828 VASÁRNAPI F.TSÁG. 4 7 . a z A i i . 1 8 9 8 . 45^ KVFOLTA

Legjobb és leghirnevesebb pipere hölgypor : a L a

•qí> \ &

Különleges Rizspor BISMUTTAL VEGYÍTVE

C H . F A Y , ILLATSZERÉSZ, P A R I S — 9 , r n e d e l a P a i x , 9 — P A B I S .

Vérszegények és lábbadozók vassal igyanak Vi liter ára 1 frt 20 kr.

Vi liter ára 2 frt 20 kr.

Készí tő Serraval lo gyógyszerész Tr iesz tben

„A világ legjobb sámfája* FÖLDVÁRT I M R E férfi d iva t és fehérnemű

rak tárában . P « l * J a

Budapest, IV., Koronaher-eieg-nttza 11. sz. és VIII.,

Kerepesi-út 9. 7797 Férfi ingek, Jáger - áruk, vadász és sport-czikkek dúe

választékban kaphatók. Keztyiih és Nyakkendők

""sokszor kftüntették, Mindén gyógyszertárban kapni. K 0 Í 1 0 Ü 6 S 6 S P 6 K G Q T S 6 ( J

IA női szépség emelésére, tökéletesítésére és fentar-tására legkitűnőbb, teljesen ártalmat­lan, vegytiszta és zsírmentes készít­

mény a 7502

Margit Creme Rövid idő alatt szüntet pzeplót, máj. faltot, pattanást, bőratkát (mitesser) és műiden más bőrbajt. Kisimítja a ránczokat és himlőhelyeket, még ko­ros egyének nek is üde bájos arczszint kölcsönöz, ára 50 kr.. nagy 1 forint. M a r g i t h ö l g y p o r 60 kr, 3 szinben. M a r g i t s z a p p a n 35 kr. M a r g i t

f o g p é p (Zahnpasta) 50 kr.

Készítő F Ö L D E S gyógyszertára, A r a d o n D e á k F e r e n c i - u t c z a 1 1 . s z .

Főraktár : Tö rök Józse f gyógyszerfára , Buda-dapesten, Király-utcza 12.

Saját készítményu Toruaeszközök és mindennemű hálók. Valódi orosz sárcz ipők és a legjobb gyárt­mányú korcsolyák. — Nagy választék a

legkülönlegesebb társasjátékokból. S E F F E R A N T A L

kötél- és zsineg-árak raktára B n d a p e s t I V . k e r ü l e t , ( K á r o l y i a k t a n y a )

K á r o l y - u t c z a 1 2 . 7 9 2 0

• r Vidékre árjegyzék szerűit. "Wi

A mi téli kabátaink teltünést keltenek.

E g y e l e g á n s ö l t ö n y 12 f r t , t é l i k a b á t 14 f o r i n t és f e l j e b b az s A n g o l s z a b ó i -n a l K o h n H e i l m a n n é s f i a i , B u d a p e s t , K á r o l y - k ö r u t 12. f ö l d s z i n t és e l s ő eme­l e t k a p h a t ó k . S z a b o t t á r a k . T e s s é k

a c z i m ü n k r e f i g y e l n i . 7876

Nincs czukorka

e l l e n ,

mely olyannyira ajánlva lett az orvosoktól, mely olyannyira bevált, mely olyannyira elismerve lett, mely olyannyira be van vezetve, mely olyannyira malátatartalmn, mely oly nagy elismerésben részesült császárok, kirá­lyok, berczerek ré.zérói és ki lett tüntetve arany- és ezuVt-érmekkel; mely olyannyira enyhitő eg és nyál-kaoldólag hat és 50 év óta kitűnő tulajdonságainál fogva legjobb eredménynyel használtatik, miről ezrekre menő elismerő nyilatkozatok adnak tanúságot, köztük

orvosi szaktekintélyektől is mint

H O F F J Á N maláta-czukorkái

ü g y d o b o z á r a 1 0 k r , e g y z a c s k ó á x a 3 0 k r .

Kaphatő az összes gyógyszertárakban, drogua- csemege* és füszerkereskedésekben." Magyarországi kizárólagos

főraktár: 7918

TÖRÖK JÓZSEF gyógyszertára B u d a p e s t , K i rá ly -u tcza 1 2 . sz.

KIRALYNŰ-ARGZGRÉME. legjobbnak ismert arczszépito a világon.

Ezen arccréme a legrövidebb idő alatt eltávolít az arczról minden bőrtisztátlanságot, n . m. szeplő, pöisenes, mitesser s tb . 8 azt hófehérre és üdévé teszi. Teljesen ártalmatlan. Mgy tégely 70 kr., király nó-oreme szappan 1 drb SO kr. — Királyno-hölgypor fehér, rózsa és eréme szinben l doboz 70 krajczár. Szétkül-7 7 i l dési főraktár:

Temesváry József Angyal- gyógyszertára

Zombor , J ó k a i - t é r 2 . Budapesten Török József gyógy­szertárában, Király-utcza 12. sz.

Tengerről tengerre terjed a Van Houten kakaó hire és aligha van ország e világon, hol ezt a gyártmányt nem is­merik. A jó készítmény utat tör magának és épen a Van Houten kakaónál ismeri meg gyorsan az Ínyenc e gyártmánynak azt a tulajdonságát, a mely a Van Houten kakaót olyan híressé teszi. Hogy könnyen oldódik és emészthető, hogy na­gyon kitűnő izü, az egy sajátos készítési mód eredménye és ennek köszönheti, hogy a Van Houten kakaó a kakaobab teljes tápláló erejét megtartja. Van Houten kakaó pompás frissítő ital, mely a mellett, nogy mindig jól esik, ked­vezően befolyásolja az emberi kedélyt a nélkül, hogy mint a kávé, vagy tea az idegekre károsan hatna. 757^

Fekete

Selyemkelmék legszolidabb festésüek, a jó viselhetésért és tartósságért jótállólevéllel. Közvetetten elárusitás igazi gyári árakon magánosok részére portó- és vámmentesen, a házhoz szállítva. Ezer meg ezer elösmerő irat. Minták fehér

és színes selymekből is, bérmentve.

G R I E D E R ADOLF ÉS T»A k i r á l y i s z á l l í t ó k

selyemkelme gyárak szövetsége Z ü r i c h . 77S0

Z. BÁRDI GABI GRÓFNÉ Ö Méltósága-elismert fővárosi szén-seg — legkedveltebb toilette-czikkei-

Sa tane l l a - hölgypor (fehér, rózsa és crém) és

S A T A N E I Í I Í A - C R É M E

báj,szépség,üde es hófehér arc* azonnali előállítására!

A kettő együtt is és külön-külön használható ! Annyiban különböz­nek a t:>bbi készítményektől, hogy-hasznalatát m i n d e n i d ő b e n ab­b a n l e h e t h a g y n i — a nélkül — hogy a legkisebb foltot vagy ránczot. hagyna maga ntán. Nem mari és.

nem éget I 7735.

Sataue l la -ha j szesz mely a hajhullást akkor is megszün­teti, ha az a legnagyobb betegségek, következménye; hajnövést elősegíti;.

moly nem bántja, hajtörés és korpaképzi'dés nem létezik. Egyedüli ké­szítő: E r é n y i B é l a gyógyszerész, Szabadszálláson (Pestm.) Főraktár: T ö r ö k J ó z s e f Király-utcza, M o l n á r é s M o s e r Koronaherczeg-atcza

L n i M i h á l y Muzeum-körut, M a j t h é n y i B é l a Egyetem-utcza,

mr Ára 1 forint. "»o

^ y y | | W i r | 11 rpPipyffy^y^yyyYYii^i

Clavea Tyúkszem, s z e m ö l c s , f e l t ő r t b ő r , m e g k e ­m é n y e d e t t b ő r , f a g y á s , valamint c s o n t d a g a n a t o k , d a g a d t vagy g y u l a d t l á b i z z a d á s t , végül bár­milyen m é h - , d a r á z s - , s z ú n y o g - é s r o v a r c s í p é s t 3 — 5 n a p a l a t t fá j ­

d a l o m n é l k ü l é s ö r ö k r e e l t á v o l í t az egyedül biztos ú j o n n a n f e l t a l á l t s z e r , a

99 C s a k a k k o r v a l ó d i , h a a k ö c s ö g ö n r a j t a v a n az

o l d a l t l á t h a t ó v é d ö j e g y . 9 t V M i n d e n g y ó g y s z e r t á r b a n k a p h a t ó . " • •

E g y t é g e l y á r a 6 0 k r . , p o r t ó v a l 7 5 k r . , mely ÖSSIM e l ő r e •megküldendő (ha helyben nem kapható) a g y á r o s é l

k i v i t e l i ü z l e t tulajdonosának 7S3I

H R N J A K M . g y ó g y s z e r é s z I v a n i c - v á r , vagy a magyarországi főrakti-roanak T O B O K J Ó Z S E F g y ó g y s z e r é s z n e k Budapest,

Kiráy-utcza 12. szám.

PALAISROYAL a fő- és székváros legnagyobb áruháza

O R L A I S Á N D O R perzsa esást, spanyol kir. udvari szállító rm

B u d a p e s t , K o r o n a h e r c z e g - u t c z a 8 . sz.

a következő ezikkeket gyári árban ajánlja: Nászajándékok, chinai ezüst-áruk,

finom bronze-áruk, disz-órák, gyé­mántutánzat ékszerek valódi fogl., valódi párisi legyezők, bőrdiszmü-áruk, ezüstbotok, bőrövek (gürtl), szalag, bársony, arany és fémövek.

Magyarország legszebb látványossága

A hódoló diszfelvonulás.

A Franklin-TárBulat nyomdija, (Budaperten IV., Egyetem-utosa

Óriás i k ö r k é p

festette Eisenhot Ferenex. Látható Városliget Andrássy-út végett

a magyar körkép-társaság palotájában

reggel 9 órától este 5Va ó r i ^ Belépő díj 50 krajexár.

Gyermek- és katonajegy őrmestertől lefetójjOj^ *.)

48. SZÁM. 1898. BUDAPEST, NOVEMBER 27. 45. ÉVFOLYAM. Előfizetési feltételek: VASÁRNAPI ÚJSAG és I egész évre 1 2 frt

POLITIKAI ÚJDONSÁGOK együtt I félévre — 6 « Csupán a VASÁRNAPI UJSÁG Í G | egész évre 8 frt félévre — 4 « Csupán a POLITIKAI ÚJDONSÁGOK egész évre 5 .

félévre — 2 . 5 0 Külföldi előfizetésekhez a postailag meghatározott viteldíj is csatolandó.

A BUDAPESTI TUDOMÁNY-EGYETEM ÉS MŰEGYETEM EZ ÉVI REKTORAI. » TUDOMÁNY-EGYETEMEK, mint legfőbb iskolák,

/ \ a közép-korban keletkeztek s lassanként x i o l y a n intézményekké fejlődtek, melyek igen széleskörű önkormányzati jogokat nyertek s ezek alapján egész kis köztársaságokká ala­kultak egy vagy több rektor (igazgató) vezetése alatt. Végre egy közös rektor állt az élükön, kit a tanárok rendesen egy-egy évre szabadon választottak maguk közül s ki, mint «a hasonlók közt az első», a szintén választás útján alakúit egyetemi tanács támogatásával és közreműkö­désével vezette az egyetem összes ügyeit. A rektori állás oly nagy tekintélyű volt, hogy magnificus (nagyságos) jelzővel ruháztatott föl, mely czím a közép-korban, mint tudjuk, csak a fejedelmeket illette meg. A rektor e kiemelő czím mellett külön díszöltözetet és hivatali jel­vényeket is viselt. Idők folytán úgy az egyetem önkormányzati szabadsága, mint a rektor felső­ségi tekintélye és hatásköre is szűkebb határok

közé szorult, mert az állami élet fejlődése és tisztázódása nem engedhette, hogy bármely czímen külön állam lehessen az államban, s mert a rektornál sem voltak meghagyhatok olyan hatalmi jogok, a melyek a közjogrenddel össze­férhetetlenek lehettek volna. Ma az egyetem önkormányzata tisztán a tanszabadság föntar-tására, a tanári személyzet kiegészítésére, az úgynevezett«egyetemi fokok» adományozására, az egyetemi élet igazgatására és a fegyelem fön-tartására s gyakorlására szorítkozik; más rész­ről a rektor sem több, mint az egyetem összes karainak közös feje s az egyetemi tanács elnöke, a kinek így is elég módja van, hogy kormány­zása idején személyes szereplésével kivételes hatást gyakoroljon az egész egyetem életére és közszellemére; «méltósága» azonban inkább csak tiszteleti, a mely iránt annyival nagyobb elismerést tanúsít a közvélemény, mennél ki­válóbb tudós és mennél jelesebb ember az illető rektor. A méltóság külső jelei közül csak a rektori jelvények (pl. arany nyakláncz) maradtak meg; így a pesti tudomány-egyetemen is.

A műegyetem a jelen században keletkezett s a tudomány-egyetem mintájára rendezkedett be, de a nélkül, hogy amannak hagyományos, de részben már elavult intézményeit mind át­vette volna. Legtöbb hasonlóság a két főiskolá­nak különösen a kormányzási és oktatási rend­szerében mutatkozik.

A budapesti tudomány-egyetem, mint ilyen, Mária Terézia uralkodása alatt szervezkedett azon kisded egyetem maradványaiból, a melyet még Pázmány Péter, nagy emlékezetű bíbornok-primás, Nagyszombatban alapított 1636-ban; a műegyetem pedig az egykori József-ipariskolából alakúit ezelőtt mintegy félszázaddal, teljes ki­fejlődésre azonban csak az új alkotmányos kor­szakban jutott úgy, hogy ma Európa bármely hasonló főiskolájával kiállja a versenyt s a testvér tudomány-egyetemmel együtt méltó büszkeségünk.

Azon alkalomból mondjuk el ezeket, hogy olvasóinknak be kívánjuk mutatni a két egyetem ez idei rektorait.

*

Erdélyi fényképei után.

Mihalkovics Géza, a budapesti tudomány-egyetem rektora. Kisfaludi L ip thay Sándor, a kir. József-műegyetem rektora.

8 3 0 VASÁRNAPI UJSÁG. 48. SZÁM. 1898. 45. ÉVTŐL VAK.

M I H Á L K O V I C S GÉZA, A BUDAPESTI TUDOMÁNY-EGYETEM REKTORA.

Tudomány-egyetemünk az 1898/99. iskolai évre dr. Mihálkovics Gézát, az anatómia jeles tanárát választotta meg rektorává, kinek hazánk határain is messze túlterjed a híre úgy önálló kutatásai, mint nagyszabású művei alapján.

Mihálkovics Géza Pesten, 1844 január 31-én született. Atyja keresett ügyvéd volt, fiát kitűnő nevelésben részesítette s rendes tanulmányai mellett zenére és rajzra is taníttatta. Hogy e két kéziügyesség közül az utóbbi milyen fontos volt későbbi kifejlődésére nézve, mutathatják azok a remek boncztani és embryologiai készít­mények, a melyek az ő vezetése alatti intézet­ben őriztetnek. Középiskoláit, valamint orvosi tanulmányait is Pesten végezte s orvos-doktori oklevelét is itt szerezte meg. Ügyessége a bon-czolásoknál és múzeumi készítmények előállí­tásánál, a mely nehéz munkákra tanulmányai öregbítése végett igen gyakran éjjeleit is föl­áldozta, már medikus korában feltűnt boncz-tanárának, Lenhosséknek, s első szigorlata után ugyancsak a boncztani intézetben tanársegéd lett. Három évi tanársegédi működés után azon­ban egyidőre megvált kedvencz szakától, az ana­tómiától, és gyakorlati szakmára ment át; 1871-ben néhai Kovács József tanár mellé műtő­növendéknek vétette föl magát.

Orvostudományunkra s a mái anatómiára nézve igazi szerencse, hogy Mihálkovics, tanárai nógatásának és barátai buzdításának engedve, 1872-ben Schordann-féle stipendiummal kül­földre ment, további anatómiai és embryologiai tanulmányokat tenni s ettől fogva állandóan a tudományos működés terén maradt. Külföldi útjában Bécsben állapodott meg először s ott a boncztani intézetek látogatásán kívül Schenk hazánkfiánál, a mostanában sokat emlegetett embryologusnál dolgozott.

Ugyancsak Béceben Langer tanár intézetében Toldt assistens (most rendes tanár ugyanott) vezetése mellett a szövettani kutatásokban is gyakorolta magát.

1873-ban a nagy nevű Ludwig lipcsei physio-logus intézetében, a hol már annyi magyar tudósunk fordult meg és tett tanulmányokat, foglalkozott Schwalbe segédkezése mellett szö­vettani vizsgálatokkal s a here szerkezetéről klasszikus munkát írt.

Strassburgba Waldeyer neveztetvén ki a boncztan tanárává, ez Mihálkovicsot magához hívta assistensnek, a mi egy magyar fiúra min­den esetre nagy kitüntetés volt. Mihálkovics e kitűnő tudós mellett nemcsak anatómiai, ha­nem a jelenkori anatómiához szükséges fejlő­déstani és szövettani vizsgálatokban is nagy jártasságot szerzett, sőt az agyvelő fejlődéséről egy most is forrásmunkául szolgáló kitűnő művet írt, a melyet magyar nyelven Akadémiánk adott ki, s melyért 1882-ben az akadémiai nagy díjat is elnyerte.

Waldeyer mellett magántanárrá képesíttetett a strassburgi egyetemen, honnan két és fél évi ott tartózkodás után a budapesti orvoskari ta­nártestületnek 1875-ben tett fölterjesztésére a budapesti egyetemre a fejlődéstan (embryologia) rendkívüli tanárává, 1878-ban pedig rendes tanárrá neveztetett ki. 1881-ben a leíró- és tájboncztan tanárává léptettetett elő.

Erdemeinek elismeréséül a magyar tud. Aka­démia már 1879-ben levelező, s 1886-ban ren­des tagjai sorába iktatta.

Azorvosikarl887-benpro-dekánjává,1892-től 1894-ig pedig dékánná választotta meg. .Álta­lános boncztan. ezimű nagyobb munkájáért, melyet az orvosi könyvkiadó-társulat adott ki

az orvosegyesűlet a Balassa-dijjal jutalmazta; 1893-ban pedig az «Agyvelő morphologiája» czímű művéért a Mészáros Károly-féle díjjal tüntette ki a nevezett egyesület. Tudományos érdemeit Ő Felsége is méltánylandóknak találta, midőn ez előtt két évvel a vaskórona-rend III-ad osztályával tüntette ki.

Számos hazai és külföldi folyóiratba dolgo­zott és dolgozik szünetlenül. A túlságos nagy munkásság tavaly beteggé tette. Midőn néhány hónap múlva fölépült, tanítványai, kik igen szeretik, meleg ovácziókban részesítették. Egész erejével folytatja tovább fáradhatlan munkálko­dását, hogy a maga elé tűzött nagy feladatok­nak megfelelhessen. Ezek: nagyszabású új inté­zetének, melyet maga tervezett, szakszerű be­rendezése s az anatómiáról és embryologiáról szóló megkezdett nagy művének bejezése.

¥

K I S F A L U D I L I P T H A Y S Á N D O R ,

A KIR. JÓZSEF-MŰEGYETEM REKTORA.

A mióta a gőzt és a villamosságot rendszeres munka teljesítésére fogták be, a népek művelő­désében új tényező lépett föl, a technika, mely alig egy század lefolyása alatt gyökeresen átala­kította köz- és magánéletünk egész berendezé­sét. A századunk elején még gyönge csemete hatalmasan, szinte szédítő rohamossággal fej­lődik és izmosodik. Nyomában füstölgő kémé­nyek, zakatoló gépek, villamos vezetékek támad­nak és adnak más képet a világnak. Az ősi, patriczius univerzitások mellett újabb szabású technikai univerzitások keletkeznek, a műegye­temek, a melyek szintén tudományos alapokon az új alakulások harczosait nevelik, a mérnö­köket, gépészmérnököket, építészeket, stb. stb.

Hazánkban 1846-ban létesítették a műegye­temet, nagy feladatokkal és képtelenül gyönge eszközökkel. Az iskolák sorsát és szinvonalat azonban szerencsére nem egyedül az eszközök bősége, hanem csaknem mindig és mindenütt a tanári kar képzettsége szabja meg. Ebben a tekintetben a magyar műegyetem szerencsés csillagzat alatt indult életnek. Tanári testülete kezdettől fogva hivatásának magaslatán állott, a mely nem szűnő lelkesedéssel és szeretettel szorgoskodott az intézet fejlesztésén és emelte azt a maga nemében az elsők közé.

E tanári testület oszlopos férfiai: Stoczek József, Kruspér István, Szily Kálmán, Kőnig Gyula, Hunyady Jenő, llosvay Lajos között foglal méltó helyet kisfaludi Lipthay Sándor, a jelen iskolai évi rektor, kinek arczképét és életrajzát ezúttal olvasóinknak bemutatjuk.

Kisfaludi Lipthay Sándor Tatán született 1847-ben. Középiskoláit Esztergomban és Buda­pesten, műszaki tanulmányait a bécsi műegye­temen végezte. Ezeknek befejeztével, mint mér­nök működött, kezdetben Ausztriában, majd Budapesten és az éjszakkeleti vasút építésénél. 1873-ban az államvasutak budapesti osztály­mérnökévé nevezték ki és innen hívták meg 1875-ben a műegyetemre helyettes tanárnak, de már a következő évben Ő Felsége a vasútépítéstan rendes tanárává nevezte ki. Alapos képzett­sége és megnyerő egyénisége csakhamar vezető szerephez juttatták a műegyetemen. Már ki-neveztetése után egy év múlva megválasztották a műegyetemi tanács tagjává s mint ilyen, részt vett az intézet igazgatásában. Majd, midőn a műegyetem újjászervezésének nagy munkája kezdődött, a tanári testület őt bízta meg az elő­adói fontos tiszttel és így kiváló része van annak az alapnak a megépítésében, a melyen a magyar műegyetem szebb, szilárdabb szervezetté fej­lődött. 1882-ben, az új szervezet életbelépte­

tésekor, a mérnöki szakosztály dékánja m M 1885-től 1888-ig a műegyetem rektora' volt

Most, midőn a műegyetem új elhelyezésének életbevágó kérdése került napirendre, a k" bizodalom ismét ő felé fordult, őt ültette rektori székbe és tőle várja fontos érdekeinek megvalósítását.

Tanártársainak osztatlan becsülése, tanítva nyainak általános szeretete környezi az új rektort ki mint tudós, értékes szakművekkel gazdagította irodalmunkat. « Vasútépítéstan* -a, melyből ed­dig öt kötet jelent meg, nagyon túlhaladja a tankönyv szokásos kereteit és a gyakorlat férfiai-nak is hasznos szolgálatokat tesz, kiknek egybe­hangzó nyilatkozatai szerint e munka bármely nemzet irodalmának díszére válnék. Egyéb munkái: «A keskeny pályákróh, «A vasutak jövedelmezőségérőh,«Gr. Széchenyi István mű­szaki alkotásairól*, «A technikusok qualifiká-cziójáróh, «A technikusok neveléséről*, stb. egytől-egyig értékes, magvas dolgozatok. A ma­gyar tud. Akadémia Lipthay tudományos mun­kálkodását azzal méltatta, hogy 1891-ben leve­lező, 1896-ban pedig rendes tagjául válasz­totta.

A magyar műszaki karnak Lipthay köz­szeretetben álló vezérlő tagja és fáradhatatlan előharczosa. Lelkesen karolja fel e karnak min­den érdekét. Hivatott szószólója a műszaki szervezet ügyeinek, melyeket nála senki alapo­sabban nem ismer s melyek mellett síkra szál­lani soha egy alkalmat sem mulaszt el. A ma­gyar mérnök- és épitész-egyesűletnek éveken át volt titkára, majd alelnöke és elnöke.

Azzal az örök derült vonással, a mely Lipthayt a közpályán jellemzi, teljes összhangban van családi és magánélete. 1874-ben nősült. Neje Müller Olga, dr. Müller Kálmán egyetemi tanár és közkórházi igazgató testvérhúga, a ki nagy műveltségével és gyöngéd, nőies lelkületével csak fokozhatta a közpálya munkásának magasra törő szárnyalását. /.

L I D I K E ASZTALÁRA. Sír a szivem . . .

Sír a szivem, ma síró napja van, Olyan sötét, olyan sugártalan ! Ne is keress ma ott virágokat: Csak szomorú fűz lombja bólogat.

Búsan sóhajt a csüggő lomb, levél, Én kedvesem, mind csak rólad beszél. Bólad beszél, suttogva szép neved . . . Mórt nem vagyok mindig, mindig veled!

Miért, miért szakaszt el végzetünk Egy perezre is attól, kit szeretünk! Két egybeforrt lélek ha elszakad: Könny tükrözi a nagy fájdalmakat.

Oh, nélküled az élet oly kopár! Mind elkerül a víg, dalos madár, Felhők mögé rejtőzik a nap is, Könny most nekem a hulló harmat is.

Szemedben a boldogság kék ege S nem láthatom, nem nézhetek bele! Búsan sóhajt a csüggő lomb, levél, Bólad, rólad, mindig rólad beszél.

Megyek, megyek ! Tovább nem hallgatom A szomorú füzet, kis angyalom ! Ajkad, tudom, ezer rózsát fakaszt. . • Becsókolod szivembe a tavaszt.

Buvócska az erdőben. Hol vagy, édes, szép tündérem ? Merre, hova bújtál? Hisz előbb még itt nevettél A kis gyalogúinál.

G Y Ö N G Y Ö S I I S T V Á N . Egykorú kép után.

Jh 4yh ffijpj)*'$/***£• GYÖNGYÖSI ISTVÁN ALÁÍRÁSA.

«A Magyar Nemzet Történeté»-nek az Athenaenm kiadásában most megjelent kötetéből.

SZÉCSI MÁRIA, WESSELÉNYI FERENCZ NÁDOR NEJE. (Egykorú festmény az Esterházyak fraknói várkastélyában.)

Gyere, már a kis harang is Könyörög estére, Gyere, már a vadgalamb is Haza száll fészkére.

Kukucskálj ki valamelyik Leveles bokorbúi! Meg se kukkan, meg se mukkan, Egy levél se mozdul.

Nini! mennyi tarka virág I Erre kellett menni: Az ó' piczi lába nyomán Fakadt valamennyi.

Gyújtsd meg csak a lámpásodat, Szentjánosbogárka! Vezess az én tündéremnek Ölelő karjába.

Szállj egyenest a hajába Ragyogó csillagnak . . . Aha, megvagy, te kis pajkos, Mindjárt meg is foglak!

Jer csak haza, zöld erdőnek Aranymókuskája! Jer csak haza, majd bezárlak Aranykalitkába 1

Ugy-e megint sírtál ? Ugy-e megint sírtál ? Könny ül a pilládon. Sűrfi barázdáját arezodon is látom.

Könnyedet ne sírd el, én zokogó lelkem! Mivel siratsz meg, ha ravatalon fekszem?

Síromra ha nem jut szemed harmatából: Tán virág se fakad a szivem porából.

Rózsás kert. Jaj de fehér a két orczád, Mint a hó virága . . . Gyere, kedves, egy-egy rózsát Hadd csókolok rája!

No még egyet. . . ráadásul Egy-egy levelecskét. . . Bácsókolnám a világnak Minden rózsás kertjét.

Az én kedvesemnek . . . Az én kedvesemnek Hajnali harmat a Mosdója, fürdője, Fehér rózsalevél, Piros rózsalevél A törülközője.

£1 is szállhatna a Tündérek kertjében Nyíló rózsafára: Minden aranymadár, Minden ezüstmadár Neki muzsikálna.

Gyönyörű virágom, Tündérek kertjébe Mégis minek szállnál? Jer csak a szivemre! Szebben muzsikál az Az aranymadárnál, Az ezüstmadárnál.

Pósa Lajos.

GYÖNGYÖSI ISTVÁN ES SZÉCSI MÁRIA. Murányvár szépséges asszonyának, Szécsi

Máriának hűséges, dédelgetett komornyikja s Wesselényivel szőtt szerelmi regényének első édesszavú hegedőse: jó Gyöngyösi István, az Úr 1668-ik esztendejének egyik borongós téli reggelén nagy szomorúságra ébredett. A murány-vári nyugodalmas fészket, hol bájos úrasszonya kegyeinek meleg fényén gondtalanul sütkérezve lágyan ömlő alexandrinusokat pöngetett ki szép zöngésű kobzán, el kellett hagynia, hogy megint vitézi fringiát kössön oldalára. Megint, mondom, mert hiszen már volt része a kemény hadi élet viszontagságaiban. Gyöngyösi István ugyanis korának, sőt még a következő két évszázadnak is nemcsak legnépszerűbb epikus költője, ha­nem annak a forrongó, viharos időnek egyik legtipikusabb, legérdekesebb alakja.

A változatos életű lantos első ifjúságát mindez ideig homály fátyola takarja. Születésének helye és ideje kétséges. Mindössze annyi bizonyos, hogy a felvidéken s 1620 körűi látott napvilá­got. Gondos nevelést kapott és tudományos kiképezte tésben részesült. A latin klassziku­sokba, kivált az édesszavú Ovidiusba mélyedt el s e mellett, úgy látszik, jogi tanulmányokat is végzett. Valószínű, hogy korán árvaságra jutott s ekkor önerejére szorulva, vándorbot után nyúlt. Első állomása Rozsnyón vala, hol az 1653. január 4-iki tisztújításon Gömörmegye táblabirájává választották. De ez a pusztán

832 VASÁRNAPI UJSÁG. **• SZÁM. 1898. 45.

társaik

TORNÁZÓ-TÉR.

tiszteletbeli állás nem volt tetszésére való, s 1658-ban már a füleki helyőrségnél vállalt seregbirói tisztet Koháry István gróf főkapi­tánysága alatt. Szabad idejében itt már vers­írással foglalkozott s kedvencz Ovidiusát fordít­gatta. A művelt lelkű költő-seregbiró híre el­jutott Wesselényi udvarába, s a murányi várúr 1659-ben komornyikjává fogadta Gyöngyösit. Az 1664-ben megjelent «Murányi Vénus» az amúgy is kedvelt komornyikot egészen a család­hoz forrasztotta. Wesselényiék beavatták őt legbensőbb családi titkaikba, sőt abba az össze­esküvésbe is, melynek szálai a murányi várban szövődtek s Lengyelországba nyúltak át. A hű és megbízható udvari ember több ízben meg­fordult Lengyelországban az összeesküvés ügyé­ben s egyéb családi dolgok intézése végett Woienszky krakói kanonoknál, meg a Lubo-mirszky herczegeknél. Wesselényinek 1667. márczius 7-én bekövetkezett halála után az özvegy úrnő egyedüli bizalmasa maradt.

A daliás termetű, eleven vérű troubadour, bárhogy tisztelte légyen is úrasszonyát, a mu­rányi vár puha kényelmében bizonyára nem tartózkodott valami szerzetesi szigorúsággal holmi apróbb szerelmi kalandoktól. Könnyű volt így őt nagy számú irigyeinek a már kez­dődő hervadásában is felette hiú és féltékeny özvegy előtt bevádolniuk. Szécsi Mária végre is elhatározta, hogy, bármily nehezen nélkülözze is, legalább egy időre eltávolítja Gyöngyösit a murányi udvarból. Érdekes azonban, hogy ezt az elhatározását nem szemtől-szemben mondta meg a költőnek, csak mikor 1668 őszén ügyei rendezése végett Pozsonyba utazott, onnan tu­datta véle levélben. Egyszersmind balogi tiszt­tartójának a következő utasítást küldötte:

•Balogi tiszttartónknak, Bickny Istvánnak adassék.

Isten megáldjon! lm, Gyöngyössi István, a ki komornyik volt, bemegyen balogi kapitány­ságra. Azért melly házban ennek előtte a kapi­tányok laktanak, azon házat tisztíttasd ki, lak­jon abban. Mivel penig conferáltuk Babuluska nevű falucskát, azt is mindgyárt bocsásd per manus. Es jóllehet, most arrúl semmi írást nem adtunk, mindazonáltal Isten haza vivén, neked is tudtodra adjuk : mi formán bocsáttuk kezéhez. Ezek után Isten veled. Dátum Posony 28 X-bris 1668. Asszonyod G. Anna Mária ozecsi.**

A büntetés tehát száműzetés volt a balogi kapitányságba. De Ímhol az asszonyi ügyes politika! Míg egyik kezével sebet szúr, a másik­kal rózsát szór. A számkivetett költőnek útra-

* Az Országos Levéltárban levő eredeti kéziratból először közölte Pauler Gyula a .Századok. 1870-iki évfolyamában.

valóul egy falut ád; bár Gyöngyösi szívesen lemondott volna Babuluskáról — Murányért. De mit volt mást tennie, ha csak úrnőjét még jobban magára nem akarta haragítani. Szedte nagy búsan sátorfáját s elköltözködött a balogi kapitányok házába. És ha még legalább ezután nyugvása lett volna. Dehogy volt! Az ármány kígyói folyvást sziszegtek ellene, s az «átkozott hirharangoka Balogról is egyre átcsilingeltek Murányba. A szegény száműzött hiába iparko­dott «maga töredelmes megalázásával» és ((má­soknak mellette való törekedésével» úrnője szi­vét megengesztelni. Végre is a véletlennek, vagyis inkább ellenségeinek köszönhette szo­morú sorsa fordulását.

Úgy történt, hogy egyike amaz <« átkos hír-harangok*-nak, bizonyos «Dósáné Asszonyom*, Szécsi Máriának levelet írt, a melyben olyan váddal illette a balogi kapitányt, a mi a már szinte betegesen érzékeny asszonyt, úgy látszik, minden eddigieknél jobban bántotta. Meg talán szükségét is érezte már Gyöngyösi hű szivének és ügyes kezének egyre növekedő anyagi zavará­ban s az összeesküvés következtében mindjob­ban fölé tornyosuló veszedelemben. Elküldte hát Gyöngyösinek az árulkodó írást és felszólí­totta, hogy tisztázza magát a vád alól.

ÉVFOLYAH,

Ekkor írta Gyöngyösi a következő klasszik san szép lehelet, mely — bár nincs rim-fogia' latja — költemény s melynek a «Murányi Vé nus», (iKemény János», «Charblia» és mellett van a méltó helye:

«Nekem holtig való kegyelmes Asszonyom Az Nagyságod méltóságos levelét Dósáné asszo nyom includált levelével alázatossan vettem" Csudálatos az világhi dolgoknak eventusa Gva korta az mellyek vigasztalásra czéloznak, azok szomorítást hoznak; az kik szomorítani' igVe kéznek, azokkal vigasztaltatik az megkeseredet lélek. Vádolás volt czéllya Dósáné Asszonyom­nak, s azzal kedvetlenséget okozhatott volna inkább, mint eörömett; de nékem olly kedves dolgot vitt végben, az mellyet más eszközök által sok fáratsággal sem tuttam volna végben vitetni. Az lymbusbéli szent Attyák az oó Tes­tamentumban, az Purgatoriumbéli lelkek az újban nem óhajtják jobban szabadulásokat, mint én azt, hogy az Nagyságod néhai kegyel-' mességéből szomorú számkivetett voltomban bár csak egy lineából álló parancsolattyávaí vigasztaltatnám valaha: de miólta azon Nagy­ságod kegyelmességének nem reméllett meta-morphosisával neheztellésében jutottam Nagy­ságodnak, azólta sem magamnak töredelmes megalázása, sem másoknak mellettem való törekedése nem engesztelhetett annyit ellenem megkeményedett szivén, az mennyit Dósáné asszonyom panasza, nem reméllett szeren­csémre, cselekettetett Nagyságoddal, eő adván arra okot, hogy nékem is, el felejtett szegény Remete szolgájának méltóztatot levele által itt való szolgálatomban parancsolni, az mellyel menyire újultam annak előtte kétségben fet­rengő reménségemben meg nem Írhatom. Noha ennek is más talám az mysteriuma, hogy sem mint az én edgyűgyűségem érti, mind azon által ha ugy nincsen is, de elhitettem én magammal ezen Nagyságod parancsolattyábul, hogy elle­nem megkeményedet szivén logitani (így!) kez­dett, vagy az üdő, vagy sokokban méltatlanul vádoltatásomnak kinyilatkozása. Kérem aláza­tosan Ngdat, ha úgy nem volna is, az mint elgondolom, ne bánnya, hadd hizelkedgyem magamnak véle.

Kegyelmes Asszonyom, bízvást ünnepet ír­hatna az Lőcsei kalendárium holtom után az én nevemre, és a Szüzeknek serege Litánia gyalánt áhétatossan énekelhetné az processiók-ban : Sancte Gyöngyösi, ora pro nobis — ha oly teredelmes lehetnék Istenem ellen cseleke­dett bűneimrűl, az melly megkeseredett vagyok azon, hogy illy nagy kedvetlenségében jutottam Nagyságodnak. Vayha néhaj kegyelmességének bár csak némelly részecskéjében juthatnék

AZ ELŐCSARNOK.

AZ Ú J B U D A P E S T I H A D A P R Ó D - I S K O L A . — Erdélyi fényképei után.

égh valaha, kész volnék akar melly poeni-tentiás szenvedésre : noha nem vétettem soha annyit, az melynek érdeménél már is többet nem sz'envettem. , . . . ' ' '

Keservessen jutnak eszemben azok, az mely-Ivekkel engemet eleitől fogvást az Udvar érde­metlenül rongált. Bokros szerencsétlenségim nem elégedének meg azzal, hogy az elmúlt esztendőkbéli sok rövidséges szenvedésim után, (az mikor kakas nélkül is kotlának vala az j ér­ezek) végre bizony merő gyermeki mendemon­dákból származott s ok nélkül okozott gyonos (ígyO gondolkodásokra, s azokbúl valamelly subtilizáló elmének helytelenül inferált con-sequentiáira nézve az én Kegyelmes Asszonyom eö Nga kegyelmességébül proscribáltattam : ha­nem az mikor már az Udvarnak habjaibúi kikel­vén, azoknak hányatási után valami kevés meg­pihenést (noha csak inter spem et metum [re­mény és félelem közti) mostani Remeteségem­ben reméllenék, akkor sem enged az udvari tündérségh nyugovást, hanem mint hogy ki fogyott volt immár talán más mesterségébűi, az szolgálomrúl vészen okot ok nélkül s azt nem tudom micsoda deli Diánának, Szép He­lénának, s kaczér Vénusnak hirdetvén, olayt tölt a tűzre, s ujabb neheztellést támaszt el­lenem.

Átkozott hír harangok ! Vagyon-e még valami hátra, az melylyel az én kegyelmes Asszonyom eő Nga elméjét ellenem zavarjátok ? Az ki az szolgálómon erre okot talált, talál az a napnak makula nélkül való tiszta fényében is homált. Ilyen igazságból állottak mind azok is, az kik­kel eleitül fogvást vádoltatott az én ártatlansá­gom. Ha ollyan volna azon szolgáló, az mi-nemünek Ngod előtt hirdetik, mint hogy én már éppen szerzetes zabolya alá fogtam életemet, kereszt vetés nélkül csak reá sem mernék nézni, félvén az tentatiótul, de mint hogy szintén olly edgyügyü, mint magam, borzonkozás nélkül reméllettem szolgálattyát. Vagyon ugyan (meg­vallom) egy kis specialitás rajta, mert szintén ollyan félsoldérú, mint Hamula uram néhaj Diligoja(!) de azzal nem csinál az én álhatatos szivemben borzonkozást. Az jószág conseriptió-ján itten levő Ngod szolgái oculálhatták s való­ságos relatiót tehetnek Ngdnak felőlié. Eli szö­kése felől ne gondoskodgyék Dósáné Asszo­nyom, az Ngod parancsolattya szerént lészen olly vigyázás réá, hogy nem távozik messze az vártul, noha másképpen sem szökevény.

Sok az én keresztem, kegyelmes Asszonyom! De az melly Isten ezeket titkos Ítéleti szerént reám ereszti, bizony azon Isten üdővel elveszi vállaünrúl, s ha fényes napot nem is, nekem is viraBzt valami homályos hajnalt valamikor. Azonban engesztellye az Szent lélek az Ngod ellenem megkeményedett szivét, mostani nehez-tellését fordítsa kegyelemre s ösmertesse meg

TANTEREM.

ezt Ngoddal, hogy az eő szegény legénysége bi­zony tekélletes szolgája Ngodnak.

In Arcé Balog, 4. May 1669. Az szegény Gyöngyössi Istváim.*

Mint egy epekedő, búsongó bájos virágének, úgy cseng át hozzánk ez a levél két század év távolából. Csoda-e, ha a poesis iránt fogékony s művelt lelkű Szécsi Mária szivét is megen­gesztelte s «ha fényes napot nem is, valamely homályos fényű hajnalt" virrasztott a költőre. Egy évi távollét után már ismét ott van Mu-rányban úrasszonya mellett s a legjobb tehet­sége szerint iparkodik annak immár minden­felől szorongatott ügyeit szolgálni. A Wesse­lényi-féle összeesküvés szálainak nyomozására kiküldött Károly lotharingiai herczeg őt is gyanúba fogta s mint a szövetség részesét a füleki várba záratta. Gyöngyösi ártatlansága tudatában tizenegy fogolytársával Szelepcsényi érsek útján kegyelemért folyamodott Lipót csá­szárhoz s jótállás mellett szabadságot is kapott. Ezt megint arra használta fel, hogy Bécsbe sie­tett fogságban sínylődő úrnője után, ha vala­mit lendíthetne sorsán. Ott is maradt mindad­dig, mig 1676 októberében a szegény beteg és végképen megtörött Szécsi Máriát Csáky László

* Eredetije a költő kiválóan gondos és széji kéz­írásában az Országos Levéltárban.

RAJZTEREM.

AZ Ú J B U D A P E S T I HADAPRÓD-ISKOLA. — Erdélyi fényképei után.

gróf jótállása mellett Kőszegre internálták. Ek­kor könyes búcsút vévén hajdani szép «Vénus»-a romjaitól, édes-bús emlékeivel Krasznahorka-Várallja csöndjébe vonult.

Lampérth Géza.

AZ ÚJ BUDAPESTI HADAPRÓD-ISKOLA. A budapesti régi közös hadseregbeli hadapród­

iskola helyébe, — mely hosszú évek során a most már teljesen lerombolt Újépület egyik oldalszárnyában volt — a Lipót-mező-dülőben, szemben a «Szép Ilona» kirándulóhelylyel, egy nagy és díszes épület emelkedett: a hadapród­iskola, melyet 1897 január havában már ren­deltetésének át is adtak.

Ezen hatalmas épületcsoport helyén nem rég még szőlőskertek voltak, a telek egy részét pedig a műszaki katonák gyakorlóteréből vették el, s most körülbelől oly nagy, mint a régi «Újépü­let" -nek most már pusztán álló hatalmas telke.

Ezen nagy térség közepén állanak az iskola pavillon-rendszerű épületei, melyek egyik olda­lán a magas kőfallal övezett kert, másfelől pedig a gyakorló és játszóhelyek terűinek el.

A főépületben laknak a hadapródok; ennek pinczehelyiségeiben vannak a konyhák, élés­kamrák és a gőzfürdők egy része. Ezek felett rendezték be a vivó- és téli tornacsarnokokat, melyeknek falai az újabb hadjáratokban az ellenségtől elvett fegyverekkel vannak föléke­sítve. E helyiségek szomszédságában vannak a növendékek közös étkező-helyiségei. Az első és második emeleten a tantermek és a közös háló­szobák vannak. A többi, különálló épületek egyikében van a kórház, mely berendezés és czélszerűség tekintetében valóban párját rit­kítja. Egy másik épület a felszolgáló legénység számára van berendezve; külön épületet foglal el a nagy gőzmosó, valamint a lóistálló is.

Közvetlen a tágas gyakorlótér mellett van az intézet nyári uszodája, mely egy 700 • - öl területű vízgyűjtő - medenczéből kapja vizét. Ezen vízgyűjtő és uszoda télen korcsolyapálya gyanánt szolgálnak.

Van az intézetnek külön csinos kápolnája is, melyben négyszáz személy fér el.

Az iskola négyszáz hallgató részére van fel­szerelve s összesen 800,000 forintba került. Az építkezéshez 1895-ben fogtak Láhne és Strengel építészek, a kik minden tekintetben kifogástalan munkát végeztek.

Az osztrák-magyar hadsereg jelenleg 12 gya­logsági (Budapest, Bécs, Prága, Lobzsov, Gyula-Fehérvár, Trieszt, Nagy-Szeben, Karthaus és Liebenau, Pozsony, Innsbruck és Temesvár városokban); egy lovassági (Morva-Fehértemp­lom), egy tüzérségi (Bécs) és egy utász had-apród-iskolában (Bécs) képezi ki leendő had-apródjait.

A hadapród-iskolákból kikerült növendékek nemcsak azonnal alkalmazhatók lesznek mint csapattisztek, hanem oly tudományos kiképzés­ben is részesülnek, mely azután a magasabb katonai tanulmányoknak is alapul szolgálhat.

834 VASÁKNAPI UJSÁG. 48. SZÁM. 1898. j \ Í V F 0 L , »AM.

A hadapróddá való kiképzés négy évig tart ezen intézetben, hol a tettleges és nyugalmazott katonatisztek, katonai tisztviselők s altisztek fiai 12 forintot, a tartalékos tisztek, valamint udvari és állami tisztviselők fiai 60 forintot, mások pedig 120 forintot fizetnek évente. A hadapródiskola első évfolyamába való fölvétel­hez a testi és erkölcsi kellékeken kivül szüksé­ges, hogy az illető legalább 14 éves, de 17-nél idősebb ne legyen, és ha gyalogsági hadapród­iskolába akar belépni, megkívántatik, hogy valamely középiskola 4-ik osztályát, ha pedig tüzérségi vagy az utász-hadapródiskolába kíván­kozik, akkor valamely középiskola 5-ik osztá­lyát legalább elégséges eredménynyel elvégezte legyen. A növendékek, ha a 4-ik évfolyamot el­végezték, mint hadapródok lépnek a tényleges szolgálatba; azok, kik «kitűnő» vagy «jó» ered­ménynyel végezték a 4-ik évfolyamot, a tüzér­ségnél és az utászoknál mindig, a gyalogság­nál azonban csakis, ha az állomány viszonyai megengedik, rögtön tiszthelyettesekké neveztet­nek ki.

A hadapród-iskolák tanári karát e czélra különösen minősített katonatisztekből állítják össze, az iskola parancsnoka pedig rendesen egy magasabb rangú törzstiszt szokott lenni. A had­apród-iskolák, valamint a katonai akadémiák a cs. kir. közös hadügyminisztérium 6-ik ügy­osztályának vezetése alatt állanak.

ERZSÉBET KIRÁLYNÉ EMLÉKFÁI. Szép eszmét pendített meg Darányi Ignácz föld-

mívelésügyi miniszterünk, midőn ez évi november hó 19-én meleg hangú körlevelet intézett a hatóságok­hoz, egyesületekhez, földbirtokosokhoz s azok útján az egész ország lakosságához, hogy boldogult Erzsé­bet királynénk emlékezetére mennél hosszabb életű fákat ültessenek az ország minden részében. Novem­ber 19-ikét, Erzsébet napját választotta a miniszter e szép fölhívás kibocsátása napjául, azt a napot, a melyet eddig örömünneppé szoktunk szentelni, hogy szeretett s minket szerető királynénk életeért, boldogságáért könyörögjünk, a mely azonban mos­tantól kezdve gyásznap lesz ránk nézve mindenkor. A miniszter körleveléből mi is közöljük a következő részletet:

• Mily szép ós nemes elhatározás lenne, — mondja a fölhívás, — a mai emlékezetes napon, müy igaz kifejezője lenne az országos gyásznak, ha hegyen és völgyön, a városok népáradata s a csöndes falvak egyszerű lakói közt szomorúfűz, terebélyes hárs, viharral daczoló tölgy és örökzöld fenyő hirdetné az 0 emlékezetét! Bár igaz, hogy az a tekintet, melynek mosolya egykoron egy nemzet jövőjének hajnalpirja volt, szobrász vésője által megörökítve nézend le reánk s kalaplevéve állunk meg majd egy emlékszobor előtt, melynek parányait szinte csodás lelkesedéssel hordta össze szegény és gazdag hálája és hűsége: a kegyeletnek ezeknél az emlékeknél még sem szabad megpihennie I Mert a kinek böl­csője ott ringott egy erdőkoszorúzta tó bűbájos partjain; a kinek kedélye annyiszor vidult föl erdeink zúgó fái közt és a kinek sebzett lelke oly édes enyhülést talált távol vidékek mitoszi ege alatt magasba nyúló százados erdők mélyén ; a ki a természet szépségeinek oly csodálója volt: annak emlékét fák millióinak kell hirdetnie, annak tiszte­letére, mint az ó-kor mesés világában, szentelt ber­keknek kell támadniok, hova áhítattal közeledjék az utas; hol a fáradt vándor a nap heve ellen enyhhelyet találjon s nemes érzelmekre gerjedjen a lélek! Az emlékfáknak, facsoportoknak s kedvező körülmények között egész kis ligeteknek ültetésére alkalmas helyet nem lesz nehéz találni sehol; de ne maradjon jeltelen az országnak egyetlen tája se, melyet a megdicsőült királyné valaha megláto­gatott. Az ültetett fák, csoportok, vagy ügetek Erzsébet királyné emlékfái nevet viseljenek és legyenek ily föliratú táblákkal meg is jelölve, hogy azokat mindenki gondozásban részesítse, bántalma­zástól megkímélje* . . .

AZ ÖRÖK BÉKE ÁRA. Kétségtelen, hogy rendkívül nagy haszna

volna az emberiségnek abból, ha az orosz czár-nak az orok békére vonatkozó javaslata meg­valósulna; de kétségtelen másrészt, hogy ha hirtelen megvalósulhatna, (a miről különben ?aezneeeíő " 6 ) ' r e n d k i v ü l n a g y változásokat

így például csak Európában jelenleg mintegy

4 millió katona van békeállapotban is, háború­ban legalább 12 millió. Ha ezt az óriási töme­get, melynek hivatása a háború s a melynek minden perczben készen kell lenni erre, rög­tön elbocsátanak, rendkívül megszaporodnék a munka nélküliek száma. Különösen éreznék ezt nálunk, a németeknél és francziáknál, de még az oroszoknál is, mint a hol különösen nagy a katonák száma.

Nagy gondot okozna ezen kívül a sok fegyver értékesítése. Egy részét talán át lehetne más czélokra is alakítani, de már az átalakítás is nagy költségbe kerülne; azonban némely tár­gyakat, különösen a rendkívüli költséggel előállí­tott hadihajókat, melyek száma 2500-nál több, kereskedelmi hajókul sem lehetne használni s anyagértékük sem térülne meg eladás esetén. A katonai ruházatot még legkönnyebb volna értékesíteni, továbbá a kaszárnyákat is, bár itt is sokat vesztenének el.

Eendkívül nagy volna továbbá a veszteség azokban az iparágakban, melyek a katonaság­gal állanak összeköttetésben. Maguk a fegyver­gyárak és hadi kikötők munkásai százezrekre mennek s ezek átözönlése más iparágakra, a munkabért nagyon lenyomná ; de másrészt nem csekély költségébe kerülne az állam­nak, hogy végkielégítést adjon nekik és segélyt addig, míg más helyen kapnak kenyeret. Még nagyobb lenne a baj más iparágaknál. A kő­szénbányák, vashámorok s érczgyárak vesz­tesége igen nagy volna, ha katonaság nem lenne többé s nem lehetetlen, hogy ezt a csa­pást az egész ipar megérezné s nagy válság állana be.

Volna még e rögtöni lefegyverkezésnek — bármily különösnek látszik — erkölcsi ára is. A katonai szolgálat ugyanis jelenleg igen sok fiatal emberre nézve valóságos nevelő-intézet, s igy társadalmi szempontból nagy fontosságú különösen oly országokban, hol a társadalom még nem fejlődött ki s önállósága nincs. Ezt az erkölcsi tényezőt hirtelenében nagyon nehéz volna pótolni, különösen a fentebb említett kö­vetkezményeket tekintve.

Azonban mindezek a károk és veszélyek csaknem elenyésző csekélységek ahhoz képest, hogy milliókat lehet ismét jövedelmező munkára használni fel, hogy az államháztartások hely­zete egy csapásra gyökeresen megváltozik s hogy a szabadság s az egyesek önérzete emel­kedni fog. Az örök béke ára nagy, de áldásai sokkal nagyobbak.

KUTYÁK HADISZOLGÁLATBAN. Majd minden állam hadseregénél történtek

már kísérletek abban az irányban, hogy leg­hívebb és felette tanulékony háziállatunkat, a kutyát hadi szolgálatra alkalmazzák. És ezek a kísérletek legtöbbször kielégítő, sőt néha való­ban meglepő eredményeket mutattak fel.

A kutya tájékozódó és szagló képességei, gyorsasága, ébersége, engedelmessége és az emberénél jóval kisebb teste, minek követ­keztében nehezebben vehető észre az ellen­ség által, — mind olyan jó tulajdonságok, melyeket kiképzés (dressura) által igen jól lehet értékesíteni. A ki valaha kutyával bánt, jól tudja, mennyire ragaszkodó és tanulékony állat ez és a kiképzése, bár némi türelmet kivan, de nem mondható nehéznek. Hogy a kutyának melyik faja legalkalmasabb tanulásra, az körülbelől mindegy. Mindegyik fajnál — és ez érdekes — igen különböző az egyes álla­tok tehetsége, s ezt már kölyök korában tapasz­talni lehet. Mégis általában mondható, hogy a pudlik, vizslák és a juhászkutyák tán a leg-tanulékonyabbak.

Lássuk azonban, hogyan történik a katonai czélokra való különleges kiképzésük ?

Első sorban is jól megválasztják az oktatót, a kinek csendes, nyugodt vérmérséklettel kell birni és szeretnie kell az állatokat. Mikor ezeknek a követelményeknek megfelelő, ügyes altisztet, vagy közembert találtak minden be­tanítandó kutyához, rendszerint egy tiszt fel­ügyelete alatt kezdetét veszi az idomítás.

Megjegyzendő, hogy fél éves kora előtt nem czélszerű a kutyát oktatás alá fogni, mert megtörténhetik, hogy a tanítvány kifejletlen képességei miatt még nem érti meg, hogy mit

kivan tőle a mestere. Előbb fel kell e képességeket ébreszteni benne lassan foW.?* a

t ^ W o t o l m Ó T í v p t á l t a l MínAn 1. . H M . / *u*aw>8 követelmények által. Mindenek előtt sz üksége hogy megértse a kutya, mit kivannak tőle é csak ha már ezt felfogta, akkor szabad vei8

végrehajtatni a parancsot. Ha egy gyakorlatot végre tud már hajtani, ezt mind addig kell vele ismételtetni, mig teljesen meg nem tanulja Különben a szegény állat összezavarná a régit az újan tanultakkal, a min pedig igen bajosan lehetne segíteni.

A büntetéseknél is óvatosan kell eljárni Jó oktatásnál alig is kell büntetni; de ha szűk ség van rá, gondolja meg az oktató, érti-e az állat a parancsot! Lassú felfogást soha, csak az engedetlenséget szabad és kell büntetni'.

Az idomítás a zsinóron való vezetéssei kez­dődik. Eleinte a fiatal állat ugrándozik, megáll vonakodik, de ha beszélnek hozzá, simogat­ják, lassan észre fog térni és engedelmeske­dik. Ha nekifekszik a zsinórnak és húzatja ma­gát, egy könnyű kis ostorral gyengén szabad biztatni.

Ha már a zsinóron való vezetést teljesen megszokta, akkor veszi kezdetét a legnehezebb és legfárasztóbb munka: rá kell szoktatni az állatot, hogy vezetőjén kivűl semmi egyébre ne ügyeljen, a mikor zsinóron van. E ezélból már egész kölyök korától kezdve a laktanyát csak zsinóron vezetve szabad elhagynia.

A hadi szolgálatra való különleges kiképzés az (lapportirozássab) (nincs rá jó magyar sza­vunk) veszi kezdetét. Ha már ebben ügyes és vezetője által észrevétlenül elejtett tárgyakat is visszahoz, akkor arra kell megtanítani, hogy egy segéd által előre vitt tárgyat visszahozzon a tanítójához és viszont elvigye a segédhez. Ezt a gyakorlatot később nehezebbé teszik az által, hogy vagy a tanító, vagy a segéd elrejtőzik és a kutyának fel kell őket keresnie. Ekkor kezdetét veszi a jelentési táskával való gyakorlat.

Miután a kis bőrtáskát a kutyának megmu­tatják, ráerősítik a nyakán lévő szíjra és egy darab papirt dugnak belé úgy, hogy a kutya azt észrevegye.

Azután a régi mód szerint küldözik a segéd és az oktató egymáshoz, eleintén valami tárgy-gyal, a mi később elmaradhat, ha az eb észre­vette, hogy a táska a fődolog.

Mikor már ebben teljesen ügyes, ugyanezt a gyakorlatot falvakban is végrehajtják és éjjeli sötétségben is. Ha aztán egyszer ezt a gyakor­latot jól megtanulta és kedvvel csinálja, akkor végre fogja hajtani, ha más fűzi is zsinórra, nem az oktatója; az egész hadi czélra való kiképzésnek pedig ez a végső czélja.

Hanem bizony sok-sok türelem, gond, fárad­ság kell ahhoz, hogy idáig eljusson az ember.

Eendszerint minden kiképzés alatt beáll az az időpont, a mikor a kutyának unalmassá válik a tanulás és ekkor az oktató részéről igen nagy ügyesség, hogy úgy mondjuk, különös tapintatosság szükséges, a míg ezt a nehéz­séget is legyőzi.

Természetesen nagyon súlyos tárgyakat hosz-szú darabon nem birna el a kutya, de egy töl­tényekkel teli bőrtáskát rá lehet csatolni. Es milyen megnyugvás az harcz közben, mikor a katonák majdnem összes töltényeiket kilőtték és egyszerre csak megjelenik köztök a hű eb, a nyakán levő táskában egy jó csomó töltény­dobozt hozva. Ha ez kiürült, a kutya visszafut a hátul lévő tartalékhoz, ott a töltény kocsikból újra telerakják a táskáját és így hordja előre szakadatlanul a várva várt lőszert.

Hát az előőrsön álló őrszem mennyi hasznát veheti a kiképzett éber állatnak! Sötét éjjel, szeles időben hiába mereszti a szemét szegény katona, alig lát egy lépésnyire maga elé. Egy­szerre halk csaholás kelti föl figyelmét.

Idegen ember közeleg az előőrs felé. Neszte­lenül kapja az őr czélba fegyverét és nyugodtan várja, hogy az ellenség jön-e feléje.

Az éberség a kutyával vele születik, csak az a baj, hogy a morgás gyorsan átmegy nála uga­tásba.

Eleintén ezt tűrni kell, sőt ha magától nem lenne figyelmessé idegen személy közeiedesere, figyelmeztetni kell rá. , J

Ha már eléggé éber az eb, csak akkor szabaa az ugatását czirogató megnyugtatással, esetleg gyönge ostorütéssel halkítani, a mig hozzászo­kik, hogy csak morognia szabad.

Sebesültek fölkeresésére is kitűnően használ­ható a kutya, de már nem mindenik. Ki kell erre a czélra a legjobb szimatút választani. Elsőben apportirozni kell tanulnia, aztán ve­zényszóra ugatni s végül általa el nem bírható dolgokat ugatás által jelezni.

Legnehezebb arra megtanítani a kutyát, hogy csak embert jelezzen ugatásával, egyéb dolgot n e Ebből a ezélból egy ember elrejtőzik valami bokorban és pl. egy háti bőröndöt, vagy puskát szintén eldugnak valahová. Ha az eb az eldu­gott tárgyat ugatja, meg kell dicsérni, de további keresésre küldeni. Ha az embert fedezi fel és az előtt ugat, akkor szintén meg kell dúsérni, de egyúttal zsinórra kötni, hogy megértse, misze­rint kötelességének eleget tett.

A jelentési szolgálatban a legmegbecsülhetet-lenebb a kutya. Folyókon, ember és ló által tel­jesen járhatlan területeken az eb ügyesen, könnyedén át tud haladni és a jelentési czédulá-kat gyorsan, megbízhatóan viszi rendeltetési helyére. Bizony, egy jól kiképzett kutya fölér ügyesség és pontosság dolgában több ember­rel is.

A jövő háborúiban valószínűleg nagy szerep jut majd a mi ragaszkodó, hű állatunknak, a kutyának. K. F.

AZ ÉGBŐL HULLÓ KÖVEK. Irta Hoffmann Ottó.

Az évnek egyik hónapja sincs olyan gazdag hullócsillagokban, mint a november. Ha lehet mondani, hogy naponként átlag 7 millió hulló­csillag esik a földre, akkor novemberben ennek a számnak a tízszeresét kell fölvennünk átlag­nak. Nem a véletlen műve ez. November hónap­ban ugyanis a föld pályáján két meteor-rajjal is ütközik össze, és ezen összeütközés természetes következménye az, hogy a hatalmas vonzóerejű föld magához ragadja az apró és könnyű hulló­csillagok ezreit, sőt millióit is.

Az első találkozás november 14-én volt, a második pedig 23-án. Ezzel az utóbbival akarunk jelenleg bővebben foglalkozni.

Egy osztrák katonatiszt, Biela Vilmos, 1826-ban egy üstökös csillagot fedezett fel, mely, mint a számítás mutatta, valamivel több mint 6 év alatt kerülte meg a napot s így 1846-ban is kellett volna látni. Csakhogy — csodák cso­dája — egy üstökös helyett kettőt láttak a csillagászok. Biela üstököse, nem tudni miért, kettévált s mint ikercsillag folytatta útját. Később a kettős üstökös egyáltalában nem volt többé látható. Elveszett teljesen; csak később tudtuk meg, mi lett belőle? 1872 november 27-én ugyanis remek csillaghullás következett be. Hasonló tüneményt észleltek 1885 november 27-én. Több mint 200,000 hullócsillagot szám­láltak meg azon a napon s egyes helyeken hópehelyként hullottak alá a tüzes, fénylő szikrák. A sok fényes meteor azonban egynek kivételével, mely Mazapilban, Mexikóban esett a földre, mind porrá égett odafönn a magasban s csak finom vasporral tudta telíteni a levegőt. Ez az egyetlen leesett kődarab azonban kétség­telen a Biela üstökösének volt alkotó része.

Lehullott üstökös! Egy egész világkatasztrófa történetének utolsó jelenetét látjuk képzele­tünkben. Az a kődarab, mely most a new-yorki múzeum egyik üvegszekrényében foglal helyet, végig száguldott már az egész naprendszeren, óriási sebességgel millió meg millió mérföldet téve meg. Lehet, hogy eredetileg egy más rend­szerből származik, mint a mienk, és anyaga vala­mely smaragdzöld szinű nap világából való, a hol a földről mit sem tudnak.

Ki pillanthat bele a természet titkaiba? .Hogy ezek a lehulló kövek nem a föld lég­

körében képződnek, mint régente hitték, hanem az égből erednek, az több mint bizonyos.

A mazapili meteor nem első, mely kóbor életét a földön fejezte be és nem is utolsó. Már sok gyönyörű meteort láttak a földre esni. f p nem rég Madridban is, a spanyol főváros­ban. 1896-ban történt, egy februári napon dél­előtt, a mikor egy óriás kékes-fehér fényben csillogó meteor jelent meg a város felett és nem sokára nagy robajjal széjjel szakadt. A por­felleget a magasban még órákig látták, nem

A MONTPREISI METEOR ESÉSE (1859).

A MADRIDI BOLID (1896).

sokára pedig megtaláltak egyes kődarabokat is, melyek ebből a meteorból származtak.

Bégebben, 1803-ban l'Aigle franczia község­ben valóságos kőzápor hullott alá, mely kárt nem tett, de hasznos volt annyiban, hogy a tudományos világot meggyőzte arról, miszerint ezek a kövek nem légköri termények, hanem az égből hullanak alá. Akkor valóságos forradal­mat idézett elő a tudós világban. Az égből! Ez a két szó mennyi új talányt ad fel a gondol­kozó emberiségnek. Hogyan keletkeznek ezek a kövek? Erre különböző magyarázatok vannak ugyan, de nem mondhatjuk egyiket sem telje­sen kielégítőnek.

Feltűnő minden esetre az, hogy ezek a kövek tökéletesen megfelelnek a föld egyes régebbi kőzeteinek, s bizonyára ez a körülmény kész­tetett egyes tudósokat arra a föltevésre, hogy az égből hulló kövek a föld vulkánjainak ter­mékei. Igen, de hogyan ? fogják sokan kérdezni. Ennek a magyarázata igen egyszerű.

Hogyha valamely testet, például egy ágyú­golyót 11,200 méternyi kezdősebességgel lövünk ki a földről, az nem esik többé vissza. Korunk­ban a Krakatoa vulkán kitörésénél tapasztal­ták, hogy egyes anyagrészek még 20,000 méter magasba is felrepültek. Mily könnyen lehet­séges, hogy az őskor vulkánjai még nagyobb erővel lökték ki a forrongó lávaanyagot úgy, hogy a kilőtt anyag nem esett többé vissza a földre, hanem az űrben keringett ismét tovább. A többi égitestek, a Vénus, a Mars, a Jupiter, stb. hasonló módon szaporíthatták a meteori­tek és hullócsillagok számát. Sőt mi több : cse­kély vonzó erejű égitesteknél már kis erő is elegendő, hogy a vulkánoknak ilyen heves ha­tását előidézzék. így például a holdon már 1920 méter kezdősebesség is elegendő, hogy a kiröpített kő ne essék vissza a hold talajára. Ezek a kövek aztán szétszóródnak az űrben, a mig valamely világra ismét le nem esnek.

Egy másik elmélet azt tartja, hogy az égből hulló kövek összezúzott, szétmorzsolt világok­nak a roncsai. Tönkrement világok! Milyen szomorúan hangzik az. Az ember mindjárt arra

gondol, hogy ennek a földnek, a melyen lakunk és a melyet annyira szeretünk, majdan szintén az lesz a sorsa, hogy darabokra zúzva, valamely idegen naprendszer különböző világaira fog hullani. Ama darabok közt lesz majd az az anyag is, a mi valamikor Szép Heléna karját alkotta, meg a Nagy Napóleon szivét. . .

Az ember nagyon is ábrándozóvá lesz, ha a hullócsillagokra veti tekintetét.

Béezemről azt tartom, hogy a hullócsillagok meg a bolidok egyszerűen az üstökösök szét­bomlásából keletkeznek. Hogy ezek a kósza égi­testek viszont hogy jöttek létre, erről most még nem lehet beszélni. Annyi bizonyos, hogy az üstökösök nem lehetnek olyan világok, melyen emberek is élhetnének, a mint azt Derham angol teológus ós Jules Verne, a hírneves fran­czia regényíró képzelték. Akárhány csillagot láttak már az üstökösök testén átragyogni, a mi arra mutat, hogy ezek bizony csak gázból vagy meteorok halmazából állanak. Természetes, hogy az ilyen test csakhamar szétmálik és hullócsillag-rajjá változik át.

Ilyen volt a Biela-üstökös is, melynek elpusz­tulása után rendszerint mutatkozik a november­végi (nov. 23.) remek csillaghullás. A ki csak valaha látta az égnek eme remek tűzijátékát, soha sem fogja elfeledni ós azt kérdezi ön­magától : vájjon mi végből létezik az a sok millió meteor? Talán azért, hogy egyesült tömegükből a jövő nagy szárazföldjei épüljenek föl ezen a földön, a mikor a régiek, így Európa is rég nem lesznek már.

LIDÉRCZ FÉNY. Hegyoldalon állok, félig feljutottam, Nézem a hegyormot: fény sugárzik ottan, Hívogató, csábos, — szomorúan nézem Lankadó erővel a hegyormot, érzem, Soha el nem érem.

Előttem, mögöttem, körülöttem árnyak, Gomoly ágba folyva vad tömegek járnak. Az a fény az ormon üdvösségnek fénye, Vakitó sugárral tűz alá a mélybe, C süliig talán éjbe.

Meggörnyed az egyik az alázkodásig, Büszke, daezos arczczal tör fel ím a másik. Gyáva és a gyenge jobb, ha visszafordul, Bátámadnak sokra az erősek orvul, Kilökik a sorbul.

Én is útban állok, jobbra-balra löknek, Kik utánam jöttek, jó előre szöknek. Bizony a ki gyenge : elcsügged a karja ! Bizony a ki gyáva: ilyen sors vár arra! A ki bírja, marja 1

Nem is illik szólnom, nem vagyok jobb én se, Engemet is vonzott a hegyorom fénye, Babonás vágy hívott, hogy a hegyre jöttem. Az utamban állót én is félrelöktem, Hogy előre szökjem.

Az a fény a szívem összezúzta, törte, Az a fény már nékem elveszett örökre. S újra lent a mélyben, mely tele van árnynyal, Azt a fényt kell néznem életemen által, Szomjuságos vágygyal.

' Hervay Frigyes.

A HÁZIÁLLATOK SZÁMA. A washingtoni földmivelésügyi minisztérium

a rendelkezésére álló adatok felhasználásával kísérletet tett a házi- és tenyészállatok összes számának megállapítására s arra az eredményre jutott, hogy azok száma az egy miUiárdot meg­haladja.

Összeszámlálva a földgömbön található lova­kat, szamarakat, szarvasmarhákat, juhokat, disznókat és kecskéket, azt találták, hogy 1035 miUió darab van, de öt évvel ezelőtt körülbelül 12 millióval volt több. Az apadás azért is fel­tűnő, mivel a legtöbb háziállat az egyes orszá­gokban nagyon szaporodott, a lovak legalább egy negyedmillióval, a szarvasmarhák pedig 13 millióval. Apadás csak a juhoknál és kecskék­nél fordul elő, még pedig az utóbbiak apadása

836 VASÁRNAPI UJSÁG. _ 48. SZÁM. 1898. 45. EVFOLYAJ,.

4 milliót tesz, az előbbieké 24 milliót. A juhok feltűnő nagy apadásának egyik oka bizonyosan az, hogy az Amerikából és Ausztráliából óriási mennyiségben hozott fagyasztott juhhús olcsó­sága következtében a juhtenyésztés nem oly jö­vedelmező többé, mint azelőtt. Ez azonban csak egyik ok lehet, mivel Európában a juhok száma csak 7 millióval apadt. Mivel a juhok összes száma jelenleg mintegy 511 millió. Ha az apa­dás a jelenlegihez hasonló arányban folyna, 65 év múlva nem lenne többé juh a földgömbön.

Nevezetes, hogy a háziállatok számának apadása épen ott a legnagyobb, a hol jelenleg leginkább tenyésztik őket, t. i. Amerikában, jeléül annak, hogy a földmívelés és állattenyész­tés mindenütt háttérbe szorul az ipar mellett. Még a lovak, szarvasmarhák és disznók száma is megapadt itt 1893—1896 között 4—5 millió­val, habár ezek az állatok más világrészekben jelentékenyen szaporodtak.

Egyenként számítva, nagy számokban a föld­gömbön jelenleg körülbelül 511 millió juh, 312 millió szarvasmarha, 104 millió disznó, 67 mil­lió ló, 32 millió kecske és 9 millió szamár van.

A legfontosabb bútordarab a hálószobában természetesen az ágy. Hogy kellő nagyságú, kényelmes és tiszta legyen, az magától érthető. Helyes, ha elegendő magas, hogy a kilélegzett szénsav ne jusson be a tüdőbe. Elhelyezésere nézve fontos, hogy ne legyen egyenesen az ablak mellett s a fejrész szabadon álljon a szobá­ban, mert különben a káros kilólegzések a fej­nél összegyülemlenének.

Az ágyazásnál legez élsz erűbb kemény alapot választani, lehetőleg lószőr-vánkost és lószőr-matráczot. Ezáltal elkerüljük a testnek és fej­nek felhevülését és előmozdítjuk a káros kigő-zölgések elvonulását. A kevésbé vagyonosak a lószőr helyett tengeri vagy havasi füvet is hasz­nálhatnak. A matráczra terítsünk gyapotlepe­dőt s a fölé vásznat. A dunyhát feltétlenül kerülni kell, mint egészségtelen dolgot s he­lyette flanell-terítőt kell használnunk. Monda­nunk sem kell, hogy az ágyneműt gyakran kell tisztogatni és szellőztetni.

Mindezekből látjuk, hogy az egészségi köve­telmények legfényesebb alapja a tiszta jó levegő. Minden tekintetben erre kell ügyelnünk, ha azt akarjuk, hogy alvásunk egészséges legyen s a

Egy zott Parisba s azt lakásán szabadon tartotta alkalommal elmenve hazulról, majmát egyik bájába zárta. Ezalatt betört egy tolvaj, ki a 1 jr° kiürítette. Midőn azonban abba a szobába keríTt' hol az orangutáng volt, a majom reáugrott s megöli* volna, ha sikoltására nem mennek emberek f h törő így is szerencsétlenül járt, rémületében meü" őrült s most azt hiszi, hogy nagy majommá vál­tozott.

* A legmélyebb lyuk jelenleg Sziléziában van Bybnik mellett. Tudományos czélból fúrták 2000 méter mélységig. A tudomá'nyos eredmény azonban csekély, de megállapították, hogy a hőség ebben a mélységben már 84° C.

* Óriási ős hüllő maradványait ásták ki ez év­ben Amerika nyugoti részében. Maga a farka 4 mé­ter hosszú volt s egy ezombcsontja 2 méter. Az egyes részeket a new-yorki természetrajzi múzeumban helyezték el Camarascus név alatt. Felállításuk öt havi munkába került.

* A tenger kincse. Egy német mathematikus ki­számította, hogy 3 tonna tengervízben mintegy 4 fillér értékű arany van, de még így is az oczeánok-ban összevéve 5,800 billió márka értékű arany talál­ható, oly nagy mennyiség, hogy összegyűjtve oly óriási koczkát tenne ki, melynek egyik oldala 718 méternyi lenne.

AZ Ú J B U D A P E S T I H A D A P R Ó D - I S K O L A . Erdélyi fényképe után.

AZ ALVÁS MŰVÉSZETE. Bármily nagy legyen is az eltérés egyénen­

ként az alvás jelentőségére és szükségességére vonatkozólag, kétségtelen, hogy testi erőnk fen-tartására nézve nagyon kevés oly általános fon­tosságú előfeltétel van, mint az alvás s ezért nagyon szükséges; mindenkinek tisztában kell lennie a felől, hogyan szerezze meg az éjjeli nyugodalmat a legczélszerűbb módon és az egészségtan következményének megfelelően.

Az első és leglényegesebb feltétel az, hogy a. hálószoba világos legyen s lehetőleg keletre vagy délre feküdjék, de lehetőleg ne éjszak felé. Tisztán az egyenesen jövő napsugár képes a kellő levegőt és meleget elterjeszteni s megadni a test szervezetének azokat az előfeltételeket, melyek csak oly fontosak, mint a táplálékban a fehérnye és szénvegyületek. A legjobb, ha a hálószoba ablaka csaknem egész napon nyitva van s éjjel sincs teljesen elsötétítve. Még az éjjel nyitva tartott ablak is sokkal jobb, mint az, a mely deszkákkal van burkolva. Egészséges ezenkívül csak az a hálószoba lesz, mely e mel­lett elegendő nagy és magas. Ha fűteni kell, 14—16° C legyen a hálószoba melege, még aggoknál és kisdedeknél sem szabad 18 fokon felni menni; szükséges továbbá, hogy a háló­szobában minél kevesebb bútordarab legyen, különösen kerülendők a gyertya, szennyes

testet felfrissíteni alkalmas. Ha ezt elhanyagol­juk, nagy bajokat idézhetünk elő, melyek közül csak azt az egyet emeljük ki, hogy a tüdőbeteg­ségek nagy része a rossz hálószobával van ösz-szeköttetésben, mint igen gyakran az idegesség és vérszegénység is. A jó és friss levegő legyen irányadó mindenkor előttünk s ezért mindenek­felett kerüljük azt a jelenlegi esztelen divatot, hogy hálószobának a lakás legrosszabb helyi­ségét szokták kiszemelni; ellenkezőleg, legyen ez a legnagyobb és legszebb szoba, mert gon­doljuk meg, hogy életünknek legnagyobb és legalább egészségi szempontból a legfontosabb részét töltjük itt rendesen.

EGYVELEG. * Csaknem páratlan rendeletet adott ki 1650-ben

a frank tartománygyülés, melyen több püspök is je­len volt. A rendelet, hogy a harminczéves háború által előidézett elnéptelenedést megorvosolja, a kö­vetkezőket mondja ki: 1. A legközelebbi 10 évig minden hatvan éven alul levő felnőtt férfiúnak tilos zárdába lépnie. — 2. A papok és más egyháziak, ki­vévén a barátokat, kötelesek megnősülni. — 3. Min­den férfinak szabad egyszerre két nővel egybekelni, feltéve, hogy, mint becsületes emberekhez illik, azok­ról gondoskodni képes és közöttük minden viszál-kodást meggátol. Meddig volt érvényben ez a ren­delet, mely a bigámiát egyenesen törvényesíti, ma már nem állapítható meg.

* Tolvajfogó majom. Egy nyugalomba vonult tranczia hajóstiszt Borneóból egy orangutángot ho-

* Goethének élete utolsó éveiben legalább 3000 tallér évi jövedelme volt, ebből 1200 volt fizetése, mint miniszternek, irodalmi műveiből 1824-ben 1400 tallért kapott. Hátrahagyott vagyona 30,000 tallérra ment, tehát korában a vagyonos emberek közé számították. Schiller szegényebb volt, de halála előtt jóval már volt 2500 tallér jövedelme.

* Üvegszemek gyártása Németországban már tekintélyes üzletté lett, mert évente legalább két milliót készítenek és küldenek szét a világ minden részébe.

* A szőkék száma jóval kevesebb ma, mint régen volt. Az irlandiak között másfélszáz évvel ezelőtt még ritkaság volt a barna ember, ma csaknem oly ritkaság a szőke. A ma általában barna zsidók egy­kor szintén szőkék voltak.

* A krokodil szeme a legcsodálatosabb szerveze­tek közé tartozik. PupiUáját a reá eső fény szerint függőlegesen és vízszintesen egyaránt képes tartani. Van szempilla formája is s ezenkívül könnyfonna nedvesség jő ki szeméből.

* A legnagyobb festmény a régibb időkből Tintoretto paradicsoma a velenczei dogepalotában, 257i méter hosszú és lOVs méter széles. A panorá­mák és körképek kivételével jelenleg nincs mas ily nagy kép.

* Kilencz millió osztrigát fogyasztanak el atia| hetenként Londonban. A héjak felerészét az utczas kövezésénél használják fel.

* A rózsaolaj előállítására igen sok rózsa szük­séges. Egy fontnyi olaj 8000 font rózsalevél, w* mintegy 5 millió rózsavirágból lesz. A különbőz fajok olajtartalma azonban nagyon eltérő.

48. s xiu. Í8Ö8. 4g. évTOLVAft.

BÁRÓSS SZOBRA. Vovember 20-án vasárnap délelőtt leplezték le

\r ffvarország egykori vasminiszterének szobrát magyar királyi államvasutak keleti pálya­

udvara előtti téren. Ily műalkotásokban igen zeeény fővárosunknak immár a kilenczedik zobra ez, s Szécsi Antal jeles szobrászunk min­

tázta. A maradandó és feledhetetlen emléket hagyott

közlekedési minisztert 1892 május 8-án történt halála után alig adták vissza az anyaföldnek, országszerte általános mozgalom indult az iránt, hogy Baross Gábor alakját szoborban is örökítsék meg. Az eszmét általános lelkesedéssel tette magáévá az egész ország s megindult az adakozás az emlékre. Alig egy esztendeig tartó gyűjtés százezer forintot hozott össze a szép czélra, mely összeg kamatokkal együtt mintegy százötezer forintra nőtt fel. A szobor előállítá­sára szükséges összeg együtt lévén, országos bizottság alakúit az ország legelőkelőbb ke­reskedőiből, nagyiparosaiból és műértőiből s 1893-ik év január havában pályázatot hirdettek a felállítandó emlékre. A pályázatra tizenegy pályamű érkezett be, melyek közül a pálya-biróság a Szécsi Antal munkáját fogadta el nagyban való kivitelre, megszabván egyúttal a szobor előállítási költségét nyolezvanezer forintban.

Szécsi Antal szobrász még 1893 őszén hozzá­fogott a nagyszabású munka kiviteléhez és azon mintegy öt álló esztendeig dolgozott. Az eredeti nagyságban lévő mintázásnál azonban úgy a főalak, mint a mellékalakok, valamint a talapzat első és hátsó oldalán látható dombor­művű képek gyökeres változáson mentek ke­resztül. Baross Gábor alakja a talapzaton sokkal természetesebben áll; arczképi hűsége és kife­jezése igen szerencsés; a mellékalakok meg­mintázásánál pedig Szécsi művészi törekvésé­nek sikere az első megpillantásnál is azonnal feltűnik a szemlélőnek. A sok változáson átment szobor mintázását a művész 1897 őszén befe­jezvén, átadta azt érezbe öntés végett egy hely­beli öntőgyárnak, mely teljes sikerrel végezte föladatát.

A szobor a keleti pályaudvar előtti téren igen szerencsés helyet kapott. A háromszög­alakú nagy tér, melyen rohamosan fejlődő fő­városunk három fő útvonala találkozik, (a Csömöri-, Kerepesi- és Kőbányai-út), igen alkalmas volt arra, hogy rajta állítsák föl az új szobrot. A háttérül szolgáló pályaháznak ide néző ivezetes nagy csarnoka egyáltalában nem csökkenti a szobor hatását. A rendkívül nagy forgalmú Kerepesi-úton haladónak már messzi­ről szemébe tűnik a hatalmas érczalak; az érkező utas pedig, a mint a pályaháztól a varosba indul, nyomban láthatja a zóna-tarifa merész megteremtőjének érezmását. A keleti Pályaudvar előtti térnek kiszögellését a magyar államvasutak igazgatósága megszabadította az eddigi vaskerítéstől, így most szabadon áll a szobor gondozott gyeptáblák és bokroktól kör­nyezve.

Az alul kiszélesedő talapzat hét méter magasra emelkedik a föld szine fölött; azon áll Baross Crábor négy méter magas érczalakja, a mint jobb kezével egy kősziklára támaszkodik, jel­képezvén ez által legutolsó nagy munkájának, a Vaskapu szabályozásának befejezett tényét, melynek a közforgalom számára való átadásá­i g ragadta el a kérlelhetetlen halál. A talap­zatnak lépcsőszerű baloldalán egy hatalmas mellékalak ül, a mint épen kettévágja a világ­kereskedelem útjában álló Vaskapu szikláját s *ezeivel a szabaddá tett útra mutat.

VASÁMAPi UJSÁG. 857

A talapzat jobb oldalán pőrölyöre támasz­kodó munkás-ember áll s a mellett egy babér­ágat nyújtó Merkur-alak, kifejezvén a nemzeti fejlődésben erős gyökeret vert ipar és kereske­delem hálás elismerését; a munkás ihletetten tekint föl a miniszterre. A talapzat első oldalán kisebb domborművű képen egy alagútból előtörő vonat rohan, mellette a haladás nemtője mu­tatja az utat, a vasminiszter legmerészebb s úttörő munkáját, a zóna-tarifát jelképezvén általa. A három méter hetven centiméter magas mellékalakok sikerűit kiegészitőkűl sorakoznak Baross érczalakja mellé. A talapzat alsó sarkát a magyarországi kereskedelmi utazók babér­koszorúja díszíti, mely a művész mintázása után szintén bronzból készült.

A talapzat kövét a sütő-haraszti-i kőbánya szolgáltatta, a szobor érczalakjait pedig az «Első magyar állami érczöntőgyár» (ezelőtt Beschorner és társa részvény-társaság) öntötte bronzba.

A nemzet e sikerűit szobor állításával méltó háláját rótta le azon férfiú iránt, a ki egész életét hazája kereskedelme és ipara felvirágoz­tatásának szentelte.

A Baross Gábor szobrának alkotója, Szécsi Antal, Budapesten 1856 május 29-én született. Iskolai tanulmányait is a budapesti polgári is­kolában végezte, a hol már gyermekkorában fel­tűnt a diszítő-rajzolásra való tehetsége. Majd formaérzéke a plasztikai ábrázolásban mutatkoz­ván erősebbnek, 1873-ban belépett a bécsi művé­szeti akadémiára. Itt több évig volt Helmer Ödön szobrász tanítványa. Az akadémiai évek után főleg nagyobb diszítményi munkákkal foglalkozott. Budapesten az 1885-iki országos

kiállításon állította ki első nagyobbszabású művét, Szent Mihály arkangyalt. Díszítési mun­kái a fővárosi Vigadó kistermét ékesítik, a hol egyúttal egyik sikerült műve, Biharinak, a hí­res zenésznek szobra is áll. A terézvárosi és józsefvárosi templomokat is ő díszítette plasz­tikai művekkel. Arczkép-másai közül legjobbak Gerlóczy Károly alpolgármester, Nagy Imre színművész, Meyer tábornok ós Zsigmondy Vilmos mérnök mellszobrai. A józsefvárosi kálvárián lévő 12 domborművű kép volt a leg­utóbbi munkája. A Baross Gábor szobra első monumentális alkotása. A leleplezési ünnepély­ről részletes tudósítást társlapunk, a "Politikai Újdonságok* legutóbbi száma közölt.

Paur Géza.

A LÉGHAJÓK ORSZÁGÚTJAI. Jóformán biztosra fogható, hogy a léghajók

útjait fönt a magasban, a fellegek honában ép oly kevéssé lehet eleve meghatározni, mint a hajók útját a tenger vizén. De különben a két tengert, t. i. az oczeánt és a levegőt, csak annyi­ban lehet összehasonlítani egymással, hogy mindkettőben vannak bizonyos szabályos áram­latok, melyeknek iránya jóformán változatlan. Bizonyos ugyan, hogy a viz és annak áramlata mégis csak biztosabb, mint a levegő, állhatato­said), mint a szelek, de a föld némely részén, nevezetesen az egyenlítő mentén elvonuló forró földövön a fő szelek - a passzát, a monszun — az év legnagyobb részében mégis csak egy és ugyanazon irányban fújnak. Hogy a légáramla­tokat kellőképen fölhasználhassák, kétségkívül egyik fő feladata lesz a jövő nemzedék feltalálói­nak a léghajózás terén s nem tagadható, hogy a föld bizonyos részein már a kormányozható léghajó feltalálása előtt is lehetségessé válhatik az egyes országok közötti közlekedés. A fran-czia Le Dantec az «Archives de Médecine na-

Weiimnrm fénykéje után. BÁRÓSS SZOBRA A KELETI PÁLYAUDVAR ELŐTT,

8SS VASABNAPÍ UJSÁG. SZÁM. 1898. lg, |

vale»-ban közzétett egy czikkében a léghajózás­nak nézete szerint, nagyon közel jövőben be­következendő feladatául említi ezt. Első feladat­nak, véli a légi utak felhasználását arra, hogy Belső-Afrikátátútazhassák. A terv különben nem új, mert azt Dex és Dibos már 1894-ben meg­pendítették, bár meg nem kísérlettek. A forró földöv bizonyos vidékein a szelek rendesen dél­keletről fújnak, mig ugyan e táj felsőbb légréte­geiben délkelet felé irányúinak. Ha tehát az ember Afrika délkeleti partvidékén, körülbelül Juhambane mellett, léghajóval felemelkednék, nagyon valószínű, hogy a szél a léghajót tán San Paolo de Loanda mellett a keleti par t ra viszi, ha csak nagyon magasra nem emelke­dünk a légben, hogy ugyanezt az u ta t vissza­felé megtehessük, hajónkkal a magasabb lég­rétegekben kellene maradnunk, mely esetben az ellenkező légáramlatba, t. i. az éjszaknyugati szélirányba ju tnánk.

Minthogy azonban a passzát-szelek a nap állása szerint változnak, ezek a légutak is az év bizonyos korlátolt szakában volnának hasz­nálhatók, mig egyébként az évszak változásával jobbra, vagy balra téríttetnének. Le Dantec meg­emlékezik még az Alize-szélről, mely nagy áll­hatatossággal éjszakkelet felől fú a Szahara-siva­tag felé; fel lehetne és kellene használni ezt a szelet arra, hogy aránylag veszély és fáradtság nélkül éjszaki Afrika felől, tán Tunis, vagy Tripolis tájáról a Csád-tóhoz jusson az ember. A déli Monszun szél, mely nyáron át Ázsia felé fújdogál, a léghajókat a különben megközelít­hetetlen Himalaya jégárjai közé sodorná s egy­úttal fel volna használható arra, hogy a csillag­vizsgálók s időjósok műszereit és szerszámait is magával vigye. A franczia merész képzelő-tehetsége még más, rá nézve sokkal fontosabb feladatra is irányúi. A Franczia- és Németország között «a jövőben okvetlenül kitörő háború ide­jén* a gyakran s meglehetős állandósággal fúvó délnyugati szelek arra lesznek használandók, hogy gyors és rendszeres érintkezést létesítse­nek Németország fölött Oroszországgal. Ez a közlekedés természetesen nagyon egyoldalú volna, mert Francziaországból Oroszországba lehet ugyan izenetet és embereket is szállítani, de vissza felé al ig; erről Le Dantec úr, úgy lát­szik, megfeledkezett. De azért okoskodásai ko-ránsem értéktelenek. Az állandó légáramlatok kellő fölhasználása ép oly fontosságú a léghajó­zásra nézve, mint a mily fontosságúak voltak a tengeri hajózásra nézve a vízáramlatok, melyek megállapítása körűi Maury kapitánynak vannak elévülhetetlen érdemei. A tengeráramlatok föl­használása által a New-Yorktól Kaliforniába Dél-Afrika megkerülésével vezető út 180 napról 100 napra apadt, a világ körüli út pedig 250 napról 4Va hónapra.

Minthogy pedig a léghajózás ügyének most már nem sokára dűlőre kell ju tnia , méltán elmondhatjuk, hogy immár építik a léghajók országútját. V. K.

BÁRÓSSNAK EGY KIADATLAN ARCZKÉPE. Most, midőn a Baross Gábor szobrának leleple­

zése a közfigyelmet ismét a Baross alakjára irá­nyítja, s mintegy alkalmul szolgál, hogy fényes pályájának emlékét felfrissítsük emlékezetünkben : bizonyára érdekelni fogja a «Vasárnapi Ujság» olva­sóit Barossnak lapunk mai számában közölt arcz-képe, mely a Baross alakját ós energikus, önérzetes egyéniségét oly jellemzően tünteti fel, azon pilla­natban mutatván őt be, midőn 1891 július havá­ban, Temesváron jártában az ottani kiállítást meg­látogatta s Molnár Viktor főispán jobbján a kiállí­tás főépületének kapuján kilépve, a lépcsőzeten le­felé halad, s az oldalt felállított tűzoltók során végig tekint. Az itt bemutatott kép egy pillanatnyi fény­képfölvétel után készült, mely Puky József minisz­teri osztálytanácsos birtokában van.

Pillanatnyi fénykép után.

BÁRÓSS GÁBOR A TEMESVÁRI KIÁLLÍTÁSON. (1891.)

költeményeiben sem érezzük a szenvedély per­zselő hevét, erőszakosságát. Legtöbb tűz alighanem hazafias verseiben van ; de talán épen azért, mert a szenvedélyesség nem tartozik lelkületének alap­vonásai közé, ezek nem sorozhatok » kötet sike­rültebb darabjai közé. Az elfojtott fájdalom sötét levegője borong ólmos köd gyanánt Ambrozovics Dezső költészetén. Az a néhány sugár, mely ide téved, csakhamar felhők mögé rejtőzik. Szeret foglalkozni az enyészettel, meg-meglepi a halál­vágy. Örömet nem talál az életben, lelke meg­fakult, elvesztette hímporát ; undor fogja el, látva a durva hajszát, az önző érdekek sivár küzdelmét. A kötet azonban a kiengesztelődés szelíd akkordjá­val végződik a «Végre» czimű költeményben, me­lyet mutatványul alább közlünk ; de előbb meg­említjük, hogy a kötetben egy sikerült műfordítás is van, Puskinból. Kár, hogy Ambrozovics Dezső, nem foglalkozik többet orosz költők fordításával. Van hivatása rá, s szolgálatot tenne vele irodal­munknak.

Végre ! Itt vagy végre hő karomban Szívem, lelkem megváltója! Későn bár, de mégis eljött Ez a rég várt, boldog óra. Könnyes szemmel úgy elnézlek Boldogságom mámorában . . . Oh, hisz' már oly régen várlak, Sűrű ködben, éjszakában!

Elcsüggedve hányszor hittem, Hogy örökre vége, vége ! Minden nappal halványabb lett Boldogságom reménysége. Fájdalmamba elmerülve Életuntán halni vágytam . . . Oh hisz' már oly régen várlak, Sűrű ködben, éjszakában 1

S im' a hosszú éjszakára Felpiroslott a szép hajnal, Káprázatban úszik minden, Telve színnel, telve dallal! Fáradt pillám szinte fáj, ez Elvakító napsugárban . . . Oh hisz' már oly régen várlak, Sűrű ködben, éjszakában I

IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. Versek. Irta Ambrozovics Dezső. Budapest 1898

£ . r /vT Ö v V , á ! Ó Í r Ó Í t e h e t 9 Ó g - k é s e i t , gondolatait lelkében kialakulni engedi s művészi formába öntve . g y e t e k nyilvánosságra hozni. Lelke inkább az elmélkedésre, borongásra hajlik, még szerelmi

A magyar nemzet tö r téne te , az Athenaeum ki­adásában Szilágyi Sándor szerkesztésében meg­jelenő tíz kötetes műnek VH-ik kötete is elkészült. Ennek a kötetnek czíme, «J. Lipót és József kora. /ft">7— /7 i i .» , írta Acsády Ignácz. Ez a kötet utólag jelent meg, a 8—!)-ik kötet már előbb elhagyta a sajtót, sőt nem sokára, a tizedik kötet közrebocsá­tásával, be lesz fejezve a nagy történelmi munka. A hetedik kötet az idegen uralkodóház idegen udvari politikusainak és államférfiainak hazánk és nemze­tünk önállásának, függetlenségének megszüntetésére irányuló törekvéseit és erőszakos kisérleteit tár­gyalja. Egy kis erély és határozottság kellett volna, hogy hazánkból végleg kiűzzék a törököt, de a bécsi udvar attól tartván, hogy ha Magyarország felszabadul és a magyar nemzet megerősödik, akkor nem bírhatnak többé a magyarokkal. Végre azon­ban Bécsben is elhatározták a hódító hadjáratot a török ellen, és Lipót császárnak sikerült a törököt

VF0t T A f c

kiszorítani az országból. Most a visszakerült lan földek, az ország termő, alföldi vidékei f T külföldi zsoldosok osztozkodtak. Megkezdőd "tt bécsi udvar telepítési politikája, hogy a régi ma * családok befolyását idegen telepítésekkel ell lyozza. A hóhérbárd is megkezdte működését-tűnő hazafiak vesztették életüket a vérpadon A gyengült nemzet csak rövid ideig tűrte szenvedéseit a kétségbeesés végső ellenállásra kényszerűé Es ' mást érik az összeesküvések, a lázadások; fölkél a? egész magyarság II. Rákóczi Ferencz alatt, megkez-dődnek a kuruez-háborúk. Ennek a rendkívüli vál tozatos és tanulságos korszaknak történetét iria 1 Acsády Ignácz meleg, hazafias érzéssel a kutató tör­ténetirodalom legújabb vívmányainak felhasználá­sával. A szöveget 44 darab szép kivitelű műmellék­let és 233 szövegkép világítja meg, melyek közül lapunk jelen száma is bemutat néhányat, mint olyakat, a melyek vagy tárgyuknál, vagy egykorú voltuknál fogva különösebben érdekesek. A kötet ára diszkötésben 8 forint.

Nagy képes v i lág tör ténet . A magyar közönség már régen érzi egy nagy világtözténet hiányát. A mi van, fordítás ós nem is elég tárgyias, mert leg­inkább irányzatos müveket ültettek át. A várt ma­gyar mű kiadására most két előkelő irodalmi czég vállalkozott: a Franklin-Társulat és a, Révai Test­vérek. A muakát pedig több történetíró vállvetve készíti el, Marczali Henrik vezetése és szerkesztése mellett. Közreműködnek : Aldássy Antal, Borovszky Samu, Fogarassy Albert, Geréb József, Goldziclter Ignácz, Gyomlay Gyula, Mika Sándor. Az első kötet már meg is jelent, dús tartalommal és gazdag illusztrácziókkal. Ebből már láthatni, hogy komoly és becsületes munkával gyarapodik a magyar tudo­mányos és ismeretterjesztő irodalom. Az első kötet a keleti népek történetét tartalmazza, melyet a leg­kiválóbb egyiptológus, Maspcro műveinek fölhasz­nálásával Fogarassy Albert és Goldzieher Ignácz írtak. E kötet ára díszes félbőrkötésben 8 frt. Az egész mű 12 kötetből fog állani. Kapható minden könyvkereskedés útján. Az. összesen 96 frtba kerülő művet megrendelhetni 1 frt 50 kros havi részlet­fizetésekkel is, vagy pedig az egyes kötetek meg­jelenése után 8 frt utánvéttel. Tizenkét rendelés után egy tiszteletpéldány a kedvezés. A megrende­lések a Révai Testvérek irodalmi intézet részvény­társasághoz intézendők Budapestre.

Női imakönyv. Boros György unitárius lelkész emelkedett tartalmú és szellemű imakönyvet irt, mely díszes kiállításban most jelent meg az ünne­pek előtti hetekben. Czíme : Szivemet hozzád eme­lem, elmélkedések és imádságok nők számára. Kolozsvártt, Gámán János örököse könyvnyomdája. Szerző saját kiadása. Kapható Kolozsvártt, rózsa-utcza 2. sz. a. Az ájtatos könyv keresztény lélekkel és mély érzéssel irányozza a hivők vallásosságát az égi megnyugvás felé s kivált a női gyöngédség ér­zelmi világának fohászához ad ihletett hangot. Azt is meg kell említenünk, hogy kifejezéseiben és for­májában is irodalmilag érvényesíti vallásos törek­vését. Ára vászonkötésben 1 frt 20, bőrkötésben 3 frt, ezenkívül 5—7 frtos díszkötések is rendelhe­tők meg a szerzőnél.

Roland mester , gróf Zichy Géza háromfelvoná-sos operájának szövege nyomtatásban megjelent. A szöveget is gróf Zichy Géza írta. Az opera leg­közelebb kerül színre az operaszínházban. A füzet ára 40 kr.

Verne Gyula regényei . Díszes kiállításban és gazdagon illusztrálva Verne két regényét adja közre ismét a Franklin-társulat. Az egyik *A fran­czia zászló*, fordította Gaál Mózes. Az érdekes regényt, melynek változatos meséjébe a haza­szeretet viszi be a megoldást, a «Vasárnapi Újság Regénytárat t közölte tavaly s igy lapunk olvasói jól ismerik. Ára 1 forint 40 krajezár. vászonkötés­ben 2 forint. Benett rajzai díszítik. A másiK regény : *A Cynthia hajótöröttje*. Verne mellett André Laurie is közreműködött a könyv megírásánál. «A Cynthia hajótöröttjei az ifjúságnak való tanul­ságos könyv, egy hajótörésből menekült ifjú tör­ténete, egy új Robinsoniád. Az eredeti franczia kiadás képeivel (rajzolta Roux) kapjuk a magyar fordítást szintén Gaál Mózes tollából. Ara 1 forint 20 krajezár, vászonkötésben 1 forint 80 krajezar.

Operaszínház. November 19-ikén, néhai király­nénk névnapjának kegyeletes ünnepéhez az Opera­színház is hozzájárult. E nap estéjén Liszt Ferencz nagy oratóriumát, «Szent Erzsébet legendáját' adta

*8. SZÁM. ÉVFOLYAM VASÁRNAPT TLTKÁa 839

Cserna Káróy; rajza.

I I . RÁKÓCZI FERENCZ AZ ÓNODI KURUCZ KARD ÉS TÁROGATÓ.

ORSZÁGGYŰLÉSEN. «A Magyar Nemzet Történeté»-nek az. Athenaeum kiádásában most megjelent kötetéből,

\u<xeíUc.F

Dudits Andor rajza.

elő, mely a hires mester egyik nevezetes zeneműve, s az a jelentőség is hozzá fűződik, hogy a hetvenes években Budapesten, Liszt Ferencz vezetése alatt mutatták be először a Vigadó nagytermében. Az oratóriumhoz magyarországi szent Erzsébet életét Boqnette Ottó jelenetezte, s a szöveget id. Ábrányi Kornél fordította. Nem színpadi előadásra készült, hanem zenekari nagy mű, de a színpad díszletei és hatásai csak emelhetik. Liszt több magyar dal-motivumot használt föl benne, s a «Nem ettem még ma egyebet — fekete retket, kenyeret* ismert nép­dal többször is fölhangzik, mint átmenő zenei gondolat, épen ugy, mint egyik leghíresebb «magyar rhapsodiájában» a «Jaj be hunezut . . .», mely a zenekari műnek alapgondolata és hangzatos zenei díszítése. Az «Erzsébet-legenda» erőteljesen kifejező drámai zenéje és színpadi látványossága nem töl­tötte meg november 19-ikén az Operaszínház néző­terét, de a műszerető közönség élvezte zenekölté­szeti szépségeit és kitűnő előadását. Liszt e műve abból az időből való, mikor testi-lelki barátját, 'Wagner Rikhárdot a németek egy része szintén üldözte még, Liszt pedig Wagnert hirdette. Köve­tője is, de nem szolgai utánzója. Azóta "Wagnert a francziák is elfogadták nagy zeneköltőnek, miután saját zeneköltőik sem tarthatták vissza magokat hatásától. A magyar születésű és hajlott korában évekig köztünk élt Liszt Ferencz iránt azonban a budapesti közönség tartózkodó maradt, mert az ő zeneirányát sok ellenkező befolyás zavarja. Az Operaszínház előadásában, a ki élvezni akart, meg is találta. Az énekesek : Rotter Gizella, Hilgcrman Laura, Takács, Beck, az ének- és zenekar elsőrendű művészi feladatokat oldottak meg művészettel.

Er kel Ferencz nagyoperájának,«Hunyadi László*-nak 300-ik előadása e hó 24-ikén a szereplők lel­

kes és kifogástalan közreműködése mellett meni végbe az Operaszínházban. Erkel Sándor karnagy vezetése mellett pedig a zenekar legteljesebb mű­vészete emelte a ritka előadást. A közönség háborí­tatlanul élvezhette a dalmű szépségeit.

A jubiláris előadás közreműködői voltak 1 Bianchi Bianca (Szilágyi Erzsébet), kit a hires La Grango-ária után perczekig tartó taps fogadott; Perotti (Hunyadi László), Ney Dávid (Gara), lSlátterbauer Gizella (Mária), Kaczér Margit (Mátyás), Szend-rői (Czillei), Arányi (a király). A kaiban résztvettek az opera magánénekesei, s talán soha sem hangzott oly hatalmasan a iMeghalt a cselszövő* kezdetű induló, mint ezúttal Ott volt a karban egy oly vete­rán énekes is, ki már az 1814 január 27 iki eísö elő­adáson is részt vett, az öreg Mezei.

Vígszínház A Vigszinházlegújabberedetidarabja «Katonák*, Thury Zoltán színműve, mely novem­ber 19-ikén került előadásra. Mély gondolkozású, drámailag érezni tudó és nem közönséges erővel dolgozó tehetség a szerkő. A hogy pedig rajzol és beszól, reális, s bizonyára mindenki elismeri, hogy ez a szinmű élethű, habár kívánhatni hozzá egy kis édességet, mert a mi fanyar, lehetne kevésbbé fa­nyar is, s jobban esnék. Alapja, és motívuma úgy sem cmÓ9ztó'n drámai, s a tragikus befejezést semmi sem követeli benne. Thury jól és találón festi a czifra nyomorúságot, mely kijut oly sokaknak az életben. A szerző a katonatiszteket választotta, s Udvardy főhadnagyban mutatja a példát, lelemé­nyes apróságaiban, emésztő gondjaiban, tragikomi­kus voltában, s mondhatni, hogy jellemzetes tar­talomban. Ehhez azonban tragédia is csatlakozik, noha jobban illenék hozzá a komikum és szatíra, hisz látjuk, hogy mindez az élet könnyen-vevéséből származik.

A tiszt uraknak szerény a fizetésök, de gavallér életet és szokásokat várnak tőlük. A tisztviselőknek s általában — kevés kivétellel — mindenkinek, a ki évről-évre kiszabott fizetésért dolgozik, sincs különb dolga, hacsak nem takarékos. Mulattatón, de egyszersmind komorsággal is festi a szerző ezt a helyzetet, s a katona-világnak eleven színét is megkapjuk. A főhadnagy alakja erőteljesen kifejlik a színműben. A szinmű szerkezetén is az ügyes kéz látszik, de még nem biztos. A főhadnagy, ki a könnyű életre hajlandó, olyan adósságokba keve­redik, melyeket ki kell fizetnie. Felesége apja sem segít, de segít feleségének egy leánykori udvarlója, a mit mikor Udvardy főhadnagy megtud, elkergeti az asszonyt — a ki pedig ártatlan, s ezért el is idegenül férjétől. Ez pedig agyonlövi magát. Egy jó genre-rajzot igy festett feketére a szerző. A szinmű így is rokonszenves fogadtatásban részesült, elismerés volt a szerző tehetsége iránt és buzdítás. Az előadás lassabban ment, mint a Vígszínháznál szokott. Hetyey Aranka (a főhadnagy neje), Feny­vesi (a főhadnagy) mértéket tartottak és erőt fejtettek ki. Hegedűs e színműben is jeles. Aztán Beregi, Kalmár Piroska, Munkácsi Mariska, Góth, Szerémi, Balassa következtek.

KÖZINTÉZETEK ÉS EGYLETEK. A Magyar Tud. Akadémia november 21-iki

ülése báró Eötvös Loránd elnöklete alatt ment végbe, s főrészét Vargha Gyulának a tavaly el­hunyt Pólya Jakab akadémikus és közgazdasági iró fölött tartott szép emlékbeszéde foglalta el.

Előbb Szily Kálmán főtitkár emlékezett meg a veszteségről, mely az Akadémiát Horvát Boldizsár és Nagy Iván elhunytával érte. Vargha Gyula

erulékbeszédo következett, moleg ós jellemző rajza egy munkás tudósnak, ki szükölködések közt tanul, és szegénységben fejezi be tanulmányait. l)r. Pólya Jakab, ki 53 <• aa korában hunyt el, pihenés nélkül fáradt és dolgozott. 1890-ben a mezőgazdasági politika magántanára lett az egyetemen, nem sokára az Akadémia is tagjai közé választotta. A gazdasági szövetkezeti eszmének is lolkes terjesz­tője volt. Munkásságának javarésze mégis az agrár­politika terére esik. Halála előtt egy külkeres­kedelmi politikánkat tárgyaló munkán dolgozott az Akadémia megbízásából, de ennek már csak az első részét írhatta meg. Több akadémiai dijat is nyert. Az etnlékbeszédet, meiynck meghallgatására az elhunyt tudós családja is megjelent, nagy tet­szés fogadta. - - Szili/ Kálmán főtitkár még folyó ügyeket terjesztett elő, s ezek közt jelentette, hogy az akadémia előcsarnokában Erzsébet királyné emlékére állítandó emléktáblára 1931 forint gyűlt össze, de a gyűjtés még tart.

Az erdélyi magyar közművelődési egyesület november 20-ikán tartotta közgyűlését Kolozsvártt. A távoli vidékekről is sokan jöttek cl e gyűlésre. Az egyesület évről-évre izmosodik. Alaptőkéje 1 millió 300.000 frt, a múlt évben 68,000 forintot fordíthatott czéljaira, iskolákra, kisdedóvókra és a magyarosodás érdekeire. Űj gyűjtésből 37,00<i forint származott az utolsó évben. A tagok száma most 14,161.

Gróf Béldi Ákos elnök szép beszéddel nyitotta meg a közgyűlést, s beszámolt az év mozgalmairól, s megemlékezett Erzsébet királyné, a magyarság védőasszonyának gyászos haláláról. Indítványozta, hogy valamint az ezredéves ünnepkor a király nevére az egyesület 50,000 frtos népiskolai alapít­ványt tett, most a királyué emlékére ugyanazon módozatok mellett szintén 50,000 frtos kisdedóvó­alapítványt gyűjtsön. Lelkesen fogadta ezt a köz­gyűlés. Majd Sándor József alelnök és főtitkár tar­tott emlékbeszédet néhai Horváth Gyula, az <Emke> volt elnöke fölött. Szorgalmas munkával ós odaadó gonddal állítja össze Horváth Gyulának az •Emke» érdekében tett fáradozásait s felolvasása a hallgató­ságra mély benyomást tett. Sándor Józsefnek ugy az emlékbeszódért, mint működéséért köszönetet szavazott a közgyűlés. Elfogadta a közgyűlés az alapszabályok módosítását is, a mi az egyesület működését szélesbíti. Az eddigi tisztikart újra meg­választották, az igazgató-választmányba pedig 8 új tagot. A jövő évi közgyűlés helyéül Gyula-Fehér­várt tűzték ki. A gyűlést társas ebéd fejezte be.

Metszetek kiállítása az országos képtárban. Az országos képtárnak rendkivüli gazdag és nagy­becsű metszetgyűjteménye van, mely azonban eddig hozzáférhetetlen volt a közönség számára. A ren­dezés munkálatai most már annyira haladtak, hogy a gyűjtemény metszeteiből koronkint külön ki­állítást nyithatnak. Most a modern metszetekből rendeztek érdekes kiállítást, mely e hó 25-ikén nyilt meg, és azokon a napokon, a mikor a képtár nyitva van, vasárnap, szerdán és pénteken délelőtt 9 óráig díjtalanul megtekinthető. A képtár igaz­gatósága gondosan szerkesztett, csinos kiállítású katalógust is készíttetett a metszetek kiállításához.

Ez már a harmadik kiállítás, melyet a képtár ren­dez a modern metszetekből. Ebben a művészetben francziák, angolok, németek, hollandok és ameri­kaiak az elsők. De találunk magyar művészeket is, ezek közt Paczkáné Weber Kornéliát, ki rajzban és metszés technikájában oly kiváló, Olgyay Viktort,

840 VASÁKNAPI ÚJSAG. 48. SZÁM. 1898, 45. K V F 0 L Y A

A Franklin-Társalat és Révai testvérek kiadásában megielenö «Nagy képes világtörténeti» első kötetéből.

TÜTMOSIS OBELISZKJE A KARNAKI NAGYTEMPLOMBAN. A DÉR EL BAHERI LÉPCSŐS TEMPLOM AZ ASSZASZIF SZIKLÁS VÖLGYÉBEN.

Pap Henr ike t , Doby Jenő t , a nemrégiben e lhunyt Aranyossy Ákost, Rippl-Rónai Józsefet, Rauscher Lajos tanár t . A külföldi művészekkel pedig igazán nagy élvezet megismerkedni . A kiállítás mflbecsét illetőleg a közönség nagy érdeklődésére számít . Térey Gábor pontos katalógusról is gondoskodot t .

MI UJSÁG? A k i r á l y . Ö Felsége a hétfői és csütör töki n a p

délelőttjének kivételével — a mikor á ta lános ki­hallgatásokat ad Budapes ten — mind ig Gödöllőn tölti napjai t . I t t van most mellet te Gizella főher-czegnö is. Ő Felsége a közelebbi napokban m á r Bécsbe utazik, aztán pedig Wallseebe megy Már ia Valéria főherczegnő családja körébe. I t t tölt i deczember 2-ikát is, t rónra lép tének ötvenedik évfor­dulóját. Bécsben n e m lesz s e m m i ünnepély . A mély gyász á rnyéka fogta el a tervezet t ünnepélyek fényét. A király e hó végén megy Wallseebe, hol mintegy tiz napig fog időzni . Deczember 2-dikán Ferencz Szalvátor, Lipót bajor berezeg, Stefánia özvegy t rónörökösné s leányai Gizella és Mária Valéria főherczegnők lesznek körében.

A király a november 24 iki kihal lgatás u tán , 1 órakor meglá togat ta a Mátyás- templomban III. Réla király és neje Antiocfiiai Anna nyugvóhelyét .

A királyt a templom bejára tánál Forster minisz­teri tanácsos, Bomy Béla osztálytanácsos, Schulek tanár , Nemes plébános és pá te r F rey fogadták. Fors te r miniszter i tanácsos üdvözlő szavait meg­köszönvén, 0 Felsége a templom hajójába m e n t s aztán megtekintet te a fülkét, a ho l H l . Béla és neje, Antiochiai Anna szarkofágjai vannak elhelyezve. Néhány perczig időzött ő Felsége a templomban, ;

aztán, megköszönvén a jelenvoltak kalauzolását, fogatába szállt s elhajtatott .

A k i r á l y n é s z o b r a . A minisz tere lnök, m i n t az Erzsébet k i rá lyné emlékének megörökí tésére ala­kí tot t országos bizottság elnöke, a hivatalos lap ut ján fölkéri mindazoka t a hatóságokat , egyesüle­teket , h í r lapokat s magánosoka t , a kik a szobor­a lapra adományoka t gyűjtöttek, hogy a begyűlt összegeket szolgáltassák á t a legközelebbi kir. adó­h iva ta lnak , Budapes ten pedig a központ i állam­pénztárba , vagy a IX . kerület i á l lampénztárba , hol azok külön fognak könyvel te tn i . Azokról az össze­gekről, melyek m á r valahol gyümölcsözó'leg elhelyez­tet tek, csak a takarékpénz tá r i könyvecskét kell beküldeni .

A k i r á l y a genfi s z e g é n y e k n e k . A genfi ál lami t anácsban november 22-ikén felolvasták Kuefstein gróf osz t rák-magyar követ levelét, a melyhez 20,000 frank volt csatolva Genf szegényei számára . Az ál lamtanács e lhatározta , hogy Ferencz József Ó Fel­ségéhez há ia i ra to t intéz.

A genfi t r a g é d i a u t á n . Lucchenit m á r bezár ták örökös bör tönébe. Semmiségi panaszá t visszavonta, m e r t ugy sem hozha to t t föl semmi t az i télet ellen. A nagy tragédiából, a mi az emberi igazságszolgál­t a t ás ra tar tozot t , elvégeztetett . Gróf Kuefstein svájezi oszt rák-magyar követ november 23-ikán ad ta á t azokat a ki tüntetéseket , melyeket a király fájdalmas megemlékezésül küldött . Az államügyész és a vizsgálóbíró, a kiknek n e m szabad rendjelt elfogadni, a királytól sajátkezű levelet kaptak. Goley és Mayor orvosok, a genfi rendőrség feje s azok a tanárok, a kik a hol t tes ten a vizsgálatot végezték, a Fe rencz József-rend középkeresztjét, illetőleg lovag-keresztjét kapták . A Beaurivage-szálló tulajdonosait az a rany érdemkereszt te l , az egyik tulajdonos feleségét pedig az Erzsébet -érem­mel tün te t t e ki a király.

V a d á s z a t o k K i s - J e n ő n . József főherczeg arad­megyei b i r tokán , Kis -Jenőn az utóbbi napokban

nagy vadászatokat t a r to t t Fülöp or leansi herczeg, ki nejével, Mária Dorottya főherczegnővel hosszabb ideig időzöt t ott . József főherczeg szintén jelen volt, de a vadásza tokban n e m igen vet t részt . November 23-ikán ér tek véget a kel lemet len idő következté­ben a vadászatok s a vendégek Alcsuthra utaztak.

A Richterféle Horgony-KőépiMszekrények ez évben nagyszerű tökéletesítésen mentek keresztül, valamennyi szülő hozassa meg az új gazdagon illusztrált kőépitő-szekrény-árjegyzéket, hogy úgy a felette fontos újitást, valamint az új iHorgonyu c. társas-játékot megismer­jék. Egyszerűen egy levelező lapon keressük meg Bichter F. Ad. és társát, Bécsben, I. Operngasse 16. Bevásárlás alkalmával saját érdekünkben minden egyes kőépitőszekrény «Horgony» gyárijegy nélkül, mint nem valódi visszautasítandó.

( G l a n d u l e i i ) egy új gyógyszer tüdőbetegségek, idült hurut és tüdővész ellen. A készítmény a Dr. Hoffmann Nachf., Meerane 1/Sa. állíttatik elő, és a gyógyszer­tárakban kapható.

HALÁLOZÁSOK. E l h u n y t a k a közelebbi n a p o k b a n : Nemesmagasi

MAGASSY E L E K kir. Í télőtáblai biró, 51 éves korá­ban, Szombathe lyen . — HOSCHEK JÁNOS VINCZE, ferenezrendi pap és szegedi alsó központ i h plébá­nos atya, 37 éves korában , Szegeden. — MÜNZBEB-GEB FEKENCZ földművelésügyi min isz te r i osztály­tanácsos, vízépítési kerüle t i felügyelő, 47 éves korá­ban, Budapes t en . — SOMODY JÓZSEF nyűg. alezredes, Budapes t egykori honvéd- t é rpa rancsnoka 77 éves korában , Görzben. Az ötvenes években kardpárbaj­ban elvesztet te jobb kezét . E z a fogyatkozás azon­ban n e m gátol ta abban, hogy m é g huszonöt évig ne szolgáljon, m i n t aktív ka tona . Alapí tása óta a hon­védségnél szolgált s mel lé t több é rdemrend díszí­te t te . Görzbe ezelőtt húsz évvel költözött ki- — SZILÁGYI MÁRTON, nyng. pénzügyi t i tkár, 50 éves korában, E t e d e n . — MAYEB ALAJOS, volt 48 as őr­mester , 80 éves korában , a honvódmenedékház-ban . — AXMÁS8Y GYÖBGY gróf, a m i n a p elhunyt

tó-gzAM 189^J*51JyjvoLYAM: VASÁRNAPI UJSÁG. 841

Kálmán gróf másodszü lö t t fia, 31 éves ^"THI a döblingi elmebeteg-gyógyító in téze tben . S n y Ú t özvegye, szül. Zichy grófnő és négy

ii siratja. BACH JÁNOS, a l lamvasut i főellenőr, ^ k l c z o n . •—- VÉLSZ GÉZA, a l lamvasut i állomásfő-

-k 40 éves korában , Budapes t en . — Dr . GONSORY R° , a budapesti belgyógyászat i kl inika t aná r ­

a i é —Ács GÉZA, n é h a i Ács Zs igmond ref. lel­kész és Shakespeare-fordító fia, ki egy ideig szin-fpn irodalmi téren foglalkozott, de az tán sok há­nyattatás közt tölte napja i t , s a legnagyobb nélkü­lözések közt ér te utói a halál Budapes t en . — PETRO-0 4„AM, volt cs. és kir. főhadnagy, G4-ik évében, g'udapesten. — HOLLÓ ISTVÁN, építési műszak i napi -díias 29 éves korában , Újpes ten . — BOBOK SÁN-

ORKÁ, Bobok Tivadar és neje , születet t Makovics Mária 3 éves kis fia, Kimabrézón . — F É S Ő S ANDRÁS, szatmárnémeti ref. lelkész, 58 éves korában , papi működésének 31 ik évében, S z a t m á r o n . — HISSEK FEBENCZ, 48-as honvédtüzér t i sz t , kir . telekkönyv­vezető, 70 esztendős ko rában , Alsó-Kubinban. — Dr. BRONTS NÁNDOR, nyuga lmazo t t főherczegi orvos KisJenőn, kinek t eme tésén József főherczeg is jelen volt.

Özv. báró TUNKL ADOLFNÉ, szül. Cu lmann Lujza, 70-edik évében. Apja B u d a városának egyik legelső választott t anácsnoka és telekbirája v o l t ; egy régi budai patricziuscsalád utolsó sarja hal t ki. — F E S Z -TÓRY GTÜLÁNÉ, szül. Pe t rásov ics Anna , görög ka th . lelkész neje, 40 éves korában , Nyir-Császáriban. — Dr. SZALÁGYI AÜRÉLNÉ, a Dunagőzhajózás i tá rsu la t felügyelőjének ifjú felesége, házasságuk második évébtn, Budapes ten . — D E L Y ZSIGMONDNÉ, szül. Astovics Anua, 45 éves korában , Budapes ten .

SAKKJÁTÉK 2089. számú feladvány, Eriin K.-tól.

V\í~0A indul s a negyedik lépésre matot mond.

A 2072. számú feladv. megfejtése. Ehrenstein M.-tól.

Világot. Sötét. Világot, a. Sötét. 1. Hfá-g4 ___ He7—g8 (a) 1. . . . . . . . „ d3-d2 (b) -• Vei—ht . . . t. sz. 2. Bc4—b4 _ t. sz. 3. H v. V mat. 3. H v. V mat.

Világot. b. Sötét. 1. -~ . . . . . . Kd5-c4 : 2. V e l - b 4 f stb.

Helyesen f e j t e t t é k m e g : Budapesten: K. J. és F. H. -Andorfi 8. — Kovács J. — Kecskeméten: Balogh Dénes. —

A pesti sakk-kör.

KÉPTALÁNY.

*A A "Vasárnapi Ujság» 46-ik számában közölt kép-

talany megfejtése: A ki mindenét az égtől várja, az SO/ÍO sem jut zöld ágra ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ *

Szerkesztői mondanivalók. Megüzentem egy kis lánynak. Egy-egy kiváló költő

irhát jó népdalokat, olyanokat, melyek mintha CBak a nép lelkéből fakadnának; de a mű-népdalok általá­ban nem szoktak sikerülni. Ez a kísérlet is az utób­biak közé tartozik.

A természet . A tartalomban nincs semmi új ; a mi pedig a szerző sajátja: a kidolgozás, nagyon középszerű.

Ballada a barai grófi palotáról. Zavaros, gyönge kísérlet.

Őszi hangulat. Két első versszaka elég hangzatos, de tartalmilag az is üres.

Felelős szerkesztő: N a g y M i k l ó s . (L. Kaplony-utcza 9. sz.)

Gummiáruk, betegápolási czikkek sérvkötök (öv-z -rek F. Ber gneráml párisi gyárostól) legelőnyösebben beszerezhetők Pol­gár Sándor egyetomi kötszerésznél, Bpust, Erzsébet-körút 50

6734

Dr. Krepuska Géza fülorvos, egyetemi in. tanár, a lakását Fercneziek-bazárjából a József-utc/.a 4. szám alá tette át. 79í!t

Mint kiváló gyógyvizet és óvszert rheuma, köszvény és hurutos betegségeknél, valamint hólyag- és V838-bántalmaknál, orvosi tekin­télyek a Salvator-Lithion-

forrást ajánlják. Friss lövetű fáczánokat, foglyokat, őzezombokat és gerinczet, pörkölt vadser tés t kimérve, idei hí­zott pulykát , kappant és egyéb ünnepélyekre szük­

séges czikkeket ajánl

GÉCZY FERENCZ Budapest, IV., Városház-tér 2.

Veszek uradalmi hajtóvadászatokon elejtett uiindeu-nemü v a d a k a t , továbbá h í z o t t b a r o m f i t és f r i s s

t o j á s t . 79 IC

SM&KWKST

Az előkelő világ likőre 1 8 5 8 ó t a .

Főrak tá r : J . P A U L LIEBE Tetachen a/Elbe.

Tudakozódások raktár iránt Tetschen a/Elbe kéretnek. 7930

Vérszegények és lábbadozók vassal igyanak Vi liter ára 1 írt 20 kr.

Vi liter ára 2 frt 20 kr.

T r i e s z t b e n . K é s z í t ő S e r r a v a l l o g y ó g y s z e r é s z Pomoás i r t , a miért a gyermekek is igen szívesen iszszák

Sokszor kitüntették, Minden gyógyszertárban kapni.

Alcsnthi udvari, Margitszigeti és Fiumei

főherczegi kertészetek virágcsarnoka

B U D A P E S T E N

IV. ker., Váczi-utcza 2. szám. w r Telefon, -m&

EPILEPSZIA. (Nyavalyatörés, nehézkor.)

Biztat gyógyulás az •Autleplleptiqne de Lieffe> által az ideirbántaliiiak minden neméből, kivált pedig a napjainkig gyo-gyithatlannak tartott epilepsziából. A röpirat bő lelvil.uositást és a gyógyulási esetek nagy számát igazoló bizonyítványokat tartalmaz. Ezt mindenki ingjen megkaphat].i, ki bérmeutes levél­

ben kéri. Czimezendó:

M. F A N Y A U gyógyszerész L I L L E ( N o r d ) 7786

vagy Török József gyógyszertára Budapest, király-u. 12.

Alapíttatott 1820. Uj üzlethelyiségemet

VI., Váczi-utcza 2 . szám (Városház tér sarkán.)

a legmodernebb igényeknek megfelelően rendeztem be, raktáron tartom az összes e szakmába vágó áru­kat a legolcsóbbaktól a legfinoinabbakig s különösen

ajánlok:

szőnyegeket, bútorszöveteket,

cs ipke- és szövet - függönyöket ,

lópokróezokat, Flanell-takarókat, ágy- és

asztal-teritőket, ANGOL PLAIDEKET, valódi szmirnai- és perzsa-szőnyegeket. Azonkívül angol, franczia és keleti

különlegességeket. 7812 Minden i g e n m é r s é k e l t á r o n , n a g y v á l a s z t é k b a n .

JOANNOVITS DÖME B u d a p e s t , I V . , V á c z i - u t c z a 2 . s z .

közkedveltségnek örvendenek köhögés, r eked t ség , t o r o k és lélegzési szer­vek működés i zavara iná l a k i t ü -

P ^ ^ ^ H nőnek bizonyul t H

EMR-féle MELLPASZT1LLÁK (1 dobos 50 kr. és 1 frt. Próbadobos Sfö kr.) Bérmentesítés 20 kr. — A gyomor rendetlen működésénél radikális hatásának bizonyultak

E G G E R s z ó d a p a s z t ü l á i (1 doboz 30 kr). Bérmentesítés 90 kr. Mindkét szer kapható minden gyógytárban. — Fö- ét szétküldési raktár Magyar­országon. Uádor ?yógysz. Bndapesrt,Vá.czi-körnt 17.

Selyem báliszövetek * 45 krtól

U f r t 6 5 k r i g méterenként - saját gyáraimból -

valamint fekete, fehér és színes Henneberg selyem 45 krtól 14 írt 65 farig méterenként — sima csikós, koczkázott. mintázott és damaszt stb. (mintegy 240 ktt lönbözö fajta és 2000 különböző szin és arnyalatban stb).

Ruhák s blousokra a gyárból! Privát fogyasztóknak postabér-, vámmentesen és házhoz szállítva.

Minták postafordultával. Magyar levelezés. — Bvájczba kétszeres levélvbélyeg ragasztandó.

BEKEBERG 0. selyemgyárai, ZttriehN (ca. é s k i r . u d v a r i szál l í tó) .

842 VASÁRNAPI ÜJSÁG. 48, szil.. 1898. 45. inoutM,

Bór- és szépségápolás szakorvosa

med. univ. Dr. Révész Benő B u d a p e s t , K e r e p e . s i - u t 0 3 . 8 z . I . e m .

1 4 é v i gyakorlat , a ber l in i éa bécsi k ó r h á z a k b a n s z e r z e t t tapaszta lata i a lapján, g y o r s a n é s a l a p o s a n g y ó g y í t j a az

ö s s z e s 7506 b ó r - , i d e g é s n e m i b a j o k a t . S z é p s é g i h i b á k a t , szepW, a n y a - é s májfol t . pat tanás , s z e m ö l c s , rézorr , fa­g y o s végtagok, haj korpa, hajhu l lás , s e b e k ; s z a k s z e r ű

tanácscsal szolgál a z arcz é s k é z ápolására . Feltűnő eredménynyel gyógyítja a titkos betegségek név alatt Ismert összes férft-, női bajokat s azok következményeit.

K t i i e l : l e l e l i t t 8 - 4 2 , 4 . 1 . S—5 é l este 7 — 8 óráig.

L e v e l e k r e a z o n n a l vá laszo l . Kívánatra g y ó g y s z e r e k r ő l i s gondoskod ik . M i n d e n k o r m é l y d i s k r é c z i ó .

7 7 H K E S S U E R - f é l e

MMA-BAJKEMCS d e r m a t o l o g i a i - t e r a p e u t i k n s

a lapon n y u g v ó ö s s z e t é t e l é n é l fogva az e l i s m e r t l e g j o b b s z e r

korpa ellen, úgyszintén bajkihullás ellen.

M a g d a - h a j k e n ö c s t ö b b é v ó ta k ipróbálva , te l jesen á r t a l m a t l a n , a h a j n ö v é s t e l ő m o z d í t j a é s m i n t k i t f n ő ó v s z e r a g y a k r a n e l ő ' o r d u l ó haj b e t e g s é g e k e l l en , m é g g y e r m e k e k n é l i s h a s z n á l a t r a

l e g j o b b a n a ján lhntó . 1 t é g e l y á r a 3 k o r o n a . 7587

FilKZétkQIdéüi raktár: KESSLER REZSŐ-nél gyífynerész Oyertyámos, (Torontál vármegye). Raktárak a k ö v e t k e z ő g y ó g y s z e r t á l a k b a n : Budapesten: T ö r ö k Józse f , Kirá ly -utcza l í . , Dr. B m l a i E m i l , V á r o s h á z ­t é r 7., B a d i t z B ó b e r t , J ó z s e f - k ö n i t 6 i . Pozsony: C z o l l n e r V l n c z e . L ö r i n c z k a p u - ú t . Miskolcz: B a u r c h G y u l a . Székes-Fehérvár: 8 a y Kudoir. Szeged: B a ' c s a y Károly . Debreczen: M i h á l o v i t s J e n ő . Arad: F ö l d e s K e l . m e n . Temesvár: Theodor Albert , Versecz: K i i ch ler B é l a . Karánsebes: M ü l l e r F . J a k a b . Nagy-Szeben: M o l n á r ö r ö k ö s e i . Brassó: J e k e l i u s N á n d o r , Kel l e m e n F e r e n c z . Szász-Régen: W e r m e s c h e r E m i l .

HOFF JÁNOS sűrített

maláta-kivonata l e g j o b b a n a j á n l h a t ó l ü d ő b e t e s n é f l r e k n é l , t o r o k k a t a r r l i n s n á l , n g y m i o t ré$>;i k ö h ö g é s n é l . F ő k é p p k i t ű n ő h a t á s t g y a k o r o l a g y e r m e k e k l é s í z ő s z e r v e z e t é n e k b a j a i n á l . K e l l e m e s i z é n é l f o g v a s z í v e s e n

s z e d i k a g y e r m e k e k . 7!)l!) m

Egy üveg ára 1 forint; 5 üreg ára bérmentve 3 forint. K a p h a t ó a z ö s s z e s g y ó g y s z e r t á r a k b a n , d r o g u a - , c s e m e g e - é s t i s z e r k e r e s k e d é s e k b e n .

M a g y a r o r s z á g i k i z á r ó l a g o s f i r a k t á r : T ö r ö k J ó z s e f g y ó g y s z e r t á - a B u d a p e s t , K i r á l y - u t c z a 1 2 . s z .

5 0 0 k o r o n á t §»tok annak, ki a KOTHE-féle fogviz 794°

h a s z n á l a t a u t á n , ü v e g j e 3 5 k r . , v a l a h a m á g f o g f á j á s t k a p , v a g y a k i n e k s z á j a k e l l e m e t l e n s z a g u . K o t l i t v f é l e f o g s z é p i t ő , e g y k i t ű n ő fugtis ' / . t i tó s z e r , a f o g a k a t

h ó f e h é r r é t e sz i , ( l o h o z o n k i i i t í í O k r .

Budapesti főraktár: gyógyszertá;- a nádorhoz

Dl'. Eli'g'Cr L. CS J.VL,Váczi-körut 17. J . ö . Kothe utóda, Gr i t t e r s H. Berlin.

n M A ? « . (,!8k6r'• Epilepsiában irzí ideges á l l apo tokban) s z e n v e d , kérjen arról s zó ló f ü z e t e k e t . K í v á n a t r a Ingyen é s b é r ­m e n t v e m e g k ü l d i a Schwanen-

Apotheka, Frankfurt a. U.

A r b e n z - f é l e svájczi bérel vak kicserélhető pengékkel, fölülmul-hatathtn jóságuk-, finomságuk és megbízhatóságuknál fogva világ­hírűek. T e l j e s J ó t á l l á s mellett kapható a gyárosnál és esess Ausztria-Magyarország jobb üzle­teiben. — Tessék a védjegyre figyelni. A . A E B E N Z . Juoitne

( L a u s a n n e ) . 77.",!

Rumot, finom likőröket h á z i h a s z n á l a t r a h i d e g ú t o n ,

m i n d e n k é s z ü l é k n é l k ü l k i ­

t ű n ő m i n ő s é g b e n b á r k i e l ő ­

á l l í t h a t .

K e z e l é s i k ö n y v é s A r -

l a p i n g y e n . 7 7 6 9

WATTERICH A. BUDAPEST

Doháiiy-utcza fi. sz. Alapíttatott 1869.

D u g ó k , g i u i i t n i t ö i n l ü k

b o r k o / . o l é s i c z i k k e k .

FELTŰNŐ H A T Á S Ú I

u arcibor bármily hibájánál, valamint mit enwrek ellen a „ X e s e r ü M s n d o l a C r é m a " mely mint ártalmatlan zsirulan készítmény nappal la hasznaihaló éa az elegáns hőlg> Tilts által igen nMgJkedrelte-tett. Egy tégely 1 frt, próbatégely 6 0 kr. Szappau 50 kr. Vóraktár: B O B S O D T Í F ? * - * * _5y ó 8J? B e r é a « luatazertárában Budapert, V H . , Bottenbiller-utcia 1. Ke-repesi-nt sarkin, hol az összes MI- és bel­földi illatszer különlegességek legjobb pade­rek, haj- fog- és koromte/ók dna válasz­

tékban kaphatok. 7873

. „ , 4 /m * r * ? , é v 6 t a d i c s é r e t r e m é l t ó l a g i s m e r t , a m . k i r . e g é s z s é g ü g y i h a t o s á é

á l t a l j ó n a k t a l á l t é s e n g e d é l y e z e t t ^

dr. SPITZER-féle 76Ö9

arcztiszlitó kenőcs t i i * .

B z e p I ö , h l m l ö h e l y , s ö m ö r , i n á j f o l t o k . f a k a d é k n k f o r r ó s a g l p e r s e n é s e k . o r r v ö r ö s s é g é s m i n ­d e n e g y é n a r c z v i r á g z á s o k e l l e n , v a l a m i n t a

S P l T Z E R . f < i l e m e l y a r c z k e n ő c s c s e l a h a s z n á l a t i n t a s i t á s

U U l U L u U l l Q S Z 3 D D 3 H " " f * a l k a l m a z v a , m é g k o r o s a b b e g y é n e g ISVv n . m » i J i r ! * * * • • n , k *» ^ f a ^ l ó é s ttatal k i n é z é s t k ö l c s ö n ö z .

| BntepMt, király-Mlna 12. in. Tőrük J. n t e i m r M r i .

Mirtus c r e m e

a z o n n a l bőr í iuormtó (zsír­t a l a n és á i t a l m a t l a i )

a r c z - é - k é z i e r e z n e e l t á v o l í t m i n d e n

b ő r h i b á t t é g e l y 1 frt.

<t kiállítási kitüntetés. 11 • i/.zá P u l e h e r a d i n

s z s p p a n 4 0 kr , p o n d n 50 kr.

787á

Készíti, szétküldi sz A p o s t o l g - y ó g - y s z e r t á r , B n d a p e s t

J ó z s e f - k ö r u t 6 4 a .

Tüdő b e t e g s é g e k , idült hurutok és tüdóvéa. g y ó g y í t h a t ó a toljesen ártalmatlan (toi-vényesen védett) O l a n d n l e n által mely 0-25 gr. tablettákban tudomiriiriek! böl (0 05 Glandulen, 0 20 állíttatik elö.

omirig\ek-(ejezukor)

Orvosi részről a tüdo-mingy anyag mint a jelenleg létező legjobb szer íjánllatik a fenti betegségeknél . A ki már minden szert eredménytelenül használt próbálja meg a Glandulent

D r . D o s i n g , L i e b e r o s e irja: Az 6n Glandulenjének hatá­sával rendkívül meg vagyok elégedve. Az összes megbetegedő tünetek múlófélben vani ak.

D r . H e n s m a n n , C a n n e s : Glan iulen tudóvésznél és hurut­nál kitűnő gyógyszernek bizonyult és j - lenleg ez tekinthető ; egyetlen értékes szernek.

Ara 100 tablettánként 2 frt 75 kr., 50 tablettánként 1 frt 50 kr. Tei«ék világosan «Glandulen»-t kérni, minden más ulánzat. A hol gyógyszertárakban nem kapható, tessék egyenesen dr. Hof. nunn utódai, M e e r a n e 1/Sa. v e g y é s z e t i g y á r á n a k írni. Kimerítő bro űröket és értesítéseket orvosok és gyógyult betegek részéről kívánatra ingyen és bér.nentve. 7722/b

B u d a p e s t i T a k a r é k p é n z t á r é s

O r s z á g o s Z á l o j r k ö l c s ö n I í é s z v é n y t á r s a s á < r

Befizetett részvénytőke: 10.000,000 korona. K ö z p o n t i i r o d á j a é s v á l t ó ü z l e t e :

B u d a p e s t , V I . k e r i i l e t , A n d r á s s y - u t 5 . s z á n t . Fiók: I V . , K o r o n a h e r c z e g - n t c z a 1 1 . s z á m . Záloghiz fiókok: I V . , X á r o l y - k ó r a t 1 8 . , V I I . , K i r á l y - u t c z a 5 7 . , V m . , J ó z s e f - k ö r n t 2 . , I V . , Z s i b á r n s - u t c z a , a föpostáral szembe j , Elfogad betéteket takarékbetéti könyvecskék és pénztárjegyek elle­nében 4 % - o s k a m a t o z á s s a l , valamint folyószámlán (chekszám-

lán). — (A 10%-os betétkamatadót az intézet fizeti.) M e g b í z á s b ó l t e l j e s i t i m i n d e n f é l e é r t é k p a p í r o k v é ' . e l é t

é s e l a d á s á t a legelőnyösebb feltétele k mellett. 7881

Ideg és gerinczbántalmak szakorvosa

Dr. Stern Ignácz s z l i á c s i f i m l ő o r v o s .

Teréz-körnt 15. sz. I. em. A n d r á s s y - x i t s a r k á n .

K e n d é i : d . n . 2 — 4 - i g .

e d d i g m é g m á s á l ta l

n e m a l k a l m a z o t t g j ó g y -

m ó d s z e r i n t g y ó g y í t

i d e g - é s g e r i n c z a g y b á u

t a l m a k a t ( h á t g e r i n c z -

s o r v a d á s t ) . 7 9 3 2

fém- és

Lámpaáru-gyár részvény-társaság

B U DAPE S T - KŐ BÁNYA.

Petroleum lámpák minden czélra.

Fém- és diszmü tárgyak. 7 9 4 5

Valódi király-olaj, biztonsági petróleum.

Raktárak Budapesten: V., Gizella-tér 1. szám.

VI., Teréz-körut és király-utcza sark. VIII., TJllői-út 2. a Kálvin-tér sarkán.

X., Jászberényi-út. Pozsony.- Lőrinczkapu-utcza. Kolozsvár : Wesselényi-utcza 20.

1 8 0 8 . * 5 , nvyPLYAM. ^ S A E N A P I UJSÁG. Ut

CHOCOLAT MENIER világ legnagyobb gyára. KA AA() M I A

NaPonkinti eladás V , V V .

K a p h a t ó m i n d e n f ű s z e r ­

e s c s e m e g e - k e r e s k e d é s b e n

é s c z n k r a s z d i i b a n . 7Í67

inon d e L e n c l o s a vi lághírű történelmi s z é p - é g n e k titkáról ccmindig szép é s Hatalmik m a r a d n i ' végre leliuliott a lepel é s a világhírű Ninon-pipere- és S7.épi''"szerek alakjában m'ndenki megszerezhet i S T E I N E K M I H Á L Y « a f f l k f i t f l s a s h o z » czimzett városi gyógysze i tárá­ban T e m e s v á r - b e l v á r o s a szeminárium-templominál szembe i.

Xiiioii kéz- é s a p c z k e n ő c s mely csodálatos jótékony ós biz-

hatása folytán minden egyebb arczkenőcsöt kiszoriíott, a legbiztosabban és leggyorsabban eltávolít inden szeplő', májfoltot, bibircset, bőratkát, pattanást és a kéz- és arezbőr minden egyéb lisztállan-

•"át és betegségét és hatása még soha nem maradt el. Egy tégely 60 kr.

Ninon kéz- é s a r e z s z a p p a n iÍ7„d\Nir,vazSm;ns hogv a kéz- és arezbőrt tisztitsa, rendkívül puhítsa és finomítsa, de a mellett teljesen ártalmatlan

?' ' arz"ért különösen a Ninon arczkenőcshöz csakis ez a szappan használtassék mosdónak. Ára íll kr.

Melyik a l eg jobb a r e z p o r a v i l á g o n ? Ezt i kérdési halljuk vagy százszor naponta 11 Nos, c talány meg van fejtve : Vegyen Ön Nagysád a hi-es » • . . . . , « - | * , . . ' £ • \á \ | * 1 \ i \ \ (Pondre de Ninon) és önmaga fogja ezentúl ezen Kér-J ^ l l I Ú J I I " * * ! Vjíiyjyjm. MJVjm. désre válaszolni, mert ez egészen jól fedi a bőrt, alig észrevehető rajta és mégis gyönyörű fehérséget és üdeséget kölcsönöz és a mellett egy teljesen ártal­matlan arozpouder, mely eddig felülmúlhatatlan. Három színben kapható. Egy eredeti doboz ára 1 frt.

-js.T» _ „ í ^ ^ í i l T l í * z s i r ' a l a n arczkenőcs (nappal is használható), a leggyökeresebb J ^ l l I l O I l " * - ^ ! t ^ l l - l v ? Szer az arcz- cs kéz minden tisztátlansága, még a legerősebb ki-ülések orr és arezvörössége, kékessége ellen.HÍ tása gyors, eredménye biztos. Egy eredeti tégely 1 frt 50 , próbatégely 1 frt. — Ezen e d d i g f e l ü l n e m m ú l t és az egész világon legjobbnak elismert s z é p i í ő s z e r e k , csakis a v á r o s i g y ó g y s z e r t á r b a n T e m e s v á r o t t kaphatók és minden darab czéggel és névaláírással van ellátva, óvakodjék tehát mindenki a rossz és ártalmas hamisításoktól. Szétküldés naponta, küldeményeknél 3 frton felü' nem számíttatik cuimagolás. 5 frton felül bérmentve

küldés. — N a g y o b b r e n d e l é s e k n é l e n g e d m é n y . 789S Raktárak Budapesten: T ö r ö k J ó z s e f g y ó g y s z t . é s az ország minden nagyobb gyógytárában.

Calderoni és Társa BUDAPEST.

l . á t szerrnktár : V á o E l - u t o z a 3 0 . » . M i - i s t .u iszer-raktár : K i s h i d - n t e z a 8 . u .

Mint karácsonyi s újévi ajúndéko-kot ajánlunk:

s z e m ü v e g e k e t s o r r o s i p t e t ő k e t l inóm iivi'-r- \&gy valódi heg j sguc iekke l . - S z í n h á z i é s k e t t ő z t á b o r i l á t c s ö v e k e t it li-K |i,li|, mintnklmii é l falai raUMkbtn. 1.1-gujiihl, Z e i z s - i é l e t á v c s ö v e k . A n e r o i d éa h i -g a n r l é g n n l y m é r ő k e t . Aldak. uobft , t C N m é s funlB h ő m é r ő k e t . G ó r c s ő k e t . -N a g y i t ó ü v e g e k . R a j z e s z k ö z ö k . T e l e s z k ó p o k a t st I l > 'roviililui V a r á z s ­l á m p á k I n o t o képekkel frt :i, h. 7.5(1 at»>. — * ü t h e t ő g ö z g é p m i n t á k . - V i l l a m -g é p e k . - M e l l é k k é s z ü l é k e k T i l l a m g ó p e k h e i , 10 diiruli » M k r é n * b e n 18 írt . — F ö l d t e k é k ki i lónbözQ i i a ^ v h á g l i n n . F é n y k ó p é z a e t i k é s s ü l é k e i n k e t , m e l y e k k e l bárki m i n d e n e lő i smere tek uélki i l n l egszebb képeket k i u d t h e t t VtThra « » f r t i ó í f i i l f « l é ."W|

V i d é k i m e g r e n d e l é s e k g y o r s a n é s p o n t o s a n e s z k ö z ö l t e t n e k . 7 8 9

A budapesti asztalos-ipartestület védnöksége alatt álló

VIII. , József-körut és Bérkocs is -utcza szeg le tén l evő Sváb-féle házban

n a g y m i n t a r a k t a r t é s v á l l a l a t i i r o d á t n y i t o t t , h o l k é s z l e t e n t a r t , d u s v á l a s z ­tékban, k i v á l ó m i n ő s é g ű b ú t o r o k a t ,

ebédlő-, háló-, uriszoba és szalon berendezésekből. E z z e l m ó d v a n a d v a a n . é. k ö z ö n s é g n e k k ö z v e t l e n a k é s z í t ő a s z t a l o s m e s t e ­r e k t ő l j ó b ú t o r o k a t j i i t i ' t u y o s n r o n k é s z e n v e n n i , e s o t l e g m e g r e n d e l n i . T o v á b b á m e g t e k i n t é s r e a j á n l j a a t e s t ü l e t n e k s a j á t h á z á b a n l e v ő á l l a n d ó

k i á l l í t á s á t i s . 7 8 8 3

te ; >t A

« te

ii j)

«

*

s

Karácsonyi és újévi selyemáru eladás SZÉNÁSY, HOFFMAM ÉS TÁRSA

lyoni és párisi selyemkelme-különlegességek áruháza BUDAPEST, IV., BÉCSI-UTCZA 4.

Kezdődik november lő-én és tart deczember régéig. ~ ^ 0 A többek között a következő áruk kerülnek eladásra, u. m.: méterje 70, 85 kr. és feljebb. Bengalin, szép divatszinekben. me-

Tiszta selyem foulard, méterje 45 kr. és feljebb. Mintázott fekete térje 95 kr. Taffetas, koczkás és csíkos, garautirozott tiszta selyem, selyemkelmék, garantirozott tiszta selyem, egész ruhákra alkalmas, méterje 85 kr., stb. stb.

A fenti szabot t á r a k november 15-től deczember végéig érvényesek. Czégiinknél a túlbecslés teljesen ki van zárva, mivel az á r ak minden egyes czikken számokban lá thatók.

fii

5 , >. I

*

Köztudomású dolog, hogy a Jíichter-féle

Horgony Köépitőszekrény a gyermekek kedvencz játéka.

E z c s a k u g y a n a z e g y e d ü l i já ték , m e l y a g y e r m e k e k figyelmét t a r t ó s a n l e k ö t i é s e z é r t e g y h a m a r n e m k e r ü l s u t b a . '

E m i a t t a l e g o l c s ó b b a j á n d é k é s m a g a s n e v e l é s i é r t e k e é s j e l e s k i v i t e ­l é n é l f o g v a e g y ú t t a l a l e g e l ő k e l ő b b a j á n d é k i s . , ,

E g y á l t a l á b a n a l e g c z é l s z e r ü b b , a m i t g y e r m e k e k n e k jatek- é s t o g l a l k o z -t a t ó s z e r i i l a j á n d é k o z h a t u n k . A z uj 2 8 s z . s z e k r é n y , m e l y t a r t a l m a z : 2 5 8 1 H o r g o n y - é p i t ó k ö v e t , 1 4 m i n t a f ü z e t e t , 1 1 m e t s z e t - f ü z e t e t W ap a l a k r a j z o t , 1 1 b e r a k á s i m i n t a l a p o t , 2 a l a p t e r v e t s t b . é s m e l y n e k ara l t i k o r o n a , k é t s é g t e l e n ü l a l e g n a g y s z e r ű b b a j á n d é k , a m i t g y e r m e k e i ­n e k a d h a t u n k . _ - , .

A H o r g o n y - K ő ó p i t ő s z e k r é n y e k 40 , 75 é s 9 0 krtó l e g é s z 6. frt ig e s a z o n f e lü l i á r o n m i n d e n n a g y o b b j á t é k ü z l e t b e n kaphatók e s a v a l ó d i s á g j e l é ü l . H o r g o n y , v é d j e g y g y e i v a n n a k e l lá tva . M i n d e n K ö é p i t ő s z e k r é n y . H o r g o n y t v é d j e g y n e l k u l ke-

v e s e b b é r t é k ű u t á n z a t , m e l y e t k e m é D y e n v i s s z a u t a s í t s u n k

U j , d í s z e s k é p e s á r j e g y z é k ü n k e t k i v a n n t i a i n g y e n é s b é r m e n t v e beküldjük . ' » «

XJJ ! T ü r e l - m - m e g -próbá ló é s a« H o r g o n y .

c. társas játé . Bőrebbet az árjegyzek-

IH-II tnliüliatunk.

ty Richter F. Ad. és társa e l s ó osz tr . -magyar . c s á s z , é s kir.

g z a b a d a l m . Köép i tószekréDygyár .

Iroda é . raktár: I. Operugasse 16. B«cs. Gyár: XIIT , .Hietzing). ^iolsteét (Thtiringiaj, Ölten, E-tlerd.B, Lwd.n, New-York, 215 1-earl-Street.

K i t ü n t e t v e a z 1 8 9 7 - i k l p á r i s i i p a r k i á U i t á z o n .

FOLDESY L puskamfives

BUDAPEST, Nuzeum-kornt 8. sz. K é t c s ö v ű L e f a u c h e u x vadász fegyver 1 5 f r t , k é t c s ö v ű LancaBter h o s s z ú k u l c s c s a l 1 8 f r t 5 0 k r , k é t c s ö v ű L a n c a s t e r kakas közö t t i k u l c c s a l 2 3 f r t 5 0 k r , k é t ­c s ö v ű L a n c a s t e r k a k á t közö t t i kn l c sc sa l , p a t k ó s z e g

d a m a s z t c s ö v e i 3 4 f r t , k é t c s ö v ű L a n c » t e r P ieper- fé le 3 4 f r t , k é t c s ö v ű L a n c a s t e r P i e p e r - f é l e finom p a l k t s z e g d a m a s z t c s ö v e i 4 8 f r t , G r e e n e r r e n d s z e r ű k é t c s ö v ű L a n c a s t e r finom d a m a s z t c s ő v e l 5 5 f r t . - R é g i f e g y v e r e k a j a k k a l k i e m e -r é l t e t n e k . - A z ö . z z e . T a d á z z o z i k k e k , f e g y v e r e k e z r e v o l T e r e k r ő l z z ó l é i l l o a z t r á l t á r j e g y z é k e k e t i n g y e n é z b é r m e n t v e k n l d ö m . 7 / 7 8

I Szépség ós sgószsóg. Korunk Rnyavalyája Kinek van s»plójc ? Ezrek mennek I

a.7 i í l í» í rpsKéfi r »•«» !•*«»«'»»."»p»««ni» í l / j I t l C ^ C S S n C f , M l r o f a ? Az telj«« Mzton-és vértaleiuég, meljböl f-xáin-(alan U t ninnazik. ¥,z ellen

pedig Itgbiztoiabban hat a

USÍIS áioabor 1 üveg 1 f r 1 2 0 kr , 5 n v e g

f r a n k o k ü l d v z 6 t r t .

SherrjTel van ké.zít.e és min­

den haannneyfl léazitménjrek

kötött a legtöbb chinaaljat éa

Tagat tartalmazza

•aggal fordulhat annak eltün­tetése Tégett a v i l á g h í r ű

Serail arczkenőcshöz. melr nem csalt eltá.oiit min­denféle b>Jrtisztátlanságot, ha­nem az a r e z b ő r t v a k í t ó f e ­h é r r é , t i s z t á v á é s ü d é v é t e s z i 1 T é g e l y á r a 7 0 k r . A r e z p o r h o z z á 3 s z í n b e n 7 0 k r . P o s t á n f r a n k o k ü l d v e 1 f r t 5 k r . S z a p ­p a n h o z z á 1 d r b 3 0 k r .

hogy roasz gyomrukat kirepa-riljái éa újra jól emrszszenek pedig ezt a czélt otthon kénje-lemben, kevés költséggel elérik

P E P S I N - B O R használata által, mely az ételt megemészteni segíti és a gj om-lot ruTid idüu tökéletesen heltTf-állitja a Casgára Srtff-i ntlti'tff kitan"> enyhe hatása hashajtó és Tértisztitó szer. Nentk+*+rü! Minden ilynemű készítmény közt a legjobb. Az ezredéves országos kiállításon

jó hatásáért kitüntetTe. 1 üveg" á x a 1 f r t 8 0 k r . 5 ü v e g - f r a n k o k ü l d v e

6 f o r i n t .

R O Z S N Y A Y M Á T Y Á S gjógyszerész Aradoa. Kapható Budapesten: 7489

T ö r ö k J ó z s e f gyógysz. o m i l éa minden magyarorzz. gyogyzzertáxbas.

i

\

844

Legjobb és legbinievesebb pipere hölgy p o r : a

1 > - 6959 Külinleges Rizspor

BISMUTTAL VEGYÍTVE

C H . F A Y , ILLATSZERÉSZ. P A R I S — 0 , r u e d e l a P a i x , 9 — P A R I S .

6 aranj, 18 ezüat «rem, 30 tiazteletl ét elosmeru OU»T*1.

Kwizda-féle k o m e u b u r g i

marha - táppor. Veterin.-diatetikai szer lovak,

szarvasmarhák ét juhok számára. 43 esztendő1 6ta • legtöbb Istállóban ki­tűnő sikerrel alkalmaztatta a táplálkozási kedv hiányánál, rossz emésztésnél; a tehenek tejének bőségessé és Jobbá té­

tele czéljából. 7641 A r : Vi dobra 78 kr, i/> doboa 35 rr. Csupán a fenti íédjegygyel ellátva valódi és kapható minden gyógyszertárban é i

,. L . « . v . . _ Főraktár:

Kwizda Ferencz Joh. es. é l kir. ositr.-magyar é l román kii. és bolg. fejed. udv. szállító.

Korneuburg, Bécs mellett.

HIRDETÉS. N e w - Y o r k ég L o n d o n az európa i s záraz fö lde t s e m

k í m é l t é k m e g s e g y n a g y e z ü s t á r u g y á r i n d í t t a t v a é r e z t e maflát e g é s z k é s z l e t é t — a m u n k a d í j c s e k é l y m e g t é r í t é s e m e l l e t t — e l a j á n d é k o z n i . É n v a g y o k f e l h a t a l m a z v a e z e n m e g b í z á s t e s z k ö z ö l n i . E n t e h á t m i n d e n e m b e r n e k a d o m az a lant f e l soro l t tárgyakat p u s z t á n 6 f r t 6 0 k r . meg­t é r í t é s e m e l l e t t é s p e d i g :

16 db légiin, a s z t a l k é s t val. ang. pengével, 6 • amer . sxabad . e z ü s t v i l l á t egy dbból, 6 » « • • e v ő k a n a l a t ,

l í • • i • k á v é k a n a l a t , 1 • • • • l e v e s m e r ő k a n á l

l l l l 1 • • • • t e j m e r ő k a n a l a t 2 • • • • t o j á s t a r t ó t , 6 • angol V l c t o r i a t á l c z á t .

t * * j 1 • pompás a n t a l i - f r y e r t y a t a r t ó t , WM 1 • t e a s z ü r ó t , • 1 • legfinomabb c z n k o r s z ó r ó t , I e 4 4 d r b ö s s z e s e n c s a k 6 f r t 6 0 k r .

A fenti 4 4 tárgy eze lő t t 4 0 í r tba kerü l t és m o s t e z e n m i t i i m i l i s árért , 6

I I f o r i n t 6 0 k r a j o s á r é r t k a p h a t ó . A z f \ amer ikn i szab. e z ü s t egy t e l j e s e n f e h é r

I f é m , m e l y e z ü s t s z í n é t 25 é v e n át m e g -| M tartja, m i é r t i s jótál lás vá l la l tat ik . L r g -^ s F jobb b izonyí tékául , h o g y e z e n h i r d e t é s

l ^ n e m szélhámosság ^ M e z e n n e l n y i l v á n o s a n k ö t e l e z e m m a g a m a t arra, h o g y h a az áru n e m felel m e g , k i fogás né lkü l v issza s z á r m a z t a t o m a p é n z t . S e n k i se m n l a s z s z a e l a k e d v e z ő a lka lmat , e z e n r e m e k gar­

n i túrá t m e g s z e r e z n i , a m e l y k ö l ö n ö s e n a j á n l a t o s h á z a s s á g i é s a l k a l m i a j á n d é k u l é s j o b b b á r t a r t á ­

s o k r é s z é r e . 7806

Kapható csak BIRSCHBERG A.-IÜÍI egyesült amerikai szabad ezüstáruk gyár

főképvieelőségénél, Bécs , I I . , Kembranr t s t rasse 19 /7 . Telefon 7114. .Szétküldés a vidékre utánvéttel, vagy ai ös sze / O l t --., vag;, _ elóleges beküldése mel le t t — T i s z t i t ó - p o r n o n á 1 0 k r . C s u p á n a s i t t l á t h a t ó v é d -

l««TT»Ty.l v a l ó d i . (Egészségi érc.) K i v o n a t a s e l i s m e r ő l e v e l e k b ő l :

Becses evóeszkfizkuideményét megkaptam, melylyel nagyon meg vagyok elégedve <s kérem m í g egy olyan garnitúrát, 14 drb. amerlk. azab. Mustból utánv. küldeni.

Bozovies, Rr.-SiOrénym. 18/7. 896. K e r e s z t e s B. főszolgabíró.

• Az első küldeménynyel nagyon meg vagyok elégedve, kérek ra*f! egy garnitúrát.

Kalocsa. M a j o r o s y J á n o s , kanonok. • A küldeményt vettem, nagyon meg vagyok elégedve, kérek még küldeményt 6 frt 80 krért. Kolozsvár. B á n f f y báró 6 ezcell. * küldeményt megkspt'im s azzal megvagyok elégedve.

Oaád, 1896. szept. 1. <J. O h o t o k - O n d e n n s grófnő.

«cy

L O H S E v i l á g h í r ű k ü l ö n l e g e s s é g e i t**T a b ő r ápo lásá ra . ~W

EAU DE LYS DE LOHSE.

H a t v a n é v ó t a f e l ü l m ú l h a ­t a t l a n m i n t l e g k i t ű n ő b b bor­v íz a t ö k é l e t e s i f j ú tideség m e g t a r t á s á r a . V a l a m i n t a n y á r i s z e p l ő , n a p s ü t é s , pi­rosság , sárjja fo l tok é s a z a r c z m i n d e n t i s z t á t l a n s á g á n a k b iz tos e l távo l í tá sára f e h é r b e n é s r ó z s a s z í n b e n s z ő k é k n e k ,

s á r g á b a n b a r n á k n a k . LOHSE liliomtej-szappan c s o d á s i l l a t a , tisztasága é s finomsága v é g e t t a l egk i tű ­n ő b b t o i l e t t e - e z a p p a n , d r b j a

6 0 k r . , r ó z s a s z í n 1 f r t . Gyártmányaim vásárlásánál mél­tóztassék mindig figyelni a csésze:

G U S T A V L O H S E 46 ftgentr. 46 Berlin.

u d v a r i l l l a t s s e r é s s .

" — * * * 1 ° ° » U l a t s » e , r - n z l . t e 4 b « n . 7497

VASÁBNAPIJPJgM

A női szépség emelésére, tökéletesítésére és fentar-tásara legkitűnőbb, teljesen ártalmat­lan, vegytiszta és zsírmentes **»?•'.

meny a 7502

Margit Créme Rövid idó alatt szüntet izeplót, máj­foltot, pattanást, barátkát (mitesser) és minden más bórbajt. Kisimítja a ránezokat és himlóhelyeket. még ko­ros egyének nek is üde bájos arezszint kölcsönöz, ara 50 kr., nagy 1 forint M a r g i t hö lprypor 60 kr, 3 színben. M a r g i t s z a p p a n 35 kr. M a r g i t

f o g p é p (Zahnpasta) 50 kr.

K é s z í t ő F Ö L D E S g y ó g y s z e r t á r a , A r a d o n D e á k r e r e n c z - u t c z a 1 1 . s z .

Főraktár : Török József gyógyszer tára , Buda-dapesten, Király-utcza 12.

Érdekes tudnivaló

hogy t

a Sihuls/ky arczkenőcs és mosdóvizc a z a r e z b ő r k ó r o s e l v á l t o z á s á n á l , k ü l ö n ö s e n s z e p l ő , m á j f o l t , p ö r z s é n e k e l l e n a l e g h a t á s o s a b b s z e r . A z e r e d e t i v é n y a g y ó g y s z e r t á r e g y e d ü l i t u l a j d o n a .

A r a 7 0 k r . 7 5 2 0

Sihulszky balzsamos növény-szappan e l t á v o l í t j a a b ő r r e l e r a k o d ó k ó r o k o z ó a n y a g o k a t , m e l y e k b e t e g s é g f o l y t á n v a g y a l e v e g ő p o r á v a l a b ő r l é g z ő m i r i g y e i t a r e n d s z e r e s m ű k ö d é s b e n g á t o l j á k .

Á r a 3 0 k r . — K a p h a t ó :

S z e l o c z k y G é z a gyógyszerésznél K a s s á n .

KIRÁLYNŰ-ARGZGRÉME, legjobbnak ismert arezszépito a világon.

Ezen arccréme a legrövidebb idő alatt eltávolít az arezró) minden bórtisztatlanságot. u. m. szeplő, pöisenes, mitesser s tb . a azt hófehérre és Üdévé teszi. Teljesen ártalmatlan. Egy tégely 70 kr., királynŐ-oreme szappan 1 drb HO kr. — Királynó-luilyypor fehér, rózsa éa créme színben 1 dobó* 70 krafezár. Szétkül-7111 dési főraktár:

Temesváry József Angyal- gyógyszertára

Zoinbor , J ó k a i - t é r 2 . Budapesten Török József gyógy­szertárában, Király-utcza 12. sz.

L e g j o b b a C •szájnak •» fogaknak.1 laalUurtuia*. e i — l i l l . ti— I l m , i | < » n i i . » i l l » M * » ) * v » i I lraitlaa«l|a as •íaia laaaart Uf I

)•»» fezeaareket, I » • « • sssjils Ivaaekkes ára M ft*.

| V M l l O o s i ásaeeekeee ára «4 Se. H l l l l -f«l» K . l .

|l*raclBr>.kezeávaU ROZSATEJ (OiiantaUaoh* ]

I C Z E R N Y - F l t L E |

diuuttngntc • USXM

urorftax • • u a i t l ara, aeraára,

«• lakaiéra. i i i i m t o b

ItrrttTM rttn uiouaiittsa Ktnntim. uum iniluaa JUITOR J..GZERRY. Bécs, ITOL, Czrt Ladvk) R n s s s í . | M S M M ftraau,, TOROK lÚZBtr v*Bmm*m.. Ssaaára tT«sJiM«tár>a.. I n f u n U b u é. p u H u r i U U a . SaM. kaMaaaBaHi a>«u>ai. Masnaáilluk »ír tiSirU. k.l aaat >»»•*, SSaaa, faaM •*€•> asrlkákaa, rasT a«dlf taaratlasU a aaaDJU.

kra. • CMrar-aáskaa ü>Ua«4lk. rraisakUa lacraa. Q

L4a«^rir<lám,Irtása, lilik f l| » i ••V''

A mi téli kabátaink feltűnést keltenek.

E g y e l e g á n s ö l t ö n y 12 f r t , t é l i k a b á t 14 f o r i n t és f e Íj ebL az «An g o 1 s z a b ó»-n á l K o b n H e i l m a n n és f i a i , B u d a p e s t , K á r o l y - k ö r u t 12. f ö l d s z i n t és elBŐ eme­l e t k a p h a t ó k . S z a b o t t á r a k . - T e s s é k

a c z i m ű n k r e f i g y e l n i . 7876

Saját készitniéiiyii T o r n a e s z k ö z ö k é s m i n d e n n e m ű h á l ó k V a l ó d i o r o s z s á r c z i p ö k é s a l e g j o b b gyárt ­m á n y ú k o r c s o l y á k . — N a g y v á l a s z t é k a

l e g k ü l ö n l e g e s e b b t á r s a s j á t é k o k b ó l S E F F E R A ^ T A L

kötél- és zsineg-árak raktára B u d a p e s t I V . k e r ü l e t , ( K á r o l y i a k t a n y a

K á r o l y - n t c z a 1 2 . 7920

Vidékre árjegyzék, szerint. ~%

PALA1SR0YAL a fő- és székváros legnagyobb áruháza

O R L A I S Á N D O R perzsa csásL, spanyol kir. udvari szállító 7777

B u d a p e s t , K o r o n a h e r c z e g - u t c z a 8 . sz.

a következő ezikkeket gyári árban ajánlja: Nászajándékok, chinai ezüst-áruk,

finom, bronze-áruk, disz-órák, gyé­mántutánzat ékszerek valódi fogl., valódi párisi legyezők, bőrdiszmü-áruk, ezüstbotok, bőrövek (gürtl), szalag, bársony, arany és fémövek.

A s z é k r e k e d é s a l e g t ö b b b e t e g s é g k n t f o r r á g a !

S e g í t s ü k t e h á t e l ő a g y o m o r m ű k ö d é s é t s a be lek rendé i k i ü r í t é s é t . E z t l e g c z é l s z e r ü b l i e n e l é r j ü k a

.NMK f r i s s í tő é s h a s h a j t ó g y ü m ö l c s s í i e l e t k é k á l ta l , m e l y e k kitnnő h a t á s u a k n a k b i z o n y u l t a k s o r v o s i s z a k t e k i n t é l y e k által a j á n l t a t n a k s z é k r e k e d é s é s e n n e k k ö v e t k e z m é n y e i u . m. a r a n y é r , v é r t ó d u l á s , f e j f á j á s , é t v á g y t a l a n s á g , m á j - , e p e - , g y o m o r - , b é l b á n t a l m a k »U>. e l len Ulo-f o g l a l k o z á s o k h o z k ö t ö t t e g y é n e k n e k s város i lakóknak m e g b e c s ü l h e t e t l e n g y ó g y s z e r , m e r t v e l e a b é l ü r n l é s is s z a b á l y o z h a t ó . Á r a e g y d o b o z n a k b é r m e n t e s k u l d é i s e l 1 frt 10 kr . E s z e r v a l ó d i m i n ő s é g b e n k a p h a t ó a kész í tőné l

S C H U L E K B É L A gyógyszerésznél K U N - S Z T . - M I K L Ó S O N . 7939

B u d a p e s t i f ő r a k t á r : d r . E g g e r - f é l e g y ó g y s z e r t á r i N á d o r i h o z , V I . , V á c z i - k ö r u t 17. é s L n z M i h á l y M u z e u m - k ö r n t .

Magyarország legszebb látványossága

A hódoló disztelvonulá$.

A Franki in- fcrsulAt nyomdája, (Budapesten IV., Egyetem-nton •.)

Óriási k ö r k é p

festette Eisenhnt Ferenfi Látható Városliget Andrássy-út végén

a magyar körkép-társaság palotájába"'

reggel 9 órától este 5l/a óráig Belépő dij 50 krajcsár.

Gyermek- és katonajegy őrmestertől lefeleJOkr^

49. SZÁM. 1898. BUDAPEST, DECZEMBER 4. 45. ÉVFOLYAM. Előfizetési feltételek • VASÁRNAPI ÜJSAG es É egéBz évre 1 2 frt

POLITIKAI ÚJDONSÁGOK együtt | félévre — 6 • Csupán a VASÁRNAPI DJSÁO l T™ é ™ ® "" 1 félévre — 4 «

Csupán a POUTIKAI ÚJDONSÁGOK egéaz évre S . — félévre — 2 . 5 0

Külföldi előfizutértekhez a poatailag megbatározott viteldíj ía oaatolandó.

oktatták; franczia, angol, magyar, cseh és lengyel nyelveket, majd pedig hi t tant és az általános műveltség alaptárgyait kellett tanulnia. Ezek után 1843-ban a katonai nevelés következett. Közben azonban kedvvel foglalkozott a raj­zolással is, a miben nagy ügyességre tett szert 8 néhány természet utáni váz­latát ma is őrzik a családi levéltárban.

Eleintén egyedül, majd pedig Miksa és Károly Lajos testvéreivel együtt ta­núit , kikkel egész életükön át a leg­gyöngédebb testvéri viszonyban volt. Különösen ki tűnt ritka emlékezőtehet­

ségével, mely mellett a sok tanulni való soha sem volt terhére. E kiváló emlé­kezőtehetségét máig is megőrizte ő Fel­sége.

Katonai tanitója, Hauslab különös te­kintetbe vette tanítványa tartózkodó ter­mészetét. Helyes tapintattal úgy vezette katonai oktatását, hogy mennél inkább fokozza benne az önbizalmat. Végig ve­zette minden fegyvernem gyakorlatain s olyan dolgokon is, a melyek csak köz­legényeket illetnek. És a serdülő ifjú egyike lett a legbátrabb és legügyesebb lovasoknak, noha kezdetben nem ked-

K o l l e r u t ó d a i 1898-iki f é n y k é p e u t á n .

A KIRÁLY L E G U T Ó B B I ARCZKÉPE.

I. FERENCZ JÓZSEF ÉLETÉBŐL.

MIDŐN AUSZTRIA nagy ünnepségeket rendez, hogy I. Ferencz Józsefnek, min t osztrák császárnak, uralkodása ötvenedik évfor­

dulóját megülje, — mely alkalomból a magyar országggyülés is kifejezte hódolatteljes sze-rencsekivánatait s a felett érzett örömét, hogy a gondviselés Ő Felsége uralkodását hosszú időre kiterjesztette, — mi is fölhasználjuk az alkalmat, hogy Ő Felségének, ki 31 év óta Ma­gyarország koronás királya, fényben és ború­ban gazdag életén és pályafutásán végigpil­lantsunk.

I. Ferencz József 1830. augusztus 18-án szü­letett Schönbrunnban. Atyja Ferencz Károly főherczeg, anyja pedig Zsófia, bajor herczegnő Wl t Nagyszüléi, m in t első unokájukat, rend­kívül szerették ; az öreg Ferencz császár min­den nap elvitette magához s órákat töltött vele. Mikor m á r rendszeres neveléséről és oktatásá­ról kellett gondoskodni, gróf Bombelles Hen-n k e t é s gróf Coronini-Cronberget bizták meg a z e r r e való felügyelettel. Először nyelvekre

Kaiser F . 18+7-iki k ő n y o m a t a u t á n .

A KIRÁLY FIATALKORI ARCZKÉPE.