pÁlffy miklÓs kereskedelmi szakkÉpzŐ...

PÁLFFY MIKLÓS KERESKEDELMI SZAKKÉPZŐ ISKOLA

(9023 Győr, Földes G. u. 34-36.)

PEDAGÓGIAI PROGRAM

2014

Pálffy Miklós Kereskedelmi Szakképző Iskola Pedagógiai Programja 2. oldal

TARTALOMJEGYZÉK 1 Az iskolánk ........................................................................................................... 4

1.1 Az iskola adatai ....................................................................................................................... 4 1.2 Az iskola múltja ....................................................................................................................... 5 1.3 Az iskola hagyományai ........................................................................................................... 7

2 Az iskola profilja, feltételrendszere ....................................................................... 8 2.1 A működés tárgyi feltételei ...................................................................................................... 8 2.2 A működés személyi feltételek ................................................................................................ 9

2.2.1 A pedagógusok ............................................................................................................. 10 2.2.2 Az osztályfőnök ............................................................................................................. 12

2.3 Elvárások az iskolával szemben ........................................................................................... 13 3 Az iskola nevelési programja .............................................................................. 14

3.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ................................................................................................................................ 14

3.1.1 Pedagógiai alapelveink ................................................................................................. 14 3.1.2 Pedagógiai értékeink .................................................................................................... 15 3.1.3 Pedagógiai feladataink ................................................................................................. 16 3.1.4 Pedagógiai eszközeink, eljárásaink .............................................................................. 16

3.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ............................................................... 17 3.3 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok .................................................................... 18 3.4 A beilleszkedéssel, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységünk . 18 3.5 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység .............................................. 19 3.6 A gyermek- és ifjúságvédelem .............................................................................................. 20 3.7 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program .................................... 20 3.8 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység .......................................................... 21 3.9 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka minőségbiztosítási rendszere .............................. 21 3.10 A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök

jegyzéke ............................................................................................................................... 22 3.11 A szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái,

továbbfejlesztésének lehetőségei ........................................................................................ 22 3.12 Környezeti nevelési program ................................................................................................ 24

3.12.1 A környezeti nevelés célja ............................................................................................ 24 3.12.2 A környezeti nevelés tartalmi elemei ............................................................................ 24 3.12.3 Módszertani elemek ...................................................................................................... 25 3.12.4 A környezeti nevelés színterei az iskolában ................................................................. 26 3.12.5 Erőforrások ................................................................................................................... 31

3.13 Egészségfejlesztési program ................................................................................................ 34 3.13.1 Egészségfejlesztés ....................................................................................................... 34 3.13.2 Az iskola szerepe és lehetősége az egészségfejlesztésben........................................ 35 3.13.3 A program célja ............................................................................................................. 35 3.13.4 Feladatok ...................................................................................................................... 35 3.13.5 Az egészségnevelés témakörei .................................................................................... 36 3.13.6 Módszerek és eszközök ............................................................................................... 37 3.13.7 Az egészségfejlesztés színterei az iskolában .............................................................. 37 3.13.8 Erőforrások ................................................................................................................... 41 3.13.9 Értékelés, újabb célkitűzés ........................................................................................... 42

3.14 A tanulók fizikai állapotának mérése .................................................................................... 42 3.14.1 Motoros próbák ............................................................................................................. 43

4 A tanulók iskolába való felvételének és átvételének szabályai ........................... 44 4.1 Felvétel az iskola 9. évfolyamára .......................................................................................... 44 4.2 Átvétel más iskolából ............................................................................................................ 45 4.3 Átvételi szabályok a szakiskolába......................................................................................... 45 4.4 Felvételi és átvételi szabályok a szakközépiskola szakképzési évfolyamára ...................... 45

5 Az iskola képzési rendszere ............................................................................... 47 5.1 Az iskola általános oktatási céljai.......................................................................................... 47 5.2 Felkészítés az érettségi vizsgára .......................................................................................... 48

5.2.1 Átmeneti időszak .......................................................................................................... 48 5.2.2 A kerettantervek bevezetését követően ....................................................................... 48

5.3 Felkészítés a szakmai vizsgára ............................................................................................ 49 5.3.1 Felkészítés a szakmai vizsgára a szakiskolai képzés keretében ................................. 50


5.3.2 Felkészítés a szakmai vizsgára a szakközépiskolai képzés keretében ....................... 51 5.4 A képzés szerkezete, óratervei az iskola nappali tagozatán ................................................ 52

5.4.1 A képzés szerkezete, óratervei a szakiskolában .......................................................... 53 5.4.2 A 3 éves előrehozott szakiskolai képzés: ..................................................................... 53 5.4.1 A 3 éves szakiskolai duális képzés: ............................................................................. 54

34 341 01 Eladó képzés a 2013/2014. tanévtől (DUÁLIS KÉPZÉS): ........................ 54 5.4.2 A választható tantárgyak .............................................................................................. 63 5.4.3 Csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei .................................. 64

5.5 Az iskolai oktató-nevelő munka dokumentumai .................................................................... 66 5.5.1 A helyi tantervek ........................................................................................................... 66 5.5.2 A szakmai programok ................................................................................................... 66

6 Együttműködés a Győri TISZK keretében .......................................................... 67 6.1 A TISZK célrendszerének meghatározása ........................................................................... 67 6.2 A pályaorientációval összefüggő célok ................................................................................. 68 6.3 A TISZK pályaorientációs tevékenységének folyamata ....................................................... 68

7 A képzés eszközei ............................................................................................. 69 7.1 A tankönyvek kiválasztásának elvei...................................................................................... 69 7.2 Egyéb taneszközök kiválasztásának elvei ............................................................................ 69 7.3 A tanítási folyamat ellenőrzési és értékelési rendszere iskolánkban .................................... 70

7.3.1 Évközi értékelés ............................................................................................................ 70 7.3.2 Félévi és év végi osztályozás ....................................................................................... 71

7.4 Az értékelés speciális szabályai ........................................................................................... 72 7.4.1 A fakultációs órákon nyújtott teljesítmény értékelésének speciális szabályai .............. 72 7.4.2 A szakközépiskolai szakmai alapozó oktatás osztályozásának speciális szabályai .... 72 7.4.3 Előzetesen megszerzett tudás beszámítása a szakképző évfolyamon ....................... 73 7.4.4 A szakiskolai gyakorlati oktatás osztályozásának speciális szabályai a 11.

évfolyamokon ................................................................................................................ 73 7.4.5 A magántanulóvá válás szabályai ................................................................................ 73

7.5 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei ....... 74 7.6 A magatartás és szorgalom értékelése ................................................................................ 75 7.7 Az írásbeli munkák külső alakjának értékelése .................................................................... 77 7.8 A vizsgák rendszere .............................................................................................................. 77

7.8.1 A tanulmányok alatti vizsgák ........................................................................................ 77 7.8.2 Érettségi vizsga: ........................................................................................................... 81 7.8.3 Szakmai vizsga: .......................................................................................................... 103

8 A magasabb évfolyamba lépés feltételei iskolánkban ...................................... 103 9 Szakmai program ............................................................................................. 105

9.1 A szakképzés általános jellemzői ....................................................................................... 105 9.1.1 A képzés célja ............................................................................................................. 105 9.1.2 Szakképzési stratégiánk jellemzői .............................................................................. 105 9.1.3 Képzési területünk ...................................................................................................... 105

9.2 Szakközépiskolai szakképzés (érettségit követő iskolarendszerű szakképzés) ................ 105 9.2.1 A szakképesítések rövid jellemzése ........................................................................... 105 9.2.2 Gyakorlati képzés a szakképző évfolyamon............................................................... 106 9.2.3 Részszakképesítés ..................................................................................................... 106 9.2.4 A szakképzés rendelkezésre álló tárgyi feltételei: ...................................................... 107 9.2.5 A szakközépiskolai szakképzés minőségbiztosítása ................................................. 107 9.2.6 A szakközépiskolai szakképesítések óratervei .......................................................... 110

9.3 A szakiskolai képzés ........................................................................................................... 120 A szakképesítések rövid jellemzése ........................................................................................ 120 9.3.2 A szakképesítés felépítése modulokból: (kifutó képzésnél) ....................................... 121 9.3.3 A szakiskolai gyakorlati képzés .................................................................................. 126 9.3.4 Részszakképesítés ..................................................................................................... 127 A kiadható részszakképesítés: ................................................................................................ 127 9.3.5 A szakiskolai képzés minőségbiztosítása ................................................................... 127

9.4 A képzés szerkezete és óratervei a szakiskolában ............................................................ 129 9.4.1 3 éves előrehozott szakiskolai képzés: ...................................................................... 129 Szakmai óratervek: .................................................................................................................. 130 9.4.2 A 3 éves szakiskolai duális képzés: ............................................................................... 1

10 Záradék ................................................................................................................ 3


1 Az iskolánk 1.1 Az iskola adatai Az iskola neve:

Pálffy Miklós Kereskedelmi Szakképző Iskola székhelye............ : GYŐR, Földes Gábor u. 34 - 36. telefon száma ..... : ( 96 ) 516 – 716 fax száma ........... : ( 96 ) 516 – 713 Az iskola fenntartója .. : Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Az iskola szervezeti egységei: - szakközépiskolai tagozat

- szakiskolai tagozat Az iskola beiskolázási körzete: Győr város és környéke (egyes szakmai képzési irányok esetében a szomszédos megyék is)


1.2 Az iskola múltja Iskolánk alapításának éve: 1954. Az iskola az 1954/55-ös tanévben kezdte meg működését négy osztállyal. Ekkor még önálló iskolaépülettel nem rendelkezett, ezért arra kényszerült, hogy más intézmények épületeiben, délutáni oktatással oldja meg pedagógiai feladatait. Az iskola profilja a kereskedelmi és a vendéglátóipari szakmunkásképzés volt, nemcsak a nappali tagozaton, hanem kezdettől fogva vállalta a felnőtt, szakképzetlen kereskedelmi és vendéglátóipari dolgozók tanfolyamát, az érettségizettek szakmunkásképzését, valamint a bolt- és üzletvezetők képzését is. 1969-ben megjelent a szakmunkásképzésről szóló 1969. évi VI.törvény, amely mérföldkő a magyar szakoktatás történetében. A törvény a szakmunkásképzőknek is méltó helyet biztosított a középfokú oktatási intézmények rendszerében. Ezt követően vált időszerűvé az iskolaépítés előkészítése, majd megvalósítása. A beruházás eredményeként az iskola - több, mint húszévi vándorlás után - a korszerűen felszerelt új épületben kezdhette meg az 1975/76-os tanévet 33 pedagógussal, 35 osztályban, 1014 tanulóval. Ezzel a tanévvel az oktató-nevelő munka minősége szempontjából is új szakasz kezdődött az intézmény életében. További előrelépést jelentett a szakmunkásképzés fejlesztésére irányuló, 1976-ban megkezdett reform. Ennek alapján bizonyos szakmaösszevonások következtében az addigi tíz kereskedelmi eladói szakmát hét szakmára redukálták. Megnövekedtek az elméleti órák, új tantárgyak bevezetésére került sor, s a gyakorlatban nagyobb hangsúlyt kapott a kabinet-rendszerű összevont csoportos foglalkozás. Az 1981/82-es tanévtől az iskola szervezete új iskolatípussal bővült: megindult a szakközépiskolai oktatás négy osztállyal, amely a következő években egyre bővült, a megnövekedett igényeknek megfelelően. A fejlesztések következtében az iskola kinőtte régi kereteit, a megoldást a kereskedelmi és a vendéglátó ágazat szétválása jelentette 1988-ban.


A vendéglátó ágazathoz tartozó szakközépiskolai és szakmunkásképzős osztályok számára egy új intézmény létesült. Az "anyaiskolában" tehát az 1988/89-es tanévtől kezdődően csak kereskedelmi jellegű képzés folyik mindkét iskolatípusban. A két ágazat szétválása után tovább folytatódott a szakközépiskolai képzés fejlesztése. Ez nemcsak a tanulócsoportok számának folyamatos növekedésében nyilvánult meg, hanem új szakok indításában is: 1990-től külkereskedelmi ügyintéző, 1994-től gazdasági szakközépiskolai és az üzleti ügyintéző, 1996-tól világbanki kereskedelem-marketing szakmacsoporttal és a kereskedelmi technikus képzéssel, 1998-tól a világbanki közgazdasági szakmacsoporttal bővült a képzés, 2001-ben megkezdődött a felsőfokú kereskedelmi szakmenedzser képzés. Az iskola történetében jelentős az 1998/99-es tanév is. 1998. szeptember 1-jétől vette fel iskolánk a Pálffy Miklós Kereskedelmi Középiskola nevet, és ebben a tanévben avathattuk fel az új aulát és multimédiás előadótermet is. Sikeres pályázataink eredményeként 1998-ban bekapcsolódhattunk „Az ifjúsági szakképzés korszerűsítése” világbanki program „A” és „B” komponensébe is. Ezek a képzések egyrészt a korszerű szakmacsoportos képzést segítik az iskola 9-12. évfolyamain, másrészt a piacorientált szakképzés megvalósítását célozzák a szakképzési évfolyamokon. Ugyancsak sikeres pályázatunk révén irányíthattuk azt az európai uniós Leonardo-projektet, amelyben finn és német partneriskoláinkkal együtt veszünk részt, és amely a tanulók személyiségfejlesztését célozza. A nappali képzés mellett folyamatos volt a felnőttoktatás fejlesztése is, így napjainkban az érettségi és a különböző kereskedelmi, sőt Az emelt szintű szakmai képesítések megszerzését szolgáló képzési formák széles választékát kínáljuk az iskola felnőtt tagozatán is. A korszerűsítési kísérletek minden iskolatípusban, képzési formában változásokat eredményeztek az óratervi keretek, a tantárgyak és a tananyag vonatkozásában is. Mindezek összefüggésben vannak azzal a szemléletváltással, amely az újszerű képzési rendszer lényege, kiindulópontja. Ez a biztosítéka annak, hogy az iskolából kikerülő leendő kereskedelmi szakemberek megfelelően tudjanak válaszolni a változó világ kihívásaira. Iskolánk neve 2007. július 1-jétől Pálffy Miklós Kereskedelmi Szakképző Iskola névre módosult.


1.3 Az iskola hagyományai Iskolai életünknek fontos részei azok az elmúlt időszakban kialakult hagyományok, amelyek segítenek a jó iskolai közösség kialakításában, továbbá fontos szerepük van az iskolához való kötődés kialakításában. Kellemes színfoltja iskolánk életének az évente megrendezésre kerülő PÁLFFY-nap. E nap tartalmas eltöltéséhez hozzájárulnak a kulturális műsorok, a különböző témájú előadások, szakmai programok, sportprogramok. Nagyon várják tanulóink az évente ismétlődő fordított napot. Ekkor kerül sor a diákdiri megválasztására, amikor is 1 napra a diákok veszik át a "hatalmat". A diákdiri megválasztását megelőző korteshadjárat a diákok leleményességét is nagyszerűen példázza. Iskolánkban évente rendezünk diákbálokat. Ősszel új tanulóinkat a felsőbb évesek a gólyabálon avatják fel, végzőseink szalagavató bálját pedig farsang idején tartjuk. Immár hagyományosnak mondható a diáknapon megrendezésre kerülő iskolabál is. Szép színfoltja hagyományainknak a ballagás. Ezt közösen rendezzük a szakközépiskolásoknak és a szakmunkásoknak. Egyre fontosabb szerepet töltenek be a tankönyvbemutatók, ahol a tanulók a különböző tankönyvekről kapnak tájékoztatást. Fontos szerepet töltenek be a jutalmazással, elismeréssel, kitüntetéssel kapcsolatos hagyományaink. A diákmozgalommal közösen minden évben versenyt hirdetünk az alábbi címek elnyerésére: Iskolánk legjobb tanulmányi átlagot elért osztálya A legkevesebbet hiányzó osztály Pálffy-díj Jó tanuló - jó sportoló A Kereskedők a Jövőért Keri Alapítvány díja Iskolánk minden tanévben megszervezi saját versenyeit: a Pálffy idegen nyelvi versenyt (angol és német nyelvből a megye 11. és 12. évfolyamos tanulói számára) az országos középiskolai illemtani csapatversenyt.


2 Az iskola profilja, feltételrendszere 2.1 A működés tárgyi feltételei Az iskola épülete

Az iskolai oktató-nevelő munka az 1975-ben épült, majd 1980-ban új épületrésszel bővített iskolaépületben folyik. Az elmúlt években végrehajtott átalakítási-felújítási munkák eredményeként lényegesen korszerűbbé, esztétikusabbá és racionálisabbá vált az iskola belső elrendezése. A tantermi ellátottság: Osztálykeretben való foglalkozáshoz 23 tanterem (ebből 20 maximum 32 fő részére, 3 maximum 34 fő részére), csoportos foglalkozásra 6 kisterem (maximum 18 fő részére) áll rendelkezésre. Szaktantermek: 1 számítástechnika szaktanterem (32 fő részére), 3 számítástechnika szaktanterem (16 fő részére), 1 taniroda (csoportos gyakorlati foglalkozásokhoz), 1 számítógépes pénztárgépekkel felszerelt terem (csoportos gyakorlati foglalkozásokhoz), 1 kémia előadóterem (36 fő részére), 1 tornaterem. Egyéb oktatást segítő helyiségek: 1 könyvtár+ olvasóterem + elektronikus

olvasóterem 1 tornaszoba + konditerem A testnevelési foglalkozásokhoz egy szabadtéri sportpálya (kézilabdapálya) is rendelkezésre áll. Az oktató-nevelő munkát segítő eszközök Az iskola berendezési tárgyainak többsége még a kezdeti (1975 körüli) beruházásokból származik, így folyamatos karbantartást illetve felújítást igényelnek. Az iskola számítógépes rendszere korszerű. Az intézményben kb. 200 számítógép áll rendelkezésre, amelyek beszerzése a gazdálkodó szervezetektől kapott ill. a decentralizált Szakképzési Alap pályázatain nyert összegekből, valamint különböző pályázatok révén történt. A számítógépek száma és minősége a korszerű számítástechnika oktatását biztosítja, ugyanakkor a számítógépek szélesebb körű felhasználása az oktatásban (pl. a nyelvoktatásban és egyéb tantárgyak oktatásában) a gépek számának további bővítését és a számítógépek folyamatos korszerűsítését igényli. A tanirodában a szükséges berendezési tárgyak, eszközök rendelkezésre állnak, ugyanakkor itt is szükség van a számítástechnikai és egyéb irodatechnikai eszközök állandó korszerűsítésére. Az iskolában folyó oktató-nevelő munkát jól szolgálja az 1998-ban átadott aula és multimédiás előadóterem.


A Nemzeti Alaptantervnek illetve kerettanterveknek megfelelő képzés további eszközök, felszerelési tárgyak, oktatási segédanyagok beszerzését teszi szükségessé, különösen az olyan tantárgyak esetében, amelyek a korábbi években nem szerepeltek az iskola által alkalmazott tantervekben. 2.2 A működés személyi feltételek

Az iskola nevelőtestülete döntő többségében főállású, közalkalmazotti jogviszonyban kinevezéssel foglalkoztatott pedagógusokból áll. A tartósan távollévő pedagógusok helyettesítésére és egyes speciális ismeretek oktatására az iskola óraadó tanárokat is foglalkoztat. Az iskolában 10 szakmai munkaközösség működik, a munkaközösség-vezetők közvetlen irányításával:

Magyar nyelv és irodalom – Történelem munkaközösség Matematika munkaközösség Idegen nyelvi I. (német) munkaközösség Idegen nyelvi II. (angol) munkaközösség Informatika munkaközösség Osztályfőnöki munkaközösség Szakközépiskolai szakmai munkaközösség Szakiskolai szakmai munkaközösség Kereskedő szakképesítés munkaközössége Logisztikai ügyintéző szakképesítés munkaközössége

A nevelőtestület szellemi bázisa - a megfelelő végzettségekkel - adott. Az iskolában folyó eredményes tevékenységnek ez azonban csak szükséges, de nem elegendő feltétele. Ehhez kell, hogy társuljon a tanári attitűd, a pedagógiai elkötelezettség, a gyermekek szeretete. Ez utóbbi talán a legfontosabb, mert képes arra, hogy az összes többi tényezőt generálja. Nevelőtestületünk tagjainak döntő többsége megfelel a fenti elvárásoknak, annak ellenére, hogy a pedagógusok jelenlegi társadalmi elismertsége nem kedvez a pozitív attitűdök kialakulásának. Nevelőtestületünk fontos törekvése az egységes nevelőhatás elérése, az iskola ethoszának pozitív alakítása.

Új munkatársak segítése Az új munkatársak beilleszkedését a szakmai munkaközösség által kijelölt kolléga segíti. Amennyiben az új kolléga nem rendelkezik pedagógus végzettséggel, szakoktatói végzettséggel vagy legalább két év pedagógus munkakörben szerzett gyakorlattal, akkor az új kolléga mellé a szakmai munkaközösség javaslatára az igazgató mentort jelöl ki. A mentor két éven keresztül:

- módszertani kérdésekben segíti az új kolléga munkáját - segít kialakítani a vezetői értékelést


2.2.1 A pedagógusok

A pedagógus kötelezettségei:

A pedagógus a tanulók oktatása-nevelése érdekében önállóan végzi munkáját, fő feladata a tanítás és nevelés, a tanulókkal és tanulócsoportokkal való közvetlenen foglalkozás.

Munkaköri kötelezettségeinek tartalmát és kereteit a Nemzeti Köznevelési Törvény, a Szakképzési törvény, a kerettantervek, szakmai kerettantervek, az iskola pedagógiai programja és helyi tanterve, az iskolai munkaterv, a nevelőtestület határozatai, az igazgató utasításai valamint a munkaidő-beosztás alkotja.

A pedagógus munkáját az igazgató, a közvetlen felettes iskolavezetőségi tag valamint a munkaközösség-vezető utasításai szerint végzi.

Nevelő-oktató munkáját egységes elvek alapján, - jogszabályok és helyi szabályok szabta kereteken belül - módszereinek szabad megválasztásával végzi.

Nevelő-oktató munkáját tervszerűen végzi, tanmenet alapján dolgozik. A tanmenetet az igazgató által meghatározott időpontban a munkaközösség-vezetőnek jóváhagyásra bemutatja.

Ha az alapdokumentum nem változik, a bevált tanmenetet - folyamatos kiegészítéssel - több éven át használhatja. Saját tanmenettel minden pedagógusnak rendelkeznie kell.

Határidőre eleget tesz adminisztrációs kötelezettségének a Taninform rendszerben.

Rendszeresen értékeli a tanulók teljesítményét.

Az írásbeli dolgozatokat, felmérő és témazáró feladatlapokat legkésőbb 15 munkanapon belül kijavítja. A témazáró dolgozatok megíratását legalább 1 héttel korábban, előre jelzi.

A tanulók számára kiadott feladatok elvégzését ellenőrzi, az összefüggő nyári szakmai gyakorlatról készített dolgozatokat értékeli.

A tanulók fejlődését figyelemmel kíséri, azt lehetőségei szerint maximálisan fejleszti.

A szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztatja, a szülőt figyelmezteti, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek.

A szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ adjon.

Nevelő-oktató tevékenységében, a tanítás során a tájékoztatást és az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan nyújtja.

Munkája során a tanulók és kollégái emberi méltóságát tiszteletben tartja.

Munkája minél hatékonyabb végzése érdekében együttműködik a nevelőtestület tagjaival.

Munkája során betartja és a tanulóktól is számonkéri az óvó- és védő rendszabályok betartását.

Feladata az önképzés, a továbbképzéseken és munkaközösségi munkában való aktív részvétel, a nevelő-oktató munkával összefüggő megbeszéléseken, értekezleteken való részvétel.

Javaslatot tesz taneszközök beszerzésére.


Az általa átvett eszközöket megőrzi, hiány esetén a Munka Törvénykönyve szerint anyagi felelősséggel tartozik.

Külön beosztás szerint ügyeletet, helyettesítést lát el. Részt vesz az iskola által szervezett rendezvényeken.

Részt vesz az iskola szülői értekezletein, fogadó óráin.

Egyes adminisztratív és szervezési feladatok elvégzése, melyeket az intézmény nevelő-oktató munkája tesz szükségessé, illetve az érvényben lévő jogszabályok előírnak.

Ezen a területen különösen fontos feladata a megtartott óra beírása az osztály ill. csoportnaplóba és e-naplóba, valamint a hiányzó és késő tanulók beírása a naplóba és e-naplóba.

Munkahelyétől való távolmaradása esetén időben, előre értesíti az iskolai oktatásszervezőt vagy az igazgatót.

Személyi adataiban történt változást (név, lakcím) az igazgatónak vagy gazdasági hivatalban azonnal jelenti.

Igazgatói megbízás alapján osztályfőnöki munkát lát el, és a

- munkaközösség-vezetővel,

- az igazgatóhelyettessel, vagy

- az igazgatóval történő közös megegyezés alapján részt vesz a tanórán kívüli tevékenységekben (diákkör, szakkör, korrepetálás, tanulmányi kirándulás).

A - vonatkozó szabályok szerint - a közvetlen felettes vagy az igazgató túlmunka végzésére kötelezheti.

Az utolsó óra után ellenőrzi a teremrendet.

Az igazgató megbízása alapján egyéb feladatokat is elláthat.

A pedagógus jogai:

A pedagógust munkakörével összefüggésben az alábbi jogok illetik meg:

Személyét, mint a pedagógusközösség tagját megbecsüljék, személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelői, oktatói tevékenységét elismerjék.

A pedagógiai program és a helyi tanterv keretei között a tananyagot, a nevelés és tanítás módszereit megválaszthatja.

Irányítsa és értékelje a tanulók munkáját.

Minősítse a tanulók tudását.

Hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez.

A nevelőtestület tagjaként részt vegyen az iskola pedagógiai programjának tervezésében és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat.

Szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítsa, részt vegyen pedagógiai kísérletekben, tudományos kutatómunkában.

Szakmai egyesületek, kamarák tagjaként, vagy képviseletében részt vegyen helyi, regionális és országos közoktatással foglalkozó testületek munkájában.


2.2.2 Az osztályfőnök

A közalkalmazott az igazgató megbízása alapján osztályfőnöki teendőket is ellát.

Fő feladatai:

Az igazgató megbízása alapján osztályfőnöki munkáját a pedagógusokra vonatkozó általános munkaköri feladatokon túlmenően, de azokkal össze-függésben végzi.

Osztályfőnöki tevékenységét osztályfőnöki tanmenet alapján folytatja.

Nevelési terve az osztályközösség fejlődését szolgálja.

A tanulók személyiségének megismerésére törekszik, hogy a nevelésükben adekvát eljárásokat alkalmazhasson.

Segíti a tanulókat az őket érő információk szelekciójában, a valódi értékek felismerésében.

Aktívan részt vállal a tanulók erkölcsi nevelésében és viselkedéskultúra fejlesztésében.

Az iskola pedagógiai programja szerint szülői értekezleteket, fogadóórákat tart.

Összehangolja az osztályban tanító pedagógusok nevelő tevékenységét.

Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét, különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére, felzárkóztatására.

Minősíti a tanulók magatartását és szorgalmát.

Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat (osztálynapló vezetése, statisztikák).

Az SZMSZ-ben meghatározott jogaival él.

Javaslatot tesz a tanulók iskolai szintű jutalmazására, segélyezésre, fegyelmi eljárás lebonyolítására.

Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában.

Saját hatáskörében maximum 3 nap távollétet engedélyezhet osztálya tanulójának.

Osztályával részt vesz az iskolai rendezvényeken.

Az iskolai munkarend alapján - osztályával együtt - ellátja ügyeletesi munkáját, a rendellenességeket feljegyzi.

Figyelemmel kíséri a terem dekorációját.

Javaslatot tesz a munkaközösség-vezetőnek a technikai eszközpark fejlesztésére, szakkönyvek, videokazetták beszerzésére vonatkozóan.

A - vonatkozó szabályok szerint - dönt a tankönyvsegély felosztásáról.

Rendszeresen ellenőrzi és értékeli az általa vezetett osztály tanulóinak teljesítményét

Legalább félévente ellenőrzi az érdemjegyek ellenőrzőbe történő beírását.

Ellenőrzi, hogy az osztályban tanító tanárok beírják-e a hiányzó tanulókat.

Részt vesz a nevelőtestületi rendezvényeken, aktívan törekszik az iskola céljainak megvalósítására.

Osztálya tanulóinak szüleivel rendszeresen és kölcsönösen értékelik a közös tevékenységet.

Megválasztatja az osztály Szülői Munkaközösségét és segíti a tevékenységüket.

Kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével, a védőnővel, az iskolaorvossal, és a diákmozgalmat segítő pedagógussal.


2.3 Elvárások az iskolával szemben

Az elvárások pontos megismerésére, a változások pontos nyomon-követésére kialakítottuk intézményünkben a COMENIUS 2000 Közoktatási Minőségfejlesztési Program I. intézményi modelljét. Iskolánk 2003-ban befejezte a COMENIUS 2000 Közoktatási minőségbiztosítási Program I. Intézményi modelljét. Ennek értelmében felépítettük partnerközpontú minőségbiztosítási rendszerünket. A partnerek megítélése szerint az iskola szakmai színvonala eléri az ebben a kategóriában működő legkiválóbb iskolák színvonalát. Kellő alkalmazkodó képességgel bír a munkaerőpiaci és a társadalomi igények kielégítése terén. A felmérések során nyert információk alapján elmondhatjuk, hogy partnereink elégedettek az iskola helyzetével, az iskolában folyó munka színvonalával. Különösen jónak ítélik az iskola keresettségét, népszerűségét, az iskolavezetés munkáját, az iskola tárgyi és anyagi feltételeit, a szakmai elméleti képzést, az informatikai – és idegen nyelvi oktatást. Intézményünk az alapműveltségi vizsgára, érettségire, valamint az üzleti élet különböző munkaterületeire készít fel tanulókat középfokon, emeltszinten és felsőfokú képzés keretében. Alapvető igény a partnerek részéről az, hogy ezen megmérettetéseknél a tanulók megfeleljenek az elvárásoknak, illetve a munkaerő-piaci igényeknek. Partneri igények: Alapvető, általános igény, hogy az iskola őrizze meg innovativitását, legyen képes munkáját, eredményességét tovább javítani, legyen képes az ismeretek az oktatási folyamatba való gyors és hatékony átültetésére. Ennek megfelelően nyújtson megfelelő elméleti ismereteket a közismereti tárgyakból, illetve a szakmai tárgyakból egyaránt. A szakképzés legyen gyakorlatorientált, korszerű tudást biztosító. A tanárok nyújtsanak kellő segítséget a továbbtanuláshoz, a munkába álláshoz egyaránt. Az iskola biztosítson szép, tiszta és nyugodt környezetet a tanuláshoz. Segítse az új tanulók beilleszkedését, szoros kapcsolatot tartson fenn a szülőkkel a gyermekek nevelése érdekében. Az iskola legyen nyitott a partnerek és az egész közvélemény felé, használjon ki minden publicitási lehetőséget. A partnerekkel folyamatosan és intenzíven tartsa a kapcsolatot. Aktívan használjon ki minden továbbképzési lehetőséget, és az új ismereteket alkalmazza a mindennapi munka során. A tanulóknak és szülőknek biztosítsa a demokratikus jogok gyakorlásának lehetőségét. Őrizze meg arculatát, egységes pedagógiai elveket alkalmazzon, biztosítsa dolgozói részére az önképzést. A lehetőségekhez mérten alakítson ki anyagi és erkölcsi ösztönzési rendszert. Jó munkahelyi légkör kialakításával törekedjen valamennyi munkatárs minőségi munkavégzésére.


3 Az iskola nevelési programja Nevelési programunkat a meglévő feltételrendszer, a helyi aktualitások, társadalmi elvárások tükrében az iskola partnerei igényeihez alakítva készítettük el, abban a reményben, hogy a célok, értékek, tartalmak - tudatosulva mindennapi munkánkban-, alapvetően befolyásolják, motiválják nevelői tevékenységünket. A nevelőmunka spontán színtere minden tanóra. A szakmai munkaközösségek a nevelési tartalmak egyes témáit saját szakmai munkájukba beépítve részt vállalnak azok megvalósításában. A kiemelt szerepű nevelési tartalmak megvalósításában az osztályfőnöki munkaközösség a legkompetensebb közösség, amely koordinálja a nevelőmunka megvalósításának lehetőségét. Összehangolja az oktatásban közreműködő kollégák tevékenységét a nevelési feladatok megvalósítása érdekében. Részt vállal a feltételek megteremtésében, gondozásában. Mindannyian egyetértünk azzal, hogy az iskolai nevelőmunka eredményessége abban fog megmutatkozni, hogy növendékeink milyen emberré válnak. „Nem a test az, s nem a lélek az, melyet nevelünk, hanem az ember” (Montaigne) 3.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai,

feladatai, eszközei, eljárásai

3.1.1 Pedagógiai alapelveink

(Az alapelvek az iskola nevelési filozófiája által adottak.) A gyermekek különbözőségének elve - Humánus, a tanulók személyiségi jogait és érdekeit messzemenően figyelembe vevő következetes tevékenység A tervszerűség elve - Tervszerű, rövid- és hosszútávú célorientált munka Az erkölcsösség elve - A családi szocializáció pozitívumaira építő és épülő iskolai szocializáció A felelősség elve - A szűkebb közösség és a társadalom elvárásainak, igényeinek kielégítésére törekvő tevékenység A folyamatos fejlesztés elve - A kulturális értékeket megőrző és továbbfejlesztő, általános és szakmai műveltséget fejlesztő munka Vallási – világnézeti semlegesség elve Hátrányos megkülönböztetés tilalmának elve


3.1.2 Pedagógiai értékeink

a tanulók általános és speciális fejlesztése partnerközpontúság nyilvánosság reális énkép kialakítása pozitív értékrend létrehozása és alakítása szociális készségek fejlesztése, autonóm személyiségekké formálás a tehetséges tanulók felkutatása és velük való egyéni foglalkozás biztosítása a beilleszkedési és magatartási gondokkal küszködő tanulók segítése a tanulás-módszertani ismeretek elsajátíttatásával az önfejlesztési készség erősítése az ifjúságvédelmi feladatok ellátásával a szociális hátrányok csökkentésén keresztül az identitástudat alakítása a testi és lelki egészségvédelem szükségességének tudatosítása közösségformálás az egyén érdekében felkészítés a társas kapcsolatokra felkészülés az életben betöltendő különböző szerepekre, feladatokra felkészítés az egy életen át tartó tanulásra türelmesség

Jövőképünk: Intézményünk váljon a régió meghatározó intézményévé. A jövőkép prioritást ad az erkölcsi nevelésnek és a viselkedést az erkölcsi nevelés következményeként várja el. Az érett felnőtté válásnak alapfeltétele ugyanis a „szabályok” belsővé válása. Küldetésnyilatkozatunk: Olyan iskolává szeretnénk válni, amely korszerű, naprakész, a társadalmi-gazdasági igényeknek megfelelő, az európai normákhoz illeszthető ismereteket nyújt Nyugat-Magyarországon a kereskedelmi, üzleti életben elhelyezkedni akarók számára és megerősíti, továbbviszi az egyetemes és nemzeti értékeket a partnerek elégedettségének növelése mellett. Tanulóinkat úgy kívánjuk nevelni-oktatni, hogy egy életre szóló útravalót kapjanak, kialakítjuk az önfejlesztés igényét, képességét. Tanítványaink ismerjék fel, hogy csak stabil tudással lehet építkezni, a sokoldalúság elősegíti a helytállást az életben. Törekszünk a szakmai kiválóságra és arra, hogy minden diák képességei szerint a legtöbbet hozza ki magából. Munkánk középpontjában az „ember” áll, ebben legjobb szövetségeseink a szülők. Szakmai munkánkban mindig jelen van a megújulás, proaktív magatartás a közvetlen és közvetett környezeti változások kihívásai miatt. Érezzük, hogy társadalmi felelősségünk nagy, hiszen újabb és újabb nemzedékeket nevelünk, ezért minden munkatársunktól elvárjuk, hogy fejlődésre és kiválóságra törekedjen. Elsősorban tisztességes embereket szeretnénk nevelni, akik őrzik és továbbfejlesztik az elődeik által létrehozott vagy megőrzött erkölcsi és kulturális értékeket és gondoskodnak arról, hogy ez az átörökítési folyamat ne szakadjon meg. Másrészt olyan ismeretekkel, készségekkel, erkölcsi szokásokkal kell a tanulóinkat kibocsátanunk, amelyek elegendők a társadalomba, a családba és a modern üzleti életbe való zökkenőmentes beilleszkedéshez.


3.1.3 Pedagógiai feladataink

Egész pedagógiai tevékenységünket át kell hatnia a tervszerűségnek, a tudatosságnak, a gyermekszeretetnek és a tanulók hosszútávú érdekei figyelembevételének. A nevelőtevékenységnek több területen kell érvényesülnie: mind a szakmai órákon, mind az osztályfőnöki tevékenységben, mind az egyéb iskolai rendezvényeken, de még a tanárok megnyilvánulásaiban is. Segítenünk kell a tanulók szelekciós képességének kialakulását, az információdömpingben való eligazodásukat. Védelmet kell nyújtanunk a negatív hatásokkal szemben Az iskolai szocializáció részeként a másodlagos nevelő hatások érvényesülését is figyelembe kell vennünk. A családi szocializáció hiányosságainak felszámolásában aktívan részt kell vennünk. A szülőkkel való partneri kapcsolatot erősíteni kell, lehetőséget kell adni a szülőknek arra, hogy pedagógiai jellegű problémáikkal felkereshessék iskolánkat. Oktató-nevelő munkánk során teremtsünk alapot az egy életen át való tanuláshoz Munkánkkal biztosítani kell a lehetőségét, hogy tanulóink ne csak hazánk, hanem az Európai Unió aktív polgárává váljanak. Nevelésünkkel segítsük elő a demokratizmus igényének és gyakorlásának képességét.

3.1.4 Pedagógiai eszközeink, eljárásaink

Munkánk során a közoktatásról szóló törvény által megfogalmazott pedagógiai eszközökkel élünk, amelyek nem okozhatnak pedagógiai ártalmakat, és amelyek során nem lehet a tanuló megalázásával, megszégyenítésével élni. Az iskolai Házirend átadásával a 9. osztálytól a tanulók számára ismertté tesszük jogaikat és kötelességeiket, valamint az iskolai együttélés szabályait. A folyamatos pedagógiai tevékenységünk részben a tanórákon, részben az osztályfőnöki órákon, tanulmányi kirándulásokon, együttes tevékenységekben realizálódik. Munkánk része az iskolai ünnepélyekre való felkészülés támogatása és az ünnepélyek lebonyolítása. Évente egy alkalommal az osztályok számára - az iskola éves munkatervében meghatározottak szerint- lehetőséget biztosítunk tanulmányi kirándulásra. Ezen kívül az osztályok a képzési idő alatt egy alkalommal kirándulást szervezhetnek a Budapesti Nemzetközi Vásárra. Egyéb tanulmányi kirándulást az igazgató egyedi elbírálás alapján engedélyezhet. A tanulmányi kirándulásokon való részvétel a tanulók számára önköltséges.


3.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

Célok: Tudja a tanuló meghatározni a személyiséggel kapcsolatos alapvető fogalmakat, jellemvonásokat: jellem, temperamentum, önismeret, viselkedés, akarat, hit, ösztön, hajlam, képesség és alkalmasság. Tudjon különbséget tenni az egyediség és a közös, mindenkiben meglévő azonosságok szintje között. Ismerje fel a tanuló, hogy változó személyiségünk pozitív irányú fejlesztése elérhető, ébresszük fel benne a jóra való törekvés igényét.

Alakítsa ki a tanár a tanuló igényét az önismeretre és az önfejlesztésre: az egészséges életvitel iránti igényt (életmód, testi edzettség, táplálkozás), a szellemi értékek iránti igényt, az érzelmi kiegyensúlyozottságra törekvést, az ösztönök feletti uralkodás képességét, tudatosítsa a tanár a tanulóban a gondolkodás és értelmi tevékenység fejlesztésének fontosságát: a döntési képesség, a lényeglátás, a koncentráció és a kreativitás fejlesztését. értékes életutak bemutatásával ébressze fel a tanár a tanulóban a magasrendű erkölcsiség iránti tiszteletet.

Alakítsa ki a tanár a tanulóban a környezettel való viszonyában az alkalmazkodóképesség, a helyes viselkedés, a segítőkészség és tolerancia, a kommunikációs képesség, a megjelenés esztétikumának igényét.

Alakítsa és fejlessze a tanár a tanulónak a munkához való viszonyában fontos jellemvonásokat: céltudatosságot, szaktudásra törekvést, munkaszeretetet, igényességet.


3.3 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

A család mint meghatározó, alapvető közösség

az egészséges párkapcsolat kritériumai, felkészítés a családi életre, felelősségvállalás, szeretetteljes légkör megteremtésére való képesség, tisztelet a szülő-gyermek kapcsolatban.

A barátságra mint társas kapcsolatra való felkészítés Osztályközösség kialakítása, a közösségi nevelés színtere biztosítása érdekében Az iskolai közösségben betöltött szerepekre való felkészítés Az IDB és az ODB mint formális vezetési rendszer kialakítása Felkészítés egyéb közösségekbe való beilleszkedésre A szűkebb pátria iránti szeretet, a nemzeti identitástudat, a hazafiság erősítése. A tanulók felkészítése az európa-polgárrá válásra. 3.4 A beilleszkedéssel, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai

tevékenységünk

A 9. osztályosok beilleszkedésének segítésére minden év augusztusában gólyatábort szervezünk osztályonként, az osztályfőnökök vezetésével.

A foglalkozásokon a tanulók megismerkednek az osztályfőnökkel, egymással, az iskolával, tanulásmódszertani ismereteiket rendszerezik, betekintést nyernek az iskola közismereti és szakmai tevékenységébe.

Az IDB képviselői minden segítséget megadnak a gólyáknak.

Az IDB tagjai átadják tapasztalataikat, fórumszerűen bevonják a gólyákat is a beszélgetésekbe, feltérképezik a tanulók eddigi közösségi munkáját. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő tanulókkal kiemelten foglalkozik az osztályfőnök, az ifjúságvédelmi felelős valamint a nevelési igazgatóhelyettes. Pedagógiai tanácsadást biztosítunk iskolánkban.

A tanulók részére pedagógiai tanácsadást tart a megyei pedagógia szaktanácsadó.


3.5 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység

Kiemelt szerepük van a szaktanároknak és az osztályfőnököknek a tehetség felismerésében, a fejlesztés irányainak meghatározásában, valamint az adekvát segítségnyújtás módszereinek kimunkálásában.

Az iskolánkban a tehetséggondozás: - rendszeres (szakkörként), ill. - esetenkénti foglalkozások keretében szervezhető

(Az iskola rendelkezésére álló órakereten felül önköltséges (költségtérítéses) foglalkozás is szervezhető.) Szervezése: A tanár vagy a tanulók, szülők igénye alapján az igazgató engedélyével. Szakkör akkor indítható, ha arra legalább 10 tanuló jelentkezik, és/vagy azt az igazgató engedélyezte. A különböző tehetséggondozó foglalkozásokat évente határozzuk meg.

Az iskolában sportcsoportok is működnek.

A sportcsoportok célja a tanulók fizikai, sportági képzése, edzése, egészségük megszilárdítása, a sportolási igény felkeltése. Fontos feladata a sport eszközeivel hozzájárulni a tanulói személyiség alakításához. A sportcsoportok működését a tanulók önkéntes alapon történő pártoló tagsági díj befizetésével támogatják. A tömegsport célja a tanulók érdeklődési körének figyelembevételével a mindennapi testedzés biztosítása. A foglalkozások keretein belül történik - az iskola lehetőségeinek és hagyományainak megfelelően kialakult sportágakban - a háziversenyek, az iskolák közötti versenyek és a bajnokságok lebonyolítása. A sporttehetségekkel az iskolai sportkörön szakedzők foglalkoznak.

A művészeti tehetség kibontakoztatását a Kisfaludy Napokra valamint egyéb művészeti versenyekre való felkészülés segíti. A művészeti és esztétikai nevelést egyidejűleg szolgálja a táncoktatás, ének-zene valamint a rajz-és vizuális kultúra oktatása. A kommunikációban és előadókészségben tehetséges tanulóknak az iskolai rendezvényeken van lehetőségük szereplésre. Felkészítésükben a magyartanárok és a szabadidő-szervező működnek közre.

A tehetséggondozásban kiemelt szerepe van az iskolai könyvtárnak és elektronikus olvasóteremnek is.

A tanulmányi versenyekre való felkészítés mind a közismereti tantárgyakból, mind a szakmai tantárgyakból kiemelt területe a tehetségfejlesztésnek.

A versenyekre általában egyéni foglalkozás keretében történik a felkészítés.


3.6 A gyermek- és ifjúságvédelem

Iskolánkban ifjúságvédelmi felelősi feladatokat ellátó tanár(ok) foglalkozik a tanulókkal kapcsolatos családi problémákkal, szociális nehézségekkel. Évenként felmérjük, hogy az egyes osztályokban hány hátrányos helyzetű és mennyi veszélyeztetett gyermek van. A probléma felismerésében, megoldásában, illetve enyhítésében segít az iskolaorvos és a védőnő. Ha a tanuló érdeke úgy kívánja, az osztályfőnök tapasztalatai és egyéb információi alapján kérheti a területileg illetékes önkormányzat segítségét is a szociális problémák megoldása érdekében. Az iskola - a rendelkezésre álló kereteken belül - szociális segélyekkel is igyekszik enyhíteni az arra rászoruló tanulók anyagi gondjain. Feladatok: prevenciós tevékenységünkben az integrált megközelítési módot alkalmazzuk. az iskola egészségstratégiája s ezen belül drogstratégiája elveinek kidolgozásában való részvétel, majd e program megvalósítása a tanulók veszélyeztetettségét észlelő és jelző rendszer működtetése a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók megfelelő támogatása, tájékoztatása kapcsolattartás a területileg illetékes Gyermekjóléti Szolgálattal, a Nevelési Tanácsadóval.

3.7 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program

A 9. évfolyam megkezdésekor az osztályfőnök és a szaktanárok felmérik, hogy milyen mértékben rendelkeznek a középiskola elvégzéséhez szükséges kulcs-kompetenciákkal. (olvasás-szövegértés, számolási és probléma-megoldási készség, kommunikációs készség magyar és idegen nyelven, informatikai eszközök használata). A felmérés alapján a tanulási kudarcok csökkentése érdekében egyénre szabottan meghatározzák a szükséges korrekciós lépéseket.

Az osztályfőnökök rendszeresen foglalkoznak tanulásmódszertannal a helyi tantervben meghatározott módon, a tantárgyakba beépítve és a gólyatáborban.

A pedagógiai tanácsadás során egyénre szabott segítséget kaphatnak a tanulók.

A szaktanárok rendszeres korrepetálást tartanak a rászorulóknak. (erről haladási naplót vezetnek, és a felzárkóztatásra fordított órák beszámíthatók a tanár kötelező óráiba)

A felzárkóztatást kezdeményezheti a szaktanár, a tanulók, az osztályfőnök, az illetékes igazgatóhelyettes.


3.8 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység

A szociálisan hátrányos helyzetű tanulóknak lehetőség szerint anyagi segítséget is kell biztosítani. Szociális segélyek szétosztására az év során két alkalommal kerül sor, az egyikre ősszel /októberben /, a másikra tavasszal / márciusban /. Ősszel általában a 9-10. évfolyam tanulóit részesítjük segélyben, mivel az iskolakezdés ezen tanulóknak nagyobb anyagi megterhelést jelent. Tavasszal a felsőbb éves tanulókat részesítjük segélyben. Rendkívüli segély elbírálására is sor kerülhet, ha a tanuló szociális helyzetében hirtelen nagyfokú romlás észlelhető. A segélyeket a - Kereskedők a Jövőért - Keri alapítvány - Diákönkormányzat támogatásával adjuk. A segélykérés formanyomtatványon történik, amely a tanuló szociális helyzetére vonatkozó kérdéseket tartalmaz. A tankönyvsegélyek szétosztásakor is figyelembe vesszük a tanulók szociális helyzetét. A tanulók számára igény esetén ebédet tudunk biztosítani a Kossuth Zsuzsa Kollégiumban. Az igénylés bejelentésének ideje: a tárgyhónapot megelőző hónap 25-ig az iskola gondnokságán. 3.9 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka minőségbiztosítási rendszere

Iskolánk 2003-ban befejezte a COMENIUS 2000 Közoktatási minőségbiztosítási Program I. Intézményi modelljének kiépítését. Ennek értelmében felépítettük partnerközpontú minőségbiztosítási rendszerünket. A minőségbiztosítási program célja: Oktató—nevelő munkánk eredményességének javításával a munkatársak, a tanulók, a szülők, a szociális partnerek, a fenntartónk, és az állami szervezetek elégedettségi szintjének emelése.


A program feladatai: A partnerek igényeinek megismerése

Alapvető célkitűzésünk a partnerek igényeihez igazodó működés, ezért a pedagógiai program elkészítését megelőzően azokat felmérés keretében elemeztük a közvetlen és közvetett partnereink körében.

Az oktató-nevelő munka eredményességének értékelése és az eredmények visszacsatolása a fejlesztési munkába. Az oktató-nevelő munka hatékonyság-növelésének egyik eszköze, feltétele a munkavégzéshez szükséges emberi erőforrás fejlesztése. Ezért maximálisan kihasználjuk az OM és a pályázatok által biztosított továbbképzéseket, rendszeresen szervezünk saját hatáskörben iskolai szintű tanári továbbképzéseket és tudatosan törekszünk az egyetemi végzettségű munkatársak arányának növelésére. A tanulói teljesítmények értékelése és ellenőrzése a pedagógiai program 7. pontja szerint történik. A tanulmányi eredmények értékelése alapján szükség szerint korrepetálásokkal, érdeklődési körökkel, személyre szóló tehetséggondozással, tanulást segítő tréningek indításával segítjük a tanulói teljesítmények növelését. Munkánk eredményességének mércéje végzett tanulóink előrehaladása is. Nyomon követésük az életút ill. a tanulási út következő állomását illetően a (volt) osztályfőnökök és a tanulóktól kért írásos visszajelzések segítségével történik. A mérések eredményeit a nevelőtestülettel értekezleten ismertetjük és azokat figyelembe vesszük éves munkatervünk elkészítésekor is.

3.10 A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát

segítő eszközök jegyzéke

(Lásd: a pedagógiai program II. sz. mellékletét)

3.11 A szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei

Az iskola és a tanulóközösség együttműködésében kiemelt szerepe van az iskolai diákönkormányzatnak


A Diákönkormányzat: 3 tagú ODB / osztály-diákbizottság / tevékenykedik minden osztályban, a diákbizottság titkárának vezetésével. Az osztály-diákbizottság tagjait az osztályközösség választja. Az iskolai szintű diákönkormányzat kétszintű: ALSÓHÁZ: - tagja valamennyi ODB titkár FELSŐHÁZ: - tagjai: IDB - elnök

titkár diákjogi és érdekvédelmi felelős média- és művelődésügyi felelős szakiskolai tanulók képviselője gazdasági és pénzügyi felelős

A felsőház tagjainak megválasztása a tanév II. félévének elején történik a Diák-küldöttgyűlésen (a küldöttek az osztályok 2-2 képviselője és a diákkörök 1-1 képviselői). A Diákönkormányzat munkáját a Szervezeti és Működési Szabályzat alapján végzi. Iskolánkban szülői munkaközösség működik, amely a szülői érdekérvényesítés és érdekképviselet legmagasabb fóruma. A közvetlen információcsere fórumai:

szülői értekezletek

fogadóórák

szülők fóruma A szülő az iskolát munkaidőben keresheti telefonon vagy személyesen. Céljaink és feladataink meghatározásakor felmérések segítségével kérjük a tanulók és a szülők véleményét. A szülői munkaközösség minden évben megkapja az iskola éves munkatervét és kérjük véleményüket.


3.12 Környezeti nevelési program

3.12.1 A környezeti nevelés célja

3.12.1.1 Oktatáspolitikai szándék

A Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium és az Oktatási Minisztérium Környezeti Nevelési Koncepciója alapján

környezettudatos magatartás kialakítása a diákokban olyan felnőttek nevelése, akik elősegítik a társadalom fenntartható fejlődését.

3.12.1.2 Hosszú távú, átfogó cél

A tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakítását kell elősegíteni, hogy „a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését.”

3.12.1.3 Konkrét célok

A tanulók képesek legyenek felismerni a társadalmi-gazdasági modernizáció környezetre gyakorolt hatásait. Ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció pozitív és negatív környezeti következményeit. Ismerjék meg a közvetlen környezetük értékeit. Ismerjék fel a lakóhelyen és környékén felmerülő környezeti problémákat és képesek legyenek ezekre megoldást keresni. Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Alakuljon ki a környezet iránti felelősség és tisztelet.

3.12.2 A környezeti nevelés tartalmi elemei

A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció pozitív és negatív környezeti következményeit.

A tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére való törekvés váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. (NAT)


A környezeti nevelés céljaként megfogalmazott fenntartható fejlődés, környezettudatos magatartás előmozdításához elengedhetetlen, hogy az iskola befejezésekor a diákok megértsék, saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat:

Fenntartható fejlődés: A jelenlegi generációk szükségleteinek kielégítése olyan módon, amely nem veszélyezteti a jövő nemzedékek szükségleteinek kielégítését (Brundtland jelentés alapján)

A növekedés korlátai: A Föld, és a földi erőforrások végességéből adódó korlátok, melyek lehetetlenné teszik az emberiség lélekszámának, és anyagi javainak folyamatos gyarapodását.

Alapvető emberi szükségletek: Minden ember és társadalom igénye és joga a túléléshez szükséges energiához és anyagokhoz való igazságos és egyenlő hozzáférésre, és a Föld lehetőségeihez mért kielégítő életminőség megvalósítására.

Az elővigyázatosság elve: A megfontolt, a nem kívánt következményekre is figyelemmel lévő, az ökológiai folyamatokba a lehető legkevésbé beavatkozó döntéshozatal szükségessége olyan esetekben, amikor nem ismerünk minden körülményt, és/vagy amikor az adott kérdésre vonatkozó tudományos álláspont megosztott.

Kölcsönös függőség: A minden elem és életforma (beleértve az embereket is) között fennálló kölcsönös és egyenrangú függőségi kapcsolatok a természeti rendszerekben.

3.12.3 Módszertani elemek

A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben.

Mindez úgy valósítható meg, ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, és így képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv. (Nat)

A környezeti nevelés módszereiben tehát egyaránt jelen kell lennie a környezet állapotáról, a társadalom és a környezet viszonyáról szóló információgyűjtésnek, információ-feldolgozásnak, a feldolgozott információk alapján történő döntéshozatalnak, a döntés alapján eltervezett egyéni és közösségi cselekvések végrehajtási módszereinek. A környezeti nevelés eredményességéhez az szükséges, hogy ezeket a módszereket a diákok minél többször, valós globális és helyi problémákkal, értékekkel kapcsolatban maguk alkalmazzák.


3.12.3.1 Módszerek a környezeti nevelés számára

Természettudományos megfigyelések Interjúk, felmérések készítése az emberek és a környezet viszonyáról Helyi, országos és globális döntéshozatali rendszerek tanulmányozása „Öröm- és bánattérkép” készítés Jegyzetek, feladatmegoldások összehasonlítása, elemzése. Új ismerethez kapcsolódó kérdések megfogalmazása csoportosan. Adatgyűjtés, feldolgozás információrögzítés együttműködéssel. Esszé kidolgozása csoportosan (ötletgyűjtő, kidolgozó, véleményező feladatok munkamegosztással). Problémamegoldó gyakorlat ötletrohammal, értékeléssel. Fogalmak, jelenségek, összefüggések, törvényszerűségek kollektív definiálása, pontosítása, tisztázása. Adott témának analitikus, analógiás és holisztikus körüljárása Írásbeli értekezések, vitairatok, készítése, vélemények, beadványok, javaslatok megfogalmazása és értelmezése csoportos munkában. Viták, szituációs játékok, Érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony kommunikáció elsajátítása) Természetvédelmi tevékenységek (parkosítás, faültetés) Részvétel a helyi környezetvédelmi tevékenységben (helyi környezetvédelmi program megismerése, véleményezése, a megvalósítás segítése)

3.12.4 A környezeti nevelés színterei az iskolában

Az összes tantárgy tanórai foglalkozásai Önálló tantárgy (környezetgazdaságtan) A nem hagyományos tanórai foglalkozások (pl. témanapok, projekt-tanítás és más komplex, tantárgyközi foglalkozások) Tanórán kívüli foglalkozások (pl. szakkörök, rendezvények, versenyek) Hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel) Az iskola környezettudatos működése és az ezzel kapcsolatos foglalkozások

3.12.4.1 Hagyományos tanórai szervezésben

A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Az órák jellege határozza meg, hogy melyik problémát dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is köze van. Különböző interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. A szemléltetés hagyományos, audiovizuális és informatikai lehetőségeit is felhasználjuk, alkalmazzuk. Így az élményszerű tanításra lehetőség nyílik. Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink komoly elméleti alapokat szerezzenek, mert véleményünk szerint így lehet csak okosan, átgondoltan harcolni a környezet megóvásáért.


Az egyes tantárgyak kiemelt környezeti nevelési lehetőségei

Idegen nyelv

A tanulók váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével; legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit; ismerjék meg más népek ilyen irányú tevékenységeit, valamint az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit; legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában, projektmunkában választ keresni; A tanulókban alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben; fejlődjön az idegen nyelvi kommunikációképessége és fedezzék fel ennek lehetőségeit.

Biológia

A tanulók ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit; ismerjék és szeressék a természeti és épített környezetet; ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket; ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat;

A tanulókban alakuljon ki ökológiai szemléletmód.

Földrajz

A tanulók szerezzenek tapasztalatokat, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről; érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit; ismerjék meg a világ globális problémáit, ismerjék meg és őrizzék a természeti és az emberalkotta szépségeit.


Kémia

A tanulók rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel; törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására, legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére; értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait.

Fizika

A tanulók váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára; ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzás, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit; ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő és élettelen közötti kölcsönhatásokat; mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelőséggel szabad csak felhasználni; ismereteik birtokában, tetteik következményeit látó, távlatokban gondolkodó állampolgárrá váljanak. Magyar nyelv és irodalom

A tanulók legyenek képesek lényeges és lényegtelen információk közötti különbségtételre; ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékeket, harmonikus kapcsolatokat; ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket; legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvetésekre, vitára, véleményalkotásra, érvelésre; tudjanak hivatalos iratokat (petíciókat, kérvényeket, javaslatokat) készíteni; tudatosan készüljenek a „nyelvi környezetszennyezés” elkerülésére;

A tanulókban fejlesszük az esztétikai, erkölcsi érzékenységet.


Történelem

A tanulók értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet; tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására; értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében.

Matematika

A tanulók váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják; legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával; tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni, legyenek képesek logikus gondolkodása, fejlődjön szintetizáló és lényegkiemelő képességük; tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyát; váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására, ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni; legyenek képesek reális becslésekre; tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni.

A tanulókban alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás; alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket.

Szakképzés

A tanulók

ismerjék a szakma gyakorlásához kapcsolódó természet és környezetvédelmi ismereteket, ezeket tudják megfelelően hangsúlyozni, kiemelni; ismerjék meg a szakma történetét és lássák a környezetre gyakorolt hatását; tudják ennek az egyszerű vizsgálati lehetőségeit.


A tanulók

sajátítsák el a szakmaspecifikus munkát, és legyenek birtokában a környezetvédelmi ismereteknek; tudják kiemelni a szakma környezetterhelő hatásait, ismerjék a védekezés lehetőségeit (hulladékkezelés stb.); ismerjék a környezetbarát technológiákat, a környezetbarát anyagokat, a termékek használatát, sajátítsák el az anyag- és energiatakarékos gazdálkodási módokat; látogassák meg a szakmához kapcsolódó létesítményeket, figyeljék meg a helyes környezetvédelmi technológiákat a gyakorlatban;

A tanulókban

erősödjön meg az ökológiai szemlélet, legyenek képesek a tényeket szakmaspecifikusan kiegészíteni; alakuljon ki a modern rendszertani szemlélet a szakmai és környezetvédelmi oktatás során.

3.12.4.2 Nem hagyományos tanórai keretben

A fiatalok osztályközösségi létének keretét általában az osztályfőnök teremti meg. Ő a különböző szintű személyes kapcsolatok segítője, fejlesztője is. Az osztályfőnök személyisége és elhivatottsága döntő súllyal alakítja a gyerekekben kialakuló, formálódó világképet. Munkálkodása nyomán válnak konkrét közösségi tevékenységgé a szaktanárok tanórán túlnövő elképzelései, a különböző iskolai programkínálatok. A tanulók számos attitűdjének alakításán túl a szülők hozzáállását is befolyásolhatja igényessége, értékrendje. A környezeti nevelés szempontjából nem meghatározó az osztályfőnök szaktárgyi hovatartozása. Az általános tájékozottsága, problémafelismerő és –feldolgozó képessége segíthet abban, hogy ezt a sokszínű témakört a környezethez való viszony alakítására, egyben pedagógiai céljaira használni, alkalmazni tudja.

A környezet megóvására, szépítésére, otthonossá tételére, igényes alakítására való nevelésen túl a mindennapi problémák felismerése, életmódminták elemzése, a megoldások keresése is kiváló lehetőséget nyújt az együttes tevékenységek során a közösségépítésre, a személyes kapcsolatok kialakítására, elmélyítésére.

Az osztályfőnök összefogja a szaktárgyak idevágó, de a hagyományos tanórai kereteket megbontó tevékenységeit. A közös tanulmányi kirándulások, vetélkedők, különböző akciókban való közös részvétel is kiegészítheti és összefűzheti az egyes szaktárgyakat.

3.12.4.3 Tanórán kívüli programok

Idegen nyelveken versenyeken veszünk részt, illetve szervezünk (Pálffy idegen nyelvi verseny), ahol gyakran szerepelnek természetvédelemmel foglalkozó cikkek. Az iskolában rendszeresen, különböző gyűjtési akciókat szervezünk (pl.: elem, szelektív hulladékgyűjtés) (főszervező: védőnő) Kiállításokat rendezünk jeles alkalmakra (pl.: a Föld Napján)


Iskolai életünknek fontos részei azok az elmúlt időszakban kialakult hagyományok, amelyek segítenek a jó iskolai közösség kialakításában, továbbá fontos szerepük van az iskolához való kötődés kialakításában. Kellemes színfoltja iskolánk életének az évente megrendezésre kerülő PÁLFFY-nap. E nap tartalmas eltöltéséhez hozzájárulnak a kulturális műsorok; a különböző témájú előadások, szakmai programok. Pályázatokon való részvétel. 3.12.5 Erőforrások

A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint a külső intézményékkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben a környezeti nevelési munkánk erőforrása is.

Az elvárások pontos megismerésére, a változások pontos nyomon-követésére kialakítottuk intézményünkben a COMENIUS 2000 Közoktatási Minőségfejlesztési Program I. intézményi modelljét.

A partnerek megítélése szerint az iskola szakmai színvonala eléri az ebben a kategóriában működő legkiválóbb iskolák színvonalát. Kellő alkalmazkodó képességgel bír a munkaerőpiac és a társadalom által támasztott igények kielégítése terén.

A felmérések során nyert információk alapján elmondhatjuk, hogy partnereink elégedettek az iskola helyzetével, az iskolában folyó munka színvonalával.

Partneri igények:

Alapvető, általános igény, hogy az iskola őrizze meg innovativitását, legyen képes munkáját, eredményességét tovább javítani, legyen képes az ismeretek az oktatási folyamatba való gyors és hatékony átültetésére.

Az iskola biztosítson szép, tiszta és nyugodt környezetet a tanuláshoz. Az iskola legyen nyitott a partnerek és az egész közvélemény felé, használjon ki minden publicitási lehetőséget. A partnerekkel folyamatosan és intenzíven tartsa a kapcsolatot. Aktívan használjon ki minden továbbképzési lehetőséget, és az új ismereteket alkalmazza a mindennapi munka során.

3.12.5.1 Nem anyagi erőforrások

Iskolán belüli együttműködés

Tanárok

Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Ahhoz, hogy az iskolai környezeti nevelés illetve oktatás közös szemléletben és célokkal valósuljon meg, ki kell alakítanunk, illetve tovább kell fejlesztenünk a munkaközösségek együttműködését.

A közös munka áttekintése igazgatóhelyettesi feladat, a koordinátori szerepet az iskola környezet-gazdaságtan tanára látja el.


Diákok

Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kultúrált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az iskolai diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek, valamint a környezet védelme iránt különösen érdeklődő és elkötelezett tanulókból álló diákcsoportnak.

Tanárok és diákok

A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. A diákok és a tanárok együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában és megőrzésében is. A tanórák környezeti tartalmát a munkaközösségek határozzák meg, a tanórán kívül környezeti nevelési tevékenységek áttekintése igazgatóhelyettesi feladat.

Tanárok és szülők

Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék a gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit az iskolánk is közvetíteni akar. Iskolánkban ez egyrészt azon keresztül valósul meg, hogy az elsajátított viselkedési formákat, ismereteket otthon is alkalmazzák a tanulók, másrészt az egyes környezeti nevelési programjaink anyagi fedezetét –a lehetőségeket figyelembe véve- a családok is biztosítsák.

Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak

Az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktívan részesei környezeti nevelési programunknak. Az iskolai adminisztráció területén fontos feladatunk, hogy csökkentsük a felesleges papírfelhasználást (pl.: féloldalas papírlapok használata, kicsinyített és kétoldalas fénymásolás, digitális információáramlás), folyamatosan gyűjtsük a hulladékpapírt és a kifogyott nyomtatópatront. Példamutató, ha a tanulók látják, hogy az iskola épületének takarítása során környezetkímélő, az egészségre nem ártalmas tisztítószereket használunk. Ezek felkutatása és beszerzése az iskolai gondnok feladata. Az iskolai szelektív hulladékgyűjtés továbbfejlesztéséhez a takarítók aktív, környezettudatos munkájára is szükségünk van.

Iskolán kívüli együttműködés

Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények

A tanórai és a tanórán kívüli környezeti programok színesebbé és tartalmassá teszi a különböző intézmények meglátogatása. Iskolánk számára ilyen szempontból kiemelkedően fontosak a múzeumok és a nemzeti parkok. Ezeket a látogatásokat a tanórákon készítjük elő.


Civil szervezetek

A civil szervezetek szakmai ismereteikkel és programjaikkal segítik környezeti nevelési munkánkat. Tantestületünk több tagja rendszeresen részt vesz előadásaikon, továbbképzéseiken, illetve mi is tartunk előadásokat a civil szervezetek által szervezett programokon. Szükséges, hogy az egész tantestületet érintő környezeti témájú előadás és foglalkozás legyen a jövőben. A civil szervezetekkel való iskolai szintű kapcsolattartás igazgatóhelyettesi feladat. A szaktanárok egyénileg alakítanak ki kapcsolatot az egyes civil szervezetekkel (pl.: VEAB környezetpedagógiai munkabizottság).

Hivatalos szervek

A hivatalos szervek egyik feladata annak ellenőrzése, hogy környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola. Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk az iskolai környezet kialakításában.

3.12.5.2 Anyagi erőforrások

Saját erőforrások

Költségvetés

Az iskolai költségvetéséből lehetőség szerint minden évben olyan felújításokat végzünk, amelyek a környezetbarát és kulturált környezet megteremtését, továbbá a környezetkímélő működést szolgálják.

Keri alapítvány

Az iskolai alapítvány – rászorultsági alapon - támogatja a tanulók kiránduláson való részvételét – egyedi elbírálás alapján.

3.12.5.3 Külső erőforrás

Pályázat

A pályázat-megjelenések figyelése igazgatóhelyettesi feladat. Az igazgatóhelyettes tájékoztatja a kollégákat a pályázati lehetőségekről, és segít a pályázatok elkészítésében. Az elnyert összeget teljes egészében arra a területre kell fordítani, amire a kiírás szólt. Kiemelkedő jelentőségűek azok a pályázatok, amelyek a célkitűzés minden eleméhez forrást biztosítanak.


3.13 Egészségfejlesztési program

A WHO szerint az egészség definíciója: Alapvető emberi jog: „az élethez szükséges erőforrás”, mely egyben társadalmi befektetés is.

3.13.1 Egészségfejlesztés

Fő célja, hogy képessé tegye az embereket arra, hogy egyre növekvő kontrollt szerezzenek saját egészségük felett, többet törődjenek egészségükkel, és mindehhez rendelkezzenek a szükséges információkkal és lehetőségekkel. Olyan életmódbeli alternatívákat kínál fel, amelyekkel azonosulva az egyén számára lehetőség nyílik egészségesebb életforma kiválasztására. Az egészségmegőrzés így a mindennapi élet része kell hogy legyen, figyelembe véve az egyén szociális és gazdasági helyzetét, mentális és fizikai kapacitását. Az egészségmegőrző tevékenység magában foglalja az emberi szervezet működésével és a betegségek megelőzésével, az életvezetéssel kapcsolatos egyéni ismeretek bővítését, továbbá szakmapolitikai változásokat feltételez, mivel a politikai és környezeti tényezők nagymértékben befolyásolják az egészséget.


3.13.2 Az iskola szerepe és lehetősége az egészségfejlesztésben

Az iskola kiemelt felelőséggel tartozik az egészségvédelemért, mely a személyiségfejlesztés, a társadalmi lénnyé formálás (szocializáció) nélkülözhetetlen kelléke. Az egészségnevelés területén kiemelt felelősséget visel az osztályfőnök, a biológia, a kémia szakos, és a testnevelő tanár, a gyermek és ifjúságvédelmi felelős, valamint az iskolaorvos és a védőnő.

3.13.3 A program célja

Erősítsük és fejlesszük a tanulók egészséges életvitelhez szükséges képességeit. A tanulók ismerjék meg az egészségvédelem kiemelt kérdéseit:

az életkorral járó biológiai – pszichohigiénés életmódi tennivalókat az egészségre káros szokások biológiai – élettani – pszichés összetevőit (alkohol, dohányzás, inaktív életmód, helytelen táplálkozás, drogfogyasztás) a társas kapcsolatok egészségi – etikai kérdéseit.

Legyenek képesek egészségük megőrzésére, betegségek megelőzésére, egészséges személyiség kimunkálására, a helyes magatartás kialakítására.

3.13.4 Feladatok

Személyiségfejlesztés életmód,szokások értékek, életideál preferenciák kialakítása, stb. érzelmi, szellemi, testi biztonság megőrzése (önismeret, felelősségérzet) Közösségfejlesztés – kortárs csoport „fejlődési feladatának” sikeres teljesítéséhez való hozzásegítése kommunikáció interakció egészséges és kiegyensúlyozott életvezetés, jóllét Eltérés a normától – szenvedélybetegségek egészségkárosító hatások párkapcsolatokra gyakorolt hatás függőség és következményei „napos oldalon lét” deviáns karrier Pályaválasztási döntési kompetencia tényleges késztetés és lehetőség a jó döntéshez (önismeret, jó illeszkedés) a környezet által kialakított kép ismerete Szakképző évfolyamokon munkaegészségügyi feladatok ellátása: balesetmegelőzés biztonsági előírások betartatása munkahelyi környezetben


3.13.5 Az egészségnevelés témakörei

Életmód mindennapi testmozgás (sport) a táplálkozás, személyes higiéné

Családi életre nevelés a család, mint az elsődleges szocializáció színtere – életmódminták

Ifjúsági egészségnevelés norma, szabály, szokás

Kortárs kapcsolatok hatásai lelki társadalmi kulturális ízlésbeli

A média hatása (szubliminális ingerlés) a tömegkommunikáció romboló hatása

Társadalmi elvárások kommunikáció konformitás devianciák

Társadalmi együttélés szabályai párkapcsolatok, házasság, család szexualitással kapcsolatos értékek, beállítódások, előítéletek, konszenzusok

Közösségért érzett felelősség környezeti problémák okai Egészséges életmód és életminőség munka család jövedelem szabadidő szórakozás


3.13.6 Módszerek és eszközök

Helyzetfelmérés alkalmanként, értékelés (kérdőív)

A helyzetelemzés területei:

Iskolai környezet szociális környezet, iskolához, tanárokhoz, társakhoz fűződő kapcsolat; szociális egyenlőtlenségek és egyéb tényezők: szülők szocio-ökonómiai helyzete, családi kapcsolatok (csonka család, családon belüli erőszak, létbizonytalanság, egyéb problémák) az iskola, mint fizikai környezet: tantermek, egyéb helyiségek állapota, légcsere, megvilágítás, zaj, higiénia, tárgyi eszközök minősége, iskolai büfé

Egészségi állapot az iskola-egészségügyi adatok tükrében Egészségi állapot a tanulók szubjektív megítélése alapján A tanulók étkezési szokásai Fizikai aktivitás (erőnlét, állóképesség)

Osztályfőnöki óra kommunikáció kooperációs technikák szerep- és szituációs játékok Projektoktatás minden tanórán Iskolaorvos illetve védőnő előadásai Szűrővizsgálatok jelentősége - betegségek megelőzése Érzékszervek szerepe, épségének megóvása Önismereti szakkör tanórán kívül Külső szakember által irányított foglalkozások Egészségnap Mindennapi testedzés Ismeretterjesztő filmvetítések Egymás biztonságára ügyelés megkövetelése Egészségügyi előadások szervezése

3.13.7 Az egészségfejlesztés színterei az iskolában

Az összes tantárgy tanórai foglalkozásai A nem hagyományos tanórai foglalkozások (pl. témanapok, projekt-tanítás és más komplex, tantárgyközi foglalkozások) Tanórán kívüli foglalkozások (pl. szakkörök, rendezvények, versenyek) Hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel) Az iskola egészségtudatos működése és az ezzel kapcsolatos foglalkozások


3.13.7.1 Hagyományos tanórai szervezésben

Az egészségnevelés alapvető pillérei a biológia és kémia és testnevelés tantárgyak. E tantárgyak tanulása során szerzi a tanuló az egészségre vonatkozó ismeretek, összefüggések, kölcsönhatások sokaságát.

A magyar nyelv és irodalom órákon egészségneveléshez kapcsolódó tevékenység lehet pl. a mindennapi életből, természeti környezetből vett témán alapuló szépirodalmi művek, versek, prózai alkotások, ismeretterjesztő szövegek tanulmányozása, elemzése. Néhány példa az alkalmazható módszerekből:

kapcsolat keresése az olvasott szöveg és a tanuló saját élményei, tapasztalatai között szereplők cselekedeteinek értékelése érzelmek és tulajdonságok megfigyelése, kérdések és válaszok megfogalmazása emberi kapcsolatok felismerése, több szempont figyelembevétele.

Matematika: Szöveges feladatokban valódi adatok felhasználása a tanítás során, például egyes mobiditási adatok vagy az emberi népesség számának alakulása. Keressék meg más adatok hozzáférési forrásait, és az adatokat használják fel különböző típusú feladatok (algebrai műveletek, grafikonok készítése stb.) megfogalmazásánál.

A testnevelés eszköze a mozgás örömének átélése, a szabad levegőn tartózkodás fontossága. Az időjárás elemeinek közvetlen megtapasztalása. Lehetséges témák, tevékenységek, pl.:

a tanulók korszerű ismeretekkel és azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében; tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat; környezet és az egészség szoros kapcsolatának megértetésével, és az igények kialakításával teheti a legtöbbet.

Rajz és vizuális kultúra: A művészeti tárgyak alkalmasak a kérdéskör érzelmi megközelítésére, a természet és az ember alkotta környezet szépségeinek művészi bemutatására. E tárgyak hatásosan fel tudják hívni a figyelmet az értékvesztésre, az uniformizálódásra, kulturális örökségünk megőrzésének fontosságára (módszer lehet pl. hulladékok felhasználása "művészeti" alkotások létrehozásához, virágok, csigaházak, termések gyűjtése, lenyomatok készítése).


A társadalomtudományi tantárgyak feladata, hogy a társadalomszerveződés, valamint az emberi viselkedés és kultúra irányából közelítse meg a kérdést. A korábbi döntések elemzése segíti a jelenben való eligazodást, növeli a jövő iránti felelőséget. Ezek a tárgyak útmutatást adnak az egészségügyi gondok felismeréséhez és megoldásához, a közügyekben való részvételhez. A humán tárgyak feladatai közé tartozik az is, hogy bemutassák az egészségi válság kezeléséhez és megoldásához szükséges világképet, erkölcsi értékrendet, valamint a rendelkezésre álló gazdasági és jogi eszközöket.

Az idegen nyelvek oktatása során az egészségnevelés lehetősége lehet például: újságcikkek elemzése, fordítása, amelyek egészségi problémákkal, azok sikeres megoldásával foglalkozik, szituációs játékok játszása, a megszerzett ismeretek egészségügyi szakterületen való alkalmazásának bemutatása, illetve ilyen témájú gyakorlati példák alkalmazása.

Az egészségnevelés és fejlesztés leghatékonyabb színtere az osztályfőnöki óra. A tartalmi körök meghatározásánál a következő szempontokat tartottuk szem előtt:

az egészségfejlesztés, -védelem legfontosabb elméleti és gyakorlati megfontolásai, az adott életkori csoport ismert és legjellegzetesebb fejlődés és szociálpszichológiai meghatározói, jellegzetességei a legégetőbb, alkalmasint társadalmi méreteket öltő népegészségügyi problémák adott életkori csoporton belüli jelentkezési módjait, az egészségmagatartás befolyásolásának lehetőségeit.

Tervezett témakörök:

A biztonság megőrzése Kulcsfontosságú elem: a diákoknak érzéseiket és testüket is meg kell óvniuk a fenyegetettségtől és a sérüléstől. Meg kell tanulniuk, hogy az érzelmek jólétük fontos részét képezik, szerepet játszanak a lehetséges veszélyek és kockázatos helyzetek felismerésében s kezelésében.

Az egészséges táplálkozás Rávezeti a gyermekeket arra, hogy kritikusan viszonyuljanak a mindennapi és az ünnepi, formális étkezési és ivási alkalmakhoz, bevezeti őket az élelmiszerek, táplálékok “egészséges”, és “kevésbé egészséges” típusú osztályozásának folyamatába, kialakítja a kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozás fogalmát.

Mozgás és személyes higiéné Az aktív személyes részvételt bátorítva segíti a gyermekeket a problémakörrel kapcsolatos személyes viszonyuk tisztázásában, elvárván, hogy saját döntésük alapján valamilyen rendszeres fizikai aktivitást fejtsenek ki. Ebben az életkorban a megváltozott fizikai sajátosságok következtében különös figyelmet igényel a személyes higiénével való fokozott foglalkozás, amire ez a tananyagrész ugyancsak lehetőséget biztosít.


Kábítószer-fogyasztás és a kábítószerrel való visszaélés Célja, hogy reális képet adjon a drogok természetéről, az előírásokkal megegyező és helytelen alkalmazásukkal kapcsolatos kérdésekről, beleértve a drogfogyasztás következményeit is; megtanítsa őket arra, hogy felismerjék azokat a társadalmi helyzeteket, amelyekben – legális vagy tiltott – “anyagokkal” kínálhatják őket, és hogy megfelelő döntéseket tudjanak hozni.

Növekedés, változás és az emberi szexualitás A fejlődés különböző aspektusait tartalmazza, beleértve a serdülőkort és a nemi érést is, a biológiai aspektusok mellett feldolgozván a szexualitás társadalmi és érzelmi változásait is.

Családi élet és kapcsolatok Elősegíti, hogy a diákok képesek legyenek felismerni az önmagukban és másokban ébredő érzelmeket, feszültségeket, esetleg azok létrejöttének okát, egyidejűleg lehetővé teszi olyan készségek elsajátítását, melyek révén újraépíthetik és karbantarthatják széttöredező kapcsolataikat.

Egészséges környezet A tananyagrész a környezeti ártalmakra vonatkozó ismereteken túl hangsúlyt helyez a személyes kompetencia, felelősség és környezethez való viszony kérdésére. A tanulóknak lehetőségük van arra, hogy témáról témára haladva a pusztán az egészségre koncentráló szemléletmódtól eljussanak az egészség holisztikus értelmezéséig, az egészségvédelembe egyre inkább beleértsék a barátokat és a családot, a szűkebb és tágabb közösséget és környezetet is.

3.13.7.2 Nem hagyományos tanórai keret

Osztálykirándulások

A valóságos környezet megismerésére, értékeinek befogadására, a problémák értelmezésére támaszkodik. A kirándulásokon az érzéki-megismerő tanulás, a cselekvő- felfedező magatartás dominál. Ösztönzi a kollektív és egyéni érdeklődés kialakulását. A szabad idő megszervezése, az önkiszolgálás, a tanulási helyzeteken kívüli csoportos tevékenységek és együttesen megélt élmények képezik fontos előnyeit. Jelentős személyiség és közösségfejlesztő hatású.

A kirándulások időpontját munkatervünkben előre meghatározzuk. Megszervezéséért az osztályfőnök felelős.


3.13.7.3 Tanórán kívüli programok

versenyek csecsemőápolási, elsősegélynyújtó verseny, stb (felelős: védőnő) idegen nyelvi versenyeken (Pl.:Pálffy idegen nyelvi verseny), ahol gyakran szerepelnek egészségvédelemmel is foglalkozó cikkek.

akciók (Pl.: véradás) gyűjtési akciókat (pl.: ruha, játék) (főszervező: védőnő) kiállításokat (pl.: az AIDS világnapja, Nemdohányzók világnapja) pályázatok (pl.: drogprevenciós pályázatban)

3.13.8 Erőforrások

Nem anyagi erőforrások:

Iskolán belüli együttműködés

Tanárok Diákok Tanárok és diákok Tanárok és szülők Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak

iskolaorvos védőnő iskola gondnok

Iskolán kívüli együttműködés

Fenntartó Települési önkormányzatok Egészségfejlesztéssel, -neveléssel is foglalkozó intézmények

ÁNTSZ egészségnevelési osztály Gyermekjóléti Szolgálat Gyermek és Ifjúsági Pszichológiai Központ Támasz Krízis- és drogambulancia Családsegítő Központ Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet WHO Egészséges Városok Programiroda Rendőrség Bűnmegelőzési Osztály

Anyagi erőforrások

A Környezeti nevelés program vonatkozó fejezete tartalmazza részletesen.


3.13.9 Értékelés, újabb célkitűzés

3.13.9.1 Értékelés

Tanévenként legalább egyszer átfogó értékelést végzünk.

3.13.9.2 Újabb célkitűzések

Az értékelés eredményeit, tapasztalatait és az új információkat figyelembe véve -ha kell- módosítjuk célkitűzéseinket.

Az újabb célkitűzést egy ismételt állapotfelméréssel kezdjük. Ez egyrészt méri az eddig sikeresen megtartott programok hatékonyságát, másrészt valós kiindulási alapot jelent az újabb célmeghatározáshoz.

Átgondolt, szakszerű, együttműködésen alapuló terv szerint végzett oktató-nevelő munka elősegíti a tanulók személyiségének minél teljesebb kibontakozását, felelős magatartását, egészséges önértékelését, a társak megbecsülését és a környezet tiszteletét. Ily módon a család mellett az egészségfejlesztő iskola a primer prevenció legfontosabb színtere.

3.14 A tanulók fizikai állapotának mérése

A testnevelés a társadalmi változások hatására új kihívásokkal találkozik. A testedzés, mint tevékenység a sokféle - környezet által közvetített - lehetőségből, ingerből csak egy a diákok és a gyerekek számára. Feladatunk úgy nevelni, oktatni őket, hogy mégis a testedzést válasszák. Ehhez nemcsak megfelelő testedzési program kell, hanem az életkori sajátosságaik szerint meg kell tanítanunk a gyerekeket saját fizikai állapotuknak a mérésére, értékelésére, - számukra tükröt kell tartanunk a méréseink segítségével. A fejlődésüket vizsgálva és visszaigazolva motivációt nyújthatunk az edzések, a testnevelési órák és a sportfoglalkozások rendszeres végzéséhez.

A kondicionális képességek vizsgálata motorikus próbákkal történik. Kondicionális képességek a sportteljesítmények feltételeként szereplő testi képességek egy csoportja, amelyre elsősorban az erő, a gyorsaság és az állóképesség tartozik.


3.14.1 Motoros próbák

Erő, erőkifejtések vizsgálata

Helyből távolugrás Alkalmazási terület: az alsó végtag dinamikus erejének mérése

Hanyatt fekvésből felülés bokaérintéssel Alkalmazási terület: a hasizomzat gyorsasági erejének mérése

Hason fekvésből törzsemelés Alkalmazási terület: a hátizomzat gyorsasági erejének mérése

Kétkezes tömöttlabdadobás hátra Alkalmazási terület: váll- és törzsizmok gyorsasági erejének mérése

Állóképesség

Állóképesség a szervezetnek az elfáradással szembeni ellenállóképessége 400 m-es futás (9. évfolyam) Alkalmazási terület: rövidtávú állóképesség mérése

800 m-es futás (10-12. évfolyam Alkalmazási terület: középtávú állóképesség mérése

Cooper teszt Alkalmazási terület: hosszútávú állóképesség mérése

Gyorsaság

A gyorsaság az a kondícionális képesség, amely adott feltételek között a reagálások, mozdulatok, mozgások lehető legrövidebb időn belüli (legnagyobb sebességű) végrehajtását teszi lehetővé.

60 m-es futás álló vagy térdelőrajttal Alkalmazási terület: a gyorsulási képesség és mozgásgyorsaság mérése

A tanulók motoros fittségének mérésére évente kétszer kerül sor.


4 A tanulók iskolába való felvételének és átvételének szabályai

4.1 Felvétel az iskola 9. évfolyamára

A felvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről az iskola igazgatója dönt. A felvételi követelményeket a tanév rendjéről szóló rendelet által meghatározott időben a felvételi tájékoztatóban hozzuk nyilvánosságra. A szakközépiskolában – külön jogszabály szerint – központi írásbeli felvételi vizsgát szervezünk. A sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók esetében szülői kérelem és szakértői vélemény alapján, az abban megfogalmazott javaslatok figyelembe vételével a felvételi vizsgán indokolt esetben a jogszabályban biztosított, eltérő bánásmód alkalmazandó. A felvételi követelmények: Szakközépiskola:

- általános iskolai tanulmányi eredmények: az 5.,6.,7. év végi és a 8. félévi tantárgyi eredmények magyar nyelv, irodalom, történelem, matematika és idegen nyelv tantárgyakból (50 %)

- a központilag kiadott egységes feladatlapokkal megszervezett írásbeli vizsga eredménye (50 %) Szakiskola

- az általános iskolai tanulmányi eredmények:az 5.,6.,7. év végi és a 8. félévi tantárgyi eredmények magyar nyelv, irodalom, történelem, matematika és idegen nyelv tantárgyakból (100%)

Intézményünk szóbeli vizsgát nem szervez. A felvételi vizsgák befejezése után, a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott időpontig és formában nyilvánosságra hozzuk a jelentkezők felvételi jegyzékét tanulmányi területenként. A rangsorba csak az a tanuló vehető fel, aki teljesítette a felvételi eljárásban meghatározott követelményeket. A rangsorolás során az azonos összesített eredményt elérő tanulók közül előnyben részesítjük a halmozottan hátrányos helyzetű tanulót, ezt követően azt a jelentkezőt, akinek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye az iskola székhelyének, telephelyének településén található, vagy akinek szülője, testvére az iskola tanulója (volt).Egyéb különleges helyzetről egyedi elbírálás alapján -a helyzet körülményeit mérlegelve - az iskola igazgatója dönt. Külön jogszabályban meghatározott időpontig – a Felvételi Központ által az intézménynek megküldött lista alapján – kiértesítjük az intézményünkbe felvett tanulókat, akik – központilag meghatározott napon- iratkozhatnak be. A tanulói jogviszony a beiratkozás napján jön létre. A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait ettől az időponttól kezdve gyakorolhatja. A szakközépiskolába és a szakiskolába a 2013/14-es tanévtől csak az a diák iratkozhat be, aki az egészségügyi alkalmassági követelményeknek megfelel az indított szakmák vonatkozásában. Az egészségügyi alkalmassági követelményeket a felvételi tájékoztatóban nyilvánosságra hozzuk. Az iskolába felvett tanulók osztályba vagy csoportba való beosztásáról – a szakmai munkaközösség, annak hiányában a nevelőtestület véleményének kikérésével – az igazgató dönt.


A 9. évfolyamra felvettek a beiratkozást követő nyári szünetben - a tanulók számára önköltséges - Gólyatáborban vehetnek részt. Az idegen nyelvtudás elmélyítése érdekében részt vehetnek a nyaranta megszervezésre kerülő- a tanulók számára szintén önköltséges – nyári táborokban. 4.2 Átvétel más iskolából

Más iskolából történő áthelyezés esetén a tanuló gondviselőjének kérvényt kell írnia az igazgatóhoz, melyben kéri gyermeke átvételét. Az átvételről az igazgató dönt. Az átvételi kérelemhez csatolni kell a tanuló középiskolai bizonyítványának másolatát a teljesített középiskolai évfolyamokról. Amennyiben a tanuló az előző középiskolában nem tanulta a Pálffy Miklós Kereskedelmi Szakképző Iskola Pedagógiai programjában meghatározott tantárgyak valamelyikét, az igazgató a felvételt különbözeti vizsgához(vizsgákhoz) kötheti. Az átvételt az igazgató helyhiány miatt megtagadhatja. 4.3 Átvételi szabályok a szakiskolába

A szakiskolába felsőbb évfolyamra csak azonos szakmai ágazati képzésben levő tanulót tudunk átvenni más iskolából. Az előzőleg folytatott tanulmányokat a szakképzésre előírt követelmények teljesítésébe a szakmai programban meghatározottak alapján kell beszámítani. A beszámítás iránti kérelmet az igazgatóhoz kell benyújtani, aki határozattal dönt a beszámításról, különbözeti vizsgákról, türelmi idő biztosításáról ill. évfolyamismétlésről.

4.4 Felvételi és átvételi szabályok a szakközépiskola szakképzési évfolyamára

Belépés a szakképző évfolyamra Az iskola minden tanévben meghirdeti a következő tanévtől indítható szakképző évfolyamos szakmákat az érettségizők számára

az őszi képzési vásáron 12. évfolyamosok részére február 24-ig más iskolában érettségizett tanulók a tanév megkezdéséig

A szakképzési évfolyamra való felvétel feltételei:

A tanuló megfelelő előképzettséggel rendelkezik Idegen nyelvből megfelelő a tudásszintje Megfelel az egészségügyi alkalmassági feltételeknek Az iskola rendelkezik szabad férőhellyel az adott szakképzési formában.


Felvétel a szakképző évfolyamra: Valamennyi szakközépiskolai osztályból minden meghirdetett szakmára lehet

jelentkezni Túljelentkezés esetén a saját tanulóinkat illetően az érettségi tantárgyak 11. év

végi, valamint a 12. félévi osztályzatai alapján kell a rangsort felállítani. Az érettségi utáni szakképzésbe bekapcsolódhatnak szabad hely függvényében

más iskolák tanulói is az alábbiak szerint: . A nem ágazati érettségivel rendelkezők az 1/13. évfolyamon kezdhetik meg

tanulmányaikat . A tanuló megkezdheti középiskolai végzettséggel, érettségi hiányában is

tanulmányait a szakképző évfolyamon azzal a feltétellel, hogy legkésőbb a szakképző évfolyam első félévének utolsó napjáig megszerzi az érettségi végzettséget

. A tanuló szakiskolai végzettséggel is megkezdheti tanulmányait az érettségire történő felkészítéssel párhuzamosan és azzal, hogy a 14. (második szakképzési) évfolyam a középiskola befejezése nélkül már nem kezdhető meg, és az érettségi megszerzésének végső határideje az utolsó szakképzési évfolyam első félévének utolsó tanítási napja

. A szakképzés megkezdésének további feltétele az egészségügyi alkalmasság

Átvétel a szakképző évfolyamra A szakképző évfolyamra lehetséges év közben is az átvétel, amennyiben a belépő eddigi elmaradása pótolható, erről az iskola igazgatója határozatban dönt. A határozat tartalmazza a hiányzó ismeretek számonkérésének módját és határidejét is.


5 Az iskola képzési rendszere 5.1 Az iskola általános oktatási céljai Alapvető célkitűzésünk felkészíteni: szakközépiskolai tanulóinkat az érettségi vizsgára, a szakképző évfolyamok tanulóit a szakmai vizsgára. Fenti célkitűzéseink megvalósítása során illetve azokon túlmenően:

A társadalom elvárásainak és szakképzési célkitűzéseinknek megfelelően kiemelten kezeljük, az informatikai és az idegen nyelvi képzést. E tantárgyakat minden évfolyamon, a kerettantervben meghatározott óraszámnál magasabb óraszámban tanítjuk. A továbbtanulni szándékozó tanulóink számára biztosítjuk egyes tantárgyak magasabb óraszámban történő tanulásának lehetőségét, szakközépiskolai tanulóinknak a 11-12. évfolyamokon szakmacsoportos alapozó tárgyak, illetve az ágazati szakképzés keretében olyan ismereteket nyújtunk, amelyek jól megalapozzák a szakképző évfolyamo(ko)n folyó képzést. A szakképző évfolyamokon a naprakész, speciális szakmai ismeretek oktatásán túl fontos törekvésünk olyan ismeretanyag tanítása, olyan készségek kialakítása is, amelyek segítik a későbbi munkaerőpiaci igényekhez való gyors alkalmazkodást, az átképzést, szakmaváltást, Szakmai célkitűzésünk az általánosan képző évfolyamokon is tanulóink személyiségének olyan irányú fejlesztése, hogy az üzleti életben a munkába álláshoz elengedhetetlenül szükséges külső és belső tulajdonságokat, készségeket, képességeket kialakítsuk illetve erősítsük, Célunk tanulóink minél nagyobb teljesítményre ösztönzése, Kiemelt gondot fordítunk a minőségbiztosításra.


5.2 Felkészítés az érettségi vizsgára

5.2.1 Átmeneti időszak

A szakközépiskolai tanulóink az alábbi közismereti tantárgyakból kötelesek érettségi vizsgát tenni:

magyar nyelv és irodalom,

matematika,

történelem,

idegen nyelv. Választható érettségi vizsgatárgyak:

kereskedelmi és marketing alapismeretek

informatika,

testnevelés,

második idegen nyelv

földrajz,

biológia,

kémia,

fizika,

ének-zene Valamennyi tanulónknak biztosítjuk emelt óraszámmal, hogy idegen nyelvből emelt szintű érettségi vizsgát tehessen. A választott szakiránytól függően ösztönözzük tanulóinkat arra, hogy kereskedelmi és marketing alapismeretekből tantárgyakból emelt szintű érettségi vizsgát tegyenek. Ehhez - a kötelező és a nem kötelező órák keretében - biztosítjuk a felkészülés feltételeit. A más - nem kötelező - tantárgyat választó tanulóinknak is megszervezzük az érettségire való felkészítést, erre vonatkozó igény esetén. 5.2.2 A kerettantervek bevezetését követően

(A 2013/2014-es tanévtől kezdődően, felmenő rendszerben)

A szakközépiskolai tanulóink az alábbi közismereti tantárgyakból kötelesek érettségi vizsgát tenni: magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv az érettségi vizsgaszabályzatban szereplő szakmai érettségi tárgy


Felkészítés középszintű érettségi vizsgára Intézményünk vállalja, hogy a tanulókat a kötelező érettségi tantárgyakon túlmenően az alábbi tantárgyakból készíti fel a középszintű érettségi vizsgára (2017. január 1-től 6. és további vizsgatárgyként választhatók):

- informatika, - testnevelés, - második idegen nyelv - földrajz, - biológia, - kémia, - fizika, - ének-zene.

Felkészítés emelt szintű érettségi vizsgára

- Valamennyi tanulónknak biztosítjuk emelt óraszámmal, hogy idegen nyelvből (nyelvi előkészítő osztályainkban II. idegen nyelvből is) emelt szintű érettségi vizsgát tehessen.

- A tanuló a kötelező óraszám terhére a 11. és 12. évfolyamon választhat, hogy mely kötelező érettségi tantárgy emelt szintű érettségi felkésztőjén vesz részt.

o magyar o matematika o történelem o szakmai tárgy

Amennyiben nem kíván emelt szintű felkészítésben részt venni, a 11. évfolyamon heti 2 órában informatikát tanul kötelezően, a 12. évfolyamon pedig választása szerint részt vesz 2 kötelező vizsgatárgy középszintű érettségi felkészítőjén:

o magyar o matematika o történelem o szakmai tárgy

- Biztosítjuk, hogy tanulóink emelt szintű érettségi vizsgára készüljenek további 2 - nem kötelező - érettségi tárgyból:

o testnevelés (a kötelező óraszám terhére) o természettudományos tantárgy: az a tantárgy, melyet a tanulók közül a

legtöbben választanak (tanórán kívüli tevékenység keretében) 5.3 Felkészítés a szakmai vizsgára

Az iskola - szakiskolai és a - szakközépiskolai szakképzés keretében készíti fel tanulóit a szakmai vizsgára. Az iskola a szakiskolai képzés keretében: - alapfokú iskolai végzettségre épülő szakképzést; a szakközépiskolai képzés keretében: - középfokú iskolai végzettségre épülő szakképzést folytat. Az iskola az alábbiakban meghatározott szakképesítések közül - a várható munkaerő-piaci igényeknek és a tanulói elvárásoknak megfelelően – február 24-ig meghirdeti a következő tanév képzési formáit.


5.3.1 Felkészítés a szakmai vizsgára a szakiskolai képzés keretében

A szakiskolában - az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakmákban - a tanulók szakmai képzése folyik, a központi programok illetve kerettantervek alapján kidolgozott szakmai program szerint. 5.3.1.1 A 2011/2012-es tanévtől kezdődött az iskolában a szakiskolai tanulók 3

éves képzése. Ebben a képzési formában a tanulók szakmai képzése már a 9. évfolyamon kezdődik.

Bolti eladó OKJ száma: 31 341 01 0000 00 00

Elágazások: Bútor- és lakástextil -eladó 31 341 01 0010 31 01 Élelmiszer- és vegyiáru-eladó 31 341 01 0010 31 02 Műszaki cikk-eladó 31 341 01 0010 31 03 Ruházati eladó 31 341 01 0010 31 05 5.3.1.2 2013.szeptember 1-jétől felmenő rendszerben:

A szakiskolának három, az adott szakképesítés megszerzéséhez szükséges közismereti képzést és szakmai elméleti és gyakorlati oktatást magában foglaló szakképzési évfolyama van. A szakiskolában az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, szakképesítések körében a szakképzési kerettanterv szerint folyik szakképzés. A közismereti oktatás a szakiskolában a szakiskolai közismereti kerettanterv alapján folyik.

A szakiskolában megszerezhető szakképesítés:

Eladó OKJ száma: 34 341 01

A szakképzést követően a tanulók szakmai vizsgát tesznek az adott szakképesítés központi vizsgakövetelményeinek megfelelően. A tanulók szintvizsgát kötelesek tenni. A szintvizsga a kamara által meghatározott feltételek szerint történik. A más szakképző iskolában folytatott tanulmányokat beszámítjuk, ha az azonos tartalmú követelményeket már teljesítette a tanuló. Az iskola vezetője dönt az ezirányú kérelmekről.


5.3.2 Felkészítés a szakmai vizsgára a szakközépiskolai képzés keretében

A 9 - 12. évfolyamon a szakközépiskolában a tanulók érettségi vizsgára és felsőfokú iskolai továbbtanulásra való felkészítése, valamint a szakképzésbe való bekapcsolódásának előkészítése folyik a gazdasági és szolgáltatási szakterületen, a: kereskedelem - marketing szakmacsoportban, a kereskedelem ágazatban. A kötelező és nem kötelező órakereten belül a kereskedelmi és marketing alapismeretek szakmacsoportos alapozó tárgyakból is biztosítjuk az érettségi vizsgára való felkészülést, a jogszabályoknak megfelelően közép és emelt szinten. A szakközépiskola 13. - és 14. - évfolyamán az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakmákban a tanulók szakmai képzése folyik, a szakmai kerettantervek illetve a helyi szakmai program szerint. 2013.szeptember 1-jétől felmenő rendszerben:

A szakközépiskolának szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama van, ahol szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik. A szakközépiskolában a tizenkettedik évfolyamot követően az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint az utolsó középiskolai évfolyam elvégzéséhez vagy érettségi végzettséghez kötött, a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szakmai vizsgájára történő felkészítés folyik. A szakközépiskolában az Országos Képzési Jegyzékről szóló kormányrendeletben meghatározott ágazatokban tehető munkakör betöltésére képesítő szakmai érettségi vizsga, továbbá az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szerezhető. Iskolánkban a kilencediktől a tizenkettedik évfolyamig a kereskedelem ágazathoz tartozó, érettségihez kötött szakképesítések közös elemeinek tartalmát magában foglaló szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik, az egységes kerettanterv szerinti közismereti képzés mellett. A 12. évfolyam végén az érettségi vizsga letételével a tanuló kereskedelmi ügyintéző munkakör betöltésére jogosító bizonyítványt kap. Egy szakközépiskolai osztályban a 9.évfolyamot nyelvi előkészítő évfolyam előzi meg. A 13-14. évfolyamokon megszerezhető szakképesítés:

Kereskedő OKJ száma: 54 341 01

Logisztikai ügyintéző OKJ száma: 54 345 01


A szakközépiskola 13. évfolyamán kezdődő szakképzésbe bekapcsolódhatnak más iskola 12. évfolyamán végzett, illetve érettségi vizsgát más iskolában tett tanulók is. Az 1 vagy 2 tanév képzési idejű szakképzést követően a tanulók szakmai vizsgát tesznek az adott szakképesítés központi vizsgakövetelményeinek megfelelően. A szakmacsoportos képzésben részvevők előtanulmányait beszámítjuk a mindenkori jogszabályoknak megfelelően.

5.4 A képzés szerkezete, óratervei az iskola nappali tagozatán

Iskolánk kétféle iskolatípus feladatait látja el: - szakiskola, - szakközépiskola. A tanulók beiskolázása az évente kiadott felvételi tájékoztató szerint történik. A tanuló számára - a nevelőtestület egyetértésével, egyedi elbírálás alapján - biztosítjuk a tanulmányok másik iskolatípusban történő folytatását, ha ezt az iskolánkban elért tanulmányi eredmény indokolja. Tervezett beiskolázási létszám: szakközépiskola: 3 x 32 = 96 fő (3 osztály) szakiskola: 2 x 28 = 56 fő (2 osztály) A képzés a szakközépiskola 9-12. évfolyamain (nyelvi előkészítő osztályokban a 9-13. évfolyamokon) a kerettantervek alapján készített helyi tanterv szerint folyik. A szakképzési évfolyamokon a képzés a szakképzés központi programjai illetve szakmai kerettantervei szerint történik. A szakközépiskolai képzés helyi tanterve a gazdasági-szolgáltatási szakterület kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport, kereskedelem ágazatra előírt közismereti és szakmai kerettanterv és az érettségi vizsgakövetelmények alapján készült, figyelembe véve a tanulók és a szülők igényeit is. A szakiskolai képzés helyi tanterve a szakiskolai közismereti kerettanterv és az eladó szakképesítés szakmai kerettanterve alapján készült. A szakközépiskolai és a szakiskolai – helyi tanterv szerinti - óraterveket az alábbi táblázatok tartalmazzák.


5.4.1 A képzés szerkezete, óratervei a szakiskolában

Óraterv a szakiskolában 5.4.2 A 3 éves előrehozott szakiskolai képzés:

(kifutó képzés) Pálffy Miklós Kereskedelmi Szakképző Iskola

3134101 BOLTI ELADÓ képzés 2012/2013. tanévtől

Heti óraszámok évfolyamonként

Tantárgyak 1/09. 2012/2013.

2/10. 2013/2014.

3/11. 2014/2015.

3 tanév összesen

Pályaorientáció, tanulásmódszertan 1 0 0 36

Történelem 2 2 0 144

Természetismeret 2 1 0 108

Informatika 2 1 0 108

Matematika 2 1 0 108

Tánc 1 36

Ének - zene 1 0 0 36

Magyar nyelv és irodalom 2 1 0 108

Testnevelés és sport 4 3 3 348

Osztályfőnöki óra 1 1 1 104

Szakmai (német vagy angol) nyelv 5 4 2 388

Áruforgalmi ismeretek 2 2 2 208

Áruforgalmi ismeretek gyakorlata 1 0 0 36

Áruismeret(szakma szerinti megnevezés)

4 2 3 312

Üzleti levelezés 0 0 1 32

Jogszabályok alkalmazása 1 1 1 104

Áruforgalmi gyakorlat tantárgy Tananyagegység: - Áruelőkészítési feladatok 1 1 2 136 - Bizonylatkitöltés 2 1 1 140

Bolti gyakorlat 0 14 18 1080

Pénzforgalmi előírások betartása 1 0 1 68

Összes heti óraszám: 35 35 35

Nyári gyakorlat 140 160 0


5.4.1 A 3 éves szakiskolai duális képzés:

34 341 01 Eladó képzés a 2013/2014. tanévtől (DUÁLIS KÉPZÉS): 10. évfolyamtól bevezetésre került a 25/2014.(VIII.26.) NGM rendelet

1/9.

évfolyam 2/10.

évfolyam 3/11.

évfolyam

Közismereti képzés Magyar - Kommunikáció 2 1 1,5 (1,5)

Idegen nyelv 2 2 2

Matematika 2 1

Társadalomismeret 2 1

Természetismeret 3

Informatika 1 (1) 2 (2) 2 (2) Testnevelés 5 3 3

Osztályközösség-építés 1 1 1

Közismereti óra összesen: 18 11 9,5

Szakmai képzés (eladó)

Szakmai követelmény-modulok Tantárgyak

1/9. évfolyam

2/10. évfolyam

3/11. évfolyam

elm. gyak. elm. gyak. elm. gyak.

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

0,5

11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5

11497-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. 2

10025-12 A kereskedelmi egység működtetése

A működtetés szabályai 2

A működtetés szabályai gyakorlat

0,5

2

11507-12 Az áruforgalom lebonyolítása

Áruforgalom 2 2 (1)

1,5 (0,5)

Áruforgalom gyakorlata 17 12

10027-12 A ruházati cikkek és a vegyes iparcikkek forgalmazása

Ruházati áruismeret (9. évfolyamon Áruforgalmazás)

1 2 (1)

1 (1)

Ruházati gyakorlat (9. évfolyamon Áruforgalmazás gyakorlata I.)

3 (1)

10028-12 Az élelmiszerek, vegyi áruk és gyógynövények forgalmazása

Élelmiszer áruismeret (9. évfolyamon Áruforgalmazás II.)

2 1 1

Élelmiszer gyakorlat (9. évfolyamon Áruforgalmazás gyakorlata II)

3

(0,5)

Értékesítés idegen nyelven I.

1 1

10029-12 A műszaki cikkek forgalmazása

Műszaki áruismeret (9. évfolyamon Áruforgalmazás III.)

2,5 (0,5)

1 1 (1)

Műszaki gyakorlat (9.évfolyamon Áruforgalmazás gyakorlata III.)

3 (0,5)

Értékesítés idegen nyelven II.

1 1

Szakmai óra összesen: 17 25 25,5

Összefüggő nyári gyakorlat 140 140

Heti óra összesen: 35,0 36,0 35,0

Csoportbontás miatti többletóra 17,5 16,5 18

Heti ellátott órák száma: 52,5 52,5 53


34 341 01 Eladó képzés a 2014/2015-ös tanévtől (DUÁLIS KÉPZÉS):

1/9. évfolyam

2/10. évfolyam

3/11. évfolyam

Közismereti képzés

Magyar - Kommunikáció 2 1 1,5 (1,5)

Idegen nyelv 2 2 2

Matematika 2 1


Természetismeret 3

Informatika 1 (1) 2 (2) 2 (2)

Testnevelés 5 3 3





1/9. évfolyam

2/10. évfolyam

3/11. évfolyam




0,5




A működtetés szabályai

2


0,5

2



1,5 (0,5)

Áruforgalom gyakorlata

2 17 12


Ruházati áruismeret 1 2 (1)

1 (1)

Ruházati gyakorlat 1


Élelmiszer áruismeret 2 1 1

Élelmiszer gyakorlat 3

(1)


1 1


Műszaki áruismeret 2,5 (0,5)

1 1 (1)

Műszaki gyakorlat 3 (1)


1 1





Heti ellátott órák száma: 52,5 52,5 53 A vastag keretek a gyakorlati képzőhelyen töltött órákat jelölik. A ( ) szabad órakeret felhasználása..


A képzés szerkezete, óratervei a szakközépiskolában

Alapóraterv a kereskedelem-marketing szakmacsoportban (2010-től):

Tantárgyak

ÓRASZÁMOK

9.évfolyam 10.évfolyam 11.évfolyam 12.évfolyam Összes

éves heti éves heti éves heti éves heti óra

Irodalom 108 3 108 3 108 3 96 3 420

Magyar nyelv 36 1 36 1 36 1 32 1 140

Történelem 72 2 72 2 72 2 96 3 312

I. idegen nyelv 162 4,5 162 4,5 180 5 160 5 664

Ebből: I. idegen nyelv (szakmai) 1 1

I. idegen nyelv (közismereti) 4,5 4,5 4 4

Matematika 108 3 108 3 108 3 96 3 420

Ének-zene 36 1 36

Tánc 36 1 36

Rajz és vizuális kultúra 72 2 72

Osztályfőnöki óra 36 1 36 1 36 1 32 1 140

Testnevelés és sport 72 2 72 2 72 2 64 2 280

Földrajz 72 2 72

Biológia 72 2 72

Kémia 72 2 72

Fizika 72 2 72

Informatika és információkezelés

108 3 108 3 216

Ebből: gépírás 2 1

informatika 1 2

Informatika 72 2 64 2 244

Gazdálkodási ismeretek 72 2 72 2 144

Viselkedéskultúra és kommunikáció

72 2 72

Kereskedelmi és marketing alapismeretek

324 9 288 9 612

Ebből: gazdálkodási ismeretek közgazdaságtan

3 3

3 3

marketing 3 3

Kötelezően választandó 32 1 32

Összes kötelező óra 990 27,5 990 27,5 1080 30 960 30 4020

Nem kötelező órák 4 4 3 3

Összes nem kötelező óra 4 4 3 3

Maximális heti óraszám 31,5 31,5 33 33


A fenti alapóratervek alapján az alábbi osztályok indítását tervezzük évfolyamonként:

a kereskedelem – marketing szakmacsoportban o általános tantervű osztály o idegen nyelvi speciális osztály (angol-német vagy német-angol) o nyelvi előkészítő osztály

A fenti osztályok indításával lehetővé válik, hogy az erre igényt tartó tanulók – választásuk szerint:

Magasabb óraszámban tanulhatják az 1. idegen nyelvet (heti 5 órában),

A 9. évfolyamon megkezdhessék a 2. idegen nyelv tanulását (heti 3 órában)

A 11. évfolyamon megkezdhessék a 2. idegen nyelv tanulását (heti 3 órában)

Magasabb óraszámban tanulják a gazdálkodási ismeretek, a közgazdaságtan vagy a marketing tantárgyat a kereskedelem-marketing szakmacsoportban

A nyelvi speciális osztályban lehetőség nyílik az idegen nyelv és az informatika intenzív oktatására.


Óraterv a kereskedelem-marketing szakmacsoportban általános tantervű osztályban:

Tantárgyak

ÓRASZÁMOK



Irodalom 108 3 108 3 108 3 96 3 420

Magyar nyelv 36 1 36 1 36 1 32 1 140

Történelem 72 2 72 2 72 2 96 3 312

I. idegen nyelv 162 4,5 162 4,5 180 5 160 5 664



Matematika 108 3 108 3 108 3 96 3 420

Ének-zene 36 1 36

Tánc 36 1 36




Földrajz 72 2 72

Biológia 72 2 72

Kémia 72 2 72

Fizika 72 2 72


108 3 108 3 216

Ebből gépírás 2 1

informatika 1 2




72 2 72


324 9 288 9 612


3 3

3 3

marketing 3 3



Nem kötelező órák

"+ informatika (szintrehozó)" 1 A 11-12.évfolyamokon az emelt szintű érettségire való felkészülés érdekében a matematika vagy történelem vagy magyar irodalom vagy informatika tantárgy magasabb óraszámban való tanulása heti 2 órában

2 2

vagy

I. idegen nyelv 0,5 0,5

II. idegen nyelv 3 3



Óraterv a kereskedelem-marketing szakmacsoportban Idegen nyelvi speciális osztályban (angol-német vagy német-angol):

Tantárgyak

ÓRASZÁMOK



Irodalom 108 3 108 3 108 3 96 3 420

Magyar nyelv 36 1 36 1 36 1 32 1 140

Történelem 72 2 72 2 72 2 96 3 312

I. idegen nyelv 162 4,5 162 4,5 180 5 160 5 664



II. idegen nyelv 108 3 108 3 108 3 96 3 420

Matematika 108 3 108 3 108 3 96 3 420

Ének-zene 36 1 36

Tánc 36 1 36




Földrajz 72 2 72

Biológia 72 2 72

Kémia 72 2 72

Fizika 72 2 72


108 3 108 3 216

Ebből gépírás 2 1

informatika 1 2




72 2 72


324 9 288 9 612


3 3

3 3

marketing 3 3




"+ informatika (szintrehozó)" 1

1. idegen nyelv 0,5 0,5



Óraterv a kereskedelem-marketing szakmacsoportban

Nyelvi előkészítős (angol-német vagy német-angol):

Tantárgyak

ÓRASZÁMOK



Irodalom 108 3 108 3 108 3 96 3 420

Magyar nyelv 36 1 36 1 36 1 32 1 140

Történelem 72 2 72 2 72 2 96 3 312

I. idegen nyelv 180 5 180 5 108 3 96 3 564

I. idegen nyelvi kommunikáció* 108 3 96 3 204

II. idegen nyelv 108 3 108 3 180 5 160 5 556

Matematika 108 3 108 3 108 3 96 3 420

Ének-zene 36 1 36

Tánc 36 1 36




Földrajz 72 2 72

Biológia 72 2 72

Kémia 72 2 72

Fizika 72 2 72


108 3 108

Ebből: gépírás 1

informatika 2

Informatika 72 2 72 2 64 2 208



72 2 72


324 9 288 9 612


3 3

3 3

marketing 3 3


Összes kötelező óra 1116 31 1080 30 1188 33 1056 33 4440


"+ informatika (szintrehozó)" 0,5


* Az I. idegen nyelvi kommunikáció tantárgy csak a 11. évfolyam végén tett előrehozott érettségi vizsgával rendelkező tanulóknak kerül bevezetésre.


Óraterv a kereskedelem-marketing szakmacsoportban, kereskedelem ágazatban (a 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben)

Általános tantervű osztály

9.évf. 10.évf. 11.évf. 12.évf.




Etika 1

Matematika 3 3 3 3

1. idegen nyelv 5 5 5 5

2. idegen nyelv

Informatika 3 2

Fizika 2 2 1

Kémia 2 1

Biológia 2 2 1

Földrajz 2 1

Ének-zene 1

Testnevelés 5 5 5 5

Osztályfőnöki 1 1 1 1

Kötelezően választható 2 2

Közismereti óra összesen: 29 29 27 24

Szakmai képzés (kereskedelem ágazat)

Szakmai követelmény-modulok

Tantárgyak 9.évf. 10.évf. 11.évf. 12.évf.

elm. gyak. elm. gyak. elm. gyak. elm. gyak.

11500-12 Munkahelyi egész-ség és biztonság


0,5

10032-12 Marketing

A marketing alapjai 2 2

Marketing a gyakorlatban

2

11508-12 Az áruforgalom terve-zése, irányítása, elemzése

Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése

2 3 3 3

Vezetési ismeretek 1

Üzleti tevékenység a gyakorlatban

2 2 1 1


Áruforgalom 1,5 2 1 1


1 1

Szakmai óra összesen: 6 7 8 11

Összefüggő nyári gyakorlat 70 105 140

Hetó óra összesen: 35 36 35 35

Csoportbontás miatti többletóra 19 18 22 22

Heti ellátott órák száma: 54 54 57 57


Óraterv a kereskedelem-marketing szakmacsoportban, kereskedelem ágazatban (a 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben)

Nyelvi előkészítővel induló osztály

Ny. 9.évf. 10.évf. 11.évf. 12.évf.


Magyar nyelv és irodalom 1 4 4 4 4

Történelem 1 2 2 3 3

Etika 1

Matematika 1 3 3 3 3

1. idegen nyelv 13 5 5 3 3

2. idegen nyelv 5 3 3 5 5

Informatika 5 1 1

Fizika 2 2 1

Kémia 2 1

Biológia 2 2 1

Földrajz 2 1

Ének-zene 1

Testnevelés 5 5 5 5 5

Osztályfőnöki 1 1 1 1 1

Kötelezően választható 2 2

Közismereti óra összesen: 32 30 31 30 27

Szakmai képzés (kereskedelem ágazat)

Szakmai követelmény-modulok

Tantárgyak 9.évf. 10.évf. 11.évf. 12.évf.


11500-12 Munkahelyi egész-ség és biztonság


0,5

10032-12 Marketing

A marketing alapjai 2 2


2

11508-12 Az áruforgalom terve-zése, irányítása, elemzése


2 3 3 3



2 2 1 1


Áruforgalom 1,5 2 1 1


1 1

Szakmai óra összesen: 6 7 8 11

Összefüggő nyári gyakorlat 70 105 140

Hetó óra összesen: 32 36 38 38 38

Csoportbontás miatti többletóra 23 20 20 23 23

Heti ellátott órák száma: 55 56 58 61 61


5.4.2 A választható tantárgyak

A tantárgyválasztás célja, szabályai

A középiskolai képzés utolsó két évfolyamán választható tantárgyak célja és feladata a kétszintű érettségi vizsga közép, illetve emelt szintjére, és a felsőfokú tanulmányokra való eredményes felkészítés.

Kötelezően választható tantárgyak:

- informatika, - magyar nyelv és irodalom, - történelem, - matematika, - szakmai tantárgyak

Egy tanuló egy tárgyat választhat. A választott tantárgy heti óraszáma 2.

A tantárgyválasztás eljárásrendje

A szakmai munkaközösségek április15-éig írásban tájékoztatják a tanulókat a meghirdetésre kerülő választott órák céljáról, tematikájáról, követelményeiről. A választott órát oktató tanár személyéről a tanulók a jelentkezéskor tájékoztatást kapnak, de a tantárgyfelosztás csak a tanév elején válik véglegessé. Pedagógusválasztásnál elsődleges szerep, hogy tanít az évfolyamon.

A választott órára való jelentkezés írásban, a tanuló és a szülő együttes aláírásával történik, legkésőbb május 20-ig. (Az alacsony létszám miatt nem induló választott órára jelentkezett tanulók a szorgalmi időszak végéig módosíthatják jelentkezésüket.)

A választott óra kötelező érettségi vizsgatárgy esetén min. 12 fő részvételével indul.

A választott órán való részvétel a tanítási év végéig kötelező. A választott tanórai foglalkozást az értékelés és minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát.

A tanuló egy évben egyszer az igazgató engedélyével megváltoztathatja döntését. Ez a megszerzett osztályzatot nem érinti. Változtatás esetén a tanulónak különbözeti vizsgát kell tenni az újonnan választott tantárgy előző évi tananyagból.

12. évfolyamon az a tanuló, aki előrehozott érettségi vizsgát tett, vagy nem tanulja tovább a fakultációt kötelező választania 2 érettségire felkészítő óra közül:

- magyar nyelv és irodalom, - történelem, - matematika, - szakmai tantárgyakból.


5.4.3 Csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei

Az oktatás az egyes évfolyamokon osztálykeretekben folyik. Az osztályokba sorolás a felvételi eljárásban meghatározott szempontok alapján történik és az igazgató hatáskörébe tartozik. Az osztályok, csoportok szervezésénél az igazgató figyelembe veszi a közoktatási törvény létszámokra vonatkozó szabályait.

Az eddigi tapasztalatok alapján az eredményes oktatás szempontjából szükség van a csoportbontásra. Elengedhetetlen a tanulók folyamatos egyéni korrekciója, szükséges a közvetlen, gyakorlati tevékenységben való folyamatos egyéni segítségnyújtás, a férőhelyek száma néhány speciális tanteremnél korlátozott, a tanulók különböző képességszintje, továbbtanulási szándéka is kívánatossá teszi a csoportok kialakítását. A pedagógus feladata is könnyebb és hatékonyabb azáltal, hogy kisebb létszámú csoportokkal foglalkozhat. Célunk, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és a tanulók tudásának megalapozására.

- Csoportbontásban oktatjuk a tantárgy természeténél fogva az idegen nyelvet (angol, német). A csoportok kialakítása a felvételi tájékozatóban meghatározott szempontok alapján történik. Amennyiben egy évfolyamon azonos tartalommal és óraszámban több nyelvi csoport is kialakítható, a tanulókat tudásszint –mérést követően osztjuk be viszonylag homogén csoportokba. A tanulás tudás-szintjén túl fontos a csoport létszáma is.

- Az informatika tantárgy oktatása ugyancsak csoportbontásban történik, a csoportok szervezésének alapja általában az idegen nyelv.

- Amennyiben lehetőségeink megengedik a matematika és magyar nyelv tantárgyakból is csoportokat kívánunk kialakítani, a fő igazodási szempont órarend-szerkesztési kérdéseket is figyelembe véve az idegen nyelv.

- A szakközépiskolában a gyakorlati tárgyakat a kerettantervi és szakmai programoknak megfelelően szintén csoportbontásban oktatjuk.

- A szakiskolai képzés szervezésénél a kifutó bolti eladó képzés elágazásainak gyakorlati órái csoportbontás keretében valósulnak meg. (élelmiszer-és vegyi áru eladó, ruházati eladó, műszaki cikk eladó, bútor- és lakástextil eladó)

- A 2013.szeptemberétől induló eladó képzés gyakorlati és nyelvi órái is csoportbontásban szerveződnek. A nyelvi csoportbontást meghatározza a tanulók által az általános iskolában tanult idegen nyelv, ill. azonos nyelvi csoportok esetében a tudás-szintfelmérő eredménye.

- Az érettségi vizsga tantárgyaiból 2013. szeptemberétől felmenő rendszerben a végzős évfolyamokon az órarendbe építetten érettségire történő felkészítés folyik közép és emelt szinten. A csoportok kialakítása a tanulók jelentkezései alapján történik.

Fontosnak tartjuk, hogy tehetséges tanulóink rendelkezzenek korszerű műveltségtartalommal, legyenek képesek egyre gazdagodó ismertek önálló feldolgozására. Ezáltal gazdagodjon, fejlődjön egész személyiségük. Számunkra lényeges, , hogy a tehetséggondozást célzó tevékenységek úgy alakuljanak, hogy azok optimálisan biztosítsák az átlagtó eltérő, valamilyen területen tehetséges tanulók célirányos fejlesztését.


Ezek a tevékenységek a kötelező tananyag elsajátítása mellett biztosítják egy-egy területen az elmélyülés lehetőségét, az alkotás sikerélményét, ami jelentősen hozzájárul a tanulók személyiségének pozitív irányú fejlődéséhez.

A tehetség kibontakoztatását célzó tevékenységek:

- iskolai szakkörök, - felkészítések tanulmányi versenyekre, vetélkedőkre, - pályázatok pályamunkák írása, - iskolai sportkörök, - házi versenyek, iskolák közti versenyek.

Figyelmet fordítunk az átlagtól lemaradó, tanulási kudarccal vagy magatartászavarral küzdő tanulókkal történő foglalkozásra. Már 9. évfolyamtól kezdődően azokból a tantárgyakból, amelyekből a pedagógusok szerint szükséges, ill. amelyekből a tanulók igénylik korrepetálásokat, felzárkóztató órákat tartunk. Bizonyos esetekben a tanulókat - szülői támogatással – kötelezzük a foglalkozásokon való részvételre.

Az egyéb foglalkozások csoportjainak kialakítása a tanulói jelentkezések alapján történik. (Kivétel a kötelezően előírt részvétel.) Törekszünk arra, hogy a tanuló minél többféle foglalkozáson részt vehessen.


5.5 Az iskolai oktató-nevelő munka dokumentumai

5.5.1 A helyi tantervek

- a szakközépiskola 9 - 12. évfolyamain a tanulók közismereti képzése a kerettantervek, a NAT és az érettségi vizsgakövetelményeknek megfelelően, szakmai képzése a kereskedelem-marketing szakmacsoport kereskedelem ágazatára kiadott szakmai kerettantervek alapján,

- a szakiskola 9 - 11. évfolyamain a kerettantervek, a NAT követelményeinek megfelelően történik és a kiadott kerettantervek alapján

Az egyes tantárgyak tanterveit a pedagógiai program melléklete tartalmazza. 5.5.2 A szakmai programok

A szakiskolában a 9-11. évfolyamain, a szakközépiskolában a 13 - 14. évfolyamokon, azaz a szakképző évfolyamokon a tanulók szakmai képzése az Országos Képzési Jegyzék követelményeinek megfelelően, a szakmai kerettantervek, az egyes szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményei szerint folyik.


6 Együttműködés a Győri TISZK keretében

Intézményünk a Győri TISZK keretében végzi oktató-nevelő tevékenységét.

6.1 A TISZK célrendszerének meghatározása

CÉL TEVÉKENYSÉG

1. A régió szakképzésének és/vagy a pályázatban meghatározott szakképesítések/szakmacsoportok összehangolása, a képzés gazdasági fenntarthatóságának növelése.

A szakképző iskolák szakmai es intézményi együttműködésével, integrációjával, koncentrációjával kapcsolatos szervezetfejlesztés, közös tudás és humánerőforrás - menedzsment, irányítási, képzésszervezési rendszer kialakítása. A TISZK és intézményei közös marketing stratégiájának kialakítása.

2. Olyan naprakész ismereteket átadása, amelyekre a gazdaság igényt tart.

Képzési igényfeltárás, igényfelmérés egységes rendszerének, módszertanának kialakítása, beleértve a munkaerő - piaci szervezet regionális intézményrendszerével, gazdasági kamarával felépítendő szakmai kapcsolattartás egységes kereteinek kialakítását is.

3. A munkaerő - piaci igényekre jobban reagáló, versenyképes szaktudást biztosító, fenntartható intézményrendszer megteremtése.

Az új képzési struktúra kialakításához köthető, a gazdaság igényeihez igazodó, korszerű, moduláris képzésre való felkészítés.

4. A szakképző iskolák szakképzési tevékenységének kiegészítése a felnőttképzéssel.

Pályaválasztási- és pályaorientációs, továbbá karrier - tanácsadási feladatok ellátása.

5. A szakképzéshez való egyenlő hozzáférés biztosítása.

Átjárhatóságot biztosító képzési rendszer kialakítása. A hátrányos helyzetű, az oktatási rendszerből lemorzsolódók szakképzésbe bevonása, munkavállalói kompetenciáik fejlesztése.


6.2 A pályaorientációval összefüggő célok

- A pályaorientáció intézményi megjelenésének erősítése, fokozása.

- A tanulók igényének teljesebb kiszolgálása.

- Az igény felkeltése a pályaorientációs szolgáltatások iránt.

- A pályaválasztás fontosságának, a sokoldalú, differenciált mérlegelés

szükségességének elfogadtatása.

- Tudatos felkészítés a választott pályára, hivatásra (pályaismeret).

- Továbbtanulásra való felkészítés.

- Munkába állásra való felkészítése.

- Pályamódosításra való felkészítés.

- Az életpálya – építés/felnőttlétre történő felkészülés/karrierépítés alap és

kulcskompetenciáinak fejlesztése.

6.3 A TISZK pályaorientációs tevékenységének folyamata

- Eddigi / előző / megelőző tanulói életút feltérképezése.

- Kiinduló állapotfelmérés: diagnosztikus mérések az alapkompetenciák

területén, megfigyelés a kulcskompetenciák területén, pszichés és szociális

állapot feltérképezése – a kiinduló helyzet rögzítése.

- Szükség esetén szakértői vélemény kérése (feltételezett sajátos nevelési

igényű tanuló esetében).

- Egyéni fejlesztési terv készítése.

- Nyomon követés a keretrendszer segítségével.

- Szakmacsoport/szakma választásához tanácsadás, a pályaorientációs

tanácsadás záró fő tevékenységeként.


7 A képzés eszközei

7.1 A tankönyvek kiválasztásának elvei

A tankönyvbörzén, illetve egyéb tankönyvismertetéseken és bemutatókon részt vesznek a munkaközösségek tagjai és közösen tesznek javaslatot, hogy melyik tankönyv felel meg leginkább az iskola helyi tantervében és a szakmai programokban meghatározott célkitűzéseknek. A szakmai munkaközösségek javaslata alapján az adott területért felelős igazgatóhelyettes dönt a választott tankönyvről, figyelembe véve, hogy az egyes évfolyamokon az azonos tantárgyakhoz csak azonos tankönyvek használhatók. A kiválasztott tankönyvekről a könyvtáros nyilvántartást vezet. Új tankönyvcsalád bevezetésére csak felmenő rendszerben kerülhet sor. Célunk, hogy évente ne válasszunk új tankönyvet, mert csak néhány év eltelte után dönthető el, hogy jó-e a könyv. A tankönyvek kiválasztásakor azt vizsgáljuk, hogy melyik felel meg legjobban a használhatóság követelményeinek. Célunk, hogy a tankönyv - kivitelét tekintve - esztétikus és tartós legyen. Fontos szempont, hogy a tankönyv ne legyen tisztán programozott oktatásra használatos (kivéve a nem nappali képzési formákat). A tankönyvek megrendelését és kiosztását a tankönyvfelelős irányítja. A szakképző évfolyamon, ha nem áll rendelkezésre a tankönyvjegyzékben tankönyv a szakmai munkaközösség döntése alapján, a szülői munkaközösség jóváhagyásával választjuk ki az oktatáshoz alkalmas szakkönyvet. 7.2 Egyéb taneszközök kiválasztásának elvei

Az iskola a helyi tantervekben és a központi szakmai programokban meghatározott taneszközöket használja az elméleti és gyakorlati képzés során. A kötelezően előírt taneszközök beszerzésének anyagi fedezetéről az iskola fenntartója gondoskodik. A vállalatnál folyó gyakorlati képzés eszközeiről a gyakorlati munkahely köteles gondoskodni. A fenti eszközökön kívüli (nem kötelezően használt) taneszközök beszerzéséről a szaktanárok és szakmai munkaközösségek tesznek javaslatot.


Az iskola ellenőrzési és értékelési rendszere

7.3 A tanítási folyamat ellenőrzési és értékelési rendszere iskolánkban

7.3.1 Évközi értékelés

A tanuló teljesítményét minden tantárgyból 1-5-ig terjedő érdemjeggyel értékeljük. (Kivételt képez az osztályfőnöki óra, ezeken a tanulók teljesítményét külön nem értékeljük érdemjeggyel, s a félév- illetve tanév végén sem kap a tanuló e tantárgyból osztályzatot.) A rendszeres értékelés érdekében félévenként, minimum 2 órás tantárgyaknál tantárgyanként legalább három érdemjeggyel kell értékelni a tanulók haladását (a szakközépiskolai szakképző évfolyamok kivételével). Az első érdemjegyet az első félévben legkésőbb október 30-ig, a második félévben március 15-ig biztosítani kell. A szakmai követelményekből adódóan különösen nagy gondot fordítunk a szóbeli számonkérésre a kommunikációs készség fejlesztése érdekében. A tananyag számonkérésének formái:

szóbeli feleltetés

írásbeli feleltetés

témazáró dolgozat

házi-dolgozat

kiselőadás

projektmunka A tanuló órai teljesítménye érdemjeggyel értékelhető. Az egységes követelmények érdekében tantárgyanként évente legalább két témazáró dolgozatot íratunk. Témazáró dolgozatnak minősül az a dolgozat, amely egy-egy nagyobb témakör feldolgozását zárja le. A témazárók megíratását a munkaközösség-vezetők koordinálják. Azoknál a tantárgyaknál, ahol szóbeli érettségi vagy szakmai vizsga van, lehetőség van szóbeli témazáró beszámolóra is.

Amennyiben a tanuló lehetőséget kapott a rosszul sikerült témazáró dolgozat javítására, az osztályozási naplóba mindkét írásbeli dolgozat érdemjegye bekerül.

Az évközi érdemjegyek ellenőrzőbe való beírásával a szülők tájékoztatása minden tanárnak kötelessége. Az osztályfőnök december 20-ig illetve április 30-ig (végzősöknél március 31-ig) írásban értesíti a szülőt, ha a tanuló bukásra áll. A szakiskolai tanulók gyakorlati képzőhelyen folytatott gyakorlati tevékenységének értékelése havonta történik a képzőhely javaslata alapján.


Egységes tantárgyi felmérőket íratunk

matematika,

magyar nyelv és irodalom,

történelem,

idegen nyelv,

informatika tantárgyakból a 9.évfolyamon a tanév elején és végén, illetve a 10. és 11.évfolyamon a tanév végén valamennyi szakközépiskolai tanulóval.

gazdálkodási ismeretek tantárgyból a 11. és 12. évfolyamon.

Munkaközösségek határozzák meg a felmérők időpontját, tartalmát, értékelését.

Fontos szempont, hogy egy évfolyamon azonos időben, azonos felmérőket írassanak a szaktanárok az összehasonlíthatóság miatt.

A 9. évfolyamon a tanév elején megíratott szintfelmérők eredménye alapján javasolja a szaktanár a felzárkóztatást a tanulók számára.

A szintfelmérők eredményeinek értékelése a munkaközösség-vezetők és az osztályfőnökök feladata.

A munkaközösség egységesen határozza meg az írásbelikre adott érdemjegyek kialakításához szükséges követelményszinteket, ha eltérnek az alábbi iskolai szintű értékeléstől (erről az éves munkaközösségi munkatervben kell határozni):

0 - 35 % 1 36 - 50 % 2 51 - 70 % 3 71 - 85 % 4 86 – 100 % 5

7.3.2 Félévi és év végi osztályozás

Osztályzatokat az évközi érdemjegyek alapján, vagy osztályozó vizsgán, javítóvizsgán nyújtott teljesítmény alapján kell megállapítani.

Minden tantárgyat félévkor és év végén osztályzattal értékelünk. A félévi és év végi osztályozóértekezletet megelőzően az osztályfőnök megvizsgálja, hogy

a tanuló osztályozható-e, hiányzásai nem haladják-e meg a jogszabályokban meghatározott mértéket,

a tanárok által javasolt osztályzatok megalapozottak-e (a tanuló kellő számú érdemjeggyel rendelkezik-e, az évközi érdemjegyek és az osztályzat között nincs-e lényeges eltérés, stb.), probléma esetén a nevelőtestület dönt.

Tanév végén az éves munkát értékeljük és figyelembe vesszük a teljesítmény tendenciájának alakulását is.


A tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha

felmentést kapott a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól

engedélyezték, hogy a tanulmányi követelményeknek az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget

mulasztása miatt nem osztályozható, de a nevelőtestület engedélyezte a vizsga letételét

más tagozatról, illetve más, lényegesen különböző oktatási tartalmú iskolából átvétellel kerül az iskolába.

A tanuló javítóvizsgát tehet (tanköteles koráig köteles tenni)

azokból a tantárgyakból, amelyekből elégtelen osztályzatot kapott (maximum 3 tantárgy),

szakmai gyakorlatból csak akkor, ha a gyakorlati képzést szervező azzal egyetért és a nevelőtestület engedélyezi

Javítóvizsga augusztus 15. – augusztus 31-ig szervezhető.

Osztályozó vizsgára ezen kívül évente maximum két vizsgaidőszak szervezhető.

A tanulmányok alatti vizsgákra részletes szabályzat vonatkozik.

7.4 Az értékelés speciális szabályai

7.4.1 A fakultációs órákon nyújtott teljesítmény értékelésének speciális

szabályai

Az ezeken tanórákon nyújtott teljesítmény értékelése nem önálló osztályzattal történik, hanem az itt szerzett érdemjegyeket az alaptantárgy félévi és tanév végi osztályzatainak kialakításánál kell figyelembe venni.

7.4.2 A szakközépiskolai szakmai alapozó oktatás osztályozásának speciális szabályai

Kereskedelem-marketing szakmacsoportban: A bizonyítványba kerülő tantárgy neve:

Kereskedelmi és marketing alapismeret (megegyezően az érettségi tárgy elnevezésével) osztályzat kialakítása: a 11. és 12. évfolyamon a gazdálkodási ismeretek, a közgazdaságtan és a marketing tantárgyak osztályzatainak egyszerű számtani átlaga (kerekítés 0,5-től felfelé, de ha valamelyik elégtelen, az osztályzat is

elégtelen)

A bizonyítvány megjegyzés rovatába fel kell tüntetni külön-külön a három tantárgy osztályzatát


7.4.3 Előzetesen megszerzett tudás beszámítása a szakképző évfolyamon

Az előzetesen megszerzett tudást, illetve a tanulmányok megkezdése előtt munkaviszonyban, vállalkozói jogviszonyban és egyéb más munkára irányuló jogviszonyban megszerzett gyakorlatot a szakképző évfolyamon be kell számítani. A tanuló szakiskolába való átvételénél csak azonos szakmai ágazati képzésben résztvevő tanulót tudunk átvenni más iskolából.

A tanuló írásos kérelmet nyújt be az iskola igazgatójához címezve, mellékelve azt az igazolást, (bizonyítvány, tantárgyprogram) ami alapján felmenthető

Felmentés (az előző tanulmány beszámításának) feltétele, hogy a tanuló dokumentummal igazolja, hogy a modult vagy annak tantárgyát, tananyagegységét tanulta az előírt óraszámban és a követelményeket teljesítette.

A munkaközösség javaslata alapján az igazgató határozatot hoz, amely lehet:

részbeni felmentés

teljes felmentés

felmentés az óralátogatások alól osztályozó vizsgakötelezettség mellett

türelmi idő biztosításáról

különbözeti vizsgákról

évfolyamismétlésről

A szakmai vizsga alól felmentés nem adható, kivéve, ha a jogszabályok ezt lehetővé teszik. (OSZTV, SZKTV verseny eredményei) 7.4.4 A szakiskolai gyakorlati oktatás osztályozásának speciális szabályai a

11. évfolyamokon

Az Áruforgalmi gyakorlat tantárgy félévi és tanév végi osztályzatait a tantárgyhoz tartozó tananyagegységek osztályzatainak óraszámmal súlyozott számtani átlagaként állapítjuk meg. Ha a tanuló valamelyik tananyagegységet elégtelenre teljesítette, akkor a tantárgy értékelése is elégtelen.

. Tantárgyelemek: Áruelőkészítési feladatok Bizonylatkitöltés

a gyakorlati munkahely értékeli a bolti gyakorlatot 7.4.5 A magántanulóvá válás szabályai

A tanuló írásbeli kérvényében indokolni köteles kérését. A kérvény elfogadásáról az indokok figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. A magántanuló a gyakorlati foglalkozásokon köteles részt venni, ez alól felmentés nem adható. A magántanuló (a gyakorlati tantárgyak kivételével) osztályozó vizsgát köteles tenni, amire önállóan készül fel. A magántanuló jogosult a tanórákat látogatni. A magántanulót a nappali tagozatos osztályba be kell sorolni, az osztályfőnök feladata a tanulóval való kapcsolattartás.


7.5 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei

Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok (a továbbiakban házi feladatok) formái:

írásbeli házi feladat

szóbeli házi feladat

házi-dolgozat készítése

kiselőadásra való felkészülés

projektmunkában való részvétel

gyűjtő- és kutatómunka. Az írásbeli és szóbeli házi feladatok az előző órá(k) tananyagához kapcsolódnak, az ismeretek elsajátítását illetve elmélyítését, gyakorlását célozzák. A feladatok kapcsolódhatnak a következő óra előkészítéséhez is. Az egyes tantárgyakhoz kapcsolódó írásbeli és szóbeli házi feladatok meghatározásánál fontos szempont, hogy azok biztosítsák a tanulók felkészülését, rendszeres tanulásra szoktassák a tanulókat, ugyanakkor ne terheljék túl a tanulókat. Az írásbeli és szóbeli házi feladatokat a tanulónak a következő tanórára kell elkészítenie. Ha a tanulónak nem sikerül elkészítenie a házi feladatot, azt a tanóra elején jelentenie kell a szaktanárnak. Az írásbeli feladatok esetében a feladat megoldására vonatkozó kísérleteit, próbálkozásait be kell mutatnia. Ha a tanuló nem készítette el házi feladatát – és a megoldásra vonatkozó kísérleteit sem tudja bemutatni -, akkor a szaktanár elégtelen érdemjeggyel minősítheti a tanuló felkészültségét az adott tantárgyból. Minden tanuló félévente egy alkalommal egyéni okokra hivatkozva jelentheti a szaktanárnak, hogy nem készítette el házi feladatát az adott tantárgyból. A házi-dolgozatok készítése a tanuló önálló információszerzési készségeinek fejlesztését, az elmélyültebb szakmai ismeretek megszerzését, szintetizálását célozza. A tanuló egy tantárgyból évente maximum egy házi-dolgozat elkészítésére kötelezhető. A kiselőadásokra való felkészülés a tanulók előadó készségének fejlesztését segíti, ugyanakkor lehetőséget teremt a tanulókkal való differenciált foglalkozásra is. A projektmunka az önálló, komplex tanulás, a problémamegoldás eszköze, a csoportban végzett tevékenység által fejleszti az együttműködést, a felelősségtudatot és lehetőséget teremt a különböző szerepek kipróbálására is.


A gyűjtő- és kutatómunka segíti a tanulók információszerzési készségeinek fejlesztését, az önálló tanulás elsajátítását. A szaktanárnak törekednie kell arra, hogy az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok különböző formáit változatosan alkalmazza. A formák kiválasztásakor legyen tekintettel a tanulók egyéni képességeire, a fejlesztési célokra és minden esetben vegye figyelembe a feladatok megoldásának időigényét a tanulók túlterheltségének elkerülése érdekében. A szaktanár az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok különböző formáit érdemjeggyel is minősítheti. A félévi osztályzatok megállapításánál azonban tekintettel kell lenni arra is, hogy az otthoni felkészüléshez kapcsolódó érdemjegyek nem haladhatják meg az adott tantárgyból a félév során megállapított érdemjegyek 1/3-át. 7.6 A magatartás és szorgalom értékelése

A tanulók magatartását és szorgalmát csak a nappali munkarend szerint tanulók esetében értékeljük. A magatartás és szorgalom jegyek elbírálása az osztályfőnök feladata és felelőssége, figyelembe véve az osztályban tanító tanárok és a tanulók javaslatait. Év végén az egész tanévre vonatkozóan kell az értékelést elvégezni, a második félévi magatartást és szorgalmat azonban nagyobb súllyal kell figyelembe venni, tehát a jegyben a tendenciának is tükröződnie kell.


A magatartás és a szorgalom értékelésének szempontjai:

MAGATARTÁS SZORGALOM

Példás: - az a tanuló, akinek magatartása

példamutató az iskolában és az iskolán kívül, a rend és fegyelem megtartásában és megtartatásában kitűnik társai közül,

- segítőkész, viselkedése, hangneme követésre méltó, kulturált, udvarias.

Példás: - az a tanuló, akinek tanulmányi

munkája - az életkorát és egyéni adottságait figyelembe véve - céltudatos, pontos, megbízható,

- képességei és teljesítménye összhangban állnak,

- munkáját önállóan végzi, önellenőrzésre törekszik,

- az órákon aktívan dolgozik.

Jó: - az a tanuló, akinek magatartása

általában jó mind az iskolában, mind azon kívül,

- támogatja azokat, akik az elfogadott normák megtartásának irányába befolyásolják az azokat be nem tartókat.

Jó: - az a tanuló, aki munkáját igyekszik

pontosan végezni, - önellenőrzésre törekszik, - rendszeresen, megbízhatóan

dolgozik, - képességei és teljesítménye nem

állnak összhangban

Változó: - az a tanuló, akinek viselkedése

ingadozó az iskolában, ill. azon kívül,

- a házirend előírásait néha, nem súlyosan megszegi,

- viselkedése hangneme esetenként udvariatlan, kifogásolható.

Változó: - az a tanuló, aki tanulmányi

munkájában ingadozó eredményességű,

- munkavégzése egyenetlen, pontatlan, rendszertelen,

- önmagát nem ellenőrzi, csak külön ösztönzésre dolgozik,

- teljesítménye erősen képességei alatt marad

Rossz: - az a tanuló, aki a közösségnek

szándékosan árt, - megnyilvánulásai rendszerint

romboló hatásúak, - az iskolai élet szabályait

sorozatosan megszegi, - társait rendszeresen rossz irányba

próbálja befolyásolni, - viselkedése, hangneme tiszteletlen,

durva, goromba

Hanyag: - az a tanuló, aki tanulmányi

munkájában megbízhatatlan, - munkáját közöny jellemzi, - az órai munka rendjét rendszeresen

zavarja, alig dolgozik, - bukásra áll vagy bukik.

Két ugyanolyan tanulmányi teljesítményű tanuló szorgalom jegye jelentősen eltérhet egymástól, mert az eredményeket minden esetben a képességekhez kell viszonyítani


7.7 Az írásbeli munkák külső alakjának értékelése

Az iskolánk által oktatott szakmák követelményei miatt az írásbeli munkák külső alakját önálló tantárgyként osztályzattal értékeljük. Minden szaktanár az általa íratott témazáró dolgozatok javítása során, vagy egyéb indokolt esetben - félévenként legalább egyszer - értékeli érdemjeggyel a külalakot, ezekből az osztályfőnök állapítja meg a félévi és év végi osztályzatot. 7.8 A vizsgák rendszere

7.8.1 A tanulmányok alatti vizsgák

A tanulmányok alatti vizsgák szabályozása a Pálffy Miklós Kereskedelmi Szakképző Iskolában az alábbiak szerint történik.

A tanulmányok alatti vizsgák fajtái:

• Osztályozóvizsga A felsőbb évfolyamba lépéshez szükséges osztályzatainak megállapításához, vagy egy adott tantárgyból az osztályzat megszerzéséhez a tanulónak osztályozóvizsgát kell tennie, ha - felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól, de

osztályozóvizsga letételére kötelezték; - tanulmányait magántanulóként folytatja; - előrehozott érettségire kíván jelentkezni, de még nem teljesítette az adott

tantárgy tanulmányi vizsgakövetelményeit; nem szerezte meg a helyi tantervben előírt osztályzatot;

- tanulmányi idejének megrövidítését engedélyezték (egy vagy több tantárgyból, illetve valamennyi tantárgyból);

- a jogszabályban megengedett időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozóvizsgát tehet;

- külföldi tartózkodás miatt az igazgató engedélyezte számára az osztályozóvizsga letételét;

- a helyi tantervünkben szereplő, de a tanórákon nem tanult tantárgyból osztályozóvizsga letételére engedélyt kapott;

- egyéb ok miatt az igazgató engedélyezte számára az osztályozóvizsga letételét.

• Különbözeti vizsga

Iskolánk nem 9., és szakképző 13. évfolyamába belépő tanulóknak kell tenniük a helyi tantervünkben szereplő, de a beiratkozás tanévéig nem tanult tantárgyakból.

• Javítóvizsga A tanulónak javítóvizsgán kell számot adni tudásáról, ha - tanév végén elégtelen osztályzatot kapott; - igazolatlanul távol maradt az osztályozó vagy különbözeti vizsgáról; - az osztályozó- vagy különbözeti vizsgán elégtelen osztályzatot kapott. Ebben

az esetben a sikertelen osztályozó- vagy különbözeti vizsgát követő vizsgaidőszakban kell javítóvizsgát tenni.


• Pótló vizsga

Amennyiben a tanuló az osztályozó-, különbözeti vagy javítóvizsgáról igazoltan távol marad, pótló vizsgát tehet. A pótló vizsgát lehetőleg ugyanabban a vizsgaidőszakban kell letenni. Pótló vizsgát csak az elmaradt vizsga-részekből kell tenni.

Az egyes vizsgák speciális szabályai

Az osztályozóvizsga

- Osztályozóvizsgák időpontjait az igazgató jelöli ki. A vizsga pontos napjáról a vizsgázó, illetőleg a szülő minimum a vizsga előtt két héttel értesítést kap.

- Egy tanévben legfeljebb 2 évfolyam tananyagából tehető osztályozóvizsga. Három évfolyam anyagából csak rendkívül indokolt esetben, igazgatói engedéllyel lehet vizsgázni.

- Az osztályozó vizsga letételét az igazgató engedélyezi. - Az osztályozóvizsga követelményeit az iskola nevelőtestülete határozza meg. - Az osztályozóvizsga helye az iskola. - Az osztályozóvizsga írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészekből állhat. Az

egyes tantárgyak vizsgarészeit a nevelőtestület határozza meg. - A szóbeli vizsgát az iskola tanáraiból alakított vizsgabizottság előtt kell megtartani. - Azt a vizsgázót, aki akár az írásbeli, akár a szóbeli vagy gyakorlati vizsgán

figyelmeztetés ellenére meg nem engedett eszközt használ, az igazgató a vizsga folytatásától eltilthatja, vizsgája elégtelen. Az indokolatlanul félbehagyott vizsgát úgy kell tekinteni, mint ami nem sikerült. Az önhibán kívüli indokolt vizsgamegszakítás esetén módot kell adni annak megismétlésére.

- Az osztályozóvizsgán nyújtott tanulói teljesítmény értékelése az adott tantárgy munkaközössége által elfogadott értékelési rendszere szerint történik.

- Az osztályozóvizsga a vizsgázó számára díjtalan. - Az osztályozóvizsga nem ismételhető meg. - Sikertelen osztályozóvizsga esetén a tanulónak javítóvizsgát kell tennie. - Az osztályozóvizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni. A vizsga eredményét a

törzslapba és a bizonyítványba a megfelelő záradékkal be kell vezetni. - Az osztályozóvizsgán a közoktatási törvény 30.§ (9) bekezdésének hatálya alá

tartozó tanulónál lehetővé kell tenni mindazon mentességek, kedvezmények érvényesítését, amelyet a tanuló megfelelő vizsgálat, szakértői vélemény alapján kapott.

Az osztályozóvizsgára való jelentkezés feltételei a tanulmányi idő megrövidítésére - amennyiben a tanuló a tanulmányi idő megrövidítése miatt kíván osztályozóvizsgát tenni, a vizsgára legkésőbb az érettségi vizsgára való jelentkezés előtt 2 héttel kell jelentkeznie; - az adott tantárgyból a tanuló előző félévi és év végi eredménye legalább közepes (3); - tanulmányi átlaga az előző tanév végén, illetve félévkor legalább 3,0 volt; nem bukott egy tárgyból sem; - a vizsga évében az adott tantárgy témazáró dolgozatainak eredménye minimum közepes; - az adott tantárgyból nincs szaktanári figyelmeztetése;


- a szaktanár javasolja az osztályozóvizsga letételét. A jelentkező a felsorolt feltételek mindegyikének meg kell, hogy feleljen!

Különbözeti vizsga

- A különbözeti vizsgák időpontját az igazgató határozza meg. - Iskolaváltoztatás vagy külföldi tanulmányok magyarországi folytatása feltételeként írhatja elő az Intézmény a különbözeti vizsga letételét. Abból a tantárgyból vagy tantárgyrészből kell különbözeti vizsgát tennie a tanulónak, amelyet az Intézmény a megkezdeni tervezett évfolyamtól alacsonyabb évfolyamon tanított, s amely tantárgy, tananyag ismerete feltétele a sikeres továbbhaladásnak, a magasabb évfolyamra lépésnek. A különbözeti vizsga tantárgyainak meghatározása során mindig egyedileg kell az Intézmény vezetőjének határozatot hoznia a jelentkező tanuló ügyében.

Javítóvizsga

- A javítóvizsga helye az az iskola, amellyel a tanulónak tanulói jogviszonya van. - A javítóvizsgára utasított tanuló az igazgató által megállapított napon javítóvizsgát

tehet. - A vizsga idejéről az igazgató a tanulót és annak szüleit az iskolában szokásos

módon (hirdető tábla, iskolai honlap) értesíti. - A javítóvizsga indokolatlan elmulasztása osztályismétlést jelent. - A rendkívüli okból, igazgatói engedéllyel elhalasztott javítóvizsgára készülő

tanulónak részt kell vennie a következő felsőbb osztály tanulmányi munkájában, mulasztásait szabályosan igazolnia kell, munkáját a többi tanulóhoz hasonlóan kell elbírálni. A javítóvizsga sikeres letétele után a tanuló az osztálynak végleges tagja lesz, sikertelen vizsga esetén az előző osztályt kell megismételnie.

- Igazolatlan meg nem jelenés a vizsgán, vagy szabálytalanság miatti eltiltás osztályismétlést von maga után.

- A javítóvizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni. A javítóvizsga eredményét az osztályfőnök írja be a törzslapra és a bizonyítványba, és az igazgató írja alá.

- Az eredményhirdetés a bizonyítvány kiosztásával történik, legkésőbb az utolsó vizsgát követő napon.

- A javítóvizsgát az osztályozóvizsgára előírt módon kell lebonyolítani.


Pótló vizsga

Abban az esetben, ha a tanuló önhibáján kívül nem tudja teljesíteni az osztályozó/pótló/különbözeti vizsga követelményeit, a teljes vizsga anyagából, vagy a nem teljesített vizsgarészből - kérelmére - pótló vizsgát tehet. Időpontját egyéni elbírálás alapján az igazgató jelöli ki.

A vizsgák követelménye, részei, az értékelés rendje

A vizsgák követelménye a helyi tantervben szereplő, az adott tanévre vonatkozó tananyag. A vizsgák részeit és az értékelés rendjét a helyi tanterv alapján a munkaközösségek az alábbiak szerint határozták meg:

A vizsgatárgyak részei

Irodalom írásbeli szóbeli Magyar nyelv írásbeli szóbeli Történelem írásbeli szóbeli Idegen nyelv írásbeli szóbeli Matematika írásbeli szóbeli Ének-zene írásbeli szóbeli Tánc írásbeli Rajz és vizuális kultúra gyakorlati Testnevelés és sport gyakorlati Földrajz írásbeli szóbeli Biológia írásbeli szóbeli Kémia

szóbeli

Fizika írásbeli szóbeli Informatika

szóbeli gyakorlati

Informatika és információkezelés - informatika - gépírás

szóbeli

gyakorlati gyakorlati

Szakmai alapozó tárgyak

- gazdálkodási ismeretek - marketing - közgazdaságtan

írásbeli írásbeli írásbeli

szóbeli szóbeli szóbeli

Szakmai elméleti és gyakorlati tárgyak írásbeli szóbeli

A szakmai gyakorlati vizsga általános szabályai

- a gyakorlati oktatást vezető tanárnak kötelező a vizsgázót tájékoztatni a gyakorlati vizsga rendjéről

- a gyakorlati vizsgarészt a vizsga feladatok számától függetlenül egy érdemjeggyel kell értékelni


7.8.2 Érettségi vizsga:

Az érettségi vizsgát a 100/1997. (VI.13.) kormányrendelet alapján szervezzük. 7.8.2.1 Az érettségi vizsga témakörei a magyar nyelv és irodalom tantárgyból

MAGYAR NYELV Ember és nyelv Kommunikáció A jel, a jelrendszer Nyelvi és vizuális kommunikáció A nyelvhasználat mint kommunikáció Kommunikációs funkciók és közlésmódok Személyközi kommunikáció A tömegkommunikáció A magyar nyelv története A magyar nyelv rokonsága Nyelvtörténeti korszakok Nyelvművelés Nyelv és társadalom Nyelvváltozatok Kisebbségi nyelvhasználat A határon túli magyar nyelvűség Tömegkommunikáció és nyelvhasználat


A nyelvi szintek Hangtan Alaktan és szótan Mondattan A mondat szintagmatikus szerkezete Logikai és grammatikai viszonyok az összetett mondatban Szókincs és frazeológia A szöveg A szöveg és a kommunikáció A szöveg szerkezete és jelentése Szövegértelmezés A szöveg szóban és írásban Az intertextualitás A szövegtípusok Szöveg a médiában A retorika alapjai A nyilvános beszéd Érvelés, megvitatás, vita A szövegszerkesztés eljárásai Stílus és jelentés Szóhasználat és stílus A szójelentés Állandósult nyelvi formák Nyelvi-stilisztikai változatok Stíluseszközök Stílusréteg, stílusváltozat IRODALOM Szerzők, művek Életművek Portrék Látásmódok A kortárs irodalomból Világirodalom Színház- és drámatörténet Az irodalom határterületei Interkulturális megközelítések és regionális kultúra Értelmezési szintek, megközelítések Témák, motívumok Műfajok, poétika Korszakok, stílustörténet


7.8.2.2 Az érettségi vizsga témakörei a történelem és állampolgári ismeretek tantárgyból

Az ókor és kultúrája

Vallás és kultúra az ókori Keleten A demokrácia kialakulása Athénban A római köztársaság virágkora és válsága, az egyeduralom kialakulása Az antik hitvilág, művészet, tudomány A kereszténység kialakulása és elterjedése A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása

A középkor A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői A nyugati és keleti kereszténység Az iszlám vallás és az arab világ; a világvallások elterjedése A középkori városok Egyházi és világi kultúra a középkorban A humanizmus és a reneszánsz Itáliában Az Oszmán Birodalom terjeszkedése

A középkori magyar állam megteremtése és virágkora A magyar nép őstörténete és vándorlása A honfoglalástól az államalapításig Az Árpád-kor Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi

Zsigmond idején A Hunyadiak Kultúra és művelődés

Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban A nagy földrajzi felfedezések és következményei Reformáció és katolikus megújulás A kontinentális abszolutizmus és a parlamentáris monarchia megszületése

Angliában A tudományos világkép átalakulása, a felvilágosodás

Magyarország a Habsburg Birodalomban A mohácsi csata és az ország három részre szakadása Az Erdélyi Fejedelemség virágkora A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc Magyarország a XVIII. századi Habsburg Birodalomban Művelődés, egyházak, iskolák

A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora A francia polgári forradalom politikai irányzatai, az Emberi és Polgári Jogok

Nyilatkozata A XIX. század eszméi Az ipari forradalom és következményei Nagyhatalmak és katonai-politikai szövetségek a századfordulón Tudományos, technikai felfedezések, újítások és következményeik


A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései A reformkori művelődés, kultúra A polgári forradalom A szabadságharc A kiegyezés előzményei és megszületése Gazdasági eredmények és társadalmi változások a dualizmus korában Az életmód, a tudományos és művészeti élet fejlődése

Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig

Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békék A gazdaság és a társadalom új jelenségei a fejlett világban Az a 1929-33-as gazdasági válság A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra az 1920-30-as években A második világháború előzményei jelentős fordulatai A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzői A szocialista rendszerek bukása

Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig

Az Oszrák-Magyar Monarchia felbomlása és következményei A Horthy-rendszer jellege és jellemzői Művelődési viszonyok és az életmód A magyar külpolitika mozgástere, alternatívái Magyarország részvétele a világháborúban A német megszállás és a holocaust Magyarországon

Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig

A szovjet felszabadítás és megszállás A határon túli magyarság sorsa A kommunista diktatúra kiépítése és működése Az 1956-os forradalom és szabadságharc A Kádár-rendszer jellege, jellemzői A rendszerváltozás

A jelenkor A közép-európai régió jellemzői, távlatai, a posztszovjet rendszerek problémái Az európai integráció története A „harmadik világ” Fogyasztói társadalom; ökológiai problémák, a fenntartható fejlődés A globális világ kihívásai és ellentmondásai

A mai magyar társadalom és életmód

Alapvető állampolgári ismeretek Etnikumok és nemzetiségek a magyar társadalomban A magyarországi romák A parlamenti demokrácia működése és az önkormányzatiság Társadalmi, gazdasági és demográfiai változások


7.8.2.3 Az érettségi vizsga témakörei a matematika tantárgyból

Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok

Halmazok Halmazműveletek Számosság, részhalmazok

Matematikai logika Fogalmak, tételek és bizonyítások a matematikában

Kombinatorika Gráfok Számelmélet, algebra

Alapműveletek A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek

Oszthatóság Számrendszerek

Racionális és irracionális számok Valós számok Hatvány, gyök, logaritmus Betűkifejezések

Nevezetes azonosságok Arányosság

Százalékszámítás Egyenletek, egyenletrend-szerek, egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség-rendszerek

Algebrai egyenletek, egyenletrendszerek Elsőfokú egyenletek, egyenletrendszerek Másodfokú egyenletek, egyenletrendszerek Magasabb fokú egyenletek Négyzetgyökös egyenletek

Nem algebrai egyenletek Abszolút-értékes egyenletek Exponenciális és logaritmikus egyenletek Trigonometrikus egyenletek

Egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség-rendszerek Középértékek, egyenlőtlenségek Függvények, az analízis elemei

A függvény Egyváltozós valós függvények

A függvények grafikonja, függvény-transzformációk A függvények jellemzése

Sorozatok Számtani és mértani sorozatok Kamatos kamat, járadékszámítás


Geometria, koordinátageometria, trigonometria

Elemi geometria Térelemek A távolságfogalom segítségével definiált ponthalmazok

Geometriai transzformációk Egybevágósági transzformációk

Síkban Hasonlósági transzformációk

Síkbeli és térbeli alakzatok Síkbeli alakzatok

Háromszögek Négyszögek Sokszögek Kör

Térbeli alakzatok Vektorok síkban és térben Trigonometria Koordinátageometria

Pontok, vektorok Egyenes Kör

Kerület, terület Felszín, térfogat Valószínűségszámítás, statisztika

Leíró statisztika Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásai Nagy adathalmazok jellemzői, statisztikai mutatók

A valószínűségszámítás elemei

7.8.2.4 Az érettségi vizsga témakörei az angol nyelv tantárgyból

Témakörök

1. Személyes vonatkozások, család 2. Ember és társadalom 3. Környezetünk 4. Az iskola 5. A munka világa 6. Életmód, egészség 7. Szabadidő, művelődés, szórakozás 8. Utazás, turizmus 9. Tudomány és technika


Kommunikációs helyzetek A vizsgázó az alábbi kommunikációs helyzetekben, illetve szerepekben nyilatkozhat meg szóban és/vagy írásban mindkét szinten.

Helyzet Szerep

Áruházban, üzletben, piacon Vevő, eladó

Családban, családnál, baráti körben

vendéglátó, vendég

Étteremben, kávéházban, vendéglőben

vendég, egy társaság tagja

Hivatalokban, rendőrségen ügyfél, állampolgár

Ifjúsági szálláson, campingben, panzióban, szállodában

Vendég, vendéglátó

Iskolában tanuló, iskolatárs

Kulturális intézményben, sportlétesítményben, klubban

vendég, látogató, egy társaság tagja

Országhatáron turista

Orvosnál beteg, kísérő

Szolgáltató egységekben (fodrász, utazási iroda, jegyiroda, benzinkút, bank, posta, cipész, gyógyszertár stb.)

ügyfél

Szünidei munkahelyen munkavállaló

Tájékozódás az utcán, útközben helyi lakos, turista

Telefonbeszélgetésben hívó és hívott fél

Tömegközlekedési eszközökön (vasúton, buszon, villamoson, taxiban, repülőn, hajón)

utas, útitárs

A kommunikációs szándékok listája A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok

Megszólítás és arra reagálás Köszönés, elköszönés és arra reagálás Bemutatkozás, bemutatás és ezekre reagálás Telefonbeszélgetésnél megszólítás, bemutatkozás, más személy kérése, elköszönés és ezekre reagálás Magán- és hivatalos levélben megszólítás, elbúcsúzás Szóbeli üdvözlet küldése Érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás Köszönet és arra reagálás Bocsánatkérés és arra reagálás Gratuláció, jókívánságok és azokra reagálás

Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok

Hála Sajnálkozás, csalódottság Öröm Elégedettség, elégedetlenség


Csodálkozás Remény Félelem, aggodalom Bánat, elkeseredés Bosszúság Együttérzés

Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok

Véleménykérés és arra reagálás, véleménynyilvánítás Érdeklődés, érdektelenség Tetszés, nem tetszés Valaki igazának elismerése, el nem ismerése Egyetértés, egyet nem értés Helyeslés, rosszallás Ellenvetés, ellenvetés visszautasítása Elismerés kifejezése, dicséret, és arra reagálás Közömbösség Ígéret Akarat, szándék, terv Kívánság, óhaj Képesség, lehetőség, szükségesség, kötelezettség Bizonyosság, bizonytalanság Preferencia, érdeklődési kör kifejezése, illetve érdeklődés ezek iránt Kritika, szemrehányás

Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok

Dolgok, személyek megnevezése Dolgok, események leírása Információkérés Igenlő vagy nemleges válasz Tudás, nem tudás Válaszadás elutasítása Bizonyosság, bizonytalanság Ismerés, nem ismerés Feltételezés Emlékezés, nem emlékezés Indoklás (ok, cél)

A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok

Kérés, kívánság Felszólítás, tiltás, parancs Javaslat és arra reagálás Rendelés Meghívás és arra reagálás Kínálás és arra reagálás Reklamálás Tanácskérés, tanácsadás Figyelmeztetés Engedély kérése, megadása, megtagadása Segítségkérés és arra reagálás Segítség felajánlása és arra reagálás


Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok (kommunikációs stratégiák)

Visszakérdezés, ismétléskérés Nem értés Betűzés kérése, betűzés Felkérés lassabb, hangosabb beszédre Beszélési szándék jelzése Téma bevezetése Témaváltás Félbeszakítás Megerősítés, igazolás Körülírás Példa megnevezése Beszélgetés lezárása

Nyelvtani szerkezetek

Articles (definite, indefinite, zero) Nouns (singular and plural, countable uncountable) Adjectives (regular and irregular, comparison) Possession Adverbs Prepositions, prepositional phrases Conjunctions, linking words Forms of the verb (infinitives, gerund and participles) Auxiliaries/ Modal verbs Present Simple Present Simple Passive Present Continuous Present Perfect Simple Present Perfect Passive Present Perfect Continuous Past Simple Past Simple Passive Past Continuous Past Perfect Future with will Passive Future Going to Reported Speech (with the reporting verb in the present) Reported Speech (with the reporting verb in the past) Conditional Clauses 1st, 2nd, 3rd Relative clauses defining Relative clauses non-defining Time clauses with future meaning Clauses of purpose Wish Question-tags


7.8.2.5 Az érettségi vizsga témakörei a német nyelv tantárgyból

Témakörök

1. Személyes vonatkozások, család 2. Ember és társadalom 3. Környezetünk 4. Az iskola 5. A munka világa 6. Életmód 7. Szabadidő, művelődés, szórakozás 8. Utazás, turizmus 9. Tudomány és technika Kommunikációs helyzetek és szándékok

Kommunikációs helyzetek

Helyzet Szerep

Áruházban, üzletben, piacon vevő

Családban, családnál, baráti körben

vendéglátó, vendég

Étteremben, kávéházban, vendéglőben

vendég, egy társaság tagja

Hivatalokban, rendőrségen ügyfél, állampolgár

Ifjúsági szálláson, campingben, panzióban, szállodában

vendég

Iskolában tanuló, iskolatárs

Kulturális intézményben, sportlétesítményben, klubban

vendég, látogató, egy társaság tagja

Országhatáron turista

Orvosnál beteg, kísérő

Szolgáltató egységekben (fodrász, utazási iroda, jegyiroda, benzinkút, bank, posta, cipész, gyógyszertár stb.)

ügyfél

Szünidei munkahelyen munkavállaló

Tájékozódás az utcán, útközben helyi lakos, turista

Telefonbeszélgetésben hívó és hívott fél

Tömegközlekedési eszközökön (vasúton, buszon, villamoson, taxiban, repülőn, hajón)

utas, útitárs


A kommunikációs szándékok listája

A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok

Megszólítás és arra reagálás Köszönés, elköszönés és arra reagálás Bemutatkozás, bemutatás és ezekre reagálás Telefonbeszélgetésnél megszólítás, bemutatkozás, más személy kérése, elköszönés és ezekre reagálás Levélben megszólítás, elbúcsúzás Szóbeli üdvözletküldés Érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás Köszönet és arra reagálás Bocsánatkérés és arra reagálás Gratuláció, jókívánságok és azokra reagálás

Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok

Hála Sajnálkozás, csalódottság Öröm Elégedettség, elégedetlenség Csodálkozás Remény Félelem, aggodalom Bánat, elkeseredés Bosszúság Együttérzés

Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok

Véleménykérés és arra reagálás, véleménynyilvánítás Érdeklődés, érdektelenség Tetszés, nem tetszés Valaki igazának elismerése, el nem ismerése Egyetértés, egyet nem értés Helyeslés, rosszallás Ellenvetés, ellenvetés visszautasítása Elismerés kifejezése, dicséret és arra reagálás Közömbösség Ígéret Akarat, szándék, terv Kívánság, óhaj Képesség, lehetőség, szükségesség, kötelezettség Bizonyosság, bizonytalanság Preferencia, érdeklődési kör kifejezése, illetve érdeklődés ezek iránt Kritika, szemrehányás


Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok

Dolgok, személyek megnevezése Dolgok, események leírása Információkérés Igenlő vagy nemleges válasz Tudás, nem tudás Válaszadás elutasítása Bizonyosság, bizonytalanság Ismerés, nem ismerés Feltételezés Emlékezés, nem emlékezés Indoklás (ok, cél)

A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok

Kérés, kívánság Felszólítás, tiltás, parancs Javaslat és arra reagálás Rendelés Meghívás és arra reagálás Kínálás és arra reagálás Reklamálás Tanácskérés, tanácsadás Figyelmeztetés Engedély kérése, megadása, megtagadása Segítségkérés és arra reagálás Segítség felajánlása és arra reagálás

Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok (kommunikációs stratégiák)

Visszakérdezés, ismétléskérés Nem értés Betűzés kérése, betűzés Felkérés lassabb, hangosabb beszédre Beszélési szándék jelzése Téma bevezetése Témaváltás Félbeszakítás Megerősítés, igazolás Körülírás Példa megnevezése Beszélgetés lezárása


7.8.2.6 Az érettségi vizsga témakörei a földrajz tantárgyból

Térképi ismeretek A térképi ábrázolás

A térképek jelrendszere Térképi gyakorlatok Az űrtérképezés Kozmikus környezetünk A Naprendszer kialakulása, felépítése, helye a világegyetemben A Nap és kísérői A Föld és mozgásai

Tengely körüli forgás Nap körüli keringés

Űrkutatás az emberiség szolgálatában A geoszférák földrajza A kőzetburok

Földtörténet A Föld szerkezete és fizikai jellemzői A kőzetburok szerkezete A kőzetlemez-mozgások okai és következményei

A kőzetlemezek mozgásai Magmatizmus és vulkánosság A földrengés

A hegységképződés A kőzetburok (litoszféra) építőkövei A Föld nagyszerkezeti egységei

Ősmasszívumok (ősföld) Röghegységek Gyűrthegységek Süllyedékterületek, síkságok

A földfelszín formálódása A levegőburok

A légkör kialakulása, anyaga és szerkezete A levegő felmelegedése A légnyomás és a szél

A szelek Ciklon és anticiklon Időjárási frontok A szél felszínformáló tevékenysége

Az általános légkörzés Az általános légkörzés rendszere A monszun szélrendszer

Víz a légkörben Az időjárás és az éghajlat


A vízburok földrajza

A vízburok kialakulása és tagolódása A világtenger

Az óceánok és a tengerek A tengervíz fizikai és kémiai tulajdonságai A tengervíz mozgásai A világtenger társadalmi-gazdasági hasznosítása

A felszíni vizek és felszínalakító hatásuk A tavak A folyóvizek

A felszín alatti vizek A komplex vízgazdálkodás elemei A jég és felszínformáló munkája

A talaj

A földrajzi övezetesség A szoláris és a valódi éghajlati övezetek

Szoláris éghajlati övezetek Valódi éghajlati övezetek

A vízszintes földrajzi övezetesség A forró övezet

Egyenlítői öv Átmeneti öv Térítői öv Monszun vidék

Mérsékelt övezet Meleg-mérsékelt öv

Mediterrán terület Monszun terület

Valódi mérsékelt öv Óceáni terület Mérsékelten szárazföldi terület Szárazföldi terület Szélsőségesen szárazföldi terület

Hideg-mérsékelt öv A hideg övezet

Sarkköri öv Sarkvidéki öv

A függőleges földrajzi övezetesség A népesség- és településföldrajz A népesség földrajzi jellemzői

A népesség számbeli alakulása, összetétele A népesség területi eloszlása

A települések földrajzi jellemzői


A világ változó társadalmi-gazdasági képe A világgazdaság általános jellemzése, szerkezetének átalakulása és jellemző folyamatai

A világgazdaság felépítése, ágazatai A gazdasági fejlettség és területi különbségei A világgazdaság működése és folyamatai

A termelés, a fogyasztás és a kereskedelem kapcsolata A világ élelmiszergazdaságának jellemzői és folyamatai

A mezőgazdaság és az élelmiszergazdaság kapcsolata Növénytermesztés Állattenyésztés Erdőgazdálkodás, hal- és vad-gazdálkodás

A világ energiagazdaságának és iparának átalakulása Energiagazdaság Ipar

A harmadik és a negyedik szektor jelentőségének növekedése Az infrastruktúra A harmadik és a negyedik szektor A működő tőke és a pénz világa

A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok A világgazdasági pólusok A világgazdaság peremterületei Egyedi szerepkörű országcsoportok és országok Magyarország földrajza A Kárpát-medence természet- és társadalomföldrajzi sajátosságai Magyarország természeti adottságai

Földtani adottságok Hazánk éghajlata Hazánk vízrajza Hazánk élővilága és talajai Magyarország társadalmi-gazdasági jellemzői Népesség- és településföldrajzi jellemzők Nemzetgazdaságunk A gazdaság ágazatai, ágai

Hazánk nagytájainak eltérő természeti és társadalmi-gazdasági képe Az Alföld A Kisalföld és a Nyugati – peremvidék (Alpokalja) A Dunántúli-domb- és hegyvidék A Dunántúli-középhegység Az Északi-középhegység

Hazánk nagyrégióinak (tervezési-statisztikai régióinak) természet- és társadalomföldrajzi képe

Budapest Magyarország környezeti állapota


Európa regionális földrajza Európa általános természetföldrajzi képe Európa általános társadalomföldrajzi képe Az Európai Unió földrajzi vonatkozásai Észak-Európa Nyugat-Európa

Egyesült Királyság Franciaország

Dél-Európa Olaszország Szerbia és Montenegro Horvátország

Közép-Európa tájainak és országainak természet- és társadalomföldrajzi képe Németország Ausztria Szlovákia Románia

Kelet-Európa természet- és társadalom-földrajzi vonásai Oroszország Ukrajna

Európán kívüli földrészek földrajza A kontinensek általános természet- és társadalomföldrajzi képe Ázsia

Általános földrajzi kép Országai

Kína Japán India

Délkelet-Ázsia iparosodott és iparosodó országai Nyugat-Ázsia, arab világ

Afrika általános földrajzi képe Amerika

Általános földrajzi képe Országai

Amerikai Egyesült Államok

A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai A geoszférák környezeti problémáinak kapcsolatai A népesség, a termelés és a fogyasztás növekedésének földrajzi következményei

A Föld eltartóképessége Urbanizációs problémák

A környezeti válság kialakulása és az ellene folytatott küzdelem A környezeti és a gazdasági problémák globalizálódása Nemzetközi összefogás a környezetvédelemben


7.8.2.7 Az érettségi vizsga témakörei az informatika tantárgyból

Információs társadalom

A kommunikáció A kommunikáció általános modellje Információs és kommunikációs technológiák és rendszerek Számítógépes információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban Közhasznú információs források

Információ és társadalom Az informatika fejlődéstörténete A modern információs társadalom jellemzői Informatika és etika Jogi ismeretek

Informatikai alapismeretek – hardver

Jelátalakítás és kódolás Analóg és digitális jelek Az adat és az adatmennyiség Bináris számábrázolás Bináris karakterábrázolás Bináris kép- és színkódolás Bináris hangkódolás

A számítógép felépítése A Neumann-elvű számítógépek A (személyi) számítógép részei és jellemzőik: Központi feldolgozó

egység, memória, buszrendszer, interfészek (illesztő), ház, tápegység, alaplap

A perifériák típusai és főbb jellemzőik: bemeneti eszközök, kimeneti eszközök, bemeneti/kimeneti eszközök, háttértárak

A (személyi) számítógép részeinek összekapcsolása és üzembe helyezése

Hálózatok

Informatikai alapismeretek – szoftver Az operációs rendszer és főbb feladatai

Az operációs rendszerek (fajtái) részei és funkciói, az operációs rendszer felhasználói felülete

Könyvtárszerkezet, könyvtárak létrehozása, másolása, mozgatása, törlése, átnevezése

Állományok típusai, keresés a háttértárakon Állománykezelés: létrehozás, törlés, visszaállítás, másolás, mozgatás,

átnevezés, nyomtatás, megnyitás Az adatkezelés eszközei: Tömörítés, kicsomagolás, archiválás,

adatvédelem A szoftver és a hardver karbantartó (segéd)programjai: víruskeresés és

irtás, víruspajzs, lemezkarbantartás, … A hálózatok működésének alapelvei, hálózati be- és kijelentkezés,

hozzáférési jogok, adatvédelem


Szövegszerkesztés A szövegszerkesztő használata

A program indítása A munkakörnyezet beállítása A szövegszerkesztő menürendszere Dokumentum megnyitása, mentése, nyomtatása

Szövegszerkesztési alapok Szövegbevitel, szövegjavítás Karakterformázás Bekezdésformázás Felsorolás, számozás Tabulátorok használata Oldalformázás

Szövegjavítási funkciók Keresés és csere Kijelölés, másolás, mozgatás, törlés Helyesírás ellenőrzés, szinonima szótár, elválasztás

Táblázatok, grafikák a szövegben Táblázatkészítés a szövegszerkesztővel, sorba rendezés Körlevélkészítés Táblázatok, grafikák, szimbólumok és más objektumok beillesztése a szövegbe, valamint formázásuk

Táblázatkezelés A táblázatkezelő használata

A program indítása A munkakörnyezet beállítása A táblázatkezelő menürendszere A táblázat megnyitása, mentése, nyomtatása

A táblázatok felépítése Cella, oszlop, sor, aktív cella, tartomány, munkalap

Adatok a táblázatokban Adattípusok Adatbevitel, javítás, másolás, mozgatás A cellahivatkozások használata Képletek szerkesztése: konstans, hivatkozás, függvény

Táblázatformázás Sorok, oszlopok, tartományok kijelölése Karakter-, cella- és tartomány-formázások Cellák és tartományok másolása

Táblázatok, szövegek, diagramok Egyszerű táblázat készítése Formázási lehetőségek Diagramtípus kiválasztása, diagramok szerkesztése

Problémamegoldás táblázatkezelővel Tantárgyi feladatok megoldása A mindennapi életben előforduló problémák

Adatbáziskezelés

Az adatbázis-kezelés alapfogalmai Az adatbázis fogalma, típusai, adattábla, rekord, mező, kulcs


Az adatbázis-kezelő program interaktív használata Adattípusok Adatbevitel, adatok módosítása, törlése Adatbázisok létrehozása, karbantartása

Alapvető adatbázis-kezelési műveletek Lekérdezések, függvények használata Keresés, válogatás, szűrés, rendezés Összesítés

Képernyő és nyomtatási formátumok Űrlapok használata Jelentések használata

Információs hálózati szolgáltatások Kommunikáció az Interneten

Elektronikus levelezési rendszer használata Állományok átvitele WWW Keresőrendszerek Távoli adatbázisok használata

Weblap készítés Hálózati dokumentumok szerkezete Weblap készítése Web-szerkesztővel Formázási lehetőségek

Prezentáció és grafika Prezentáció (bemutató)

A program indítása A munkakörnyezet beállítása A program menürendszere Prezentációs anyag elkészítése

(szöveg, táblázat, rajz, diagram, grafika, fotó, hang, animáció, dia-minta …) és formázása

Grafika A program indítása A munkakörnyezet beállítása A program menürendszere Elemi alakzatok megrajzolása, módosítása Képek beillesztése, formázása

Könyvtárhasználat Könyvtárak

A könyvtár fogalma, típusai Eligazodás a könyvtárban: olvasóterem, szabadpolcos rendszer,

multimédia övezet A helyben használható és a kölcsönözhető könyvtári állomány A könyvtári szolgáltatások

Dokumentumok Nyomtatott dokumentumok Nem nyomtatott dokumentumok, illetve adathordozók (kazetta, diakép,

film, CD, mágneslemez, DVD) Tájékoztató eszközök

Katalógusok Adatbázisok

Közhasznú információs források (pl. telefonkönyv, menetrend, térkép)


7.8.2.8 Az érettségi vizsga témakörei a testnevelés és sport tantárgyból

ELMÉLETI ISMERETEK

A magyar sportsikerek A harmonikus testi fejlõdés Az egészséges életmód Testi képességek Gimnasztika Atlétika Torna Ritmikus gimnasztika .Küzdõsportok, önvédelem Úszás Testnevelési -és sportjátékok Természetben űzhetõ sportok GYAKORLATI ISMERETEK Gimnasztika Atlétika

Futások Ugrások Dobások

Torna Talajtorna Szekrényugrás Felemáskorlát Gerenda Ritmikus gimnasztika Gyűrű Nyújtó Korlát

Küzdõsportok, önvédelem Úszás Testnevelési- és sportjátékok

Kézilabda Kosárlabda Labdarúgás Röplabda

SZAKSZÓ, NÉV- ÉS FOGALOMTÁR


11-es rúgás aktív pihenés alakzatok – oszlop, vonal, kör, alkarérintés álló és térdelőrajt alsó egyenes nyitás - nyitásfogadás átadás – egykezes, kétkezes mellső,

kétkezes felső, pattintott büntető dobás Coubertein báró deformitás döntés edzésmódszer edzettség egészség egészséges életmód elhízás előkészítő gyakorlatok emelés emelkedés ereszkedés esztétikus mozgás fejelés fejlődések, szakadozások fektetett dobás fogások fordítás forduló gimnasztikai alapforma: gurulás gyerekkor gyorsindítás hajítás, vetés, lökés hajlékonyság hajlítás helyes légzés (mellkasi, hasi, teljes) ideális testsúly izületi mozgékonyság járás (futás) megindítása, megállítása kapura lövések – beugrásos,

felugrásos keringési rendszer kiindulóhelyzet kisiskoláskor kosárérintés küzdelem labda átadások lábbal –lapos,

félmagas, ívelt labda érintések – belső, belső csüd,

teljes csüd, külső csüd labdavezetés

leengedés légző rendszer lendítés lendületszerzés magasugrás – flop, hasmánt, átlépő

technika magyar olimpiai bajnokok – legalább öt

név ismerete mell-, gyors-, hátúszás motiváció mozgatórendszer nyitódás, zárkózás, igazodás, takarás nyújtás olimpiai játékok – ókori, újkori játékok passzív pihenés prevenció


pulzus rajtolás rekreáció ritmikus gimnasztika szerek – kötél,

labda, karika, buzogány, szalag serdülőkor sérülés sikerélmény sorakozás szabadgyakorlat, szergyakorlatok (pad,

bordásfal), kéziszer gyakorlatok (babzsák, labda, súlyzó, medicinlabda stb.)

szabadrúgás – közvetett, közvetlen távolugrás –lépő technika, ollózó

technika teljesítmény terhelés természeti erők testedzés testfordulatok testi higiéne testnevelés - sport testtartás torna elemek: állások, gurulások,

fordulatok, ugrások, billenések, forgások, átfordulások, támaszugrások, lebegőtámasz, lendületek, fellendülések, támaszhelyzetek, leugrások, összekötő elemek

tornaszerek – talaj, gerenda, felemáskorlát, ló, nyújtó, gyűrű, korlát, lólengés

váltás védekezés – emberfogásos, terület

védekezés


7.8.2.9 Az érettségi vizsga témakörei a szakmai alapozó, kereskedelmi és marketing alapismeretek tantárgyakból

Marketing: - A marketing kialakulásának, fogalmának, fejlődésének ismertetése - A piac, a piaci környezet elemzése - A fogyasztói vásárlói magatartás tényezői - A célpiaci marketing, piacszegmentálás értelmezése. A célpiacok kiválasztása - A marketing információs rendszere - A piackutatás fajtáinak, módszereinek megfogalmazása - A piackutatás felhasználási területeinek megismerése - A termékpolitika és termékfejlesztés értelmezése - Az árpolitika és árstratégia értelmezése - Az értékesítéspolitika, értékesítési csatornák kiválasztása - A kommunikációs politika megismerése - A marketingkommunikáció eszközrendszere - A reklám szerepének és fejlődésének feldolgozása - A reklámeszközök és reklámhordozók - A public relations értelmezése - Az eladásösztönzés, a személyes eladás - Az image és az egyedi vállalati arculat megfogalmazása - Egyéb piacbefolyásolási eszközök összevetése

Gazdálkodási ismeretek: Vállalkozási formák

A vállalkozás tárgyi feltételei

A vállalkozás személyi feltételei

A vállalkozások erőforrásai és vagyona

A vállalkozások nyereségérdekeltsége, az eredmény keletkezése

A vállalkozások tevékenységének elemzése, a mutatószámok alkalmazása, a likviditás figyelése

A vállalkozások finanszírozási formái

Az üzleti terv jelentősége, fejezetei

Az üzleti terv készítésének folyamata, az üzleti terv összehasonlítása

Európai Unió

7.8.3 Szakmai vizsga:

A tanulók szakmai vizsgáztatása a hatályos jogszabályok szerint történik.

8 A magasabb évfolyamba lépés feltételei iskolánkban

Magasabb évfolyamba az léphet, aki a tanévet sikeresen (minden osztályozott tantárgyból legalább elégséges szinten) befejezte és eleget tett az előírt gyakorlatoknak. Nem léphet magasabb évfolyamba a tanuló, ha:

nem tett eleget tanulmányi kötelezettségének,

igazolatlan hiányzásai meghaladják a jogszabályban rögzített mértéket (nem tanköteles tanuló esetén),

a tanuló a szorgalmi időszakban teljesítendő gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja az adott tanévre vonatkozó összes gyakorlati képzési idő 20%-át (Ha a tanuló mulasztása meghaladja a 20%-ot, de igazolatlan mulasztása nincs, és szorgalma, elért teljesítménye alapján mulasztását a következő tanév


megkezdéséig pótolja, és az előírt gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja, mentesíthető az évfolyam megismétlésének kötelezettsége alól. Az ismétlés alóli mentesítés kérdésében a nevelőtestület dönt a gyakorlati képzést folytató szervezet javaslatára. A nevelőtestület döntésének alapja a Szakmai Programban meghatározott tananyagtartalom teljesítése. )

Mentesítés a gyakorlatról évfolyam megismétlése alól A nevelőtestület az alábbiak alapján hozza meg döntését: - a gyakorlati képzést folytató szerv javasolja az ismétlés alóli mentesítést - az igazgató által határozatban előírt gyakorlati időt pótolta a tanuló - a gyakorlati képzést folytató szerv írásban igazolja az igazgató által

határozatban előírt tananyagtartalom elvégzését

az összefüggő szakmai gyakorlatra vonatkozó kötelezettségét nem teljesítette

az a tanuló, aki az összefüggő szakmai gyakorlat igazolt hiányzása meghaladja a 20%-ot és igazolatlan hiányzása nincs, a hiányzó gyakorlatot a következő tanév kezdetéig pótolhatja, amennyiben az összefüggő szakmai gyakorlati képzést folytató szervezet ehhez hozzájárul. A nevelőtestületnek van e tekintetben döntési jogköre, de ezt a jogkörét átruházza a gyakorlati képzést folytató szervezetre. A gyakorlati képzést folytató szervezet döntésénél mérlegeli a tanuló magatartását és szorgalmát. A gyakorlati képzést folytató szervezet a hiányzó gyakorlat pótlását igazolja az iskola felé. A magasabb évfolyamra lépés kérdésében a gyakorlati képzés szervezőjének javaslatára nevelőtestület dönt.

fegyelmi határozattal a tanév folytatásától eltiltották

Belépés a szakképző évfolyamra Az iskola minden tanévben meghirdeti a következő tanévtől indítható szakképző évfolyamos szakmákat az érettségizők számára

az őszi képzési vásáron

12. évfolyamosok részére február 24-ig

más iskolában érettségizett tanulók a tanév megkezdéséig


9 Szakmai program

9.1 A szakképzés általános jellemzői 9.1.1 A képzés célja

Olyan kereskedelmi szakemberek képzése, akik rendelkeznek azokkal a szakmai-, társas-, személyes- és módszertani kompetenciákkal, amelyet a dinamikusan fejlődő gazdasági szféra megkíván, olyan alapozó szakmai tudás átadása, amely alkalmassá teszi a tanulót az egész életen át tartó tanulásra, illetve fejlesztjük a tanulóban a tudásbővítés képességét és készségét. 9.1.2 Szakképzési stratégiánk jellemzői

Szubszidiaritás

Komplexitás

Gyakorlatorientált

Tanuló-centrikusság

Nyitottság 9.1.3 Képzési területünk

Az általunk oktatott szakképesítések a gazdasági szolgáltatás szakterületen belül a 17. Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportba tartoznak a XXVI. kereskedelem ágazatban A képzés a kereskedelem ágazatra meghatározott kerettanterv alapján történik

9.2 Szakközépiskolai szakképzés (érettségit követő iskolarendszerű szakképzés)

9.2.1 A szakképesítések rövid jellemzése

Az érettségit követő szakképzés időtartama: Kereskedelem ágazati érettségi bizonyítvány birtokában 1 év (5/13. évfolyam) Nem kereskedelem ágazati érettségi bizonyítvány birtokában 2 év (1/13. és 2/14. évfolyam)

Emelt szintű szakképzettséget adó képzési formák: A 150/2012. (VII.6.) országos Képzési Jegyzékről szóló kormányrendelet értelmében: Logisztikai ügyintéző OKJ száma: 54 345 01 Képzési cél: olyan szakemberek képzése, aki képes a vállalat beszerzési, készletezési, termelési, értékesítési, kiszállítási folyamatainak szervezésére, azokkal kapcsolatos adminisztrációs tevékenységek elvégzésére, képes a döntések megalapozásához szükséges információkat összegyűjteni, feldolgozni, és képes a logisztikai rendszerrel kapcsolatos vezetői munka támogatására.


Kereskedő OKJ száma: 54 341 01 Képzési cél: olyan szakemberek képzése, aki képes a különböző árucikkek beszerzésével és értékesítésével foglalkozni, ellátja az adott kiskereskedelmi egység szabályszerű üzemeltetésével kapcsolatos feladatokat, irányítja, szervezi és ellenőzi a kiskereskedelmi vállalkozás működését, ellátja a nyilvántartással és adatszolgáltatással kapcsolatos feladatokat. 9.2.2 Gyakorlati képzés a szakképző évfolyamon

A gyakorlati képzés szervezője az iskola, amely - a hatályos jogszabályok szerint - biztosítani köteles a gyakorlati képzés feltételeit. Alapvető feladata, a szakmai vizsga vizsgatevékenységeire való eredményes felkészítés. A gyakorlati képzés helyszínei:

Számítógépes szaktanterem vagy terem

Taniroda

Gazdálkodó szerveknél szervezett gyakorlat. Valamennyi szakképesítésnél növelni szükséges a vállalatok látogatását, ott konkrét tevékenységek megfigyelését, illetve a tényleges kipróbálását. A két évfolyamos szakképesítések esetén kötelező az összefüggő vállalati szakmai gyakorlat a 13. évfolyam befejezését követően

A vállalati gyakorlat szervezése:

A foglalkoztató vállalat lehet belföldi, illetve külföldi illetőségű. ( A pályázati lehetőségek, illetve a nemzetközi kapcsolatoknak köszönhetően törekedni kell arra, hogy mind több diákunk töltse a kötelező szakmai gyakorlatát külföldi telephelyen.)

A tanulók az iskola által megadott feltételek figyelembevételével maguk is javasolhatnak olyan gazdálkodó szervezetet, ahol a gyakorlati idejüket töltik. ( a gazdálkodó szervezet előzetes nyilatkozata alapján történik a szervezés)

A hiányzó gyakorlati munkahelyeket az iskola köteles biztosítani.

Az iskola biztosítja a gazdálkodó szervek számára a szükséges dokumentációkat. (szakmai program, együttműködési megállapodás, értékelési útmutató, foglalkozási napló)

A gazdálkodó szervezet értékeli a tanulót szövegesen és érdemjeggyel, melyet eljuttat az iskolához legkésőbb a következő tanév első napjáig.

A vállalati értékeléseket a következő tanév kezdetén összesíteni szükséges.

A gazdálkodó szervezetek kérdőívben értékelik az iskola tevékenységét a tanuló munkája alapján, illetve javaslatot tesznek a helyi szakmai programot érintő pontokban.

9.2.3 Részszakképesítés

A hatályos jogszabályok értelmében, ha a tanuló a logisztikai ügyintéző szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit nem teljesíti, a jogszabályokban megadott feltételek szerint rész-szakképesítés megszerzésére van lehetőség. A kiadható részszakképesítés: 31 341 04 Raktáros


9.2.4 A szakképzés rendelkezésre álló tárgyi feltételei:

taniroda berendezve és gépekkel felszerelve

számítógépek Internet csatlakozással, telefon, fax, nyomtató, fénymásoló, hőkötő, spirálozó, iratmegsemmisítő

projektor, vetítővászon, írásvetítő videolejátszó, TV

pénztárgépek

jogszabály-gyűjtemények, szakkönyvek, formanyomtatványok, bizonylatok

vonalkód leolvasó

térkép

készlet-nyilvántartó, számlázó és útvonaltervező szoftverek

9.2.5 A szakközépiskolai szakképzés minőségbiztosítása

9.2.5.1 Felkészülés a következő tanév szakképzési feladatainak ellátására

A KIK Győri Megyeközponti Tankerülete véleménye alapján meghatározzuk a következő tanév meghirdetésre kerülő szakmáit. Határidő: szeptember 30. Felelős: szakmai igazgatóhelyettes A 12. évfolyamos tanulóinkat írásos formában és szóban tájékoztatjuk a választható szakképesítésekről. Határidő: február 24. Felelős: szakmai igazgatóhelyettes Tájékoztatjuk a 12. évfolyamos tanulók szüleit szakmaválasztási szülői értekezleten a választható szakképesítésekről. Határidő: február 24. Felelős: szakmai igazgatóhelyettes Az iskola honlapján tájékoztatunk minden érdeklődőt a következő tanévre meghirdetett szakképesítésekről, azok szakmai- és vizsgakövetelményeiről. Határidő:március 1. Felelős: szakmai igazgatóhelyettes A 12. évfolyamos tanulóink írásban nyilatkoznak arról, hogy a következő tanévben mely szakképesítést szeretnék tanulni. Határidő: március 15. Felelősök: szakmai igazgatóhelyettes Minden érdeklődőt tájékoztatunk a következő tanévben oktatásra kerülő szakképesítésekről elektronikus levélben, postai levélben és szóban. Határidő: folyamatos Felelős: szakmai igazgatóhelyettes Másik középiskolában érettségizett tanulók szakképző évfolyamra való jelentkezéseinek fogadása szabad hely függvényében. Határidő: augusztus 15. Felelős: szakmai igazgatóhelyettes, iskola titkár


Osztályok kialakítása, tanulók kiértesítése a beiratkozásról és a tanévkezdésről. Határidő: augusztus 25. Felelősök:, szakmai igazgatóhelyettes, iskola titkár

9.2.5.2 Minőségbiztosítás a tanév során

Tanulói elvárások felmérése. Határidő: szeptember 1. Felelősök: szakmai igazgatóhelyettes, osztályfőnökök A kérdőívek kiértékelése, vélemények, tapasztalatok ismertetése. Határidő: szeptember 10. Felelős: szakmai igazgatóhelyettes A nyári gyakorlaton lévő tanulókat foglalkoztató cégek által visszaküldött kérdőívek kiértékelése, ismertetése az érintett felekkel. Határidő: szeptember 15. Felelős: szakmai igazgatóhelyettes A szakképző évfolyamra járó tanulók nyelvi előképzettségének felmérése, kiértékelése, szükség szerint a felzárkóztatás megszervezése. Határidő: szeptember 15. Felelősök: szakmai igazgatóhelyettes, szakmai munkaközösségek vezetői, szaktanárok


Modulok és tantárgyak rendszere az érettségi utáni szakképzésben

Kereskedő Logisztikai ügyintéző

10031-12 A főbb árucsoportok

forgalmazása

10036-12 Termelési és nagykereskedelmi

raktározás

Áruismeret-

és

forgalmazás

Értékesítési

gyakorlat

Értékesítés

idegen

nyelven

Raktározás

Raktározás gyakorlata

10025-12 A kereskedelmi egység

működtetése

10035-12 Szállítás, fuvarozás, szállítmányozás

A működtetés

szabályai

A működtetés

szabályai

gyakorlat

Szállítmányozási

és fuvarozási

feladatok

gyakorlat

Nemzetközi

szállítmányozás,

fuvarozás

Közlekedés- és

gazdaságföldrajz

10033-12 A vállalkozások

működtetése

10034-12 A logisztikai ügyintéző feladatai

Vállalkozási

ismeretek

Vállalkozási

ismeretek

gyakorlat

Logisztika Készletgazdálkodás

gyakorlat

Idegen nyelv angol/német Idegen nyelv angol/német


Áruforgalom Áruforgalom gyakorlata

11508-12 Az áruforgalom tervezése, irányítása, elemzése

Az üzleti tevékenység tervezése,

elemzése

Vezetési ismeretek Üzleti tevékenység a gyakorlatban

10032-12 Marketing

A marketing alapjai Marketing a gyakorlatban

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

11499-12 Foglalkoztatás II.



9.2.6 A szakközépiskolai szakképesítések óratervei

A XXVI. Kereskedelem ágazat heti szakmai óraszámai a 9-12. évfolyamokon

Szakmai követelménymodul

Tantárgy Tantárgyelem 9. évfolyam órái 10. évfolyam órái 11. évfolyam órái 12. évfolyam




0,5

11508-12

Az áruforgalom tervezése, irányítása, elemzése


Üzleti levelezés 2

Áruforgalom tervezése

3

Az üzleti tevékenység eredményessége, elemzése

3 3

Vezetési ismeretek

1


Az üzleti tevékenység eredményessége, elemzése a gyakorlatban I. (bizonylatok)

2

(1)

Az üzleti tevékenység eredményessége, elemzése a

2


gyakorlatban I. (statisztika)

(1)

Az üzleti tevékenység eredményessége, elemzése a gyakorlatban II.

- - 1 1


Áruforgalom Általános áruismeret alkalmazása

1,5 -

Áruforgalmi tevékenységek

- - 2 1 1


- - 1 1

10032-12 marketing A marketing alapjai

2

(1)

2


2

(1)

Összesen: 4 2 5 2 6 2 7 4

Összefüggő nyári gyakorlat. 70 105 140

()= szabad órakeret felhasználása

Az összefüggő nyári gyakorlat szervezése a 10.2.2 pont szerint történik.


A kereskedő szakképesítés szakmai órái

(2 évfolyamos képzés esetén)

OKJ: 54 341 01


Tantárgy Tantárgyelem 1/13. évfolyam

óraszámai

2/14. és az 5/13.

évfolyam óraszámai

elm. gyak. elm. gyak.



0,5





3


6

Vezetési ismeretek

1



2


3



1,5


4


4

10032-12 Marketing A marketing alapjai

3


1

Idegen nyelv Angol/Német 2

(2)

1

(1)


10033-12 A vállalkozások működtetése

Vállalkozási ismeretek

4

Vállalkozási ismeretek gyakorlat

2

10025 A kereskedelmi egység működtetése


4


2

10031-12 A főbb árucsoportok forgalmazása

Áruismeret- és forgalmazás

Élelmiszer- és vegyi áruk ismerete és forgalmazása

4

(1)

Ruházati áruk ismerete és forgalmazása

1,5

Bútor- és lakástextil áruk ismerete és forgalmazása

1

Műszaki áruk ismerete és forgalmazása

3

(1)

Értékesítési gyakorlat

Értékesítési gyakorlat I. (élelmiszer, vegyi, ruházat)

4

(0,5)

Értékesítési gyakorlat II. (műszaki, bútor, lakástextil)

4

(0,5)

Értékesítés idegen nyelven

2


Foglalkoztatás II.

0,5

11498-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.

2

Osztályfőnöki 1

(1)

1

(1)

Összesen 24 11 23 12

Összefüggő nyári gyakorlat 160

() = szabad órakeret felhasználása


A logisztikai ügyintéző szakképesítés szakmai órái

(2 évfolyamos képzés esetén)

OKJ: 54 345 01



óraszámai

2/14. évfolyam

és az 5/13. évfolyam

óraszámai

elm. gyak. elm. gyak.



0,5





3


6




2


3



1,5


4


4

10032-12 Marketing A marketing alapjai 3


1


(2)

1

(1)

2

(2)

1

(1)

10034-12 A Logisztika 4


logisztikai ügyintéző feladatai

Készletgazdálkodás gyakorlat

4


Szállítmányozási és fuvarozási feladatok gyakorlat

5

Nemzetközi szállítmányozás, fuvarozás

Külkereskedelmi technikák

3

Nemzetközi fuvarozás szabályozása, okmányai

4,5

Közlekedés- és gazdaságföldrajz

1,5

10036-12 Termelési és nagykereskedelmi raktározás

Raktározás 3


3,5


Foglalkoztatás II. 0,5


Foglalkoztatás I. 2

Osztályfőnöki 1

(1)

1

(1)

Összesen 24 11 21,5 13,5

Összefüggő nyári gyakorlat 160



A kereskedő szakképesítés szakmai órái

(kereskedelem ágazati érettségi bizonyítvány birtokában 1 évfolyamos képzés esetén)

OKJ: 54 341 01


Tantárgy Tantárgyelem 5/13.

évfolyam óraszámai

elm. gyak.





Üzleti levelezés



Vezetési ismeretek










Idegen nyelv Angol/Német

10033-12 A Vállalkozási 4


vállalkozások működtetése

ismeretek

Vállalkozási ismeretek gyakorlat

2

10025 A kereskedelmi egység működtetése


4


2

10031-12 A főbb árucsoportok forgalmazása

Áruismeret- és forgalmazás

Élelmiszer- és vegyi áruk ismerete és forgalmazása

4

(1)

Ruházati áruk ismerete és forgalmazása

1,5

Bútor- és lakástextil áruk ismerete és forgalmazása

1

Műszaki áruk ismerete és forgalmazása

3

(1)

Értékesítési gyakorlat

Értékesítési gyakorlat I. (élelmiszer, vegyi, ruházat)

4

(0,5)

Értékesítési gyakorlat II. (műszaki, bútor, lakástextil)

4

(0,5)

Értékesítés idegen nyelven

2


Foglalkoztatás II.

0,5


Foglalkoztatás I.

2

Osztályfőnöki 1

(1)

Összesen 23 12

Összefüggő nyári gyakorlat



A logisztikai ügyintéző szakképesítés szakmai órái

(kereskedelem ágazati érettségi bizonyítvány birtokában 1 évfolyamos képzés esetén)

OKJ: 54 345 01



óraszámai

elm. gyak.





Üzleti levelezés



Vezetési ismeretek











(2)

1

(1)


10034-12 A logisztikai ügyintéző feladatai

Logisztika 4

Készletgazdálkodás gyakorlat

4


Szállítmányozási és fuvarozási feladatok gyakorlat

5

Nemzetközi szállítmányozás, fuvarozás

Külkereskedelmi technikák

3

Nemzetközi fuvarozás szabályozása, okmányai

4,5

Közlekedés- és gazdaságföldrajz

1,5

10036-12 Termelési és nagykereskedelmi raktározás

Raktározás 3


3,5


Foglalkoztatás II. 0,5


Foglalkoztatás I. 2

Osztályfőnöki 1

(1)

Összesen 21,5 13,5

Összefüggő nyári gyakorlat


A szabad órakeretet (10%) önálló tantárgyakra és a tananyag koncentrikus bővítésére használtuk fel. Részletes tartalom megtalálható a mellékletként csatolt tanmenetekben.


9.3 A szakiskolai képzés

A szakképesítések rövid jellemzése

9.3.1.1 Kifutó képzés keretében:

Bolti eladó

OKJ száma: 31 341 01 0000 00 00 Képzési idő: 3 év Elágazások: Bútor- és lakástextil -eladó 31 341 01 0010 31 01 Élelmiszer- és vegyiáru-eladó 31 341 01 0010 31 02 Műszaki cikk-eladó 31 341 01 0010 31 03 Ruházati eladó 31 341 01 0010 31 05 A 3 éves képzés szakmai programja külön mellékelve. 9.3.1.2 A 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben – duális képzés:

(A 150/2012. (VII.6.) országos Képzési Jegyzékről szóló ormányrendelet értelmében):

Eladó OKJ száma: 34 341 01 Képzési idő: 3 év A képzés célja: A szakképesítés munkaterületéhez tartozó legjellemezőbb munkakörök, foglalkozások betöltéséhez szükséges kompetenciák elsajátítása. A cél elérése érdekében el kell sajátítani a munkakörben elvégzendő feladatokat, ki kell alakítani az azokhoz szükséges tulajdonságokat / alkalmazott szakmai ismeretek, szakmai készségek, képességek, személyes, társas és módszerkompetenciák /.


9.3.2 A szakképesítés felépítése modulokból: (kifutó képzésnél)

0004-11

0005-11

0006-11 0007-11 0123-11 0008-11

Bútor- és lakástextil-

eladó

Élelmiszer- és vegyiáru-eladó

Műszaki cikk-eladó

Ruházati eladó

31 341 01 0010 31 01 azonosító számú, Bútor- és lakástextil-eladó megnevezésű elágazás

szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek

309/1.0/0004- Általános áruismeret

Árurendszerek, szabvány, minőség Minőségbiztosítás, minőségtanúsítás

309/2.0/0004-11 Áruforgalmi tevékenységek I. Áruátvétel Az áruátvételhez kapcsolódó adminisztratív munkák Raktározási munkák Leltározási munkák Az értékesítés előkészítése A vásárlási indítékok megismerése

309/2.0/0004-11 Áruforgalmi tevékenységek II. Az értékesítési módok alkalmazása Az értékesítés folyamata Fogyasztói reklamációk intézése A pénztárgép kezelése

309/3.0/0004-11 Áruforgalmi tevékenységek gyakorlat I. Az áruátvétel gyakorlati lebonyolítása A raktározás, leltározás lebonyolítása Értékesítést előkészítő munkák

309/5.0/0004-11 Áruforgalmi tevékenységek gyakorlat II. Értékesítési munkák

309/2.0/0004-11 Értékesítés idegen nyelven Vevő fogadása, tájékoztatása magyar és idegen nyelven

309/1.0/0005-11 Üzleti levelezés A váll.működéséhez kapcs.üzleti levelek és jegyzőkönyvek kész.

309/2.0/0005-11 Jogszabályok alkalmazása I. A váll.érintő baleset-,munka- és tűzvéd.előírások, és azok alk. A váll.érintő környezetvédelmi előírások, és azok alk. A váll.érintő minőségirány.- és higiéniai előírások, és azok alk. A fogyasztói érdekvédelem jogszabályi háttere

309/3.0/0005-11 Jogszabályok alkalmazása II.


A fogyasztói érdekvédelem gyakorlati alkalmazása A biztonsági és vagyonvédelmi előírások alkalmazása

309/4.0/0005-11 Pénzforgalmi előírások betartása

A vállalkozások pénzforgalma Az áruforg.érintő adatszolg.és nyilvántart.kötelez.és azok alk. A vállalk.működéséhez kapcs.munkajogi szabályok alk.

309/1.0/0006-11 Bútorok és lakástextíliák áruismeretének alkalmazása I. Bútorok áruismerete Bútorok csoportosítása Bútorok áruismerete Bútorok értékesítése Szőnyegek/gyakorlat

309/2.0/0006-11 Bútorok és lakástextíliák áruismeretének alkalmazása II. Szőnyegek/elmélet Függönyök Bútorszöve/elmélettek/elmélet Ágytextíliák/elmélet Függönyök/gykorlat Bútorszövetek/gyakorlat Ágytextíliák/gyakorlat

309/3.0/0006-11 Bútorok és lakástextíliák értékesítése idegen nyelven Áruforgalmi idegen nyelvi kommunikáció Áruforgalmi idegen nyelvi gyakorlat

309/4.0/0006-11 Bútorok és lakástextíliák értékesítése I. Lakberendezési cikkek eladástana

309/5.0/0006-11 Bútorok és lakástextíliák értékesítése II. Lakberendezési cikkek ajánlása

A 31 341 01 0010 31 02 azonosító számú, Élelmiszer- és vegyiáru-eladó megnevezésű elágazás szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek 309/1.0/0004-11 Általános áruismeret




309/3.0/0004-11 Áruforgalmi tevékenységek gyakorlata I. Az áruátvétel gyakorlati lebonyolítása A raktározás, leltározás lebonyolítása Értékesítést előkészítő munkák

309/3.0/0004-11 Áruforgalmi tevékenységek gyakorlata II. Értékesítési munkák

309/2.0/0004-11 Értékesítés idegen nyelven Vevő fogadása, tájékoztatása magyar és idegen nyelven




309/2.0/0005-11 Jogszabályok alkalmazása II. A fogyasztói érdekvédelem gyakorlati alkalmazása A biztonsági és vagyonvédelmi előírások alkalmazása

309/3.0/0005-11 Pénzforgalmi előírások betartása A vállalkozások pénzforgalma Az áruforg.érintő adatszolg.és nyilvántart.kötelez.és azok alk. A vállalk.működéséhez kapcs.munkajogi szabályok alk.

309/1.0/0007-11 Áruelőkészítési feladatok I. Élelmiszerek kihelyezése, dekoráció

309/4.0/0007-11 Élelmiszerek és vegyiáruk értékesítése II. Élelmiszer termékek csomagolása

309/4.0/0007-11 Áruforgalmi tevékenységek gyakorlata Áruforgalmi idegen nyelvi kommunikáció Áruforgalmi idegen nyelvi gyakorlat

309/4.0/0007-11 Élelmiszerek és vegyiáruk értékesítése I. Növényi eredetű élelmiszerek Állati eredetű élelmiszerek Italok

309/3.0/0007-11 Élelmiszerek és vegyiáruk áruismerete II.

Fűszerek és élvezeti szerek Háztartási és vegyi áruk Lakkok és festékek Norinbergi áruk

309/4.0/0007-11 Élelmiszerek és vegyiáruk értékesítése I. Élelmiszerek és vegyiáruk ajánlása

309/4.0/0007-11 Élelmiszerek és vegyiáruk értékesítése II. Élelmiszerek és vegyiáruk eladástana

A 31 341 01 0010 31 03 azonosító számú, Műszakicikk eladó megnevezésű elágazás szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek 309/1.0/0004-11 Általános áruismeret




309/3.0/0004-11 Áruforgalmi tevékenységek gyakorlata I. Az áruátvétel gyakorlati lebonyolítása A raktározás, leltározás lebonyolítása


Értékesítést előkészítő munkák

309/3.0/0004-11 Áruforgalmi tevékenységek gyakorlata II. Értékesítési munkák

309/2.0/0123-11 Kommunikáció idegen nyelven Vevő fogadása, tájékoztatása magyar és idegen nyelven





309/2.0/0123-11 Műszaki cikkek értékesítése idegen nyelven I. Áruforgalmi idegen nyelvi kommunikáció

309/2.0/0123-11 Műszaki cikkek értékesítése idegen nyelven II. Műszaki cikkek értékesítése idegen nyelven

309/3.0/0123-11 Műszaki cikkek áruismeretének alkalmazása I. Kötőelemek, kéziszerszámok, ipari tömegcikkek Villamos szerelési anyagok Elektromos és nem elektromos sütő- és főzőkészülékek Fűtő- és vízmelegítő készülékek Konyhai kisgépek és készülékek

309/3.0/0123-11 Műszaki cikkek áruismeretének alkalmazása II. Egyéb elektromos készülékek Elektromos háztartási nagygépek Híradástechnikai készülékek Mobiltelefonok Számítástechnikai termékek

309/3.0/0123-11 Műszaki cikkek értékesítése I. A műszaki termékek ajánlása Kötőelemek, kéziszerszámok, ipari tömegcikkek Villamos szerelési anyagok Elektromos és nem elektromos sütő- és főzőkészülékek Fűtő- és vízmelegítő készülékek Konyhai kisgépek és készülékek Egyéb elektromos készülékek

309/3.0/0123-11 Műszaki cikkek értékesítése II. A műszaki termékek eladástana Elektromos háztartási nagygépek Híradástechnikai készülékek Mobiltelefonok Számítástechnikai termékek A műszaki áruk kihelyezése és raktározása


A 31 341 01 0010 31 05 azonosító számú, Ruházati eladó megnevezésű elágazás szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek 309/1.0/0004-11 Általános áruismeret




309/3.0/0004-11 Áruforgalmi tevékenységek gyakorlata I. Az áruátvétel gyakorlati lebonyolítása A raktározás, leltározás lebonyolítása Értékesítést előkészítő munkák

309/3.0/0004-11 Áruforgalmi tevékenységek gyakorlat II. Értékesítési munkák

309/2.0/0008-11 Kommunikáció idegen nyelven Vevő fogadása, tájékoztatása magyar és idegen nyelven





309/1.0/0008-11 Áruelőkészítési feladatok I. Ruházati árukihelyezés, dekoráció

309/1.0/0008-11 Áruelőkészítési feladatok II. Ruházati termékek csomagolása

309/2.0/0008-11 Ruházati termékek értékesítése idegen nyelven Áruforgalmi idegen nyelvi kommunikáció Áruforgalmi idegen nyelvi gyakorlat

309/3.0/0008-11 Ruházati termékek áruismeretének alkalmazása I. Ruházati anyagok Konfekcionált termékek és kiegészítők

309/3.0/0008-11 Ruházati termékek á áruismeretének alkalmazása áruismerete II. Rövidáruk, kiegészítők Bőr, műbőr, lábbeli ismeret

309/4.0/0008-11 Ruházati termékek értékesítése I. A ruházati termékek ajánlása

309/4.0/0008-11 Ruházati termékek értékesítése II. Ruházati termékek eladástana


2013. 09.01-től bevezetésre kerülő képzés keretében: Szakmai követelménymodulok: 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I. 10025-12 A kereskedelmi egység működtetése 11507-12 Az áruforgalom lebonyolítása 10027-12 A ruházati cikkek és a vegyesiparcikkek forgalmazása 10028-12 Az élelmiszerek, vegyi áruk és gyógynövények forgalmazása 10029-12 A műszaki cikkek forgalmazása 9.3.3 A szakiskolai gyakorlati képzés

Mivel az iskola csak részben rendelkezik a gyakorlati képzés feltételeivel, ezért a gyakorlati képzés tanulószerződés megkötése alapján történik. Tanulószerződést az a gazdálkodó szervezet köthet, amely rendelkezik a törvényben és a külön jogszabályban meghatározott feltételekkel, illetőleg e feltételekről más gazdálkodó szervezettel, vagy szakképző iskolával együttműködve gondoskodni tud. A gyakorlati képzést szervező szervezetnek a területileg illetékes gazdasági kamara nyilvántartásában szerepelnie kell. A tanulószerződés alapján történő foglalkoztatásnál a gazdálkodó szervezet a képzés teljes időtartama alatt gondoskodik a gyakorlati képzésről az előírt követelmények szerint, s a törvényben meghatározott kötelezettségeinek a teljesítése alól nem mentesül. Ilyenek:

a tanulószerződés-kötési szándék bejelentése a gazdasági kamarának és az iskolának,

a tanulószerződés írásban történő megkötése a gazdasági kamara előtt, annak bemutatása az iskolának,

juttatások biztosítása, stb. A tanulószerződés a gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszüntetésével, a sikeres vizsga letételével, vagy az iskolából történő kizárással szűnhet meg ill. a tanulói jogviszony megszűnésének napján szűnik meg.. A gyakorlati képzés szervezése a szakképzési törvény előírásai szerint történik. A gyakorlati képzés szervezője: a gazdálkodó szervezet. A gyakorlati képzés követelményeire való felkészítést, valamint a felkészítéshez és a vizsgákhoz szükséges eszközöket a gazdálkodó szervezetek biztosítják. A gyakorlati képzési időn belül a tanulók:

a boltban egyedi munkahelyeken vannak, s feladataikat a tanterv szerint meghatározott ütemben gyakorlati oktatók irányításával végzik,


iskolai csoportos gyakorlaton kabinetben, oktatóteremben szakoktató irányításával történik az oktatás és

összefüggő szakmai gyakorlaton vesznek részt. A tanulókat a képzés során megilletik a jogszabályban meghatározott juttatások. A gazdálkodó szervezet és a szakképző iskola a szakképzési törvény és a hatályos jogszabályok figyelembe vételével köt szerződést. Ha a tanuló összes gyakorlati mulasztása a szorgalmi időszakban meghaladja az adott évre vonatkozó összes gyakorlati képzési idő 20%-át és nincs igazolatlan mulasztása, akkor ezt pótolhatja. Ellenkező esetben az évfolyamot meg kell ismételnie. A nevelőtestület hozzájárul a gyakorlati órák pótlásához, ha ezt a képzőhely javasolja és lehetőséget ad erre. A gyakorlati órák pótlása az iskolai szünetekben ill. szombati napokon történik, az iskola, a képzőhely és a tanuló előzetes megállapodása alapján. 9.3.4 Részszakképesítés

A hatályos jogszabályok értelmében, ha a tanuló az eladó szakma szakmai és vizsgakövetelményeit nem teljesíti, a jogszabályokban megadott feltételek szerint rész-szakképesítés megszerzésére van lehetőség. A kiadható részszakképesítés:

31 341 01 Élelmiszer-, vegyi áru és gyógynövény eladó

31 341 03 Műszakicikk- eladó

9.3.5 A szakiskolai képzés minőségbiztosítása

A szakmai képzéshez szükséges egészségügyi alkalmassági vizsgálat megszervezése, lebonyolítása a 9. évfolyamon. Határidő: január 30. Felelős: iskolaorvos Az illetékes területi gazdasági kamara jelzése alapján a gazdálkodó szervezetek konkrét igényeit közöljük a tanulókkal a 9. évfolyamon. Határidő: február 25. Felelős: szakiskolai képzés vezetője A szülők tájékoztatása szülői értekezleten a gyakorlati képzéssel kapcsolatban. Határidő: február 25. Felelős: szakiskolai képzés vezetője Kapcsolattartás a képzőhelyekkel a tanulók szakmai fejlődése és érdekeinek védelme céljából. Határidő: folyamatos


Felelős: szakoktatók, szakiskolai képzés vezetője A képzőhelyek tájékoztatása a tanév rendjéről. Határidő: szeptember 15. Felelős: szakiskolai képzés vezetője A képzőhelyek tájékoztatása az összefüggő nyári gyakorlatról. Határidő: június 7. Felelős: szakiskolai képzés vezetője


9.4 A képzés szerkezete és óratervei a szakiskolában

9.4.1 3 éves előrehozott szakiskolai képzés:

(kifutó képzés) Pálffy Miklós Kereskedelmi Szakképző Iskola

3134101 BOLTI ELADÓ képzés 2012/2013. tanévtől

Heti óraszámok évfolyamonként

Tantárgyak 1/09. 2012/2013.

2/10. 2013/2014.

3/11. 2014/2015.

3 tanév összesen

Pályaorientáció, tanulásmódszertan 1 0 0 36


Természetismeret 2 1 0 108

Informatika 2 1 0 108

Matematika 2 1 0 108

Tánc 1 36

Ének - zene 1 0 0 36


Testnevelés és sport 4 3 3 348

Osztályfőnöki óra 1 1 1 104

Szakmai (német vagy angol) nyelv 5 4 2 388


Áruforgalmi ismeretek gyakorlata 1 0 0 36

Áruismeret(szakma szerinti megnevezés)

4 2 3 312

Üzleti levelezés 0 0 1 32


Áruforgalmi gyakorlat tantárgy

Tananyagegység:-Áruelőkészítési feladatok 1 1 2 136

-Bizonylatkitöltés 2 1 1 140

Bolti gyakorlat 0 14 18 1080

Pénzforgalmi előírások betartása 1 0 1 68

Összes heti óraszám: 35 35 35



Szakiskolai képzés: Ruházati eladó SZAKMAI TÁRGYAK

2012/2013-ben 9. évfolyam 2013/2014-ben 10.évfolyam

Nappali tagozat:

Elmélet

Csop.

gyakorlat

Bolti

gyakorlat Elmélet

Csop.

gyakorlat

Bolti

gyakorlat Elmélet

Csop.

Gyakorlat

Bolti

gyakorlat

Rházati termékek áruismerete

4 2 3 312

1.0/0004-11 Általános áruismeret

alkalmazása; 3.0/0008-

11Ruházati termékek

áruismeretének alkalmazása


2.0/0004-11 Áruforgalmi

tevékenységek

Áruforgalmi ismeretek gyakorlata 1 36


tevékenységek gyakorlata

Pénzforgalmi előírások betartása 1 1 68

3.0/0005-11 Pénzforgalmi

előírások betartása

Szakmai német nyelv/ Szakmai angol nyelv 2 2 2 208

2.0/0008-11Értékesítés idegen

nyelven


2.0/0005-11 Jogszabályok

alkalmazása

Üzleti levelezés 1 32 1.0/0005-11 Üzleti levelezés

Bizonylatkitöltés (modul) 2 1 1 140 4.0/0005-11 Bizonylatkitöltés

Áruelőkészítési feladatok (modul)

Bolti gyakorlat

1 1 Bgy:14 2 Bgy:18 1216

1.0/0008-11Áruelőkészítési

feladatok;4.0/0008-11Ruházati

termékek értékesítése;3,0/0004-

11Áruforgalmi tevékenységek

gyakorlata

Összesen:/heti óraszám 7 7 7 2 14 6 7 18

Éves összes óraszám: 252 252 252 72 504 192 224 576 2324


kabinet

696/2324= 30% elmélet

elmélet: 696 óra

gyakorlat: 1628 óra

Modulok/tananyag-

egységek

2014/2015-ben 11.évfolyam

Összes

óraszámTantárgyak

1/9.évfolyam 2/10.évfolyam 3/11.évfolyam

Heti óraszám Heti óraszám Het óraszám

Szakmai óratervek:


Szakiskolai képzés: Műszakicikk eladó


Nappali tagozat:

Elmélet

Csop.

gyakorlat

Bolti

gyakorlat Elmélet

Csop.

gyakorlat

Bolti

gyakorlat Elmélet

Csop.

Gyakorlat

Bolti

gyakorlat

Műszakicikkek áruismerete

4 2 3 312



11Műszakicikkek áruismeretének

alkalmazása



tevékenységek









nyelven



alkalmazása




Bolti gyakorlat

1 1 Bgy: 14 2 Bgy:18 1216


feladatok; 4.0/0123-11

Műszakicikkek

értékesítése;3,0/0004-


gyakorlata




kabinet

696/2324=30% az elméleti órák száma

elmélet: 696 óra


Heti óraszám Het óraszámModulok/tananyag-

egységek


Összes

óraszám

nyári gyakorlattal:

Tantárgyak


Heti óraszám


Szakiskolai képzés: Élelmiszer- és vegyi áru- eladó


Nappali tagozat:

Elmélet

Csop.

gyakorlat

Bolti

gyakorlat Elmélet

Csop.

gyakorlat

Bolti

gyakorlat Elmélet

Csop.

Gyakorlat

Bolti

gyakorlat

Élelmiszerek- és vegyiáruk áruismerete

4 2 3 312



11Élelmiszerek- és vegyiáruk

áruismeretének alkalmazása



tevékenységek









nyelven



alkalmazása




Bolti gyakorlat

1 1 Bgy:14 2 Bgy:18 1216


feladatok;4.0/0007-

11Élelmiszerek- és vegyiáruk

értékesítése;3,0/0004-


gyakorlata


Éves összes óra: 252 252 252 72 504 192 224 576 2324


kabinetben folyik az oktatás

elmélet:696 óra

gyakorlat:1628 óra

696/2324=30% az elméleti órák aránya

Tantárgyak


Heti óraszám Heti óraszám Het óraszámModulok/tananyag-

egységek


Összes

óraszám


Szakiskolai képzés: Bútor- és lakástextil eladó


Nappali tagozat:

Elmélet

Csop.

gyakorlat

Bolti

gyakorlat Elmélet

Csop.

gyakorlat

Bolti

gyakorlat Elmélet

Csop.

Gyakorlat

Bolti

gyakorlat

Bútorok és lakástextíliák áruismerete

4 2 3 312


alkalmazása; 3.0/0006-11Bútorok

és lakástextíliák áruismeretének

alkalmazása



tevékenységek









nyelven



alkalmazása




Bolti gyakorlat

1 1 Bgy:14 2 Bgy:18 1216


feladatok;4.0/0006-11Bútorok és

lakástextíliák

értékesítése;3.0/0004-11


gyakorlata




kabinetben folyik az oktatás

696/2324= 30% az elméleti órák aránya

elmélet: 696 óra


Modulok/tananyag-

egységek


3/11.évfolyam

Het óraszámTantárgyakÖsszes

óraszám

1/9.évfolyam

Heti óraszám

2/10.évfolyam

Heti óraszám


9.4.2 A 3 éves szakiskolai duális képzés:

34 341 01 Eladó képzés a 2013/2014. tanévtől (DUÁLIS KÉPZÉS):

10. évfolyamtól bevezetésre került a 25/2014.(VIII.26.) NGM rendelet

1/9.

évfolyam 2/10.

évfolyam 3/11.

évfolyam



Idegen nyelv 2 2 2

Matematika 2 1


Természetismeret 3

Informatika 1 (1) 2 (2) 2 (2) Testnevelés 5 3 3





1/9. évfolyam

2/10. évfolyam

3/11. évfolyam




0,5




A működtetés szabályai 2


0,5

2



1,5 (0,5)

Áruforgalom gyakorlata 17 12


Ruházati áruismeret (9. évfolyamon Áruforgalmazás)

1 2 (1)

1 (1)

Ruházati gyakorlat (9. évfolyamon Áruforgalmazás gyakorlata I.)

3 (1)


Élelmiszer áruismeret (9. évfolyamon Áruforgalmazás II.)

2 1 1

Élelmiszer gyakorlat (9. évfolyamon Áruforgalmazás gyakorlata II)

3

(0,5)


1 1


Műszaki áruismeret (9. évfolyamon Áruforgalmazás III.)

2,5 (0,5)

1 1 (1)

Műszaki gyakorlat (9.évfolyamon Áruforgalmazás gyakorlata III.)

3 (0,5)


1 1





Heti ellátott órák száma: 52,5 52,5 53

A vastag keretek a gyakorlati képzőhelyen töltött órákat jelölik. A ( ) szabad órakeret felhasználása..


34 341 01 Eladó képzés a 2014/2015-ös tanévtől (DUÁLIS KÉPZÉS):

1/9. évfolyam

2/10. évfolyam

3/11. évfolyam



Idegen nyelv 2 2 2

Matematika 2 1


Természetismeret 3

Informatika 1 (1) 2 (2) 2 (2)

Testnevelés 5 3 3





1/9. évfolyam

2/10. évfolyam

3/11. évfolyam




0,5





2


0,5

2



1,5 (0,5)


2 17 12


Ruházati áruismeret 1 2 (1)

1 (1)

Ruházati gyakorlat 1


Élelmiszer áruismeret 2 1 1

Élelmiszer gyakorlat 3 (1)


1 1


Műszaki áruismeret 2,5 (0,5)

1 1 (1)

Műszaki gyakorlat 3 (1)


1 1





Heti ellátott órák száma: 52,5 52,5 53 A vastag keretek a gyakorlati képzőhelyen töltött órákat jelölik. A ( ) szabad órakeret felhasználása.

A szabad órakeretet (10%) a tananyag koncentrikus bővítésére használtuk fel. Részletes tartalom megtalálható a mellékletként csatolt tanmenetekben.


10 Záradék A Pálffy Miklós Kereskedelmi Szakképző Iskola Pedagógiai Programját – amely a 2010-ben készült Pedagógiai Program módosítása - az iskola nevelőtestülete 2014. augusztus 29-i ülésén fogadta el. (Jegyzőkönyv csatolva)

A Pedagógiai Programot a szülői szervezet és a diákönkormányzat is véleményezte. (Jegyzőkönyv csatolva)

A helyi tanterveket az iskola szakmai munkaközösségei készítették el.

A Pedagógiai Program 2014. szeptember 1-jétől hatályos.

A Pedagógiai Program módosítását kezdeményezheti a nevelőtestület bármely tagja, az iskola bármely közössége. Ez esetben a módosítási eljárás megkezdéséhez a nevelőtestület többségének egyetértése szükséges.

Az intézmény Pedagógiai Programját az iskola könyvtárában a nyitva tartás ideje alatt az érdeklődők helyben olvashatják. A Pedagógiai Program elhelyezésre kerül az iskola irattárában is.

Győr, 2014. augusztus 29.

A pedagógiai programot jóváhagyom:

Leszkovich György

igazgató

pÁlffy miklÓs kereskedelmi szakkÉpzŐ...

Documents