pénzügyi jelentés gyÁl

JELENTÉS

GYÁL VÁROS PÉNZÜGYI HELYZETÉNEK ÁTVILÁGÍTÁSÁRÓL AZ ÁROP 1.A.5. PROJEKT

KERETÉBEN

KÉSZÍTETTE: MERKEL & PARTNER HUNGARY KFT.

2014. MÁRCIUS 12.

Pénzügyi helyzet átvilágítása az ÁROP 1.A.5 keretében - Gyál

2

Tartalomjegyzék

1. BEVEZETŐ ................................................................................................................................ 3

1.1 Adatok összehasonlíthatósága, az egyes évek szerkezeti különbségei .................................. 3

1.2 Alkalmazott módszerek........................................................................................................... 4

2. A MŰKÖDÉSI ÉS A FELHALMOZÁSI EGYENSÚLY VÁLTOZÁSA ........................................................ 6

3. BEVÉTELEK ELEMZÉSE ................................................................................................................. 11

3.1 Közhatalmi bevételek (adójellegű bevételek) ....................................................................... 12

3.2. Támogatások ........................................................................................................................ 15

3.3. Intézményi működési bevételek .......................................................................................... 15

3.4. Következtetés....................................................................................................................... 16

4. KIADÁSOK ELEMZÉSE .................................................................................................................. 16

4.1 Devizakötelezettségek .......................................................................................................... 16

4.2. Rezsiköltségek alakulása ...................................................................................................... 17

5. JAVASLATOK ................................................................................................................................ 19

5.1. Javaslatok további források bevonására / Új befektetők vonzása Gyál Városába .............. 19

5.2. Adóellenőrzés ...................................................................................................................... 20

5.3 Rezsiköltségek szorosabb ellenőrzése az intézményeknél ................................................... 23

5.4 Sportcsarnok beruházásra fenntarthatósági tanulmány ...................................................... 23

6. JAVASLATOK ÜTEMTERVE ........................................................................................................... 25


3

1. BEVEZETŐ

Az Államreform operatív program keretébenmegvalósuló„Szervezetfejlesztés konvergencia régiókban levő önkormányzatok számára”című pályázat (ÁROP-1.A.5)(a Továbbiakban: ÁROP 2013 Pályázat) keretében Gyál Város Önkormányzata és az IPS Hungary Kft. 2013. december 16-án szerződést kötött. E pályázatra vonatkozó pénzügyi átvilágítást a Merkel& Partner Hungary Kft. végezte el, melynek határideje 3 hónap a szerződés aláírását követően – 2014. március 16. Vizsgálatunkat ennek megfelelően 2013. december közepétől február végéig végeztük, mely időszakban a végleges 2013. évi zárszámadási adatok, valamint a végleges 2014. évi költségvetési terv még nem álltak rendelkezésre. Vizsgálatunk eredményét 2014. március első hetében ismertettük az ÁROP 2013 Pályázatban részt vevő Önkormányzati munkatársakkal.

A fentiek alapján vizsgálatunk során elsősorban előzetes adatokból dolgoztunk, a 2013-ra vonatkozó beszámolót először a MÁK információs rendszerében készíti el az Önkormányzat, melynek leadási határideje március 10.Az előzetes adatok mellett az önkormányzatnál dolgozó munkatársakkal (pénzügyi és adó osztály munkatársai) lefolytatott interjúkra támaszkodtunk, elsősorban a jövőbeni pénzügyi helyzet alakulására is hatást gyakorló tényezők elemzésére fordítva a hangsúlyt.

Az Önkormányzat pénzügyi osztálya tapasztalataink alapján precízen vezeti a nyilvántartásokat, a pénzügyi osztály vezetője többéves széleskörű tapasztalattal rendelkezik mind számviteli és pénzügyi területen, valamint szakmailag átlátja Gyál Önkormányzatának működését. Az interjúk alapján tapasztaltuk a pénzügyi vezető maximális szakmai hozzáértését, amely felelősségérzettel és szorgalommal párosult. A gyáli Önkormányzatnál érezhető volt, hogy a város érdekeit szem előtt tartva, a munkatársak maximálisan maguknak érzik a közszolgáltatást és a közfeladatok ellátását és ez különösen tapasztalható volt a pénzügyi osztálynál is, ahol vállalkozásszemléletű, hatékony munkamódszerekkel találkoztunk, mely elősegíti a közpénzek és a közvagyon hatékony, gazdaságos felhasználását.

1.1 Adatok összehasonlíthatósága, az egyes évek szerkezeti különbségei

A 2012. és 2013. pénzügyi év vagyonstruktúrája, finanszírozása, de még a működési bevételek és költségek szerkezete is jelentősen eltért. 2012-ben az állam még átengedte a központi adókból a személyi jövedelemadó egy részét az önkormányzatoknak, amely 2013-ra megszűnt, ellenben 2013-ban az államhoz került az oktatási intézményekben dolgozók jövedelmeinek, juttatásainak finanszírozása.2013-tól az önkormányzatok a beszedett gépjárműadó 40%-ával gazdálkodhatnak és 60%-át továbbutalják az államnak.


4

1.2 Alkalmazott módszerek

A költségvetési helyzet elemzésénél az ún. CLF módszert alkalmaztuk, amelyben jobban elkülönülnek a vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások az önkormányzati feladatokkal kapcsolatos közvetlen működtetési bevételektől és kiadásoktól. A módszer következetesen elkülöníti a folyó és felhalmozási költségvetés bevételeit és kiadásait, azok költségvetési egyenlegeit, így a vállalati gazdálkodás logikai elemeit érvényesíti az Önkormányzat pénzügyi, jövedelmi helyzetének vizsgálata során.

Az állam is felismerte, hogy szükség van a vállalkozásokhoz hasonló pénzügyi helyzet bemutatására, ezért 2014-től az önkormányzatok kettős könyvvitel szabályai szerint is elszámolják a gazdasági eseményeket, ez lehetőséget ad az egyes önkormányzatok pénzügyi helyzetének pontosabb és valósabb megítéléséhez.

A felhalmozási költségvetés pozitív értéke felhalmozási többletet mutat,amely a jövőbeni fejlesztések forrását biztosíthatja. Amennyiben a folyó költségvetésihiány finanszírozása a felhalmozási többletből történik, ez szűkebbértelemben vagyonfelélésnek tekinthető. Amennyiben a felhalmozási költségvetésmegtakarítása fejlesztési célú hitelek, kötvények adósságszolgálatát finanszírozza,az változatlan vagyontömeg mellett, a korábban megelőlegezetttőkebevételek valós realizációjának tekinthető. A felhalmozási deficit által generáltfinanszírozási igény önmagában nem jár pénzügyi kockázattal, a pénzügyilegfenntartható beruházásokhoz kapcsolódó kötelezettségvállalás (adósságszolgálat)átlátható és szabályozott költségvetési gazdálkodással teljesíthető.

A módszer a pénzügyi kapacitás fogalmát helyezi a középpontba. Az adóshitelfelvételi képessége, hosszú távú fizetőképessége vagy bonitása a pénzügyikapacitással, ezen belül is a nettó működési jövedelemmel jellemezhető. A nettóm űködési jövedelem negatív értéke az egyes költségvetési években jelentkezőadósságszolgálat túlzott mértékére utal.A nettó működési jövedelem negatívértékének felhalmozási többletből, vagy további hitelből történő finanszírozásapénzügyileg nem fenntartható gazdálkodást vetít előre. A pozitív értéketmutató nettó működési jövedelem fejlesztési kiadások fedezetét biztosíthatja, illetvea folyamatosan, évenként képződő pozitív nettó működési jövedelembőlmeghatározható a jövőben vállalható, teljesíthető éves adósságszolgálat, ilymódon az a hitelösszeg, amely – a többi tényezőt, feltételt adottnak tekintve –visszafizetési kockázat nélkül felvehető.

A folyó költségvetés egyenlege (működési jövedelem) tartalmazza a kamatbevételeketés a kamatkiadásokat is, mind a működési, mind a fejlesztési kamatot,valamint a visszatérülő és befizetendő áfa teljes összegét, mert ezek közgazdaságilagtényező jövedelmek. Nem tartalmazzák viszont a követelés elengedésmiatt könyvelt bevételi és kiadási pénzforgalmi tételeket, mert valójában technikaielszámolási műveletnek minősülnek, a bevétel soha nem realizálódott, ésköltségvetési kiadás sem történt.A felhalmozási költségvetésben a bevételek között a vagyon megőrzésére és bővítésérefordítható források jelennek meg. A


5

felhalmozási vagy tőketételek módosítjáka vagyon nagyságát. A privatizációs bevétel csökkenti a vagyont, a fizikaiberuházás, pénzügyi befektetés növeli.

A nettó működési jövedelmet a tőketörlesztés levonásával a folyó költségvetésegyenlegéből származtatjuk.


6

2. A MŰKÖDÉSI ÉS A FELHALMOZÁSI EGYENSÚLY VÁLTOZÁSA

CLF módszer szerinti önkormányzati adatok (millió F t-ban)

Megnevezés 2012 2013* 2014**

Folyó bevételek 6 487 3 026 2 427

Folyó kiadások 4 409 2 303 2 099

Működési jövedelem 2 078 723 328

Nettó működési jövedelem (=működési jövedelem - tőketörlesztés) 1 010 1 724 328

Felhalmozási bevételek 277 1 924 63

Felhalmozási kiadások 565 1 132 541

Felhalmozási költségvetés egyenlege -288 792 -478

Finanszírozási műveletek nélküli pozíció 1 790 1 515 -150

Finanszírozási műveletek egyenlege -396 203 150

Tárgyévi pénzügyi pozíció 1 394 1 718 0

Egyéb tájékoztató adatok

Összes kötelezettség 4 334 1 574 n/a

- ebből rövid lejáratú 796 1 559 n/a

Folyószámlahitel napi átlagos állománya 245 75 n/a

Finanszírozásba vonható eszközök: Tartós hitelviszonyt megtestesítő

értékpapírok év végi állománya 0 1 350 n/a

Hosszú lejáratú bankbetétek év végi állománya 0 0 n/a

Értékpapírok év végi állománya 0 0 n/a

Pénzeszközök (idegen pénzeszközök nélkül) év végi állománya 1 288 710 n/a

* A 2013. évi adatok az önkormányzat előzetes pénzforgalmi jelentésein alapulnak **A 2014. évi adatok az önkormányzat költségvetés tervezetén alapulnak *** Az összes kötelezettséget a passzív elszámolások nélkül vettük figyelembe, mert a

passzívák a pénzmaradvány elszámolás tételei közé tartoznak


7

A vizsgált időszakban az önkormányzat folyó költségvetési egyenlege, működési jövedelme minden évben pozitív egyenlegű volt. A működési jövedelem alakulását a következő ábra szemlélteti:

Az önkormányzat folyó költségvetésének egyenlege (működési jövedelem) a teljes vizsgált időszak alatt összesen 3,129 millióFt megtakarítást mutatott, azonban az egyes évek bevételi és kiadási szerkezetében jelentős eltérések tapasztalhatók, ezért az egyes évek működési jövedelme nehezen összehasonlítható.

Az új önkormányzati törvény értelmében 2013. január 1-től jelentős átalakítások történtek az önkormányzatok finanszírozási modelljében. Az intézmények egy részénél (iskolák) a köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény értelmében a bérköltségeket és a pedagógus alkalmazottakat a Klebersberg Intézményfenntartó Központ (továbbiakban: ”KLIK”)vállalta át, miközben az önkormányzat maradt ezen intézmények fenntartója. A normatív támogatás rendszere ennek megfelelően átalakult, feladat alapúvá vált és jelentősen csökkent. Az önkormányzat bevételei közül szintén kikerültek a következő tételek: SZJA bevételek visszaosztott része (30%), gépjárműadó 60%-a.

Mindezek eredményeképpen az önkormányzat bevételei és kiadásai is jelentősen csökkentek 2013-ban az előző évhez képest. A bevételek 53%-kal, a kiadások 47%-kal csökkentek, ennek megfelelően a működési jövedelem is csökkent, bár továbbra is pozitív maradt.

0

1 000

2 000

3 000

4 000

5 000

6 000

7 000

2012 2013* 2014**

Működési jövedelem (millió Ft)

Folyó bevételek Folyó kiadások Működési jövedelem


8

Az önkormányzat nettó működési jövedelmének alakulását az alábbi ábra szemlélteti:

A nettó működési jövedelem értéke a folyó költségvetési pozíció mellett az adott költségvetési év adósságtörlesztésének hatását is tükrözi. Az önkormányzat 2012-ben a „Gyál jövője” CHF alapú kötvény tőketörlesztésére 246 millió Ft-ot fordított, további 822 millió Ft-ot tett ki a rövid lejáratú hitel törlesztése.

A magyar kormány döntése értelmében a magyar állam 2013 szeptemberében a CHF kötvény 60%-át átvállalta, ezért tárgyévben a CHF kötvény tőketörlesztésére 600 millió Ft-ot fordítottak, ami megegyezik az eredetileg 1 milliárd Ft-os tartós betétállomány 60%-os csökkentésével. A CHF hitel fennmaradó 40%-át a magyar állam 2014. február 28-ig vette át, ezáltal az önkormányzat adósságtörlesztési kiadásai jelentősen csökkentek, ami megmutatkozik a 2014-re tervezett nettó működési jövedelemben is.

A pozitív értéket mutató nettó működési jövedelem fejlesztési kiadások fedezetét biztosíthatja, illetve folyamatosan, évenként képződő pozitív nettó működési jövedelemből meghatározható a jövőben vállalható, teljesíthető éves adósságszolgálat.

0

500

1 000

1 500

2 000

2012 2013* 2014**

Nettó működési jövedelem (millió Ft)

Nettó működési jövedelem (=működési jövedelem - tőketörlesztés)


9

A felhalmozási költségvetés bevételeit, kiadásait és egyenlegét a következő ábra szemlélteti:

Az önkormányzat felhalmozási költségvetésének egyenlege 2012-ben és 2014-ben negatív egyenleget mutat. Az előző években, valamint 2013-ban képződött nettó működési jövedelem fedezetet nyújt a felhalmozási forráshiányra, amelyet ebben az időszakban elsősorban a bölcsőde bővítés, városközpont rehabilitáció és járdaépítési munkák okoznak. A 2014-re tervezett nagyobb értékű projektek között az egészségügyi központ bővítése (155 millió Ft), járdaépítés (95 millió Ft), Gyál-Felső Vasútállomás felújítás (40 millió Ft) és bölcsőde bővítés (35 millió Ft) szerepelnek.

A 2012-2014. évekre vonatkozó felhalmozási költségvetési egyenleg minimálisan pozitív (26 millió Ft), ami a pozitív nettó működési jövedelemmel együtt felelősségteljes gazdálkodást jelez.

-1 000

-500

0

500

1 000

1 500

2 000

2 500

2012 2013* 2014**

Felhalmozási költségvetés egyenlege (millió Ft)

Felhalmozási bevételek Felhalmozási kiadások

Felhalmozási költségvetés egyenlege


10

Az önkormányzat finanszírozási műveletei 2012-2014. évekbeli egyenlegének alakulását a következő ábra szemlélteti:

A finanszírozási műveletek egyenlegének változását jelentősen befolyásolta a magyar állam CHF kötvényátvállalása, amelynek következtében a finanszírozási műveletek egyenlege 2013-ban és 2014-ben pozitívvá vált.

-396

203150

-500

-400

-300

-200

-100

0

100

200

300

2012 2013* 2014**

Finanszírozási műveletek egyenlege


11

3. BEVÉTELEK ELEMZÉSE

Adatok EFt-ban 2012.12.31.

Tény 2013.12.31.

Előzetes 2014. évi

terv Változás

2012-2013 Várható változás

2013-2014

1. Önkormányzat bevételei 4 347 360 4 762 158 2 496 003 414 798 10% -2 266 155 -48%

Működési célú bevételek 3 397 433 2 729 635 2 283 502 -667 798 -20% -446 133 -16%

Kapott támogatás 998 378 925 294 707 246 - 73 084 -7% -218 048 -24%

Közhatalmi bevételek 1 853 270 1 364 154 1 410 912 - 489 116 -26% 46 758 3%

Intézményi m űködési bevétel 545 785 276 778 139 848 - 269 007 -49% -136 930 -49%

Működési célú átvett pénzeszközök

0 56 351 25 496 56 351 n/a -30 855 -55%

2012. évi működési célú pénzmaradvány

107 058

Felhalmozási célú bevételek 276 714 1 923 266 62 807 1 646 552 595% -1 860 459 -97%

Felhalmozási célú támogatás értékű bevétel

103 294 589 505 0 486 211 471% -589 505 -100%

Felhalmozási bevétel 21 227 43 890 9 900 22 663 107% -33 990 -77%

Felhalmozási célú átvett pénzeszközök

152 193 289 871 52 907 137 678 90% -236 964 -82%

2012. évi felhalmozási célú pénzmaradvány

1 000 000

Kölcsönök (munkáltatói kölcsön lakásépítésre)

1 500 1 020 - 480 -32% -1 020 -100%

Egyensúlyteremt ő hitel 671 713 108 237 149 694 - 563 476 -84% 41 457 38%

2. Polgármesteri Hivatal bevételei 1 423 000 37 063 28 142 -1 385 937 -97% -8 921 -24%

Működési célú bevételek 1 423 000 37 063 1 100 - 1 385 937 -97% -35 963 -97%

Intézményi m űködési bevétel 22 793 26 730 27 042 3 937 17% 312 1%

2011.évi pénzmaradvány 1 400 207 10 136 0 -1 390 071 -99% -10 136 -100%

Felhalmozási bevétel 197

3. Intézmények bevételei 205 240 150 130 115 763 - 55 110 -27% -34 367 -23%

Működési célú bevételek 205 240 150 130 115 763 - 55 110 -27% -34 367 -23%

Működési célú támogatás értékű bevétel (OEP)

54 578 68 498 56 192 13 920 26% -12 306 -18%

Intézményi m űködési bevétel 114 890 71 173 59 571 - 43 717 -38% -11 602 -16%

Működési célú átvett pénzeszközök

27 069 7 769 -19 300 -71% -7 769 -100%

2011.évi pénzmaradvány 8 703 2 690 - 6 013 -69% -2690 -100%

B e v é t e l e k összesen: 5 975 600 4 949 351 2 6 39 908 -1 026 249 -17% -2 309 443 -47%

A Gyáli Önkormányzatműködési bevételeinek több mint feléta közhatalmi

bevételek adják, arányuk az elmúlt 3 évben a következőképpen alakult: 2012-ben 55%, 2013-ban 50%, 2014-re tervezett arány 62%.

Az önkormányzatok számára a központi költségvetésből származó források folyamatosan csökkennek, azért, hogy prudensebb gazdálkodásra késztesse az


12

önkormányzatokat, illetve azért is, mert több előzőleg önkormányzati feladatot átvett az állam, amelyek következményeként csökkentek azok kiadásai. Az önkormányzatok ezért kénytelenek a működési bevételeik egyre nagyobb részét a helyi adókbólelőteremteni. Ezek között a helyi adók között a legfontosabb a helyi iparűzési adó, ugyanis ebből származik a gyáli önkormányzatok bevételének legnagyobb része.

A 2014. évre vonatkozó költségvetés a 2013-as tényszámokhoz hasonlítva csökkenést mutat, melynek oka egyrészt hogy az önkormányzat tervei csak a biztos bevételeket tartalmazzák, azonban nem tartalmazzák az évközben kapott egyszeri támogatásokat.

További jelentős részt képviselnek a kapott támogatások (29%, 32% és 31%), valamint – bár egyre csökkenő mértékben - az intézményi működési bevételek (16%, 10% és 6%).

2013. január 1-jétől az állam jelentős terhet vett le az önkormányzat válláról azzal, hogy a pedagógusok bérének finanszírozását átvállalta még akkor is ha az csökkentette az állami támogatás összegét (valamint a gépjárműadó 40%-át a személyi jövedelemadó megkapott részét is).

3.1 Közhatalmi bevételek (adójellegű bevételek)

Adatok EFt-ban 2012.12.31. Tény

2013.12.31. Előzetes

2014.évi terv Változás 2012-2013

Várható változás 2013-2014

Helyi adók 1 504 358 1 364 154 1 410 912 -140 204 -9% 46 758 3%

Építményadó 200 884 207 125 210 000 6 241 3% 2 875 1%

Iparűzési adó 1 063 138 1 050 302 1 088 000 -12 836 -1% 37 698 4%

Gépjárm űadó 222 131 85 341 95 835 -136 790 -62% 10 494 12%

Egyéb közhatalmi bevételek 18 205 21 386 17 077 3 181 17% -4 309 -20%

Átengedett központi adók SZJA 348 912 -348 912 -100% N/A N/A

KÖZHATALMI BEVÉTELEK 1 853 270 1 364 154 1 410 912 -489 116 -26% 46 758 3%

2013-tól a közhatalmi bevételek elsősorban helyi adókból beszedett bevételek – építményadó, iparűzési adó és a gépjármű adó 40 %-ának bevétele. 2012-ben az önkormányzat még a teljes gépjárműadóval gazdálkodhatott, valamint az állam átengedte a személyi jövedelemadó egy részét,amely 2012-ben 349 millió Ft-ot tett ki, a közhatalmi bevételeken belül is jelentős arányt (19%) képviselve.


13

Közhatalmi bevételek megoszlása 2012-2014

Az adóbevételek nem növekedtek jelentősen az előző évekhez képest, annak ellenére, hogy az iparűzési adó mértéke (1.8%) a nagyobb települések viszonylatában alacsonynak számít és ez vonzó letelepedési helyszínné tehetné Gyált.

Az építményadó éves bevétele alig változott az elmúlt 3 évben, 2013-ban 3,5%-kal nőtt az előző évhez képest és 2014-re is további 1,5%-os növekedést terveztek. A hátralékok aránya 2013.12.31-én az éves adóbevételhez viszonyítva nem jelentős (4.6%) ebben az adónemben, ezért az építményadó továbbra is egy kiszámítható eleme marad a költségvetési bevételeknek.

Az SZJA bevétel 2012 után már nem képezi részét az önkormányzati adó bevételeknek, ami jelentősen csökkentette az adójellegű bevételeket. A gépjárműadó tekintetében is tapasztalható volt központi átstrukturálás, 2013-tól a helyben kivetett gépjárműadó 40%-a marad csak az önkormányzatoknál, a fennmaradó 60%-ot tovább kell utalniuk a központi költségvetésbe. A gépjárműadónál figyelhető meg leginkább a gyenge fizetési fegyelem és az alacsony beszedési hatékonyság: a 2013-as éves adóbevételekhez viszonyítva a 2013.12.31-i adóhátralék ebben az adónemben meghaladta a 41%-ot. Az ellenőrzési tevékenység kiterjesztése mindenképp pozitív hatással lehet az adóbevételekre, az ezzel kapcsolatos észrevételeinket az5.2. pontban fogjuk kifejteni.

A helyi adók közül a társaságok által fizetett iparűzési adóa legjelentősebb adóbevétel, amely – az egyéb adónemekkel kapcsolatos változások miatt – egyre nagyobb részarányt képvisel a közhatalmi bevételek között (2012: 57%, 2013 és 2014: 77%). Az alacsony adókulcs ellenére 2013-ban az iparűzési adóbevétel csökkent az előző évhez viszonyítva. A csökkenés oka egy egyszeri tételnek köszönhető, az egyik társaság 2012 végén 89 millió Ft-ot fizetett be az iparűzési adó

0

200 000

400 000

600 000

800 000

1 000 000

1 200 000

1 400 000

1 600 000

1 800 000

2 000 000

2012.12.31.Tény

2013.12.31.Előzetes

2014.évi terv

Átengedett központiadók (SZJA)

Egyéb közhatalmibevételek

Gépjárműadó

Iparűzési adó

Építményadó


14

feltöltésre, majd 2013 májusában – a tényleges adófizetési kötelezettséget látva. 55 millióFt-ot visszakért ebből a befizetésből, ezért a 2012. évi bevételekben a túlfizetés növelő tételként, míg 2013-ban a visszautalás kérése csökkentő tételként hatott. Ezen egyszeri tétel nélkül a 2013-as korrigált adóbevétel 10% körüli emelkedést mutatna előző évhez képest. Az önkormányzat 2014-re is a 2013-as korrigált bevételhez hasonló összeget tervezett iparűzési adóbevételre, ami azt feltételezi, hogy ezen bevételek a következő évben nem fognak érdemben továbbnövekedni.

Véleményünk szerint a város jó földrajzi elhelyezkedése (főváros közelsége, közlekedési csomópontok, logisztikai és ipari parkok közelsége) további lehetőséget nyújthat nagyobb potenciális adófizetők vonzására, amely összehasonlítva más hasonló elhelyezkedésű és lélekszámú városokkal még rejtenek kihasználatlan tartalékokat, lehetőségeket. Az Önkormányzatnak a kiadási megtakarítások mellett bevételt növelő intézkedéseket is tennie kellene. Az esetleges új befektetők nemcsak a helyi adófizetéshez nyújthatnának további forrásokat, hanem a helyi polgároknak életszínvonalát is javíthatnák. Egy nagyobb befektető befogadásánál fontos mérlegelni a negatív hatásokat is, azonban amennyiben a hatások összességében pozitívak, társadalmi elfogadottság mellett, javíthatja a gyáli polgárok elégedettségét az Önkormányzat tevékenységével kapcsolatosan. Az ipari park lehetőségei csak korlátozottan vannak kihasználva és az Önkormányzat az elvárhatónál kevesebb energiát fordít az üzletfejlesztésre. Az egyik vonzóerő lehet, hogy az Önkormányzat az alkalmazható legmagasabb adókulcsnál alacsonyabb adókulcsot alkalmaz nagyon jó infrastruktúrával. Az Önkormányzat helyesen ismerte fel, hogy az adóbevételeket nem az adókulcs emelésével kell elsősorban emelni. Az ún. „Laffer” stratégia szerint, az adókulcs csökkentésével általában növekszik a gazdasági aktivitás, a versenyképesség, s az így előálló gazdasági növekedés majd kitermeli az adókulcsok csökkenése miatti költségvetési bevételkiesést, mert már pár ezrelékpont különbségért is a társaságok szívesebben helyezik át tevékenységüket a profit növelése érdekében.


15

3.2. Támogatások

A bevételek másik jelentős részét teszik ki a támogatások, amelynek 2012-2014 közötti alakulását a következő táblázat mutatja be:

Adatok EFt-ban 2012.12.31. Tény

2013.12.31. Előzetes

2014.évi terv

Változás 2012-2013

Várható változás 2013-2014

Önkormányzat m űködésének általános támogatása

96 611 103 043 106 803 6 432 7% 3 760 4%

Köznevelési és gyermekétkeztetési feladatainak támogatása

539 978 403 764 390 532 -136214 -25% -13 232 -3%

ebből: Óvoda 155 727 403 764 390 532 248 037 159% -13 232 -3%

ebből: Iskola 384 251 -384 251 -100% 0 N/A

Szociális és gyermekjóléti feladatainak támogatása

242 710 218 217 179 043 -24 493 -10% -39 174 -18%

Egyéb (ÁROP…stb) 119 079 198 519 30 868 79 440 67% -167 651 -84%

Támogatások összesen 998 378 923 543 707 246 -74 835 -7% -216 297 -23%

Az Önkormányzat a pedagógusok bérének finanszírozását 2013. január 1-jén átadta az államnak, azonban az iskolák épületeit megtartotta, ezáltal ezzel a közfeladattal kapcsolatosan nem kapott 2013-tól állami támogatást, mely köznevelési programra 2012-ben 384.251 EFt-ot kapott az Önkormányzat. Az épületekkel kapcsolatos fenntartási és rezsiköltségeket továbbra is az Önkormányzat fizeti, melyre az Önkormányzat működési támogatást kap.

3.3. Intézményi működési bevételek

A bevételeknek csak kis része származik intézményi működési bevételekből, amelynek fő tételei: vállalkozásoktól beszedett díjak (bérleti és egyéb), kamatbevétel, az egyéb sajátos bevételek (úgy, mint behajtási engedély, mezőőri járulék visszaigénylésének összege, közbeszerzési dokumentációk ellenértéke), valamint az ezekhez kapcsolódó áfa összege. Itt került továbbá elszámolásra az étkeztetés során beszedett térítési díj összege is.


16

3.4. Következtetés

A bevételek struktúrája következtet arra, hogy az Önkormányzat a közfeladatok ellátásának finanszírozását továbbra is elsősorban adóbevételekből és támogatásokból oldja meg és kevésbé az önkormányzati vagyon hasznosításából vagy az intézmények hatékony működtetéséből. A városnak a közfeladatok ellátásában van elsősorban kiemelt szerepe, azonban hasznosnak tartanánk egyéb esetleges többletbevételek eredményező feladatok ellátását.

A bevételek növelését elősegíthetné egy jól irányzott városmarketing és stratégia, melyre vonatkozó javaslatunkat az 5.1. tartalmazza.

4. KIADÁSOK ELEMZÉSE

4.1 Devizakötelezettségek

A korábbi pénzügyi egyensúlyt megteremtő CHF devizahitel kockázatait az állam átvállalta, így ez kikerült az Önkormányzat felelőssége alól.

A ”Gyál jövője” kötvénnyel kapcsolatos kiadások 2012-ben a következő tételekkel terhelték az önkormányzati költségvetést:

- éves kamat kiadások: 151 millió Ft

- éves tőketörlesztés: 245 millió Ft

2013-ban az állam átvállalta szeptembertől a fennálló tőketartozás 60%-át, ezáltal az éves kamatkiadások és tőketörlesztési kötelezettségek jelentősen csökkentek.

2014. február végén pedig a maradék 40% állami átvállalásáról is döntés született, így 2014-ben a költségvetést már nem terheli a CHF kötvénnyel kapcsolatos kamatkiadás és tőketörlesztési kötelezettség.

Az állam által átvállalt kötelezettséggel kapcsolatos követelményeket még nem ismerjük, amely szerint az központi költségvetés korlátozni fogja az Önkormányzat mozgásterét, de ez vélhetően jóval kisebb lesz, mint a CHF kötelezettség miatti kitettség. Szigorodnak a kötelezettségvállalási szabályok: az adósságot keletkeztető ügyleteikhez a kormány hozzájárulása kell. Az engedélyeztetési folyamat vélhetően elősegíti majd a hosszabbtávú felelősségteljesebb gazdálkodást.


17

4.2. Rezsiköltségek alakulása

Az önkormányzati finanszírozás átstrukturálásának egyik elemeként az oktatási intézmények egy része (általános és középiskolák, szakiskolák, művészeti iskolák) a Klebersberg Intézményfenntartó Központ (”KLIK”) felügyelete alá kerültek 2013. január 1-től. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy a KLIK által átvett intézményekben dolgozó pedagógusok a KLIK fennhatósága alá kerültek, a hozzájuk kapcsolódó személyi jellegű kiadások kikerültek az önkormányzat költségvetéséből. Gyál esetében az Ady Endre, Zrínyi Miklós és Bartók Béla iskolák kerültek át a KLIK felügyelete alá, az iskolaépületek és a nem szakmai működtetés biztosítása azonban továbbra is az önkormányzat feladata maradt.

Gyál önkormányzata 2012. december 29-én megbízási szerződést kötött a Gyál Városfejlesztési és Városüzemeltetési Nonprofit Kft-vel a KLIK-nek átadott intézmények működtetéséről. A megállapodás lényegi elemei a következők voltak:

a) A megbízottat a feladat ellátásáért havi megbízási díj illeti meg, ami az intézmény éves fenntartási költségvetésének 1/12-ed része

b) A megbízási díj két fő elemből áll: havi rezsiköltségek, egyéb fenntartási (karbantartási, üzemeltetési) költségek

c) A rezsiköltségeket a megbízó (azaz az önkormányzat) a tényleges számlák alapján utólag korrigálja, a többlet különbözetet rendezi

A fenti megállapodás értelmében az önkormányzat tehát kifizette az intézmények tényleges rezsiköltségeit, valamint a költségvetésben meghatározott egyéb üzemeltetési költségeket. A fenti megállapodás a jelenlegi formában a következő kockázatokat hordozza magában:

a) Mivel az intézmények vezetőire nincsen közvetlen ellenőrzési joga, ezért a rezsiköltségek alakulását sem tudja az önkormányzat megfelelően kontrollálni, a tényköltségeket teljes egészében meg kell térítenie az intézmények felé, ezért az intézmények vezetői, az üzemeltetésért felelős alkalmazottak nem érdekeltek a felelős költséghatékony gazdálkodásban, hiszen a felmerült költségeket az önkormányzat úgyis megtéríti.

b) Mivel az egyéb üzemeltetési költségeket is az előzetes éves költségvetés alapján, fix havi összegben fizeti az önkormányzat, ezért az intézményt működtetők ezen költségek tekintetében sem érdekeltek a költségek csökkenésében, megtakarítások elérésében. Az éves költségvetésnél kevesebb költségre nincsen ösztönző beépítve a szerződésbe, ezért a rendelkezésre álló költségkeretet teljesen el is költik.


18

A rezsiköltségek alakulását az alábbi ábra szemlélteti a KLIK által átvett intézményeknél (adatok E Ft-ban):

Megnevezés

Ady Zrínyi Bartók

2012 2013 változás % 2012 2013 változás % 2012 2013 változás %

Víz 2 680 3 118 16% 1 350 1 365 1% 3 017 2 018 -33%

Gáz 6 148 7 473 22% 12 003 13 794 15% 8 786 10 998 25%

Villany 3 049 2 644 -13% 3 199 2 893 -10% 2 725 3 300 21%

Szemét 848 850 0% 543 541 0% 259 300 16%

Egyéb 67 603 78 037 15% 47 209 50 605 7% 44 697 50 724 13%

Dologi kiadások összesen

80 328 92 122 15% 64 304 69 198 8% 59 484 67 340 13%

A fenti táblázatból is látható, hogy a dologi kiadások 2013-ban jelentősen nőttek 2012-höz képest, különösen a gáz költség és egyéb dologi kiadások emelkedtek jelentősen. A víz esetében is tapasztalható növekedés 2 iskola esetében, a Bartók iskolánál viszont azért látható jelentős csökkenés, mert a 2012-es bázis – egy későn észlelt csőtörés miatti többletköltségek miatt – a szokásos mértéknél nagyobb volt.

A gáz költségének növekedése azért is érdekes, mert a gáz árának változása, valamint a hőmérsékleti adatok ezt nem indokolják. A pénzforgalmi szemlélet miatt a 2012-es költségekben a 2011. december – 2012. november közötti időszak fűtési költségei találhatóak, míg a 2013-a költségek között a 2012. december és 2013. november közötti időszak költségei. A lenti hőmérsékleti adatok (forrás: OMSZ, Budapest – Pestszentlőrinc mérőállomás) nem mutatnak jelentős változást a két év azonos időszakában:

-5

0

5

10

15

20

25

12 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11

Havi átlaghőmérsékletek alakulása

átlag hőmérséklet °C 2012 átlag hőmérséklet °C 2013


19

A fentiek alapján indokolt lenne a felelős költséggazdálkodás erősítése a KLIK-nek átadott intézmények esetében. Részletes javaslatainkat az 5.3. pontban foglaltuk össze.

5. JAVASLATOK

5.1. Javaslatok további források bevonására / Új befektetők vonzása Gyál Városába

Az Önkormányzat gazdálkodása akkor kiegyensúlyozott, ha hosszabb időszak alatt a bevételek és a kiadások összhangban vannak.

Az Önkormányzat bevételeinek szerkezete jelentősen átrendeződött a 2012, 2013 években. A bevételeknek legmeghatározóbb része a helyi adó bevétel. További hatékonyság egyrészt a kiadások csökkentésével, másrészt a bevételek növelésével, újabb finanszírozási lehetőségek feltárásával érhető el. 2013-ra megtorpant az adóbevételek növekedése, melyek okait szükséges kivizsgálni és a növelés érdekében lépéseket kell tenni.

Gyál földrajzi helyzete és infrastruktúrája egyre kedvezőbbé vált az utóbbi években. Budapest és a Liszt Ferenc repülőtér közelsége már eddig is adott volt, azonban az MO autóút új része újabb lehetőségeket nyújthat a gazdasági továbbfejlődésben. A kedvező elhelyezkedésből származó előny csak korlátozottan van kihasználva.

A helyi iparűzési adó mértéke 1,8 %, mely alacsonyabb a Helyi Adó Törvényben meghatározott maximális adómértéktől 2 %-tól. Az adó mértéke elsősorban a kis és középvállalkozások döntéseit határozzák meg, azonban a nagyobb potenciális befektetőkválasztási döntésében elsősorban nem a helyi iparűzési adó mértéke, hanem sokkal inkább a vállalkozóbarát körülmények, az Önkormányzat professzionális hozzáállása, az infrastruktúra fejlettsége, a kiszolgálás minősége és gyorsasága lesz a döntő tényező.

További infrastrukturális fejlesztésekre van szükség ahhoz, hogy a hasonló adottságú településekkel összemérve a befektetők, cégek Gyál városát válasszák tevékenységük helyszínének. Az Önkormányzati szektorban is meg fog jelenni a verseny a települések között a jelentősebb potenciális befektetők megszerzésével kapcsolatosan, ezért az Önkormányzatnak tovább kell erősítenie a vállalkozásbarát és vállalkozás szellemű hozzáállást.

A kis és középvállalkozások településre vonzása is fontos, de a bevétel növeléséhez új nagyvállalkozók, multinacionális befektetők kiszolgálása lenne fontos, mely potenciális befektetőkkel az Önkormányzat legmagasabb döntéshozói szintjének (akár a polgármesternek) kell tárgyalnia.


20

Gyál Városának a külső befektetők felé történő kommunikációt, a feléjük irányuló marketinget tovább kell fejlesztenie, hogy a döntéshozók jobban megismerhessék Gyál városa által nyújtott lehetőségeket.

A társadalmi igényeknek megfelelő szolgáltatásokat szükséges kifejleszteni, hogy azok folyamatosan megfeleljenek a várható elvárásoknak felhasználva a létező földrajzi adottságokat. Ehhez újra kell definiálni a célokat és megfelelő stratégiát, városmarketinget kell kialakítani.

A gyáli belső marketing, amely elsősorban a gyáliak igényeinek kielégítésére szolgál a felmérések alapján nagyon jó. Fontos lenne azonban a külső marketinggel többet foglalkozni az eddigieknél, amely a városon kívüliek, elsősorban a befektetők elvárásait hivatott kielégíteni a város fejlődése érdekében. A belső és külső marketing igényrendszere szorosan összefügg egymással vagy gyakran egybeesik, de mindenképpen fontos hogy ne álljanak szemben egymással. A marketing egyik eleme a helyszínmarketing, például a belváros/központ/egyes alközpontok (pl. ipari park) vonzóvá tétele, újraélesztése.

Javasoljuk egy tudatos átfogó elsősorban városmarketing stratégia létrehozását és annak hosszú távon történő megvalósítását, melynek első lépése lenne egy elemzés amely meghatározza a fejlesztések legfontosabb célcsoportjait és azok sorrendjét, egymásra épülését és ütemezését figyelembe véve a rendelkezésre álló vagy elérhető erőforrásokat. A stratégia bevezetéséhez kapcsolódó jól irányzott kommunikáció felkeltheti a lakosság és a külső potenciális befektetők érdeklődését, igy a kommunikáció során a stratégia megvalósításához akár privát befektetők is bevonhatók és részei lehetnének. A helyi esetleges konfliktusok megoldására törekedni kell a kompromisszumos megoldásokra.

5.2. Adóellenőrzés

A bevételek egyre nagyobb hányadát teszik ki az adóbevételek, melyből az Önkormányzat kötelező feladatait is finanszírozza.

Az adófizetők számának megoszlását a fő adónemek tekintetében a következő ábra mutatja be:

431 401

95 99

2012 2013

Építményadó

Magánszemély Jogi személy

8060 8143

572 560

2012 2013

Gépjárműadó



21

Amint látható, a magánszemélyek aránya lényegesen magasabb az építményadó és gépjárműadó esetében, míg az iparűzési adót döntően a vállalkozások fizetik.

Az iparűzési adó a közhatalmi bevételek legnagyobb arányú bevételi forrása, és noha a fenti ábra alapján az adófizetők száma 1800 felett van, az 50 legnagyobb adófizető teljesíti az éves bevétel meghatározó hányadát (2012-ben 74%-át, 2013-ban 85%-át).

Az adóhátralékok 2013. december 31-i állománya az adott évi adóbevételhez viszonyítva a következő volt:

*A gépjárműadó esetében az éves adóbevételnél hozzáadtuk a központi költségvetésbe átutalt 60%-os részt is.

A hátralékok aránya építményadó és iparűzési adó esetében elenyésző az éves adóbevételhez viszonyítva. Ha azt is számításba vesszük, hogy a hátralékok aktuális állománya tartalmazza az összes korábbi években felhalmozódott hátralékot is, akkor az éves adóbevételhez viszonyított arány még kedvezőbb képet mutat. A gépjárműadó tekintetében azonban viszonylag magas a hátralékok aránya és sok esetben ezek a hátralékok behajthatatlannak minősülnek.

494 484

1312 1339

2012 2013

Iparűzési adó


0

200 000

400 000

600 000

800 000

1 000 000

1 200 000

Építményadó Iparűzési adó Gépjárműadó*

Adóhátralékok és éves adóbevétel aránya 2013 (ezer Ft-ban)

Hátralék különbözet Éves adóbevétel


22

Az önkormányzat által eszközölt végrehajtási cselekmények darabszáma a 2013. évben:

A végrehajtási cselekmények elsősorban a gépjárműadónál (forgalomból való kivonás kilátásba helyezése, végrehajtása) hatásosak.

Az önkormányzat azonban tárgyi és személyi feltételek hiányában csak korlátozottan végez adóellenőrzéseket. Nincsen kialakítva teljesítménykövetelmény vagy anyagi érdekeltségi rendszer az adókötelezettségek ellenőrzéssel való feltárására, határidőn belüli ügyintézésre, valamint az adóvégrehajtásra és behajtásra (hátralékok csökkentésére) vonatkozóan.

Iparűzési adó esetében például nem ellenőrzik a beküldött bevallások adattartalmának valódiságát, illetve az egyezőségét az érintett adófizető társaság közzétett beszámolójához. Az iparűzési adó törvény 2013-as változásának következményeképpen az adó kalkulációja meglehetősen bonyolulttá, nehezen átláthatóvá vált, ezért mindenképpen szükséges volna egy hatékony ellenőrzési rendszer kiépítése.

Az ellenőrzés történhet az önkormányzat belső erőforrásainak felhasználásával, a munkatársak érdekeltté tétele útján (teljesítményhez kötött célprémiumok segítségével), illetve külső szakértő bevonásával, sikerdíj ellenében. Egy hatékony adóellenőrzési tevékenység a fizetési fegyelem javulásán túl fontos szerepet játszik az adómorál erősítésében, ezáltal pedig az önkormányzat adóbevételeinek növelésében.

0

200

400

600

800

1000

1200

Végrehajtási cselekmények (db) 2013-ban


23

5.3 Rezsiköltségek szorosabb ellenőrzése az intézményeknél

A 4.2. pontban már rávilágítottunk, hogy a KLIK-nek átadott intézmények esetében a fenntartási, üzemeltetési költségek jelentősen növekedtek 2013-ban 2012 évhez képest, amelyet jelentős részben az okozott, hogy az üzemeltetési feladatot finanszírozó önkormányzatnak csak korlátozott ellenőrzési joga van a hatékony költséggazdálkodás nyomon követésében, illetve a Gyál Városfejlesztési és Városüzemeltetési Kft-vel kötött üzemeltetési szerződés nem teszi érdekeltté a megbízottat a hatékony és költségtakarékos gazdálkodás elősegítésében.

Véleményünk szerint szükséges volna a Gyál Városfejlesztési és Városüzemeltetési Kft-vel kötött üzemeltetési szerződés megfelelő módosítására, a következő módon:

a) Az intézmények üzemeltetési költségeire a költségvetésben megállapított éves keretösszeget csak képviselőtestületi határozattal, megfelelő indoklás esetén lehessen módosítani

b) A rezsiköltség az üzemeltetési költségkeret részeként előre meghatározott lenne és nem pedig a tényleges fogyasztás alapján fizetendő változó költség

c) Ha a rezsiköltség meghaladja a tervezettet, akkor az üzemeltetőnek a többletköltséget az egyéb dologi költségek terhére kellene elsődlegesen kigazdálkodnia

d) Az éves üzemeltetési költségkerethez képest jelentkező megtakarításokra megfelelő érdekeltségi rendszert kellene kidolgozni

Mindezeken felül az egyes intézményeknél főállásban dolgozó karbantartókat, üzemeltetőket az önkormányzat egyéb karbantartási, városfejlesztési célokra is használhatná azokban az időszakokban, amikor a napi üzemeltetési feladatok ellátása nem kíván teljes munkaidőt (pl.: nyári szünet idején).

Szükséges volna a KLIK-el is kapcsolatba lépni és az intézmények vezetőit is bevonni a hatékony költséggazdálkodási folyamatba.

5.4 Sportcsarnok beruházásra fenntarthatósági tanulmány

Gyál város 700 néző befogadására alkalmas nézőtérrel és közvetítőállással rendelkező sportcsarnokot (elsősorban kézilabda és kosárlabda sporteseményekre) tervez megépíteni, melynek műszaki-kivitelezési terve már rendelkezésére áll. A sportcsarnokhoz egy 70 fő befogadására alkalmas szálloda is kialakításra kerülne.A Sportcsarnok kivitelezési műszaki terve márelkészült és előzetes becslések szerint várhatóan egymilliárd forint feletti lenne a beruházás bekerülési költsége, mely főleg Európai Uniós projektből lenne finanszírozva minimális önerőből.


24

Az utóbbi 7 évben is lehetősége volt az önkormányzatnak a hitelek felvétele mellett vissza nem térítendő Európai Uniós forrásokhoz hozzájutnia, és ily módon kielégíteni a beruházási és fejlesztési igényeket. A hitelek átvállalásával sok pénzforrás fog felszabadulni, mert nem kell kamatfizetésre vagy tőketörlesztésre költeni. Az új uniós ciklusban sok fejlesztési forrás várható, ezekből beruházás csak 1,5-2 év múlva lesz, így érdemes tartalékolni, főként eszközökre, mert nem lesznek külső források.

A beruházás valamennyi gyáli polgár jövőjét meghatározza, ezért a beruházás költségeinek pontos megtervezése mellett fontosnak tartjuk, hogy a nyilvánosság bevonása mellett végzett szakmai előkészítés alapján egy fenntarthatósági tanulmány (költség-haszon elemzés) is készüljön, amely rámutat a jövőbeni kockázatokra és lehetőségekre. Egy nem kellően előkészített, megalapozatlan üzleti tervre épülő beruházás a város költségvetését jelentősen megterhelheti közép- és hosszú távon azáltal, hogy a sportcsarnok fenntartásának költségeit az Önkormányzatnak, mint tulajdonosnak kell kipótolnia. Tapasztalatok szerint egy hasonló nagyságrendű sportcsarnok éves fenntartási költsége (a kiemelt, egyedi tömegrendezvények megrendezésének többletköltségei, illetve az önkormányzati szervezésű rendezvényekre fizetett bérleti díjak nélkül) 40-50 millió forint, amelynek részbeni (vagy akár teljes körű) átvállalása a költségvetés egyensúlyát veszélyeztetheti.


25

6. JAVASLATOK ÜTEMTERVE

Feladatok Javasolt ütemezés

Városmarketing stratégia kidolgozása és annak kommunikálása

2014. május 31-ig.

Adóellenőrzések bevezetése 2014. június 15-ig

Rezsiköltségek rendszeres havi ellenőrzésének bevezetése, az intézményi vezetők való felelősség kommunikálása

Intézményi vezetőkkel a megbeszélés az intézményi vezetői tréningen/workshopon

Kontrolling rendszer bevezetése legkésőbb a 2014. márciustól legkésőbb az első havi zárásig 2014. április 15-ig.

Sportcsarnokra vonatkozó fenntarthatóságára, hasznosítására vonatkozó számadatokkal alátámasztott tanulmány kidolgozása

Lakossági fórum a sportcsarnokkal kapcsolatosan

2014. április 16 – 2014. május 16. közötti időszak

pénzügyi jelentés gyÁl

Documents