pereces-bányatelep építészeti értékvizsgálata

Perecesi Tündérkert Tanulmányok I.

Bereczki Zoltán: Pereces-bányatelep építészeti értékvizsgálata

1. Pereces-bányatelep topográfiája, településrészei Pereces jelenleg Miskolc egyik településrésze. Korábban jogilag Diósgyőrhöz tartozott, de a valóságban a külön településként működő Diósgyőr-Vasgyárhoz kötődött minden szálon, tulajdonképpen létét is a vasgyárnak köszönheti, hiszen a gyár bányatelepe volt. Jelen tanulmány Pereces történelmi településrészével foglalkozik, ami keleti irányban az egykori Kolóniával határolható el a később kiépült területektől. (Észak, nyugat és dél felé a hegyek képezik a településrész természetes határát.) Az egyszerűség kedvéért a vizsgált területre a továbbiakban Pereces-bányatelepként fogok hivatkozni (ahogy a korábbi források is teszik). Pereces-bányatelep földrajzilag Diósgyőrtől északra, a Pereces-patak nagyjából kelet-nyugati irányú völgyében fekszik. Ahogy fentebb írtam, három irányból hegyek veszik körül, a völgy egyedül kelet felé nyitott, majd dél felé fordul, és úgy torkollik bele a Szinva völgyébe. A völgyet északról az Erenyő, a Beller és a Bolló, nyugatról a Nagy-Ortás-tető tömbje, délről az Ostoros és a Nagy-Bakos veszik körbe. (Az Erenyő hegy nem tévesztendő össze sem a keletebbre elhelyezkedő Nagy-Erenyővel, sem a köznyelv által az Erenyőnek hívott településrésszel.) Az említett hegyek kb. 300–370 m tengerszint feletti magassággal rendelkeznek, míg a perecesi főút a bányatelep keleti végén (a Kolóniánál) kb. 200 m magasságban, a telep nyugati végénél (az egykori igazgatósági épületnél) pedig kb. 240 m magasságban fut. A Perecessel foglalkozó szakirodalom és a helyiek által emlegetett további helynevek közé tartozik a Bollóalja, Kőpad, Csernaj vagy Csernalj, Gyertyán-völgy, Pálinkás. A Bollóalja a Pereces-patak völgyének Bolló alatti részét jelölte, a Kőpad a Bollótól északra, a Csernalj a Kőpadtól keletre helyezkedik el. A Gyertyán-völgy a perecesi völgy folytatása észak-nyugat felé. Pálinkás viszont már nem a perecesi völgyben van, hanem attól észak-nyugatra, az egykori Gränzenstein-bányaalagút túloldalán. Ezek a helyek a Bollóalja kivételével nem voltak betelepülve, említésük a bányászat miatt érdekes. A Pereces-bányatelep története a XIX–XX. században című kiadványban Ürmössy Lajos 67 tárót sorol fel a környéken. Ezek közül a Perecesen lévő Mátyás-táró, és a Pálinkás és Wiesner-tárók (mindkettő Perecestől 1

nyugatra, a hegy túloldalán, Parasznya és Varbó határában) termelését fokozták a nagyüzemi bányászat elindulásakor, az 1870-es években. A legfontosabb, legmodernebb akna, a Baross-akna megnyitása ezután következett, szintén a hegy túloldalán, Parasznya határában. 1898-ban hozták létre Perecesen az Újaknát egy korábbi ikerakna mélyítésével. Ennek az aknának a környéke lett a helyi bányászat központja, a 2

bányaigazgatóság épülete is itt épült fel. Pereces-Bányatelep lakóterülete két fő részre tagolódott: az Ótelepre és a tőle keletre elhelyezkedő Újtelepre. Ehhez a két fő területhez csatlakozott még a csak néhány házból álló Kolónia és a Hatház vagy Hat-ház (hat ház).

ÜRMÖSSY 2001 13–67. p.1

BAÁN 2001 25. p.2

#2

A diósgyőri Magy. Kir. barnaszénbányák térképe, 1873. 3

Magyar Nemzeti Levéltár Z-1558 1942. téka3

#3

Graenzenstein altárna környéke Diósgyőrött, 1873. 4

1869-es, német nyelvű, nagyon rossz állapotú térkép Pereces környéki bányákról. 5


Magyar Nemzeti Levéltár Z-1556 109 henger5

#4

2. Pereces-bányatelep építészeti értékvizsgálata Az építészeti érték viszonylag relatív fogalom, ezért értékvizsgálatomban az egykori Kulturális Örökségvédelmi Hivatal műemléki értékek védetté nyilvánítására vonatkozó irányelveit vettem alapul. 6

Ez alapján egy emlék kiemelkedő jelentősége megmutatkozhat • az emlék korában • az emlék létrehozásában megnyilvánuló közösségi akaratban • az emlék egyediségében • az emlék tipikusságában • az emlék létrehozásának építéstechnika-történeti vonatkozásában • az emléknek a környezetével (településképpel, településszerkezettel, történeti tájjal) való összefüggésében • az emlékhez kapcsolódó különleges eszmei-szellemi, „nem anyagiasult” vonatkozásokban • az esetleg jórészt átalakított emlék fenti szempontok szerint különleges értéket jelentő részletében • az emlék védett, illetve védendő együtteshez való tartozásában. A továbbiakban a fenti szempontok érvényesülését fogom vizsgálni Perecesre vonatkoztatva.

2.1. A bányatelep kora A perecesi völgyben már a diósgyőri vasgyár megalapítása előtt is folyt bányászati tevékenység, de folyamatosan lakott település ekkor még nem volt itt. 1868-ban a gyár és a perecesi Mátyás-akna között lóvontatású vasutat létesítettek, amit egy éven belül gőzvontatásúra cseréltek. A vasgyár nagyolvasztójának 1870-es üzembe helyezésekor már a Gränzenstein-alagút is megvolt. 7

Az első perecesi lakóépületek 1874-ben készültek el 30 munkás, 3 tisztviselő és altiszt, illetve családjaik részére. 8

A Magyar Nemzeti Levéltárban található 1873-as, délre tájolt térkép (az itt közölt részleten a tájolást megfordítottam a könnyebb értelmezhetőség érdekében) minden bizonnyal

http://www.koh.hu/tartalom.php?idt=200810151351416

Diósgyőr 1910 3. p.7

LANTOS 2001 65. p.8

#5

http://www.koh.hu/tartalom.php?idt=20081015135141

ezeket az első házakat mutatja. Ezek a mai Ótelep keleti részén helyezkednek el. A térképen beazonosítható 9

a mai Bánya út, a mai Honszerző út, a mai Vasút út és a mai Farbaky út egy-egy szakasza, valamint a mai Erdősor út. A bányatelep további beépüléséről a Lantos György már idézett tanulmányából, illetve a már szintén idézett 10

1910-es, A Diósgyőri M. Kir. Vas- és Aczélgyár története 1765–1910 című kiadványból tájékozódhatunk. Eszerint a következő ütemben a mai Tárna tér környékén és a mai Szén utcában épültek lakóházak. Az iskolát 1886-ban építették, de mai formáját csak később nyerte el. A kilencvenes években épült fel a Hat-ház. 1896-ban az építkezések elősegítésére téglagyárat létesítettek. 1898-ból a vendéglőt kibővítéséről található adat, tehát maga az épület már korábban megépült. 1899-ben mészárszék és jégakna létesült. Ezekben az években, és a századforduló utáni évtizedben is folyamatosan létesültek az új lakóházak. 1903-ban a vendéglő saját vágóhíddal bővült, és a régi állomásépület helyén új épült, amiben árucsarnok és szolgálati lakás is helyet kapott. 1905-ben elkészült a gőzfürdő és az iskolát emeletráépítéssel bővítették. 1907-ben épültek fel a Kolónia házai. Az 1910-es mérleg: 137 lakóépület 2250 lakóval, egy 6 osztályú vegyes iskola kb. 360 tanulóval és 6 tanárral, egy öt ágyas szükségkórház, egy jól berendezett s tükörfürdővel és négy fürdőkamarával ellátott fürdő, egy orvosi rendelő, egy szövetkezeti árucsarnok és szikvízgyár, egy pékműhely, egy vendéglő, egy vágóhíd és egy mészárszék. Pereces-bányatelep 1910-re tulajdonképpen teljesen kiépült, a jelentős épületek közül csak a templom és a szabadtéri színpad nem állt még ekkor.


LANTOS 200110

#6

2.2. A bányatelep létrehozásában megnyilvánuló közösségi akarat

A fentebb idézett irányelvek ezen pontja szerint egy emlék értékes, ha „1867 és 1956 között például egyházi, oktatási, kulturális, közművelődési, egészségügyi, szociális, honvédelmi és karhatalmi, kereskedelmi, ipari célra, a közigazgatás számára (bíróság, városháza stb.), az országos közlekedési és hírközlési hálózat részeként stb. épült, és eredeti állapotát lényegében ma is őrzi”. Az alábbiakban sorra veszem a bányatelep azon épületeit, melyek – részben vagy egészében – megfelelnek a fenti kritériumoknak.

Egyházi épület: római katolikus templom Ahogy nőtt a bányatelep lakóinak száma, szükségessé vált a hitélet megszervezése. 1921-ban kapott a település 3000 körüli katolikus lakója önálló hitoktatót. A szertartásokat ekkor még az általános iskolában tartották. A perecesi hívek saját, Jézus szívének szentelt, neobarokk stílusú temploma Menner László tervei szerint 1928-ban épült fel. Architektúrája eltér a gyár többi épületének megjelenésétől. A neobarokk stílus a 11

két világháború között jelent meg a gyár építészetében. Felbukkanása országos tendenciába illeszkedett bele. A húszas évek keresztény középosztálya a XVIII. századi barokk világban találta meg azt a stílust, amivel a leginkább azonosulni tudott. A perecesi templom csaknem stílustiszta neobarokk épület, a XVIII. század falusi templomainak típusát követi egytornyos kialakításával, vakolt, pilaszterekkel tagolt homlokzataival, vakolatdíszes keretezésű ablakaival. Jelenlegi meglehetősen lepusztult képet mutat, egy teljes körű felújítás nagyon időszerű lenne.

MEKCSEI–KOVÁCS–KOLUMBÁN 2001 137–138. p.11

#7

Oktatási épület: elemi iskola A perecesi elemi iskola 1886-ban épült. Az intézménynek ekkor nagyjából 70 tanulója volt. A Magyar 12 13

Nemzeti Levéltárban fellelhető tervek tanúsága szerint az udvari szárnyat 1938-ban építették hozzá. A 14

bővítésre minden bizonnyal a lakosságszám növekedése miatt került sor. Az iskolaépület két, fél szinttel eltolt szárnyból és az őket összekötő lépcsőházból áll. Az utcai szárny egyemeletes, az udvari kétemeletes, az épület fedése a gyár építészetére egységesen jellemző 30°-os dőlésszögű cseréptető. Az épület megjelenését a téglaarchitektúra dominálja. A fő szárnyat egy díszes övpárkány és egy még díszesebb zárópárkány tagolja, az udvari szárny tagolása egyszerűbb. Nagyon jellegzetesek a fő szárny díszes kialakítású oromfalai. Az épület jelenleg üresen áll. Állapota kívülről megfelelőnek mondható, de ha nem kerül bele hamarosan új funkció, hamarosan rohamos pusztulásnak fog indulni.


GAJDOS et. al. 2001 78. p.13


#8

Kulturális épület: vendéglő Elsőre talán meglepőnek tűnhet egy vendéglőt a kulturális épületek között említeni, azonban a perecesi intézmény nem csupán vendéglőként, hanem klubként is működött, ahol bálokat, filmvetítéseket tartottak. Az épületet 1898-ban már bővíteni kellett, 1903-ban pedig új gazdasági épületet és mészárszéket kapott. 15 16

Az archív fotók tanúsága szerint az L-alakú, földszintes téglaépülethez kerti építmények is tartoztak: egy fedett tekepálya és egy félig nyitott, faszerkezetű kerthelyiség. A telepítés érdekessége a kétszintes kert: az épület szintjén lévő felső udvarról lépcsők vezettek le az egykor igényes kertészeti kialakítású alsó udvarra. Maga az épület az egyszerűbb kialakításúak közé tartozik, egyetlen díszét a körbefutó főpárkány jelenti, illetve az ablakok-ajtók fölötti tégla boltövek. Jelenleg üresen áll (már évek óta), és nagyon rossz az állapota. A karbantartás hiánya és az elhagyatottság miatt ez az állapot tovább romlik. A kertet szemétszőnyeg és embermagasságú gaz borítja.



#9

Kulturális épület: szabadtéri színpad Az ország egyik első szabadtéri színpada egykor jelentős szerepet töltött be a település kulturális életében. Építészeti értéket a bejárati toronyépítmény képviselt, ami már sajnos nem áll, ezért szerepel csak említésszinten jelen értékvizsgálatban. Archív fotók alapján rekonstruálni lehetne.

#10

Kereskedelmi, ill. az országos közlekedési és hírközlési hálózat részeként funkcionáló épület: vasútállomás A bányavasút sokáig az egyetlen kapcsolatot jelentette Pereces-bányatelep és a külvilág között. A kohászat területéről indult, átlósan átszelte a kolóniát, majd Perecesre érkezve a mai Tárna tér közelében eltűnt a föld alatt, hogy a hegy túloldalán, Parasznya határában bukkanjon ki újra. A szén szállítására hozták létre, de a kezdetektől személyszállításra is szolgált, és nemcsak a perecesiek, hanem a varbóiak és a parasznyaiak is használták. Mivel a kohászat területén a kisvasút találkozott a nagyvasúttal (a mozdonyszín a mai napig létezik), Varbó, Parasznya és Pereces az országos vasútközlekedésbe is be volt kapcsolva a bányavasút által. A fentiekből kiderül, hogy a vasútnak, így a vasútállomásnak is nagy szerepe volt a település és a környék életében. A régi vasútállomást 1903-ban lebontották, ennek helyére került a ma is álló épület, ahol a vasúti funkció mellett a helyi fiókszövetkezet árucsarnoka és a fiókszövetkezeti alkalmazott lakása is helyet kapott. 17

Maga az épület jellegzetes vasgyári téglaépület. Földszintes kialakítású, 30°-os kialakítású nyeregtetővel. Különösen szép kialakításúak az oromfalai és a főpárkánya. Jelenleg részben átépítve magánlakásként működik. Eredeti nyílásosztása eltűnt, az oromfalak kivételével bevakolták, és körbe van kerítve. Az előtte futó síneket felszedték (ez történt egyébként a perecesi kisvasút teljes hosszán).


#11

Ipari célra létesült épület: bányaigazgatóság Funkciójából adódóan Pereces-bányatelep legjelentősebb épülete volt. A perecesi völgy végén helyezkedik el, mintegy lezárva azt. Építése a perecesi Újakna 1898-as létrehozásához és a helyi bányászat központjává válásához kapcsolódik. Az összetett tömegű épület alaprajza nagyjából H-betűt formáz. A H egyik szárnya emeletes, másik szára földszintes. Az összekötő épületrész eredetileg szintén földszintes volt, később kapott emeletráépítést, amitől a kapcsolata a fölszintes épületrészhez kissé sutává vált. Az épület fontosságához illik építészeti kialakítása. A gyárra jellemző téglaarchitektúra itt különösen gazdagon jelenik meg. Az övpárkányok, zárópárkányok, nyíláskeretezések, oromfalak páratlanul gazdagok. Az épülethez egy vasszerkezetű híd is kapcsolódik, amin keresztül az első emeletről lehet a szomszédos domboldalba kijutni. Az igazgatóság épülete évek óta üresen áll. Csak jó minőségű építőanyagának köszönhető, hogy kívülről még nem szenvedett komolyabb károsodást. A belső jóval lehangolóbb képet mutat. A városnak kötelessége lenne mihamarabb méltó funkciót találni a páratlan épületnek, ami egyébként a gyár épületei közül az egyetlen országosan védett műemlék. A védelemnek azonban érvényt is kellene tudni szerezni.

#12

2.3. A bányatelep tipikussága A diósgyőri vasgyárat a vasútközlekedés felfutása hívta életre a kiegyezéskor. A gyár telepítésekor fontos szempont volt az önellátásra való törekvés, a munkások helyben történő elszállásolása. A korszellemnek megfelelő volt a gyár munkáskolóniájának és bányásztelepének telepítése laza, kertvárosias jelleggel, egységes tervek alapján. A század végén sorra épültek a hasonló jellegű kolóniák egész Európában. A diósgyőri gyár telepeivel építészetében leginkább rokon a vítkovicei (Ostrava, Csehország) és a nikoszowieci (Lengyelország), bár mindkettő sűrűbb, városiasabb telepítésű. A gyár építészetének hatása közvetve vagy közvetlenül messzire sugárzott. Közvetett hatás látszik Miskolc számos téglaházában, amikről a köznyelv a mai napig tévesen úgy tartja, hogy vasgyári lakóházak voltak. A közvetlen hatás jóval távolabb is kimutatható: a gyárnak voltak lakóingatlanai a közeli bányatelepeken kívül (Pereces, Barossakna, Lyukó) Ormosbányán, Alberttelepen (ma Múcsony része), Tornaszentandráson, Rozsnyón (Rožňava, Szlovákia), Rudnán (Rudná, Szlovákia), Sajókazán és Licén (Licince, Szlovákia) is. 18

Ezek egy része még ma is áll, a jellegzetes telepítés és stílus alapján beazonosítható.

OLAJOS 1998 158. p.18

#14

3. Pereces-bányatelep építészetének formai jellemzői 3.1. Telepítés Az épületek telepítésének vizsgálatakor meg kell különböztetnünk az Ó- és az Újtelepet. Az Ótelep utcái a legelőször létrejött utcák kivételével egymásra merőlegesek. A Honszerző út képezi a terület gerincét, ebből nyílnak jobbra-balra merőlegesen a telep utcái, összesen hat darab. Ez a derékszögű utcarendszer a diósgyőri kolónia rendszerének kissé szolgai alkalmazását jelenti, aminek a problémája abból adódik, hogy míg a diósgyőri kolónia nagyjából sík területen van, az Ótelepről ez korántsem mondható el. Ebből adódóan némelyik utca igen meredek. A lakóépületek nagy része a diósgyőri kolóniából ismert kétszobás munkáslakás, lejtős terepre alkalmazva. A meredek utcákban némelyik ház a lejtő felőli oldalon gyakorlatilag emeletes, míg a hegy felőli oldalon földszintes. Ez a jellegzetesség az Ótelep utcáinak érdekes festőiséget kölcsönöz.

Az Újtelep tervezésekor már jobban figyelembe vették a terep adottságait. A terület gerincét a terep esésvonalát nagyjából követő Péch Antal utca képezi, ebből nyílnak jobbra-balra (de nem merőlegesen) a szintvonalakkal nagyjából párhuzamosan futó, enyhén ívelt utcák. Az épületek tetőgerincei ez utóbbi utcákkal párhuzamosak.

#15

"3. Pereces-bányatelep építészetének formai jellemzői 3.1. Telepítés Az épületek telepítésének vizsgálatakor meg kell különböztetnünk az Ó- és az Újtelepet. Az Ótelep utcái a legelőször létrejött utcák kivételével egymásra merőlegesek. A Honszerző út képezi a terület gerincét, ebből nyílnak jobbra-balra merőlegesen a telep utcái, összesen hat darab. Ez a derékszögű utcarendszer a diósgyőri kolónia rendszerének kissé szolgai alkalmazását jelenti, aminek a problémája abból adódik, hogy míg a diósgyőri kolónia nagyjából sík területen van, az Ótelepről ez korántsem mondható el. Ebből adódóan némelyik utca igen meredek. A lakóépületek nagy része a diósgyőri kolóniából ismert kétszobás munkáslakás, lejtős terepre alkalmazva. A meredek utcákban némelyik ház a lejtő felőli oldalon gyakorlatilag emeletes, míg a hegy felőli oldalon földszintes. Ez a jellegzetesség az Ótelep utcáinak érdekes festőiséget kölcsönöz.

Az Újtelep tervezésekor már jobban figyelembe vették a terep adottságait. A terület gerincét a terep esésvonalát nagyjából követő Péch Antal utca képezi, ebből nyílnak jobbra-balra (de nem merőlegesen) a szintvonalakkal nagyjából párhuzamosan futó, enyhén ívelt utcák. Az épületek tetőgerincei ez utóbbi utcákkal párhuzamosak.

""""""#14

A harmadik lakóterület, az egykori Kolónia az Új- és Óteleptől kissé távolabb, a völgy kiszélesedő részén helyezkedett el. Telepítésénél szempont lehetett, hogy a terület itt már nagyjából sík, ami jelentősen megkönnyíti az építkezést. A Kolónia saját utcákkal nem rendelkezett, tíz épülete a főútra merőlegesen helyezkedett el, két épülete pedig a főút túloldalán, azzal párhuzamosan, viszont már fent a dombon.

3.2. Lakóépülettípusok A diósgyőri kolóniára jellemző hierarchia Pereces-bányatelep építészetén is megfigyelhető. Ez a hierarchia a gyár, illetve a bánya hierarchiáját képezte le az építészetben: minél magasabb posztot látott el valaki, annál igényesebb volt a háza. Ennek megfelelően Pereces-bányatelepen meg lehet különböztetni bányászlakásokat, altiszti lakásokat, tiszti lakásokat és az igazgató lakóházát. Az igazgatói lakóház kivételével mindegyik lakóépület ikerház. Ehhez a tagoláshoz bányászlakások esetében egy időbeli tagolás is tartozik: a perecesi bányászházaknak három generációját lehet megkülönböztetni.

A bányászlakások első generációja A levéltári térképek tanúsága szerint legelőször a mai Tárna tér környéke épült ki. Ezek az épületek téglalap alaprajzúak, nyeregtetővel fedettek, vakolt homlokzatúak. Ablakaik a többi gyári épülettel ellentétben vízszintes téglalap alakúak. A házak egyetlen dísze a padlásablakok téglapárkánya és a téglaboltöve.

#16

A bányászlakások második generációja A bányászlakások következő generációját az Erdősor út házai alkotják. Ezeknek az alaprajzi kialakítása valamivel összetettebb, H-alakú. Kialakításuk dísztelen, falaik vakoltak. A jelentős átépítések és toldások miatt sajnos elég nehezen fotózhatók.

A bányászlakások harmadik generációja

A bányászlakások harmadik generációjaként megjelentek a területen a diósgyőr-vasgyári kolónia egyszobás iker munkáslakásai, lejtős terepre alkalmazva. A területen ebből a háztípusból van a legtöbb. Ezeknek az építészetére már a gyár jellegzetes téglaarchitektúrája jellemző. Díszítésként a bütüfalakon egy egyszerű téglapárkány is megjelenik. Mára sajnos a legtöbbjüket átépítették.

#17

Egyszobás iker munkásház korabeli terve 19

Az altiszti házak A hierarchia következő lépcsőjét az altiszti házak jelentik. Építési idejük a századfordulóra tehető. A diósgyőri kolóniával szemben számuk itt nem túl jelentős, összesen négy ilyen épült: három az Újtelepen, a negyedik pedig a Vilma-forrás közelében. Alaprajzuk egyszerű téglalap, fedésük a szokásos 30°-os nyeregtető. Díszes koronázópárkány fut rajtuk körbe, és az oromfal kialakítása is díszes. Többé-kevésbé eredeti állapotukban maradtak fenn, bár néhol az ablakokat kicserélték jellegtelen, osztás nélküli műanyagablakokra. Ez a beavatkozás szerencsére könnyen javítható.

Magyar Nemzeti Levéltár Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár 8996/191219

#18

Tiszti ház A vasgyári kolóniával ellentétben Pereces-bányatelepen egyetlen tiszti lakóház épült fel. H-alaprajzú, díszes téglaarchitektúrájú, nagyméretű épület. Tetejének kialakítása az utca felé oromfalas, az udvar felé kontyolt. A századfordulón épült. Eredeti állapotát többnyire őrzi, az udvari oldalon kapott kisebb hozzáépítést és ablakait cserélték ki oda nem illő műanyagablakokra (a fotó közvetlenül a csere előtt készült).

#19

Igazgatói ház Az egyetlen lakóház, ami nem iker kialakítású. Funkciójából adódóan ez a település legdíszesebb lakóépülete. A finom téglaarchitektúra itt gazdagon faragott fa verandával egészül ki, ami sajnos mára átépítésre került, csak az oromzat eredeti, de annak a csúcsdísze is hiányzik. Megvan viszont még a lombfűrésszel kivágott Pickhammer (a bányászok jelképe). Az ablakokat sok egyéb perecesi épülethez hasonlóan itt is kicserélték, és a kerti oldalon furcsa hozzáépítések rontják az összképet. A rendelkezésre álló archív fotók felbontása sajnos elég gyenge, ezért a veranda 3D-s rekonstrukciójánál a vasgyári kolónia igazgatói házának verandáját vettem alapul. Mivel az építtető, a funkció, az építési idő hasonló, így feltételezhető, hogy a megjelenés is hasonló volt.

#20

3.3. A téglaarchitektúra jellemző jegyei A bányászlakások fentebb ismertetett két első generációjának és a katolikus templomnak a kivételével Pereces-bányatelep építészete egységes arculatot mutat. A hasonló funkciójú épületek léptéke, tömegalakítása, anyaghasználata, nyílásosztása, nyílásarányaik hasonlóak. Két olyan építészeti elem van, ami nagy változatosságot mutat: a téglapárkányok és az oromfalak/padlásablakok kialakítása. Az alábbi rajzok ezeket mutatják be.

Párkányok Bányászlakások:

Altiszti házak:

Tiszti ház:

#21

Igazgatói ház:

Klub:

Vasútállomás:

#22

Iskola:

Igazgatóság:

#23

Iskola:

Igazgatóság:

#22

Oromfalak: Bányászlakások:

Altiszti házak:

Tiszti ház:

#24

Klub:

Vasútállomás:

Iskola:

Igazgatóság:

#25

3.4. A bányatelep építészetének hatása a magánépítésű házakra Ahogy korábban említettem, a vasgyár építészete kisugárzott a magánépítésű házakra is. Ennek az oka elsősorban az lehet, hogy a szolgálati lakás csak az aktív dolgozóknak járt, nyugdíjba menve a bánya alkalmazottainak el kellett költözniük. Valószínűleg sokan közülük a jól megszokott és megszeretett piros téglás házakhoz hasonlót építettek maguknak. Néhány példa Perecesen a gyár stílusának hatására:

#26

4. Konklúzió Pereces-bányatelep épített öröksége nagy értéket képvisel mind az egyedi épületek színvonalát, mind a településrész egészét tekintve. Az épületállomány ennek ellenére nincs jó állapotban, és a jövője korántsem biztosított. A hasonló helyzetű csehországi bányatelep, Vítkovice példáját alapul véve jelentős kiaknázatlan turisztikai potenciál rejlik a perecesi épületekben, főleg, ha a szép természeti környezetet is figyelembe vesszük. Sajnálatos, hogy Miskolc városa ezzel láthatóan egyáltalán nem törődik, ugyanakkor bizakodásra ad okot az erős helyi közösség, az aktív civil szervezetek (különösen a Bányász Kulturális Egyesület) jelenléte. Összességében nekik köszönhető, hogy a városrész helyzete (a központibb fekvésű, de teljesen magára hagyott vasgyári kolóniával ellentétben) nem teljesen reménytelen.

5. Irodalomjegyzék BAÁN 2001 BAÁN István: Pereces bányatelep környezete, a bánya megnyitása és a település közlekedési kapcsolatai. In DOBROSSY István szerk.: Pereces-bányatelep története a XIX-XX. században. Miskolc, 2001, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár, 19–30. p.

Diósgyőr 1910 A Diósgyőri M. Kir. Vas- és Aczélgyár története: 1765-1910. Miskolcz, 1910, Szelenyi és Társa Könyvnyomdája.

GAJDOS et. al. 2001 GAJDOS Jenőné–JÁSZAI Gyuláné–KUTHI Éva–NAGY Sándor: Oktatási intézmények Perecesen. In DOBROSSY István szerk.: Pereces-bányatelep története a XIX-XX. században. Miskolc, 2001, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár, 77–92. p.

LANTOS 2001 LANTOS Sándor: A perecesi lakótelep kialakulása. In DOBROSSY István szerk.: Pereces-bányatelep története a XIX-XX. században. Miskolc, 2001, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár, 65–76. p.

MEKCSEI–KOVÁCS–KOLUMBÁN 2001 MEKCSEI Antal–KOVÁCS László–KOLUMBÁN Gábor: Perecesi egyházi közösségek. In DOBROSSY István szerk.: Pereces-bányatelep története a XIX-XX. században. Miskolc, 2001, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár, 137–142. p.

OLAJOS 1998 OLAJOS Csaba: A Diósgyőr-vasgyári kolónia. Miskolc, 1998, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár.

ÜRMÖSSY 2001 ÜRMÖSSY Lajos: A Borsodi Szénbányák Tröszt (Miskolc I. körzet) Diósgyőr-Pereces környéki szénbányáinak kimutatása. In DOBROSSY István szerk.: Pereces-bányatelep története a XIX-XX. században. Miskolc, 2001, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár, 13–18. p.

A tanulmányban szereplő 3D-s modellek és rajzok a szerző művei, a Bányász Kulturális Egyesület „Perecesi Tündérkert” Hello Holnap! Közösségek ereje és a TÁMOP-3.2.3 „Építő közösségek” 3. ütem – A) közművelődési intézmények a kreatív iparral kapcsolatos alapkompetenciák fejlesztését elősegítő új tanulási formák szolgálatában c. pályázatok keretei között készültek 2013-ban. A fotók a szerző művei. A külön forrásmegjelölés nélküli térképek a Google Maps-ről származnak.

Bereczki Zoltán Miskolc, 2013. XI. 30.

#27

pereces-bányatelep építészeti értékvizsgálata

Documents