pinter_istvan- Érzelmek és döntéshozatal

5/14/2018 Pinter_Istvan- Érzelmek és döntéshozatal - slidepdf.com

http://slidepdf.com/reader/full/pinteristvan-erzelmek-es-doenteshozatal 1/19

SS z z o ol l n n o o k kii T T uu d d o o m má á n n y y o o s s K K öö z zl l ee m mé é n n y yee k k X X V V . .

SS z z o ol l n n o o k k , , 2 2001111 . .

Dr. Pintér István1 – Kalmárné Rimóczi Csilla

2

ÉÉRRZZEELLMMEEKK ÉÉSS DDÖÖNNTTÉÉSSHHOOZZAATTAALL

A z elmúlt évtizedben a helyére kerül az érzelmek szerepe az emberi létezésben. Az agykutatás diagnosztikai

eszköztanának és módszertanának a fejlődése olyan mértékben gazdagította az érzelmekről és a gondolkodásról,

szóló ismereteinket, hogy kialakulhatott az a tudományos ismeretanyag, amely várhatóan paradigmaváltást idéz

elő a társadalomtudományok, az emberi és csoport magatartás, az irányítás, a vezetés és a döntéselméletek

területén. „Mivel az érzelmek gyakorolják az egyik legfontosabb hatást arra, hogyan gondolkozunk, és

viselkedünk társas helyzetekben, nyilvánvaló, hogy az érzelmek tudományos megértése központi kérdés a

pszichológia számos gyakorlati területén

DECISION MAKING AND EMOTIONS

A rich theory of the emotions naturally emerges out of the core principles of evolutionary psychology. In this

paper we will briefly state what we think emotions are and what adaptive problem they were designed to solve;

explain the evolutionary and cognitive principles that led us to this view; and using this background, explicate in

a more detailed way the design of emotion programs and the states they create; und discuss how it ’ s help

decision making.

A PROBLÉMA, ÉS AMI MÖGÖTTE VAN

A tudományos kutatások eredményeként egyre inkább felértékelődik, - pontosabban

fogalmazva - a helyére kerül az érzelmek szerepe az emberi létezésben. Az agykutatásdiagnosztikai eszköztanának és módszertanának a fejlődése olyan mértékben gazdagította az

érzelmekről és a gondolkodásról, szóló ismereteinket, hogy kialakulhatott az a tudományosismeretanyag, amely várhatóan paradigmaváltást idéz elő a társadalomtudományok , az emberi

és csoport magatartás, az irányítás, a vezetés és a döntéselméletek területén. „Mivel azérzelmek gyakorolják az egyik legfontosabb hatást arra, hogyan gondolkozunk, ésviselkedünk társas helyzetekben, nyilvánvaló, hogy az érzelmek tudományos megértéseközponti kérdés a pszichológia számos gyakorlati területén.”3

Folytassuk tovább a gondolatot

egy probléma felvetéssel: ha az érzelmek oly annyira fontos szerepet töltenek be az emberilétezésben, és a társas kapcsolatokban, hogy központi helyre került a pszichológia gyakorlati

1 [email protected]

Szolnoki Főiskola, főiskolai tanársegéd, Email: [email protected] A cikket lektorálta: Dr. Székely Péter Szolnoki Főiskola, főiskolai tanár, CSc.

3 Forgács József: Az érzelmek pszichológiája. Kairosz KK Budapest pp:7

mailto:[email protected]






2

alkalmazásában, akkor miért nem gondoljuk tovább a folyamatot azokon a területeken, ahol a pszichológiának érdemi szerepe lehet az emberi, a csoport, a szervezeti magatartás területén. A fejlődés, és a váltás elkerülhetetlen, és ennek támogatásában kitüntetett szerepe van „az

evolúciós lélektannak, amely a pszichológia egy tudományos megközelítése. Az evolúció biológiai meghatározottságából, a kognitív tudományokból, az antropológiából, azidegtudományokból táplálkozik, és ezek integrálásával írja le az emberi természetet. Az

evolúciós lélektannal foglakozók kialakították azt a megbízható rendszert, amely segítségévelfelvázolható az emberi agy és gondolkodás specifikus működése. Egy erősen strukturáltrendszerről van szó, amelynek funkcionális összetevőit, - a rendszer elemeit - a természetesszelekció során alkalmazkodásuk révén fejlesztették ki vadászó-gyűjtögető elődeink. Az ígylétrejött programok segítségével sikeresen megoldották a felmerülő problémákat. Éppen ezértaz evolúciós lélektan a pszichológiának a gondolkodásról, a problémamegoldásról szólórésze.”4

EVOLÚCIÓS DETERMINÁNSOK

Az evolúció kutatói Darwin óta tudják, hogy az érzelmi meghatározottság fejlődése az

állatvilágból kiindulva nagy ívű folyamatot ível át, hogy az embereknél elérjeteljesítményének csúcsát. Már Darwin is megfigyelte, hogy az érzelemkifejezések funkcióikban, és megjelenési formáikban jelentős hasonlóságot mutatnak az állatok és azemberek között. Az evolúciós kutatások egyértelműen igazolták, hogy minden fajnak specifikus fejlődési rendszere van. Az öröklődés konzerválta a legfontosabb jellemzőket, mígnem megjelent egy mutáns. Előfordult, az új egyedek ellenállóbbak, ökológiailag

hatékonyabbak voltak, mint elődeik. Lassan ők kerültek domináns helyzetbe. A napjainkbanfolyó kutatások egyértelműen jelzik, hogy genetikai téren ez a lassú változási folyamat masem ért véget. Bár elhanyagolhatóan csekély mértékűnek látszik, hatását még sem lehet

lebecsülni annak a ténynek, hogy generációról generációra az emberek esetében alkalmankéntszáz körül van a mutálódott gének száma.

A kutatási eszközök, és módszerek hatékonyságának növekedése oda vezetet, hogy agéntérképek egyértelműen mutatják: ősünk nagyon kis k özösségig vezethető vissza, és onnan

terjedt el a világon, miközben más „emberi fajok” kihaltak, és eltűntek. A véletlenszerűenkialakuló mutánsok beépültek a fajokba és maguk is hatékonyan funkcionáltak. Azok a

változatok, amelyek javították a működés hatékonyságát, és megoldották a fejlesztőfunkciókat, maguk is növekedni, fejlődni kezdtek, és egyre jobban megtestesítették a fajt. Azegymásra épülő hatások összeadódtak, és a pozitív visszacsatolás eredményeként általánossáváltak. Az ilyen lépések sorozatként a természetes szelekció egy egyre magasabb szintre jutófunkcionális fejlődési vonallal jellemezhető.

A fejlődés során egyre inkább előtérbe került az emberi tapasztalatok gyűjtésének,tárolásának és felhasználásának a szüksége. Az ember azáltal vált el egyre határozottabban azállatvilágtól, környezetétől, mert gondolkodásban, probléma megoldásban mindenki mástólhatékonyabb lett. Képessé vált arra, hogy csökkentse a környezeti hatások és testi hátrányait,

4 Leda Cosmides és John Tooby: Evolutionary Psychology and Emotions. Handbook of emotions 2nd Edition.

Editors NY. Guilford 2000



3

ugyanakkor javult társaihoz viszonyított helyzete, ami egyre nagyobb szervezettségre,közösségi aktivitásra sarkallta. Ennek eredményeként növelni tudta hatékonyságát, éskiválóan csökkentette testi fizikai gyengeségének esetleges következményeit. Kialakult egy

különleges elme test kapcsolat, amely hatékonyan szolgálta az emberré válás folyamatát.

ELME-TEST KAPCSOLAT

Az evolúciós lélektan a kognitív pszichológia alapjairól indít. Ebből a nézőpontból az elmét, mint információ feldolgozási folyamatot, és gondolkodási programot vizsgáljuk, amitfizikálisan az agy idegrendszeri hálózata hajt végre. A kognitív tudomány számára az agy ésaz elme kapcsolata egy rendszer két elemének felel meg, amelyek egymással szorosegyüttműködésben dolgoznak. A rendszerelmélet szerint az idegrendszeri hálózat - mint testi-

fizikai elem - maga az agy. Ezen za jlik az információ feldolgozás - a mentális problémamegoldás - amit a másik alrendszer valósít meg. Nagy pontossággal definiálhatóhogy az agy működése során: milyen információkat vesz fel, von ki a környezetből, ezekethogyan alakítja át, és ezekből miket használ fel, vagy tárol; az így rendszerzett információkatmilyen módon érvényesíti a döntéshozatalban, a magatartásirányításban, és másinformációkkal történő integrálásában. Ezek a folyamatok az agy különböző részeit érintik, és

jól behatárolható területeken zajlanak.Az evolúció perspektívájából nézve tisztán látszik, hogy a test egy része fizikai

igénybevételre, és a táplálék felvételére szolgál. A másik része - az agy - információk környezetből történő kinyerésére, a testi funkciók és a magatartás szabályozására szakosodott.Ahogy az agy fejlődött, és az evolúció alatt a jelenlegi komplex struktúrájára gyarapodott, az

ősi populációk, mutánsok, megváltoztatták, és fejlesztették a benne tárolt programokat.Olyanokat, melyekkel sikeresen hajtottak végre az alkalmazkodási, és információ feldolgozásifeladatokat. Közben differenciáltan szabályozták, és egyesítették fajunk idegrendszerifelépítését, és uralmuk alatt tartották a test idegrendszeri, és fizikai folyamatait is.

Az evolúció során a környezet ismétlődő és teljesen hétköznapi információ feldolgozási problémákat vetett fel. Ilyen volt az étkezés, a párválasztás, az utódnevelés, a szociáliskapcsolatok fejlődése. Választani kellet az ételek, a társak, a barátok, és ellenségek között. Az

együttélésben fontossá vált a metakommunikációs jelek, és a lelki állapotok kapcsolatának atisztázása. Az arckifejezések és az érzelmek között a szabályok keresése egy önálló

programkészletet hozott létre. Ezek logikai úton kapcsolódtak a racionalizáló rendszerhez. Azidegrendszeri hálózatra épülve egy mérlegelési szisztéma is kialakult. Ennek részeként néhányhálózati elem szelektálta, rendszerezte az információkat, ezáltal ősünk egyre nagyobb

biztonsággal oldott meg rendszerezési folyamatokat. Az evolúció és a funkcionalitásnézőpontjából a számvetéseknek az agy lett az organikus szerve, és kialakult ennek azidegrendszeri szövete is. Az evolúció lenyomatai kiválóan mutatják az agy térfoganövekedését, azt az utat, ahogy egyre inkább alkalmassá vált összetett problémák megoldására.

Az ember érzékszerveivel folyamatosan nyomon követi a környezetet, és változásait. „Ahelyzetek kiértékelésekor az egyén azt méri fel, céljai szempontjából potenciálisan ártalmas,



4

vagy hasznos következményekre számít.”5A probléma megoldásnak két dimenziója alakult

ki. Az egyik a mennyiségi, a másik az elvont dolgokra vonatkozó mérlegelés. Az egyik aracionálisan kezelhető, megszámolható, mérhető, mennyiségileg definiálható dolgokravonatkozik, és matematikai, logikai rendszerekkel jól leírható. A mennyiségi dimenziók mellett vannak minőséget kifejező, elvont, összetett dolgok, mint a szerelem, az utálat, aféltékenység, és sok más, amiről nem lehet a számvetések nyelvén beszélni. Az esztétikai,erkölcsi megítélés sem tartozik a könnyen minősíthető dolgok közé. A megméretésre váró

jelenségek egy része nem írható le egyértelmű dimenziókkal, és leginkább érzelmi hatásokraépülő, és jelzős szerkezetű értelmezéssel magyarázhatók.

A gondolkodás, a probléma megoldás, a döntés elsősorban információ feldolgozásirendszerként elemezhető - benne olyan érzelmi programokkal – melyek a természetesszelekció során kialakult funkciókkal jellemezhetők. A feladat: megértve az agy racionalizáltműködésének rendszerét, vizsgáljuk meg az érzelmi összetevők szerepét a döntéshozatalban.Leginkább a mérlegelés, és a súlyozás problémáját. Tudomásul kell venni, hogy a

számszerűsíthető döntési tényezőknek érzelmi meghatározottsága is van. Az értelmi -érzelmitényezők, az attitűdök együttesen fogják meghatározni adott dolog - problémamegoldásban

betöltött szerepét. A tiszta racionalitás jószerével csak matematikában értelmezhető. Amintmás területeket érintünk, fenn áll az emberi megítélés és a választás szabadsága, ebben pedignagy szerepet töltenek be az érzelmek. Ez viszont sok kérdést vet fel.

Az érzelmi számvetés nem azt jelenti, hogy az evolúciós lélektan ezen fontos összetevőjétleegyszerűsítjük mérhető, vagy skálázható emberi tapasztalásra, ami érzéketlen, testetlenokoskodássá válhat. Kutatásokban alkalmazhatunk attitűd, vagy érzelmi skálákat, de amérések csak abban a vizsgálati dimenzióban értelmezhetők. Az emberi problémamegoldás

ettől sokkal összetettebb. Megoldhatatlan, hogy valamit úgy osztályozunk, mint „hideg vagymeleg észlelés” Ezek nem természettudományos szabályok, mint ahogy nem számszerűsíthetőa szülői féltés, a kedves simogatása, és egy lelki masszázs sem. Ezek „mértékesítése” attólfügg, hogy a milyenek a személyes tapasztalataink. Akit nem nyalt képen egy tehén, nemtudja milyen érdes a nyelve. Gyakorlati problémák megoldásához szükségessé vált specifikusértelmezési tartományok és az érzelmi hatások elkülönítésére.

A funkcionális elvek elemzésével több tudós is foglakozott. Az állítják, hogy agondolkodási struktúra egy összetett modul rendszerre épül, amit nagyszámú információskapcsolat köt össze, és ezek funkcionálisan különböző alkalmazkodási programok megoldására specializálódtak. Ezek az alkalmazások a tudásunkra, képességeinkre,kompetenciáinkra, (mint elemi modulok rendszereire) és a probléma megoldásra jellemző„értelmezési tartományra” épülnek. Ugyanis bármilyen problémát oldunk meg, annak van egymozgástere. A lehetséges megoldások ezen belül találhatók. Szabályzó struktúrák, ésértékmérő alkalmazások segítenek megoldani az értelmezési tartományokon belüli

problémákat. Ezek megfelelő kimeneteket eredményeznek, ugyanakkor nem adnak válaszokat az észlelési folyamatok mindegyikére. Az értelmezési tartomány ezek szerint olyan zártrendszer, melynek keretein belül a problémák az egyének által még megfelelően kezelhetők.Az elmúlt években meglehetősen széles irodalma alakult ki a zárt és a nyitott

5 C. A Smith; L.D Kirby: Az érzelem és a kognitív kiértékelés. IM Forgács József: Az érzelmek pszichológiája.Kairosz KK Budapest pp. 83.



5

gondolkodásnak. A megoldásnál figyelembe kell venni a lehetséges mozgásterünket és sajátkorlátainkat is. Állandó visszacsatolással, következtetési folyamatokkal, szabályzókkal,motivációs prioritásokkal, cél definíciókkal, és feltételezésekkel.

Minden alkalmazkodási probléma milliószor ismétlődött az emberré válás folyamatában,és beépült a tapasztalati - a statisztikailag igazolható és az oksági struktúrába. Elemeialkalmassá váltak speciális problémák megoldására is. Az ember amikor ismeretlen ételleltalálkozik jól megnézi, ha lehet kulturáltan illatmintát vesz belőle, majd egy felismerhetőrészét megkóstolja, aztán elfogyasztja, - vagy nem. Az így megszerzett tapasztalat akövetkezőkben beépül táplálkozási szokásainkba. Az alkalmazkodó magatartás kialakulását akörnyezetről érkező információk rendszeres és következetes feldolgozása biztosította. A jelek alapján következtethetünk arra, hogy az fontos-e számunkra. A természetes szelekció képeskülönleges statisztikai kapcsolatok felismerésére, melyek azonban nem detektálhatók. Pozitív,vagy negatív tapasztalataink mélyen beleégnek a tudatunkba. Véletlenszerűen születhettek alternatív megoldások, és ezek közül fennmaradtak azok, melyek leginkább sikeresek, és

hatékonyak voltak, vagy legjobban testesítették meg a kívánatos válaszokat az ősi világkihívásaira. Ez így van ma is. A problémák megoldásában nincs tiszta lap. Minden felfedezésaz evolúció, az egyének szempontjából a szocializáció folyamatában megszerzettkompetenciák terméke. Előfordult, hogy ennek során valakinek sikerült újszerűenmegközelíteni egy problémát, amelyhez tudása, megfigyelő képessége, és tapasztalataivezették el. Mások már könnyebb helyzetben vannak, mert támaszkodhatnak egy állandóangazdagodó tudástárra. A közösségek ezeket a tapasztalatokat megosztották tagjaik között, ésaz egyéni „felfedezés” így vált közösségi értékké.

Az érzelmi programok funkcionális struktúrái úgy kifejlődtek ki, hogy a szituációhoz

illeszthessék az összetett struktúrákat. Az érzelem készletek programja feltételezi, hogy azember társaival és a környezetével zajló érintkezési folyamatban old meg problémákat.Mindegyik érzelmi program saját rendszerbe rendeződik, hozzá kapcsolódva egy különlegesszituációhoz. Úgy gondoljuk , hogy az ismétlődő szituációk során, a rendszerek hálózata azesemények, az akciók, és a választási lehetőségek folyamatában magába építette azt akompetenciát, amely szelektíven járult hozzá az agyi struktúrák kialakulásához. „Az érzelmireprezentációk feltérképezik a jelenlegi vagy jövőbeli, és a múltbeli, azaz az alapszintűtestállapotok viszonyát, különös tekintettel arra, hogy a testállapotok változásai hogyviszonyulnak a szervezet túléléséhez, és jólétéhez”6 Érdemes figyelni ara, hogy az elme-test

kapcsolatban kölcsönös meghatározottságban zajlottak az evolúciós folyamatok. „Az utóbbiidőben a tudomány érzelmekkel kapcsolatos nézőpontja radikálisan megváltozott,amennyiben az érzelmeket ma már inkább a környezeti követelményekre adott nagyon isszervezett és szisztematikus válaszoknak tekintik, amelyek az alkalmazkodás elősegítésérefejlődtek ki.”7

A döntési szituációt befolyásolja, hogy miként viszonyulunk a szituációhoz.Érzékszerveink folyamatosan szállítják az információkat az agy számára, és ezek kiértékeléseautomatizmusok alapján zajlik. Óriási mennyiségű információról van szó. „A mai kiértékelési

6 R. Adolphs, A R Damasió Az érzelem és gondolkodás kölcsönhatása: egy neurobiológiai elképzelés. IM

Forgács József: Az érzelmek pszichológiája. Kairosz KK Budapest pp 327 C.A Smith; L.D Kirby: az érzelem és a kognitív kiértékelés. IM Forgács József: Az érzelmek pszichológiája.

Kairosz KK Budapest pp 79



6

modellek tehát – ilyen vagy olyan formában – mind magukban foglalnak valamilyen

értékelést arról, hogy mennyire fontos az ingerhelyzet a személy számára, hogy kívánatos -e a

helyzet vagy sem, hogy képes-e, illetve milyen mértékben képes a személy megküzdeni ahelyzettel, és hogy ki, vagy mi okozta helyzetet, illetve ki, vagy mi a felelős érte (vagyis kireés mire irányuljanak a megküzdési erőfeszítések.) A modell szerint a helyzeteket az emberek

hét dimenzióban értékelik ki: motivációs relevancia, motivációs kongruencia, problémafókuszú megküzdési potenciál, önelszámoltathatóság, mások elszámoltathatósága,valamint a jövőbeli kilátások szempontjából.

„A motivációs relevancia annak kiértékelését jelenti, hogy mennyire fontos a helyzet azegyén számára. A fogalom kulcsfontosságú eleme a motiváció, mivel a helyzet fontosságát, azember szubjektív, relatív értelemben értékeli ki, vagyis abból a szempontból, hogy fontos– ecéljai és motívumai szempontjából mindaz, ami a kérdéses helyzetben történik. A motivációskongruencia fogalma arra utal, hogy a helyzet mennyire van összhangban az ember aktuáliscéljaival, ami megint csak viszonylagos – ha körülményeket úgy ítéljük meg, hogy

összhangban állnak a céljainkkal, akkor jól illeszkedőnek, vagy kívánatosnak fogjuk tartaniőket; ha pedig úgy ítéljük meg őket, hogy ellentétesek a céljainkkal, akkor inkongruensnek vagy nem kívánatosnak értékeljük őket. A problémafókuszú megküzdési potenciál annak felmérése, hogy az egyén mennyire képes maga alakítani a helyzetet úgy, hogy kívánatosabblegyen, illetve kívánatos maradjon. Az érzelemfókuszú megküzdési potenciál ezzel szembenazt a képességet jelenti, hogy az ember pszichológiailag alkalmazkodjon a helyzethez, ha az

nemkívánatosan alakul. Az önelszámoltathatóság annak felmérését jelenti, hogy az ember mennyire tartja magát felelősnek a helyzetért, mások elszámoltathatósága pedig azt, hogy

mennyire gondolja ezt valaki vagy valami másról. Végül a jövőbeli kilátások értékelése azt

mutatja meg, hogy az ember – bármilyen okból kifolyólag – mennyire gondolja, hogy akörülmények a továbbiakban kívánatosabbak vagy nem kívánatosak lesznek. ”8

A modell azt sugallhatja, hogy a helyzet kiértékelése egymást követő fázisokban zajlik. A

valóság ettől összetettebb „Az egyetlen kognitív kiértékelési folyamat helyett több egymással párhuzamosan zajló és különböző kognitív mechanizmusokon alapuló kiértékelési folyamatlétezik. Különösen a kognitív feldolgozás két olyan, jól elhatárolható módjára hívjuk fel a

figyelmet, amelyek véleményünk szerint különösen fontosak a kiértékelés megértéseszempontjából. Az egyik az asszociációs feldolgozás, ami az emlékek előtérbe hozását ésmozgósítását foglalja magában, és gyorsan, automatikusan végbemehet. A másik a logikus

gondolkodás, ami tudatosabb és akaratlagosabb, mint az asszociatív feldolgozás – ígyrugalmasabb is az utóbbinál, de viszonylag lassú és nagyobb figyelmet igényel.”9

A

kiértékeléssel járó emlékek előhívására képes jelek között nemcsak konkrét ingerek, vagyis

érzékletek , képek, és hangok szerepelnek, hanem igencsak fogalmi természetű ingerek is,mint például gondolatok vagy maguk a kiértékelés jelentései is szer epelnek. Az asszociációsmechanizmusok rendkívül gyorsak, de alkalmanként pontatlanok. A logikus gondolkodásezzel szemben lassú, de erénye, hogy pontos, és a felhasznált adatbázisok függvényében

8 C.A Smith; L.D Kirby: az érzelem és a kognitív kiértékelés. IM Forgács József: Az érzelmek pszichológiája.Kairosz KK Budapest pp 84

9 C.A Smith; L.D Kirby: az érzelem és a kognitív kiértékelés. IM Forgács József: Az érzelmek pszichológiája.Kairosz KK Budapest pp 88



7

racionális. A valóságban a két rendszer különböző mértékben egymásra épül, és egymásttámogató módon működik, így biztosítva kreatív, az egyedi megoldást.

AZ EVOLÚCIÓS LÉLEKTAN ÉS AZ ÉRZELMEK

Az evolúció eredményeként az agyban egy mindenek felett álló különleges szuperfelügyeletiprogram fejlődött ki. Minden funkciója alkalmazkodási problémák megoldására szerveződött.Környezeti hatásokra aktivizálódik, és számos elemből áll. A program az egyének számára

biztosítja az alkalmazkodást, és képes az egyidejűleg szerveződő viselkedésmódok közöttikonfliktusok elkerülésére. Őseinknél döntést generált, hogyan folytassa tevékenységét, hahirtelen megjelent egy ragadozó és felmerült a veszélyeztetettség esélye. Ha rosszul döntött,véglegesen eldőlt a sorsa. Ha jól döntött, életben maradt, ha még jobban, akkor ő került ki avadászatból győztesen. A túlélésért folytatott harc tapasztalatai probléma megoldásialgoritmusok formájában beépültek a gondolkodásába, és szükség esetén a szuperfelügyeletiprogram aktiválta akár az egészet, vagy valamely elemét. Ezek a magasabb szintű

programok: az érzelmek, és evolúciós standardok szerint működnek. Az agynak számosalprogramot kell működtetnie, és az érzelmek bármikor képesek a funkcionális koordinációra,az adaptációs mechanizmusok összehangolására. A konfliktusos szituáció természetétől függezeknek a programoknak a kiválasztása, indítása, korrekciója, a leghasznosabb, (vagy kevésbéveszélyes) alkalmazása.

Hogy születik az érzelem, és hogyan vállalja fel a struktúrák megkülönböztetését? Akülönböző szituációkkal történő ismételt találkozások konkrét események tapasztalatainak feldolgozásával javították az alkalmazkodás lépéseit, amelyek az információs folyamatokra

irányították a figyelmet. Az ember alkalmazkodása során magába építette és fejlesztette akövetelmények et, a feltételek, az igényeket, és a lehetőségek hálózatát, amelyek a szituációk különböző meghatározottságából fakadtak. Ennek biztosításához kialakult egyszuperfelügyeleti koordinációs program, amely a problémamegoldás lehetséges struktúráitillesztette a különböző variációkhoz. Az evolúció folyamatában minden alkalmazásszelektálta, fejlesztette a számvetések, és a pszichológiai mechanizmusok pontosságát, számátés lehetséges alternatíváit. Az ősi szituációkban megszerzett tapasztalatok elvezettek a legjobbalkalmazások megtalálásához. Ennek folyamatában alakultak ki az alapvető, és a magasabbszintű érzelmek.

Az érzelmek észlelésével kapcsolatban több kutatás is zajlott. Különbséget teszünk alap, ésmagasabb rendű érzelmek között. „Az alapérzelmek egyetemesek és velünk születettek.Gyorsan jelennek meg, és csak néhány másodpercig tartanak. A szakemberek vitatk oznak

azon, hogy hány alapérzelem létezik, ám az alábbi hatot a legtöbben idesorolnák: öröm; bánat;harag; félelem; meglepetés; undor. Néhány kutató más néven emlegeti ezeket az emóciókat,gyakran például a boldogságot és a szomorúságot is az alapérzelmek között szerepeltetik. Úgygondolom, hogy ezeket helyesebb a hangulatok, mintsem az érzelmek közé sorolni.”10

Az

alap- és a magasabb rendű érzelmek között a választó vonal az időtartam, és az érzelemfunkciója között található. Az alapérzelmek az egyén belső világához tartoznak és egykorikialakulásuk óta a túlélést, a fennmaradást szolgálják. Az olyan alapérzelmek, mint a félelem,

10 Dylan Evans: Az érzelmek. Magyar Világ Kiadó. 2004 pp 189



8

vagy az undor automatikus, reflexszerű válaszok, melyeket kevéssé vagyunk képesek tudatosan befolyásolni, és a - reflexekhez hasonlóan – sokkal gyorsabbak, mint bármi, amitakaratlagosan irányítunk. A kulturálisan meghatározott kifejezési szabályok tehát mindig csak akkor jelennek meg, amikor az alapvető érzelmi válasz már beindult. Az alapérzelmeketgénjeink, nem pedig kultúránk égeti bele idegi áramköreinkbe, így válnak a mindannyiunkbanközös mentális szerkezet részévé.11

R. Plutchik 12 szerint ez további két érzelemmel egészül ki:

a bizalommal, és az előérzettel. A bizalomhoz olyan érzelemcsoport tarozik, mint elfogadás,tolerancia, megértés, csodálat. Az előérzethez tarozik a figyelem, a remény, a ráérzés, azérdek, és az érdeklődés. A két felsorolás közötti különbségnek paradigma alapjai vannak.

Ekman az érzelmeket felismerhetőségük alapján határozta meg, Plutchik pedig a pszichoevolúció érzelemkészletét elemezte.

A magasabb szintű kognitív érzelmekben gondolkodási folyamatok is megjelennek. A

magasabb szintű azt jelenti, hogy kialakulásukban az agykéreg is részt vesz, míg azalapérzelmek az agykéreg alatt, az agy mélyebb rétegeiben keletkeznek. Az a tény, hogy az

magasabb szintű kognitív érzelmek inkább kérgiek, mint az alapérzelmek, az t jelenti, hogy

erősen befolyásolják őket a tudatos gondolatok. Valószínű ez teszi lehetővé, hogy a magasabbszintű kognitív érzelmek nagyobb mértékben különbözzenek az egyes kultúrákban, mint azalapérzelmek 13 Az alapérzelmekhez hasonlóan a magasabb szintű kognitív érzelmek isegyetemesek, ám ezekben már nagyobb mértékű kulturális változatosságot találunk.Lassabban alakulnak ki, és tovább is maradnak fenn, mint az alapérzelmek. A magasabbszintű kognitív érzelmek közé tartozik: szeretet; bűntudat; szégyen; zavar; büszkeség;irigység; féltékenység. Néhány alapérzelem szintén hozzájárulhat azokhoz a társasfunkciókhoz, amelyek a magasabb szintű kognitív érzelmekre jellemzők. Ha egy erkölcstelen

tett után undort érzünk, akkor a fertőző, vagy mérgező dolgok elkerülése érdekében kialakultérzelem hozzájárul ahhoz a társas funkcióhoz, hogy távol tartsuk magunkat a megbízhatatlanemberektől. A lista a magasabb szintű kognitív érzelmek egy további tulajdonságára isfelhívja a figyelmet: ezek alapvetően társas érzelmek, míg az alapérzelmek nem, vagylegalábbis másképpen. Félhetünk, vagy undorodhatunk tárgyaktól, vagy állatoktól is, aszerelem vagy bűntudat érzéséhez azonban más emberek létezésére is szükség van. Úgy tűnik,hogy a magasabb szintű kognitív érzelmeket éppen azért alakította ki a természeteskiválasztódás, hogy segítse őseinket megküzdeni az egyre összetettebb társadalmikörnyezettel.14

ÉRZELMEK ÉS PROBLÉMAMEGOLDÁS

A problémamegoldás az emberi élet, és a menedzsment irodalom központi kérdése. Ennek

központi eleme a döntés, önálló kutatási területként is megjelenik. A témáról átfogó képetnyújt a „Döntéselmélet” című kiadvány15

De szinte az összes átfogó menedzsment könyvben

11 Dylan Evans: Az érzelmek. Magyar Világ Kiadó. 2004 pp 25-26

12 Robert Plutchik: Emotion: A psychoevolutionary Synthesis. Harper és Row Publishers 198013 Elfenbein-Beaupré-Lévesque-Hess: Toward a dialect theory: cultural differences in the expression and

recognition of posed facial expressions. Emotion 2007 vol 7 No 1 131-14614 Dylan Evans: Az érzelmek. Magyar Világ Kiadó. 2004 pp15 Zoltainé Paprika Zita Dönjtéselmélet, Alinea KK Budapest 2002



9

találunk döntésekről szóló fejezetet. Amikor probléma megoldásról van szó folyamatot értünk alatta, amely több algoritmus alapján is leírható. Bármilyen racionalizált, vagy teoretikusmodell szerint folytatjuk elemzésünket, mindig szoros kapcsolatot találunk az evolúció soránkialakult pszichológiai rendszerrel. Az elméletek ugyanis nem léphetnek túl emberikorlátainkon, másképpen fogalmazva emberi lehetőségeinken. Ezek kiterjesztése is inkábbarról szól, hogy milyen külső lehetőségekre építünk a természettudományi, atársadalomtudományi, vagy a humán területekről. Ezekben a modellekben nem történik más,mint a környezeti változásokra történő reagálás részekre bontása, többtudományostámogatása, és korábbi jó tapasztalatok általánosítása. Másként fogalmazva, az evolúcióstapasztalatok további gazdagítása. A probléma megoldási rendszerek közötti különbségek leginkább abból fakadnak, hogy egyéni vagy csoportdöntésről beszélünk -e, hogy az egyénindividuálisan hogy viszonyul a feladathoz, környezetéhez, abban milyen szerepe van, mennyi

és milyen erőforrást mozgathat, illetve milyen szabályokat kell betartania. Az evolúciófolyamatában a környezetnek volt egy természeti, és egy szociális összetevője, amely

egyszerre lehetett támogató, együttműködő, vagy veszélyt hordozó. A fejlődés folyamatábanaz ember a maga arcára formálta, átalakította környezetet, és akarva akaratlan újveszélyforrásokat teremtett. Minden változás ellenére a probléma definíciója nem változott.Probléma az, amit problémának látunk.

Az észlelés egykor viszonylag könnyen leírható szituációkra volt bontható. Az élethezszükséges kompetenciák a mindennapos együttélés folyamatában elsajátíthatók voltak. Az

utódok nevelésben, felkészítésében az egész közösség részt vett. Ma a szocializációt mélyenstrukturált, és erősen differenciált iskolarendszer támogatja. A bonyolultabb környezet és ahosszabb felnőtté válási folyamat ellenére az ember továbbra is az evolúció folyamatában

megszerezett algoritmusok szerint észlel, értékel, és alkot ítéletet. A legnagyobb figyelem aváltozások következtében előálló veszélyforrásokra irányul Gyakran előfordult, hogy a

környezet érzékelési detektor jelzett „valamit” ősünk számára. Valami felkeltette a figyelmét, meglepte, megijesztette, és hirtelen feltámadt benne a félelem. Vadászat közben is hasonlófolyamat zajlott le benne. Ősünk egyszerre lehetett vadász, de válhatott prédává is. Nemvéletlen, hogy a problémamegoldás lehetséges algoritmusa a veszélyek elhárítása érdekébenrendkívül gyorsan fejlődött. A ma gyermekei is azt tanulják meg először, hogy dühös embertnem szabad zavarni. Az észlelést követően az agyban az érzelmi reakciók rövidre zártidegpályákon mozognak, és hamarabb váltanak ki testi reakciókat, hogysem azok tudatosulnának. Az alapérzelmek működése reflex jellegűk alapján magyarázható. Ezzel

párhuzamosan, a társas élet szabályozásában résztvevő magasabb szintű érzelmek a befolyásolják a gondolkodást, a probléma megoldást, és a döntési folyamatokat.Környezetészlelési detektorunk ma is hasonlóan működik. Érzékszerveink azonnalaktiválódnak, ha éjszaka ismeretlen zajt hallunk, és felmerül bennünk annak esélye, hogynyitva hagytuk az ajtót, és egy rabló okozott zajt.

A kérdés az, hogy miként viszonyulunk a fejlődés által elénk állított feladatainkkal. Amodern ember egyben látja világot. Az épített, a mesterséges, a megszokott környezet, a rutinfeladatok épp úgy elvonulnak előttünk, hogy őseink előtt. Észlelési rendszerünk épp úgy jelzia szokatlant, a veszélyest, a megoldandó feladatokat, a problémákat, mint eleinknek.

Észrevesszük, ha valami veszélyezteti értékeinket, szükségleteinket, érdekeinket, céljainkat,életvezetésünket, testi épségünket, én képünket, presztízsünket, csoportunkban elfoglalt



10

helyünket stb. Ugyan úgy, mint az ősi időkben. Csak most több előre megírt, programozottmegoldással bírunk különösen a magas veszélyességi fokozatú helyeken. Ahol képtelenek vagyunk emberi mértékkel befolyásolni a folyamatokat, ott érzékszerveinket különlegesszenzorokkal egészítjük ki, és a nagy gyorsaságot igénylő beavatkozási feladatokra automatarendszereket használunk. Probléma akkor merül fel, ha ezekbe a folyamatokba isbeavatkozunk. A hiátusok az ismeretlen, a sok összetevős problémáknál merülnek fel. Ezek leginkább társadalmi, szociális problémák felismerésére és megoldására vonatkozik . Ez

esetben pedig belép az emberi problémamegoldás heurisztikus rendszere, amelyekbennyilvánvalóan széles lehetőséget kapnak az érzelmek. Az emberi ráérzés, az intuíciók. Az

érzelmek befolyásolják: o A figyelmünket.o Észlelési mechanizmusunkat o Az információink rendszerbe szervezését o Motiváltságunkat az információgyűjtésre. o A memóriánkat o Egyedi következtetéseinketo Tanulásunkato A vízióinkat, és a dolgok kapcsolatát o Érzelemkifejezésünketo Meglévő érzelmeink újrakalibrálását o Az újrakalibrálást felszabadító hajtóerőket o Az érzelmi tervezést o Az érzelmek felfedező funkcióját:

o Reflexeinketo Fiziológiai állapotunkat o Energia szintünket o Értékeinket, attitűdjeinket,o Hiedelmünket o Hitünket o Motívumainkat o A motivációink rangsorát o Céljainkat

AZ ÉRZELMEK ÉS A MAGATARTÁS

Az emberi magatartás a látható viselkedés teljes rendszere. Válasz a személyiséget ért külsőhatásokra. Oka, kiváltója a környezetből érkező jel, amely végig megy észlelésirendszerünkön, feldolgozásra kerül az agyunkban, és ennek eredményétől függően valamilyentesti válasz születik rá. Mint már volt róla szó, észlelési rendszerünk folyamatosan, többcsatornán keresztül automatikusan fogadja és dolgozza fel a külvilágról érkező jeleket.Elemzésre került miként irányítja figyelmünket, észlelésünket, ezzel hogyan formálja azt azinformációs bázist, amit aztán feldolgozható, és jól körülírható rendszerbe szervez. Azonnal

reagál azokra, melyek valamilyen veszélyt hordoznak, hordozhatnak, vagy előnyt rejtenek az

alkalmazkodás folyamatában. Az automatikus feldolgozás eredményeként megjelenhet egy



11

reflexszerű reakció, amely az alapérzelmek önvédelmi funkciójára épül, és egy tudatosmegfontolások alapján megjelenő válasz is, amely a magasabb rendű érzelmek szociálisfunkcióját hivatott beteljesíteni. Ez már kognitív elemeket is tartalmaz. Így válunk motiválttá

bizonyos információk gyűjtésére, és ehhez igénybe veszi a memóriánkban tároltinformációkat is. Egyedi következtetéseink, vizionált reakciónk jövőbeni hatásrendszerelehetőséget terem az legjobb válasz reakciók, viselkedés és a hozzá kapcsolódó érzelmiüzenetek összhangjának megteremtésére. Ehhez biztosítja a megfelelő energia szintet is.Érzelmeink rátelepednek mind arra, amit a kogníció eredményeként teszünk, vagy tenniszándékozunk. Ehhez megfelelő támogatást szolgáltatnak értékeink, szükségleteink,hiedelmeink, és motivációs rendszereinkkel együtt a céljaink is. Mivel az érzelmi tervezéshatékonyan működik, számot vet magatartásunk, viselkedésünk jövőbeni hatásairól is.

Érzelem és magatartás ezek szerint csak a vizsgálat szempontjából választható szét. Egymástkölcsönösen maghatározó, és feltételező rendszerről van szó az elme-test egymásraépülésének és egymást kölcsönös meghatározásának dialektikájáról. A magatartás két

hatásrendszer eredőjeként fog megjelenni. Az önkéntelen, magas arousallal jellemezhetőmozgásanyag, és pszichológiai hatásrendszer, és egy a szociális környezet elvárásait kielégítőtevékenység rendszer.

Az emberi magatartás szoros kapcsolatban van a személyiséggel. A személyiség olyansokoldalú és széles variációs rendszer, amelynek ismeretét nem várhatjuk el egymástól,Ráadásul az egyén a környezethez történő alkalmazkodása során igyekszik uralni önmagát, ésa személyiség aktív elemei a selfen keresztül aktivizálódnak, ezért egyszerűbbmagyarázatokat keressünk a magatartás megítélésére. Mivel nem ismerjük az emberek minden életterét, jószerével azt sem tudjuk, hogy azokban hogy viselkedik. A személyiség

lényegét ugyanis a magatartáson keresztül lehet megérteni. Így kerülnek előtérbe akönnyebben beazonosítható, és általánosabb személyiség dimenziók, mint az értékek, hitek,szükségletek, attitűdök, attribúciók, a személy és a környezetészlelés problémái.

A másokhoz fűződő viszonynak értelmi és érzelmi okai vannak. Az egyik oldalon a jólfelfogott érdekek, szükségletek, jól végiggondolt megfontolások, és a valakihez (oda) tartozásigénye jelenik meg, míg a másikon az érzelmi alapokon álló kötődés, a bizalmi viszonyfenntartásának az igénye. Mindaz, amiben értjük, és megértjük egymást. Bármilyenkapcsolatról van szó, mindig jelen vannak benne az érzelmi vonatkozások. A pozitívtól, anegatívig, a jótól a rosszig terjedő skálán. Az alkalmazkodás minden szintjén ott lesz azérzelmi összetevő legyen az azonosulás, vagy behódolás. A kérdés az, hogy miért történik mindez? „Azért, mert az embereknek a túléléshez szükségük van más emberekre. Az evolúciófontos szerepet játszik a társas helyzetek hatásának magyarázatában. Minthogy a társashelyzetek ilyen fontosak, meg kell értenünk, miért reagálnak rájuk az emberek. Az emberek

azért reagálnak más emberekre, azért keresnek társas elfogadást, mert olyan társas motívumok fejlődtek ki bennük, amelyek segítették a csoportokba való túlélést – és a túlélést általábanvéve is. A társas helyzetek hajtóerejét az emberi evolúció során létrejött egyik legfontosabbadaptációnak tekintjük”16

A kapcsolatok fenntartása érdekében az embereknek viselkednie kell, ezért el kell fogadniaz ott érvényes magatartásszabályokat, kultúrát, csoportnormát. „az evolúciós pszichológia az

16 S.T. Fiske Társas alapmotívumok:Osiris KK 2006 pp 44



12

emberi elme örökletes működésmódjával foglakozik, különösen azokkal, amelyek őseinketsegítették génjeik tovább örökítésében. Az evolúciós szociálpszichológia pedig a társasviselkedés vonatkozásában vizsgálja ezeket.”17

A magatartás végső soron a környezethez történő alkalmazkodás eredményeként jelenik meg. Két egymást is átható dimenzióban mozog. A környezetészlelésen keresztül a természetiés az épített környezethez, a személyészlelésen keresztül a társadalom tagjaihoz történőviszonyunk képeződik le benne. A vélt, vagy valóságos emberi elvárásoknak a szubjektívtükre. „A szociálpszichológia az a tudomány, amely igyekszik megérteni és megmagyarázni, hogy befolyásolja az egyének gondolatait, érzéseit és viselkedését más emberi lények valóságos, képzeletbeli, vagy implicit jelenléte.”18

Az emberek és csoportok által kiváltottmagatartásnak központi elemei közé tartozik az érzelmi beállítódás, amely alapvetőenmeghatározza magatartásunkat. Más érzelmi viszonyulással fordulunk szeretteink, barátaink,rokonaink csoporttársaink azok iránt a közösségek felé, amelyeknek tagjai vagyunk, mintazok felé ahová tartozni szeretnénk, vagy azok felé, akikkel szemben adóság terhes, vagy

ellenséges a viszonyunk. Az érzelmi pozíciók kialakulásához hozzájárulunk mi magunk is, ésaz a csoport is, amelynek a tagjai vagyunk. Ne feledjük, hogy modern társadalmunk jólszocializált szereplője akár 30-40 csoportnak is lehet a tagja. Ez nagy változatosságoteredményez, és hozzájárult ahhoz, hogy erre vonatkozóan a kutatásokban két axióma jelentmeg. „Az első szerint az emberek maguk alkotják meg azt a valóságot, amelyben élnek. Amásik szerint a társas befolyásolás a társas élet egészét átfogja” 19

Az emberek egy-egy

csoportja akk or is hat ránk, ha nincsenek jelen. Csoportunk szemüvegén keresztül látjuk avilágot. Családunk, baráti körünk, munkatársaink értékei, hite, szükségletei, másokkalszemben kialakult attitűdjei akkor is befolyásolják magatartásunkat, ha távol vagyunk tőlük.

Érzelmeink keretet adnak az erkölcsi megítéléshez is. A politikai pártok nagy erőketmozgósítanak igazuk erkölcsi igazolása, és ellenfeleik lejáratása érdekében. Választások utána győzteshez húzásban amnéziánkat érzelmi hatások is erősítik.

Az emberi magatartás kialakulásában az összes eleddig felsorolt tényező és pszichológiaimechanizmus részt vesz. Nem csak olyan könnyen definiálható magatartásformákra kellgondolnunk, mint ami a tanulás, vagy a szórakozás, hanem összetettebb egymásra épülő, éshosszan tartó folyamatokra és komplex tevékenységekre is. A társadalom jól definiált jogi éserkölcsi normákat, kulturális magatartásmintákat közvetít felénk. Bizonyos folyamatok

bizonytalanságuk miatt nagyobb figyelmet követelnek, mint mások. Érzelmeink segítenek a

rangsorolásban. Ezekkel együtt tudomásul kell venni, hogy világhoz történőalkalmazkodásnak kötelezettségeken alapuló elvárásai is vannak. A racionalitás, mint atársadalmi működés általánosított módja elvárásokat fogalmaz meg mindenkivel szemben.Ezek a magatartásminták kötelezettségeket tartalmaznak, melyeket meg lehet ugyan sérteni,de a felelősségre vonás nem marad el. A probléma filozófia szintű általánosítása szerint nincskülönbség az alkalmazkodás általános tartalmi követelményeiben őseink, és a mai létünk között. Akkor a természet, ma a társadalom veti fel a „benne élés” szükségleteit. Az érzelmek a racionalitással szoros együttműködésben segítenek életvezetésünk problémáinak amegoldásában is.

17 S.T. Fiske Társas alapmotívumok:Osiris KK 2006 pp 45 18 S.T. Fiske Társas alapmotívumok:Osiris KK 2006 pp 36 19 E.R. Smith, D.M. Mackie Szociálpszichológia: Osiris 2001 pp70



13

AZ ÉRZELMI SZABÁLYOZÁS

Az érzelem nem csupán egy állapot, hanem dinamikus, láncszerű folyamat, amely szoros

kapcsolatban van a stimulussal, a kiváltó okkal, esetleg okokkal, melyekre az érzelmek specifikus és szignifikáns válaszokat adnak. Az érzelmek akkor aktiválódnak az emberekben,ha alkalmazkodási vagy túlélési problémáik vannak. Az érzelmek funkciója, hogyhelyreállítsa az emberek egyensúlyát, ha valamilyen váratlan esemény kimozdíthatja azállapotából. Legyen bár lehetőség, amivel élni kell, vagy beszély, amit el kell kerülni. Példáula félelem több idegpályán megy keresztül. Szenzorainkkal észleljük, mert látható, hallható,tapintható, esetleg szaga is van. Észlelésünk eljut az amygdalába, a limbikus rendszerhez. Ez

gyors, és tudatunk ellenőrzése nélkül zajlik. Az amygdalából a jel a prefronti területekre jut,

ahol asszociálódik az érzelemmel. Ez az érzelmi állapot elindítja az érzelem specifikusreakciókat. Ha egy gyerek elveszíti a szüleit, szinte biztos, hogy sírni fog. Ez

segítségnyújtásra ösztönzi a környezetben lévőket, akik igyekeznek megnyugtatni. Ez

csökkent is veszteség érzését, és ahogy egyre jobban megnyugszik, úgy csökken sírásintenzitása. Sőt! Ha elegendő jutalmat kap, gyorsan felejt, és más érzelem is kialakulhat. Ez

az érzelmi szabályozás20 látható a következő vázlaton:

következmény

Válasz az elveszett

anya helyettesítésére

Sírásbefelyezése

Válasz magatartás

sírás

Impulzus sírásbefejezésére

Akciót indító impulzus

sírásra

megnyugvás

arousal

automatikus

válasz

érzelmi állapot

szomorúság

Nincs

elhagyás

következtetés

elhagyatottság

Anyahelyettesít

és

stimulus

Anya

elvesztése

ERKÖLCS ÉS MAGATARTÁS

Az erkölcs adott közösségen belül érvényesülő íratlan normák azon csoportja, amely ősidők óta szabályozza az emberek magatartását. Az erkölcsi szabályozás az evolúció terméke, ésakkor jelent meg, amikor az emberi létezés, alkalmazkodás, a túlélés igénye kikényszerítetteaz emberi együttműködés hatékonyságának a fokozását. Az erkölcsi szabályozás beépül aszocializációs folyamatokba, a nyelvbe, a beszédbe, az étkezési kultúrába a meta és a

nonverbális kommunikáció módszereibe, a szokásokba, és betartásuk, betartatásuk a20 Robert Plutchik: American Scientist 2001 juli-August Volume 89 pp 347



14

környezet azonnali visszajelzésére épül a jó, a rossz, a helyes és helytelen, a szabad és a nemszabad dimenziói között. Mivel megsértésük a közösség létét, a csoportok hatékonyságátveszélyezteti, ezért a sorból kilógókat a csoport egésze szankcionálja a mindennaposérintkezés, és interakciók kereti között a harag, a megvetés, a távolságtatás, vagy a teljes

kiközösítés eszközeivel. Minden közösségben vannak személyek, akiknek az erkölcsifelügyelet a funkciójuk. Ez is egy közösségi szerep. Mások toleránsabban viszonyulnak

hozzá. A vezetőknek kötelessége az erkölcsi magatartás szabályozása, a közösség nevében a büntetés lehetőségének a fenntartása.

Az erkölcsi rend feltételezi az emberek szabad választását a lehetséges cselekvésialternatívák közül. A megsértés esélye és a szankcionálás lehetősége egy intervallumon belüllehetséges. Létezik egy tolerancia sáv, amin belül legfeljebb a rosszallás esélye áll fenn.Pontosan azért, mert az erkölcsi szabályoknak nincs abszolút érvényességi határa, és nincsracionalizált paragrafusszerű megfogalmazása, mértéke, szintje, ezért erős az érzelmi jel ésmegítélés variációs lehetősége.

A PROGRAMOZOTT TÉVEDÉS

Amikor az érzelmek hasznáról és fontosságáról beszélünk, szólni kell arról is, hogy nagyongyakran eltérítenek minket a tárgyszerű valóságtól. Már ha egyáltalán ilyenről beszélni lehet.A szociálpszichológiai kutatások jelentős része arra irányul, hogy feltárja az emberi

érintkezés, az egymás irányába megnyilvánuló figyelem, észlelés torzításait, hibáit, és ezek okait. A kutatási eredmények alapján tévedés lenne azt hinni, hogy észlelésünk objektív képetnyújt a világról. Nagyon szubjektív, és személyre szabott. Ebben közrejátszanak korlátozottanműködő érzékszerveink, szelektív észlelésünk, selfünk működésének sajátosságai. A kognició

folyamata egyrészt ma is azokra a modulokra épül, amely genetikailag kódolva van bennünk,másrészt szocializációs szocializációs folyamataink révén beépül a problémamegoldásunkba.A programozott tévedés bennünk életünk része. A kérdés természetesen az, hogyönmagunkhoz, vagy csoportunkhoz viszonyítva. Mivel nincs etalon, legfeljebb konform

viselkedés, ezért a minősítést a szituáció, és környezetünk fogja megítélni. Ha nem így lenne,sose követnénk el hibát, nem lennének pszichés betegségek. De „…ha egyszer kialakultképünk van valamiről, vagy valakiről, akkor nehezen fogjuk az ennek ellentmondó tényezőketnem hogy elfogadni, de észlelni is”21

Arról már volt szó, hogy az érzelmek befolyásolják figyelmünket, észlelésünket, az információ rendszerbe szedését… arról is, hogy az érzelmek

uralják értékeinket, hitünket, motívumainkat, céljainkat, de hangsúlyozni kell, hogy ezek visszahatnak észlelésünkre is. Ez a visszacsatolásos rendszer az alapja az érzelmiszabályozásnak is.

A MANIPULÁLT TUDAT

Az érzelemkeltés a legősibb emberi magatartás szabályzó eszköz. Az érzelmi funkciók kiválólehetőséget szolgáltatnak ahhoz, hogy befolyásoljuk környezetünket. A magasabb rendűérzelmek elsősorban ezt a célt szolgálják. Tanulás nélkül is tudjuk, ha örömöt okozunk valakinek az javítja az együttműködési szándékot. Akivel szemben haragot mutatunk, az

pontosan tudja, hogy jobb, ha távolságot tart tőlünk. Aki megtapasztalja, hogy undorodunk

21 .R. Smith, D.M. Mackie Szociálpszichológia: Osiris 2001 pp. 134



15

tőle, az feltehetően kerülni fog minket. Ha szomorúságot mutatunk , az kiváltja mások empátiáját. Ha félelmet keltünk, azzal erőnket demonstráljuk. A meglepetés mindig együtt jár valamilyen más érzéssel, és különös hangsúlyt ad az örömnek, a haragnak, az undornak, a

félelemnek. A meglepetés erejével növeli hatásukat. De kiválóan alkalmasak hangulatkeltésrea művészet, a vers, próza, a zene, a szobrászat, az építészet lenyűgöz, magával ragad, ésterápiás célokra is alkalmazható.

Az érzelmek egyetemes magatartás szabályzó szerepük miatt kiválóan alkalmasak arra,hogy manipulációs célokra is felhasználják őket. Ez esetben bármilyen irányú befolyásolásrólszó lehet. Pozitív és negatív irányba egyaránt. Óriási tévedés azt hinni, hogy a tényeknek meggyőző erejük van. Ha nem kötődik hozzájuk valamilyen érzelmi hatás, aligha érnek célba.Azért is, mert a tények sokszor olyan ismeretek összegzéseként jelennek meg, melyeket azemberek nagy része nem lát át. Az emberek nem a valóságnak megfelelően észlelik közvetlenkörnyezetük dolgait, folyamatait sem. Ha átlátnák, - csak jól működő családok, színes emberikapcsolatok, üzleti vállalkozások, elégedett állampolgárok, és jól működő munkahelyek

lennének – mert képesek lennének az alkalmazkodásra. A sokoldalú együttműködésre. Az, aki

képes elhitetni velük, hogy képes a világ magyarázatára, szinte bármire mozgósíthatja őket. Az emberek számára fontos, hogy érezzék : kontroll alatt tartják környezetüket, a maguk

világát. Ez a kontroll átruházható, és ezért a felhatalmazásért folyik a pártpolitikai harc. A

kontrollérzést erősíteni kell, hogy aki ezt a felhatalmazást adta tudja, hogy bármi történik, minden az ő akaratának motivációinak megfelelően történik. Ha végig gondoljuk ennek afolyamatnak a működési mechanizmusát, akkor nyilvánvaló, hogy az igazán eredményesszervezetek, munkacsoportok ilyen felhatalmazás alapján működnek. Teljes a vezetőikbevetett hit.

Az egyénnek éreznie kell a maga szerepét, és fontosságát a zajló folyamatokban. Amanipuláció akkor lesz sikeres, ha az egyén érzi a sikerélmény ízét. Az én felnagyítást a sajátszerep kiemelését is növelni fogja, ha az átruházott kontroll szerepét betöltők állandóvisszajelzést küldenek arról, hogy bármi történik, az nekik köszönhető. Minden az ő céljaik,szándékaik és szükségleteik kielégítését szolgálja, és ez nélkülük nem történhetett volna meg.Élővé, érthetővé válik a bizalom, ami az emberi együttélés egyik legfontosabb eleme, és

bizonyítja, hogy fogadott vezetői jót akarnak. Másokkal, a rosszakkal szemben. Nincs másraszükség, mint naprenden tartani a jó és a rossz küzdelmét Ez nem egy nehéz folyamat, mert a

jó, a rossz, és csúf súlyos erkölcsi és érzelmi elemek hordozója. Fenntartása tézisszerű érthetőelemekkel könnyen megoldható.

A manipulációnak egyetlen feltétele van: a célközönség ismerete. Érték, hit, szükséglet,cél, attitűd, beállítódás, ellenségkép, attribúciók, iskolázottság, kultúra, szociális helyzetterületén.

AZ ÉRZELMI TUDATOSSÁG

Az ész és az érzelem a választás és a döntés egymást segítő, kiegészítő oldala, és azalkalmazkodást szolgálja életünk problémáinak a megoldásában. Mint annyi mást, ezt is megkell tanulnunk. A képzési rendszer nem igazán készült fel ennek a megoldására. Oktatásikultúránk az ész uralmára épül, és funkcionálisan ennek a szolgálatában áll. Mondhatjuk azt

is, hogy az értelmi nevelésre orientálódott. Az érzelmi nevelést nagyvonalúan a pedagógus



16

belátására bízza, ami az oktatás-nevelés dialektikus kapcsolatában a nevelés oldalán jelenik meg. Ha egyáltalán megjelenik, mert időnként nagyon eltávolodik egymástól a korhoz, anemhez, a szituációkhoz köthető kölcsönös meghatározottság igénye. A problémafelvetéstermészetesen hamis, ugyanis az oktatás mindeneleme átitatódik érzelmi elemekkel. Kezdve a

szeretem - nem szeretem a tantárgyat, a tanárt, az iskolát, a kötelességeket - problémájával, ésfolytatva a számonkérés érzelmi hatásrendszerével. Arról már nem is beszélve, hogy a képzéstartalmi irányainak, elemeinek a megválasztása is érzelmi hatások alatt áll. Amit tudok, azt

tanítom – folyamatában így jelenik meg a rejtett tanterv és vele egy erős érzelmi nevelés.Egyáltalán nem lepődünk meg azon, hogy a racionalitáshoz kapcsolódó tudatosság mellettnem beszélhetünk érzelmi tudatosságról. Ebben a poroszos rendszerben az érzelmek kezelésének az igénye meg sem fogalmazódhat. Ráadásul kívül esik a behaviorizmus – mindent mérjünk lehetőségein is. Történik ez annak ellenére, hogy az érzelmi oldal általnyújtott motiváltság, céltudatosság, sikerélmény óriási energiákat képes mozgósítani a tudásmegszerzéséhez. De hasonló folyamatok zajnak a hasznosítás, a kreativitás, és a munkahely,

az emberi együttélés terheinek az elviselésében is.A kérdés az, hogy miként hasznosítsuk az érzelmekről és az érzelmi szabályozásról szóló

ismereteket. Ennek egyetlen lehetséges útja van: az érzelmi tudatosság növelése. Az elmúltévtizedek tudományos kutatásai egyértelművé tették, hogy az emberi problémamegoldásbanegyszerre van jelen egy racionális, és egy érzelmi elem. Az emberi racionalitás személyreszabott, és az a képességünket jelenti, melynek során értékeljük helyzetünket a világban. Ésszerűen, értelmesen, józanul. A racionalitás szintje függ tudásunktól, és tapasztalatainktól.Tény, hogy egyes területeken kiválóan tudjuk értékelni helyzetünket, máshol csődötmondunk. A sivatagban job ban eligazodik egy beduin, és az északi sarkkörön túl esélyünk

sincs az eszkimókkal szemben. De nem is kell mindig teljes racionalitásra törekednünk. Ahiányos információk mellett az érzelem lesz az, amely segíti döntésünket. „…az emberiéletben a teljes racionalitást nemcsak részleges tudásunk, és véges erőforrásaink korlátozzák,hanem az is, hogy céljainkat gyakran nem lehet teljesen összeegyeztetni egymással. Azérzelem tehát nem áll szemben az értelemmel. Az érzelmek, valamint a gondolatok irányítására és kezelésére irányuló lehetőségünk, általánosabb értelemben alapvetőbbek.Pótolják a gondolkodás hiányosságait. És az összes funkciójuk közül talán a legfontosabb,hogy az érzelmek adják a társas élet infrastruktúráját.”22

Az érzelmek pontosan jelzik az

egyénekben lezajló változásokat, miközben a másokhoz fűződő kapcsolatainkat irányítják.Amikor ilyen érzelem-visszajelzéssel találkozunk, azonnal értékeljük is. Az érzelmi reakciók nyomán a partnerben is elindul egy racionalizálási folyamat, amelyben az egyén tudatosítjaönmaga számára az új helyzetet. Vagy nem indul el, mert nem ismeri fel hogy „helyzet” van,amihez alkalmazkodni kell. Az egészséges ember mindig rendszerben gondolkodik, ésigyekszik értékeihez, hitéhez, szükségleteihez, céljaihoz illesztve értékelni a szituációt. Egy

ilyen igény bármikor bekövetkezhet a társas érintkezés, és a környezethez történőalkalmazkodás folyamatában. Tény, hogy ritkán sikerül észlelnünk az összes környezeti jelet,és partnereink önkéntelen rendülést. Kultúránk, szokásaink nem teszik lehetővé, hogyállandóan „belebámuljunk” a másik „képébe”. De azt sem hogy feltűnően vizslassuk a

22 K.Oatley, J.M. Jenkins: Érzelmeink. Osiris 2001, pp. 158



17

környezetet. Társalgáskor segíthetnek a vokális jelek. A hangszín, hangmagaság, a beszéddinamikájának a változása feltárja a rejtett gondolatokat is.

AZ ÉRZELMEK HASZNA

Az érzelmek gazdagabbá, színesebbé teszik életünket, megnövelik alkalmazkodásiesélyeinket, ha képesek vagyunk a helyükön, és funkcionálisan értékelni a hatásukat. El nem

bújhatunk előlük, ezért nincs más választásunk: életünk tudatos részévé tenni valamennyit. Az

evolúció funkcionálisan döntés előkészítő szerepre és a lehetőségek közüli választásra alkottavalamennyit. Ha alkalmazkodnunk kell, megjelenik a választásban az érzelmi elem. Egyszerre

hangolják és irányítják figyelmünket, amely minél szélesebb sávot fog át, annál inkábbelvésznek a részletek. Az érzelem fog közelebb hozni, vagy éppen eltávolítani valamitől. A

példa nagyon egyszerű. A számunkra kedves, kívánatos dolog felé odafordulunk, míg akellemetlenektől elfordítjuk a fejünket. Az érzelmek elvonják figyelmünket bizonyosdolgokról, hogy másokra tereljék. A reklám pszichológia tudatosan épít ezekre afigyelemterelő, irányító funkciókra és folyamatokra.

Az érzelmek igazi haszna abban van, hogy tudatosulásuk különleges képességek birtoklásához vezet. Lehetőséget biztosít arra, hogy minél többet megértsünk embertársaink éskörnyezetünk között fennálló kapcsolatából. Ne csak a múltat tárhassuk fel értelmi és érzelmiösszhangjukban, hanem a jövőre irányuló szándékokat, érdekeket, célokat, jövőbenicselekedeteket is képesek legyünk magatartásunk iránytűiként felhasználni

Az érzelemtudatosság kompetenciái: Érzelmek felismerése

Érzelmi folyamatok elemzése

Érzelmek reprodukálása

Érzelmi intenzitás meghatározása

Érzelmek keveredésének felismerése

Érzelmi funkciók felismerése

Érzelmek szabályozása

Érzelmek időzítése

Érzelmek késleltetése

Indulatok szabályozása

Hamis érzelmek felismerése

Érzelmek , és cselekvési folyamatok kapcsolatának feltárása

Ekman és munkatársainak a munkája nem csak a kutatók számára fontos. Mivel működéseaz emberi észlelésre, az emberi kommunikációra épül, anélkül hogy tudatában lennénk végig

kíséri az életünket. Beépül képességeinkbe, kompetenciáinkba, és megfelelő fejlesztési programok alapján lehetőség van a fejlesztésére. Ezt bárki képes elsajátítani, és kultúrák találkozásánál is működőképes. Kutatásaik az érzelmek evolúcióban, és az emberi életbenelfoglalt szerepére épülnek. Átfogják az érzelmi intelligencia egészét, mind a négy képességcsoportot. Munkájuk eredményeként igazolódik az érzelmek egyetemes szerepe, feltárul azérzelmi nyelv, mint az emberi kommunikáció közös nyelve. A Darwin által elkezdett munka,

amely az érzelmeket az evolúció, az emberi élet szempontjából elemezte általuk továbbiigazolást nyert. Bennünk is felmerült felmerülhet a kérdés: ha az érzelmek az evolúciósfolyamatok részeként hozzájárultak az emberi nem kialakulásához, bizonnyal fontos szerepet

töltenek be az emberi létezésben is. Kis képzavarral mondhatjuk azt is, hogy a sikerhez vezető



18

út a racionalitás, és az érzelmek keverékéből készült „téglákkal” van kirakva. Hogy mikor melyikből van több, azt szituáció fogja eldönteni.

BEFEJEZÉS HELYETT

Az érzelmi determináltság jelen van a tudományokban, és mindennapi életünk valamennyiszínterén. A lehetőségek megragadása, és a problémamegoldás érzelmi hatásainak figyelembevétele meghaladja jelen dolgozat kereteit. Nem hiszem, hogy lehetőségem lenne a leírtak alkalmazásának, és érvényesítésének valamennyi lehetőségét sorba, számba venni, ésegységes rendszerbe illeszteni. Erre az adott szakterületek képviselői hivatottak.

Szándékaim szerint egy illúzióval szerettem volna leszámolni. Azzal hogy az érzelmek károsak, hogy kiküszöbölendők, vagy, hogy mellékszereplői, vagy csupán egyszerű kísérői azéletünknek. Szerettem volna tudatosítani, hogy minden választásunkban jelen vannak, mert

értékeinknek, érdekeinknek, szükségleteinknek , magatartásunknak jól megfogható érzelmiösszetevői vannak. Bármit teszünk, az alkalmazkodásról szól. Szocializációs folyamataink révén építjük fel saját világunkat. Kialakítunk egy rendszert, amiben nagy biztonsággaloldunk meg problémákat. Az így egymásra épülő világot, jelenségeit még sajátkörnyezetünkben sem vagyunk képesek átlátni. A hiányzó részeket tapasztalatainkkal,

tudásunkkal, és feltételezéseinkkel töltjük ki. Ezek szervezésében központi szerepet töltenek be az érzelmek. Minden ember hasonló érzelmi profillal rendelkezik. Ezek egy része tudásuk,tapasztalataik, egyéni racionalitásuk miatt nagymértékben eltérő szintet mutat. Nincs olyanterülete a tudományoknak, az emberi magatartásszabályozásnak, ahol a leírtak ne lennének érvényesíthetők.

FELHASZNÁLT IRODALOM [1] Antonio Damasio: On the feeling what happens. New York: Harcourt Brace and Co 1999.

[2] C.A Smith; L.D Kirby: Az érzelem és a kognitív kiértékelés. IM Forgács József: Az érzelmek pszichológiája. Kairosz KK Budapest.

[3] C.S Carver, M.F. Scheier… Személyiségpszichológia, Osiris 2003.

[4] Csepeli György… Szociálpszichológia. Osiris 1997.

[5] Daniel Goleman: Érzelmi intelligencia. Háttér kiadó. Budapest 1997.

[6] Dylan Evans: Az érzelmek. Magyar Világ Kiadó. 2004 Budapest.[7] E.R. Smith, D.M. Mackie… Szociálpszichológia: Osiris 2001 .

[8] Elfenbein-Beaupré-Lévesque-Hess: Toward a dialect theory: cultural differences in the expression and

recognition of posed facial expressions. Emotion 2007 vol 7 No 1

[9] Eliot R. Smith, Diane M. Mackie …Szociálpszichológia Osiris 2001. [10] Forgács József: A társas érintkezés pszichológiája Kairosz 1985.

[11] Forgács József: Érzelmi intelligencia Kairosz 1991.

[12] Forgács József: Az érzelmek pszichológiája. Kairosz KK Budapest. [13] Hartel, Zerbe, Ashkanasy: Emotions in organisation behavior. Lawrence Erlbaum Associates London 2055

[14] Hewstone , Stroebe, Codol, Stephenson: szociálpszichológia KJK 1997.

[15] J.D.Mayer: Az érzelem, az intelligencia, és az érzelmi intelligencia IM Forgács József: Az érzelmek pszichológiája. Kairosz KK Budapest.

[16] J.G. March: Bevezetés a Döntéshozatalba. Panem KK Budapest 2002.

[17] Jávor István: A szervezetszociológia gondolati rendszerei. Nemzeti Tankönyvkiadó 1993.

[18] Jesse J Prinz: The emotional construction of moral. Oxford University Press 2007.

[19] K.Oatley, J.M. Jenkins: Érzelmeink. Osiris 2001.



19

[20] K.T. Strongman: The psychology of emotion. From every life to theory. John Wiley és Sons Ltd. TheAtrium, Southern Gate Chichester England 2003 Fifth edition.

[21] Kevin Hogan: The psychology of persuasion. Pelican Publishing Company Gretna 2004.

[22] Kevin Hogan: The science of influence. John Wiley & Sons. 2005.

[23] Leda Cosmides & John Tooby: Evolutionary Psychology and Emotions. Handbook of emotions 2nd

Edition. Editors NY. Guilford 2000.[24] Messick – Kramer: The Psychology of leadership. Lawrence Erlbaum Associates, Publishers London 2005.

[25] Michalinos Zembylas: Emotions and teacher identity. Teachers and teaching.Vol 9 No3 2003 August.

[26] Paul Ekman & Wallace V. Friesen: Unmasking the face. Malor books Cambridge 2003.

[27] Paul Ekman: Beszédes hazugságok. Kelly Kft Budapest. [28] Paul Ekman: Emotions revealed Times Books New York 2003.

[29] Popper Péter: Lélek és gyógyítás. Saxum 2002. [30] R. Adolphs, A R Damasió: Az érzelem és gondolkodás kölcsönhatása: egy neurobiológiai elképzelés. IM

Forgács József: Az érzelmek pszichológiája. Kairosz KK Budapest.[31] Robert Plutchik: Emotion: A psychoevolutionary Synthesis. Harper és Row Publishers 1980 .

[32] Robert Plutchik: The nature of emotions. American Scientist 2001 juli-August Volume 69.

[33] Susan T. Fiske: Társas alapmotívumok. Osiris Kiadó Budapest 2006.

[34] T.A. Ito J.T. Cacioppo: Az érzelem és értékelés neuropszichológiája. IM Forgács József: Az érzelmek pszichológiája. Kairosz KK Budapest.

[35] Wayne A. Davis: Meaning, expression and thought. Cambridge studies in phylosophy. Cambridge

University Press 2003.

[36] Zoltainé Paprika Zita: Döntéselmélet, Alinea KK Budapest 2002.

pinter_istvan- Érzelmek és döntéshozatal

Documents