezi

fel tanítványait.

Ehhez:

Folyamatosan fejlesztjük számítógép parkunkat A könyvtárban a gyerekek és pedagógusok számára internetes hozzáférést

biztosítunk Pedagógusaink képzésében előtérbe helyezzük az informatikai képzést

5.10.6.A XXI. századnak megfelelő természettudományos ismeretek

megismerése, elsajátítása

A felsős munkaközösségek tagjainak összehangolt munkája szükséges ahhoz, hogy a

fizika, kémia, természetismeret, biológia és földrajz tantárgyak tanítása során, egymás

pedagógiai munkáját erősítve egységes természettudományos ismereteket közvetítsünk.

Ezt kiegészíti és erősíti környezeti nevelési programunk.

További lehetőségek: Egyéni kutatómunkák természettudományos tárgykörben Természettudósok munkásságának megismerése Múzeumi látogatások

5.11. Egyéni foglalkozások, tanórán kívüli foglalkozások lehetőségei

Egyéni foglalkozások: Egyéni fejlesztő foglalkozások (fejlesztő pedagógusok, vagy tanítók szaktanárok)

124


Előző év tanulmányi eredményeit figyelembe véve, vagy tanulási, beilleszkedési

gondok esetén az osztályfőnökkel és a szülővel egyeztetve a rászoruló gyermekek

fejlesztő foglalkozásokon vehetnek részt.

Logopédiai foglalkozások (logopédus)

Korrepetálások (szaktanárok szükség szerint)

Versenyekre való felkészítések (szaktanárok a versenyekhez igazodva)

Tanórán kívüli foglalkozások: Sportkör

Tanévi Énekkari foglalkozások

heti 2 órában Ügyeleti foglalkozások

reggeli és esti órákban, igény szerint Napközis foglalkozások

Alsó tagozat iskolaotthonos rendszerben működikFelső tagozaton - a törvény biztosította keretekben - a tanítási órák után napközit, vagy

tanulószobát működtetünk. Érdeklődés szerint szakköröket és felvételi előkészítőket indítunk

(szaktárgyi, néptánc,sport,művészeti) A művészeti iskola modern tánc tagozata órái

Heti 4 órában Emelt szintű ének-zene oktatás

Fenntartói engedéllyel , iskolaotthon terhére, tanítók vezetésével Testnevelés tagozatos oktatás /azonos évfolyamról szervezett csoporttal/

1-4. évfolyamon heti 2 óra, 5-8. évfolyamon heti 1 óra a délutáni időkeret terhére, szakos nevelők vezetésével

Idegen nyelvek oktatása a nyelvi tagozatos időkeretben szakos nevelők, illetve tanítók vezetésével, szülői igények alapján 1. 2.3. évfolyamon heti 1-2 óra

Informatika oktatása 1-5. évfolyamon az iskolaotthonos időkeretben, illetve tanórákba és azt követő időbe illesztve, tanítók vagy szaktanárok vezetésével.

125


6. PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK(érvényesség, felülvizsgálat, módosítás, nyilvánosság, jóváhagyás, aláírások)

Érvényesség

Az iskola 2013. szeptember 1-től, az átdolgozott és a fenntartó által jóváhagyott Pedagógiai

program és Helyi Tanterv szerint szervezi meg, és végzi nevelő-oktató munkáját.

Az érvényesség addig tart, amíg a törvényi változások, és a partnerek igényeinek a változása

az átdolgozást szükségessé nem teszik.

Értékelés, felülvizsgálat

A Pedagógiai Programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület

folyamatosan figyelemmel kíséri.

Módosítás

A Pedagógiai program módosítására javaslatot tehet

= az iskola igazgatója,

= a nevelőtestület bármely tagja,

= a nevelők szakmai munkaközösségei,

= a Szülői szervezet, az Iskolaszék,

= az iskola fenntartója.

A szülők és a tanulók a Pedagógiai Program módosítását közvetlenül az Iskolaszék, a Szülői

szervezet, illetve a Diákönkormányzat képviselője útján javasolhatják.

A Pedagógiai Programot, annak módosítását a nevelőtestület fogadja el, kikérve az Iskolaszék

véleményét, és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.

Nyilvánosság

Az iskola Pedagógiai programja nyilvános. A Pedagógiai program egy-egy példánya a

következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg:

= az iskola fenntartójánál,

= az iskola irattárában,

= az iskola könyvtárában,

= az iskola nevelői szobáiban,

= az igazgatóhelyettesnél,

= az iskola igazgatójánál,

= az iskola honlapján / tartalma/

126


A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA

A Pedagógiai programot az iskola Iskolaszéke 2013. ………………..……… napján megtartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta.Kelt: 2013. ……………..

………………………………. ........................................................

Az Iskolaszék vezetője Az Iskolaszék vezetője

A Pedagógiai programot az iskola Szülői Szervezete megismerte, véleményezte és elfogadásra javasolta.Kelt: 2013. ………………………….

………………………………. ........................................................

A Szülői Szervezet vezetője A Szülői Szervezet vezetője

A Pedagógiai programot az iskolai Diákönkormányzat megismerte, véleményezte és elfogadásra javasolta.Kelt: 2013. ……………………………………..

………………………………. ........................................................

A Diákönkormányzat elnöke A Diákönkormányzat elnöke

………………………………. ........................................................

A Diákönkormányzat titkára A Diákönkormányzat titkára

A Pedagógiai programot az iskola nevelőtestülete 2013. év …………………………. napján véleményezte és elfogadta.Kelt: 2013. ………………………..

……………………………………

Dósa Zsolt igazgató

A Csány-Szendrey ÁMK Pedagógiai programjával a Klebersberg Intézményfenntartó Központ Keszthelyi Tankerülete egyetért.Kelt: 2013. …………............

………………………………..Varga Anikó

igazgatóKLIK Keszthelyi Tankerülete

127


A nevelőtestület aláírása a mellékletben található.

128


MELLÉKLETEK:

I. MŰVELTSÉGI TERÜLETEK, ÉS AZOK TANTÁRGYI RENDSZERE:

Műveltségterület Tantárgyak ÉvfolyamMagyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom 1-8. osztály

Élő idegen nyelv Angol 1-8. osztályNémet 1-8. osztály

Matematika Matematika 1-8. osztály

Ember és társadalom

Történelem ,társadalmi és állampolgári ismeretek 5-8. osztály

Erkölcstan 1-8. osztályOsztályfőnöki 5-8. osztály

Ember és természet

Természetismeret 5-6. osztály

BiológiaEgészségtan 7-8. osztály

Fizika 7-8. osztályKémia 7-8. osztály

Földünk és környezetünk Környezetismeret 1-4. osztályFöldrajz 7-8. osztály

Művészetek

Ének-zene 1-8. osztályVizuális kultúra 1-8. osztály

Dráma 6. osztályTánc 1-10. osztály

Informatika Informatika 5-8. osztályÉletvitel és gyakorlati

ismeretek Életvitel és gyakorlat 1-8. osztály

Testnevelés és sport Testnevelés 1-8. osztály

129


2. Óraszámok

Az 1-4. évfolyam tantárgyi rendszere és óraszámok 2013.

2013/14-e tanévben 1. évfolyam, majd felmenő rendszerben

Tantárgy/évfolyam 1. 2. 3. 4.

Magyar nyelv és irodalom 8,5/ 7/8 8 /7/8 8/ 6/8 7 /6 /8

Idegen nyelv 1 1 1 3/ 2/ 3

Matematika 4/ 4 4,5 /4 4/ 4 3/ 4

Erkölcstan 1 1 1 1

Környezetismeret 1 /1 1/ 1 1 /1 2 /1

Ének-zene 1/ 2 1/ 2 1,5 /2 1/ 2

Vizuális kultúra 1,5/ 2 1,5/ 2 1,5 /2 1,5/ 2

Életvitel és gyakorlat 1 1 1 1

Testnevelés és sport 3/ 5 3/5 3/ 5 3 /5

Szabadon tervezhető 0/ 2/0 0/ 2/0 0/ 3/0 0 /3/0

Kötelező óraszám a törvény alapján 20/25 20/25 20/25 22,5/27

130


Az 5-8. évfolyam ajánlott tantárgyi rendszere és az óraszámok 2013.

2013/14-e tanévben 5. évfolyam, majd felmenő rendszerben

Tantárgy 5. 6. 7. 8.

Magyar nyelv és irodalom 4 4/5 3,5 /3/4 3,5/4/5

Idegen nyelv 3 3 3 3

Matematika 4 /5 3/5 3/5 3/3,5

Erkölcstan 1 1 1 1

Történelem, társadalmi és állampolgári

ismeretek

2 2 2 2

Természetismeret 2 1,5/ 2

Fizika 1,5/ 2 1,5/ 1/1,5

Kémia 1,5/1 1,5 /2

Biológia-egészségtan 1,5/ 2 1,5/1/1,5

Földrajz 1/ 0 1,5/ 1 1,5/ 2

Ének-zene 1 1 1 1

Dráma és tánc/ Hon-és népismeret 1 0 0 0

Vizuális kultúra 1,5/ 1 1,5/ 1 1 /1 0,5/ 1

Informatika 0,5/ 0/1 1 1 1

Életvitel és gyakorlat 1 1 1 0,5/ 0/0,5

Testnevelés és sport 2,5/ 5 2,5 /5 2,5/ 5 2,5/ 5

Osztályfőnöki 1 0,5/ 1 0,5 /1 0,5/ 1

Szabadon tervezhető 2/0 3/0 3 /0 3/0)

Kötelező óraszám a törvény alapján 22,5/28 22,5/ 28 25 /31 25 /31

131


A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk:

Tantárgy megnevezése Változat

Magyar nyelv és irodalom A változat

Matematika B változat

Fizika A változat

Kémia A változat

Biológia-egészségtan A változat

Ének-zene felső tagozat A változat

Ének-zene alsó tagozat B változat

132


4.ÓRATERV 2004. 2013/14-ben 2. évfolyam, majd felmenő rendszerben

1-4. évfolyam óraterve

Tantárgy

1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam

a. h

eti

óras

zám

b. h

eti

óras

zám

Éve

s

óras

zám

a. h

eti

óras

zám

b. h

eti

óras

zám

Éve

s

óras

zám

a. h

eti

óras

zám

b. h

eti

óras

zám

Éve

s

óras

zám

a. h

eti

óras

zám

b. h

eti

óras

zám

Éve

s

óras

zám

Kötelező tanítási órák

Magyar nyelv 4 4 148 4 4 148 4 4 148 3 3 111

Magyar

irodalom4 5 166,5 4 4 148 4 4 148 4 4 148

Idegen nyelv - - - - - - - - - 3 3 111

Matematika 4 4 148 5 4 166,5 4 4 148 3 3 111

Informatika - - - - - - - - - 1 1 37

Környezetismere

t 1 1 37 1 1 37 1 1 37 2 2 74

Ének-zene 1 1 37 1 1 37 1 2 55,5 1 1 37

Rajz 2 1 55,5 1 2 55,5 2 1 55,5 1 2 55,5

Technika és

életvitel1 1 37 1 1 37 1 1 37 1 1 37

Testnevelés 3 3 111 3 3 111 3 3 111 3 3 111

Kötelező tanítási

órák összesen20 20 740 20 20 740 20 20 740 22 23 832,5

Nem kötelező (választható) tantárgy

Angol nyelv 1 1 37 1 1 37 2 2 74 - - -

Német nyelv 1 1 37 1 1 37 2 2 74 - - -

Informatika 1 1 37 1 1 37 1 1 37 1 1 37

Testnev.emelt

sz.2 2 74 2 2 74 2 2 74 2 2 74

Ének-zene emelt 1 1 37 1 1 37 1 1 37 1 1 37

Táncműv. 4 4 148 4 4 148 4 4 148 4 4 148

133


5-8. évfolyam óraterve 2004. 2013/14-ben 6. évfolyam, majd felmenő rendszerben

Tantárgy

5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam

a. h

eti

óras

zám

b. h

eti

óras

zám

Éve

s

óras

zám

a. h

eti

óras

zám

b. h

eti

óras

zám

Éve

s

óras

zám

a. h

eti

óras

zám

b. h

eti

óras

zám

Éve

s

óras

zám

a. h

eti

óras

zám

b. h

eti

óras

zám

Éve

s

Óra

szám

Kötelező tanítási órák

Magyar nyelv 2 2 74 2 2 74 2 1 55,5 1 2 55,5

Magyar

irodalom2 2 74 2 2 74 2 2 74 2 2 74

Történelem 2 2 74 2 2 74 2 2 74 2 2 74

Idegen nyelv 3 3 111 3 3 111 3 3 111 3 3 111

Matematika 4 4 148 3 3 111 3 3 111 3 3 111

Informatika - 1 18,5 1 1 37 1 1 37 1 1 37

Természetismere

t és egészségtan2 2 74 2 2 74 - - - - - -

Fizika - - - - - - 1 2 55,5 2 1 55,5

Biológia és

egészségtan- - - - - - 2 1 55,5 1 2 55,5

Kémia - - - - - - 1 2 55,5 2 1 55,5

Földrajz - - - 1 1 37 2 1 55,5 1 2 55,5

Ének-zene 1 1 37 1 1 37 1 1 37 1 1 37

Rajz 1 2 55,5 2 1 55,5 1 1 37 1 - 18,5

Mozgóképkultúr

a és

médiaismeret

- - - - - - - - - 1 1 37

Technika és

életvitel1 1 37 1 1 37 1 1 37 1 - 18,5

Testnevelés 3 2 92,5 2 3 92,5 3 2 92,5 2 3 92,5

Etika - - - - - - 1 18,5 1 - 18,5

Osztályfőnöki

óra1 1 37 - 1 18,5 - 1 18,5 - 1 18,5

Kötelező tanítási

órák összesen22 23 832,5 22 23 832,5 25 25 925 25 25 925

Nem kötelező (választható) tantárgy

134


angol nyelv 1 1 37 1 1 37 1 1 37 1 1 37

Német nyelv 1 1 37 1 1 37 2 2 74 - - -

informatika 1 1 37 1 2 55,5 2 1 55,5 1 2 55,5

Emelt szintű

testn.0,5 0,5 18,5 0,5 0,5 18,5 0,5 0,5 18,5 0,5 0,5 18,5

Ének-zene emelt 1 1 37 1 1 37 1 1 37 1 1 37

Táncműv. 4 4 148 4 4 148 4 4 148 4 4 148

Matematika nívó 1 1 37 1 1 37 1 1 37 1 1 37

II. Tantárgytömbösítés javasolt óraszámai: A TÁMOP mindenkori előírásai szerint,

heti, kétheti, kivételes esetekben négyheti órarendekbe építve, a nevelőtestület

egyetértésével-

Az éves órakeret felosztása biológia tantárgytömbösítésben

TantágytömbökIsmétlés

EllenőrzésÚj ismeret

feldolgozásaMunkáltatásra,

gyakorlásraÖssz-

óraszám:

I. /A Az emberi test felépítése 1 3 2 6

I./B A bőr és a mozgás szervrendszere 2 4 - 6

II./A Anyagcsere I. 2 4 - 6

II./B Anyagcsere II. 1 3 2 6

III.A . Anyagcsere III. 1 4 1 6

IV:A Életfolyamatok szabályozása, érzékelés 1 5 – 6

IV.B Életfolyamatok szabályozása, érzékelés 1 4 1 6

V. Szaporodás, egyedfejlődés 2 7 3 12

VII. Év végi ismétlés 2 – – 2

13 34 9 56

Az éves órakeret felosztása földrajz tantárgytömbösítés

TantágytömbökIsmétlés

EllenőrzésÚj ismeret

feldolgozásaMunkáltatásra,

gyakorlásraÖssz-

óraszám:

I.Sokszínű Euróa 1 4 1 6

II- Sokszínű Európa 1 4 1 6

III. Magyarország természeti adottságai 1 4 1 6

IV. Magyarország természeti adottságai 1 4 1 6

V. Hazánk tájai 1. Alföld 1 4 1 6

VI. Hazánk tájai 2. Kisalföld Alpokalja 1 4 1 6

VII. Hazánk tájai 3. Dtúli Középhegység Dtúli-dombság 1 4 1 6

135


VIII. Hazánk Tájai 4. Északi Kh, Bpest, Zala megye 1 4 1 6

IX. Magyarország és az Európai Unió 1 4 1 6

9 36 9 54

Éves órakeret felosztása szövegértés-szövegalkotás: 8 óra/2 hét (37 hét = 148 óra)

TÉMAKÖRÖK Új ismeret feldolgozása Munkáltatás, gyakorlás Összefoglalás, ellenőrzés Összóraszám /148/

l. OTTHON 18 óra 12 óra 2 óra 32 óra

ll. TÖRTÉNETEK ÁLLATOKRÓL 16 óra 7 óra 1 óra 24 óra

lll. KAPCSOLATOK 15 óra 15 óra 2 óra 32 óra

lV. VISSZA A MESÉHEZ! 12 óra 10 óra 2 óra 24 óra

V. VARÁZSBIRODALMAK l. 18 óra 11 óra 3 óra 32 óra

Vl. ÉV VÉGI ISMÉTLÉS 4 óra 4 óra

ÖSSZESEN: 79 óra 55 óra 14 óra 148 óra

136


III.EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM

Ajánlat az osztályfőnöki tanmenetekhez

Ötödik évfolyam

Egészséges élet

Gondolatébresztő, útmutató kérdések

Egészség és egészségvédelem– Miért fontos az egészség és az egészségvédelem?– Mi a különbség az alábbi fogalmak között: torna – testnevelés – testi nevelés – egészségnevelés?– Hogyan szolgálja az egészségvédelmet az iskolaorvos és a háziorvos?– Milyen kötelező egészségügyi ellátásban részesültetek már?A beteg ember– Mi a betegség– Mikor forduljunk orvoshoz?– Mi a teendő betegség esetén?– Milyen betegségeket tudtok felismerni?– Miért nem szabad eltitkolni, ha valami bajunk van?– Milyen gyermekbetegségeken estetek át?Testkultúra– Mit jelent a testkultúra szó– Mi a testi higiénia alapja?– Milyen tisztálkodó szereket ismertek?– Milyen felszerelések kellenek egy fürdőszobábaNapirend – pihenés – alvás– Mi a napirend?– Milyen tényezők határozzák meg a napirendeteket?– Miért van szükségünk pihenésre?– Mi az alvás szerepe az emberi életben?A táplálkozás– Mit nevezünk táplálkozásnak?– Mi a táplálkozás célja?– Melyek a legfontosabb tápanyagaink?

137


– Miért szeretik az emberek a túlzott evést-ivást?– Mikor és hányszor együnk naponta?Káros szenvedélyek– Milyen káros szenvedélyeket ismertek?– Miért kell tartózkodni a káros szenvedélyektől?– Milyen egészségkárosító hatásuk vannak a káros szenvedélyeknek?– Hogyan lehet elkerülni a káros szenvedélyeket?Fertőző betegségek– Mit nevezünk fertőzésnek– Hogyan előzhetjük meg a fertőzéseket?– Milyen fertőző betegségeket ismersz?

Hatodik évfolyam

Egészséges élet


Egészség és egészségvédelem– Mire terjed ki az egészségnevelés?– Mit jelent Iuvenalis közmondássá lett megállapítása: „Ép testben ép lélek”A beteg ember– Minek kell lennie a házi patikában?– Mikor forduljunk orvoshoz?Testkultúra– Mit értünk testfejlesztésen?– Miért nem szabad az izomfejlesztést túlzásba vinni?– Melyek a testedzés legegyszerűbb formái?Napirend – pihenés – alvás– Mikor helyes a napirendünk?– A testi vagy a szellemi fáradtságot lehet hamarabb kipihenni?– Mit jelent az aktív pihenés?– Mitől függ az alvás mélysége és ideje?A táplálkozás– Miért van a szervezetnek tápanyagokra szüksége?– Milyen tényezők határozzák meg a táplálékbevitel mennyiségét?– Mi a tartós éhezés következménye?– Fontos-e, hogy milyen módon, milyen körülmények között eszünk?– Mikor eszik nálatok együtt a család?Káros szenvedélyek - dohányzás– Miért dohányoznak az emberek?– Melyek a dohányzás ártalmai?– Mit tehetünk a dohányzás visszaszorítása érdekében?– Kik érdekeltek a dohányzás elterjesztésében?– Milyen dohányzással kapcsolatos törvényeink vannak?Fertőző betegségek– Milyen fertőző betegségeket ismerünk?– Mik okozhatnak járványt?

138


– Hogyan előzhetők meg a fertőzések? Hetedik évfolyam

Egészséges élet


Egészség és egészségvédelem– Mit jelent a prevenció?– Hogyan tudjuk megőrizni egészségünket, s megelőzni a betegségeket?– Kinek a feladata az egészségvédelem?A beteg ember– Miért kell orvoshoz fordulni a bajunkkal?– Milyen betegségeket ismertek?– Hogyan lehet megkülönböztetni a betegségeket?Testkultúra– Milyen szerepet játszik a víz a testkultúrában?– Hányféle formában használjuk fel a vizet a testkultúrában?– Melyek a napozás alapvető szabályai?Napirend – pihenés – alvás– Mikor jó a napirendünk?– Mi jelent számodra pihenést?– Mennyi lehet a napi alvásszükséglet?A táplálkozás– Mikor beszélünk öncélú táplálkozásról?– Mi a tartós éhezés következménye?– Beszélhetünk-e ma éhező tömegekről?– Mi a különbség az éhezés és a böjt között?– Melyek a társas étkezés szabályai?Káros szenvedélyek - alkohol– Hol, mikor isznak szeszes italokat az emberek?– Miért nem szabad a gyermekeknek szeszesitalt fogyasztaniuk?– Mit jelent a kultúrált alkoholfogyasztás?– Milyen veszélyeket jelent önmagára, a munkában, a közlekedésben az ittas ember?Fertőző betegségek– Milyen betegségeket okozhatnak a vírusok, baktériumok, gombák, férgek?– Milyen feladatot lát el az ÁNTSZ?– Hol van járványkórház? Nyolcadik évfolyam

Egészséges élet


Egészség és egészségvédelem– Mit jelent a mentálhigiéné szó?– Mit jelent a prevenció?– Milyen magyar és nemzetközi szervezetek foglalkoznak az egészségvédelemmel?– Milyen szerepet tölt be a Vöröskereszt az egészségnevelésben?A beteg ember– Hogyan szoktuk megkülönböztetni a betegségeket?– Mi a különbség az akut és a krónikus betegség között?– Milyen szerepet játszik az egészségrombolásban az emberek tudatlansága?

139


– El tudjuk-e kerülni a környezeti ártalmakat?Testkultúra– Melyek az alapvető testápoló szerek?– Mit kell tudnunk a hajápolásról?– Mire jó a fitness?– Mi határozza meg az öltözködésünket?Napirend – pihenés – alvás– Képesek vagyunk-e befolyásolni napirendünket?– Mi a következménye annak, hogy nem törődünk pihenésünkkel?– Melyek a nyugodt alvás feltételei?A táplálkozás– Mi jellemző a magyar népesség táplálkozási kultúrájára?– Mikor beszélünk alultápláltságról?– Miért veszélyes a „soványság kultusza”?– Miért fontos a családban a rendszeres sütés-főzés?Káros szenvedélyek - drog– Mit nevezünk kábítószernek?– Melyek a legközismertebb kábítószerek?– Miért veszélyes a kábítószer?– Hogyan fonódik össze a drogélvezet és az erkölcsi züllés?– Hogyan lehet felismerni azt, aki kábítószerezik?– Mitől foszt meg a kábítószer?– Hogyan lehet a narkózást megelőzni?Fertőző betegségek– Melyek a nemi betegségek?– Miben különbözik az AIDS a nemi betegségektől?– Miért veszélyes az AIDS?– Hogyan terjednek ezek e betegségek?– Milyen megelőzési módjaik vannak?

140


I. A CSÁNY-SZENDREY ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT

könyvtárpedagógiai programja

Az iskolai könyvtárra vonatkozó általános elvárások

A XI. század szükségleteinek megfelelő könyvtári modell, a hagyományostól eltérő

munkaszervezéssel lehetővé teszi az információhordozók egymással összehangolt tantárgyi

felhasználását. Az iskolai nevelő-oktató munka hatékonyságának javítása érdekében, olyan jól

felszerelt iskolai könyvtárra van szükség, amelynek gyűjtőköre a nyomatatott

dokumentumokon kívül kiterjed az iskolai kéziratos pedagógiai anyagára, az AV és az

elektronikus dokumentumokra is. A korszerű iskolai könyvtár szakszerűen elhelyezett és

feltárt gyűjtemény, amely a nevelési-oktatási intézmény szerves részeként információs

bázisként működik.

Az iskolai könyvtár feladatai:

1. Központi szerepet tölt be az intézmény olvasás és könyvtárpedagógiai tevékenységében.

2. Segíti az oktató-nevelő munkát.3. Biztosítja a kötelező és az ajánlott irodalmat a tanulóknak.4. Ellátja a pedagógusokat megfelelő szakirodalommal.5. Kifejleszti az önálló ismeretszerzés igényét a tanulókban.6. Sajátos eszközeivel megalapozza a gyerekek könyvtárhasználóvá nevelését.7. Elősegíti a kívánatos olvasási szokások kialakulását.8. Könyv és könyvtárhasználati ismereteket oktat.9. Segít a szabadidő helyes eltöltésében.10. Fogadja más könyvtárak szolgáltatásait.

141


11. Gyűjteményét folyamatosan fejleszti, feltárja, őrzi, gondozza és rendelkezésre bocsátja.

12. Tájékoztatást nyújt a dokumentumokról és szolgáltatásokról.

Alap és kiegészítő szolgáltatásai:Alap:

kölcsönzés hosszabbítás helybenhasználat gyerekekkel való csoportos foglalkozás (könyvtári órák) gyerekekkel való egyéni foglalkozás (olvasószolgálat) passzív szolgáltatás

Kiegészítő:

napközis foglalkozás előjegyzés levelezős játék verseny, vetélkedő klubdélután számítógép használat könytárközi kölcsönzés

Helyzetkép, a könyvtár bemutatása

A Csány-Szendrey Általános Művelődési Központ két telephelyen működő alapfokú oktatást

ellátó 8 osztályos általános iskola. Mindkét telephelyen van berendezve könyvtár és a

törvényben előírtak szerint két főfoglalkozású pedagógiai végezettséggel és szakirányú

képzettséggel rendelkező könyvtárostanár látja el a feladatokat.

A Fodor utcai épület tárgyi – anyagi feltételei:

Két külön bejáratú, de egymásba nyíló helyiség áll rendelkezésre, kb. 20 – 50 m2-es

alapterülettel. A különböző állománytestek a részlegek elkülönítése így megoldható. A

kézikönyvtár külön helyiségben foglal helyet, ami olvasóteremként működik (16 fő

befogadására képes). Itt találhatók az AV és elektronikus dokumentumok is.

A nagyobb helyiség több övezetből áll: kölcsönzőpult, hagyományos katalógusok,

könyvkiválasztó rész, klubövezet, számítógépek. Elegendő mennyiségű asztal és szék 24 fő

befogadására képes. A periodikumok a kölcsönzési szabály miatt az olvasóteremben

találhatók. Az állomány nagysága: 4.609 tankönyv, tanári és tanítói kézikönyv, módszertani

útmutató és tanmenet. Avulási idejük 2 év. 10.000 kötet könyv: szép és szakirodalom

142


valamint kézikönyv. 1391 AV és elektronikus dokumentum és 37 fajta rendszeresen járó

periodika féleség. A szép és szakirodalom gyarapítása erős válogatással, de folyamatos volt.

Ugyanúgy a pedagógusok önképzéséhez szükséges könyvek beszerzése és a tanulók kötelező,

ajánlott olvasmányai, szabadidős, hobbitevékenységhez kapcsolódó könyvek megvásárlása is

zökkenőmentesen zajlott. A kézikönyvek fontos segédeszközei az önálló ismeretszerzésre

nevelésnek. Első lépésben olyan kézikönyveket szereztünk be, amelyeknek ismerete a tanterv

szerint a tananyagba van építve. Ezen kívül minden olyan kézikönyv megvételre került,

amelyre szükség lehet a tananyag feldolgozása során. A szerzeményezés az utóbbi évben

pénzhiány miatt állt le. A folyóirat-állomány gyermek és pedagógiai lapokból áll. Az

audiovizuális dokumentumfajtákból: CD-lemezt, magnókazettát, bakelit lemezt, diát,

videokazettát, az elektronikus dokumentumokból, DVD-t, CD-ROM-ot és multimédiás

programokat (digitális táblához) gyűjt a könyvtár. Zenedarabok, nyelvleckék, irodalmi,

művészeti, természettudományos és történelmi témák kerülnek előtérbe.

A Deák utcai épület tárgyi – anyagi feltételei:

143


Könyvtárpedagógiai munka tervezése

1. Kölcsönzés: Kettő könyv 3 hétre kölcsönözhető, hosszabbítás egy alkalommal, bármilyen dokumentum elérhető a tanórára. Az olvasószolgálati munkát össze lehet kötni a gyerekekkel való egyéni foglalkozással.Keresési lehetőségek:

a.) egy konkrét mű (tudja az íróját és címét, vagy tudja a címét)b.) egy témához keres irodalmatc.) cél nélküli böngészés („Kérek valami jót!”)

a) A szótárkatalógusban az írókat és címnél megnézzük, majd a polcon közösen megkeressük. A segítség mértéke mindig a gyerek életkorától függ.

b) A szótárkatalógusban a tárgyszónál található találatokat tekintjük végig, majd a kiválasztott könyvet (könyveket) megkeressük a polcon.

c) Kötetlen beszélgetéssel próbálom az őt érdeklő témákat körülhatárolni, majd könyveket ajánlok a gyerek egyéniségének figyelembevételével.Cél: fejleszteni az ízlését, alakítani a személyiségét. Ennek feltétele: értékes gyermek és ifjúsági irodalom megléte.

2. Helybenhasználat Helybenhasználat során az olvasótermi részben a kézikönyvtárban kutathatnak. A faktográfiai adatkeresés, referensz kérdések megoldása itt érvényesül. A gyerekek a tanult személyekkel, helyekkel és eseményekkel kapcsolatban adatokat keresnek. Itt is szükséges az életkornak megfelelő irányítás. A kézikönyvhasználat mellett a szellemi munka technikáját (anyaggyűjtés, jegyzetelés, cédulázás) is megtanulhatja.A nekik szóló folyóiratokat és periodikumokat az órák közti szünetekben és tanítás után is szívesen forgatják.

3. Csoportos foglalkozások, könyvtári órák Biztos könyvtárhasználói magatartás alapvető feltétele és következménye a megfelelő színvonalú kommunikációs kultúra és a könyvtárra alapozott önművelés

144


tevékenységének elsajátítása. Együttesen mindezt a tanulás megtanulásának, a szellemi munka technikájának is nevezhetjük. A könyvtárhasználati ebben az összefüggésben nyeri el igazi értelmét, mivel a könyvtári források, eszközök és a velük végzett tevékenységek a tanulás nélkülözhetetlen elemei, tantárgyközi modulként, bármely tantárgy keretében felmerülő probléma megoldásához eszközt, módszert kínálnak.

A tanterv előírásainak megfelelően a magyar nyelv és irodalom valamint informatika tantárgy keretein belül szervezzük a könyv és könyvtárhasználati tanórákat.

Órakeretek:1-4. osztály: 1. osztály: 5 óra

2. osztály: 8 óra3. osztály: 10 óra4. osztály: 10 óra

5-8. osztály: 5. osztály: 5 óra6. osztály: 4 óra7. osztály: 3 óra8. osztály: 3 óra

1. osztály

tartalom fogalmakbelépő

tevékenység formák

fejlesztési követelmény

a továbbhaladás

feltétele

KönyvtárlátogatásA könyvtár

szolgáltatásaiOlvasási szokások

kialakítása

kölcsönzés

Látogatás az iskolai

könyvtárban. Válógatás a

korosztálynak készült

könyvekből, képeskönyvekből, mesekönyvekből, ismeretterjesztő

művek megismertetése.

Viselkedési szabályok a

könyvtárban.

145


2. osztály




a továbbhaladás feltétele

Kép és szöveg

kapcsolata

Szöveg és kép együttes

értelmezésének gyakorlása. Eligazodás a könyvekben

tartalomjegyzék alapján.

Tájékozódás a könyvek tartalom-

jegyzékében.

Tudjon a tanuló tájékozódni a

gyermeklexikonban

A könyvtár-használat alapvető

szabályai. A könyvek jellemző adatai.

Gyermek-újságok

jellemzői

Tájékozódás a gyermeklexikon betűrendjében. A könyvek jellemző

adatainak (író, cím, kiadó, kiadás éve)

megfigyelése ismerkedés a

gyermek újságokkal.

Ismerkedés a könyvtár-

használattal

Ismerkedjen a tanuló a könyvtár

használatával!

3.osztály




a továbbhaladás

feltételeAdatok,

információk gyűjtése, célszerű

elrendezésének módja

Adat

Az olvasott könyvek adatainak

felsorolása

A gyűjtött adatok

elrendezése

Tudjon a tanuló adatokat

gyűjteni a könyvtárból!

A könyvek tartalmai

csoportjai, szépirodalmi,

Szépirodalmi művek,

ismeretterjesztő művek

Könyvek keresése.

Szépirodalmi és ismeretterjesztő

A könyvek tartalmának

megállapítása (tartalom-

Ismerje meg a mű témáját a

cím és a tartalomjegyzék

146


ismeretterjesztő irodalom

művek témájának

megállapítása cím és

tartalomjegyzék alapján.

jegyzék, fülszöveg, átlapozás).

segítségével!

Szótárak szerkezeti jellemzői (betűrend,

címszó). Szótár és lexikon

Szótár, lexikon

Ismeretlen szavak

értelmezése. Helyesírási

szótár használata.

Szótárak, gyermek-lexikonok

alkalmazása.

Használja szükség esetén a szótárt és a

lexikont!

4. osztály




a továbbhaladás

feltétele

Információ-hordozók a

könyvtárban (folyóirat,

hanglemez, kazetta, dia, videofilm).

Ismerkedés a folyóiratokkal.

Folyóirat

Információk gyűjtése művekből,

folyóiratokból. Vázlat alapján

beszámoló készítése

olvasmányokról, megfigyelésekről,

kísérletekről.

Az ismeretszerzés

írásbeli forrásai. A gyűjtött anyag

célszerű elrendezése.

Elemi gyakorlottság az

információ felhasználásában.

Tudjon a tanuló önállóan

könyveket keresni a

könyvtárban!

A katalógus tájékoztató

szerepe könyvek és

egyéb információ-

források keresésében.

Katalógus

Mesegyűjtemények keresése a

szabadpolcon. Eligazodás a

segédkönyvek használatában. Közmondások,

szólások jelentésének megismerése

kézikönyvekből.

Segédkönyvek használata. Források

azonosítása. Rövid feljegyzés

készítése az olvasottakról.

Tudja a tanuló a tartalom-jegyzéket használni.

5. osztály




a továbbhaladás feltétele

Szótárhasználat esetében a

jegyzetkészítés megtanítása.

Tájékozódás a különféle

EnciklopédiaNév- és

tárgymutató

Az enciklopédia felépítésének

megfigyeltetése.Mutató

használatának gyakoroltatása

Az enciklopédia használata.

Kulcsszavak alapján forrás-

Jártasság a korosztály

számára készült segédkönyvekben.

Tájékozódás a könyvtárban.

147


dokumentum-típusokban,

könyvek (ismeretközlő

és szépirodalmi szöveg), segéd-

könyvek (szótár, lexikon,

enciklopédia)

kiválasztás.

6. osztály




a továbbhaladás

feltételeSzellemi munka technikája. Az anyaggyűjtés

módjai. Az anyag elrendezése,

vázlatkészítés. A szöveg

kidolgozása

Többlépcsős feladatok

megoldása önálló

anyaggyűjtéssel és az anyag

elrendezésével, jegyzeteléssel.

A szellemi munka

technikájának elsajátíttatása.

Jártasság a korosztály számára készült

segédkönyvek, kézikönyvek

használatában.

Dokumentum-típusok: nem nyomtatott

ismerethordozók

AV dokumentumok

elektronikus dokumentumok

Különböző típusú és témájú

dokumentumok formai, tartalmi

és használati jellemzőinak

megállapítása.

Ismerje a legalapvetőbb pl.: CD, CD-ROM, DVD, magnókazetta dokumentum-

típusokat!

7. osztály




a továbbhaladás

feltétele

Könyvtártípusok:nemzeti

könyvtár, szakkönyvtár, köz és iskolai

könyvtár

Nemzeti könyvtár,

közművelődési könyvtár,

szakkönyvtár, üzemi

könyvtár, iskolai

könyvtár

Különböző típusú

könyvtárak megismerése

könyvtár-látogatással

illetve közvetett

forrásokból

Tudja, hogy hazánk nemzeti

könyvtára az Országos Széchenyi Könyvtár

148


8. osztály




a továbbhaladás

feltétele

Tárgyi katalógusok

szakkatalógus tárgyszókatalógus

SzakkatalógusETO jelzettárgyszó

Források keresése

szaktárgyi feladatokhoz

tárgyi katalógusok segítségével.

A keresett téma

kifejezése tárgyszóval

illetve szakjelzettel

A keresés lépéseinek felismerése

és gyakorlása

Tudja, hogy a tárgyszó, illetve

szakjelzet a könyv tartalmát fejezi ki. Tudjon

a szakjelzet alapján a

szabadpolcon ismeret-terjesztő

műveket keresni. Legyen

képes – segítséggel –

egyszerű keresési

feladatokat megoldani tárgyi

katalógus felhasználásával.

Tájékozódás a könyvtárban és a kézikönyvekben

érvek, példák gyűjtése,

rendszerezése

Ajánló bibliográfia

Könyvajánlás és

olvasmány-beszámoló készítése

Tudjon vázlat alapján

beszámolni olvasmányairól.

4. Versenyek, vetélkedők A könyvtár kiegészítő szolgáltatásaihoz tartik a gyerekeknek (3. osztálytól 8. osztályig) minden évben megszervezett levelezős játékok, vetélkedők. Lehetőség szerint kapcsolódunk a városi és a megyei szintű versenyekhez is.

149


„Az ember feje nem lexikon” nevelési-oktatási célja: a tanórákon tanult könyv és könyvtárhasználati ismeretek gyakoroltatása,

elmélyítése játékos formában páros munkára, csapat munkára nevelés legyenek képesek munkát felosztani egymás között tiszta, becsületes játék (fair play) iránti igény kialakítása győzni tudás, veszteni tudás

Jonatán levelezős játék nevelési-oktatási célja:

az olvasás megszerettetése korunk modern gyermek és ifjúsági irodalmának megismertetése a gyerekekkel

90 %-ban ma élő fiatal magyar és külföldi alkotók segítségével válogató és értő olvasás fejlesztése játékok, rejtvények segítségével sikerélménnyel motiválni a gyereket az olvasásra

Cinema levelezős játék nevelési-oktatási célja:

személyiség és jellem formálás szép és a jó iránti igény növelése művészfilmek megismerése révén szeretet és az empátia kialakítása a természet és az emberek iránt kreativitás fejlesztése valamilyen projektmunkával megfigyelőképesség fejlesztése

A városban helyismereti, társadalmi-történelmi és könyvtár szakmai versenyek

szervezésével szolgáljuk a tehetséggondozást.

Az EU-s vetélkedő egy tágabb közösséghez tartozás érzését alakította ki a tanulókban

valamint azt, hogy a kontinens népei felelősséggel tartoznak egymás iránt. A Festetics

család történetével foglalkozó levelezős játék Keszthely múltjával kapcsolatos

ismereteit bővíti a gyerekeknek. Mindkettő fontos része a hazaszeretetre nevelésnek.

5. Számítógép használat Korszerű könyvtár nem képzelhető el számítógépek nélkül. A tanulók online módon tudnak keresni más könyvtárak adatbázisaiban és feladataikhoz, önművelésükhöz tudják használni a világhálót.

Mind az egyéni és a csoportos foglalkozások során érvényesül a „több könnyű oktatás hatása”. Az információkat minden esetben többféle forrásból, lehet venni a tantárgyi témákat, problémákat különböző nézőpontból lehet megközelíteni. A könyvtári

150


forrásokkal, eszközökkel megvalósuló ismeretszerzés jellemzője még, hogy teret enged az egyes tantárgyak kereteit átlépő témakörök (projektek) feldolgozásának.

151

pedagógiai program · web view(nyelvvizsga-előkészítés, színjátszó klub, játékos nyelvi...

Documents