PEDAGÓGUSOK ETIKAI KÓDEXE(TERVEZET)

SZEGED 2000. MÁJUS

TartalomjegyzékBevezető......................................................................................................................................3

I. Alapelvek.................................................................................................................................3

II. A tanári szakma általános követelményei...............................................................................4

II. 1. A képzéssel kapcsolatos kérdések..................................................................................4

II.2. Tanári alkalmassági tényezők.........................................................................................4

II.3. A tanári munka mint hivatás...........................................................................................5

III. A tanár–diák viszony.............................................................................................................6

III. 1. Az értékközvetítés joga................................................................................................6

III. 2. Konfliktuskezelés során követendő magatartásformák................................................7

III.3. Tanár mint nevelő..........................................................................................................7

IV. Tanár szülő kapcsolat............................................................................................................9

V. A pedagógusok szakmai kapcsolatai.......................................................................................9

2

BevezetőA pedagógusok gyakran panaszkodnak szakmájuk alacsony megbecsültségére. A kicsi

presztízsnek egyik oka, hogy a szakma nem tud olyan garanciákat felmutatni, amelyek az ellenőrizhetőséget, számonkérhetőséget szavatolnák a társadalom számára. Amíg nincs egy olyan szabályrendszer, amelynek megszegőit eltávolítják a pályáról, addig nem szűnnek meg a kétségek a tanárok kompetenciáját illetően, s nem várható javulás. A szabályrendszer lefektetése egy etikai kódex feladata lenne.

Etikai kódexek terén azonban nem áll jól a pedagógus szakma. Kezdeményezésekben is hiány mutatkozik, és főleg nincs olyan amelyik a diákok és a tanárok között álló csoport, a tanárszakos egyetemi hallgatók készítettek volna.

Ezért a Szegedi Tudományegyetemen alakult egy hallgatói csoport, amelyik azt a célt tűzte ki, hogy ezt a hiányt pótolja. Ennek a munkának az eredménye ez a tervezet. A kódexbe csak olyan elvek kerültek be, amellyel a készítők mindnyájan egyetértettek.

A tervezetünk azonban nem szorosan vett etikai kódex. Érintettünk olyan kérdéseket is, amelyek a tanári szakma professzionalizmusával, a tanár profi munkavégzésének feltételeivel vannak kapcsolatban. Ezek a kérdések, úgy gondoljuk, nem megkerülhetők.

Nem ejtettünk azonban szót azokról a feltételekről, amelyeket esetleg kormányzati politikának kell megvalósítania. a tanári szakma professzionalizmusának politikai, hatalmi indíttatásoktól mentesen, önszerveződés útján kell létrejönnie.

A munka magán viseli azt, hogy több ember készítette. Ez azt eredményezi, hogy egyes részek több pont alatt is előfordulhatnak. Ezt azért nem gyomláltuk ki, mert az azonos elvek más-más szempontból mást és mást jelenthetnek; és éppen a sokszínűség elfogadása az egyik, általunk legszigorúbban vett, szempont, amit szem előtt tartottunk.

Habár ez egy elméleti munka is, megpróbáltunk a realitások talaján maradni. Talán akkor sem rugaszkodunk messzire, ha reméljük, hogy kódexünk alapja lesz egy olyan vitának, amely oda vezet, hogy létrejön egy valóságos etikai kódex.

I. AlapelvekÚgy gondoljuk, hogy léteznek olyan alapértékek, amelyeknek szem elől tévesztése a tanítás

során etikai vétség. A csoport tagjait is ezek az értékek vezették a kódex elkészítésekor. Ezek az értékek a következők.

A tanár tiszteletben tartja a Magyar Köztársaság alkotmányát, törvényeit, jogrendszerét és mindig azoknak megfelelően cselekszik. Ezzel ellentétes cselekedet nem csak törvényi eljárást kell, hogy maga után vonjon, hanem a pályáról való eltávolítást is.

A tanár tiszteletben tartja az általános szabadság- és személyiségi jogokat, és annak biztosítására törekszik. Ezeknek az értékeknek a közvetítése a tanár egyik legfontosabb feladata.

A tanár elismeri és közvetíti a múlt értékeit, és felhasználja azokat arra, hogy a globalizálódó világ új kihívásaira válaszokat keressen. Ugyanakkor diákjait is erre ösztönzi.

A tanárnak a magyar értékek és hagyományok tisztelete, ápolása és közvetítése mellett közvetítenie kell az általánosan elfogadott európai és globális emberi, kulturális értékeket. Az ezzel ellentétes nézetek veszélyességére fel kell hívnia a diákok figyelmét.

II. A tanári szakma általános követelményeiII.1. A képzéssel kapcsolatos kérdések

A képzéssel kapcsolatos kérdések nem szorosan vett etikai kérdések, de a szakmai professzionalizmus miatt fontosnak ítéltük őket.

Képzés szükségessége és tartalmaMivel a gyermekekkel való bánásmód speciális ismereteket igényel, csak annak szabad

3

tanítani, aki megfelelő képzésben részesült, és alkalmasságát bizonyítottaÉppen ezért a tanárság szakmai és érdekvédelmi szervezeteinek harcolniuk kell azért, hogy

beleszólást kapjanak a képzés menetébe és tartalmába. Harcolniuk kell továbbá azért, hogy a képzés során mind a gyakorlat, mind az elméleti képzés megfelelő hangsúlyt kapjon.

Továbbképzés-önképzésTudomásul kell venni, hogy a tanár által megszerzett tudás hamar erodálódik. A tanulókkal

szemben etikai vétséget követ el az, aki tudásának naprakésszé tételére nem törekszik.Ennek egyik eszköze az önképzés, melynek elmulasztása etikai vétség.Másik eszköz a szervezett továbbképzés, amelynek tartalmi kérdéseibe be kell vonni a

tanárokat, hiszen a mindennapi tanítás során ők is észlelhetik azokat a pontokat, ahol tudásuk kiegészítésre szorul. A továbbképzésnek szakmai és módszertani része is kell, hogy legyen.

Alkalmassági szűrőkA tanári pálya menetébe mindenkire nézve kötelező alkalmassági szűrőket kell iktatni.

Csak ez garantálhatja, hogy a pályára alkalmatlan embereket eltávolítsák. Ez nyújt garanciát a társadalom számára, a pedagógusok megfelelő színvonalú munkája felől.

Könnyű belátni, hogy ezáltal a tanári szakma tekintélye is növekszik. Csak olyan ember taníthat, aki átesik a szűrőkön.

Időnként meg kell ismételni a vizsgálatokat.A szűrőrendszer kritériumait és tartalmát a pedagógusok szakmai szervezetének kell

megalkotnia.A szűrőrendszer csak akkor hatásos, ha nem csak az alkalmatlan egyének eltávolítására

szolgál, hanem a pályán maradók előmenetele és javadalmazása is függ tőle.

II.2. Tanári alkalmassági tényezőkA tanári pálya természeténél fogva felvet néhány alkalmassági kritériumot. A hatékony és

eredményes nevelőmunkához elengedhetetlenek bizonyos személyiség- és magatartásformák, így ezek megléte, ápolása és fejlesztése alapkövetelmény a pályára alkalmassághoz.

Erkölcsi alkalmasságA tanár hatása erősen érezhető a tanulók személyiségének formálásában, így

kulcsfontosságú szerepet kap az erkölcsi alkalmasság kérdése. A pedagógus szerepe nemcsak mint nevelő, hanem mint emberi modell is igen erősen érvényesül, éppen ezért elengedhetetlen, hogy egészséges személyiséggel és fejlett erkölcsi érzékkel rendelkezzen.

A tanárnak, mint erkölcsi modellnek, egész lényével és viselkedésével tükröznie kell az általa és a társadalom által elfogadott általános erkölcsi értékeket. Vállalnia kell saját egyéniségét, mindemellett egész életvitelével méltónak kell lennie társadalmi szerepére.

A tanárnak, mint nevelőnek, kötelessége segíteni a tanulók egészséges testi, lelki, szellemi és erkölcsi fejlődését. Ehhez szükséges, hogy tudjon hatni tanítványaira, legyen emberszerető, lelkiismeretes, türelmes, rendelkezzen a szükséges empátiával. Elengedhetetlen az önismeret, önkontroll és a felelősségvállalás – természetesen a tanár egyéniségével összhangban.

A tanár, mint értelmiségi, vállalja a harcot az erkölcsi értékek megőrzéséért, fejlesztéséért. Aktívan részt vesz a társadalom életének javításában, a kulturális értékek megőrzésében és terjesztésében.

A tanár is, mint minden ember, hibázhat. Viszont szakmája természeténél fogva a hibák megelőzése illetve korrigálása etikai kötelessége.

Szociális kompetenciákA tanárnak, mivel emberekkel foglalkozik, jó kapcsolatteremtő- és kapcsolattartó

készségekkel kell rendelkeznie. Nagyon fontos, hogy a tanítványaival, a szülőkkel és munkatársaival is egészséges viszonyt tudjon kialakítani, hiszen ezek a kapcsolatok a tanulók számára a társadalmi viszonyokat és kapcsolatrendszereket is modellálják.

4

Fontos, hogy a tanulók felé hiteles és őszinte legyen a tanár. Legyen mindig nyitott a tanítványai igényei és problémái felé, teremtsen barátságos, segítőkész légkört, ugyanakkor tartsa fenn a mester-tanítvány viszonyt.

A szülőkkel és kollégákkal kölcsönös megbecsülésen alapuló kapcsolatot építsen ki, legyen nyitott és segítőkész. Fontos, hogy családi élete rendezett legyen, mert ez egyrészt modell a tanítványok számára, másrészt az átadni kívánt erkölcsi értékek hitelességét is erősíti.

A tanár megjelenéseA tanár megjelenésében is tükröződjön társadalmi szerepe. Öltözéke, egész megjelenése és

mindennemű megnyilvánulása legyen mindig kulturált, igényes, igazodjon a társadalmilag vagy intézményi szinten elfogadott normákhoz, ugyanakkor legyen összhangban a tanár egyéniségével.

II.3. A tanári munka mint hivatásMinden pedagógiai céllal és igénnyel végzett társadalmi tevékenység: hivatás. Azaz a

pedagógustól megkövetelhető a maximális tantárgyi/pedagógiai felkészültség, s ugyanígy a szakmai elkötelezettség. Ez a pedagógusra kötelességeket ró, de egyszersmind jogait is el kell ismernie mind a környezetének, mind a szélesebb társadalmi nyilvánosságnak.

Tantárgyi kompetenciaA pedagógus köteles szaktárgyaiból elsajátítani azon ismereteket, melyek annak

eredményes tanításához szükségesek,Szaktantárgyat csak szaktanár oktathat,Amennyiben kifogások merülnek föl munkája minőségével, szakmai oldalával

kapcsolatban, a megítélés jogát megfelelő szakmai fórumnak kell továbbítani,A pedagógustól - a hitelesség érdekében - elvárható a szaktárgya iránti elkötelezettség is.Módszerbeli jártasságA pedagógus ismerje s használja azon módszereket, melyek az oktatást/nevelést

hatékonyabbá teszik, ezek alkalmazásában elvárható tőle némi kreativitás,A pedagógustól elvárható a jó kommunikációs készség, s ennek fejlesztése tanítványaiban

is,A pedagógustól elvárható, hogy az oktatott tantárgyat globális összefüggésekbe helyezve

mutassa be, ehhez szükséges a pedagógusok közötti együttműködés, esetlegesen tágabb környezettel is (azaz a diák semmiféleképpen ne egy valóságtól elszigetelt, doktriner tananyagot sajátítson el),

A pedagógus módszerei nem károsíthatják tanítványait, tiszteletben kell tartania azok emberi jogait.

HivatástudatA pedagógus elkötelezett szakmája iránt; ezt ki kell fejezze oktatói/nevelői tevékenysége,

másrészt a pedagógustól elvárható, hogy szakmája presztízsét munkájának minőségével emelje, s elősegítse annak professzionalizálódását.

III. A tanár–diák viszonyIII.1. Az értékközvetítés joga

Ez a jog magától értetődően jelentkezik az egyházi vagy alapítványi iskolában.Az állami/önkormányzati iskolák fakultatív/értékközvetítő szándékukat kötelesek

megjelölni (pl. bio-kémiai tagozat; drámatagozatos iskola stb.), hogy ezáltal az azonos értékrenden álló szülők/tanulók vehessék igénybe szolgáltatásait.

A különleges profil nélkül működő (nem megjelölt) iskolák egy, a felhasználók, szaktudományok képviselői, szülők, kárára általános műveltségként definiálható tudást közvetítsenek,

Általános morális értékek közvetítése, aktuálpolitikai, világnézeti állásponttól független

5

jelleggel folyhat.Azok az általános morális megengedett értékek, amelyek nem sértik semmilyen kisebbségi

csoport érzékenységét.Az indirekt értékközvetítés a célravezetőbb és morálisan megalapozottabb, hiszen így a

tanuló az iránti érzékenysége befogadókészsége dönt a különböző értékek személyiségbe épüléséről.

A rendszerváltás óta egyre gyakrabban hangsúlyozzák közéleti személyiségek, hogy értékválság van, amelynek elhárításában a család mellett kitüntetett szerep hárul a felnövekvő generációk neveléséről gondoskodó oktatási intézményeknek. Az iskolának mindent el kell követnie, hogy a diák ne váljon önpusztító életformát követő és/vagy másoknak szándékosan erkölcsi, pszichés illetve fizikai kárt okozó, a társadalomba beilleszkedni nem tudó antiszociális mentalitású személlyé. A gyermeket nem elég saját érdekeinek képviseletére és kedvező munkaerő-piaci pozíció elérésére megtanítani, a mások identitásának és szabadságának tiszteletét is el kell várni tőle.

A morális értékek közvetítésének egyik lehetséges módja a szexuális nevelés, ahol elengedhetetlen a nemi élet kettős funkciójának megvilágítása. Ez pedig nem lehet csupán a biológiai tanár feladata. A tantárgyi vonatkozások mellett szót kell ejteni a fogamzásgátlás lehetséges módjairól. Tudomásul kell venni, hogy a jogi és a bilógiai-lélektani érettség általában nem esik egybe. A szexuális felvilágosítás repertoárjából be kell venni „normálistól” eltérő nemi identitásokról való információk átadását.

A káros szenvedélyek elleni küzdelem is a pedagógus egyik fontos feladata, tudatosítani kell, hogy az önpusztító életmód nem lehet csupán az egyén magánügye, hiszen a dohányzás, a mértéktelen italfogyasztás és a kábítószer-függőség többletköltségeket jelent az egészségügy számára, amelyet természetesen az ilyenfajta szenvedélyektől mentes állampolgárok is kénytelenek megfizetni.

Az iskolának a demokratikus értékek tiszteletére, vitakultúrára és toleranciára, mások szempontjainak és meggyőződésének elfogadására kell tanítania, a diáknak tudnia kell különbséget tenni a legitim és az illegitim erőszakon, a népszuverenitáson és az önkényuralmon alapuló rendszerek között.

III.2. Konfliktuskezelés során követendő magatartásformákÉrtékkonfliktusokA tanárnak tudomásul kell vennie az értékpluralizmust, és vállalnia kell azt.A tanárnak kezelnie kell a multikulturalizmusból adódó problémákat, a magyarországi

helyzetből adódóan különleges figyelmet kell fordítania cigánygyerekekre.A tanárnak erősíteni kell a tanulókban a másság elfogadása iránti igényt, a toleranciát,

senkit sem szabad diszkriminálnia.Nemzedéki (generációs) konfliktusokA tanárnak törekednie kell arra, hogy megértse a feltörekvő generációk új értékeit, normáit,

mentalitását, szükséges mértékben alkalmazkodnia kell a diákok mentalitásához, törekednie kell arra, hogy a diákok ne csak a szakmai kompetenciáját ismerjék el, hanem magatartásukat és ízlésüket próbálják összehangolni vele,

Az igazságtalan, megkülönböztetett bánásmód miatti konfliktusok A legtöbb diák számára a tanár előtti egyenlőség jelenti az igazságos tanárt, természetesen

erre törekedni kell, nem szabad a tanulóban azt az érzést kelteni, hogy a tanár másként bánik vele, mint a többiekkel.

Pedagógus etika megsértéseiA pedagógus ajándékozása: a tanárnak csak olyan ajándékot szabad elfogadnia, mely

értékénél fogva nem kötelezi őt ellenszolgáltatások megtételére, nem lehet elvárni azt, hogy teljesen elutasítsa az ajándékokat, de az ajándékozás csak kismértékben megengedhető.

6

Hamis jegy az osztálynaplóba: ezt nem teheti meg a tanár, mivel a tanárok szemében is az egyik legnagyobb bűn ha a tanuló hamisítja meg jegyeit, dolgozatát stb., ha ezt a tanár tenné meg, elvesztené hitelességét. Nem beszélve arról, hogy a hamisítás törvénybe ütköző.

A tanárnak kerülnie kell a személyes bosszúállásokat és megtorlásokat, ennek beláthatatlan következményei lehetnek a tanulásra nézve,

A tanárnak kerülnie kell a tanulók igénybevételét különféle munkafeladatokra, nem szabad büntetésből dolgoztatni a tanulókat, különösen veszélyes a küldönc feladatköre, mivel a diák a rábízott pénzért vagy értékért felelős, ezt elveszítheti, ez konfliktushoz vezethet, esetenként még a szülővel is,

Szexuális vonzalom tanár és tanítvány között szexuális kölcsönösség esetén sem megengedhető, a pedofil tanárokat a pedagógusszakmának ki kell vetnie magából,

A tanárnak senkit nem szabad megkülönböztetnie politikai nézetei miatt, csak súlyos esetekben avatkozhat be, pl. szélsőséges tendenciák jelentkezése; a tanárnak egyetlen politikai nézet hirdetőjévé sem szabad válnia az iskolában,

A tanárnak fokozottan kell ügyelnie arra, nehogy megsértse a pedagógiai diszkréciót, egy tanulónak sem teregetheti ki nyíltan az osztály előtt a problémáit,

A tanárnak tilos olyan anyagi hozzájárulások kikényszerítése, amely túllép a törvény vagy a szülők által előírt, megszavazott kereken, ügyelnie kell arra, hogy az osztálypénzzel és az egyéb rábízott anyagi eszközökkel mindig elszámoltatható legyen,

A tanárnak sohasem szabad úgymond "megjátszania" magát, nem szabad se engedékenyebbnek, se szigorúbbnak mutatkoznia annál, ami, erre hamar rájönnek a gyerekek, ez is konfliktushoz vezet.

III.3. Tanár mint nevelőA pedagógus a tanítási módszerek kialakításánál alapvetően az emberi jogokat szabályozó

főbb okmányok szellemében járjon el a pedagógus. Vegye figyelembe az Egyezmény a gyermek jogairól (1991. évi LXIV.) c. törvény paragrafusait és azzal harmonikusan dogozza ki pedagógiai tevékenységét.

A gyermeket/tanulót megilletik alapvető állampolgári és személyi szabadságjogok. Ezeken felül pedig a gyermeki pszichikumához, fizikumához illeszkedő különleges eljárások, jogok, kötelességek jelentik a legfontosabb segítséget a tanárnak programja - módszertani elvei megtervezésekor.

Ezek a jogok a következők.A diáknak véleménynyilvánítási joga van, amelyet korára és érettségi fokára figyelemmel

kellően tekintetbe kell venni.Biztosítani kell számára a világ követelményeihez alkalmazkodó képességek/készségek

elsajátításának lehetőségét (pl. szabad információhoz jutás joga),A gyermek jogát tiszteletben kell tartani a gondolat-, a lelkiismeret- és vallásszabadságra,

(ezt a szabadságot csak "olyan korlátozásoknak lehet alávetni, melyek a közbiztonság, a közrend, a közegészségügy, a közerkölcs vagy mások alapvető jogai és szabadságai védelmének érdekében szükségesek"),

A gyermek rendelkezik egyesülési és békés gyülekezési joggal, ezért szükséges a diákönkormányzatok döntéseinek valós figyelembevétele, a kompetens ügyek döntési mechanizmusaiba való bevonásuk.

A tanár előmozdítja a gyermek szellemi és erkölcsi előmenetelét; az adott gyermekcsoport vagy gyermek speciális igényeihez, fejlettségi szintjéhez alkalmazkodó pedagógiai stratégia kialakításával. Tehát elkerülendő az ún. "rutinból" tanítás, hiszen midig más és más közegben kell átadnia a tanárnak a tanítási tematika ugyanazon részét.

Kötelező a szellemileg vagy testileg fogyatékos gyermeknek "emberi méltóságát biztosító, önfenntartását előmozdító, a közösségi életben való tevékeny részvételét lehetővé tevő"

7

életforma kialakítása a speciális tanintézmények létrehozása.A gyermeket nem érheti hátrányos diszkrimináció nemzetiségi, vallási, nyelvi kisebbség

tagjaként, a tanár köteles közbeavatkozni, kompenzálni, ha a gyermek környezetében ilyen folyamatokat észlel,

A gyermek nem kényszeríthető "nemi tevékenységre", nem zsákmányolható ki "prostitúció vagy más törvénytelen nemi tevékenység céljára", ill. tilos felhasználása "pornográf jellegű műsorok vagy anyagok elkészítése céljából",

A pedagógus köteles jelenteni, ha visszaélést tapasztal a gyermek foglalkoztatásával kapcsolatban, és tilos a gyermek alkalmaztatása is.

Olyan fegyelmezési eszközök használhatók fel a tanár által, amelyek érvényességi köre lehetőleg az adott konkrét esetre terjed ki és nem okoz magatartási gátlásokat a gyermek egyéb tevékenységének gyakorlásakor,

Lehetőleg motiváló, pozitív formákkal alakítsuk a tanuló tanóra alatti magatartását és ne negatív tiltó módszerek felhasználásával.

Tilos a testi fegyelmezés bármely formája, mivel annak korlátolt engedélyezése is kontrollálhatatlan helyzetet alakítana ki.

Alapvető cél, hogy az iskolai tevékenységek elsajátítása az intézményi szocializáció során ne sérüljön meg a gyermeki pszichikuma.

A tanár a gyermek pszichés életéről tudomására jutott bármely információt köteles diszkréten kezelni.

A tanárnak figyelembe kell vennie, hogy egy a tanulócsoportban különböző biológiai-pszichológiai fejlettségű és eltérő szocioökonómiai háttérrel rendelkező tanulók vannak.

IV. Tanár szülő kapcsolatA tanár jogos elvárásai a szülővel szemben:A szülő nevelje a gyereket az iskola és a tanárok tiszteletére.A szülő kezelje egyenrangú félként a pedagógust.Ha a szülőnek problémája van egy tanárral, először az illető pedagógussal beszélje meg a

helyzetet, és csak akkor forduljon az igazgatóhoz (vagy más szervezetekhez), ha együtt nem tudnak mindkét fél számára elfogadható megoldásra jutni.

A szülő is tartsa fontosnak a gyerek tanulmányi előmenetelét.A szülő ne támogassa az iskolai szabályok gyerek által való megszegését ("Dohányozhatsz,

csak a tanárok meg ne lássanak!"), esetleges, a szabályoktól eltérő véleményét az iskolaszék felé jelezze.

A szülő jogos elvárásai a tanárral szemben:A tanár (és az iskola) biztosítson alkalmakat, amikor a szülő tájékozódhat gyereke

tanulmányi előmeneteléről és viselkedéséről, valamint hozzájuthat a saját magát és gyermekét érintő információkhoz.

A tanár kezelje egyenrangú félként a szülőt.Azokat a szabályokat, amelyeket betartat a diákokkal, maga is tartsa be.Ne diszkrimináljon, ne favorizáljon tanulókat a többiek kárára.A tanár legyen kompetens mind szociális-csoportvezetési, mind tantárgyát érintő, mind az

erkölcsi nevelés kérdéseiben.Fejlessze a gyerek képességeit.A tanuló és a család magánéletéről megszerzett információkat ne adja tovább.Hatáskörök elkülönítéseA szülők nem szólhatnak bele a tanár tanítási módszereibe és a leadott tananyagba, viszont

a tanár és az iskola felelősséggel tartoznak a szülők felé a pedagógusi munkáról.KorrupcióA tanár csak olyan ajándékot fogadhat el a diától vagy a szülőtől, amilyet más

8

diákok/szülők is megengedhetnek maguknak, vagy amit az egész szülői/diákközösség ad át neki.

A szülők nem vehetnek olyan ajándékot a pedagógusnak, ami a tanárt lekötelezetté tenné.

V. A pedagógusok szakmai kapcsolatai

A nevelőtestület kollegiális munkakapcsolatot feltételez a pedagógusoktól, ami egy tiszteletteljes és őszinte munkatársi viszonyon alapul. A közös munkát segítő szakmai észrevételek áramlása alapfeltétele az együttműködésnek, melye a tárgyszerűség és a tolerancia kell, hogy jellemezzen.

Az osztályfőnök képviseli az egyes diák jogos érdekeit. Összehangolja az állandó információcserét nevelőtársai közt az ő osztályát illető ügyekben, de tanítványai felett nem élvez kizárólagos jogokat.

A pedagógus az iskolavezetőkkel és más oktatási szakemberekkel való kapcsolata legyen tárgyilagos, jellemezze szakmai őszinteség és tisztelet.

Ha egy pedagógus szakmai vagy etikai vétséget követett el a tantestület elvtelenül nem védheti meg.

A pedagógusnak titoktartási kötelezettsége van az iskola belső konfliktusaival kapcsolatos információkat illetően.

Felettes személyek ill. pedagógustársak foggal elvárhatják egymástól a pedagógushivatás iránti elkötelezettséget.

Munkahelyi felettesek, felkért szakértők jogosan ellenőrzik és értékelik a pedagógus munkáját.

9