Platón (Kr.e. 427 – 347)

„Az európai filozófiai tradíciót a legbiztonságosabban úgy

írhatnánk le általánosan, hogy az egy sor Platónhoz fűzött

lábjegyzetből áll össze.”

Alfred North Whitehead

Platón (Kr.e. 427 – 347)

- Előkelő athéni családból származott- Fiatalként politizált, de csalódott a demokráciában, ezért a filozófia felé fordult, Szókratész tanítványa lett.- Annak halála után beutazta a görögvárosokat Egyiptomtól Itáliáig- Hazatérve konfliktusba került azsarnokokkal, eladták rabszolgának.- Támogatói kiváltották, és Athénmellett megalapítja az Akadémiát: olyan iskola, ahol matematikátés filozófiát tanultak. Leghíresebb tanítványa Arisztotelész.

Élete

Platón (Kr.e. 427 – 347)

Művei- Harminchét műve maradt fenn, de anevében több hamisítvány is született.- Mai napig vita folyik, melyek a hitelesPlatón-művek. Azokat lehet hitelesnekelfogadni, amelyeket Arisztotelészmegemlít: ÁLLAM, TIMAIOSZ, PHAIDÓN, LAKOMA, GORGIÁSZ, SZÓKRATÉSZ VÉDŐBESZÉDE, KRITÓN, stb.

Platón (Kr.e. 427 – 347)

Filozófiája- ESZMETAN: Platón leghíresebb tanításaaz ideák tana, amit az ún. „barlang-hasonlatban” mutat be: minden anyagidolognak van egy ideális, tökéletesformája a szellemi, magasabb rangúvilágban. A természetet szemlélvekövetkeztethetünk az ideákra, a tökéletes formákra. Az ideák és azanyagi valóság között a „demiurgosz”,az isteni közvetít, az hozza létre az ideákból az anyagi valóságokat.

Platón (Kr.e. 427 – 347)

Filozófiája- ANTROPOLÓGIA: az emberi lélekhalhatatlan és 3 részre oszlik: gondol-kodás, akarat és vágy. Mivel a lélekhalhatatlan, ezért újra meg újra meg-testesül, vagyis Platón vallota a rein-karnációt, így magyarázza az emléke-zetet. Az emberi lélek részesül az ideá-ból, ezért célja visszatérni hozzá. Ehhezerényesen kell viselkedni: 4 fő erényvan: bölcsesség, bátorság, megfontolt-ság és igazságosság.

Platón (Kr.e. 427 – 347)

Filozófiája- ÁLLAM: az állami fejlődésnek 3szakasza van: oligarchia – demokrácia –diktatúra. Ezek egyike sem tökéletes.Az ideális államban mindenki egyfor-mán tanul, és a legjobb képességűeklesznek a vezetők, ún. „filozófus-királyok”. Ez arisztokratikus államkép,mert csak a kiválasztottak juthatnakhatalomhoz. Nem lenne magántulaj-don, még a nők és a gyerekek is államitulajdonban lennének.