pintér Ágnes ilona ny. köztisztviselő, propozitor kft . üv. [email protected]

Vízgazdálkodás-fejlesztési feladatok finanszírozási perspektívái

a 2014-2020 közötti EU-költségvetési periódusban

Pintér Ágnes Ilonany. köztisztviselő, Propozitor Kft. üv.

[email protected]

Energia-hatékony Önkormányzatok SzövetségeEnergetikusok Fóruma - vízgazdálkodás, szennyvízkezelés,

energetikaTatabánya, 2014. május 14.

mailto:[email protected]

Miről lesz szó?

• a hazai fejlesztés-finanszírozás változásai – visszatekintés

• általános fejlesztési célok a 2014-2020-as EU-költségvetési periódusban

• jogi keretek, tervezési dokumentumok

•Partnerségi Megállapodás – egyeztetés alatt

•vízgazdálkodás az új Operatív Programok tervezeteiben egyeztetés alatt

• javaslatok az eredményességhez – tervezés!

Tatabánya, 2014. május 14. 2

Történelem, fejlesztés-finanszírozás (1)

Állami tervgazdálkodásból fokozatos nyitás a piaci mechanizmusok és a világpiac felé →vegyes gazdaság, indirekt állami irányítás, „gazdasági rendszerváltozás”

- új gazdasági mechanizmus, megyei és települési tanácsok, vállalati önállóság, a szövetkezeti önkormányzatiság, háztáji gazdálkodás, vállalkozások, tervtörvény változása, kereskedelmi-gazdasági jogszabályok, Gt. 1988, stb.

- GATT-csatlakozás 1973, IBRD- és IMF-tagság 1982, egyedi „technikai” megállapodások az EK-val, Ált. Keresk. és Gazd. Em. Megállapodás az EGK-val 1988.


Történelem, fejlesztés-finanszírozás (2)

1990: politikai-közjogi rendszerváltás, EU-csatlakozási szándék• 1991 (1994) Társulási Megállapodás

• 1993 Koppenhágai kritériumok (demokratikus jogállami intézményrendszer, működő és versenyképes piacgazdaság, közösségi joganyag adaptálása és alkalmazása)

• 1994 Csatlakozási Kérelem benyújtása

• jogharmonizációs tárgyalások

• 2003 Csatlakozási Szerződés 2004. május 1-től: EU-tagi státusz

Piacgazdasági keretek kiteljesedése napjainkig – változó állami szerepfelfogás mellett


Történelem, fejlesztés-finanszírozás (3):költségvetés, hitelek és támogatások

1990-től: a hazai költségvetési és egyéb belső források mellett bővülő külső hitel-kínálat és támogatások:•IBRD 1982-től,•EBRD 1990-től, EIB 1992-től (hazai ker. banki közvetítéssel is),•CEB 1998-től,•sok más nemzetközi és külföldi bank (pl. NIB, JEXIM, KfW stb.)

Európai Támogatások:•Kezdeti és elő-csatlakozási alapok: PHARE, (2000-től LSIF is), ISPA, SAPARD•2004 után: tagállamokat megillető alapok: Kohéziós Alap, Strukturális Alapok, EMOGA-EMVA, EHA stb

További európai és más nemzetközi támogatások:•LIFE, Norvég Alap, Svájci Alap, GEF, IFI-támogatások, stb.


Történelem, fejlesztés-finanszírozás (4):költségvetés, hitelek és támogatások

Finanszírozási és támogatási ált. játékszabályok:- projekt-finanszírozás (program-finanszírozás) elve- támogatás-felhasználási szabályok érvénye- támogatás-politikai irányok ↔ támogatás-igénylési tervek

Hazai „specialitások”:

- változások a külső források költségvetési kezelésében- változások a külső és hazai fejlesztési források

arányában; ma döntő a külső források súlya!

- „Acquis communautaire” szerepe

Szükségszerű ellentétek és feszültségek a támogatási területek és a tényleges fejlesztési

igények között!


Európai fejlesztési stratégiák (1)

• 1999 – Agenda 2000 (2000 utáni fejlesztési irányok, tekintettel a bővítésre; regionális politika, CAP-reform, 2000-2006 közötti költségvetés megalapozása)

• 2000 – Lisszaboni Stratégia 2010: globális és európai társadalmi kihívások kezeléseCél: az Európai Uniót a „világ legversenyképesebb és legdinamikusabb,tudás alapú gazdaságává kell tenni 2010-re, mely fenntartható gazdasági növekedésre képes, több és jobb munkahelyet, szorosabb társadalmi összetartást, valamint a környezet tiszteletben tartását biztosítva”.2004 – felülvizsgálat, célok pontosítása


Európai fejlesztési stratégiák (2): „Európa 2020”

• 2010 – Európa 2020 Stratégia „Európa 2020: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája”

oa Lisszabon-i alapcélok megtartása és újrafogalmazása,oszorosabb koordináció: „Európai Szemeszter”

• Éves ciklikus, intézményesített gazdaságpolitikai egyezte-tési mechanizmus a Tagállamok és az Unió között, az EU 2020 Stratégia céljainak jegyében.- Bizottság: Növekedési Jelentés- Európai Tanács: szakpolitikai iránymutatások- Tagállamok: fejl. besz.: Nemzeti Reform Program,

áht. besz.: Konvergencia Program, Stabilitási Program (€-zóna) - Bizottság ill. Tanács: „ország-specifikus ajánlások”- Tagállamok: ajánlások érvényesítése az évi költségvetésben


EU fejlesztési stratégiák (3): „Európa 2020” (folyt.)

5 kiemelt, „mérhető” cél az EU egészére vonatkozóan:

1. Foglalkoztatás: Biztosítani kell, hogy a 20–64 évesek körében a foglalkoztatottság aránya elérje a 75%-ot.

2. K+F/innováció: Az EU (köz- és magánforrásból származó) GDP-jének 3%-át a kutatás/fejlesztés és az innováció ösztönzésére irányuló beruházásokra kell fordítani.

3. Éghajlatváltozás/energia: Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását 20%-kal (vagy akár 30%-kal) csökkenteni kell az 1990-es szinthez képest; a megújuló energiaforrások arányát 20%-ra kell növelni, az energiahatékonyságot 20%-kal kell javítani.

4. Oktatás: a lemorzsolódási arányt 10% alá kell csökkenteni, el kell érni, hogy a 30 és 34 év közötti uniós lakosok legalább 40%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezzen.

5. Szegénység/társadalmi kirekesztés: legalább 20 millióval csökkenjen azok száma, akik nyomorban és társadalmi kirekesztettségben, vagy ennek reális veszélyében élnek.


Mo.: Nemzeti Reform Program (2014. ápr);vállalások 2020-ig és teljesítés

a 20-64 éves népességre vonatkozó foglalkoztatási ráta 75 %-ra növelése (2013-ban 63,2 %)

a kutatás-fejlesztési ráfordítások bruttó hazai termékhez viszonyított szintjének 1,8 %-ra növelése (2012-ben 1,2 %)

a teljes energiafelhasználáson belül a megújuló energiaforrások részarányának 14,6 %-ra növelése; 10 %-os (mód.: 18 %) energia-megtakarítás ; az EU emisszió-kereskedelmi rendszerén kívül az ÜHG-kibocsátás max. 10 %-os növekedése a 2005. évi szinthez képest (2012-ben 9,6 %, csökk, csökk.)

a felsőfokú vagy annak megfelelő végzettséggel rendelkezők arányának 30,3 %-ra növelése a 30-34 éves népességen belül; az oktatásban, képzésben nem részesülő, legfeljebb alsó középfokú végzettséggel rendelkezők arányának 10 %-ra csökkentése (2013-ban felsőfokú 31,9 %, korai iskolaelhagyók 11,9 %)

a szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben élő népesség arányának 5 %-os (450 ezer fő) csökkentése (2012-ben 32,4 % szegény, számbeli növekedés).


Történelem: európai támogatások, támogatási irányok és tervek

1990-1995: PHARE (TA, tanulmányok)1996-2000: PHARE (beruházás is)2000-2004 : PHARE, ISPA, SAPARD

2004-20062007-20132014-2020

(egyéb, eltérő időszakú támogatások is)


EU kohéziós stratégia (2007–2013) „Gazdasági, társadalmi és területi kohézió”

„… a kohéziós politika által támogatott programoknak törekedniük kell arra, hogy a forrásokat a következő három prioritásra fordítsák:

• a tagállamok, régiók és városok vonzerejének növelése az elérhetőség javításával, a szolgáltatások megfelelő minőségének és szintjének biztosításával, valamint környezetük megőrzésével,

• az innováció és a vállalkozói szellem, továbbá a tudás- alapú gazdaság növekedésének a kutatási és innovációs képességekkel – ideértve az új információs és kommunikációs technológiákat – történő ösztönzése, valamint

• több és jobb munkahely oly módon történő megteremtése, hogy több embert vonzanak a foglalkoztatás vagy a vállalkozói tevékenység körébe, valamint fejlesztik a munkavállalók és a vállalkozások alkalmazkodóképességét, és növelik a humánerőforrásba történő beruházásokat.”


Magyarországi EU-támogatások vízgazdálkodási szakterületeken 2007-13-ban -

emlékeztető -• közösségi irányelvek a Kohéziós Stratégiai

Referencia-kerethez (Community Strategic Guidelines on Cohesion, 2006/702/EC)• Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT, NFT

II., NSRK), 2011-től Új Széchenyi Terv (ÚSzT)• Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

(ÚMVP)• Halászati Operatív Program• ÚMFT és ÚMVP Operatív Programok (OP-k),

„Prioritási tengelyek”, „Támogatási tengelyek”, Akciótervek (KEOP, ROP-ok, EMVA-I, határmenti együttm. prk., INTERREG, stb), támogatási pályázatok • nagyprojektek, kiemelt projektek – egyedi

döntésekTatabánya, 2014. május 14. 13

EU kohéziós politika (2014–2020): „ befektetés az intelligens, fenntartható és inkluzív

növekedésbe”

CP reformja: max. hatás a növekedésre és munkahelyteremtésre!

1 Beruházás valamennyi uniós régióba, fejlettség szerint differenciáltan

2 A források célzottan a kulcsfontosságú növekedési ágazatokba

3 Világos, átlátható, mérhető célok és célkitűzések, az elszámoltatha-tóság és az eredményesség érdekében

4 Elő-feltételek érvényesítése a források célba juttatása előtt5 Közös stratégia, a jobb koordináció és a kevesebb

átfedés érdekében (ERFA, KA, ESZA, EMVA, EHA, más uniós eszközök és stratégiák: EHE, HORIZON 2000, LIFE stb.)

6 Bürokrácia csökkentése, támogatás-felhasználás egyszerűsítése

7 Városi integrált projektek – ERFA min – 8 Határokon átnyúló együttműködés erősítése9 Kohéziós politika szorosabb kapcsolata a tágabb EU gazd.

ir.-hoz10 Támogatás helyett egyéb pénzügyi eszközökhöz való

hozzáférés segítés (garanciák, kölcsönök, kock. tőkejuttatás, ösztönzők)


2014-20-as időszakra vonatkozó jogszabályok(EU Tanácsi rendeletek, 2013 nov – 2014 ápr)

• 2014-20-as költségvetési rendelet, „MFF” (Council Regulation No 1311/2013 of 2 December 2013 laying down the multiannual financial framework for the years 2014-2020)

• az Európai Strukturális és Beruházási Alapokra (ERFA, ESZA, KA, EMVA, ETHA) vonatkozó általános rendelkezések: 1303/2013/EU – benne: Közös Stratégiai Keret célkitűzései– tervezési és egyeztetési előírások, Partnerségi

Megállapodás, OP-k

• egyes Alapokra vonatkozó egyedi rendeletek– ERFA: 1301/2013/EU – ESZA: 1304/2013/EU – ERFA-ETE: 1299/2013/EU, EGTC: 1302/2013/EU – KA: 1300/2013/EU – EMVA: 1305/2013/EU – ETHA: ?/2014/EU– Végrehajtási és specifikus rendelkezések: …


ESB-Alapok és a KSK tematikus célkitűzései

(1) a kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció erősítése;(2) az IKT-hoz való hozzáférésnek, azok használatának és minőségének a javítása;(3) a KKV-k, a mezőgazdasági (EMVA ), illetve a halászati és akvakultúra-ágazat (ETHA)

versenyképességének a növelése;(4) az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása

minden ágazatban;(5) az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés és -kezelés

előmozdítása;(6) a környezet megóvása és védelme, az erőforrás-felhasználás hatékonyságának

előmozdítása;(7) a fenntartható közlekedés előmozdítása és szűk keresztmetszetek megszüntetése a

kulcsfontosságú hálózati infrastruktúrákban;(8) a fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás

támogatása;(9) a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység, valamint a hátrányos

megkülönböztetés elleni küzdelem;(10)az oktatásba, és a képzésbe, többek között a szakképzésbe történő beruházás a

készségek fejlesztése és az egész életen át tartó tanulás érdekében;(11)a hatóságok és az érdekelt felek intézményi kapacitásának javítása és hatékony

közigazgatáshoz történő hozzájárulás.Tatabánya, 2014. május 14. 16

A Partnerségi Megállapodás és az Operatív Programok elfogadásának ütemezése

Tatabánya, 2014. május 14. 17Forrás: NFTH

Forrás: NFTH

A Partnerségi Megállapodás hazai tervezete 1122/2014. (III. 6.) korm. hat. a PM elfogadásáról és

benyújtásáról

• Előzmény: 2013. júl. PM-előzetes + EU-Bizottság „Position Paper”

• Fő számok és arányok a 2014-ben benyújtott PM-ben (295,1 EUR/HUF):

Összesen 7480 milliárd forint uniós+hazai forrás,

ebből 59,2 % (4431 Mrd HUF) gazdaságfejlesztésre

• Főbb prioritások:- min. 15 % KKV-nak [2007-13 < 2014-20]- 15 % munkahelyteremtésre [2007-2013 × 1,5]- 11 % kut-fejl-innovációra [2007-2013 × 3]- 9 %-a energiahatékonyságra [2007-2013 × 2]- 4 % közvetlenül IKT-ra [2007-2013 × 2]

Tatabánya, 2014. május 14.

18

Fő nemzeti fejlesztési (támogatási) prioritások

Alap: Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció, „Nemzeti Fejlesztés 2030” (1/2014. (I. 3.) OGY hat.)

1. A gazdasági szereplők versenyképességének javítása és nemzetközi szerepvállalásuk fokozása

2. A foglalkoztatás növelése (gazdaságfejlesztési, foglalkoztatási, oktatási, társadalmi felzárkózási szakpolitikák által, tekintettel a területi különbségekre)

3. Az energia- és erőforrás-hatékonyság növelése4. A társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások

kezelése5. A gazdasági növekedést segítő helyi és térségi

fejlesztések megvalósítása


Tervezett Operatív Programok 2014-2020 (2013. júliusi előzetes PM %-os adatai)

Gazdaságfejlesztési és Innovációs OP [GINOP] 36,4% Terület- és Településfejlesztési OP [TOP] 15,5% Versenyképes Közép-Magyarország OP [VEKOP] 3,6% Emberi Erőforrás Fejlesztési OP [EFOP] 11,8% Környezeti és Energetikai Hatékonysági OP [KEHOP] 14,9% Integrált Közlekedésfejlesztés OP [IKOP] 13,8% Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejl. OP [KÖFOP] 4,0% + Vidékfejlesztési OP [VP] …+ Halászati OP [MAHOP] …


Tervezett OP-k indikatív forrás-allokációja


Operatív Program

ESB-Alap megnev.

2014-20 mo-i előirányzat [millió €]

ebből 2014-évi terv [millió €]

GINOP ERFA 6 360,4 837,5ESZA 1 712,0 225,4YEI 49,8 28,0

TOP ERFA 2 935,6 386,5ESZA 411,9 54,2

VEKOP ERFA 316,0 42,5ESZA 147,7 19,9

EFOP ERFA 931,0 122,6ESZA 1 621,6 213,5

IKOP KA 2 865,3 374,0

ERFA 113,4 14,9

KEHOP KA 3 131,3 408,8

ERFA 88,3 11,6

KÖFOP ERFA 673,6 88,7ESZA 157,4 20,7KA 28,8 3,8

VP EMVA 3 455,3 495,7

MAHOP ETHA ? ?

OP-k összesen:

24 999,4 3 348,3

Környezeti és Energetikai Hatékonysági OP tervezet, KEHOP 4.0


PrioritástengelyFinanszírozó

Alap

Forrás-megosztás (%)

Klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás KA 27,59

Települési vízellátás, szennyvíz-elvezetés és -tisztítás, szennyvízkezelés fejlesztése

KA 32,84

Hulladékgazdálkodással és kármentesítéssel kapcsolatos tevékenységek

KA 10,57

Természetvédelmi és élővilág-védelmi fejlesztések ERFA 2,74

Energiahatékonyság növelése, megújuló energiaforrások alkalmazása

KA 26,26

Vízgazdálkodási/energiahatékonysági vonatkozású fejlesztések más OP-kban is

• TOP , VEKOP• VP• MAHOP• határmenti és regionális együttműködések,

transznacionális programok• (bármelyik)De: az EU-finanszírozási program teljessége sem kínál forrást minden racionális fejlesztési igényhez vagy feladathoz! (Elvben nem is ez a funkciója.)

Mozaikos fejlesztések, kimaradó szakterületek, parciális szempontok; →összességében a jól elvégzett fejlesztések eredményességét is korlátozhatják!


Zárszó, javaslatok

- Szükségtelen korlátozások kerülendők a pályázati és finanszírozási feltételekben.

- Megalapozott, tárgyszerű, teljes körű, a látható finanszírozási forrásoktól független szakági és területi tervezés, feladat-tervezés, „cél-tervezés” lenne szükséges.

- A megoldandó feladatokon, reális problémákon alapuló, körültekintő és tárgyszerű projekt-előkészítés a siker záloga.

- Pénzszerzés és -költés helyett: fejlesztés-tervezés, „project-approach”. (Ne a megbízás megszerzése, a munkában való részvétel, hanem a fejlesztési cél megvalósulása és jövőbeli eredménye váljék fontossá.)

- A finanszírozási feltételek és a saját fejlesztési célok és körülmények pontos ismerete együtt kínál lehetőséget a támogatások „bölcs” és eredményes hasznosításához!


A 2014-20-as időszak EU-támogatási feltételeiben ma még sok a bizonytalanság.

Az OP-k jóváhagyásáig (≥ 2014 dec) inkább a fejlesztési feladatokra tessék koncentrálni!

Köszönöm megtisztelő figyelmüket,

jó munkát kívánok!


pintér Ágnes ilona ny. köztisztviselő, propozitor kft . üv. [email protected]

Documents