pedagogiai kutatas tablavazlat
TRANSCRIPT
Pedagógiai kutatás-kötelező tantárgy
III. év
Előadó: Szabó-Thalmeiner Noémi
[email protected]: 0722 550443
Mire jó a kutatás?
Hallgatónak: lehetséges szakdolgozat téma. Tanítónak: különböző problémahelyzetek
feltárására, kutatására, kísérletek lebonyolítására.
A pedagógiai kutatás tárgya
A személyiség fejlesztése során érvényesülő törvényszerűségek feltárása.
A pedagógiai kutatás célja
Az oktatás eredményessé tétele
A pedagógiai jelenségek nehezen mérhetők, mert:
Komplexek, bonyolultak Nehezen figyelhetők meg Állandóan változik, módosul a pedagógiai
konstelláció Nehezen ismételhetőek meg.
A pedagógiai kutatás folyamata1. A kutatási probléma kiválasztása, meghatározása.2. A témára vonatkozó szakirodalom áttekintése.3. A kutatás hipotéziseinek megfogalmazása.4. Kutatási stratégiák, módszerek, eszközök
kiválasztása.5. A vizsgálni kívánt minta kiválasztása6. A kutatás végrehajtása.7. Az adatok elemzése, általánosítások
megfogalmazása.8. A kutatás eredményeinek publikálása.
1. A kutatási probléma
Egy olyan kérdés, melyre a kutatás során választ keresünk.
A kutatási probléma kiválasztása
1. Spontán felmerülés: a gyakorlatban merül fel egy nehézség.
2. A kutató választja ki:• A gyakorlati munkából (pl. egy jelenség
okainak vizsgálata)• Elméleti tételek (pl. hogyan alkalmazzam a
megerősítést a nevelés folyamatában).• Szakirodalom (nyitva hagyott kérdések,
ellentmondó eredmények vizsgálata).
A kutatási probléma értékelése Hozzájárul-e a pedagógiai elmélet
ismeretanyagához? Van-e gyakorlati haszna? Fejlődik-e a kutatás metodikája? Vezet-e újabb kutatásokhoz? Időszerű-e a téma? Kutatható-e a probléma? Megfelel-e a téma a kutatónak?
A kutatási probléma megfogalmazása Kérdés, mely a változók helyzetének,
állapotának, illetve két vagy több változó kapcsolatának, összefüggésének feltárására irányul.
Tartalmazza a populációt, melyre kiterjesztjük a kutatást.
Ne legyen se túl tág, se túl szűk.
Változó: a pedagógiai folyamat különböző összetevőinek jellemzői
A – miben fejezzük ki?• Kategorikus (minőségi) (pl. nem: nő/férfi)• Mért (mennyiségi): értékeket kapcsolunk hozzá (pl. életkor)
B – mire vonatkoznak?• Személyes változók (az emberek tulajdonságaira vonatkozik)• Szituatív változók (a környezetre vonatkoznak)
C – kutatásban betöltött szerepük szerint:• Független – a kutató választja ki• Függő -a független változó hat az alakulására• Külsődleges változó (konstans változók) – hatásukat ki kell szűrni.
D – a pedagógiai folyamatban betöltött helyük alapján1. Előzményváltozók (pl. nem, felkészültség, stb.)2. Folyamatváltozók (a vizsgált folyamat sajátosságai, pl. a tanárok
eszközei)3. Eredményváltozók (a folyamat eredményei)
2. Szakirodalom áttekintése Folyamat:
Tájékozódás Jegyzetelés Az olvasottak kritikus elemzése
Közben: bibliográfia összeállításaPl. Szerző neve, kiadás éve: Könyv/tanulmány címe, Kiadó neve,
kiadás helye
3.Hipotézisek megfogalmazása A hipotézis egy olyan kijelentés, amely a
kutató feltételezéseit fejezi ki a problémában szereplő változókra, azok kapcsolatára vonatkozóan.
A kutatás megkezdése előtt fogalmazzuk meg őket, hiszen vezérfonal a kutatás során.
A jó hipotézissel szemben támasztható követelmények:1. Magyarázó erővel kell rendelkeznie.2. A változók kapcsolatát jelölje ítélet formájában.3. Egyértelműen igazolható, vagy elvethető4. Igazolása vagy elvetése megvalósítható módszereket,
eljárásokat, technikákat igényeljen.5. Világos, egyértelmű, operatív terminusokban legyen
megfogalmazva (ne használjunk túl általános megfogalmazásokat)
6. Támaszkodnia kell a meglévő ismeretekre.7. A lehető legegyszerűbben, legtömörebben fogalmazzuk meg
őket. Ha túl bonyolult lenne a hipotézis, alhipotéziseket fogalmazunk meg.
8. A hipotézisek összességének választ kell adnia a kiinduló problémára.
A hipotézis megfogalmazásának módja:
1. Null-hipotézis: nincs összefüggés a változók között
2. Alternatív, irány nélküli hipotézis: összefüggést feltételezünk a változók között, de nem adjuk meg az irányt.
3. Alternatív, irányt is jelölő hipotézis: megjelöljük a változók feltételezett kapcsolatának irányát is.
4. Kutatási stratégiák
1. Deduktív: meglévő tudományos tapasztalatokból indulunk ki
2. Induktív: a valóságból indulunk ki1. Leíró (a pedagógiai valóság egy területét írjuk
le)2. Összefüggésfeltáró (különböző tényezők
egymásrahatását vizsgáljuk)3. Kísérleti (a független változókat mi idézzük elő,
mi változtatjuk meg)
A kutatás módszerei, eszközei Feltáró módszerek: Eszközei:
Dokumentumelemzés Megfigyelés szempontrendszer Kikérdezés
Szóbeli interjúterv Írásbeli kérdőív, attitűdskála
Szociometriai felmérés szociometriai kérdőív Tudásmérés teszt, feladatlap Pszichológiai vizsgáló eljárások pszichológiai tesztek
Feldolgozó módszerek: Statisztikai módszerek Minőségi elemzés Metapedagógiai eljárások
5. Minta és mintavétel Alapsokaság = Populáció:
közös, megfigyelhető jellemzőkkel rendelkező személyek, akikre ki akarjuk terjeszteni a kutatás eredményeit.
Minta: Az alapsokaság alcsoportja. Kellően nagy. Főbb tulajdonságaiban tükröznie kell a populáció
tulajdonságait.
Reprezentatív minta kiválasztása Pontosan körülhatároljuk a populációt. Leírjuk a populáció főbb tulajdonságait. Kiválasztjuk a főbb reprezentatív egységeket. Kiválasztjuk a megfelelő nagyságú mintát.
A minta nagysága függ: Az eredmények fontosságától. A vizsgált tényezők erősségétől (pl. új
tananyag). A populáció sajátosságaitól (homogén –
kisebb minta, heterogén – nagyobb minta) Az elemzett változók számától. A kutatás módszereinek sajátosságaitól. Gazdasági szempont (a még megfelelő
legkisebb mintát választjuk ki).
Mintavételi eljárások
1. Véletlen mintavétel1. Egyszerű – mindenkinek egyforma esélye van bekerülni
a mintába.2. Csoportosított véletlen mintavétel (a csoportot és azon
belül az egyéneket véletlenül választjuk ki).3. Mechanikus – pl. minden 5. személy.
2. Rétegzett mintavétel1. Ismerjük a populáció jellemzőit és a lényeges
szempontokat (pl. foglalkozás, nem szerint és azon belül véletlenül választjuk ki a vizsgálati személyeket.
A kutatások típusai Alapkutatás – új ismeretek szerzése a meglévő
elméletek továbbfejlesztése érdekében, Alkalmazott kutatás – elméleti tételek gyakorlatban
való vizsgálata (pl. oktatási módszerek kipróbálása) Akciókutatás – egy konkrét probléma megoldása
egy adott közegben (pl. iskolakísérletek) Tantervi program, vagy értékelés (pl.
tankönyvcsomagok hatékonyságának vizsgálata) Mérés – teljesítménytesztek, „monitor” vizsgálatok.
A kutatás etikai kérdéseia kutatás résztvevőivel szemben: A résztvevők kockázatát minimálisra csökkenteni. Óvja a résztvevők biztonságát, jogait (anonimitás) Rendszeresen felülvizsgálja a kísérlet hatásait. Előzetesen megszerezni a résztvevők tudatos
egyetértését. Őszinte kapcsolat a résztvevőkkel. Takarékoskodni a résztvevők idejével.
Vétségek a tudós társadalommal szemben Más szellemi értékeinek eltulajdonítása. Kutatási adatok torzítása, az adatok hamis
értelmezése. Hipotézisek utólagos megfogalmazása. Káros gyakorlatra vonatkozó terhelő adatok
elhallgatása. Az adatok félreértelmezésének elősegítése.
Feladat! Saját pedagógiai kutatás elvégzése,
amennyiben megoldható, párban.
Jó munkát és kutakodást kívánok!
Elérhetőségem: [email protected]: 0722-550 443
Köszönöm a figyelmet!