pedagógiai programiskola.adand.hu/letoltheto/siok_pedagogiai_program_120.doc · web viewsiok...

Pedagógiai ProgramSiófoki Integrált Oktatási Központ

Siófok

Készítette: Cser Lajosné

Somogyi Éva

Siófok, 2008. november 21.

1

BEVEZETŐ.........................................................................................................................................4

A. Helyzetértékelés.......................................................................................................................5B. Tagintézményeink bemutatkozása............................................................................................7C. Tárgyi feltételek......................................................................................................................11D. Együttműködés a családdal....................................................................................................21E. Kapcsolattartás más intézményekkel......................................................................................22F. Hagyományaink......................................................................................................................25G. Ünnepségeink, rendezvényeink..............................................................................................27H. Versenyek, vetélkedők............................................................................................................28

NEVELÉSI PROGRAM....................................................................................................................29

I. PEDAGÓGIAI ALAPELVEK......................................................................................................30

II. AZ INTÉZMÉNYÜNKBEN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI,

ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI..................................................................................................................34

Közvetlen és közvetett nevelési eljárások...................................................................................37

III. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS................................................................................................39

IV. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK.......................................48

Szociális szerep tanulása, közösségi, közéleti tevékenységek...................................................49Közösségi, közéleti tevékenységek.............................................................................................50

V. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK

MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI RENDSZER ÉS SZERVEZETI FORMÁK

............................................................................................................................................................51

1. A tanítási órák....................................................................................................................512. A tanítási órán kívüli tevékenységek.................................................................................513. A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítése.........................................................564. A tehetség, képesség kibontakoztatásának segítése..........................................................585. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok.................................................596. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése....................................627. A szociális hátrányok enyhítése.........................................................................................66

VI. A SZÜLŐK, A TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI. .71

A Módszertani Központ nevelési terve.......................................................................................73

VII. ISKOLAI EGÉSZSÉG NEVELÉSI PROGRAM...............................................................101

1. Helyzetelemzés.................................................................................................................1012. Általános célok.................................................................................................................1023. Egészségnevelési célok....................................................................................................1024. Területek...........................................................................................................................1035. A tagintézmények drogstratégiájának ismertetése..........................................................109

2

6. A prevenció tervezett és működő színterei.....................................................................1097. Tervezett és működtetett programok................................................................................1098. Az egészségnevelés célja, feltételei a kollégiumban.......................................................1109. Az egészségnevelés feladatai...........................................................................................11010. Az egészségnevelés területei..........................................................................................11111. Tevékenységek................................................................................................................111

VIII. ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM..........................................................112

1. Környezetvédelem............................................................................................................1122. A környezeti nevelés szempont rendszere........................................................................1133. A környezeti nevelés programja......................................................................................1154. A környezeti nevelés színterei az iskolában....................................................................1235. Nem hagyományos tanórai keretek, tanórán kívüli programok....................................131

IX. FOGYASZTÓVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK.......................................134

X. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ ÉS OKTATÓ

MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE........................................135

XI. A SIOK INTÉZMÉNYEINEK HELYI TANTERVEI.........................................................155

3

BEVEZETŐ

Minden iskola működésének alapvető dokumentuma a pedagógiai program, amely meghatározza az

intézményben folyó szakmai, pedagógiai munkát.

A pedagógiai program az iskola pedagógiai stratégiai terve, amely hosszú illetve középtávra

határozza meg az iskolában folyó nevelés-oktatás rendszerét: céljait, feladatait és tevékenységeit.

A pedagógiai program ebből következően az iskola szakmai önmeghatározásának dokumentuma,

egyben szakmai autonómiájának biztosítéka is.

A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003.(XII.17.)

kormányrendelet módosítása alapján a 202/2007.(VII.31.) kormányrendelet 7.§ (3.) bekezdése

szerint kell az iskoláknak áttekinteniük pedagógiai programjukat és a szükséges változtatásokat

átvezetniük.

A pedagógiai program tartalmát a következő jogszabályok és dokumentumok határozzák meg:

az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról és módosításai

a NAT kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII.17.) kormányrendelet,

a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII.17.)

kormányrendelet,

a 32/1997. (XI.5.) MKM – rendelet a nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásnak irányelve

kiadásáról,

a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet a nevelési oktatási intézmények működéséről.

az intézmény alapító okirata.

A XXI. század kezdetén az általános iskolának egyre inkább meg kell felelnie annak a jogos

társadalmi elvárásnak, hogy a szilárd alapműveltség elsajátításán túl közvetítse a hagyományos

értékeket, melyeket modern, naprakész ismeretekkel ötvöz. A jelen iskolájának sokszínű szülői,

társadalmi követelményrendszert kell követnie, mely képes alkalmazkodni az információs

társadalom gyors változásaihoz. Az értékek közvetítése és egyensúlyának megtartása, a gyermek és

személyiség tiszteletben tartása, a reproduktív és kreatív képességek fejlesztése a jelen és a jövő

feladata egyaránt.

Alapfeladatunk: a gyermekek oktatásával összefüggő minden olyan feladat, amelynek ellátása

pedagógiai szakértelmet igényel, továbbá minden, a nevelő és oktató munkát segítő, a tanuló

4

szociális és egészségügyi ellátással összefüggő feladat.

A. Helyzetértékelés

Az intézmény bemutatása (adatok, arculat, sajátosság)

Siófok Város Önkormányzata, mint fenntartó, 2008. július 1-el létrehozta a Siófoki Integrált

Oktatási Központot. Az intézménybe bölcsőde, óvodák, a siófoki és kistérségi általános iskolák,

Alapfokú Művészeti Iskola, középiskolai kollégium, Módszertani Központ, Gyermekjóléti

Szolgálat és Ifjúságvédelmi Központ tartozik.

A 18 intézmény élén főigazgató áll, a tagintézmények két helyettese vezetésével működnek. A

tagintézmények szakmailag egymástól függetlenül, önállóan működnek, a gazdasági feladatokat

Siófok Város Kincstára látja el.

Az intézmény szervezeti egységei:

Óvodák:

1. SIOK „Nyitnikék” Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde

2. SIOK „Pillangó” Napköziotthonos Óvoda

3. SIOK „Micimackó” és „Napraforgó” Napköziotthonos Óvoda

4. SIOK „Katicabogár” Napköziotthonos Óvoda

5. SIOK „Pöttyös” Napköziotthonos Óvoda

6. SIOK Ádándi Napköziotthonos Óvoda

7. SIOK Balatonendrédi Napköziotthonos Óvoda

8. SIOK „Pillangó” Napköziotthonos Óvoda Nagyberény

5

Iskolák:

1. SIOK Vak Bottyán János Általános Iskola

2. SIOK Széchenyi István Általános Iskola

3. SIOK Somogyi József Általános Iskola

4. SIOK Beszédes József Általános Iskola

5. SIOK Művészeti iskola

6. SIOK Kollégium és Módszertani Központ

7. SIOK Általános Iskola Balatonendréd

8. SIOK Dr Faust Miklós Általános Iskola Nagyberény

9. SIOK Általános Iskola Ádánd

10. SIOK Gyermekjóléti Szolgálat és Ifjúságvédelmi Központ

A nyolc óvoda és a hét általános iskolán kívül a Siófoki Művészeti Iskola 1998 óta zenei- és

tánctagozattal működik.

A Városi Kollégium középiskolai és főiskolai diákjai városunk jó hírnevét öregbítik, felpezsdítve

ezzel az idegenforgalmi és turisztikai arculatot.

A Módszertani Központ pedagógiai szakszolgálatot lát el.

A Gyermekjóléti Szolgálat és Ifjúságvédelmi Központ az összes tagintézmény hátrányos helyzetű

tanulóinak és családjainak ellátásával foglalkozik.

Intézményünk iskolai tanulói létszáma: 2430 fő, amely oktatását-nevelését 293 fő pedagógus látja

el.

6

B. Tagintézményeink bemutatkozása


A SIOK Vak Bottyán János Általános Iskola Siófok centrumában helyezkedik el, a város

legrégebbi, legpatinásabb oktatási intézményeként. Tanulóink szülői háttere heterogén összetételű,

amit természetesen tanulóink összetétele is tükröz. A változatos összetételnek megfelelően a szülők

és diákok igénylik a színvonalas anyanyelvi és idegen nyelvi oktatást, vagy a számítógéppel történő

elmélyültebb megismerkedést, vagy a magas óraszámú testnevelést.

Tanulólétszámunk évek óta emelkedő. Az idei tanévben 650 fő, ez 24 tanulócsoportot jelent.

Képességeiket tekintve átlagosnak mondhatók. A gyerekanyag heterogén összetételű, ez pedagógiai

szempontból jó, mert pozitív példák is állnak a tanulási és magatartási problémákkal küzdőknek.

Iskolánk 1994/95-ös tanévtől működik matematika – angol – számítástechnika orientációjú osztály.

Két idegen nyelvet (angol, német), számítástechnikát csoportbontásban oktatjuk. Matematikából és

magyarból – lehetőség szerint nívócsoportos oktatás folyik. Iskolánk szakos ellátottsága 100%-os.

Férfi tanerő száma kevés, mindössze 6 fő. A nevelőtestület innovációs készsége jó, rugalmasan

alkalmazkodnak korunk változó körülményeihez, alkalmazzák a korszerű, hatékonyabb

módszereket, eszközöket. Szívesen vesznek részt továbbképzéseken, tanfolyamokon, szakmai

összejöveteleken. Kiveszik részüket a tantárgykísérletekből, pályázatokból. Évek óta részt veszünk

az OKI Alapműveltségi Vizsgaközpont méréseiben.


1967-ben Siófok 2. belvárosi iskolájaként kezdtük működésünket. Ma az intézményben 2 tagozaton

és 2 telephelyen - alsó, felső - tanulók munkáját 1-8. évfolyamon a pedagógusok mellett 1 főállású

könyvtáros, szabadidő szervező és technikai dolgozók segítik. Szakos ellátottságunk 100 %- os;

alkalmazotti körünk képzettsége sokirányú. Munkatársi gárdánk stabil, a fluktuáció minimális.

Az életszínvonal megőrzése a szülőkre egyre nagyobb terhet ró, amit az iskolával kapcsolatban

megfogalmazott elvárások növelésével próbálnak kompenzálni. „Keresettségünk” megőrzésének

zálogát a jövőben is értékeinkre és erősségeinkre támaszkodva kiemelt nevelési és oktatási céljaink

tudatos megvalósításában látjuk. A kompetencia alapú oktatás elterjesztésével törekszünk az

alapkészségek és képességek (szövegértés, szövegalkotás, matematika – logika), továbbá a

kulcskompetenciák folyamatos fejlesztésére, mely segíti tanulóinkat az egész életen át történő

tanulás alapjainak megszerzésében, ill. a későbbi munkaerő piacra való belépés zökkenőmentes

megvalósításában.

7


Iskolánk a Kiliti városrészben helyezkedik el, két telephelyen. 1992-ben Somogyi József 1848-as

honvédőrnagy nevét vette föl, aki a kiliti temetőben nyugszik. Ez is kézenfekvővé teszi, hogy

március 15-ét kiemelt ünnepként kezeljük. Az iskola életét színesebbé tevő, a személyiség

kiteljesedését segítő, közösségformáló rendezvények sora vált hagyománnyá az elmúlt évtizedek

alatt. Kiemelt területei iskolai munkánknak az egészségnevelés, egészséges életmódra nevelés, az

idegen nyelvi képzés, a számítástechnika tanítása. A termek berendezése életkorhoz alkalmazkodó.

A székek korszerű, az élettani igényekhez igazodó, formatervezett bútorok. A tanulóink

mozgásigényét a tornacsarnok biztosítja. Minden feltétel adott a testi nevelés számára.

Számítógéptermünk jól felszerelt, a korszerű követelményeknek megfelel. Az iskolának évek óta

van Internet hozzáférése. Idegennyelv és a matematika hatékonyabb elsajátítását csoportbontással

segítjük. Színes könyvtári állományunk a tanulók és nevelők számára folyamatosan rendelkezésre

áll. Rendszeres és folyamatos kapcsolatot építünk és tartunk a város és környékének oktatási,

kulturális és sport intézményeivel.


Intézményünk a Balaton déli partján, Siófokon az M7-es autópálya mellett, zöldövezetben található

a város dinamikusan fejlődő részén.

Tanulóinkat, szép gondozott park és tágas tér várja. Intézményünk hatalmas tornacsarnokkal és

műfüves labdarúgó pályával rendelkezik. Az oktatás 8 évfolyamon 19 osztállyal működik. Iskolánk

része az idei tanévtől a speciális tagozat is, amely a város központjában található. A 2008/2009-es

tanévtől a Siófoki Integrált Oktatási Központ tagintézményeként működünk. A Beszédes József

Általános Iskola Siófok város nyugati részén épült fel, l980-ban került átadásra. A Beszédes József

Általános Iskola a városban egyedülállóan nagy természetes zöldövezettel rendelkezik. Az iskola

tornacsarnoka nemcsak iskolai célokat tölt be, hanem városi, országos és nemzetközi

sportrendezvények lebonyolítására is alkalmas.

A nevelő-oktatómunka ideálisnak ítélhető osztálylétszámokkal folyik. A tanulócsoportok átlagos

létszáma 25 fő. Ezen kívül szaktantermek (informatika, természettudományi, technika,

könyvtárszoba, szabadidőklub) is kialakításra kerültek, szertárakkal kiegészítve. Az intézmény

tanulói biztonságos körülmények között, egy épületen belül találják meg a tornacsarnokot, az

éttermet, az iskolai büfét, s valamennyi tantermet. A rohamosan bővülő és változó tudományos

eredmények miatt szükségessé vált az ismeretszerzés módjának modernizálása. A központi tartalmi

szabályozás (NAT, kerettantervek) az iskolai tantervek szerves részévé tette a tanulási technikák,

8

módszerek megtanítását. Ennek a változásnak való megfelelés egyik lépcsője a kompetencia-alapú

oktatás elterjesztése. Nevelőink ennek jegyében végzik munkájukat.

Az itt tanuló diákok évről évre bizonyítják magas szintű felkészültségüket különböző tantárgyakból

az országos kompetenciaméréseken, tanulmányi- és sportversenyeken. A tanórákon kívül tanulóink

számos szabadidős tevékenység közül választhatnak: hittan, kézműves szakkör, dramatikus

színjátszás (Turbó Csiga csoport), gyermektorna, gyógytestnevelés, RG (Ritmikus Gimnasztika),

aerobic, karate, labdarúgás, Góliát FC labdarúgás, kosárlabda, kézilabda, röplabda.

5. SIOK Művészeti Iskola Siófok

A Siófoki Művészeti Iskola jogelődje, a Siófoki Zeneiskola 1970-ben alakult a Kaposvári Liszt

Ferenc Zeneiskola tagiskolájaként. 1974 ben (gazdaságilag is) önállósult. Az elmúlt évtizedek

folyamán Tabon és Földváron létesültek tagiskolái, melyek azóta önállósultak. 1998-ban

beintegrálták a tánctagozatot. Azóta viseli mai nevét. 2001 szeptemberében (az addigi „albérletek”

helyett) végleges és saját helyre költözött az iskola, a Mártírok u. 5 sz. alatti volt Bárdossy villába.

A 2006/7-es tanévben B.Szabadiban indult kihelyezett tagozata.

Átlagos létszáma 450 – 500 között mozog. Tanszakai: zongora, hegedű, cselló, fuvola,

klarinét, szaxofon, trombita, kürt, harsona, tuba, gitár, ének, harmonika, ütő és zeneelmélet.

Hivatalos állományban lévő tanárai mind rendelkeznek főiskolai vagy egyetemi diplomával. Az

iskola a 2007/8-ban lefolytatott országos minősítő eljárás alkalmával a „Kiválóan minősült

Alapfokú Művészetoktatási Intézmény” értékelést kapta az ezzel járó normatívával és kiemelt

juttatással.

6. SIOK Siófok Város Kollégiuma és Módszertani Központ

Az intézmény 2 telephelyen, 3 alapfeladatot lát el. A Szépvölgyi u. 2-ben 80 fő középiskolai

kollégistát nevelünk-oktatunk, illetve itt működik a Módszertani Központ is. A Petőfi sétány 1 sz.

telephelyen 100 fő főiskolásnak nyújtunk szálláshelyet és szakmai szolgáltatást. A kollégium

oktatási szerkezete szerint városi fenntartású, koedukált középiskolai és főiskolai diákotthon.

A Módszertani Központ a SIOK valamennyi intézményét ellátja az utazó pedagógiai szolgáltató

hálózattal. Minden területről hetente egy alkalommal megjelennek az intézményekben a

szakemberek. Feladatuk szerint közvetlen segítséget nyújtanak a gyermekeknek, illetve a fejlesztő

pedagógusok szakmai munkáját támogatják. Elsősorban szakszolgálati feladatot látunk el, melynek

területei: logopédia, gyógytestnevelés, óvodai, iskolai fejlesztés. További újszerű feladatként jelent

meg az intézményben a gyermek és ifjúságvédelem, valamint a hittanoktatás.

9


Intézményünk a Balatonendrédi Általános Iskola a község középpontjában, zöld területtel övezve,

nagyon szép környezetben fekszik. Az épület belső faszerkezetes megoldása a környéken egyedi,

családias hangulatot áraszt.

Nyolc osztályos iskolánkban 105 tanuló tanul, a nevelőtestület 14 fős, munkájukat 3 fő technikai

dolgozó segíti. Nevelőtestületünk jól felkészült, az iskola értékei iránt elkötelezett pedagógusokból

áll. Szeretik a pedagógiai kihívásokat, nyitottak és szívesen működnek együtt a partnerekkel.

Iskolánk gyermekbarát, ugyanakkor rendre törekvő, világos, elváró rendszert kínál, amelyben

minden gyermek kibontakoztathatja képességeit, megtanulhatja a testileg, szellemileg, érzelmileg és

erkölcsileg egészséges életvitelt. Balatonendréd kisközség, legnagyobb intézménye az iskola, ami

egyben a település fontos kulturális centruma is. Tehát az iskola nem csupán a gyermekeké, ahol a

tanítás történik, hanem valóban a településé, e település igényeinek elvárásainak kíván megfelelni a

jövőben is. Fő törekvésünk gyermekeinkből művelt, jól képzett, az életben boldogulni tudó

embereket nevelni, emberséget és tudást adni a felcseperedő balatonendrédi gyermekeknek.


Intézményünk a Balatontól 15 kilométernyire fekvő, dombokkal körülölelt Nagyberényben,

hangulatos és egészséges környezetben áll. Nagyberényben 1723 óta működik iskola. A gyerekek

oktatásáról a katolikus és a református egyház gondoskodott, kiemelt szerep jutott a mai óvoda

épületében dolgozó apácáknak. 1948-ben államosították az iskolát, a rendszerváltozás óta az

önkormányzat tartja fent az intézményt. A jelenlegi épület 1991-ben épült, és 1998 októberében

vette fel a nagyberényi születésű, Amerikában világhírűvé vált gyümölcskutató, Dr. Faust Miklós

nevét. Intézményünk arculatát alapvetően határozza meg a község helyzete. A Balaton közelsége, a

vidéki lakosság elvárásai irányítják az iskola céljait, célkitűzéseit. Arra törekedünk, hogy

egészséges, talpraesett, dolgozni képes és a munkát szerető, közösségi gondolkodású embereket

neveljünk. Iskolánkban jelenleg 135 diák tanul, nagy részük nagyberényi, de jó néhányan járnak

Somból, Mezőkomáromból, sőt Ságvárról és Siófokról is.

Tizenegy pedagógus dolgozik teljes munkaidőben, ketten félállásban, valamint hárman óraadóként

tanítják a gyerekeket. A nevelők munkáját három fős technikai személyzet segíti, közülük egy fő

teljes-, két fő részmunkaidőben.

A Gyermekkacaj Alapítvány bővíti a tanulók tanórán kívüli lehetőségeit. Kulturális szempontból

kiemelkedő a Gyermekkacaj Néptánccsoport szerepe. Iskolánk a helyi közélet megkerülhetetlenül

10

fontos szereplője.


Ádándnak az 1930-as években két iskolája volt, a római katolikus és a református tanulók jártak 1-1

iskolaépületbe. Két tanító-egy katolikus és egy református dolgozott a faluban. 1948-ban

államosították az iskolát. 1961-ben épült iskolánk egyik szárnya, amelyet 1971-ben 6 tanteremmel

bővítettek, ma is ebben az épületben folyik a 8 osztály oktatása nevelése.

Rendelkezésünkre áll egy tornaszoba, 1997-ben számítástechnika tantermet építettünk. Épületeinket

8700m2-nyi telek és szép zöld park veszi körül. Egy kosárlabda, egy röplabda és kispályás

futballpálya biztosítja tanulóink rendszeres testedzését a tiszta, jó levegőn.

Az iskola tanulóiról: Az iskola tanulói ádándi gyerekek, elvétve fordul elő 1-2 bejáró más

településről. A hátrányos tanulók kb. 50-55%, s ennek kb a fele különösen problémás családi

körülmények között él. A tanulók kb.12,5%-ka részképesség- zavarokkal, viselkedési,

beilleszkedési nehézségekkel küzd. Ők hivatalosan nyilvántartott és gondozott a tanulók 6,25%-uk

SNI-s .

Az iskolai tanulócsoportok száma: 8. Évfolyamonként 1 osztály működik.

C. Tárgyi feltételek


Iskolánk fenntartására az Önkormányzat – lehetőségeihez mérten – minden támogatást megad.

Mivel legöregebb intézményünk a városban, ezért folyamatos karbantartásra, részleges felújításra

szorul.

A felhasznált helyiségek felsorolása

FŐÉPÜLETBEN

17 tanterem

1 tanári szoba

1 félterem a kislétszámú fejlesztő osztálynak

1 előadó

1 kis tanári – alsós

4 szertár

4 iroda

1 tornaterem (kicsi, nem szabványméretű)

11

2 öltöző

LAPOSTETEJŰ FÖLDSZINT (az emeleti rész a Széchenyi István Általános Iskoláé)

3 db tanterem

1 melegítő konyha

1 ebédlő

1 könyvtár, olvasóteremmel

1 technika

1 számítástechnika

SORHÁZ UTCA - KIS ÉPÜLET

3 db tanterem

1 szertár

1 tanári

ISKOLAUDVAR – SPORTUDVAR

VÁRAKOZÓ – TORNASZOBA

Tárgyi feltételeink alkalmasak az általunk eltervezettek megvalósítására:

Az iskolaépület és a tantermek száma elégséges a jelenlegi és a várható számú tanuló

elhelyezésére, a pedagógiai programban megjelölt tanuló csoportbontásokat is figyelembe

véve.

A rendelkezésünkre álló eszközök, a felszerelés lehetővé teszi a pedagógiai programban

megjelölt órák, foglakozások megtartását. Folyamatos karbantartásukra, fejlesztésükre,

korszerűsítésükre szükség lesz a jövőben, a korszerű ismeretekhez korszerű

taneszközöket, szemléltető eszközöket, demonstrációs berendezéseket kell beszerezni (a

kötelező felszerelési jegyzék figyelembevételével).


A SIOK Széchenyi István Általános Iskola Tanácsház u. 8. szám alatti épületében az 1-4.

évfolyamon tanulók munkáját 11 jól felszerelt osztályterem és 1 informatika szaktanterem, míg a

szabadidő tartalmas eltöltését az iskolaudvar segíti.

A Kele u. 33. szám alatti főépületben 12 osztályterem, 7 szaktanterem (fizika-kémia, technika,

életvitel, rajz, 2 informatika, ének), audio-vizuális nyelvi laborok (5), tornaterem, étterem, aula,

klub szoba biztosítja a tagintézmény minden tanulója számára a modern, korszerű tanulási

környezetet, valamint a tanórán kívüli foglalkozások színtereit. Az udvaron kialakított sportpályák,

a zöld felületeken elhelyezett eszközök jó idő esetén többféle tanórai, illetve tanórán kívüli

foglalkozás megtartására alkalmasak.

12


A tanításra használt öt épületünk állapota elég vegyes képet mutat. Koruknál fogva sok

karbantartást igényelnek. Összesen 12 + 8 tanteremnek használt helyiségünk 3 foglalkoztatónk, és

egy könyvtárszobánk van, a három telephelyen. 1 tantermet az óvoda épületében van. 2

melegítőkonyhánk és 2 ebédlőnk van.

Az iskolai átlagnál jobb az alsó iskola épületének állapota. A legmegfelelőbb munkakörülményt a

tornacsarnok biztosítja. Korszerűnek mondható. Minden feltétel adott a testi nevelés számára. A

tantermek és tanításra használt helyiségek befogadó képessége 18-28 fő között ingadozik.

Műanyagpadlósak, illetve parkettásak. A termek berendezése életkorhoz alkalmazkodó. A székek

korszerű, az élettani igényekhez igazodó, formatervezett bútorok.

Számítógéptermünk megfelelő. Minden tanuló külön gépen dolgozhat. Az iskolának évek óta van

Internet hozzáférése. Multimédiás alkalmazásokra lehetőség van. Szakkörön, választható

foglalkozáson vagy tanórán minden tanulónk részesülhet számítástechnikai oktatásban.

Szaktanteremben tanulhatják diákjaink az ének-zenét, kémiát, fizikát, rajzot, az idegen nyelvet

nyelvi laborban.

Egy helyiséget a kiscsoportos fejlesztő foglalkozások céljára tartunk fenn. Az alsó és felső

tagozatban egyaránt rendelkezésre áll a legszükségesebb szemléltető és segéd- eszköz

szakirodalom, és audio-vizuális berendezés. Bár minden frissítésre szorul. Televízióink közül az

elavultakat folyamatosan cseréljük. A szertári állományokat korszerűsítjük. Cél a kötelező eszköz

és felszerelési jegyzék előírásaihoz közelíteni az iskolai élet minden területén.

Napközis és szakköri foglalkozásokhoz a szűkös lehetőségekhez mérten - biztosítjuk a

felhasználandó anyagokat. A szakköri foglalkozások anyag és eszközigényét is kielégítette az

iskola. 8000 db-os könyvtári állományunkat évente gyarapítjuk a tanulók és nevelők számára is

korszerű irodalommal és szakmai anyagokkal fejlesztve. A költségvetési támogatáson kívül bevételi

forrást az intézmény számára csak az étkezési térítési díjak beszedése, és a tornacsarnok

szabadidejének bérbeadása jelent. A tanterem bérbeadás nem számottevő. Lehetőségeinket

nagymértékben korlátozza elhelyezkedésünk. A város központban bizonyára sokkal nagyobbak

lennének az esélyeink.


A Beszédes József Általános Iskola a városban egyedülállóan nagy természetes

zöldövezettel rendelkezik. A terület nagysága 32.962 m2. Az iskola parkja helyt ad egy

13

természetbarát játszótérnek, bitumenes sportpályának, KRESZ-pályának, valamint egy füves

focipályának.

A város vérkeringésébe a rendszeres helyi járatú közlekedés kapcsolja be az idejáró

tanulókat, valamint a biztonságosan kialakított közúthálózat. Az épülethez tartozik egy 260 fős

étterem. Az iskola tornacsarnoka nemcsak iskolai célokat tölt be, hanem városi, országos és

nemzetközi sportrendezvények lebonyolítására is alkalmas.

Az iskola összterülete: 32.962 m2

Ebből: - az épület: 6.062 m2

- udvar 4.000 m2

- sportpálya 3.800 m2

- zöld terület 19.100 m2

Az épülettel egybeépült egy kollégium, mely önálló városi középiskolai kollégiumként

működik.

14

5. SIOK Művészeti iskola

A Siófoki Művészeti Iskola a Mártírok u. 5 sz. alatt található a XIX. Század fordulóján épült

Bárdossy-villában, mely önálló épület a Sió partján a Baross-híd mellett. Elhelyezkedése kedvező,

központi fekvése, megközelíthetősége, a vasúti- és buszpályaudvar közelsége miatt. Hátrányt a

mintegy ötven méteren belül elhaladó vasútvonal jelent, amely gyakori vonatforgalmával

mindannyiszor kisebb földrengés-szerű tüneteket produkál.

Az épület három szintje (fszt., I. és II. emelet) mintegy 750 m² hasznos alapterületet jelent. Az előirt

kiegészítő helyiségeken kívül (irodák, aula, porta, tanári, szociális helyiségek) csoportos oktatásra

2, egyéni oktatásra 15 terem áll rendelkezésre. A könyvtárszoba a később bevezetni szándékozott

orgona-csembaló-régizene tanszakkal közös helyiségben került kialakításra. A művészeti iskolák

minimális technikai feltételeit rögzítő 11/1994. (VI. 8.) MKM. rendelet 7.sz. mellékletében

foglaltakhoz képest egy kis teakonyha található extraként, viszont két nagyon fontos elem hiányzik.

Nincs az iskolának hangszertárolója. Ez azt jelenti, hogy azokon a tanszakokon, ahol előírás a

nagyobb mennyiségű hangszer megléte (hegedű, gordonka, fa- és rézfúvósok), a tanárok a saját

szaktantermükben kénytelenek tárolni a hangszereket. Ennek optimális megoldásaként a 2002-es év

végére mindenhova megfelelő tároló állványok, szekrények kerültek.

A másik hiány – és ez jóval sajnálatosabb – nincs az iskolának „a tanulók legalább egyharmadát

befogadó koncertterme”. Mint azt a rendelet nagyon helyesen feltételezi, ennek léte alapvető

követelmény egy művészeti intézményben. A növendékhangversenyek, az iskola művészeti

csoportjainak (zenekar, kórus), kamaraegyütteseinek rendszeres megmérettetése, a szülők

tájékoztatása, a növendékek pódium-rutinjának kialakítása, a saját ünnepségek megtartása, mind-

mind szükségessé tenné egy ilyen terem kialakítását. Nos, a tények azt mutatják, hogy ez – egyelőre

- nem valósul meg. Tőkét kovácsolva a szükségből, így az a gyakorlat alakult ki - amit a

továbbiakban a Pedagógiai Program szerves részeként képzelünk el és kívánunk folytatni - hogy a

növendék produkcióinkat kihelyezzük különböző alkalmakkor (karácsony, farsang, húsvét, városi

ünnepek, illetve alkalmi felkérések), különböző helyszínekre (iskolák, főiskola, óvodák, vállalatok,

önkormányzat, templomok). Természetesen azoknak a növendékeknek is biztosítunk szereplési

lehetőséget, akik nem kerülnek a város nyilvánossága elé. Az épület I. emeleti auláját kineveztük

mini-koncertteremnek (ahol cca. 40 főnyi közönség helyezhető el), és havi rendszerességgel

hangversenyeket tartunk, ahol a szaktanárok előzetes jelzései alapján az igazgató helyettes által

összeállított formában szerepelhetnek.

Ez az állapot 2007 nyaráig tartott, amikor is a két földszinti szolfézsterem összenyitásával egy cca.

80-100 fő közönség befogadására alkalmas kamaraterem került kialakításra. Egy kis színpad

15

megépítésével megoldódott a kisebb koncertek és főleg a vizsgák kérdése! Ha a létrehozandó

Integrált Oktatási Központ infrastruktúra fejlesztő része lehetővé teszi, talán hamarosan egy

impozáns koncertterme lesz Siófok városának közvetlenül a Művészeti Iskola szomszédságában.

Egyúttal a tánctagozat is közelebb költözhetne a zenei tagozathoz.

Az egyéb (szociális) helységek – éppen a felújítás eredményeképpen – már akár egy európai

szabványnak is megfelelnek. (Külön említést érdemel az épület invalidus feljárója, illetve a

földszinten – a mozgássérültek számára – kialakított mellékhelyiség.)

Az épület – kifejezetten zeneiskolákra vonatkozó – szakmai paraméterei (ez az áthallást –

hangszigetelést jelenti) nem rosszabbak az országos átlagnál. Az ajtók kifejezetten erre a célra

készültek, s a falak lehetséges „tompítása” után annyi az áthallás, amennyit egy ilyen épület beton

födémszerkezete, „testhangként” kiküszöbölhetetlenül közvetít. (Hogy a későbbiekben lehet-e még

ezen javítani, kérdéses. A falak további szigetelése lényegesen nem változtatna, az ún. „süketszoba”

típusú kivitelezés pedig, a ráfordítandó összeg nagysága miatt elképzelhetetlen és talán fölösleges

is.) A felújított épület közvetlen környezetének kialakítása is megtörtént, egy kulturált park egy

Bartók szoborral. A növendékek számára kerékpártároló, a tanároknak parkoló épült.

A Tánctagozat elhelyezése a Beszédes József Általános Iskolában kialakított és 2001 márciusában

átadott helyiségekkel, hosszú időre megoldódott. A két táncterem, az oktatóterem és iroda, a fiú- és

lányöltözők valamint a ruhatároló a tánctagozat tanárainak elképzeléseit figyelembe véve került

kialakításra. (A tánctermek, az előírásnak megfelelően: rugalmas padlóval, egész falat beborító

tükörrel és mobil, állítható magasságú balettrúddal vannak ellátva.)

6. SIOK Kollégium és Módszertani Központ

A kollégium bútorzatának döntő többsége 20 éves. A hálókban lévő heverők ágyneműtartósak. A

beépített szekrények kicsik, nem zárhatóak. Kevés tároló hely áll a gyerekek rendelkezésére, az

asztal és a hozzátartozó puffok alacsonyak, nem biztosítják az egészséges testtartást használat

közben.

Tanulótermek, könyvtár:

Az egy személyes tanulóasztalok nagyon elhasználódtak. Kárpitozott székek állnak a gyerekek

rendelkezésére a tanulószobákban és a könyvtárban. Az elektromos hálózat az egész épületben

alacsonyabb igénybevételre készült A kollégiumban a gazdasági, tanügy igazgatási munkára

számítógép, nyomtató, fénymásoló áll rendelkezésre. A kötelező taneszköz jegyzékben előírt

felszerelési tárgyak a kollégiumban rendelkezésre állnak, jelenleg megfelelő minőségben, kivéve a

bútorzatot.

16

Telephely:

A kollégium bútorzatának döntő többségét 2002. júniusában vásároltuk.

Lakószobák:

A hálókban férőhelyenként egy ágyneműtartós heverő, egy beépített szekrény, egy éjjeli szekrény,

egy falra szerelt polcos szekrény, egy - a lakók számának megfelelő méretű – asztal kárpitozott

székekkel adja a szoba berendezését. Minden férőhelyhez hálózati telefon tartozik, amely MATÁV

barangoló kártyával működik. Szobánként TV csatlakozó van kiépítve, mellyel a helyi

kábeltelevíziós csatornákhoz csatlakoztathatják TV-jüket a lakók. A szobákban 4 világítótest van a

mennyezeten. A mennyezetvilágítás mellett férőhelyenként falra szerelt olvasólámpa biztosítja a

teljes komfortot a lakóknak. A szobákban lévő függönyök esztétikusak, a sötétítő függönyök

egységesek, mutatósak. A szobák padozata PVC padló. A fürdőszobákban zuhanykabinos tusoló,

mosdó, WC és levegőelszívó van. A kollégiumban a gazdasági, tanügy-igazgatási munkára három

iroda, tanári szoba, ügyeletes tanári szoba áll rendelkezésre.

Tanulótermek, közösségi helyiségek:

Klubszoba:

TV-vel, DVD lejátszóval, fotelokkal, kondi terem: pingpong-asztallal, szobakerékpárral, dartsszal,

előadó terem jól felszerelve: írásvetítő, videó, DVD-lejátszó, TV, számítógép, projektor. Stúdió áll

rendelkezésre a havonta megjelenő KODI című kollégiumi lap elkészítésére, illetve a hallgatók

önálló munkáihoz, melyben számítógép, szkenner, nyomtató a technikai felszerelés. Szintenként jól

felszerelt konyha (mikro, villanytűzhely, kenyérpirító, tea- és kávéfőző) biztosítja az étkezések

zavartalan lebonyolítását. Konyhánként több hűtőszekrényben tárolhatják az otthonról hozott,

illetve vásárolt élelmet a lakók.

A kollégium a Szépvölgyi út 2 szám alatt található, a Beszédes József Általános Iskola közvetlen

épület szomszédja. Az iskola étkezőjét a kollégisták rendelkezésére bocsátja.

Telephely:

A kollégium a Petőfi sétány 1. szám alatt található, a Kodolányi János Főiskola épület szomszédja,

étkező nélkül, nyitott parkkal.


Az intézmény a község központjában, zöld területtel övezve, nagyon szép környezetben fekszik.

Gyepes udvarral, füves, fás domboldallal rendelkezik.

17

Méretei: épületrész: 1245 m2

udvarrész: 4565 m2

Az 1900-as évek elején épült, felújított, ún. régi épülethez esztétikusan kapcsolódik az 1990-ben

átadott új épületrész. A belső tér faszerkezetes megoldása a környéken egyedi: megkapó, családias

hangulatot áraszt.

Melegítőkonyhája, étterme minden igényt kielégít. A berendezés egyszerű, de ízléses és praktikus. A

Közösségi Házban kialakított tornaterem optimális, de felszerelése még közepes szintű, fejlesztését

pályázati lehetőségekkel célozzuk.

Az épület komfortfokozatának minősítése: a tantermeket, szertárakat, étkezőt, kiegészítő

helyiségeket tartalmazó főépület összkomfortos. Az ún. alsó épületrész, mely a technika tantermet, a

könyvtárat és az informatika termet foglalja magában, elöregedett, átmeneti: szükségmegoldást

biztosít csupán.

Tantermeink száma: 8

Nem tanterem típusú funkcionális helyiségeink száma: 1 aula, 1 étterem, melegítőkonyha, 4 szertár,

raktár, 1 technika terem, 1 könyvtár + informatika terem.


Az intézmény 8 évfolyamos. Az épületben 8 tanteremben folyik az oktatás. Az alsó tagozat a

földszinten, a felső tagozat az emeleten kapott helyet. Az épület 1990-ben épült. Három szinten

folyik a munka. A régi iskola épületét az Educationis Oktatási Alapítvány kapta.

Az alsó szinten kapott helyet a községi könyvtárral közös iskolai könyvtár, valamint egy

tornaszoba, mely kicsi, szükségmegoldás, a célnak nem megfelelő.

A 2000/2001-es tanévben a néptánc oktatás bevezetésével ezt a helyiséget átalakítottuk „tánc

oktatására alkalmas teremmé”. Tükröket szereltünk fel, tárolókat (szekrényeket) biztosítottunk az

egyre bővülő fellépő ruhák megőrzésére. A középső szinten található a négy alsós tanterem, melyek

tágasak, alkalmasak magasabb létszámú osztálycsoportok befogadására is. Itt található az igazgatói

iroda, tanári szoba, valamint a dohányzásra kijelölt helyiség és mosdók.

A földszinten található aula alkalmas rendezvények lebonyolítására. Itt alakítottuk ki az iskola új

nevének felvétele után a Dr. Faust Miklós emlékfalat, itt kapott helyet a község és az iskola

zászlója. Az iskola 4805 m2 területen fekszik. Ebből maga az iskola 800 m2 alapterületű. 1996-ban

800 m2 alapterületű sportpályát építettünk beton alappal.

Az épület berendezésének minősítése Jó Közepes Gyenge

Tanulópadok 80 % 20 % -

18

Székek 50 % 40 % 10 %

Táblák 40 % 40 % 10 %

Irodai berendezések 50 % 50 % -

Szertárak felszereltsége - 50 % 50 %

Tornaszerek 20 % 60 % 20 %

Iskolai könyvtár ellátottsága 90 % 10 % -

A tárgyi feltételek alkalmassá teszik az intézményt a kitűzött célok megvalósításához.

A tantermek száma elégséges a várható tanulók elhelyezésére. Az utóbbi években örömmel

tapasztalt jelenség a tanulólétszám lassú emelkedése. Szükség lenne normál mérető tornateremre,

ahol a szertorna alapjaival is jobban megismerkedhetnének a gyerekek.

Az átlagosnak mondható felszereltség lehetővé teszi a pedagógiai programunkban megjelölt

céljaink megvalósítását. A felszerelés folyamatos fejlesztésére, karbantartására a jövőben is szükség

lesz.


Iskolánk 8 tanteremmel, számítástechnika teremmel, technika teremmel, tornaszobával, könyvtárral

és egy szükségtanteremmel rendelkezik. Szertárunk nincs. Konyha működik az ebédlővel és az

ezeket kiszolgáló helyiségekkel.

A régi ablakok (40 évesek) mai, korszerűre való cseréje 2 osztályban megtörtént. A tantermek

bútorzatát eddig folyamatosan cserélni tudtuk. Az oktatást segítő eszközök beszerzése a „Kötelező

eszköz és felszerelés” jegyzékben ütemezettek szerint valósul meg 2008-ig. A költségvetésben

meghatározott minimális keret és a fenntartó ütemterve sem tartalmazza a kötelezően előírt egyes

helyiségek létesítésére vonatkozó reményeket.

Könyvtárunk állapota, felszereltsége, könyvállomány, audiovizuális eszközök jól szolgálja a tanulók

tanulást segítő munkáját. A tornaszoba a tanulók rendszeres igénybevétele miatt jelentős felújításra

szorul (mennyezet, padozat). A sportudvar, játszóhely alkalmas a szabadtéri órák (testnevelés)

megtartására és a szabadidős tevékenységekre.

10. SIOK Gyermekjóléti Szolgálat és Ifjúságvédelmi Központ

Siófok Város Kollégiumának épületében került elhelyezésre.

19

Személyi feltételek:

20

D. Együttműködés a családdal

Az iskola érdeke és kötelessége a folyamatos együttműködés kialakítása és fenntartása a szülőkkel.

Felelőssége és szakértelme fel is jogosítja, hogy egy-egy kérdésben irányítsa a szülők

nevelőmunkáját, kérésekkel és tanácsokkal forduljon a családhoz.

Mindez azonban nem változtat azon, hogy felelős nevelőtársak egyenrangú viszonyáról van szó. A

család sajátos feladatait és felelősségét az iskola nem veszi át, sőt igényt tart arra, hogy a szülők

gyermekük ismeretével és a családi nevelés tapasztalataival segítsék az iskola, a pedagógusok

munkáját.

A család és az iskola együttműködésének, a szülői közösségek kialakításának fontos szervezeti

kerete a Tagintézmények Szülői Munkaközössége és a SIOK Szülői Szervezete. Választott

tisztségviselői és aktivistái az élő kapcsolat személyi feltételeit adják.

A szülők, a tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat, panaszaikat szóban, vagy írásban

egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a

nevelő testülettel, vagy a Szülői Szervezettel. Amennyiben az intézmény véleményével, vagy a

probléma megoldásának módjával elégedetlenek, úgy panaszukkal a fenntartóhoz fordulhatnak. A

fenntartó másodfokú döntése ellen a bírósághoz lehet fordulni, amennyiben a jogorvoslat a szülő

számára nem elfogadható.

Kapcsolattartás módjai:

- szülői értekezletek: évente 2 alkalommal

- fogadóórák: évente 4 alkalommal

- nyílt napok: évente 2 alkalommal

- SZSZ értekezlet: évente 2 alkalommal

- ünnepek szabad látogatása

21

E. Kapcsolattartás más intézményekkel

A fenntartó önkormányzat (Képviselőtestület, Kistérségi Koordinációs Osztály, Oktatási és Sport

Bizottság, Siófok Város Kincstára) és az intézmény közötti kapcsolattartás területei: információk

átadása, tapasztalatgyűjtés, egyeztetés szakmai és gazdasági kérdésekben.

Mindezek mellett a szakmai munka fejlesztésének érdekében az intézmény a város többi általános

és középfokú intézményével együttműködik.

Igen jó és eredményes kapcsolatunk van a város óvodáival. Részt veszünk a beiratkozás előtti

szülői értekezleteken az óvodákban, minden óvodába elmegyünk a nagycsoportosok bemutató

foglalkozásaira és ők is eljönnek hozzánk ismerkedni az iskolával, a tanító nénikkel, az óvónénik

pedig eljönnek megnézni volt óvodás gyerekeiket munka közben. Ez a jó kapcsolat teszi lehetővé,

hogy óvodákból iskolába lépő gyerekek minden nagyobb törés nélkül kezdik meg életük első

tanévét.

Törekszünk arra, hogy a középfokú intézményekkel is ilyen jó munkakapcsolat alakuljon ki.

Pályaválasztási szülői értekezletekre meghívjuk a város középfokú intézményeinek vezetőit. Az

iskolai pályaválasztási felelősök feladata, hogy segítséget nyújtsanak a nagy mennyiségű

információ válogatásához, feldolgozásához, rendszerezéséhez.

Középiskolai felvételire a középiskolai kollégák útmutatása alapján készítjük fel a tanulóinkat.

Tanulóink első félévi középiskolai tanulmányi eredményeiről visszajelzést kérünk és kapunk.

A közművelődési intézmények sajátos eszközeikkel és a gyermekeknek nyújtott szolgáltatásaikkal

egyre nagyobb szerephez jutnak az új ismeretek terjesztésében, a gyermekek érdeklődésének

kielégítésében és szélesítésében, az egyéni érdeklődés, hajlam, a képességek kibontakoztatásában, a

tananyag elmélyítését és kiegészítését szolgáló ismeretek propagálásában, a tevékenységek és

készségek fejlesztésében.

Az egész életen át tartó művelődés, önművelés megalapozásában, az iskolában szerzett ismeretek

elmélyítésében különösen fontos szerepet töltenek be a könyvtárak.

Iskoláink könyvtára kapcsolatot tart a Városi Gyermekkönyvtárral a hiányok pótlásához.

A Kálmán Imre Kulturális Központtal és a helyi művelődési házakkal való szoros

kapcsolattartás nagyban segíti tanulóink kulturális igényeinek kielégítését.

Hittanórák a települések egyházaival együttműködve kerülnek megtartásra.

Iskoláink pedagógiai programjaiból eredően szoros a kapcsolatunka Siófoki ÁNTSZ szervezetével.

Rendszeresen részt veszünk a drogprevenciós rendezvényeken.

DADA

1995. óta folyik intézményeinkben a Rendőrség Drogmegelőzési Programja.

22

A DADA-t jól felkészített rendőrségi szakember oktatja osztályfőnöki óra keretében.

A kollégium kapcsolatai

A szülők, a kollégista és a pedagógusok együttműködésének formái

Szülői munkaközösség működik a kollégiumban. A szülőkkel folyamatos a kapcsolattartás.

Formái:

Írásbeli értesítések:

Évente háromszor, a gyermek tanulmányi eredményéről.

Kollégiumi, városi rendezvényeken való kiemelkedő teljesítményért járó dicséret.

Magatartási és egyéb probléma esetén elmarasztalások

Telefonos értesítések:

Sürgős esetben (pl. egészségügyi probléma esetén).

Személyes találkozások:

Kollégiumi szülői értekezlet évente egyszer, tanév elején van.

A többi szülői értekezlet az iskolák szülői értekezleteinek időpontjaihoz igazodik.

A szülők bejelentés nélkül látogathatják gyermekeiket.

A bázisiskolákkal való együttműködés formái

Az iskolákkal: a kollégiumhoz kapcsolódó iskolák

Bázisiskolák:

Krúdy Gyula Szakközépiskola, Siófok

Baross Gábor Szakközépiskola és Szakmunkásképző, Siófok

Kodolányi János Főiskola Siófoki Intézete

A kapcsolattartás szintjei:

vezetői, csoportvezető tanár – osztályfőnök, nevelőtanár- szaktanárok

Módjai: tantestületi értekezleteken részt vesznek a kollégium nevelői, telefonon,

személyesen tájékozódnak a kollégistákkal kapcsolatban.

Az iskolahasználókkal való kapcsolattartás formái

Szülői értekezletek, pályaválasztási szülői értekezlet

Fogadóórák

Szülői Szervezet vezetőinek értekezlete

A szülőkkel való egyéni kapcsolattartás formái, lehetőségei:

23

Családlátogatás

Osztályfőnöki, szaktanári, igazgatói, ig.h. – egyéni beszélgetés

A gyermekekről történő tájékoztatás formái, rendszeressége:

Ellenőrzőn keresztül érdemjegy ill. bejegyzés formájában

Fogadóórán

Családlátogatáskor

Továbbtanulás előtt pályaválasztási szülői értekezleteken

Valamilyen kiemelkedő eredmény elérésekor

Nevelési probléma felmerülésekor

Pénzügyi, finanszírozási kérdésekről a tájékoztatást év elején és év végén a Szülői Szervezet

megbeszélésein nyújtunk.

A szülői értekezleteket használjuk fel arra is, hogy nevelési kérdésekről beszélgessünk a

szülőkkel.

A HÁZIREND szabályozza intézményünk életét a diákok felé és a diákönkormányzat tagjai

összekötőként, programjavaslóként is működnek, jó kapcsolat kialakítása érdekében a

nevelőtestület és a diákság között.

Minőségirányítási rendszer kiépítése keretében: kérdőívek (mellékletekben).

Az iskolahasználók körét meghaladó közszolgálati funkciók

Gyermek– és ifjúságvédelem: az Önkormányzattal és a városi rendőrkapitányság ifjúságvédelmi

osztályára, Gyermekjóléti Szolgálat és Ifjúságvédelmi Központtal.

A helyi sportéletben való részvétel: Balaton FC, Városi SE kézilabda, SIÓ kosár, Rádiótávírász

Diótörő balett egyesület

Pomádé Tánc, Sport és Szabadidő Egyesület

Városi kézműves szakkör

A város és kistérség életében kulturális funkciókat is betöltenek tagintézményeink:

o Énekkar karácsonyi hangversenyei,

o Márc. 15-i városi, falusi ünnepség,

o Falunapok

o Környezetvédelmi feladatok (turista útvonal felfestése, szárazelemgyűjtés,

szemétszedés, szelektív hulladékgyűjtés, fásítás, stb.).

24

F. Hagyományaink

Minden tagintézményünk kiemelt feladata hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése,

valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése, az iskolaközösség minden tagjának joga és

kötelezettsége.

A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a

nevelőtestületek az éves munkatervükben határozzák meg.

10 évente évforduló megünneplése

évente:

a nemzeti és nemzetközi ünnepek

tanévnyitó ünnepség

Intézmények névadóinak napja

Gyermeknap

Anyák napja

Tanévzáró ünnepség

Ballagási ünnepség

Kirándulások, erdei iskolák, sítáborok, nyári táborok

Farsangi rendezvény, szülők bálja

Kulturális programok ( vers- és prózamondó verseny , ki mit tud?)

Mikulás - és karácsonyi ünnepély

Sportrendezvények

Iskolarádión keresztül vagy a tagintézménynél szokásos módon az a tanuló, aki városi,

megyei v. országos versenyen eredményesen szerepelt, helyezését a szülő beleegyezésével

ismertetjük. Igazgatói dicséretet kap az 1-3. helyezett a többi helyezésért szaktanári v.

osztályfőnöki dicsértet jár.

Évek óta hagyomány az iskolai táboroztatás, az évek során mind a táborok száma, mind

jellege (környezetvédelem) megváltozott

Nyelvoktatás – német és angol – 4. osztálytól folyik a tagintézményekben, szülői kérésre

választható tantárgyként előbb is lehetséges a nyelv, a számítástechnika, a művészeti

tantárgyak, a testnevelés – úszás, karate, balett, torna, kézilabda, foci (fiú, lány) – oktatása

Középiskolára előkészítő – tanulók és szülők igénye szerint

25

A kollégium hagyományrendszere

A közösségi élet hagyományai (a tanév rendjéhez igazodóan): felvétel, beilleszkedés

A leendő kollégisták tájékoztatása, megismertetése a kollégiummal a beköltözés előtt,

személyesen, illetve levélben.

A felvételt nyert diákok tájékoztatása személyesen és írásban. (Írásos tájékoztató tartalmazza a

legfontosabb tudnivalókat, szokásokat, házirendet, napirendet, szülői engedélyeket és egyéb

nyilatkozatokat.)

Az új kollégisták fogadása. A beérkezés napján összevont szülői értekezletet tart az igazgató,

majd a csoportvezető nevelő megbeszéli a szülőkkel a tudnivalókat, házirendet, napirendet,

szülői engedélyeket, tiltásokat.

A csoportvezető tájékozódik egyéni problémákról, feljegyzi a szülőktől kapott információkat

(egészségügyi panaszok, betegségek, pszichés jellemzők stb.)

Kollégiumi tanévnyitó ünnepség (nevelők, DÖK vezetők bemutatása)

Lakcímbejelentő lap közös kitöltése, a csoportvezető nevelő intézi a bejelentkezést az

önkormányzatnál

A szociálisan hátrányos helyzetű tanulók kiszűrése. Az ifjúságvédő nevelő elküldi a segélykérő

lapokat, a lakóhelyi önkormányzatokhoz.

26

G. Ünnepségeink, rendezvényeink

Hónapok Középiskolások Főiskolások

Szeptember Beszoktatás, városismeret

Közösségépítés (kirándulások,

játékok)

Vagyonvédelem, rendőrségi

előadás.

Beszoktatás, közösségépítés.

Vagyonvédelem, rendőrségi

előadás.

Október - Őszi kistérségi sportnap, négy

kollégium részvételével.

- Szecskaavató (játékos vetélkedő)

- Október 6. (Aradi vértanúk)

- Október 23.

Szecskaavató (játékos vetélkedő)

November Sportnap

Vetélkedő (szellemi)

Sportnap

Turisztikai vetélkedő

December Mikulás

Adventi ünnepkör vetélkedővel

Karácsonyi dekoráció készítése

Karácsonyi ünnepély

Mikulás

Karácsonyi dekoráció készítése

Január 1. Tornatermi sportvetélkedő

2. Kulturális diáktalálkozó (kistérségi

kollégiumi rendezvény)

3. Tornatermi sport

Február 1. Bálint nap

2. Farsang (jelmezes bál)

3. Jutalomkirándulás

4. Február 25. (kommunista

diktatúrák áldozatai)

5. Bálint nap

6. Farsang

7. Vendéglátás vetélkedő

Március 1. Nőnap

2. Kollégiumi nap

3. Március 15.

4. Filmhét (szakmai filmek pl.:

Magyarország borvidékei)

Április - Költészet napja

- Tavaszi kistérségi bajnokság

- Április 16. (Holokauszt)

- Költészet napja

- Illem-etikett (vetélkedő)

27

Hónapok Középiskolások Főiskolások

Május - Kollégiumi Diáktalálkozó

(Nagyatád)

- Anyák napja

- Bogrács-party

Június - Ballagás

- Pedagógusnap

- Tanévzáró

- Vizsgaidőszak

H. Versenyek, vetélkedők

Versenyek:

Tanulmányi: egyéni és csoportok közötti

Vers és prózamondó: kollégiumi szinten

Képzőművészeti: tematikus és ünnepséghez kapcsolódó

Faliújság szerkesztő: hetente más-más tanulócsoport készíti a kollégiumi faliújságot

Tisztasági (folyamatos)

Nagytakarító (őszi és tavaszi)

Szobák dekorálása

Sport: kollégiumi sportnapok

Vetélkedők:

Nyelvhelyességi

Irodalmi

Logikai

Tréfás gyereknapi

Műveltségi

Hagyományőrző (húsvéti, karácsonyi ünnepre)

A kollégium által alapított elismerések

Kiváló kollégista cím és oklevél

Példás szobaközösség cím és oklevél

Tiszta, rendes szoba cím és oklevél

Tárgyjutalmak kiemelkedő, több éves közösségi munkáért

28

NEVELÉSI PROGRAM

Intézményünk mottója:

„Az iskola dolga,

hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni,

hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat,

hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére

és az alkotás izgalmára,

hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk,

és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni.”

(Szent-Györgyi Albert)

29

I. PEDAGÓGIAI ALAPELVEK

A SIOK tagintézményeiben tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább

felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnénk érvényre juttatni.

1. Tagintézményeinkben olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik

magukat.

Ennek érdekében.

A tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk,

A gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe,

A tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük,

Diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így

tudhatják, mit várunk el tőlük,

Minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában

és életének egyéb problémáiban,

Az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk:

Tanuló és tanuló

Tanuló és nevelő

Szülő és nevelő

Nevelő és nevelő között

2. Tagintézményeinkben a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű

ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai

feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni

a ránk bízott gyerekekből.

Ennek érdekében:

A tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra

korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt,

Tagintézményeink olyan – az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a

tudományokra, a technikára vonatkozó – ismereteket közöl, melyek megalapozzák a

tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb

és tágabb környezetükben,

30

Az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében

látjuk,

Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit,

Szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának

becsülete legyen,

Törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre,

Törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes

formáinak kialakítására,

Szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel,

kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén

tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet.

A nevelőtevékenység az egyéni és életkori sajátosságok figyelembevételével, a kollégisták

öntevékenységére épülve, a szülőkkel és az iskolákkal együttműködve folyik.

A kollégium, vallási, világnézeti és politikai kérdésekben semleges.

Nevelők, dolgozók és kollégisták valljuk, hogy kollégiumunk olyan alkotó pedagógiai emberi és

szellemi környezet, amely alkalmas a folyamatos megújulásra, amelyben valamilyen fokon

mindenki nevel mindenkit!

Ahol pedagógiánk alkalmas arra, hogy a közösség fejlődése előidézze az egyén fejlődését, és az

egyén fejlődése visszahasson, és a közösség minőségi fejlődését eredményezze.

Ahol a másság mindennemű előfordulását tiszteletben tartva, segítjük a kisebbségben élők

identitás alapú fejlődését.

Hiszünk abban, hogy olyan egyéni sajátosságokkal, jellemzőkkel, arculattal rendelkező egyedi

kollégiumot tudunk teremteni, amelyik teljesíteni tudja a megrendelők és a benne résztvevők

kívánságait. Partnereink igényeinek figyelembe vétele, testületünk szakmaisága garantálja a

kollégiumi munka folyamatos megújulását.

Ugyanakkor színes, differenciált tevékenységrendszerével, személyiséget tisztelő,

együttműködő, sugalmazó pedagógiai módszereivel és programjával méltán emlékezetes 4-6

évet jelent a kollégium diákjainak életében.

Tagintézményeink – elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén – folyamatosan részt kívánnak

venni lakóhelyük életében.

Ennek érdekében:

Rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal,

Igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy tagintézmények életéről, tevékenységéről,

eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint városunk és

31

kistérségünk érdeklődő polgárai,

Ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a városunkban és kistérségünkben található

iskolákkal és közművelődési intézményekkel,

Nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy intézményünk – eddigi hagyományaihoz híven –

továbbra is képviseltesse magát a különféle városi, falusi rendezvényeken, illetve a tanulók

számára szervezett SIOK szintű megmozdulások szervezésében és lebonyolításában.

3. Elképzeléseinkben arra törekszünk, hogy tanulóink az alábbi tulajdonságokkal rendelkezzenek:

humánus,

fegyelmezett,

művelt,

kötelességtudó,

érdeklődő, nyitott,

kreatív, alkotó,

ismeri, tiszteli, óvja, ápolja:

Nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket,

A természet, a környezet értékeit,

Az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit.

jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban),

van elképzelése a jövőjét illetően,

becsüli a tudást,

öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban,

ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit,

képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és

írásban,

a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik,

ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító

szabályokat,

ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és

módszereit,

viselkedése udvarias,

beszéde kulturált,

társaival együttműködik,

szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli,

képes szeretetet adni és kapni,

32

szereti hazáját,

megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket,

szellemileg és testileg egészséges, edzett,

egészségesen él,

szeret sportolni, mozogni,

megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott.

Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk

rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel.

33

II. AZ INTÉZMÉNYÜNKBEN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA CÉLJAI,

FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI

A tagintézményeinkben folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek

tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg.

Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre

és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket

tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg

viselkedésüket, magatartásukat.

1. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az ember testi és lelki egészsége,

és megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás

iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet

rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása, a

balesetek megelőzése)

2. Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom).

Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás).

Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására.

3. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat,

őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség.

4. A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete.

5. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások

szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés,

áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a

megegyezésre.

6. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés,

valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására.

7. A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a

nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete,

ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet.

8. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az egyetemes emberi

jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémáik iránt. Törekvés a

demokrácia érvényesítésére.

34

9. Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja keretében folyó zenei nevelés

alkalmat ad az érdeklődő és fogékony növendékek képességeinek fejlesztésére, biztosítja a

különböző szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását.

A képzés figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, tehetségére

építve alakítja készségeiket és gyarapítja ismereteiket.

Lehetőséget ad az egyetemes kultúra, az európai műveltség, a nemzeti, népi hagyományok,

értékek átadására, az értékmegőrzés formáinak kialakítására.

A program lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység – nyitottság, igényesség, fogékonyság –

alakítása mellett a zene megszólaltatásához szükséges hangszeres és énektechnikai készségek

megszerzésére, a zenei ismeretek átadására és minden zenei tevékenység tudatosítására.

A zeneoktatás a különböző zenei műfajok sajátosságait, a művészi megjelenítés módjait

ismerteti meg a tanulókkal, miközben célja az is, hogy az önkifejezés eszköztárának

gazdagításával a zene alkalmazására, befogadására készítsen fel.

A ZENEOKTATÁS ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEI, FELADATAI

A zenei műveltség megalapozása és fejlesztése.

A zenei képességek fejlesztése (hallás, ritmusérzék, intonációs érzékenység, fogékonyság a dinamikai és a

hangszín különbségeire, zenei memória és fantázia, előadói és manuális készség, a zenei karakterek iránti

érzékenység kialakítása).

A zenei olvasás és írás alapfokot meghaladó készségének megalapozása és kifejlesztése.

A technikai készség, az improvizációs készség és képesség, az alkotó magatartás, a kreativitás kialakítása.

Rendszerezett zenei ismeretek, általános zenei műveltség átadása.

A zenei műszavak és jelentésük megismertetése.

A zene logikájának, a harmóniai szerkezet és a forma összefüggéseinek megismertetése.

A főbb zenei stílusok sajátosságainak, a zeneirodalom nagy korszakainak, népünk zenéjének, a zene

történetének és a zeneirodalom nagy egyéniségeinek megismertetése.

A kortárs zene befogadására nevelés.

A tanuló rendszeres zenehallgatásra nevelése.

Az értékes zene megszerettetése. A növendékek zenei ízlésének formálása.

A tanulók életkorának megfelelő zenei tárgyú könyvek, ismeretterjesztő művek olvasására való ösztönzés.

A társművészetek iránti nyitottság kialakítása.

A zenei élet eseményei iránti érdeklődés felkeltése, illetve részvétel a zenei életben.

A zenei pályát választó növendékek felkészítése szakirányú továbbtanulásra.

A növendékek rendszeres, céltudatos, igényes munkára, hatékony gyakorlásra nevelése.

35

A tanuló aktív társas muzsikálásra nevelése.

Közreműködés az egyéb intézmények kulturális rendezvényein.

Az amatőr zenekarokban, kamaraegyüttesekben, kórusban történő aktív részvételre való előkészítés,

ösztönzés.

Cserekapcsolatok létesítése hazai és - lehetőség szerint – külföldi zeneoktatási intézményekkel.

Tagintézményeinkben folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását

elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő

tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az ezekhez kapcsolódó folyamatos

értékelések.

Nevelési céljaink megvalósítását segítik tagintézményeink pedagógusai által alkalmazott

személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek.

Nevelés módszereink két nagy csoportra oszthatóak:

Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül,

személyes kapcsolat révén hat a tanulóra.

Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói

közösségen keresztül érvényesül.

36

Közvetlen és közvetett nevelési eljárások

Tagintézményeink pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások:

Közvetlen módszerek Közvetett módszerek

Szokások kialakítását

célzó, beidegző módszerek.

Követelés,

Gyakoroltatás,

Segítségadás,

Ellenőrzés

Ösztönzés

A tanulói közösség

tevékenységének megszervezése.

Közös (közelebbi vagy távolabbi)

célok kitűzése, elfogadtatása.

Hagyományok kialakítása

Követelés

Ellenőrzés

Ösztönzés

Magatartási modellek

bemutatása, közvetítése.

Elbeszélés.

Tények és jelenségek

bemutatása.

Műalkotások bemutatása.

A nevelő személyes

példamutatása.

A nevelő részvétele a tanulói

közösség tevékenységében.

A követendő egyéni és csoportos

minták kiemelése a közösségi

életből.

Tudatosítás (meggyőződés

kialakítása).

Magyarázat, beszélgetés.

A tanulók önálló elemző

munkája.

Felvilágosítás a betartandó

magatartási normákról.

Vita.

Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek,

ha tagiskoláink végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén:

Minden tantárgytárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben

meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy

tanulóink többsége – vagyis több mint ötven százaléka – a minimális követelmények

teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg a

tagintézmények helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.)

Rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és

jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a

későbbiekben megfeleljen.

Ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a

közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat.

37

Határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően.

Be tud illeszkedni az európai kultúrába.

A Művészeti Iskolában működő tanszakok (zongora, furulya, fuvola, klarinét, szaxofon, rézfúvós, hegedű,

cselló, gitár, magánének, ütő, zeneelmélet) mellett tervezzük a harmonika szak bevezetését, távolabbi terveinkben

helyet kaphat még az oboa a fagott a brácsa szakok indítása. Ezek a szakok az alapító okiratban is szerepelnek, mint

a fejlesztés lehetséges iránya. A város és az iskola helyzetéből adódóan, a fúvós zenekar mellett, nem szándékozunk

más típusú zenekart létrehozni, viszont elsőrendű cél a kamarazenei csoportok számának emelése, minőségének

javítása. Az iskola magas szinten működő kamarakórusának fenntartását szintén alapfeladatnak tartjuk. Már az előző

tanévben is szaporodtak kamaraegyütteseink. Szeretnénk ezekkel minél előbb bekapcsolódni a város és a térség

kulturális „vérkeringésébe”. Terveinkben szerepel művészeti csoportjaink munkájának a régióban, az országban és a

határokon túli megismertetése, fesztiválokon, versenyeken való részvételekkel, illetve cserekapcsolatokat felvéve.

Sőt, az Uniós csatlakozás után – értesülve a médiákból egy bizonyos „Balatoni Régió” gondolatának

körvonalazódásáról – szándékunk, egy Balaton környéki Művészeti Iskolákat mozgósító, átfogó projekt készítése.

Ez magába foglalná az iskolák éves versenyeztetési és koncertezési tervét, rendezvénynaptárszerűen felhasználva

azt, az egyes települések és vonzáskörzetük kulturális kiszolgálására.

38

III. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS

„Az embernevelés elve nemcsak a pedagógiai célokra vonatkozik, hanem a pedagógiai tevékenység

egész szerkezetére.”

(Mérei F.)

A nevelőtestület a szülőkkel hatékonyan együttműködve olyan gyerekeket szeretne formálni:

akik szeretetre, megértésre vágynak,

akik igénylik az emberi közelséget, akiknek nemes terveik, céljaik vannak, és késztetést

éreznek arra, hogy ezeket következetesen megvalósítsák,

akik toleránsak a másikkal szemben,

akik ösztönzést éreznek az alkotó módon való megújulásra,

akiknek a tevékenységét a becsület vezérli.

39

Pedagógiai feladatok és célok: Színterek, módszerek

A személyiségfejlesztés

áthatja ugyan az egész

nevelés - oktatás folyamatát,

mégis szükség van arra, hogy

célirányosan foglalkozunk

vele, beépítsük a tantervbe és

az órarendbe is.

Célja:

Segítségnyújtás a tanulók

megismeréséhez, mely

hatékony oktató-nevelő

munkát tesz lehetővé,

eredményesebbé

Kéthetente osztályfőnöki órák

keretében

1. Önismeret

"Ilyen az ember. Egyedüli

példány" (Kosztolányi Dezső)

Ki vagyok én?

Én a társaim szemében

A másik ember is fontos

Pozitív én bemutatása.

Célja:

- a serdülők megismerhetik

önmagukat és társaikat

- ezáltal tisztelik

törekvéseiket, törődnek

egymással

- átérzik a csoporthoz tartozás

érzését és felelősségét

- csoportmunka

- szerepjátékok

- beszélgetések

2. Én és a helyem a

környezetben

"...benned a Cél és nálad a

Kulcs" /Babits/

Célja:

- a társas ismerkedés

szabályszerűségeinek

megismerése

- szerepvállalás, figyelem

irányítása

- tolerancia

- szituációs játék

báb, drámajáték

- ötletbörze

-kritika, önkritika

40


3. Tanulás tanulása

"Nem lehet valakit valamire

megtanítani, csak hozzá lehet

segíteni ahhoz, hogy a tudást

maga szerezze meg" /Galilei/

- különböző tantárgyak a

tanulását segítő speciális

ötletek, eljárások

- az eredményes tanulás

mentálhigiénés feltételi

Cél:

a személyiségjegyekkel

összehangolt egyéni tanulási

módszerek, eljárások

kialakítása valamennyi

tantárgyban

- a megfelelő pszichés

kondíció biztosítása

- egészséges és megalapozott

önbizalom

- önellenőrzés képessége

- önkritika

- a tanuláshoz szükséges

optimális fizikai állapot

megteremtése

- a megfelelő környezet

kialakítása

- új tantárgy belépésekor

célszerű ezzel a témával indítani

a tanévet, esetleg összekapcsolni

az önismereti fejlesztését célzó

témakörrel.

- a különböző tantárgyak

speciális tanulási metodikájának

tárgyalásában a szaktanáré a

főszerep

- az eredményes tanuláshoz

szükséges képességek,

attitűdök fejlesztése

akarati tulajdonságok

- rendszeresség

- igényesség

- koncentrációs képesség

- memória

- kommunikációs képességek

- kreativitás

- igény a tanulásra

- a tanulás önépítésként

történő elfogadása

- Serdülő és ifjúkorban

különösen fontos a felkészülés a

pályaválasztásra

- a vizsgahelyzetekre

- az iskolai tanulásban szerzett

tapasztalatok elemzése

- önértékelés folyamatos

- ennek szembesítése a tanárok

és az osztálytársak

véleményével

- tanulási hatások, módok,

technikák kialakítása,

fejlesztése

- az önismereten alapuló

egyéni tanulási módszerek

- folyamatos önellenőrzés

- munka a tankönyvekkel,

munkalapokkal, hagyományos

41


kimunkálása

- tantárgyankénti speciális

tanulási technikák

alkalmazása

és új információhordozókkal

- kudarcok a tanulásban

- az egészséges önbizalom,

ambíció, céltudatosság

- Elismerésvágy és a

bírálatfélelem optimalizálása

- Teljesítmény az iskolában,

az iskolán kívül, versenyen

- a kudarcok elviselése,

okainak keresése

a saját felelősség belátása a

kudarcok tanulságainak

hasznosítása az önnevelésben

- A tanulás gyakorlati értéke,

életprogrammá fejlődése

- A továbbtanulási szándék,

mint tanulási motívum

A tanulási értékek, az életre

való felkészülés, a majdani

jobb érvényesülés eszközévé

kell, hogy váljon

Ismerjék a szülők az iskolához,

gyerekük tanulási

eredményeihez való viszonyuk

döntő hatását

- a tanulók ismerjék az

iskolázottság és az életmód

közötti viszonyt

4. Társas kapcsolatok

"Én úgy, mint mindenki más,

szükségét érzem, hogy

elismerjenek.

Előtted tisztának érzem

magam, és feléd tartok....

Hálás vagyok neked, hogy

elfogadsz olyannak amilyen

vagyok.

Barátom, olyan szükségedet

érzem,

mint egy hegycsúcsnak, ahol

lélegzeni tudok...

Az egyén és a közösség

együttműködéséhez szükséges

szabályozók ismerete,

szerepük tisztázása.

- erkölcs

- jog

- törvények

- szabályok

- házirend

- az egyéni és közösségi

érdekek összefüggései, az

érdekek egybevetése,

- Az önismeret-fejlesztésre

- A problémák felvethetők a

tanulók saját osztályában és

családjában megélt tapasztalatai

mentén

- beszélgetés

- kérdőívek

- szociometriai vizsgálat

eredményeinek bemutatása

42


/Saint Exupery/ ellentételei

Megvalósítás színterei:

Tanóra, szakkör, sportkör,

Osztályfőnöki óra,

kirándulások, táborozások,

erdei iskola

- A közösségi és az egyéni

érdek túlhangsúlyozásának

káros következményei

- az érdekképviselet és az

érdekegyeztetés lehetőségei

- az egyéniség sajátos szintű

felszínre hozásának

lehetőségei és gátjai a

közösségben

- a harmonikus társas

kapcsolatok létrejöttéhez

szükséges tulajdonságra

képességek:

- kedvesség

- figyelmesség

- udvariasság

- kímélet

- tisztelet

- méltányosság

- tapintat

- humor

- tolerancia

- empátia

- segítőkészség

Vitaindítók lehetnek a saját

élmények, filmek, szépirodalmi

szemelvények, újságcikk

- iskolán és a családon kívüli

kötődések

- sportegyesület

- divat

Mivel ezek a témák az egyének

intim szféráját érintik, célra

vezető külső előadókkal

megvitatni a témákat

43


- beszédstílus

- szabadidős program

- viselkedési formák

- szerelem, párkapcsolat

5. Felelős állampolgár

nevelése

- a civil társadalom

kialakítása

- az emberek egyenlőségének

elismerése

- a faji, vallási, etnikai

különbségek elfogadása,

leküzdése

- alkotmányosság, a

törvényesség

- az állampolgári jogok

ismerete

- nyitottság a hátrányos

helyzetű rétegek ügye iránt

- érdeklődés fogékonyság a

társadalom jelenségei,

problémái iránt

- a demokrácia értékként való

elfogadása

- az össztársadalmi, a helyi

rétegek /csoport/ illetve

egyéni érdek

összehangolására való

készség és képesség

- gyermeki jogok, emberi

jogok, diákjogok

- az egyes emberek

személyiségi jogainak

Cél:

- a jogok és kötelességek

ismerete az iskolában

- a demokráciának, mint

értéknek az elfogadása, közös

szabályok, normák

alkotásához és

működtetéséhez szükséges

szemlélet kialakítása,

- az általánosan érvényes

normákhoz, a törvényekhez

való konstruktív viszonyulás

kiépítésének segítése,

- igény és szándék felkeltése a

saját előítéletekkel való

szembesülésre, ezek

leküzdésére, illetve a másság

elfogadására.

- Egyes fogalmak körüljárásakor

felhasználhatók a történelemben

és az állampolgári ismeretek c.

részműveltségi területek

keretében tanultak.

- kommunikáció, illetve a

tárgyalási technikák, tréning

formájában történő gyakorlása a

témakörökhöz kapcsolódva is

elképzelhető.

- a Diákönkormányzat szerepe

és fontossága.

44


tisztelete

- érdekfelismerés,

érdekképviselet,

érdekérvényesítés

- készség a tanulásra,

összeszerveződésre

- igény az erkölcsös és

kulturált politizálásra, viták

- a tévedés belátásának

készsége, kompromisszumra

való alkalmasság

6. Konfliktuskezelés

"Hibáinkból lépcsőt csinálunk

magunknak, ha éppen a

hibáinkra taposunk."

/Augusztinus, Servo/

"Mi az ördögöt kezdene

magával az ember, ha valami

nem állna mindig az útjába?"

/H.G. Wells/

- A konfliktus, mint az emberi

életben elkerülhetetlen és

hasznosítható jelenség

- A konstruktív

konfliktuskezelés feltételei:

a/ - önismeret, saját

tapasztalatok hasznosítása

- saját felelősség belátása

A konfliktusmegoldás

menete:

- a probléma pontos

körvonalazása

- közvetlenül és közvetve

érintettek érzelmeinek,

aggodalmainak és

reményeinek feltérképezése,

szempontjainak feltárása.

- megoldási alternatívák

gyűjtése

- az összegyűjtött megoldási

módok mérlegelése és a

- A tanulók élményeinek

meghallgatása: megélt

konfliktusok, saját konfliktus

kezelési módjaik

- Ez a témakör egységbe

szervezhető az önismeret és a

társas kapcsolatok fejlesztése c.

résszel.

- Konfliktuskezelési technikák

elsajátításához jól

alkalmazhatók a

drámapedagógiai módszerek

- Szemléletformálást segítheti

45


- pozitív énkép

- egészséges

önérvényesítés

b/ - megfelelő

kommunikációs készség,

empátia, tolerancia, mások

különbségeinek elfogadása

c/- az együttműködés

készsége, képessége

d/ - készség a közös

problémák együttes

megoldására

- az osztályban előforduló

konfliktusok tanulságai

- a rivalizálás

személyiségfejlődést segítő

ill. gátlásokat okozó és

konfliktusokat eredményező

formái

- a másság elutasítása,

bűnbakkeresés, az egyén

felelőssége a jelenségek

kialakulásában, a

kiközösítettek cselekvési tere

és lehetőségei.

- az agresszivitás, mint

társadalmi jelenség. Az

agresszivitás lehetséges

okai /Frusztráltság, negatív

minták, eltömegesedés/

- a demokrácia, mint

potenciális konfliktusforrás

Az érdekek ütközése,

érdekérvényesítés

megfelelő kiválasztása,

törekvés a "nincs vesztes" elv

érvényesítése

- meghatározott idő után az

eredmény értékelése.

- közös szabályok alkotása és

működtetése

- diákönkormányzat

- a felelősség megoszlása és

vállalása

szépirodalmi szemelvények,

filmrészletek, történelmi

események elemzése.

- Aktuális újságcikkek, rádió és

TV adások.

Az eredményes

konfliktuskezeléshez,

kommunikációhoz, tárgyaláshoz

szükséges technikák tréning

formájában is elsajátíthatók

- A konfliktus kreatív kezelésben

is segítséget ad a Gordon

módszer,

46


Kompromisszum,

vitakultúra tárgyalási

technikák

Demokrácia az osztályban, az

iskolában

Az tagiskolák nevelői csak a szülőkkel szoros együttműködésben tudják csak eredményesen

megvalósítani a személyiségfejlesztési programot. A gyermekközösség, a tanulóközösség

kialakítása, fejlesztése során a szülők közösségével együttműködve végzi nevelő-oktató munkáját.

Színterei:

Fogadóórák, szülői értekezletek, családlátogatások, iskolai ünnepségek, megemlékezések.

47

IV. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK

A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka tagintézményeinkben egyrészt

a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett

módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül.

A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása

tagiskoláink nevelő-oktató munkájának alapvető feladata.

A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink:

1. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelő irányítása.

Feladat: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez)

kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű

nevelői fejlesztése.

2. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében.

Feladat: a tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral

változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronom – a felnőttek elvárásainak

megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonom – önmagát

értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig.

3. Az önkormányzás képességének kialakítása.

Feladat: a tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy

nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért

összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják.

4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése.

Feladat: a tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek

tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói

közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a

közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt

vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési

formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek.

48

5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása.

Feladat: a tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák,

formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.

6. Megvalósítás színterei:

Tanóra, osztályfőnöki óra,

Tanórán kívüli felnőttek által szervezett iskolai foglalkozások (sport – kulturális)

Napközis foglalkozások

Szabadidős tevékenységek: kirándulások, táborozások, erdei iskola

Ünnepélyek

7. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos munka a szabadidő szervező, DÖK patronáló tanár, az

osztályfőnökök kiemelt feladatai közé tartoznak.

8. DÖK: - iskolai diákügyelet szervezése

- közösségi érdekérvényesítés: javaslatok, vélemények, kölcsönös segítségnyújtás,

közösségi ellenőrzés, pozitív tanulói példamutatás

9. Szabadidő szervező:

DÖK-kel összhangban iskolarádió

Iskola újság működtetése

Versenyek, vetélkedők, sportélet fejlesztése.

Táborozások szervezése.

Szociális szerep tanulása, közösségi, közéleti tevékenységek

Kollégiumi önkiszolgálás

Feladatok: A kollégiumban lakók részt vesznek saját környezetük rendben tartásában,

az ügyeleti munkában, rendezvények technikai lebonyolításában (terem ki- és

berendezés), saját szobáik takarításában, segítik a könyvtáros munkáját.

Tevékenységek:

takarítás a szobákban, naponta „szobarend” értékelés

a tanulótermek rendben tartása

a kollégium környezetének rendben tartása

rendezvényekhez terem berendezés, visszarendezés

49

Közösségi, közéleti tevékenységek

DÖK működése (előző fejezetben)

Csoportok működése

o A csoportok élén választott vezetőség áll (csoportvezető diák, tanulmányi felelős,

szabadidő szervező, sportfelelős, szobafőnök, gazdasági felelős, tisztasági felelős,

faliújság felelős)

o A választott vezetőség irányítja, szervezi a csoport életét és kapcsolatot tart a DÖK-

tal, képviseli a csoport érdekeit. A csoportok munkaterv alapján tevékenykednek.

50

V. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS

FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI

RENDSZER ÉS SZERVEZETI FORMÁK

1. A tanítási órák

A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási

folyamatba illeszkedő tanítási óra.

Az tagiskolák nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják

a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást.

a) A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a

gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk.

b) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a

módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis

állandó aktivitását biztosítják.

c) Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az,

hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb

mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes

tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin

előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így - elsősorban a

gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak.

2. A tanítási órán kívüli tevékenységek

A tagiskolákban a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli

tevékenységek segítik

a) Hagyományőrző tevékenységek

Fontos feladat az iskola névadójának, emlékének ápolása.

Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő

alkalmakkor: 1849. október 6-a, 1956. október 23-a, Karácsony, 1848. március 15-e

51

évfordulóján, gyermeknapon, illetve a 8. osztályosok ballagásakor.

Challenge Day-n.

b) Diákönkormányzat.

A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli,

szabadidős tevékenységének segítésére a tagiskolákban diákönkormányzat működik. Az

iskolai diákönkormányzat munkáját a 4-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló

diákönkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét a tagiskola

igazgatója által megbízott nevelő és a szabadidő-szervező segíti.Évente kétszer iskolai

küldöttgyűlésen kapnak tájékoztatást az intézmény életét érintő fontosabb kérdésekről ill.

választ a közösségükben felmerült kérdésekre.

c) Napközi otthon, tanulószoba.

Feladata: az együttműködésre építő (kooperatív – interaktív) tanulási technikák és

tanulásszervezés elsajátítása, a tanulási nehézségekkel küzdők segítése, ill. a szocializáció

folyamatának elősegítése a szabadidős tevékenység tartalmas megszervezése által. A

közoktatási törvény előírásainak megfelelően, – az iskolában tanítási napokon az 1-4.

évfolyamon iskolaotthonos osztályok működnek, az 5-8. évfolyamon napközi otthon

működik – néhány tagintézményünkben alsó tagozaton is napköziotthon működik. A

tanítási szünetekben a munkanapokon összevont napközis otthoni csoport üzemel, ha ezt

a szülők legalább tíz gyermek számára igénylik.

d) Diákétkeztetés.

A szülők kérése alapján a napközi otthonba felvett tanulók napi háromszori étkezésben

(tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára – igény

esetén – ebédet (menzát) biztosít az intézmény, de lehetőség van arra is, hogy a

napköziben lévő tanulók csak ebédet igényeljenek. Az intézmény fenntartója által

megállapított étkezési térítési díjakat a tagiskola által meghatározott módon kell befizetni.

e) Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások.

Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását,

valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli

tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik.

Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók

képességeinek fejlesztésére az iskolaotthonban felzárkóztató - és fejlesztő

foglalkozásokat szervezünk.

Az 1-4. évfolyamon az iskolaotthon keretében valósul meg a tehetséggondozás is

személyre szabottan.

52

A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére a gyenge

eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók részére

képesség fejlesztő órákat tartunk magyar nyelv és matematika, történelem, idegen nyelv

tantárgyakból. 5-8. évfolyamon a további tehetséggondozó és felzárkóztató

foglalkozások indításáról – a felmerülő igények és a tagiskola lehetőségeinek figyelembe

vételével – minden tanév elején a tagiskola nevelőtestülete dönt.

f) Iskolai sportkör.

Az iskolai sportkör tagja a tagiskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai

testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók

felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Az

iskolai sportkörök időpontját az adott nevelési év programja dönti el.

g) Fejlesztő foglalkozások.

A különféle fejlesztő foglalkozások működése a tanulók egyéni képességeinek

fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak,

szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A

szakkörök indításáról – a felmerülő igények és a tagiskola lehetőségeinek figyelembe

vételével – minden tanév elején a tagiskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan

felnőtt is elláthatja, aki nem a tagiskola dolgozója.

h) Versenyek, vetélkedő, bemutatók.

A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti

stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk.

Diákolimpiai rendezvények (kézilabda, foci, fiú-lány, atlétika, grundbirkózás, karate,

úszás). Matematika (Zrínyi Ilona, Varga Tamás, Kenguru, Alapműveleti). Magyar

(Bendegúz, Titok, Arany János). Történelem (Titok, Honismereti, Vas Megyei, Somogy

Megyei Pedagógiai Intézet). Természetismeret (Titok, Kaán Károly, Hermann Ottó)

Idegen nyelvi (Titok, országos verseny). A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve

a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy

a szaktanárok végzik.

i) Tanulmányi kirándulások.

A tagiskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka

elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást

szerveznek. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a

szülőknek kell fedezniük.

53

j) Erdei iskola.

A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, a tagiskola

falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken

főleg egy-egy tantárgyi téma feldolgozása történik. Az erdei iskolai foglalkozásokon való

részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

k) Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás.

Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését

szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett

csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha az költségekkel is jár –

önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

l) Szabadidős foglalkozások.

A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal

felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva

különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és

múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős

rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell

fedezniük.

m) Iskolai könyvtár.

A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár

segíti. A kerettantervben, NAT-ban meghatározott könyvtári foglalkozásokat, témákat az

iskolai könyvtárban a könyvtáros tanár vezetésével tartják meg.

n) Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata.

A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola

létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók –

tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják. Ennek szabályozása az

iskolai SZMSZ-ben történik.

o) Hit- és vallásoktatás.

A tagiskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató

tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és

vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. A hit- és vallásoktatás

időpontja a tanév elején történő megállapodás a tagiskola és az illetékes egyházak között.

p) Kollégium

Cél: a diákok reális önértékeléssel és önbecsüléssel rendelkezzenek

Feladat: Olyan társas környezet létrehozása, ahol az egyén érzékelheti fontosságát,

54

értékességét, ahol felelősséget kap önmagáért és társaiért.

Tevékenységek:

önismereti foglalkozások szakember vezetésével

csapatépítő tréningek szakember vezetésével

személyes példamutatás, pozitív megerősítés

Konfliktuskezelés

Cél: tanulóink képesek legyenek a konfliktushelyzeteket problémahelyzetté

transzformálni, így a megoldásokon gondolkodni. Képesek legyenek indulataikat

nem sértő módon kifejezni.

Feladat: az empátia, tolerancia és a kreatív gondolkodás fejlesztése

Tevékenységek:

az indulatkezelés technikáinak és a hatékony konfliktuskezelés módszereinek tanítása

szakember segítségével

kreativitást fejlesztő játékok csoportonként

A tevékenységeket élményre épülő, problémamegoldást fejlesztő módszerekre kell

építeni.

Feladatok:

jó kapcsolat kiépítése az adott korosztállyal, szüleikkel, valamint a tevékenységet segítő külső

szakemberekkel,

olyan közösségek létrehozása, amelyek nem csak befogadják, hanem tevékenységük által

elérhetővé és élővé teszik kulturális örökségünket,

a csoporton belüli kapcsolatok erősítése,

a csoportokban végzett közös munka során az önismeret elmélyítése az önfegyelem fejlesztése,

a társak és a foglalkozásvezető elfogadása az együttműködés megalapozása/fejlesztése,

a tevékenységformákat hassa át a kölcsönösség és az egyéni képességekre, aktivitásra való

építés,

az egyes tevékenységformák tematikájának kidolgozását határozza meg az elsajátítandó

ismeretek készségszintűvé alakítása mellett az életkor- és rétegspecifikus jellemző figyelembe

vétele és az egyedi személyiséghez alkalmazkodó kapcsolatteremtési mód,

a tevékenységformák kialakításában törekedni kell arra, hogy a résztvevők adottságára építve

érdeklődésük ne alkalmanként véletlenszerűen érvényesüljön, hanem tartós aktivitásra

ösztönözzön,

55

olyan erős érzelmi- értelmi felhívó erővel bíró témák kijelölése, amely során csodálkozva

fedezhetik fel önmagukban a másik iránti érdeklődés, részvét, megértés, türelem szándékát és

képességét, erősítve ezzel a közösséghez való kötődést,

olyan csoportok kialakításának segítése, amelyek az emberi kapcsolatok pozitív irányú

elmélyítése mellett hatnak az egész személyiség fejlesztésére valamint hatással vannak a pozitív

töltésű életmód kialakítására.

3. A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítése

A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek:

Szoros kapcsolat a helyi óvodákkal és a Nevelési Tanácsadóval az iskolaéretlen tanulók

hatékony kiszűrésére

Kislétszámú fejlesztő első osztály szervezése a korai fejlesztés mielőbbi megkezdése

érdekében

A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban a tanórai foglalkozás elsődleges célja a sajátos

nevelési igényből eredő hátrány csökkentése

Az egészségügyi és pedagógiai célja a sajátos nevelési igényből eredő hátrány csökkentése

Az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs foglalkozásokon a

fogyatékosság típusának megfelelő egyéni fejlesztési terv alapján szakember által végzett

fejlesztés

Az osztályfőnök vagy szaktanár a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézség észlelése

esetén megkeresi a Nevelési Tanácsadót, illetve a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői

Bizottságot szakvélemény céljából.

A szakértői vélemény alapján a tanuló mentesítése az egyes tantárgyakból vagy

tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alól.

Logopédusok bevonása a súlyos beszédhibák, illetve más jellegű tünetek kezelésébe.

Egyéni vagy kiscsoportos foglalkozás keretében – egyéni fejlesztési terv alapján – a

többiekhez való felzárkóztatás elősegítése

Az egyéni képességekhez igazodó differenciált tanórai tanulás előtérbe helyezése

A nívócsoportos oktatás biztosítása idegen nyelvből az átjárhatóság szem előtt tartásával.

Felzárkóztató órák beépítése az iskolaotthon munkarendjébe az egyéni lemaradások intenzív

pótlására.

A felzárkóztató órák szervezése a felső tagozaton a nem kötelező (választható) tanórai

foglalkozások keretében.

Napközi otthon és tanulószoba szervezése a felső tagozaton a tanulók rendszeres

56

felkészülésének segítése érdekében.

Könnyített, illetve gyógytestnevelés biztosítása.

Iskolai sportkör működtetése a mindennapi testedzéshez szükséges feltételek

megteremtésével.

A szaktanárok, illetve külső szakértők segítségével speciális programok (pályaorientáció,

DADA, mentálhigiene) beépítése az iskola munkarendjébe

A tanulók kortárscsoporttal való együttműködési készségének folyamatos fejlesztése

osztályfőnöki órán a magatartás értékelés (kapcsolatteremtő erő) illetve az osztályközösségi

programjai segítségével.

A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak erősítését szolgáló tevékenységek

(szituációs játékok, versenyek, kirándulások) körének folyamatos bővítése.

Családlátogatások (család, szülői értekezletek, az ifjúságvédelmi felelős illetve szakhatóság

bevonásával)

A szülők és a családok nevelési gondjainak segítése.

Az iskolai Szabadidő és sportegyesület tevékenységének támogatása a tanulók

szabadidejének hasznos eltöltése érdekében.

57

4. A tehetség, képesség kibontakoztatásának segítése

„A tehetség, a képességek optimális kiművelése nagyobb nemzeti vagyon, mint a termőföld, az

ásványi kincsek.”

(Dr. Kiss Árpád)

A tehetség, képesség kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik:

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;

a nem kötelező (választható) tanórán tanulható tantárgyak tanulása,

a tehetséggondozó foglalkozások;

az iskolai sportkör;

a szakkörök;

versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.);

a szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások);

az iskolai könyvtár, valamint a tagiskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy

csoportos használata;

a továbbtanulás segítése.

Tv. 52.§ (6) szerint nem kötelező (választható) tanórai foglalkozásokon is történik, valamint a

délutáni elfoglaltságok keretében tanórán kívüli foglakozásokon. Tv. 53.§ (1): szakkör, énekkar,

önképzőkör, művészeti csoport, iskolai sportkör, tanulmányi verseny, házi bajnokságok, tagiskolák

közötti versenyek, diáknapok.

Egyéni foglalkozást külön egy-három tanuló számára szervez az iskola a tehetség

kibontakoztatására (tv. 52.§ (10.)).

Az iskolai könyvtár, valamint az iskolai más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos

használata.

A továbbtanulás segítése, felvételi előkészítő foglalkozásokkal.

Nyelvi, matematika, anyanyelvi, informatikai, technikai csoportbontás, ha van rá lehetőség –

nívócsoport.

A választható, a nem kötelező tanórákon a tanulók a képességeinek és igényeinek megfelelő

fejlesztése.

Az iskola a tanulók érdeklődése, igénye szerint nem kötelező (választható) tanórai foglalkozásokat

szervez, felzárkóztatás, fejlesztés, tehetséggondozás, konzultáció, speciális, ill. kiegészítő ismeretek

58

átadása céljából.

Az egyik legfontosabb színtere ennek a tevékenységnek a tanórai egyéni vagy csoportos

differenciálás. Tanulószobán, napközis foglalkozásokon, különösen az iskolaotthonos formában

külön lehetőség nyílik az egyéni tehetséggondozásra. Ezek az időkeretek lehetőséget adnak a

nevelőknek, hogy személyre szabott fejlesztést, differenciálást valósíthassanak meg.

Művészeti nevelés terén: kézműves foglalkozás, énekkar, könyvtárhasználat, báb szakkör, színjátszó

szakkör, magyar szakkör.

Sport tevékenység terén: kézilabda, atlétika, foci (fiú-lány), lábtenisz, tenisz, grundbirkózás, játékos

sport ügyességi.

Természettudományok terén: matematika szakkör, környezetvédelem, számítástechnika,

elsősegélynyújtó-, modellező foglalkozások, középiskolai előkészítők.

5. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

A nevelési és oktatási intézmények gyermek- és ifjúságvédelmi feladatait a közoktatási

intézmények működését szabályozó legfontosabb jogszabályok: a Közoktatási Törvény, a

Gyermekvédelmi Törvény és az iskolák működését szabályozó miniszteri rendelet határozza meg.

Minden pedagógusnak – és szülőnek – ismernie kell ezeket a jogszabályokat:

2003. évi LXI. törvény a közoktatásról,

1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásnál,

11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési oktatási intézmények működéséről.

A gyermekvédelmi törvény azon az elven alapszik, hogy a gyermek nevelésére elsősorban a

családja jogosult és köteles, és ehhez kell az államnak és az önkormányzatnak, valamint ezek

intézményinek segítséget nyújtani. Ennek érdekében foglalja össze a törvény a gyermek alapvető

jogait és e jogok érvényesülésének garanciáit, illetve a szülői jogokat és kötelességeket.

A törvény megállapítja, hogy a gyermekvédelem olyan tevékenység, amely

a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése,

a veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére,

illetve a szülői gondoskodásból kikerült gyermek helyettesítő védelmének biztosítására

irányul.

Az iskola gyermekvédelmi tevékenység három fő feladata: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok

megelőzése, feltárása, megszüntetése. Tehát a gyermekvédelmi teendők ellátása a tagintézmény-

59

vezető és az összes pedagógus feladata és kötelessége.

A gyermek- és ifjúságvédelmi felelősnek pedig e munkát koordinálnia kell.

Feladata még:

a tanulók, szülők tájékoztatása a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, ahová

problémáik megoldása érdekében fordulhatnak,

a veszélyeztető okok feltárásában segíteni az osztályfőnöknek,

a veszélyeztető okok megléte esetén értesíteni a Gyermekjóléti Szolgálatot,

a Gyermekjóléti Szolgálat munkáját segíteni,

a tanuló anyagi veszélyezettsége esetén a gyermekvédelmi támogatás megállapítását

kezdeményezni.

A fentiek alapján az iskola gyermekvédelmi tevékenysége a gyermek fejlődését veszélyeztető okok

megelőzésére, feltárására és megszüntetésére terjed ki.

A megelőzést a következő tevékenységek szolgálják:

A tagiskoláknak rendszeres kapcsolatot kell tartania a szülőkkel, a családokkal

(családlátogatások, szülői értekezletek, fogadóórák).

Segíteni és biztosítani kell a tanulói szervezetek, diákönkormányzatok létrejöttét és

működését (DÖK).

A szenvedélybetegségek megelőzésére irányuló tevékenység (DADA program).

Minden tanuló számára biztosítani kell a fejlődéshez szükséges egészséges környezetet, a

képességeinek, tehetségének kibontakozását.

A tanulók jogait tiszteletben kell tartani, egyetlen tanuló sem kerülhet hátrányos helyzetbe

nemzeti vagy etnikai hovatartozása, vallása, származása miatt.

A tagiskoláknak együtt kell működnie a gyermekvédelemmel foglalkozó más hatóságokkal

(rendőrség, gyámhatóság, gyámhivatal), szervezetekkel (családsegítő, gyermekjóléti

szolgálat, nevelési tanácsadó, ÁNTSZ, vöröskereszt) és személyekkel ( óvónők, védőnők,

orvosok, papok).

Gyermek- és ifjúságvédelem a kollégiumban

„A gyermekvédelem tágabb értelemben minden gyermekre és ifjúra kiterjedő gondoskodás,

pedagógiai, pszichológiai, szociális, egészségügyi, jogi tennivalók összessége, amelyek a

gyermekek és fiatalok gondozását, ellátását, nevelését, érdekvédelmét hivatott biztosítani. A

gyermekvédelem tehát egy rendkívül sokrétű, összetett komplex tevékenység. Szűkebb

értelemben nehéz helyzetbe kerülő és/vagy különböző fejlődési, nevelési, magatartási

problémákkal küzdő gyermekek szakemberek által nyújtott speciális gondozása, segítése.”

60

(Strauszné Simonyi Erzsébet: Gyermek és Ifjúságvédelem. Korszerű iskolavezetés 1996. április)

Hátrányok: szociális, anyagi, kulturális, műveltségi, földrajzi, lakókörnyezet.

Gyermek és Ifjúságvédelem terén:

− hátrányos és veszélyeztetett kollégisták kiszűrése

− a segítés taktikájának és stratégiájának kialakítása egyénekre szabottan

− szociális segély, támogatás kérése önkormányzatoktól, alapítványoktól

− folyamatos kapcsolatok (orvos, védőnő, nevelési tanácsadó, szülő stb.)

Az ifjúságvédelmi tevékenység feladatai:

Figyelemmel kísérni a kiszűrt tanulók magatartását, teljesítményét

A hiányzásokat különös figyelemmel kell kísérni

A szociális hátrányok csökkentésére megoldásokat keresni (pl.: ingyenes étkezés stb.)

Pszichológus segítségét igénybe venni

A tanulásban korlátozott tanulóknak képességfejlesztő foglalkozásokat

tartani

Az egészségkárosító magatartás elkerülését célzó felvilágosító programok szervezése

A feltárásnak a következő területekre kell kiterjedniük:

Fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit (felmérések, tesztek, kapcsolat az

osztályfőnökökkel).

Meg kell keresni a problémák okait (egyéni beszélgetések a gyerekkel, szülővel,

családlátogatások, igazolatlan hiányzások ellenőrzése havonta).

Segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához.

Jelezni kell a problémát a Gyermekjóléti Szolgálatnak.

Természetesen a tagiskoláknak az iskola falain belül is segítenie kell a veszélyeztetettség

megszüntetését – vagy legalábbis ellensúlyozását.

Ilyen tevékenységek:

felzárkóztató, tehetséggondozó, foglalkozások,

indulási hátrányok csökkentése, korrekciós osztály,

differenciált oktatás és képességfejlesztés nyelvből, matematikából, magyarból – részben

csoportbontással, részben tanórai differenciált munkával,

személyes és egyéni tanácsadás tanulóknak, szülőknek – korrepetálás, fogadóóra, egyéni

beszélgetés,

egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, a családi életre való felkészítés-

61

DADA program, személyiségfejlesztő feladatok az osztályfőnöki órákon és a napközis

foglalkozásokon,

kedvezményes iskolai étkeztetés,

a törvény szerinti egészségügyi szűrővizsgálatok (iskolaorvosi, fogorvosi vizsgálatok,

egyeztetve az iskola és az illetékes szakemberek között),

napközis és tanulószobai foglalkozások,

tanórán kívüli szabadidős programok szervezése – szabadidő szervező tanév alkalmazása,

a tanulók szociális helyzetének javítása – segélyek, természetbeni támogatás (pl.

élelmiszercsomag, tankönyv),

a szülőkkel való együttműködés – szőlői értekezlet, Szülői Szervezet, Iskolaszék.

A fentiek mind működő, megvalósított feladatok iskolánkban.

A felsorolt tevékenységeket rendszeresen és következetesen tovább végezzük, és új feladatokkal

próbáljuk bővíteni.

6. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése

A tanulási nehézségekkel küzdő tanulók közé tartoznak a fejletlen kognitív képességek, pl. a

képzelet, a koncentráló képesség alacsony szintje, emocionális problémák, szociális, kulturális vagy

nyelvi hátrányok, kétnyelvű tanulók, lassú tanulók, hosszú távú speciális tanulási nehézségekkel

rendelkezők: dislexia, disgrafia, discalculia, súlyosabb beszédhibák, stb.

Magatartászavarok miatt problémás tanulók:

visszahúzódó /regresszív/ és depresszív viselkedésű tanulók /félénk, csendes, visszahúzódó,

csavargó, stb./

ellenséges /agresszív/ és inkonzekvens viselkedésű tanulók /engedetlen, kötekedő, támadó,

stb./

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felismerése, diagnosztizálása idejében

kell, hogy megtörténjen, - így a segítségnyújtás módjai, intézményei, eljárásai is hatékonyabban

működnek.

Minden nevelő feladata: hogy feltárja az okokat, segítséget adjon, megfelelő szakember és

szakszolgálat igénybevételével.

1. Az egyéni képességeket figyelembe kell venni és a tanítási órán a tanulók eltérő képességeihez

alkalmazkodó óravezetést – szervezést kell biztosítani.

2. A tanulók alapos megismerése után a pedagógusnak tudnia kell, hogy melyik tanulónak van az

átlagosnál több időre szüksége az ismeret rögzítésére, melyiknek van szüksége több

62

tapasztalatra, a jártasságok, készségek, képességek kialakulásához, begyakorlásához nekik több

időt kell biztosítani.

3. A betegség, hiányzás miatt lemaradó tanulóval a kiesett anyagot pótoltatni kell.

4. Hogyan kell helyesen tanulni? A tanuláspszichológia eredményeit fel kell használni a tanulási

kudarcoknak kitett tanulók esetében. (90%-át jegyezzük meg annak, amit önállóan kipróbálunk

és végrehajtunk.) Ezért az aktív együttműködést a tanórán biztosítani kell.

5. Gyakoribb ismétlés változatos módokon a korrepetálások keretében.

6. Szorongások, félelmek legyőzése.

7. Szülői értekezleteken, fogadóórán, családlátogatáson a szülőkkel meg kell beszélni az otthoni

segítés módját.

8. A családi háttér hatással van a teljesítményre.

9. Az arra rászoruló tanulóknak egyéni fejlesztési programok is lehetőséget biztosítanak arra, hogy

részképességi lemaradásaikat egyéni ütemben hozhassák be. Ezeket a fejlesztési programokat

minden esetben egyénre szabottan kell megtervezni. A nevelőknek ezért szoros együttműködést

kell megvalósítani a családi házzal, a Nevelési Tanácsadóval, ha szükség van rá,

pszichológussal, illetve fejlesztő pedagógussal.

Minden szempontból igazodunk a szakemberek által elvégzett vizsgálatok

feladatmeghatározásához. Régóta szorosan együttműködünk a logopédusokkal, akik

rendszeresen szűrik, fejlesztik az arra rászoruló tanulókat. A Nevelési Tanácsadó minden

általunk feltárt tanulási vagy magatartási nehézséggel küzdő tanulót megvizsgál és

szakvéleményt ad. A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság is

rendszeresen szakvéleményt ad az általunk küldött tanulókról. Ezek a szakvélemények

meghatározzák személyre szabottan a feladatokat, a fejlesztendő területeket.

A tanulásban tanulási nehézségek magatartási zavarok akadályozott gyermekeknél egyes

életkori sajátosságok kisebb – nagyobb késéssel alakulnak ki különféle tartóssággal, intenzitással

akadályozzák az iskolai tanulást. Tanulóink képességszintje a megközelítőleg azonos életkori

csoportokban sem homogén, ezért szükséges pedagógiai szempontból az iskolai nevelés keretei

között sajátos fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztés formájában.

Elsődleges feladat ennek érdekében a pedagógiai diagnosztizálás, mely a tünetek pontos

feltárását, az okok kutatását, valamint a jelenség elemzését jelenti.

Az óvodában végzett szűrés alapján kerülhetnek a gyerekek a kislétszámú fejlesztő osztályba.

Később ezt elvégzik még az első év folyamán félévkor és év végén. A vizsgálatok azt jelzik, hogy a

63

tanuló hol tart, honnan kell elkezdeni a fejlesztést (ill. mennyit fejlődött).

A fejlesztés a következő területekre irányul a tanórákba beleépítve:

Mozgásfejlesztés (nagy- és finommozgások)

Testsémafejlesztés – téri tájékozódás

Percepciófejlesztés (vizuális, auditív, taktilis, kinesztetikus, érintési, saját mozgás

érzékelése)

Verbális fejlesztés

Játék

Az első pedagógiai szakasz céljai:

Motoros képességek fejlesztése

Tér- és időbeli tájékozódási képesség kialakítása (helyzetek, relációk)

Gondolkodási képességek fejlesztése (összehasonlítás, differenciálás, emlékezet,

figyelem, koncentráció)

Kommunikációs képességek fejlesztése

Szociális kép fejlesztése (viselkedés, kötődések, viszonyulások, önfegyelem)

Önálló tanulási módszerek, önellenőrzés, koncentráció, kudarctűrés, kitartás fejlesztése

A csoportban jellemző a beszédcentrikusság, tolerancia a pedagógiai, nevelési módszerek,

következetes alkalmazása, a differenciált és egyéniesített bánásmód.

Az egyéves intenzív fejlesztés hatására a tanulók többségénél a hiányosságok kompenzálódnak,

tanulási esélyeik javulnak, azoknak a tanulóknak, akiknél az egyéves fejlesztés után mind a május

végi hatásvizsgálatok eredményei, mind a tanulmányi eredményeik gyenge szintet mutatnak,

javasoljuk, hogy még egy évig vegyenek részt a fejlesztésben.

Cél:

A tanulási nehézségek és a magatartási zavarok lehetséges mértékű csökkentése, a

szocializáció, a továbbhaladás elősegítése azoknál a gyerekeknél, akik normál osztálykeretben nem

fejleszthetők eredményesen.

Anyanyelvi nevelés:

Legfontosabb feladata (eleinte) a beszédkedv felkeltése, beszédjavítás, logofóbia leküzdése, a

szókincs gyarapítása, az ismeretek bővítése által a környező valóság iránti érdeklődés felkeltése. A

64

mondókák, versikék, egyszerű mesék megismerése által nemcsak az esztétikai fogékonyság,

ritmusérzék, hanem a megfigyelőképesség, az emlékezet, a képzelet, a gondolkodás is fejlődik.

Témaköreiben a normál osztályokhoz hasonló, a feldolgozás módjában, módszereiben azonban

sokkal aprólékosabb, kidolgozottabb.

Készségtárgyak:

Feladatuk komplex jelegű, legközelebb áll a beszédfejlesztéshez. A ritmika, szabályozza az

izomtónus működését, a légzéskoordinációt, összekapcsolja a zenét a mozgással.

Korrekciós funkciója a nagymozgások, a beszédmozgások ritmusos összerendezése a beszéd és

mozgás, valamint a zenei ritmus fejlesztésével. A gyerekek mozgásfejlődése fontos jelzést ad az

értelmi fejlettségről, az idegpályák érettségéről. Mozgásfejlesztésen a kis- és nagymozgás

fejlesztését egyaránt értjük. Nagy súlyt fektetünk finommotorika növelésére, hiszen ezek alapvetően

megszabják a rajz- és íráskészség alakulását.

Matematika:

Feladata a mennyiségélmény auditív és vizuális úton, a külvilág tárgyaiból kiindulva, konkrét

cselekvés révén alakítjuk ki. Később (a testükön keresztül) jutunk el egy elvontabb szintre, a

számokhoz tartozó korongképekig, majd a számjegyeken keresztül a számfogalmakig játékos

formában.

Kapcsolatrendszerünk:

- Szülőkkel (fogadóórák, nyílt napok, bemutató foglalkozások),

- Gyógypedagógusokkal (dyslexia prevenció, logopédia),

- Nevelési Tanácsadóval.

Megvalósítás színterei:

a kis létszámú első osztály,

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése,

a nívócsoportos oktatás,

a napközi otthon,

a tanulószoba,

az egyéni foglalkozások,

a felzárkóztató foglalkozások,

65

az iskolai könyvtár, valamint a tagiskola más létesítményeinek, eszköz csoportos használata,

a továbbtanulás irányítása, segítése.

7. A szociális hátrányok enyhítése

Hátrányos helyzetű tanulók azok a tanulók, akiket tanulmányi szempontból különböző környezeti

tényezők gátolnak adottságaikhoz mért fejlődésükben.

A károsan ható tényezők eredete:

családi mikrokörnyezet

kortárscsoport

iskolai környezet.

Kiemelt feladatunknak tekintjük a hátrányos helyzetű tanulók kiszűrését, felzárkóztatásuk

formáinak és módszereinek változatos alkalmazását, képességeik kibontakoztatását –

adottságaiknak, érdeklődésüknek megfelelő pozitív hatásrendszer kialakításával a nevelés – oktatás

folyamán.

A hátrányos helyzetű tanulók kiszűrése

A hátrányos helyzet kritériumai alapján az ezen körbe tartozó tanulók számbavétele az

aktuális tanév kezdetén

(Statisztikai adatszolgáltatás időpontja: szeptember 20.)

osztályokban – osztályfőnök feladata

napközis csoportban – napközis nevelő feladata

iskolai szinten – gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata

Tantestület, szaktanárok tájékoztatása a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű

tanulókról

Az iskolavezetés, és az illetékes osztályfőnökök tájékoztatják az októberi munkaértekezleten

a tantestület tagjait a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, valamint veszélyeztetett tanulók

számáról, csoportjairól. Az osztályfőnökök ezt követően az osztályukban tanító szaktanárokat

pontos információkkal látják el egyéni, vagy kiscsoportos megbeszélések során.

Hátrányos helyzetű tanulók tanulmányi eredményessége

A tanulók fejlesztése során legfontosabb az egyéni bánásmód, mert e nélkül ezek a tanulók

66

képtelenek együtt haladni társaikkal, teljesítményük gyengül, tanulási eredményességük

folyamatosan csökken, kezdeti hátrányuk fokozódik. A közösségben perifériára sodródnak,

fogékonnyá válnak az antiszociális viselkedésformák iránt. Biztonságot nyújtó, támogató családi

háttér hiányában helyzetük tovább súlyosbodik. A társadalmi értékrendhez nehezen

alkalmazkodnak, ezért a későbbiekben a társadalmi beilleszkedésük is akadályozott.

A környezeti tényezőkből, szociális helyzetből eredő hátrányok ellensúlyozását célzó oktató

munka kiinduló- pontja, hogy a képességkibontakoztatást minden tanuló számára a saját

személyiségstruktúrájának leginkább megfelelő számára optimális fejlesztés biztosítását jelenti.

A hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásának formái

Tanórai lehetőségek

1. Nem kötelező tanórai foglakozások

1. felzárkóztatás, korrepetálás

2. egyéni fejlesztés

3. logopédiai ellátás

4. tanórai keretben szervezett választható matematika, magyar órák (szülők és

tanulók igénye alapján)

5. napközis és tanulószobai foglalkozások

Tanórán kívüli lehetőségek

1. tanulópárok kialakítása

2. szakkörök

3. szabadidős tevékenységek

4. osztály- kirándulások, szünidei elfoglaltságok, nyári táborok

5. kulturális tevékenységek

- mozilátogatás

- színházi előadások megtekintése

- múzeumlátogatás

6. ünnepségeken, ünnepélyeken való részvétel

7. pályaorientáció, pályaválasztási tanácsadás

8. egyéni megbeszélések a tanulóval probléma esetén (osztályfőnök, egyéb szakember:

védőnő, pszichológus, Gyermekjóléti Szolgálat, Nevelési Tanácsadó)

Kapcsolattartás a családdal

Kapcsolattartás formái:

67

1. családlátogatás

2. szülői értekezletek

3. nyílt napok

4. fogadó óra

5. telefonos kapcsolat

6. írásbeli közlések

7. tanácsadás, segítségnyújtás, konzultáció az érdeklődő érintett szülők számára („Szülők

Klubja”)

Javasolt témák:

személyre szóló tanácsadás (nevelési módszerek, tanulási hatékonyság növelésének

lehetőségei,…)

szülői kötelességek és jogok tisztázása

iskola feladatai, elvárásai

segélyezési lehetőségek

értékközvetítés

Kapcsolattartás egyéb szervekkel

A hátrányos helyzetű tanulók megsegítése, preventív feladatok ellátása, a veszélyeztetettség

kialakulásának megelőzése érdekében az iskolavezetés, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős,

valamint az osztályfőnökök kapcsolatot tartanak a védőnői szolgálattal, a gyermekjóléti és

családsegítő szolgálatokkal, és a fenntartó önkormányzatokkal. Az együttműködés keretében

megvalósuló teendőink:

mentálhigiénés tevékenységek

egészségvédő programok, akciók

családi életre nevelés

segélyezés kezdeményezése

szociális ellátások biztosítása

tájékoztatás a segítő szolgáltatások lehetőségeiről

pszichológiai tanácsadás

A hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásának módszerei

Alapelveink

A hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásának során a pedagógiai tevékenységünkben a

68

következő módszertani alapelveknek igyekezünk megfelelni:

személyiségi jogok tiszteletben tartása

egyéni sajátosságok maximális figyelembe vétele

társadalmi normák, értékek közvetítése

szociális viselkedés alakítása, viselkedési normák közvetítése

személyiség egészének erősítése

sikerélmény biztosítása

érzelmi biztonság megteremtése, szorongás csökkentése

elfogadó attitűd kialakítása, másság elfogadtatása

megismerési vágy felkeltése

sokoldalú tapasztalatszerzés feltételeinek megteremtése

állandó motiváltság, optimális terhelhetőség biztosítása

folyamatos aktivitás, tevékenykedtetés

kreativitás, képzelet fejlesztése

játék, játékosság érvényesítése

Alkalmazott módszerek az oktató munka során

alapkészségek fejlesztése (motorium, figyelem, emlékezet, gondolkodás, kommunikáció,

önellenőrzés…)

pótló foglakozások (esetenként lemaradók részére)

differenciált, fejlesztő feladatsorok összeállítása

felzárkózást elősegítő szorgalmi feladatok, házi feladatok

napközis tanító, tanulószoba vezető által irányított tananyag gyakoroltatás

család együttműködése (szülő által tananyag gyakorlása)

egyéni fejlesztési terveknek megfelelő korrekciós, rehabilitációs, kompenzáló munka

(fejlesztő pedagógusok, gyógypedagógusok)

Hatásvizsgálat

Nevelőmunka eredményességének vizsgálata

társas kapcsolatok változásai – szociometriai vizsgálat

magatartás, szorgalom változásai

iskola – család együttműködésének változásai (gyakoriság, hatékonyság,..)

Tanulmányi eredményesség vizsgálata

órai munka minősítése

69

témazáró dolgozatok érdemjegyei, minőségi értékelése

negyedévi értékelő értekezleten szóbeli értékelés - tantestület részére

negyedévi szöveges értékelések – szülő részére

szintmérő feladatlapok (tantárgyi követelmények elsajátítása) értékelése – készségek és

alkalmazásképes tudás feltérképezésére

félévi, év végi osztályzatok, szöveges értékelések

sajátos nevelési igényű tanulók esetén

diagnosztizáló mérések

folyamatdiagnózis

egyéni haladás értékelése

pszichológiai mérések

képességvizsgálat

hátrányos helyzetű tanulók egyéni haladási útjának dokumentálása évente (osztályfőnök,

gyermek – és ifjúságvédelmi felelős)

70

VI. A SZÜLŐK, A TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK

EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI

1. A tanulókat a tagiskola életéről, a tagiskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról a

tagiskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják:

a tagiskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a

diákönkormányzat vezetőségének ülésén,

a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat

vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül,

az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon.

2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok

folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják.

3. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve

választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel,

a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel.

4. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az

iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják:

a tagiskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői szervezet választmányi ülésén,

vagy az iskolaszék ülésén,

a tagiskola alapítványának pénzügyi helyzetéről, az adók 1 %-nak felhasználásáról

tájékoztatást tart az alapítvány kuratóriumának vezetője az iskolaszéki ülésen.

az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein.

5. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak:

a) Családlátogatás.

Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a

gyermek optimális fejlesztésének érdekében.

b) Szülői értekezlet.

Feladata:

71

a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása,

a szülők tájékoztatása

− az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről,

− az országos és a helyi közoktatáspolitika alakulásáról, változásairól,

− a helyi tanterv követelményeiről,

− az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról,

− saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról,

− a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről,

− az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról,

− a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az

iskola igazgatósága felé.

c) Fogadó óra.

Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy

tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő

helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.)

d) Nyílt tanítási nap.

Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka

mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon

közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről.

e) Írásbeli tájékoztató.

Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő

eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról.

6. A szülői értekezletek, a fogadó órák és a nyílt tanítási napok időpontját a tagiskolai munkaterv

évenként határozza meg.

7. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve

választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik a SIOK igazgatóságával,

nevelőtestületével vagy az iskolaszékkel.

72

A Módszertani Központ nevelési terve

Alapelvek

A SIOK intézményeinek logopédiai/fejlesztői/gyógy testnevelői szakszolgálatára a Siófok Város

Kollégiuma és Módszertani Központ helyi pedagógiai programjában leírt alapelvek érvényesek. A

MK ellátja a SIOK valamennyi intézményét.

A logopédiai szakszolgálat A logopédiai szakszolgálat célja

Meghatározása

A logopédiai ellátás a beszédzavarok kutatásával, megelőzésével, diagnosztikájával, korrekciójával

foglalkozó komplex tudomány. A logopédia az általános gyógypedagógia speciális ága.

Célja

A beszédhibák megelőzésével, továbbá a már kialakult beszédhibák és azok következményeként

fellépett másodlagos elváltozások korrekciójával ép beszédet hoz létre.

Feladata

A KTV. 35 § (4) bekezdése alapján a logopédiai szolgáltatás feladatai:

"A logopédiai szolgáltatás feladata a beszédindítás, beszédhibák javítása, nyelvi kommunikációs

zavarok javítása, dyslexia megelőzése és gyógyítása."

Logopédia feladata szűkebb értelemben a diagnosztizálás és a terápia.

Logopédiai diagnosztika során olyan gyógypedagógiai - logopédiai tevékenységet végzünk, amely

során feltárjuk a kommunikáció, a beszéd és nyelvi állapot, valamint a képességek fejlettségét,

hiányait, elmaradásait, diszfunkcióit, azokat a területeket, amelyeknek a működése szorosan

összefügg a kommunikáció, a beszéd - és nyelvi teljesítménnyel. Ehhez társul még a kiegészítő

szakorvosi, pszichológiai / intelligencia, személyiség / vizsgálatok eredményeinek, valamint a

szociokultúrális környezetről kapott információk értelmezése, integrálása, amely lehetővé teszi a

sérülésspecifikus fejlesztést, valamint a minőségbiztosítást.

A helyes diagnosztizálás határozza meg a jó terápiát. A terápiás munka pedig akkor sikeres, ha

szoros együttműködés alakul ki szülő - gyermek - szakember között. Bármelyik részleges hiánya

nehezíti a jó prognózist.

Ellátás:

Elsősorban a SIOK óvodáiba és általános iskoláiba járó gyermekek ellátása, akiknél veleszületett

vagy szerzett idegrendszeri és működési zavarok, környezeti hatások következtében jelentős

mértékű beszédhiba- zavar áll fenn, amely átmeneti, illetve tartós zavarokat idézhet elő a nyelvi, a

73

kommunikációs és tanulási képességekben, a szociális kapcsolatokban.

Célunk a kommunikációs zavarral küzdő gyermekek teljes körű és magas színvonalú ellátása.

Fontos fejlesztési szempont a logopédiai kompetencia körébe tartozó beszédhibás gyermekek

számára logopédiai csoportok indítása.

A logopédiai szakszolgálat feladatai

Legfontosabb feladatok:

szűrések elvégzése,

a beszédhibás gyermekeinek ellátása,

logopédiai csoportok szervezése,

kapcsolattartás a szülőkkel, a SIOK óvodáival, iskoláival,

a telephelyi iskolák helyi pedagógiai programjának, és óvodák óvodai nevelési programjának

megismerése, figyelembe vétele és beépítése a logopédiai munkába,

óvónők, tanítók, tanárok és szülők számára tanácsadó órák tartása, szülői értekezletek látogatása

igény szerint,

gyermekek kiegészítő vizsgálatainak megszervezése, segítségnyújtás a beiskolázásnál,

a beszédzavar- hiba típusához alkalmazkodó terápia kiválasztása,

másodlagos pszichológiai sérülések megelőzése, illetve korrekciója

kommunikációs hátrányokból eredő tanulási zavarok prevenciója

kommunikációs hátrányokból eredő viselkedési formák korrigálása, a társadalmi beilleszkedés

elősegítése

a logopédiai foglalkozásra járó gyermekek nyilvántartásba vétele a forgalmi naplóban, a tanulók

részére nyújtott ellátásról munkanapló vezetése, a súlyos beszédhibás gyermekek, tanulók

fejlődésének, állapotának figyelemmel kísérése a nyilvántartási lapon,

ha szükséges, logopédiai vélemény írása.

speciális beszédhibák-zavarok ambuláns ellátása,

a sajátos nevelési igényű gyermekek intenzív ellátása

A logopédus feladatai

Legfontosabb feladatok:

diagnosztizálás,

megfelelő kezelési és terápiás terv kialakítása,

terápiák alkalmazása,

74

kiegészítő vizsgálatokra irányítás (szakbizottsági, szakorvosi, pszichológusi, stb.),

segítségnyújtás a beiskolázáshoz és a továbbtanuláshoz.

sajátos nevelési igényű gyermekek esetében együttműködés a fejlesztést végző

szakemberekkel

Szervezeti keretek A logopédiai hálózat szervezeti formája

A logopédiai hálózat a SIOK Siófok Város Kollégiuma és Módszertani Központ szakszolgálataként

működik. A beosztott logopédusok a SIOK valamennyi közoktatási intézményének gyermekeit /

tanulóit ellátják.

Munkájuk koordinálása és ellenőrzése Siófok Város Kollégiuma és Módszertani Központ

igazgatójának feladata.

Általános munkarend

A logopédusok munkarendjét az ellátást igénylők száma, a befogadó intézmények lehetőségei és

pedagógiai célkitűzései határozzák meg, alkalmazkodva az intézmények lehetőségeihez és szem

előtt tartva a Módszertani Központ (továbbiakban MK) igazgatójának utasításait az adott tanévben a

szünetekre, a reggeli munkakezdés időpontjára és a készenléti időre vonatkozóan.

A heti tanítási órák száma 21; ebből 20 óra a terápiák megtartását szolgálja, egy óra a tanácsadás és

vizsgálat ideje, amelyet szükség szerint az adott telephelyeken kell megtartani. Ideális esetben a

logopédus minden telephelyre hetente kétszer jár, de a jelenlegi létszámmal és rászorultak számával

csak a városi súlyosabb eseteket tudjuk kétszer ellátni, minden egyéb esetben heti 1 órát tudunk

biztosítani.

A logopédiai szakszolgálat jelenleg 4 státusszal rendelkezik. A logopédiai körzetek kialakítását a

kezelésre váró gyermekek számától tesszük függővé arányos elosztásra törekedve. Az

önkormányzat által fenntartott intézményekben tartunk foglalkozásokat.

A tanítási órák 45 percesek, az iskolai munkarend szerint, az ettől való eltérés az igazgató

egyetértésével történik. A tanácsadó óra időtartama 60 perc.

Ellátottak köre

A SIOK intézményeiben tanuló 3-18 éves gyermekek és fiatalok – és természetesen szüleik -

alkotják klientúránkat.

75

Cél az ellátott gyermekek korcsoportjának kiterjesztése, szükség szerint az óvodás kor előtti

fejlesztés megkezdése, és az utógondozás megszervezése.

Minimum-maximum létszám

A logopédiai kiscsoport létszáma változó, - 1-6 fő - a beszédhiba-zavar milyenségétől, súlyosságától

függően, a kezelésre szoruló gyermekek számának, a helyiségek méretének és az órakeret

lehetőségeinek függvényében.

Időterv

A beszédhiba milyenségétől és a kezelés intenzitásától függ a terápia időtartama. A kezelés formája

egyéni, csoportos és egyéniesített csoportos szervezésben zajlik. A kezelés tanulásszervezési

formáját és módozatait a feltérképezett zavarokhoz alkalmazkodva, egyénenként alakítjuk ki.

Adminisztrációs feladatok

A forgalmi naplóban minden olyan gyermek szerepel, aki logopédiai szűrésen, tanácsadáson vett

részt. A haladási naplót előírás szerint vezetjük. Nyilvántartási tasakokban gyűjtjük össze a

beszédfogyatékos gyermekek fejlődésének valamennyi dokumentációját (szakértői vélemény,

egyéni fejlesztési terv, szűrések, vizsgálatok, stb.) tanulói fejlődési portfolió formájában.

Szűrések és vizsgálatok éves rendje

A tanév első két hetében szűrjük a nagycsoportos óvodásokat és az általános iskola első

osztályosait. Minden tanév május végén a 1. osztályosok körében olvasás-írás vizsgálatot végzünk.

Szükség szerint a kiscsoportos óvodások és az iskola felsőbb évfolyamaira járó tanulók körében is

végzünk vizsgálatokat.

A tanácsadás órákon lehetőség van a hozzánk forduló szülőknek pedagógiai segítséget nyújtani a

gyermekükkel való foglalkozásban, és a kevésbé súlyos beszédhibás gyermekek ellátására is sor

kerülhet.

Igény szerint a logopédus a készenléti idejében is a szülők rendelkezésére áll, ill. sürgős esetben a

szükséges vizsgálatokat is elvégzi. Szükség esetén megbeszélést tart és közös terápiás tervet dolgoz

ki a telephelyen dolgozó fejlesztőpedagógussal, pszichológussal, gyermekorvossal, védőnővel.

A felvételnél előnyben részesülnek azok a gyermekek, akik halmozott fogyatékossággal élnek,

szakvéleménnyel rendelkeznek, vagy beiskolázás előtt állnak. A kezelés egyéni terápiás terv szerint

76

folyik, melynek kialakítása a logopédus feladata.

Kapcsolattartás az oktatási intézményekkel

Kapcsolattartás módja az anyaintézménnyel

A logopédusok szakmailag önállóak, a többi szervezeti kérdésben ugyanolyan viszonyban vannak

az anyaintézménnyel, mint a kollégiumi kollégák. A kapcsolattartást és az információáramlást a

logopédiai munkacsoport vezetője segíti.

Az aktuális információkat a szakszolgálat értekezletein, valamint körözvény a faliújságon, e-mail

segítségével tudatja a beosztott logopédusokkal. Szükség esetén rendkívüli munkaközösségi

értekezletet tart.

A tanítás nélküli munkanapokról az oktatási miniszter rendelete tájékoztat, ill. ezekkel a napokkal a

MK igazgatója rendelkezik, a SIOK vezetőségével egyeztetve. (Ebben az idősávban tervezhetők pl.

a műhelymunkák.)

A logopédusok által ellátott intézményekkel történő kapcsolattartás

Minden logopédus a befogadó intézmény vezetőjével, illetve helyettesével tart kapcsolatot a

gyermekek, tanulók fejlődésének elősegítése céljából. Kapcsolatot tart továbbá a gyermek

csoportvezetőjével/osztályfőnökével. Év elején, a szűrés befejezése után egyezteti a telephelyi

óvodákkal és iskolákkal a foglalkozások időpontját. A foglalkozások időpontjának kijelölésekor

elsődleges, a gyermek mindenekfelett álló érdeke, hátrányos megkülönböztetés nem érheti

logopédiai kezelése és annak időpontjai miatt.

A logopédus beszámol a gyermekek haladásáról, jó munkakapcsolatot alakít ki a vezetőkkel,

tanárokkal, tanítókkal és az óvónőkkel. Egyeztetés szerint részt vesz szülői értekezleteken,

fogadóórákon, nevelőtestületi értekezleteken, bemutató órát tart.

A logopédus logopédiai foglalkozásokon házi feladatot adhat a gyermekeknek. Az oktatási törvény

48. § (14.) meghatározza az írásbeli házi feladatok maximumát. Ezért az aránytalan terhelés

elkerülése érdekében szükséges az osztályfőnökökkel való egyeztetés, szem előtt tartva a gyermek

speciális nevelési szükségleteit.

A logopédiai munkacsoport vezetője segíti a befogadó intézmény és a beosztott logopédus között a

jó kapcsolat kialakítását, probléma esetén szakmai segítséget nyújt.

Szülőkkel való kapcsolattartás

A logopédiai szakszolgálat tevékenysége során együttműködik a szülővel, segítséget nyújt, a

77

gyermek otthoni neveléséhez. Az együttműködés formáit és tartalmát, a segítségnyújtás módozatait

minden egyes gyermeknél egyénre szabottan kell kialakítani.

Az oktatási intézményekben történik a foglalkozás, így a szülőkkel való kapcsolattartás csak a

tanácsadó óra keretében lehetséges.

A szülőket minden esetben, írásban értesítjük a logopédiai szűrés időpontjáról és a kezelés

megkezdéséről. A tanácsadás és a foglalkozások időpontjáról tájékoztatjuk az intézményeket. A

logopédiai helyiségek ajtaján és a szülői faliújságokon elhelyezett kezelési időpontok minden

érdeklődő szülő számára tájékoztatást adnak, de szükség szerint a logopédus személyes találkozót

kezdeményez a szülővel. A tanév megkezdésekor szülői értekezletet tart a logopédus telephelyein.

Tanév végén írásos értékelésben tájékoztatjuk a szülőket az elért eredményekről.

Személyi feltételek, képzettség

Jelenleg 4 álláshelyünk van. Ezzel a létszámmal elértük, hogy a SIOK minden intézményébe jár

logopédus. Intenzív terápiára csak nagyon kevés esetben van mód. Minden kolléga

oligofrénpedagógia és logopédus végzettséggel rendelkezik. A létszám szűkössége csak a legjobban

rászorulók ellátását teszi lehetővé.

Tárgyi feltételek

Törekszünk arra, hogy a logopédiai helyiségek mind méret, mind felszereltség tekintetében

megfeleljenek az előírásoknak

Elérni kívánt állapot:

csendes, világos, melegvizes kézmosási lehetőséggel rendelkező megfelelő nagyságú

kezelőhelyiség, melyet kizárólag logopédiai céllal működtetnek,

variálható szekrényfal, vetítőfelület,

óvodai, ill. tanulói szék és asztal 6 gyermek elhelyezéséhez,

zárható szekrény,

játék-és könyvespolc,

fogas,

szőnyeg (legalább a helyiség ötven százalékának lefedésére alkalmas méretben),

heverő, tükör,

applikációs lemeztábla,

fali betűtartó,

magnetofon, mikrofon, üres kazetták, műsoros kazetták,

nagyothallók oktató berendezése (3 darab),

78

írásvetítő, állvánnyal,

diavetítő, tekercsekkel,

tesztek, vizsgálati anyagok,

számítógépes fejlesztő programok,

fénymásoló minden telephelyen,

elavult számítógépek cseréje,

logopédiai applikációs készlet,

logopédiai társasjátékok, dominók,

eszközsorozat diszlexia, diszgráfia, diszkalkúlia javításához,

játékfigurák hangfejlesztéshez,

rögzítési játéklapok,

automatizálási lottójáték,

képes nyomda,

bábparaván, bábok,

labda, dob, síp, furulya, triangulum, xilofon,

logopédiai szondák,

tárgydobozok,

fogyóeszközök.

79

Kezelésre szoruló gyermekek körének általános jellemzői

A beszédakadályozottság:

A kommunikációs problémák átfogó megnevezése a beszédben való akadályozottság. Az

akadályozottság bármely életkorban felléphet. Kialakulhat öröklött, szerzett, organikus,

funkcionális okok következtében, különféle tüneti szerveződésben és kiterjedtségben. Az okok

szerinti osztályozásnak a logopédiai fejlesztés prognózisa és a beavatkozás tartalma szempontjából

van jelentősége.

A beszédakadályozottság osztályozása a tünetek megnyilvánulása szerint

A tünetek szerint lehetnek:

a hangadás rendellenességei: rekedtség, diszfónia,

a beszéd-és nyelvi fejlődés zavarai: megkésett beszédfejlődés, fejlődési diszfázia,

az artikuláció zavarai: pöszeség, rinofónia,

a beszédfolyamatosság zavarai: dadogás, hadarás,

az olvasás-és írásteljesítmény zavarai: diszlexia, diszgráfia, diszortográfia,

a kialakult beszéd zavarai: elektív mutizmus, afázia,

a számolási képesség zavara: diszkalkúlia,

agrammatizmus, mint a beszédprodukció zavara,

a beszédészlelés és a beszédmegértés zavarai.

A beszédben való akadályozottság súlyosság szerinti osztályozása

Logopédiai szempontból sajátos nevelési igényű gyermek

Az a gyermek, akinél veleszületett vagy szerzett idegrendszeri működési zavarok és környezeti

hatások következtében jelentős mértékű a beszédbeli akadályozottság, logopédiai szempontból

sajátos nevelési igényű gyermek. Ennek következtében átmeneti, ill. tartós zavarok léphetnek fel a

nyelvi, kommunikációs és tanulási képességekben. Ezek hatására másodlagos pszichés és szociális

eltérések alakulhatnak ki. Mindez azt jelenti, hogy az érintett személyek speciális szükségletei,

ellátási igényei sokfélék lehetnek.

80

A halmozott beszédfogyatékosság

A beszédzavarok egy-egy tanulónál halmozottan is előfordulhatnak. A leggyakrabban a megkésett,

illetve akadályozott beszédfejlődés, a komplex nyelvi fejlődési zavar jelenik meg a tünetek

sokféleségével tarkítva.

Nem ritka a megkésett/akadályozott beszédfejlődés hadarás-dadogás együttese. Az iskolai

szakaszban ennek olvasás-írás zavar kihatása is megmutatkozik. A tünetek megjelenhetnek

párhuzamosan, de előfordul a tünetváltás jól ismert jelensége is, amikor például a kiejtés javítását,

javulását követően dadogás, hadarás léphet fel.

Ilyen esetekben a fejlesztési elvekre épülő terápiák tudatos alkalmazása a rehabilitáció döntő

tényezője.

A tanulásban akadályozott és értelmileg akadályozott gyermekek beszédzavarai

A testi-, érzékszervi, a tanulásban és értelmileg akadályozott beszédhibás tanulók az előző

csoporttól eltérően nem tekinthetők halmozott fogyatékkal rendelkezőknek. Különleges

beszédgondozásuk, fejlesztésük eltér a nem fogyatékos tanulók fejlesztésétől, mivel a beszédhiba ez

esetben a domináns sérülés következménye. Így javítása is annak jellegéhez, módszereihez igazodik

és az egyes fogyatékosságoknál alkalmazott pedagógiai, egészségügyi rehabilitációs feladatok

között szerepel.

A sajátos nevelési igényű tanulók csoportjába tartozó olvasás, írászavarok esetén azonban -bár ez

főként többségi iskolai kompetencia- a különleges gondozásban a logopédiai szakszolgálat is

közreműködik.

Beszédzavar

A beszédzavar elsősorban a beszédszervi központ fejlődési és működési akadályozottsága folytán

jön létre, egyidejűleg érintve a kommunikációs teljesítmények több területét, a hangzó-kifejező

beszédet és a nyelvi működést is, tehát a fonológiai, morfológiai, szintaktikai és szemantikai

működést is.

Beszédhiba

A beszédhiba a beszédbeli akadályozottság legenyhébb formája. A beszédhangok képzésének

rendellenességei tartoznak ide.

81

a) Részképességzavar tüneteit mutató tanulók

A részképesség-zavarok körébe az iskolai teljesítményeknek - elsősorban az alapvető eszköztudás

(írás, olvasás, számolás) - elsajátításának és képességének deficitjeit, valamint az általuk kiváltott,

következményes magatartási és/vagy tanulási zavarok komplex tünetegyüttesét sorolják.

A részképesség-zavarok tüneteit mutató tanulók általános jellemzője a számukra nehéz iskolai

feladatok iránti feltűnő közömbösség, érdektelenség, amely a nehézségek következtében

fokozatosan elmélyül, és a tanulással (a kieső részképességgel) kapcsolatos tevékenységek (olvasás,

írás, számolás) elutasításában fejeződhet ki.

A tanuló önmaga is kompenzálni kezdi a sikertelenséget: jó esetben más, a számára könnyebb

tantárgyi tevékenységgel, kedvezőtlen esetben extrém magatartásformákkal, beilleszkedési zavarral.

A tanulási nehézség másodlagosan okozhat magatartási problémákat, illetve magatartási extrémitás

eredményezhet tanulási zavart, a tünetek tehát egymásba átmehetnek, illetve halmozódhatnak.

A részképességzavar az olvasás, írás, számolás elsajátításában különböző súlyosságú akadályt

jelent, az enyhe zavartól egészen a funkcióképtelenségig.

b) Részképességzavar halmozott tüneteit mutató tanulók

Több részképességzavar együttes előfordulása halmozott fejlődési zavart okoz. Ez a beszéd/nyelv, a

mozgás, a kognitív képességek eltérő és egyenetlen fejlődését foglalja magába és általában akadálya

az anyanyelv tanulásának, az olvasás, írás, számolás elsajátításának.

Az ilyen típusú, speciális fejlesztésre szoruló tanulók logopédiai-pedagógiai ellátásának lényege,

hogy a percepció minden részterületét fejleszteni kell: a vizuális, az akusztikus, a taktilis és

mozgásos észlelés folyamatait, a motoros képességeket és kiemelten a beszéd- és nyelvi készséget.

Nyelvi és kommunikációs nehézséggel élők csoportjába tartozó gyermek

A nyelvi és kommunikációs nehézséggel élők csoportjába tartozó gyermekek jellemzői nem

határozhatók meg egységesen. Az enyhe részfunkció-gyengeségtől a komplex személyiség-, ill.,

általános tanulási zavarig terjedhetnek.

A diszlexia, diszgráfia mint részképességzavarok tünetegyüttese ide sorolható, de sok esetben érinti

a beszédakadályozottságot is, ami az anyanyelvi készség zavaraként jelenhet meg.

82

Óvodás-és iskoláskorú beszédhibás gyermekek gyakori beszéd-rendellenességeinek tünetei (Torda Ágnes nyomán)

A gyermek beszéde hároméves korában vagy később is fejletlenebb, mint az azonos életkorú

társaké.

A gyermek nehezen tanul új szavakat.

A gyermek keveset beszél, de gesztusokkal, mimikával, testbeszéddel jól kifejezi magát.

A nem beszélő vagy alacsony beszédfejlettségű gyermek játéka korának megfelelő szintű.

A gyermek viselkedése adott helyzetben alkalmazkodó, alapvetően kiegyensúlyozott.

A gyermek beszéde szokatlan, saját képzésű szavakat használ, szókincse szegényes.

A gyermek egyszerű mondatokban fejezi ki magát, ebben is előfordulnak nyelvtani hibák pl.

az igeragozás, igeidő, igemód helytelen használata.

A gyermek artikulációja hibás.

A gyermek a tanult új szavakat nem használja a beszédben.

A gyermek által használt szakavakban, kifejezésekben gyakran előfordul, hogy a szavakhoz

hangokat, toldalékokat hozzáragaszt, vagy elhagyja azokat.

A gyermek időnként kedvetlen vagy türelmetlen, mert mások nem értik, hogy mit szeretne

kifejezni, közölni, kérni.

A gyermek játéka, helyzet felismerése és –megértése, valamint gyakorlati tevékenysége

alapján értelmesnek tűnik.

A gyermek mozgása ügyetlen, különösen az eszközhasználatban (pl. nem szeret, és nem tud

rajzolni).

gyermek domináns kézhasználata az óvodáskor végére is kialakulatlan.

A gyermek ritmuskészsége rossz.

A gyermek térben, síkban, saját testén rosszul tájékozódik.

A gyermek hangja fátyolos, rekedt.

A gyermek hangereje változó, váratlanul elcsuklik, vagy felerősödik.

A gyermek időnként erőlködve beszél.

A gyermek hangja furcsa.

A rekedtség több mint három hónapja fennáll.

A beszédhangokat torzítva ejti, egymással felcseréli, vagy kihagyja.

A gyermek beszédszervi mozgása renyhe, a fogak záródása rendellenes.

A hangképzés és az artikuláció eltérései miatt a gyermek beszéde nem jól érthető.

A gyermek beszéde nem tisztán csengő, hangképzése dünnyögő.

A gyermek a folyamatos beszédben időnként megakad.

A beszédmegakadással egyidejűleg az egész teste görcsössé válik.

83

A gyermek a kiejteni kívánt szó első hangját vagy szótagját többször, akadozva ismétli.

A gyermek a kiejtést megelőzően akad el, majd sikerül folytatnia a beszédet.

A gyermek tudja, hogy nem képes folyamatosan beszélni, ezért idegenek jelenlétében nem

szívesen szólal meg.

A beszédmegakadások egyre gyakoribbak, a probléma több mint három hónapja fennáll.

A gyermek beszédlégzése kapkodó, a levegőkészlettel rosszul gazdálkodik.

A gyermek általában keveset és nem szívesen beszél.

gyermek beszédtempója feltűnően gyors.

A felgyorsult beszéd miatt az artikuláció pontatlan.

A gyermek a szavakat, szótagokat elnyeli vagy feleslegesen ismétli.

A gyermek beszédproblémája több mint három hónapja fennáll.

A gyermek ingerszegény környezetben él.

A szülői nevelés elhanyagoló, keveset beszélnek a gyermekkel.

A szülőknek nincs idejük a gyermekükkel foglalkozni.

A szülők is feltűnően zárkózott, kevés beszédű emberek.

A gyermek félénk, nem kezdeményező a kortárs csoportokban.

A gyermek két- vagy többnyelvű környezetben él.

A gyermek gyakran vagy tartósan nélkülözi a szülői gondoskodást.

A gyermek korábban intézetben nevelkedett.

A gyermek játéka alacsony szintű, sivár.

A gyermek nemcsak a beszéd fejlettségében mutat elmaradást, hanem más pszichikus

funkciókban is.

A gyermek beszéde kisbabás, selypítő, nyafogó. Nem zavarja, hogy csak a szülők értik.

A gyermek feltűnően lassan olvas.

A szavak, szövegek olvasásában hibákat követ el: betűket, szótagokat vagy szavakat

felcserél, kihagy-lehagy, betold, vagy hozzátold.

Összefüggő szövegek olvasásában kimaradnak mondatok, sorok.

Olvasásban, írásban előforduló hibái állandóan változnak.

Az újratanított betűk alkalmazásában ismételten bizonytalan.

Az olvasott szöveg értésében kombinációk, következtetések segítik.

Az olvasott szöveg megértése mozaikos.

Az olvasott szöveget egyáltalán nem érti.

Írásban előforduló hibái: betűk kihagyása, felcserélése, betoldása.

Írómozgása, test- és kéztartása nem megfelelő.

Írásképe kusza, rendetlen.

84

Írása gyakorlatilag olvashatatlan.

Betűformái és betűkapcsolásai szabálytalanok.

Írásban nem követi és nem tartja a vonalhatásokat.

Írástempója túl lassú.

Írásában hasonló hibák fordulnak elő, mint az olvasásban.

Írásában nem alkalmazza a tanult és ismert nyelvtani szabályokat.

Pedagógiai rehabilitációs tevékenységi formák

A logopédus a hang, a beszéd és a nyelvi teljesítményének fogyatékosságával, zavarával, hibájával

és hátrányával küzdő gyermekek és felnőttek pedagógiai megalapozottságú gyógyító-nevelését

végző szakember. Logopédiai feladat a különféle fogyatékossággal együtt járó beszéd-

rendellenességek javítása is. A logopédus munkájában komplex ellátásra törekszik. A beszéd és

nyelvi teljesítmények együttesére irányuló figyelem kitágította a logopédia tevékenységi körét.

Logopédus végzi a beszéd javítását, a nyelvi rendszerek kialakítását, a részképességek, mozgási és

orientációs képességek fejlesztését. A súlyos esetek ellátásában szükséges, hogy a logopédus magas

szintű és összetett tudással rendelkezzen, a kevésbé súlyos (enyhe) problémák, és a részképesség-

zavarok ellátásában a logopédus támaszkodhat a fejlesztő-, a nyelv és beszédfejlesztő

kompetenciákkal rendelkező pedagógusokra. Fontos azonban minden, a fejlesztésben részt vevő

pedagógusnak tisztában lenni azzal, hogy melyik szakembernek hol húzódnak a kompetencia

határai és fontos, hogy ezeket be is tartsák. A kerület majdnem minden oktatási intézményében

dolgozik „saját” fejlesztőpedagógus, aminek nagy előnye, hogy a logopédus és a

fejlesztőpedagógus közös fejlesztési terv alapján végezheti a gyermekek fejlesztését.

A kommunikációs problémákkal küzdő gyermekek különleges (logopédiai) gondozásának döntő

szakasza a korai fejlesztés, az óvodás évek alatti megsegítés, de a fejlesztés áthúzódhat iskolás korra

is.

A gyermekek óvodai, iskolai fejlesztésében elsődleges cél az integráció, a különleges gondozási

igény feltételeivel rendelkező óvodában és többségi általános iskolában. Nagyon súlyos esetekben

szükség lehet a gyermek speciális óvodai, iskolai elhelyezésére.

A terápia eredményességétől függően törekedni kell arra, hogy a gyermek minél előbb

visszakerüljön kortársi közösségébe az intenzív rehabilitáció után és különleges gondozása a

logopédiai szakszolgálat keretében folytatódjon.

85

A fejlesztés elvei beszéd és nyelvi fejlődésben akadályozott tanulók estén

A fejlesztésében törekedni kell a pszichológiai és fiziológiai tényezők összhangjára, a személyiség

és a beszédműködés kölcsönhatására, funkcionális összefüggés – rendszerére.

A fejlesztésnek tudatosnak és tervszerűnek kell lennie. A terápiás terv meghatározása után a

megfelelő módszerválasztáson túl komplex fejlesztést kell folytatni.

Minden esetben figyelembe kell venni a tanuló oktatásában, logopédiai ellátásában az életkor, a

pszichikai sajátosságok, a beállítódás, az értelmi képesség, a beszédhiba típusának és súlyosságának

együttesét.

Megalapozó a fejlesztésben a sokoldalú percepciós bázis kialakítása (kinesztéziás, hallási, látási, és

beszédmozgási benyomások erősítése).

A fejlesztés fontos elve a transzferhatások tudatos kihasználása - intermodális integráció kialakítása,

fejlesztése. A tanulók különleges gondozási igénye szükségessé teszi, hogy egyéni és csoportos

foglalkozásokat tudjon számára a logopédus biztosítani. Mindig meg kell találni az egyénre szabott

rehabilitációs programok végrehajtásának módját is.

A súlyos problémával küzdő tanulók fejlesztése legyen intenzív és folyamatos.

A fejlesztés nem nélkülözheti a szülő támogató együttműködését.

A fejlesztésnek motiválnia kell a tanulót beszédhibája leküzdésére, fel kell készítenie arra, hogy az

esetleges maradványtünetekkel később is együtt tudjon élni.

A beszéd technikai és tartalmi fejlesztése logopédiai terápia keretébenA megkésett/ akadályozott beszédfejlődés terápiája

Cél: a nyelvi közlés többszintű összetevőjének (szókincs, helyes ejtés, nyelvtani rendszer, szóbeli és

írásbeli szövegalkotás) sokoldalú, intenzív, differenciált fejlesztése, amely specifikusan

egyéniesített jellegű.

Feladat: közvetlen és közvetett ráhatásokkal azon képességek és készségek fejlesztése, amelyek

segítségével differenciáltan tudja befogadni, feldolgozni, és használni a beszédet, és a nyelvet,

szintaktikai, szemantikai, fonológiai és morfológiai szempontból.

86

A fejlesztés területei:

a beszéd és a nyelv

a mozgás

a gondolkodás

a figyelem és az emlékezet

A részképesség-zavar tüneteit mutató tanulók különleges gondozási igényeinek kielégítése

gyógypedagógus közreműködését igényli.

A súlyos problémával küzdő tanulók egyéni terápiás terv alapján kapnak segítséget.

A kialakulatlan részképesség jellegének megfelelően az iskolai oktatásban érvényesíteni szükséges

a méltányos számonkérési, értékelési, esetleg az intenzív terápia idejére szóló átmeneti numerikus

értékelés (osztályozás) alóli felmentési lehetőségeket.

Diszfázia

Cél: a beszéd és nyelvi szint életkornak megfelelő beszédfejlettségi mutatóinak elérése.

Feladat: a beszédmegértés és a beszédképzés összetevőinek helyreállítása, ami a fejlesztési területek

illetékes szakembereivel való kapcsolatban valósulhat meg.

Dysarthria

Cél: a súlyos – általában központi idegrendszeri sérülés következtében kialakult – kiejtési és

beszédérthetőségi probléma javítása, az értelmi és mozgásos fejlesztéssel összekapcsolva.

Centrális diszlália

Cél: az általában organikus hátterű hibák javítása.

Feladat: olyan intenzív logopédiai terápia biztosítása már az óvodás korban, amellyel elérhető, hogy

a súlyos beszédzavar ne járjon együtt organikus eredetű olvasás- és írászavarokkal.

Dadogás

Cél: logopédiai- pedagógiai módszerekkel, a folyamatos kommunikáció megteremtése, az egyéni

sajátosságoknak megfelelő beszédtempó és ritmus, valamint a helyes hangsúlyozás, hanglejtés

kialakítása, a másodlagos tünetek megelőzése, megszüntetése.

87

Feladat: komplex – logopédiai, orvosi, pszichológiai – terápia kidolgozása egyénre szabott terv

alapján.

Hadarás

Cél: a megfelelő beszédtempó kialakítása.

Diszfónia

Cél: a megfelelő hangminőség kialakítása.

Feladat: a hangminőség és az anatómiai- élettani viszonyok további romlásának megakadályozása,

komplex (logopédiai, orvosi, pszichológiai) diagnózis utáni terápiával.

Orrhangzós beszéd

Cél: a megfelelő hangminőség és artikuláció kialakítása.

Feladat: a hangminőség és az anatómiai- élettani viszonyok további romlásának megakadályozása,

fejlesztése, a komplex (logopédiai, orvosi) diagnózist figyelembe vevő logopédiai terápiával.

Részképességzavar tüneteit mutató tanulók fejlesztése

Diszlexia-diszgráfia prevenció és reedukáció

Cél: óvodás korban a diszlexia veszélyeztetettség megszüntetése, iskolás korban, az intellektusnak,

és a mindenkori osztályfoknak megfelelő értő olvasás-írás készség kialakítása, a gyermek

kifejezőkészségének fejlesztése, az olvasás, írás eszközzé válásának segítése, valamint a tanulók

megismertetése a kompenzatórikus lehetőségekkel.

Feladat: a pontos diagnózis, fejlesztési szempontok, módszerek kijelölése,

mozgásfejlesztés,

a testséma biztonságának kialakítása,

a téri és időreláció kialakítása, praktikus és verbális szinten,

a vizuomotoros koordináció gyakorlása,

a látás, hallás, mozgás koordinált működtetése,

az olvasás és írás tanítása diszlexiaprevenciós módszerrel,

az olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése.

Az olvasásgyengeségből (nem valódi diszlexia) adódó hibák kijavításához nem szükséges

88

gyógypedagógiai közreműködés, a megfelelő tudással rendelkező fejlesztő pedagógusok

tünetcentrikus kezelése megfelelő eredményt hozhat.

Diszkalkúlia prevenció és reedukáció

Cél: a matematikai érdeklődés kialakítása, a számlálás képességének fejlesztése és a

mennyiségállandóság kialakítása.

Feladat:

az érzékelés, észlelés fejlesztése,

figyelem, emlékezet és a gondolkodás fejlesztése,

a saját testen, térben, síkban való tájékozódás fejlesztése, téri relációk kialakítása,

az időbeli tájékozódás fejlesztése,

soralkotásos feladatok, a szerialitás fejlesztése,

segítő kompenzáló eszközök használatának megtanítása,

matematikai szókincs kialakítása,

geometriai, mértani ábrák felismerése, egyeztetése, kirakása, megnevezése,

számjegyek felismerése, megnevezése, írása,

mennyiségfogalom kialakítása, műveletvégzés,

műveleti és relációs jelek felismerése, megnevezése, kirakása, írása,

számlálás automatizálása, globális mennyiség felismerése,

szöveges feladatok előkészítése, sorszámok használata, számszomszéd.

Egyéb logopédiai és gyógypedagógiai terápiák

Mozgás- és kommunikáció fejlesztése

Cél: Az egész test átmozgatásával a nagy-és finommotorika fejlesztése, a koordinációs zavarok,

mozgásos ügyetlenség kiküszöbölése, a testi-lelki harmónia, a jó pszichomotoros állapot

megteremtése a kommunikáció elősegítése érdekében.

Feladat:

a testtudat kialakítása, illetve megerősítése,

egyes érzékelési területek összehangolása,

vesztibuláris rendszer működésének korrigálása,

térészlelés fejlesztése,

alapmozgások koordinálása,

két testfél mozgásának összerendezése,

89

mozgás, mint kommunikáció mély átélése folytán a beszédre való késztetés.

Logopédiai ritmika foglalkozások

Cél: a mozgás, a beszéd és a gondolkodás ritmusának összehangolása.

Feladat:

izomtónus-szabályozás fejlesztése,

helyes beszédlégzés kialakítása,

beszéd nonverbális elemeinek a kialakítása,

mozgás ritmusának összehangolása a beszéd verbális és nonverbális elemeivel,

költői és zenei hatások segítségével a másodlagos személyiségsérülések csökkentése,

leküzdése.

Anyanyelvi fejlesztés

Cél: a nyelvi elmaradás korrekciója: beszédészlelés, beszédmegértés és kifejezőkészség fejlesztése,

a környezet megismerése: analizáló, szintetizáló, lényegkiemelő képességek fejlesztése, nyelvtani

szabályok kialakítása, tudatosítása.

A kialakult beszédhiba javítása, az aktív, passzív szókincs bővítése és a grammatikailag helyes

kifejező, összefüggő beszéd tanítása.

Feladat:

a gyermek közlési vágyának elősegítése,

megismerési vágy felkeltése,

esztétikai élmények nyújtása,

összefüggések észrevetetése, asszociációs képességek fejlesztése,

kreativitás, absztraháló képességek fejlesztése,

percepciós bázis fejlesztése,

megkésett beszédfejlődés terápiája,

pöszeség, orrhangzós beszéd, dadogás, hadarás, diszfónia, centrális diszlália terápiája,

diszlexia, diszgraphia, diszkalkúlia prevenció és reedukáció.

A beszédfejlesztés a különleges gondozási igények figyelembe vételével történjen. A

terápia a beszédhibák szerint differenciált személyiség centrikussága mellett legyen

racionálisan eredménycentrikus is. Súlyos beszédfogyatékos tanulók kezelése legyen

intenzív és folyamatos. A terápia segítse elő a NAT követelményeinek teljesítését

minden műveltségi területen. A fejlesztés nem nélkülözheti a szülői segítséget sem.

90

Vizuomotoros készség fejlesztése

Cél: az olvasás-írás-számolás, az ún. alap kultúrtechnikák” elsajátítását megalapozó vizuális

készség fejlesztése, a kulcskompetenciák megalapozása érdekében.

Feladat:

testséma és egyensúlyérzékelés fejlesztése,

iránydifferenciálás,

téri tájékozódás fejlesztése,

a vizuális észlelés fejlesztése,

szem-kéz koordináció fejlesztése,

alakállandóság fejlesztése,

vizuális diszkrimináció és differenciálás fejlesztése,

finommotorika és a taktilis érzékelés fejlesztése / grafomotoros fejlesztés.

A fent leírt fejlesztési területeknek megfelelő terápia kiválasztása és alkalmazása az adott

telephelyen működő logopédus képzettségének, tudásának megfelelően más és más lehet.

A kerület logopédusai többek között alkalmazzák a Sindelar-Zsoldos részképesség fejlesztő eljárást,

az alapozó terápiát, a Gósy-féle beszédészlelést és beszédmegértést fejlesztő eljárást stb.

A beszédjavító munka igényesebb ellátása érdekében a logopédusok ismereteiket, mesterségbeli

kompetenciáik körét szervezett oktatás keretében, és autodidakta módon egyaránt bővítik.

Logopédiai minősítés

A logopédiai statisztikához a tanulók / gyermekek minősítése a következőképen alakul:

A logopédiai ellátásban részesülő gyermekek minősítése félévenként történik. A tanév végén írásos

értékelésben tájékoztatjuk a szülőket, pedagógusokat.

A minősítés a beszédzavar típusa szerint változó. A minősítési kategóriák az 5/MK/logopédia

melléklet szerintiek.

Az utazó gyógypedagógiai szolgáltatás Az integrációs törekvésekről

A hazai integrációs törekvések hátterében az Európai Unió integrációs törekvéseinek felerősödése

húzódik meg, melynek okai mélyebb, gazdasági folyamatok elemzésével deríthetők fel. Minden

társadalom és minden gazdaság célja a társadalomban élők minél boldogabb, hasznosabb életének

kialakítása, fenntartása. Ennek feltétele, hogy a munkaképes lakosság tagjai munkához, ezáltal

91

megélhetéshez jussanak, aminek következményeként csökken a segélyekből élők aránya.

Az együttnevelésnek, a sajátos nevelési igényű tanulók integrációjának a többségi intézményben

történő gyakorlati megvalósítására Magyarországon a közoktatási törvény először 1993-ban adott

lehetőséget.

A SIOK minden intézménye befogadó intézmény, ezt a tényt alapító okiratunkban rögzítették a

sajátos nevelési igényű gyermekek és tanulók inkluzív nevelésének biztosításával. Az integrált

oktatás megjelenése lehetőséget teremtett a MK számára az együttnevelési szemlélet, és

tapasztalatok, valamint a korszerű gyógypedagógiai ismeretek terjesztésére.

A feladatok megvalósítása érdekében intézményünk a 2008-2009-es tanévben feltérképezi a

többségi oktatási intézményekbe járó sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók számát és az

esélyegyenlőség biztosítása érdekében utazó gyógypedagógiai ellátást biztosít a szolgáltatást

igénylő intézményekben. Szükségesnek érezzük azonban ennek a gyógypedagógiai hálózatnak a

szélesítését annak érdekében, hogy minden integráltan nevelődő sajátos nevelési igényű tanuló

megkaphassa a sérülésének megfelelő speciális bánásmódot, a törvényben, ill. a szakértői bizottság

véleményében található habilitációs-rehabilitációs fejlesztés biztosításával, ill. az őket tanító

pedagógusok támogató segítő felkészítésével.

Az utazó gyógypedagógus kompetenciája

A sajátos nevelési igényű gyermekekre irányuló rehabilitációs feladatok megvalósítása érdekében

különböző szakemberek működnek együtt, amely csak akkor lehet zavartalan, ha munkájukat a

szakmai kompetenciahatárok tisztelete mellett végzik. Alapvető szükséglet a tervszerű, közös

program, a team munka, a kölcsönös tájékozódás, tájékoztatás.

A gyógypedagógiai intézménybe járó tanulókhoz hasonlóan az integráltan nevelt gyermekek

számára is lehetőséget biztosít a törvény a tanórákon túli egészségügyi és pedagógiai célú

habilitációs-rehabilitációs foglalkozásokra. Időkerete a heti tanítási óra meghatározott százaléka – a

foglalkozások tömbösíthetők. /A heti időkeret fogyatékossági csoportonként változó a habilitációs -

rehabilitációs foglakozások egyéni vagy csoportos formában is tarthatók./1

A sajátos nevelési igényű tanulók speciális igényeinek kielégítése a fejlesztés, főként a kompetencia

fejlesztés középpontba állításával valósítható meg. A tanulók képességei és kompetenciái különböző

fejlettségűek lehetnek. Ha egy készség, képesség kompetencia fejlődését szeretnénk elérni, akkor

olyan tevékenységeket kell végeztetni a tanulóval, ami erre a képességre, kompetenciára célzottan

fejlesztő hatású lehet. A tevékenység módjainak, eszközeinek kiválasztásában kezdetben a

gyógypedagógus nagyon sokat segíthet. Közös munkával biztosítani tudják a sajátos nevelési

1 Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 52§ (6)

92

igényű gyermekek számára az egyéni tanulási stratégiákat.2

A gyógypedagógus feladatai az együttnevelés során 3 segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését;

javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet

kialakítására (a tanuló elhelyezése az osztályteremben, szükséges megvilágítás, hely- és

helyzetváltoztatást segítő bútorok, eszközök alkalmazása stb.);

segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök

kiválasztásában, tájékoztat a beszerzési lehetőségekről;

javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására;

figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében,

javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra;

együttműködik a többségi pedagógusokkal, figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó

pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait;

terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon - egyéni

fejlesztési terv alapján a rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben -, ennek során

támaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra.

A szakirányú végzettséggel rendelkező gyógypedagógiai tanár/terapeuta kompetenciája:

a fejlesztő programok, programcsomagok összeállítása,

a habilitációs, rehabilitációs egyéni és kiscsoportos fejlesztés, (egyéni fejlesztési terv

alapján)

közreműködés az integrált nevelés, oktatás keretein belül a tanítási órákba beépülő

habilitációs, rehabilitációs fejlesztő tevékenység tervezésében, ezt követően a

konzultációban.

Amennyiben nem a gyógypedagógus végzi a fejlesztést, hanem az intézményben dolgozó

fejlesztő vagy más pedagógus, az utazó gyógypedagógus szakmai felügyeletet lát el.

A szolgáltatás eljárásrendje

- lépés

A szolgáltatási körbe tartozó intézmények és sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók

számának feltérképezése – minden tanév májusában a szolgáltatás igénylő űrlapok4 segítségével,

2 Kőpatakiné Mészáros Mária: Az egyéni tanulási útvonalak kiépítése3 1993. évi LXXIX. törvény 2. számú melléklet a 2/2005. (III. 1.) OM rendelethez, A Sajátos nevelési igényű tanulók

iskolai oktatásának irányelve4

93

(külön készült az óvodák és iskolák számára) az intézmények jelzései, szolgáltatási igényük

alapján történik. Szeptember első hetében ennek ellenőrzése és kiegészítő feltérképezés történik.

- lépés:

A telephelyek azonosítása, a gyermekek, tanulók számának megállapítása fogyatékossági

típusok szerint, a lehetőségeknek megfelelően a habilitációs-rehabilitációs ellátás

lehetőségeinek megszervezése

1. gyógypedagógus/fejlesztő pedagógus kijelölése,

2. óraszámok megállapítása.

- lépés:

Együttműködési terv készítése szeptember második hetében.

- lépés:

A habilitációs-rehabilitációs ellátás biztosítása a tanév folyamán.

- lépés:

Elégedettségi kérdőívekkel a befogadó iskolák utazó gyógypedagógiai ellátással kapcsolatos

elégedettségének mérése, május első hetében.

- lépés:

A visszajelzések alapján az utazó gyógypedagógiai szolgáltatás minőségének javítása, az ellátás

célszerűbb, hatékonyabb megszervezése érdekében.

Utazó gyógypedagógiai modell

Az utazó-gyógypedagógiai modellben dolgozó gyógypedagógus közvetlen célcsoportja a befogadó

intézmények pedagógusa, akinek támogatása azért szükséges, mert a tanítási idő nagy részében ő

oldja meg azokat a feladatokat, amik az „átlagos” tanulók tanításán kívül a sajátos nevelési igényű

tanulók nevelésével kapcsolatban nap, mint nap felmerülnek. A sajátos nevelési igényű tanuló, a

többi tanuló, a nevelőtestület és a szülők közvetett célcsoportja az ebben a modellben tevékenykedő

utazó gyógypedagógusnak, akik a többségi pedagóguson keresztül kapnak megsegítést. Az utazó

gyógypedagógus célja az, hogy a sajátos nevelési igényű tanulóval kapcsolatos minden feladat

elvégzésére alkalmassá tegye a többségi pedagógust, aki ezeknek az új, gyógypedagógiai

kompetenciáknak a felhasználásával alkalmassá válik az inkluzív nevelés megvalósítására.

Az együttműködés konkrét, mert a pedagógussal, a munkaközösség vezetőkkel, és a

munkaközösségekkel zajlik. A konzultációk, megbeszélések az érintett tanuló fejlesztésére

koncentrálnak. A modell alkalmazása során bevonható a stratégiaalkotásba az intézményvezetés egy

vagy több tagja is. Befolyása a közvetlen gyógypedagógus – többségi pedagógus kapcsolattartás

miatt az intézményi stratégia alakulására, a pedagógusok közötti tudás terjesztésére nagy hatásfokú.

94

Termékei:

együttműködési terv, amiben szerepel az együttműködő felek feladatmegosztása,

kidolgozott feladatlapok,

egyéni fejlesztési tervek,

egyéni tanulási tervek,

értékelési rendszer,

tanulói portfólió, stb.

Hosszú távú fenntarthatóságát az intézményi stratégia átalakítása biztosítja. Mivel pedagógus

csoport vállal részt az innovációban, kisebb az „elkülönülő” fejlesztések veszélye, és rugalmasan

változtatható intézményen belül.

Az együttműködési kultúra kialakítása a gyógypedagógustól függ, de azt segíti az intézmények

közötti kooperáció, az arra vonatkozó megállapodások rögzítése.

Az utazó-gyógypedagógus feladat és tevékenységi rendszere

Az utazó-gyógypedagógus feladatai

A sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló megismerésével kapcsolatos tanév eleji feladatok:

Szakértői vélemény értelmezése, megbeszélése a többségi pedagógusokkal.

Közreműködés a tanév első napjaiban, a sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló jobb

megismerése érdekében.

Együttműködés a sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló év eleji diagnosztikus mérésének

elkészítésében. Segítségnyújtás a tantárgyi mérések összeállításában.

Együttműködés a sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló egyéni fejlesztési tervének

elkészítésében.

A befogadás segítése az osztályközösségben, segítségnyújtás a többségi tanulók

érzékenyítésében.

A sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló beilleszkedésének segítése (beszélgetés, egyéni

foglalkozás, megfigyelés, tanulópárok alakítása stb.).

95

A tanév során a sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelését segítő utazó gyógypedagógiai

feladatok:

Sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló közvetlen fejlesztésével kapcsolatos feladatok:

A sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló előrehaladásának folyamatos figyelése, a tanuló

értékelése, az eredmények megbeszélése a többségi pedagógusokkal.

Aktív hospitálás a sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló jobb megismerése és fejlődésének

figyelemmel kísérése érdekében.

Eszköz, módszer, segédanyag kiválasztásában, alkalmazásában segítségnyújtás, javaslattétel

– széles kínálati lehetőség megteremtése.

Szükség szerint a sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló egyéni fejlesztése, ill. egyéni

fejlesztésének koordinálása, az egyéni fejlesztési tervek alapján.

Habilitációs, rehabilitációs tevékenység biztosítása.

A befogadó intézmény többségi pedagógusaival történő kapcsolattartás feladatai – konzultációs

lehetőségek

A befogadó iskola pedagógusainak szemlélet és attitűdalakításának segítése (előadások,

bemutató órák, beszélgetések, konfliktuskezelés, esetmegbeszélések, stb.).

Javaslattétel a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez igazodó tanulási

környezet kialakítására.

Segítségnyújtás a sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló szükségleteihez igazodó egyéni

tanmenet készítéséhez, ill. a harmonizált tanmenetek összeállításában.

Segítségnyújtás a tanuláshoz szükséges eszközök kiválasztásához (tankönyv, speciális

segédeszköz stb.).

Javaslattétel a gyógypedagógiai specifikus módszerek alkalmazására.

A többségi iskolákban a sajátos nevelési igényű gyermekkel/tanulóval foglalkozó

pedagógusok, segítő szakemberek szakmai team munkájában való aktív részvétel

(munkaértekezletek, megbeszélések, belső képzések, esetmegbeszélés, tájékoztatás,

információ átadás, stb.).

Konzultációs lehetőségek biztosítása a tanórákra való differenciált felkészülés segítése

érdekében.

Segítség az óravázlatok elkészítésében.

A sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók sérülésspecifikus ellátásának feladataival és az

integrációval kapcsolatos szakirodalom gyűjtése, ajánlása

96

Szülőkkel történő kapcsolattartás feladatai:- A sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló szülei számára tanácsadás.

Tanulási problémákkal kapcsolatban

Nevelési problémákkal kapcsolatban

Pályaválasztással kapcsolatban

- A többségi tanulók szüleinek társadalmi érzékenyítését célzó programokban való részvétel,

illetve programok tartása (előadás, bemutató órák, beszélgetések, konfliktuskezelés, stb.),

segítségnyújtás ezek megszervezésében, lebonyolításában.

A sajátos nevelési igényű tanulóval/gyermekkel kapcsolatos adminisztrációs feladatok ellátása

- Egyéni fejlesztési terv készítése a többségi pedagógusokkal együttműködve

- Egyéni fejlődési lapok betétíveinek vezetése

- Konzultációs űrlapok5 kitöltése

- Tanulói fejlődési portfólió6 készítése, rendszerezése

1. Szakértői és kontrollvélemények

2. Diagnosztikus mérések (készség, képesség, kompetencia, tantárgyi tudás)

3. Egyéni fejlesztési terv

4. Konzultációs űrlapok

5. A sajátos nevelési igényű tanulók egy-egy jellemző munkája (rajz, fogalmazás, tantárgyi

teszt, stb.)

6. Szöveges értékelések

A fenti kínálati listát figyelembe véve célszerűnek tartanánk egy olyan együttműködési

megállapodás megkötését, ami rögzítené egyrészt a szolgáltatást biztosító intézmény (MK),

másrészt az adott befogadó intézmény feladatait, tevékenységeit, együttműködésének formáit és

lehetőségeit.

Mindezek értelmében a tanév során a következő folyamatban végzik az utazó

gyógypedagógusok a munkájukat:

Év eleji diagnosztikus mérések, értékelések készítése;

Egyéni fejlesztési terv készítése, maximum negyed évre, a szakértői vélemény és a

diagnosztikus mérések eredményei alapján;

Fejlesztés és konzultáció biztosítása, melynek adminisztrációja a konzultációs űrlapon, ill. a

5 Konzultációs űrlap, 4. sz. melléklet6 Tanulói portfólió, 5. sz. melléklet

97

sajátos nevelési igényű gyermekek együttnevelésekor szokásos, Egyéni fejlődési lapon7 történik;

Segítség a sajátos nevelési igényű tanulók negyedéves szöveges értékelésének elkészítésében;

Újabb negyed évre az egyéni fejlesztési terv elkészítése, amit szükség szerint diagnosztikus

mérés előz meg;

Félévi értékelés készítése a befogadó pedagógussal;

Fejlesztés és konzultáció biztosítása, melynek adminisztrációja saját kidolgozású konzultációs

űrlapon, ill. a sajátos nevelési igényű gyermekek együttnevelésekor szokásos, Egyéni fejlődési

lapon történik;

Diagnosztikus mérések;

Harmadik negyedéves fejlesztési terv elkészítése;

Fejlesztés és konzultáció biztosítása, melynek adminisztrációja saját kidolgozású konzultációs

űrlapon, ill. a sajátos nevelési igényű gyermekek együttnevelésekor szokásos, Egyéni fejlődési

lapon történik;

Év végi szöveges értékelés elkészítése – amennyiben lehetséges, a befogadó pedagógussal

közösen.

Adminisztráció:

Az utazó gyógypedagógusok a leírt folyamatok adminisztrálására és a sajátos nevelési igényű

gyermekről szóló fontos dokumentumok rendszerezése érdekében tanulói portfóliókat készítenek.

Az Egyéni fejlődési lapokat a befogadó intézmények őrzik, a tanulói portfoliókat a

gyógypedagógusok készítik és őrzik, az MK integrációs munkaszobájában.

A 2008/2009-es tanévtől kidolgoztunk egy évenként frissítésre alkalmas nyilvántartási rendszert,

aminek célja az, hogy minden, az integrációba kerülő sajátos nevelési igényű gyermek adatát,

fejlesztésének fontos mozzanatait rögzíthessük, ezzel téve még egyértelműbbé és ellenőrizhetőbbé

az utazó gyógypedagógusok munkáját.

Így tehát a MK-ban dolgozó utazó gyógypedagógusok elvégzik a törvényi előírásoknak

megfelelően az adminisztrációs tevékenységeiket, és saját kidolgozású adminisztrációs

rendszerünkben is vannak a sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésével kapcsolatos

adminisztrációs tevékenységeik.

Mindkét gyógypedagógus rendelkezik tanulásban akadályozottak tanári, vagy terapeuta szakával.

Gyógytestnevelés meghatározása

Az iskolai gyógytestnevelés alkalmazott testnevelés, az iskolában folyó testnevelés és sport sajátos

területe.7 Tü. 357. Egyéni fejlődéi lap külív és betétív

98

Azok a tanulók kapnak besorolást, akiknek nagyobb mértékű egészségi (funkcionális)

állapotváltozásuk van, vagy a testnevelés mellett speciális gyógytestnevelésre tartanak igényt.

A gyógytestnevelés célja

A gyógytestnevelés tehát olyan oktatási- nevelési feladat, amely a betegségek megelőzésében és

gyógyításában fejti ki hatását.

A foglalkozások kisebb tanulócsoport foglalkoztatható, így van lehetőség az elváltozások javítására,

megfelelő korrigálásra.

A SIOK városi gyermekeinek részére prevenciós jelleggel úszás oktatást szervez az intézmény.

A gyógytestnevelés feladatai a már kialakult testi elváltozások korrekciója

a szervezet általános fejlesztése a gyógytestnevelésre szoruló tanulók speciális

igényeihez alkalmazkodva

a betegségek előrehaladásának megállítása

az egészségi állapot helyreállítása a testnevelés és a sport mozgásanyagának

elhasználásával

prevenció

A preventív tornával megelőzhetők az elváltozások, ezért a preventív torna a testnevelés részét

képező gyógytestnevelési kategóriák alapja. Fokozza az ellenálló képességet, kiküszöböli a

mindennapi élet ártalmait, így elsősorban az alsó tagozat érintett.

A rehabilitációs alapfeladatok mellett külön feladatként kell megfogalmazni mindazokat a

megoldási lehetőségeket, melyek az egyénre szabott terhelés eredményeként biztosítják a fejlődést.

A nem ellenjavallt testnevelési óra tantervi anyagának elsajátításával törekedni kell az egészséges

tanulók közé való visszatérésre is. A tanulóknak fel kell készülniük az iskola elhagyása utáni

"önkarbantartásra".

Az 1 fő gyógytestnevelő csökkentett óraszámában nem tudja a prevenciós munkát végezni, mégis

megfogalmazódik célként.

99

Hitoktatás

A SIOK intézményeinek biztosítja a hitoktatást. Az intézmények minden tanév elején felmérik a

szülők, tanulók körében az igényeket, mely szerint kialakítjuk a heti beosztást és időtervet.

A 2008-2009-es tanévben:

Az alábbi intézményeket látja el: Széchenyi óvoda és Ált. Isk, Beszédes, Vak Bottyán Ált. Isk.,

Pöttyös Óvoda, Nyolcszínvirág Óvoda, Katicabogár Óvoda, Pillangó Óvoda, Nagyberény, Siófok

Város Kollégiuma, Balatonendréd

100

VII. ISKOLAI EGÉSZSÉG NEVELÉSI PROGRAM

1. Helyzetelemzés

a.) Lehetőségeink:

− Egészségügyi dolgozók bevonása (iskolaorvos, védőnők, fogorvos, nőgyógyász szakorvos,

mentős elsősegélynyújtók) pl. egészségnapon vagy külön-külön.

− Családsegítők, család, rendőrség (DADA program keretén belül) segítségének

igénybevétele.

− Iskolai adottságok jobb kihasználása.

− Pályázatok.

b.) Erősségeink:

− Tagiskoláink környezete.

− Tanulóink fogékonysága.

− Tantestület aktivitása.

− Kapcsolataink az egészségügyi dolgozókkal.

− SZSZ, bevonható családok.

− Always program, debreceni szexuális nevelést segítő programok.

− Módszertani szabadság, szabadidős programok, szakkörök, erdei iskolák, természetjárás,

egészségtan, biológia óra, etika és osztályfőnöki órák stb.

c.) Gyengeségeink:

− Mikrokörnyezeten belül: egyre több a csonka család, mely egyre több mentálhigiéniás

problémát vet fel, kevesebb idő jut a beszélgetésekre, egészségesebb ételek készítésére.

− Makrokörnyezet: a társadalmi-gazdasági változások kedvezőtlenül hatnak egyes társadalmi

rétegekre. Nő a munkanélküliség, italozás, dohányzás, drog fogyasztás negatív példaként

hat.

− A nevelési tanácsadóval a kapcsolatunk szorosabb is lehetne.

d.) Kockázati tényezők:

− Nagy a kortársak, csoportok negatív hatása, akik nem kívánnak változtatni egészségtelen

életmódjukon.

− Az emberi viselkedést befolyásoló tényezők körében rossz hatással bír a televízió és egyéb

tömegtájékoztatási eszköz.

101

− Környezet-egészségügy területén egyre több szennyező tényezővel kell szembenéznünk

egészségünk védelmében. Meg kell tanítani tanulóinkat ezeknek a kivédésére.

− Egyes szülők nem hajlandók együttműködni az iskolával érdektelenségből.

2. Általános célok

− tudatosítás, erősítés,

− véleményváltoztatás, beállítódás változtatás,

− magatartásváltoztatás,

− minden eszközzel arra kell törekedni, hogy a helytelen táplálkozási szokások, a

mozgáshiány, alkohol, dohány és egyéb drogok egészségkárosító hatásáról meggyőzzük a

tanulókat.

3. Egészségnevelési célok

A tagiskoláink minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális

fejlődését.

Feladat:

A tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődésének biztosítása

Az egészség megőrzése

A betegségek, balesetek, sérülések elkerülése

Pozitív magatartások és szokások kialakítása, folyamatos személyiségfejlesztés

Az életmódra vonatkozó helyes döntések

Az egészséges életvitel kialakítása

A káros függőségekhez vezető szokások

- rossz táplálkozás

- dohányzás

- alkohol

- drogok

A szexuális kultúra és magatartás kialakítása

Családi életre nevelés, felkészítés a felelős párkapcsolatra

Elfogadó és segítőkész magatartás kialakítása, a beteg, sérült és fogyatékos embertársak

iránt

102

4. Területek

1. Udvaron, iskola épületében, valamint tágabb lakóhelyünkön és környékén, kulturált

egészségmegőrző környezet kialakítása.,

2. Az egészség iránti egyéni, családi és közösségi felelősség fejlesztése.,

3. Élelmezési lehetőségek kiszélesítése.,

4. Egészségügyi szolgáltatások megismertetése a gyerekekkel.,

5. Kapcsolatfelvétel egészségügyi és nem egészségügyi intézményekkel, személyekkel.

Az Egészséges életmódra nevelés beilleszthető:

Magyar nyelv és irodalom

Ember és társadalom

Ember és természet

Technika

Testnevelés

Általános célok:

- helyes döntéshozásra való felkészítés az életmódra vonatkozóan

- egészséges életvitel kialakítása,

- sérült fogyatékos társaink iránti segítőmagatartás kialakítása.

Egészségnevelési

területek

Témakörök A témakör céljai,

követelményei

Helyi megvalósítási

lehetőségek

- Az egészségi iránti

egyéni, családi és

közösségi felelősség

fejlesztése

Programok:

- Életmód Ismeret

- DADA

- alsós táplálkozási

program

Egészségnevelési Nap

- részvétel a

beszélgetésben,

vitában.,

- az önkifejezés

képességének

fejlesztése,

- fogékonyság az

együttérzésre,

- erkölcsi

választásokban jó -

rossz elkülönítése

Ugyanezen

követelmények a

következő foglalkozás

kapcsán is célként

tűzhetők ki: pl:

- egészséges

életmóddal foglalkozó

osztályfőnöki óra

vagy

egészségnevelési óra

103

Egészségnevelési

területek


követelményei


lehetőségek

- nyitottság az élmény

befogadására,

- játékosság érzelmi

átélésre való nevelés,

- erkölcsi, esztétikai

fogékonyság

növelése.

Ezek a

követelmények

elősegíthetik az

egészséges életvitelt

segítő programokat

még fokozottabban

úgy, ha havi 1-2

alkalommal, pl. az

egészséges életvitelt

célzó

szövegfeldolgozást

választanák a tanárok,

A feldolgozás

módszeréül pedig a

fenti követelmények

megvalósulását

legjobban elősegítőt

választják.

- táborozás,

- személyiségfejlesztő

játékok,

-sportjátékok,

- erdei iskola,

- túra, kirándulás,

- közös érdeklődésből

fakadó csoportok

foglalkozásai,

- prevenciós torna,

- ...stb.

Az iskolában folyó

egészségnevelési

programok

mindegyikében van

lehetőség e célok

megvalósítására,

fejlesztésére.

- folyóiratok, könyvek

ajánlása,

- ismeretterjesztő

filmek, VIDEÓK

megtekintése,

megbeszélése,

- A környezet

kulturált, esztétikus

alakítása, pl: osztály,

aula, udvar

- testkultúra

előadások: testedzés,

pihenés,

- öltözködés,

testünkkel szembeni

104

Egészségnevelési

területek


követelményei


lehetőségek

felelősségünk.

Területek:

1. Udvaron, iskola

épületében, valamint

környékén kulturált

egészségmegőrző

környezet kialakítása,

2. Az egészség iránti



fejlesztése,

3. Egészségügyi

szolgáltatások

megismertetése a

gyerekekkel,

4. Kapcsolatfelvétel

egészségügyi és nem

egészségügyi

intézményekkel,

személyekkel.

Ember és Társadalom

Programok:

- Életvitel ism.

- DADA

- Alsós táplálkozási

program

- Egészségnevelési

Nap

- Ismerje fel az élet-

és a természet

értékeit,

- értse, hogy van, amit

érdemes megőrizni, és

van, amin változtatni

szükséges,

- értse, hogy az

emberi életnek

különböző szakaszai

vannak,

- a testi és lelki

egészség, valamint

életvitel és magatartás

hatnak egymásra.

A tagiskoláinkban

folyó

egészségnevelési

programok

mindegyikében van

lehetőség a

követelmények és

célok

megvalósítására,

fejlesztésére.

1. Udvaron, iskola


környékén kulturált,

Ember és Természet - igényelje az

egészséges

életkörülményeket,

- szervezett sportolás,

mozgás a

tornateremben és a

105

Egészségnevelési

területek


követelményei


lehetőségek

egészségmegőrző

környezet kialakítása,




fejlesztése.

3. Egészségügyi

szolgáltatások

megismertetése a

gyerekekkel,



egészségügyi

intézményekkel,

személyekkel.

5. Élelmezési

lehetőségek.

- becsülje

környezetének

értékeit,

- gyűjtse a szelektív

hulladékot,

- vigyázzon a

parkosításra, vegyen

részt a növények

gondozásában

- törekedjen a

természetvédelmi

problémák

enyhítésére,

- a Balaton

vízvédelmének

érdekében ne vigye a

kutyát a vízbe fürdeni.

- tudja, mely

élelmiszerek

fogyasztása szükséges

szervezetének,

- tudja, mely anyagok

szennyezik

leggyakrabban a

levegőt.

- tartózkodjanak az

élvezeti és

kábítószerek

kipróbálásától.

szabadban,

- termékbemutatók,

- főzőcske-klub,

- vetélkedők,

- egészségnevelési

programok,

- "tisztasági járőr"

klub,

- Higiénikus

tisztálkodási

lehetőségek

biztosítása.

„Óvd a természetet!”

környezetvédő és

ismeretterjesztő

gyalogtúrák

szervezése osztály-

szinten, ill. erdei

iskolák keretén belül.

106

Egészségnevelési

területek


követelményei


lehetőségek

1. Udvaron, iskola


tágabb lakóhelyünkön

és környékén,

kulturált

egészségmegőrző

környezet kialakítása.




fejlesztése,

3. Élelmezési

lehetőségek

kiszélesítése,

4. Egészségügyi

szolgáltatások

megismertetése a

gyerekekkel,



egészségügyi

intézményekkel,

személyekkel.

TECHNIKA

Egészségtan

Háztartásban

- helyes táplálkozás,

öltözködés, napirend

kialakítása,

- balesetek

megelőzése,

- helyes közlekedés,

- egészségügyi

szolgáltatások

ismerete,

- helyes testtartás,

- a szemüveg helyes

hordása ... stb.

- nyári-téli baleset-

védelem a Balatonon

A család egészsége,

élet a családban,

- Táplálkozás,

- Házimunkák,

- Lakás- és

lakókörnyezet.

- meghívott

egészségügyi előadók,

szakértők bevonása,

- e.a. gyerekeknek

-e.a. szülőknek,

- tankonyha,

- büfé kialakítása,

/Az egészséges

táplálkozás tükrében!/

+ előzőek.

Meghívott előadóval,

videofilmmel.




TESTNEVELÉS - sajátítsanak el

viselkedési mintákat a

fenyegetettség

Lásd: előzőek!

Életmódsportok

107

Egészségnevelési

területek


követelményei


lehetőségek

fejlesztése. elkerülésére,

- rendszeres fizikai

aktivitás igénye,

- természetben űzhető

sportok

megmérettetése,

- a sport a mozgás

öröm,

- sérült, fogyatékos

társaink iránti segítő

magatartás

kialakítása.

népszerűsítése

„Sportnapok az

egészségért”

rendezése (minden

tanuló részt vesz)

„Sportol a család”

egészségfejlesztő

hétvége a szülők és

barátok bevonásával.

Könnyített és gyógytestnevelés

Megvalósíthatóvá kell tenni azt a felismerést, mely szerint a nevelési-oktatási intézményekben

meg kell alapozni a tanulók egész életre szóló fizikai felkészültségét. A köztudatban el kell

fogadtatni, hogy mindez fokozottan vonatozik azokra a fiatalokra, akiknek valamilyen

mozgásszervi, belgyógyászati és mentális elváltozásuk folytán fokozottan szüksége van

speciális testgyakorlatra.

A gyógytestnevelés feladata:

Az elváltozások megállítása, korrekciója, helyreállítása, teljes rehabilitáció

Főbb elváltozások:

Belgyógyászati: szív, tüdő (asztma)

Ortopédiai: lábboltozat-süllyedés, gerincferdülés, skoliózis, Scheuermann-kifózis

obesitas

Egyéb: aszténiára való hajlam, mozgáskoordinációs zavar.

A közoktatási törvény alapján minden nevelési-oktatási intézményben tanévenként

gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának felméréséről és orvosi szűréséről.

A szűrések alapján, amely tanuló egészségi állapota nem teszi lehetővé a normál iskolai

108

testnevelésórán való részvételt, egészségi állapotának megfelelő gyógytestnevelési kategóriába

kell besorolni.

Kategóriák:

I. könnyített testnevelés

II. gyógytestnevelés

II/ A gyógytestnevelés mellett testnevelésórán is részt vehet

II/ B csak gyógytestnevelésen vehet részt

Gyógytestnevelési foglalkozásokon szülői kérésre, önkéntesen vehet részt a tanuló. A

csoportok száma a kiszűrtek számától függ.

5. A tagintézmények drogstratégiájának ismertetése

1996/97-es tanévtől kezdődően minden tanévben DADA – program keretében a 3. évfolyamtól

kezdődően foglalkozások vannak. Ezeket az órákat a siófoki Rendőrkapitányság két szakembere

tartja. Minden hónapban 1 tanítási óra keretében történnek a foglalkozások folyamatosan.

A gyermek és ifjúságvédelmi felelős az osztályfőnökkel koordinálja a felmerült problémákat.

6. A prevenció tervezett és működő színterei

Mivel legtöbb szülő keveset tud e témával kapcsolatban, így az ő segítségükre nem igen

számíthatunk. Osztályfőnöki órákon a gyerekeknek, szülői értekezleteken a szülőknek

felvilágosításokat tartunk.

Felhívjuk figyelmüket az árulkodó jelekre, a gyerekek magatartásának megváltoztatására. I

A házi-orvosnak talán közvetlenebb kapcsolata van a családokkal, hozzá bizalommal fordulhatnak a

rászorulok.

Iskolaorvosra nagyon sok gyerek jut, csak a kötelező orvosi ellenőrzésekkor találkoznak vele a

gyerekek. Minden évben előre egyeztetett időpontban történik a tanulók egészségügyi (egyszer),

fogorvosi (kétszer) szűrése, védőoltások beadása, táborozások, sportversenyek előtti vizsgálatok. Az

iskolai védőnővel szoros a kapcsolat, bármely időpontban felmerülő problémával fordulhatunk

hozzá.

7. Tervezett és működtetett programok

Minden tanévben tagintézményenként egészségnevelési nap megszervezésére kerül sor.

109

Osztályfőnöki órákon az egészséges életmódra nevelés keretében drogprevenciós foglalkozásokat

tartunk.

8. Az egészségnevelés célja, feltételei a kollégiumban

Az élet értéke mellett az egészség meghatározó érték mind az egyén, mind a társadalom

számára. Az egészség: a mindennapi élet forrása, így egyben lehetőséget és képességet takar

az ún. „modus vivendit” az élet teljesítményre való alkalmasságát. A társadalomnak

egészséges emberekre van szüksége testileg, szellemileg és társas-társadalmi kapcsolatukban

egyaránt. (szomatikus –pszichés -szociális egység).

Cél:

− egészségvédő szemlélet kialakítása, amelyhez adottak:

1. folyamatos felvilágosító munka (ápoló, csoportvezetők)

2. célszerű az egészségügyi ellátás (fogorvos, szakorvosok, belgyógyászat)

3. a kollégium által kidolgozott egészségnevelő program keretében folyik a tanulók

rendszeres szűrése (egészséggel kapcsolatos attitűdök, szokások, magatartások,

szocializációs szint, káros szenvedélyek stb.)

Az ismeretek, információk adásán túl olyan motivációs bázist adni a kollégistáknak, amely

őt egész életén át az egészség megőrzésére ösztönzi. A program személyi, szakmai feltétele:

1. a kollégiumban van egészségügyi végzettségű ápoló

2. a kollégium külső szakembert (pszichológus) alkalmaz

Tárgyi feltételek:

segédanyagok folyamatos beszerzése (kazetták, könyvek, feladatlapok stb.)

Külső feltételek:

− folyamatos kapcsolatok az egészségvédelemhez kötődő intézményrendszer képviselőivel

(Családvédelmi, Mentálhigiénés, Rendőrség, ÁNTSZ stb.)

Anyagi feltételek:

− a kollégium költségvetéséből fedezzük a kiadásokat

9. Az egészségnevelés feladatai

− fő feladat: prevenció

− alkalmazkodás erősítése, felkészítés konkrét élethelyzethez való alkalmazkodásra (empátia)

− alkalmazkodásra való felkészítés kritikus helyzetekben.

− alkalmazkodási zavarok feltárása (téves, rossz beidegződések, hiedelmek)

110

− beállítódás segítése gyakorlással (érzelmi szféra)

− személyi felelősség hangsúlyozása a szocializáció egész menetén (viselkedésminták)

− viselkedésbeli betegségek felismerése

− önismeret, csoportos segítségnyújtás, önálló megelőző akciók tömegessé tétele

− egészségre káros szokások, egészségi rizikók intervenciója (nem: harc a dohányzás,

alkoholizmus stb. ellen, hanem „alku” az egyéni helyzetéhez igazodó tanácsadás)

− pozitív életszituációs módszerek bevezetése, segítő, tanácsadó módszerek alkalmazása

− lazító, feszültségoldó (relaxációs) technikák kiszélesítése

− a szabadidő kultúrált eltöltésének biztosítása (rekreáció)

10. Az egészségnevelés területei

− személyi higiénére nevelés

− táplálkozás higiénéje

− öltözködés higiénéje

− fertőzés és baleset megelőzés

− környezeti higiéné biztosítása

− helyes napirend kialakítása

− rendszeres testmozgás, sport, testtartásjavítás

− káros szenvedélyek kerülése

− természetes gyógymódok, természetgyógyászati ismeretek

− szabadidő helyes eltöltése

− szexuális nevelés, szeretetművészet

− felkészülés a családi életre

11. Tevékenységek

− egészségi állapot felmérése

− táplálkozási szokások felmérése

− vetélkedők, totók

− ételbemutatók, kóstolók

− kiscsoportos foglalkozások

− egyéni beszélgetések

− előadások (minden területről)

111

VIII. ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM

1. Környezetvédelem

A mai emberiség nagy problémája, hogy a mindennapi munka során sokan csak élettelen, nagyrészt

mesterséges tárgyakkal kerülnek kapcsolatba. Ezért a legtöbb ember nem tudja, hogyan kell bánni

az élőlényekkel, élő rendszerekkel.

Részint ez az oka annak, hogy az emberiség, ahol csak kapcsolatba kerül a természettel,

pusztulással fenyegeti, pedig benne, belőle él.

Oktatásunk egyik feladata, hogy a növendékeknek megtanítsa, hogyan lehetne a

környezetrombolást ( és ami ebből következik: az önpusztítást ) elkerülni, hogyan kellene nagyobb

figyelmet fordítani a bonyolult élő rendszerekre és szabályozóikra.

Nem egy gyermekből hiányzik a fogékonyság a természet szépségei iránt. Különösen a városban

élőknél figyelhető ez meg. Azoknál, akiknek már nem adatik meg napról-napra a harmonikus táj

látványa.

Az emberek, különösen a gyerekeknek bizonyos tréningre van szüksége ahhoz, hogy öntudatlanul

különbséget tudjon tenni harmónia és diszharmónia között.

Formaérzékelésünk helyes működésének az a feltétele, hogy ráneveljük látásmódjukat az egyensúly,

a harmónia megragadására. Valószínűleg ez az első feltétele a természetvédelemre való nevelésnek

is. Hiszen ezáltal tudatosul a tanulóban ( később a felnőttben), hogy nem ellentétben áll a

természettel, a környezettel, hanem része a természet rendszerének, annak haszonélvezője.

A harmonikus természet és a harmonikusan – szépen – kialakított környezet egyformán fontos az

ember számára ahhoz, hogy lélekben ne károsodjon.

Az új generációnak a környezeti nevelés területén is másfajta szemléletmódot kell közvetítenünk,

mint amilyen a hagyományos szemlélet volt.

112

2. A környezeti nevelés szempont rendszere

Hagyományos szemlélet Újgenerációs szemlélet

Cél:

A viselkedés megváltoztatása A cselekvőképességre nevelés

Jellemzőik:

A természet ökológiájára összpontosít. A humánökológiára összpontosít.

A természeti tapasztalatok az

alapvetők.

A társadalmi tapasztalatok az

alapvetőek.

Az emberi egészség nincs a

középpontjában.

Az emberi egészség fontossága

kiemelkedő.

Egyensúlyozni kell az emberi élet

minősége és a környezet minősége

között.

Egyensúlyozni kel a jelen és a jövő

generációinak szükségletei között.

Mi (környezetvédők és pedagógusok)

tudjuk, hogy mi a legjobb megoldás.

Minden embert be kell vonnak a

környezeti problémákkal kapcsolatos

döntésekbe.

Vezető szerep. Demokratikus részvétel.

Meg kel állítanunk / késleltetnünk kell a

fejlődést.

Sokirányú lehetősége van a fejlődésnek.

A múlt a jelen tettek mércéje. Elképzelések a jövőről "utópikus"

gondolat.

Harmóniára való törekvés a természettel

(koncepció a természet egyensúlyáról).

Harmóniára való törekvés a jövendő

generációkkal.

A természet belső értékeinek

hangsúlyozása.

A mi értékeink a világ - melynek része

a természet - legmegfelelőbb

kihasználására vonatkoznak.

Környezeti etika A helyes magatartás etikája, amelyet

másokkal szemben a jelenben és a jövőben

113

képvisel.

A természetvédelemhez meg kell őrizni

a természetvédelmi területeket.

Természetvédelmi területeket kell

létrehozni.

A természet megőrzésének az érve:

aggódunk az állatok miatt.

Érv: aggódunk az emberiség jövő

generációjáért, amely lehet, hogy hiányolni

fogja az állatokat, ha nem teszünk értük

valamit.

A lehető legkisebb mértékben szabad

megváltoztatni a természetet.

Ne okozzunk visszafordíthatatlan

változásokat a természetben.

Az emberi közösségek és a természet. Az ember-természet kapcsolat nem

szétválasztható

Az emberi szükségleteket tényként

fogja fel.

Az emberi szükségleteket normatív

módon fogja fel.

A fenntartható használat korlátja a

természet.

A fenntartható használat az ember által

megszabott mértékét a jövő

szempontjából bírálja el.

A különböző értékekre összpontosít. Az egymással szemben álló érdekekre,

társadalmi konfliktusokra összpontosít.

Nem hangsúlyozza az emberek közötti

egyenlőséget.

Nagyon hangsúlyos az emberek közötti

egyenlőség és egyenértékűség.

Különös figyelemmel kell tervezni a tanulmányi kirándulásokat és a nyári táborokat:

mert itt gyakorolják be tanulóink az év közben tanultakat.

mert itt alakíthatjuk ki a környezettudatos magatartásmódot.

mert itt ismerik meg szoros közelségben a természetet.

mert itt szerveznek olyan ISMERETEKET, amik nélkül sem a környezetet, sem szülővárosukat,

hazájukat nem tudnák igazán szeretni, s ebből a szeretetből fakadóan óvni, védeni.

114

3. A környezeti nevelés programja

TÉMAKÖR TEVÉKENYSÉG KÖVETELMÉNY ISMERET

TALAJVÉDELEM kulcsfogalom

A talaj fogalma, keletkezés - aprózódás

keletkezése. - mállás

víz, C2O2

A talaj élő és A talaj alkotórészeinek alkotórészek élettelen:

élettelen kimutatása. - kőzet törmelék

alkotórészeinek - humusz

jelentősége. - nedvesség

- levegő

- talajsók

élő: látható

nem látható

szerepük

A talaj élővilága A talaj levegőtartalmának

megállapítása.

A talaj Komposztkészítés. termőképesség

rétegzettsége talajszintek feltalaj,

altalaj: termőréteg

anyagkőzet

A talaj termékeny- A talaj PH értékének - kötöttség

ségét befolyásoló egyszerű meghatározása. - szerkezet

tényezők A környék indikátor nö- a talaj tulajdon- - szín

vényeinek felkutatása. ságai - hőgazdálkodás

indikátor- - kémhatás

növények

VÍZVÉDELEM

115


A jó ivóvíz A Sió és a tó hőmérsék- fizikai jellemzők:

kritériumai letének, mélységének,ill. - hőmérséklet

A Sió sebességének - szag

vizsgálata. - íz

Egyszerűbb vízminőségi vízminőség - szín

vizsgálatok végzése a - átlátszóság

Sión (fény, kémhatás). kémiai jellemzők:

Hatékony részvétel a minőséget befolyásoló - oldott O2

vízpazarlás, ill.

vízszenny-

tényezők

nyezés megakadályozá-

sában

Mások aktivizálása

Az ember, mint

szennyezőforrás

A széplaki működő

szennyvíztisztító

működésének

megismerés. Felmérés

végzése a használatos

mosószerekről.

Mások meggyőzése a

környezetkímélő

mosószerek hasz-

nálatáról

Vízszennyezés

- Savasság

- Keménység

- N-tartalom

- Kommunális

szennyvíz

- Iparosodás

- Kemikália

A víz jelentősége az

ember életében

Az ivóvíz útjának

megismerése

A víz szerepe - Biológiai

- Higiéniai

- Egészségügyi

- Termelési

- Közlekedési

- Szolgáltatói

116


öntisztulás Veszélyes anyagok

felhalmozódása az

édesvízi

táplálékláncban.

LEVEGŐVÉDELEM

A légkör szerkezete,

tartományai

Aktív részvétel fásítási

programban

összetétel Gáz- szilárd-

folyékony részek

vendéggázok:

CO2; CO3

Felmérés végzése a

városban a levegőt

szennyező

gépjárművekről!

rétegződés

Helyezzünk ki

növényeket cserépbe,

majd ezeket a 7.sz

főútvonal közelébe –

vizsgáljuk a kipufogó

gázok hatását!

szennyező - Ipari üzemek

- rakodók

A levegőt károsító

hatások

Anyaggyűjtés a

gépkocsik, vegyi üzemek

szennyező hatásáról (dia,

cikkek, képek, stb.)

fotoszintézis

Szeméttelep

- gépkocsik

- szabadon

elhelyezett

anyagok

- épületek

- utak

CO2, mint a

növények alapvető

tápanyaga

117


A levegő és az

élőlények

üvegházhatás A CO2 mennyisége,

mint a

hőgazdálkodást

befolyásoló tényező,

az éghajlat és a

szmog, ipar,

közlekedés

A levegő és a

háztartás

Keressük meg melyik

zöld növények termelik a

legtöbb O2-t!

Savas eső

Légszennyezést

csökkentő módszerek

Kén-dioxid

Nitrogénoxid

- Megfelelő

tüzelőanyag

- Korszerű

tüzelési eljárás

- Mosófolyadék

- Porszűrők

A NÖVÉNYVILÁG

VÉDELME

A Balaton növényei

tavasszal és nyáron

Növénytérkép. Sió part.

Kirándulás a Cinegéhez.

A Cinege-patak

védelmébe vétele.

Szervezzünk akciót, hogy

a vadvirág nem kertbe és

vázába való.

Ökoszisztéma

Elszegényedő

növényvilág

- társulás

- kihalás

- a kihalás

veszélye

Megóvási

lehetőségek

Megóvási út Védelem az

előfordulási helytől

függetlenül

Termelőhelyes

118


génbank

védelem

Őrzés, gyűjtés

Megóvási helyek Töreki és közvetlen

környékén lévő védett

növények feltárása

védetté nyilvánítás - Fontosság

- Ritkaság

- Szépség

- Veszélyeztetettsé

g

Megóvási

szempontok

Fűben, fában

orvosság

Az előforduló

gyógynövények

feljuttatása.

Térképkészítés a fellel-

hető gyógynövényekről.

Akció szervezése a

lehetségesek

begyűjtésére.

A mezőgazdaság, mint

veszélyforrás

gyógynövények - Előfordulás

- Előfordulás

gyakorisága

- hatóanyagaik

AZ ÁLLATVILÁG

VÉDELME

Ökoszisztémák és

komponensei

A madarak

megtelepedésének

elősegítése.

Orvvadászok csapdáinak

felkutatása,

megsemmisítése.

Populáció

- Az állatvilág

változása

- Megosztás

- Nagyság

- növekedés

119


Kapcsolatok a

természetben

Különböző állatok

viselkedésének

megfigyelése

veszélyeztetettség - Természetes és

ember okozta károk

Az állatfajok és

élőhelyeik védelme

Bekapcsolódás állatvédő

akcióba.

A veszélyeztetettség

okai

Élőhelyek létrehozása.

Töreki környéke

természetvédelmi

térképének elkészítése.

Ennek megismertetése

másokkal.

Vöröslista

környezetterhelés

Tevékenységek

szervezetek az

állatvilág

védelmében

- Fajtamegőrzés

- Törzstenyésztés

A lezajló folyamatok A Balaton veszélyeztetett

állataink felkutatása

A védelem

szükségessége

- Élőlények

- Élőhelyek

- Városiasodás

- Emberi

luxusigény

- Kipusztult,

eltűnt fajok

Veszélyeztetettség

- Kipusztulás előtt

állók

- Erősen

veszélyeztetettek

- védettek

120


CSENDVÉDELEM

A zaj fogalma, hatása Mérési adatok ábrázolása

Zajtérkép készítése a zajt

okozó források

megnevezésével

zaj

Zajszennyezés

Közlekedés- ipar,

mint nem kívánatos

hangjelenség

A zaj, mint

betegségforrás

Távolságtörvény

következményei:

hallászavar

Stressz

Védekezési

lehetőségek a zaj

ellen

Zajtérkép

Óvintézkedések

Zajt okozó források

- Szigetelés

- Védőburkolat

- Hangelnyelés

- Egyéni

hallásvédő

eszközök

TELEPÜLÉS

VÉDELEM

Településtípusok

hasonlóságai,

különbségei

Anyaggyűjtés-rendezés

lakóhely történetéből.

településformák Város

Község

Falu

Lehetőségek a

fejlesztés hálózat

terén

Lakóhely múltjának

feltérképezése

Fejlesztési koncepció - Vezetékes ivóvíz

- Közcsatorna

- Szennyvíztisztít

ó intézmények

- Kereskedelmi

121


hálózat

Kultúrtörténeti

emlékek a környéken

Rövidebb-hosszabb túrák

az említett helyeken.

Beszámoló készítése a

látottakról.

Kiállítóhelyek Szántódpuszta, Tác-

Gorsium, Tihany,

Balatonfüred

kultúrtörténeti

emlékei

TALAJVÉDELEM

A harmonikus táj Figyelmeztető táblák

készítése és kihelyezése

A táj természetes

alkotó elemei

Domborzati formák

Alakzatok,

képződmények

A vízfelszíni formái

A növényzet

vegetációs típusai

Az állatvilág

A táj arculatának

változása az emberi

tevékenység során

Mérjük fel, hogy

Törekiben a homokbánya

milyen állatok fészkelő

helye. Tegyünk kísérletet

a rendezésére, védelmére.

Mesterséges alkotó

elemei

Mezőgazdasági

művelés alá vont

területek

Települések

építmények

Vonalas

létesítmények

Védett területeink A táj védelme A táj funkciói

Nemzeti park

Tájvédelmi körzet

Természetvédelmi

terület

Lehetőségek a véde-

lem terén

Az iskolai park

gondozása

122

4. A környezeti nevelés színterei az iskolában Kiemelt feladatok:

Az iskola külső-belső környezetének hagyományainak megőrzése,

ápolása, tisztasági akciók szervezése, biztonságos játszóhelyek

megteremtése, az iskolaudvar szépítése, osztálytermek csinosítása.

Sokféle módszer alkalmazásával a tanulók aktív részvételét szellemi

fizikai aktivitását biztosítani. (Környezetvédő csoportok kialakítása, az

osztályok egy-egy terület felett védnökséget vállalnak).

Környezeti akciók, gyűjtési és takarítási akciók.

Hagyományos tanórai oktatásszervezésben:

A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi

vonatkozásokat. Az órák jellege határozza meg, hogy melyik problémát

hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapunk a hétköznapi élettel

kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is köze van. Különböző

interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentős

szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. A szemléltetés hagyományos

audiovizuális és informatikai tanítási órákon tanítjuk meg. Kiemelten

kezeljük az elemzést, a következtetések megfogalmazását, a tapasztalatok

határainak értékelését.

Tantárgyakra lebontva:

Testnevelés:

A tanulók:

fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben

befolyásolják egészséges testi fejlődésüket;

legyenek tisztában azzal, hogy a testnevelés és a sport nélkülözhetetlen

az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az

együttműködés és a tolerancia fejlesztésében;

értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül,

hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes;

igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőleg természetes anyagból készült

szereket, eszközöket, ruházatot használjanak;

123

tudatosítsák az egészség és környezet komplexitását.

Színterek : testnevelési órák, szakköri órák, tömegsport foglalkozások,

tanulmányi kirándulások, túrák.

Magyar nyelv és irodalom:

Alsó tagozat:

ismerjék meg a közvetlen természetes és mesterséges emberalkotta

környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat (meséket,

népmondákat, népdalokat, verseket);

egy-egy táj megismerésekor képesek legyenek kifejezni érzelmeiket,

alkalmazva érzékeljék az anyanyelv gazdagságát, szépségé a szóbeli és

írásbeli kommunikáció során;

Felső tagozat:

ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és

irodalmi nyelv egymásra hatását, és mindezt tudják alkalmazni a

természeti és emberalkotta környezettel való kapcsolatteremtésben;

alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés

növeljük a környezethez való pozitív érzelmi és intellektuális

közeledést a környezet- és természetvédelmi témájú könyvek

feldolgozásával.

Színterek : magyar órák, szakkörök, ünnepek, ünnepélyekre való felkészülés.

Történelem:

A tanulók:

értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén

alakult át a természet;

tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a

gondolkodásra, életmódra és a közösségi normák alakulására;

ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a

hagyományok tisztelete;

értsék meg az egész világot érintő globális problémákat és érezzék

hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét a

problémák elhárításában.

Színterek : történelem órák, könyvtári órák.

124

Idegen nyelvi órák:

A tanulók:

váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott

szövegek feldolgozásának segítségével;

legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a

nyelv segítségével más országok hasonló problémáit;

idegen nyelv segítségével ismerjék meg más népek környezetvédelmi

tevékenységeit;

legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan,

csoportmunkában, projektben, idegen nyelven választ keresni;

Színterek : idegen nyelvi tanórák, versenyek, pályázatok.

Matematika:

A tanulók:

váljanak képessé arra, hogy más tantárgyakban tanult környezeti

összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstráljanak;

legyenek képesek környezeti mérések eredményeinek értelmezésére,

elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával;

tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni, elemezni;

tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli

viszonyait;

legyenek képesek reális becslésekre;

alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás képessége;

alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges

számolási készségeket;

tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni.

Színterek : matematika órák, matematikafoglalkozások, tanulmányi

versenyek.

Fizika:

A tanulók:

váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára;

ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj,

rezgés) egészségkárosító hatásait ;

125

ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei

közötti analógiákat, valamint az élő és élettelen közötti kölcsönhatásokat;

tudják értelmezni a környezet változásainak törvényszerűségeit, és ennek

tudatában legyenek képesek megoldásokat keresni a környezeti

problémákra;

mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat csak

felelősséggel szabad felhasználni;

ismereteik birtokában tetteik következményeit látó, távlatokban

gondolkodó állampolgárokká váljanak;

Színterek : fizika órák, szakköri órák, kísérleti órák, tanulmányi versenyek.

Földrajz:

A tanulók:

szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és

élettelen környezetükről;

érzékeljék és értékeljék a környezetükben lezajló változásokat, mint

természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit;

ismerjék meg a világ globális problémáit;

ismerjék meg és őrizzék a természeti és az emberalkotta táj szépségeit;

ismerjék a vízgazdálkodás, vízvédelem, vízszennyezés problémáját, és

előzzék meg azokat;

ismerjék meg a levegőszennyezés és éghajlat kapcsolatát;

az erdőirtás, talajerózió, savas eső okozta károkat, megelőzésük módját,

lehetőségét;

az ember által tönkretett tájak, bányavidék, ipari körzetek, őserdők

kiirtásának következményeit, és a rehabilitáció és megelőzés módjait,

lehetőségeit;

Színterek : földrajz órák, környezetismereti órák, tanulmányi versenyek.

126

Biológia:

A tanulók:

ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési,

mérsékelési lehetőségeit;

ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet;

ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit ,

fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket;

ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat;

sajátítsanak el testi és lelki egészséget megőrző technikákat;

legyenek tisztában a vizek öntisztulásával, a szennyezés hatásával;

erdők, füves területek pusztulásának okaival;

ismerjék a természetvédelmi területek jelentőségét;

alakuljon ki bennük ökológiai szemléletmód.

Színterek : környezetismereti órák, biológia órák, tanulmányi versenyek.

Kémia:

A tanulók:

rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel;

törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására;

legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az

eredmények értékelésére;

értsék meg a különböző technológiák hatását;

ismerjék az anyagok tulajdonságait, il letve a környezet hatásainak

összefüggéseit;

tudják használni a mindennapok során alkalmazott vegyi és

tisztítószereket (ismerjék hatásukat, tudják miből mennyit szabad

használni, melyik milyen erős méreg, ismerjék a tárolás szabályait, stb.);

a mérgező anyagok körültekintő használata;

milyen hatással van az olajszennyezés a talajra, vízre, stb.

Színterek : környezetismereti órák, kémia órák, szakköri órák, tanulmányi

versenyek.

127

Életvitel és gyakorlati ismeretek:

Technika és háztartástan:

környezetbarát technika, környezetalakításban való aktív részvétel;

környezetbarát agrotechnika (biogazdálkodás);

konyhai hulladékok és maradékok felhasználása szakszerű kezelése;

háztartások környezetét szennyező hatások;

hulladékkezelési eljárások (szelektív gyűjtés, komposztálás, stb.);

Színterek : tanórák, szakkörök, tanulmányi versenyek.

Etika:

A tanulók:

legyenek képesek a már kialakított , megteremtett értékek között úgy élni,

hogy a lehető legkevesebb károsodást okozzák;

tanuljanak meg a természet károsítása nélkül teljes életet élni;

tudják, hogy az utódaiknak is megfelelő életteret kell hagyniuk;

alakuljon ki személyes elkötelezettség, tolerancia a környezeti

kérdésekkel kapcsolatban,

alakuljon ki bennük felelősségérzet az egészséges környezetért;

Színterek : osztályfőnöki órák, etika órák, esetmegbeszélő órák, szakköri

órák.

Rajz és vizuális kultúra:

A tanulók:

ismerjék fel a természet, i lletve a művészeti szépség rokonságát és

azonosságát;

ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit;

ismerjék a természetes anyagok használatát;

legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelés

témaköröknek megfelelően;

tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti

formatervezésre;

ismerjenek fel , ismerkedjenek meg helyi népi építészeti emlékeket.

Színterek : rajz órák, szakköri órák, kiállí tások, tanulmányi kirándulások.

128

Ének-zene:

A tanulók:

ismerjék fel a természeti , illetve művészeti szépség rokonságát és

azonosságát;

ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait ;

fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban;

vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét;

tudják, hogy az élő, illetve élettelen természet hangjai a zenében és a

hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek;

fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni.

Színterek : énekórák, szereplések, bemutatók.

A tantárgyak kiegészítése az osztályfőnöki teendőkkel:

Az osztályközösségek létének keretét általában az osztályfőnök teremti meg.

A különböző szintű személyes kapcsolatok segítője, fejlesztője az

osztályfőnök.

Munkálkodása nyomán válnak konkrét közösségi tevékenységgé a

szaktanárok tanórán túlnövő elképzelései, a különböző iskolai

programkínálatok. A tanulók att itűdjeinek alakításán túl a szülők

hozzáállását is befolyásolja igényessége, értékrendje. A környezeti nevelés

szempontjából nem meghatározó az osztályfőnök szaktárgyi hovatartozása.

Az általános tájékozottsága, problémafelismerő és feldolgozó képessége

segítheti abban, hogy ezt a sokszínű témakört a környezethez való viszony

alakítására, egyben pedagógiai céljaira használni, alkalmazni tudja. A

környezet megóvására, szépítésére, otthonossá tételére igényes, gondos

alakítására való nevelésen túl a mindennapi problémák felismerésére,

életmódminták elemzésére, a megoldások keresése is kiváló lehetőséget

nyújt az együttes tevékenységek során a közösségépítésre, a személyes

kapcsolatok kialakítására, elmélyítésére.

Színterek : osztályfőnöki órák, esetmegbeszélések, kirándulások.

A kollégium környezetvédelmi programja

129

Természet és környezetvédelem

A környezeti nevelés célja

Mindenki szereti a nyugtatóan friss, esztétikus környezet. Ezért fontos, hogy ismerjük alapvető

törvényszerűségeit, és alkotó módon járuljunk hozzá biológiai egyensúlyának fennmaradásához.

Kollégiumunk városunk szélén, természeti környezetben helyezkedik el. Így feladatunk kettős, mert

egyfelől figyelnünk kell a lakó-, tanulóhelyiségek állagára, esztétikumára, berendezéseire, másfelől

tágabb környezetünk értékeire.

A környezeti nevelés feladatai és tevékenységrendszere

o környezetszennyezés (szemétgyűjtés a lakókörnyezetben)

o lakóterünk szebbé tétele (ízléses lakberendezés)

o zöld környezetünk óvása, lakótereink növényeinek ápolása

o csoportprogramként a diákok saját lakóhelyük műkincseiről, műemlékeiről, természeti

nevezetességeiről számolnak be

o tájékoztató előadások, folyóiratok, filmek aktuális eseményekről

o természetjáró túrák szervezés

o a világörökség kincseinek megismerése

o szelektív hulladékgyűjtés

5. Nem hagyományos tanórai keretek, tanórán kívüli programok

Terepei

Takarítási akciók: tavaszi, őszi nagytakarítás - udvar, park

(osztályokban a padok rendbetétele)

Ünnepek, jeles napok: "Föld Napja" - megemlékezés faliújságban

"Madarak, Fák Napja" - tavaszi kirándulás

osztályonként

"Víz Világnapja" - részvétel más iskolák által

szervezett vetélkedőn

Részvétel tanulmányi sétákon, terepgyakorlatokon

Részvétel tanulmányi kirándulásokon

Részvétel nyári táborozásokon

130

Múzeum és állatkert (terrárium) látogatások az évenkénti tanulmányi

kirándulások alkalmával

Kézműves foglalkozások:

Főként természetes anyagokkal, építve a népi mesterségek hagyományaira.

Akciók:

Madáretetők kihelyezése – gondozása

Akvárium, élősarok gondozása

Napközis és szakköri munkák kiállí tása

Részvétel vetélkedőkön, pályázatokon

Gyűjtési akciók: szárazelem, papír

Részvétel rajz pályázatokon a természetvédelemmel kapcsolatos

témákban.

MÓDSZEREK

Játékok:

szituációs

memóriafejlesztő

kombinációs

érzékelést fejlesztő

ráhangolást segítő

kapcsolatteremtést segítő

drámapedagógia

Modellezés:

hatásvizsgálatok

előrejelző

rendszermodellezés

elemzés

Projekt módszer:

akcióprojektek (erdei iskola)

analízis - akcióprojektek

131

Terepgyakorlati módszerek:

célzott megfigyelések, mérések

terepgyakorlatok

térképkészítés

egyszerű megfigyelések - elemzések

Aktív, kreatív munka:

természetvédelmi és fenntartási munkák

rekonstrukciós munkák

madárvédelmi feladatok

hulladékgyűjtés (papír, szárazelem)

rend és tisztasági verseny

Közösségépítés:

csoportszervezés a környezeti nevelés érdekében

Művészi kifejezés:

vizuális nevelés a környezeti nevelésben,

irodalmi alkotások,

zeneművészet,

fotóművészet,

népművészet,

esztétikai érzékenység és élmény fejlesztése,

tanulói önkifejezés a művészetek nyelvén.

132

IX. FOGYASZTÓVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK

Célja: a fogyasztói kultúra fejlesztése és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása a

tanulókban.

Ennek érdekében:

Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás kialakítása

Környezettudatos fogyasztói szemlélet kialakítása

Reklámok szerepének helyes értelmezése

Színterei:

Tanítási órákon:

− Technika: áruismeret, a gyártás és termékminőség összefüggései

− Természettudományok: eltérő fogyasztási struktúrák és szokások megismerése,

élelmiszerbiztonság, milyen adatokat lehet leolvasni a tájékoztatóról: mértékegységek,

mérőeszközök ismerete (villany, gáz, víz mérőórák)

− Médiaismeret: reklámtörténet, a reklámok képi nyelvezete és hatásai, riport készítés

eladókkal, médiafigyelés megszervezése

− Történelem: EU fogyasztói jogok

− Osztályfőnöki órákon: hagyományostól eltérő projekt programok szervezése: felmérések

készítése a termék egymás közötti vásárlási szokásairól.

Tanórán kívüli tevékenységek: piaci séták, üzletek látogatása, együttműködése a helyi

fogyasztóvédelmi szervezettel

A fogyasztás elleni meghatározója a család. A fogyasztói szokások tekintetében az otthonról

hozott hatások a legerősebbek, ezért fontos az együttműködés a családokkal.

133

X. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES

NEVELŐ ÉS OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS

FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE

1. Az iskolai nevelő-oktató munkát segítő szemléltetést, valamint a tanulók tevékenykedtetését az

osztálytermekben és a szaktantermekben az alábbi alapfelszerelések és eszközök szolgálják

(tantermenként egy-egy): írásvetítő, diavetítő, fali vetítővászon, televízió, videó lejátszó,

kazettás magnetofon, CD lejátszó.

2. Az alsó tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelések és taneszközök

(tantermenként):

Képek, betűkártyák, szótagkártyák.

Hívóképek.

Írott és nyomtatott ABC. (falikép)

Kis és nagybetűs nyomtatott ABC. (falikép)

Betűsín.

Írott kis és nagy ABC.

Bábok .

Fali tablók:

Hangtani ismeretek

Szavak alakja, jelentése

A szó

A mondat

Gyermeklexikon

Szólások, közmondások könyve.

Nemzeti jelképek. (falitabló)

Fali táblák:

Igék

Az igenév

A teljes hasonulás

Mondat

Az állítmány fajtái

A jelzők rendszere

Ok és célhatározó

Történelmi arcképsorozat.

Helyesírási szabályzat és szótár

3. Az alsó tagozatos matematika tanítását segítő felszerelések és taneszközök (tantermenként):

Űrmértékek (cl, dl, l).

Demonstrációs óra.

Táblai vonalzók.

Táblai körző.

Számkártyák (1-1000-ig).

Helyiérték-táblázat.

Kéttányéros mérleg és súlysorozat.

Hőmérő.

Színes rudak.

4. Az alsó tagozatos környezetismeret tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

Az idő (oktatótábla).

Iskolai iránytű.

Magyarország domborzati térképe.

Magyarország közigazgatási térképe a

134

megyecímerekkel.

Szobai hőmérő.

Borszeszégő.

Domborított földgömb.

Videokazetták:

Életközösségek I.

Életközösségek II.

Életközösségek III.

Életközösségek IV.

Vadon nőtt gyógynövényeink.

Dunántúli középhegység.

Dunántúli dombvidék.

Alpokalján.

Homokasztal.

Tanulói kísérleti dobozok

Ásványok.

Magyar nemzet jelképei (falitabló)

Élő természet (diapozitívek).

Testünk (videofilm).

Közlekedés szabályai (videofilm).

Nagyító.

Szűrőpapír.

Az alsó tagozatos ének-zene tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

Ritmus eszközök: triangulum, xilofon, kisdob.

Zenehallgatási anyagok hangkazettán vagy

CD-n:

Magyar népzenei anyag.

Gyermekdalok.

Himnusz.

Szózat.

Magyar és rokon népek dalai.

Cselekményes zenék - nőikar, férfikar,

vegyeskar.

Iskolai ünnepek újabb dalai.

Európai népdalok.

Egyházi énekek.

Jeles napok, ünnepkörök dalai.

Kórusművek, műzenei szemelvények.

5. Az alsó tagozatos rajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

Diapozitívek:

Steindl Imre: Országház.

Kispaládi parasztház.

Thököly vár - Késmárk.

Medgyessy Ferenc: Anyaság.

Kolozsvári testvérek: Szt. György

szobra.

Kovács Margit: Szamaras, Sámson

dombormű.

Szőnyi István: Este.

Csontváry Kosztka Tivadar: Mária

kútja.

Pabló Picasso: Maia arcképe.

Ferenczy Noémi: Noé bárkája -

gobelin.

Cifraszűr, bölcső, csengős népi játék.

Hollókői ház.

Füstös konyha.

Matyó tisztaszoba.

Mai lakóház külső és belső képe.

Árva vára.

Pollack Mihály: Nemzeti Múzeum.

Schaár Erzsébet: Kirakat.

Albrecht Dürer: Nyúl, Önarckép -

ezüstvessző rajz, Hónapok - Berry

herceg hóráskönyvéből.

Eugéne Delacroix: Villámtól megriadt

ló.

Paul Cézanne: Csendélet.

Ferenczy Károly: Festőnő.

135

Fényes Adolf: Testvérek.

Vaszilij Kandinszkij: Festmény három

folttal.

Bálint Endre: Vándorlegény útra kél,

Ember alakú butella.

Kerített ház - Pityerszer.

Botpaládi ház.

Faragott, festett, oromzatos ház -

Hegyhátszentpéter.

Hősök tere.

Vajdahunyad vára.

Makovecz Imre: Sárospataki

Művelődési Ház.

Ligeti Miklós: Anonymus.

Ferenczy Béni: Bem érem.

Götz János: Szarvas.

Cseh László: Táncolók.

Michelangelo: Ádám teremtése.

Ferenczy Károly: Október.

Fényes Adolf: Babfejtők.

Koszta József: Tányértörölgetők.

Glatz Oszkár: Birkózók,

Kapatisztító, kunsági gyapjú hímzés,

hímes tojás, mézeskalács báb.

aratókorsó, tálak, miskakancsó.

Magyar koronázási jelvények.

6. Az alsó tagozatos technika tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

Olló, kés, vonalzó

Mintázó eszközök

Építőkocka (fa).

Szövőkeret

Csiszolópapír.

Az alsó tagozatos testnevelés tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

Síp.

Gumilabda

Babzsák

Ugrókötél

Kislabda

Tornapad

Tornazsámolyok

Medicinlabda

Karika

Jelzőszalagok

Ugrószekrény

Dobbantó

Tornaszőnyeg

Bordásfal

Mászókötél

Mérőszalag

7. A felső tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelésekés taneszközök:

Térkép (irodalomtörténeti)

Írói arcképsorozat

Magyar értelmező szótár

Szinonima szótár

Helyesírási tanácsadó szótár

Életrajzi lexikon

Helyesírási szabályzat és szótár

Hanganyag (hangkazetta, CD):

Népdalok, népmesék.

János vitéz.

Mitológiai és bibliai történetek.

Versek (Petőfi, Arany).

A kis herceg.

Görög regék és mondák.

136

Rege a csodaszarvasról.

Népballadák.

Arany: A walesi bárdok.

Toldi.

Egri csillagok (részletek).

Janus Pannonius, Balassi Bálint,

Zrínyi Miklós, Csokonai Vitéz Mihály

versei.

Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály,

Petőfi Sándor, Arany János Jókai Mór

művei.

Halotti beszéd és könyörgés.

Ómagyar Mária - siralom

Móricz Zsigmond: Hét krajcár, Légy

jó mindhalálig (rádiójáték).

Ady Endre, Babits Mihály,

Kosztolányi Dezső, József Attila,

Radnóti Miklós versei.

Megzenésített versek.

Videofilmek:

Magyar népmesék.

János vitéz (rajzfilm).

A Pál utcai fiúk (film).

Rab ember fiai (film).

Magyar mondák: Álmos vezér, A

fehér ló mondája, A szentgalleni

kaland, Botond, Lehel kürtje, István

megkoronázása.

Arany: A walesi bárdok.

Lúdas Matyi (rajzfilm).

Egri csillagok (film).

Janus Pannonius emlékére.

Mátyás könyvtára.

A Corvinák.

Balassi, Csokonai: A felvilágosodás.

Mikszáth : Szent Péter esernyője

(film).

Mikszáth prózája.

Liliomfi (film).

A reformkor I-II.

Petőfi.

Egy magyar nábob (film).

Kárpáti Zoltán (film).

A kőszívű ember fiai (film).

Halotti beszéd.

Légy jó mindhalálig (film).

Móricz és a Légy jó mindhalálig.

Móricz élete.

Nyugat.

A fiatal József Attila.

Erőltetett menet (film).

Könyv:

Népmesegyűjtemények

O. Nagy Gábor: Magyar szólások és

közmondások

Gabnai Katalin: Drámajátékok

Kaposi László: Drámafoglalkozások

Montágh Imre: Mondjam vagy

mutassam

Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk

Gárdonyi Géza: Egri csillagok

Mikszáth Kálmán: Szent Péter

esernyője

Móricz Zsigmond: Légy jó

mindhalálig

Szigligeti Ede: Liliomfi

Falitablók

Hangtan.

A teljes hasonulás.

Jelentéstan.

Szótan.

A szófajok.

Jelentés.

Szerkezet.

Mondattan.

Magyar nyelvemlékek.

137

Nyelvcsaládok.

Egyéb eszközök:

Petőfi (diasorozat).

Fogalmazás 5. (diasorozat).

Arany János: Toldi (diasorozat).

Petőfi, Arany, Vörösmarty (diafilm).

A főnév (oktatócsomag).

Móricz Zsigmond: Hét krajcár

(diafilm)

Ady és a nyugatosok, József Attila

(diafilm).

8. A történelem tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

Falitérkép:

Az ókori Kelet.

Az ókori Görögország.

A Római Birodalom.

Bibliai országok - Pál apostol

utazásai.

Magyarország X-XI. sz.

A magyar népvándorlás és a

honfoglalás.

Európa Nagy Károly korában.

Magyarország a korai feudalizmus

idején.

A feudális Magyarország a XIII. sz.

közepétől a XV. sz. elejéig.

A tatárjárás Magyarországon 1241-42.

A Föld népei a XIV-XV. században.

Magyarország 1526-1606.

Európa a XIV-XV. században.

A feudális Magyarország a XV.

században.

Magyarország a XVII. században.

Európa a XVII. század közepén.

Az európaiak felfedezései és a

gyarmatosítás XV-XVII. század.

Magyarország Bethlen Gábor korában

(1629).

Magyarország népei a XVIII. század

végén.

Európa a XVIII. század végén.

A Föld népei a XVI-XVIII.

században.

Az 1848/49-es szabadságharc.

Európa a XIX. század második

felében.

Európa a XIX. században.

Európa 1815-1849.

Európa az I. világháború idején.

A gyarmati rendszer 1830-1914.

Az Osztrák - Magyar Monarchia

1914-ben.

A gyarmati rendszer felbomlása

(1917-1975).

A Tanácsköztársaság honvédő harcai.

Európa a II. világháború idején.

Hazánk felszabadulása.

Videokazetta:

Az ókori Egyiptom.

Egyiptomi hétköznapok.

Egyiptom, a Nílus ajándéka.

Széthi, a fáraó.

A piramisok.

A kínai Nagy Fal.

Az ókori Hellász.

Görögország.

Az ókori Róma.

Róma és Pompei.

Róma építészete.

A Colosseum, Róma.

Álmos vezér.

Honfoglalás, államalapítás.

138

Aquincum.

Élet a középkori Európában.

Céh, inas - legény - mester.

A románkori művészet.

A román stílus.

Mátyás király.

Hunyadi János.

Mátyás országa.

Mátyás király könyvtára.

A lovagok, a Hunyadiak.

Mohács.

Magyar ereklyék.

Nagy Szulejmán és kora.

Rákóczi szabadságharca.

A francia forradalom.

Reformkor I-II. rész.

Kossuth élete.

A kiegyezés.

Oroszország a cártól Sztálinig.

Versailles.

A II. világháború.

1956. október 23.

Egyéb:

Transzparens sorozat az általános

iskolai történelem tanításához (5-8.

évfolyam).

Diapozitív sorozat az általános iskolai

történelem tanításához (5-8.

évfolyam).

A magyar államcímer története

(falikép).

Magyar történeti áttekintés a

honfoglalás idejétől (falikép).

A középkori társadalom (falikép).

Tanulói egységcsomag az 5. és a 6.

osztályos történelem tanításához.

Forráscsomag a 7. osztályos

történelem tanításához.

9. Az angol nyelv tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

Chatterbox 1., 2., 3. (tankönyv,

munkafüzet, hangkazetta, tesztek,

szemléltető képsor).

New Project 1., 2. (tankönyv, munkafüzet,

hangkazetta).

Videokazetták:

Window on Britain

Guide to Britain

139

10. A német nyelv tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

Gyenge ige ragozása (falitabló)

Időbeli, módbeli segédigék (falitabló).

Deutschmobil 1. (tankönyv, munkafüzet,

hangkazetta).

Időbeli, módbeli segédigék (falitabló).

A személyes névmás (falitabló).

Az elöljárószó (falitabló).

Deutschmobil II. (tankönyv, munkafüzet,

hangkazetta).

Németország (falitérkép).

11. A felső tagozatos matematika tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

Táblai körző fa

Táblai vonalzó 450-os fából

Táblai vonalzó 600-os fából

Táblai szögmérő fából

Méterrúd fából

Összerakható m3

Alaphálók, alapábrák

Nagy matematikusok arcképei

Sík és mértani modellezőkészlet

Számegyenes, koordinátarendszer

(írásvetítő fólia).

Helyiérték táblázat (írásvetítő fólia)

Oszthatósági szabályok (falikép).

Százalékszámítás (falikép).

Kétkaros mérleg és súlysorozat.

Hatványozás azonosságai (falikép).

Halmazok (falikép).

Derékszögű koordinátarendszer (írásvetítő

fólia).

Lineáris függvény (falikép).

Másodfokú függvény (falikép).

Abszolútérték függvény (falikép).

Mértékegységek (falikép).

Területszámítások (falikép).

Kocka, téglatest (testek).

Űrmérték sorozat.

Szétszedhető dm3

Tükrözés (falikép).

Terület és kerületszámítások (falikép).

Négyszögek, kerülete, területe (falikép).

A kör kerülete, területe (falikép).

Szögpárok (falikép).

Hasábok (falikép).

Eltolás (falikép).

Pitagorasz-tétele (falikép).

Az egyenes körkúp, gúla (falikép).

Az egyenes henger, gömb (falikép).

Műanyag henger.

Műanyag kúp.

Műanyag gúla.

Műanyag hatszög alapú hasáb.

Műanyag ötszög alapú hasáb.

Testek felszíne, térfogata (falikép).

Algoritmus folyamatábra (falikép).

Az informatika tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

Pentium típusú számítógép

Monitor (SVGA)

Billentyűzet

Egér

CD meghajtó 40x

Hangkártya + hangfal

Projektor

Modem MR 56 SVS-EX 2

Tintasugaras nyomtató

Falitablók:

140

A számítógép belső felépítése (IBM -

02)

Az input-output eszközök

csatlakoztatása

A billentyűzet.

Alapvető programok:

WINDOWS 98 vagy 2000.

OFFICE 97 vagy 2000.

Szoftver az INTERNET hálózatban

való működtetéséhez.

12. A természetismeret és a földrajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

Terepasztal.

5-8. osztályos diafilm sorozat a földrajz

tanításához.

5-8. osztályos írásvetítőfólia-sorozat a

környezetismeret és a földrajz

tanításához.

Kőzetgyűjtemény.

5-8. osztályos táblai vaktérképsorozat.

Hőmérő

Iránytű

Térképjelek.

Magyarország térképe (falitérkép).

A Föld éghajlata (falikép).

A Föld természetes növényzete (falikép).

A Föld domborzata (falitérkép).

Földgömb

Tellúrium.

A Föld felszíne (dombortérkép).

A Föld morfológiai térképe a tengerfenék

domborzatával (falitérkép).

A Föld forgása és keringése (falikép).

Afrika domborzata és vizei (falitérkép).

Ausztrália és Óceánia gazdasági élete

(falitérkép).

Afrika domborzata (falitérkép).

Ausztrália és Új-Zéland domborzata

(falitérkép).

Észak-Amerika, Dél-Amerika domborzata

és vizei (falitérkép).

Ázsia domborzata és vizei (falitérkép).

Európa domborzata és vizei (falitérkép).

Európa országai (falitérkép).

Észak-Európa (falitérkép).

Kelet-Európa (falitérkép).

Ázsia domborzata (falitérkép).

Közép Európa (falitérkép).

A Kárpát-medence domborzata és vizei

(falitérkép).

141

13. A fizika tanítását segítő felszerelések és taneszközök.

- Írásvetítőfólia-sorozat (fizika 6-8.

osztály).

- Mágneses rúdpár fatokban.

- Táblai mágnes 25 mm-es.

- Fényből áram (videokazetta).

- Részecskemodell (videokazetta).

- Fizikusok arcképcsarnoka (falikép

sorozat).

- SI mértéktáblázat (falikép).

- Mágneses készlet (komplett).

- A naprendszer (tabló).

- Lejtőmodell (tanulókísérleti eszköz

- Mikolacső

- Mechanikai eszközkészlet (tanulókísérleti

eszköz

- Nyomás, súrlódás vizsgálatára alkalmas

eszközkészlet

- Rugós erőmérő

- Kétkarú emelő

- Karos mérleg, súlysorozattal

- Hőmérő.

- Hőtágulást bemutató tanári eszközkészlet

- Kétütemű motorminta

- Négyütemű motorminta

- Áramátalakító

- Csengőreduktor

- Dugaszos ellenállásszekrény

- Generátor minta

- Elektromotor és generátor

- Elektrovaria (tanári bemutató

eszközkészlet)

- Transzformátor modell

- Mérőműszer (Voltax)

- Tanulókísérleti eszközkészlet áramkörök

létrehozására

- Sztatikus elektromosságot létrehozó

eszközkészlet

- Optikai pad (lencsékkel, tükrökkel)

- Prizmatartó

- Tanulókísérleti eszközkészlet a fény

vizsgálatára

14. A biológia tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

Biológiai egységcsomag.

Bonctű.

Csíráztató.

Diapozitívek az 5-8. osztályos biológia

tanításához.

Kézi nagyító

Metszettároló.

Mikroszkópizáló.

Lámpa.

Mikroszkóp.

Szilvafa virága (modell).

Burgonya virága (modell).

Almafa (oktatótábla).

Rovarok (oktatótábla).

Lepkék (oktatótábla).

Sertés koponya.

Juh koponya.

Madár csontváz.

Emlős csontváz.

Fogtípusok.

Lábtípusok.

Szarvasmarha (oktatótábla).

142

Házityúk (oktatótábla).

Erdők legjellemzőbb élőlényei

(oktatótábla).

Fenyő (oktatótábla).

Erdei pajzsika (oktatótábla).

Kocsányos tölgy virága (oktatótábla).

Ehető és mérgező gombák (oktatótáblák).

Keresztes pók (oktatótábla).

Mókus (oktatótábla).

Sün (oktatótábla).

Szarka (oktatótábla).

Sertés koponya.

Róka (oktatótábla).

Szarvas v. őzagancs.

Hazai füves területek legjellemzőbb

élőlényei (oktatótábla).

Görény (oktatótábla).

Sáska (oktatótábla).

Ürge (oktatótábla).

Varjú (oktatótábla).

Folyók, tavak legjellemzőbb élőlényei

(oktatótábla).

Hal (csontváz).

Béka (csontváz).

Rák testfelépítése (oktatótábla).

Fürge gyík (csontváz).

Nemzeti parkjaink (falitérkép).

Falitablók:

A sejtmagnélküli egysejtűek

Szivacsok, csalánozók

Gyűrűsférgek

Puhatestűek

Ízeltlábúak

Gerincesek

Moszatok, zuzmók, mohák, harasztok

Nyitvatermők

Zárvatermők

A lomblevél működése

A virág és virágzat

Termések, terméstípusok

Fásszár keresztmetszete

Egyszikű szár keresztmetszete

Az emberi bőr (bőrmetszet).

Emberi csontváz.

Csípőcsont.

Csövescsont.

Koponya.

Emberi torzó.

Lapos és csöves csont metszete.

Emberi nyelv fogakkal (modell).

Légzés (oktatótábla).

Szív-modell.

Vese (metszet).

Az emberi szaporodás (8 db-os

oktatótábla).

Szem (modell).

Hallás és egyensúly szerv (modell).

Emberi fejmetszet.

Fül (modell).

Az egészségtan tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

Videofilmek:

Az élelem

Alapvető élelmiszerek

Az izmok és a mozgás

A dohányzás és az egészség

Vigyázz a gyógyszerekkel

Járvány, avagy a gyermek kábítószer,

alkohol

Ép testben ép lélek

Az emberi szervezet reprodukciós

rendszere

143

15. A kémia tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

Kémcső

Főzőpohár

Óraüveg

Borszeszégő

Kémcsőfogó

Vasháromláb

Azbesztháló

Vízbontó készülék

Kalotta molekulamodell (1 garnitúra).

Pálcika modell (1 garnitúra).

Mágneses atommodell (1 garnitúra).

Kristályrács (gyémánt, grafit, NaCl

Falitáblók:

Atomok elektronvonzó képessége

Fémek jellemerősségi sora

Periodusos rendszer

Elektronhéjak kiépülése

Oktatótáblák:

Fémek reakciói vízzel

Fémek reakciói savval

Sav-bázis reakció

Közömbösítés

Redukció a redukáló sorban

Peptidkötés

Videokazetták:

Ismeretlen ismerős a víz

Kincsek a homokban és a bányákban

A fémek általános jellemzése

A víz

Az élet elemei

Levegő, tenger, kőzet

Atom és molekula

A víz egy csodálatos nyersanyag

A konyhasó

Tűzijátéktól a házépítésig

A magyar ezüst, az alumínium

Az év féme a vas

Lidércfény és nitrátos vizek

Kénsav a felhőből és a gyárból

Szabadon és kötve

Atom és molekula

Írásvetítő transzparens sorozat a 7. és 8.

osztályos kémia tanításához

16. Az ének-zene tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

Pianíno.

A kerettantervben szereplő zenehallgatási

anyag hangkazettán vagy CD lemezen.

Videofilmek:

Tánctípusok.

Jeles napok népszokásai.

Ritmuskészséget fejlesztő hangszerek,

eszközök.

17. A felső tagozatos rajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

Műanyag, átlátszó hengerek, gúlák.

Képsík rendszer a vetületi ábrázoláshoz.

Táblai körző (fém hegyű).

600-os táblai vonalzó.

450-os táblai vonalzó.

100 cm-es táblai vonalzó.

Táblai szögmérő.

Műanyag, átlátszó kocka, tégla.

Demonstrációs testek (fa).

Diapozitívek: a kerettantervben a

144

megismertetésre, elemzésre ajánlott

műalkotásokról (1-1 db).

Videofilmek:

Képzőművészet a honfoglalás idején

A román stílus

A gótika

Reneszánsz

XIX. század művészete

XX. század művészete

Pásztorkodás a Hortobágyon

Testbeszéd, gesztus

A felső tagozatos technika tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

Fareszelő lapos 25x200

Fareszelő gömbölyű 10x200

Fareszelő félgömbölyű 25x200

Vasreszelő lapos 25x200

Vasreszelő gömbölyű 10x200

Vasreszelő félgömbölyű 25x200

Laposfogó

Kalapács 15-20 dekás

Csípőfogó, gömbölyűcsőrű fogó

Fafűrész (illesztő), vasfűrész

Lyukfűrész

Kézi fúró (amerikáner)

Lemezvágó olló

Faliképek a fa megmunkálásáról .

Szerelő készlet, gépelemek tanításához

Elektromos szerelőkészlet I-II.

Asztali fúrógép (állványos)

Asztali körfűrész

A gépek (falitabló)

Kerékpár

KRESZ -táblák (oktató táblák)

LEGO-DACTA építőkészlet

18. A felső tagozatos testnevelés tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

Ugródomb

Magasugrómérce fém

Magasugróléc

Maroklabda

Súlygolyó 3 kg

Súlygolyó 4 kg

Tornaszekrény

Gyűrű

Gerenda

Dobbantó

Tornazsámoly

Medicinlabdák

Ugráló kötél

Kézi súlyzók

Mászókötél

Kosárlabda

Kézilabda

Focilabda

SIOK Siófok Város Kollégium és Módszertani Központ

KÖTELEZŐ TANESZKÖZJEGYZÉK

PETŐFI SÉTÁNY 1. (telephely)

145

Helyiség Törvény

által előírt

mennyisé

g

Eszközök,

felszerelések

Törvény által előírt

mennyiség

Terv

2004. szept.1.

Tény

2004.

szept.1

Tanulószoba 1 Tanulói asztal

Tanulói szék

Tanári asztal

Tanári szék

Tábla

Tanuló/1

Tanuló/1

1

1

1

12

24

1

1

1

12

24

1

1

1

Diákköri szoba 1 Tábla

Tanári asztal

Tanári szék

Asztal

Szék

AV-állvány

-

-

-

tanulói

létszámhoz

igazodó

1

1

1

-

46

1

1

1

1

-

46

1

Számítástechnik

a terem

1 Számítógép

Nyomtató

Számítógép asztal

Számítógép szék

Programok

Zárható szekrény

Tábla+flipchart

20fő/1

1

20fő/1

20fő/1

szükség szerint

1

1

5

1

5

5

szükség

szerint

1

1

3

-

3

3

szükség

szerint

1

-

Testedző szoba

(kondi terem)

1 Felszerelés iskolai

tornaszoba szerint

1csocsóasztal

1ping-pong

asztal

1 szobabicikli

1 darts

Könyvtárszoba

helyett

Könyvtársarok

1 Asztal

Szék

Könyvespolc

Egyedi világítás

6

6

500könyv/1

6

6

6

1

6

-

-

1

-

146

Helyiség Törvény

által előírt

mennyisé

g

Eszközök,

felszerelések


mennyiség

Terv

2004. szept.1.

Tény

2004.

szept.1

Hálószoba 4-7

tanulón

-ként 1

Ágyneműtartós

ágy

Szekrény

Éjjeli szekrény

Polc

Tükör

Cipőtároló

Ágynemű+huzat

(párna, paplan,

pléd, lepedő)

Tanuló/1

Tanuló/1

Tanuló/1

Tanuló/1

Szoba/1

Szoba/1

Tanuló/1+

aTanuló/3

107

28

107

107

25

25

107+330

107

28

107

107

25

25

107+330

Ügyviteli

helyiség

1

(Tény

2)

Asztal

Szék

Iratszekrény

Lemezszekrény

Számítógép

Sz.gépasztal+Szék

Fénymásoló

Tel.-Fax+Nyomt.

Felnőtt létszám

szerint

1

1

1

1-1

1

1

3

3

3

1

2

2-2

1

2-1

3

3

3

1

2

2-2

1

2-1

Orvosi szoba 1 Ágyneműtartós

ágy

Mosdókagyló-WC

4

2-1

4

2-1

4

2-1

Társalgó 1 Ülőgarnitúra:

Fotel

Asztal

Tárolószekrény

Tv

DVD-lejátszó

28

5

1

1

1

28

5

1

1

1

28

5

1

1

1

Betegszoba 1 Ágyneműtartós

147

Helyiség Törvény

által előírt

mennyisé

g

Eszközök,

felszerelések


mennyiség

Terv

2004. szept.1.

Tény

2004.

szept.1

ágy

Asztal

Szék

Éjjeli szekrény

Éjjeli lámpa

Tusoló

WC

Mosdókagyló

Polc

5

1

5

5

5

1

1

1

-

5

1

5

5

5

1

1

1

5

5

1

5

5

5

1

1

1

5

Teakonyha 1 3

Tanulói

vizesblokk

Szint 1

Nem 1-

1

25

Személyzeti WC 1-1női-

férfi

2-1 2-1

Tanulói WC 25

Tisztítószer-

takarítószer

raktár

1

1

Ágyneműraktár 1 1

Mosókonyha 1 Mosógép-

vasalódeszka

mosogató (saválló)

1

1

1

Diákköri

szobában,

nevelőtestületi

szobában a

hallgatók

rendelkezésére

álló, illetve a

hallgatók

rendelkezésére

Írásvetítő+vászon

Hangfal-szett;

Tv

Video felvevő és lejátszó

DVD-lejátszó

Számítógép

Számítógép asztal

Számítógép szék

1+1

1

1

1

1

1

1

1

148

Helyiség Törvény

által előírt

mennyisé

g

Eszközök,

felszerelések


mennyiség

Terv

2004. szept.1.

Tény

2004.

szept.1

bocsátható

eszközök:

Projektor

Hordozható CD-és magnó

1

1

KÖTELEZŐ TANESZKÖZJEGYZÉK

SZÉPVÖLGYI ÚT 2. (székhely)

Helyiség Törvény

által előírt

mennyisé

g

Eszközök,

felszerelések

Törvény

által előírt

mennyiség

Terv

2004.

szept.1.

Tény

2004.

szept.1.

Tanulószoba 1

Tanulói asztal

Tanulói szék

Tanári asztal

Tanári szék

Tábla

1

1

1

1

1

60

75

3

3

3

3

60

75

3

3

3

3 televízió

1 Samsung

video

1 dvd

lejátszó

4 hangfal

1 erősítő

Diákköri

szoba

1

Szekrény

Polc

Asztal

Olvasólámpa

Tanulói

létszámhoz

igazodó

1

1

1

1

1

1

2

1

2

Számítás- 1 1

149

Helyiség Törvény

által előírt

mennyisé

g

Eszközök,

felszerelések

Törvény

által előírt

mennyiség

Terv

2004.

szept.1.

Tény

2004.

szept.1.

technika terem Számítógép 20fő/1

Nyomtató

Programok

Szgép asztal

Szgép szék

Tanulói szék

Zárható szekrény

Scanner

5

szükség szer.

szükség szer.

5

5

-

1

-

7 sulinet

2 SMKK

1 sulinet

10

9

9

-

1

1

9

1

5

9

-

9

1

1

1

Testedző

szoba

(konditerem)

1

Bordásfal

Kondieszközök

1

-

1

5

1

1

5

1

Szobabicikli

,

1Ping-pong,

1csocsó-

asztal

Könyvtárszob

a

1

Asztal tanulói

Íróasztal

Katalógusasztal

Szék tanulói

Könyvespolcok

Egyedi világítás min 6

fő

Telefon 1

1 Számítógép (Int.

költs.)

1 Nyomtató

1 Scanner

6

-

-

6

500 könyv

6

-

1

1

1

1

7

1

1

10

8

6

1

1

1

1

1

1

8

1

1

10

10

6

1

1

1

1

1

1 szgép

150

Helyiség Törvény

által előírt

mennyisé

g

Eszközök,

felszerelések

Törvény

által előírt

mennyiség

Terv

2004.

szept.1.

Tény

2004.

szept.1.

1 Cd-író asztal

1 szgép szék

Hálószoba 4-7

tanulón-

ként 1.

Ágyneműtartós ágy

Szekrény

Éjjeli szekrény

Polc

Tükör

Cipőtároló

Szék

Asztal

Paplan

Párna

Ágyhuzat garnitúra

Éjjeli lámpa

Tanuló/1

Tanuló/1

Tanuló/1

Tanuló/1

Tanuló/1

Tanuló/1

Tanuló/1

Szoba/2

Tanuló/1

Tanuló/1

Tanuló/3

Tanuló/1

80

60

90

120

90

15

60

15

30

40

100

70

30

125

120

-

120

-

-

60

30

272

146

264

120

Igazgatói

iroda

1

Íróasztal

Szék

Tárgyalóasztal

Tárgyalószék

Iratszekrény

Fax

Telefon

Számítógép

1

1

1

2

1

1

1

1

2

2

1

2

1

-

2

1

(alapít-vány)

1

2

2

1

4

1

-

2

1

Kamera

Ügyeletes

nevelői szoba

1

Fiókos asztal

Szék

Napló és folyóirat tartó

Pedagógus/1

Pedagógus/1

1

3

3

-

1

3

4

1

151

Helyiség Törvény

által előírt

mennyisé

g

Eszközök,

felszerelések

Törvény

által előírt

mennyiség

Terv

2004.

szept.1.

Tény

2004.

szept.1.

Könyvszekrény

Ruhásszekrény vagy

fogas

Mosdókagyló

Tükör

2

létszám

szerint

1

1

1

-

-

1

1

4

1

1

1 Thomson

video

1 Samsung

tv.

1 cd-s rádió.

1Goldstar

video.

Smk

alapítványtó

l szgép,

nyomtató.

4

olvasólámpa

Ügyviteli

helyiség

1

Asztal

Szék

Iratszekrény

Lemezszekrény

Számítógép (pályázat

2000)

Szg szék

Szg asztal

Felnőtt

létszám

szerint

Felnőtt

létszám

szerint

-

-

-

-

-

3

4

2

1

1

1

1

1

3

4

3

1

1

1

1

Fénymásoló

Telefon

-

-

1

1

1

-

152

Helyiség Törvény

által előírt

mennyisé

g

Eszközök,

felszerelések

Törvény

által előírt

mennyiség

Terv

2004.

szept.1.

Tény

2004.

szept.1.

Telefon közös vonallal - 1 1

Előtér Thomson tv - - 1

2008

Orvosi

szoba

1 - 1 - 0

Társalgó

(Klub)

1 - 1 1 0

Betegszoba 1 - 2 3 1

Porta 1 - 1 1 1

Nővérszoba 1 - - - 0

Vendégszob

a

1 - 1 - 0

Teakonyha 1 - 2 2 2

Tanulói

vizesblokk

Nem

szerint/

1

- 4 4 4

Személyzeti

WC

Nem

szerint/

1

- - 2 2

Tanulói WC Nem

szerint/

1

- 12 12 12

Tisztítószer,

takarítószer

raktár

1 - - 1 1

Ágynemű

raktár

1 - - 1 1

Mosó-

konyha

1 - - 1 1

153

XI. A SIOK INTÉZMÉNYEINEK HELYI TANTERVEI

154

pedagógiai programiskola.adand.hu/letoltheto/siok_pedagogiai_program_120.doc · web viewsiok...

Documents