1

2

eper Online előadások a felkészüléshez

Kultúr Ingyenes múzeumok, amikről nem is tudtál Egyetem: osztatlan tanárképzés Osztatlan siker Kísérleti baglyok Riportelte Könyvtár munkálatok és nyitás Az emberarcú filozófia Intézeti bemutató

Miért nem akarunk kihalni? Pamflet a filozófiáról

Mi van a „mi van”-nal? Mit csinál ma egy filozófus nálunk? A filozófus tragi-komédiája Történetek és anekdoták híres filozófusokról

Vizsgázáshoz Elmondjuk, hogyan vizsgázz Kritikus A vizsgarendszer kritikája Zene Speakers of Zion interjú Cheek to Cheek kritika Vizsgaanekdoták

2

3

4-5

6-7

8

12

14

16

18

20

22-23

24

Főszerkesztő: Zámbó Gergő, zambogergo@caesar.elte.hu Főszerkesztő-helyettes: Bíró Eszter, Stemler Diána Vendégszerkesztő: Oláh János Olvasószerkesztő: Vályi Dániel Korrektor: Bencze Norbert Főmunkatárs: Kovács Kristóf Irodalmi rovat: Biró Krisztián Felelős kiadó: Sujtó Attila elte btk hök elnök Terjesztés: Szekeres Mónika Nyomdai kivitelezés: Komáromi Nyomda és Kiadó Kft. Betűtípus: FF Meta, Chronicle Szerkesztőség: 1088 Budapest, Múzeum körút 4. H épület Megjelenés: 2000 példányban, kéthetente Felhasznált képek forrásai: Wikipédia, Oregoni Egyetemi Könyvtár, elte, bme meme Mindenkori elérhetőségünk: pbu@btkhok.elte.hu

228. szám, 2015. január

2

Kultúr

Egy kisbaba selypítve azt mondja: eper, aztán pedig meg-hallgatok egy előadást a Pink Floyd zenei világáról, a deriva-tív értékpapírokról vagy Hume filozófiájáról. (Hoppá, nem pont ezen az előadáson ültem tavaly ilyenkor? De.)Ha még nem állt volna össze a kép: az Első Pesti Egyetemi Rádió (eper) műsorát hallgatom. A rádió 2004 óta sugározza adásait az elte Bölcsészkarának Múzeum körúti épületéből. Az adáskörzet ugyan jobb napokon is csak négy-öt kilométerre terjed – ahogy magáról vallja, a Deák tér környékén már csak a házak felett repkedő verebek hallják –, de az interneten folyamatosan elérhető az aktuális műsor. Ez a program nagyrészt kétfaj-ta adást kínál. Egyfelől az elmúlt években, évtize- dekben elhangzott egyetemi előadásokat, más-részt elte-s diákok által összeállított beszélge-tős és hírműsorokat. Ezek mellett hallgathatunk a gyerekkorunkat (vagy inkább a szüleinkét) megidéző hangjátékokat, népdalokat és egyetemi események tudósításait is – a bölcsészkari háborús emlékmű átadását is közvetítették. Mindezek mellett külön figyelmet érdemelnek a rádió szignáljai, amelyekben hol egy vicces kedvű fiú ajánlja az epret – ha unod a banánt –, hol egy tündéri (hangú) kisbaba kéri, hogy hallgasd őket.

De az összes műsor közül az első kettő az – egye-temi előadások és beszélgetős műsorok –, ami kü-lönösen nekünk, egyetemistáknak tesz nagy szolgá- latot. Aki érdeklődik a rádiózás, a média világa iránt, bátran csatlakozhat az eper szerkesztőségéhez. Ám az is bekerülhet ebbe a világba, aki nem számít rá. Így jártam én is, amikor gyanútlan elsőévesként felvettem az eper rádió, podcast sorozatok gyár-tása című órát. Elképzelésem sem volt, mik azok a podcastok, de legalább az eper jól hangzott.

Aztán a félév végére eljutottam odáig, hogy puszta lelkese- désből leutazzam Gércére (Sárvár mellett van, három-négy órányira Pesttől) azért, hogy egy kőzetről készítsek interjúkat, és egy teljes rádióadást állítsak össze belőlük. Azt hiszem, ez kellően bemutatja, mennyire ösztönző a légkör, és milyen hihetetlen fejlődést képes kicsikarni az emberből – termé-szetesen még ezután is bőven

van hova képeznem magam. A tanulság ebből min-denesetre az, hogy a médiások minden félévben indítanak egy-két olyan kurzust, ahol az óra anyaga a rádiózás: az eper-nél nyugodtan kísérletezhetsz mű-sorvezetéssel, interjúkészítéssel, de még a hangvá-gásba és az adásszerkesztésbe is belekóstolhatsz.

Ha viszont ezek egyáltalán nem érdekelnek, nem akarsz a médiában elhelyezkedni és téged különben is csak a különböző japán írásrendszerek nemek sze-rint eltérő használata érdekel… tehát lehetsz bárki, az eper akkor is segíteni fog: régi és még régebbi előadások teljes anyaga hallgatható a rádióban vé-letlenszerű sorrendben – ha csak unatkozol –, és a honlapon tárgykörök és tanárok szerint rendezve – ha vizsgára készülnél. Például a mindenkinek köte-lező, alapozó filozófiatörténet kurzust Ruzsa Ferenc előadásában „ülhetjük” végig, de olyan szaktekin-télyeket is hallgathatunk, mint Gósy Mária (terüle-te a fonetika és a pszicholingvisztika) vagy Bérczi Szaniszló (planetológia, anyagfizika). Mint ez utóbbi példából is látszik, a rádió egyáltalán nem szűkül csupán a bölcsészhallgatók igényeinek kielégíté- sére; számtalan természettudományos és néhány, a tudományosság határterületén mozgó előadást is sugároz: a kagylósrákok életétől kezdve a ter-mészetes családtervezésen keresztül egészen a rockoperák történetéig bármit meghallgathatnak az érdeklődők. • www.eper.elte.hu Gregor Lilla

Online hallgatható egyetemi előadások és műsorokElső Pesti Egyetemi Rádió

3

Kultúr

Ingyenesen látogatható híres múzeumok

Bölcsésznek lenni életforma: sál, szemüveg, kávé, könyvekkel tömött táska, és persze egy vékonyka pénz-tárca. A külsőségeken túl életünk sokkal fontosabb részét jelenti a művészeti fogékonyság, a kultúrára való igény. Érdeklődésünk azon-ban néha anyagi okok miatt elmé-leti síkon marad, csak emlegetjük, hogy el kellene menni, hogy meg kéne nézni. Ezt elkerülendő, összeszedtünk Jó pár olcsó vagy teljesen ingyenes programot.

Az olyan estékre, amikor nincs erőtök semmi hasz-nosat csinálni, de úgy elmennétek valahová, viszont nem szerveztetek semmit, tökéletes megoldásnak kí-nálkozik a Nemzeti Színház, ahol minden este 18.00 után 500 forintba kerülnek a last minute jegyek. A 06-1 476-6868-as telefonszámon lehet érdeklőd-ni, mennyi hely van még szabadon aznap estére. A Hagyományok Házának előadásai is hasonló megol-dást kínálnak. A last minute jegyeik 700 forintosak, két órával az előadás kezdete előtt lehet lecsapni rá-juk, érdeklődni a jegy@hagyomanyokhaza.hu vagy a (+36-1)-225-6056-os számon tudtok. Itt a nagyszerű előadások megtekintésén kívül jótékonykodni is le-het. Vásárolhatók úgynevezett felfüggesztett jegyek 600 vagy 1500 forintért, amelyeket olyan emberek kapnak meg, akik nem engedhetnék meg maguknak, hogy jegyet váltsanak. Ajándékozzunk kultúrát!

Ha más programra vágynátok, vagy ezeket a lehe-tőségeket már a végletekig kimerítettétek, akkor is csupa színes ajánlat vár rátok. Akár a hónap minden hétvégéjén járhatjátok a különböző múzeumokat anélkül, hogy ez egy forintba is kerülne nektek.

Minden hónap első hétvégéjén ingyenesen meg-tekinthetők Érden a Magyar Földrajzi Múzeum ál-landó kiállításai: a 3276 expedíciós nap, a Magyar utazók, földrajzi felfedezők, illetve A Kárpát-medence tudományos feltárói címmel.

Minden hónap első vasárnapján szintén ingye-nesek a Magyar Természettudományi Múzeum és a Néprajzi Múzeum állandó kiállításai. A Természettudományi Múzeum ajánlatai közé tar-tozik, hogy bemutatja a dinoszauruszok korát Magyarországon, valamint elénk tárja egy korall- zátony, illetve egy gömbkupola alatt kialakított afri-kai mocsár életét. A Néprajzi Múzeum A magyar nép hagyományos kultúrája kiállításban a 18. század végétől az első világháborúig tartó korszak öltözkö- dését, lakáskultúráját, ünnepeit stb. mutatja be.

Ez csak a kezdet: minden hónap harma-dik szombatján a Magyar Nemzeti Galéria, a Magyar Nemzeti Múzeum, az Iparművészeti Múzeum és a Szépművészeti Múzeum állandó ki-állításai is csupán a lelkes látogatókra várnak, teljesen térítésmentesen.

A hónap utolsó hétvégéjén a Budapesti Történeti Múzeum és a Petőfi Irodalmi Múzeum ajtajai áll-nak tárva azok előtt, akik kíváncsiak tartalmukra. A hónap utolsó vasárnapjain a Ludwig Múzeum, a Hadtörténeti Múzeum, valamint a Közlekedési Múzeum várja a látogatókat.

Használjátok ki ezeket a lehetőségeket, menje-tek el olyan helyekre is, amelyek elsőre talán nem hangzanak érdekesnek – mindegyik csak többé tesz benneteket, és fantasztikus, egyedülálló él-ményekben lehet részetek. (Az infókat a Faninfó szolgáltatta számunkra.) Patkó Dóra

Kultúra egy karnyújtásnyira

4

Egyetem

Osztatlan siker?

„Osztatlan siker?” Sokakat megkérdezhetnénk erről, akik a 2013 őszén újraindított osztatlan tanárkép-zésben tanulnak vagy tanítanak, de a jelenlegi hely- zetben, azt hiszem, a válasz egy tömör „Nem!” lenne. A kérdés maradjon is költői, foglalkozzunk inkább a megoldandó problémákkal, és közben ne feledkezzünk meg arról a pozitív irányról, amit néhány közeltmúltbéli változás mutat!

Az biztos, hogy a rendszeren bőven van fejlesz-tenivaló, nem csak az oktatásban, a tantervekben, hanem a hallgatói hozzáállásban is. Ez utóbbi külön figyelmet érdemel – hangsúlyozom, enyhén pesszi-mista, egyéni vélemény következik.

Tegyük fel, hogy egy alapszakossal beszélget egy magyar-történelem osztatlan tanárszakos diák. Mi az alapszakos első gondolata egy papíron nem

is a btk-ra fölvett hallgatóról, aki két szakon tanul, igazából se ide, se oda nem tartozik teljesen? Mert megoszlik az érdeklődése, vagy mert nem kiabálja, hogy „Csak a magyar!”, vagy „Csak a… bármi!”, mert van másik szakja is. Ráadásul, ha ttk-s, akkor még a Rumadait sem biztos, hogy úgy rázza, mint egy igaz btk-s. Gondolkozhat így, de ez ellentmond a valóságnak. Mindenkit húz valamerre a szíve, de az osztatlan tanárszak nem vezet identitászavarhoz, és végképp nem skizofrén helyzet. Talán több mindenre

kell figyelni, és lehet több is a feladat, az sem kizárt, hogy ez a közösség zártabb. Ezt a zártságot azonban a körülmények eredményezik: a két (illetve a peda-gógiai-pszichológiai felkészítéssel együtt három) szakhoz tartozás a külsősök részéről egy „majd a másik” hozzáálláshoz vezetett. Az egyik szak a másiktól, az egyik kar a másik kettőtől várja a hallgatók aktivizálását. Az egyetemen belüli kommunikáció sem mutat szignifikáns javulást, így a karok végképp elszakadnak egymástól.

Miért ne foglalkozhatna ezzel minden olyan szak, ahol van osztatlan tanárképzés? Miért ne képvi- seljük mindenhol ezt a sajátos, hibridszerű, egyelő-re oktatásában is rémesen kidolgozatlan rendszert? Csak utána kell kicsit számolni, a ba-s szakok három évesek, az osztatlan szakok öt, illetve hat évesek,

így a jelenlegi magas létszámot követve pár éven belül az osztatlanos hallgatók a bölcsészkar felét fogják kitenni.

Ezt felismerte a Bölcsészettudományi Kar Hallgatói Önkormányzata, és most már több intézet képviseletében tevé-kenykednek osztatlanos képviselők. A lépés az intézeti képviseletek között akár sajátos kapcsokat is létrehozott, hiszen nem csak a szakpár valamennyi

eseményében érintettek, de a ppk-s ügyekben is.Az osztatlan siker még messze van, csupán az első

lépéseket tettük meg felé, és mint az osztatlan tanár-képzés újraindításának első tesztalanyai, minden-képpen meg szeretnénk alapozni a hatékony kép-viseletet a jövő osztatlanos generációi számára is. A pesszimista kezdetektől egy optimista befejezésig szeretnénk eljutni a gyakorlatban is. Ehhez nem kell más, csak szorgalom, munka, lelkesedés, szeretet, nyitottság és – Ti. • Müller Dávid

Az osztatlan tanárképzés 2013-as újraindítása óta számos nehéz feladatot állított az Egyetem, a Kar és főleg a hallgatók elé. Valamiért az osztatlan tanárszakosok nem is illeszkednek úgy be a Kar életébe, mint a ba-s és az ma-s hallgatók – ennek miértjére keressük a választ.

„Miért ne foglalkozhatna ezzel minden olyan

szak, ahol van osztatlan tanárképzés?”

5

Egyetem

A kísérleti baglyok

A tanárképzést tavaly szeptemberben alakítot-ták vissza osztatlanná körülbelül fél évet szen-telve a tervezésnek, ami láthatóan nem volt ele- gendő ahhoz, hogy megfelelően működjön egy egyre magasabb létszámú képzési ág. Nézzük meg: Mit kívánnak a tanári szakok?Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben. Sokan gondolják úgy, hogy a tanár szakosok jóval kevesebb tudással rendelkeznek, mint a ba-sok, ezért nem foglalkoznak velük eléggé,

lenézik őket. Ez az elgondolás nem teljesen alap-talan, hiszen a középiskolásnak elegendő csak a szakpárja egyikéből emelt szintű érettségit tennie, hogy bekerüljön az egyetemre. De már az első ppk-s órán a fejébe verik, hogy a Pygmailon-hatás csak pozitív irányban jó.Évenkénti országgyűlést Pesten. Azaz inkább ne. Az évekre előre látható, nem félévről félévre válto-zó képzés hatalmas segítség lenne. Amellett hogy felismernék a növekvő létszám jelentette kihíváso-kat, mint például a létszámarányos órameghirdetést.Felelős minisztériumot Buda-Pesten.Tulajdonképpen mit is csinál a tkk? Erre a kérdésre általában a tanár szakosok egy 2004-es japán film címével válaszolnak: Nobody knows.

A politikai statusfoglyok szabadon bocsáttas- sanak. Kívánjuk a sajtó szabadságát, censura el-törlését. Avagy: „Azt, hogy hogyan kell kezelni egy agresszív, deviáns viselkedést mutató gyereket, azt nem itt a ppk-n fogjátok megtanulni, hanem az iskolában.” Rendben. Értem. Köszönöm. Nem cé-lom a reflexiók, önreflexiók hatékonyságát vizs-gálni, de valahogy fontosabbnak érzem, hogy ne a leendő iskolámban szembesüljek elsőként egy valódi pedagógiai problémával.

Úrbéri viszonyok megszüntetése. A ppk-n félévenként előkerül egy-egy iskolalátogatási feladat, amiben végre testközelből láthatok egy di-ákot, de mindig kérdéses, hogy hova is mehetek el vidékiként, ha a kurzust vezető tanár semmilyen alternatívát nem ajánl föl.Egyenlőség, szabadság, testvé- riség! – Te most tényleg tanár

akarsz lenni? Jézusom! De hát az a sok gyerek, meg fegyelmezés, éhen fogsz halni… – Igen! Egyedül más emberek hozzáállásán nem tudsz változ- tatni, de ez nem azt jelenti, hogy meg kell hajolnod a másik világnézetének.Unio. „Akkor most én asszimilálódjak a btk-ba?” Ha tanáris gólya vagy, vagy ismersz egyet, kérlek, küldj egy üzenetet a holvannakatanarisgolyak@gmail.com-ra, vagy lépj be az elte btk osztatlan tanárkép-zés csoportba a Facebookon, mert Unio. Ugyanis ko-rábbi követelésünk teljesült:

Esküdtszék. Képviselet egyenlőség alapján. A tanár szakosoknak is vannak hallgatói érdekkép-viselőik, akikhez bármikor fordulhattok kérdései- tekkel, problémáitokkal. • Nagy Barbara

Elsőnek lenni általában jó dolog: megnyerni a sörivóversenyt vagy elöl állni a kk-s pizzáért állók sorában. Viszont egy új képzés legelső évfolyamának hallgatójaként már kevésbé szerencsés a helyzet.

„Ne a leendő iskolámban szembesüljek elsőként egy valódi pedagógiai problémával”

12 helyett 7 pontja

6

Bár az épület mind szerkezetileg, mind a tanulást segítő terek kialakítása szempontjából és esztétikai megjelenését tekintve is jelentős felújításért kiált, megfelelő források hiányában erre egyelőre nem volt lehetőség. A mostani korszerűsítés fedezetét az a 2013-ban elnyert támogatás jelenti, amit az épü-let energetikai felújítására lehetett fordítani. Ennek keretében 249 millió forintból cserélték le a nyílás-zárókat, és a teljes fűtési rendszer megújítására is sor került. A beruházáshoz kapcsolódóan minden olvasóteret kifestettek, a parkettát felcsiszolták. A mostani felújítás jelentősen javítja az épület fenn-tarthatóságát, illetve a könyvtári dolgozók, diákok és látogatók komfortérzetét.

A legnagyobb változás a szabadpolcos, azonnal kölcsönözhető állomány létrehozása mellett az, hogy egy ideiglenes olvasótermet is létrehoztak, ahol 28 hely várja a tanulni vágyókat. A termekbe wifit is tele-pítenek. Nagyban gyorsítja a kölcsönzés folyamatát, hogy az eddigi papíralapú kikérési rendszer helyét átveheti az elektronika. Ezentúl akár otthonról is ki lehet majd kérni bármelyik kötetet. A kutatók pedig

távolról is elérhetnek minden digitalizált kéziratot, amit eddig csak a könyvtárban tanulmányozhattak.

De miért a késés? Az 1876-ban átadott épület az elmúlt évszázadban több átépítésen, rekonst-rukción esett át, amelyeknek tervdokumentációja nem állt teljes körűen rendelkezésre. Így a terve-zetthez képest több, előre nem látható akadályba ütköztek a kivitelezés során. Speciális beépítések is történtek, amelyek gyártása és érkezése eltért a betervezett szállítási időtől.A túraAhogy beléptünk az épületbe, rögtön megcsapta orrunkat a friss festék szaga. A hatalmas nyüzsgés sehogy sem illett össze a könyvtár méltóságával. Utunk először az ideiglenes olvasóba vezetett, ami, be kell vallanunk, elég szűkösre sikerült, ráadásul el-dugott bejáratát nem sokan fogják elsőre megtalálni. Szerencse, hogy ez csak ideiglenes volt, mostanra ez elvileg megoldódott. Visszatértünk a megszokott út-vonalra, jól esett az ismerős környezet. Az impozáns információs pult bizalomgerjesztő. Itt nem éreztem volna olyan elhagyatottan magam, mint amikor kis

Nagy felháborodást váltott ki, amikor az Egyetemi Könyvtár június 16-án, a vizsgaidőszak kellős közepén hirtelen bezárt. A közhangulat akkor sem javult, amikor kiderült, a tervezett október 31-i nyitás helyett egészen 2015. január 5-ig zárva tart majd. Most, a munkálatok végéhez közeledvén alkalmunk volt egy exkluzív túrát tenni a sitthegyek és összetolt asztalok közt. Kalauzunk Gulyás Katalin, a könyvtár közönségszolgálati osztályának vezetője volt.

Titkok könyvtára – a Szent Radiátor küldetés

7

Riport

gólyaként először próbáltam meg rendelést lead-ni a kis gyűrött cédulámon. Ezen a helyen már el is kezdték visszatölteni a könyvállományt, hiszen már itt is a szabadpolcos rendszer fog működni.

A régi olvasótermek megmaradtak régi funkció-jukban, de a korábbi csendes elmélyülésre alkal-matlanok lesznek a megnövekedett forgalom miatt – véli Gulyás Katalin. A régi kutatóterem és a folyó-iratolvasó is változatlanul vár mindenkit. Nem lesz észrevehető a változás – annál is inkább, mert a régi

ismerős bútorok maradtak helyükön a kormányzati bútorbeszerzői moratóriumnak köszönhetően. Bárki is véste bele Zsófi nevét balról a harmadik asztalba, megnyugodhat. Az emlék megmaradt!

A könyvtár legimpozánsabb terme minden bizony-nyal a Díszterem, avagy a Nagyolvasó. Az itt található Lotz-freskók sajnos egy beázás következtében igen-csak megrongálódtak. A Díszterem fenségessége komor homályba burkolódzott. A terem közepén ösz-szetolt bútorok, a radiátorok kibontva, Garay elfekte-tett mellszobra komoran mered a plafonra. A terem utcafront felőli fala felállványozva. Az ember hirtelen úgy érzi, mintha a sixtusi kápolna születését látná, és megilletődve nézi a komoly szerkezetet. Csodás látvány, de mennyivel jobb lesz ez, ha elkészül. A mostani felújítás keretében nem csak az ablakokat, hanem az üvegplafont is kicserélik. A munkások

levonulása után kezdődhet meg majd csak a fres-kók restaurációja. Emiatt a januári nyitás után még hosszú ideig nem élvezhetjük a Díszterem megszo-kott látványát. Amint kész lesz, ez is visszakapja olvasótermi funkcióját.

Bejártuk a raktár depresszív labirintusát is. A mű-emlékraktár még ugyanolyan impozáns, mint bár- melyik olvasó. A rejtett járatok zöld vas csapóajtóik-kal, klausztrofób folyosóikkal mintha rémálmainkból léptek volna elő. Ezt az érzést csak fokozzák a fel-újítás idejére felhúzott védőfalak. Ezek védik a köny-veket a portól és az illetéktelen behatolóktól. A hely szűkössége miatt létrehozott rengeteg félemeletet üvegtéglákkal választották el egymástól. Néhány he-lyen a téglákból letörtek darabok, itt akár kezet (jó, inkább ujjat) is rázhatnánk az alattunk tevékenykedő könyvtárossal. Nem is hinnénk, hogy milyen környe-zetben kell megtalálni a kétmillió dokumentum közt azt az egyet, amit mi kértünk. Tisztelet a könyvtáro-soknak! Nagy munkát végeznek.

Ahogy nagy munkát végeztek az egész felújítás közben. Június 16-tól január 5-ig dolgoztak, minden reggel hattól este hétig. Ők helyezték biztonságba a dokumentumokat, ők ügyeltek a munkákra, és ők tették ki a polcokra a rengeteg könyvet. A felújítás alatt is húszan dolgoztak a könyvtárosok közül, az építkezésen pedig összesen száztizenkilenc mun-kás vett részt. Ha kételkednénk az elvégzett munka nagyságában, csak gondoljunk ezekre a számokra. Valóban nem feltűnő a változás. Nem lett új könyv-tárunk. De olyan lett, amilyennek lennie kellett volna már eddig is. Ahogy azt január ötödikétől a vizsgázó tömeg is lemeózhatja majd. • Kovács Kristóf

„Nem is hinnénk, milyen helyen kell a

raktárosnak keresnie”

8

Először 2011 szeptemberében jártam a Filozófia Intézetben, amit a bölcsészhallgatók döntő több-sége csak a kötelező filozófiatörténet miatt ismer. Meglepett, hogy a kampusz sarkában, az ijesztően szürke és rácsos ablakokkal díszített I épületben van, sötét alagsori termekkel, azoknak még söté-tebb folyosóival. Egy emelettel feljebb a Finnugor Tanszék azonban már vonzóbb külalakot mutatott, még feljebb haladva a Filozófia Intézet két emele-tének lépcsőfordulóiban már freskók csodálhatóak meg. A sárga folyosók falain a díszítés kimerül a szó-rólapokban, a hirdetőtáblákban és egy-két francia nyelvű plakátban. Sajnos az oda járók 90%-a nem érti őket, pedig híres filozófusokat vagy hozzájuk kapcsolható műveket mutatnak be. Én sem talál-tam erre még magyarázatot, de azóta fel lett újítva

az épület, ami most már hívogatóan sárga. Végülis nem a francia plakátokért látogatjuk a Filozófia Intézetet, hanem hogy az ország legelismertebb tudósaitól tanulhassunk.

A legtöbb szaktól eltérően itt pár tanegységet leszámítva a tárgyak nem épülnek egymásra, ennek előnye és hátránya is van. Ha valaki friss érettsé- givel a kezében egyből neki akar esni a Lét és idő-nek, szabad az út, de csak akkor ajánlott, ha már van előképzettsége, ha tisztában van az ókori és 19. századi filozófusok munkáival. Ennek ellenére nem egyszer esett már meg, hogy a gólyák a kortárs filo-zófia órán tapasztalták meg, hogy egy kukkot sem értenek. Hasonló a helyzet a Logika Tanszéken is, ahová népszerűsége miatt minden évben több kül-földi hallgató is jelentkezik mesterképzésre, emiatt

Mi a filozófia? Mi a létjogosultsága ennek a tudománynak napjainkban? Miért és hol üldözték a xx. század egyik legnagyobb filozófusát homárok? A következő oldalakon a Filozófia Intézet mindennapjairól olvashattok Oláh János intézeti képviselő közreműködésével, és halkan megjegyeznénk: a filozófia valami sokkal fenségesebb, több, mélyebb és értékesebb tudás, mint egy kötelező filótöri bevezető óra.

9

Filozófia

számos csábító, angol nyelvű kurzust vehetnek fel kezdő alapszakosok is. Később csalódottan mond-ják, hogy nem értik a kvantum-elmélet filozófiai megközelítéseit angolul. Nehézségük ellenére ezek a tárgyak is mind hozzájárulnak a szak színességé-hez. Egy olyanhoz, amely nem csak Heideggerből és Gödel-tételekből áll: ha valakinek futja kredittel, idő-vel és energiával, végigutazhatja az egész filozófia-történetet Thalésztól John Rawlsig.

A Filozófiatörténet 1. a preszókratikusoktól kezdve Platónig halad, az ókori filozófiát a Filozófiatörténet 2-vel lehet befejezni, amely Arisztotelésztől a késő hellenizmusig jut el. Jellemző a korszakra, hogy arra lehetőség sem adódik, hogy teljes egészében ab-szolválja bárki is, ugyanis a munkák csak elenyésző része maradt ránk. A középiskolás filozófiataná-rom még év végi ötöst is ígért annak, aki elolvassa Hérakleitosz összes művét, ugyanis tőle tényleg csak pár töredék maradt fent.

A Filozófiatörténet 3. a középkort foglalja ma-gában, és ebből az következne, hogy erre épül a Filozófiatörténet 4., csakhogy az újkori filozófia (erős túlzással élve) azzal indult, hogy a középkor egészét, finoman fogalmazva, maga mögött hagyta.

Nem is foglalkoztak vele szívesen, egy-két kritikai megjegyzést leszámítva. Mielőtt bárki arra gondol-na, hogy ez valamilyen vallásellenes elv miatt történt volna, közel sem erről van szó, hanem arról, hogy a középkori filozófia tetemes része puszta logika, már teljesen eltávolodott magától az embertől, a társa-dalomtól, az emberi megismeréstől, s így tovább. Hangsúlyozandó, hogy ez nem az egész korszak-ra értendő (Szent Tamás mai napig maradandót és meghatározót alkotott, de mások mellett ott van Abelard híres Etikája is), és nem minden egyes szer-zőre. De amikor a klasszikus egyetemek diákjai szó szerint ráírták a saját gondolataikat a már jóval előt-tük végzett hallgatók Arisztotelész-kommentárjaira, és az utánuk végzettek is hasonlóan tettek, egy idő után betelt a pohár.

A középiskolákban magyar- vagy történelemórá-kon az újkor eszmetörténetét általában letudják annyival, hogy cogito ergo sum, antiklerikalizmus és „vissza a természetbe”. Descartes híres kije-lentése azonban sokkal, de sokkal többet takar, mint azt az átlagember gondolja, vagy mint ameny-nyire a középiskolában (már ha egyáltalán) tanít-ják. Mindamelett, hogy egy teljes ismeretelmélet

FIlozÓfiaEMBErARcÚAZ

10

Filozófia

(mely probléma az etika és a társadalomfilozófia mellett ekkor dominánsan központi kérdés volt, maga a Filozófiatörténet 4. is ezt a korszakot, az új-kort öleli fel) konklúziója, emellett még több, a mai napig tartó filozófiai problémának egyik tárgya vagy éppenséggel alapja, kiindulópontja.

Az antiklerikalizmus még megállja a helyét, de a legtöbb filozófus ennek ellenére is vallásos ma-radt, a rousseau-i híres mondat pedig egyszer sem lett úgy leírva, ahogy ma rengetegen hangoztatják. Egyszerűen arról van szó, hogy a civilizáció meg- rontja az emberiséget, azonban Rousseau szerint már lehetetlen visszajutni a természeti állapotba.

A Filozófiatörténet 5. kurzuson Kanttól kezdve a német idealizmuson át egészen a 19. század végéig eljuthat a hallgató, a Filozófiatörténet 6. pedig ennek a folytatása egészen a hatvanas évekig. A három kö-telező filozófiatörténet szeminárium–kollokvium pár mellett a filozófia diszciplínái közül is kötelezően vá-lasztani kell legalább négy szeminárium–kollokvium

párt. Ezek lehetnek politikafilozófiai, társadalomfi-lozófiai, etikai, vallásfilozófiai, metafizikai, ismere-telméleti, elmefilozófiai és nyelvfilozófiai kurzusok. Ezen diszciplínák között számos helyen felmerül, vagy éppenséggel át is szövi őket a logika mint tu-dományt megalapozó segédtudomány, amelyből szintén kötelező elvégezni egy szeminárium-kollok-vium párt. Ezen a hallgatókat az arisztotelészi logi-kától kezdve a modern korig vezetik el. Szerencsére, mivel alapozótárgy, megkímélnek minket az igazán nehéz elméletektől.

Szintén kötelező tárgy – ami más szakok fi-gyelmébe is ajánlható – a szemináriumi dolgo-zat író szeminárium. Legyen annyi elég róla, hogy annak, aki elvégzi, jobb lesz a szövegértelmező készsége, és egy szemináriumi dolgozattal sem lesz többé problémája.

Végül, de nem utolsó sorban pedig, a legtöbb humántudományban felmerülő nehézség itt is je-len van. Nevezetesen: megérteni a korábbi korokat,

Platón

„Mit hoz létre az igazságosság?

Nem azt, hogy a lélek egyes részei

a természet rendje szerint uralkodnak

és szolgálnak egymásnak?”

11

Filozófia

mind a gondolkodást, mind az embereket, mind a társadalmat, mind a nyelvet, stb… Ez itt sincs más-képp, az évszázadok során filozófiai elméletek töm-kelegét értették félre. Ezt igyekszenek kiküszöbölni az idegennyelvű szakszövegolvasásokat felölelő kurzusok, melyeket angol, német, francia, ógörög, illetve latin nyelveken lehet felvenni.

Befejezésképp egy anekdota, amit a hétköznap-jaimból emeltem ki, és példaként használok fel az eddigiek mellé, felhívva arra a figyelmet, hogy az ember igenis lépten-nyomon filozófiába botlik, akár tud róla, akár nem. Egyszer láttam Facebookon egy, természetesen coelhói sztratoszférában dorbézoló

képet, rajta egy afrikai és egy európai kisgyerekkel, alatta pedig valami ilyesmi szöveggel: a barátság az, amikor két lélek egymásra talál. A felirat feltételezett szerzője nem más volt, mint Arisztotelész. Ez így mind szép és jó lenne, csak ebből az látszik, hogy sem a kép készítője, sem pedig a megosztója nem volt jártas az ókori logikában, nem ismerte az akkori viszonyokat, sem a látásmódot. Arisztotelésznek ugyanis egyik híres szillogizmusának az egyik premisszája az, hogy „Minden ember fehér”. (Szerencsére az emberiség már eljutott odáig, hogy ha ezt ma kellene leírnia, leginkább valahogy így hangozna: “A jog előtt minden ember egyenlő.”)

Oláh János Filozófia Intézeti Képviselet elnöke

„Az évszázadok során filozófiai

elméletek tömkelegét értették félre”

„A műveltség jó sorsban ékesség,

balsorsban menedék”

Arisztotelész

12

Filozófia

Manapság hitelesebb a szociológia, a pszichológia vagy az egzakt természettudomány nyelvén szól-ni, s az általában vett véleménynyilvánítást rájuk hagyni. Ennek oka többek közt, hogy a filozófiai te-vékenységről és képzésről szóló általános ábrándok köszönőviszonyban sincsenek a valósággal. Nem filozófus az, aki csupán rákérdezett a lét értelmé-re. Még kevésbé az, akinek alternatív magyarázatai rövidre zárták a fejtegetéseket. A filozófia inkább olyasmi, mely előre leszögezett és leszűkített fun- damentumok és keretek nélkül próbál összefüggé-seket keresni és megérteni. Előzetes ítéleteit nem a korstílus tárából kölcsönzi, inkább nyitva hagyja a lehetőségek horizontját.

Először is, általában minden kijelentésnek, gon-dolatnak, megnyilvánulásnak (és hasonló logika alapján folytatható a sor) van valamiféle kiinduló-pontja. Ezek a kiindulópontok úgy működnek, mint az axiómák; minden további állítás és ismeret igaz-ságának bázisát képzik. Nevezzük ezt tárgyalási uni-verzumnak. Ez a keret, a kontextus, amelyben nincs egymás melletti elbeszélés, s amelyben vita egyál-talán kialakulhat. A filozófus az az ember, akinek a tárgyalási univerzuma nem kötött, csupán viszony-lagos preferenciák jellemzik. Nem számok, nem adatok – hanem minden együttvéve, a filozófus ho-lisztikus szemlélettel rendelkezik. Ismeretanyagával a szociológia, a történelem, a pszichológia és az

Egy alkalommal megpróbáltam egyszerre tudományos és filozófiai cikket írni a hungaropesszimizmus körül kialakult párbeszédről, méghozzá fiatal értelmiségieknek. Szorongató helyzetbe kerültem.

Pamflet a filozófiárólMiért nem akarunk kihalni?

„mihelyt az ember magárahagyatottságában rájött,

hogy ő az értékalkotó, attól kezdve csak egyet akarhat: ez a szabadság,

minden érték alapzata”

Jean-Paul Sartre

13

Filozófia

egyéb tudományok területére is behatol. Manapság csak óvatos szemráncolgatást kap az az orvos, aki a holisztikus, az egész embert tekintő orvoslás ki-alakítását sürgeti. Az is vívmánynak számít, hogy az iskolákban közelebb akarják hozni a tantárgyakat egymáshoz, hogy a különböző helyeken megszerzett tudást szintézisre tudjuk hozni a gyakorlatban.

Az a vád tehát, hogy a filozófus megrögzött böl-csész vagy szűk látókörű, hatalmas tévedés. Elég csak végigböngészni a kurzuslistát, s olyanokat találtok benne, mint A kvantumfizika filozófiai

alapjai vagy Logical Foundations of Physical Theories – Special Relativity, stb… Az, hogy elsősorban valaki nem a természettudományok konkrét tanulmányo- zása felől közelít a kérdésekhez, csak annyit mond, hogy a mai technológiai beállítottságú világ minden-napos ismeretet garantál a kutatások terén (hiszen ez a média egyik kedvenc témája). Ha pedig a tudo-mány és filozófia között nem lenne átjárhatóság, nem találnánk meg a mai tudományok eredményeit több száz éves filozófiai művek oldalain – nem számokkal, nem biokémiai vegyületekkel, hanem szavakkal és gondolatokkal kifejezve.

Természetesen tarthatjuk avittnak a filozófia tö-rekvéseit, melyek több ezer éves emberi tapasztala-tokat és gondolkodásmódokat hordoznak. Azonban, ha nem engedjük meg, hogy magától értetődőnek tűnő dolgokat lehessen kikezdeni, nem leszünk ké-pesek a gyökeres változásra. Ha nem adunk teret egy átfogó szemléletnek a globális világban, akkor nem várhatjuk el azt sem, hogy irányjelző partvonalakat lássunk, melyek helyre igazítanának minket a végte-lenné tágult világ Ókeánoszán. • Virág Alice

„a különböző helyeken megszerzett

tudást szintézisre tudjuk hozni

a gyakorlatban”

„Tulajdonképpen nincs gondolat,

amihez ne lehetne hozzászokni”

Albert Camus

„Az európai filozófia nem más, mint egy

sor Platónhoz fűzött lábjegyzet”

Alfred North Whitehead

14

Filozófia

Hányan emlékeznek még az elsőéves filótöri vizs-gájukra? Az egyik kedvencem a feladott szövegek közül az volt, ami arról szólt, hogy mi van. Ez elég könnyű kérdés, oda is volt írva: minden. Akkor mi lesz a következő húsz oldalon, és minek kérdezik a vizsgán? Persze nagyon sokat vitatkozunk azon, hogy mi minden van. Hogy van-e Isten, utóvizsga vagy kupon a Burger Kingbe? Az se kizárt, hogy ezek kapcsolódnak egymáshoz. Szeretjük remélni, hogy igen. Sok mindent megmagyaráznak a ttk-sok, a ppk-sok, a tátk-sok. A fizikus megmondja, hogy mi-ből van a kuponom, a közgazdász megmondja, hogy

miért van értéke, a pszichológus megmondja, hogy miért nem mentem át az utóvizsgámon se. (Hogy sörfüggő lennék...?) A miérteknek viszont soha nincs vége. A filozófusok pedig mindig ott kezde-nek el vadul kaparászni, ahol a többieknek az ásója már visszahajlott. Habár sok mindent nem találtunk még, abban biztos lehet mindenki, hogy nagy erőfe-szítéssel dolgozunk rajta. Közben pár kávészünet a kk-ban belefér, de sajnos még itt sem lehetünk biz-tonságban. Mi van, ha valaki drogokat csempészett a kávémba, és most kávézás közben azt hallucinálom, hogy éppen kávézom? Most akkor tévedek, vagy

Örök kérdés, hogy mi is folyik igazából az I épület termeiben. Mit csinál egy filozófus? Bár ezt csak megtapasztalni lehet, azért megpróbáljuk röviden összefoglalni. Feltéve, ha ez lehetséges.

Mi van a „mi van”-nal?

„Képtelen vagyok bárkinek bármit megtanítani. Csupán elgondolkodtatni tudom az embereket.”

Szókratész

15

Filozófia

tudom, hogy kávézom? Ez legalább annyira tudás, mint amikor az ember nem olvassa el a kötelezőket, aztán véletlenül jól karikázza, hogy B a helyes meg-oldás. És folytatva a gondolatmenetet, mi bizonyítja, hogy nem hallucináció az egész életem? Vagy hogy nem előző hét csütörtökön jött létre az egész világ, az emlékeimmel együtt?

Azért az embernek néha el kell hagyni a merő absztrakció világát. Gyakran órára kell menni, hogy ne bukjunk meg, vagy igazat kell mondanom, ha

valaki kérdez. Az elsővel nincs sok probléma, mert hát megtehetném, hogy nem megyek be, de ez csak nekem lesz rossz. Ha azt mondanám, hogy ezzel tisz-tában vagyok, de nem érdekel, csak bólintanának:

végülis, te tudod. A második eset kicsit bonyolul-tabb. Ha azt mondanám, tudom, hogy igazat kéne mondanom, de nem érdekel, nem bólintana nyu-godtan senki. Azt mondanák, hogy ez nem válasz-tás kérdése, ez kötelesség, méghozzá olyan, ami független attól, hogy mi lenne nekem jó és mi nem. Viszont amikor körbenézek, csak székeket látok, asztalokat, embereket, kötelességeket viszont se-hol. Visszatértünk az alapkérdéshez: mi van? Mert nem csak kötelességeket nem látok, de értékeket se, értelmet se, lelkeket se, elméket se, csak tárgyakat, így-úgy-amúgy elrendezve. Lehet, hogy mégis csak el kellene olvasni azt a szöveget, arról, hogy mi van.

David Foster Wallace filozófus-író egyszer a kö-vetkező viccet mondta egy beszédében. Két fiatal hal úszkál a vízben, akik véletlenül találkoznak egy idősebb hallal, aki odaszól nekik: „Jó reggelt fiúk! Milyen a víz?” A két fiatal hal úszik tovább egy ideig, mire megszólal az egyik: „Te, mi a franc az a víz?” Hát, azt hiszem, hogy valami ilyesmi folyik az I épület első és második emeletén.

Susánszky Péter

„A filozófusok mindig ott kezdenek

el kaparászni, ahol mások ásója

visszahajlott”

„A tudományok tulajdonképpeni mozgása saját alapfogalmaik többé-kevésbé radikális és tudatos revíziója. Egy tudomány színvonalát az határozza meg, hogy mennyire képes saját alapfogalmait válságba hozni.”

Martin Heidegger

16

Filozófia

A városi legenda szerint az első filozófust, Thalészt egyszer körberöhögték, mert sétálás közben is csak az eget kémlelte, így beleesett egy gödörbe. Aztán mint mókás kedvű (természet)filozófushoz illik, hogy megvillantsa bölcsességét és bizonyítsa a tudomány felsőbbrendűségét, előre kiszámította az időjárást, felvásárolt jó időben és jó helyen egy olívaültetvényt, és meggazdagott, majd körberöhögte a többieket.

Személyes kedvencem Szinópei Diogenész, aki saját korában szinte punknak számított. Polgárpukkasztó magatartásával akart tükröt mu-tatni az elkorcsosult civilizációnak. Gyakran meg-történt, hogy a szervezetében végbement bioló-giai folyamatok végtermékeit nyilvános helyeken tette közzé. Ha ez önmagában nem lenne elég, nem egyszer nyilvános önkielégítést is végzett.

Sajnálatos módon számos filozófus a végletekig teljesítette azt a sztereotípiát, hogy nem élt kiemelkedően vidám életet, de ha esetleg igen, inkább nevezhetjük életét tragikomikusnak, nagy ritkán talán komikusnak. Ízelítő gyanánt íme pár érdekes történet.

Történetek és anekdoták híres filozófusokrólA filozófus tragikomédiája

„Minden dolog az isteneké. A bölcsek az istenek barátai, a barátok javai pedig közösek. Ennélfogva minden dolog a bölcseké.”

„Hé, emberek!...Embereket hívtam, nem mocskokat.”

Szinópéi Diogenész

17

Filozófia

Sőt, volt olyan, hogy a házigazdát vette célba, mert az egy felirattal tiltotta meg vendégeinek, hogy házában a földre köpjenek.

Az ókoron túl, ahol persze szép számmal akad-nak még ilyen történetek (például a monda szerint Empedoklész az Etnába vetette magát), a középkori sztorik közül mindössze egyet emelnék ki. Ezt sokan már középiskolából ismerhetik: Abélard és Héolïse történetéről van szó. Már-már szokásos szerelmi történetnek indult, de horror lett a vége: a szerelme-sek összejönnek, vígan töltik az időt, a gonosz apu-ka azonban nem engedi a kapcsolatot, végül aztán megenyhül a szíve, és mégis belemenne a pár házas-ságába. Azonban adódik egy kis gond: egy félreértés miatt kasztráltatja szegény Abelardot. Szerencsétlen történet, de a fiú önbizalma így sem hagyott alább: magát a legjobb filozófusnak és logikusnak tartot-ta. Vajon ha ez a baleset nem történik meg, ránk maradtak volna-e azok a nagyrabecsült művei, amelyeket az iratokat másoló szerzetesek őriztek meg az utókornak?

Az újkornak számos dolgot köszönhetünk, például a földrajzi felfedezéseket és a természettudományos módszerek, kísérletek fellendítését, kidolgozását. Ma már ennek a gyümölcseit is élvezhetjük, egy meg-fázást pár nap vagy pár hét alatt kiheverünk némi vi-taminnal, teával és gyógyszerrel, és még a tüdőgyul-ladás ellen is van orvosság. A 17. században azonban ez nem ment ilyen egyszerűen. Francis Bacon, a mélyhűtés wanna-be úttörője télen azzal kísérle-

tezett, hogy miképpen lehet a hóban lefagyasztani egy csirkét. Pechére annyit járt ki a hidegbe, hogy tüdőgyulladást kapott, és pár napon belül meghalt.

Hasonló körülmények között ért véget Renée Descartes élete is. A mai napig meghatározó ma-tematikus és filozófus hírhedten későn kelő volt. Fiatalkorában a jezsuita iskolájában annyira

becsülték, hogy megengedték neki a sokáig alvást, és magánórákat tartottak neki. Így élte vígan életét, egészen addig, amíg 1649-ben Krisztina királynő el nem hívta magához Stockholmba, hogy filozófiát ta-nuljon tőle. A királynő napi beosztása meglehetősen kötött volt, és a hajnali órákon kívül sehova máshova nem fért be a tanulás. A roppant hidegtől és az ál-landó korán keléstől a zsenink öt hónappal később tüdőgyulladásban elhunyt. Ma már vannak olyan elméletek, amelyek szerint inkább megmérgezték. Ez a magyarázat jobban is illik egy ilyen nemes elme földi útjának megszakításához. Sajnos, még nem tartják száz százalékig megalapozottnak, ellentét-ben az első feltételezéssel, ami valljuk be, megle-hetősen ironikus, de a kis- és középiskolásoknak ez is rettenetően nyomós érv lenne a koránkelés ellen, ha tudnának róla.

A híres filozófusokra szintén jellemző, hogy sok-szor pökhendiek, beképzeltek és csuklóból dacosan viselkednek. Schopenhauer például direkt Hegellel egy időben hirdette meg előadásait az egyetemen, azzal a szándékkal, hogy majd megmutatja, ki is a jobb, és kihez járnak be többen. Míg Hegelnél dugig volt a terem, szegény Arthurnál mindössze páran jelentek meg.

Szomorúbb, de szebb Kierkegaard sztorija: tud-niillik azért hagyta ott élete szerelmét közvetlenül a házasság előtt, mert attól félt, hogy ha beteljesül a szerelem, akkor többé nem fog úgy áhítozni és vágy-ni kedvese iránt, ezért inkább hosszabb időre elvo-nult Dániából német területre.

Végül pedig egy, az egyetemekhez ismét csak kap-csolódó eset a 20. századból. Wittgenstein egyetemi oktató is volt, azonban a második világháború kitö-rése után 1941-ben otthagyta cambridge-i professzo-ri állását, és egészen a háború végéig önkéntesként sebesülteket ápolt egy londoni kórházban. Csupán pár diákjával tartott magánbeszélgetéseket. Tette mindezt azért, mert utált egyetemen tanítani.

Oláh János

„Diogenész, aki saját korában szinte

punknak számított”

18

Vizsga

A vizsgaidőszak december 15-től január 31-ig tart, melyet a rektori téli szünet szakít meg december 22-től január 2-ig – ez utóbbi ideje alatt nem lesznek vizsgák és a Tanulmányi Hivatalban sem lesz ügyfél-fogadás. Nulladik tipp: A vizsgákra mindig vigyetek személyi igazolványt!1.) Meddig lehet egy vizsgáról lejelentkezni?Pontosan 24 órával a vizsga kezdete előttig. Így, ha véletlenül pont reggel fél nyolckor eszedbe jut, hogy másnap reggel nyolckor jelenésed van a nagyinál, aki megtanít bejglit készíteni, ne habozz, már csak fél órád maradt lejelentkezni a vizsgáról, amit való-színűleg csak véletlenül vettél fel aznapra, hiszen már hónapok óta lebeszéltétek a mamóval a rande-vút. Ezután azonban ne felejts el egy másik időpont-ra jelentkezni! Anyukád így nagyon hálás lesz, hogy idén nem neki kell szöszölnie a sütivel.2.) Mi történik, ha nem jelentem meg a vizsgán?Ha éppen otthon feküdtél, mert megégetted a kezed sütés közben, ráadásul valamilyen náthát is elkap-tál, nyugodj meg, és kérj igazolást az orvosodtól! Írj egy e-mailt az oktatónak, és vidd be az igazolást a tanszékre!Amennyiben elfelejtettél megjelenni, mert nem tudtad, melyik edényt vegyed meg a sütemény-sütéshez, és sokáig maradtál az áruházban, az bizony „nem jelent meg”-ként jelenik meg a Neptunban. Ez annyit jelent, hogy egy vizsgaal-kalmadat már elhasználtad (lásd: 3. pont), és nem utóvizsgára, hanem normál vizsgaidőpontra jelentkezhetsz újra.3.) Hányszor vizsgázhatok egy tárgyból?Egy félévben egy tárgyból maximum kétszer vizsgáz-hatsz. Vigyázat! Az előbbiek alapján, ha elfelejtettél

megjelenni a felvett vizsgádon, már csak egy alkal-mad maradt. Ez a kitétel az utó-, javító- és „sima” vizsgára összesen vonatkozik. Szóval fontold meg, mikor gyakorlod a kishúgod műanyag sütőkészle-tével a bejgli elkészítését hajnali kettőkor, a vizsga előtt pihend ki magad!4.) Mi az az utóvizsga?Látod, nem kellett volna műanyag játékok segítsé-gével gyakorolni a bejgli készítését hajnali kettőkor, utóvizsgáznod kell, mert egyest kaptál! Az utóvizsga az elégtelen érdemjeggyel zárult vizsgaeredmény utólagos javítása. Ha túl sok mákos sütit eszel, ta-lán elfelejted, hogy erre alapból nem jelentkezhetsz, csak ha megbuktál a tárgyból. 5.) Mi az a javítóvizsga?A javítóvizsgára akkor kerül sor, ha teli hassal ül-tél be a vizsgára, amire hetekig készültél, és a sok mikuláscsoki miatt eltompult az agyad. Ha elégte-lennél jobb érdemjegyet szereztél, de úgy érzed, erre többet tanultál, akkor hajrá, itt a javítóvizsgára jelentkezés ideje. Azonban arról ne feledkezz meg, hogy egy vizsgaidőszakban egyetlen egyszer tudsz javítóvizsgázni, tehát jól gondold meg, mennyi csokit eszel reggelire!6.) Mi az az elhagyott tanegység?Ejnye! Annyi csokit ettél, és olyan jó sütiket készí-tesz, hogy azt hiszed, elmehetsz cukrásznak is, és nem kell vizsgákra járnod! Az elhagyott tanegység akkor keletkezik, ha így állsz hozzá az élethez, és nem teljesíted a követelményeket, még csak meg sem jelensz a vizsgán, vagy ami a legkellemetlenebb – nem is jeletkezel rá! Figyelj csak, ez rosszabb, mint az elégtelen, hiszen a tanulmányi ösztöndíjad kiszámításákor nem egyes, hanem nullás szorzóval

Eljött a vizsgák ideje, mostanra mindenki telitömte magát rengeteg finomsággal, de a vizsgákat is sikeresen kell teljesíteni. Ehhez tudnotok kell néhány fontos információt a vizsgákkal kapcsolatban, ezért összeállítottunk nektek egy praktikus vizsgatájékoztatót, hogy ne vesszetek el Neptun istenség tengerében.

Tanulmányi Kisokos

19

Vizsga

számol majd az algoritmus, sőt, a kredittúllépésnél és a háromszori tárgyfelvételnél is számít majd. Kerüld a túlzott elbizakodottságot a süteménykészí-tési képességeiddel kapcsolatban, és maradj a böl-csészetnél, az való neked!7.) Miért ellenőrizd mindig a vizsgaeredményeket?Mivel az oktatók is szoktak mákos sütit enni, néha történik olyan, hogy eltévesztik a sorokat, és egy má-sik hallgató jegyét írják be a tied helyére, vagy egy-szerűen csak nem írják be a kapott jegyet. Azonban várjatok türelemmel az írásbeli vizsgák után, az okta-tóknak hagyjatok időt, mielőtt e-mailekkel bombáz-nátok őket, hogy mikorra javítják ki a dolgozatokat! Egyetek még egy mákos sütit, és tanuljatok addig a következő vizsgátokra! Hiba esetén kérvényben kér-ni kell annak módosítását, a vizsgaidőszakot követő 14 napon belül a Neptunon keresztül.

8.) Mi az az e-index?Mivel a papíralapú indexet 2013 szeptembere óta nem használjuk, minden jegy a Neptunban kerül rögzítésre. A szóbeli vizsgák esetében a hallgatók-nak lehetőségük van arra, hogy a Neptunból kinyom-tassanak egy igazolólapot, amelyre az oktató majd rávezeti a vizsga eredményét. Ez azért lényeges, mert a szóbeli vizsgának nincs „papíralapú bizonyí-téka”, és ezzel tudod igazolni, ha például nem került beírásra a jegyed.

További információkért, panasszal, csokoládéval, kérdéssel keressétek fel a szakos tanulmányi re-ferenseiteket, a btk.elte.hu weboldalt, ahol az Ügyfélkapu, GYIK fül alatt megtaláljátok a legfon-tosabb tanulmányi információkat, vagy írjatok a tanulmanyi@btkhok.elte.hu-ra!

20

Kritikus

TudásátadásA tanár hatalmas tárgyi tudását, tapasztalatát, min-den általa valaha elolvasott írást áttölt a diák fejébe, aki ezt – vélhetőleg – majd továbbadja. A tanár így a vizsgaidőszak kezdetére totálisan kiürül, tudását fáradságos munkával utolsó cseppig áttöltötte be-lénk. A diák feladata: a kapott anyagot változatlan állapotban, hiány nélkül visszatölteni a tanár fejébe. Az átvitel nem lesz teljes. A diákokkal gyakran ját-szatott információtorzulás játék (egy mondatot válto-zás nélkül végig kell súgni az egész csoporton) sem sikerült még szerintem senkinek. Pedig abban egy mondatot kell átadni változás nélkül, nem egy tu-dományt. Ebbe a tanár könnyűszerrel belefáradhat, ideges lesz, hogy ennyi marhaságot kell végighall-gatnia, amit ráadásul elvileg ő mondott, a diák pedig feszült, hogy valaki másnak kell megfelelnie.SakkVannak olyan esetek, amikor a vizsga pontosan emiatt a kialakult rendszer miatt lesz iszonyatosan stresszes, és ettől nehezedik hatalmas nyomás a diákokra. Mivel a tanulók többsége a vizsga előtti pár napban készül fel, pontosan azért, mert maga a levizsgázás, és nem az adott tudományterület iránti lelkes és őszinte érdeklődés motiválja őket, a tudása mindig hiányos lesz, és az okos tanár bármikor tud-ja, hogy kell megfogni a diákot. Így hát leülnek egy-mással szembe ádáz vagy néha kedves mosollyal, és mind a ketten tudjuk, hogy kezdődhet a sakkpartihoz hasonlatos vizsgajátszma (és a tanár természetesen mindig jobban ismeri a diák praktikáit). Tudja? Nem tudja? Áhá! Nem tudta! Most jól megfogtam! Terelés, kitérés, elhinteni a tanár kedvenc témáját! Áh, és már beszélhetünk is a jó jegyért a beatköltészetről

a francia történelem (!!!) vizsgán. Ha meg végképp lebuktunk, és nem voltunk olyan leleményesek, mint zseniálisan terelni képes társaink, próbálkozhatunk újra a következő fordulóban, mert a Tudás Rendőre bizony grabancon ragadott minket.Mi a baj ezzel az egésszel?Az, hogy ha ilyen módon kérik számon tőlünk az anyagot, és azt a mi részünkről nem kíséri őszinte és lelkes érdeklődés, akár az ötös vizsgát is a teljes tudásanyag felejtése követi. Arról nem is beszélve, hogy nem egyedül vizsgázunk, hanem társainkkal együtt, akikkel így szabályosan versenyhelyzetben vagyunk, hajtunk továbbá az ösztöndíjért is, és ki-alakul bennünk egy megfelelési kényszer nem csak a tanárok felé, hanem akár magunk vagy a szülői ház irányába. Ez az állandó hajtás, nyomás és vizsgahaj-rá stresszt és komoly lélektani problémákat eredmé-nyezhet, rontva így egészségünket, közérzetünket és életminőségünket. A stressz jelenleg az egész tár-sadalmunk egyik legkomolyabb betegsége (egyete-mistáknál még külön jelensége is van: Second Term Blues), aminek ez a számonkérési rendszer is kiváltó oka, ami akár öngyilkossághoz is vezethet. Victor Papanek ír egy konkrét ilyen esetről Design for the Real World című könyvében. Jól van ez így, és tény-leg így kellene lennie? Kiből lesz így igazi nagy ko-ponya, aki megváltja majd a világot? Látom magam előtt Shakespeare-t is, aki benn ül az angol irodalom órán, és számonkérik tőle az anyagot, a tanár pedig kijavítja szavait: „Nem! Ez így nem helyes! Rossz a metrum! Meg mi ez a hacacáré itt a színpadon?”Miért is vagyunk itt?Victor Papanek könyvében feltételezi (és ő is megjegyzi, hogy jelenleg ez egy elég meredek

Tudod, hogy nem tudod. A tanár is tudja. Te is tudod, hogy ő tudja, hogy nem tudod. Tudja, hogy mit kérdezzen, hogy ne tudd, de tudod, mit mondj, ha kiderülne, hogy nem tudod... Ismerős? Mintha az életünkért kéne sakkpartit játszani heteken keresztül. Biztos, hogy jól van ez így? Ezen gondolkoztunk el, és kritikával illettük a vizsgarendszert.

Vizsgajátszmák Az egyetemi számonkérés kritikája

21

Kritikus

feltételezés), hogy a diákok azért vannak az iskolában, hogy tanuljanak. Ha eb-ből indulunk ki, akkor mi szükség van követelmény-rendszerre, mikor a diák alapjáraton motivált a tudás megszerzésében, hiszen azért jött ide, mert ez érdek-li, ezzel szeretne foglalkozni hivatásszerűen. Ebből kiin-dulva felesleges az is, hogy a tanár egyfajta részidős Tudás-rendfenntartó legyen. Ha egy diák nem motivált abban, amit tanul, és rossz jegyeket szerez, nem vele van a baj, hanem egysze-rűen nem ez az, ami hozzá igazán illik, amiben kitel-jesedhet, amivel hozzáadhatna a világhoz, formál-hatná, alakíthatná azt. Horváth Iván tanár úr mondta

azt egyszer, hogy nagyon sokan úgymond átesnek, átpottyannak az egyetemen. Szépen levizsgáznak mindenből, megszerzik a diplomát, de nem folytat-tak benne olyan tevékenységet, ami szoros kapcso-latba hozta volna őket a környezetükkel, a tudomá-nyokkal, vagy olyan többlettudást adott volna nekik, amit nem az órákon lehet megszerezni, hanem a lel-kesedés, az öröm, az áramlatérzés (eredetileg flow Csíkszentmihályi Mihály könyvéből), a tényleges részvétel hoz magával.

Nem attól lesz valaki értelmiségi, hogy lesz még egy szép papírosa, amivel lehet villogni az önélet-rajzban, miután átment minden vizsgán valamilyen jeggyel, hanem attól, hogy mennyiben formálja környezetét, mennyiben volt kihatással rá, hogyan változtatta azt, adott hozzá, tette többé. Ez az, ami szerintem a lehető legfontosabb az egyetemi évek

alatt. Nem a jegyek. Nem a megfelelés. Nem a vizs-gák. Csak az a baj, hogy ezt veri belénk a társada-lom és csak kevés tanár figyelmeztet erre.A jó példaEzért szeretem az olyan előremutató oktatókat, akik nem dogmatikusan leadják az anyagot, ha-nem olyan kérdéseket, témákat vetnek fel, és olyan órákat tartanak, amik felnyitják a diákok szemét, igyekszenek

megragadni, megfogni, megmozgatni fantáziájukat, hozzájuk szólni és partnerként kezelni őket. Egy cso-port, ahol tizenhat gyerek van és egy tanár, igazából tizenhét tanárból áll. A diákoknak is tanítaniuk kel- lene! Nem a megszokott kiselőadásokkal, amelyek-nek 90%-a mindig borzalmasan sül el – én már di-rekt kerülöm az olyan órákat, ahol tudom, hogy ez az óra menete. Ezért lenne szükség praktikus retorika- órákra (a mi szakunkon pl. csak elméleti van, ez összesen 3 tanóra), ahol nem retorikatörténet és -elmélet van, hanem tényleges gyakorlat. A diákok-nak lehetőséget kellene biztosítani arra, hogy óra-rendjüket annak megfelelően módosítsák, aminek szükségét érzik.

Egy olyan oktatási rendszerre lenne szükség, ami partnerként kezeli a diákokat. Ami nem egy vödör teletöltésének veszi az oktatást, hanem egy gyer-tyaláng meggyújtásának, ami onnantól kezdve ég és dolgozik saját magától, aminek következtében a diák résztvevő alkotója, formálója lesz a kulturális életnek, saját környezetének. Az a baj, hogy erre vi-szont a vizsgarendszerünk még nem állt át, annak el-lenére, hogy pár remek oktató felismerte az oktatás és a számonkérés elévültségét. És mi az egészben a szörnyű? Hogy még ezzel a rendszerrel is ezerből, ha egy emberben megfogan majd valami. Ez viszont már nem a tanár, nem is a diák, hanem valami sokkal nagyobb hibája. • Zámbó Gergő

„Felesleges, hogy a tanár részidős tudás-rendfenntartó legyen”

22

Zene

A Speakers of Zion 2011 decemberében alakult, mo-dern reggae-t játszó zenekar. Saját számok mellett a reggae nagy királyaitól mint Bob Marley, Peter Tosh, valamint kortársaktól mint Capleton is ját-szanak feldolgozásokat. Az együttes hitvallásáról, életéről beszélgettünk Horváth Gergely „Faterral”.

Hogyan indult a zenei pályafutásotok?Az első koncertünk egy kis fehérvári kávézóban volt, apa, anya, mama és barátok társaságában saját hangtechnikával. Kicsi, de jó hangulatú buli volt. Utána lépésről lépésre egyre nagyobb klubokban, fesztiválokon, egyre nagyobb zene-karok előtt játszottunk. Mostanában már saját koncertjeink is vannak, de jobban szeretjük, ha csat-lakozik hozzánk valaki, vagy ha mi csatlakozhatunk. Az énekesünk zeneiskolában kezdte, sokáig furu-lyán, klarinéton, majd szaxofonon játszott, majd a zenekar miatt elkezdett énekelni, és kiderült, hogy ez az, ami igazán az ő asztala. Szólógitárosunk, Peti a nagymama ágyneműtartójában talált egy húsz éve ott porosodó gitárt gyerkőckorában, pengetni kezd-te, és a kezéhez nőttek a húrok. Billentyűsünk, Dávid hat éves korától tizenkét évig népi éneket és klasz-szikus zongorát tanult, majd csatlakozott a zenekar-hoz. Fúvósaink a családból hozták a zene szeretetét. Daninak, a dobosunknak, elkezdtek bizseregni a te-nyerei, amikor először beült egy Ludwig-felszerelés mögé a dobsuliban, ami máig nem múlt el. Jómagam szalszázni tanultam, tanítottam, és megőrültem a latin zenéért, egy nap aztán elkezdtem püföl-ni a kongákat. A reggae zene hozott össze minket. Milyen típusú zenét játszotok, ki a célközönség?Az alapokat a roots reggae adja, amit dance-hall és dub elemekkel színesítünk, ezért jobban szeretjük modern reggae zenének hívni, amit csinálunk. A ren-geteg hangszernek köszönhetően – szaxofon, trom-bita, konga, bongo stb. – a hangzásunk, azt hiszem, kicsit „sűrűbb”, mint a hagyományos roots-é. Nemrég két fuvolista is csatlakozott. A két legutóbbi számunk stúdiómunkálataiban segédkeztek, de koncerteken is meg-megfordulnak, ami még érdekesebbé teszi

a hangzásvilágot. Ki a célközönségünk? Mindenki! Bob Marley mondta egyszer: „A reggae zene a nép zenéje!”. Mi is így gondoljuk. Annak ellenére. hogy koncertjeinken a buli és a jó hangulat áll a közép-pontban, dalszövegeink mondanivalójával olyan dol-gokra szeretnénk felhívni a hallgató figyelmét, amin jó elgondolkodni, ami mindannyiunkat foglalkoztat, a múlt, a jelen és a jövő problémái. Az alapvető téma a reggae zene fő gondolata: Szeretet, Béke, Egység. Mi az, ami a zenén kívül foglalkoztat benneteket? Merítetek ihletet a zenén kívül más művészetből?Nyitottak vagyunk a művészetekre, és minden érde-kel minket, ami kizökkenti az embert a hétköznapok szürkeségéből, legyen az egy Dalí-kép vagy éppen egy jó film, de az alapvető inspirációt a zenéből merítjük. Bob Marley alap, de egy jazzklubban vagy éppen egy Tankcsapda-bulin is találkozhatsz velünk. Mindenevők vagyunk, ha zenéről van szó – viszont a gyorskajától felfordul a gyomrunk. A „minden”-be csak az fér bele, ami jó és minőségi. Sokan sokfé-lék vagyunk, van köztünk informatikus, matemati-kus, orvostanhallgató, és van, aki csak a zenéléssel foglalkozik. A zenekar két tagja is aikidózik szaba-didejében. Fürgeujjú Dávidunk csak néhány éve kezdte, de annál lelkesebben ássa bele magát a japán harcművészetbe; én tizenöt éve csinálom. O Sensei, az Aikido alapítójának tanításaiban és Bob Marley örökségében – nem is gondolná az ember! – sok a közös pont. Egymás tisztelete, az egységre való törekvés, a pozitív gondolkodásmód Japántól Jamaikáig közös cél. Ebbe beletartozik Magyarország is, és ez az, ami inspirál minket.

Süpek Nóra

A béke hírnökei

23

Zene

Tony Bennett & Lady Gaga arcpirítóan dzsessz- zseniális kollaborációja. Mindkét művész neve erős indulatszólamok akkordjait pengeti. Gaga viszony-lag vad asszociációkat vált ki. Neve egyet jelent a média által kiforgatott polgárpukkasztással. Tonyról pedig – annak ellenére, hogy Amerika dzsessz-mi-liőjében évtizedeken átívelő, töretlen reputációval rendelkezik – a magyar zenepublikum valószínűleg nem is hallott.Itt az ideje tehát, hogy e két hang találkozásának al-buma hazai visszhangra találjon. Olyanra, amely ar-cátlan sikkel-eleganciával mosolyt fagyaszt a kétel-kedők arcára, ám ugyanazzal a lendülettel arcpírt is varázsol, jelezve: ez tábor és ellentábor baráti arcon csókolása. A paradoxonok sora folytatódik, az album két műfaj (dzsessz–pop) és két generáció (arany-kor–posztmodern) találkozása, egy irreálisan ideális duó alakjában, aminek tagjai lemezükkel középső ujjat intenek jelenkorunk végletekben gondolkodó mentalitásának. Bebizonyítják, hogy a generációk találkozása igenis lehetséges. A művészek műfaji dobozolása pedig elvetendő zeneipari passé.A Cheek to Cheek a Great American Songbook kánon-jából válogatott, klasszikus dzsessz-sztenderdeket felvonultató dalkollekció. A nyitószám – Anything Goes – legelső soraiban elhangzik, hogy „in olden days a glimpse of stocking was looked on as something shocking / now heaven knows, anything goes” – implikálva ezzel Gaga azon felszínes imi-dzsét, amelynek torz konstruálásában a média jelen-tős szerepet vállalt. A lemez hattyúdala, az It Don’t Mean a Thing (If It Ain’t Got That Swing) a koncepció keretbe foglalásán kívül (ön)tudatosan reflektál erre: a művészi integritás elvesztése ott kezdődik, ami-kor a patriarchális popbiznisz gátolja egy tehetség swing-szárnyalását.A dzsessz-műfaj autentikusságának megőrzésé-hez egy dolog szükséges igazán: lázadó őszinte-ség. Ladynk kendőzetlenül, valódi intenzitással, érzelmeket pucérra vetkőztetve énekel fájdalomról, románc-játszmákról és megtévesztésről a korong egyik kiemelkedő darabjában, a Lush Life-szólóban.

E dalban találkozik fiatal-naiv önmaga jelenkori-tapasztalt énjével, szembesül a múlt álértékeivel. Párhuzamba állít-ható ezzel Tony mé-lyebb és sötétebb regiszterben énekelt Sophisticated Lady szólója, mely élethazugság-bal-lada hallatán Gaga szemébe – saját bevallása sze-rint – mindig könnyek szöknek. Lassú tempójával, emocionális szubsztanciájával finoman hömpölyög a szólók tengerében Gaga Ella improvizációja, az Ev’ry Time We Say Goodbye, dalpárját képezi Tony karakteresen szemcsés, időtálló hangján felcsen- dülő elmúlás-reflexiója: Don’t Wait Too Long. A duettek közül kiemelt figyelmet érdemel Gaga kar-cos-füstös vokáljával indító, majd Tony megnyugtató bekapcsolódását követően a feltétlen szeretet szí-neit felvonultató Nature Boy. Az érzelmi repertoár keserét valamelyest édessé fűszerezik az olyan élet-vidám-pezsgő sztenderdek, mint a Cheek to Cheek, a Firefly, az I Won’t Dance vagy éppen a Let’s Face The Music and Dance. Kiegészítik ezeket továbbá a szemtelenül ironikus, önmagukat egyáltalán nem komolyan vevő dzsessz-idiómák: a Goody Goody és a They All Laughed. Nem szabad megfeledkeznünk az érzelmek illanó mivoltáról sem, így a But Beautiful duettben felvillanó fiatal radiancia mellett az I Can’t Give You Anything But Love nüansznyi vokál- kontrollja is kiemelendő momentum.A Cheek to Cheek komplex paradigmaváltásának köszönhetően a huszonegyedik század egyik ze-nei mérföldköve, amely lehetővé teszi az aranykor táborának és értékeinek integrálódását a popkult (ellen)táborába. Így a művészi kvalitás, a l’art pour l’art elve kerül előtérbe; a dalok pedig azonos szin-ten rezonálnak, közös hangot ütnek meg a tömeg idős és fiatal tagjaiban egyaránt. Közhely, hogy a zene nyelvét mindenki érti, kérdéses viszont, értékeli-e? Ezt megtudhatod, ha belehallgatsz a lemezbe. (A recenzió teljes verziója megtalálható a Gramofon.hu oldalon.) • Téglási Gergő

Cheek to Cheek

24

Anekdota

Vannak tételek?Három nap vehemens tanulás után bemegyünk vizs-gára. 48 tétel volt, a világirodalom legvastagabb műveiből. Tudásunk (értelemszerűen) nem fedi le mind a 48 tételt. Folyamatosan hívják be a diákokat, egyre idegesebbek és bizonytalanabbak vagyunk. A vizsga kezdete után másfél órával megjelenik egy leányzó. Odajön hármunkhoz, és a következőt kér-dezi „Sziasztok! Halljátok? Erre a vizsgára amúgy vannak tételek?”

A kedves diáklány öt perces felelés után ennek ellenére négyest (!!!) kapott. •HatáridőHajnali háromkor küldtem el a szemináriumi dol-gozatomat, amit négy napos tényleges kutatómun-ka, szerkesztés és lelkes odafigyelés előzött meg. A három órával a határidő után elküldött anyag mellé ezt írtam: „Ha én hajnali három órakor kapnék egy dolgozatot, én nagy valószínűséggel még megnyitás előtt ráírnám az egyest. Lévén nem ismerem a Tanár urat, csak reménykedni tudok.”

A következő választ kaptam: „Még időben jött, én is voltam diák...” •Jóisten kegyelme18 tételből sikeresen kihúzom azt az egyet, amit nem tudok. Egy zseniális 10 perces hebegő-habo-gó, vértizzadó felelet hangzik el, a tanár szemében mélységes megvetés, mély szuszogás, bánat, világ-fájdalom. Befejezem a feleletet. “Kedves kolléga! Úgy érzem, hogy tudása ebben a témában nem volt maradéktalan.” Mély, kínos csend. Köhintés. “Khm… Akkor most halkan megkérdezném: mesélne nekem valamit a 11-es tételről, ami tudtommal a kedvence?” Életem legrosszabb feleletét életem legjobb felelete követte, és mint akit a Jóisten mentett meg a kárho-zattól, távoztam a 4-es vizsgajegyemmel a teremből. •

Eötvös Loránd piros ruhábanAz egyik épületbeli festményről humoros történetet hallottam az egyik tanárnőtől. Azt mesélte, hogy már lassan vagy ötven éve függ a festmény négy társá-val egyetemben azon a falon. Évekkel korábban egy másik bölcsészkolleginájával vizsgázott. Az előtte felelő lánynak igencsak rosszul állt a szénája, így az utolsó pótkérdésekhez érve megkérdezte a tanár:– Nézzen a fejem fölé, és mondja meg, hogy az öt, xvi-xvii. századi írót ábrázoló festmény közül kit ábrázol a középső!–A szakállas, pirosruhás?– Igen-igen, a szakállas, pirosruhás püspök. Mondja meg, mi a neve! Vagy hogy miket írt!A kisasszony hallgatásba burkolódzott.– Hadd segítsek, ő az egyetemünk alapítója! A leányzó megint mélyen hallgatott, megvakarta kobakját, majd habozva a következőt válaszolta:– Eötvös Loránd piros ruhában? •

Feladatköri prioritásAz egyik tanszéken terjengett egy időben a követke-ző történet. Az ifjú tanársegéd első írásbeli vizsgáján felügyel. A tollak sercegésével csak a fiatal oktató lépteinek kopogása keveredett a tanteremben. Egy hirtelen mozdulattal valaki feltépte az ajtót. Minden szem az ott álló figurára meredt, aki nem volt más, mint az intézet egyik idős professzora, s mint az köz-ismert volt, a felügyelő ifjú titán mentora. A profesz-szor meghökkenve körbenézett, majd így szólt:– Mondd csak, te mit csinálsz itt?– Vizsgáztatok.– Jó, azt értem, de a teám!? •

VizsgaanekdotákSzemezgettünk és összeszedtünk pár történetet a bölcsészkarról, hogy idézzétek fel magatokban ti is a legviccesebb, leghihetetlenebb eseményeket örökké szeretett vizsgaidőszakunk alatt.

A Paulay Ede utca 59.-ben nyílt meg az ízlése-sen felújított Gömböc, ahol megismerhetitek az Olaszországból származó arancinit. Mikor beléptem az étterembe, farkaséhesen, azonnal megéreztem a fűszerek illatát, amik otthonosan kis műanyag cserepekben lógtak a falról. Leültem az egyik bár- székre, és elkezdtem olvasgatni az étlapot, miköz-ben halkan a Manu Chao már nosztalgikusnak szá-mító Me gustas tu című száma adta meg a hangu-latot. Azt is hihettem volna, hogy Olaszország egy kis színes utcájából léptem be, aztán az előttem kiszolgált vásárló étkezése láttán erősen megindul-tak a pavlovi reflexeim.Megkóstoltam a már említett arancinit, négysajtos töltelékkel. Ezt a kis töltött rizottó golyócskát először bepanírozzák, majd kisütik. Így születik meg az az olasz streetfood, ami mellé házi készítésű szószt és kézműves söröket fogyaszthattok. Én magam a pa-radicsomos-fűszeres szószt választottam, ami mellé

málnaszörpöt ittam. A rizsgombóc mellett diákáron kérhettem volna még a minden nap változó forró levesekből, salátákból és a grillszendvicsekből (náluk: buci) is, de sajnos a három gömböc már te-lítette a bennem lakozó lehetőségeket. A fiúk szere-tettel és 10%-os kedvezménnyel várnak benneteket a vizsgaidőszak végéig!

Az olyan napokra, amikor a vizsgaidőszakban másra sem vágyik az ember, mint egy gyorsan elfogyasztható harapnivalóra két könyvtárlátogatás között, ajánljuk a Gömböcöt. A régi álmukat megvalósító három barát ritkaságnak számító ételkülönlegességgel vár benneteket az új étkezdében.

Gömböc10% kedvezmény elte-s diákkal a Gömböcben január 31-ig!

26