pénzügytan, pénzügyi ismeretek193.6.12.228/uigtk/uipz/hallgatoi/penzugytan_mfk.pdftematika a...

I. ELŐADÁS

A pénz kialakulása

Pénzügytan, pénzügyi ismeretek

A pénz kialakulása

Süveges Gábor

Tantárgyi követelményrendszer

� Kötelező irodalom: � Dr. Fellegi Miklós: Pénzügyi ismeretek, Miskolci Egyetemi

Kiadó, Miskolc 2010

� Vigvári András – Lamanda Gabriella – Galbács Péter: A pénzügyek alapjai. Ervik, 2007.

Előadásfóliák� Előadásfóliák

� Tanszéki honlap címe:

http://www.gtk.uni-miskolc.hu/gtk/ui/uipz/index.html

A számonkérés módja

� PÉNÜGYTAN (GTÜPZ203K) tantárgyból A MűszakiFöldtudományi Kar V. éves BÁNYÁSZ hallgatói számára: A félévkollokviummal zárul. A hallgatóknak lehetőségük van elővizsgát tenni a9.héten, a hallgatókkal egyeztetett helyen és időpontban.

� PÉNÜGYTAN (GTÜPZ142B) tantárgyból A MűszakiFöldtudományi Kar II. éves Környezetmérnöki és MűszakiFöldtudományi szakos hallgatói számára: A félév gyakorlati jeggyelFöldtudományi szakos hallgatói számára: A félév gyakorlati jeggyelzárul. A zárthelyi dolgozat megírására 2010.05.04.-én kerül sor az előadáshelyén és időpontjában

� PÉNÜGYI ISMERETEK (GTÜPZ220M) tantárgyból A MűszakiAnyagtudományi Kar II. éves KOK hallgatói számára: A félévkollokviummal zárul. A hallgatóknak a 13. héten az előadás helyén ésidőpontjában lehetőségük van Zárthelyi dolgozatot írni, a sikeres dolgozatjegye megajánlható. A 14. héten lehetőség van elővizsgát tenni.

� A hallgatók az előadásokon való aktív közreműködés által plusz pontokatszerezhetnek, mely a vizsgajegybe beszámításba kerül

Tematika

� A pénz kialakulása

� A modern pénz

� Monetáris politika

� Fiskális politika

� Vállalati hitelnyújtás

� Befektetési döntések

� Értékpapírok

� Kötvények, váltó

� Devizapolitika

� Nemzetközi pénzügyi intézmények

� Részvények, befektetési jegyek

Pénzügytan tárgya

� A pénzügytan a pénzügyi rendszer vizsgálatával foglalkozó tudomány amely � a rendszer belső összefüggés rendszerével,

gazdaság más alrendszereire gyakorolt hatásával,� gazdaság más alrendszereire gyakorolt hatásával,

� alrendszereinek működésével foglalkozik.

Pénzügytan területei

� Nemzetgazdasági és nemzetközi pénzügyek,határok relatívak, ld. EU

� Szektor gazdaságtanok (banktan, biztosítás gazdaságtan, közpénzügyek,stb.)

Vállalati pénzügyek, Finanszírozásgazdaságtan� Vállalati pénzügyek, Finanszírozásgazdaságtan

� Pénzügyi matematika

� Pénzügyi statisztika

A pénz A pénz kialakulásakialakulása

A pénz - nem közgazdászok a pénzről

� „A pénznek nincs szaga.(”Vespanianus Római császár.)

� „Mert nincs a pénznél emberek között nagyobb Gonosz, miatta városok pusztultak el” (Szhopoklész Antigoné)(Szhopoklész Antigoné)

� „Jogállamban pénz a fegyver” (József Attila)� „Csak azok állítják, hogy a pénz nem fontos,

akiknek van elég, és nem kell azon tépelődniük, honnan szerezzenek.” (Joyce Carol Oates)

A pénz fogalma

1. A pénz fogalma meghatározható funkcióival.2. A pénz a leglikvidebb jószág.3. A mai pénz a bankrendszeren kívüli gazdasági

szereplőknek a bankrendszerrel szembeni követeléskövetelése. szereplőknek a bankrendszerrel szembeni követeléskövetelése. Másképpen fogalmazva: a pénz a bankrendszer passzívápasszívája.

Görögök

A pénz három funkciója

� számolási egység

� csereeszköz� csereeszköz

� tartalékeszköz

Funkcionális megközelítés

� A pénz:� A gazdasági elszámolások eszköze

� A vagyontartás eszköze

� Tranzakciós eszköz

� Világpénzfunkció?� Világpénzfunkció?

Marx-i megközelítés

Pénz 5 funkciója

� értékmérő

� forgalmi eszköz

� fizetési eszköz� fizetési eszköz

� kincsképző eszköz

� nemzetközi pénz

Max Weber megközelítése

� Az államot finanszírozni kell

� Az állam adókat szed

� Kényelmes egyfajta áruban szedni az adót – lásd árupénz tulajdonságai

� A fő adófizetési eszköz lesz a pénz.

� (Adó)fizetési funkció – forgalmi eszköz – értékmérő funkció

Pénzrendszerek

� Pénzrendszer: a pénz anyagát, forgalomba kerülésének és mennyiségének alakulását szabályozó mechanizmusok.

1. Árupénz rendszerek

2. Árupénz és pénzhelyettesítők együtt2. Árupénz és pénzhelyettesítők együtt

3. Hitelpénz rendszerek – belső érték nélküli pénz

4. E-money???

Árupénzrendszer kialakulása

� Közvetlen árucsere nehézségei� Cserében való kölcsönös érdekeltség

� Csereérték meghatározása

� Egyenértékű csere szükségessége

� Időbeli megfelelés� Időbeli megfelelés

Történelemben használatos árupénzek

� Yap sziget – kőpénzek (klíringház)

� Etiópia – sórúd

� Nyugat-Afrika – rézgyűrű

� Nomád népek – állat, állatbőr� Nomád népek – állat, állatbőr

� Kína – kauri kagyló

� Közép-Amerika – wampun-öv

Yap sziget – kőpénzek (klíringház)

Nyugat-Afrika – rézgyűrű

Kína – kauri kagyló

Közép-Amerika – wampun-öv

Eszményi árupénz tulajdonságai

� Elfogadhatóság

� Homogenitás

� Darabolhatóság

� Tartósság Nemesfémek� Tartósság

� Ritkaság

� Felismerhetőség

Nemesfémek

Fémpénzek kialakulása

� Nemesfémek első használata – Mezopotámia, majd Egyiptom (i.e. 4500 – tól)

� Első pénzérme – i.e.7. század (Lydia – Kronosz (Krőzus))

Első bankjegy – Kína i.sz. 11. század� Első bankjegy – Kína i.sz. 11. század

Fémpénzrendszer működése

� Gresham-törvény „A rossz pénz kiszorítja a jó pénzt.”

� Magyarázat:� A jó pénz kincsként kicsapódik.

� A rossz pénzzel fizetnek (mindenki szabadul tőle).

Következmény – a bimetallizmus� Következmény – a bimetallizmusmonometallizmussá alakul

� Pénzláb: egységnyi nemesfémből hány db érmét vernek

� Paritás: egységnyi nemzeti pénz milyen nagyságú aranyfedezetet képvisel

Pénzhelyettesek

� A pénzhelyettesítők első formája, aranyra szóló jegy

� Bankok (letéti intézmények) bocsátották ki érmeletét ellenében (külkereskedelem, kopás) -klasszikus bankjegyklasszikus bankjegy

� Ipari forradalom –tömegtermelés – relatív pénzhiány –kereskedelmi váltó – bankári váltó

� Klasszikus papírpénz: az állam adósságlevele –háborúk finanszírozása

Klasszikus papírpénz

� kényszerárfolyamú (elfogadását az állami akarat teszi lehetővé) az állam a bevételeit meghaladó kiadása finanszírozására bocsátja ki, mint adóslevelet

� 3 eset:elegendő arany, cél az arany megkímélése� elegendő arany, cél az arany megkímélése

� a forgalom zavartalan lebonyolítása megkívánja a többlet papírpénz kibocsátást

� valós papírpénz kibocsátás – több a papírpénz , mint amit a forgalom megkíván – bizalom csökkenése szélsőséges esetben pénzfunkciók megszűnése

Klasszikus bankjegy 1.

� Pénzhiány a gazdálkodó szervezeteknél – váltó –szélesebb a forgalomképessége, ha bankok bocsátják ki

� termelő tovább folytathatja tevékenységét, a vevő megkapta az árutmegkapta az árut

� adósságlevélbe vetett bizalom

Klasszikus bankjegy 2. – a modern bankokkialakulása

� Aranyművesek széfjében őriztették az aranyat – saját váltó – váltó forgatás – fix címletek – többlet aranymennyiség kihitelezése – elhelyezett arany után kamatot fizet – bankárok – bankjegy

� bankjegykibocsátás monopóliuma: � bankjegykibocsátás monopóliuma: Bank of England Feltétele: költségvetéshiteligényének a finanszírozása

Az angol jegybank kialakulásánaklépései

� 1694: Angol Bank (Bank of England) megalapítása1,2 millió fontos alaptőke – a királyi kincstár felhalmozódott adóssága

� 1751: a költségvetés számláinak kezelése

1826: a betéti bankok nem bocsáthatnak ki jegyet � 1826: a betéti bankok nem bocsáthatnak ki jegyet London 65 mérföldes határán belül

� 1833: a kibocsátási monopóliumegész Angliára érvényes

� 1844: Peel törvény

Currency iskola - Ricardo

� Kérdés: milyen kapcsolat legyen a nemesfémek és a pénzhelyettesek között?

� Csak az arany a pénz� Egy pénzintézet vagy állam csak annyi adósságlevelet

bocsáthat ki, amekkora aranymennyiséggel rendelkezikbocsáthat ki, amekkora aranymennyiséggel rendelkezik� A bankjegyek mennyiségét a jegybank tetszőlegesen

alakíthatja� A gazdaságban az infláció automatikusan megszűnik� Az arany országból való ki- és beáramlása automatikusan

egyensúlyba kerül� 1844 Peel törvény (1857-ig)

Banking iskola - Took

� A pénzhelyettesítők, mivel betöltik a pénz funkcióit, ugyanolyan pénzek, mint az arany

� A forgalom által igényelt pénzmennyiség a fontos

� A pénzhelyettesítők aranyra való beváltásánaklehetősége fontosklehetősége fontos

Aranystandard rendszer

� Első nemzetközi pénzrendszer (XIX. sz. második fele – I. Világháborúig) – aranyalapú rendszer; jellemzői:� az országon belüli pénzforgalomban az arany érme

formájában közvetlenül funkcionált + pénzhelyettesek

� az arany külföldre vitele és behozatala korlátlanul lehetséges� az arany külföldre vitele és behozatala korlátlanul lehetséges

� a pénzhelyettesek nemzetközi forgalmamegengedett

� Nemzeti valutaárfolyamok stabilitása,alsó és felső aranypont közötti ingadozása

A pénz értéke

A pénzláb:A pénz értékének meghatározása: a pénz egy egysége

hány gramm aranyat tartalmaz1 USD = 0,1 g arany1 CHF = 0,01 g arany1 CHF = 0,01 g arany1 HUF = 0,01 g arany

⇓

1 USD = 10 CHF = 100 HUF⇓

1 üveg sör = 1 USD vagy 10 CHF vagy

100 HUF ⇒

⇒Pénzláb: az árak mércéje

Mitől függ a pénzláb nagysága: tetszőlegesMitől függ a pénzláb nagysága: tetszőleges

Pénzrontás lehetősége: a pénzláb megnyirbálása

Aranydeviza rendszer (1944-1971)

� II. világháború után a nemzetközi fizetési rendszer középpontja: a dollár – egyedüli aranyalapú (1 uncia = 35$)

� A többi európai ország a $-hoz kötötte valutája árfolyamátárfolyamát

� Csak a $-t lehetett aranyra beváltani

� IMF, IBRD: a rendszer működésére és ellenőrzésére

II. ELŐADÁSA MODERN PÉNZA MODERN PÉNZ


A MODERN PÉNZA MODERN PÉNZ

Süveges Gábor

A mai pénzrendszerek

� A mai pénzrendszer hitelpénzrendszer, a pénz nem rendelkezik valóságos értékkel.

� Vásárlóerő függ az általános árszínvonaltól.

� Árszínvonal: egy adott fogyasztói kosarat az adott fizetőeszköz mekkora egységével lehet megvásárolni. fizetőeszköz mekkora egységével lehet megvásárolni.

A modern pénz: hitelpénz

� Belső értékkel nem bíró, mesterséges , teremtett eszköz, melynek gazdaságba való bekerülése (teremtése), illetve onnan történő kikerülése (megsemmisülése) csak a bankrendszer intézményeinek segítségével történhet.

� Bankok teremtik, de nem mindegyik képes erre� Bankok teremtik, de nem mindegyik képes erre

� Bankkal szembeni követelés, bankpasszíva (fizetési eszköz, forgalmi eszköz, felhalmozási eszköz)

� A modern bankrendszer szereplői (keretek):- központi bank

- kereskedelmi bankok

- nem monetáris pénzintézetek

Modern pénz- inhomogén jószág

1. Eredete szerint� Külső, definitív pénz: jegybankpénz, monetáris bázis

(készpénz, jegybanki számlapénz)

� Belső pénz: kereskedelmi banki pénz

2. Technikai megjelenési formák� Készpénz� számlapénz

3. A pénz időértéke4. Különböző törvényes fizetőeszközök egymás közti

átválthatósága

Pénzaggregátumok

� A pénzmennyiség összetevőit, a „fizetőeszközöket” csoportosítja

� M0 = jegybankpénz (monetáris bázis) = jegybank által kibocsátott készpénz (KP) + pénzintézetek forint és devizabetéte a jegybanknál (R)

� M1 (tranzakciós pénz) = forgalomban lévő készpénz + � M1 (tranzakciós pénz) = forgalomban lévő készpénz + látra szóló betétek (folyószámla állományok) (DL)

� M2 (széles értelemben vett pénzmennyiség) = M1 + lekötött forint és devizabetétek (DE)

� M3 = M2 + egyéb pénzpiaci (pénzintézetek által kibocsátott) eszközök (PE)

� M4 = M3 + állampapírok

� Egyre kevésbé likvid pénzek

Forgalomban lev ı bankjegyek 2006. december 31.

Címletek Menny. (Millió db)

Érték (Mrd Ft)

20.000 43,274 865,4810.000 83,675 836,755.000 22,721 113,6052.000 18,155 36,311.000 50,294 50,294500 28,513 14,2565200 46,404 9,2808

Össz. 253,9 1.176,1213

Forgalomban lev ı érmék 2006. december 31.Címletek Menny. (millió db) Érték (millió

ft)100 146,31 14.63150 98,629 4.931,4520 187,832 3.756,6410 223,577 2.223,5775 307,161 1.535,8052 846,356 1.692,7121 990,785 990,785

Össz. 2.800,650 29.761,969

Az infláció

� Az általános árszínvonal emelkedése� A pénz vásárlóértékének csökkenése

� kúszó (évi néhány százalékos)� vágtató (már kétszámjegyő) � hiperinfláció (háromszámjegyő, akár több száz százalékos – az

árak növekedési üteme meghaladja az évi 100 %-ot –árak növekedési üteme meghaladja az évi 100 %-ot –pénzfunkciók elvesztése – 1945-46 pengı – forint)

� Ellentéte a defláció – recessziót eredményezhet� Az inflációt az árszínvonal változását kifejezı

árindexszel mérjük – adott idıszak elején és végén mért árszínvonal hányadosa – Pl: CPI (fogyasztói árindex)

� A jövedelem-újraelosztás és a gazdaságpolitikai kiigazítások eszköze lehet

Hiperinfláció

A monetáris rendszer

� Kétszintő bankrendszer:

Monetáris Hatóság

� Funkció: A gazdaság pénzellátásának és fizetési rendszerének biztosítása

Monetáris Hatóság

Kereskedelmi bankok

Nem monetáris pénzintézetek

A monetáris politika működésénekintézményi kerete1.

1. A monetáris hatóság – a központi bankfeladatai:

� Pénzkibocsátás (emisszió)

� Bankok bankja – szlavezetés, LoLR

� Állam bankja – költségvetés számláinak kezelése (ÁKK, ÁPV � Állam bankja – költségvetés számláinak kezelése (ÁKK, ÁPV Rt, MÁK), jelenlegi gyakorlat szerint a ktgvetési hiány jegybanki hitellel nem finanszírozható

� Nemzetközi tartalékok kezelése (nemesfém, deviza)

� Szabályozás – belföldi fizetési rendszer, hitelintézetek adatszolgáltatása

� Felvigyázás – figyelemmel kíséri a monetáris rendszer mőködését

� Egyéb– oktatás, kommunikáció (KSH), kutatási tevékenység

A monetáris politika működésénekintézményi kerete 2.

2. A kereskedelmi bankok

� A megtakarítások összegyűjtésével és kihelyezésével volumen és lejárati transzformációt hajtanak végre –pénzteremtés, kockázatok kezelése – diverzifikáció

3. Nem monetáris pénzintézetek

� Bankszerűen működő intézmények(takarékszövetkezetek, jelzálogbankok)

�Nem bank jellegű pénzügyi intézmények (biztosító, nyugdíjpénztár)

�A pénzügyi innováció miatt konkurensei a ker. bankoknak

A pénzteremtés mechanizmusa

� Ki teremti a pénzt?

� 1. Jegybanki pénzteremtés

� 2. Kereskedelmi banki pénzteremtés

� 2 formája:

1. Készpénz - csak a jegybank� 1. Készpénz - csak a jegybank

� 2. Számlapénz - jegybank és ker. bank is!

� Pénzteremtés:� hitelnyújtás

� a bank devizavásárlása

Pénzteremtés hitelnyújtással

� vállalati hitelfelvétel

� a) fizetés bankon belül – keresk. bankpénzzel

I. Bank mérlege

Betét („A” váll.) 1.000Hitel („A” váll.) 1.000

� a) fizetés bankon belül – keresk. bankpénzzel

� b) fizetés bankon kívül – jegybank pénzzel

I. Bank mérlege

Hitel („A” váll.) 1.000 Betét („A” váll.) 500Betét („B” váll.) 500

I. Bank mérlege Jegybank II. Bank mérlege

jegybanki betét- 500

Betét („A”):- 500

I. Bank betéte:- 500

II. Bank betéte:+ 500

jegybankibetét:+500

Betét („B):+500

Pénzteremtés a bank devizavásárlásával

� valuta: készpénz

� deviza: valutára szóló követelés (számlapénz, csekk)

Exportáló vállalat eladja devizáját a banknak:

Bank

� Pénz megsemmisülése: banki deviza eladás

Bank

Betét („A” váll): 250.000 FtDeviza 250.000 Ftértékben

Pénzteremtés a bankrendszer egészében – a multiplikátor hatás

� A gazdaságban M mennyiségű pénz van, ennek x százalékát tartják készpénzben és (1-x) százalékát bankbetét formájábanM=KP=KP*x+(1-x)*KP

� A bankok az (1-x)*KP betét y százalékát tartalékolják és (1-y)százalékát hitelként folyósítják.

� Ezáltal a gazdaságban levő pénz mennyisége:M’=KP*x+(1-x)*KP+(1-y)*(1-x)*KPM’=KP*x+(1-x)*KP+(1-y)*(1-x)*KP

=KP+ (1-y)*(1-x)*KP� kötelező tartalékráta (y): megmutatja, hogy a kereskedelmi

banknál elhelyezett betétek hány %-át köteles a bank a jegybanknál betétben elhelyezni

� likviditási tartalék, készpénzhányad (x): a gazdasági szereplők tranzakcióikban milyen hányadban használnak készpénzt

Pénzteremtés mechanizmusa

� 1.000 Ft jegybankpénz érkezik a kereskedelmi bankba

� - kötelező tartalékráta = 10%- a bank hosszú idő tapasztalatai alapján úgy látja, hogy a fizetéseknél

I. BankJegybankpénz:

+1.000Betét („X”):

+1.000

- a bank hosszú idő tapasztalatai alapján úgy látja, hogy a fizetéseknél 30% marad ügyfélkörön belül, 70%-át más banknál vezetett számlákra utalnak az ügyfelek

900 = 0,3*0,1*H + 0,7*HH = 1232,8 H = hitelösszeg

I. Bank

Szabad jbp: 900Tartalék: 100Hitel („A”): ?

Betét („X”): 1.000Betét („A”): ?

Pénzteremtés mechanizmusa

� 0,7*H = 862,96 átutalásra kerül más kereskedelmi bankhoz, akik szintén képesek pénzteremtésre

� Hányszorosára nő a kezdeti jegybankpénz a bankrendszer egészében? bankrendszer egészében?

1+(1-y)+(1-y)2+….+(1-y)n = 1/y

1/y - pénzmultiplikátor

m = 1/y: a tartalékráta reciproka (maximum)

Tartalékrendszer, készpénztartás

yxyx

KPM

∗−+=

M = a gazdaságban lévı pénz mennyiségeKP = jegybankpénzx = a jegybankpénz hány százalékát tartjuk készpénzbenx = a jegybankpénz hány százalékát tartjuk készpénzbeny = jegybanki kötelezı tartalékráta (jegybankpénzben tartják)

x és y minél kisebb, M annál nagyobb• Milyen a hitelnyújtási képesség, a hitelkereslet (magá nszektor pénzkereslete)?• x és y id ıben legyenek stabilak (szezonalitás, fejlettség)!•Jegybank tudja szabályozni a pénzmennyiséget KP-n és y-on keresztül!

III. ELŐADÁS


A gazdálkodók vagyoni, pénzügyi és jövedelmezőségi

helyzete

Süveges Gábor

Dr. Pál Tibor: Számvitel alapjai 1-2. ea. alapján

A számvitel mint köznapi fogalom

� Tevékenység?

� Okmány, információ?� Okmány, információ?

� Módszertan?

� Tantárgy!

A számvitel szerepe

� Ellentétes vélemények

� Cél vagy egy eszköz?

� Gyakorlatorientált, az üzlet nyelve

� Technológiai fejlődés által meghatározott

� A közgazdaságtudományok részterülete

� Több évszázadra tekint vissza

Kapcsolódási pontok más tudományterületekkel

Alapfogalmak a számvitel témakörében

1. A számvitel fogalma

2. Célja, feladata

3. Tárgya

4. Jellemzői

5. Részei

1. A számvitel fogalma

Az újratermelési folyamat eseményeinek

szervezett megfigyelése, számokkal való

kifejezése, feljegyzése, feldolgozása és az így

kapott információk továbbítása, elemzése.

2.a. A számvitel célja, feladata

� Makro- és mikroszintű információk szolgáltatása a döntéshozatalhoz

� A gazdaság, a vállalkozás kiszolgálás� A gazdaság, a vállalkozás kiszolgálás

� Korábbi időszakban (retrospektív)

� Jelenleg (többfunkciós)

2.b. A célok változása az elmúlt évtizedekben

Változások a gazdaságban:

� az állami tulajdon visszaszorulása,

� külföldi befektetők megjelenése,

� önkormányzati gazdálkodás kibontakozása.� önkormányzati gazdálkodás kibontakozása.

Ennek hatására változik:

� az információigénylők köre,

� az információ tartalma,

� az információ mennyisége.

2.c. Az információ-igénylők köre

2.d. Az igényelt információk típusa

3. A számvitel tárgya

A gazdálkodó illetve a gazdálkodási folyamat lépéseivalamint egésze (részletes vagy átfogó vizsgálatimélység).mélység).

4. A számvitel jellemzői

� Információs rendszert alkot

� A teljességre törekszikMinden eseményt:� folyamatosan,

tételesen,

� Bizonylati alátámasztást igényel (bizonylati elv)

� Külső kontrollt feltételez

� tételesen,� teljes körűen dolgoz fel.

� Alapvető mértékegysége a pénz

� Zárt rendszert alkot

� Output-orientált

� Retrospektív (visszatekintő)

1. Hagyományos csoportosítás:1. Hagyományos csoportosítás:

2. Funkcionális megközelítés:2. Funkcionális megközelítés:

a.) könyvvitel, könyvvezetés

b.) költség és önköltség

a.) pénzügyi számvitel

b.) vezetői számvitel

5. A számvitel részei

b.) költség és önköltség számítás

c.) beszámolási rendszerek

d.) előzőekhez kapcsolódó bizonylati rendszer

b.) vezetői számvitel

A vállalkozás vagyona

Kettős vetület

1. Az újratermelési folyamat mely szakaszában

2. Honnan származik ez a vagyon rész?mely szakaszában

van a vagyon?ez a vagyon rész?

Rendeltetés szerintESZKÖZÖK

Eredet szerintFORRÁSOK

A vagyon kimutatása

A. BEFEKTETETT ESZKÖZÖKI. IMMATERIÁLIS JAVAKII. TÁRGYI ESZKÖZÖKIII. BEFEKTETETT

PÉNZ ÜGYI ESZKÖZÖK

D, SAJÁT TŐKEI-II. JEGYZETT TŐKEIII-VI. TARTALÉKOK

(TŐKE-, EREDMÉNY-, LEKÖTÖTT-, ÉRTÉKELÉSI-)

VII. MÉRLEG SZERINTI ER.

Aktívák PasszívákMérleg …

Σ ΣB. FORGÓESZKÖZÖKI. KÉSZLETEKII. KÖVETELÉSEKIII. ÉRTÉKPAPÍROKIV. PÉNZESZKÖZÖK

C. AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK

VII. MÉRLEG SZERINTI ER.

E. CÉLTARTALÉKOK

F. KÖTELEZETTSÉGEKI. HÁTRASOROLT KÖT. II. HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖT.III. RÖVID LEJÁRATÚ KÖT.

G. PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK

Σ Eszköz = Σ Forrás

A mérleg jellemzői

� Vagyonkimutatás (kétoldalas vagy lépcsőzetes)

� Adott időpontra vonatkozik (üzleti év fogalma)

� Az eszközöket és forrásokat pénzben fejezi ki

� Tagolása előírt (összehasonlíthatóság)

� Mérlegegyezőség (az eszközök és források értéke

egyenlő – AXIÓMA)

Éves beszámoló mérlege

Hármas mélységi tagolás:

A. MÉRLEG FŐCSOPORT

I. MÉRLEG CSOPORT

1. Mérleg sor

(Egyszerűsített beszámolónál főcsoport- csoport tagolás)

A mérleg főcsoportjai

A. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK

B. FORGÓESZKÖZÖK

D. SAJÁT TŐKE

Eszközök ForrásokMérleg …

B. FORGÓESZKÖZÖK

C. AKTÍV IDŐBELI

ELHATÁROLÁSOK

E. CÉLTARTALÉK

F. KÖTELEZETTSÉGEK

G. PASSZÍV IDŐBELI

ELHATÁROLÁSOK

A. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK

Befektetett eszközként olyan eszközt szabadkimutatni, melynek az a rendeltetése, hogy avállalkozás tevékenységét tartósan,vállalkozás tevékenységét tartósan,legalább egy éven túl szolgálja (értékhatártólfüggetlenül).

B. FORGÓESZKÖZÖK

Minden vagyonelem, mely (rendeltetésszerűhasználat alapján) a befektetett eszközök közénem sorolható.

Ezek lehetnek:- készletek,- követelések,- értékpapírok és- pénzeszközök.

C. AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK

Az évek között áthúzódó (két vagy több évetérintő) gazdasági események eredményregyakorolt hatásának arányossá tétele miattikorrekciós tétel.(Ha eredményt növelő a tétel, akkor aktívidőbeli elhatárolásról beszélünk.)

D. SAJÁT TŐKE

Olyan tőkerész, amelyet- a tulajdonos időkorlátozás nélkül bocsát

rendelkezésre, illetve az eredményből hagyja a vállalkozásban (felhasználásáról, mozgásairól a vállalkozás dönt),vállalkozás dönt),

- jogszabály idesorol,- eszköz átértékelés során kimutat a gazdálkodó.

E. CÉLTARTALÉKOK

Az adózás előtti eredmény terhére képzett tartalék atárgyidőszakból eredő, de a következő év(ek)benvárhatóan jelentkező kötelezettségek, költségekvárhatóan jelentkező kötelezettségek, költségekés ráfordítások fedezésére.

F. KÖTELEZETTSÉGEK

Kötelezettségek azok a szállítási, vállalkozási,szolgáltatási és egyéb szerződésekből eredő,pénzformában teljesítendő elismert fizetések,amelyek a szállító, vállalkozó, a szolgáltató, ahitelező, a kölcsönző által már teljesített, ahitelező, a kölcsönző által már teljesített, avállalkozó által elfogadott, elismert szállításhoz,szolgáltatáshoz, pénznyújtáshoz kapcsolódnak.


Az évek között áthúzódó (két vagy több évetérintő) gazdasági események eredményregyakorolt hatásának arányossá tétele miattigyakorolt hatásának arányossá tétele miattikorrekciós tétel.(Ha eredményt csökkentő a tétel, akkorpasszív időbeli elhatárolásról beszélünk.)

A/I. IMMATERIÁLIS JAVAK

1. Alapítás - átszervezés aktivált értéke

2. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke

3. Vagyoni értékű jogok

4. Szellemi termékek4. Szellemi termékek

5. Üzleti vagy cégérték

6. Immateriális javakra adott előlegek

7. Immateriális javak értékhelyesbítése

A/II. TÁRGYI ESZKÖZÖK

1. Ingatlanok, kapcsolódó vagyoni ért. jogok

2. Műszaki berendezések, felsz. járművek

3. Egyéb berendezések, felsz. járművek

4. Tenyészállatok4. Tenyészállatok

5. Beruházások, felújítások

6. Beruházásra adott előleg

7. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése

A/III. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK

1. Tartós részesedések kapcsolt vállalkozásban

2. Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban

3. Egyéb tartós részesedés

4. Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban 4. Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban

5. Egyéb tartósan adott kölcsön

6. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír

7. Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése

8. Befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözete

B/I. KÉSZLETEK

1. Anyagok

2. Befejezetlen termelés és félkész termékek

3. Növendék-, hízó- és egyéb állatok

4. Késztermékek

5. Áruk

6. Készletre adott előlegek

B/II. KÖVETELÉSEK

1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők)

2. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben

3. Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

4. Váltókövetelések4. Váltókövetelések

5. Egyéb követelések

6. Követelések értékelési különbözete

7. Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete

B/III. ÉRTÉKPAPÍROK

1. Részesedés kapcsolt vállalkozásban

2. Egyéb részesedés

3. Saját részvények, üzletrészek3. Saját részvények, üzletrészek

4. Forgatási célú, hitelviszonyt megtestesítő

értékpapírok

5. Értékpapírok értékelési különbözete

B/IV. PÉNZESZKÖZÖK

1. Pénztár, csekkek

2. Bankbetétek

C . AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK

1. Bevételek aktív idıbeli elhatárolása

2. Költségek, ráfordítások aktív idıbeli elhatárolása

3. Halasztott ráfordítások3. Halasztott ráfordítások

D. SAJÁT TŐKE

I. JEGYZETT TŐKE

II. JEGYZETT, DE BE NEM FIZETETT TŐKE

III. TŐKETARTALÉK

IV. EREDMÉNYTARTALÉKIV. EREDMÉNYTARTALÉK

V. LEKÖTÖTT TARTALÉK

VI. ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK

VII. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY (MSZE)

Eredménykategóriák

(±±±±) B. Pénzügyi műveletek eredménye

(=) C. Szokásos vállalkozási eredmény

(±±±±) D. Rendkívüli eredmény

(=) A. Üzemi (üzleti) tev. eredménye

(±±±±) D. Rendkívüli eredmény

(=) E. Adózás előtti eredmény

(-) Adófizetési kötelezettség

(=) F. Adózott eredmény

(-) Osztalékfizetési kötelezettség

(=) G. Mérleg szerinti eredmény

E. Céltartalékok

1. Céltartalékok a várható kötelezettségekre

2. Céltartalékok a jövőbeni költségekre

3. Egyéb céltartalék

F/I. HÁTRASOROLT KÖTELEZETTSÉGEK

1. Kapcsolt vállalkozással szemben

2. Egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással

szembenszemben

3. Egyéb gazdálkodóval szemben

F/II. HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK

1. Hosszú lejáratra kapott kölcsönök

2. Átváltoztatható kötvények

3. Tartozások kötvénykibocsátásból

4. Beruházási és fejlesztési hitelek

5. Egyéb hosszú lejáratú hitelek

6. Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben

7. Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő

vállalkozással szemben

8. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek

F/III. RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK

1. Rövid lejáratú kölcsönök

2. Rövid lejáratú hitelek

3. Vevőktől kapott előlegek

4. Kötelezettségek áruszállításból, szolgáltatásból (szállítók)

5. Váltótartozások5. Váltótartozások

6. Rövid lejáratú köt. kapcsolt vállalkozással szemben

7. Rövid lejáratú köt. egyéb részesedési viszonyban álló váll. szemben

8. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek

9. Kötelezettségek értékelési különbözete

10. Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete


1, Bevételek passzív időbeli elhatárolása

2. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása

3. Halasztott bevételek3. Halasztott bevételek

IV. ELŐADÁSMONETÁRIS POLITIKA


MONETÁRIS POLITIKA

Süveges Gábor

Pénzügyi politika

Monetáris Fiskális politika DevizapolitikaMonetárispolitika

Fiskális politika Devizapolitika

A monetáris politika eszköztára

� Milyen eszközei vannak a jegybanknak a pénz mennyiségét befolyásolni?

� Alapvető feladat: a gazdaság likviditásigényhez igazítani a pénzteremtést

Pénz keletkezése nem mozog együtt a likviditásigény � Pénz keletkezése nem mozog együtt a likviditásigény alakulásával!

� Eltérő mozgástér: zárt v. nyitott gazdaság, fejlett v. fejletlen, stb.


� Célrendszer: mi a kitűzött cél, és ezt milyen fázisokon keresztül éri el a jegybank? • Végső cél - infláció• Közbülső célok (nominális horgony) –M, árfolyam• Operatív cél - pénzpiaci hozamok• Jegybanki eszközök• Jegybanki eszközök

� Lehetnek más végső célok is (kamat, árfolyam, gazdasági teljesítmény!)

� Eszközrendszer: azon akciók összessége, amelyek az operatív célok teljesülését és a közbülső célok érvényesülését biztosítják


Eszközök: A, Direkt eszközök: azon jegybanki eszközök, amelyek

szabályozási szinten jelennek meg, adminisztratív korlátot képeznek, közvetlenül hatnak a pénzmennyiségre

B, Indirekt eszközök: azon jegybanki eszközök, amelyek a piaci működés logikájával próbálnak hatni a makro-pénzügyi folyamatokra, a pénzmennyiségre

Indirekt monetáris politikai eszközök

1. Viszontleszámítolás (refinanszírozási kamat)

� Klasszikus eszköze a váltó viszontleszámítolása

Váltó Váltó Váltó

Váltó leszámítolása

Váltó viszontleszámítolása

Kereskedelmi bank Központi bank

Ker. bankok a likviditáshoz szükséges pénzt ilyen papí rokban tartják. Jegybank mint végs ı mentsvár.


� Emelkedik a refinanszírozási kamat

Megdrágul a refinanszírozás

Ker. bankok is felemelik a kamatokat

Kevesebb hitel fogy

M kevésbé fog n ıni!


� Feltételek:� Bankok hárítsák át az ügyfelekre a kamatláb emelkedését

(felfele, azaz restriktív módon hatékonyabb!)

� Hitelkereslet kamat rugalmas legyenHitelkereslet kamat rugalmas legyen

� Viszontleszámítolást ma már nem nagyon használják (helyette más, jegybanki refinanszírozó hitelek)


2. Nyílt piaci műveletek – legnépszerűbb

� A klasszikus nyíltpiaci műveletnek számító végleges állampapír eladása-vétele keretében a központi bank értékpapírokat, elsősorban állampapírokat forgalmaz azzal a céllal, hogy a forgalomban lévő pénztömeget szabályozza.forgalomban lévő pénztömeget szabályozza.

� Piacbarát, rugalmas, naponta többször használható, nincs bejelentési hatás

� A kereskedelmi bankoknál lévő jegybankpénz mennyiségét szabályozza, és a kamatkondíciókat


Ni

tC ∗=Értékpapírok árfolyama:

C: piaci árfolyam

Pénzügytan

C: piaci árfolyamt: névleges kamatlábi: piaci kamatlábN: névérték

•A jegybank kamatlábemelést, M sz őkítését szeretné: olcsón ad el értékpapírokat, árfolyam csökken, kamat emelkedik, bankok lekötik pénzüket, kevesebbet hiteleznek

• A jegybank kamatlábcsökkenést, M b ıvülését szeretné: drágán vásárol, árfolyam emelkedik, kamat csökken, bankoknak likvid itástöbblete lesz, hiteleznek


3. Repó

Értékpapírfedezet mellett nyújtott, visszavásárlással egybekötött művelet• Aktív repó: rövid lejáratú jegybanki hitelnyújtás; a jegybank

állampapír-fedezet mellett finanszírozza az adott ügyfelét

Pénzügytan

állampapír-fedezet mellett finanszírozza az adott ügyfelét

• Passzív repó: rövid lejáratú, jegybanknál történő betételhelyezés; a jegybank nyújt állampapír-fedezetet a megadott időre nála lekötött likviditás ellenében (betét)

Direkt monetáris politikai eszközök

1. Kötelező tartalékráta (y)Mennyi jegybankpénzt tartsanak a kereskedelmi bankok, hogy

biztonságosan kielégíthessék a betéteseket?

tartalékráta =

készpénz + jegybanki betét kereskedelmi bank összes betéte

Jellemzői: � nem a likviditást szabályozza � nem változik a napi igényeknek megfelelően � hosszabb távra szóló döntést jelent � meghatározza a kereskedelmi bankok pénzteremtési korlátait � a bankok jövedelmezőségét kedvezőtlenül befolyásolja (a jegybank alacsony

kamatot fizet)

Kötelező tartalékráta

� A szabályozás módja: � Ha a tartalékráta nő ⇒⇒⇒⇒a multiplikátor csökken ⇒⇒⇒⇒a

kereskedelmi bankok kevesebb hitelt tudnak nyújtani ⇒⇒⇒⇒apénzmennyiség csökken

� Ha a tartalékráta csökken ⇒⇒⇒⇒az előző folyamattal � Ha a tartalékráta csökken ⇒⇒⇒⇒az előző folyamattal ellentétben, a pénzmennyiség nő

� Ha y nagy – kevesebb hitelnyújtás!

� Ma már más funkciói vannak!

� Elemei: tartalék mértéke, az elhelyezés alapja, tárgyi formája, tartalékra fizetett kamat, számítási periódus

Direkt monetáris politikai eszközök

� Kötelező tartalékráta felfelé hatékony (expanzív moneárispolitikára nem igazán jó)

� Indirekt adóztatási elem

� Egyéb direkt eszközök:� Hitelkontingensek (viszontleszámolási plafon)

� Irányított hitelek

� Erkölcsi ráhatás

Az MNB eszköztára

� sterilizációs eszközök, amelyek a bankrendszer likviditás többletének lekötését szolgálják: két hetes MNB kötvény

� az árfolyam direkt befolyásolását szolgáló eszközök: ha a devizapiacon leértékelődik a eszközök: ha a devizapiacon leértékelődik a belföldi fizetőeszköz, devizát ad el.

A forint euróval szembeni árfolyam ingadozási sávja+-15% volt.

Árfolyamsáv eltörlése: 2008. febr. 25.

V-VI. ELŐADÁS


V-VI. ELŐADÁSFISKÁLIS POLITIKA, AZ

ÁLLAMHÁZTARTÁS FELÉPÍTÉSE

Süveges Gábor

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALRENDSZEREI ÉS FINANSZÍROZÁSUK

Az állam funkciói:

� Adam Smith: - a külső védelem és a belső rend biztosítása; az igazságszolgáltatás és bizonyos közintézmények (amelyeket az egyéneknek nem érne meg fenntartani) működtetése érne meg fenntartani) működtetése

� Abraham Lincoln: - ha a magánszféra egy szükséges feladatot nem tud vagy csak rossz hatékonysággal vagy igazságtalanul képes ellátni

� Paul Samuelson: - a hatékonyság, a stabilitás és az igazságosság biztosítása

Az állam funkcióinak csoportosítása:

1. Hatalmi: a feladatai ellátásához szükséges mértékben kényszert alkalmaz az állampolgáraival szemben

2. Önfenntartó: saját magát fenn kell tudnia tartani

3. Allokációs: az erőforrások társadalmilag kívánatos 3. Allokációs: az erőforrások társadalmilag kívánatos elosztásának biztosítása (közjavak, magánjavak)

4. Redisztribúciós: a nemkívánatos piaci jövedelmi és vagyoni aránytalanságok korrigálása (adóztatás, támogatások, transzferek)

Az állam funkcióinak csoportosítása (2) :

5. Stabilizációs: megfelelő gazdasági növekedés elősegítése, a foglalkoztatottság magas szintjének biztosítása

6. Jogi: viselkedési szabályok megalkotása, betartásuk ellenőrzése

7. Gazdasági:7. Gazdasági:� a termelési és a fogyasztási feltételek biztosítása (pl. vízellátás,

kommunikáció)� a piaci struktúra szabályozása (monopóliumok korlátozása)

piaci ösztönzők érvényesülésének biztosítása, externáliák (pozitív, negatív) hatásának csökkentése

� környezetszennyeződés csökkentése (szabályozással, beruházásokkal)

� a közös fogyasztás intézményrendszerének fenntartása szociálpolitikai célok megfogalmazása és megvalósítása

Az államháztartás felépítése

I. Központi I. Központi költségvetés

II. Helyi önkormányzatok

III. Elkülönített állami pénzalapok

IV. Társadalombizto-

sítási alapok

I. A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS

Költségvetés: egy várható időszak valószínűsíthető összes bevételeinek és kiadásainak összeállítása

Jellemzői: � pénzügyi terv: előre meghatározza az államháztartás

gazdálkodásának kereteit gazdálkodásának kereteit � intézmény: a végrehajtás során a gazdálkodás alanyává

válik � szolgáltatás: feladatait saját maga, saját intézményein

keresztül látja el � transzfer: támogatásokat, juttatásokat ad a társadalom

különböző tagjainak, csoportjainak, preferált célok elérése érdekében

A központi költségvetés mérlegének főbb bevételei

� Gazdálkodó szervezetek befizetései � Fogyasztáshoz kapcsolt adók � Lakosság befizetései � Központi költségvetési szervek befizetései � Helyi önkormányzatok befizetései � Helyi önkormányzatok befizetései � Nemzetközi pénzügyi bevételek � Pénzintézetek társasági adója és osztaléka � Adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek

� A költségvetési bevételek legnagyobb része adókból, illetve vámok és illetékek beszedéséből származik

A központi költségvetés mérlegének főbb kiadásai

� Gazdálkodó szervezetek támogatása � Fogyasztói árkiegészítés � Felhalmozási kiadások � A társadalombiztosítás közreműködésével folyósított

ellátások ellátások � Központi költségvetési szervek támogatása � Helyi önkormányzatok támogatása � Elkülönített állami pénzalapok támogatása � Nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból eredő kiadások � Adósságszolgálat, kamattérítés � Általános tartalék és céltartalék

A központi feladatok szétosztása az adott állam struktúrájától függ

� Központi feladatvállalás + Helyi önkormányzati szinten végzett tevékenység (pl. Magyarország, Franciaország, Hollandia, Olaszország, Nagy-Britannia, Japán, stb.)

� Szövetségi államok szintje (pl. Németország, USA, � Szövetségi államok szintje (pl. Németország, USA, Kanada, Svájc, Ausztria)

A finanszírozás módjai

� Probléma:Az adott körzetből származó jövedelem adó mekkora hányada maradjon helyben, s a köz-ponti költségvetés, mekkora részt osszon el újra az egyes települések között? � Minél nagyobb rész maradjon helyben? (az ott élők � Minél nagyobb rész maradjon helyben? (az ott élők

jövedelméről van szó)

� A nagyobb rész újraelosztásra kerüljön? (külön-benfokozódnának a területi egyenlőtlenségek, a hátrányos helyzetű régiók elmaradása tovább nőne)

A finanszírozás módjai

� Központosított modell: A felső szinten meghatározott és leosztott feladatok egy-szerű végrehajtására korlátozódik a helyi szint szerepe, s a forrás előteremtés sem feladatuk

� Önkormányzati modell: A helyi döntésho-zókelhatározásától függő eredmények szü-letnek, amelyhez az erőforrások származhat-nak: adókból, állami támogatásokból és egyéb bevételekből






sítási alapok

II. AZ ÖNKORMÁNYZATOK

� Az önkormányzat forrásai az adók mellett az állami támogatások, a saját vállalkozásainak jövedelmeés saját kibocsátású kötvények

� AZ ÖNKORMÁNYZATOK FUNKCIÓI� Közösségi feladatok szervezése és finanszírozása � Közösségi feladatok szervezése és finanszírozása � A település gazdasági fejlődésének befolyásolása (infrastrukturális

fejlesztések, beruházások)

� A közösségi feladatok megoldása lehet: � Központi (jogbiztonság)� Körzeti (oktatás, egészségügy)� Helyi (bölcsőde)

Az önkormányzatok gazdálkodása

� Adóbevételek – központi adóbevétel egy része; saját adókivetési jog gyakorlása

� Állami támogatások – helyi adók kiegészítése; helyben végrehajtott állami feladatok finanszírozása; ösztönzés bizonyos preferált feladatok ellátására; ösztönzés bizonyos preferált feladatok ellátására; területi különbségek kiegyenlítése

� Egyéb saját bevételek – működésből származó ár-és díjbevételek; vállalkozási bevételek (osztalék, bérleti díj); hitelfelvételből, kötvénykibocsátásból származó bevételek






sítási alapok

III. ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK

� Valamely pontosan meghatározott cél érdekében létrehozott olyan alap, amely az állam egyes feladatait finanszírozza, államháztartáson kívüli forrásokat is felhasznál és jellegéből adódóan az államháztartáson belüli, elkülönített adódóan az államháztartáson belüli, elkülönített finanszírozást tesz lehetővé (vízügyi, környezetvédelmi, út, stb.)

Elkülönített állami pénzalapok

Alap / (Felelıs) Cél Bevételek Kiadások

Munkaerıpiaci Alap (Gazdasági miniszter)

-Munkanélküliek ellátásának biztosítása, - foglalkoztatási helyzet javítása, - képzési programok

- járulékok (munkaadói járulék, munkavállalói járulék)

- költségvetési támogatás - egyéb

- célhoz kapcsolódó kifizetések, - alap mőködésének a kiadásai, - képzés feltételeinek a megteremtése - munkahelyteremtés

- Radioaktív hulladékok elhelyezés, tároló Központi Nukleáris Pénzügyi Alap (Gazdasági miniszter)

- Radioaktív hulladékok elhelyezése - Paksi atomerımő leszerelése

Radioaktív anyagokat elı-, ill. átalakítók, valamint felhasználók befizetései

elhelyezés, tároló kialakítása alap mőködését biztosító kiadások

Wesselényi M. Ár- és Belvízvédelmi Alap (Pénzügyminiszter)

A veszélyeztetett területeken élık éves díj fejében kártérítést kaphatnak belıle. A fizetendı éves díj mértékét az ingatlan értéke mellett annak fekvése határozza meg.

- A veszélyeztetett területeken élık befizetései. A fizetendı éves díj mértékét az ingatlan értéke mellett annak fekvése határozza meg. - Állami támogatás

A díj befizetése fejében az alap baj esetén - legfeljebb 15 millió forint értékben - megtéríti a teljes anyagi veszteséget.


Alap / (Felelıs) Cél Bevételek Kiadások Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (Oktatási miniszter)

Az ország versenyképességének és fenntartható fejlıdésének az új ismereteken és azok alkalmazásán alapuló erısítése.

- Gazdasági társaságok által befizetett innovációs járulék (adóalap 0,3 százaléka), - állami támogatás, - önkéntes befizetések, adományok.

Alapkutatás, kutatás-fejlesztés, ipari vagy alkalmazott kutatás, technológiai innováció, melyek célja, új és versenyképes termékek, eljárások, szolgáltatások kifejlesztése. kifejlesztése.

Szülıföldalap (Külügyminiszter)

Szülıföldön való boldogulás feltételeinek megteremtése, a határon túli magyarok számára, identitásuk megırzésének a segítése.

- Magyar állampolgárok adójuk 1%-át felajánlhatják. - önkéntes befizetések, adományok - Költségvetési támogatás

Határon túli magánszemélyek, oktatási intézmények, kutatóintézetek, civil szervezetek, önkormányzatok, vállalkozások pályázati úton való támogatása..

Nemzeti Kulturális alap (Oktatási miniszter)

Nemzeti és egyetemes értékek létrehozásának, megırzésének, terjesztésének a támogatása,

- Bizonyos termékek és szolgáltatások után befizetett járulék, - önkéntes befizetések, - költségvetési támogatások,

- Kulturális évfordulók, fesztiválok, rendezvények támogatása, - nemzetközi kulturális kapcsolatok támogatása.


� ELŐNYEI: � Bizonyos függetlenség a központi költségvetéstől � Vállalatok és magánszemélyek szívesebben finanszíroznak konkrét

célokat � A pénzeszközök rugalmasan felhasználhatók � Irányításuk demokratikus

� HÁTRÁNYAI: � A nyilvánosság elvének teljesülése korlátozott (az országgyűlés csak

meghatározott időközönként tudja ellenőrizni a működését)� A források elosztásánál nem érvényesülnek megfelelően a gazdasági

preferenciák � A közösségi funkciók ellátása független a gazdasági helyzettől � Az állami pénzek kezelése decentralizálódik

IV. TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS

� JELLEMZŐI: � Állami szabályozás

� Jogszabályi működés (kötelezettségek, jogok)

� Szociális kockázatok lefedése

� Nem nyereségorientált tevékenység � Nem nyereségorientált tevékenység

� Kötelező jellegű

� Csoportos ekvivalencia elv jellemzi

A társadalombiztosítás

� FŐ FELADATAI: � Nyugdíjbiztosítás (öregségi; rokkantsági; baleseti;

özvegyi; árvaellátás; szülői; baleseti hozzátartozói)� Egészségbiztosítás (gyógyító-megelőző ellátások;

gyógyászati szolgáltatások; terhességi-gyermekágyi segély; táppénz; baleseti egészségügyi szolgáltatás; baleseti táppénz; táppénz; baleseti egészségügyi szolgáltatás; baleseti táppénz; baleseti járadék)

� Szociális jellegű kiadások finanszírozása

� FŐ BEVÉTELEI: � Munkáltatók és munkavállalók által fizetett járulékok � A társadalombiztosítási vagyonból származó jövedelmek

A KINCSTÁR

� Az állami kiadások és bevételek egységes kifizető és beszedő helyének, információs rendszerének, a közkiadások folyamatba épített ellenőrzésének és könyvelésének integrált szerve

A költségvetés egyenlege

� Ha a folyó évben az állam bevételei meghaladják a kiadásait, akkor a költségvetési mérlegben többlet (szufficit) keletkezik, amely a pénzkészlet növekedésében vagy az államadósság csökkentésében jelenhet meg csökkentésében jelenhet meg

� Ha a kiadások haladják meg a bevételeket, hiány (deficit) keletkezik, amely az államipénzeszközöket csökkenti vagy az államadósságot növeli

A költségvetés egyenlege

� Szufficit esetén a költségvetés az aktívák csökkentésével (visszavásárol állampapírokat) vagy a passzívák növelésével (növeli a pénzbetétek arányát)növeli a hitelnyújtási lehetőséget

Deficit esetén a kereskedelmi bankoknál lévő � Deficit esetén a kereskedelmi bankoknál lévő állampapír állomány megnő

⇓⇓⇓

� A költségvetés egyenlege tehát hatással van a pénzkeresletre és pénzkínálatra, így a kamatlábak alakulására is ⇒ (∃ ÁKK)

A Költségvetés egyenlege

KÖLTSÉGVETÉSI (FISKÁLIS) POLITIKA

� Az államháztartás bevételeit (elsősorban adók), kiadásait (állami beruházások) és a deficitetszabályozó irányelvek összességét nevezzük költségvetési politikának (A gazdasági stabilitás elérése érdekében honnan, milyen stabilitás elérése érdekében honnan, milyen formában szedje be az állam a bevételeit?)

A költségvetési politika általános célja

� A költségvetési politika általános célja a hosszú távú gazdasági növekedés biztosítása:

� A gazdaságra jellemző ingadozások keretek közé szorítása � fellendülés esetén a felpörgő gazdaság visszafogása;� visszaesésnél a kedvezőtlen események hatásainak tompítása

� A gazdasági növekedésen keresztül a munkanélküliség lehető legkisebb szintre való leszorítása

� A gazdasági növekedésen keresztül a munkanélküliség lehető legkisebb szintre való leszorítása

� Problémák:� csökkenő inflációnál a munkanélküliség nem tartható egyidejűleg

alacsony szinten kedvező mértékű foglalkoztatottságnál az árak nőnek (infláció)

� Stagfláció, amikor a gazdaság stagnál és az infláció növekszik (Mo. ’90-es évek első fele)

A stabilizációs gazdaságpolitika céljai és eszközei

INFLÁCIÓ (Lehetı legalacsonyabb)

GDP (Stabil gazdasági növekedés)

� Pl.: Import nő ⇒⇒⇒⇒ Kereslet miatt a külföldi valuta felértékelődik ⇒⇒⇒⇒ Nemzeti valuta inflálódik ⇒⇒⇒⇒ Egyensúly romlik ⇒⇒⇒⇒ Két tényező változik együtt

MUNKANÉLKÜLISÉG (Lehetı legalacsonyabb)

EGYENSÚLY (Stabil fizetési mérleg)

A GDP alakulása

Munkanélküliség alakulása

Infláció

Külföldi tőkebefektetések

A fenntartható gazdasági növekedés

� A fenntartható gazdasági növekedés célja, hogy mindkét tényező kedvezően változzon: � infláció ⇔⇔⇔⇔ egyensúly � munkanélküliség ⇔⇔⇔⇔ GDP

Anticiklikus fiskális politika: (J.M.Keynes: „Mindig � Anticiklikus fiskális politika: (J.M.Keynes: „Mindig széllel szemben kell vitorlázni”)� Recesszió idején „laza” költségvetési politika

� Kiadást növelni (kormányzati beruházások)� Bevételt csökkenteni (adócsökkentés)

� Fellendülés esetén restriktív (visszafogott) költségvetési politika (minden fordítva)

Az állami beavatkozás kezdete

� 1929-1933 Túltermelési válság (A klasszikus köz-gazdaságtan szerint öngyógyító mechanizmusok révén a gazdaság automatikusan kilábal a recesszióból)

� Say-dogma: Minden kínálat megteremti a saját maga keresletét (Ha eladok valamilyen terméket a Say-dogma: Minden kínálat megteremti a saját maga keresletét (Ha eladok valamilyen terméket a piacon, vagyis kínálatot teremtek, akkor ezt azért teszem, hogy valamilyen más árucikket vásároljak, vagyis keresletet teremtsek)⇓⇓⇓⇓⇓⇓⇓⇓⇓⇓⇓⇓

� Az ellentmondás feloldható a pénz felhalmozási funkciójának ismeretében

Az állami beavatkozás kezdete

� A munkabér kettős jellege: � Tulajdonosi szempontból a bér egy a költségek közül ⇒

Lehetőleg alacsony legyen

� Makroszinten vizsgálva a bér az áru-és szolgáltatás megvásárlásához szükséges kereslet egy része megvásárlásához szükséges kereslet egy része

⇓⇓⇓⇓⇓⇓⇓⇓⇓⇓⇓⇓

� Probléma akkor keletkezik, ha az árumennyiség gyorsabban nő, mint a munkabérek összege (Az áruk bizonyos hányadára nincs kereslet)

A válság további lehetséges okai

� Hitel igénybevételével történő tőzsdei vásárlás (Árfolyam csökkenéskor jelentős probléma)

� Ezüst értékvesztése az aranyhoz képest (Kína, India vásárlóképessége jelentősen csökkent)

Az első világháború európai hatásai (Az újjá-� Az első világháború európai hatásai (Az újjá-építésben az USA megerősödött, és a stabilizá-lódásután az európai termelő kapacitásokkal együtt az árumennyiség nagymértékben megnövekedett)

⇓⇓⇓⇓⇓⇓⇓⇓⇓⇓⇓⇓

� 1929. október 29. „fekete kedd”

A válság további lehetséges okai

� Kisebb kereslet ⇒ Csökkenő árak ⇒ Csökkentett termelés ⇒ Munkások elbocsátása ⇒ Kisebb kiáramló bér ⇒ További összkereslet csökkenés…��

A probléma fordítva sem feloldható, mert a meglévő � A probléma fordítva sem feloldható, mert a meglévő árumennyiség is sok, vagyis a termelés tovább-növekedése még alacsonyabb árat eredményez

A beavatkozás eszközei

John Maynard Keynes: � Az állam pótlólagos keresletet

támaszt, betöltve ezzel kínálatés a kereslet közötti űrt, de ügyelvearra, hogy az árumennyiség arra, hogy az árumennyiség ne növekedjen

⇓⇓⇓⇓⇓⇓⇓⇓⇓⇓⇓⇓

� 1933-tól Roosevelt döntése alapján ⇓⇓⇓⇓⇓⇓⇓⇓⇓⇓⇓⇓

New Deal


� Egységnyi pótlólagos állami keresletbővítésa gazdaság egészében multiplikatív módon több-szörös bővülést eredményez

⇓⇓⇓⇓⇓⇓⇓⇓⇓⇓⇓⇓

A hosszú távú gazdasági növekedés elősegítésére � A hosszú távú gazdasági növekedés elősegítésére a világválság időszakától jellemző az állami beavat-kozás és az improduktív III. szektor, vagyis a szol-gáltatások térhódítása (Infrastrukturális beruházá-sok, utak, repülőterek, közművek építése, közmun-kák alkalmazása, fegyverkezés, hadiipari fejlesztés)


� Automatikus eszközök:� Munkanélküli segély:

� Recesszió esetén: Elbocsátás ⇒ Csökkenő összkereslet ⇒ Segély ⇒Pótlólagos vásárlóerő ⇒ Kisebb mértékű csökkenés

� Fellendülés esetén: Munkaerő felvétel ⇒ A munkanélküli segély � Fellendülés esetén: Munkaerő felvétel ⇒ A munkanélküli segély mértékének automatikus csökkenése⇒Kisebb mértékű növekedés

� Progresszív adózás:� Ha a gazdaság túlfűtött állapotba kerül ⇒ A pótlólagos

jövedelmeknek egyre nagyobb hányadát vonják el (a magasabb jövedelmi sávokban magasabb az adókulcs) ⇒ Elmozdulás a stabilizáció irányába


� Diszkrecionális eszközök: � Közmunkák

� Eseti kifizetések; Jóléti kiadások

� Adókulcsok változtatása

� A döntések hosszabb időszakra vonatkoznak (pl. egy autópálya megtervezése és megépítése, stb.), ezért rövid távú egyensúlyhiány esetén nem célszerű a fenti eszközök alkalmazása


� J.M.Keynes: Az állam pótlólagos kereslet teremtésével megnöveli a kibocsátást, nő a foglalkoztatott-sági szint és a gazdaság egyre jobban kihasználja potenciális lehetőségeit

� Milton Friedman: A monetarista iskola hívei szerinta fenti eszközökkel nem érhető el eredmény a fenti eszközökkel nem érhető el eredmény � A gazdaság hosszú távú növekedési pályáján nem lehet változtatni � Csak önkéntesen vállalt munkanélküliség létezik � A kapacitások adottnak vehetők � A pénzkínálat bővítése inflációt idéz elő

⇓⇓⇓⇓⇓⇓⇓⇓⇓⇓⇓⇓

A pénzkínálatot előre kiszámítható módon kell bővíteni, lehetőséget teremtve a hosszabb távú racionális döntések meghozatalához

Közhangulat válságban

Viccek a neten:

VII. ELŐADÁSA PÉNZÜGYI KÖZVETÍTŐ


A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTŐ RENDSZER SZEREPE A

GAZDASÁGBAN

Süveges Gábor

A pénzügyi közvetítésről általában

A pénzügyi piacok fogalma

� A pénzügyi piacok azok a speciális piacok, amelyek különböző időpontban, különböző országok törvényes fizetőeszközeiben denominált pénzek, ill. pénzügyi instrumentumok adás-vételeinek színterei.

� Pénzügyi instrumentum� Pénzügyi instrumentum� pénzre szóló követelés, vagy kötelezettség, amely mögött

valamilyen jogviszony (szerződés) van. (pl. váltó, kötvény, részvény,bankbetét, bankhitel).

� gazdasági szereplők fizetési ígéretei� gazdasági szereplők vagyonának részei

� A pénzügyi instrumentum lehet egyedi és standardizált szerződés.

A pénzügyi piacok szereplői

� Keresleti oldal� pénzhiányban szenvedők (likviditáshiány)� beruházók, a finanszírozást igénylők,

� Kínálati oldal� Kínálati oldal� pénztöbblettel rendelkezők (többletlikviditás)� megtakarítók(befektetők),

� Speciális szereplők� arbitrazsőrök,� spekulánsok,

A finanszírozási igény

Belső (önfinanszírozás) Külső

A gazdasági tevékenység

feltétel (pl. berendezés,

Visszatartott profit,

el nem költött

vállalati részvény,

vállalati kötvény,

ForrásEszköz

feltétel (pl. berendezés,

ingatlan, tárgyi

infrastruktúra, tartós

fogyasztási cikk, stb)

el nem költött

munkajövedelem, el

nem költött adóbevétel,

vagyonértékesítésből

származó pénzbevétel stb.

vállalati kötvény,

vállalati bankkölcsön,

fogyasztói hitel,

államkötvény,

önkormányzati kötvény,

önkormányzati bankkölcsön

stb.

A pénzügyi közvetítő rendszer

Megtakarítók

Felhasználók

Értékpapírkereskedők

Közvetlentőkeáramlás

Pénz

Értékpapír

Pénzügyi piac szerepe

� Megtakarítók és felhasználók összehozása

� A pénzügyi piac a pénz (mint áru) cseréjének helyszíne, ahol különböző időpontbeli pénzek cserélnek gazdát.

A termék nem feltétlenül kerül át a vevő tulajdonába, � A termék nem feltétlenül kerül át a vevő tulajdonába, sokszor itt csak kölcsönügyletről van szó.

A pénzügyi közvetítők szerepe

Szufficitespénztulajdonosok(végső hitelezők)

Deficitespénztulajdonosok

(végső adósok)Pénzügyi közvetítő

k

Sok adós szükséglete:

1. Hosszú távú hitelek2. A kölcsönző vállaljonlényeges kockázatot3. Nagyobb összegű hitel

Sok hitelezőszükséglete:

1. Likviditás2. Befektetés biztonsága3. Kényelem4. Kis összegű befektetéslehetősége

Pénzügyi közvetítés

� Pénzügyi közvetítés: minden olyan pénzügyi szolgáltatás, amely megtakarítási instrumentumok cseréjét segíti elő.

� Pénzügyi szolgáltatás: a megtakarítási és finanszírozási instrumentumok áramlását elősegítő finanszírozási instrumentumok áramlását elősegítő tevékenységek.

� Szolgáltatók lehetnek: � Pénzügyi közvetítők

� Pénzügyi ügynökök

A pénzügyi közvetítő rendszer

Megtakarítók

Felhasználók

Értékpapírkereskedők

Közvetlentőkeáramlás

Pénz

Értékpapír

Közvetetttőkeáramlás

Kereskedelmi bankokBetéti intézetek

BiztosítókNyugdíjintézetek

Befektetési alapokFinanaszírozási társaságok

A pénzügyi intézményrendszer

Közvetlen tőkeáramlás

Közvetett tőkeáramlás

Elsődleges piac Másodlagos piacMonetárisközvetítők

Nem monetárisközvetítők

Elsődleges piac Másodlagos piacközvetítők közvetítők

•Kockázati tőketársaságok•Befektetési társaságok

• Tőzsde•Értékpapírbizo-mányosok•Értékpapírker-eskedők

•Kereskedelmi Bankok•Takarékszövetkezetek

Bankjellegű intézmények• Befektetési bankok•Jelzálogbankok•Lakástakarékpénztárak•Befektetési alapok•Lízingtársaság

Nem bankjellegűintézmények• Biztosítótársaságok•Nyugdíjalapok•Egészségbiztosítók

Szempontok Bank Értékt ızsde

Kapcsolat szufficites és deficites személyek között

közvetett közvetlen

Költség a hitel és betétkamat közti marge

ügynöki jutalék

A közvetlen és a közvetett pénzközvetítés összehasonlítása

Költség közti marge

Összegtranszformáció különbözô összegő betétek és hitelek

egy értékpapírkibocsátás különbözô címletekben

Lejárattranszformáció különbözô lejáratú betétes és hitelek

értékpapírok másodlagos piaca

Kockázattranszformáció van nincs

A pénzügyi vállalkozások típusai

Pénzügyi intézmény neve

Tevékenysége Szervezeti formája

Alaptıke- követel-ménye

Pénzügyi vállalkozás

betét győjtésén és számlavezetésen kívül bármely, de korlátozott számú szolgáltatás, pénzügyi ügynöki tevékenységet csak ez végezhet

KFT vagy RT

20 millió forint

tevékenységet csak ez végezhet Hitelintézetek Bank minden pénzügyi szolgáltatást

végezhet, de kötelezı betétet győjtenie és számlát vezetnie

RT 2.000 millió forint

Szakosított pénzintézet

nem kap jogot az összes pénzügyi szolgáltatásra

RT külön szabályok

Szövetkezeti hitelintézet

pénzügyi szolgáltatások kivéve garanciavállalást, hitelreferencia szolg., biztosítópénztár letétkezelés, bef. alap kezelés

Szövetke-zet

100 millió forint

Értékpapír kereskedelemmel foglalkozó társaságok típusai

Cég típusa Tevékenysége Szervezeti formája

Alaptıke- követelménye

Ügynök brókercég megbízottjaként bizományosi kereskedés

nincs nincs

Értékpapír - tızsdei megbízások teljesítése ügyfél RT, 20 millió Értékpapír -bizományos (bróker)

tızsdei megbízások teljesítése ügyfél javára, letétkezelés, értékpapírszámla vezetése, tanácsadás)

RT, névre szóló részvény

20 millió forint

Értékpapír-kereskedı (dealer)

mint a bizományosnál + saját számlára értékpapír-kereskedés értékpapír forgalomba hozatal

RT 100 millió forint

Befektetési társaság

mint a kereskedınél + befektetıi hitelezés, kibocsátáskor garanciavállalás

RT 1 milliárd forint

A pénzügyi piacok működési módja

A tökéletes piac modellje (Modigliani és Miller)1. Homogén termékek

2. Végtelen szereplő (reflexivitás nem érvényesül)

3. Szabad be- és kilépés a piacra

4. Nincs lehetőség arbitrázsra4. Nincs lehetőség arbitrázsra

5. A piaci szereplők egyformán informáltak

A vállalatok értéke nem függ tőkeösszetételüktől, finanszírozási módjuktól.

A pénzügyi piacok szegmensei

� Számos felosztás� A pénz más pénzre történő cseréjének valamiféle

egyenértékűségen de ugyanakkor valamilyen különbözőségen is alapulnia kell (különben nem lenne értelme a cserének).

� Két fontos szempont:� Két fontos szempont:� A különböző devizanemekből adódó eltérés (devizapiacok)� A pénz feletti rendelkezés eltérő időpontjából adódó

különbözőség (pénz- és tőkepiacok)

A pénzügyi piacok szegmensei

1. Pénz és tőkepiac; Devizapiacok

2. Azonnali vs. Határidős piacok

3. Értékpapírok vs. egyedi szerződések

4. Elsődleges vs. Másodlagos piacok4. Elsődleges vs. Másodlagos piacok

5. Nyílt vs. Zárt piacok

VIII. ELŐADÁS


VIII. ELŐADÁSALAPVETŐ PÉNZÜGYI

SZÁMÍTÁSOK

Süveges Gábor

KamatszámításKamatszámítás

Egyszerő kamatszámítás Kamatos kamatszámítás

� Csak a tıkeösszeg kamatozik;

� A kamaton keresett összeg a kamatozik;� A kamatot a betétszámlán írják jóvá, a tıkeösszeg önállóan fordul meg;� Hozama kisebb.

� A kamaton keresett összeg a tıkeösszeggel együtt kamatozik;� A kamat a tıkeösszeggel fordul meg;� Hozama nagyobb.

Vegyes kamatszámítás

� Ha 100 ezer forintot 5 évre egyszerő kamatozással fektetünk

be, 10%-os kamattal, akkor az alábbiak szerint gyarapszik:

� Ha viszont kamatos kamattal számolunk, akkor a kamaton keresett összeg is kamatozik:

1. 2. 3. 4. 5.Kamat 10 000 10 000 10 000 10 000 10 000 Visszakapom a tıkét 100 000

Összesen 10 000 10 000 10 000 10 000 110 000 150.000 Ft

keresett összeg is kamatozik:

Feltételezés: egy évben csak egyszer van kamatfizetés

1. 2. 3. 4. 5.Kamat 10 000 11 000 12 100 13 310 14 614 Visszakapom a tıkét 100 000

Összesen 10 000 11 000 12 100 13 310 114 614 161.051 Ft

KéplettelKéplettel….jelenbıl jövı: kamatos kamatszámítás!….jelenbıl jövı: kamatos kamatszámítás!

A befektetett 100.000 Ft 5 év múlva 161.051 Ft-ot fog érni.Ft-ot fog érni.

FV = PV * (1+r)nFV = 100.000 * (1 + 0,10)5

FV = 161.051

…. jövıbıl jelen: diszkontálás!…. jövıbıl jelen: diszkontálás!

Például:Mekkora összeget helyeztem el 7,5% éves hozamot (kamatos kamat) fizetı befektetésben, ha 5 év múlva 287.126 Ft-ot kaptam?

FV = PV * (1+r)n PV = FV / (1+r)n

178

PV = 287.126 / (1+0,075)5

PV = 200.000 Ft

nrCFV )1(*0 +=PV

Jelen-érték PV

Jövı-érték FV

(kamatos) kamatoztatás

nn rCPV

)1(

1*

+=

PV 1 2 3 4 5 n-1…FV

diszkontálás

C0 = befektetett összeg 0. idıpontbanCn = befektetett összeg n. idıpontbanr = kamatlábn = befektetési periódusok (ált. évek) száma

PéldákPéldák

�� Mennyit fog érni 500.000 Ft?� 3 év múlva évi 6% kamattal?� 3 év múlva évi 7% kamattal?� 20 év múlva évi 6% kamattal?

� Mit számolunk?

MegoldásMegoldás

a.) 3 év múlva évi 6% kamattal⇒ 500.000 * (1 + 0,06)3 = 595.508 Ft

b) 3 év múlva évi 7% kamattal⇒ 500.000 * (1 + 0,07)3 = 612.522 Ft⇒ 500.000 * (1 + 0,07) = 612.522 Ft

c) 20 év múlva évi 6% kamattal⇒ 500.000 * (1 + 0,06)20 = 1.603.568 Ft

Feltételezzük, hogy egy évben csak egyszer van kamatfizetés!

PéldaPélda

�� Mennyit ér ma?Mennyit ér ma?� 3 év múlva esedékes 10.000.000 Ft évi 7,5%

hozammal számolva?

� Mit számolunk?� Mit számolunk?

Megoldás:PV = FV / (1+r)n

10.000.000 / {(1+0,075)3} = 8.049.605 Ft

PéldaPélda

� Mekkora összeget vehetünk fel 1 év múlva, ha elhelyezünk 100 ezer forintot 20%-os kamatláb mellett? A kamatot negyedévente számolják el és a tıkéhez csapják!? (Francia kamatszámítás)csapják!? (Francia kamatszámítás)

�� Mit számolunk?Mit számolunk?

Kamatos kamat számításKamatos kamat számítás

ttnn=t=t00*(1+i/m)*(1+i/m)nn

tn: a betét felvételekor kapott összeg;t0: az elhelyezett betét összege;i: kamatláb;i: kamatláb;n: a betét futamideje alatt a kamatelszámolások száma;m: egy évben a kamatelszámolások száma

Megoldás:Megoldás:ttnn = 100*(1+0,2/4)= 100*(1+0,2/4)44 = 121,55= 121,55

PéldaPélda� Mekkora összeget vehetünk fel 1 hónap

múlva, ha április 22-én elhelyezünk 100 ezer forintot 20%-os kamatláb mellett? A kamatokat negyedévente számolják el! (Francia kamatszámítás)kamatszámítás)


Egyszer ő kamatszámításEgyszer ő kamatszámítás

tt nn = t= t 00*(1+i*n/360)*(1+i*n/360)

tn: a betét felvételekor kapott összeg;t0: az elhelyezett betét összege;t0: az elhelyezett betét összege;i: kamatláb;

n: a betét futamideje naptári napokban;

Megoldás:Megoldás:

ttnn = 100* (1+0,2*30/360) = 101,67= 100* (1+0,2*30/360) = 101,67

PéldaPélda� Április 22-én 1 éves lejáratú betétet

helyeztünk el, amire minden negyed év végén számítanak fel kamatot és a kamatot a tıkéhez csapják. Mekkora összeg lesz a betétszámlán 1 Mekkora összeg lesz a betétszámlán 1 év múlva, ha a kamatláb fix 20%?(Francia kamatszámítás)


Vegyes kamatszámításVegyes kamatszámítástt nn = t= t 00 * (1+i*n* (1+i*n11/360)*(1+i/m)/360)*(1+i/m)NN*(1+i*n*(1+i*n22/360)/360)

tn: a betét felmondásakor kifizetett összeg;t0: az elhelyezett betét összege; i: kamatláb;N: a betét futamideje alatt a teljes kamatperiódusok N: a betét futamideje alatt a teljes kamatperiódusok

száma;m: egy évben a kamatelszámolások száma;n1: a betét elhelyezésétől az első kamatelszámolásig eltelt

napok száma;n2: az utolsó kamatelszámolástól a betét felmondásáig

eltelt napok száma.

MegoldásMegoldás

ttnn= 100*(1+0,2*69/360)*(1+0,2/4)= 100*(1+0,2*69/360)*(1+0,2/4)33*(1+0,2*22/360) = *(1+0,2*22/360) =

= 121,67= 121,67

� A betéti kamatról (EBKM), az értékpapírok hozamáról (EHM) és a teljes hiteldíj mutatóról (THM) a 41/1997 (III.5) Kormányrendelet rendelkezik.

� Ezek bevezetésére azért volt szükség, mert a bankok például a betét/hitelkamatot több bankok például a betét/hitelkamatot több címen (pl. kezelési költség, folyósítási jutalék, stb.) csökkentették/megnövelték, így a fogyasztó végül messze nem olyan kedvezı betétkamathoz/hitelhez jutott, mint gondolta.

Az EBKM számításaAz EBKM számításaa.) Éven belüli lejárat esetén:

Ahol:

jövıérték

jelenérték

Ahol:n: a kamatfizetések száma;r: az EBKM század része;ti: a betételhelyezés napjától az i-edik kifizetésig

hátralévı napok száma;:az i-edik kifizetéskor kifizetett kamat és betétösszeg visszafizetés összege.

i)bvk( +

b.) Éven túli lejárat esetén:

Ahol:

jövıérték

jelenérték

Ahol:

n: a kamatfizetések száma;

r: az EBKM század része;

ti: a betételhelyezés napjától az i-edik kifizetésig hátralévő napok száma;

:az i-edik kifizetéskor kifizetett kamat és betétösszeg visszafizetés összege.

i)bvk( +

Az EBKM és a pénzintézet által meghirdetett betéti kamatláb közötti különbség:

�Az éves banki kamatlábak általában 360 napra vetítve kerülnek megállapításra, s egy évnél rövidebb futamidı esetén a kamat visszaforgatását, rövidebb futamidı esetén a kamat visszaforgatását, tıkésítését nem veszik figyelembe;

�Az EBKM egy adott év, azaz 365 nap elteltével mutatja az elhelyezett betét után fizetendı kamatösszeg nagyságát.

Példa:Példa:�50.000 forintot szeretnénk 7 évre befektetni! Három befektetés közül választhatunk: a) minden év végén hozzátesznek a pénzünkhöz

egy fix összeget, 7.500 forintot, ami az eredeti összeg 15%-a;

b) 11%-os kamatos kamatot fizetnek;b) 11%-os kamatos kamatot fizetnek;c) az elsı évben 17% kamatot kapunk, majd évente

2%-kal csökken, míg eléri a 7 %-ot, és ennyit kamatozik az utolsó évben is.

�� Melyik befektetés a legkedvez ıbb?

Megoldás

a.) Az a.) esetben a kamat összege:7.500 * 7 = 52.500,-FtA lejáratkor fizetendı összeg:50.000 + 52.500 = 102.500,-Ft50.000 + 52.500 = 102.500,-Ft

b.) Kamatos kamatszámítás:FV = 50.000 * 1,117 = 103.808,-Ft

(Milyen feltételezéssel éltünk?)

c.) A kifizetett összeg = 50.000 * 1,17*1,15*1,13*1,11*1,09*1,07*1,07 = 105.305,-Ft

Megoldás:a.) 102.500,-Fta.) 102.500,-Ftb.) 103.808,-Ftc.) 105.305,-Ft

PéldaPéldaMelyik betéti konstrukció választása a legkedvezıbb az ügyfél számára?

a.) Betéti kamat 12 %; (EBKM:11,5 %)b.) Betéti kamat 11,8 %; (EBKM: 11,7 %)c.) Betéti kamat 11,5 %; (EBKM: 11,6 %)

�� Mit vizsgálunk? Miért?Mit vizsgálunk? Miért?

Abszolút és éves hozam Abszolút és éves hozam A bankunk ügyfele 90 napos kincstárjegyet vásárolt 97,75%-os árfolyamon. 90 nap múlva ezt 100%-on vette vissza tıle a Magyar Államkincstár.

� Mekkora abszolút hozamot ért el ügyfelünk?

90 nap alatt (100/97,75) – 1 = 2,3%

r=(FV/PV)r=(FV/PV) --11

90 nap alatt (100/97,75) – 1 = 2,3%

� Milyen éves hozamnak felel ez meg?

Annualizálnunk kell a befektetést!

1 év = 365 nap (100/97,75)(365/90) – 1 = 9,67%

r=(FV/PV)r=(FV/PV)1/n 1/n --1 vagy 1 vagy r=(FV/PV)r=(FV/PV)365/n365/n --11

�Milyen feltételezésekkel éltünk az éves hozam meghatározásánál?

�Azt feltételeztük, hogy az ügyfél újra be tudja fektetni pénzét az eredetihez hasonló feltételekkel. feltételekkel.

�Kamatos kamat alapján számoltunk.�Egy évben egy kamatfizetéssel kalkuláltunk.

THMTHM�Mi a THM?

�Milyen költséget tartalmaz a THM?

� a kamatot,� a kezelési költséget,� a kezelési költséget,� a hitelbírálati díjat,� az értékbecslési díjat és� lakásépítéseknél a helyszíni szemlék díját.

�Mit nem tartalmaz a THM?� a késedelmi kamatot,� a hitel futamideje meghosszabbításának

költségét,� az egyéb olyan fizetési kötelezettséget, amely

a szerzıdésben vállalt kötelezettség nem teljesítésébıl származik,teljesítésébıl származik,

� a biztosítási és garanciadíjakat, valamint� az átutalási díjakat.

Mindig egy évre vonatkoztatjuk!Mindig egy évre vonatkoztatjuk!

A THM számításaA THM számításaa.) Egy részletben történı folyósítás esetén:Egy részletben történı folyósítás esetén:

� H: a hitel összege, csökkentve a hitel felvételével � H: a hitel összege, csökkentve a hitel felvételével összefüggı – a Banknak fizetendı – költségekkel;

� Ak: a k-dik törlesztı részlet összege;� m: a törlesztı részletek száma;� tk: a k-dik törlesztı részlet években, vagy

töredékévekben kifejezett idıpontja;� i: a THM századrésze.

b.) Több részletben történı folyósítás esetén:b.) Több részletben történı folyósítás esetén:

� Ak: a k sorszámú hitelrészlet összege, csökkentve a hitel felvételével összefüggı költségekkel,

� A’k’: a k’ sorszámú törlesztı részlet összege,� m: a hitelfolyósítások száma,� m’: a törlesztı részletek száma,� tk: a k-adik hitelfolyósítás években vagy

töredékévekben kifejezett idıpontja,� tk’: a k’-adik törlesztı részlet években vagy töredék

években kifejezett idıpontja,� i: a THM századrésze

Példa:Példa:

Az ügyfél a cége számára tartós forgóeszköz hitelt kíván igénybe venni, melyhez két banktól kapott ajánlatot, az alábbiak szerint:

„A bank”: 100Mó HUF összegő hitelt tudna nyújtani 4 éves futamidıre. A kamatlábat 12,5%-ban határozták meg. A bank egy akció keretében elengedi az értékbecslési díjat, így a THM évi 15% lenne.

„B bank”: Ugyan azt az összeget tudná folyósítani, 6 éves futamidıre, és a kamatláb 13,5% lenne. Itt a közjegyzıi díjat futamidıre, és a kamatláb 13,5% lenne. Itt a közjegyzıi díjat engednék el neki, és a THM évi 15% lenne.

� Határozza meg, hogy mennyi az egyes hitelek törlesztı részlete, illetve azok tıke és kamattartalma, ha csak a kezdı részletre vagyunk kíváncsiak, törlesztés nem történt?

� Állítson fel sorrendet a hitelek között a kamatláb, és a törlesztı részlet alapján!

� Melyik konstrukció a kedvezıbb az ügyfél számára? Miért?

MegoldásMegoldásA bank:A bank:A törlesztı részlet:100Mó HUF = X (1/1,125+1/1,1252+1/1,1253+1/1,1254)X = 33.270.791 HUFEbbıl:Kamat: 100.000.000 HUF * 0,125 = 12.500.000 HUFTıke: 33.270.791 – 12.500.000 = 20.770.791 HUF

B bank: B bank: A törlesztı részlet:A törlesztı részlet:1000Mó HUF = X

*(1/1,135+1/1,1352+1/1,1353+1/1,1354+1/1,1355+1/1,1356)X = 25.364.587 HUFEbbıl:Kamat: 100.000.000 HUF * 0,135 = 13.500.000 HUFTıke: 25.364.587 – 13.500.000 = 11.864.587 HUF

Sorrend:Sorrend 1. 2.

Kamatláb

Törlesztırészlet

A B

B A

THM A = B A = B

Példa

Melyik a legelőnyösebb?A : a pénzünket évi 21%-os kamatra tesszük be, és évenként tőkésítenek?B : a pénzünket évi 20%-os kamatra tesszük be, és félévenként tőkésítenek?és félévenként tőkésítenek?C : a pénzünket évi 19,5%-os kamatra tesszük be, és havonta tőkésítenek?D : a pénzünket évi 20%-os kamatra tesszük be, és naponta tőkésítenek?

Megoldás

� A: (1+i)1 = 1,21

� B: (1+0,2/2)2=1,21

� C: (1+0,195/12)12 =1,2134

� D: (1+0,2/365)365=1,2213 � D: (1+0,2/365) =1,2213

Példa:

Egy váltó október 31-én jár le. A váltó névértéke 1 millió forint. A váltót a bankhoz augusztus 22-én nyújtották be leszámítolásra.

Mekkora összeget fog a bank levonni, ha a bankári diszkont 25%? (Francia kamatszámítás bankári diszkont 25%? (Francia kamatszámítás módszerével).

Megoldás

A lekötés időtartama:9+30+31 = 70 napA diszkont nagysága:

D = V*i*n/360 = 1.000e*0,25*70/360 = 48,61e forintot kell levonni.

A kifizetendő összeg: 951 eFt!A kifizetendő összeg: 951 eFt!

D: a diszkont összege;V: a váltó névértéke;i: a bankári diszkontláb;n: a váltó futamideje

Mekkora hitelkamatlábnak feleltethető meg az ügylet hozama?d = 360*i / (360 - i*n)d: matematikai diszkonti: bankári diszkontn: a váltó futamidejen: a váltó futamidejeMegoldás:d = 360*0,25 / (360 – 0,25*70) = 0,26

Bankári diszkont (0,25) <Matematikai diszkont (0,26)

Gyakorló feladatok

� Kiadott lapon

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

pénzügytan, pénzügyi ismeretek193.6.12.228/uigtk/uipz/hallgatoi/penzugytan_mfk.pdftematika a...

Documents