PERZSANÉGYSOROS VERSEK

PERZSA NÉGYSOROS VERSEK

PERZSA NÉGYSOROS VERSEK

Válogatta, fordította és szerkesztette

Salvi Péter

2020

A kötetben szereplő fordítások alapjául szolgáló mű:

Reza Saberi: A Thousand Years of Persian Rubáiyát.Ibex Publishers, Bethesda, Maryland, 2000.

A versváltozatok keresésekor nagy segítséget nyújtotta Ganjoor weboldal is (http://ganjoor.net/).

Magyar fordítás © Salvi Péter, 2020

Ez a könyv a X ELATEX rendszer segítségével készült, az FBB, valamint azIran Nastaliq és Amiri betűtípusok felhasználásával. A borítón Hâfez egyverse látható egy 1980-as évekből származó újévi üdvözlőlapról.

Szüleimnek

Előszó

A perzsa robâi négysoros versek az európai ember számára‘Omar Khayyâm költeményeit jelentik, pedig Perzsiában eza körülbelül ezer éves műfaj állandó népszerűségnek örven-dett, és minden ismertebb tudós és költő alkotott benne.

Ebbe a kötetbe néhány olyan verset válogattam, amelyekvalami miatt szerintem különlegesek. Ez lehet egy ügyesszójáték, egy érdekes gondolat, egy meglepő kép – valami,ami miatt kilép a vers az erősen kötött forma és a hagyomá-nyos témák keretein kívülre.

A robâi versek témája három nagy csoportra osztható:

1. A földi lét gyors elmúlása, a ma élvezete. Egy gyakoriszimbólum a föld és az agyag, amibe porhüvelyünkvisszatér, illetve a bor és a bort töltő sâqi.

2. Szerelmes vers a Kedveshez. Mivel a perzsában a sze-mélyes névmás nemtől független, az esetek nagy ré-szében csak találgathatunk, hogy nőkhöz vagy férfi-akhoz íródtak, de feltételezhető, hogy sokat írtak fiatal

vii

fiúkhoz. Itt gyakorta megjelennek híres szerelmespá-rok, mint az őrült Majnun és Layla, vagy Farhâd és Shi-rin. Kedvelt szimbólum a bülbül-madár, mely egészéjjel énekel hajthatatlan szerelméhez, a rózsához, vagyaz éjjeli lepke, melyet vonz a gyertya lángja, amibenaztán elég.

3. Szúfi vallásos/filozofikus vers. Ez az előző kategóriá-tól nem mindig válik el élesen, mert a szúfi gondol-kodásmód szerint Isten a Kedves, és az iránta érzettszerelem, illetve az abban való egyesülés, az Éntől valómegszabadulás, a földi lét egyetlen értelme. Itt min-den szó új jelentést kap – a bor pl. általában az igaz-ságot, az Istenhez való közelséget jelenti, a kocsma avilágot stb. A világmindenség titkait kendő fedi, amimögé csak a kiválasztottak nyernek bepillantást.

A fordítások pontosan tartják az eredeti versformát, né-hol a szó szerinti fordítás kárára. Igyekeztem azonban minélkevésbé eltérni az eredetitől, és megtartani annak legalábbszellemét, ha a pontos szavakat nem is mindig sikerült.

A perzsa nyelv tanulói számára minden versnél szerepelaz eredeti szöveg és annak egy latin betűs átírása is. Mivela nyelv az utóbbi ezer évben keveset változott, azt gondo-lom, hogy a fordítás és egy szótár segítségével az értelmezésnem jelenthet gondot, és így talán az eredeti vers élvezetétis sikerül hozzáférhetőbbé tennem.

Salvi PéterBudapest, 2020.

viii

Kiejtés

A perzsa nyelvnek különböző változatait beszélik ma Irán-ban, Afganisztánban és Tádzsikisztánban, és ezeknek kiej-tése is különböző. Noha az afgán perzsa (dári) jobban meg-tartotta a klasszikus perzsa magánhangzórendszert, itt mégisinkább a közismertebb iráni perzsa kiejtést mutatom be.

A latin betűs átírás a kettőshangzók írásmódjának kivé-telével Thackstont1 követi.

A magyartól eltérő kiejtésű betűket és betűkombináció-kat a következő oldalon található táblázat tartalmazza. Ezek-hez további megjegyzések:

• A ch, k, p, t hangok hehezetesek, kiejtésükkor többlevegőt kell kifújni, mint a magyarban.

• A g és k hangok szótag végén és az e/i/a magánhang-zók előtt palatalizálódnak, tehát ilyenkor kiejtésüket

1W. M. Thackston: An Introduction to Persian, 4th Ed. Ibex Pub-lishers, Bethesda, Maryland, 2009.

ix

egy rövid [j] hang követi.

• Az i más magánhangzók és y előtt [i]-re rövidül.

• A q hang magánhangzók közt hörgő párizsi [r] hang-ba válthat át.

• A két kettőshangzó az ey és az ow, melyek ejtése rendre[éj] és [ou].

A hangsúly legtöbb esetben a szó végére kerül; a hang-súlytalan szuffixumokat kötőjellel jeleztem.

a rövid [á] és [e] közti hangâ [aa]ch [cs]e [e] és rövid [é] közti hangi [í]j [dzs]kh hörgő [h] hangq hátul képzett [g] hangs [sz]sh [s]u [ú]y [j]zh [zs]‘ torokzárás, elválasztja a szótagokat

A latin betűs perzsa átírás kiejtése.

x

A robâi versforma

A robâi egy nagyon kötött versforma. A rímképlete AABA,tehát a harmadik sor kivételével mindegyik rímel (néhányversben még a harmadik is). Így tehát tekinthető egy négy-soros qazal-nak, mivel annak rímképlete AABACADA . . .(a borítón egy 16 soros qazal látszik).

A rímelés szabálya egyszerű: a sorok végén egy vagytöbb hangnak (köztük legalább egy magánhangzónak) pon-tosan meg kell egyeznie. Ez az egyezés tartalmazhat teljesszavakat is (refrén), de mindig kell lennie egy olyan részé-nek is, amely minden sorban különböző jelentésű. Vegyükpéldául Rashidoddin Vatvât egy versét (12. o.). A rímelő so-rok mind a shavam refrénre végződnek, előtte pedig a bi-hush, madhush és khâmush szavak alkotják a rímet. Ezek közta pontos egyezés csupán két hang, az -ush.

Ez a fajta rímelés időnként kicsit idegen a magyar fül-nek, ezért a fordításokban, bár a rímképletet megtartottam,a magyar rímelés szabályaihoz igazodtam.

A klasszikus perzsa költészet időmértékes. A versek ana-

xi

lizálásához el kell tudnunk dönteni a szótagok hosszát:

i) Rövid szótag az, amelyikben rövid magánhangzó van(a/e/o vagy rövidült i), és ezt nem követi mássalhangzó,pl. ze.

ii) Hosszú szótag az, amelyik olyan, mint egy rövid szó-tag, de vagy hosszú magánhangzó van benne (a kettős-hangzók is hosszúnak számítanak), vagy a magánhang-zó ugyan rövid, de azt egyetlen mássalhangzó követi.Az első típusra példa a ru szó, a másodikra a shab.

iii) Nyújtott szótag az, amelyikben vagy egy hosszú ma-gánhangzó után következik mássalhangzó, pl. yâr, vagymássalhangzótorlódást tartalmaz, pl. dast, vagy mind-kettő, pl. mâst. A nyújtott szótag metrikai szempontbólhosszú + rövid értékű ( ).

Van ezen kívül még néhány kivételes eset, amelyekrőlérdemes szót ejteni. Egyrészt verssor végén minden szótaghosszúnak számít. Másrészt egy hosszú magánhangzó utánmagában álló n hangra végződő szótag nem lesz nyújtott,így pl. az ân szó hosszúnak számít, míg az âb nyújtottnak.Ettől csak rendkívül ritkán térnek el.

Ha egy mássalhangzóra végződő szót magánhangzóvalkezdődő követ, akkor általában ez utóbbi „átvállalja” az elő-ző szótag utolsó mássalhangzóját (liaison), és ennek megfe-lelően változik a szótagok hossza is. Így pl. a beh agar ¯ ¯helyett˘ , és a kard az ¯ ¯helyett¯¯ lesz. Időnként a sza-vakat mégis szétválasztják, ezt ilyenkor a második szó előttegy aposztróffal jelöltem, pl. beh ’agar.

xii

Szintén előfordul, hogy a ritmus kedvéért megnyújtjáka rövid e és o magánhangzókat. Ez különösen gyakran je-lentkezik az ‘és’ jelentésű -o szónál, és a perzsa nyelv jel-legzetes struktúra-összekötő -e szuffixumánál, valamint azegyesszám második személyű személyes névmásnál (to). E-zeket a változásokat makronnal jeleztem (ē/ō).

A robâi ritmusa minden sorban (egymástól függetlenül)kétféle lehet:

¯¯˘ ¯¯˘ ¯¯˘ ¯vagy

¯¯˘ ¯ ¯ ¯¯˘ ¯A fordítások is ezt követik, de természetesen a magyar

nyelv szótaghosszai alapján.

Érdemes megjegyezni, hogy a perzsa metrikák túlnyo-mó része leírható egy nagyon logikus rendszerben.2

Jelöljük számokkal az alábbi lábakat:

1. ˘ ¯ 2. ˘ ¯¯ 3. ˘ ¯¯ 4. ˘ ˘ ˘ ¯¯ 5.¯¯ ˘ ˘ ˘Ekkor az i.j.k hármas által jelölt ritmust úgy kapjukmeg,

hogy az i-edik láb j-edik szótagjától kezdve k szótagot ve-szünk, folyamatosan ismételve a lábat, pl.:

4.5.11 ˘ ¯¯ ˘ ˘ ˘ ¯2F. Thiesen: A Manual of Classical Persian Prosody – with chap-

ters on Urdu, Karakhanidic and Ottoman prosody. Otto Harrassowitz,Wiesbaden, 1982.

xiii

Itt a 4. láb ( ¯ ¯ ˘ ) 5. szótagjától, tehát a második felétőlkezdve számolunk le 11 szótagot, a láb utolsó (8.) szótagjaután a láb elejétől folytatva.

Amennyiben a sor végére rövid szótag esne, ez automa-tikusan hosszú lesz, pl.:

4.7.7¯¯ ¯ ¯¯Ezekben a mértékekben a két rövid szótagot ( ) he-

lyettesítheti egy hosszú ( ), kivéve a sor legelején, ahol egyhosszú és egy rövid ( ) kerülhet a helyére, így a fenti példaképlete pontosabban:

4.5.11 ˘ ¯¯ ˘ ˘ ˘ ¯Ez alapján a robâi sorok két variánsa megfelel a 3.3.13

ill. 5.1.13 képleteknek.

További gyakori konfigurációk:

1.1.112.1.11 2.1.16 2.4.11 2.4.153.1.15 3.3.144.5.11 4.7.7† 4.7.145.1.10

† Duplázva, a két félsor közt cezúrával.

Ezek közül kiemelendő a Királyok könyvében is használteposzi verselés (1.1.11), illetve a páronként rímelő sorok-ból álló masnavi költeményekben alkalmazott 2.4.11 lüktetés(pl. A madarak tanácskozása).

xiv

Versek

د ن س م جـز گـرم ش پـر یک د ن س م ط ھـرگـز حادثـه جـزد ن س م بـر آب ه یک م مـردم دم آ بـه جان ورjoz hâdese hargez talab-am kas nakonadyek porsesh-e garm joz tab-am kas nakonadv-ar jân be lab âyadam be joz mardom-e cheshmyek qatre-ye âb bar lab-am kas nakonad

Már látogatóba nem jön el más, csak a gond,s nincs más, csak a láz, mely meleg üdvözlést mond.Egy csepp vizet ajkamra nem ad más, csak a szem,lelkem mikor eltávozik, és könnyeket ont.

Rudakiرودکی

Rudakit (859–940) az újperzsa nyelv első nagy költőjeként tartjákszámon. Hozzá fűződik a versek divânba rendezése is.

3

م دا ل ن کـه آن ی از ت م بارا ون ابـر و چـرا کـه مم جا ن ی و کـه آن ی از ت م پـژما ن و ی چـرا کـه م

goftam ke cherâ cho abr khun bârânam?goft az pey-e ân ke man gol-ē khandân-amgoftam ke cherâ bi to chonin pezhmân-am?goft az pey-e ân ke tō tan-i man jân-am

„Vért” – kérdte – „miért ontok, mint egy felleg?”„Mert rózsa vagyok” – felelt – „virítok s döflek.”„Mondd akkor: nélküled miért csüggedek én?”„Mert” – mondta – „te test vagy, én azonban lélek.”

‘Onsoriعنصری

‘Onsori (kb. 961–1039) udvari költő, ódáit az ékesszólás és a formaitökély jellemzi. Műveinek csak egy töredéke maradt ránk.

4

ت ز د با ی م ی و ق در ت ب م و ت اشک ه مت ق عا دم وق ه ن ون ت ز ق ن ا د ما اثـری ن از

jesm-am hame ashk gasht o cheshm-am begristdar ‘eshq-e to bi-jesm hami bâyad zistaz man ’asar-i namânad in ‘eshq ze chi-stchon man hame ma‘shuq shodam ‘âsheq ki-st

Könnyé vált testem, s elsírtam mindet,test nélkül kell élnie annak, ki szeret.Honnan jön e vágy, mikor nyomom sincs itt már?Eggyé váltunk – most a Szerelmes ki lehet?

Abu Sa’id Abolkheyrابوالخـیر ابوسعید

Abu Sa’id Abolkheyr (967–1049) szúfi gondolkodó. A mai türk-mén határ közelében élt, de híre Spanyolországig eljutott. Taní-tása meghatározó volt a szúfi miszticizmusban, de ő maga nem írtjelentősebb filozófiai művet.

Jól ismerte Avicennát (Ebn Sinâ): több találkozásukról is írt azönéletrajzában, és néhány vele váltott levele is fennmaradt.

5

ن تـر رن ت ر ن م دو ون وز ن تـر پـر ن رخان از و ف ز این تـر ی د ن و رتـر د و روز ھـر زارتـرم ن و وتـر ی و روز ھـرey zolf-e to az rokhân-e man por-chintarv-az khun-e do cheshm-e man rokh-et rangintarhar ruz to nikutar-o man zârtar-amhar ruz to delbartar-o man bi-dintar

Arcomnál fodrosabb a dús hajfonatod,vérző szemeimnél pirosabb még arcod.Szebb vagy minden nap, s nyomorultabb vagyok én,és egyre hitetlenebb, ha látom alakod.

Qatrân Tabriziتبریزی قطران

Qatrân Tabrizi (1009–1072) azeri költő. Elsősorban ódáiról és dics-himnuszairól híres, melyeket kb. 30 különböző mecénáshoz írt.

6

رو دی ھاد ھان آن درگـه بـر و ھ زد ی چـرخ با کـه ر آنو و و و کـه ت ی ه ه ای فا ه اش ن بـر کـه م د دÂn qasr ke bâ charkh hami zad pahluBar dargah-e ân shahân nehâdandi ruDidim ke bar kongere-ash fâkhte-iBenshaste hami goft ke kukukuku

Ez volt az az Éggel versengő palota,sok sah kapujában hajlongott valaha.Most egy madarat láttam a csipkés bástyán –ott ült s így szólt: „Kakukk! Kakukk! Minden oda!”

‘Omar Khayyâmخیام عمر

‘Omar Khayyâm (1048–1131) matematikus, csillagász és költő. Ver-sei a XIX. század második felében Európa-szerte ismertek lettekEdward FitzGerald átköltésein keresztül.

7

ی گـردد ی ما ود و اوراق دی ن ر از و ھار آمـدن ازی ش تـریا و زھـر و ھان ھای م ح ود فـر کـه دوه ا ور ور ی

az ’âmadan-ē bahâr-o az raftan-e deyowrâq-e vojud-e mâ hami gardad teymey khor makhor anduh ke farmud hakimqamhâ-ye jahân cho zahr-o teryâq-esh mey

Már elmegy a tél, jő a tavasz, rajta a sor,apránként így lapozza létünket a Kor.Koccints, ne szomorkodj, hisz’ az orvos mondta:méreg minden gond, s rá ellenszer a bor.

‘Omar Khayyâmخیام عمر

Tudományos munkáiban többek közt geometriai megoldást adottkúpszeletek metszésére, és megalkotta a Jalâli naptárat, melynekváltozatai ma is használatban vannak Iránban és Afganisztánban.Foglalkozott a zenei skálák matematikai rendszerezésével is.

8

ود ن نالـه ز ب بـه سایـه ود و ارم ن ق مـرا کـه اول زدود گـردد م گـر ه و ش آ ود م کـه نالـه ون ت م

z-avval ke ma-râ ‘eshq-e negâr-am now budhamsâye be shab ze nâle-yē man naqonudkam gasht konun nâle ke ‘eshq-am bofzudâtesh cho hamē gereft kam gardad dud

Nem hagytam a szomszédnak régen pihenést,úgy sóhajtoztam este, vágyván ölelést.Csökkentek a sóhajok, szerelmem hogy nőtt:nem füstöl a tűz, ha lángja mindent felemészt.

Abolfazl Rashidoddin Meybodiمیبدی رشیدالدین ابو الفضل

Abolfazl Rashidoddin Meybodi (XII. sz. eleje) szunnita szúfi tudós.Életéről keveset tudni, de fennmaradt fő műve, egy monumentálisKorán-kommentár.

9

د پـر م از م واب و م ی د د و م ش و م بـه و مد د م دگـر ن م و م ون ن رو ت بـه م ه م ای

cheshm-am cho be cheshm-e khish cheshm-ē to bedidbi cheshm-e to khâb-e cheshm-am az cheshm paridey cheshm hamē cheshm be cheshm-et rowshanchon cheshm-e to cheshm-e man degar cheshm nadid

Láttam szemedet saját szememmel, s emiattestére szememből álmom messze szaladt.Ó szem, mire minden szemnek fénye vetül,nincs más szempár sehol, szemem min megakad.

Mahsati Ganjaviگنجوی مهستی

Mahsati ‘Hold-asszony’ (1089–1175?) azerbajdzsáni költőnő. Szó-kimondó versei és szabadelvű élete miatt sok üldöztetésben volt ré-sze.

10

ت و کـرد وش ل ی جام ت ر د آن درآمـد درم ز ناگـهت د ه م و ت م ه م رو ت و ف ز ن گـر از و دن د از

nâgah ze dar-am dar-âmad ân delbar-e mastjâm-ē mey-e la‘l nush kard-ō benshastaz didan-o az gereftan-ē zolf cho shastruy-am hame cheshm gasht-o cheshm-am hame dast

Ő hirtelen ajtóm küszöbén átlépetts bort íva magához húzott egy széket.Gyűrűző fürtjét hogy lássam s fogjam,arcom csupa szem, szemem pedig mind kéz lett.

‘Eynolqozât Hamadâniهمدانی عین القضات

‘Eynolqozât ‘bírók gyöngye’ Hamadâni (1098–1131) jogász, szúfifilozófus, költő és matematikus, ‘Omar Khayyâm tanítványa. Eret-nekségért 33 éves korában kivégezték.

11

وم وش مـد ق خ ز وم ت نا وم وش ی باد ز وم ووم وش خا و ی و ن ه د وا م آ حـرف در و ی و م اول

buy-et shenavam ze bâd bihush shavamnâm-et shenavam ze khalq madhush shavamavval sokhan-am to-i cho dar harf âyamv-andishe-ye man to-i cho khâmush shavam

Szél illatodat ha hozza, mámorba esem;mástól nevedet ha hallom, elvesztem eszem.Szólok – s első szavam te vagy; nem szólok –s csak téged idéz némán emlékezetem.

Rashidoddin Vatvâtوطواط رشید الدین

Rashidoddin Vatvât (1114?–1182) szunnita költő a mai Afganisztánterületéről. A Hvárezmi Birodalomban udvari költőként szolgált.

12

ھادم ود ش بـه کـردم ن رو دادم ل بـه ش و ه آ دییادم یامـد ھیچ سان ب کـز دم د دان ش و ب ه آ درdi âyene-yē khish be seyqal dâdamrowshan kardam be pish-e khod benhâdamdar ’âyene ‘eyb-e khish chandân didamk-az ‘eyb-e kasân hich nayâmad yâd-am

Tegnap lecsiszoltam ezt a tükröt szépen,míg fényes nem lett, s ahogy állt egy széken,rápillantván annyi hibámat láttam,hogy nem jut eszembe most a másé éppen.

Ruzbehân Baqliبقلی روزبهان

Ruzbehân Baqli (1128–1209) szúfimisztikus filozófus és költő. Leg-híresebb művét, egy látomásokkal teli napló-önéletrajzot, A tit-kok felfedését, arabul írta. (1943-ban Khomeyni ugyanezen a címenpublikálta először politikai nézeteit.)

13

فـراز بـه دی ز بـرم کـه و تا راز م عا از ده پـر ودم بازیباز م ر بـرون یآمـدم کـه در زان ساز د ی را م یا چه جا اbâz-i budam paride az ‘âlam-e râztâ bu ke baram ze shib seyd-i be farâzinjâ che nayâftam kas-i-râ damsâzz-ân dar ke biâmadam berun raftam bâz

Titkok völgyéből, mint egy héjamadár,zsákmányommal magasba felszálltam már;ám most a kapun, melyen bejöttem, kimegyek,mert nem leltem barátot, itt senki se vár.

Attâr Neyshâburiنیشابوری عطار

Attâr ‘gyógyfüves’ Neyshâburi (1145–1221) költő, szúfi gondolko-dó és hagiográfus. Gyógyszerészként dolgozott, majd üzletét ott-hagyva utazni kezdett, eljutott Mekkába és Indiába is. Munkásságanagy hatással volt Rumi költészetére. (Ezt a verset más forrásokbanRuminak tulajdonítják.)Fő művét, A madarak tanácskozását, magyarra is lefordították.

14

م گانـه و ت ا و م ش و دل م پـروانـه و وب رخ ت ا عم وانـه د کـه ن ف ن گـردن در ت گـردن بـر کـه ف ز سـر ر زsham‘-ast rokh-ē khub-e to parvâne man-amdel khish-e qam-ē to-ast-o bigâne man-amzanjir-e sar-ē zolf ke bar gardan-e to-stdar gardan-e man fakan ke divâne man-am

Szép arcod gyertyaláng, e fényhez repkedszívem, mint egy moly, idegenként, s szenved;dobd hát a nyakadról hajfürtöd láncátbéklyóként rám, ki érted őrülten eped.

Majdoddin Baqdâdiبغدادی مجدالدین

Majdoddin Baqdâdi (1158–1211) orvos, a kobrawi szúfi rend alapító-jának, Najmoddin Kobrának legkedvesebb tanítványa, és feltehető-leg a híres költő, Attâr mestere. Elsősorban teológiai tárgyú műve-ket írt, perzsául és arabul is, leghíresebb közülük a Levél az utazás-ról. A sah anyjával való kapcsolata miatt kivégezték: beledobták azÂmudaryâ (görög Oxos) folyóba.

15

دارم د ای ت ما و رخ وز یارم ن گار ن ای و ت ز ب ھـری بارم فـرو تارگان ده د وز م ی ن در ماه بـه و تا

har shab ze qam-et to ey negârin yâr-amv-az mehr-ē rokh cho mâh-et ey deldâr-amtâ vaqt-e sahar be mâh dar-minegaramv-az dide setâregân foru mibâram

Szép kedvesem, arra vágyom, éljél te velem:hold-arcod az ok, hogy éjjel én rendszeresenhajnalhasadásig csak a Holdat nézem,és csillagokat záporozik tőle szemem.

Kamâloddin Esmâ‘ilاسماعیل کمال الدین

Kamâloddin Esmâ‘il (1173–1237) költő, elsősorban ódáiról híres.

16

ت او ما صدر و ن و سـرای و تان ت او ما در و تارگان و د ورت او ما در ب و ضان ر و د ت او ما ر و روزه م و ه ب م

khorshid-o setâregân-o badr-ē mâ u-stbostân-o sarây-o sahn-o sadr-ē mâ u-stham qeble-o ham ruze-o sabr-ē mâ u-st‘id-ō ramazân-ō shab-e qadr-ē mâ u-st

Nap, csillagok és Hold, tündöklő – ez is Ő.Udvar, kert, otthon, s asztalfő – ez is Ő.Böjt és türelem, kibla, a szent kő – ez is Ő.Kadr-éj Ramadánkor, ó, ha eljő – ez is Ő.

Rumiرومی

Rumi (1207–1273) szúfi teológus és költő. Versei meghatározó ha-tással voltak nemcsak a perzsa, hanem a környező népek irodal-mára nézve is. Műveit számos nyelvre lefordították; népszerűségétmutatja, hogy gyakran csak úgy hivatkoznak rá, hogy Mowlânâ‘urunk’. Költeményeiben írt törökül, arabul és görögül is.Kibla: az ima iránya; Kadr-éj: az elrendelés éjszakája, amikor aKorán leszállt az égből, és Gábriel kinyilatkoztatta Mohamednek.

17

ت د در دامان ه گـر ش و ی ر ت ش داری دو ھد کـه یار آنت ی وا مـرا آن از عد کـه ت دا ی م وا بـه باره دگـر ت ی

ân yâr ke ‘ahd-e dustdâri beshekastmiraft-o man-esh gerefte dâmân dar dastmigoft degar bâre be khâb-am binipendâsht ke ba‘d az ân ma-râ khâb-i hast

Egy nap, mikor esküvéseit szegve a páromelment, szólt, hogy nem érdemes rá várnom:„Álmodban fogsz csak engem újból látni!”Csak nem hiszi, hogy szememre jön még álom?

Sa‘diسعدی

Sa‘di (1210–1291) író, költő. Prózai művei, mint a Gyümölcsöskertés aRózsakert az egyszerű, de elegáns, kifinomult stílusmintapéldái.Fiatalkorában sokat utazott, harcolt a kereszteslovagok ellen, és hétévet fogságban töltött Akkóban.

18

د دار ھان وب روی کـه ت د تار ش و پـری روی کـه آناند ار ب و ن و د و ت ز تا ت ده ی فا ز قاب ه م ی اânân ke pari-ruy-o shekar-goftâr-andheyf-ast ke ruy-e khub penhân dârandfeljomle neqâb niz bi-fâyede nisttâ zesht bepushand-o neku bogzârand

Mily kár, hogy a sok tündér utcára ha lép,arcát mind elrejti, s nem látja a nép.Van haszna a fátyolnak azért mégis tán:hogy felvegye az, ki csúnya, s eldobja, ki szép.

Sa‘diسعدی

19

م و د ای کـه ت م د وش در م و آن در آمـد ی وم و ن ه تا وی م ھیچ و م با ن ه تا باش ھیچ وvaqt-ē sahar-i dar-âmad ân mahru-yamdar gush-e del-am goft ke ey delju-yamtō hich mabâsh tâ hamē man bâshamtō hich maguy tâ hamē man guyam

Hold-arcú kedvesem szobámban jár-kel,szívemhez szól, fülembe súg, így ráz fel:„Légy semmi, hogy én váljak a mindenséggé;s hogy mindent elmondjak, hallgassál el.”

‘Alâ’oddowle Semnâniسمنانی علاءالدوله

‘Alâ’oddowle Semnâni (1261–1336) szúfi filozófus a kobraviye rend-ből.

20

ی شاد خاطـری کـه ود زان بـه ی آباد ت طا بـه اگـر خانـه صدی آزاد ده ھـزار کـه ر آزادی را ف ز ی ده گـرsad khâne agar be tâ‘at âbâd konibeh z-ân nabovad ke khâter-i shâd konigar bande koni ze lotf ’âzad-i-râbehtar ke hazâr bande âzâd koni

Építhetsz szentélyt, száz fajtát-formát:egy kedves szócska többet ér majd odaát.Jobb egy szabad embert leigáznod keggyel,mint felszabadítanod ezer rabszolgát.

‘Alâ’oddowle Semnâniسمنانی علاءالدوله

21

کمال بـه دارد ود ر کـه ی ما خال ن ش آن د بـر ن ز جامـه ونزلال آب در خاره نگ ده ما د د وان ش د ی ناز ز ه در

chon jâme ze tan bar-kashad ân moshkin khâlmâh-i ke nazir-e khod nadârad be kamâldar sine ze nâzoki del-esh betvân didmânande-ye sang-e khâre dar ’âb-e zolâl

Mint páratlan szépségű hold, olyan ő,arcán anyajeggyel, ha levetkőzik e nő.Mellén, bizony oly törékeny, átsejlik a szív,mint kristálytiszta vízen egy gránitkő.

Hâfezحافظ

Hâfez (1315–1390) költészetét a perzsa irodalom csúcsának tekin-tik; versgyűjteménye (a Korán mellett) gyakori eleme az újévi de-korációnak. Szerelmes versei értelmezhetőek szó szerint és szim-bolikusan is, ami nem kevés vitára adott okot. Divânjából – ahogyrégen Vergilius műveiből – ma is gyakran jósolnak a perzsa nyelv-területeken.

22

ت ی یار و ق عا و ق و وقه ت ی ار گ و ل ب و و حت ی پـرگار و ه و دایـره ود م ی ن را خانـه درون د ھـرsobh-ō sahar-ō bolbol-o golzâr yek-i-stma‘shuqe-o ‘eshq-o ‘âsheq-ō yâr yek-i-sthar chand darun-e khâne-râ minegaramkhod dâyere-ō noqte-o pargâr yek-i-st

Éj, hajnal, bülbül és virágtő – mind egy;vágy és szerelem, barát-barátnő – mind egy.Bárhányszor nézem én a Házat s mit rejt:Én és a Kör és a Pont s a Körző – mind egy.

Shâh Ne‘matollâh Valiولی نعمت الله شاه

Shâh Ne‘matollâh Vali (1330–1431?) szúfi szent, a ne‘matollâhi rendalapítója. Sírja zarándokhely Mâhânban. A versben a Pont (vagy „aKör pontja”) Mohamedre utal; a Kör a világ, a Körző a Teremtő.

23

ؤال ق از کـرد پـرده س از ل حال ود پـرده ھا ف و ل بـروصال ز د یا ه کـه ود ت ور جاب ت او ی ده رو ت تا

bar ‘aql cho kashf-e pardehâ bud mahâl‘aql az pas-e parde kard ’az ‘eshq soâltâ hast ravande hasti-yē u-st hejâbv-ar nist shavad ke bahre yâbad ze vasâl

Nem képes Ész a leplen átlátni, s ezértfüggöny mögül ő útmutatást Vágytól kért:„Falként fedi el léte a vándort, de ha őnincsen, a haszon kié, ha céljához elért?”

Abolvafâ Khârazmiخوارزمی ابو الوفا

Abolvafâ Khârazmi (?–1431) szúfi tanító, költő.

24

جان و دل ن ا ت پای ثار کـه م بان م او یال ن بـر آمـدسان مال از خاوت د با آسان ت جا ملک تـرا جان چه و دل چه تا

âmad bar man khayâl-e u nim-e shabângoftam ke nesâr-e pâ-ye to-st in del-o jângoftâ che del-ō che jân to-râ melk kojâ-stâsân bâshad sakhâvat az mâl-e kasân

Álomkép jött el éjjel, ébenfa-hajú,mondtam, hogy „E szívet s lelket vidd, te fiú!”Szólt: „Mely szív és lélek? Hol van, mi tiéd?Könnyen vagy a másokéval ily nagyvonalú.”

Abolvafâ Khârazmiخوارزمی ابو الوفا

25

ن ده د ده د ن د ت ا ف ن ده د یار ای و دار دن ده د از ن ی ش و رخ ن ود قاب شای و ن ن ده د در

didâr-e to ey yâr-e pasandide-ye manheyf-ast bed-in dide-ye qamdide-ye mandar dide-ye man neshin va-bogshây neqâbkhod bin rokh-e khish liken az dide-ye man

Szépséged, kedves, kivetett rám sarcot,csüggedt szemeim már nem akarnak harcot.Ülj hát a szemembe, vesd le kendőd, s te magadbámuld a szemem lencséjén át arcod.

Jâmiجامی

Jâmit (1414–1492) a középkori perzsa irodalom utolsó nagy költő-jeként tartják számon. Verses és prózai művei mellett számos filo-zófiai, teológiai és nyelvészeti tárgyú könyvet is írt.

26

م نا ضا راز و در ر م نا ما و ارض ما کـه ت آنم نا تـرا اگـر بـه ه نا ت او در چه ھـر و م عا ھـزار ھـژده ن ا

ân nist ke mâ arz-o samâ nashnâsimtir-ē qadr-ō râz-e qazâ nashnâsimin hezhde-hazâr ‘âlam-ō har che dar u-stnashnâkhte beh ’agar to-râ nashnâsim

Számomra a Föld, s az Ég a Földnek peremén,titkot nem rejt, tudom, mi bűn és mi erény.Inkább sokezer világot, és benne mi van,mindent feledek, de téged ismerjelek én.

Feyziفیضی

Feyzi (1547–1595) indiai költő, Akbar történetírójának bátyja. Őfordította le perzsára a híres XII. századi szanszkrit matematikaiművet, a Līlāvatīt. Arabul is írt.

27

ت د در ی صـرا و گـردن بـه ح ت دم د دی زا دوش ده ی درت ی را ق وی بـه م ده ی از ت کـردی جا ده ی در چه ز م

dar meykade dush zâhed-i didam masttasbih be gardan-ō sorâhi dar dastgoftam ze che dar meykade jâ kardi goftaz meykade ham be su-ye haq râh-i hast

Kocsmában a pultra részeg aszkéta borult,és ujjai közt rózsafüzérhez kupa bújt.Megkérdeztem: „Te mit csinálsz itt?”, s így szólt:„Istenhez még kocsmából is vezet út.”

Sheykh Bahâiبهای شیخ

Sheykh Bahâi (1547–1621) arab származású filozófus, építész, ma-tematikus és csillagász, az esfahâni filozófiai iskola alapítója.

28

د ر د و ف یال ز فارغ د قدیـر بـه وانـه د دل ی راد پیر آرزو و م د پیر ما وس ت با و ر باب ایام

râzi del-e divâne be taqdir nashodfâreq ze khayâl-e fekr-o tadbir nashodayyâm-e shabâb raft-o bâqi-st havasmâ pir shodim-o ârzu pir nashod

Ellenzi a szívem mit a sors néki utal,s tervez: várják még nők és étel-ital.Ifjúkorom elszállt; mi maradt, az csak a vágy.Vén lettem, a szenvedély viszont még fiatal.

Sarmad Kâshâniکاشانی سرمد

Sarmad Kâshâni (1590–1661) örmény zsidó születésű indiai költő.Készített egy perzsa Tóra-fordítást is, de később kiábrándult a val-lásokból, és – egy francia utazó leírása szerint – faqirként, meztele-nül, hosszú hajjal és körmökkel járta Delhi utcáit.

29

ت جا وده یا وس ق جا ا ت ما و ن ون ود غـرض آ م عات ا وت و حـرف ت ه ن ا ود وی ی اگـر ی و و فـرھادی

‘âlam qaraz-âlud-e jonun-ē man-o mâ-stinjâ ‘eshq-ē havas-nayâlude kojâ-stFarhâd-i-o Majnun-i agar mishenavikhod ’in hame nist harf-o sowt-ē sho‘arâ-st

Oly mocskos az Én őrületétől a világ!Hol van szerelem, mit nem szennyez be a vágy?Farhádról vagy Madzsnúnról hallasz tán?Csak költők hangja az, üres líraiság.

Abdolqâder Bidelبیدل عبدالقادر

Abdolqâder Bidel (1642–1720) török származású indiai szúfi szent,költő; Bidel Dehlavi ‘delhii Bidel’ néven is ismert. Tizenhat verses-kötetében több, mint 140 ezer vers található. Egyedi stílusa meg-határozó volt az indiai iskola költészetében, és többek közt nagyhatással volt a legnagyobb urdú költőkre, Ghālibra és Iqbālra is.Farhád, Madzsnún: ld. Előszó.

30

کـرد م وا ر کـه م چه رب یا فـرد ن و مار ی درد و د ی مدرد دازه ا بـه ده ه ای وص یا ت طا دازه ا بـه درد یا

qam bi-had-o dard bi-shomâr-ō man fardyâ-rab che konam ke sabr natvânam kardyâ dard be andâze-ye tâqat beferestyâ howsele-i bedeh be andâze-ye dard

Tengernyi a gond, a kín temérdek, s én egy!Mondd, mit tegyek, ó, Uram? A tűrés nem megy!Küldj annyit a kínból, mit erőm még elbír,vagy kínhoz mérten adj türelmet – mindegy!

Moshtâq Esfahâniاصفهانی مشتاق

Moshtâq Esfahâni (1690–1758) költő az Afsárida-dinasztia kezdetiidőszakából; a perzsa irodalmi reneszánsz (bâzgasht-e adabi), azonbelül is az esfahâni stílus egyik korai képviselője.

31

ر د م دا و رم کـه م وا پیر رت از ی ی وا د پـرر ده ز وی ده ز ن و کـه ی وا ت ا ی د ز در ق خ مـرگ کـه ود فـر

porsid javân-i shab-i az hazrat-e pirkhâham ke nemiram va-nadânam tadbirfarmud ke marg-e khalq dar zendegi-astkhâhi ke cho man zende shavi zende bemir

Kérdezte a Bölcset egy fiú, hangja kevély:„Vágyam, hogy örökké éljek. Mondd, van esély?”Így szólt: „A teremtménynek a létében a vég;halj meg hát élve, hogy te is, mint én, Élj.”

Fo’âd Kermâniکرمانی فؤاد

Fo’âd Kermâni (1848–1938), valódi nevén Fathollâh Qodsi Kermâni,iráni költő, elsősorban ún. ‘âshurâ-költeményeiről ismert, melyekaz i.sz. 680-as kerbelai ütközetben elesett Huseyn imámhoz írt elé-giák. Fő műve A gyülekezet gyertyája c. verseskötet.

32

ناز از شاھان ت د بـه م جای ن باز رد اگـر ت ی ی زاساز وش و وزغ با مـزن لاف رو آز ده کای ت و د ل ب

zâqi migoft agar bemirad shahbâzman jây konam be dast-e shâhân az nâzbolbol beshenid o goft k-ey bande-ye âzrow lâf mazan bâ vazq-ō mush besâz

Azt mondta a szarka: „Hogyha elhull a fehérsólyom, karjára engem ültet a vezér.”Hallotta a bülbül: „Ó, mohóság rabja,mit hencegsz?” – szólt – „Vár a varangy és az egér!”

Malekoshshoarâ Bahârبهار ملـک الشعراء

Malekoshshoarâ ‘költők királya’ Bahâr (1886–1951), valódi nevénMohammadtaqi Bahâr iráni költő, politikus, újságíró és történész.A Teherán Egyetemen irodalmat tanított, és egy irodalmi folyó-iratot is létesített. Költeményei hagyományos stílusúak, és gyakranhazafias hangvételűek.

33

م ھاده روزی ط ی تا م آزاده م ز را ود کـه ز بـرم باده از پـر کـه ی و ف ن ر د وا و بـه ما ل کـه آخـر

bar-khiz ke khod-râ ze qam âzâde konimtâ key talab-ē ruzi-ye nanhâde konimâkhar ke gel-ē mâ be sabu khâhad raftkon fekr-e sabu-’i ke por az bâde konim

Kelj fel, hogy a gondtól szabadítsuk szívünk!Íratlan sorsot még meddig keresünk?Korsó lesz majd porhüvelyünkből úgyis,gondolj a köcsögre, melybe bort töltöttünk!

Malekoshshoarâ Bahârبهار ملـک الشعراء

Ez a vers Hâfez egy qazaljának parafrázisa, melynek első pár sora:beshnow in nokte ke khod-râ ze qam âzâde koni

Hallgasd meg ezt az érvelést, hogy megszabadulj bánatodtól:khun khori gar talab-ē ruzi-ye nanhâde koni

vért iszol, ha nem [neked] elrendelt megélhetést keresel.âkherol’amr gel-ē kuzegarân khâhi shod

A végén úgyis a fazekasok agyagja leszel –hâliyâ fekr-e sabu kon ke por az bâde koni

most gondolj a korsóra, amit borral töltesz tele!

34

حـرام ت ن روزه کـه باده ده یام ماه ن ا در ماه وش ی سا ایمام ماه م و د د ھلال ل م ت ر و ابـرو ز ده د کـه م طار ا

ey sâqi-ye mâh-vash dar in mâh-e siyâmdeh bâde ke ruze bahr-e man gasht harâmeftâr konam ke dide z-abru va-rokh-etham shakl-e helâl did-o ham mâh-e tamâm

Ó, hold-arcú pohárnokom, jöjj, tölts bort!Bár még Ramadán van, de a böjt nem javasolt,mert orcád és szemöldököd formájánmár felragyogott nekem a fél- és telihold.

Saqir Esfahâniاصفهانی صغیر

Mohammad Hoseyn Saqir Esfahâni (1894–1970) iráni költő. Külö-nösen misztikus verseiről híres, a próféta családjának (ahlol-beyt)költőjeként tartják számon.

35

ود کار کـه ری ا ز ر ود وار و کـه ده ای در وانود آزار در جان گاه ه ن ا وز د ر آ م بـه ی گا آن کـز

heyvân-e darande-i ke khunkhâr bovadbehtar ze amir-i ke setamkâr bovadk-az ’ân gâhi be jesm ’âsib resadv-az ’in hame gâh jân dar âzâr bovad

Egy vérszomjas vadállat is kellemesebb,mint egy zsarnok, bár legyen ádáz véreb.Mert míg az egyiktől olykor szenved a test,állandó lelki kín a másik, nyílt seb.

Abolqâsem Hâlatحالت ابوالقاسم

Abolqâsem Hâlat (1913–1992) iráni író, költő; az 1979-ben alakultIráni Iszlám Köztársaság első himnuszának szövegírója. Elsősorbanszatíráiról híres.

Ez a vers érdekes párhuzamba állítható a kínai Szertartások köny-vének egy jelenetével, melyben Konfuciusz találkozik egy asszony-nyal, aki a zsarnoki uralom elől a tigrisekkel teli erdőbe menekült(Li jì: Tán gōng xià 193).

36

واری ی با عـزیـز اگـر ق ی مـرداری ده ای ز اگـرچه ق یسـرداری عاجـزی اگـرچه ق با ی س ی اگـر ق ی

bi ‘eshq ’agarche zende-i mordâr-ibi ‘eshq ’agar ‘aziz bâshi khâr-ibi ‘eshq ’agar shahanshah-i meskin-ibâ ‘eshq ’agarche ‘âjez-i sardâr-i

Vágy nélkül az élő is holt, mint mi kimúlt,vágy nélkül nincsen, ki dicső – mind nyomorult.Vágy nélkül bármi nagy király is koldus:vággyal kap a béna is parancsnok-koszorút.

Javâd Nurbakhshنوربخش جواد

Javâd Nurbakhsh (1926–2008) 1953-tól haláláig a ne’matollâhi szúfirend feje (pir), pszichiáter. Orvosi tanulmányait a Sorbonne-on vé-gezte; az 1979-es forradalom után először Amerikába, majd Ang-liába emigrált. Számos könyvet írt a szúfi filozófiáról – többek köztegy 16 kötetes enciklopédiát a szúfi szimbolizmusról –, és kiadottegy 30 kötetes pszichiátriai kézikönyvet is.

37

م و آرزوی م و سـر ھـر با م و روی یاد و گامم و وی ت ه ه دل با بـردارم وش واب ز سـر کـه ح ھـر

hangâm-e sahar cho yâd-e ru-yē to konambâ har sar-e mu-yam ârzu-yē to konamhar sobh ke sar ze khâb-e khosh bar-dârambâ del hame lahze goftogu-yē to konam

Hajnalban az arcod felidézem, s mindenhajszálammal vágyom rád őrülten.Reggel, mikor édes álmom elszáll, folytonrólad csevegek szívemmel kettesben.

Mahdiyye Elâhi Qomsheiقمشه ای الهی مهدیه

Mahdiyye Elâhi Qomshei (1937–2016) iráni költőnő és irodalmár;elsősorban Rumi költészetével foglalkozott.

Apja (Mahdi Elâhi Qomshei) készítette a legkedveltebb perzsaKorán-fordítást; öccse, Hossein, híres perzsa irodalmár és filozófus.

38

م د اسـرار رمـز و راز ه آیـی م د دار واب ز ی ناگاهم د دار بـر باز و م د ور م زد خاک بـر کـه ی ا انا بانگ با

nâgâh shab-i ze khâb bidâr shodimâyine-ye râz-o ramz-e asrâr shodimbâ bâng-e ana-l-haq-i ke bar khâk zadimmansur shodim-o bâz bar dâr shodim

Álmomból felriadva én lettem a Szó:rejtélyek tükre, kulcs, a Titkot kinyitó.„Isten vagyok én!” – szóltam a Földhöz, amitőlMansurrá váltam és megint vár a bitó.

Mansur Owjiاوجی منصور

Mansur Owji (1937–) iráni költő. A vers egy másik Mansurra utal:Mansur-e Hallâj (858–922) szúfi misztikus; híres mondása ’ana l-ḥaqq „én vagyok az Igazság/Isten” (arab), ami miatt halálra ítélték(bár valószínűleg itt az Istennel való teljes egyesülésre utalt).

39

دگـران ون ت م ناگاه ان ن م ه نار ت دیـران ج ن و ناه ی و ده و اری ھ کـه ی و و رخ ی وdir-i-st kenâr-e cheshme cheshm-am negarânnâgâh magar bebinam-et chon degarânpushi rokh-o gui ke gonahkâr-i tōbakhshande to-i gonâh-e khunin jegarân

Régóta figyel már a szemem egy patakot,hogy mint mások, megláthatnám alakod.Elrejted az arcod, s bűnösnek nevezel;vérző szívek feloldozását te adod.

Seyyed Mohammad Beheshtiبهشتی محمد سید

Seyyed Mohammad Beheshti (1951–) iráni építész. Fontos szerepevolt a Fajr nemzetközi filmfesztivál, a Farabi filmművészeti alapít-vány és a Turisztikai és Kulturális Örökség Kutatóintézet megala-pításában, illetve az iráni építészeti enciklopédia készítésében. Szá-mos egyetemen tart előadásokat iráni kultúrtörténetről.

40

Tartalomjegyzék

Előszó vii

Kiejtés ix

A robâi versforma xi

Versek 1Rudaki . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3‘Onsori . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4Abu Sa’id Abolkheyr . . . . . . . . . . . . . . . . . 5Qatrân Tabrizi . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6‘Omar Khayyâm . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7Abolfazl Rashidoddin Meybodi . . . . . . . . . . . 9Mahsati Ganjavi . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10‘Eynolqozât Hamadâni . . . . . . . . . . . . . . . . 11Rashidoddin Vatvât . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12Ruzbehân Baqli . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13

41

Attâr Neyshâburi . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14Majdoddin Baqdâdi . . . . . . . . . . . . . . . . . 15Kamâloddin Esmâ‘il . . . . . . . . . . . . . . . . . 16Rumi . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17Sa‘di . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18‘Alâ’oddowle Semnâni . . . . . . . . . . . . . . . . 20Hâfez . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22Shâh Ne‘matollâh Vali . . . . . . . . . . . . . . . . 23Abolvafâ Khârazmi . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24Jâmi . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26Feyzi . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27Sheykh Bahâi . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28Sarmad Kâshâni . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29Abdolqâder Bidel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30Moshtâq Esfahâni . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31Fo’âd Kermâni . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32Malekoshshoarâ Bahâr . . . . . . . . . . . . . . . . 33Saqir Esfahâni . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35Abolqâsem Hâlat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36Javâd Nurbakhsh . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37Mahdiyye Elâhi Qomshei . . . . . . . . . . . . . . 38Mansur Owji . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39Seyyed Mohammad Beheshti . . . . . . . . . . . . 40

42